• Másrészt ez a javaslat az energiafüggetlenség támogatását is szolgálja, hiszen azt mondtuk, hogy a magyar energiatermelés elsődlegesen az elektromos áram termelése tekintetében kell hogy szóljon az atomerőművi kapacitások megtartásáról, de emellett a technikai adottságokat figyelembe véve, és visszaemlékezve arra a vitára, amit többek között Sallai képviselő úrral is folytattunk a szélenergia kapcsán, akkor is ígéretet tettünk arra, hogy lesz olyan javaslat az Országgyűlés előtt, amely arra tesz javaslatot, hogy alternatív energiatermelési eszközöket állítsunk a hazai energiatermelés szolgálatába abból a célból, hogy Magyarország energiafüggősége csökkenhessen. Tehát e tekintetben is egy jelentős javaslatról beszélünk.Harmadsorban pedig annak a párbeszédnek, amit a magyar kormányzat számtalan társadalmi, gazdasági érdekképviselettel 2010 óta folyamatosan folytat, egy újabb bizonyítéka, hiszen az Agrárkamara javaslatára születik meg lényegében az a javaslat, amely ma önök előtt található, amely kifejezetten a földtulajdonos földgazdálkodók számára nyit egy lehetőséget egyéb bevételek szerzésére.Rátérve a konkrét javaslatra: most konkrétan arról beszélünk, hogy a földtulajdonos földhasználó földművesek lehetőséget kapnának arra, hogy fél megawatt termelőkapacitással rendelkező naperőműparkokat létesítsenek saját földterületeiken, és arra kötelezzük az elektromos hálózat üzemeltetőit, hogy a hálózatra való bekötés tekintetében 3 kilométerig, tehát 3 ezer méterig ingyenesen biztosítsák a hálózatfejlesztést, illetve azokat a technológiai eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az így megtermelt elektromos áramot át tudják venni a gazdálkodóktól.A törvényjavaslat számos más ponton is módosít korábbi rendelkezéseket, például a tekintetben, hogy az áramszolgáltató köteles biztosítani a kiserőművek számára azt, hogy termelési kapacitástól függetlenül biztosítja ezt az átvételi lehetőséget. Tehát a napenergia tekintetében, ahol értelemszerűen egy hektikus energiatermelési eszközről beszélünk, de a magyar földrajzi viszonyokat figyelembe véve az egyik legjobban hasznosítható alternatív energiatermelési eszközről, ott a hálózat üzemeltetője egy felső korlát nélküli és a hektikus, változó termelést is elfogadó hálózati felkészültséget kell biztosítson, ami pedig a mi elképzelésünk szerint lehetővé teszi vagy támogatja azt a közép- és hosszú távú célkitűzést, hogy a magyar elektromosáram-felhasználás tekintetében az ország által megtermelt, illetve felhasznált energia tekintetében nagyjából felét biztosítsa a Paksi Atomerőmű, és a fennmaradó 50 százalékos kapacitás tekintetében pedig igyekezzünk minél inkább kiszorítani a fosszilis energiahordozókat és a megújulókat támogatni. Tehát egy olyan energiamixre törekszik Magyarország, ahol egy alapkapacitást biztosít a nukleáris erőmű Pakson, és az efelett lévő kapacitást a lehető legmagasabb mértékben pedig megújuló alternatív eszközökön keresztül próbáljuk meg kielégíteni.Természetesen ennek van egyéb alternatív megoldása is, ahogy ez más viták során itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is elhangzott, de a jelenlegi magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve két olyan energiatermelési eszköz van, amely rentábilisan, gazdaságosan működtethető: az egyik a napenergia, a másik pedig a geotermia. Ez a javaslat pedig több mint 3 ezer gazdának nyit lehetőséget arra, hogy a mezőgazdasági termelés sokszor hektikus, sokszor kiszámíthatatlan jövedelemtermelő képessége mellett egy biztosabb bevételhez is jussanak. Ez egy olyan lehetőség számukra, ami, azt gondolom, méltó arra, hogy az Országgyűlés egészének a támogatását is élvezze. Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Harmadsorban pedig annak a párbeszédnek, amit a magyar kormányzat számtalan társadalmi, gazdasági érdekképviselettel 2010 óta folyamatosan folytat, egy újabb bizonyítéka, hiszen az Agrárkamara javaslatára születik meg lényegében az a javaslat, amely ma önök előtt található, amely kifejezetten a földtulajdonos földgazdálkodók számára nyit egy lehetőséget egyéb bevételek szerzésére.Rátérve a konkrét javaslatra: most konkrétan arról beszélünk, hogy a földtulajdonos földhasználó földművesek lehetőséget kapnának arra, hogy fél megawatt termelőkapacitással rendelkező naperőműparkokat létesítsenek saját földterületeiken, és arra kötelezzük az elektromos hálózat üzemeltetőit, hogy a hálózatra való bekötés tekintetében 3 kilométerig, tehát 3 ezer méterig ingyenesen biztosítsák a hálózatfejlesztést, illetve azokat a technológiai eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az így megtermelt elektromos áramot át tudják venni a gazdálkodóktól.A törvényjavaslat számos más ponton is módosít korábbi rendelkezéseket, például a tekintetben, hogy az áramszolgáltató köteles biztosítani a kiserőművek számára azt, hogy termelési kapacitástól függetlenül biztosítja ezt az átvételi lehetőséget. Tehát a napenergia tekintetében, ahol értelemszerűen egy hektikus energiatermelési eszközről beszélünk, de a magyar földrajzi viszonyokat figyelembe véve az egyik legjobban hasznosítható alternatív energiatermelési eszközről, ott a hálózat üzemeltetője egy felső korlát nélküli és a hektikus, változó termelést is elfogadó hálózati felkészültséget kell biztosítson, ami pedig a mi elképzelésünk szerint lehetővé teszi vagy támogatja azt a közép- és hosszú távú célkitűzést, hogy a magyar elektromosáram-felhasználás tekintetében az ország által megtermelt, illetve felhasznált energia tekintetében nagyjából felét biztosítsa a Paksi Atomerőmű, és a fennmaradó 50 százalékos kapacitás tekintetében pedig igyekezzünk minél inkább kiszorítani a fosszilis energiahordozókat és a megújulókat támogatni. Tehát egy olyan energiamixre törekszik Magyarország, ahol egy alapkapacitást biztosít a nukleáris erőmű Pakson, és az efelett lévő kapacitást a lehető legmagasabb mértékben pedig megújuló alternatív eszközökön keresztül próbáljuk meg kielégíteni.Természetesen ennek van egyéb alternatív megoldása is, ahogy ez más viták során itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is elhangzott, de a jelenlegi magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve két olyan energiatermelési eszköz van, amely rentábilisan, gazdaságosan működtethető: az egyik a napenergia, a másik pedig a geotermia. Ez a javaslat pedig több mint 3 ezer gazdának nyit lehetőséget arra, hogy a mezőgazdasági termelés sokszor hektikus, sokszor kiszámíthatatlan jövedelemtermelő képessége mellett egy biztosabb bevételhez is jussanak. Ez egy olyan lehetőség számukra, ami, azt gondolom, méltó arra, hogy az Országgyűlés egészének a támogatását is élvezze. Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Rátérve a konkrét javaslatra: most konkrétan arról beszélünk, hogy a földtulajdonos földhasználó földművesek lehetőséget kapnának arra, hogy fél megawatt termelőkapacitással rendelkező naperőműparkokat létesítsenek saját földterületeiken, és arra kötelezzük az elektromos hálózat üzemeltetőit, hogy a hálózatra való bekötés tekintetében 3 kilométerig, tehát 3 ezer méterig ingyenesen biztosítsák a hálózatfejlesztést, illetve azokat a technológiai eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az így megtermelt elektromos áramot át tudják venni a gazdálkodóktól.A törvényjavaslat számos más ponton is módosít korábbi rendelkezéseket, például a tekintetben, hogy az áramszolgáltató köteles biztosítani a kiserőművek számára azt, hogy termelési kapacitástól függetlenül biztosítja ezt az átvételi lehetőséget. Tehát a napenergia tekintetében, ahol értelemszerűen egy hektikus energiatermelési eszközről beszélünk, de a magyar földrajzi viszonyokat figyelembe véve az egyik legjobban hasznosítható alternatív energiatermelési eszközről, ott a hálózat üzemeltetője egy felső korlát nélküli és a hektikus, változó termelést is elfogadó hálózati felkészültséget kell biztosítson, ami pedig a mi elképzelésünk szerint lehetővé teszi vagy támogatja azt a közép- és hosszú távú célkitűzést, hogy a magyar elektromosáram-felhasználás tekintetében az ország által megtermelt, illetve felhasznált energia tekintetében nagyjából felét biztosítsa a Paksi Atomerőmű, és a fennmaradó 50 százalékos kapacitás tekintetében pedig igyekezzünk minél inkább kiszorítani a fosszilis energiahordozókat és a megújulókat támogatni. Tehát egy olyan energiamixre törekszik Magyarország, ahol egy alapkapacitást biztosít a nukleáris erőmű Pakson, és az efelett lévő kapacitást a lehető legmagasabb mértékben pedig megújuló alternatív eszközökön keresztül próbáljuk meg kielégíteni.Természetesen ennek van egyéb alternatív megoldása is, ahogy ez más viták során itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is elhangzott, de a jelenlegi magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve két olyan energiatermelési eszköz van, amely rentábilisan, gazdaságosan működtethető: az egyik a napenergia, a másik pedig a geotermia. Ez a javaslat pedig több mint 3 ezer gazdának nyit lehetőséget arra, hogy a mezőgazdasági termelés sokszor hektikus, sokszor kiszámíthatatlan jövedelemtermelő képessége mellett egy biztosabb bevételhez is jussanak. Ez egy olyan lehetőség számukra, ami, azt gondolom, méltó arra, hogy az Országgyűlés egészének a támogatását is élvezze. Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) A törvényjavaslat számos más ponton is módosít korábbi rendelkezéseket, például a tekintetben, hogy az áramszolgáltató köteles biztosítani a kiserőművek számára azt, hogy termelési kapacitástól függetlenül biztosítja ezt az átvételi lehetőséget. Tehát a napenergia tekintetében, ahol értelemszerűen egy hektikus energiatermelési eszközről beszélünk, de a magyar földrajzi viszonyokat figyelembe véve az egyik legjobban hasznosítható alternatív energiatermelési eszközről, ott a hálózat üzemeltetője egy felső korlát nélküli és a hektikus, változó termelést is elfogadó hálózati felkészültséget kell biztosítson, ami pedig a mi elképzelésünk szerint lehetővé teszi vagy támogatja azt a közép- és hosszú távú célkitűzést, hogy a magyar elektromosáram-felhasználás tekintetében az ország által megtermelt, illetve felhasznált energia tekintetében nagyjából felét biztosítsa a Paksi Atomerőmű, és a fennmaradó 50 százalékos kapacitás tekintetében pedig igyekezzünk minél inkább kiszorítani a fosszilis energiahordozókat és a megújulókat támogatni. Tehát egy olyan energiamixre törekszik Magyarország, ahol egy alapkapacitást biztosít a nukleáris erőmű Pakson, és az efelett lévő kapacitást a lehető legmagasabb mértékben pedig megújuló alternatív eszközökön keresztül próbáljuk meg kielégíteni.Természetesen ennek van egyéb alternatív megoldása is, ahogy ez más viták során itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is elhangzott, de a jelenlegi magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve két olyan energiatermelési eszköz van, amely rentábilisan, gazdaságosan működtethető: az egyik a napenergia, a másik pedig a geotermia. Ez a javaslat pedig több mint 3 ezer gazdának nyit lehetőséget arra, hogy a mezőgazdasági termelés sokszor hektikus, sokszor kiszámíthatatlan jövedelemtermelő képessége mellett egy biztosabb bevételhez is jussanak. Ez egy olyan lehetőség számukra, ami, azt gondolom, méltó arra, hogy az Országgyűlés egészének a támogatását is élvezze. Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Természetesen ennek van egyéb alternatív megoldása is, ahogy ez más viták során itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is elhangzott, de a jelenlegi magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve két olyan energiatermelési eszköz van, amely rentábilisan, gazdaságosan működtethető: az egyik a napenergia, a másik pedig a geotermia. Ez a javaslat pedig több mint 3 ezer gazdának nyit lehetőséget arra, hogy a mezőgazdasági termelés sokszor hektikus, sokszor kiszámíthatatlan jövedelemtermelő képessége mellett egy biztosabb bevételhez is jussanak. Ez egy olyan lehetőség számukra, ami, azt gondolom, méltó arra, hogy az Országgyűlés egészének a támogatását is élvezze. Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Kérem, a célok megvalósítása érdekében támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • (11.50)Ahogy államtitkár úr is az expozéjában elmondta, arra törekszünk, hogy minél kevésbé legyen Magyarország kiszolgáltatott az import irányában, hiszen látjuk azt, hogy ha bármely piacon, a miáltalunk igényelt energia beszerzését előállító piacokon valami probléma történik, mint ahogy az elmúlt években ez akár Romániában látható volt, akkor nyilvánvaló, az adott ország arra törekszik, hogy elsősorban a saját háztartásait és a saját ipari szolgáltatóit szolgálja ki. Tehát ebben az esetben az az energiaimport, amely be van kalkulálva a hazai mérlegbe, az nyilvánvalóan könnyen kieshet. Tehát nem is kérdés, hogy nemcsak a magyar háztartások stabilitása szempontjából, hanem a magyar ipar, a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű az, hogy mindenkor megfelelő mennyiségű villamos energia álljon a szektor rendelkezésére. A jelen törvénymódosítás célja annak a megkönnyítése, hogy a megújuló energiaforrást használó, nem engedélyköteles kiserőművek minél nagyobb számban létesüljenek Magyarországon. Szeretne a törvényjavaslat egy lehetőséget adni a magyar gazdáknak arra, hogy amennyiben olyan földterületekkel rendelkeznek, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nem kellő hatékonysággal művelhető, akkor ott egy kiszámítható, biztos jövedelemre tudjanak szert tenni ezeknek a kiserőműveknek a telepítésével. Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Ahogy államtitkár úr is az expozéjában elmondta, arra törekszünk, hogy minél kevésbé legyen Magyarország kiszolgáltatott az import irányában, hiszen látjuk azt, hogy ha bármely piacon, a miáltalunk igényelt energia beszerzését előállító piacokon valami probléma történik, mint ahogy az elmúlt években ez akár Romániában látható volt, akkor nyilvánvaló, az adott ország arra törekszik, hogy elsősorban a saját háztartásait és a saját ipari szolgáltatóit szolgálja ki. Tehát ebben az esetben az az energiaimport, amely be van kalkulálva a hazai mérlegbe, az nyilvánvalóan könnyen kieshet. Tehát nem is kérdés, hogy nemcsak a magyar háztartások stabilitása szempontjából, hanem a magyar ipar, a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű az, hogy mindenkor megfelelő mennyiségű villamos energia álljon a szektor rendelkezésére. A jelen törvénymódosítás célja annak a megkönnyítése, hogy a megújuló energiaforrást használó, nem engedélyköteles kiserőművek minél nagyobb számban létesüljenek Magyarországon. Szeretne a törvényjavaslat egy lehetőséget adni a magyar gazdáknak arra, hogy amennyiben olyan földterületekkel rendelkeznek, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nem kellő hatékonysággal művelhető, akkor ott egy kiszámítható, biztos jövedelemre tudjanak szert tenni ezeknek a kiserőműveknek a telepítésével. Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Ahogy államtitkár úr is az expozéjában elmondta, arra törekszünk, hogy minél kevésbé legyen Magyarország kiszolgáltatott az import irányában, hiszen látjuk azt, hogy ha bármely piacon, a miáltalunk igényelt energia beszerzését előállító piacokon valami probléma történik, mint ahogy az elmúlt években ez akár Romániában látható volt, akkor nyilvánvaló, az adott ország arra törekszik, hogy elsősorban a saját háztartásait és a saját ipari szolgáltatóit szolgálja ki. Tehát ebben az esetben az az energiaimport, amely be van kalkulálva a hazai mérlegbe, az nyilvánvalóan könnyen kieshet. Tehát nem is kérdés, hogy nemcsak a magyar háztartások stabilitása szempontjából, hanem a magyar ipar, a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű az, hogy mindenkor megfelelő mennyiségű villamos energia álljon a szektor rendelkezésére. A jelen törvénymódosítás célja annak a megkönnyítése, hogy a megújuló energiaforrást használó, nem engedélyköteles kiserőművek minél nagyobb számban létesüljenek Magyarországon. Szeretne a törvényjavaslat egy lehetőséget adni a magyar gazdáknak arra, hogy amennyiben olyan földterületekkel rendelkeznek, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nem kellő hatékonysággal művelhető, akkor ott egy kiszámítható, biztos jövedelemre tudjanak szert tenni ezeknek a kiserőműveknek a telepítésével. Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) A jelen törvénymódosítás célja annak a megkönnyítése, hogy a megújuló energiaforrást használó, nem engedélyköteles kiserőművek minél nagyobb számban létesüljenek Magyarországon. Szeretne a törvényjavaslat egy lehetőséget adni a magyar gazdáknak arra, hogy amennyiben olyan földterületekkel rendelkeznek, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nem kellő hatékonysággal művelhető, akkor ott egy kiszámítható, biztos jövedelemre tudjanak szert tenni ezeknek a kiserőműveknek a telepítésével. Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól. Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja. Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind a törvényjavaslatnak köszönhetően most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • Visszatérve a jelen előterjesztéshez, amely a T/19863. számot viseli, a törvényjavaslat célja, hogy a készülő napelemparkok elosztóhálózati csatlakozását megkönnyítse. Ez nagyon helyénvaló, ugyanakkor, amit az előző hozzászóló mondott, hogy majd a magyar gazdák ilyen kiserőművekkel rátáplálnak sorban a hálózatra, az, gondolom, villamosenergia-ellátási szempontból azért kicsit illuzórikus. Mert az egy támogatandó cél, hogy mindenki a saját fogyasztását, mondjuk így, 50 kilowatt erejéig kedvezményes körülmények között megtermelje, de ha azt szeretnénk, hogy ez a napelem-kapacitás az országos hálózatra is számottevő hatással bírjon, akkor nem ilyen 50 kilowattokban kellene gondolkozni. Szerintem még a fél megawattos korlát is nagyon csekély. Tehát ezt sokkal bátrabban és sokkal irányítottabban lenne célszerű művelni. (12.00)Tehát az, hogy most, ahogy elhangzott, kiadtak 2400 darab engedélyt, KÁT engedélyt kérdés, hogy ebből mennyinek van rákötési engedélye , az azt mutatja, hogy nagyon sokan minden előfeltétel nélkül megkérték ezeket az engedélyeket, ugyanis az mutatja, hogy mennyinek volt komoly szándéka, hogy hányan kezdték meg az építést, és hányan csatlakoztak rá ténylegesen a hálózatra. Nagyon valószínű, hogy itt érdemes lenne átnézni, hogy kik azok, akik meg is tudják ezt építeni, azokat támogatni kellene, a többit pedig meg kellene kérni, hogy ugyan, adja már vissza ezt az engedélyét, vagy adja oda olyannak, aki meg is tudja építeni. Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy az Orbán-kormány olyan nagyon szeretné a megújuló energiát. Bár én magam meg vagyok győződve, hogy a megújulóké a jövő, nemcsak energiában, hanem minden másban, a politikában is, sőt az emberek személyes életpályájában is azoké a jövő, akik képesek megújulni, az Orbán-kormány nem sok megújulási képességet mutatott az energetika területén. Előfordult, hogy szavakban pártolták a megújuló energiákat, a tényleges cselekedeteik viszont ennek ellentmondanak. Az ugyanis tény, hogy 2010 óta az Orbán-kormány szinte mindent megtett a megújuló energetikai ágazat fejlesztése ellen, gondolok itt például a szélerőmű építésének a leállítására. Ezt a követett gyakorlatot hét lépésben ilyen kommunikációs címszavakba tudnám szedni. A kezdetekben úgy volt, hogy a kormány kimondta, hogy az akkori támogatási rendszer rossz, de majd ő újat, jobbat, korszerűbbet csinál ez azóta sem nagyon történt meg. Azt írták, hogy a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere az akkori formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges. Ezzel hirdette meg a 2010 májusában hivatalba lépett kormány, hogy jelentős változásokat fog bevezetni a hazai megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban. Ez a nagy lelkesedés egészen addig jutott, míg 2011. március 16-án a parlament egyetlen döntéssel megszüntette az egyébként gáztakarékos, rendkívül gazdaságos kapcsolt energiatermelést, ugyanis törölte a támogatását, 1000 megawatt kapacitást tüntetett el, és körülbelül 1000 milliárd forint beruházott vagyont nullázott le egyetlen döntéssel. (Dr. Völner Pálnak:) Mosolyog rajta az államtitkár úr, de akkori mérési adatok szerint a fel nem használt gáznak az értéke önmagában évente mintegy 50 milliárd forint volt, tehát 50 milliárd forintnyi orosz gázexportot lehetett ezzel megspórolni. Lehet, hogy ez önöknek csípte a szemét, lehet, hogy többet akartak fizetni az oroszoknak, mindenesetre sikerült, mert attól kezdve a távfűtő műveknek nem volt gazdaságos energiaforrásuk, hanem vissza kellett állni a régi kazánokra, és égethették el rendesen.A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (12.00)Tehát az, hogy most, ahogy elhangzott, kiadtak 2400 darab engedélyt, KÁT engedélyt kérdés, hogy ebből mennyinek van rákötési engedélye , az azt mutatja, hogy nagyon sokan minden előfeltétel nélkül megkérték ezeket az engedélyeket, ugyanis az mutatja, hogy mennyinek volt komoly szándéka, hogy hányan kezdték meg az építést, és hányan csatlakoztak rá ténylegesen a hálózatra. Nagyon valószínű, hogy itt érdemes lenne átnézni, hogy kik azok, akik meg is tudják ezt építeni, azokat támogatni kellene, a többit pedig meg kellene kérni, hogy ugyan, adja már vissza ezt az engedélyét, vagy adja oda olyannak, aki meg is tudja építeni. Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy az Orbán-kormány olyan nagyon szeretné a megújuló energiát. Bár én magam meg vagyok győződve, hogy a megújulóké a jövő, nemcsak energiában, hanem minden másban, a politikában is, sőt az emberek személyes életpályájában is azoké a jövő, akik képesek megújulni, az Orbán-kormány nem sok megújulási képességet mutatott az energetika területén. Előfordult, hogy szavakban pártolták a megújuló energiákat, a tényleges cselekedeteik viszont ennek ellentmondanak. Az ugyanis tény, hogy 2010 óta az Orbán-kormány szinte mindent megtett a megújuló energetikai ágazat fejlesztése ellen, gondolok itt például a szélerőmű építésének a leállítására. Ezt a követett gyakorlatot hét lépésben ilyen kommunikációs címszavakba tudnám szedni. A kezdetekben úgy volt, hogy a kormány kimondta, hogy az akkori támogatási rendszer rossz, de majd ő újat, jobbat, korszerűbbet csinál ez azóta sem nagyon történt meg. Azt írták, hogy a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere az akkori formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges. Ezzel hirdette meg a 2010 májusában hivatalba lépett kormány, hogy jelentős változásokat fog bevezetni a hazai megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban. Ez a nagy lelkesedés egészen addig jutott, míg 2011. március 16-án a parlament egyetlen döntéssel megszüntette az egyébként gáztakarékos, rendkívül gazdaságos kapcsolt energiatermelést, ugyanis törölte a támogatását, 1000 megawatt kapacitást tüntetett el, és körülbelül 1000 milliárd forint beruházott vagyont nullázott le egyetlen döntéssel. (Dr. Völner Pálnak:) Mosolyog rajta az államtitkár úr, de akkori mérési adatok szerint a fel nem használt gáznak az értéke önmagában évente mintegy 50 milliárd forint volt, tehát 50 milliárd forintnyi orosz gázexportot lehetett ezzel megspórolni. Lehet, hogy ez önöknek csípte a szemét, lehet, hogy többet akartak fizetni az oroszoknak, mindenesetre sikerült, mert attól kezdve a távfűtő műveknek nem volt gazdaságos energiaforrásuk, hanem vissza kellett állni a régi kazánokra, és égethették el rendesen.A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (12.00)Tehát az, hogy most, ahogy elhangzott, kiadtak 2400 darab engedélyt, KÁT engedélyt kérdés, hogy ebből mennyinek van rákötési engedélye , az azt mutatja, hogy nagyon sokan minden előfeltétel nélkül megkérték ezeket az engedélyeket, ugyanis az mutatja, hogy mennyinek volt komoly szándéka, hogy hányan kezdték meg az építést, és hányan csatlakoztak rá ténylegesen a hálózatra. Nagyon valószínű, hogy itt érdemes lenne átnézni, hogy kik azok, akik meg is tudják ezt építeni, azokat támogatni kellene, a többit pedig meg kellene kérni, hogy ugyan, adja már vissza ezt az engedélyét, vagy adja oda olyannak, aki meg is tudja építeni. Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy az Orbán-kormány olyan nagyon szeretné a megújuló energiát. Bár én magam meg vagyok győződve, hogy a megújulóké a jövő, nemcsak energiában, hanem minden másban, a politikában is, sőt az emberek személyes életpályájában is azoké a jövő, akik képesek megújulni, az Orbán-kormány nem sok megújulási képességet mutatott az energetika területén. Előfordult, hogy szavakban pártolták a megújuló energiákat, a tényleges cselekedeteik viszont ennek ellentmondanak. Az ugyanis tény, hogy 2010 óta az Orbán-kormány szinte mindent megtett a megújuló energetikai ágazat fejlesztése ellen, gondolok itt például a szélerőmű építésének a leállítására. Ezt a követett gyakorlatot hét lépésben ilyen kommunikációs címszavakba tudnám szedni. A kezdetekben úgy volt, hogy a kormány kimondta, hogy az akkori támogatási rendszer rossz, de majd ő újat, jobbat, korszerűbbet csinál ez azóta sem nagyon történt meg. Azt írták, hogy a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere az akkori formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges. Ezzel hirdette meg a 2010 májusában hivatalba lépett kormány, hogy jelentős változásokat fog bevezetni a hazai megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban. Ez a nagy lelkesedés egészen addig jutott, míg 2011. március 16-án a parlament egyetlen döntéssel megszüntette az egyébként gáztakarékos, rendkívül gazdaságos kapcsolt energiatermelést, ugyanis törölte a támogatását, 1000 megawatt kapacitást tüntetett el, és körülbelül 1000 milliárd forint beruházott vagyont nullázott le egyetlen döntéssel. (Dr. Völner Pálnak:) Mosolyog rajta az államtitkár úr, de akkori mérési adatok szerint a fel nem használt gáznak az értéke önmagában évente mintegy 50 milliárd forint volt, tehát 50 milliárd forintnyi orosz gázexportot lehetett ezzel megspórolni. Lehet, hogy ez önöknek csípte a szemét, lehet, hogy többet akartak fizetni az oroszoknak, mindenesetre sikerült, mert attól kezdve a távfűtő műveknek nem volt gazdaságos energiaforrásuk, hanem vissza kellett állni a régi kazánokra, és égethették el rendesen.A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát az, hogy most, ahogy elhangzott, kiadtak 2400 darab engedélyt, KÁT engedélyt kérdés, hogy ebből mennyinek van rákötési engedélye , az azt mutatja, hogy nagyon sokan minden előfeltétel nélkül megkérték ezeket az engedélyeket, ugyanis az mutatja, hogy mennyinek volt komoly szándéka, hogy hányan kezdték meg az építést, és hányan csatlakoztak rá ténylegesen a hálózatra. Nagyon valószínű, hogy itt érdemes lenne átnézni, hogy kik azok, akik meg is tudják ezt építeni, azokat támogatni kellene, a többit pedig meg kellene kérni, hogy ugyan, adja már vissza ezt az engedélyét, vagy adja oda olyannak, aki meg is tudja építeni. Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy az Orbán-kormány olyan nagyon szeretné a megújuló energiát. Bár én magam meg vagyok győződve, hogy a megújulóké a jövő, nemcsak energiában, hanem minden másban, a politikában is, sőt az emberek személyes életpályájában is azoké a jövő, akik képesek megújulni, az Orbán-kormány nem sok megújulási képességet mutatott az energetika területén. Előfordult, hogy szavakban pártolták a megújuló energiákat, a tényleges cselekedeteik viszont ennek ellentmondanak. Az ugyanis tény, hogy 2010 óta az Orbán-kormány szinte mindent megtett a megújuló energetikai ágazat fejlesztése ellen, gondolok itt például a szélerőmű építésének a leállítására. Ezt a követett gyakorlatot hét lépésben ilyen kommunikációs címszavakba tudnám szedni. A kezdetekben úgy volt, hogy a kormány kimondta, hogy az akkori támogatási rendszer rossz, de majd ő újat, jobbat, korszerűbbet csinál ez azóta sem nagyon történt meg. Azt írták, hogy a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere az akkori formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges. Ezzel hirdette meg a 2010 májusában hivatalba lépett kormány, hogy jelentős változásokat fog bevezetni a hazai megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban. Ez a nagy lelkesedés egészen addig jutott, míg 2011. március 16-án a parlament egyetlen döntéssel megszüntette az egyébként gáztakarékos, rendkívül gazdaságos kapcsolt energiatermelést, ugyanis törölte a támogatását, 1000 megawatt kapacitást tüntetett el, és körülbelül 1000 milliárd forint beruházott vagyont nullázott le egyetlen döntéssel. (Dr. Völner Pálnak:) Mosolyog rajta az államtitkár úr, de akkori mérési adatok szerint a fel nem használt gáznak az értéke önmagában évente mintegy 50 milliárd forint volt, tehát 50 milliárd forintnyi orosz gázexportot lehetett ezzel megspórolni. Lehet, hogy ez önöknek csípte a szemét, lehet, hogy többet akartak fizetni az oroszoknak, mindenesetre sikerült, mert attól kezdve a távfűtő műveknek nem volt gazdaságos energiaforrásuk, hanem vissza kellett állni a régi kazánokra, és égethették el rendesen.A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát az, hogy most, ahogy elhangzott, kiadtak 2400 darab engedélyt, KÁT engedélyt kérdés, hogy ebből mennyinek van rákötési engedélye , az azt mutatja, hogy nagyon sokan minden előfeltétel nélkül megkérték ezeket az engedélyeket, ugyanis az mutatja, hogy mennyinek volt komoly szándéka, hogy hányan kezdték meg az építést, és hányan csatlakoztak rá ténylegesen a hálózatra. Nagyon valószínű, hogy itt érdemes lenne átnézni, hogy kik azok, akik meg is tudják ezt építeni, azokat támogatni kellene, a többit pedig meg kellene kérni, hogy ugyan, adja már vissza ezt az engedélyét, vagy adja oda olyannak, aki meg is tudja építeni. Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy az Orbán-kormány olyan nagyon szeretné a megújuló energiát. Bár én magam meg vagyok győződve, hogy a megújulóké a jövő, nemcsak energiában, hanem minden másban, a politikában is, sőt az emberek személyes életpályájában is azoké a jövő, akik képesek megújulni, az Orbán-kormány nem sok megújulási képességet mutatott az energetika területén. Előfordult, hogy szavakban pártolták a megújuló energiákat, a tényleges cselekedeteik viszont ennek ellentmondanak. Az ugyanis tény, hogy 2010 óta az Orbán-kormány szinte mindent megtett a megújuló energetikai ágazat fejlesztése ellen, gondolok itt például a szélerőmű építésének a leállítására. Ezt a követett gyakorlatot hét lépésben ilyen kommunikációs címszavakba tudnám szedni. A kezdetekben úgy volt, hogy a kormány kimondta, hogy az akkori támogatási rendszer rossz, de majd ő újat, jobbat, korszerűbbet csinál ez azóta sem nagyon történt meg. Azt írták, hogy a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere az akkori formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges. Ezzel hirdette meg a 2010 májusában hivatalba lépett kormány, hogy jelentős változásokat fog bevezetni a hazai megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban. Ez a nagy lelkesedés egészen addig jutott, míg 2011. március 16-án a parlament egyetlen döntéssel megszüntette az egyébként gáztakarékos, rendkívül gazdaságos kapcsolt energiatermelést, ugyanis törölte a támogatását, 1000 megawatt kapacitást tüntetett el, és körülbelül 1000 milliárd forint beruházott vagyont nullázott le egyetlen döntéssel. (Dr. Völner Pálnak:) Mosolyog rajta az államtitkár úr, de akkori mérési adatok szerint a fel nem használt gáznak az értéke önmagában évente mintegy 50 milliárd forint volt, tehát 50 milliárd forintnyi orosz gázexportot lehetett ezzel megspórolni. Lehet, hogy ez önöknek csípte a szemét, lehet, hogy többet akartak fizetni az oroszoknak, mindenesetre sikerült, mert attól kezdve a távfűtő műveknek nem volt gazdaságos energiaforrásuk, hanem vissza kellett állni a régi kazánokra, és égethették el rendesen.A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy az Orbán-kormány olyan nagyon szeretné a megújuló energiát. Bár én magam meg vagyok győződve, hogy a megújulóké a jövő, nemcsak energiában, hanem minden másban, a politikában is, sőt az emberek személyes életpályájában is azoké a jövő, akik képesek megújulni, az Orbán-kormány nem sok megújulási képességet mutatott az energetika területén. Előfordult, hogy szavakban pártolták a megújuló energiákat, a tényleges cselekedeteik viszont ennek ellentmondanak. Az ugyanis tény, hogy 2010 óta az Orbán-kormány szinte mindent megtett a megújuló energetikai ágazat fejlesztése ellen, gondolok itt például a szélerőmű építésének a leállítására. Ezt a követett gyakorlatot hét lépésben ilyen kommunikációs címszavakba tudnám szedni. A kezdetekben úgy volt, hogy a kormány kimondta, hogy az akkori támogatási rendszer rossz, de majd ő újat, jobbat, korszerűbbet csinál ez azóta sem nagyon történt meg. Azt írták, hogy a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere az akkori formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges. Ezzel hirdette meg a 2010 májusában hivatalba lépett kormány, hogy jelentős változásokat fog bevezetni a hazai megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban. Ez a nagy lelkesedés egészen addig jutott, míg 2011. március 16-án a parlament egyetlen döntéssel megszüntette az egyébként gáztakarékos, rendkívül gazdaságos kapcsolt energiatermelést, ugyanis törölte a támogatását, 1000 megawatt kapacitást tüntetett el, és körülbelül 1000 milliárd forint beruházott vagyont nullázott le egyetlen döntéssel. (Dr. Völner Pálnak:) Mosolyog rajta az államtitkár úr, de akkori mérési adatok szerint a fel nem használt gáznak az értéke önmagában évente mintegy 50 milliárd forint volt, tehát 50 milliárd forintnyi orosz gázexportot lehetett ezzel megspórolni. Lehet, hogy ez önöknek csípte a szemét, lehet, hogy többet akartak fizetni az oroszoknak, mindenesetre sikerült, mert attól kezdve a távfűtő műveknek nem volt gazdaságos energiaforrásuk, hanem vissza kellett állni a régi kazánokra, és égethették el rendesen.A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. A kezdetekben úgy volt, hogy a kormány kimondta, hogy az akkori támogatási rendszer rossz, de majd ő újat, jobbat, korszerűbbet csinál ez azóta sem nagyon történt meg. Azt írták, hogy a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere az akkori formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges. Ezzel hirdette meg a 2010 májusában hivatalba lépett kormány, hogy jelentős változásokat fog bevezetni a hazai megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban. Ez a nagy lelkesedés egészen addig jutott, míg 2011. március 16-án a parlament egyetlen döntéssel megszüntette az egyébként gáztakarékos, rendkívül gazdaságos kapcsolt energiatermelést, ugyanis törölte a támogatását, 1000 megawatt kapacitást tüntetett el, és körülbelül 1000 milliárd forint beruházott vagyont nullázott le egyetlen döntéssel. (Dr. Völner Pálnak:) Mosolyog rajta az államtitkár úr, de akkori mérési adatok szerint a fel nem használt gáznak az értéke önmagában évente mintegy 50 milliárd forint volt, tehát 50 milliárd forintnyi orosz gázexportot lehetett ezzel megspórolni. Lehet, hogy ez önöknek csípte a szemét, lehet, hogy többet akartak fizetni az oroszoknak, mindenesetre sikerült, mert attól kezdve a távfűtő műveknek nem volt gazdaságos energiaforrásuk, hanem vissza kellett állni a régi kazánokra, és égethették el rendesen.A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Ez a nagy lelkesedés egészen addig jutott, míg 2011. március 16-án a parlament egyetlen döntéssel megszüntette az egyébként gáztakarékos, rendkívül gazdaságos kapcsolt energiatermelést, ugyanis törölte a támogatását, 1000 megawatt kapacitást tüntetett el, és körülbelül 1000 milliárd forint beruházott vagyont nullázott le egyetlen döntéssel. (Dr. Völner Pálnak:) Mosolyog rajta az államtitkár úr, de akkori mérési adatok szerint a fel nem használt gáznak az értéke önmagában évente mintegy 50 milliárd forint volt, tehát 50 milliárd forintnyi orosz gázexportot lehetett ezzel megspórolni. Lehet, hogy ez önöknek csípte a szemét, lehet, hogy többet akartak fizetni az oroszoknak, mindenesetre sikerült, mert attól kezdve a távfűtő műveknek nem volt gazdaságos energiaforrásuk, hanem vissza kellett állni a régi kazánokra, és égethették el rendesen.A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható ahogy említettem a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (12.10)Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • Azóta, úgy tűnik, hogy önök is megvilágosodtak hogy stílszerűek legyünk , és rájöttek, hogy a napenergiára igenis lehet építeni, de ami még valószínűbb, inkább arra jöttek rá, hogy a napenergiában pénz van, mégpedig lenyúlható pénz. Úgy tűnik, hogy a trafikmutyi, a földmutyi, az atommutyi után következik majd a szolármutyi, hiszen százmilliárdos pályázati forrás áll rendelkezésre ami fel lett függesztve annak idején a napelemes energiatermelő berendezések megvalósítására, amelyre már nyilván fenik a fogukat azok a kormányközeli vállalkozók, oligarchák, akik ebben a két kormányzati ciklusban mindig mindenből részesültek. Az a háromezer 0,5 megawattos napelempark, az erre szolgáló források valószínűleg szintén azokat fogják majd megtalálni, akik annak idején a földeket is megkapták, hiszen közel álltak az éppen aktuális fideszes hűbérúrhoz, akik megkapták a trafikokat, és akik mindenféle kedvezményt, mindenféle pályázati pénzt bezsebelnek a Fidesz-kormányzás jóvoltából. Ez azonban egy szűk réteg, a társadalom egy meglehetősen szűk szegmense, akire lehet ugyan építeni saját gazdasági felvirágzásukat a kormányközeli vállalkozóknak, illetve maguknak a kormánytagoknak, de egy ország energiaellátását, én azt gondolom, semmiképpen.A megújuló energiaforrások jóval komplexebb kérdéskör annál, semhogy egy ilyen kutyafuttában behozott törvényjavaslattal lóhalálában tárgyaljunk róla, és szavazzuk meg azt, hogy hogyan lehet ezeket a pályázati pénzeket minél hatékonyabban lenyúlni, és ezt fontos még a választások előtt gyorsan áttolni a parlamenten. Talán attól félnek, hogy a 2018-as választások után erre nem lesz lehetőségük, és jogosan félnek tőle. Azonban hol voltak akkor, amikor 2010 óta nem létesült szélerőműpark Magyarországon? Itt már nagyon sokat beszéltünk a szélerőművekről. Igenis van a szélenergiában is még Magyarországon is jelen pillanatban is potenciál, amit ki lehetne aknázni. Valóban van, ahogy elhangzott, a geotermikus energiában is, és a megújuló energiák egyéb válfajainak is jelentős potenciálja van ma még Magyarországon, és valóban itt vagyunk a napenergiánál, azonban arra kérjük a kormányt stílszerűen, hogy ne legyenek naplopók, ne a napenergia és a napenergiára szánt pénzek ellopásával töltsék az idejüket, hanem valóban Magyarország megújulóenergia-termelése részarányának növelését tűzzék ki célul. Ez egy valóban érdemes és érdemi cél, ezért valóban érdemes kormányzati politikát folytatni és dolgozni, de azt egy 8 éven át tartó kormányzásnak nem az utolsó pillanatában kell elkezdeni, lett volna rá 8 évük. Ez alatt a 8 év alatt önök mit adtak a megújuló energiának vagy magának a napenergia-termelésnek? Környezetvédelmi termékdíjat a napelemre, 27 százalékos áfát a napenergiát előállító berendezésekre, és még sorolhatnám hosszasan, hogy hogyan próbálták akadályozni a megújuló energiák elterjedését, miközben azt mondogatták folyamatosan, hogy ha a Paksi Atomerőmű új blokkjai megvalósulnak, akkor az mindenképpen prioritást élvez a megújuló energiával szemben, ami nem megbízható, ami hektikus, s a többi, ami valóban így van. Most úgy tűnik, hogy ezek a problémák, amik akár szakmai problémaként is felvethetőek lennének, de önök politikai szemszögből vizsgálják kizárólag azokat, ezek a problémák már nem problémák. Az, hogy háromezer 0,5 megawattos napelempark megvalósul és a magyar villamosenergia-hálózatra rákötik ezt a háromezer darab 0,5 megawattos naperőművet, hogy az milyen zavarokat okozhat a villamosenergia-hálózatban, hogy fel van-e erre készülve a magyar villamosenergia-hálózat, ki tudják-e szabályozni a hektikusságát ennek a megújulóenergia-termelésnek, az most egyszerre nem kerül szóba, holott korábban évekig erre való hivatkozással akadályozták ennek az energiaformának az elterjedését. Ellenben azt lehet hallani, hogy bizony, amikor a kormányközeli oligarchák, amikor Mészáros Lőrinc, amikor Lázár János jóbarátja, Sánta János a szemét kiveti úgymond a napenergiára, és rájönnek, hogy ebben bizony óriási, százmilliárdos, lenyúlható európai uniós forrás van, akkor hitelen fontos lesz a kormánynak a megújuló energia, ami eddig valahol a fiókban és a szőnyeg alatt hevert, ahogy az egész környezetvédelem és a megújuló energiák témaköre is egész odáig. S egyébként talán mindenre jellemző ez, hogy amíg nincs benne pénz, nincs benne lenyúlható forrás, addig nem érdekli a kormányt. Ez a fő vezérelve a jelenlegi kormányzat politikájának.A Jobbik Magyarországért Mozgalom soha nem volt ellene a megújuló energiák elterjedésének, sőt valamennyi szakmai programunk, valamennyi választási programunk tartalmazta, hogy a jelenleginél jóval nagyobb részarányban kell a hazai energiamixbe, a hazai energiatermelésbe bekapcsolni a megújuló energiaforrásokat. Mi azonban azt gondoljuk, hogy a nagy erőművek kora kezd lejárni, és a decentralizációval, illetve a központosítás megszüntetésével inkább a helyi energiatermelés felé kell fordulni, kisebb léptékű, akár házi energiatermelő berendezések, akár napelemek, akár más geotermikusenergia-termelő berendezések, hőszivattyúk segítségével vagy akár kisebb teljesítményű biomasszakazánokkal, -erőművekkel ellátni kisebb közösségeket, akár településrészeket, akár komplett településeket. Ugyanis sokkal kevésbé függ a nemzetközi energiaáraktól vagy akár külföldi hálózatoktól energiahálózatokról beszélek ebben az esetben a magyarországi energiaellátás, ha nem ennyire központosított és nem nagy erőművekben történik meg az előállítás, illetve nem importból történik egy jelentős hányada a villamosenergia-felhasználásunknak, hiszen az import ma azért egy elég jelentős tényező a villamosenergia-felhasználásban.Ha azok az energiahatékonysági beruházások, amelyeket a kormány évek óta következetesen blokkol és gátol, megvalósulhattak volna és itt elsősorban a magyar családokra gondolok, nem megint a kedvezményezett, kormányközeli oligarchakörre, vállalkozói körre, hanem a magyar családokra , ha a magyar családok, társasházak és családi házak hozzájutottak volna azokhoz a forrásokhoz, amelyet önök nem tettek lehetővé, hogy hozzáférhetővé váljanak, akkor bizony az energiafelhasználás csökkentésével már tettünk volt egy lépést a függőségünknek összességében a csökkentésére, az energiafüggőségünkből való kilábalásra. Ez volna az út, és ez a XXI. század. (12.20)Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. A megújuló energiaforrások jóval komplexebb kérdéskör annál, semhogy egy ilyen kutyafuttában behozott törvényjavaslattal lóhalálában tárgyaljunk róla, és szavazzuk meg azt, hogy hogyan lehet ezeket a pályázati pénzeket minél hatékonyabban lenyúlni, és ezt fontos még a választások előtt gyorsan áttolni a parlamenten. Talán attól félnek, hogy a 2018-as választások után erre nem lesz lehetőségük, és jogosan félnek tőle. Azonban hol voltak akkor, amikor 2010 óta nem létesült szélerőműpark Magyarországon? Itt már nagyon sokat beszéltünk a szélerőművekről. Igenis van a szélenergiában is még Magyarországon is jelen pillanatban is potenciál, amit ki lehetne aknázni. Valóban van, ahogy elhangzott, a geotermikus energiában is, és a megújuló energiák egyéb válfajainak is jelentős potenciálja van ma még Magyarországon, és valóban itt vagyunk a napenergiánál, azonban arra kérjük a kormányt stílszerűen, hogy ne legyenek naplopók, ne a napenergia és a napenergiára szánt pénzek ellopásával töltsék az idejüket, hanem valóban Magyarország megújulóenergia-termelése részarányának növelését tűzzék ki célul. Ez egy valóban érdemes és érdemi cél, ezért valóban érdemes kormányzati politikát folytatni és dolgozni, de azt egy 8 éven át tartó kormányzásnak nem az utolsó pillanatában kell elkezdeni, lett volna rá 8 évük. Ez alatt a 8 év alatt önök mit adtak a megújuló energiának vagy magának a napenergia-termelésnek? Környezetvédelmi termékdíjat a napelemre, 27 százalékos áfát a napenergiát előállító berendezésekre, és még sorolhatnám hosszasan, hogy hogyan próbálták akadályozni a megújuló energiák elterjedését, miközben azt mondogatták folyamatosan, hogy ha a Paksi Atomerőmű új blokkjai megvalósulnak, akkor az mindenképpen prioritást élvez a megújuló energiával szemben, ami nem megbízható, ami hektikus, s a többi, ami valóban így van. Most úgy tűnik, hogy ezek a problémák, amik akár szakmai problémaként is felvethetőek lennének, de önök politikai szemszögből vizsgálják kizárólag azokat, ezek a problémák már nem problémák. Az, hogy háromezer 0,5 megawattos napelempark megvalósul és a magyar villamosenergia-hálózatra rákötik ezt a háromezer darab 0,5 megawattos naperőművet, hogy az milyen zavarokat okozhat a villamosenergia-hálózatban, hogy fel van-e erre készülve a magyar villamosenergia-hálózat, ki tudják-e szabályozni a hektikusságát ennek a megújulóenergia-termelésnek, az most egyszerre nem kerül szóba, holott korábban évekig erre való hivatkozással akadályozták ennek az energiaformának az elterjedését. Ellenben azt lehet hallani, hogy bizony, amikor a kormányközeli oligarchák, amikor Mészáros Lőrinc, amikor Lázár János jóbarátja, Sánta János a szemét kiveti úgymond a napenergiára, és rájönnek, hogy ebben bizony óriási, százmilliárdos, lenyúlható európai uniós forrás van, akkor hitelen fontos lesz a kormánynak a megújuló energia, ami eddig valahol a fiókban és a szőnyeg alatt hevert, ahogy az egész környezetvédelem és a megújuló energiák témaköre is egész odáig. S egyébként talán mindenre jellemző ez, hogy amíg nincs benne pénz, nincs benne lenyúlható forrás, addig nem érdekli a kormányt. Ez a fő vezérelve a jelenlegi kormányzat politikájának.A Jobbik Magyarországért Mozgalom soha nem volt ellene a megújuló energiák elterjedésének, sőt valamennyi szakmai programunk, valamennyi választási programunk tartalmazta, hogy a jelenleginél jóval nagyobb részarányban kell a hazai energiamixbe, a hazai energiatermelésbe bekapcsolni a megújuló energiaforrásokat. Mi azonban azt gondoljuk, hogy a nagy erőművek kora kezd lejárni, és a decentralizációval, illetve a központosítás megszüntetésével inkább a helyi energiatermelés felé kell fordulni, kisebb léptékű, akár házi energiatermelő berendezések, akár napelemek, akár más geotermikusenergia-termelő berendezések, hőszivattyúk segítségével vagy akár kisebb teljesítményű biomasszakazánokkal, -erőművekkel ellátni kisebb közösségeket, akár településrészeket, akár komplett településeket. Ugyanis sokkal kevésbé függ a nemzetközi energiaáraktól vagy akár külföldi hálózatoktól energiahálózatokról beszélek ebben az esetben a magyarországi energiaellátás, ha nem ennyire központosított és nem nagy erőművekben történik meg az előállítás, illetve nem importból történik egy jelentős hányada a villamosenergia-felhasználásunknak, hiszen az import ma azért egy elég jelentős tényező a villamosenergia-felhasználásban.Ha azok az energiahatékonysági beruházások, amelyeket a kormány évek óta következetesen blokkol és gátol, megvalósulhattak volna és itt elsősorban a magyar családokra gondolok, nem megint a kedvezményezett, kormányközeli oligarchakörre, vállalkozói körre, hanem a magyar családokra , ha a magyar családok, társasházak és családi házak hozzájutottak volna azokhoz a forrásokhoz, amelyet önök nem tettek lehetővé, hogy hozzáférhetővé váljanak, akkor bizony az energiafelhasználás csökkentésével már tettünk volt egy lépést a függőségünknek összességében a csökkentésére, az energiafüggőségünkből való kilábalásra. Ez volna az út, és ez a XXI. század. (12.20)Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Azonban hol voltak akkor, amikor 2010 óta nem létesült szélerőműpark Magyarországon? Itt már nagyon sokat beszéltünk a szélerőművekről. Igenis van a szélenergiában is még Magyarországon is jelen pillanatban is potenciál, amit ki lehetne aknázni. Valóban van, ahogy elhangzott, a geotermikus energiában is, és a megújuló energiák egyéb válfajainak is jelentős potenciálja van ma még Magyarországon, és valóban itt vagyunk a napenergiánál, azonban arra kérjük a kormányt stílszerűen, hogy ne legyenek naplopók, ne a napenergia és a napenergiára szánt pénzek ellopásával töltsék az idejüket, hanem valóban Magyarország megújulóenergia-termelése részarányának növelését tűzzék ki célul. Ez egy valóban érdemes és érdemi cél, ezért valóban érdemes kormányzati politikát folytatni és dolgozni, de azt egy 8 éven át tartó kormányzásnak nem az utolsó pillanatában kell elkezdeni, lett volna rá 8 évük. Ez alatt a 8 év alatt önök mit adtak a megújuló energiának vagy magának a napenergia-termelésnek? Környezetvédelmi termékdíjat a napelemre, 27 százalékos áfát a napenergiát előállító berendezésekre, és még sorolhatnám hosszasan, hogy hogyan próbálták akadályozni a megújuló energiák elterjedését, miközben azt mondogatták folyamatosan, hogy ha a Paksi Atomerőmű új blokkjai megvalósulnak, akkor az mindenképpen prioritást élvez a megújuló energiával szemben, ami nem megbízható, ami hektikus, s a többi, ami valóban így van. Most úgy tűnik, hogy ezek a problémák, amik akár szakmai problémaként is felvethetőek lennének, de önök politikai szemszögből vizsgálják kizárólag azokat, ezek a problémák már nem problémák. Az, hogy háromezer 0,5 megawattos napelempark megvalósul és a magyar villamosenergia-hálózatra rákötik ezt a háromezer darab 0,5 megawattos naperőművet, hogy az milyen zavarokat okozhat a villamosenergia-hálózatban, hogy fel van-e erre készülve a magyar villamosenergia-hálózat, ki tudják-e szabályozni a hektikusságát ennek a megújulóenergia-termelésnek, az most egyszerre nem kerül szóba, holott korábban évekig erre való hivatkozással akadályozták ennek az energiaformának az elterjedését. Ellenben azt lehet hallani, hogy bizony, amikor a kormányközeli oligarchák, amikor Mészáros Lőrinc, amikor Lázár János jóbarátja, Sánta János a szemét kiveti úgymond a napenergiára, és rájönnek, hogy ebben bizony óriási, százmilliárdos, lenyúlható európai uniós forrás van, akkor hitelen fontos lesz a kormánynak a megújuló energia, ami eddig valahol a fiókban és a szőnyeg alatt hevert, ahogy az egész környezetvédelem és a megújuló energiák témaköre is egész odáig. S egyébként talán mindenre jellemző ez, hogy amíg nincs benne pénz, nincs benne lenyúlható forrás, addig nem érdekli a kormányt. Ez a fő vezérelve a jelenlegi kormányzat politikájának.A Jobbik Magyarországért Mozgalom soha nem volt ellene a megújuló energiák elterjedésének, sőt valamennyi szakmai programunk, valamennyi választási programunk tartalmazta, hogy a jelenleginél jóval nagyobb részarányban kell a hazai energiamixbe, a hazai energiatermelésbe bekapcsolni a megújuló energiaforrásokat. Mi azonban azt gondoljuk, hogy a nagy erőművek kora kezd lejárni, és a decentralizációval, illetve a központosítás megszüntetésével inkább a helyi energiatermelés felé kell fordulni, kisebb léptékű, akár házi energiatermelő berendezések, akár napelemek, akár más geotermikusenergia-termelő berendezések, hőszivattyúk segítségével vagy akár kisebb teljesítményű biomasszakazánokkal, -erőművekkel ellátni kisebb közösségeket, akár településrészeket, akár komplett településeket. Ugyanis sokkal kevésbé függ a nemzetközi energiaáraktól vagy akár külföldi hálózatoktól energiahálózatokról beszélek ebben az esetben a magyarországi energiaellátás, ha nem ennyire központosított és nem nagy erőművekben történik meg az előállítás, illetve nem importból történik egy jelentős hányada a villamosenergia-felhasználásunknak, hiszen az import ma azért egy elég jelentős tényező a villamosenergia-felhasználásban.Ha azok az energiahatékonysági beruházások, amelyeket a kormány évek óta következetesen blokkol és gátol, megvalósulhattak volna és itt elsősorban a magyar családokra gondolok, nem megint a kedvezményezett, kormányközeli oligarchakörre, vállalkozói körre, hanem a magyar családokra , ha a magyar családok, társasházak és családi házak hozzájutottak volna azokhoz a forrásokhoz, amelyet önök nem tettek lehetővé, hogy hozzáférhetővé váljanak, akkor bizony az energiafelhasználás csökkentésével már tettünk volt egy lépést a függőségünknek összességében a csökkentésére, az energiafüggőségünkből való kilábalásra. Ez volna az út, és ez a XXI. század. (12.20)Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Ez alatt a 8 év alatt önök mit adtak a megújuló energiának vagy magának a napenergia-termelésnek? Környezetvédelmi termékdíjat a napelemre, 27 százalékos áfát a napenergiát előállító berendezésekre, és még sorolhatnám hosszasan, hogy hogyan próbálták akadályozni a megújuló energiák elterjedését, miközben azt mondogatták folyamatosan, hogy ha a Paksi Atomerőmű új blokkjai megvalósulnak, akkor az mindenképpen prioritást élvez a megújuló energiával szemben, ami nem megbízható, ami hektikus, s a többi, ami valóban így van. Most úgy tűnik, hogy ezek a problémák, amik akár szakmai problémaként is felvethetőek lennének, de önök politikai szemszögből vizsgálják kizárólag azokat, ezek a problémák már nem problémák. Az, hogy háromezer 0,5 megawattos napelempark megvalósul és a magyar villamosenergia-hálózatra rákötik ezt a háromezer darab 0,5 megawattos naperőművet, hogy az milyen zavarokat okozhat a villamosenergia-hálózatban, hogy fel van-e erre készülve a magyar villamosenergia-hálózat, ki tudják-e szabályozni a hektikusságát ennek a megújulóenergia-termelésnek, az most egyszerre nem kerül szóba, holott korábban évekig erre való hivatkozással akadályozták ennek az energiaformának az elterjedését. Ellenben azt lehet hallani, hogy bizony, amikor a kormányközeli oligarchák, amikor Mészáros Lőrinc, amikor Lázár János jóbarátja, Sánta János a szemét kiveti úgymond a napenergiára, és rájönnek, hogy ebben bizony óriási, százmilliárdos, lenyúlható európai uniós forrás van, akkor hitelen fontos lesz a kormánynak a megújuló energia, ami eddig valahol a fiókban és a szőnyeg alatt hevert, ahogy az egész környezetvédelem és a megújuló energiák témaköre is egész odáig. S egyébként talán mindenre jellemző ez, hogy amíg nincs benne pénz, nincs benne lenyúlható forrás, addig nem érdekli a kormányt. Ez a fő vezérelve a jelenlegi kormányzat politikájának.A Jobbik Magyarországért Mozgalom soha nem volt ellene a megújuló energiák elterjedésének, sőt valamennyi szakmai programunk, valamennyi választási programunk tartalmazta, hogy a jelenleginél jóval nagyobb részarányban kell a hazai energiamixbe, a hazai energiatermelésbe bekapcsolni a megújuló energiaforrásokat. Mi azonban azt gondoljuk, hogy a nagy erőművek kora kezd lejárni, és a decentralizációval, illetve a központosítás megszüntetésével inkább a helyi energiatermelés felé kell fordulni, kisebb léptékű, akár házi energiatermelő berendezések, akár napelemek, akár más geotermikusenergia-termelő berendezések, hőszivattyúk segítségével vagy akár kisebb teljesítményű biomasszakazánokkal, -erőművekkel ellátni kisebb közösségeket, akár településrészeket, akár komplett településeket. Ugyanis sokkal kevésbé függ a nemzetközi energiaáraktól vagy akár külföldi hálózatoktól energiahálózatokról beszélek ebben az esetben a magyarországi energiaellátás, ha nem ennyire központosított és nem nagy erőművekben történik meg az előállítás, illetve nem importból történik egy jelentős hányada a villamosenergia-felhasználásunknak, hiszen az import ma azért egy elég jelentős tényező a villamosenergia-felhasználásban.Ha azok az energiahatékonysági beruházások, amelyeket a kormány évek óta következetesen blokkol és gátol, megvalósulhattak volna és itt elsősorban a magyar családokra gondolok, nem megint a kedvezményezett, kormányközeli oligarchakörre, vállalkozói körre, hanem a magyar családokra , ha a magyar családok, társasházak és családi házak hozzájutottak volna azokhoz a forrásokhoz, amelyet önök nem tettek lehetővé, hogy hozzáférhetővé váljanak, akkor bizony az energiafelhasználás csökkentésével már tettünk volt egy lépést a függőségünknek összességében a csökkentésére, az energiafüggőségünkből való kilábalásra. Ez volna az út, és ez a XXI. század. (12.20)Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Ellenben azt lehet hallani, hogy bizony, amikor a kormányközeli oligarchák, amikor Mészáros Lőrinc, amikor Lázár János jóbarátja, Sánta János a szemét kiveti úgymond a napenergiára, és rájönnek, hogy ebben bizony óriási, százmilliárdos, lenyúlható európai uniós forrás van, akkor hitelen fontos lesz a kormánynak a megújuló energia, ami eddig valahol a fiókban és a szőnyeg alatt hevert, ahogy az egész környezetvédelem és a megújuló energiák témaköre is egész odáig. S egyébként talán mindenre jellemző ez, hogy amíg nincs benne pénz, nincs benne lenyúlható forrás, addig nem érdekli a kormányt. Ez a fő vezérelve a jelenlegi kormányzat politikájának.A Jobbik Magyarországért Mozgalom soha nem volt ellene a megújuló energiák elterjedésének, sőt valamennyi szakmai programunk, valamennyi választási programunk tartalmazta, hogy a jelenleginél jóval nagyobb részarányban kell a hazai energiamixbe, a hazai energiatermelésbe bekapcsolni a megújuló energiaforrásokat. Mi azonban azt gondoljuk, hogy a nagy erőművek kora kezd lejárni, és a decentralizációval, illetve a központosítás megszüntetésével inkább a helyi energiatermelés felé kell fordulni, kisebb léptékű, akár házi energiatermelő berendezések, akár napelemek, akár más geotermikusenergia-termelő berendezések, hőszivattyúk segítségével vagy akár kisebb teljesítményű biomasszakazánokkal, -erőművekkel ellátni kisebb közösségeket, akár településrészeket, akár komplett településeket. Ugyanis sokkal kevésbé függ a nemzetközi energiaáraktól vagy akár külföldi hálózatoktól energiahálózatokról beszélek ebben az esetben a magyarországi energiaellátás, ha nem ennyire központosított és nem nagy erőművekben történik meg az előállítás, illetve nem importból történik egy jelentős hányada a villamosenergia-felhasználásunknak, hiszen az import ma azért egy elég jelentős tényező a villamosenergia-felhasználásban.Ha azok az energiahatékonysági beruházások, amelyeket a kormány évek óta következetesen blokkol és gátol, megvalósulhattak volna és itt elsősorban a magyar családokra gondolok, nem megint a kedvezményezett, kormányközeli oligarchakörre, vállalkozói körre, hanem a magyar családokra , ha a magyar családok, társasházak és családi házak hozzájutottak volna azokhoz a forrásokhoz, amelyet önök nem tettek lehetővé, hogy hozzáférhetővé váljanak, akkor bizony az energiafelhasználás csökkentésével már tettünk volt egy lépést a függőségünknek összességében a csökkentésére, az energiafüggőségünkből való kilábalásra. Ez volna az út, és ez a XXI. század. (12.20)Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. A Jobbik Magyarországért Mozgalom soha nem volt ellene a megújuló energiák elterjedésének, sőt valamennyi szakmai programunk, valamennyi választási programunk tartalmazta, hogy a jelenleginél jóval nagyobb részarányban kell a hazai energiamixbe, a hazai energiatermelésbe bekapcsolni a megújuló energiaforrásokat. Mi azonban azt gondoljuk, hogy a nagy erőművek kora kezd lejárni, és a decentralizációval, illetve a központosítás megszüntetésével inkább a helyi energiatermelés felé kell fordulni, kisebb léptékű, akár házi energiatermelő berendezések, akár napelemek, akár más geotermikusenergia-termelő berendezések, hőszivattyúk segítségével vagy akár kisebb teljesítményű biomasszakazánokkal, -erőművekkel ellátni kisebb közösségeket, akár településrészeket, akár komplett településeket. Ugyanis sokkal kevésbé függ a nemzetközi energiaáraktól vagy akár külföldi hálózatoktól energiahálózatokról beszélek ebben az esetben a magyarországi energiaellátás, ha nem ennyire központosított és nem nagy erőművekben történik meg az előállítás, illetve nem importból történik egy jelentős hányada a villamosenergia-felhasználásunknak, hiszen az import ma azért egy elég jelentős tényező a villamosenergia-felhasználásban.Ha azok az energiahatékonysági beruházások, amelyeket a kormány évek óta következetesen blokkol és gátol, megvalósulhattak volna és itt elsősorban a magyar családokra gondolok, nem megint a kedvezményezett, kormányközeli oligarchakörre, vállalkozói körre, hanem a magyar családokra , ha a magyar családok, társasházak és családi házak hozzájutottak volna azokhoz a forrásokhoz, amelyet önök nem tettek lehetővé, hogy hozzáférhetővé váljanak, akkor bizony az energiafelhasználás csökkentésével már tettünk volt egy lépést a függőségünknek összességében a csökkentésére, az energiafüggőségünkből való kilábalásra. Ez volna az út, és ez a XXI. század. (12.20)Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Ha azok az energiahatékonysági beruházások, amelyeket a kormány évek óta következetesen blokkol és gátol, megvalósulhattak volna és itt elsősorban a magyar családokra gondolok, nem megint a kedvezményezett, kormányközeli oligarchakörre, vállalkozói körre, hanem a magyar családokra , ha a magyar családok, társasházak és családi házak hozzájutottak volna azokhoz a forrásokhoz, amelyet önök nem tettek lehetővé, hogy hozzáférhetővé váljanak, akkor bizony az energiafelhasználás csökkentésével már tettünk volt egy lépést a függőségünknek összességében a csökkentésére, az energiafüggőségünkből való kilábalásra. Ez volna az út, és ez a XXI. század. (12.20)Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. (12.20)Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. (12.20)Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Én azt gondolom, jelen pillanatban kellenek még a nagy erőművek, azonban ez egy folyamat, évtizedeken át tartó folyamat. Egyre inkább kell kihátrálni ebből a XX. századra jellemző energiatermelési módszerből és a helyi energiaellátás felé elmozdulni. Természetesen a legolcsóbb energia a meg sem termelt energia, amit nem kell megtermelni, hiszen az energiahatékonysági beruházásokkal elértük, hogy ne kelljen megtermelni és felhasználni, ezért még mindig arra biztatjuk a kormányt, így a kormányzása utolsó időszakában is, hogy igenis legyenek bátrak, és erre biztosítsanak nagyobb forrásokat, már amennyiben erre a következő rövid időszakban még lehetőségük lesz.Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Tehát a magyar lakosságban rejlik a hazai energiamegtakarítási potenciál nagy része, hiszen a családi házak és a társasházak energia-korszerűsítése még mindig várat magára, még mindig óriási lemaradásban vagyunk. Gépészeti korszerűsítésre, nem csak nyílászárócserére és szigetelésre gondolok természetesen, és a megújuló energia helyi szintű alkalmazására, felhasználására. Mindezek nagyon fontosak lennének. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Ehelyett itt most mindössze arról van szó, egyébként úgy alapjában véve nem volna rossz kezdeményezés vagy elképzelés, hogy földterületeken a gazdák legalábbis elsősorban azokon a földterületeken, ha itt erről van szó egyáltalán, amiket másként nem lehet hasznosítani, mert termelésbe nem vonhatók, vagy olyan silány minőségűek, hogy egyébként nem lehet rajtuk semmi más egyebet megtermelni napelemparkokat létesítsenek, az itt megtermelt villamosenergia-mennyiséget értékesítsék, és ezzel egészítsék ki a gazdálkodásukból származó bevételeket. Ez akkor volna jó, ha tényleg bárki számára hozzáférhető lenne, aki gazdálkodást folytat Magyarországon, aki földterülettel rendelkezik, és nem feltétlenül csak a kormányközeli földbirtokosokra gondolok. És természetesen akkor lenne jó, ha nemcsak rájuk gondolnánk, hanem minden olyan engedély nélküli kiserőmű lehetővé válna ezáltal, a kisebb teljesítményűek is, amelyeket családi házas szinten vagy települési szinten szeretnének megvalósítani, és ezekre is forrást biztosítana a kormány, természetesen az Európai Unión keresztül, hiszen itt elsősorban európai uniós pályázati forrásokról van szó.Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Összességében azt lehet mondani, hogy ebben a ciklusban már nagyon sokszor és mivel ez az egyik vagy talán az utolsó felszólalásom ebben a parlamenti ciklusban, így talán megengedik, hogy egy kicsit általánosítsak , nagyon sok olyan kezdeményezés volt az energetikában is, meg más területeken is a parlament előtt, amire első ránézésre bárki azt mondta volna, akár szakmai szemmel is, hogy lehet benne valami, hogy igen, van a kezdeményezés mögött fantázia, és valóban elindulhatnánk egy olyan úton, amerre el kellene indulni a megújuló energiák terén, hogy most maradjunk a jelen példánál. Csak mindig volt valami mögöttes szándék, ami ezt az egészet elrontotta. Amikor valahogy folyton kiderült, hogy már ott áll sorba valamelyik kormányközeli pénzember, hogy az ebből származó forrásokra rátegye a kezét, és hogy ebből ne a magyar lakosság profitáljon, hanem megint csak egy szűk réteg. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. És bármilyen területről érkező jogszabály előjött, ami valamilyen pozitívnak tűnő kezdeményezést rejtett magában, a megvalósulás mindig a mi félelmeinket és a mi aggályainkat támasztotta alá, hogy ebből nem a magyar lakosság nagy része fog profitálni, hanem csak egy szűk kör. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Ahogy ez már látszik most is, még egyszer mondom, Mészáros Lőrincek, Sánta Jánosok és társaik, akik a napenergiában, akár a Mátrai Erőmű napelemparkja kapcsán, akár a máshol megvalósuló naperőművek kapcsán majd ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is profitálhatnak. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Úgyhogy az aggályaink ellenére szeretnénk azt hinni, hogy a kormány fejében is elindult valami így a 8 évnyi kormányzás utolsó pillanataiban. Ha naivak lennénk, akkor ezt hinnénk, hogy tényleg elkezdte belátni azt, hogy a megújuló energiában van a jövő, és hogy erre kell alapozni a XXI. század Magyarországát. Ehhez képest sajnos azt látjuk, hogy mindössze egy érdekből, az utolsó pillanatban, gyorsan összedobott és áterőltetett törvényjavaslatról van szó, amelyet valószínűleg majd el fog fogadni az Országgyűlés többségi frakciója, de megint csak nem egy szisztematikus koncepció, egy jól felépített terv, stratégia alapján történik meg Magyarország energetikai zöldítése, hogy ezt a kifejezést használjam, kölcsönvéve a tőlem balra ülő frakciótól, hiszen ők elég gyakran hangoztatják ezt a kifejezést, amiben valóban nagy jövő és nagy gazdasági potenciál is van. Annál is inkább, mert ahogy egyre bizonytalanabb Európa sorsa, és itt akár a bevándorlásra, akár más belpolitikai és külpolitikai tényezőkre gondolunk, azt gondolom, minden tekintetben egyre inkább rizikónak és kockázatnak teszi ki az országát az, aki nem gondol arra, hogy helyben, az országon belül az energia legnagyobb részét megpróbálja megtermelni. 100 százalékban ez valószínűleg soha nem lesz lehetséges, és most csak a villamos energiáról beszélek természetesen, nem a teljes energiafelhasználásunkról, hiszen mondjuk, a kőolaj és a földgáz esetében nyilvánvaló, hogy nem lehetséges, de a villamosenergia-felhasználás tekintetében sem fogjuk tudni ezt 100 százalékosan megvalósítani. De azt gondolom, egy jó energiahatékonysági beruházással és az energiatermelés hazai forrásokra történő alapozásával ez nagy biztonsággal néhány évtizeden belül nagyon jó arányban mégiscsak megvalósítható volna. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen. Ehhez az kellene, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit nézze a kormány, ne csak a pénz motiválja a különböző döntéseket, hanem valóban az ország javát kívánják szolgálni. Ennek a kormánynak a ténykedése az elmúlt 8 évben sajnos nem ezt tanúsította, azonban országgyűlési választások előtt állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és az országgyűlési választások nyomán valószínűleg egy új kormány fog felállni mi ebben hiszünk és ebben bízunk Magyarországon, amelyik ezt a kérdést egy más szemszögből fogja megközelíteni; amelyik nem a saját javával, a saját zsebének a tömködésével lesz elfoglalva, hanem valóban az ország és a magyar emberek javát fogja szolgálni, akár az energia kérdéséről, akár gazdasági kérdésekről, akár más egyéb kérdésekről van szó. Köszönöm szépen.
  • És ez lesz a legfontosabb momentuma a felszólalásomnak, mert én azt fogom vitatni, hogy a hazánk legfontosabb természeti erőforrását képező termőföld felszínborítására mennyire célszerű napelemeket biztosítani. Azt hiszem, ebből a szempontból abban most már nem lesz vitánk, hogy a megújuló energiaforrásokra alapozott decentralizált energiaellátási rendszereknek kell hogy legyen létjogosultsága, és szükség is van rájuk. Abban még lesz vitánk, hogy emellett Paksra mennyire van szükség, hiszen ha az energiaszállítási rendszerek infrastruktúrájának a kiépítését nézzük, akkor nyilvánvalóan egy központosított energiaellátási rendszer és egy decentralizált energiaellátási rendszer másmilyen infrastruktúrát igényel. Ennek a pénzügyi háttere kiépítésével kapcsolatban azért lesznek jelentős fenntartásaink, de ez az irány jó lehet.De az, hogy a termőföldet napelemekkel borítsuk be, viszont aggályos. Ez több szempontból is aggályos, mint maga a konstrukció, és annak örülnék, ha valamilyen szinten politikamentesen, szakmailag tudnánk erről beszélgetni az államtitkár úrral, hiszen számos magyarországi program, pozitív tapasztalat van már arra, hogy a napelemek telepítésének lehetőségei hogyan járulnak hozzá akár a helyi közösségekhez, akár családok megélhetéséhez. (12.30)A napelem nem pusztán energiatermelő eszköz, minden további nélkül fedélszerkezetként, árnyékolóként, zajvédőként éppúgy használható. Éppen ezért kiegészítő fémszerkezetekre kitenni a termőföldre nem biztos, hogy a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás, nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb. Képzelje el, államtitkár úr, ha mondjuk, van egy állattartótelepem ugye, ezek a hodályok jó hosszúak, mert kell benne a jószág, 50-60 méteresek , akkor miért nem jó az, ha arra telepítem ezt a rendszert? Miért kellene a termőföldre telepítenem? És a mezőgazdasági épületeknek és infrastruktúrának egy jelentős része, magtárolók, szárítók, kerítések, egy halom lehetőséget teremtene, hogy olyan helyszínen telepítsük ezt, ami nem vesz el feltétlenül termelési eszközt, magyarul termőföldet. Ha akár a Solanova dunaújvárosi projektjét nézzük, akár itt a III. kerületben nézzük az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket, de egyébként a győri Széchenyi Egyetemen is vannak ennek modellkezdeményezései, minden olyan modellprogram, amelyet pilotként megcsináltak úgy, hogy egy-egy épületre, egy-egy infrastruktúrára, ha úgy tetszik, barnamezős napelem-telepítéssel valósítottak meg, ezek egytől egyig olyanok, amelyek járulékosan hozzájárultak egy halom más feladathoz: épületeken pluszhőszigetelőként, fényvisszaverőként, árnyékolóként, zajvédőként megjelentek úgy, hogy nem vettek el termelési eszközt.Az a legfontosabb dolog, amiben vitázom önökkel ennek a konstrukciónak és ennek a mindössze kétoldalas törvénymódosításnak a kapcsán, hogy a termőföld hasznosításának ez mennyire lehetséges eszköze. Az előterjesztésből az derül ki, hogy nagyjából fél megawatt teljesítményig teremtenék meg a lehetőségét ennek, illetve, ha jól emlékszem, akkor 3 kilométeres hálózatfejlesztésen belül kellene lenni a fejlesztéseknek. Ebből az következne ha a mostani hatékonyságú napelemrendszereket nézzük, akkor ezek félhektáros-hektáros nagyságrendű területeket vesznek igénybe, tehát ötezer és tízezer négyzetméter között, azt hiszem, nagyjából ennyi , hogy ez egy nagytermelőtől, nem is kell hogy nagy legyen, tehát egy közepes termelőtől, egy 50-60 hektáros termelőtől az, hogy egy hektárt erre áldozzon, már nem jelent nagy áldozatot valószínűleg, de a kicsiknél igen. Pont a déli részein az országnak, Szeged környékén, ahol pont a fóliasátras gyümölcstermelési, zöldségtermelési területek vannak, ahol lényegesen kisebb termőterületeken dolgoznak, tehát egy fóliasátras rendszerben egy hektáron meg tudják termelni azt, ami egy családnak megélhetést jelent, ott pont nem fog ez megoldást jelenteni. Ott pont az jelentene megoldást, ha másmilyen megoldással és konstrukcióval lehetne igénybe venni. Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. De az, hogy a termőföldet napelemekkel borítsuk be, viszont aggályos. Ez több szempontból is aggályos, mint maga a konstrukció, és annak örülnék, ha valamilyen szinten politikamentesen, szakmailag tudnánk erről beszélgetni az államtitkár úrral, hiszen számos magyarországi program, pozitív tapasztalat van már arra, hogy a napelemek telepítésének lehetőségei hogyan járulnak hozzá akár a helyi közösségekhez, akár családok megélhetéséhez. (12.30)A napelem nem pusztán energiatermelő eszköz, minden további nélkül fedélszerkezetként, árnyékolóként, zajvédőként éppúgy használható. Éppen ezért kiegészítő fémszerkezetekre kitenni a termőföldre nem biztos, hogy a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás, nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb. Képzelje el, államtitkár úr, ha mondjuk, van egy állattartótelepem ugye, ezek a hodályok jó hosszúak, mert kell benne a jószág, 50-60 méteresek , akkor miért nem jó az, ha arra telepítem ezt a rendszert? Miért kellene a termőföldre telepítenem? És a mezőgazdasági épületeknek és infrastruktúrának egy jelentős része, magtárolók, szárítók, kerítések, egy halom lehetőséget teremtene, hogy olyan helyszínen telepítsük ezt, ami nem vesz el feltétlenül termelési eszközt, magyarul termőföldet. Ha akár a Solanova dunaújvárosi projektjét nézzük, akár itt a III. kerületben nézzük az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket, de egyébként a győri Széchenyi Egyetemen is vannak ennek modellkezdeményezései, minden olyan modellprogram, amelyet pilotként megcsináltak úgy, hogy egy-egy épületre, egy-egy infrastruktúrára, ha úgy tetszik, barnamezős napelem-telepítéssel valósítottak meg, ezek egytől egyig olyanok, amelyek járulékosan hozzájárultak egy halom más feladathoz: épületeken pluszhőszigetelőként, fényvisszaverőként, árnyékolóként, zajvédőként megjelentek úgy, hogy nem vettek el termelési eszközt.Az a legfontosabb dolog, amiben vitázom önökkel ennek a konstrukciónak és ennek a mindössze kétoldalas törvénymódosításnak a kapcsán, hogy a termőföld hasznosításának ez mennyire lehetséges eszköze. Az előterjesztésből az derül ki, hogy nagyjából fél megawatt teljesítményig teremtenék meg a lehetőségét ennek, illetve, ha jól emlékszem, akkor 3 kilométeres hálózatfejlesztésen belül kellene lenni a fejlesztéseknek. Ebből az következne ha a mostani hatékonyságú napelemrendszereket nézzük, akkor ezek félhektáros-hektáros nagyságrendű területeket vesznek igénybe, tehát ötezer és tízezer négyzetméter között, azt hiszem, nagyjából ennyi , hogy ez egy nagytermelőtől, nem is kell hogy nagy legyen, tehát egy közepes termelőtől, egy 50-60 hektáros termelőtől az, hogy egy hektárt erre áldozzon, már nem jelent nagy áldozatot valószínűleg, de a kicsiknél igen. Pont a déli részein az országnak, Szeged környékén, ahol pont a fóliasátras gyümölcstermelési, zöldségtermelési területek vannak, ahol lényegesen kisebb termőterületeken dolgoznak, tehát egy fóliasátras rendszerben egy hektáron meg tudják termelni azt, ami egy családnak megélhetést jelent, ott pont nem fog ez megoldást jelenteni. Ott pont az jelentene megoldást, ha másmilyen megoldással és konstrukcióval lehetne igénybe venni. Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. (12.30)A napelem nem pusztán energiatermelő eszköz, minden további nélkül fedélszerkezetként, árnyékolóként, zajvédőként éppúgy használható. Éppen ezért kiegészítő fémszerkezetekre kitenni a termőföldre nem biztos, hogy a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás, nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb. Képzelje el, államtitkár úr, ha mondjuk, van egy állattartótelepem ugye, ezek a hodályok jó hosszúak, mert kell benne a jószág, 50-60 méteresek , akkor miért nem jó az, ha arra telepítem ezt a rendszert? Miért kellene a termőföldre telepítenem? És a mezőgazdasági épületeknek és infrastruktúrának egy jelentős része, magtárolók, szárítók, kerítések, egy halom lehetőséget teremtene, hogy olyan helyszínen telepítsük ezt, ami nem vesz el feltétlenül termelési eszközt, magyarul termőföldet. Ha akár a Solanova dunaújvárosi projektjét nézzük, akár itt a III. kerületben nézzük az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket, de egyébként a győri Széchenyi Egyetemen is vannak ennek modellkezdeményezései, minden olyan modellprogram, amelyet pilotként megcsináltak úgy, hogy egy-egy épületre, egy-egy infrastruktúrára, ha úgy tetszik, barnamezős napelem-telepítéssel valósítottak meg, ezek egytől egyig olyanok, amelyek járulékosan hozzájárultak egy halom más feladathoz: épületeken pluszhőszigetelőként, fényvisszaverőként, árnyékolóként, zajvédőként megjelentek úgy, hogy nem vettek el termelési eszközt.Az a legfontosabb dolog, amiben vitázom önökkel ennek a konstrukciónak és ennek a mindössze kétoldalas törvénymódosításnak a kapcsán, hogy a termőföld hasznosításának ez mennyire lehetséges eszköze. Az előterjesztésből az derül ki, hogy nagyjából fél megawatt teljesítményig teremtenék meg a lehetőségét ennek, illetve, ha jól emlékszem, akkor 3 kilométeres hálózatfejlesztésen belül kellene lenni a fejlesztéseknek. Ebből az következne ha a mostani hatékonyságú napelemrendszereket nézzük, akkor ezek félhektáros-hektáros nagyságrendű területeket vesznek igénybe, tehát ötezer és tízezer négyzetméter között, azt hiszem, nagyjából ennyi , hogy ez egy nagytermelőtől, nem is kell hogy nagy legyen, tehát egy közepes termelőtől, egy 50-60 hektáros termelőtől az, hogy egy hektárt erre áldozzon, már nem jelent nagy áldozatot valószínűleg, de a kicsiknél igen. Pont a déli részein az országnak, Szeged környékén, ahol pont a fóliasátras gyümölcstermelési, zöldségtermelési területek vannak, ahol lényegesen kisebb termőterületeken dolgoznak, tehát egy fóliasátras rendszerben egy hektáron meg tudják termelni azt, ami egy családnak megélhetést jelent, ott pont nem fog ez megoldást jelenteni. Ott pont az jelentene megoldást, ha másmilyen megoldással és konstrukcióval lehetne igénybe venni. Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. (12.30)A napelem nem pusztán energiatermelő eszköz, minden további nélkül fedélszerkezetként, árnyékolóként, zajvédőként éppúgy használható. Éppen ezért kiegészítő fémszerkezetekre kitenni a termőföldre nem biztos, hogy a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás, nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb. Képzelje el, államtitkár úr, ha mondjuk, van egy állattartótelepem ugye, ezek a hodályok jó hosszúak, mert kell benne a jószág, 50-60 méteresek , akkor miért nem jó az, ha arra telepítem ezt a rendszert? Miért kellene a termőföldre telepítenem? És a mezőgazdasági épületeknek és infrastruktúrának egy jelentős része, magtárolók, szárítók, kerítések, egy halom lehetőséget teremtene, hogy olyan helyszínen telepítsük ezt, ami nem vesz el feltétlenül termelési eszközt, magyarul termőföldet. Ha akár a Solanova dunaújvárosi projektjét nézzük, akár itt a III. kerületben nézzük az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket, de egyébként a győri Széchenyi Egyetemen is vannak ennek modellkezdeményezései, minden olyan modellprogram, amelyet pilotként megcsináltak úgy, hogy egy-egy épületre, egy-egy infrastruktúrára, ha úgy tetszik, barnamezős napelem-telepítéssel valósítottak meg, ezek egytől egyig olyanok, amelyek járulékosan hozzájárultak egy halom más feladathoz: épületeken pluszhőszigetelőként, fényvisszaverőként, árnyékolóként, zajvédőként megjelentek úgy, hogy nem vettek el termelési eszközt.Az a legfontosabb dolog, amiben vitázom önökkel ennek a konstrukciónak és ennek a mindössze kétoldalas törvénymódosításnak a kapcsán, hogy a termőföld hasznosításának ez mennyire lehetséges eszköze. Az előterjesztésből az derül ki, hogy nagyjából fél megawatt teljesítményig teremtenék meg a lehetőségét ennek, illetve, ha jól emlékszem, akkor 3 kilométeres hálózatfejlesztésen belül kellene lenni a fejlesztéseknek. Ebből az következne ha a mostani hatékonyságú napelemrendszereket nézzük, akkor ezek félhektáros-hektáros nagyságrendű területeket vesznek igénybe, tehát ötezer és tízezer négyzetméter között, azt hiszem, nagyjából ennyi , hogy ez egy nagytermelőtől, nem is kell hogy nagy legyen, tehát egy közepes termelőtől, egy 50-60 hektáros termelőtől az, hogy egy hektárt erre áldozzon, már nem jelent nagy áldozatot valószínűleg, de a kicsiknél igen. Pont a déli részein az országnak, Szeged környékén, ahol pont a fóliasátras gyümölcstermelési, zöldségtermelési területek vannak, ahol lényegesen kisebb termőterületeken dolgoznak, tehát egy fóliasátras rendszerben egy hektáron meg tudják termelni azt, ami egy családnak megélhetést jelent, ott pont nem fog ez megoldást jelenteni. Ott pont az jelentene megoldást, ha másmilyen megoldással és konstrukcióval lehetne igénybe venni. Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. A napelem nem pusztán energiatermelő eszköz, minden további nélkül fedélszerkezetként, árnyékolóként, zajvédőként éppúgy használható. Éppen ezért kiegészítő fémszerkezetekre kitenni a termőföldre nem biztos, hogy a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás, nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb. Képzelje el, államtitkár úr, ha mondjuk, van egy állattartótelepem ugye, ezek a hodályok jó hosszúak, mert kell benne a jószág, 50-60 méteresek , akkor miért nem jó az, ha arra telepítem ezt a rendszert? Miért kellene a termőföldre telepítenem? És a mezőgazdasági épületeknek és infrastruktúrának egy jelentős része, magtárolók, szárítók, kerítések, egy halom lehetőséget teremtene, hogy olyan helyszínen telepítsük ezt, ami nem vesz el feltétlenül termelési eszközt, magyarul termőföldet. Ha akár a Solanova dunaújvárosi projektjét nézzük, akár itt a III. kerületben nézzük az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket, de egyébként a győri Széchenyi Egyetemen is vannak ennek modellkezdeményezései, minden olyan modellprogram, amelyet pilotként megcsináltak úgy, hogy egy-egy épületre, egy-egy infrastruktúrára, ha úgy tetszik, barnamezős napelem-telepítéssel valósítottak meg, ezek egytől egyig olyanok, amelyek járulékosan hozzájárultak egy halom más feladathoz: épületeken pluszhőszigetelőként, fényvisszaverőként, árnyékolóként, zajvédőként megjelentek úgy, hogy nem vettek el termelési eszközt.Az a legfontosabb dolog, amiben vitázom önökkel ennek a konstrukciónak és ennek a mindössze kétoldalas törvénymódosításnak a kapcsán, hogy a termőföld hasznosításának ez mennyire lehetséges eszköze. Az előterjesztésből az derül ki, hogy nagyjából fél megawatt teljesítményig teremtenék meg a lehetőségét ennek, illetve, ha jól emlékszem, akkor 3 kilométeres hálózatfejlesztésen belül kellene lenni a fejlesztéseknek. Ebből az következne ha a mostani hatékonyságú napelemrendszereket nézzük, akkor ezek félhektáros-hektáros nagyságrendű területeket vesznek igénybe, tehát ötezer és tízezer négyzetméter között, azt hiszem, nagyjából ennyi , hogy ez egy nagytermelőtől, nem is kell hogy nagy legyen, tehát egy közepes termelőtől, egy 50-60 hektáros termelőtől az, hogy egy hektárt erre áldozzon, már nem jelent nagy áldozatot valószínűleg, de a kicsiknél igen. Pont a déli részein az országnak, Szeged környékén, ahol pont a fóliasátras gyümölcstermelési, zöldségtermelési területek vannak, ahol lényegesen kisebb termőterületeken dolgoznak, tehát egy fóliasátras rendszerben egy hektáron meg tudják termelni azt, ami egy családnak megélhetést jelent, ott pont nem fog ez megoldást jelenteni. Ott pont az jelentene megoldást, ha másmilyen megoldással és konstrukcióval lehetne igénybe venni. Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. A napelem nem pusztán energiatermelő eszköz, minden további nélkül fedélszerkezetként, árnyékolóként, zajvédőként éppúgy használható. Éppen ezért kiegészítő fémszerkezetekre kitenni a termőföldre nem biztos, hogy a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás, nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb. Képzelje el, államtitkár úr, ha mondjuk, van egy állattartótelepem ugye, ezek a hodályok jó hosszúak, mert kell benne a jószág, 50-60 méteresek , akkor miért nem jó az, ha arra telepítem ezt a rendszert? Miért kellene a termőföldre telepítenem? És a mezőgazdasági épületeknek és infrastruktúrának egy jelentős része, magtárolók, szárítók, kerítések, egy halom lehetőséget teremtene, hogy olyan helyszínen telepítsük ezt, ami nem vesz el feltétlenül termelési eszközt, magyarul termőföldet. Ha akár a Solanova dunaújvárosi projektjét nézzük, akár itt a III. kerületben nézzük az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket, de egyébként a győri Széchenyi Egyetemen is vannak ennek modellkezdeményezései, minden olyan modellprogram, amelyet pilotként megcsináltak úgy, hogy egy-egy épületre, egy-egy infrastruktúrára, ha úgy tetszik, barnamezős napelem-telepítéssel valósítottak meg, ezek egytől egyig olyanok, amelyek járulékosan hozzájárultak egy halom más feladathoz: épületeken pluszhőszigetelőként, fényvisszaverőként, árnyékolóként, zajvédőként megjelentek úgy, hogy nem vettek el termelési eszközt.Az a legfontosabb dolog, amiben vitázom önökkel ennek a konstrukciónak és ennek a mindössze kétoldalas törvénymódosításnak a kapcsán, hogy a termőföld hasznosításának ez mennyire lehetséges eszköze. Az előterjesztésből az derül ki, hogy nagyjából fél megawatt teljesítményig teremtenék meg a lehetőségét ennek, illetve, ha jól emlékszem, akkor 3 kilométeres hálózatfejlesztésen belül kellene lenni a fejlesztéseknek. Ebből az következne ha a mostani hatékonyságú napelemrendszereket nézzük, akkor ezek félhektáros-hektáros nagyságrendű területeket vesznek igénybe, tehát ötezer és tízezer négyzetméter között, azt hiszem, nagyjából ennyi , hogy ez egy nagytermelőtől, nem is kell hogy nagy legyen, tehát egy közepes termelőtől, egy 50-60 hektáros termelőtől az, hogy egy hektárt erre áldozzon, már nem jelent nagy áldozatot valószínűleg, de a kicsiknél igen. Pont a déli részein az országnak, Szeged környékén, ahol pont a fóliasátras gyümölcstermelési, zöldségtermelési területek vannak, ahol lényegesen kisebb termőterületeken dolgoznak, tehát egy fóliasátras rendszerben egy hektáron meg tudják termelni azt, ami egy családnak megélhetést jelent, ott pont nem fog ez megoldást jelenteni. Ott pont az jelentene megoldást, ha másmilyen megoldással és konstrukcióval lehetne igénybe venni. Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Ha akár a Solanova dunaújvárosi projektjét nézzük, akár itt a III. kerületben nézzük az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket, de egyébként a győri Széchenyi Egyetemen is vannak ennek modellkezdeményezései, minden olyan modellprogram, amelyet pilotként megcsináltak úgy, hogy egy-egy épületre, egy-egy infrastruktúrára, ha úgy tetszik, barnamezős napelem-telepítéssel valósítottak meg, ezek egytől egyig olyanok, amelyek járulékosan hozzájárultak egy halom más feladathoz: épületeken pluszhőszigetelőként, fényvisszaverőként, árnyékolóként, zajvédőként megjelentek úgy, hogy nem vettek el termelési eszközt.Az a legfontosabb dolog, amiben vitázom önökkel ennek a konstrukciónak és ennek a mindössze kétoldalas törvénymódosításnak a kapcsán, hogy a termőföld hasznosításának ez mennyire lehetséges eszköze. Az előterjesztésből az derül ki, hogy nagyjából fél megawatt teljesítményig teremtenék meg a lehetőségét ennek, illetve, ha jól emlékszem, akkor 3 kilométeres hálózatfejlesztésen belül kellene lenni a fejlesztéseknek. Ebből az következne ha a mostani hatékonyságú napelemrendszereket nézzük, akkor ezek félhektáros-hektáros nagyságrendű területeket vesznek igénybe, tehát ötezer és tízezer négyzetméter között, azt hiszem, nagyjából ennyi , hogy ez egy nagytermelőtől, nem is kell hogy nagy legyen, tehát egy közepes termelőtől, egy 50-60 hektáros termelőtől az, hogy egy hektárt erre áldozzon, már nem jelent nagy áldozatot valószínűleg, de a kicsiknél igen. Pont a déli részein az országnak, Szeged környékén, ahol pont a fóliasátras gyümölcstermelési, zöldségtermelési területek vannak, ahol lényegesen kisebb termőterületeken dolgoznak, tehát egy fóliasátras rendszerben egy hektáron meg tudják termelni azt, ami egy családnak megélhetést jelent, ott pont nem fog ez megoldást jelenteni. Ott pont az jelentene megoldást, ha másmilyen megoldással és konstrukcióval lehetne igénybe venni. Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Az a legfontosabb dolog, amiben vitázom önökkel ennek a konstrukciónak és ennek a mindössze kétoldalas törvénymódosításnak a kapcsán, hogy a termőföld hasznosításának ez mennyire lehetséges eszköze. Az előterjesztésből az derül ki, hogy nagyjából fél megawatt teljesítményig teremtenék meg a lehetőségét ennek, illetve, ha jól emlékszem, akkor 3 kilométeres hálózatfejlesztésen belül kellene lenni a fejlesztéseknek. Ebből az következne ha a mostani hatékonyságú napelemrendszereket nézzük, akkor ezek félhektáros-hektáros nagyságrendű területeket vesznek igénybe, tehát ötezer és tízezer négyzetméter között, azt hiszem, nagyjából ennyi , hogy ez egy nagytermelőtől, nem is kell hogy nagy legyen, tehát egy közepes termelőtől, egy 50-60 hektáros termelőtől az, hogy egy hektárt erre áldozzon, már nem jelent nagy áldozatot valószínűleg, de a kicsiknél igen. Pont a déli részein az országnak, Szeged környékén, ahol pont a fóliasátras gyümölcstermelési, zöldségtermelési területek vannak, ahol lényegesen kisebb termőterületeken dolgoznak, tehát egy fóliasátras rendszerben egy hektáron meg tudják termelni azt, ami egy családnak megélhetést jelent, ott pont nem fog ez megoldást jelenteni. Ott pont az jelentene megoldást, ha másmilyen megoldással és konstrukcióval lehetne igénybe venni. Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr. Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr.
  • Kepli képviselő úrral már több körben is volt alkalmam vitázni, akár a szélenergia-előterjesztésben és itt most is, az energetikai előterjesztésben. Tudja, képviselő úr, a választások közeledtével én el tudom fogadni azt az álláspontot, hogy a tények nem zavarják általában a képviselőket egy-egy vita tárgyalásakor, de talán mégsem lett volna haszontalan, ha el is olvassa magát az előterjesztést, amiről vitatkozunk, mielőtt hozzászól. Mert ha elolvasta volna, akkor két dolognak biztosan ki kellett volna derülnie az ön számára az anyagból. Egyrészt annak, hogy nem jár semmilyen támogatás ennek a beruházásnak a megkötéséhez, tehát sem európai uniós, sem pedig hazai támogatási eszközöket a kormány nem alkalmaz ebben az esetben. Tehát semmilyen pályázati forrás ezekhez a beruházásokhoz nem érhető el. A mások pont, amit ön kritikaként említett, és ami ugyancsak nem szerepel az előterjesztésben, illetve ennek a kizárása szerepel az előterjesztésben, hogy befektetők számára, vállalkozások számára elérhetetlen ez a típusú támogatás. Ez egy lehetőséget nyit, ha úgy tetszik, egy kvótát nyit földműves földtulajdonosok számára, hogy akik megfelelő nagyságú területen gazdálkodnak, és úgy döntenek, hogy ennek a területnek egy részét alternatív energia termeléséhez szeretnék használni egy hektár nagyságrendről beszélünk, ugye, Sallai képviselő úr is helyesen említette , akkor ott lehetőséget nyitunk számukra kis kapacitású naperőműparkok építésére, amelyhez kapcsolódóan a hálózat üzemeltetőjének 3 kilométeres sugarú körben kötelessége a hálózat-hozzáférés kiépítése. Tehát ebben az esetben befektetői szándék is kizárható, garantálható, hogy csak földművesekhez juthat ilyen típusú lehetőség. És természetesen igen, hogyha egy gazda úgy dönt, hogy ebbe bele szeretne vágni, akkor ahhoz vagy önerőből kell megfinanszíroznia magát a beruházást, vagy pedig a Fejlesztési Bank által kínált hitellehetőséggel vagy más hitelintézet által hitellehetőséggel is élhet. Sallai képviselő úr felvetéseire is szeretnék néhány ponton reagálni. Egyrészt az alacsony aranykorona-értékű földterület használata erre a beruházásra vonatkozóan egy opció. Ha egy gazda úgy dönt, hogy ezt a megoldást szeretné választani, akkor fel tud ide építeni egy olyan vasszerkezetet, ahogy ön is mondta, ami alatt lényegében a földterület nem sérül. Még régi mezőgazdasági ismeretekből talán, a vetésforgó logikájában gondolkodva, egy hosszabb életciklus alatt egy ilyen naperőműpark felülépítése nem biztos, hogy rosszat tesz a földnek. De ha adott esetben olyan területekkel rendelkezik, aminek a felülépítése, gondolok itt az ön által is említett állattartó telepek építményeinek a tetőráépítésére… azt sem zárja ki ez a konstrukció. Tehát nem tiltja meg senkinek azt, hogy ha valaki ilyenre szeretne telepíteni, akkor ilyenre vegye igénybe ennek a kvótának a lehetőségét. A telepítés helye tehát számtalan opciót magában foglal. A szélenergia-vita kapcsán, a képviselő úr hozta fel, csak annyiban szeretnék részt venni, hogy a kormány nem azt mondta, hogy a szélenergia nem lehet egy jó alternatívenergia-termelési megoldás. Mi azt mondtuk akkor is, hogy a magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve nem ez a legoptimálisabb, hanem sokkal inkább a nap irányába kellene elmozdulni. Abban önnek viszont nincs igaza, hogy Magyarországon számtalan ilyen magánbefektető lett volna, aki saját pénzből megfinanszírozta volna ezeket a beruházásokat, mert a 2009 óta kiadott kvótákra vonatkozóan hiába volt szabad beépíthetőségi lehetőség szélkerekekre Magyarországon, ha nem volt szubvenció a megtermelt elektromos áram áttételére vonatkozóan vagy magára a beruházás kivitelezésére vonatkozóan, akkor mégsem valósultak meg ezek a beruházások. Ott valósultak meg, ahol jelentős állami támogatás volt magára a beruházásra vonatkozóan. Tehát egészen addig, amíg kelet volt az építésre, de állami támogatás nem volt, ezek mégsem valósultak meg. Ha pedig nem valósultak meg, ez arra enged következtetni, hogy nem ezek a legoptimálisabb alternatívenergia-termelési módok Magyarországon. Az egy hektár kikerülése földhasználatból, amit ön felvetett, mely gazdáknak segít? Mi azt gondoljuk, hogy ez nagyságrendileg 3 ezer gazdának nyújthat érdemi segítséget az ország különböző pontjain. És az egy hektárnyi terület kivonása egy bizonyos aranykorona-érték alatt szerintünk nem jelent ilyen kockázatot. De még egyszer mondom, ezt a gazdák el tudják maguk dönteni, hogy ezt hová szeretnék telepíteni. A törvényjavaslat egyetlenegy lehetőséget biztosít számukra, hogy a hálózat üzemeltetőjének 3 kilométeres sugarú körön belül számukra ingyenesen ki kell építeni ezt a hozzáférési lehetőséget. Azon túl pedig, hogyha ők máshova szeretnék ezt telepíteni, akkor meg kell tudniuk állapodni a hálózatüzemeltetővel, hogy ezt hogyan, miként fogják megtenni.Az atomkérdés kapcsán pedig: azt gondolom, hogy hitvitát folytatunk egymással. Mi abban hiszünk, hogy egyrészt az ország energiastabilitása, az ország energiaellátásnak a kiszámíthatósága miatt igenis szükség van a megújulók mellett az atomenergia-kapacitásokra, ma semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy egy az egyben kiváltható lenne megújulóval. És azt gondoljuk, hogy az az egészséges mix Magyarország számára hosszú távon, hogy a Magyarországon megtermelt és várhatóan magasabb mennyiségben felhasználásra kerülő villamos energiát jelentős részben az atomerőművi kapacitásokban, a mainál sokkal jelentősebb részben megújuló forrásokban például napenergiában és egyre csökkenő mértékű, teljesen ki nem vezethető fosszilis energia mixben lehet létrehozni. El tudom fogadni azt, hogy másban hisz az LMP és a Fidesz-frakció, valószínű, hogy ha ez nem így lenne, akkor nem egymással szemben ülnénk a Parlamentben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiból.) A mások pont, amit ön kritikaként említett, és ami ugyancsak nem szerepel az előterjesztésben, illetve ennek a kizárása szerepel az előterjesztésben, hogy befektetők számára, vállalkozások számára elérhetetlen ez a típusú támogatás. Ez egy lehetőséget nyit, ha úgy tetszik, egy kvótát nyit földműves földtulajdonosok számára, hogy akik megfelelő nagyságú területen gazdálkodnak, és úgy döntenek, hogy ennek a területnek egy részét alternatív energia termeléséhez szeretnék használni egy hektár nagyságrendről beszélünk, ugye, Sallai képviselő úr is helyesen említette , akkor ott lehetőséget nyitunk számukra kis kapacitású naperőműparkok építésére, amelyhez kapcsolódóan a hálózat üzemeltetőjének 3 kilométeres sugarú körben kötelessége a hálózat-hozzáférés kiépítése. Tehát ebben az esetben befektetői szándék is kizárható, garantálható, hogy csak földművesekhez juthat ilyen típusú lehetőség. És természetesen igen, hogyha egy gazda úgy dönt, hogy ebbe bele szeretne vágni, akkor ahhoz vagy önerőből kell megfinanszíroznia magát a beruházást, vagy pedig a Fejlesztési Bank által kínált hitellehetőséggel vagy más hitelintézet által hitellehetőséggel is élhet. Sallai képviselő úr felvetéseire is szeretnék néhány ponton reagálni. Egyrészt az alacsony aranykorona-értékű földterület használata erre a beruházásra vonatkozóan egy opció. Ha egy gazda úgy dönt, hogy ezt a megoldást szeretné választani, akkor fel tud ide építeni egy olyan vasszerkezetet, ahogy ön is mondta, ami alatt lényegében a földterület nem sérül. Még régi mezőgazdasági ismeretekből talán, a vetésforgó logikájában gondolkodva, egy hosszabb életciklus alatt egy ilyen naperőműpark felülépítése nem biztos, hogy rosszat tesz a földnek. De ha adott esetben olyan területekkel rendelkezik, aminek a felülépítése, gondolok itt az ön által is említett állattartó telepek építményeinek a tetőráépítésére… azt sem zárja ki ez a konstrukció. Tehát nem tiltja meg senkinek azt, hogy ha valaki ilyenre szeretne telepíteni, akkor ilyenre vegye igénybe ennek a kvótának a lehetőségét. A telepítés helye tehát számtalan opciót magában foglal. A szélenergia-vita kapcsán, a képviselő úr hozta fel, csak annyiban szeretnék részt venni, hogy a kormány nem azt mondta, hogy a szélenergia nem lehet egy jó alternatívenergia-termelési megoldás. Mi azt mondtuk akkor is, hogy a magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve nem ez a legoptimálisabb, hanem sokkal inkább a nap irányába kellene elmozdulni. Abban önnek viszont nincs igaza, hogy Magyarországon számtalan ilyen magánbefektető lett volna, aki saját pénzből megfinanszírozta volna ezeket a beruházásokat, mert a 2009 óta kiadott kvótákra vonatkozóan hiába volt szabad beépíthetőségi lehetőség szélkerekekre Magyarországon, ha nem volt szubvenció a megtermelt elektromos áram áttételére vonatkozóan vagy magára a beruházás kivitelezésére vonatkozóan, akkor mégsem valósultak meg ezek a beruházások. Ott valósultak meg, ahol jelentős állami támogatás volt magára a beruházásra vonatkozóan. Tehát egészen addig, amíg kelet volt az építésre, de állami támogatás nem volt, ezek mégsem valósultak meg. Ha pedig nem valósultak meg, ez arra enged következtetni, hogy nem ezek a legoptimálisabb alternatívenergia-termelési módok Magyarországon. Az egy hektár kikerülése földhasználatból, amit ön felvetett, mely gazdáknak segít? Mi azt gondoljuk, hogy ez nagyságrendileg 3 ezer gazdának nyújthat érdemi segítséget az ország különböző pontjain. És az egy hektárnyi terület kivonása egy bizonyos aranykorona-érték alatt szerintünk nem jelent ilyen kockázatot. De még egyszer mondom, ezt a gazdák el tudják maguk dönteni, hogy ezt hová szeretnék telepíteni. A törvényjavaslat egyetlenegy lehetőséget biztosít számukra, hogy a hálózat üzemeltetőjének 3 kilométeres sugarú körön belül számukra ingyenesen ki kell építeni ezt a hozzáférési lehetőséget. Azon túl pedig, hogyha ők máshova szeretnék ezt telepíteni, akkor meg kell tudniuk állapodni a hálózatüzemeltetővel, hogy ezt hogyan, miként fogják megtenni.Az atomkérdés kapcsán pedig: azt gondolom, hogy hitvitát folytatunk egymással. Mi abban hiszünk, hogy egyrészt az ország energiastabilitása, az ország energiaellátásnak a kiszámíthatósága miatt igenis szükség van a megújulók mellett az atomenergia-kapacitásokra, ma semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy egy az egyben kiváltható lenne megújulóval. És azt gondoljuk, hogy az az egészséges mix Magyarország számára hosszú távon, hogy a Magyarországon megtermelt és várhatóan magasabb mennyiségben felhasználásra kerülő villamos energiát jelentős részben az atomerőművi kapacitásokban, a mainál sokkal jelentősebb részben megújuló forrásokban például napenergiában és egyre csökkenő mértékű, teljesen ki nem vezethető fosszilis energia mixben lehet létrehozni. El tudom fogadni azt, hogy másban hisz az LMP és a Fidesz-frakció, valószínű, hogy ha ez nem így lenne, akkor nem egymással szemben ülnénk a Parlamentben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiból.) Sallai képviselő úr felvetéseire is szeretnék néhány ponton reagálni. Egyrészt az alacsony aranykorona-értékű földterület használata erre a beruházásra vonatkozóan egy opció. Ha egy gazda úgy dönt, hogy ezt a megoldást szeretné választani, akkor fel tud ide építeni egy olyan vasszerkezetet, ahogy ön is mondta, ami alatt lényegében a földterület nem sérül. Még régi mezőgazdasági ismeretekből talán, a vetésforgó logikájában gondolkodva, egy hosszabb életciklus alatt egy ilyen naperőműpark felülépítése nem biztos, hogy rosszat tesz a földnek. De ha adott esetben olyan területekkel rendelkezik, aminek a felülépítése, gondolok itt az ön által is említett állattartó telepek építményeinek a tetőráépítésére… azt sem zárja ki ez a konstrukció. Tehát nem tiltja meg senkinek azt, hogy ha valaki ilyenre szeretne telepíteni, akkor ilyenre vegye igénybe ennek a kvótának a lehetőségét. A telepítés helye tehát számtalan opciót magában foglal. A szélenergia-vita kapcsán, a képviselő úr hozta fel, csak annyiban szeretnék részt venni, hogy a kormány nem azt mondta, hogy a szélenergia nem lehet egy jó alternatívenergia-termelési megoldás. Mi azt mondtuk akkor is, hogy a magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve nem ez a legoptimálisabb, hanem sokkal inkább a nap irányába kellene elmozdulni. Abban önnek viszont nincs igaza, hogy Magyarországon számtalan ilyen magánbefektető lett volna, aki saját pénzből megfinanszírozta volna ezeket a beruházásokat, mert a 2009 óta kiadott kvótákra vonatkozóan hiába volt szabad beépíthetőségi lehetőség szélkerekekre Magyarországon, ha nem volt szubvenció a megtermelt elektromos áram áttételére vonatkozóan vagy magára a beruházás kivitelezésére vonatkozóan, akkor mégsem valósultak meg ezek a beruházások. Ott valósultak meg, ahol jelentős állami támogatás volt magára a beruházásra vonatkozóan. Tehát egészen addig, amíg kelet volt az építésre, de állami támogatás nem volt, ezek mégsem valósultak meg. Ha pedig nem valósultak meg, ez arra enged következtetni, hogy nem ezek a legoptimálisabb alternatívenergia-termelési módok Magyarországon. Az egy hektár kikerülése földhasználatból, amit ön felvetett, mely gazdáknak segít? Mi azt gondoljuk, hogy ez nagyságrendileg 3 ezer gazdának nyújthat érdemi segítséget az ország különböző pontjain. És az egy hektárnyi terület kivonása egy bizonyos aranykorona-érték alatt szerintünk nem jelent ilyen kockázatot. De még egyszer mondom, ezt a gazdák el tudják maguk dönteni, hogy ezt hová szeretnék telepíteni. A törvényjavaslat egyetlenegy lehetőséget biztosít számukra, hogy a hálózat üzemeltetőjének 3 kilométeres sugarú körön belül számukra ingyenesen ki kell építeni ezt a hozzáférési lehetőséget. Azon túl pedig, hogyha ők máshova szeretnék ezt telepíteni, akkor meg kell tudniuk állapodni a hálózatüzemeltetővel, hogy ezt hogyan, miként fogják megtenni.Az atomkérdés kapcsán pedig: azt gondolom, hogy hitvitát folytatunk egymással. Mi abban hiszünk, hogy egyrészt az ország energiastabilitása, az ország energiaellátásnak a kiszámíthatósága miatt igenis szükség van a megújulók mellett az atomenergia-kapacitásokra, ma semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy egy az egyben kiváltható lenne megújulóval. És azt gondoljuk, hogy az az egészséges mix Magyarország számára hosszú távon, hogy a Magyarországon megtermelt és várhatóan magasabb mennyiségben felhasználásra kerülő villamos energiát jelentős részben az atomerőművi kapacitásokban, a mainál sokkal jelentősebb részben megújuló forrásokban például napenergiában és egyre csökkenő mértékű, teljesen ki nem vezethető fosszilis energia mixben lehet létrehozni. El tudom fogadni azt, hogy másban hisz az LMP és a Fidesz-frakció, valószínű, hogy ha ez nem így lenne, akkor nem egymással szemben ülnénk a Parlamentben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiból.) A szélenergia-vita kapcsán, a képviselő úr hozta fel, csak annyiban szeretnék részt venni, hogy a kormány nem azt mondta, hogy a szélenergia nem lehet egy jó alternatívenergia-termelési megoldás. Mi azt mondtuk akkor is, hogy a magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve nem ez a legoptimálisabb, hanem sokkal inkább a nap irányába kellene elmozdulni. Abban önnek viszont nincs igaza, hogy Magyarországon számtalan ilyen magánbefektető lett volna, aki saját pénzből megfinanszírozta volna ezeket a beruházásokat, mert a 2009 óta kiadott kvótákra vonatkozóan hiába volt szabad beépíthetőségi lehetőség szélkerekekre Magyarországon, ha nem volt szubvenció a megtermelt elektromos áram áttételére vonatkozóan vagy magára a beruházás kivitelezésére vonatkozóan, akkor mégsem valósultak meg ezek a beruházások. Ott valósultak meg, ahol jelentős állami támogatás volt magára a beruházásra vonatkozóan. Tehát egészen addig, amíg kelet volt az építésre, de állami támogatás nem volt, ezek mégsem valósultak meg. Ha pedig nem valósultak meg, ez arra enged következtetni, hogy nem ezek a legoptimálisabb alternatívenergia-termelési módok Magyarországon. Az egy hektár kikerülése földhasználatból, amit ön felvetett, mely gazdáknak segít? Mi azt gondoljuk, hogy ez nagyságrendileg 3 ezer gazdának nyújthat érdemi segítséget az ország különböző pontjain. És az egy hektárnyi terület kivonása egy bizonyos aranykorona-érték alatt szerintünk nem jelent ilyen kockázatot. De még egyszer mondom, ezt a gazdák el tudják maguk dönteni, hogy ezt hová szeretnék telepíteni. A törvényjavaslat egyetlenegy lehetőséget biztosít számukra, hogy a hálózat üzemeltetőjének 3 kilométeres sugarú körön belül számukra ingyenesen ki kell építeni ezt a hozzáférési lehetőséget. Azon túl pedig, hogyha ők máshova szeretnék ezt telepíteni, akkor meg kell tudniuk állapodni a hálózatüzemeltetővel, hogy ezt hogyan, miként fogják megtenni.Az atomkérdés kapcsán pedig: azt gondolom, hogy hitvitát folytatunk egymással. Mi abban hiszünk, hogy egyrészt az ország energiastabilitása, az ország energiaellátásnak a kiszámíthatósága miatt igenis szükség van a megújulók mellett az atomenergia-kapacitásokra, ma semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy egy az egyben kiváltható lenne megújulóval. És azt gondoljuk, hogy az az egészséges mix Magyarország számára hosszú távon, hogy a Magyarországon megtermelt és várhatóan magasabb mennyiségben felhasználásra kerülő villamos energiát jelentős részben az atomerőművi kapacitásokban, a mainál sokkal jelentősebb részben megújuló forrásokban például napenergiában és egyre csökkenő mértékű, teljesen ki nem vezethető fosszilis energia mixben lehet létrehozni. El tudom fogadni azt, hogy másban hisz az LMP és a Fidesz-frakció, valószínű, hogy ha ez nem így lenne, akkor nem egymással szemben ülnénk a Parlamentben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiból.) Abban önnek viszont nincs igaza, hogy Magyarországon számtalan ilyen magánbefektető lett volna, aki saját pénzből megfinanszírozta volna ezeket a beruházásokat, mert a 2009 óta kiadott kvótákra vonatkozóan hiába volt szabad beépíthetőségi lehetőség szélkerekekre Magyarországon, ha nem volt szubvenció a megtermelt elektromos áram áttételére vonatkozóan vagy magára a beruházás kivitelezésére vonatkozóan, akkor mégsem valósultak meg ezek a beruházások. Ott valósultak meg, ahol jelentős állami támogatás volt magára a beruházásra vonatkozóan. Tehát egészen addig, amíg kelet volt az építésre, de állami támogatás nem volt, ezek mégsem valósultak meg. Ha pedig nem valósultak meg, ez arra enged következtetni, hogy nem ezek a legoptimálisabb alternatívenergia-termelési módok Magyarországon. Az egy hektár kikerülése földhasználatból, amit ön felvetett, mely gazdáknak segít? Mi azt gondoljuk, hogy ez nagyságrendileg 3 ezer gazdának nyújthat érdemi segítséget az ország különböző pontjain. És az egy hektárnyi terület kivonása egy bizonyos aranykorona-érték alatt szerintünk nem jelent ilyen kockázatot. De még egyszer mondom, ezt a gazdák el tudják maguk dönteni, hogy ezt hová szeretnék telepíteni. A törvényjavaslat egyetlenegy lehetőséget biztosít számukra, hogy a hálózat üzemeltetőjének 3 kilométeres sugarú körön belül számukra ingyenesen ki kell építeni ezt a hozzáférési lehetőséget. Azon túl pedig, hogyha ők máshova szeretnék ezt telepíteni, akkor meg kell tudniuk állapodni a hálózatüzemeltetővel, hogy ezt hogyan, miként fogják megtenni.Az atomkérdés kapcsán pedig: azt gondolom, hogy hitvitát folytatunk egymással. Mi abban hiszünk, hogy egyrészt az ország energiastabilitása, az ország energiaellátásnak a kiszámíthatósága miatt igenis szükség van a megújulók mellett az atomenergia-kapacitásokra, ma semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy egy az egyben kiváltható lenne megújulóval. És azt gondoljuk, hogy az az egészséges mix Magyarország számára hosszú távon, hogy a Magyarországon megtermelt és várhatóan magasabb mennyiségben felhasználásra kerülő villamos energiát jelentős részben az atomerőművi kapacitásokban, a mainál sokkal jelentősebb részben megújuló forrásokban például napenergiában és egyre csökkenő mértékű, teljesen ki nem vezethető fosszilis energia mixben lehet létrehozni. El tudom fogadni azt, hogy másban hisz az LMP és a Fidesz-frakció, valószínű, hogy ha ez nem így lenne, akkor nem egymással szemben ülnénk a Parlamentben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiból.) Ott valósultak meg, ahol jelentős állami támogatás volt magára a beruházásra vonatkozóan. Tehát egészen addig, amíg kelet volt az építésre, de állami támogatás nem volt, ezek mégsem valósultak meg. Ha pedig nem valósultak meg, ez arra enged következtetni, hogy nem ezek a legoptimálisabb alternatívenergia-termelési módok Magyarországon. Az egy hektár kikerülése földhasználatból, amit ön felvetett, mely gazdáknak segít? Mi azt gondoljuk, hogy ez nagyságrendileg 3 ezer gazdának nyújthat érdemi segítséget az ország különböző pontjain. És az egy hektárnyi terület kivonása egy bizonyos aranykorona-érték alatt szerintünk nem jelent ilyen kockázatot. De még egyszer mondom, ezt a gazdák el tudják maguk dönteni, hogy ezt hová szeretnék telepíteni. A törvényjavaslat egyetlenegy lehetőséget biztosít számukra, hogy a hálózat üzemeltetőjének 3 kilométeres sugarú körön belül számukra ingyenesen ki kell építeni ezt a hozzáférési lehetőséget. Azon túl pedig, hogyha ők máshova szeretnék ezt telepíteni, akkor meg kell tudniuk állapodni a hálózatüzemeltetővel, hogy ezt hogyan, miként fogják megtenni.Az atomkérdés kapcsán pedig: azt gondolom, hogy hitvitát folytatunk egymással. Mi abban hiszünk, hogy egyrészt az ország energiastabilitása, az ország energiaellátásnak a kiszámíthatósága miatt igenis szükség van a megújulók mellett az atomenergia-kapacitásokra, ma semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy egy az egyben kiváltható lenne megújulóval. És azt gondoljuk, hogy az az egészséges mix Magyarország számára hosszú távon, hogy a Magyarországon megtermelt és várhatóan magasabb mennyiségben felhasználásra kerülő villamos energiát jelentős részben az atomerőművi kapacitásokban, a mainál sokkal jelentősebb részben megújuló forrásokban például napenergiában és egyre csökkenő mértékű, teljesen ki nem vezethető fosszilis energia mixben lehet létrehozni. El tudom fogadni azt, hogy másban hisz az LMP és a Fidesz-frakció, valószínű, hogy ha ez nem így lenne, akkor nem egymással szemben ülnénk a Parlamentben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiból.) Az egy hektár kikerülése földhasználatból, amit ön felvetett, mely gazdáknak segít? Mi azt gondoljuk, hogy ez nagyságrendileg 3 ezer gazdának nyújthat érdemi segítséget az ország különböző pontjain. És az egy hektárnyi terület kivonása egy bizonyos aranykorona-érték alatt szerintünk nem jelent ilyen kockázatot. De még egyszer mondom, ezt a gazdák el tudják maguk dönteni, hogy ezt hová szeretnék telepíteni. A törvényjavaslat egyetlenegy lehetőséget biztosít számukra, hogy a hálózat üzemeltetőjének 3 kilométeres sugarú körön belül számukra ingyenesen ki kell építeni ezt a hozzáférési lehetőséget. Azon túl pedig, hogyha ők máshova szeretnék ezt telepíteni, akkor meg kell tudniuk állapodni a hálózatüzemeltetővel, hogy ezt hogyan, miként fogják megtenni.Az atomkérdés kapcsán pedig: azt gondolom, hogy hitvitát folytatunk egymással. Mi abban hiszünk, hogy egyrészt az ország energiastabilitása, az ország energiaellátásnak a kiszámíthatósága miatt igenis szükség van a megújulók mellett az atomenergia-kapacitásokra, ma semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy egy az egyben kiváltható lenne megújulóval. És azt gondoljuk, hogy az az egészséges mix Magyarország számára hosszú távon, hogy a Magyarországon megtermelt és várhatóan magasabb mennyiségben felhasználásra kerülő villamos energiát jelentős részben az atomerőművi kapacitásokban, a mainál sokkal jelentősebb részben megújuló forrásokban például napenergiában és egyre csökkenő mértékű, teljesen ki nem vezethető fosszilis energia mixben lehet létrehozni. El tudom fogadni azt, hogy másban hisz az LMP és a Fidesz-frakció, valószínű, hogy ha ez nem így lenne, akkor nem egymással szemben ülnénk a Parlamentben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiból.) Az atomkérdés kapcsán pedig: azt gondolom, hogy hitvitát folytatunk egymással. Mi abban hiszünk, hogy egyrészt az ország energiastabilitása, az ország energiaellátásnak a kiszámíthatósága miatt igenis szükség van a megújulók mellett az atomenergia-kapacitásokra, ma semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy egy az egyben kiváltható lenne megújulóval. És azt gondoljuk, hogy az az egészséges mix Magyarország számára hosszú távon, hogy a Magyarországon megtermelt és várhatóan magasabb mennyiségben felhasználásra kerülő villamos energiát jelentős részben az atomerőművi kapacitásokban, a mainál sokkal jelentősebb részben megújuló forrásokban például napenergiában és egyre csökkenő mértékű, teljesen ki nem vezethető fosszilis energia mixben lehet létrehozni. El tudom fogadni azt, hogy másban hisz az LMP és a Fidesz-frakció, valószínű, hogy ha ez nem így lenne, akkor nem egymással szemben ülnénk a Parlamentben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiból.) El tudom fogadni azt, hogy másban hisz az LMP és a Fidesz-frakció, valószínű, hogy ha ez nem így lenne, akkor nem egymással szemben ülnénk a Parlamentben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiból.)
  • (12.40)Megadom a szót miniszterhelyettes úrnak, államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon! Megadom a szót miniszterhelyettes úrnak, államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon! Megadom a szót miniszterhelyettes úrnak, államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon!