• ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! 2014. február 4-én megállapodást kötöttünk az Amerikai Egyesült Államokkal a nemzetközi adóügyi megfelelés fejlesztéséről és a FATCA-szabályozás végrehajtásáról. Az egyezményt a miniszterelnöki határozatban kapott felhatalmazás alapján lefolytatott egyeztetések előzték meg, s a kormány döntését követően a térségbeli tagállamok közül elsőként írtuk alá. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A megállapodás fő célja az adóelkerülés elleni küzdelem és a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása. A megállapodással lehetőség nyílik arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok adóhatósága és a magyar adóhatóság automatikusan cseréljenek egymással információkat. Az adatcsere feltétele, hogy mindkét állam megfelelő biztosítékokkal rendelkezzen, s infrastruktúrával rendelkezzen ahhoz, hogy a hatékony cserekapcsolatot le tudja bonyolítani. Szólok egypár szót a FATCA-szabályozás hátteréről. Az Amerikai Egyesült Államok 2010-ben alkotta meg és 2014. július 1-jével lépteti hatályba a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló szabályozását. Ennek a rövidítése a FATCA. A G-20 felkérésére - ez jól jelzi egyébként a dolog súlyosságát - az OECD a FATCA-szabályozás alapján dolgozza ki az automatikus információcsere globális modelljét. Részben a szabályozásban foglalt szankciók elkerülése, részben pedig az információáramlás koordinálása céljából döntött úgy a világ államainak nagy része, az Európai Unió tagállamai is, hogy kétoldalú egyezményben szabályozzák a számlainformációk cseréjét. A megállapodás megkötésével Magyarország FATCA-partnerállammá válik, és ennek a megkötése, ez a mozzanat igen jelentősen befolyásolja hazánk piaci megítélését. A megállapodás hiánya a befektetői piacon bizonytalanságot, számos hazai pénz- és tőkepiaci szereplő részére többletterhet, piacvesztést, a kis szereplők számára jogbizonytalanságot eredményezne. Mindezek alapján elmondható, hogy megállapodás hiányában hazánk érdekei jelentős mértékben sérülnének. A megállapodás megkötésével egyidejűleg biztosítható az adóügyi átláthatóság növelése, valamint a magyar pénz- és tőkepiac versenyképességének a megőrzése is. Egyidejűleg elkerülhetővé válik az, hogy 2014. július 1-jével a magyar szereplők felé fizetett amerikai forrású jövedelmek 30 százalékát visszatartsák az Amerikai Egyesült Államokban. Ez az a legfontosabb szankció, amit már néhány perccel ezelőtt említettem. Ahhoz, hogy a nemzetközi szerződés a belső jog részévé váljon, szükséges kötelező hatályának elismerése és jogszabályban való kihirdetése, ezért van önök előtt jelenleg ez a javaslat. Tekintettel arra, hogy a megállapodás kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben van lehetőség. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat több pénzügyi ágazati törvény módosítását is tartalmazza, a FATCA-egyezmény ugyanis a hazai pénzügyi intézmények számára ír elő jelentős kötelezettségeket, elsősorban jelentéstételi kötelezettségeket. Ennek teljesítéséhez több olyan jogszabály módosítására van szükség, amelyek a hazai pénzügyi szolgáltatások körébe tartoznak, egyrészt a titokszabályok betartása, másrészt az ügyfelek megfelelő tájékoztatása érdekében. A törvényjavaslat mindezek mellett az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényt is módosítja. A módosítás a hazai pénzintézetek számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magyar adóhatóság felé az amerikai illetőségű személyek számláival kapcsolatban. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a tárgyévet követő év június 30-áig kell teljesíteni, első alkalommal a 2014. év második félévéről. Az állami adóhatóság az adatszolgáltatást összesíti és a tárgyévet követő szeptember 30-áig az amerikai adóhatóságnak megküldi. Az automatikus információcsere keretében a tárgyévet követő év szeptember 30-áig az amerikai adóhatóság is megküldi a magyar adózók számláiról szóló adatszolgáltatást a magyar adóhatóság felé. Ezeket az adatokat aztán a magyar adóhatóság hazai adóügyekben bizonyítékként fel tudja használni. Az automatikus információcsere várakozásaink szerint hatékony eszközként szolgál majd az adócsalás elleni küzdelemben. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA-szabályozás végrehajtásáról szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló megállapodás célja a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása. Ennek eszköze az automatikus információcsere hatékony infrastruktúrájára épülő kölcsönös adóügyi segítségnyújtás. Ezt államtitkár úr is hangsúlyozta. Eszerint az USA és Magyarország adóhatósága automatikus módon információt cserélnek a területükön bejegyzett pénz- és tőkepiaci szereplőknél vezetett, a partnerállamban belföldön működő ügyfelek számláiról. A hatékony cserekapcsolat elengedhetetlen feltétele azonban, hogy mindkét ország rendelkezzen megfelelő biztosítékokkal és infrastruktúrával. Miért fontos ez, képviselőtársaim? A hatóságok közti együttműködés és az adóügyi információcsere a leghatékonyabb módja a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozásának. Nemzeti hatáskörben azonban manapság képtelenség az adóelkerülés visszaszorítása, ezért szükséges az államok közti közös fellépés és a nemzetközi sztenderdek bevezetése. Ezen sztenderdek kidolgozásában az OECD jutott a legmesszebb, valamint a problémára sajátos megoldást kínált az amerikaiak által bevezetett FATCA-szabályozás, amely a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló törvény, ahogy államtitkár úr is elmondta. (14.20) A FATCA szabályozása komoly kötelezettséget ró a kifizetésekre az amerikai adózók külföldi számlákon elhelyezett befektetései vonatkozásában. Eszerint a külföldi pénzügyi intézményeknek, többek között a bankoknak, a biztosítóknak, befektetési alapoknak, amennyiben nem kötnek megállapodást az amerikai adóhatósággal az ügyfél-azonosítási és jelentéstételi, meghatározott esetekben forráslevonási kötelezettségről, akkor az amerikai forrású jövedelmekből 30 százalékos visszatartás kerül levonásra. A szabályozás, ahogy elhangzott, 2014. július 1-jétől fokozatosan lép hatályba. Igaz, a FATCA-szabályozás nagy anyagi és adminisztrációs terhet jelent az EU területén működő gazdasági és pénzügyi szereplőknek, ezért hatékonyabb, ha nem ezen szereplők kötnek egyenként megállapodást az USA adóhatóságával, hanem az adott európai államok adóhatóságai szolgáltatnak automatikusan információkat. Ez pedig kormányközi megállapodással egyszerűen megvalósítható. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy látják képviselőtársaim, az előttünk fekvő javaslat a megállapodás és a belső jog összhangjának biztosítása érdekében egyes törvények módosítását tartalmazza, erre utalt államtitkár úr is. Ez komoly jelentőséggel bír, hiszen mára számos uniós tagállam már aláírt egyezménnyel rendelkezik. Ezen túl a kormányközi megállapodás és a megfelelést lehetővé tevő jogszabályi környezet kialakításának hiányában 2014. július 1-jétől a hazai szereplők felé fizetett amerikai forrású jövedelmekből 30 százalék visszatartásra kerülne az Amerikai Egyesült Államokban. Ezenkívül jelentős befektetői bizalomcsökkenést eredményezne az ország FATCA-t érintő bizonytalan megítélése. Ezek miatt, ezek elkerülése érdekében kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
  • DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP támogatja, hogy a kormány és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között létrejön egy megállapodás a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló amerikai törvény végrehajtásáról. Úgy gondolom, hogy a parlamenti pártok között nem lehet vita arról, hogy szükség van a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés visszaszorítása érdekében ilyen és ehhez hasonló egyezmények megkötésére. Nem lehet vita abban sem, hogy Magyarországnak az adókikerülés, a nemzetközi adócsalás visszaszorításáért tenni akarók oldalán és nem az adókikerülést támogató országok oldalán kell állnia. Ha tehát Magyarország valóban tenni kíván a nemzetközi adókikerülés visszaszorítása érdekében, akkor ennek egyik lépése, ha saját eszközeivel is megfelelően támogatja az adóhatóságok közötti információcserét, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal automatikusan küld és fogad adatokat az egyezmény szerint. Az adóhatóságok közötti információcsere ugyanis érdemben és hatékonyan segítheti, hogy az egyes államok hatékonyabban érvényesíteni tudják belső adószabályaikat, és jobban elérhető, hogy a közpénzek valóban a társadalom számára fontos célokat szolgálhassanak. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt tehát támogatja a törvényjavaslat elfogadását, azonban fontosnak tartom, hogy két körülményre felhívjam a figyelmet, hiszen az ördög nem alszik. Még egy nemzetközi egyezményben is található olyan rendelkezés, amely valamiféle érdekek mentén történő kivételeket tartalmaz, és ennek a szerződésnek és törvényjavaslatnak is része. Az egyik ilyen, amire szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy bár a kormányzat az indoklásban részletesen kifejtette a megállapodás megkötésének indokait, maradt egy olyan kiskapu az egyezményben, amely ronthat az egyezmény céljának elérésében. Az egyezmény szerint ugyanis az adóhatóságok nem adnak információt bizonyos pénzügyi számlákról, így különösen a magyar adóhatóság például nem ad információt az amerikai adóhatóság részére arról, ha egy amerikai állampolgár úgynevezett stabilitási megtakarítási számlát nyit. Ahogyan azt önök is tudják, ez az a néhány hónapja működő konstrukció, amelyet a sajtóban csak állami segédlettel történő pénzmosásként emlegetnek a szakértők. Ez az a konstrukció, ahol akár illegális jövedelmeket lehet úgy elhelyezni, hogy öt év múlva legálissá váljon adómentesen, a pénzintézet személyes adatot nem közöl az adóhatósággal, és a kiállított igazolás birtokában az így legalizált jövedelmek tekintetében az adóhatóság nem járhat el az esetleges korábbi, akár adócsalóval szemben. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a nemzetközi adókikerülés érdekében Magyarország komolyan fel kíván lépni, akkor az ilyen kiskapuknak nem lehet helye az egyezményben. Persze, ha Magyarország valóban fel kíván lépni a közpénzek védelme érdekében, akkor az államnak nem lenne szabad offshore-hátterű cégekkel üzletelnie, még akkor sem, ha kiderül, hogy tulajdonosaik egyébként közeli kapcsolatot ápolnak magas szintű kormányzati körökkel. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy másik, ennél kisebb körülményre szeretném még felhívni a figyelmüket és a kormány figyelmét, hogy nem helyes, ha ilyen nagy horderejű nemzetközi egyezmények kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot úgynevezett salátatörvényként alkalmaz a kormány; nem helyénvaló, hogy olyan módosítást is beleírnak a törvényjavaslatba, amelynek egyébként semmi köze a megkötött nemzetközi egyezményhez, márpedig a törvényjavaslat 6. §-a olyan rendelkezéssel módosítja a tőkepiaci törvényeket, amely sehogyan sem kapcsolódik ehhez az egyezményhez. Nem kívánok találgatni ennek indokairól. Nyilván meg lehet magyarázni, hogy ártalmatlan technikai módosításról van szó, hiszen csak három névelőt szúrtak be a szövegbe. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő adóügyi egyezményről tehát az előbb mondott indokok alapján, de a megtett észrevételekkel a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a törvényjavaslat elfogadásakor igennel fog szavazni. Köszönöm a figyelmet, és egyben szeretném elnök úrnak jelezni, hogy egyedül képviseltem az álláspontot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen magát az egyezményt támogatjuk, nem is nagyon lehetne mást tenni, viszont itt kérdések sorjáznak, főleg, hogy a nagy beszámolót a nagyszerűségéről ennek az egyezménynek meghallgathattuk. Az első kérdés az, hogy Magyarország miért nem köt ki hasonló viszonossági megállapodásokat. Magyarország miért nem követeli meg azt, hogy amennyiben a külföldi számlához a magyar nemzeti adóhatóságnak nem biztosítanak hozzáférést, akkor Magyarország is itt tartja a Magyarországon szerzett jövedelem 30 százalékát? Miért nincsenek Magyarországnak ilyen viszonossági megállapodásai? Úgy látjuk, hogy a magyar nemzetgazdaságnak az elmúlt negyedszázadban az egyik legfőbb tehertétele az a jövedelemszivattyú, ami erre a gazdaságra nehezedik, és ennek a jövedelemszivattyúnak az egyik ága az offshore-kapcsolatokon keresztül szív ki innen jövedelmet. Merthogy rögtön azt is le kell szögezni, hogy miközben ezek az automatikus adóügyi információcserék a nemzetközi jogban természetesen üdvözlendők, nagyon kevéssé látom az elszánást a magyar kormányzat, illetve a kormánytöbbség részéről, hogy ez arra sarkallaná a kormányzati politikát, hogy valóban - nem csak a szavak szintjén - leszámolna az offshore-lovagokkal. Az elmúlt hónapokban az LMP négy javaslatot is letett a parlament asztalára, hogy hogyan lehetne kiseprűzni az offshore-lovagokat Magyarországról, most túl azon, hogy a polgári törvénykönyv vitájában javasoltuk azt, hogy záros időn belül ne lehessen Magyarországon olyan gazdálkodó szervezeteket bejegyezni, amelyeknek a tulajdonosi szerkezete nem átlátható. Mi javasoltuk azt, hogy offshore-hátterű cégeket egyáltalán ne lehessen nem egyszerűen a közpénzek, az uniós fejlesztésű források környékére se lehessen odaengedni. (14.30) Tessék a kondértól elzavarni azokat a cégeket, amelyeknek a csápjai vagy átláthatatlan helyekre mennek, vagy olyan adóparadicsomokba vezetnek, amelyek köztudottan arra vannak, hogy elcsalják az adót ebből az országból. Ezt a javaslatot, hogy az offshore-lovagokat többek között az uniós fejlesztési források környékéről is zavarjuk el, a Fidesz-KDNP lesöpörte az asztalról. A másik: javasoltuk azt is, hogy ilyen offshore-hátterű, adókímélő cégekkel állami szervek, önkormányzatok, állami, önkormányzati cégek egyáltalán ne szerződhessenek. Itt, ahol most vagyunk, az én választókerületemben volt ilyen ügylet a megelőző önkormányzati érában, amikor Demszky Gáborék a Veres Pálné utcában egy ingatlant valami Seychelle- vagy Marshall-szigeteki hatalmas cégnek a kezére játszottak át, majd néhány száz méterrel odébb megtörtént az a csoda - most már Rogán Antal polgármester, frakcióvezető úr jóvoltából -, hogy a Párizsi udvar valami Belize-i befektetőnek - majdnem azt mondtam, hogy a zsebébe - az érdekeltségébe vándorolt. Tudnak erre józan magyarázatot adni, hogy kinek az érdekét szolgálja, mely állam vagy önkormányzat érdekét szolgálja az, hogy ezek a nyilvánvalóan kétes hátterű cégek hozzájutnak állami, önkormányzati tulajdonhoz, szerződéses kapcsolatra léphetnek állami, önkormányzati szervekkel? Merthogy Magyarország, a magyar adófizetők érdekeit nem szolgálja, az egészen biztos. Javaslatot tettünk arra, hogy állami, önkormányzati szervek ilyen Belize-i, Seychelle-szigeteki és más offshore-paradicsomokba bejegyzett cégekkel vagy ilyen hátterű cégekkel ne üzletelhessenek. Erre önök mit mondtak? Lesöpörték az asztalról nyilvánvalóan, hiszen a Fidesz-KDNP valójában az offshore-lovagokat védi, offshore-lovagokkal akar üzletelni. Tavaly nyáron, amikor kiderült, hogy a fejlesztési tárcánál van olyan tisztviselő, akinek magának is vannak offshore-érdekeltségei, mi javaslatot tettünk arra is, hogy a kormánytisztviselők, politikusok esetén mondjuk ki az összeférhetetlenségét az offshore-tulajdonnak. Önök ezt a javaslatot is lesöpörték az asztalról. A jövő héten pedig elő fogjuk terjeszteni azt a javaslatot, amely előírja a rendszeres vagyonosodási vizsgálatot a politikusokkal szemben, hogy az elmúlt 25 év rossz szokásától eltérően a jövőben ne lehessen kicsempészni politikából ebül szerzett vagyonokat offshore-paradicsomokba, kétes hátterű külföldi bankszámlákra. Kíváncsiak vagyunk, hogy ezzel a javaslattal mit fog kezdeni a kétharmados többség. Összefoglalva az álláspontunkat: túl azon, hogy ezt az egyezményt természetesen elfogadhatónak tekintjük, továbbra sem érthető, hogy hol marad a szabadságharcos hevület akkor, amikor arról lenne szó, hogy Magyarország is ugyanilyen elánnal lépjen fel a saját érdekei védelmében, ahogyan ezt az Amerikai Egyesült Államok teszi. Magyarországnak miért nem érdeke az, hogy ha a külföldi számlához nem ad valaki hozzáférést a magyar adóhatóságnak, akkor ugyanígy 30 százalékát a jövedelemnek visszatartsa? És továbbra is hiányzik a nem csak szavakban megnyilvánuló határozott fellépés a kormányzat részéről az offshore-lovagokkal szemben, hiszen ez az adóügyi információcsere-rendszer, ami terjed az egész világon, igazából akkor hozza meg a gyümölcsét egy országban, ha a nemzetközi egyezmények mellett a nemzeti kormányok - és nem csak nevükben nemzetiek - kőkeményen fellépnek az ellen, hogy sok esetben politikusok, különböző, zavarosban halászó cégek kimenekítsék a vagyont, eltitkolják, megfosszák a vagyontól a közt. De látjuk azt, hogy önök miért vannak jó barátságban egyébként offshore-lovagokkal. A napokban derült ki, hogy Andy Vajna cége, a Las Vegas Casino Kft. utolsó beszámolója szerint 710 millió osztalék címén 245 millió tulajdonosi kölcsön kamata címen vándorolt adómentesen egy hasonló nevű luxemburgi cégbe. Ez az Andy Vajna ma a Magyar Nemzeti Filmalap élén van. Miért? Miért? Miért tűrnek meg önök a kormányzati struktúrában offshore-lovagokat?! Ez nem zavarja önöket? Ezek az egyezmények akkor hatékonyak, ha önök következetesen viselkednek, kikövetelik viszonossági alapon a magyar érdeket; ha a külföldi számlához nem biztosítanak hozzáférést a magyar adóhatóságnak, akkor Magyarország is ugyanígy kiveti a 30 százalékos adót, a másik irányba pedig következetesen itt, belföldön fellépnek az offshore-lovagokkal szemben. Önök nem ezt teszik, önök offshore-lovagoknak adnak különböző pluszjogokat, és megtűrik a kormányzati apparátusban is. Természetesen arról is szólni kell, hogy volt azért itt olyan forrásadó, amit még 2010 előtt kivetettek, önök ezt 2011-ben megszüntették, majd 2012-ben Lázár János egy kormányülés után bejelentett egy 35 százalékos forrásadót az adóparadicsomokra kivitt pénzekre. Hol van ez az ígéret? Hol van ez az ígéret? Én szeretném azt látni, hogy túl azon, hogy előterjesztenek ilyen megállapodásokat, milyen konkrét tetteket fog ez a kormány érvényesíteni a következő ciklusban, hogy itthon tartsuk az itt megtermelt jövedelmet, ne lehessen tovább kifosztani ezt az országot, ne lehessen tovább engedni, hogy ez a jövedelemszivattyú működjön. Milyen tettek vannak, és meddig tűrik meg az offshore-lovagokat a magyar kormányban, meddig tűrik azt, hogy magyar állami és önkormányzati szervek különböző offshore-hátterű cégekkel üzleteljenek? Erre szeretnék választ kapni, mert önmagában ez az egyezmény úgy, hogy közben az offshore-lovagok dőzsölnek ebben az országban kormányzati hátszéllel, úgy, hogy Magyarország... (A kormánypártok padsorai felé:) Hiába rázza a fejét, polgármester úr, így van. Az, hogy Magyarország nem kap viszonossági alapon jogot arra, hogy ha ugyanígy nem osztanak meg vele információt, kivesse a 30 százalékos adót, így ez az egyezmény Magyarországon, a magyar nemzetgazdaságon, a magyar jövedelemtermelő és jövedelem-visszaforgató képességen nem sokat fog segíteni. Köszönöm szépen.
  • DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én azt gondolom, hogy ez a nemzetközi egyezmény, amelyet most a Ház tárgyal, egy lépés abba az irányba, éspedig egy szükséges, fontos lépés, hogy Magyarország minél távolabb tartsa magától azokat az offshore-cégeket, amelyek nincsenek az ország hasznára, sőt kárára vannak, vagy ahogyan Schiffer képviselő úr mondta, az offshore-lovagokat is a lehető legmesszebb tartsa az országtól. Csak lépésről lépésre lehet meggyőződésem szerint elérni eredményt, és e tekintetben az egyezmény nagyon fontos lépés. Azt magam is úgy gondolom, hogy a viszonosság kell hogy érvényesüljön minden nemzetközi szerződésben, így ebben a szerződésben is. Ott, ahol ez a viszonosság sérülni látszik, nyilvánvalóan tudomásul kell venni, hogy a tárgyalási pozíciók nem mindig és nem feltétlenül azonosak. Arra kell törekedni, hogy ezek a pozíciók lehetőleg azonosak legyenek, és arra kell törekedni, hogy a pozíciók kiegyenlítsék egymást. Amire én szeretném felhívni a figyelmet, az elsősorban az információáramlással kapcsolatos lehetséges anomáliák. Óvatosan kell bánni az információkiáramlással mindig, minden időben. Az elmúlt időszak számos olyan jelzést hozott és adott, amelyre fel kell figyelni. Nem vitás, hogy a világban a gazdasági információk komoly, nagy értéket képviselnek, és az sem, hogy ezeket sok helyen gyűjtik. Gyűjtik legálisan és gyűjtik illegálisan. Az illegális gyűjtés kifejezetten veszélyes, ezért azt gondolom, hogy az államnak nagyon erőteljesen vigyáznia kell arra, hogy az információk mindig pontosan, a törvényesség betartásával, az egyezmény betartásával történjenek. Mégis, én azt gondolom, és ezért kezdtem a felszólalásomat azzal, hogy fontos lépésről van szó, az a helyzet ugyanis, hogy a nemzetközi adócsalás ma már a világban nem egészen egyszerűen csak abból áll, hogy néhány offshore-cég kiment vagyont az országból innen vagy máshonnan, hanem ez egy üzletág. Ez egy olyan összefüggő üzletág, amely mögött az ember joggal sejti, hogy sokkal szélesebb és - azt kell mondanom - széles összefüggésben megjelenő összefonódások mutatkoznak. Ha ezeken rést lehet ütni, akkor ezeket a réseket meg kell találni, és én azt gondolom, hogy az államnak az a dolga, és most éppen azt teszi, hogy egyezmények útján ezt elérhesse. Ilyen egyezményeket meggyőződésem szerint a következőkben számos pénzügyi területen kell még kötni. Ez nem azt jelenti, hogy most lezárult egy folyamat, és innentől kezdve befejezettnek tekinthetjük ezt a folyamatot, ellenkezőleg, hiszen azok az ellenfelek, akik ezen a piacon, ezen a téren dolgoznak, hallatlan nagy erőt képviselnek, hatalmas tőkét, és azt kell mondanom, hatalmas befolyást. Minden rés, amely ezen üthető, nemcsak támogatható, hanem meggyőződésem szerint szükségszerű. (14.40) Még egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet. A befektetések Magyarország számára, ha azok tiszták, és az országot szolgálják, nemcsak hogy szükségesek, de elkerülhetetlenek. Magyarország számára a befektetők, azt kell mondanom, az elkövetkezendő időkben is azzal a biztonsággal kell hogy ideérkezzenek, hogy törvényes működés esetén az állam részéről nem retorziókra, nem valamiféle kizáró akciókra, hanem kifejezetten olyan segítőkész jogszabályokra számíthatnak, amelyek az ország érdekében a befektetők számára megteremtik a jogi feltételeket. De ezek a jogi feltételek - és ebben egyetértek Schiffer képviselő úrral - szigorúak kell hogy legyenek, és ezek a jogi feltételek következetesek kell hogy legyenek, és a szigorú és következetes jogi feltételek azok, amelyek azt a biztonságérzetet fogják meghozni éppen azoknak a befektetőknek, akikre számítanánk, hogy érdemes és lehet Magyarországon biztonsággal befektetni. Ezért úgy gondolom, hogy ezt az egyezményt valamennyien jó szívvel támogathatjuk. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. 30 másodperc is elegendő lesz ahhoz, hogy a Schiffer képviselő úr által mondottakra pár szóban reagáljak, nem kell hosszan, hiszen Turi-Kovács Béla képviselő úr elmondta helyettem a lényeget. Annyival szeretném kiegészíteni a szavait, hogy ahogy most látjuk, a világon az adóügyi együttműködés nem abba az irányba tart, hogy forrásadóztatnának a nemzetek, és ezzel próbálnák meg elérni a céljaikat, hanem sokkal inkább az a tendencia látszik kibontakozni, hogy a globális szintű automatikus információcserében legyen minél több résztvevő. Ezért zajlik ez az egész munka OECD-szinten, ezért köttetnek multilaterális szerződések. A FATCA ilyen értelemben valóban egy kivétel, hiszen az Egyesült Államok ennek a dolognak az élére állt, és megpróbálja minél több országgal megkötni ennek a kicsit lebutított fajtáját, amit FATCA-szabályozásként ismerünk, lebutított vagy - inkább úgy mondanám - kicsit kevésbé ambiciózus, életszerűbb formáját. Azt gondolom, hogy egy visszalépés lenne Magyarország számára az, ha a forrásadóztatás irányába indulna visszafelé, sokkal inkább az a célravezető, ha ebben a multilaterális és az automatikus információcserére törekvő folyamatban venne minél inkább részt. Az amerikai esetben is sokkal inkább csak szankció ez a 30 százalékos forrásadó. Az amerikaiak sem azt szeretnék, ha minél több ország ahelyett, hogy együttműködne velük ebben az információcserében, a forrásadót választaná. Ez arra is válasz egyben, hogy miért nem kötünk ki Magyarországon ilyeneket -, túl azon, amit Turi-Kovács képviselő úr elmondott -, miért nem kötünk ki ilyen jellegű szankciókat magyar oldalról. Azon kívül, hogy kicsit életszerűtlen is maga a felvetés, de mondom, van egy ilyen szakmai vagy praktikus oka is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, képviselőcsoportonként 15-15 perces időkeretben. Tájékoztatom önöket, hogy a házszabályi rendelkezésekre figyelemmel a kétperces hozzászólásokra első alkalommal csak a vezérszónoki felszólalásokat követően kerülhet sor, és ezek körében képviselőcsoportonként csak egy képviselőnek, valamint az elsőként felszólalásra jelentkező független képviselőnek van lehetősége hozzászólni. (Folyamatos zaj.) Mielőtt folytatnánk munkánkat, tisztelettel megkérem képviselőtársaimat a teremben, szíveskedjenek helyet foglalni, biztosítsák a megfelelő körülményeket a tárgyaláshoz. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bartos Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja jelezte, hogy a frakció álláspontját két képviselő ismerteti. Elsőként megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tájékoztatnom kell a tisztelt Országgyűlést, igen, Tóth Bertalan képviselő úr Demeter Márta képviselő asszony álláspontját is ismertette az iménti felszólalásában. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a KDNP, valamint a Jobbik képviselőcsoportja részéről kíván-e vezérszónokként valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végéhez értünk. Most a további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Turi-Kovács Béla képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még a napirend keretében valaki felszólalni. (Nem jelentkezik senki.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Orbán Gábor államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Schiffer András közbeszól. - Orbán Gábor: Igen.) Igen, megadom a szót, államtitkár úr. Parancsoljon, 30 perces időkeret áll rendelkezésére.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy mivel az általános vita megkezdéséig nem érkezett módosító javaslat, az elfogadott napirend módosításának megfelelően ma este a törvényjavaslat határozathozatalára is sor kerül majd. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényalkotási bizottság még nem fejezte be az ülését, a további viták házszabályszerű megkezdése érdekében most a bizottság ülésének befejezéséig - ez várhatóan legkevesebb egy óra - szünetet rendelek el. (Szünet: 14.45 - 18.05 Elnök: dr. Latorcai János Jegyzők: Móring József Attila és Gúr Nándor)