• De nem ezt tették, hiszen ahhoz nem vették a fáradságot, hogy törvényjavaslatot szövegezzenek, azt esetleg leegyeztessék az Orvosi Kamarával, leegyeztessék a szakdolgozói kamarával, leegyeztessék egészségügyi szakszervezetekkel vagy betegszervezetekkel. Arra persze volt idejük a nyolc év alatt, hogy Szürke Farkasokkal találkozzanak, allahozzanak vagy az iszlámról, az emberiség utolsó reményéről beszéljenek, de hogy egy bármilyen alapellátással kapcsolatos törvényjavaslaton gondolkozzanak vagy erről egyeztetéseket folytassanak, erre nem volt ideje és lehetősége az ellenzéki pártoknak. Így tehát azt, hogy a mai napon tartjuk ezt a vitanapot, ez csak egy kétségbeesett próbálkozása az ellenzéknek, hogy még a kampányidőszakban egy utolsó színpadot ácsoljon önmagának, egy utolsó lehetőséget biztosítson önmagának, hogy pár óra időkeretben mindent, amit a kormány szemére akar hányni, akár valós, akár valótlan, itt most még elmondhassa, és azt gondolja talán, hogy ebből valamifajta előnyre tehet szert a már zajló választási kampányban, a körülbelül hét hét múlva lezajló választások során. De elmondhatjuk, hogy Magyarországon még a legrosszabb kórház és a legrosszabb háziorvosi rendelő is jobb állapotban van, mint a magyar ellenzéki pártok, hiszen láthatjuk, hogy a választásra ráfordulva milyen belső problémákkal, pozícióharcokkal vagy identitásválsággal küszködve igyekeznek nekilendülni a választásoknak. Látható tehát, hogy az ellenzéknek ez egy kétségbeesett próbálkozása, de itt vagyunk, minden felvetésükre válaszolni fogunk. Azt láttuk, hogy a háziorvosi rendelőkben lévő túlzsúfoltságra a Magyar Szocialista Pártnak már volt egy javaslata, amit törvényi formába öntött, és el is fogadtatott itt a parlamentben. Nem az volt a cél, hogy mondjuk, a mi praxisközösségi modellkísérletünkhöz hasonlóan több praxisban javítsák az ellátás színvonalát, nem az volt a javaslatuk, mint nálunk, hogy radikálisan emelték volna a díjtételeket, amelyeket a finanszírozásban kapnak a háziorvosok, hanem egy olyan eszközt választottak, amellyel nem az orvosok munkáját akarták segíteni vagy ösztönözni, hanem a betegek látogatását akarták ritkítani. Ezt úgy hívták, hogy vizitdíj, minden magyar beteggel ezt fizettették, pontosan azért, hogy kevesebben bukkanjanak fel a háziorvosnál, kevesebb beteg kevesebbszer menjen el a háziorvoshoz, és így majd tudják valamelyest a túlzsúfoltságot a háziorvosi rendelőkben csökkenteni. Ez is egy módszer, de azt hiszem, morálisan nem vállalható. De beszédes, hogy a fizetős egészségügy ma az egyetlen olyan hívó szó, amely az összes ellenzéki pártot össze tudta trombitálni, hiszen közepesebb, kisebb és szabad szemmel nem látható ellenzéki pártok egyaránt aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelynek nagyon fontos pontja, hogy ki kell dolgozni a fizetős egészségügy részleteit. (9.10)Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Így tehát azt, hogy a mai napon tartjuk ezt a vitanapot, ez csak egy kétségbeesett próbálkozása az ellenzéknek, hogy még a kampányidőszakban egy utolsó színpadot ácsoljon önmagának, egy utolsó lehetőséget biztosítson önmagának, hogy pár óra időkeretben mindent, amit a kormány szemére akar hányni, akár valós, akár valótlan, itt most még elmondhassa, és azt gondolja talán, hogy ebből valamifajta előnyre tehet szert a már zajló választási kampányban, a körülbelül hét hét múlva lezajló választások során. De elmondhatjuk, hogy Magyarországon még a legrosszabb kórház és a legrosszabb háziorvosi rendelő is jobb állapotban van, mint a magyar ellenzéki pártok, hiszen láthatjuk, hogy a választásra ráfordulva milyen belső problémákkal, pozícióharcokkal vagy identitásválsággal küszködve igyekeznek nekilendülni a választásoknak. Látható tehát, hogy az ellenzéknek ez egy kétségbeesett próbálkozása, de itt vagyunk, minden felvetésükre válaszolni fogunk. Azt láttuk, hogy a háziorvosi rendelőkben lévő túlzsúfoltságra a Magyar Szocialista Pártnak már volt egy javaslata, amit törvényi formába öntött, és el is fogadtatott itt a parlamentben. Nem az volt a cél, hogy mondjuk, a mi praxisközösségi modellkísérletünkhöz hasonlóan több praxisban javítsák az ellátás színvonalát, nem az volt a javaslatuk, mint nálunk, hogy radikálisan emelték volna a díjtételeket, amelyeket a finanszírozásban kapnak a háziorvosok, hanem egy olyan eszközt választottak, amellyel nem az orvosok munkáját akarták segíteni vagy ösztönözni, hanem a betegek látogatását akarták ritkítani. Ezt úgy hívták, hogy vizitdíj, minden magyar beteggel ezt fizettették, pontosan azért, hogy kevesebben bukkanjanak fel a háziorvosnál, kevesebb beteg kevesebbszer menjen el a háziorvoshoz, és így majd tudják valamelyest a túlzsúfoltságot a háziorvosi rendelőkben csökkenteni. Ez is egy módszer, de azt hiszem, morálisan nem vállalható. De beszédes, hogy a fizetős egészségügy ma az egyetlen olyan hívó szó, amely az összes ellenzéki pártot össze tudta trombitálni, hiszen közepesebb, kisebb és szabad szemmel nem látható ellenzéki pártok egyaránt aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelynek nagyon fontos pontja, hogy ki kell dolgozni a fizetős egészségügy részleteit. (9.10)Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) De elmondhatjuk, hogy Magyarországon még a legrosszabb kórház és a legrosszabb háziorvosi rendelő is jobb állapotban van, mint a magyar ellenzéki pártok, hiszen láthatjuk, hogy a választásra ráfordulva milyen belső problémákkal, pozícióharcokkal vagy identitásválsággal küszködve igyekeznek nekilendülni a választásoknak. Látható tehát, hogy az ellenzéknek ez egy kétségbeesett próbálkozása, de itt vagyunk, minden felvetésükre válaszolni fogunk. Azt láttuk, hogy a háziorvosi rendelőkben lévő túlzsúfoltságra a Magyar Szocialista Pártnak már volt egy javaslata, amit törvényi formába öntött, és el is fogadtatott itt a parlamentben. Nem az volt a cél, hogy mondjuk, a mi praxisközösségi modellkísérletünkhöz hasonlóan több praxisban javítsák az ellátás színvonalát, nem az volt a javaslatuk, mint nálunk, hogy radikálisan emelték volna a díjtételeket, amelyeket a finanszírozásban kapnak a háziorvosok, hanem egy olyan eszközt választottak, amellyel nem az orvosok munkáját akarták segíteni vagy ösztönözni, hanem a betegek látogatását akarták ritkítani. Ezt úgy hívták, hogy vizitdíj, minden magyar beteggel ezt fizettették, pontosan azért, hogy kevesebben bukkanjanak fel a háziorvosnál, kevesebb beteg kevesebbszer menjen el a háziorvoshoz, és így majd tudják valamelyest a túlzsúfoltságot a háziorvosi rendelőkben csökkenteni. Ez is egy módszer, de azt hiszem, morálisan nem vállalható. De beszédes, hogy a fizetős egészségügy ma az egyetlen olyan hívó szó, amely az összes ellenzéki pártot össze tudta trombitálni, hiszen közepesebb, kisebb és szabad szemmel nem látható ellenzéki pártok egyaránt aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelynek nagyon fontos pontja, hogy ki kell dolgozni a fizetős egészségügy részleteit. (9.10)Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Azt láttuk, hogy a háziorvosi rendelőkben lévő túlzsúfoltságra a Magyar Szocialista Pártnak már volt egy javaslata, amit törvényi formába öntött, és el is fogadtatott itt a parlamentben. Nem az volt a cél, hogy mondjuk, a mi praxisközösségi modellkísérletünkhöz hasonlóan több praxisban javítsák az ellátás színvonalát, nem az volt a javaslatuk, mint nálunk, hogy radikálisan emelték volna a díjtételeket, amelyeket a finanszírozásban kapnak a háziorvosok, hanem egy olyan eszközt választottak, amellyel nem az orvosok munkáját akarták segíteni vagy ösztönözni, hanem a betegek látogatását akarták ritkítani. Ezt úgy hívták, hogy vizitdíj, minden magyar beteggel ezt fizettették, pontosan azért, hogy kevesebben bukkanjanak fel a háziorvosnál, kevesebb beteg kevesebbszer menjen el a háziorvoshoz, és így majd tudják valamelyest a túlzsúfoltságot a háziorvosi rendelőkben csökkenteni. Ez is egy módszer, de azt hiszem, morálisan nem vállalható. De beszédes, hogy a fizetős egészségügy ma az egyetlen olyan hívó szó, amely az összes ellenzéki pártot össze tudta trombitálni, hiszen közepesebb, kisebb és szabad szemmel nem látható ellenzéki pártok egyaránt aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelynek nagyon fontos pontja, hogy ki kell dolgozni a fizetős egészségügy részleteit. (9.10)Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) De beszédes, hogy a fizetős egészségügy ma az egyetlen olyan hívó szó, amely az összes ellenzéki pártot össze tudta trombitálni, hiszen közepesebb, kisebb és szabad szemmel nem látható ellenzéki pártok egyaránt aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelynek nagyon fontos pontja, hogy ki kell dolgozni a fizetős egészségügy részleteit. (9.10)Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.10)Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.10)Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.10)Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ezt nem önmaguktól találták ki, hiszen nem a pártok szövegezték ezt a javaslatot, hanem a vizitdíj egyik atyja szövegezte ezt a javaslatot, egységbe hívta az ellenzéki pártokat, és mindegyik ellenzéki párt, parlamentiek is, parlamenten kívüliek is egységbe tömörültek, aláírták ezt a közös petíciót, amely a fizetős egészségügyről szólt. Hiszen nagyon régóta ismerjük azt a fajta módszert, amelyet elsősorban az SZDSZ folytatott, de most már mindegyik ellenzéki párt a magáévá tette ezt a liberális gondolatfolyamat, hogy minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét, jó hírét. Ha már be tudjuk bizonyítani, mármint az ellenzéki pártok be tudják bizonyítani a választók számára, hogy ez így teljes mértékben tarthatatlan és az állam nem tudja ezeket a területeket jól vinni, ráadásul az állapotok is rosszak az ellátórendszerben, akkor ez egy kiváló előkészítése a privatizációnak. Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ez zajlik most is. Minél többen minél inkább be akarják bizonyítani, hogy nem jó az ellátás színvonala, hogy ezzel egyik vagy másik résznek a privatizációját elő tudják készíteni. Erre készül az ellenzék. Röviden összefoglalva, ez is lehetne az összes ellenzéki pártnak a saját maga aláírásával is ellátott egészségügyi programja. Pár hónappal ezelőtti dokumentum, mindenki elolvashatja: privatizáljunk minél többet az egészségügyből, és tegyünk fizetőssé minél nagyobb részt, pontosan azért, hogy az üzleti szemlélet megjelenhessen az egészségügyben. Nem idegen az ellenzéktől az üzleti szemlélet az egészségügy kapcsán. Ahogy mondtam, a Szocialista Párt mind a privatizációban több-biztosítós modell, magánosítás, ismerhetjük 2010 előttről ezeket a különböző szocialista vezérszavakat , akkor már ezekkel mind megpróbálkoztak. Ismerjük azt is, hogy a Jobbik első számú egészségpolitikusa pedig orvosok exportjával foglalkozott. Ő is tudja, mit jelent az, hogy valaki az egészségügyből jól éljen úgy, hogy persze a betegek helyzete pedig közben radikálisan változhat. Nem tartom kizártnak, hogy az a képviselőtársunk, aki korábban orvosokat vitt külföldre, ma majd felszólal és azt mondja, hogy több orvosra lenne szükség itt, Magyarországon. Fizetőssé tétel és privatizáció, ez tehát az egészségügyben az ellenzék két vonala.Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ugyanakkor arról tudok önöknek beszámolni, hogy ma már az egészségügyre jóval többet költünk, mint 2010-ben, az utolsó, ellenzéki pártok által elfogadott költségvetés évében, hiszen ahhoz képest ma 546 milliárd forinttal tartalmaz a költségvetés többet egészségügyi célokra 546 milliárd forinttal , mint amennyit 2010-ben tartalmazott. Természetes, hogy ez az összeg tovább növelendő, és a kormány erre is törekszik, hiszen az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottunk magyar és EU-s forrásból egyaránt vidéki kórházak és rendelők felújítására. Ebből tudtunk felújítani 77 kórházat, 54 rendelőt. Ebből tudtunk megújítani 104 mentőállomást, és tudtunk 30 új mentőállomást építeni, amivel most már a mentőállomások több mint felét sikerült korszerűsíteni. De nyilván itt vannak a további feladatok, hogy a második felét is korszerűsítsük a mentőállomásoknak, az eddig lecserélt 500 mentőautó mellett további mentőautók beszerzésére is sor kerüljön, további rendelők felújítására kerüljön sor, amelyek egy jó részét már tartalmazza is az „Egészséges Budapest” program, hiszen abban 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az a különbség a korábbi egészségügyi fejlesztések és ezek között, hogy míg a korábbiakban EU-s és hazai források voltak, ez már teljes mértékben magyar, teljes mértékben hazai erőforrásból valósul meg, hiszen az a 700 milliárd forint, mind-mind-mind a magyar költségvetés sorairól fog odakerülni, nem pedig EU-s forrásokból. Ebből is látszik, hogy Magyarország erősödik, és az erősebb Magyarország már jobban tudja fejleszteni az egészségügyét.Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg javítanivaló van az egészségügy rendszerében, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések, akár az előbb említett 77 vidéki kórházban, akár a béremelések területén, hiszen 2012 és 2019 között minden egészségügyi szakdolgozó bérét megdupláztuk és megduplázzuk, hiszen a jövő évben fog véget érni ez a többéves program. Tavaly és tavalyelőtt két év alatt 207 ezer forinttal emeltük az orvosok fizetését, amire nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű béremelés legyen az orvosoknál az egészségügyben. Szeretnénk ezt természetesen folytatni. Mi vagyunk az a párt, amely bebizonyította, hogy tudja is folytatni. Ígérgetni sok mindenki tud, de cselekedni és bért emelni az egészségügyben a Fidesz-KDNP tudott. Az MSZP pedig azt tudta bebizonyítani, hogy van képe bért csökkenteni ma az egészségügyben, hiszen minden ápolótól és minden orvostól elvettek egyhavi bért akkor, amikor az IMF ezt követelte tőlük.Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ha a mai vitanap címében szereplő körre, a háziorvosokra is rátérhetek, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt években elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozása is érezhető mértékben nőjön. Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, talán ebben nem is lenne vita egyik párt között sem, hogy ha az alapellátás nagyon jó állapotban van, akkor ebben az esetben nyilván a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is kevesebb a problémája, hiszen sokkal betegséget sikerül megelőzni.Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Arról lehetne értelmes vitákat folytatni, csak nem a választások előtt kevesebb mint 50 nappal, azt hiszem, egy parlamenti vitanap keretében, de amúgy lehetne, hogy mik azok a feladatok, finanszírozási tételek, amelyek beemelésével az alapellátásba, beemelésével a háziorvosi rendszerbe meg tudjuk óvni jobban a magyar emberek egészségét, jobban tudunk nekik abban segíteni, hogy az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, és a betegségeket jobban el tudják kerülni. Ez egy valós vita, csak nem hiszem, hogy kampányidőszakban fogjuk tudni lefolytatni.Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ezért fontos a háziorvosi ellátás megerősítése, és ezért fontos, hogy idén, tavaly, tavalyelőtt és azelőtt minden évben plusz-plusz tízmilliárdokat tartalmaz a költségvetés annak érdekében, hogy minden hazai háziorvosi praxisnak minden hónapban a díjtétele évente 130 ezer forinttal növekedjen. Ez azt jelenti, hogy ebben a négyéves időtartamban négyszer 130 ezer forinttal, 520 ezer forinttal emelkedett és emelkedik, hiszen az ideinek a pontos meghatározása még hátravan, de a költségvetésben a fedezete szerepel. Összességében ebben a kormányzati ciklusban a havi jövedelme minden magyar háziorvosi praxisnak 520 ezer forinttal növekedett. Maga a háziorvos dönti el, hogy ezt az 520 ezer forintot, ami éves szinten 6 millió 240 ezer forint, pontosan mire költi, akár az alkalmazottainak a béremelésére vagy a rendelőjének a jobb karbantartására, műszerek vásárlására vagy a saját maga jövedelmének a növelésére.Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Nyilvánvalóan mindegyik célunk, hiszen ha a kórházakban nőtt 207 ezer forinttal az orvosok bére, akkor fontos, hogy a háziorvosi praxisban is legalább hasonló mértékű jövedelemnövekedés legyen, hiszen különben a háziorvosok bemennének a kórházba gyógyítani, ha mondjuk, 50 évesen a béremelési program keretében ott már többet tudnának keresni. Fontos, hogy legalább annyira növekedjen a háziorvosi praxis jövedelmezősége is. Ezért volt fontos ez a havi plusz 520 ezer forint. Szintén azt hiszem, ha végignézik a magyar orvoslás, egészségpolitika történetét, nem nagyon találnak olyan időszakot, amikor 520 ezer forintos havi emelésnél nagyobb arányú emelés volt a háziorvosi praxisoknál. Mi szeretnénk ezt folytatni. Az ellenzéki pártok politikája jól láthatóan veszélyeztetné azt, hogy ezt a háziorvosok meg tudják őrizni. (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.20)Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az is fontos, hogy a háziorvosi praxisok betöltéséhez egyrészről a fiatal orvosok számára indítottunk programokat, rezidensprogramot, amelynek következtében sikerült érezhetően csökkenteni a külföldre vándorló orvosok számát. Ez a szám valamikor 2010-11 környékén volt a legmagasabb, akkor közel ezer volt, de több mint kilencszáz azoknak a magyar állampolgár orvosok számára, akik külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kértek. Ma már ez kevesebb, mint négyszáz, érezhetően sikerült leszorítanunk. Ebben része volt annak is, hogy a rezidenstámogatási programra több mint kilencszáz orvos esetében több mint 8 milliárd forintot költöttünk. Ők tehát a rezidens-többletösztöndíjért vállalták, hogy Magyarországon fognak gyógyító tevékenységet végezni. Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az is fontos, hogy mind a letelepedési, mind pedig a praxispályázatokkal százas nagyságrendben sikerült a háziorvosi praxisokat betölteni. Olyan praxisokról van szó, amelyek már nagyon-nagyon régóta üresek voltak. Egész Európában óriási problémát jelent, hogy ezeket a praxisokat hogyan tudják betölteni. Az, hogy több orvosi álláshelyre van igény, mint ahány orvos az adott országban van, nem magyar probléma, nem közép-európai probléma, hanem európai feladat. Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ra az Európai Unióban 1 millió betöltetlen orvosi álláshely lesz. Minden ország tehát szembenéz azzal az Európai Unión belül, hogy orvosi álláshelyeket kellene nagyobb számban betölteni. Magyarország ezt a problémát már csak az agyelszívás miatti fokozott nehéz helyzete miatt is igyekezett minél hamarabb felismerni, és elindítani a letelepedési és praxispályázatokat, pontosan azért, hogy a régóta betöltetlen háziorvosi helyeket is be tudjuk tölteni. Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Önök is ismerik, de röviden elmondom: a praxispályázatok lényege, hogy a praxisjog megvásárlásához 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat az a háziorvos, aki egy régóta, legalább egy éve betöltetlen praxisban kíván tevékenykedni. A letelepedési pályázattal pedig maximálisan 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap az a háziorvos, aki elfoglal egy ilyen, régóta be nem töltött háziorvosi praxist, és ezt a 20 millió forintot utána arra használja, amire hasznosnak és fontosnak tartja. Ha akarja, ebből házat vásárol, ha akarja, kocsit vásárol, ha akarja, a rendelőt újítja fel, bármilyen célra felhasználhatja. A kormány ezt a 20 millió forintot kvázi ajándékba adja, hogy bármire használja fel, ami a letelepedéshez szükséges. A magyar államnak fontos, hogy mindenki számára a helyi háziorvost biztosítani tudja, ezért ezzel a támogatással is élni fog. A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) A program egy nagyon fontos területen, egy nagyon kritikus területen avatkozik be, hiszen egy egy generáció óta létező problémára kellett valamiféle gyógyírt találni. Ahogy mondtam, ez nemcsak Magyarországon probléma, hanem sok más országban is a betöltetlen orvosi pozíciók kérdése nagy probléma, de úgy látszik, hogy ez a módszer működik, hiszen a letelepedési és praxispályázatokkal 2015-2017 között 167 praxisjog megvásárlását és 142 orvos letelepedését tudtuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a program, amit a Fidesz-KDNP indított be, akkor ma 500 ezerrel kevesebb embernek lenne saját háziorvosa a saját háziorvosi körzetében. 500 ezer ember ellátását sikerült megoldani. Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Jól látjuk, hogy a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, tehát erre a területre továbbra is oda kell figyelni, de találtunk egy olyan módszert, amelyik ezt a fajta problémát tudta csökkenteni, és egyfajta gyógyírnak tűnik az elöregedő háziorvosi korfa problémájára. De nemcsak 500 ezer ember háziorvosi ellátását tudta megoldani, hanem 135 ezer ember fogorvosi ellátását is meg tudta oldani ez a praxisprogram, összességében 3,9 milliárd forintot tudtunk erre fordítani. Ez tehát az, amit a mai nap szűkebb mezsgyéjén a háziorvosi praxisok tekintetében tudok önöknek és a parlamentnek elmondani. Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Azt mondanám el még nagyon röviden, hogy az OECD nemrég hozott nyilvánosságra egy egészségügyi költségekről, egészségügyi költségvetésekről szóló összehasonlítást. Ebben elmondta, hogy 2010 előtt egyetlenegy ország volt a 34 legfejlettebb ország közül, amelyben csökkent az egészségügyi kiadások értéke, és ez Magyarország volt, 2010 előtt. De amikor a 2010 utáni időszakot nézte, akkor csak öt olyan országot talált a 34-ből, ahol nagyobb mértékben nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya, mint Magyarországon. Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Nagy volt a hiány, nagy volt a lemaradás. Tehát van mit pótolnunk, ezzel még nem értük be azt a szintet és azt az átlagot, amit be szeretnénk érni, de végre Magyarország ebben jobban tudott teljesíteni, végre az egészségügyre többet tudott fordítani, legfőképp a bérekre, hiszen a legnagyobb rész a béremelésekre ment ezekből az összegekből, de az OECD is visszaigazolta, hogy a magyar költségvetési többleteknek most már szemmel látható eredménye van a költségvetési összehasonlításokban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azt kérem az ellenzéktől, hogy bár valószínűleg igyekszik, ahogy mondtam, utolsó alkalomként megragadni a mai alkalmat a választások előtti parlamenti ülésnapok sorában és mindent el fog mondani, de ne többször cáfolt álhírdömpinggel próbáljon meg itt előállni, hiszen azokat a híreket, amelyeket már sokszor cáfoltunk és önök sokszor mondtak itt, hogy mindig olcsóbb gyógyszert kell használni, cáfoltuk, hogy nem költünk a 75 év fölöttiek rákkezelésére, cáfoltuk, hogy két pozitív hírt kell minden kórháznak közölnie magáról hetente. Ezeket is cáfoltuk, mint ahogy a nyílt szívvel való betegátszállítást is egyik kórházból a másikra. És még számtalan olyan álhírt tudnék mondani, amiket többször cáfoltunk, önök itt a Parlament falai között mégis többször elismételtek. Kérem, bár nem biztos, hogy okkal reménykedhetem ebben, hogy ne ilyesfajta álhírek hangos felhozásával próbáljanak meg itt politikai haszonra szert tenni. Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Úgy gondolom, annak a garanciája, hogy az egészségügyben továbbra se csökkenjenek, hanem növekedjenek a források, és legyen reménység arra, hogy Magyarországon egy minél jobb szintű egészségügyi ellátást tudjunk elérni, a Fidesz-KDNP, hiszen a többletforrásokhoz azok a gazdasági intézkedések teremtették meg az alapot, amelyek közül egyiket sem támogatta egyik ellenzéki párt sem. Akkor azt mondták, hogy ezek hibás döntések. Nem voltak bátrak odaállni bármelyik béremelési vagy más döntés mellé sem. A Fidesz-KDNP ezt viszont meg tudta tenni. Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mindenki láthatja, hogy a vizitdíjas MSZP-t, az orvosexportáló Jobbikot vagy az egészségügyi bért emelő Fidesz-KDNP-t tudja-e támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Sőt, 1996 tájékán megtörtént az, hogy az önkormányzati vagyont, a települések kiszolgálását végző energetikai vagyont az állam privatizálta, eladta, és ennek az önkormányzatokat megillető részt sem biztosította az önkormányzatoknak. Ezt az ezredfordulón az Orbán-kormány adta vissza a településeknek. S jól emlékszünk arra, hogy az ezredforduló környéke volt az az időszak, amikor az önkormányzatok saját forrásból, egészen pontosan abból a forrásból, amit a közmű-privatizációból őket megillető részt igazságosan megkaphattak és felhasználhattak, rendkívül sok fejlesztést tudtak elvégezni a településeken. Nagyon sok olyan szolgáltatás indulhatott be, amelyek a településeken élők mindennapjait javították, az életkörülményeket, a helyi életszínvonalat emelték. (9.30)2002 után, különösen 2004 után azonban, az országban terjedő egyre nagyobb gazdasági problémák és a rossz gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok finanszírozása is egyre súlyosabb és egyre nehézkesebb lett. Az Állami Számvevőszék 2009-es megállapítása szerint 2004 és 2009 között több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást vont el, illetve többletfeladatot rótt az állam az önkormányzatokra, ami miatt a települések először a saját vagyon felélésével, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati ingatlanok értékesítésével, majd később hitelfelvétellel próbáltak egyensúlyt teremteni. Elsősorban és nagyobbrészt fejlesztési feladatokhoz, a pályázati források megteremtéséhez, ugye, elindultak az európai uniós pályázatok, ott a saját forrás megteremtéséhez. De bizony egy idő után jó néhány településen, különösen azokon a településeken, ahol a közszolgáltatások jelentős részét az önkormányzatok biztosították, működésre is kénytelenek voltak hitelt felvenni.Különösen nehézzé vált a helyzet a megyei önkormányzatoknál 2009 után, hiszen a költségvetési törvényben az akkori kormánytöbbség úgy döntött, hogy a megyei önkormányzatoktól elveszi az illetékbevételből addig a megyei önkormányzatoknak járó részt. Ez viszont egész egyszerűen azt eredményezte, hogy a megyei önkormányzatok havi finanszírozása a megyei önkormányzatok intézményrendszerében, az oktatási, a szociális intézményekben dolgozók bérét sem fedezte. Így a megyei önkormányzatok különösen nagy présbe kerültek, és rászorultak arra, hogy ingatlanjaikat értékesítsék, illetve hitelt vegyenek fel.2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (9.30)2002 után, különösen 2004 után azonban, az országban terjedő egyre nagyobb gazdasági problémák és a rossz gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok finanszírozása is egyre súlyosabb és egyre nehézkesebb lett. Az Állami Számvevőszék 2009-es megállapítása szerint 2004 és 2009 között több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást vont el, illetve többletfeladatot rótt az állam az önkormányzatokra, ami miatt a települések először a saját vagyon felélésével, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati ingatlanok értékesítésével, majd később hitelfelvétellel próbáltak egyensúlyt teremteni. Elsősorban és nagyobbrészt fejlesztési feladatokhoz, a pályázati források megteremtéséhez, ugye, elindultak az európai uniós pályázatok, ott a saját forrás megteremtéséhez. De bizony egy idő után jó néhány településen, különösen azokon a településeken, ahol a közszolgáltatások jelentős részét az önkormányzatok biztosították, működésre is kénytelenek voltak hitelt felvenni.Különösen nehézzé vált a helyzet a megyei önkormányzatoknál 2009 után, hiszen a költségvetési törvényben az akkori kormánytöbbség úgy döntött, hogy a megyei önkormányzatoktól elveszi az illetékbevételből addig a megyei önkormányzatoknak járó részt. Ez viszont egész egyszerűen azt eredményezte, hogy a megyei önkormányzatok havi finanszírozása a megyei önkormányzatok intézményrendszerében, az oktatási, a szociális intézményekben dolgozók bérét sem fedezte. Így a megyei önkormányzatok különösen nagy présbe kerültek, és rászorultak arra, hogy ingatlanjaikat értékesítsék, illetve hitelt vegyenek fel.2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (9.30)2002 után, különösen 2004 után azonban, az országban terjedő egyre nagyobb gazdasági problémák és a rossz gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok finanszírozása is egyre súlyosabb és egyre nehézkesebb lett. Az Állami Számvevőszék 2009-es megállapítása szerint 2004 és 2009 között több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást vont el, illetve többletfeladatot rótt az állam az önkormányzatokra, ami miatt a települések először a saját vagyon felélésével, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati ingatlanok értékesítésével, majd később hitelfelvétellel próbáltak egyensúlyt teremteni. Elsősorban és nagyobbrészt fejlesztési feladatokhoz, a pályázati források megteremtéséhez, ugye, elindultak az európai uniós pályázatok, ott a saját forrás megteremtéséhez. De bizony egy idő után jó néhány településen, különösen azokon a településeken, ahol a közszolgáltatások jelentős részét az önkormányzatok biztosították, működésre is kénytelenek voltak hitelt felvenni.Különösen nehézzé vált a helyzet a megyei önkormányzatoknál 2009 után, hiszen a költségvetési törvényben az akkori kormánytöbbség úgy döntött, hogy a megyei önkormányzatoktól elveszi az illetékbevételből addig a megyei önkormányzatoknak járó részt. Ez viszont egész egyszerűen azt eredményezte, hogy a megyei önkormányzatok havi finanszírozása a megyei önkormányzatok intézményrendszerében, az oktatási, a szociális intézményekben dolgozók bérét sem fedezte. Így a megyei önkormányzatok különösen nagy présbe kerültek, és rászorultak arra, hogy ingatlanjaikat értékesítsék, illetve hitelt vegyenek fel.2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (9.30)2002 után, különösen 2004 után azonban, az országban terjedő egyre nagyobb gazdasági problémák és a rossz gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok finanszírozása is egyre súlyosabb és egyre nehézkesebb lett. Az Állami Számvevőszék 2009-es megállapítása szerint 2004 és 2009 között több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást vont el, illetve többletfeladatot rótt az állam az önkormányzatokra, ami miatt a települések először a saját vagyon felélésével, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati ingatlanok értékesítésével, majd később hitelfelvétellel próbáltak egyensúlyt teremteni. Elsősorban és nagyobbrészt fejlesztési feladatokhoz, a pályázati források megteremtéséhez, ugye, elindultak az európai uniós pályázatok, ott a saját forrás megteremtéséhez. De bizony egy idő után jó néhány településen, különösen azokon a településeken, ahol a közszolgáltatások jelentős részét az önkormányzatok biztosították, működésre is kénytelenek voltak hitelt felvenni.Különösen nehézzé vált a helyzet a megyei önkormányzatoknál 2009 után, hiszen a költségvetési törvényben az akkori kormánytöbbség úgy döntött, hogy a megyei önkormányzatoktól elveszi az illetékbevételből addig a megyei önkormányzatoknak járó részt. Ez viszont egész egyszerűen azt eredményezte, hogy a megyei önkormányzatok havi finanszírozása a megyei önkormányzatok intézményrendszerében, az oktatási, a szociális intézményekben dolgozók bérét sem fedezte. Így a megyei önkormányzatok különösen nagy présbe kerültek, és rászorultak arra, hogy ingatlanjaikat értékesítsék, illetve hitelt vegyenek fel.2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) 2002 után, különösen 2004 után azonban, az országban terjedő egyre nagyobb gazdasági problémák és a rossz gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok finanszírozása is egyre súlyosabb és egyre nehézkesebb lett. Az Állami Számvevőszék 2009-es megállapítása szerint 2004 és 2009 között több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást vont el, illetve többletfeladatot rótt az állam az önkormányzatokra, ami miatt a települések először a saját vagyon felélésével, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati ingatlanok értékesítésével, majd később hitelfelvétellel próbáltak egyensúlyt teremteni. Elsősorban és nagyobbrészt fejlesztési feladatokhoz, a pályázati források megteremtéséhez, ugye, elindultak az európai uniós pályázatok, ott a saját forrás megteremtéséhez. De bizony egy idő után jó néhány településen, különösen azokon a településeken, ahol a közszolgáltatások jelentős részét az önkormányzatok biztosították, működésre is kénytelenek voltak hitelt felvenni.Különösen nehézzé vált a helyzet a megyei önkormányzatoknál 2009 után, hiszen a költségvetési törvényben az akkori kormánytöbbség úgy döntött, hogy a megyei önkormányzatoktól elveszi az illetékbevételből addig a megyei önkormányzatoknak járó részt. Ez viszont egész egyszerűen azt eredményezte, hogy a megyei önkormányzatok havi finanszírozása a megyei önkormányzatok intézményrendszerében, az oktatási, a szociális intézményekben dolgozók bérét sem fedezte. Így a megyei önkormányzatok különösen nagy présbe kerültek, és rászorultak arra, hogy ingatlanjaikat értékesítsék, illetve hitelt vegyenek fel.2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) 2002 után, különösen 2004 után azonban, az országban terjedő egyre nagyobb gazdasági problémák és a rossz gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok finanszírozása is egyre súlyosabb és egyre nehézkesebb lett. Az Állami Számvevőszék 2009-es megállapítása szerint 2004 és 2009 között több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást vont el, illetve többletfeladatot rótt az állam az önkormányzatokra, ami miatt a települések először a saját vagyon felélésével, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati ingatlanok értékesítésével, majd később hitelfelvétellel próbáltak egyensúlyt teremteni. Elsősorban és nagyobbrészt fejlesztési feladatokhoz, a pályázati források megteremtéséhez, ugye, elindultak az európai uniós pályázatok, ott a saját forrás megteremtéséhez. De bizony egy idő után jó néhány településen, különösen azokon a településeken, ahol a közszolgáltatások jelentős részét az önkormányzatok biztosították, működésre is kénytelenek voltak hitelt felvenni.Különösen nehézzé vált a helyzet a megyei önkormányzatoknál 2009 után, hiszen a költségvetési törvényben az akkori kormánytöbbség úgy döntött, hogy a megyei önkormányzatoktól elveszi az illetékbevételből addig a megyei önkormányzatoknak járó részt. Ez viszont egész egyszerűen azt eredményezte, hogy a megyei önkormányzatok havi finanszírozása a megyei önkormányzatok intézményrendszerében, az oktatási, a szociális intézményekben dolgozók bérét sem fedezte. Így a megyei önkormányzatok különösen nagy présbe kerültek, és rászorultak arra, hogy ingatlanjaikat értékesítsék, illetve hitelt vegyenek fel.2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) 2002 után, különösen 2004 után azonban, az országban terjedő egyre nagyobb gazdasági problémák és a rossz gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok finanszírozása is egyre súlyosabb és egyre nehézkesebb lett. Az Állami Számvevőszék 2009-es megállapítása szerint 2004 és 2009 között több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást vont el, illetve többletfeladatot rótt az állam az önkormányzatokra, ami miatt a települések először a saját vagyon felélésével, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati ingatlanok értékesítésével, majd később hitelfelvétellel próbáltak egyensúlyt teremteni. Elsősorban és nagyobbrészt fejlesztési feladatokhoz, a pályázati források megteremtéséhez, ugye, elindultak az európai uniós pályázatok, ott a saját forrás megteremtéséhez. De bizony egy idő után jó néhány településen, különösen azokon a településeken, ahol a közszolgáltatások jelentős részét az önkormányzatok biztosították, működésre is kénytelenek voltak hitelt felvenni.Különösen nehézzé vált a helyzet a megyei önkormányzatoknál 2009 után, hiszen a költségvetési törvényben az akkori kormánytöbbség úgy döntött, hogy a megyei önkormányzatoktól elveszi az illetékbevételből addig a megyei önkormányzatoknak járó részt. Ez viszont egész egyszerűen azt eredményezte, hogy a megyei önkormányzatok havi finanszírozása a megyei önkormányzatok intézményrendszerében, az oktatási, a szociális intézményekben dolgozók bérét sem fedezte. Így a megyei önkormányzatok különösen nagy présbe kerültek, és rászorultak arra, hogy ingatlanjaikat értékesítsék, illetve hitelt vegyenek fel.2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Különösen nehézzé vált a helyzet a megyei önkormányzatoknál 2009 után, hiszen a költségvetési törvényben az akkori kormánytöbbség úgy döntött, hogy a megyei önkormányzatoktól elveszi az illetékbevételből addig a megyei önkormányzatoknak járó részt. Ez viszont egész egyszerűen azt eredményezte, hogy a megyei önkormányzatok havi finanszírozása a megyei önkormányzatok intézményrendszerében, az oktatási, a szociális intézményekben dolgozók bérét sem fedezte. Így a megyei önkormányzatok különösen nagy présbe kerültek, és rászorultak arra, hogy ingatlanjaikat értékesítsék, illetve hitelt vegyenek fel.2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) 2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba. Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken. Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént. Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen. (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (9.40)És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • Többféle megközelítésben említik a megélhetés és a bérek kérdését. Szeretném önöket arról tájékoztatni, hogy Magyarországon folyamatosan nőnek a bérek, bár ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy már elértük volna a kívánatos szintet. Még egyáltalán nem. De ettől függetlenül igaz az, hogy 2010-hez képest közel 40 százalékkal magasabb az átlagbér, miközben a minimálbér 88 százalékkal nőtt, a szakmunkás-minimálbér pedig duplázódik. Máshonnan megközelítve ezt a kérdéskört: 59 hónapja emelkednek a bérek Magyarországon.A minimálbérekre vonatkozó emelési döntés egyébként nem a semmiből jött. Ez egy átfogó megállapodás része, amely a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között jött létre. Ezt azért hangsúlyozom külön, mert abban hiszünk, hogy minden esetben a tárgyalásos út hozza meg a kívánt eredményt az egyes ágazatokban, így egyébként az önkormányzati szektorban is. A kormány nyitott a javaslatokra, de mindenekelőtt az önkormányzati érdekképviseleteknek és az önkormányzatoknak kell dűlőre jutniuk. Az állami szektorban a már zajló béremelések egyébként több ágazatot érintenek. Elindult korában a pedagógus-életpályamodell, ez átlagosan 50 százalékos emelést jelent. A felsőoktatásban az oktatókra és a kutatókra 27 százalékos emelés jut. A rendvédelmi dolgozók 2016-18 között átlagosan szintén 50 százalékkal kapnak többet. Most januárban is volt egy esedékes emelés. Ami az állami vállalatok dolgozóit illeti, egy olyan szektorról van szó, ahol 2010 előtt még elég sok munkabeszüntetés volt. Most januárban ezzel szemben emelést kaptak többek között a Posta, a MÁV, a regionális közlekedési vállalatok és a víziközmű-társaságok dolgozói is. A járási hivatalokban dolgozók 2016 júliusában, a megyei kormányhivatalokban dolgozók tavaly januárban kaptak emelést. Ezzel párhuzamosan egyébként a piaci szférában is zajlanak béremelések, amelyeket a kormány egyébként adócsökkentésekkel segít. 2017-ben 5 százalékponttal, idén pedig további 2,5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók, emellett 9 százalékra csökkent a társasági adó. Ezeknek az a jelentősége, hogy további béremelések előtt nyitja meg a lehetőséget.Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A vitanapot kezdeményező beadványukban negatív tendenciákra utalnak a szegénységgel kapcsolatban. Ez nem állja ki a valóság próbáját. Ha megnézik az Eurostat adatait, akkor azt fogják látni, hogy 2012 óta 730 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya, ezzel ellentétben az utolsó baloldali kormányzás évében félmillió magyar ember jelentkezett be valamilyen segélyért. Az önök időszakában, tisztelt baloldali képviselők, sokkal jobban megérte segélyből élni munka helyett. Ez a tendencia, pozitív tendencia, amiről beszéltem, nem a szerencsének köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. 4 százalék körül van a munkanélküliség, miközben a kezdeményező MSZP időszakában ez 12 százalék volt. Abban az időszakban egyébként megduplázódott a munkanélküliségi mutató. A fiatalkori munkanélküliség is jelentősen csökkent az elmúlt években. A kormány egyébként több intézkedéssel segítette és segíti azokat, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Ezek közé tartozik az energiaárak csökkentése, és az igazat megvallva, kicsit furcsának tartom, hogy az az MSZP üt meg mostanában számonkérő hangokat az energiaárak ügyében, amelyik tucatnyi alkalommal emelte a gáz és az áram árát. És egyébként simán átengedte volna az ármeghatározás jogát az Európai Uniónak, Brüsszelnek. Arról nem is beszélve, hogy a közműszolgáltatók privatizálásával több száz milliárdos profitot engedett ki az országból.Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A minimálbérekre vonatkozó emelési döntés egyébként nem a semmiből jött. Ez egy átfogó megállapodás része, amely a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között jött létre. Ezt azért hangsúlyozom külön, mert abban hiszünk, hogy minden esetben a tárgyalásos út hozza meg a kívánt eredményt az egyes ágazatokban, így egyébként az önkormányzati szektorban is. A kormány nyitott a javaslatokra, de mindenekelőtt az önkormányzati érdekképviseleteknek és az önkormányzatoknak kell dűlőre jutniuk. Az állami szektorban a már zajló béremelések egyébként több ágazatot érintenek. Elindult korában a pedagógus-életpályamodell, ez átlagosan 50 százalékos emelést jelent. A felsőoktatásban az oktatókra és a kutatókra 27 százalékos emelés jut. A rendvédelmi dolgozók 2016-18 között átlagosan szintén 50 százalékkal kapnak többet. Most januárban is volt egy esedékes emelés. Ami az állami vállalatok dolgozóit illeti, egy olyan szektorról van szó, ahol 2010 előtt még elég sok munkabeszüntetés volt. Most januárban ezzel szemben emelést kaptak többek között a Posta, a MÁV, a regionális közlekedési vállalatok és a víziközmű-társaságok dolgozói is. A járási hivatalokban dolgozók 2016 júliusában, a megyei kormányhivatalokban dolgozók tavaly januárban kaptak emelést. Ezzel párhuzamosan egyébként a piaci szférában is zajlanak béremelések, amelyeket a kormány egyébként adócsökkentésekkel segít. 2017-ben 5 százalékponttal, idén pedig további 2,5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók, emellett 9 százalékra csökkent a társasági adó. Ezeknek az a jelentősége, hogy további béremelések előtt nyitja meg a lehetőséget.Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A vitanapot kezdeményező beadványukban negatív tendenciákra utalnak a szegénységgel kapcsolatban. Ez nem állja ki a valóság próbáját. Ha megnézik az Eurostat adatait, akkor azt fogják látni, hogy 2012 óta 730 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya, ezzel ellentétben az utolsó baloldali kormányzás évében félmillió magyar ember jelentkezett be valamilyen segélyért. Az önök időszakában, tisztelt baloldali képviselők, sokkal jobban megérte segélyből élni munka helyett. Ez a tendencia, pozitív tendencia, amiről beszéltem, nem a szerencsének köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. 4 százalék körül van a munkanélküliség, miközben a kezdeményező MSZP időszakában ez 12 százalék volt. Abban az időszakban egyébként megduplázódott a munkanélküliségi mutató. A fiatalkori munkanélküliség is jelentősen csökkent az elmúlt években. A kormány egyébként több intézkedéssel segítette és segíti azokat, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Ezek közé tartozik az energiaárak csökkentése, és az igazat megvallva, kicsit furcsának tartom, hogy az az MSZP üt meg mostanában számonkérő hangokat az energiaárak ügyében, amelyik tucatnyi alkalommal emelte a gáz és az áram árát. És egyébként simán átengedte volna az ármeghatározás jogát az Európai Uniónak, Brüsszelnek. Arról nem is beszélve, hogy a közműszolgáltatók privatizálásával több száz milliárdos profitot engedett ki az országból.Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Az állami szektorban a már zajló béremelések egyébként több ágazatot érintenek. Elindult korában a pedagógus-életpályamodell, ez átlagosan 50 százalékos emelést jelent. A felsőoktatásban az oktatókra és a kutatókra 27 százalékos emelés jut. A rendvédelmi dolgozók 2016-18 között átlagosan szintén 50 százalékkal kapnak többet. Most januárban is volt egy esedékes emelés. Ami az állami vállalatok dolgozóit illeti, egy olyan szektorról van szó, ahol 2010 előtt még elég sok munkabeszüntetés volt. Most januárban ezzel szemben emelést kaptak többek között a Posta, a MÁV, a regionális közlekedési vállalatok és a víziközmű-társaságok dolgozói is. A járási hivatalokban dolgozók 2016 júliusában, a megyei kormányhivatalokban dolgozók tavaly januárban kaptak emelést. Ezzel párhuzamosan egyébként a piaci szférában is zajlanak béremelések, amelyeket a kormány egyébként adócsökkentésekkel segít. 2017-ben 5 százalékponttal, idén pedig további 2,5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók, emellett 9 százalékra csökkent a társasági adó. Ezeknek az a jelentősége, hogy további béremelések előtt nyitja meg a lehetőséget.Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A vitanapot kezdeményező beadványukban negatív tendenciákra utalnak a szegénységgel kapcsolatban. Ez nem állja ki a valóság próbáját. Ha megnézik az Eurostat adatait, akkor azt fogják látni, hogy 2012 óta 730 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya, ezzel ellentétben az utolsó baloldali kormányzás évében félmillió magyar ember jelentkezett be valamilyen segélyért. Az önök időszakában, tisztelt baloldali képviselők, sokkal jobban megérte segélyből élni munka helyett. Ez a tendencia, pozitív tendencia, amiről beszéltem, nem a szerencsének köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. 4 százalék körül van a munkanélküliség, miközben a kezdeményező MSZP időszakában ez 12 százalék volt. Abban az időszakban egyébként megduplázódott a munkanélküliségi mutató. A fiatalkori munkanélküliség is jelentősen csökkent az elmúlt években. A kormány egyébként több intézkedéssel segítette és segíti azokat, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Ezek közé tartozik az energiaárak csökkentése, és az igazat megvallva, kicsit furcsának tartom, hogy az az MSZP üt meg mostanában számonkérő hangokat az energiaárak ügyében, amelyik tucatnyi alkalommal emelte a gáz és az áram árát. És egyébként simán átengedte volna az ármeghatározás jogát az Európai Uniónak, Brüsszelnek. Arról nem is beszélve, hogy a közműszolgáltatók privatizálásával több száz milliárdos profitot engedett ki az országból.Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ami az állami vállalatok dolgozóit illeti, egy olyan szektorról van szó, ahol 2010 előtt még elég sok munkabeszüntetés volt. Most januárban ezzel szemben emelést kaptak többek között a Posta, a MÁV, a regionális közlekedési vállalatok és a víziközmű-társaságok dolgozói is. A járási hivatalokban dolgozók 2016 júliusában, a megyei kormányhivatalokban dolgozók tavaly januárban kaptak emelést. Ezzel párhuzamosan egyébként a piaci szférában is zajlanak béremelések, amelyeket a kormány egyébként adócsökkentésekkel segít. 2017-ben 5 százalékponttal, idén pedig további 2,5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók, emellett 9 százalékra csökkent a társasági adó. Ezeknek az a jelentősége, hogy további béremelések előtt nyitja meg a lehetőséget.Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A vitanapot kezdeményező beadványukban negatív tendenciákra utalnak a szegénységgel kapcsolatban. Ez nem állja ki a valóság próbáját. Ha megnézik az Eurostat adatait, akkor azt fogják látni, hogy 2012 óta 730 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya, ezzel ellentétben az utolsó baloldali kormányzás évében félmillió magyar ember jelentkezett be valamilyen segélyért. Az önök időszakában, tisztelt baloldali képviselők, sokkal jobban megérte segélyből élni munka helyett. Ez a tendencia, pozitív tendencia, amiről beszéltem, nem a szerencsének köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. 4 százalék körül van a munkanélküliség, miközben a kezdeményező MSZP időszakában ez 12 százalék volt. Abban az időszakban egyébként megduplázódott a munkanélküliségi mutató. A fiatalkori munkanélküliség is jelentősen csökkent az elmúlt években. A kormány egyébként több intézkedéssel segítette és segíti azokat, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Ezek közé tartozik az energiaárak csökkentése, és az igazat megvallva, kicsit furcsának tartom, hogy az az MSZP üt meg mostanában számonkérő hangokat az energiaárak ügyében, amelyik tucatnyi alkalommal emelte a gáz és az áram árát. És egyébként simán átengedte volna az ármeghatározás jogát az Európai Uniónak, Brüsszelnek. Arról nem is beszélve, hogy a közműszolgáltatók privatizálásával több száz milliárdos profitot engedett ki az országból.Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ezzel párhuzamosan egyébként a piaci szférában is zajlanak béremelések, amelyeket a kormány egyébként adócsökkentésekkel segít. 2017-ben 5 százalékponttal, idén pedig további 2,5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók, emellett 9 százalékra csökkent a társasági adó. Ezeknek az a jelentősége, hogy további béremelések előtt nyitja meg a lehetőséget.Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A vitanapot kezdeményező beadványukban negatív tendenciákra utalnak a szegénységgel kapcsolatban. Ez nem állja ki a valóság próbáját. Ha megnézik az Eurostat adatait, akkor azt fogják látni, hogy 2012 óta 730 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya, ezzel ellentétben az utolsó baloldali kormányzás évében félmillió magyar ember jelentkezett be valamilyen segélyért. Az önök időszakában, tisztelt baloldali képviselők, sokkal jobban megérte segélyből élni munka helyett. Ez a tendencia, pozitív tendencia, amiről beszéltem, nem a szerencsének köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. 4 százalék körül van a munkanélküliség, miközben a kezdeményező MSZP időszakában ez 12 százalék volt. Abban az időszakban egyébként megduplázódott a munkanélküliségi mutató. A fiatalkori munkanélküliség is jelentősen csökkent az elmúlt években. A kormány egyébként több intézkedéssel segítette és segíti azokat, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Ezek közé tartozik az energiaárak csökkentése, és az igazat megvallva, kicsit furcsának tartom, hogy az az MSZP üt meg mostanában számonkérő hangokat az energiaárak ügyében, amelyik tucatnyi alkalommal emelte a gáz és az áram árát. És egyébként simán átengedte volna az ármeghatározás jogát az Európai Uniónak, Brüsszelnek. Arról nem is beszélve, hogy a közműszolgáltatók privatizálásával több száz milliárdos profitot engedett ki az országból.Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A vitanapot kezdeményező beadványukban negatív tendenciákra utalnak a szegénységgel kapcsolatban. Ez nem állja ki a valóság próbáját. Ha megnézik az Eurostat adatait, akkor azt fogják látni, hogy 2012 óta 730 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya, ezzel ellentétben az utolsó baloldali kormányzás évében félmillió magyar ember jelentkezett be valamilyen segélyért. Az önök időszakában, tisztelt baloldali képviselők, sokkal jobban megérte segélyből élni munka helyett. Ez a tendencia, pozitív tendencia, amiről beszéltem, nem a szerencsének köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. 4 százalék körül van a munkanélküliség, miközben a kezdeményező MSZP időszakában ez 12 százalék volt. Abban az időszakban egyébként megduplázódott a munkanélküliségi mutató. A fiatalkori munkanélküliség is jelentősen csökkent az elmúlt években. A kormány egyébként több intézkedéssel segítette és segíti azokat, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Ezek közé tartozik az energiaárak csökkentése, és az igazat megvallva, kicsit furcsának tartom, hogy az az MSZP üt meg mostanában számonkérő hangokat az energiaárak ügyében, amelyik tucatnyi alkalommal emelte a gáz és az áram árát. És egyébként simán átengedte volna az ármeghatározás jogát az Európai Uniónak, Brüsszelnek. Arról nem is beszélve, hogy a közműszolgáltatók privatizálásával több száz milliárdos profitot engedett ki az országból.Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ez a tendencia, pozitív tendencia, amiről beszéltem, nem a szerencsének köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. 4 százalék körül van a munkanélküliség, miközben a kezdeményező MSZP időszakában ez 12 százalék volt. Abban az időszakban egyébként megduplázódott a munkanélküliségi mutató. A fiatalkori munkanélküliség is jelentősen csökkent az elmúlt években. A kormány egyébként több intézkedéssel segítette és segíti azokat, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Ezek közé tartozik az energiaárak csökkentése, és az igazat megvallva, kicsit furcsának tartom, hogy az az MSZP üt meg mostanában számonkérő hangokat az energiaárak ügyében, amelyik tucatnyi alkalommal emelte a gáz és az áram árát. És egyébként simán átengedte volna az ármeghatározás jogát az Európai Uniónak, Brüsszelnek. Arról nem is beszélve, hogy a közműszolgáltatók privatizálásával több száz milliárdos profitot engedett ki az országból.Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A kormány egyébként több intézkedéssel segítette és segíti azokat, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Ezek közé tartozik az energiaárak csökkentése, és az igazat megvallva, kicsit furcsának tartom, hogy az az MSZP üt meg mostanában számonkérő hangokat az energiaárak ügyében, amelyik tucatnyi alkalommal emelte a gáz és az áram árát. És egyébként simán átengedte volna az ármeghatározás jogát az Európai Uniónak, Brüsszelnek. Arról nem is beszélve, hogy a közműszolgáltatók privatizálásával több száz milliárdos profitot engedett ki az országból.Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban. Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük. Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • (9.50)A helyzet azóta sem változott. Miután közös összefogással sikerült a csődöt elkerülnünk, nekifogtunk annak, hogy minden részterületen jobb eredményeket tudjunk elérni. Az egyik legnagyobb feladat, amit Pogácsás államtitkár úr is említett már, az önkormányzati adósságállomány kezelése volt, hiszen az önkormányzatokat is a csőd szélén hagyták 2010-ben, ahogy azt az államtitkár úr elmondta a bevezetőjében.Az első lépés a megyei önkormányzatok konszolidációja volt, amelynek keretében közel 200 milliárd forint összegű adósságot vállalt át a magyar állam. Majd ezután az 5 ezer fő alatti települések és a többcélú kistérségi társulások következtek, amelynek keretében 1720 település és 10 többcélú kistérségi társulás közel 85 milliárd forintos adósságát vállalta át a magyar kormány. És végül a konszolidáció utolsó lépéseként a legnagyobb összegre, az 5 ezer fő feletti települések adósságainak átvállalására került sor, több mint 1350 milliárd forint összegben. A 2010 előtti forráselvonások és feladatátadások következtében ugyanis tarthatatlan helyzetbe kerültek a települések. Ezekkel a lépésekkel sikerült az önkormányzatokat kihúzni a devizahitelek feneketlen gödréből, ahová Gyurcsány Ferenc és kormányai lökték a magyar családokkal együtt a magyar önkormányzatokat.A Fidesz mindig is a családok és a munkavállalók mellett áll, amit jól mutat, hogy a bruttó keresetek 2010 óta folyamatosan nőttek, ahogy szintén elhangzott az államtitkári expozékban, 2010-hez képest közel 40 százalékkal tudtuk növelni a béreket Magyarországon. Mindeközben egyedülálló módon az egész Európai Unióban egy olyan megállapodást, egy olyan hatéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a magyar kormánynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek következtében ezt a bérfejlesztési programot úgy tudtuk elérni, hogy közben adókat és járulékokat csökkentettünk. Ez is egy egészen egyedi modell, és azt gondolom, hogy ezzel a közös összefogással teremtettük meg ennek is a sikerét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (9.50)A helyzet azóta sem változott. Miután közös összefogással sikerült a csődöt elkerülnünk, nekifogtunk annak, hogy minden részterületen jobb eredményeket tudjunk elérni. Az egyik legnagyobb feladat, amit Pogácsás államtitkár úr is említett már, az önkormányzati adósságállomány kezelése volt, hiszen az önkormányzatokat is a csőd szélén hagyták 2010-ben, ahogy azt az államtitkár úr elmondta a bevezetőjében.Az első lépés a megyei önkormányzatok konszolidációja volt, amelynek keretében közel 200 milliárd forint összegű adósságot vállalt át a magyar állam. Majd ezután az 5 ezer fő alatti települések és a többcélú kistérségi társulások következtek, amelynek keretében 1720 település és 10 többcélú kistérségi társulás közel 85 milliárd forintos adósságát vállalta át a magyar kormány. És végül a konszolidáció utolsó lépéseként a legnagyobb összegre, az 5 ezer fő feletti települések adósságainak átvállalására került sor, több mint 1350 milliárd forint összegben. A 2010 előtti forráselvonások és feladatátadások következtében ugyanis tarthatatlan helyzetbe kerültek a települések. Ezekkel a lépésekkel sikerült az önkormányzatokat kihúzni a devizahitelek feneketlen gödréből, ahová Gyurcsány Ferenc és kormányai lökték a magyar családokkal együtt a magyar önkormányzatokat.A Fidesz mindig is a családok és a munkavállalók mellett áll, amit jól mutat, hogy a bruttó keresetek 2010 óta folyamatosan nőttek, ahogy szintén elhangzott az államtitkári expozékban, 2010-hez képest közel 40 százalékkal tudtuk növelni a béreket Magyarországon. Mindeközben egyedülálló módon az egész Európai Unióban egy olyan megállapodást, egy olyan hatéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a magyar kormánynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek következtében ezt a bérfejlesztési programot úgy tudtuk elérni, hogy közben adókat és járulékokat csökkentettünk. Ez is egy egészen egyedi modell, és azt gondolom, hogy ezzel a közös összefogással teremtettük meg ennek is a sikerét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (9.50)A helyzet azóta sem változott. Miután közös összefogással sikerült a csődöt elkerülnünk, nekifogtunk annak, hogy minden részterületen jobb eredményeket tudjunk elérni. Az egyik legnagyobb feladat, amit Pogácsás államtitkár úr is említett már, az önkormányzati adósságállomány kezelése volt, hiszen az önkormányzatokat is a csőd szélén hagyták 2010-ben, ahogy azt az államtitkár úr elmondta a bevezetőjében.Az első lépés a megyei önkormányzatok konszolidációja volt, amelynek keretében közel 200 milliárd forint összegű adósságot vállalt át a magyar állam. Majd ezután az 5 ezer fő alatti települések és a többcélú kistérségi társulások következtek, amelynek keretében 1720 település és 10 többcélú kistérségi társulás közel 85 milliárd forintos adósságát vállalta át a magyar kormány. És végül a konszolidáció utolsó lépéseként a legnagyobb összegre, az 5 ezer fő feletti települések adósságainak átvállalására került sor, több mint 1350 milliárd forint összegben. A 2010 előtti forráselvonások és feladatátadások következtében ugyanis tarthatatlan helyzetbe kerültek a települések. Ezekkel a lépésekkel sikerült az önkormányzatokat kihúzni a devizahitelek feneketlen gödréből, ahová Gyurcsány Ferenc és kormányai lökték a magyar családokkal együtt a magyar önkormányzatokat.A Fidesz mindig is a családok és a munkavállalók mellett áll, amit jól mutat, hogy a bruttó keresetek 2010 óta folyamatosan nőttek, ahogy szintén elhangzott az államtitkári expozékban, 2010-hez képest közel 40 százalékkal tudtuk növelni a béreket Magyarországon. Mindeközben egyedülálló módon az egész Európai Unióban egy olyan megállapodást, egy olyan hatéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a magyar kormánynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek következtében ezt a bérfejlesztési programot úgy tudtuk elérni, hogy közben adókat és járulékokat csökkentettünk. Ez is egy egészen egyedi modell, és azt gondolom, hogy ezzel a közös összefogással teremtettük meg ennek is a sikerét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) A helyzet azóta sem változott. Miután közös összefogással sikerült a csődöt elkerülnünk, nekifogtunk annak, hogy minden részterületen jobb eredményeket tudjunk elérni. Az egyik legnagyobb feladat, amit Pogácsás államtitkár úr is említett már, az önkormányzati adósságállomány kezelése volt, hiszen az önkormányzatokat is a csőd szélén hagyták 2010-ben, ahogy azt az államtitkár úr elmondta a bevezetőjében.Az első lépés a megyei önkormányzatok konszolidációja volt, amelynek keretében közel 200 milliárd forint összegű adósságot vállalt át a magyar állam. Majd ezután az 5 ezer fő alatti települések és a többcélú kistérségi társulások következtek, amelynek keretében 1720 település és 10 többcélú kistérségi társulás közel 85 milliárd forintos adósságát vállalta át a magyar kormány. És végül a konszolidáció utolsó lépéseként a legnagyobb összegre, az 5 ezer fő feletti települések adósságainak átvállalására került sor, több mint 1350 milliárd forint összegben. A 2010 előtti forráselvonások és feladatátadások következtében ugyanis tarthatatlan helyzetbe kerültek a települések. Ezekkel a lépésekkel sikerült az önkormányzatokat kihúzni a devizahitelek feneketlen gödréből, ahová Gyurcsány Ferenc és kormányai lökték a magyar családokkal együtt a magyar önkormányzatokat.A Fidesz mindig is a családok és a munkavállalók mellett áll, amit jól mutat, hogy a bruttó keresetek 2010 óta folyamatosan nőttek, ahogy szintén elhangzott az államtitkári expozékban, 2010-hez képest közel 40 százalékkal tudtuk növelni a béreket Magyarországon. Mindeközben egyedülálló módon az egész Európai Unióban egy olyan megállapodást, egy olyan hatéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a magyar kormánynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek következtében ezt a bérfejlesztési programot úgy tudtuk elérni, hogy közben adókat és járulékokat csökkentettünk. Ez is egy egészen egyedi modell, és azt gondolom, hogy ezzel a közös összefogással teremtettük meg ennek is a sikerét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) A helyzet azóta sem változott. Miután közös összefogással sikerült a csődöt elkerülnünk, nekifogtunk annak, hogy minden részterületen jobb eredményeket tudjunk elérni. Az egyik legnagyobb feladat, amit Pogácsás államtitkár úr is említett már, az önkormányzati adósságállomány kezelése volt, hiszen az önkormányzatokat is a csőd szélén hagyták 2010-ben, ahogy azt az államtitkár úr elmondta a bevezetőjében.Az első lépés a megyei önkormányzatok konszolidációja volt, amelynek keretében közel 200 milliárd forint összegű adósságot vállalt át a magyar állam. Majd ezután az 5 ezer fő alatti települések és a többcélú kistérségi társulások következtek, amelynek keretében 1720 település és 10 többcélú kistérségi társulás közel 85 milliárd forintos adósságát vállalta át a magyar kormány. És végül a konszolidáció utolsó lépéseként a legnagyobb összegre, az 5 ezer fő feletti települések adósságainak átvállalására került sor, több mint 1350 milliárd forint összegben. A 2010 előtti forráselvonások és feladatátadások következtében ugyanis tarthatatlan helyzetbe kerültek a települések. Ezekkel a lépésekkel sikerült az önkormányzatokat kihúzni a devizahitelek feneketlen gödréből, ahová Gyurcsány Ferenc és kormányai lökték a magyar családokkal együtt a magyar önkormányzatokat.A Fidesz mindig is a családok és a munkavállalók mellett áll, amit jól mutat, hogy a bruttó keresetek 2010 óta folyamatosan nőttek, ahogy szintén elhangzott az államtitkári expozékban, 2010-hez képest közel 40 százalékkal tudtuk növelni a béreket Magyarországon. Mindeközben egyedülálló módon az egész Európai Unióban egy olyan megállapodást, egy olyan hatéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a magyar kormánynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek következtében ezt a bérfejlesztési programot úgy tudtuk elérni, hogy közben adókat és járulékokat csökkentettünk. Ez is egy egészen egyedi modell, és azt gondolom, hogy ezzel a közös összefogással teremtettük meg ennek is a sikerét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) A helyzet azóta sem változott. Miután közös összefogással sikerült a csődöt elkerülnünk, nekifogtunk annak, hogy minden részterületen jobb eredményeket tudjunk elérni. Az egyik legnagyobb feladat, amit Pogácsás államtitkár úr is említett már, az önkormányzati adósságállomány kezelése volt, hiszen az önkormányzatokat is a csőd szélén hagyták 2010-ben, ahogy azt az államtitkár úr elmondta a bevezetőjében.Az első lépés a megyei önkormányzatok konszolidációja volt, amelynek keretében közel 200 milliárd forint összegű adósságot vállalt át a magyar állam. Majd ezután az 5 ezer fő alatti települések és a többcélú kistérségi társulások következtek, amelynek keretében 1720 település és 10 többcélú kistérségi társulás közel 85 milliárd forintos adósságát vállalta át a magyar kormány. És végül a konszolidáció utolsó lépéseként a legnagyobb összegre, az 5 ezer fő feletti települések adósságainak átvállalására került sor, több mint 1350 milliárd forint összegben. A 2010 előtti forráselvonások és feladatátadások következtében ugyanis tarthatatlan helyzetbe kerültek a települések. Ezekkel a lépésekkel sikerült az önkormányzatokat kihúzni a devizahitelek feneketlen gödréből, ahová Gyurcsány Ferenc és kormányai lökték a magyar családokkal együtt a magyar önkormányzatokat.A Fidesz mindig is a családok és a munkavállalók mellett áll, amit jól mutat, hogy a bruttó keresetek 2010 óta folyamatosan nőttek, ahogy szintén elhangzott az államtitkári expozékban, 2010-hez képest közel 40 százalékkal tudtuk növelni a béreket Magyarországon. Mindeközben egyedülálló módon az egész Európai Unióban egy olyan megállapodást, egy olyan hatéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a magyar kormánynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek következtében ezt a bérfejlesztési programot úgy tudtuk elérni, hogy közben adókat és járulékokat csökkentettünk. Ez is egy egészen egyedi modell, és azt gondolom, hogy ezzel a közös összefogással teremtettük meg ennek is a sikerét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Az első lépés a megyei önkormányzatok konszolidációja volt, amelynek keretében közel 200 milliárd forint összegű adósságot vállalt át a magyar állam. Majd ezután az 5 ezer fő alatti települések és a többcélú kistérségi társulások következtek, amelynek keretében 1720 település és 10 többcélú kistérségi társulás közel 85 milliárd forintos adósságát vállalta át a magyar kormány. És végül a konszolidáció utolsó lépéseként a legnagyobb összegre, az 5 ezer fő feletti települések adósságainak átvállalására került sor, több mint 1350 milliárd forint összegben. A 2010 előtti forráselvonások és feladatátadások következtében ugyanis tarthatatlan helyzetbe kerültek a települések. Ezekkel a lépésekkel sikerült az önkormányzatokat kihúzni a devizahitelek feneketlen gödréből, ahová Gyurcsány Ferenc és kormányai lökték a magyar családokkal együtt a magyar önkormányzatokat.A Fidesz mindig is a családok és a munkavállalók mellett áll, amit jól mutat, hogy a bruttó keresetek 2010 óta folyamatosan nőttek, ahogy szintén elhangzott az államtitkári expozékban, 2010-hez képest közel 40 százalékkal tudtuk növelni a béreket Magyarországon. Mindeközben egyedülálló módon az egész Európai Unióban egy olyan megállapodást, egy olyan hatéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a magyar kormánynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek következtében ezt a bérfejlesztési programot úgy tudtuk elérni, hogy közben adókat és járulékokat csökkentettünk. Ez is egy egészen egyedi modell, és azt gondolom, hogy ezzel a közös összefogással teremtettük meg ennek is a sikerét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) A 2010 előtti forráselvonások és feladatátadások következtében ugyanis tarthatatlan helyzetbe kerültek a települések. Ezekkel a lépésekkel sikerült az önkormányzatokat kihúzni a devizahitelek feneketlen gödréből, ahová Gyurcsány Ferenc és kormányai lökték a magyar családokkal együtt a magyar önkormányzatokat.A Fidesz mindig is a családok és a munkavállalók mellett áll, amit jól mutat, hogy a bruttó keresetek 2010 óta folyamatosan nőttek, ahogy szintén elhangzott az államtitkári expozékban, 2010-hez képest közel 40 százalékkal tudtuk növelni a béreket Magyarországon. Mindeközben egyedülálló módon az egész Európai Unióban egy olyan megállapodást, egy olyan hatéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a magyar kormánynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek következtében ezt a bérfejlesztési programot úgy tudtuk elérni, hogy közben adókat és járulékokat csökkentettünk. Ez is egy egészen egyedi modell, és azt gondolom, hogy ezzel a közös összefogással teremtettük meg ennek is a sikerét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) A Fidesz mindig is a családok és a munkavállalók mellett áll, amit jól mutat, hogy a bruttó keresetek 2010 óta folyamatosan nőttek, ahogy szintén elhangzott az államtitkári expozékban, 2010-hez képest közel 40 százalékkal tudtuk növelni a béreket Magyarországon. Mindeközben egyedülálló módon az egész Európai Unióban egy olyan megállapodást, egy olyan hatéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a magyar kormánynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek következtében ezt a bérfejlesztési programot úgy tudtuk elérni, hogy közben adókat és járulékokat csökkentettünk. Ez is egy egészen egyedi modell, és azt gondolom, hogy ezzel a közös összefogással teremtettük meg ennek is a sikerét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges életmódra nevelésnek már a gyermekkorban meg kell kezdődnie, mert a megfelelő testmozgás hozzájárul az emberek életminőségének javulásához, egészségük megőrzéséhez. Ezért vezettük be a mindennapi testnevelésórákat, amelynek köszönhetően tavaly már több, mint 1,2 millió diák sportolt minden iskolai napon. Jól emlékszem azokra az ellenzéki időkre, amikor hat egymást követő évben nyújtottam be a mindennapos testnevelésről szóló indítványt a magyar parlamentben, amelyet az akkori kormánypártok, SZDSZ-s és MSZP-s politikusok, köztük az itt ülők is, leszavaztak. Nem érdekelte őket a magyar gyerekek állapota, nem érdekelte őket a magyar társadalom egészségügyi helyzete. És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) És nemcsak a mindennapos testnevelést vezettük be, hanem ennek a feltételrendszerét is megteremtettük azzal, hogy komoly infrastrukturális fejlesztések indultak. Magyarországon nemcsak tornatermeket és uszodákat építettünk, hanem olyan létesítményeket hoztunk létre, amelynek következtében a mindennapos testnevelés, a szabadidősport feltételeinek javítása mellett az utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeit is kiemelten javítottuk. Így elértük azt, hogy olyan nemzetközi eseményeket tudtunk megrendezni, amelyekre Magyarország korábban soha nem volt képes. Ennek talán a legcsodálatosabb példája a FINA-világbajnokság, amelyet tavaly rendezhettünk meg, és amelyet a helyszínen közel félmillió néző láthatott, a televízión keresztül pedig 4 milliárd embert értek el a közvetítések. 4 milliárd ember láthatta a világon azt, hogy Magyarország milyen csodálatos rendezője és házigazdája lett ennek a rendezvénynek, amelyet maga a FINA elnöke úgy foglalt össze a záróbeszédében, hogy a valaha volt legjobban szervezett világbajnokságnak lehettek tanúi mindannyian. Ezt olimpiai és világbajnok sportolók erősítették meg. Azt gondolom, erre nemcsak mi, politikusok, hanem valamennyi magyar ember őszintén lehet büszke.Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos kérdésre fel kell hívnom a figyelmet, ez pedig nem más, mint azoknak az értékeknek, azoknak a sikereknek, azoknak az eredményeknek a megőrzése, amelyeket közös összefogással, a magyar választókkal való együttműködéssel az elmúlt hét év során elértünk. Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Ma a legnagyobb veszély, ami ennek az értéknek a megőrzését veszélybe sodorhatja, nem más, mint a Soros-terv megvalósítása. Az a tét, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, hogy zsarolható kormánya lesz-e az országnak, vagy megmaradunk önállóan, megmaradunk azzal az erővel és azzal az összefogással, amellyel az elmúlt hét évben csodákra voltunk képesek. Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Az ellenzék egyértelműen bevándorláspárti, ez ma már nem is kérdés, de emellett nemcsak az adócsökkentési lépéseket nem támogatták, nemcsak nem vettek részt a béremelésben, de az ország megvédésében sem lehetett rájuk számítani. Ők nemcsak az önkormányzati dolgozók bérét nem emelnék, hanem egyenesen a migránsoknak adnák a pénzt, hiszen tudják azt önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden egyes illegális bevándorlóra két év alatt 30 ezer euró, azaz 9 millió forint összeget kell költenie Magyarországnak… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Behoztatok 1300 embert! Miért hoztátok be? Miért fogadtátok be őket? 1300! Az elnök csenget.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Nem kérdés tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezeket az értékeket, amelyeket közösen, a magyar emberekkel való összefogással tudtunk teremteni az elmúlt időkben, csak úgy tudjuk megvédeni, ha gátat szabunk a Soros-tervnek, és megvédjük Magyarország határait. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: 1300!) Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, Németh Pál, az egyik legsikeresebb magyar atlétikai edző idézetével szeretném zárni: „A győztesek sosem adják fel. Akik feladják, sosem győznek.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
  • ELNÖK: De mielőtt elkezdené, bocsánat, csak arra kérem szocialista képviselőtársaimat, hogy ne veszélyeztessék a felszólalási lehetőségüket. Köszönöm szépen. (Derültség az MSZP padsoraiból. Korózs Lajos: Isten őrizz!) DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Tévénézők és Rádióhallgatók! Hiába növekszik a gazdaság, amiről Bánki Erik képviselőtársam, illetve a kormány képviselői beszéltek, ha nem születik elég gyermek, ha azok a demográfiai adatok, amelyeket mindannyian ismerünk, nem javulnak. Ezért nem elég a jó gazdaságpolitika, amelyet az Orbán-kormány immáron nyolcadik éve folytat, hanem a jó gazdaságpolitika mellé kell egy jó családpolitika. Egy olyan családpolitika, amely segít és ösztönöz a gyermekvállalásban; egy olyan családpolitika, amely abban gondolkodik, hogy több gyermek születik, és korábban születnek meg a vágyott gyermekek; egy olyan jó családpolitika, amely nem a betelepítést, az idegen kultúrák Magyarországra telepítését, nem a migránspolitikát támogatja, hanem igenis segít a fiataloknak abban, hogy vállaljanak gyermeket, és amint mondtam: minél korábban vállalják a gyermekeket. A Fidesz-KDNP politikája mindig is az volt, hogy érjük el azt a célt, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen egyet a szegénység vállalásával. Több eszközt, több gazdaságpolitikai és családpolitikai eszközt vonultatunk fel ennek érdekében. Az egyik, amit itt megemlítenék, az az adórendszer. Támogatjuk azokat a családokat, amelyek gyermeket vállalnak. Jóvá lehet írni az adóból a gyermekek után az összeget. Akinek nem elég ez az összeg, az már a járulékból is levonhatja a gyermekek után járó adókedvezményt.Tisztelt Képviselőtársaim! Eljutottunk odáig, hogy már jobban élnek a gyermekes családok, hiszen a nettó átlagkeresetük 45 százalékkal emelkedett 2010-2016 között. Jobban élnek tehát a gyermekes családok. Itt kiemelném a gyes időtartamának egy évvel történő meghosszabbítását. Erre azért volt szükség, mert a baloldali kormányok annak idején a gyest visszavágták. És kiemelném, hogy a gyed maximális összege 75 százalékkal nőtt. Bevezettük a diplomásgyedet. Bevezettük a testvérgyedet, ami azt jelenti, hogy minden egyes gyermek után igénybe lehet venni a gyedet. A diplomásgyed pedig arról szól, hogy üzenünk a fiataloknak, üzenünk az egyetemistáknak, hogy ők is merjenek gyermeket vállalni, hiszen a felsőoktatási intézményben eltöltött idő szolgálati időnek számít, tehát igénybe vehetik kisgyermek vállalásánál a gyedet. Ezáltal javult a munka és családi élet összeegyeztethetősége. (10.00)A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Tévénézők és Rádióhallgatók! Hiába növekszik a gazdaság, amiről Bánki Erik képviselőtársam, illetve a kormány képviselői beszéltek, ha nem születik elég gyermek, ha azok a demográfiai adatok, amelyeket mindannyian ismerünk, nem javulnak. Ezért nem elég a jó gazdaságpolitika, amelyet az Orbán-kormány immáron nyolcadik éve folytat, hanem a jó gazdaságpolitika mellé kell egy jó családpolitika. Egy olyan családpolitika, amely segít és ösztönöz a gyermekvállalásban; egy olyan családpolitika, amely abban gondolkodik, hogy több gyermek születik, és korábban születnek meg a vágyott gyermekek; egy olyan jó családpolitika, amely nem a betelepítést, az idegen kultúrák Magyarországra telepítését, nem a migránspolitikát támogatja, hanem igenis segít a fiataloknak abban, hogy vállaljanak gyermeket, és amint mondtam: minél korábban vállalják a gyermekeket. A Fidesz-KDNP politikája mindig is az volt, hogy érjük el azt a célt, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen egyet a szegénység vállalásával. Több eszközt, több gazdaságpolitikai és családpolitikai eszközt vonultatunk fel ennek érdekében. Az egyik, amit itt megemlítenék, az az adórendszer. Támogatjuk azokat a családokat, amelyek gyermeket vállalnak. Jóvá lehet írni az adóból a gyermekek után az összeget. Akinek nem elég ez az összeg, az már a járulékból is levonhatja a gyermekek után járó adókedvezményt.Tisztelt Képviselőtársaim! Eljutottunk odáig, hogy már jobban élnek a gyermekes családok, hiszen a nettó átlagkeresetük 45 százalékkal emelkedett 2010-2016 között. Jobban élnek tehát a gyermekes családok. Itt kiemelném a gyes időtartamának egy évvel történő meghosszabbítását. Erre azért volt szükség, mert a baloldali kormányok annak idején a gyest visszavágták. És kiemelném, hogy a gyed maximális összege 75 százalékkal nőtt. Bevezettük a diplomásgyedet. Bevezettük a testvérgyedet, ami azt jelenti, hogy minden egyes gyermek után igénybe lehet venni a gyedet. A diplomásgyed pedig arról szól, hogy üzenünk a fiataloknak, üzenünk az egyetemistáknak, hogy ők is merjenek gyermeket vállalni, hiszen a felsőoktatási intézményben eltöltött idő szolgálati időnek számít, tehát igénybe vehetik kisgyermek vállalásánál a gyedet. Ezáltal javult a munka és családi élet összeegyeztethetősége. (10.00)A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) A Fidesz-KDNP politikája mindig is az volt, hogy érjük el azt a célt, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen egyet a szegénység vállalásával. Több eszközt, több gazdaságpolitikai és családpolitikai eszközt vonultatunk fel ennek érdekében. Az egyik, amit itt megemlítenék, az az adórendszer. Támogatjuk azokat a családokat, amelyek gyermeket vállalnak. Jóvá lehet írni az adóból a gyermekek után az összeget. Akinek nem elég ez az összeg, az már a járulékból is levonhatja a gyermekek után járó adókedvezményt.Tisztelt Képviselőtársaim! Eljutottunk odáig, hogy már jobban élnek a gyermekes családok, hiszen a nettó átlagkeresetük 45 százalékkal emelkedett 2010-2016 között. Jobban élnek tehát a gyermekes családok. Itt kiemelném a gyes időtartamának egy évvel történő meghosszabbítását. Erre azért volt szükség, mert a baloldali kormányok annak idején a gyest visszavágták. És kiemelném, hogy a gyed maximális összege 75 százalékkal nőtt. Bevezettük a diplomásgyedet. Bevezettük a testvérgyedet, ami azt jelenti, hogy minden egyes gyermek után igénybe lehet venni a gyedet. A diplomásgyed pedig arról szól, hogy üzenünk a fiataloknak, üzenünk az egyetemistáknak, hogy ők is merjenek gyermeket vállalni, hiszen a felsőoktatási intézményben eltöltött idő szolgálati időnek számít, tehát igénybe vehetik kisgyermek vállalásánál a gyedet. Ezáltal javult a munka és családi élet összeegyeztethetősége. (10.00)A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Tisztelt Képviselőtársaim! Eljutottunk odáig, hogy már jobban élnek a gyermekes családok, hiszen a nettó átlagkeresetük 45 százalékkal emelkedett 2010-2016 között. Jobban élnek tehát a gyermekes családok. Itt kiemelném a gyes időtartamának egy évvel történő meghosszabbítását. Erre azért volt szükség, mert a baloldali kormányok annak idején a gyest visszavágták. És kiemelném, hogy a gyed maximális összege 75 százalékkal nőtt. Bevezettük a diplomásgyedet. Bevezettük a testvérgyedet, ami azt jelenti, hogy minden egyes gyermek után igénybe lehet venni a gyedet. A diplomásgyed pedig arról szól, hogy üzenünk a fiataloknak, üzenünk az egyetemistáknak, hogy ők is merjenek gyermeket vállalni, hiszen a felsőoktatási intézményben eltöltött idő szolgálati időnek számít, tehát igénybe vehetik kisgyermek vállalásánál a gyedet. Ezáltal javult a munka és családi élet összeegyeztethetősége. (10.00)A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Bevezettük a diplomásgyedet. Bevezettük a testvérgyedet, ami azt jelenti, hogy minden egyes gyermek után igénybe lehet venni a gyedet. A diplomásgyed pedig arról szól, hogy üzenünk a fiataloknak, üzenünk az egyetemistáknak, hogy ők is merjenek gyermeket vállalni, hiszen a felsőoktatási intézményben eltöltött idő szolgálati időnek számít, tehát igénybe vehetik kisgyermek vállalásánál a gyedet. Ezáltal javult a munka és családi élet összeegyeztethetősége. (10.00)A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) (10.00)A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) (10.00)A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) (10.00)A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) A családi otthonteremtési kedvezmény értéke átlagosan közel háromszorosára nőtt, illetve lényegesen kibővült a jogosultak köre. Eddig több mint 59 ezer család vette igénybe. Nagyon fontos, hogy ha egy családból az anyuka, apuka dolgozni szeretne, akkor biztos legyen abban, hogy a gyermeke jó körülmények között van, és az a hely, ahol van, az államilag támogatva van. Itt most a bölcsődékről beszélek, így a bölcsődei férőhelyek számát növeltük. Hadd mondjak egy adatot: 2010-16 között 12 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Célunk az, hogy 2020-ra 60 ezer fős férőhely legyen. A bölcsődei dolgozók körében hadd beszéljek arról, hogy egy nagyon jelentős béremelés történt, hiszen 2015-höz képest 2016 végéig azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 63 százalékkal növekedett a bérük, és 2018-ban pedig további 12 százalékos béremelés lesz még.Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Hogyha beszélünk a családokról és a családtámogatásokról, akkor itt beszéljünk az ingyenes étkeztetésről is, amiről Rétvári Bence államtitkár úr már említést tett. 2010-ben még 29 milliárd forintot szánt a távozóban lévő szocialista kormány a gyermekétkeztetésre, a 2018. évi költségvetés már összesen 79,3 milliárd forintot szán a gyermekétkeztetésre.Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Kibővítettük a szünidei gyermekétkeztetést is. Ez, ugye, nagyon fontos, amikor támogatjuk a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben, hogy mint elhangzott több mint 500 ezer gyermek ingyen étkezik, illetve több mint egymillió gyermek ingyen, térítésmentesen kapja meg, jut hozzá a tankönyvekhez.Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Mindenféleképpen kell hogy beszéljek a nyugdíjasok helyzetéről. A Fidesz-KDNP megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, és ezért azon dolgozunk, hogy biztonságos legyen, stabil és kiszámítható a nyugdíjrendszer, és amint ígértük, a nyugdíjak értékállóak legyenek. A nyugdíjak nemhogy csak értékállóak, hanem a reálértékük, az értékük nőtt is. Itt engedjék meg, hogy csak egy kicsit visszatekintsek, hogy pont azok, akik kezdeményezték a mai vitanapot, voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt felemelték, és elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) 2010-ben az első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett „Nők 40” bevezetése. Itt nagyon fontos volt az, hogy azok a hölgyek, azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak és ebbe beleszámítjuk a gyermekvállalással, gyermekneveléssel eltöltött időt is , elmehessenek teljes értékű, teljes jogú nyugdíjba. Évről évre nő azoknak az édesanyáknak, nőknek a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ők nagyon sokszor részt vesznek a családban az unokák nevelésében. Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Ha nyugdíjról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy még egy másodpercig visszaugorjak 2010-re, amikor is úgy adták át a szocialisták a nyugdíjkasszát, hogy akkora volt a hiány mintegy 350 milliárd forint , hogy problémát okozott az akkori nyugdíjasok nyugdíjának kifizetése. Tehát nagyon komoly munkát kellett annak érdekében elvégezni, hogy a nyugdíjasok továbbra is megkapják hónapról hónapra a nyugdíjukat. Tehát a szocialisták veszélyeztették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a rövid idő lejárt, ezért a továbbiakban az egészségügyről és a többi témáról képviselőtársaim fognak beszélni még. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • No de hát, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt Országgyűlés, a kormány azt hangsúlyozza folyamatosan, és maga Orbán Viktor és Varga Mihály is folyamatosan azt mondja, hogy a válságból, egy mély válságból új, hosszú távon is fenntartható, növekedő pályára állította Magyarországot. Érdemes azonban megnéznünk a tényeket. Ha összehasonlítunk két, a világgazdasági válságtól mentes korszakot és időszakot, akkor bizony azt láthatjuk, ha a 2003 és a 2007, valamint a 2013 és a 2017-es időszakokat hasonlítom úgy össze, hogy a 2002-t, illetve a 2012-t tartom bázisévnek és száz százaléknak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2017. szeptember végi adatai alapján azt mondhatjuk, hogy a baloldal vezette 2003 és 2007 közötti időszak gazdasági növekedése 18,7 százalék volt, miközben ezzel szemben a Fidesz vezette 2013-2017 közötti időszak túl a világgazdasági válságon csupán csak 16,9 százalék növekedés produkálására volt képes. Mindezt úgy azt is figyelembe véve, hogy egy jelentős európai uniós forrástöbblet mellett voltak képesek csak teljesíteni, amikor pénzbőség van a világgazdaságban; amikor lényegében egy laza monetáris, európai és magyar monetáris politika van, tehát nagyon kedvező világgazdasági körülmények között. Kijelenthető, és egyértelműen, világosan látszik, hogy a Fidesz jelentős európai uniós források mellett sem volt képes még azt a gazdasági növekedést sem elérni, amit korábban baloldali kormányok 2003-2007 között tudtak produkálni, lényegesen kevesebb európai uniós forrás mellett. Tehát nemcsak az a mítosz, tisztelt képviselőtársaim, hogy az országunk a saját lábán állna, de az az állítása sem állja meg a helyét, amit Varga Mihály és Orbán Viktor állít, miszerint hosszú távon fenntartható növekedési pályára állították volna a magyar gazdaságot, mert még egyszer hangsúlyozom jelentős európai uniós források mellett sem tudták produkálni azt, amit korábban egyébként Magyarország teljesíteni tudott. Sajnos elmondható, hogy a Fidesz kormányzása ebből a szempontból is elvesztegetett időszak Magyarország életében. Messze nem hozzák ki azt ebből az országból, ami egyébként ebben az országban van.És ha figyelembe vesszük azt is, hogy 2020 után jelentősen csökkenhet az európai források magyarországi áramlása, akkor bizony azt kell hogy mondjam: nem érdemes olyan emberekre és olyan kormányra bízni ezt az országot, akik még ilyen pénzbőség és kedvező gazdasági körülmények között sem tudják produkálni azt, amit korábban Magyarország produkálni tudott, és el tudott érni. Mert bizony nem tudták elérni azt a típusú gazdasági növekedést és azt a fajta jólétet, amit a magyar emberek nemcsak hogy megérdemelnének, de képesek is lennének rá. Mert igen, kedves fideszes képviselőtársaim, a jólét bizony politikai akarat kérdése is. Látjuk azt, hogy az elmúlt években mekkorára növekedtek a jövedelmi különbségek Magyarországon, és ez azt bizonyítja, hogy az ősbűn, amit elkövettek az egykulcsos adó nemcsak hogy számunkra, baloldaliak számára mérhetetlenül igazságtalan, de az előbb általam elmondott számok és adatok is azt bizonyítják, hogy azt a fajta növekedést, gazdasági növekedést sem tudta az egykulcsos adó produkálni, amit önök ettől egyébként elvártak volna. Természetesen adóemelésről szó sem lehet. Sőt, mi szocialisták azt mondjuk, hogy az átlagos jövedelműeknek és a kiskeresetűeknek végre önökkel szemben valóban és radikálisan csökkenteni kellene az adóterheit, és nem úgy, ahogy önök tették, hogy folyamatosan emelték. (10.10)A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Ha összehasonlítunk két, a világgazdasági válságtól mentes korszakot és időszakot, akkor bizony azt láthatjuk, ha a 2003 és a 2007, valamint a 2013 és a 2017-es időszakokat hasonlítom úgy össze, hogy a 2002-t, illetve a 2012-t tartom bázisévnek és száz százaléknak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2017. szeptember végi adatai alapján azt mondhatjuk, hogy a baloldal vezette 2003 és 2007 közötti időszak gazdasági növekedése 18,7 százalék volt, miközben ezzel szemben a Fidesz vezette 2013-2017 közötti időszak túl a világgazdasági válságon csupán csak 16,9 százalék növekedés produkálására volt képes. Mindezt úgy azt is figyelembe véve, hogy egy jelentős európai uniós forrástöbblet mellett voltak képesek csak teljesíteni, amikor pénzbőség van a világgazdaságban; amikor lényegében egy laza monetáris, európai és magyar monetáris politika van, tehát nagyon kedvező világgazdasági körülmények között. Kijelenthető, és egyértelműen, világosan látszik, hogy a Fidesz jelentős európai uniós források mellett sem volt képes még azt a gazdasági növekedést sem elérni, amit korábban baloldali kormányok 2003-2007 között tudtak produkálni, lényegesen kevesebb európai uniós forrás mellett. Tehát nemcsak az a mítosz, tisztelt képviselőtársaim, hogy az országunk a saját lábán állna, de az az állítása sem állja meg a helyét, amit Varga Mihály és Orbán Viktor állít, miszerint hosszú távon fenntartható növekedési pályára állították volna a magyar gazdaságot, mert még egyszer hangsúlyozom jelentős európai uniós források mellett sem tudták produkálni azt, amit korábban egyébként Magyarország teljesíteni tudott. Sajnos elmondható, hogy a Fidesz kormányzása ebből a szempontból is elvesztegetett időszak Magyarország életében. Messze nem hozzák ki azt ebből az országból, ami egyébként ebben az országban van.És ha figyelembe vesszük azt is, hogy 2020 után jelentősen csökkenhet az európai források magyarországi áramlása, akkor bizony azt kell hogy mondjam: nem érdemes olyan emberekre és olyan kormányra bízni ezt az országot, akik még ilyen pénzbőség és kedvező gazdasági körülmények között sem tudják produkálni azt, amit korábban Magyarország produkálni tudott, és el tudott érni. Mert bizony nem tudták elérni azt a típusú gazdasági növekedést és azt a fajta jólétet, amit a magyar emberek nemcsak hogy megérdemelnének, de képesek is lennének rá. Mert igen, kedves fideszes képviselőtársaim, a jólét bizony politikai akarat kérdése is. Látjuk azt, hogy az elmúlt években mekkorára növekedtek a jövedelmi különbségek Magyarországon, és ez azt bizonyítja, hogy az ősbűn, amit elkövettek az egykulcsos adó nemcsak hogy számunkra, baloldaliak számára mérhetetlenül igazságtalan, de az előbb általam elmondott számok és adatok is azt bizonyítják, hogy azt a fajta növekedést, gazdasági növekedést sem tudta az egykulcsos adó produkálni, amit önök ettől egyébként elvártak volna. Természetesen adóemelésről szó sem lehet. Sőt, mi szocialisták azt mondjuk, hogy az átlagos jövedelműeknek és a kiskeresetűeknek végre önökkel szemben valóban és radikálisan csökkenteni kellene az adóterheit, és nem úgy, ahogy önök tették, hogy folyamatosan emelték. (10.10)A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Mindezt úgy azt is figyelembe véve, hogy egy jelentős európai uniós forrástöbblet mellett voltak képesek csak teljesíteni, amikor pénzbőség van a világgazdaságban; amikor lényegében egy laza monetáris, európai és magyar monetáris politika van, tehát nagyon kedvező világgazdasági körülmények között. Kijelenthető, és egyértelműen, világosan látszik, hogy a Fidesz jelentős európai uniós források mellett sem volt képes még azt a gazdasági növekedést sem elérni, amit korábban baloldali kormányok 2003-2007 között tudtak produkálni, lényegesen kevesebb európai uniós forrás mellett. Tehát nemcsak az a mítosz, tisztelt képviselőtársaim, hogy az országunk a saját lábán állna, de az az állítása sem állja meg a helyét, amit Varga Mihály és Orbán Viktor állít, miszerint hosszú távon fenntartható növekedési pályára állították volna a magyar gazdaságot, mert még egyszer hangsúlyozom jelentős európai uniós források mellett sem tudták produkálni azt, amit korábban egyébként Magyarország teljesíteni tudott. Sajnos elmondható, hogy a Fidesz kormányzása ebből a szempontból is elvesztegetett időszak Magyarország életében. Messze nem hozzák ki azt ebből az országból, ami egyébként ebben az országban van.És ha figyelembe vesszük azt is, hogy 2020 után jelentősen csökkenhet az európai források magyarországi áramlása, akkor bizony azt kell hogy mondjam: nem érdemes olyan emberekre és olyan kormányra bízni ezt az országot, akik még ilyen pénzbőség és kedvező gazdasági körülmények között sem tudják produkálni azt, amit korábban Magyarország produkálni tudott, és el tudott érni. Mert bizony nem tudták elérni azt a típusú gazdasági növekedést és azt a fajta jólétet, amit a magyar emberek nemcsak hogy megérdemelnének, de képesek is lennének rá. Mert igen, kedves fideszes képviselőtársaim, a jólét bizony politikai akarat kérdése is. Látjuk azt, hogy az elmúlt években mekkorára növekedtek a jövedelmi különbségek Magyarországon, és ez azt bizonyítja, hogy az ősbűn, amit elkövettek az egykulcsos adó nemcsak hogy számunkra, baloldaliak számára mérhetetlenül igazságtalan, de az előbb általam elmondott számok és adatok is azt bizonyítják, hogy azt a fajta növekedést, gazdasági növekedést sem tudta az egykulcsos adó produkálni, amit önök ettől egyébként elvártak volna. Természetesen adóemelésről szó sem lehet. Sőt, mi szocialisták azt mondjuk, hogy az átlagos jövedelműeknek és a kiskeresetűeknek végre önökkel szemben valóban és radikálisan csökkenteni kellene az adóterheit, és nem úgy, ahogy önök tették, hogy folyamatosan emelték. (10.10)A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Tehát nemcsak az a mítosz, tisztelt képviselőtársaim, hogy az országunk a saját lábán állna, de az az állítása sem állja meg a helyét, amit Varga Mihály és Orbán Viktor állít, miszerint hosszú távon fenntartható növekedési pályára állították volna a magyar gazdaságot, mert még egyszer hangsúlyozom jelentős európai uniós források mellett sem tudták produkálni azt, amit korábban egyébként Magyarország teljesíteni tudott. Sajnos elmondható, hogy a Fidesz kormányzása ebből a szempontból is elvesztegetett időszak Magyarország életében. Messze nem hozzák ki azt ebből az országból, ami egyébként ebben az országban van.És ha figyelembe vesszük azt is, hogy 2020 után jelentősen csökkenhet az európai források magyarországi áramlása, akkor bizony azt kell hogy mondjam: nem érdemes olyan emberekre és olyan kormányra bízni ezt az országot, akik még ilyen pénzbőség és kedvező gazdasági körülmények között sem tudják produkálni azt, amit korábban Magyarország produkálni tudott, és el tudott érni. Mert bizony nem tudták elérni azt a típusú gazdasági növekedést és azt a fajta jólétet, amit a magyar emberek nemcsak hogy megérdemelnének, de képesek is lennének rá. Mert igen, kedves fideszes képviselőtársaim, a jólét bizony politikai akarat kérdése is. Látjuk azt, hogy az elmúlt években mekkorára növekedtek a jövedelmi különbségek Magyarországon, és ez azt bizonyítja, hogy az ősbűn, amit elkövettek az egykulcsos adó nemcsak hogy számunkra, baloldaliak számára mérhetetlenül igazságtalan, de az előbb általam elmondott számok és adatok is azt bizonyítják, hogy azt a fajta növekedést, gazdasági növekedést sem tudta az egykulcsos adó produkálni, amit önök ettől egyébként elvártak volna. Természetesen adóemelésről szó sem lehet. Sőt, mi szocialisták azt mondjuk, hogy az átlagos jövedelműeknek és a kiskeresetűeknek végre önökkel szemben valóban és radikálisan csökkenteni kellene az adóterheit, és nem úgy, ahogy önök tették, hogy folyamatosan emelték. (10.10)A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) És ha figyelembe vesszük azt is, hogy 2020 után jelentősen csökkenhet az európai források magyarországi áramlása, akkor bizony azt kell hogy mondjam: nem érdemes olyan emberekre és olyan kormányra bízni ezt az országot, akik még ilyen pénzbőség és kedvező gazdasági körülmények között sem tudják produkálni azt, amit korábban Magyarország produkálni tudott, és el tudott érni. Mert bizony nem tudták elérni azt a típusú gazdasági növekedést és azt a fajta jólétet, amit a magyar emberek nemcsak hogy megérdemelnének, de képesek is lennének rá. Mert igen, kedves fideszes képviselőtársaim, a jólét bizony politikai akarat kérdése is. Látjuk azt, hogy az elmúlt években mekkorára növekedtek a jövedelmi különbségek Magyarországon, és ez azt bizonyítja, hogy az ősbűn, amit elkövettek az egykulcsos adó nemcsak hogy számunkra, baloldaliak számára mérhetetlenül igazságtalan, de az előbb általam elmondott számok és adatok is azt bizonyítják, hogy azt a fajta növekedést, gazdasági növekedést sem tudta az egykulcsos adó produkálni, amit önök ettől egyébként elvártak volna. Természetesen adóemelésről szó sem lehet. Sőt, mi szocialisták azt mondjuk, hogy az átlagos jövedelműeknek és a kiskeresetűeknek végre önökkel szemben valóban és radikálisan csökkenteni kellene az adóterheit, és nem úgy, ahogy önök tették, hogy folyamatosan emelték. (10.10)A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Látjuk azt, hogy az elmúlt években mekkorára növekedtek a jövedelmi különbségek Magyarországon, és ez azt bizonyítja, hogy az ősbűn, amit elkövettek az egykulcsos adó nemcsak hogy számunkra, baloldaliak számára mérhetetlenül igazságtalan, de az előbb általam elmondott számok és adatok is azt bizonyítják, hogy azt a fajta növekedést, gazdasági növekedést sem tudta az egykulcsos adó produkálni, amit önök ettől egyébként elvártak volna. Természetesen adóemelésről szó sem lehet. Sőt, mi szocialisták azt mondjuk, hogy az átlagos jövedelműeknek és a kiskeresetűeknek végre önökkel szemben valóban és radikálisan csökkenteni kellene az adóterheit, és nem úgy, ahogy önök tették, hogy folyamatosan emelték. (10.10)A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) (10.10)A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) (10.10)A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) (10.10)A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) A gazdasági növekedés forrását mi egy igazságosabb adórendszeren túl bizony az emberi erőforrásba, az emberi tőkébe és beruházásba fektetésben látjuk. Ezért beszélünk nagyon sokat az oktatásról és az egészségügyről. Ugyanis, ha a jólét és ez igaz sajnos politikai akarat kérdése, akkor itt is érdemes megnézni a számokat.Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Míg 2010-ben a költségvetési kiadások 61,5 százalékát tették ki a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadások, addig 2018-ban a kormány már csak a kiadások 54,2 százalékát fordítaná erre a célra. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatási és az egészségügyi ráfordításokat is. 2010 előtt oktatási tevékenységre a GDP 6,1 százalékát költöttük, 2018-ban a GDP alig öt, 4,9 százalékát költenék erre a területre; meg is látszik az eredménye. Az egészségügyben is tragikus a helyzet: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásra, ezzel szemben jövőre (sic!) béremelésekkel együtt is csak 4,1 százalékát szánják erre a területre.Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Továbbá, ha megnézzük azt, hogy az oktatás területén miközben az erős Magyarországról és egy erős nemzetállamról beszélnek 50 ezer gyermeket tettek ki az elmúlt hét évben nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül, tragédia. Ezek a gyerekek hogy fognak adófizető polgárokká válni; nemhogy polgárokká, egyáltalán emberhez méltó életet hogy fognak élni?De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) De figyelhetünk más számokra is, például rohamosan nő a PISA-jelentések szerint is a funkcionális analfabéták száma, miközben drasztikusan csökkent Magyarországon az elmúlt hét évben a várható élettartam száma. Ha megnézzük azt, hogy duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, és bizony minden évben 30 ezerrel több embert lehetne, 30 ezerrel több ember életét lehetne megmenteni a magyar kórházakban és a magyar egészségügyben, ha önök nem finanszíroznák ennyire alul az egészségügyet. Ezek egzakt számok, nehéz ezzel vitatkozni, és sajnos napi szinten érzik az emberek a saját bőrükön. Hát, kérem, ha ilyen önöknek az erős Magyarország meg az erős nemzetállam, akkor valami egészen katasztrofális fogalmi zavarban vannak! Kérem, ez minden, csak nem fönntartható növekedési pálya.De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) De továbbmenve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményem szerint karöltve tette tönkre a magyar iskola és oktatás ügyét a Fidesszel az elmúlt hét évben. Még inkább súlyos ez az állítás, ha figyelembe veszem a saját titkos tanulmányát, amit el akar titkolni, de bizony, mégiscsak ott van a honlapon, hogy a következő tíz évben több mint 500 ezer magyar munkahely fog megszűnni vagy átalakulni Magyarországon az automatizáció, a robotizáció és a technológiai fejlődés következtében, akkor az iparkamarának és a fideszes oktatáspolitikának még nagyobb a felelőssége. De ha ezt figyelembe veszem, akkor nemcsak azt állítom, hogy nem kell visszatérni Magyarországnak és a politikusoknak a 2010 előtti megoldásokhoz, hanem pont ezért mondom, hogy nem is lehet visszatérni a 2010 előtti megoldásokhoz, mert a világ megváltozik, a technológia fejlődik. Soha ilyen gyorsan nem alakította át az emberek életét, munkakörülményeit, mindennapjait a technológiai fejlődés.Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Mélyen hiszem ebből kifolyólag, hogy egy olyan országnak, mint a mi országunk, Magyarország, egy ilyen globális gazdasági környezetben, amilyenben helyt kell állnia, egy soha korábban nem tapasztalt rohamos technológiai fejlődés mellett valódi növekedést és az ország lakosainak valódi gyarapodást és jólétet a liberális demokrácián túl csak a szociális demokrácia képes biztosítani.Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Ha szabad ilyet ezen Ház falai között mondanom, Kéthly Anna azt mondta, hogy a mi demokráciánkban nem a szabadság kevesebb, hanem bizony az egyenlőség több. Igen, kérem, mi, szocialisták azt gondoljuk, hogy a szociális demokráciában sohasem a szabadság kevesebb, hanem bizony az igazságosság, a szolidaritás, az emberiesség és az elérhető biztonságos jólét minden egyes embernek. Mondhatnám, személyre szabott demokráciáról kell szólnia az ország következő 10-15 évének, ahol az emberek egészségébe, fizikai és mentális, szellemi egészségébe, tudásába, oktatására, a magas hozzáadott értékű tudására, a szakmai felkészültségébe kell minden erőforrását vagy legalábbis a legtöbb erőforrását fektetnie az országnak.Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Hadd mondjak önöknek még valamit: ha valahol hibázott szerintem a Fidesz az elmúlt időszakban, akkor az az, hogy azt az államot, amit minden nemzet közösen tart fenn a saját adóforintjaiból, ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, azt az államot szembefordították az emberekkel. Ilyet korábban kormány, de mondhatnám még majdnem azt is, hogy szinte évtizedek óta rendszer sem csinált Magyarországon. Abszurd, már említettem az oktatási és az egészségügyi számokat, de hovatovább, amikor azt látják a magyar emberek, hogy a devizahitelesekkel szemben a fideszes államot védi az államtitkárságuk és a kormányuk, akkor azt hiszem, hogy bűnt követhet el a politikai elit, amikor a saját államát szembefordítja a saját népével és a nemzetével.Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Végezetül az utolsó perceimben hadd hívjam fel Magyarország figyelmét, mert mégiscsak itt vagyunk a ciklus végén, hogy annak a választásnak, amit most fognak, most fogunk rendezni Magyarországon, bizony óriási tétje, nemcsak hogy milyen lesz a jövő generációinak az élete, hanem bizony európai hatása is lesz, és bizony nagyon nagy európai tétje is van. Ha egy pillanatra rátekintünk Európából Európára és ennek a politikai térképére, akkor azt láthatjuk, hogy lényegében két irányzat harcol egymással. Az egyik a nemzetállami önzéshez való visszatérés irányzata, amely véleményem szerint egy erősen meghaladott irányzat. A másik a nemzetállami alapon szerveződő, de az európai egység megőrzését szorgalmazók képviselői. E két irányzat harcol egymással, sajnos a nemzetállami önzésnek is vannak szép számmal követői Európában. Tudnunk kell azt, hogy akik az európai egységet szorgalmazzák, azok a második világháború óta nem tettek mást, mint Európa népeinek a jólétét, gazdasági fejlődését és a békéjét őrzik. Önök nem tesznek mást európai uniós forrásokból is sajnos, mint ezt a békét és egységet próbálják minél jobban szétzilálni.Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Igen, sajnos vannak követőik is. Új jobboldali és szélsőjobboldali térnyerés Európában általános. Ezt sajnos látni kell. De az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor a lázadás évének aposztrofált, és amelyet Kósa úr egyébként az ébredés évének várt már a szóhasználat is egyébként tragédia, hogy egy jobboldali, önmagát demokratának nevező ember ilyet mond , nem történt meg. Ez a lázadás éve elmaradt, az európai demokraták néha kínkeservesen, de választásról választásra tartották a frontokat, és ellenálltak a szélsőjobboldali illiberális előretörésnek.Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) Igen, most Magyarországon a sor, Magyarország választás előtt áll. Igen, a magyar választók most abban a történelmi pillanatban és helyzetben vannak, hogy nemcsak a saját sorsukért dönthetnek, hogy milyen lesz a következő generációk élete Magyarországon, hanem egy magyar X és egy magyar szavazat egész Európában is megváltoztathatja a széljárást. Tiszta szívemből kívánom, hogy a magyar nemzetnek legyen ehhez ereje. Elnök úr, nagyon köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
  • (10.20)Egyébként kereszténydemokrataként ezt még azzal szeretném megerősíteni, hogy mint az jól ismert, történelmi pártként nekünk hosszú évtizedek óta lefektetett alapelveink vannak, és ezeknek az egyik legfontosabbika a szubszidiaritás elve. A szubszidiaritás az autonóm, öntevékeny és szabad közösségek teoretikus megalapozásának elve. Kereszténydemokrata társadalomszervezési elv, amely hatalomszervezési technika és erkölcsi norma is egyben. Hatalomszervezési technika, amennyiben az egyén, a természetes közösségek és az állam viszonyrendszerét szabályozza, és erkölcsi elv, amennyiben a közjó megvalósításában kötelezettségeket ró mind a társadalomra, mind pedig az államra. Egyszerre legitimálja az egyének és a csoportok szabadságát és jeleníti meg a másokért vállalt felelősség imperatívuszát. A szubszidiaritás elve emellett válasz a politikai filozófiának az egyén és a közösség harmóniáját kereső, örök kérdéseire is. Tehát látható, hogy mi, kereszténydemokraták is mindenképpen kiállunk ezen alapelveink mellett.Engedjék meg, hogy három területre külön is felhívjam a figyelmet az önkormányzatisággal kapcsolatban, amelyek az önkormányzatokat érintő kérdések, és amelyek, úgy gondolom, fontosak számunkra. Először egy olyan területre szeretném ráirányítani a figyelmet, amely a Fidesz-KDNP-kormányzás egyik alappillére, a magyar nemzet határokon átívelő egységének kifejezése szempontjából volt fontos az önkormányzatok számára. Itt a testvértelepülési programokról és együttműködésekről szeretnék beszélni néhány szót. A magyar kormány, egész pontosan a Bethlen Gábor Alap a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása érdekében több éve pályázati rendszert működtet, amelynek célja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatokat ápolja, ezeket fejlessze és testvértelepülési programokat lehessen szervezni. Konkrétan itt arról van szó, hogy meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi. A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.20)Egyébként kereszténydemokrataként ezt még azzal szeretném megerősíteni, hogy mint az jól ismert, történelmi pártként nekünk hosszú évtizedek óta lefektetett alapelveink vannak, és ezeknek az egyik legfontosabbika a szubszidiaritás elve. A szubszidiaritás az autonóm, öntevékeny és szabad közösségek teoretikus megalapozásának elve. Kereszténydemokrata társadalomszervezési elv, amely hatalomszervezési technika és erkölcsi norma is egyben. Hatalomszervezési technika, amennyiben az egyén, a természetes közösségek és az állam viszonyrendszerét szabályozza, és erkölcsi elv, amennyiben a közjó megvalósításában kötelezettségeket ró mind a társadalomra, mind pedig az államra. Egyszerre legitimálja az egyének és a csoportok szabadságát és jeleníti meg a másokért vállalt felelősség imperatívuszát. A szubszidiaritás elve emellett válasz a politikai filozófiának az egyén és a közösség harmóniáját kereső, örök kérdéseire is. Tehát látható, hogy mi, kereszténydemokraták is mindenképpen kiállunk ezen alapelveink mellett.Engedjék meg, hogy három területre külön is felhívjam a figyelmet az önkormányzatisággal kapcsolatban, amelyek az önkormányzatokat érintő kérdések, és amelyek, úgy gondolom, fontosak számunkra. Először egy olyan területre szeretném ráirányítani a figyelmet, amely a Fidesz-KDNP-kormányzás egyik alappillére, a magyar nemzet határokon átívelő egységének kifejezése szempontjából volt fontos az önkormányzatok számára. Itt a testvértelepülési programokról és együttműködésekről szeretnék beszélni néhány szót. A magyar kormány, egész pontosan a Bethlen Gábor Alap a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása érdekében több éve pályázati rendszert működtet, amelynek célja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatokat ápolja, ezeket fejlessze és testvértelepülési programokat lehessen szervezni. Konkrétan itt arról van szó, hogy meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi. A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.20)Egyébként kereszténydemokrataként ezt még azzal szeretném megerősíteni, hogy mint az jól ismert, történelmi pártként nekünk hosszú évtizedek óta lefektetett alapelveink vannak, és ezeknek az egyik legfontosabbika a szubszidiaritás elve. A szubszidiaritás az autonóm, öntevékeny és szabad közösségek teoretikus megalapozásának elve. Kereszténydemokrata társadalomszervezési elv, amely hatalomszervezési technika és erkölcsi norma is egyben. Hatalomszervezési technika, amennyiben az egyén, a természetes közösségek és az állam viszonyrendszerét szabályozza, és erkölcsi elv, amennyiben a közjó megvalósításában kötelezettségeket ró mind a társadalomra, mind pedig az államra. Egyszerre legitimálja az egyének és a csoportok szabadságát és jeleníti meg a másokért vállalt felelősség imperatívuszát. A szubszidiaritás elve emellett válasz a politikai filozófiának az egyén és a közösség harmóniáját kereső, örök kérdéseire is. Tehát látható, hogy mi, kereszténydemokraták is mindenképpen kiállunk ezen alapelveink mellett.Engedjék meg, hogy három területre külön is felhívjam a figyelmet az önkormányzatisággal kapcsolatban, amelyek az önkormányzatokat érintő kérdések, és amelyek, úgy gondolom, fontosak számunkra. Először egy olyan területre szeretném ráirányítani a figyelmet, amely a Fidesz-KDNP-kormányzás egyik alappillére, a magyar nemzet határokon átívelő egységének kifejezése szempontjából volt fontos az önkormányzatok számára. Itt a testvértelepülési programokról és együttműködésekről szeretnék beszélni néhány szót. A magyar kormány, egész pontosan a Bethlen Gábor Alap a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása érdekében több éve pályázati rendszert működtet, amelynek célja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatokat ápolja, ezeket fejlessze és testvértelepülési programokat lehessen szervezni. Konkrétan itt arról van szó, hogy meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi. A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Egyébként kereszténydemokrataként ezt még azzal szeretném megerősíteni, hogy mint az jól ismert, történelmi pártként nekünk hosszú évtizedek óta lefektetett alapelveink vannak, és ezeknek az egyik legfontosabbika a szubszidiaritás elve. A szubszidiaritás az autonóm, öntevékeny és szabad közösségek teoretikus megalapozásának elve. Kereszténydemokrata társadalomszervezési elv, amely hatalomszervezési technika és erkölcsi norma is egyben. Hatalomszervezési technika, amennyiben az egyén, a természetes közösségek és az állam viszonyrendszerét szabályozza, és erkölcsi elv, amennyiben a közjó megvalósításában kötelezettségeket ró mind a társadalomra, mind pedig az államra. Egyszerre legitimálja az egyének és a csoportok szabadságát és jeleníti meg a másokért vállalt felelősség imperatívuszát. A szubszidiaritás elve emellett válasz a politikai filozófiának az egyén és a közösség harmóniáját kereső, örök kérdéseire is. Tehát látható, hogy mi, kereszténydemokraták is mindenképpen kiállunk ezen alapelveink mellett.Engedjék meg, hogy három területre külön is felhívjam a figyelmet az önkormányzatisággal kapcsolatban, amelyek az önkormányzatokat érintő kérdések, és amelyek, úgy gondolom, fontosak számunkra. Először egy olyan területre szeretném ráirányítani a figyelmet, amely a Fidesz-KDNP-kormányzás egyik alappillére, a magyar nemzet határokon átívelő egységének kifejezése szempontjából volt fontos az önkormányzatok számára. Itt a testvértelepülési programokról és együttműködésekről szeretnék beszélni néhány szót. A magyar kormány, egész pontosan a Bethlen Gábor Alap a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása érdekében több éve pályázati rendszert működtet, amelynek célja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatokat ápolja, ezeket fejlessze és testvértelepülési programokat lehessen szervezni. Konkrétan itt arról van szó, hogy meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi. A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Egyébként kereszténydemokrataként ezt még azzal szeretném megerősíteni, hogy mint az jól ismert, történelmi pártként nekünk hosszú évtizedek óta lefektetett alapelveink vannak, és ezeknek az egyik legfontosabbika a szubszidiaritás elve. A szubszidiaritás az autonóm, öntevékeny és szabad közösségek teoretikus megalapozásának elve. Kereszténydemokrata társadalomszervezési elv, amely hatalomszervezési technika és erkölcsi norma is egyben. Hatalomszervezési technika, amennyiben az egyén, a természetes közösségek és az állam viszonyrendszerét szabályozza, és erkölcsi elv, amennyiben a közjó megvalósításában kötelezettségeket ró mind a társadalomra, mind pedig az államra. Egyszerre legitimálja az egyének és a csoportok szabadságát és jeleníti meg a másokért vállalt felelősség imperatívuszát. A szubszidiaritás elve emellett válasz a politikai filozófiának az egyén és a közösség harmóniáját kereső, örök kérdéseire is. Tehát látható, hogy mi, kereszténydemokraták is mindenképpen kiállunk ezen alapelveink mellett.Engedjék meg, hogy három területre külön is felhívjam a figyelmet az önkormányzatisággal kapcsolatban, amelyek az önkormányzatokat érintő kérdések, és amelyek, úgy gondolom, fontosak számunkra. Először egy olyan területre szeretném ráirányítani a figyelmet, amely a Fidesz-KDNP-kormányzás egyik alappillére, a magyar nemzet határokon átívelő egységének kifejezése szempontjából volt fontos az önkormányzatok számára. Itt a testvértelepülési programokról és együttműködésekről szeretnék beszélni néhány szót. A magyar kormány, egész pontosan a Bethlen Gábor Alap a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása érdekében több éve pályázati rendszert működtet, amelynek célja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatokat ápolja, ezeket fejlessze és testvértelepülési programokat lehessen szervezni. Konkrétan itt arról van szó, hogy meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi. A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Egyébként kereszténydemokrataként ezt még azzal szeretném megerősíteni, hogy mint az jól ismert, történelmi pártként nekünk hosszú évtizedek óta lefektetett alapelveink vannak, és ezeknek az egyik legfontosabbika a szubszidiaritás elve. A szubszidiaritás az autonóm, öntevékeny és szabad közösségek teoretikus megalapozásának elve. Kereszténydemokrata társadalomszervezési elv, amely hatalomszervezési technika és erkölcsi norma is egyben. Hatalomszervezési technika, amennyiben az egyén, a természetes közösségek és az állam viszonyrendszerét szabályozza, és erkölcsi elv, amennyiben a közjó megvalósításában kötelezettségeket ró mind a társadalomra, mind pedig az államra. Egyszerre legitimálja az egyének és a csoportok szabadságát és jeleníti meg a másokért vállalt felelősség imperatívuszát. A szubszidiaritás elve emellett válasz a politikai filozófiának az egyén és a közösség harmóniáját kereső, örök kérdéseire is. Tehát látható, hogy mi, kereszténydemokraták is mindenképpen kiállunk ezen alapelveink mellett.Engedjék meg, hogy három területre külön is felhívjam a figyelmet az önkormányzatisággal kapcsolatban, amelyek az önkormányzatokat érintő kérdések, és amelyek, úgy gondolom, fontosak számunkra. Először egy olyan területre szeretném ráirányítani a figyelmet, amely a Fidesz-KDNP-kormányzás egyik alappillére, a magyar nemzet határokon átívelő egységének kifejezése szempontjából volt fontos az önkormányzatok számára. Itt a testvértelepülési programokról és együttműködésekről szeretnék beszélni néhány szót. A magyar kormány, egész pontosan a Bethlen Gábor Alap a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása érdekében több éve pályázati rendszert működtet, amelynek célja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatokat ápolja, ezeket fejlessze és testvértelepülési programokat lehessen szervezni. Konkrétan itt arról van szó, hogy meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi. A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Engedjék meg, hogy három területre külön is felhívjam a figyelmet az önkormányzatisággal kapcsolatban, amelyek az önkormányzatokat érintő kérdések, és amelyek, úgy gondolom, fontosak számunkra. Először egy olyan területre szeretném ráirányítani a figyelmet, amely a Fidesz-KDNP-kormányzás egyik alappillére, a magyar nemzet határokon átívelő egységének kifejezése szempontjából volt fontos az önkormányzatok számára. Itt a testvértelepülési programokról és együttműködésekről szeretnék beszélni néhány szót. A magyar kormány, egész pontosan a Bethlen Gábor Alap a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása érdekében több éve pályázati rendszert működtet, amelynek célja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatokat ápolja, ezeket fejlessze és testvértelepülési programokat lehessen szervezni. Konkrétan itt arról van szó, hogy meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi. A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Konkrétan itt arról van szó, hogy meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi. A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi. A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van. Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén. A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is. (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.30)Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is. Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • A vitanappal kapcsolatosan a Jobbikot az a cél vezérelte, és ebben teljesen őszinte leszek önökkel, hogy szerettük volna ténylegesen jól és szakmailag megvitatni a háziorvoslás és az alapellátás helyzetét. Ezt a mögöttem elsétáló Rétvári Bence államtitkár úrnak is mondom, hogy nem a politikai kampányízű szlogenek határozták meg az ebben való felkészülést, és nem is fog tőlem olyat hallani, hanem ténylegesen az a vitagenerálás, ami sajnos az elmúlt négy évben elmaradt. Én valamilyen szinten politikai idealistaként álltam hozzá, amikor az egészségügyről vitanapokat kezdeményeztünk, és szerencsére volt több ilyen is. Én mindig úgy álltam hozzá, hogy valami értelmes egymással való kommunikációt, valamilyen megoldási javaslatot tudunk felhozni, és ezért is hittem abban, hogy egyébként a politikai pártok egy a politikai logika fölött álló, egy a közgondolkodást meghatározó és a következő időszakot 20-25 évben érdemben befolyásoló valamilyen közös minimumra vagy elképzelésre tudnak jutni. Erről az elképzelésemről egyébként én nem tettem le, hiszen úgy gondolom, hogy ez szolgálhatná nemcsak az egészségügyben, hanem az oktatásban is a töretlen fejlődést és az egészségügy javulását. Ha úgy tetszik, ez az az idő, ami talán a XXI. századhoz a legjobban illik, és ezt kellene valamilyen szinten követni, így ezért kezdeményeztük ezt a vitanapot, és ezért gondoltuk úgy, hogy beszéljünk egy kicsit a háziorvoslásról, mint arról a rendszerről, mint arról a szolgáltatási területről, amely talán a legjobban képes a terheket levenni a technológiai fejlődés, a társadalom elöregedése és a fokozott lakossági elvárások miatt nyomás alá került egészségügy válláról.Hogy mi is az alapellátás, ezt is fontos tisztázni, hiszen sokszor keverjük az alapellátás szót, illetve annak definícióját magával a háziorvoslással. Azt talán már mindannyian tudják, akik foglalkoztak vele, hogy az alapellátás lényegesen szélesebb, mint maga a definitíve vett háziorvosi ellátás, hiszen hozzátartozik a fogorvosi ellátásnak az alapellátási része, a védőnői szolgálat, sőt az otthoni szakápolás is annak ellenére, hogy szakápolásnak hívjuk a része. Összességében úgy lehetne jellemezni őket, hogy mindazok az ellátások, amelyek a legközelebb vannak a lakossághoz, amelyek folyamatosak, tehát állandóan igénybe vehetők, és amelyek a legelső találkozási pontok nemcsak a gyógyításban, hanem a megelőzésben is. Éppen ezért érdemes ezt a területet komolyan venni és jól foglalkozni vele, éppen ezért fontos ennek a kritikus pontjait áttekinteni, és a háziorvoslás talán az egyik olyan szűk keresztmetszet, amivel mindenképpen foglalkozni kell.Hogy mi is lenne igazából egy jó háziorvosi rendszernek és magának az alapellátásnak is a célja, azt mindannyian talán tudjuk, ha álmunkból felkeltenek minket, akkor a kapuőri szerepre gondolunk. Ez azt jelenti, hogy első találkozási pontként egyrészt szűri, irányítja és egy folyamatos elérési pontot jelent a lakosság számára, felállítja a diagnózist, továbbküldi, illetve a krónikus betegségek gyógyításában egy nagyon komoly terhet tud levenni az ellátórendszerről, de a palliatív ellátásoknál, gyakorlatilag az időskori, illetve a halál előtti időszak ellátásában is komoly szerepet lát el. Ami igazán fontos, nemzetközi megállapítás, és ehhez tartanunk kell magunkat, és eszerint követni is kell ezeket a kijelölt utakat, hogy akkor beszélhetünk erős háziorvoslásról, akkor beszélhetünk erős alapellátásról, hogyha ez egyébként általános és széles körben hozzáférhető, akkor, ha ez folyamatosan koordinálja a betegeket, folyamatosan koordinálja az ellátás többi részét is, ez folyamatosan biztosított, és a kellő pénzügyi keret megvan.Látva ezt a négy pontot, azért fel kell tennünk a kérdést magunknak, hogy megvan-e ez a mai modern magyar egészségügyben, vagy megvan-e ez egyáltalán az egész kontinentális egészségügyben, sőt a világon az egészségügyben, hogy ezt az ideát, amit a szakma elvár, tudja-e teljesíteni bármilyen körülmények között a társadalom vagy például egy állam vagy egy kormányzat. Én úgy látom, hogy nagyon sokszor az akadálya nem más, mint hogy egy kívülről jövő nyomás nehezedik nemcsak az egészségügyre, hanem a háziorvoslásra is, és ez, amint már említettem, abból adódik, hogy folyamatosan öregszik el a lakosság, másrészt az elöregedés mellett állandó elvárásnövekedés van a minél gyorsabb, minél színvonalasabb, a technológia legmagasabb fokán álló ellátásra. Az új technológia terjedése és a megállíthatatlan növekedése szerencsére nemcsak azt okozza, hogy az embereknek jobb életkilátásai vannak, hanem azt is okozza, ami talán kevésbé szerencsésebb állami, kormányzati szempontból, s talán erről a Nemzetgazdasági Minisztérium tudna is beszélni, hogy egy olyan technológiai költségrobbanás előtt állunk, amely folyamatosan egy prés alá helyezi a költségvetést, és legfőképp az E-Alapot vagy az államnak azokat az erre elkülönített pénzalapjait, amelyek ennek a finanszírozására szolgálnak. De a krónikus betegségek előfordulásának növekedése, a multimorbiditás, ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy óriási nyomás alatt áll a háziorvoslás, és bizony, az is világos, hogy a hagyományos modellben, amelyben Magyarország van, abban lényegében egy kicsit be vagyunk ragadva az „egy praxis egy orvos” elvébe. Egy nagyon nehéz monolitikus rendszerben vagyunk, amelyből igen nehéz jól kitörni. A számok mutatják azokat a kritikai elemeket, amelyek talán a mai napon még nem hangoztak el, de mindenképpen érdemes, hogy idehozzuk, hogy sajnos még a praxisok számának csökkenése mellett is részint az elöregedés, részint a pálya nem vonzó volta miatt egy folyamatos kiürüléssel állunk szemben, egy, mondjuk úgy, hogy most természetesnek tűnő, de egyáltalán nem természetes betöltetlen praxisnövekedés van. 300 felett jár ennek a száma, szerintem ezt mindannyian tudjuk, illetve közel 440 ezer ember van, aki a definitív, tehát az imént meghatározott elvek mentén kifejtett háziorvoshoz nem fér hozzá, és a jelenlegi prognózisok szerint ez közel 900 ezerre nőhet az elkövetkezendő 7-9 évben. Így valamilyen szinten közös politikai felelősségünk, hogy ennek megálljt parancsoljunk. Nyilván egymásra dobálhatunk bármilyen jelzőt, egymást bármivel megsérthetjük, a probléma nem fog eltűnni, nem fog felszívódni, így a háziorvoslás és a háziorvosi ellátórendszer megoldásában mindenképpen határozott javaslataink kell hogy legyenek. Azt is látjuk, hogy míg a korfában szörnyű adatok vannak, addig a javulás nem igazán szivárog be a túlsó végén. A háziorvosok 43 százaléka 60 év feletti. Sajnos azt láttuk, és a statisztikák azt a szomorú adatot festették fel, hogy amíg a fiatalabb korosztályban csökkenés állott be a háziorvosok arányszámában, addig az időseknél nőtt az arány. Tehát lényegében egy folyamatos elöregedéssel állunk szemben. (10.40)Azzal tisztában vagyok, hogy a kormány megpróbálta több módon megfogni, illetve megakadályozni, hogy ez a rendszer még jobban a szakadék szélére csússzon, azonban ennél több erőfeszítésre van szükségünk, és a több erőfeszítés pedig nem más, mint hogy újra kell gondolni mindazt, amit a háziorvosi rendszerről eddig tudunk. Az elmúlt időszakban a Jobbik, illetve nem is igazából a Jobbik, hanem mindazok a szakértők, akik foglalkoztak a háziorvoslás helyzetével, kristálytisztán meghatározták, hogy melyek azok a beavatkozási pontok, amelyekben lépni kell. A jelenlegi rendszer egy 27 éve fennálló, de szerintem inkább 1960-70 óta fennálló rendszer, amely meghatározta, hogy mindenkinek milyen ellátási területen hogy kell hozzáférni a háziorvosi ellátáshoz. Ez lényegében a rendszerváltozás után annyiban változott, hogy az eszközöket az állam az ellátó kezébe adta, a háziorvoslást felszabadította és egy vállalkozási lehetőséget adott számukra. A praxistörvény is most már szerintem 15-16 éves, és ezt a nehéz és szerintem bekövült állapotot folytatta tovább, és a háziorvoslás szerintem nem tudott szembenézni a rendszerváltozás óta sem azzal, hogy bizony a háziorvoslás területén is változásra van szükség. Talán pont e változás hiánya, az apró, pici igazítások azok, amelyek a vonzóságát, illetve a nem vonzóságát adják az egész területnek, az egész rendszernek. Így az általános célunk nem más kell hogy legyen, mint hogy erősítsük a valódi kapuőri szerepet, hogy ténylegesen be tudjon lépni a XXI. századba a háziorvosi ellátás. Ehhez elsősorban szükséges egy jogszabályi kiigazítás. Ehhez, úgy gondolom, valamennyi képviselőre szükség lesz, hiszen magával a praxisjoggal kapcsolatban, a praxis létének, illetve működésének újragondolásában, a státuszában egyszer majd valamilyen politikai konszenzusra kell jutni. Az is nyilvánvaló, hogy fel kell állítani majd egy olyan praxisalapot, amiben az idősebb háziorvos kollégáknak lehetőségük van a praxisuk vagyoni értékű jogának megszerzésére, tehát ha úgy tetszik, tudnak a saját vagyoni helyzetükről majd gondoskodni úgy, hogy egyébként ez ne legyen akadálya a fiatalabbak belépésének, és ez gazdasági, pénzügyi biztonságot nyújthat számukra. Nagyon fontos, hogy a praxisjogot egy tényleges vagyoni jogként, egy akként viselkedő, egy olyan képességgel rendelkező vagyoni értékű jogként tudják megint kezelni. De fontos feladatunk van a praxisok finanszírozásának területén is. Jelenleg azt látjuk, hogy 1-1,3 millió forint egy-egy praxisra vetítve a finanszírozás. Ennek lényegében közel a duplájára kell emelni az összegét ahhoz, hogy megfelelően fenntartható legyen és a modern XXI. századi elvárásnak gondolok a technológia, a személyzet, illetve egyéb felszerelések biztosítására , ezeknek az igényeknek megfeleljen. Ehhez legalább a duplájára kell emelni a finanszírozási összeget. Ez természetesen nem kevés összeg, egy komoly erővállalás és egy E-alapon belüli kiigazítás. Azonban azt is látni kell, hogy amíg az E-alapban, amiből az egészségügyi szolgáltatásokat lényegében finanszírozzuk, a szakrendelések, illetve a kórház irányába történő eltolódás volt, addig most vissza kell állítani az egyensúlyt, mert most, úgy tűnik, 2-3 százalékkal áll vesztésre a háziorvoslás javára, ha szabad így fogalmazni. Azaz legalább 2-3 százalékkal kell növelni a háziorvoslás E-alapon belüli eloszlási súlyát. Ebben benne van egy finanszírozási többlet, ebben benne van a praxisalap, illetve a praxisjog megfelelő kezelésével kapcsolatos intézkedések, és ebben benne vannak azok a sürgős, egyébként eszközbeli fejlesztések, amelyekre lehetőséget kell adni az alapellátásnak és a háziorvosoknak. De benne van az is, hogy el kell gondolkodni, miként lehet az önkormányzatokat még jobban ösztönözni arra, hogy az iparűzésiadó-mentességet mindannyian bevezessék, és ezzel lehetőséget biztosítsanak a háziorvosok számára, hogy még egy pénzügyi tehertől megszabaduljanak.De nagyon fontos kezdenünk valamit a korfával kapcsolatban. Itt nyilván a képzésbe belépők számát kell újragondolni. Újra kell gondolni a kompetenciakérdéseket is, azaz, hogy egy szakorvos miként tud olyan szolgáltatóként működni, amennyiben több szakvizsgával rendelkezik, ami biztosítja a pályán maradását. Ezt is nagyon sokan hallottuk, hogy háziorvosok rendelkeznek több szakvizsgával, de nem tudják a szakmai vizsgálatokat elvégezni, nem tudják az azért járó finanszírozást felhasználni, éppen ezért a pálya nem vonzó. A fiatalok, akik egyébként továbbképzést vagy valamilyen szintű fejlődést terveznek, szintén emiatt nem lépnek rá erre a pályára, és nem használják ki ezt az utat.Tehát úgy látjuk, hogy összességében a háziorvoslás talpra állítására egy súlyos, vaskos, de talán még megengedhető költségvetési keretre van szükség. Ez közel 20-30 milliárd forintba kell hogy kerüljön, amelyet mindenkor biztosítania kell a költségvetésnek, és ezen túlmenően is majd kell biztosítani, hiszen mint említettem, az elöregedés és a technológiai fejlődés ezt a nyomást gyakorolja. A Jobbik egy olyan háziorvosi rendszert és ezáltal egy olyan alapellátást szeretne látni, ami végre tényleg XXI. századi, ami képes használni a modern technológiát, ami képes a saját javára hasznosítani a technológiai fejlődést, és ami képes az országban a területi egyenlőtlenségeket kiegyensúlyozni. Ez ugyanis a másik nagy probléma, hogy az ország egyes területein nagyon komoly eltérések vannak nemcsak a praxisok gyakorlatában, hanem lefedettségben, hozzáférésben is. Ezt valamilyen módon ki kell egyensúlyozni. Akkor fel tudunk nőni ahhoz a háziorvosi és alapellátási ideához, hogy egy erős háziorvosi ellátással, erős alapellátással lényegében egészségnyereséget lehet generálni, meg lehet őrizni a lakosság egészségi képességét, amely egyébként a munka és a termelékenység szempontjából is fontos. Rendkívül jó eredményei lehetnek az egészségben eltöltött élettartam vonatkozásában. Összességében abban segítené Magyarországot, hogy tényleg egy sokkal versenyképesebb, egy egészségesebb gazdasága legyen. És igen, ilyen pici területeken, mint a háziorvoslás, múlik ez.A magunk részéről azzal a konstruktív javaslattal érkeztünk ide a vitanapra, hogy ezekben a kérdésekben vitázzunk, megnézzük, hogy milyen módon lehet előrelépni, mihez lehet politikai konszenzust teremteni. A Jobbik mindig nyitott volt erre a politikai konszenzusra, és ennek a konszenzusnak a megteremtése a mi feladatunk, hiszen ez a rendszer jövője. Az erős háziorvosi rendszerrel lényegében meg lehet akadályozni, hogy a szakellátásra sokkal nagyobb teher háruljon, és meg lehet akadályozni azt, hogy folyamatos lemaradásunk legyen az egészségben eltöltött élettartamban.Elnézést, hogy túlnyúlt a hozzászólásom, és köszönöm szépen a türelmet. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy ha lehet, erről vitázzunk, és fogalmazzunk meg még módosítási javaslatokat, majd utána politikai konszenzussal próbáljuk ezt összegezni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Én mindig úgy álltam hozzá, hogy valami értelmes egymással való kommunikációt, valamilyen megoldási javaslatot tudunk felhozni, és ezért is hittem abban, hogy egyébként a politikai pártok egy a politikai logika fölött álló, egy a közgondolkodást meghatározó és a következő időszakot 20-25 évben érdemben befolyásoló valamilyen közös minimumra vagy elképzelésre tudnak jutni. Erről az elképzelésemről egyébként én nem tettem le, hiszen úgy gondolom, hogy ez szolgálhatná nemcsak az egészségügyben, hanem az oktatásban is a töretlen fejlődést és az egészségügy javulását. Ha úgy tetszik, ez az az idő, ami talán a XXI. századhoz a legjobban illik, és ezt kellene valamilyen szinten követni, így ezért kezdeményeztük ezt a vitanapot, és ezért gondoltuk úgy, hogy beszéljünk egy kicsit a háziorvoslásról, mint arról a rendszerről, mint arról a szolgáltatási területről, amely talán a legjobban képes a terheket levenni a technológiai fejlődés, a társadalom elöregedése és a fokozott lakossági elvárások miatt nyomás alá került egészségügy válláról.Hogy mi is az alapellátás, ezt is fontos tisztázni, hiszen sokszor keverjük az alapellátás szót, illetve annak definícióját magával a háziorvoslással. Azt talán már mindannyian tudják, akik foglalkoztak vele, hogy az alapellátás lényegesen szélesebb, mint maga a definitíve vett háziorvosi ellátás, hiszen hozzátartozik a fogorvosi ellátásnak az alapellátási része, a védőnői szolgálat, sőt az otthoni szakápolás is annak ellenére, hogy szakápolásnak hívjuk a része. Összességében úgy lehetne jellemezni őket, hogy mindazok az ellátások, amelyek a legközelebb vannak a lakossághoz, amelyek folyamatosak, tehát állandóan igénybe vehetők, és amelyek a legelső találkozási pontok nemcsak a gyógyításban, hanem a megelőzésben is. Éppen ezért érdemes ezt a területet komolyan venni és jól foglalkozni vele, éppen ezért fontos ennek a kritikus pontjait áttekinteni, és a háziorvoslás talán az egyik olyan szűk keresztmetszet, amivel mindenképpen foglalkozni kell.Hogy mi is lenne igazából egy jó háziorvosi rendszernek és magának az alapellátásnak is a célja, azt mindannyian talán tudjuk, ha álmunkból felkeltenek minket, akkor a kapuőri szerepre gondolunk. Ez azt jelenti, hogy első találkozási pontként egyrészt szűri, irányítja és egy folyamatos elérési pontot jelent a lakosság számára, felállítja a diagnózist, továbbküldi, illetve a krónikus betegségek gyógyításában egy nagyon komoly terhet tud levenni az ellátórendszerről, de a palliatív ellátásoknál, gyakorlatilag az időskori, illetve a halál előtti időszak ellátásában is komoly szerepet lát el. Ami igazán fontos, nemzetközi megállapítás, és ehhez tartanunk kell magunkat, és eszerint követni is kell ezeket a kijelölt utakat, hogy akkor beszélhetünk erős háziorvoslásról, akkor beszélhetünk erős alapellátásról, hogyha ez egyébként általános és széles körben hozzáférhető, akkor, ha ez folyamatosan koordinálja a betegeket, folyamatosan koordinálja az ellátás többi részét is, ez folyamatosan biztosított, és a kellő pénzügyi keret megvan.Látva ezt a négy pontot, azért fel kell tennünk a kérdést magunknak, hogy megvan-e ez a mai modern magyar egészségügyben, vagy megvan-e ez egyáltalán az egész kontinentális egészségügyben, sőt a világon az egészségügyben, hogy ezt az ideát, amit a szakma elvár, tudja-e teljesíteni bármilyen körülmények között a társadalom vagy például egy állam vagy egy kormányzat. Én úgy látom, hogy nagyon sokszor az akadálya nem más, mint hogy egy kívülről jövő nyomás nehezedik nemcsak az egészségügyre, hanem a háziorvoslásra is, és ez, amint már említettem, abból adódik, hogy folyamatosan öregszik el a lakosság, másrészt az elöregedés mellett állandó elvárásnövekedés van a minél gyorsabb, minél színvonalasabb, a technológia legmagasabb fokán álló ellátásra. Az új technológia terjedése és a megállíthatatlan növekedése szerencsére nemcsak azt okozza, hogy az embereknek jobb életkilátásai vannak, hanem azt is okozza, ami talán kevésbé szerencsésebb állami, kormányzati szempontból, s talán erről a Nemzetgazdasági Minisztérium tudna is beszélni, hogy egy olyan technológiai költségrobbanás előtt állunk, amely folyamatosan egy prés alá helyezi a költségvetést, és legfőképp az E-Alapot vagy az államnak azokat az erre elkülönített pénzalapjait, amelyek ennek a finanszírozására szolgálnak. De a krónikus betegségek előfordulásának növekedése, a multimorbiditás, ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy óriási nyomás alatt áll a háziorvoslás, és bizony, az is világos, hogy a hagyományos modellben, amelyben Magyarország van, abban lényegében egy kicsit be vagyunk ragadva az „egy praxis egy orvos” elvébe. Egy nagyon nehéz monolitikus rendszerben vagyunk, amelyből igen nehéz jól kitörni. A számok mutatják azokat a kritikai elemeket, amelyek talán a mai napon még nem hangoztak el, de mindenképpen érdemes, hogy idehozzuk, hogy sajnos még a praxisok számának csökkenése mellett is részint az elöregedés, részint a pálya nem vonzó volta miatt egy folyamatos kiürüléssel állunk szemben, egy, mondjuk úgy, hogy most természetesnek tűnő, de egyáltalán nem természetes betöltetlen praxisnövekedés van. 300 felett jár ennek a száma, szerintem ezt mindannyian tudjuk, illetve közel 440 ezer ember van, aki a definitív, tehát az imént meghatározott elvek mentén kifejtett háziorvoshoz nem fér hozzá, és a jelenlegi prognózisok szerint ez közel 900 ezerre nőhet az elkövetkezendő 7-9 évben. Így valamilyen szinten közös politikai felelősségünk, hogy ennek megálljt parancsoljunk. Nyilván egymásra dobálhatunk bármilyen jelzőt, egymást bármivel megsérthetjük, a probléma nem fog eltűnni, nem fog felszívódni, így a háziorvoslás és a háziorvosi ellátórendszer megoldásában mindenképpen határozott javaslataink kell hogy legyenek. Azt is látjuk, hogy míg a korfában szörnyű adatok vannak, addig a javulás nem igazán szivárog be a túlsó végén. A háziorvosok 43 százaléka 60 év feletti. Sajnos azt láttuk, és a statisztikák azt a szomorú adatot festették fel, hogy amíg a fiatalabb korosztályban csökkenés állott be a háziorvosok arányszámában, addig az időseknél nőtt az arány. Tehát lényegében egy folyamatos elöregedéssel állunk szemben. (10.40)Azzal tisztában vagyok, hogy a kormány megpróbálta több módon megfogni, illetve megakadályozni, hogy ez a rendszer még jobban a szakadék szélére csússzon, azonban ennél több erőfeszítésre van szükségünk, és a több erőfeszítés pedig nem más, mint hogy újra kell gondolni mindazt, amit a háziorvosi rendszerről eddig tudunk. Az elmúlt időszakban a Jobbik, illetve nem is igazából a Jobbik, hanem mindazok a szakértők, akik foglalkoztak a háziorvoslás helyzetével, kristálytisztán meghatározták, hogy melyek azok a beavatkozási pontok, amelyekben lépni kell. A jelenlegi rendszer egy 27 éve fennálló, de szerintem inkább 1960-70 óta fennálló rendszer, amely meghatározta, hogy mindenkinek milyen ellátási területen hogy kell hozzáférni a háziorvosi ellátáshoz. Ez lényegében a rendszerváltozás után annyiban változott, hogy az eszközöket az állam az ellátó kezébe adta, a háziorvoslást felszabadította és egy vállalkozási lehetőséget adott számukra. A praxistörvény is most már szerintem 15-16 éves, és ezt a nehéz és szerintem bekövült állapotot folytatta tovább, és a háziorvoslás szerintem nem tudott szembenézni a rendszerváltozás óta sem azzal, hogy bizony a háziorvoslás területén is változásra van szükség. Talán pont e változás hiánya, az apró, pici igazítások azok, amelyek a vonzóságát, illetve a nem vonzóságát adják az egész területnek, az egész rendszernek. Így az általános célunk nem más kell hogy legyen, mint hogy erősítsük a valódi kapuőri szerepet, hogy ténylegesen be tudjon lépni a XXI. századba a háziorvosi ellátás. Ehhez elsősorban szükséges egy jogszabályi kiigazítás. Ehhez, úgy gondolom, valamennyi képviselőre szükség lesz, hiszen magával a praxisjoggal kapcsolatban, a praxis létének, illetve működésének újragondolásában, a státuszában egyszer majd valamilyen politikai konszenzusra kell jutni. Az is nyilvánvaló, hogy fel kell állítani majd egy olyan praxisalapot, amiben az idősebb háziorvos kollégáknak lehetőségük van a praxisuk vagyoni értékű jogának megszerzésére, tehát ha úgy tetszik, tudnak a saját vagyoni helyzetükről majd gondoskodni úgy, hogy egyébként ez ne legyen akadálya a fiatalabbak belépésének, és ez gazdasági, pénzügyi biztonságot nyújthat számukra. Nagyon fontos, hogy a praxisjogot egy tényleges vagyoni jogként, egy akként viselkedő, egy olyan képességgel rendelkező vagyoni értékű jogként tudják megint kezelni. De fontos feladatunk van a praxisok finanszírozásának területén is. Jelenleg azt látjuk, hogy 1-1,3 millió forint egy-egy praxisra vetítve a finanszírozás. Ennek lényegében közel a duplájára kell emelni az összegét ahhoz, hogy megfelelően fenntartható legyen és a modern XXI. századi elvárásnak gondolok a technológia, a személyzet, illetve egyéb felszerelések biztosítására , ezeknek az igényeknek megfeleljen. Ehhez legalább a duplájára kell emelni a finanszírozási összeget. Ez természetesen nem kevés összeg, egy komoly erővállalás és egy E-alapon belüli kiigazítás. Azonban azt is látni kell, hogy amíg az E-alapban, amiből az egészségügyi szolgáltatásokat lényegében finanszírozzuk, a szakrendelések, illetve a kórház irányába történő eltolódás volt, addig most vissza kell állítani az egyensúlyt, mert most, úgy tűnik, 2-3 százalékkal áll vesztésre a háziorvoslás javára, ha szabad így fogalmazni. Azaz legalább 2-3 százalékkal kell növelni a háziorvoslás E-alapon belüli eloszlási súlyát. Ebben benne van egy finanszírozási többlet, ebben benne van a praxisalap, illetve a praxisjog megfelelő kezelésével kapcsolatos intézkedések, és ebben benne vannak azok a sürgős, egyébként eszközbeli fejlesztések, amelyekre lehetőséget kell adni az alapellátásnak és a háziorvosoknak. De benne van az is, hogy el kell gondolkodni, miként lehet az önkormányzatokat még jobban ösztönözni arra, hogy az iparűzésiadó-mentességet mindannyian bevezessék, és ezzel lehetőséget biztosítsanak a háziorvosok számára, hogy még egy pénzügyi tehertől megszabaduljanak.De nagyon fontos kezdenünk valamit a korfával kapcsolatban. Itt nyilván a képzésbe belépők számát kell újragondolni. Újra kell gondolni a kompetenciakérdéseket is, azaz, hogy egy szakorvos miként tud olyan szolgáltatóként működni, amennyiben több szakvizsgával rendelkezik, ami biztosítja a pályán maradását. Ezt is nagyon sokan hallottuk, hogy háziorvosok rendelkeznek több szakvizsgával, de nem tudják a szakmai vizsgálatokat elvégezni, nem tudják az azért járó finanszírozást felhasználni, éppen ezért a pálya nem vonzó. A fiatalok, akik egyébként továbbképzést vagy valamilyen szintű fejlődést terveznek, szintén emiatt nem lépnek rá erre a pályára, és nem használják ki ezt az utat.Tehát úgy látjuk, hogy összességében a háziorvoslás talpra állítására egy súlyos, vaskos, de talán még megengedhető költségvetési keretre van szükség. Ez közel 20-30 milliárd forintba kell hogy kerüljön, amelyet mindenkor biztosítania kell a költségvetésnek, és ezen túlmenően is majd kell biztosítani, hiszen mint említettem, az elöregedés és a technológiai fejlődés ezt a nyomást gyakorolja. A Jobbik egy olyan háziorvosi rendszert és ezáltal egy olyan alapellátást szeretne látni, ami végre tényleg XXI. századi, ami képes használni a modern technológiát, ami képes a saját javára hasznosítani a technológiai fejlődést, és ami képes az országban a területi egyenlőtlenségeket kiegyensúlyozni. Ez ugyanis a másik nagy probléma, hogy az ország egyes területein nagyon komoly eltérések vannak nemcsak a praxisok gyakorlatában, hanem lefedettségben, hozzáférésben is. Ezt valamilyen módon ki kell egyensúlyozni. Akkor fel tudunk nőni ahhoz a háziorvosi és alapellátási ideához, hogy egy erős háziorvosi ellátással, erős alapellátással lényegében egészségnyereséget lehet generálni, meg lehet őrizni a lakosság egészségi képességét, amely egyébként a munka és a termelékenység szempontjából is fontos. Rendkívül jó eredményei lehetnek az egészségben eltöltött élettartam vonatkozásában. Összességében abban segítené Magyarországot, hogy tényleg egy sokkal versenyképesebb, egy egészségesebb gazdasága legyen. És igen, ilyen pici területeken, mint a háziorvoslás, múlik ez.A magunk részéről azzal a konstruktív javaslattal érkeztünk ide a vitanapra, hogy ezekben a kérdésekben vitázzunk, megnézzük, hogy milyen módon lehet előrelépni, mihez lehet politikai konszenzust teremteni. A Jobbik mindig nyitott volt erre a politikai konszenzusra, és ennek a konszenzusnak a megteremtése a mi feladatunk, hiszen ez a rendszer jövője. Az erős háziorvosi rendszerrel lényegében meg lehet akadályozni, hogy a szakellátásra sokkal nagyobb teher háruljon, és meg lehet akadályozni azt, hogy folyamatos lemaradásunk legyen az egészségben eltöltött élettartamban.Elnézést, hogy túlnyúlt a hozzászólásom, és köszönöm szépen a türelmet. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy ha lehet, erről vitázzunk, és fogalmazzunk meg még módosítási javaslatokat, majd utána politikai konszenzussal próbáljuk ezt összegezni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Hogy mi is az alapellátás, ezt is fontos tisztázni, hiszen sokszor keverjük az alapellátás szót, illetve annak definícióját magával a háziorvoslással. Azt talán már mindannyian tudják, akik foglalkoztak vele, hogy az alapellátás lényegesen szélesebb, mint maga a definitíve vett háziorvosi ellátás, hiszen hozzátartozik a fogorvosi ellátásnak az alapellátási része, a védőnői szolgálat, sőt az otthoni szakápolás is annak ellenére, hogy szakápolásnak hívjuk a része. Összességében úgy lehetne jellemezni őket, hogy mindazok az ellátások, amelyek a legközelebb vannak a lakossághoz, amelyek folyamatosak, tehát állandóan igénybe vehetők, és amelyek a legelső találkozási pontok nemcsak a gyógyításban, hanem a megelőzésben is. Éppen ezért érdemes ezt a területet komolyan venni és jól foglalkozni vele, éppen ezért fontos ennek a kritikus pontjait áttekinteni, és a háziorvoslás talán az egyik olyan szűk keresztmetszet, amivel mindenképpen foglalkozni kell.Hogy mi is lenne igazából egy jó háziorvosi rendszernek és magának az alapellátásnak is a célja, azt mindannyian talán tudjuk, ha álmunkból felkeltenek minket, akkor a kapuőri szerepre gondolunk. Ez azt jelenti, hogy első találkozási pontként egyrészt szűri, irányítja és egy folyamatos elérési pontot jelent a lakosság számára, felállítja a diagnózist, továbbküldi, illetve a krónikus betegségek gyógyításában egy nagyon komoly terhet tud levenni az ellátórendszerről, de a palliatív ellátásoknál, gyakorlatilag az időskori, illetve a halál előtti időszak ellátásában is komoly szerepet lát el. Ami igazán fontos, nemzetközi megállapítás, és ehhez tartanunk kell magunkat, és eszerint követni is kell ezeket a kijelölt utakat, hogy akkor beszélhetünk erős háziorvoslásról, akkor beszélhetünk erős alapellátásról, hogyha ez egyébként általános és széles körben hozzáférhető, akkor, ha ez folyamatosan koordinálja a betegeket, folyamatosan koordinálja az ellátás többi részét is, ez folyamatosan biztosított, és a kellő pénzügyi keret megvan.Látva ezt a négy pontot, azért fel kell tennünk a kérdést magunknak, hogy megvan-e ez a mai modern magyar egészségügyben, vagy megvan-e ez egyáltalán az egész kontinentális egészségügyben, sőt a világon az egészségügyben, hogy ezt az ideát, amit a szakma elvár, tudja-e teljesíteni bármilyen körülmények között a társadalom vagy például egy állam vagy egy kormányzat. Én úgy látom, hogy nagyon sokszor az akadálya nem más, mint hogy egy kívülről jövő nyomás nehezedik nemcsak az egészségügyre, hanem a háziorvoslásra is, és ez, amint már említettem, abból adódik, hogy folyamatosan öregszik el a lakosság, másrészt az elöregedés mellett állandó elvárásnövekedés van a minél gyorsabb, minél színvonalasabb, a technológia legmagasabb fokán álló ellátásra. Az új technológia terjedése és a megállíthatatlan növekedése szerencsére nemcsak azt okozza, hogy az embereknek jobb életkilátásai vannak, hanem azt is okozza, ami talán kevésbé szerencsésebb állami, kormányzati szempontból, s talán erről a Nemzetgazdasági Minisztérium tudna is beszélni, hogy egy olyan technológiai költségrobbanás előtt állunk, amely folyamatosan egy prés alá helyezi a költségvetést, és legfőképp az E-Alapot vagy az államnak azokat az erre elkülönített pénzalapjait, amelyek ennek a finanszírozására szolgálnak. De a krónikus betegségek előfordulásának növekedése, a multimorbiditás, ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy óriási nyomás alatt áll a háziorvoslás, és bizony, az is világos, hogy a hagyományos modellben, amelyben Magyarország van, abban lényegében egy kicsit be vagyunk ragadva az „egy praxis egy orvos” elvébe. Egy nagyon nehéz monolitikus rendszerben vagyunk, amelyből igen nehéz jól kitörni. A számok mutatják azokat a kritikai elemeket, amelyek talán a mai napon még nem hangoztak el, de mindenképpen érdemes, hogy idehozzuk, hogy sajnos még a praxisok számának csökkenése mellett is részint az elöregedés, részint a pálya nem vonzó volta miatt egy folyamatos kiürüléssel állunk szemben, egy, mondjuk úgy, hogy most természetesnek tűnő, de egyáltalán nem természetes betöltetlen praxisnövekedés van. 300 felett jár ennek a száma, szerintem ezt mindannyian tudjuk, illetve közel 440 ezer ember van, aki a definitív, tehát az imént meghatározott elvek mentén kifejtett háziorvoshoz nem fér hozzá, és a jelenlegi prognózisok szerint ez közel 900 ezerre nőhet az elkövetkezendő 7-9 évben. Így valamilyen szinten közös politikai felelősségünk, hogy ennek megálljt parancsoljunk. Nyilván egymásra dobálhatunk bármilyen jelzőt, egymást bármivel megsérthetjük, a probléma nem fog eltűnni, nem fog felszívódni, így a háziorvoslás és a háziorvosi ellátórendszer megoldásában mindenképpen határozott javaslataink kell hogy legyenek. Azt is látjuk, hogy míg a korfában szörnyű adatok vannak, addig a javulás nem igazán szivárog be a túlsó végén. A háziorvosok 43 százaléka 60 év feletti. Sajnos azt láttuk, és a statisztikák azt a szomorú adatot festették fel, hogy amíg a fiatalabb korosztályban csökkenés állott be a háziorvosok arányszámában, addig az időseknél nőtt az arány. Tehát lényegében egy folyamatos elöregedéssel állunk szemben. (10.40)Azzal tisztában vagyok, hogy a kormány megpróbálta több módon megfogni, illetve megakadályozni, hogy ez a rendszer még jobban a szakadék szélére csússzon, azonban ennél több erőfeszítésre van szükségünk, és a több erőfeszítés pedig nem más, mint hogy újra kell gondolni mindazt, amit a háziorvosi rendszerről eddig tudunk. Az elmúlt időszakban a Jobbik, illetve nem is igazából a Jobbik, hanem mindazok a szakértők, akik foglalkoztak a háziorvoslás helyzetével, kristálytisztán meghatározták, hogy melyek azok a beavatkozási pontok, amelyekben lépni kell. A jelenlegi rendszer egy 27 éve fennálló, de szerintem inkább 1960-70 óta fennálló rendszer, amely meghatározta, hogy mindenkinek milyen ellátási területen hogy kell hozzáférni a háziorvosi ellátáshoz. Ez lényegében a rendszerváltozás után annyiban változott, hogy az eszközöket az állam az ellátó kezébe adta, a háziorvoslást felszabadította és egy vállalkozási lehetőséget adott számukra. A praxistörvény is most már szerintem 15-16 éves, és ezt a nehéz és szerintem bekövült állapotot folytatta tovább, és a háziorvoslás szerintem nem tudott szembenézni a rendszerváltozás óta sem azzal, hogy bizony a háziorvoslás területén is változásra van szükség. Talán pont e változás hiánya, az apró, pici igazítások azok, amelyek a vonzóságát, illetve a nem vonzóságát adják az egész területnek, az egész rendszernek. Így az általános célunk nem más kell hogy legyen, mint hogy erősítsük a valódi kapuőri szerepet, hogy ténylegesen be tudjon lépni a XXI. századba a háziorvosi ellátás. Ehhez elsősorban szükséges egy jogszabályi kiigazítás. Ehhez, úgy gondolom, valamennyi képviselőre szükség lesz, hiszen magával a praxisjoggal kapcsolatban, a praxis létének, illetve működésének újragondolásában, a státuszában egyszer majd valamilyen politikai konszenzusra kell jutni. Az is nyilvánvaló, hogy fel kell állítani majd egy olyan praxisalapot, amiben az idősebb háziorvos kollégáknak lehetőségük van a praxisuk vagyoni értékű jogának megszerzésére, tehát ha úgy tetszik, tudnak a saját vagyoni helyzetükről majd gondoskodni úgy, hogy egyébként ez ne legyen akadálya a fiatalabbak belépésének, és ez gazdasági, pénzügyi biztonságot nyújthat számukra. Nagyon fontos, hogy a praxisjogot egy tényleges vagyoni jogként, egy akként viselkedő, egy olyan képességgel rendelkező vagyoni értékű jogként tudják megint kezelni. De fontos feladatunk van a praxisok finanszírozásának területén is. Jelenleg azt látjuk, hogy 1-1,3 millió forint egy-egy praxisra vetítve a finanszírozás. Ennek lényegében közel a duplájára kell emelni az összegét ahhoz, hogy megfelelően fenntartható legyen és a modern XXI. századi elvárásnak gondolok a technológia, a személyzet, illetve egyéb felszerelések biztosítására , ezeknek az igényeknek megfeleljen. Ehhez legalább a duplájára kell emelni a finanszírozási összeget. Ez természetesen nem kevés összeg, egy komoly erővállalás és egy E-alapon belüli kiigazítás. Azonban azt is látni kell, hogy amíg az E-alapban, amiből az egészségügyi szolgáltatásokat lényegében finanszírozzuk, a szakrendelések, illetve a kórház irányába történő eltolódás volt, addig most vissza kell állítani az egyensúlyt, mert most, úgy tűnik, 2-3 százalékkal áll vesztésre a háziorvoslás javára, ha szabad így fogalmazni. Azaz legalább 2-3 százalékkal kell növelni a háziorvoslás E-alapon belüli eloszlási súlyát. Ebben benne van egy finanszírozási többlet, ebben benne van a praxisalap, illetve a praxisjog megfelelő kezelésével kapcsolatos intézkedések, és ebben benne vannak azok a sürgős, egyébként eszközbeli fejlesztések, amelyekre lehetőséget kell adni az alapellátásnak és a háziorvosoknak. De benne van az is, hogy el kell gondolkodni, miként lehet az önkormányzatokat még jobban ösztönözni arra, hogy az iparűzésiadó-mentességet mindannyian bevezessék, és ezzel lehetőséget biztosítsanak a háziorvosok számára, hogy még egy pénzügyi tehertől megszabaduljanak.De nagyon fontos kezdenünk valamit a korfával kapcsolatban. Itt nyilván a képzésbe belépők számát kell újragondolni. Újra kell gondolni a kompetenciakérdéseket is, azaz, hogy egy szakorvos miként tud olyan szolgáltatóként működni, amennyiben több szakvizsgával rendelkezik, ami biztosítja a pályán maradását. Ezt is nagyon sokan hallottuk, hogy háziorvosok rendelkeznek több szakvizsgával, de nem tudják a szakmai vizsgálatokat elvégezni, nem tudják az azért járó finanszírozást felhasználni, éppen ezért a pálya nem vonzó. A fiatalok, akik egyébként továbbképzést vagy valamilyen szintű fejlődést terveznek, szintén emiatt nem lépnek rá erre a pályára, és nem használják ki ezt az utat.Tehát úgy látjuk, hogy összességében a háziorvoslás talpra állítására egy súlyos, vaskos, de talán még megengedhető költségvetési keretre van szükség. Ez közel 20-30 milliárd forintba kell hogy kerüljön, amelyet mindenkor biztosítania kell a költségvetésnek, és ezen túlmenően is majd kell biztosítani, hiszen mint említettem, az elöregedés és a technológiai fejlődés ezt a nyomást gyakorolja. A Jobbik egy olyan háziorvosi rendszert és ezáltal egy olyan alapellátást szeretne látni, ami végre tényleg XXI. századi, ami képes használni a modern technológiát, ami képes a saját javára hasznosítani a technológiai fejlődést, és ami képes az országban a területi egyenlőtlenségeket kiegyensúlyozni. Ez ugyanis a másik nagy probléma, hogy az ország egyes területein nagyon komoly eltérések vannak nemcsak a praxisok gyakorlatában, hanem lefedettségben, hozzáférésben is. Ezt valamilyen módon ki kell egyensúlyozni. Akkor fel tudunk nőni ahhoz a háziorvosi és alapellátási ideához, hogy egy erős háziorvosi ellátással, erős alapellátással lényegében egészségnyereséget lehet generálni, meg lehet őrizni a lakosság egészségi képességét, amely egyébként a munka és a termelékenység szempontjából is fontos. Rendkívül jó eredményei lehetnek az egészségben eltöltött élettartam vonatkozásában. Összességében abban segítené Magyarországot, hogy tényleg egy sokkal versenyképesebb, egy egészségesebb gazdasága legyen. És igen, ilyen pici területeken, mint a háziorvoslás, múlik ez.A magunk részéről azzal a konstruktív javaslattal érkeztünk ide a vitanapra, hogy ezekben a kérdésekben vitázzunk, megnézzük, hogy milyen módon lehet előrelépni, mihez lehet politikai konszenzust teremteni. A Jobbik mindig nyitott volt erre a politikai konszenzusra, és ennek a konszenzusnak a megteremtése a mi feladatunk, hiszen ez a rendszer jövője. Az erős háziorvosi rendszerrel lényegében meg lehet akadályozni, hogy a szakellátásra sokkal nagyobb teher háruljon, és meg lehet akadályozni azt, hogy folyamatos lemaradásunk legyen az egészségben eltöltött élettartamban.Elnézést, hogy túlnyúlt a hozzászólásom, és köszönöm szépen a türelmet. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy ha lehet, erről vitázzunk, és fogalmazzunk meg még módosítási javaslatokat, majd utána politikai konszenzussal próbáljuk ezt összegezni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Hogy mi is lenne igazából egy jó háziorvosi rendszernek és magának az alapellátásnak is a célja, azt mindannyian talán tudjuk, ha álmunkból felkeltenek minket, akkor a kapuőri szerepre gondolunk. Ez azt jelenti, hogy első találkozási pontként egyrészt szűri, irányítja és egy folyamatos elérési pontot jelent a lakosság számára, felállítja a diagnózist, továbbküldi, illetve a krónikus betegségek gyógyításában egy nagyon komoly terhet tud levenni az ellátórendszerről, de a palliatív ellátásoknál, gyakorlatilag az időskori, illetve a halál előtti időszak ellátásában is komoly szerepet lát el. Ami igazán fontos, nemzetközi megállapítás, és ehhez tartanunk kell magunkat, és eszerint követni is kell ezeket a kijelölt utakat, hogy akkor beszélhetünk erős háziorvoslásról, akkor beszélhetünk erős alapellátásról, hogyha ez egyébként általános és széles körben hozzáférhető, akkor, ha ez folyamatosan koordinálja a betegeket, folyamatosan koordinálja az ellátás többi részét is, ez folyamatosan biztosított, és a kellő pénzügyi keret megvan.Látva ezt a négy pontot, azért fel kell tennünk a kérdést magunknak, hogy megvan-e ez a mai modern magyar egészségügyben, vagy megvan-e ez egyáltalán az egész kontinentális egészségügyben, sőt a világon az egészségügyben, hogy ezt az ideát, amit a szakma elvár, tudja-e teljesíteni bármilyen körülmények között a társadalom vagy például egy állam vagy egy kormányzat. Én úgy látom, hogy nagyon sokszor az akadálya nem más, mint hogy egy kívülről jövő nyomás nehezedik nemcsak az egészségügyre, hanem a háziorvoslásra is, és ez, amint már említettem, abból adódik, hogy folyamatosan öregszik el a lakosság, másrészt az elöregedés mellett állandó elvárásnövekedés van a minél gyorsabb, minél színvonalasabb, a technológia legmagasabb fokán álló ellátásra. Az új technológia terjedése és a megállíthatatlan növekedése szerencsére nemcsak azt okozza, hogy az embereknek jobb életkilátásai vannak, hanem azt is okozza, ami talán kevésbé szerencsésebb állami, kormányzati szempontból, s talán erről a Nemzetgazdasági Minisztérium tudna is beszélni, hogy egy olyan technológiai költségrobbanás előtt állunk, amely folyamatosan egy prés alá helyezi a költségvetést, és legfőképp az E-Alapot vagy az államnak azokat az erre elkülönített pénzalapjait, amelyek ennek a finanszírozására szolgálnak. De a krónikus betegségek előfordulásának növekedése, a multimorbiditás, ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy óriási nyomás alatt áll a háziorvoslás, és bizony, az is világos, hogy a hagyományos modellben, amelyben Magyarország van, abban lényegében egy kicsit be vagyunk ragadva az „egy praxis egy orvos” elvébe. Egy nagyon nehéz monolitikus rendszerben vagyunk, amelyből igen nehéz jól kitörni. A számok mutatják azokat a kritikai elemeket, amelyek talán a mai napon még nem hangoztak el, de mindenképpen érdemes, hogy idehozzuk, hogy sajnos még a praxisok számának csökkenése mellett is részint az elöregedés, részint a pálya nem vonzó volta miatt egy folyamatos kiürüléssel állunk szemben, egy, mondjuk úgy, hogy most természetesnek tűnő, de egyáltalán nem természetes betöltetlen praxisnövekedés van. 300 felett jár ennek a száma, szerintem ezt mindannyian tudjuk, illetve közel 440 ezer ember van, aki a definitív, tehát az imént meghatározott elvek mentén kifejtett háziorvoshoz nem fér hozzá, és a jelenlegi prognózisok szerint ez közel 900 ezerre nőhet az elkövetkezendő 7-9 évben. Így valamilyen szinten közös politikai felelősségünk, hogy ennek megálljt parancsoljunk. Nyilván egymásra dobálhatunk bármilyen jelzőt, egymást bármivel megsérthetjük, a probléma nem fog eltűnni, nem fog felszívódni, így a háziorvoslás és a háziorvosi ellátórendszer megoldásában mindenképpen határozott javaslataink kell hogy legyenek. Azt is látjuk, hogy míg a korfában szörnyű adatok vannak, addig a javulás nem igazán szivárog be a túlsó végén. A háziorvosok 43 százaléka 60 év feletti. Sajnos azt láttuk, és a statisztikák azt a szomorú adatot festették fel, hogy amíg a fiatalabb korosztályban csökkenés állott be a háziorvosok arányszámában, addig az időseknél nőtt az arány. Tehát lényegében egy folyamatos elöregedéssel állunk szemben. (10.40)Azzal tisztában vagyok, hogy a kormány megpróbálta több módon megfogni, illetve megakadályozni, hogy ez a rendszer még jobban a szakadék szélére csússzon, azonban ennél több erőfeszítésre van szükségünk, és a több erőfeszítés pedig nem más, mint hogy újra kell gondolni mindazt, amit a háziorvosi rendszerről eddig tudunk. Az elmúlt időszakban a Jobbik, illetve nem is igazából a Jobbik, hanem mindazok a szakértők, akik foglalkoztak a háziorvoslás helyzetével, kristálytisztán meghatározták, hogy melyek azok a beavatkozási pontok, amelyekben lépni kell. A jelenlegi rendszer egy 27 éve fennálló, de szerintem inkább 1960-70 óta fennálló rendszer, amely meghatározta, hogy mindenkinek milyen ellátási területen hogy kell hozzáférni a háziorvosi ellátáshoz. Ez lényegében a rendszerváltozás után annyiban változott, hogy az eszközöket az állam az ellátó kezébe adta, a háziorvoslást felszabadította és egy vállalkozási lehetőséget adott számukra. A praxistörvény is most már szerintem 15-16 éves, és ezt a nehéz és szerintem bekövült állapotot folytatta tovább, és a háziorvoslás szerintem nem tudott szembenézni a rendszerváltozás óta sem azzal, hogy bizony a háziorvoslás területén is változásra van szükség. Talán pont e változás hiánya, az apró, pici igazítások azok, amelyek a vonzóságát, illetve a nem vonzóságát adják az egész területnek, az egész rendszernek. Így az általános célunk nem más kell hogy legyen, mint hogy erősítsük a valódi kapuőri szerepet, hogy ténylegesen be tudjon lépni a XXI. századba a háziorvosi ellátás. Ehhez elsősorban szükséges egy jogszabályi kiigazítás. Ehhez, úgy gondolom, valamennyi képviselőre szükség lesz, hiszen magával a praxisjoggal kapcsolatban, a praxis létének, illetve működésének újragondolásában, a státuszában egyszer majd valamilyen politikai konszenzusra kell jutni. Az is nyilvánvaló, hogy fel kell állítani majd egy olyan praxisalapot, amiben az idősebb háziorvos kollégáknak lehetőségük van a praxisuk vagyoni értékű jogának megszerzésére, tehát ha úgy tetszik, tudnak a saját vagyoni helyzetükről majd gondoskodni úgy, hogy egyébként ez ne legyen akadálya a fiatalabbak belépésének, és ez gazdasági, pénzügyi biztonságot nyújthat számukra. Nagyon fontos, hogy a praxisjogot egy tényleges vagyoni jogként, egy akként viselkedő, egy olyan képességgel rendelkező vagyoni értékű jogként tudják megint kezelni. De fontos feladatunk van a praxisok finanszírozásának területén is. Jelenleg azt látjuk, hogy 1-1,3 millió forint egy-egy praxisra vetítve a finanszírozás. Ennek lényegében közel a duplájára kell emelni az összegét ahhoz, hogy megfelelően fenntartható legyen és a modern XXI. századi elvárásnak gondolok a technológia, a személyzet, illetve egyéb felszerelések biztosítására , ezeknek az igényeknek megfeleljen. Ehhez legalább a duplájára kell emelni a finanszírozási összeget. Ez természetesen nem kevés összeg, egy komoly erővállalás és egy E-alapon belüli kiigazítás. Azonban azt is látni kell, hogy amíg az E-alapban, amiből az egészségügyi szolgáltatásokat lényegében finanszírozzuk, a szakrendelések, illetve a kórház irányába történő eltolódás volt, addig most vissza kell állítani az egyensúlyt, mert most, úgy tűnik, 2-3 százalékkal áll vesztésre a háziorvoslás javára, ha szabad így fogalmazni. Azaz legalább 2-3 százalékkal kell növelni a háziorvoslás E-alapon belüli eloszlási súlyát. Ebben benne van egy finanszírozási többlet, ebben benne van a praxisalap, illetve a praxisjog megfelelő kezelésével kapcsolatos intézkedések, és ebben benne vannak azok a sürgős, egyébként eszközbeli fejlesztések, amelyekre lehetőséget kell adni az alapellátásnak és a háziorvosoknak. De benne van az is, hogy el kell gondolkodni, miként lehet az önkormányzatokat még jobban ösztönözni arra, hogy az iparűzésiadó-mentességet mindannyian bevezessék, és ezzel lehetőséget biztosítsanak a háziorvosok számára, hogy még egy pénzügyi tehertől megszabaduljanak.De nagyon fontos kezdenünk valamit a korfával kapcsolatban. Itt nyilván a képzésbe belépők számát kell újragondolni. Újra kell gondolni a kompetenciakérdéseket is, azaz, hogy egy szakorvos miként tud olyan szolgáltatóként működni, amennyiben több szakvizsgával rendelkezik, ami biztosítja a pályán maradását. Ezt is nagyon sokan hallottuk, hogy háziorvosok rendelkeznek több szakvizsgával, de nem tudják a szakmai vizsgálatokat elvégezni, nem tudják az azért járó finanszírozást felhasználni, éppen ezért a pálya nem vonzó. A fiatalok, akik egyébként továbbképzést vagy valamilyen szintű fejlődést terveznek, szintén emiatt nem lépnek rá erre a pályára, és nem használják ki ezt az utat.Tehát úgy látjuk, hogy összességében a háziorvoslás talpra állítására egy súlyos, vaskos, de talán még megengedhető költségvetési keretre van szükség. Ez közel 20-30 milliárd forintba kell hogy kerüljön, amelyet mindenkor biztosítania kell a költségvetésnek, és ezen túlmenően is majd kell biztosítani, hiszen mint említettem, az elöregedés és a technológiai fejlődés ezt a nyomást gyakorolja. A Jobbik egy olyan háziorvosi rendszert és ezáltal egy olyan alapellátást szeretne látni, ami végre tényleg XXI. századi, ami képes használni a modern technológiát, ami képes a saját javára hasznosítani a technológiai fejlődést, és ami képes az országban a területi egyenlőtlenségeket kiegyensúlyozni. Ez ugyanis a másik nagy probléma, hogy az ország egyes területein nagyon komoly eltérések vannak nemcsak a praxisok gyakorlatában, hanem lefedettségben, hozzáférésben is. Ezt valamilyen módon ki kell egyensúlyozni. Akkor fel tudunk nőni ahhoz a háziorvosi és alapellátási ideához, hogy egy erős háziorvosi ellátással, erős alapellátással lényegében egészségnyereséget lehet generálni, meg lehet őrizni a lakosság egészségi képességét, amely egyébként a munka és a termelékenység szempontjából is fontos. Rendkívül jó eredményei lehetnek az egészségben eltöltött élettartam vonatkozásában. Összességében abban segítené Magyarországot, hogy tényleg egy sokkal versenyképesebb, egy egészségesebb gazdasága legyen. És igen, ilyen pici területeken, mint a háziorvoslás, múlik ez.A magunk részéről azzal a konstruktív javaslattal érkeztünk ide a vitanapra, hogy ezekben a kérdésekben vitázzunk, megnézzük, hogy milyen módon lehet előrelépni, mihez lehet politikai konszenzust teremteni. A Jobbik mindig nyitott volt erre a politikai konszenzusra, és ennek a konszenzusnak a megteremtése a mi feladatunk, hiszen ez a rendszer jövője. Az erős háziorvosi rendszerrel lényegében meg lehet akadályozni, hogy a szakellátásra sokkal nagyobb teher háruljon, és meg lehet akadályozni azt, hogy folyamatos lemaradásunk legyen az egészségben eltöltött élettartamban.Elnézést, hogy túlnyúlt a hozzászólásom, és köszönöm szépen a türelmet. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy ha lehet, erről vitázzunk, és fogalmazzunk meg még módosítási javaslatokat, majd utána politikai konszenzussal próbáljuk ezt összegezni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Látva ezt a négy pontot, azért fel kell tennünk a kérdést magunknak, hogy megvan-e ez a mai modern magyar egészségügyben, vagy megvan-e ez egyáltalán az egész kontinentális egészségügyben, sőt a világon az egészségügyben, hogy ezt az ideát, amit a szakma elvár, tudja-e teljesíteni bármilyen körülmények között a társadalom vagy például egy állam vagy egy kormányzat. Én úgy látom, hogy nagyon sokszor az akadálya nem más, mint hogy egy kívülről jövő nyomás nehezedik nemcsak az egészségügyre, hanem a háziorvoslásra is, és ez, amint már említettem, abból adódik, hogy folyamatosan öregszik el a lakosság, másrészt az elöregedés mellett állandó elvárásnövekedés van a minél gyorsabb, minél színvonalasabb, a technológia legmagasabb fokán álló ellátásra. Az új technológia terjedése és a megállíthatatlan növekedése szerencsére nemcsak azt okozza, hogy az embereknek jobb életkilátásai vannak, hanem azt is okozza, ami talán kevésbé szerencsésebb állami, kormányzati szempontból, s talán erről a Nemzetgazdasági Minisztérium tudna is beszélni, hogy egy olyan technológiai költségrobbanás előtt állunk, amely folyamatosan egy prés alá helyezi a költségvetést, és legfőképp az E-Alapot vagy az államnak azokat az erre elkülönített pénzalapjait, amelyek ennek a finanszírozására szolgálnak. De a krónikus betegségek előfordulásának növekedése, a multimorbiditás, ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy óriási nyomás alatt áll a háziorvoslás, és bizony, az is világos, hogy a hagyományos modellben, amelyben Magyarország van, abban lényegében egy kicsit be vagyunk ragadva az „egy praxis egy orvos” elvébe. Egy nagyon nehéz monolitikus rendszerben vagyunk, amelyből igen nehéz jól kitörni. A számok mutatják azokat a kritikai elemeket, amelyek talán a mai napon még nem hangoztak el, de mindenképpen érdemes, hogy idehozzuk, hogy sajnos még a praxisok számának csökkenése mellett is részint az elöregedés, részint a pálya nem vonzó volta miatt egy folyamatos kiürüléssel állunk szemben, egy, mondjuk úgy, hogy most természetesnek tűnő, de egyáltalán nem természetes betöltetlen praxisnövekedés van. 300 felett jár ennek a száma, szerintem ezt mindannyian tudjuk, illetve közel 440 ezer ember van, aki a definitív, tehát az imént meghatározott elvek mentén kifejtett háziorvoshoz nem fér hozzá, és a jelenlegi prognózisok szerint ez közel 900 ezerre nőhet az elkövetkezendő 7-9 évben. Így valamilyen szinten közös politikai felelősségünk, hogy ennek megálljt parancsoljunk. Nyilván egymásra dobálhatunk bármilyen jelzőt, egymást bármivel megsérthetjük, a probléma nem fog eltűnni, nem fog felszívódni, így a háziorvoslás és a háziorvosi ellátórendszer megoldásában mindenképpen határozott javaslataink kell hogy legyenek. Azt is látjuk, hogy míg a korfában szörnyű adatok vannak, addig a javulás nem igazán szivárog be a túlsó végén. A háziorvosok 43 százaléka 60 év feletti. Sajnos azt láttuk, és a statisztikák azt a szomorú adatot festették fel, hogy amíg a fiatalabb korosztályban csökkenés állott be a háziorvosok arányszámában, addig az időseknél nőtt az arány. Tehát lényegében egy folyamatos elöregedéssel állunk szemben. (10.40)Azzal tisztában vagyok, hogy a kormány megpróbálta több módon megfogni, illetve megakadályozni, hogy ez a rendszer még jobban a szakadék szélére csússzon, azonban ennél több erőfeszítésre van szükségünk, és a több erőfeszítés pedig nem más, mint hogy újra kell gondolni mindazt, amit a háziorvosi rendszerről eddig tudunk. Az elmúlt időszakban a Jobbik, illetve nem is igazából a Jobbik, hanem mindazok a szakértők, akik foglalkoztak a háziorvoslás helyzetével, kristálytisztán meghatározták, hogy melyek azok a beavatkozási pontok, amelyekben lépni kell. A jelenlegi rendszer egy 27 éve fennálló, de szerintem inkább 1960-70 óta fennálló rendszer, amely meghatározta, hogy mindenkinek milyen ellátási területen hogy kell hozzáférni a háziorvosi ellátáshoz. Ez lényegében a rendszerváltozás után annyiban változott, hogy az eszközöket az állam az ellátó kezébe adta, a háziorvoslást felszabadította és egy vállalkozási lehetőséget adott számukra. A praxistörvény is most már szerintem 15-16 éves, és ezt a nehéz és szerintem bekövült állapotot folytatta tovább, és a háziorvoslás szerintem nem tudott szembenézni a rendszerváltozás óta sem azzal, hogy bizony a háziorvoslás területén is változásra van szükség. Talán pont e változás hiánya, az apró, pici igazítások azok, amelyek a vonzóságát, illetve a nem vonzóságát adják az egész területnek, az egész rendszernek. Így az általános célunk nem más kell hogy legyen, mint hogy erősítsük a valódi kapuőri szerepet, hogy ténylegesen be tudjon lépni a XXI. századba a háziorvosi ellátás. Ehhez elsősorban szükséges egy jogszabályi kiigazítás. Ehhez, úgy gondolom, valamennyi képviselőre szükség lesz, hiszen magával a praxisjoggal kapcsolatban, a praxis létének, illetve működésének újragondolásában, a státuszában egyszer majd valamilyen politikai konszenzusra kell jutni. Az is nyilvánvaló, hogy fel kell állítani majd egy olyan praxisalapot, amiben az idősebb háziorvos kollégáknak lehetőségük van a praxisuk vagyoni értékű jogának megszerzésére, tehát ha úgy tetszik, tudnak a saját vagyoni helyzetükről majd gondoskodni úgy, hogy egyébként ez ne legyen akadálya a fiatalabbak belépésének, és ez gazdasági, pénzügyi biztonságot nyújthat számukra. Nagyon fontos, hogy a praxisjogot egy tényleges vagyoni jogként, egy akként viselkedő, egy olyan képességgel rendelkező vagyoni értékű jogként tudják megint kezelni. De fontos feladatunk van a praxisok finanszírozásának területén is. Jelenleg azt látjuk, hogy 1-1,3 millió forint egy-egy praxisra vetítve a finanszírozás. Ennek lényegében közel a duplájára kell emelni az összegét ahhoz, hogy megfelelően fenntartható legyen és a modern XXI. századi elvárásnak gondolok a technológia, a személyzet, illetve egyéb felszerelések biztosítására , ezeknek az igényeknek megfeleljen. Ehhez legalább a duplájára kell emelni a finanszírozási összeget. Ez természetesen nem kevés összeg, egy komoly erővállalás és e