• ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden szeretnék reagálni, mert itt alapvetően tartalmi módosulásról nem beszélünk. Technikai módosulásról beszélünk, hiszen a letelepedési kötvényprogram, amit elindított Magyarország, illeszkedik azokba a programokba, amiket egyébként jó néhány európai ország bonyolít. Talán ezek közül a legismertebbek: a bulgáriai program, amely talán a legtöbb európai bevándorlót vonzotta mind ez idáig, de nyugodtan mondhatnám az osztrák vagy éppen az angol programot is. Ezek kisebb létszámúak, bár a magyar programhoz képest még mindig több embert vonzottak, viszont lényegesen drágábbak. És ezenkívül talán még föl lehet említeni a ciprusi és a máltai programot, amely szintén működik és működőképes.Ezek közül a programok közül a magyar az egyik legkedvezőbb kondíciókkal rendelkezik, de ugyanakkor az egyik legszigorúbb a szónak abban az értelmében, hogy a többi programmal ellentétben nem biztosít állampolgárságot, csak letelepedési jogot biztosít. Ráadásul azt is a legszigorúbban a magyar jogszabályi környezethez igazodva, hiszen elsőként tartózkodási engedélyért lehet folyamodni, és féléves várakozási idő után, amikor meg kell felelni azoknak a feltételeknek, hogy például Magyarországon állandó lakcímet kell létesíteni, ezt követően a megfelelő ügyvédi képviselettel együtt lehet a letelepedésre vonatkozó igényt benyújtani és a letelepedésnek érvényt szerezni. Ez természetesen schengeni övezetben utazási lehetőséget biztosít, de magyar állampolgárságot nem biztosít; erre vonatkozóan ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bárkinél, aki letelepedési jogosítvánnyal rendelkezik. Tehát ugyanúgy ki kell várni a megfelelő számú évet, ami a magyar jogszabályi környezet alapján nyolc év állandó itt-tartózkodás.Maga a kötvény egy ötéves időszakra szól, ugyanúgy, ahogy a letelepedési program is, tehát legfeljebb két letelepedési ciklus végigvitele után kérelmezhet bárki állampolgárságot Magyarországon.Azért gondoltuk, hogy a törvény némely technikai részletét módosítani érdemes, mert közel kétezer jelentkező volt már mind ez idáig a jelenlegi kondíciókkal. Ezek elsősorban kínai állampolgárok, kisebb számban egyébként közel-keleti állampolgárok és talán legalacsonyabb számban orosz állampolgárok. Ez a három célterület, ahonnan a legtöbb letelepedési jelentkező érkezett.Minden esetben most indulnak el az első olyan körök, amikor letelepedésről is beszélünk. Én úgy tudom, hogy közel százan létesítettek már állandó lakcímet Magyarországon, ami azt jelenti, hogy ennek megfelelően vagy ingatlanbérlésre, vagy ingatlanvásárlásra is sor került. Ez ugye a program államkötvény-vásárlási kötelezettségéhez képest további addicionális befektetés.Úgy gondoltuk ? összhangban az állami adósságkezelővel ?, hogy érdemes a kibocsátandó kötvénynek az összegét megemelni, hiszen a 250 ezer eurós kötvény egy kezdő, bevezető ár volt gyakorlatilag. 300 ezer euróra emelnénk meg, gyakorlatilag hasonló kondíciókkal. Ez azt jelenti, hogy 150 bázis­ponttal alacsonyabb hozamot biztosít, mint a mindenkori magyar államkötvényhozam. Ez egyébként ma már azt jelenti, hogy érdemben lefelé korrigálja a magyar államkötvények hozamát. És hozzátenném, hogy 2015-ben, ha figyelmesen nézték a költségvetést, akkor a magyar állam külföldi kibocsátást nem is tervez, hanem csak és kizárólag a letelepedési kötvény lesz az egyetlen olyan államkötvény, amely 2015-ben magyar államkötvényként devizaalapon kibocsátásra kerül, az összes többi forintalapon fog működni. Én azt gondolom, hogy ez így helyes is, és ráadásul összességében is lefelé fogja vinni azokat a hozamokat, amelyeket a magyar államkötvények után fizetni kell. Csendben megjegyzem, ma ezek alacsonyabb hozamszintek, mint amit, mondjuk, például a szocialisták által oly sokat dicsért IMF-finanszírozás biztosított. Úgyhogy én azt gondolom, a magyar állam számára ez a program mindenképpen jár addicionális előnyökkel, ráadásul lehetővé teszi azt, hogy tőkét is vonzzon Magyarországra. Ehhez mindösszesen annyit kell tenni, hogy a letelepedés szigorúvá tétele után meg is kell keresni azokat, akik ezzel a lehetőséggel éltek, fel kell ajánlani nekik magyarországi beruházási lehetőségeket, és a program továbbvitelét pedig majd ehhez érdemes kötni. Mivel gyakorlatilag ez az egyetlen érdemi tartalmi módosulás az egész program lebonyolításán belül, ezért azt gondolom, hogy ezt talán nem is érdemes túlságosan sokáig ragozni. Tisztában vagyok vele, hogy képviselőtársaimtól gyakorlatilag ugyanazokat az ellenérveket, vádakat, vádpontokat fogom megkapni, amelyek akkor is voltak, amikor bevezettük ezt a programot, körülbelül két esztendővel ezelőtt, de szeretném, hogyha azt néznék, hogy azért itt most már gyakorlatilag a program első komoly évén vagyunk túl, ugye volt egy fél év és most a 2014-es évvel egy teljes év. Mi arról beszéltünk, hogy 4 ezer államkötvényt szeretnénk eladni, és tisztelettel jelzem, hogy közel 2 ezernél járunk. Ez azt jelenti tehát, hogy a program azokat a reményeket, amelyeket fűztünk hozzá, többé-kevésbé be fogja tudni váltani, feltehetőleg a következő év végére vagy a 2016. év közepére. Ezért azt gondolom, hogy ezt a programot mindenképpen érdemes folytatni. Azokat a módosításokat pedig, amelyeket kezdeményeztünk, az Országgyűlésnek érdemes elfogadni. Ha képviselőtársaimnak vannak további módosító indítványai, azokat szívesen látjuk, és majd értelemszerűen meg is fontoljuk. Köszönöm szépen a figyelmet.
  • DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány az előterjesztést támogatja. Köszönöm szépen. (Dr. Schiffer András: De miért?)
  • DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az előterjesztőtől is elhangzott, 2012. december 28-i hatállyal került bevezetésre a nemzetgazdasági célú tartózkodási engedély, majd az erre tekintettel kibocsátott letelepedési engedély intézménye. Az ezt követő időszak leszűrt tapasztalatai teszik szükségessé a módosító javaslatban meghatározott változtatásokat. Ennek megfelelően pontosításra kerülnek a jóváhagyás visszavonásának esetei, valamint a javaslat előírja az idegenrendészeti hatóság értesítési kötelezettségét az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága felé. Ezen harmadik országból érkező állampolgárok esetében, akik a letelepedés kérelmezését közvetlenül megelőző legalább hat hónapja rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, és vásárolnak államkötvényt, nincs törvénybe foglalva kötvényjegyzési határidő. Ezen hiányosság kiküszöbölésére indokolt a kiegészítés.(19.00)A befektetői letelepedési program az Európai Unió tagállamainak programjai közül messze a legversenyképesebb, így teljesen érthető, hogy 250 ezer euróról 300 ezer euróra lehet emelni ennek az összegét.A letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét 6 hónapnál hosszabb ideig elhagyta, kivéve, ha ezt külön nem engedélyezték, illetve visszavonható akkor is, ha az állampapír lejegyzésére kötelezővé tett 45 napos határidő betartását elmulasztották, ekkor ugyanis nem valósul meg a letelepedés célja, a nemzetgazdasági cél.A befektetői letelepedés jogintézményének bevezetése óta folyamatosan nő az érdeklődés, s mivel a magyar program a legolcsóbbnak számít az Unió tagállamainak hasonló programjai között, indokolt a módosítás. A hazai program összehasonlító áron így is az egyik legversenyképesebb marad Európában. A program tavalyi elindulása óta összesen 2200 letelepedési értékpapírt értékesítettek Kínában, ebből 2014-ben 1800-at. A magyar program azért is lehet ilyen sikeres, mert a nyugat-európai programok jellemzően 500 ezer euró körüli összeggel találhatók. A forgalmazók támogatják az előírt államkötvény-mennyiség megemelését, erre tekintettel támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
  • TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy frakcióvezető úr is elmondta, körülbelül két évvel ezelőtt módosította a parlament a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt, s ez tette lehetővé a nemzetgazdasági érdekből történő letelepedést is. Ennek alapfeltétele volt eddig, hogy 250 ezer euró értékben letelepedési kötvényt vásároljon a magánszemély vagy általa a többségi tulajdonú cég. Ezeket a kötvényeket itthon kizárólag az Államadósság Kezelő Központ bocsátja ki, de a letelepedni szándékozók nem közvetlenül tőle vásárolják meg, hanem közbeiktatott kereskedőkön keresztül. Ezek többsége külföldi offshore cég, Máltán, Szingapúrban, a Kajmánon és Cipruson bejegyzett cégeket látunk. Ezek a közvetítő cégek jelentős költséggel működnek, jelentős költséggel értékesítik ezeket a kötvényeket. Egyrészt diszkontáron kapják meg az Államadósság Kezelő Központtól ezeket a kötvényeket, hisz 250 ezer euró helyett nagyjából 220 ezer eurót fizetnek ezekért a kötvényekért, mert a letelepedni szándékozó nem közvetlenül kötvényt vásárol, hanem ezeken a közvetítő cégeken keresztül szerződik, és a cégek jegyzik le ezeket a kötvényeket. Ezek a közvetítő cégek ezen túl jelentős közvetítői jutalékot számítanak fel az ügylet kapcsán, ez 40-45 ezer eurót jelent esetenként, üzletenként. Pár héttel ezelőtt az egyik internetes oldalon az egyik forgalmazó cég vezérigazgatója, a hangzatos nevű Hungary State Special Debt Fund vezérigazgatója, Lian Wangúr számolt be arról, hogy hogyan működött ez náluk az elmúlt időszakban, és büszkén elmondta, hogy 2200 letelepedési értékpapírt értékesítettek az elmúlt időszakban, csak 2014-ben 1800-at, és ? ők kínai és vietnami relációban forgalmazzák ezt ? ennek a többsége kínai befektető volt, aki ezt vásárolta. Azt is elmondta Lian Wang úr, hogy tulajdonképpen nekik ez nem egy rossz üzlet, hisz a kamatot előre megkapják a diszkontáron vásárlás kapcsán, hisz a 221 ezer euró és a 250 ezer euró közötti különbség azonnal jelentkezik náluk, plusz a 45 ezer eurós jutalék is, amit felszámolnak az üzletek kapcsán. De rögtön meg is nyugtatott minket, hogy ők olyan jól azért nem járnak, mert ennek a legnagyobb része elmegy a letelepedési kötvényt promotáló rendezvényekre, mondta Wang úr. Ha ezt kiszámoljuk ? nem egy nagy bűvészmutatvány ?, a 2200-szor körülbelül 20 millió, az körülbelül 40 milliárd forint jutalékot jelent, tehát Lian Wang úrék cége körülbelül ennyit fordított az üzlet promotálására az elmondása szerint. Magával a törvénymódosítással nincs is baj, az országnak szüksége van ilyen módon források bevonására ? ezzel még egyet is értünk ?, a probléma ezeknek a közvetítő cégeknek a szerepével van. Egyrészt az, hogy miért van szükség ezekre az offshore cégekre a továbbiakban, és miért nem magyar cégek látják el, itthon adózó cégek látják el ezeket a kötvényforgalmazási feladatokat. És még egy kérdés fölmerül ennek kapcsán, hogy ha 250 ezer euróról fölemeljük ezt 300 ezer euróra, akkor mennyivel fog növekedni ezeknek a közvetítő cégeknek a jutaléka, haszna. Mennyivel keresnek többet ezen az ügyleten, és miért nem a magyar állam zsebében marad ez a közvetítői jutalék? Köszönöm szépen, elnök úr.
  • MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, én sem kívánom hosszúra nyújtani és kihasználni az időkeretet, néhány rövid megjegyzést azonban tennék.Ahogy Rogán frakcióvezető úr említette, hogy az ellenzék részéről biztos ugyanazok lesznek a vádak és a kritikák, hát igen, részben ugyanazok, abban valóban igaza van, hogy ez egy technikai módosítás, de én tennék is rögtön egy kérdést. 2012-ben nagy-nagy reményekkel lett ez az intézmény úgymond bevezetve és ez a módosítás megalkotva, ellenben nem hallottuk azóta sem, hogy hány nagybefektetőt sikerült bármelyik harmadik országból ide ennek az intézménynek köszönhetően becsábítani, azok kik, és mondjuk, hány munkahelyet sikerült belőlük létrehozni. Mi sokkal szkeptikusabbak vagyunk ennek az intézménynek a sikerességében.Ha valaki nyomon követi most már hosszú évek óta a Jobbik külpolitikáját, sok mindennel lehetünk vagy vagyunk vádolva, azzal azonban nem, hogy mi a keleti nyitást elvetnénk, vagy nem következetesen képviselnénk, azonban erre a javaslatra önmagában nemet mondunk, hiszen mi úgy gondoljuk, hogy a keleti nyitás, a keleti partnerség nem azon múlik, hogy biztosítunk-e egy olyan kiskaput, amit pénzzel meg lehet nyitni, és most már kicsit még több pénzzel, még ha ez Európában olcsónak is számít vagy talán a legolcsóbbnak. Tehát ez a változtatás, hogy 250 ezerről 300 ezer euróra emeljük, ez önmagában is mutatja, hogy igazából itt egyfajta sarc megfizettetéséről van szó.Ugyanakkor azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy tranzitország jellegünkből adódóan potenciális veszély, adott esetben a nemzetbiztonsági kockázatok fönnállnak, főleg úgy, hogy pénzzel ebben a világban, és nemcsak Magyarországon, de amint látjuk az elmúlt időszak eseményeit, pénzzel nagyon sok mindent el lehet intézni. Nem kell messzire menni, azért itt van az orosz-ukrán konfliktus, és ne adja isten, lesznek más konfliktusok vagy más külpolitikai problémák, ha valaki tehetős, akkor adott esetben magának vagy adott esetben a saját köreinek, olyan elemeknek is tud ezzel az intézménnyel a schengeni határokon belül biztosítani különböző jogosítványokat, ami pusztán pénzkérdés. Mi továbbra sem látjuk azokat a garanciákat, amelyek ezeket a kockázatokat kiszűrnék, és garanciája lenne annak, hogy nem lehet ezzel visszaélni rossz szándékkal.Tehát még egyszer mondom, nekünk a befektetőkkel semmi problémánk nincs, a problémánk abból adódik, hogy pénzzel sok mindent el lehet intézni, és sajnos, ahogy látjuk, el is intézik. Még egyszer mondom, az, hogy mi tranzitország vagyunk, és ilyen világpolitikai események alakulnak ? negatív értelemben ? és burjánzanak egyre inkább, ez még inkább növeli és fölveti annak a veszélynek a kockázatát és a lehetőségét, hogy olyan elemek is beszivároghatnak pusztán pénz által, akiket ? finoman fogalmazva ? nem szeretnénk sem Magyarországon, sem Európán belül látni. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ha megvan a megfelelő háttér, megvan a megfelelő anyagi forrás, akkor ennek Magyarország gyakorlatilag a legolcsóbb lehetőségét kínálja fel a schengeni határokon belül. Tehát nem fogok nagy titkot elárulni azzal, ha azt mondom, hogy a Jobbik ezt a fajta javaslatot semmilyen formában nem tudja támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosítás a jogintézmény lényegén nem változtat, csak immár 300 ezer euróért lehet tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt vásárolni, csupán emeli a tétet az előttünk fekvő előterjesztés. (19.10)A szigorítások önmagukban ugyan támogathatóak és racionálisak, ott viszont, ahol igazán fontos lenne, tehát hogy ne offshore vállalkozások legyenek a közvetítők, nincs változás, és az egész intézménynek, a letelepedési kötvény egész intézményének a filozófiája továbbra is kétséges.Normálisabb helyeken az ilyen elsősorban munkahelyteremtő közvetlen tőkebefektetésekről szól. Nézzünk néhány példát! Az Egyesült Államokban egymillió dollár befektetés és minimum tíz új állás. Írországban 300 ezer euró és minimum két új állás. Németországban 250 ezer euró és minimum öt új állás. Koreában pedig 500 ezer USA dollár és öt új állás a feltétel. Nálunk viszont semmiféle fenntartható feltétel nincsen, csak az államkötvény-vásárlás, egy olyan országban, ahol az emberek számára az elsődleges probléma az, hogy nem jutnak valódi, tartós, válságálló, új munkahelyhez. Ha valamiért egyáltalán megfontolandó egy ilyen intézmény fenntartása, az éppen a munkahelyteremtés lenne, miközben a szabályozás semmiféle ilyen típusú feltételt nem támaszt.Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2013 tavaszán jelentette be a magyar államkötvények speciális fajtájának, az úgynevezett letelepedési kötvényeknek a forgalmazását. Mivel a kötvény megvásárlásával külföldiek a szokásosnál kedvezőbb feltételekkel kaphatnak letelepedési engedélyt, a kormányzat szerint ez majd fellendíti a gazdaságot. A történetben azonban számos zavaró momentum van. Az egyik ilyen, hogy a kötvények árusítására az Államadósság Kezelő Központ jellemzően offshore hátterű cégekkel szerződött. Ezen a ponton szeretnék utalni arra a válaszra, amit Vágó Gábor képviselőtársunknak a „Csak akkor baj az offshore, ha más csinálja” című írásbeli kérdésére 2013. május 30-án a nemzetgazdasági miniszter válaszolt. Azt írta Varga Mihály: „Ezenkívül szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy ezek a cégek sok, valóban offshore hátterű céggel ellentétben nem pénzt visznek ki, hanem eurómilliókat hoznak be Magyarországra.” Szerintem itt álljunk meg egy pillanatra. Az offshore cégekkel nekünk az alapvető problémánk nem az, hogy elsődlegesen pénzt visznek ki, vagy hoznak be, a jelenlétük a probléma. Mert hiába állítjuk azt, hogy formailag ők pénzt hoznak be, az offshore cégeknek a jelenléte mérgezi a gazdaságot, az, hogy ilyen könnyítésekkel olyan hátterű cégek kapcsolódnak be a magyar gazdaság véráramába, amelyek aztán néhány üzlettel odébb, néhány évvel odébb adózatlanul kipumpálják a nemzetgazdaság életerejét adó jövedelmeket, ez egyszerűen megengedhetetlen.Egy olyan országról beszélünk, ahol az elmúlt negyedszázadban az államadósság két és félszeresét pumpálták ki offshore paradicsomokba. Innentől kezdve egészen elképesztő, hogy a nemzetgazdasági miniszter erre így reagál, hogy tulajdonképpen nem is érdekes, hogy most offshore vagy nem offshore, hiszen pénzt nem kivisznek, hanem behoznak. Persze, ezzel a történettel elsődlegesen behoznak, és utána pedig majd busás haszonnal kivisznek ? isten tudja, hová ? adózatlanul jövedelmet a magyar nemzetgazdaságból. Az első ilyen cég a Kamján-szigeteken bejegyzett, képviselőtársam által már felemlített Hungary State Special Debt Fund volt. Közismert, hogy a Kamján-szigetek egy offshore paradicsom, bár Rogán Antal ezt többször cáfolta, hogy a Kajmán-szigetek egy offshore paradicsom lenne, ahová azért jegyeznek be cégeket, hogy ne kelljen adót fizetni. Frakcióvezető úr szerint ez nem gond, és ő nyugodtan alszik, mert tudja, hogy rendes magyar üzletemberek állnak a háttérben. Pedig egy vállalkozás nem attól lesz offshore, hogy ismerjük-e a tulajdonosokat vagy sem, ez csak az egyik jellemző, attól offshore valami, hogy olyan helyre teszi székhelyét, ahol nincs vagy minimális az adó, miközben a tevékenységét valójában nem is ott végzi. Tudniillik, az offshore-nak két válfaja van. Az egyik esetben, és erről valóban az Alaptörvény is megemlékezik, igaz, hogy csak a közvetlen állami támogatásoktól tiltja el az offshore-nak ezt a válfaját, amikor a tulajdonosi háttere egy vállalkozásnak nem átlátható. Viszont offshore-nak tekinthetjük azokat a cégeket is, ahol ugyan tudjuk azt, hogy ki a tulajdonos, de bizonyos olyan országokban, postafiókokban, különböző gyarmati státusú helyeken vannak bejegyezve, ahová nyilvánvalóan adóelkerülési, úgymond adóoptimalizálási szándékkal vitték ki a vállalkozásokat, sok esetben egyébként politikusok. Az LMP egy ilyen típusú offshore-ellenes törvénycsomagot terjesztett elő már több alkalommal az Országgyűlésnek, hogy az állami vagy uniós források a közpénzek környékéről ne csak az átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégeket seprűzzük ki, hanem a különböző felsorolt, általa azt hiszem, ha jól emlékszem, K-ig felsorolt offshore paradicsomokba, többek között a Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozásokat is seprűzzük ki. Nem működhetnek az állami pénzek, a közvagyon környékén ilyen cégek. Éppen ezért elfogadhatatlan az, hogy az Államadósság Kezelő Központ ilyen cégekkel bármiféle megállapodást köt. Elfogadhatatlan az, hogy közpénzekre, közvagyonra, állami jogokra offshore hátterű cégekkel köt szerződést a magyar állam vagy az önkormányzatok vagy állami, önkormányzati tulajdonban álló cégek. És nemcsak az az offshore, akinek a tulajdonosi háttere átláthatatlan, az is offshore, aki Marshall-szigeteken vagy éppen Kajmán-szigeteken tart fenn postafiókot. Ne nézzük egymást hülyének, pontosan tudjuk, hogy miről van szó, pontosan tudjuk azt, hogy ilyen típusú cégek az előző kormányok alatt is csapolták meg a közöst, és ez sajnos folytatódik tovább.Egyébként az egyik cég tulajdonosa, a már szintén emlegetett Lian Wang úr sajtótájékoztatón mondta el, vallotta be, hogy a cége igenis offshore. Azt persze egyikük sem említette, hogy a másik tulajdonos, a volt Wallis-vezető, a Hajdú-Bét volt vezérigazgatója, hogy a szálak megint összeérjenek. Másfél év után sem derült ki, hogy mi szükség offshore hátterű közvetítő cégek bevonására, és hogyan illeszkedik mindez a kormány szóban offshore-ellenes politikájába. Miért enged ki a kormány tízmilliárdokat a kezéből, és adja oda semmiért? A forgalmazók beszednek körülbelül 40 ezer euró díjat a vásárlóktól, miközben diszkontáron kapják az államkötvényt, jelenleg 30 ezer eurót nyerve. Az a kérdés, hogy az államkötvények árának emelésével 250-ről 300 ezer euróra mennyivel nő a diszkontárrés és a jutalék. Ha arányosan, akkor az eddigi nyereség kötvényenként 70 ezer euróról 84 ezer euróra emelkedik. Az év végére 2400 körülre emelkedik az eladott kötvények száma. Ez azt jelenti, hogy eddig az állam 50 milliárd forint jövedelmet engedett ki az országból adózatlanul. Nem is engedi, valójában tuszkolja külföldre, fenntartva ezzel az országot károsító pénzszivattyút. Négy év alatt 4 ezer kötvényt készülnek eladni. Ez minimum újabb 40 milliárd forint kifolyását jelenti a magyar nemzetgazdaságból. Ma egy magyar kisvállalkozás, ha van 100 forint bevétele, az áfa és minden egyéb adó és járulék befizetése után 50 forint marad neki, de sok esetben 20-30. A kormány által szponzorált offshore cégek viszont egyetlen fillér adót sem fizetnek a költségvetésnek.Az offshore cégek persze nemcsak adózási, illetve gazdaságpolitikai racionalitást érintő kérdéseket vetnek fel. Felmerülnek más jellegű kérdések is, például hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a kötvények jó helyre kerülnek, nem merülnek-e fel nemzetbiztonsági kockázatok. Ezt felvetette már jobbikos képviselőtársam, várnám a belügyi államtitkár úr válaszát ebben a kérdésben. Miért nincs nyilvános és folyamatosan frissülő adatbázis arról, hogy eddig hányan vettek kötvényt, és milyen országból érkeztek? A helyzet az, hogy továbbra is ugyanaz az offshore nagykoalíció folytatódik, amit már látunk az elmúlt két és fél évtizedben. Miközben a kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is adómaximalizálásra törekszik, szétadóztatva a magyarokat, nem támogatja azon LMP-s kezdeményezést, amely az offshore cégeket, azok nyereségét adóztatná meg. Rogán Antalnak és az Orbán-kormánynak csupán a korábbi szabályozás felpuhítására, a becsületes adózókkal szemben tisztességtelen adóamnesztiára, a pénzmosásra alkalmas speciális megtakarítási számla bevezetésére és az offshore ingatlanügyletek megkönnyítésére futotta. A kormánytöbbség zsigerből utasítja el az LMP offshore-ellenes javaslatait, amelyek kiseprűznék a hazai gazdaságból az offshore lovagokat, és amelyek az állami vezetők és kormánytisztviselők esetében kőkeményen megtiltanának bármiféle offshore tevékenységet, érdekeltséget. Azzal, hogy az Országgyűlés eddig egyszer sem vette tárgysorozatba ezeket az LMP-s törvényjavaslatokat, a kormánypártok többször is kinyilvánították, hogy az offshore lovagok pártján állnak. És természetesen ne legyen illúziónk, az offshore nem pusztán korrupciós kérdés. Arról van szó, hogy addig az ország függetlenségéről, addig a magyar gazdaság két lábra állásáról beszélni nem lehet, amíg egy ekkora szivattyú rajta van a magyar nemzetgazdaságon.Az ország kitettségét, a magyar nemzetgazdaság függőségét részben pontosan ez az offshore szivattyú okozza, éppen ezért egy olyan kormány, amelyik különböző technikákkal még fokozza is az offshore vállalkozások jelenlétét, illetve nem hajlandó semmit tenni az ellen, hogy az állami, önkormányzati cégekkel, szervekkel ne kerülhessenek ilyen vállalkozások kapcsolatba, semmilyen állami joghoz, közvagyonhoz, közpénzhez ne férhessenek hozzá, tovább fokozza a magyar nemzetgazdaság függőségét, kitettségét. (19.20)Az offshore-ozás az egyik olyan csatorna, amelyen keresztül a magyar nemzetgazdaság függősége tovább erősödik. Éppen ezért hiába tartalmaz maga a javaslat ezen a kereten belül racionális megoldásokat, magát az intézményt utasítjuk el addig, amíg lehetőséget teremt arra, hogy különböző offshore cégek, amelyek között fölsejlenek mindenféle gyanús figurák, kereshessenek ezen a bulin. Elutasítunk minden olyan javaslatot, amelyik továbbra is kedvezményezi az offshore cégeket a tisztességes magyar adófizetőkkel szemben. És természetesen elutasítjuk addig ezt az intézményt, amíg a munkahelyteremtés nem lesz feltétel az ilyen jellegű kötvényügyletek megkötése esetében. Köszönöm szépen.
  • VARJU LÁSZLÓ (független): (Hangosítás nélkül.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! ELNÖK: Képviselő úr, nem működik a mikrofonja, szeretném jelezni. A kártyája el van helyezve? Gombot nyomott? (Varju László: Most működik?) Most már igen. Parancsoljon! VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Annak a felszólításnak szeretnék eleget tenni, hogy Rogán Antal frakcióvezető úr ne érezze magát abban a hátrányban, hogy ne lenne teljes körű az a figyelemfelhívás, illetve jelzés, miszerint már nemcsak hónapokkal, hanem évekkel ezelőtt megtettük azt, hogy e jogintézmény működése mellett, annak a megoldásai ellen tiltakozni kell. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló, egyszerűbben fogalmazva a letelepedési kötvények ellen és az eljárásaik ellen tulajdonképpen már több mint egy évvel ezelőtt levelezésbe keveredtem Varga Mihály miniszter úrral, aki akkor még nem vállalt azért felelősséget, hogy magára húzta volna azt a megoldást, hogy tulajdonképpen offshore cégeken keresztül üzletelnek, hanem átirányított Rogán Antal úrhoz, aki azt válaszolta, hogy mindaz a felvetés azért nem értelmezhető, mert ez nem offshore cég, hiszen a tulajdonosait ismerjük. Így az a Kajmán-szigeteken bejegyzett cég, amelyet most már itt több felvonásban is hallottunk, sőt ennek a cégnek a nyilatkozatairól is szó esett, azt gondolom, hogy mindaddig, amíg ezt a megoldást önök alkalmazzák, addig ebben a formában sem a módosítást, sem pedig a jogintézményt támogatni nem lehet. Köszönöm szépen a figyelmüket.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látszólag egy technikai módosítás fekszik előttünk, ami tulajdonképpen egy számot változtat meg, mégis érdemes mögé nézni és azokat az indítékokat feltárni, amelyekkel a kormány ellátta ezt az előterjesztést, hiszen vonzó lehet egy hasonló kötvény. Számos helyen a félmillió eurót is eléri az az összeg, amit ilyenkor le kell tenni az asztalra. Tehát európai és regionális szinten is e megoldás tekintetében „olcsónak” számít a hazai szabályozás, és az az összeg, amit elvárnak az államok, Portugáliában például ingatlanvétel formájában, jellemzően sokkal magasabb, mint a miénk. Tehát érdemes megvizsgálni, hogy az erre támasztott kereslet vajon milyen előnyöket rejt Magyarország számára. A kormányzat indoklása tekintetében talán őszintébb lenne azt mondani, hogy itt egy több tíz milliárdos bevételi tömeg az, ami reális várakozásként jelenik meg, és ennyi az értelme az önök részéről az egésznek. Az úgynevezett államadósság elleni harc egy fejezetéről beszélhetünk ez esetben tehát. Minket, jobbikosokat sokkal jobban érdekelne az a multiplikátor hatás, amit az így bevont tőke adott esetben kifejt. Erről hatástanulmányokra lenne szükség, legalább kimutatásokra, pontosabban arról, hogy hány munkahely jöhet létre ezen intézménynek köszönhetően. Még fontosabb számomra az, hogy ha bejön egy ilyen tőkeforma, akkor hány magyar munkahely szűnhet meg vagy kerülhet veszélybe, hiszen nem látjuk pontosan, hogy milyen iparágakban és milyen formában jelenik ez meg. Ugyanakkor azt is látnunk kellene, hogy itt nagyon komoly kérdésekre most már második esztendeje nem kapunk választ. Látható, hogy azáltal, hogy közvetítő cégeket bíznak meg a tényleges értékesítésre, amelyek, mint elhangzott, a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson bejegyzett cégek, amelyek az adott ország területén szerződnek, adódik a kérdés, hogy mi történne, ha az úgynevezett ügyfél közvetlenül az ÁKK-hoz fordulna, hiszen jelen pillanatban az történik, hogy a letelepedési kötvényt szerezni szándékozó valaki értékpapírokat vásárol meg egy olyan magáncégtől, amely speciális letelepedési kötvényeket vásárol az ÁKK-tól.Látható, hogy még ha el is fogadnánk ezt a jogintézményt, mint ahogy nem, akkor is nagyon súlyos kérdéseket vet fel, hogy mi szükség van hasonló közvetítőkre. Látható, mint ahogy az állampolgárságot sem lehet adni-venni és nem lehet árucikként kezelni, úgy a letelepedési joggal is hasonló a helyzet álláspontunk szerint. De hát a legfalsabb indoklás talán az volt, hogy az államadósság-csökkentést ily módon is finanszírozzák. Ez szó szerinti idézet volt az eredeti indoklásból. Nézzük, hogy a valóságban mi történt ezzel szemben! Elégettek majdnem 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyont, az éves akkori GDP majdnem tizedét. És mit csinált az államadósság a nagy harc és a letelepedési kötvényért kapott összeg idefolyatásáért „cserébe”? Az államadósság 2010-ben a repoműveletekkel együtt tulajdonképpen már 20 041 milliárd forintra nőtt, áll az Állami Adósságkezelő Központ jelentésében, ezzel szemben azt látjuk, hogy a 2014 második negyedévi MNB-adatok szerint 25 432 milliárd forintról beszélünk. Tehát az államadósság elleni harcuk ilyen eredményre vezetett, több ezer milliárdos különbség lelhető fel, még egyszer mondom, annak ellenére, hogy az elégetett magán-nyugdíjpénztári vagyon jó része ide került, és annak ellenére, hogy ilyen indoklással látják el még a letelepedési kötvényért beszedett pénzek felhasználhatóságát is, hogy azzal majd csökkentik az államadósságot. Látható, hogy totálisan felsültek ezzel a tervvel. Érezhető, hogy egy olyan kaput nyit meg az úgynevezett letelepedési kötvény megszerezhetősége vagy annak lehetővé tétele, amely teljesen fölösleges. Nem ez a keleti nyitás, nem ilyen módon képzelte el a Jobbik sem az amúgy nagyon fontos és történelmi stratégiai partnereinkkel való kapcsolaterősítést, hiszen látható, hogy egy kettős prés alá kerül Magyarország. Egyrészt az egész övezetben itt a legolcsóbb a letelepedési jog megszerzése pusztán azáltal, hogy tőkejószágokat tesz le az asztalra egy számunkra ismeretlen hátterű, számunkra adott esetben ismeretlen iparágban és ismeretlen céges közvetítői háttérrel ideérkező valaki, másrészt pedig mi vagyunk az az ország, amely a schengeni zónát illetően a határain keresztül a menekültek számára is a legkönnyebben megközelíthető. Tehát ha arról beszélünk, hogy a Kárpát-medencétől jelen pillanatban idegen gazdálkodó egység vagy akár gazdasági menekült, politikai menekült közelítene felénk, azt látjuk, hogy minden szempontból a legkönnyebb dolga Magyarországot illetően van, hiszen itt a legolcsóbb a letelepedési jog megszerzése, ide a legolcsóbb céges ügyleteken keresztül betörni, gazdasági menekültként itt lehet a legegyszerűbben átlépni a zöldhatárt, itt bánnak talán a leginkább kesztyűs kézzel az úgynevezett menekültekkel, és az látható, hogy itt lehet talán a legkönnyebben eltűnni a hatóságok szeme elől, ha valaki Magyarországra ilyen szándékkal érkezik. Ezt a nem is kettős, hanem talán többszörös prést semmiképpen nem szabadna kockázati tényezőként meghagyni a magyar közéletben és a magyar életben, éppen ezért a Jobbik egyértelmű elutasításának tud csak hangot adni e javaslat kapcsán. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is próbálnék rövid lenni, mert képviselőtársaim is korrektül, nem a teljes időkeretet kihasználva mondták el a véleményüket. Ebben valóban sok olyan dolog volt, ami elhangzott már akkor, amikor bevezetésre került a letelepedési kötvényprogram. Szerintem akkor is cáfoltam, ezért engedjék meg, hogy reagáljak erre. Megtenném Schiffer képviselő úrnak is, de ő időközben elhagyta az üléstermet, vagy legalábbis nem látom, pedig ő volt a legvehemensebb ebben a tekintetben. (19.30)Szeretném elmondani önöknek először is, hogy itt olyan cégekről beszélünk, akik nem Magyarországon fejtik ki a tevékenységüket. Ezért teljesen indokolatlan lenne, ha magyar cégeket bíznánk meg azzal, hogy Kínában egyébként állami kötvényt értékesítsenek, mert erre nem lennének képesek. Erre azok képesek, akik egyébként értelemszerűen azon a területen tudják kifejteni a tevékenységüket. Kínában egyébként ez egy üzletág, amire jó néhány ügynökség épült fel. Nyilvánvaló, hogy csak ezekkel az ügynökségekkel való együttműködés révén tud egy ilyen program sikeres lenni. Természetesen vannak jutalékok, amiket ezek az ügynökségek elkérnek, de nekik kell felhajtani azokat az embereket, akik egyébként, mondjuk, megbíznak például egy magyar államkötvényben, és valljuk be őszintén, túlnyomó többségük akkor hall először Magyarországról, amikor ezzel a lehetőséggel találkozik. De nekünk van lehetőségünk arra, hogy közelebb hozzuk őket ide. Nyilvánvaló, hogy egy-két év múlva már ők is hírét viszik a programnak, hírét viszik az országnak, de most ebben a pillanatban őket meg kell győzni erről. Erre mi nem vagyunk képesek. Azoknak hisznek, akik egyébként ilyen programokat sikerrel bonyolítottak, és akik egyfajta garanciát vállalnak azért a befektetésért, amit ők a maguk részéről megtesznek. Ezért van az, hogy a közvetítő cégek igenis garanciákat vállalnak, és ráadásul a garanciavállalásokon túl egy hatéves teljes jogi képviseletet is vállalnak. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy egyetlen olyan cég sem működhet ebben a rendszerben, aki egyébként nem fedte fel a tulajdonosait. Ezt magánszemélyig visszamenőleg meg kell tenni. Ezeket a gazdasági bizottság egyébként a határozataiban minden alkalommal nyilvánosságra is hozza. Ezek a felfedett magánszemélyek például a kínai esetben Lian Wang úr, aki, azt gondolom, a legtekintélyesebb tulajdonosa a szóban forgó cégnek, ő kisebbségi tulajdonosa és egyébként a cégnek ügyvezetője; vagy az a Moore, aki jelentős szerepet vállalt Magyarországon a BorsodChem létrehozásában és működtetésében. A BorsodChem az egyik legnagyobb magyarországi külföldi befektetés és az egyik legnagyobb munkáltató. Azt is szeretném hozzátenni, hogy mi szívesen kötnénk munkahelyteremtéshez. De általában pont ebből vannak a visszaélések. Angliában például pont ilyenek miatt kritizálják a programot, hogy odavisz valaki pénzt, beteszi egy bankba, azt követően létesít 3-4 munkahelyet és aztán, mikor már megkapta az útlevelet, értelemszerűen ezeket felszámolja. Vagy mondjuk, a spanyol vagy a portugál program esetében abból volt az óriási botrány, hogy ott ingatlant kellett vásárolni, és az ingatlanvásárlásnál egymás között ugyanazokat az ingatlanokat csereberélték azért, hogy egyébként hozzájussanak letelepedési lehetőséghez. Azt gondolom, ehhez képest a magyar állam finanszírozása egy sokkal tisztább követelmény. Akkor lehet őket meggyőzni arról, hogy Magyarországra be is fektessenek, ha egyébként már megvan a kötődésük az országhoz. Ezért van a programban előírva az, hogy itt kell lakni, itt kell állandó lakcímet létesíteni, bizonyos időközönként meg kell jelenni. Ezek mind nagyon fontos előfeltételek, és segítik azt, hogy tényleg vásároljon ingatlant, ahol ráadásul neki kell laknia, és azt követően folyamatosan hozzon be valamilyen lehetőséget Magyarországra. Azt látom, hogy a letelepedésben érintett első száz embernél már a túlnyomó többsége érdeklődik valamilyen magyarországi befektetés iránt.Úgyhogy azt kérem mindenkitől, hogy ennek a végeredményét akkor vonjuk meg, amikor már azt is látjuk, a letelepedési államkötvény lejegyzésén túl, az egyébként letelepedésben részesültek milyen magyarországi beruházásokba, vállalkozásokba vágtak bele. Természetesen az, hogy mely országokból jegyezték le a kötvényt és hány ember érkezett be melyik államból, az az információ és adatbázis nyilvános, tisztelt képviselőtársaim. Ez hozzáférhető, ezt a gazdasági bizottsági ülésen is bármikor lekérhetik. Nagyon szívesen én is megkérem a Bevándorlási Hivatalt arra, hogy ezzel kapcsolatban számoljon be, hiszen itt semmi titkolnivaló nincs. Azt az államtitkár úr helyett is szeretném elmondani, hogy természetesen a programnak része egy nemzetbiztonsági ellenőrzés. Ennek az a lényege, hogy minden olyan hozzáférhető adatbázisban, amely a nemzetközi bűnüldözői adatbázisokban és egyéb helyen létezik, a jelentkezőket leellenőrzik, és ez előfeltétele annak, hogy valaki megkaphassa a letelepedési jogosítványt. Aki ezeknek nem felel meg, azt a magyar állam indoklás nélkül visszautasíthatja. Tehát ebben az esetben még azzal sem kell foglalkozni, hogy az illetőnél ezt megindokoljuk. Indoklás nélkül visszautasítható. Jelzem, hogy ilyen feltételek alapján bármikor egyébként maga a letelepedési jog vissza is vonható. Tehát erre a belügyminiszternek mindig megvan a lehetősége. Ha utólag merül fel olyan információ, amely alapján úgy érzi, hogy ezt kell tennie, akkor ezt a magyar állam, a magyar kormány nevében megteheti. Ezeket a jogosítványokat fenntartottuk magunknak, és azt gondolom, hogy ezt a rizikót annak, aki Magyarországon akar befektetési lehetőséghez jutni, vállalnia kell természetesen.Tekintettel arra, hogy ugyanazokat az érveket hallottam, amikre én is ugyanazokat tudom elmondani, csak most már azt gondolom, másfél év működési tapasztalatainak a fényében, mégiscsak kérném a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg, hogy ezt az alapvetően technikai természetű módosítást az Országgyűlésben támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, aki a kormány álláspontját kívánja ismertetni. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Völner Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tóth Csaba képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP képviselőcsoportja jelezte, hogy nem állít vezérszónokot. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mirkóczki Ádám képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Kérdezem, hogy kíván-e élni valaki ezzel a lehetőséggel. (Varju László: Igen.) Egy gomb­nyomást kérnék szépen. Köszönöm szépen. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr! Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. (Dr. Staudt Gábor: Visszalépek.) Képviselő úr visszalépett a felszólalásától. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, hogy kíván-e… ? bocsánat, államtitkár úr már nem kíván reagálni, ő a kormány álláspontját ismertette. Megkérdezem Rogán Antal frakcióvezető urat mint előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Rogán Antal: Igen.) Igen, öné a szó, frakcióvezető úr.