• Arról sem szól, hogy az Európai Unió vagy az európai integráció önmagában véve rossz dologgá válna amiatt, mert a Bizottság túlterjeszkedik az Európai Unió alapszerződésében rögzített hatáskörén. Vagyis amikor kiállunk Lengyelország mellett, azzal nem euroszkeptikusok vagyunk, és minden híresztelés ellenére nem akarunk sem kilépni az Európai Unióból, sem meggyengíteni az Európai Uniót, sem lebontani azt.Arról sem szól a terítéken lévő határozati javaslatunk, hogy ne lenne jelentősége annak, hogy az Európai Unió betartassa a tagállamokkal és ő maga is betartsa saját értékrendjét. Lelkes támogatói vagyunk például annak a polgári kezdeményezésnek, amely arra irányul, hogy a kisebbségpolitikában az Európai Unió tartassa be saját értékrendjét, és bízunk abban, hogy az az egymillió aláírás, ami április elejéig előreláthatólag össze is fog gyűlni, azt követően az Európai Uniónak élvezni fogja a teljes támogatását ennek az értékrendi elkötelezettségnek a talaján.Továbbá arról sem szól az előterjesztésünk, hogy csak magunknak vindikálnánk az igazság kimondását az Európai Unióban. Bárkivel készek vagyunk érveinket ütköztetni arról, hogy mire van és mire nincs joga az Európai Unió intézményeinek Lengyelországgal, illetőleg bármely tagállammal szemben. Ezért is írjuk most le az álláspontunkat, mert vitatkozni szeretnénk azzal az állásponttal, ami nem egyezik a miénkkel.És végül arról sem szól az előterjesztés, hogy a magyar-lengyel barátság bármilyen értelemben ellensúlya lenne az Európai Uniónak vagy bármely másik uniós tagnemzettel fenntartott kapcsolatunknak. A magyar-lengyel barátság nem ellensúly, hanem meggyőződésünk szerint hozzáadott érték az európai integrációban, mint ahogy minden nemzetnek a másikkal fönntartott barátsága nem gyengíti, hanem erősíti az európai integrációt.Amiről viszont szól ez a határozati javaslat, az az, hogy az Európai Unió meggyőződésünk szerint nem arra való, hogy a tagállamok belpolitikai vitáit eldöntse. Erre a tagállamok parlamentáris rendszere való. Ez lengyel belügy, lengyel hatáskör, ez a lengyel szuverenitás része, vagyis a tagállamok szuverenitásáról nagyon is szól ez a mostani Lengyelország kontra Európai Unió vita. És ha egyszer Lengyelország belügyeibe ilyen szinten beavatkozik az Európai Unió, akkor onnantól kezdve precedenst teremt további beavatkozásokra is. Tehát amit ma megtesz Lengyelországgal szemben, azt holnap megteheti bármely más tagállammal szemben is. Ha sarkítani akarnám a kérdést, akkor úgy tenném fel, hogy végül is ki írja itt a lengyel alkotmányt. Van még a lengyel alkotmány megírásához joga a lengyeleknek, vagy ezt is szívesen átvállalja tőlük a fáradhatatlan Európai Bizottság?Arról is szól az előterjesztésünk, hogy nem fogadjuk el az Európai Unió alapszerződése csűrcsavarásával kialakított döntéseket. Az számít, ami a szerződésben le van írva és nem az, amit balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál fogva belemagyaráznak az Európai Unió alapszerződésébe. (9.00)Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Arról sem szól a terítéken lévő határozati javaslatunk, hogy ne lenne jelentősége annak, hogy az Európai Unió betartassa a tagállamokkal és ő maga is betartsa saját értékrendjét. Lelkes támogatói vagyunk például annak a polgári kezdeményezésnek, amely arra irányul, hogy a kisebbségpolitikában az Európai Unió tartassa be saját értékrendjét, és bízunk abban, hogy az az egymillió aláírás, ami április elejéig előreláthatólag össze is fog gyűlni, azt követően az Európai Uniónak élvezni fogja a teljes támogatását ennek az értékrendi elkötelezettségnek a talaján.Továbbá arról sem szól az előterjesztésünk, hogy csak magunknak vindikálnánk az igazság kimondását az Európai Unióban. Bárkivel készek vagyunk érveinket ütköztetni arról, hogy mire van és mire nincs joga az Európai Unió intézményeinek Lengyelországgal, illetőleg bármely tagállammal szemben. Ezért is írjuk most le az álláspontunkat, mert vitatkozni szeretnénk azzal az állásponttal, ami nem egyezik a miénkkel.És végül arról sem szól az előterjesztés, hogy a magyar-lengyel barátság bármilyen értelemben ellensúlya lenne az Európai Uniónak vagy bármely másik uniós tagnemzettel fenntartott kapcsolatunknak. A magyar-lengyel barátság nem ellensúly, hanem meggyőződésünk szerint hozzáadott érték az európai integrációban, mint ahogy minden nemzetnek a másikkal fönntartott barátsága nem gyengíti, hanem erősíti az európai integrációt.Amiről viszont szól ez a határozati javaslat, az az, hogy az Európai Unió meggyőződésünk szerint nem arra való, hogy a tagállamok belpolitikai vitáit eldöntse. Erre a tagállamok parlamentáris rendszere való. Ez lengyel belügy, lengyel hatáskör, ez a lengyel szuverenitás része, vagyis a tagállamok szuverenitásáról nagyon is szól ez a mostani Lengyelország kontra Európai Unió vita. És ha egyszer Lengyelország belügyeibe ilyen szinten beavatkozik az Európai Unió, akkor onnantól kezdve precedenst teremt további beavatkozásokra is. Tehát amit ma megtesz Lengyelországgal szemben, azt holnap megteheti bármely más tagállammal szemben is. Ha sarkítani akarnám a kérdést, akkor úgy tenném fel, hogy végül is ki írja itt a lengyel alkotmányt. Van még a lengyel alkotmány megírásához joga a lengyeleknek, vagy ezt is szívesen átvállalja tőlük a fáradhatatlan Európai Bizottság?Arról is szól az előterjesztésünk, hogy nem fogadjuk el az Európai Unió alapszerződése csűrcsavarásával kialakított döntéseket. Az számít, ami a szerződésben le van írva és nem az, amit balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál fogva belemagyaráznak az Európai Unió alapszerződésébe. (9.00)Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Továbbá arról sem szól az előterjesztésünk, hogy csak magunknak vindikálnánk az igazság kimondását az Európai Unióban. Bárkivel készek vagyunk érveinket ütköztetni arról, hogy mire van és mire nincs joga az Európai Unió intézményeinek Lengyelországgal, illetőleg bármely tagállammal szemben. Ezért is írjuk most le az álláspontunkat, mert vitatkozni szeretnénk azzal az állásponttal, ami nem egyezik a miénkkel.És végül arról sem szól az előterjesztés, hogy a magyar-lengyel barátság bármilyen értelemben ellensúlya lenne az Európai Uniónak vagy bármely másik uniós tagnemzettel fenntartott kapcsolatunknak. A magyar-lengyel barátság nem ellensúly, hanem meggyőződésünk szerint hozzáadott érték az európai integrációban, mint ahogy minden nemzetnek a másikkal fönntartott barátsága nem gyengíti, hanem erősíti az európai integrációt.Amiről viszont szól ez a határozati javaslat, az az, hogy az Európai Unió meggyőződésünk szerint nem arra való, hogy a tagállamok belpolitikai vitáit eldöntse. Erre a tagállamok parlamentáris rendszere való. Ez lengyel belügy, lengyel hatáskör, ez a lengyel szuverenitás része, vagyis a tagállamok szuverenitásáról nagyon is szól ez a mostani Lengyelország kontra Európai Unió vita. És ha egyszer Lengyelország belügyeibe ilyen szinten beavatkozik az Európai Unió, akkor onnantól kezdve precedenst teremt további beavatkozásokra is. Tehát amit ma megtesz Lengyelországgal szemben, azt holnap megteheti bármely más tagállammal szemben is. Ha sarkítani akarnám a kérdést, akkor úgy tenném fel, hogy végül is ki írja itt a lengyel alkotmányt. Van még a lengyel alkotmány megírásához joga a lengyeleknek, vagy ezt is szívesen átvállalja tőlük a fáradhatatlan Európai Bizottság?Arról is szól az előterjesztésünk, hogy nem fogadjuk el az Európai Unió alapszerződése csűrcsavarásával kialakított döntéseket. Az számít, ami a szerződésben le van írva és nem az, amit balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál fogva belemagyaráznak az Európai Unió alapszerződésébe. (9.00)Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) És végül arról sem szól az előterjesztés, hogy a magyar-lengyel barátság bármilyen értelemben ellensúlya lenne az Európai Uniónak vagy bármely másik uniós tagnemzettel fenntartott kapcsolatunknak. A magyar-lengyel barátság nem ellensúly, hanem meggyőződésünk szerint hozzáadott érték az európai integrációban, mint ahogy minden nemzetnek a másikkal fönntartott barátsága nem gyengíti, hanem erősíti az európai integrációt.Amiről viszont szól ez a határozati javaslat, az az, hogy az Európai Unió meggyőződésünk szerint nem arra való, hogy a tagállamok belpolitikai vitáit eldöntse. Erre a tagállamok parlamentáris rendszere való. Ez lengyel belügy, lengyel hatáskör, ez a lengyel szuverenitás része, vagyis a tagállamok szuverenitásáról nagyon is szól ez a mostani Lengyelország kontra Európai Unió vita. És ha egyszer Lengyelország belügyeibe ilyen szinten beavatkozik az Európai Unió, akkor onnantól kezdve precedenst teremt további beavatkozásokra is. Tehát amit ma megtesz Lengyelországgal szemben, azt holnap megteheti bármely más tagállammal szemben is. Ha sarkítani akarnám a kérdést, akkor úgy tenném fel, hogy végül is ki írja itt a lengyel alkotmányt. Van még a lengyel alkotmány megírásához joga a lengyeleknek, vagy ezt is szívesen átvállalja tőlük a fáradhatatlan Európai Bizottság?Arról is szól az előterjesztésünk, hogy nem fogadjuk el az Európai Unió alapszerződése csűrcsavarásával kialakított döntéseket. Az számít, ami a szerződésben le van írva és nem az, amit balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál fogva belemagyaráznak az Európai Unió alapszerződésébe. (9.00)Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Amiről viszont szól ez a határozati javaslat, az az, hogy az Európai Unió meggyőződésünk szerint nem arra való, hogy a tagállamok belpolitikai vitáit eldöntse. Erre a tagállamok parlamentáris rendszere való. Ez lengyel belügy, lengyel hatáskör, ez a lengyel szuverenitás része, vagyis a tagállamok szuverenitásáról nagyon is szól ez a mostani Lengyelország kontra Európai Unió vita. És ha egyszer Lengyelország belügyeibe ilyen szinten beavatkozik az Európai Unió, akkor onnantól kezdve precedenst teremt további beavatkozásokra is. Tehát amit ma megtesz Lengyelországgal szemben, azt holnap megteheti bármely más tagállammal szemben is. Ha sarkítani akarnám a kérdést, akkor úgy tenném fel, hogy végül is ki írja itt a lengyel alkotmányt. Van még a lengyel alkotmány megírásához joga a lengyeleknek, vagy ezt is szívesen átvállalja tőlük a fáradhatatlan Európai Bizottság?Arról is szól az előterjesztésünk, hogy nem fogadjuk el az Európai Unió alapszerződése csűrcsavarásával kialakított döntéseket. Az számít, ami a szerződésben le van írva és nem az, amit balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál fogva belemagyaráznak az Európai Unió alapszerződésébe. (9.00)Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Arról is szól az előterjesztésünk, hogy nem fogadjuk el az Európai Unió alapszerződése csűrcsavarásával kialakított döntéseket. Az számít, ami a szerződésben le van írva és nem az, amit balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál fogva belemagyaráznak az Európai Unió alapszerződésébe. (9.00)Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.00)Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.00)Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tehát kifejezetten jogi alapon állunk. Ha az Európai Unió túllép a szerződés betűjén, akkor hatáskörön kívül, azaz illegitim módon cselekszik. Szívem szerint ezekben az esetekben a Bizottság ellen indítanék inkább kötelezettségszegési eljárást, mert az Európai Bizottság rendszeresen túllépi a saját hatáskörét, amivel egyébként a lisszaboni szerződés keretei között ruházták fel a tagállamok, illetőleg az európai polgárok.És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) És szól az előterjesztésünk arról is, hogy az Európai Uniónak a tagállamok fölé való ilyen növelését, tehát a lopakodó integrációt, azt kifejezetten elutasítjuk. Az alapszerződés szerint a Bizottság az európai szerződések őre, és pont a Bizottság szegi meg azzal, hogy hatalmával túlterjeszkedik, és beleavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes. S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) S leginkább arról szól ez az állásfoglalás, hogy amíg nincs egy konszenzusos dokumentumban rögzítve, hogy pontosan milyen cselekmények sértik az Európai Unió értékrendjét, addig ilyen cselekményeket az értékrend nevében nem lehet számonkérni az országokon. Arról is szól tehát az előterjesztésünk, hogy ha ezt bármely tagországgal szemben megteszik, akkor mi ez ellen fellépünk, mert valójában nem valami ellen, hanem valamiért lépünk fel: az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és végeredményben az európai integráció jövőjéért lépünk fel.És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) És végül arról is szól az előterjesztésünk, hogy amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen ezeréves barátunk, és ennek a barátságnak az alapja mindig is mi is volt? Európa megvédése volt. Európát együtt védtük meg olyan törekvésektől is, amelyek Európán kívülről érték Európát, mint például az oszmán hódítás. Hadd emlékeztessek arra, hogy Sobieski János jött minket megvédeni a párkányi csatában, és segített bennünket ahhoz, hogy végül megszabaduljunk a török hódoltság alól. Vagy a kommunizmus, amely ellen 1956-ban együtt indítottuk a lázadást, pontosabban elindították azt a lengyelek, mi követtük őket, és aztán ők viszonttámogattak bennünket ebben a küzdelemben; de olyan törekvésektől is, amelyeket Európából szerveztek az európai értékrend ellen, ezek ellen is együtt léptünk fel a lengyelekkel, mint például a birodalmak nemzetek fölé emelésének a példája például a Szent Szövetség keretében, amely ellen felkeléseinket vívtuk a XIX. században, így például 1848-ban Bem tábornok a Szent Szövetség ellen harcolt, amikor a magyar forradalom mellé állt. Vagy a nácizmus, amelynek lengyel áldozatai számára tömegestül adtunk menedéket, és legnagyobb büszkeségünkre van az, hogy a lengyelek számára a második világháborúban oltalmat jelenthetett az akkori Magyarország. Tehát Lengyelországért állunk ki, de Európáért, az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért harcolunk ugyanúgy együtt, ahogy annyiszor a történelemben. Ez számunkra nem pártpolitikai ügy, sem Lengyelországban, sem Magyarországon, hanem az európai eszme melletti következetes kiállás ügye akár az az ellen fellépő európaiak ellenében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, támogassák kezdeményezésünket, ezzel Lengyelországot és az Európai Unió szerződésszerű működését is támogatják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Tisztelt Ház! Mi ezt a támadását az Európai Bizottságnak egyrészt jogtalannak véljük, hiszen annak a jogi megalapozottságát illetően rendkívül komoly kérdések fogalmazódnak meg, ha nem jelenthető ki egyenesen az, hogy teljességgel jogtalan maga az eljárás szigorúan jogi szempontból is. Mindenképpen igazságtalannak tartjuk, hiszen van jó pár olyan tagállam, amely jogi értelemben, az európai szerződések betűje szerint sokkal hosszabb ideje nem tart be bizonyos kötelezettségeket, mint Lengyelország részéről ezen vélt be nem tartása bizonyos kötelezettségnek. És mindenekelőtt tiszteletlennek tartjuk az eljárást Lengyelországgal szemben, hiszen egy ország szuverenitását, egy olyan népnek a büszkeségét, a függetlenségét és a méltóságát veszik semmibe, amelyik talán minden más népnél többször és nagyobb áldozatot vállalva kiállt az európai eszmékért, az európai értékekért.Tisztelt Ház! Nevezhetjük ezt az Európai Bizottság által indított támadást Lengyelország elleni hajtóvadászatnak, nevezhetjük inkvizíciós eljárásnak, mindegy, hogy milyen szavakat használunk, a lényeg ugyanaz marad: Lengyelországot egy méltatlan politikai, egy pillanatig se tévesszük ezt szem elől: politikai támadás érte, amely mögött szeretném ismételten hangsúlyozni nehéz nem észrevenni, hogy milyen tágabb megfontolások állnak. Egyrészt hogyha megnézzük azt, hogy Közép-Európa az elmúlt években mind az európai értékrend szempontjából, mind az európai gazdasági viszonyok szempontjából milyen súlynövekedésen ment keresztül, akkor ez rámutathat arra, hogy mi állhat az európai intézmények és az intézmények mögött álló egyes európai tagállamok frusztráltsága mögött Lengyelországot illetően. Ma, tisztelt Ház, a visegrádi négyek kereskedelmi forgalma Németországgal majdnem kétszeresen haladja meg Németország és Franciaország kereskedelmi forgalmát, tehát olyan történelmi léptékű gazdasági súlynövekedésről és átrendeződésről beszélhetünk, amelyre évtizedek óta nem volt példa Európában, a nyugat-európai periféria felemelkedése óta a 70-80-as években nem volt példa arra, hogy ilyen mértékű átrendeződés történjen, és ez az átrendeződés egyre növekvő ütemű, egyre látványosabb, egyre érezhetőbb a politikai súly tekintetében is. Nyilvánvaló, hogy Közép-Európa sikeressége és a közép-európai sikertörténet rendkívüli távlatai, amelyek látszanak, sokakat bosszantanak, sokakat arra késztetnek, hogy fellépjenek ez ellen. Legalább ennyire fontos, ha nem még fontosabb az a megállapítás, hogy az eredendő és talán legfontosabb európai értékek ellen indult támadás, hiszen mely ország tekinthető autentikusabb letéteményesének olyan egyetemes és európai értékeknek, mint a függetlenség, a szabadság és az emberi méltóságnak a tisztelete, amely mellett Lengyelország a történelme során oly sokszor lándzsát tört és vérzett, oly sokat áldozott. (9.10)Egyértelmű, hogy Lengyelország lengyel ország akar maradni, ahogyan mi, magyarok is meg szeretnénk maradni magyarnak. Ez talán korunk legnagyobb kihívása, hiszen az Európai Bizottság által képviselt ideológia és még egyszer azon kormányok által képviselt ideológia, amelyek az Európai Bizottságot rendre arra késztetik, arra buzdítják, vagy egyszerűen csak lehetőséget adnak neki, hogy hatáskörét ilyen mértékben túllépje, egy teljesen más ideológiát, egy teljesen más jövőképet képviselnek, egy teljesen más ideált képzelnek el Európa számára, a vegyes társadalmak, a bevándorlótársadalmak ideálját, amely Közép-Európától oly messze áll. Hiszen a saját országunkért, annak érdekében, hogy ezt megőrizzük olyannak, amilyen, rengeteg vért hullattunk még olyan korokban is, amikor ez Nyugat-Európában már csak a történelemkönyvekből volt ismert. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ami Lengyelországgal szemben történik, azt mi Magyarországgal szembeni támadásnak vesszük, a keresztény értékek, a családcentrikus és szuverenitásalapú ország és önkép elleni támadásnak, és innen tudom biztosítani a kormány nevében Lengyelországot és az egész lengyel népet, hogy ha a folyamat odáig jut, akkor Magyarország feltételek nélkül támogatni fogja Lengyelországot, és minden olyan döntést meg fog vétózni, amely Lengyelország ellen irányul. Ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Magyarországgal szemben nemcsak politikai értelemben, hanem jogi értelemben is megindult egy hasonló eljárás, az Európai Parlament ugyanis kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Tehát nemcsak fenyeget az a veszély vagy az a kilátás, hogy Magyarországot is hasonló elbánásban részesítik, mint Lengyelországot, hanem ez már valóság, noha más szakaszban tart a velünk szembeni eljárás, mint a lengyelekkel szembeni, ez már valóság, és ez csak még erősebben azt mondatja velünk, hogy zárni kell a sorokat, és Lengyelország ilyen értelemben feltétel nélkül és mindig számíthat Magyarországra. Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Ház! Nevezhetjük ezt az Európai Bizottság által indított támadást Lengyelország elleni hajtóvadászatnak, nevezhetjük inkvizíciós eljárásnak, mindegy, hogy milyen szavakat használunk, a lényeg ugyanaz marad: Lengyelországot egy méltatlan politikai, egy pillanatig se tévesszük ezt szem elől: politikai támadás érte, amely mögött szeretném ismételten hangsúlyozni nehéz nem észrevenni, hogy milyen tágabb megfontolások állnak. Egyrészt hogyha megnézzük azt, hogy Közép-Európa az elmúlt években mind az európai értékrend szempontjából, mind az európai gazdasági viszonyok szempontjából milyen súlynövekedésen ment keresztül, akkor ez rámutathat arra, hogy mi állhat az európai intézmények és az intézmények mögött álló egyes európai tagállamok frusztráltsága mögött Lengyelországot illetően. Ma, tisztelt Ház, a visegrádi négyek kereskedelmi forgalma Németországgal majdnem kétszeresen haladja meg Németország és Franciaország kereskedelmi forgalmát, tehát olyan történelmi léptékű gazdasági súlynövekedésről és átrendeződésről beszélhetünk, amelyre évtizedek óta nem volt példa Európában, a nyugat-európai periféria felemelkedése óta a 70-80-as években nem volt példa arra, hogy ilyen mértékű átrendeződés történjen, és ez az átrendeződés egyre növekvő ütemű, egyre látványosabb, egyre érezhetőbb a politikai súly tekintetében is. Nyilvánvaló, hogy Közép-Európa sikeressége és a közép-európai sikertörténet rendkívüli távlatai, amelyek látszanak, sokakat bosszantanak, sokakat arra késztetnek, hogy fellépjenek ez ellen. Legalább ennyire fontos, ha nem még fontosabb az a megállapítás, hogy az eredendő és talán legfontosabb európai értékek ellen indult támadás, hiszen mely ország tekinthető autentikusabb letéteményesének olyan egyetemes és európai értékeknek, mint a függetlenség, a szabadság és az emberi méltóságnak a tisztelete, amely mellett Lengyelország a történelme során oly sokszor lándzsát tört és vérzett, oly sokat áldozott. (9.10)Egyértelmű, hogy Lengyelország lengyel ország akar maradni, ahogyan mi, magyarok is meg szeretnénk maradni magyarnak. Ez talán korunk legnagyobb kihívása, hiszen az Európai Bizottság által képviselt ideológia és még egyszer azon kormányok által képviselt ideológia, amelyek az Európai Bizottságot rendre arra késztetik, arra buzdítják, vagy egyszerűen csak lehetőséget adnak neki, hogy hatáskörét ilyen mértékben túllépje, egy teljesen más ideológiát, egy teljesen más jövőképet képviselnek, egy teljesen más ideált képzelnek el Európa számára, a vegyes társadalmak, a bevándorlótársadalmak ideálját, amely Közép-Európától oly messze áll. Hiszen a saját országunkért, annak érdekében, hogy ezt megőrizzük olyannak, amilyen, rengeteg vért hullattunk még olyan korokban is, amikor ez Nyugat-Európában már csak a történelemkönyvekből volt ismert. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ami Lengyelországgal szemben történik, azt mi Magyarországgal szembeni támadásnak vesszük, a keresztény értékek, a családcentrikus és szuverenitásalapú ország és önkép elleni támadásnak, és innen tudom biztosítani a kormány nevében Lengyelországot és az egész lengyel népet, hogy ha a folyamat odáig jut, akkor Magyarország feltételek nélkül támogatni fogja Lengyelországot, és minden olyan döntést meg fog vétózni, amely Lengyelország ellen irányul. Ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Magyarországgal szemben nemcsak politikai értelemben, hanem jogi értelemben is megindult egy hasonló eljárás, az Európai Parlament ugyanis kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Tehát nemcsak fenyeget az a veszély vagy az a kilátás, hogy Magyarországot is hasonló elbánásban részesítik, mint Lengyelországot, hanem ez már valóság, noha más szakaszban tart a velünk szembeni eljárás, mint a lengyelekkel szembeni, ez már valóság, és ez csak még erősebben azt mondatja velünk, hogy zárni kell a sorokat, és Lengyelország ilyen értelemben feltétel nélkül és mindig számíthat Magyarországra. Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Legalább ennyire fontos, ha nem még fontosabb az a megállapítás, hogy az eredendő és talán legfontosabb európai értékek ellen indult támadás, hiszen mely ország tekinthető autentikusabb letéteményesének olyan egyetemes és európai értékeknek, mint a függetlenség, a szabadság és az emberi méltóságnak a tisztelete, amely mellett Lengyelország a történelme során oly sokszor lándzsát tört és vérzett, oly sokat áldozott. (9.10)Egyértelmű, hogy Lengyelország lengyel ország akar maradni, ahogyan mi, magyarok is meg szeretnénk maradni magyarnak. Ez talán korunk legnagyobb kihívása, hiszen az Európai Bizottság által képviselt ideológia és még egyszer azon kormányok által képviselt ideológia, amelyek az Európai Bizottságot rendre arra késztetik, arra buzdítják, vagy egyszerűen csak lehetőséget adnak neki, hogy hatáskörét ilyen mértékben túllépje, egy teljesen más ideológiát, egy teljesen más jövőképet képviselnek, egy teljesen más ideált képzelnek el Európa számára, a vegyes társadalmak, a bevándorlótársadalmak ideálját, amely Közép-Európától oly messze áll. Hiszen a saját országunkért, annak érdekében, hogy ezt megőrizzük olyannak, amilyen, rengeteg vért hullattunk még olyan korokban is, amikor ez Nyugat-Európában már csak a történelemkönyvekből volt ismert. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ami Lengyelországgal szemben történik, azt mi Magyarországgal szembeni támadásnak vesszük, a keresztény értékek, a családcentrikus és szuverenitásalapú ország és önkép elleni támadásnak, és innen tudom biztosítani a kormány nevében Lengyelországot és az egész lengyel népet, hogy ha a folyamat odáig jut, akkor Magyarország feltételek nélkül támogatni fogja Lengyelországot, és minden olyan döntést meg fog vétózni, amely Lengyelország ellen irányul. Ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Magyarországgal szemben nemcsak politikai értelemben, hanem jogi értelemben is megindult egy hasonló eljárás, az Európai Parlament ugyanis kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Tehát nemcsak fenyeget az a veszély vagy az a kilátás, hogy Magyarországot is hasonló elbánásban részesítik, mint Lengyelországot, hanem ez már valóság, noha más szakaszban tart a velünk szembeni eljárás, mint a lengyelekkel szembeni, ez már valóság, és ez csak még erősebben azt mondatja velünk, hogy zárni kell a sorokat, és Lengyelország ilyen értelemben feltétel nélkül és mindig számíthat Magyarországra. Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.10)Egyértelmű, hogy Lengyelország lengyel ország akar maradni, ahogyan mi, magyarok is meg szeretnénk maradni magyarnak. Ez talán korunk legnagyobb kihívása, hiszen az Európai Bizottság által képviselt ideológia és még egyszer azon kormányok által képviselt ideológia, amelyek az Európai Bizottságot rendre arra késztetik, arra buzdítják, vagy egyszerűen csak lehetőséget adnak neki, hogy hatáskörét ilyen mértékben túllépje, egy teljesen más ideológiát, egy teljesen más jövőképet képviselnek, egy teljesen más ideált képzelnek el Európa számára, a vegyes társadalmak, a bevándorlótársadalmak ideálját, amely Közép-Európától oly messze áll. Hiszen a saját országunkért, annak érdekében, hogy ezt megőrizzük olyannak, amilyen, rengeteg vért hullattunk még olyan korokban is, amikor ez Nyugat-Európában már csak a történelemkönyvekből volt ismert. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ami Lengyelországgal szemben történik, azt mi Magyarországgal szembeni támadásnak vesszük, a keresztény értékek, a családcentrikus és szuverenitásalapú ország és önkép elleni támadásnak, és innen tudom biztosítani a kormány nevében Lengyelországot és az egész lengyel népet, hogy ha a folyamat odáig jut, akkor Magyarország feltételek nélkül támogatni fogja Lengyelországot, és minden olyan döntést meg fog vétózni, amely Lengyelország ellen irányul. Ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Magyarországgal szemben nemcsak politikai értelemben, hanem jogi értelemben is megindult egy hasonló eljárás, az Európai Parlament ugyanis kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Tehát nemcsak fenyeget az a veszély vagy az a kilátás, hogy Magyarországot is hasonló elbánásban részesítik, mint Lengyelországot, hanem ez már valóság, noha más szakaszban tart a velünk szembeni eljárás, mint a lengyelekkel szembeni, ez már valóság, és ez csak még erősebben azt mondatja velünk, hogy zárni kell a sorokat, és Lengyelország ilyen értelemben feltétel nélkül és mindig számíthat Magyarországra. Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.10)Egyértelmű, hogy Lengyelország lengyel ország akar maradni, ahogyan mi, magyarok is meg szeretnénk maradni magyarnak. Ez talán korunk legnagyobb kihívása, hiszen az Európai Bizottság által képviselt ideológia és még egyszer azon kormányok által képviselt ideológia, amelyek az Európai Bizottságot rendre arra késztetik, arra buzdítják, vagy egyszerűen csak lehetőséget adnak neki, hogy hatáskörét ilyen mértékben túllépje, egy teljesen más ideológiát, egy teljesen más jövőképet képviselnek, egy teljesen más ideált képzelnek el Európa számára, a vegyes társadalmak, a bevándorlótársadalmak ideálját, amely Közép-Európától oly messze áll. Hiszen a saját országunkért, annak érdekében, hogy ezt megőrizzük olyannak, amilyen, rengeteg vért hullattunk még olyan korokban is, amikor ez Nyugat-Európában már csak a történelemkönyvekből volt ismert. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ami Lengyelországgal szemben történik, azt mi Magyarországgal szembeni támadásnak vesszük, a keresztény értékek, a családcentrikus és szuverenitásalapú ország és önkép elleni támadásnak, és innen tudom biztosítani a kormány nevében Lengyelországot és az egész lengyel népet, hogy ha a folyamat odáig jut, akkor Magyarország feltételek nélkül támogatni fogja Lengyelországot, és minden olyan döntést meg fog vétózni, amely Lengyelország ellen irányul. Ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Magyarországgal szemben nemcsak politikai értelemben, hanem jogi értelemben is megindult egy hasonló eljárás, az Európai Parlament ugyanis kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Tehát nemcsak fenyeget az a veszély vagy az a kilátás, hogy Magyarországot is hasonló elbánásban részesítik, mint Lengyelországot, hanem ez már valóság, noha más szakaszban tart a velünk szembeni eljárás, mint a lengyelekkel szembeni, ez már valóság, és ez csak még erősebben azt mondatja velünk, hogy zárni kell a sorokat, és Lengyelország ilyen értelemben feltétel nélkül és mindig számíthat Magyarországra. Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Egyértelmű, hogy Lengyelország lengyel ország akar maradni, ahogyan mi, magyarok is meg szeretnénk maradni magyarnak. Ez talán korunk legnagyobb kihívása, hiszen az Európai Bizottság által képviselt ideológia és még egyszer azon kormányok által képviselt ideológia, amelyek az Európai Bizottságot rendre arra késztetik, arra buzdítják, vagy egyszerűen csak lehetőséget adnak neki, hogy hatáskörét ilyen mértékben túllépje, egy teljesen más ideológiát, egy teljesen más jövőképet képviselnek, egy teljesen más ideált képzelnek el Európa számára, a vegyes társadalmak, a bevándorlótársadalmak ideálját, amely Közép-Európától oly messze áll. Hiszen a saját országunkért, annak érdekében, hogy ezt megőrizzük olyannak, amilyen, rengeteg vért hullattunk még olyan korokban is, amikor ez Nyugat-Európában már csak a történelemkönyvekből volt ismert. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ami Lengyelországgal szemben történik, azt mi Magyarországgal szembeni támadásnak vesszük, a keresztény értékek, a családcentrikus és szuverenitásalapú ország és önkép elleni támadásnak, és innen tudom biztosítani a kormány nevében Lengyelországot és az egész lengyel népet, hogy ha a folyamat odáig jut, akkor Magyarország feltételek nélkül támogatni fogja Lengyelországot, és minden olyan döntést meg fog vétózni, amely Lengyelország ellen irányul. Ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Magyarországgal szemben nemcsak politikai értelemben, hanem jogi értelemben is megindult egy hasonló eljárás, az Európai Parlament ugyanis kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Tehát nemcsak fenyeget az a veszély vagy az a kilátás, hogy Magyarországot is hasonló elbánásban részesítik, mint Lengyelországot, hanem ez már valóság, noha más szakaszban tart a velünk szembeni eljárás, mint a lengyelekkel szembeni, ez már valóság, és ez csak még erősebben azt mondatja velünk, hogy zárni kell a sorokat, és Lengyelország ilyen értelemben feltétel nélkül és mindig számíthat Magyarországra. Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Egyértelmű, hogy Lengyelország lengyel ország akar maradni, ahogyan mi, magyarok is meg szeretnénk maradni magyarnak. Ez talán korunk legnagyobb kihívása, hiszen az Európai Bizottság által képviselt ideológia és még egyszer azon kormányok által képviselt ideológia, amelyek az Európai Bizottságot rendre arra késztetik, arra buzdítják, vagy egyszerűen csak lehetőséget adnak neki, hogy hatáskörét ilyen mértékben túllépje, egy teljesen más ideológiát, egy teljesen más jövőképet képviselnek, egy teljesen más ideált képzelnek el Európa számára, a vegyes társadalmak, a bevándorlótársadalmak ideálját, amely Közép-Európától oly messze áll. Hiszen a saját országunkért, annak érdekében, hogy ezt megőrizzük olyannak, amilyen, rengeteg vért hullattunk még olyan korokban is, amikor ez Nyugat-Európában már csak a történelemkönyvekből volt ismert. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ami Lengyelországgal szemben történik, azt mi Magyarországgal szembeni támadásnak vesszük, a keresztény értékek, a családcentrikus és szuverenitásalapú ország és önkép elleni támadásnak, és innen tudom biztosítani a kormány nevében Lengyelországot és az egész lengyel népet, hogy ha a folyamat odáig jut, akkor Magyarország feltételek nélkül támogatni fogja Lengyelországot, és minden olyan döntést meg fog vétózni, amely Lengyelország ellen irányul. Ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Magyarországgal szemben nemcsak politikai értelemben, hanem jogi értelemben is megindult egy hasonló eljárás, az Európai Parlament ugyanis kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Tehát nemcsak fenyeget az a veszély vagy az a kilátás, hogy Magyarországot is hasonló elbánásban részesítik, mint Lengyelországot, hanem ez már valóság, noha más szakaszban tart a velünk szembeni eljárás, mint a lengyelekkel szembeni, ez már valóság, és ez csak még erősebben azt mondatja velünk, hogy zárni kell a sorokat, és Lengyelország ilyen értelemben feltétel nélkül és mindig számíthat Magyarországra. Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ami Lengyelországgal szemben történik, azt mi Magyarországgal szembeni támadásnak vesszük, a keresztény értékek, a családcentrikus és szuverenitásalapú ország és önkép elleni támadásnak, és innen tudom biztosítani a kormány nevében Lengyelországot és az egész lengyel népet, hogy ha a folyamat odáig jut, akkor Magyarország feltételek nélkül támogatni fogja Lengyelországot, és minden olyan döntést meg fog vétózni, amely Lengyelország ellen irányul. Ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Magyarországgal szemben nemcsak politikai értelemben, hanem jogi értelemben is megindult egy hasonló eljárás, az Európai Parlament ugyanis kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Tehát nemcsak fenyeget az a veszély vagy az a kilátás, hogy Magyarországot is hasonló elbánásban részesítik, mint Lengyelországot, hanem ez már valóság, noha más szakaszban tart a velünk szembeni eljárás, mint a lengyelekkel szembeni, ez már valóság, és ez csak még erősebben azt mondatja velünk, hogy zárni kell a sorokat, és Lengyelország ilyen értelemben feltétel nélkül és mindig számíthat Magyarországra. Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Magyarországgal szemben nemcsak politikai értelemben, hanem jogi értelemben is megindult egy hasonló eljárás, az Európai Parlament ugyanis kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Tehát nemcsak fenyeget az a veszély vagy az a kilátás, hogy Magyarországot is hasonló elbánásban részesítik, mint Lengyelországot, hanem ez már valóság, noha más szakaszban tart a velünk szembeni eljárás, mint a lengyelekkel szembeni, ez már valóság, és ez csak még erősebben azt mondatja velünk, hogy zárni kell a sorokat, és Lengyelország ilyen értelemben feltétel nélkül és mindig számíthat Magyarországra. Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Ház! Támogatjuk a képviselő úr által ismertetett határozati javaslatot, és az a tiszteletteljes javaslatunk, kérésünk a Ház számára, hogy fontolja meg annak a változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Tisztelt Képviselőtársaim! A 7. cikket eddig még sohasem alkalmazták az Európai Unió történetében, ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben kilátásba helyezik. A Magyar Országgyűlés elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság bejelentését, tekintettel arra, hogy úgy véljük: ez egy politikai támadás a szövetségeseink ellen. A magyar álláspont szerint e döntésével a Bizottság túllépi az európai uniós alapokmányokban rögzített feladatkörét, ezért a határozati javaslat felszólítja a kormányt, hogy álljon ki Lengyelország mellett. Nem támogathatunk olyan javaslatot, amely Lengyelország uniós tagságából eredő alapvető jogainak gyakorlását korlátozza. Ezért kérem, támogassák a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • 1918 óta Európa népei sokat küzdöttek azért, hogy jogállamban élhessenek; azért, hogy a jogot, amelynek része ma már a nemzetközi jog és az európai jog is, az államhatalom betartsa. Sokat küzdöttek azért, hogy a jog betartására hivatott bíróságok függetlenek maradjanak, függetlenek maradhassanak. Sokat küzdöttek azért, hogy a végrehajtó hatalom az igazságszolgáltatást ne gyűrhesse maga alá, és hogy a bíróságok védhessék a polgárok jogait, akár még az államhatalommal szemben is. Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor ez a határozat nem a két nép barátságáról és összetartásáról szól, hanem azt kell mondanom sajnos, hogy két autokrata kormány közös nyomásgyakorlásáról, amely vállalhatatlan, a demokratikus elvekkel és a jogállam eszméjével össze nem egyeztethető közjogi törekvéseikhez próbál igazolást találni. Magyarország és Lengyelország népét pedig mintegy paravánként használva tolják maguk előtt, hogy leplezzék saját hatalomtechnikai törekvéseiket. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már elég sok írás, tanulmány, vélemény született arról, hogy hogyan néznek ki a XXI. századi autoriter rezsimek. Ezek nem hasonlíthatók a XX. századi diktatúrákhoz, egészen más a természetük, egészen mások az elveik, egészen mások a jellemzőik, egészen mások a működési módszereik. Azonban az utóbbi időben, figyelembe véve egyébként azokat az országokat elsősorban, ahol ezek kiteljesedtek, mondjuk, Oroszországot, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt megjegyzem, hogy Magyarország új jóbarátai és szövetségesei ezek az országok , és figyelembe véve egyébként most már Magyarországot és sajnos Lengyelországot is, jól definiálhatók, hogy mik ezek az elvek, mik ezek a módszerek, mik ezek a jellemzők, amelyek alapján ezek a rezsimek működnek. (9.20)Azaz nagyjából sikerült mára feltárni a XXI. századi autokráciák természetét, természetrajzát. Hogy néhány elvet említsek abszolút a teljesség igénye nélkül, és utána rátérve arra, hogy ez miért fontos most: ilyen például a nyers többségi elv, azaz a győztes mindent visz. Amelyik tagadja a fékek és ellensúlyok rendszerét, egyetlen érvet, egyetlen elvet ismer, hogy ki nyerte meg a parlamenti választást. Aztán ilyen a történelem újraírásának az igénye, aztán ilyen a demokrácia újradefiniálása általában egy-egy szócska hozzáillesztésével: forradalmi demokrácia vagy éppen Magyarországon az illiberális demokrácia. És idetartozik a szuverenitás hangsúlyozása is. A szuverenitás hangsúlyozása, hadd fogalmazzak inkább úgy, mert ez lehetne akár pozitív is: az abszolút szuverenitás doktrínájának a hangoztatása; erre kiváló példa volt államtitkár úr felszólalása. Amikor nemzetközi fórumokon ezeket az államokat kritika éri, vagy elmarasztalják őket nemzetközi jogi testületekben, és erről, még egyszer mondom, ma már tudományos művek születnek, hogy ezek általános jellemzői ezeknek a rezsimeknek akkor még hadd tegyem hozzá, hogy a hazai gyakorlatuk miatt, amiről most is szó van , akkor bizony az abszolút szuverenitás doktrínáját kezdik hangoztatni. Ez történik most is. Magyarországon ugye, elég sokat beszéltünk erről itt a parlamentben volt törekvés arra, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom maga alá gyűrje. Erről szólt az igazságügyi reform, amit, hála a Jóistennek, az ellenzék hadd fogalmazzak az önök szája íze szerint: a brüsszeli bürokraták, a Velencei Bizottság, a monitoringbizottság, az Európai Bizottság nyomására kénytelenek voltak 80 százalékban nagyjából visszavonni. Ezért nem valósult ez meg Magyarországon, és ha tekinthetünk valamit a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék közös sikerének, akkor az az, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás még úgy nagyjából független. A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor ez a határozat nem a két nép barátságáról és összetartásáról szól, hanem azt kell mondanom sajnos, hogy két autokrata kormány közös nyomásgyakorlásáról, amely vállalhatatlan, a demokratikus elvekkel és a jogállam eszméjével össze nem egyeztethető közjogi törekvéseikhez próbál igazolást találni. Magyarország és Lengyelország népét pedig mintegy paravánként használva tolják maguk előtt, hogy leplezzék saját hatalomtechnikai törekvéseiket. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már elég sok írás, tanulmány, vélemény született arról, hogy hogyan néznek ki a XXI. századi autoriter rezsimek. Ezek nem hasonlíthatók a XX. századi diktatúrákhoz, egészen más a természetük, egészen mások az elveik, egészen mások a jellemzőik, egészen mások a működési módszereik. Azonban az utóbbi időben, figyelembe véve egyébként azokat az országokat elsősorban, ahol ezek kiteljesedtek, mondjuk, Oroszországot, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt megjegyzem, hogy Magyarország új jóbarátai és szövetségesei ezek az országok , és figyelembe véve egyébként most már Magyarországot és sajnos Lengyelországot is, jól definiálhatók, hogy mik ezek az elvek, mik ezek a módszerek, mik ezek a jellemzők, amelyek alapján ezek a rezsimek működnek. (9.20)Azaz nagyjából sikerült mára feltárni a XXI. századi autokráciák természetét, természetrajzát. Hogy néhány elvet említsek abszolút a teljesség igénye nélkül, és utána rátérve arra, hogy ez miért fontos most: ilyen például a nyers többségi elv, azaz a győztes mindent visz. Amelyik tagadja a fékek és ellensúlyok rendszerét, egyetlen érvet, egyetlen elvet ismer, hogy ki nyerte meg a parlamenti választást. Aztán ilyen a történelem újraírásának az igénye, aztán ilyen a demokrácia újradefiniálása általában egy-egy szócska hozzáillesztésével: forradalmi demokrácia vagy éppen Magyarországon az illiberális demokrácia. És idetartozik a szuverenitás hangsúlyozása is. A szuverenitás hangsúlyozása, hadd fogalmazzak inkább úgy, mert ez lehetne akár pozitív is: az abszolút szuverenitás doktrínájának a hangoztatása; erre kiváló példa volt államtitkár úr felszólalása. Amikor nemzetközi fórumokon ezeket az államokat kritika éri, vagy elmarasztalják őket nemzetközi jogi testületekben, és erről, még egyszer mondom, ma már tudományos művek születnek, hogy ezek általános jellemzői ezeknek a rezsimeknek akkor még hadd tegyem hozzá, hogy a hazai gyakorlatuk miatt, amiről most is szó van , akkor bizony az abszolút szuverenitás doktrínáját kezdik hangoztatni. Ez történik most is. Magyarországon ugye, elég sokat beszéltünk erről itt a parlamentben volt törekvés arra, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom maga alá gyűrje. Erről szólt az igazságügyi reform, amit, hála a Jóistennek, az ellenzék hadd fogalmazzak az önök szája íze szerint: a brüsszeli bürokraták, a Velencei Bizottság, a monitoringbizottság, az Európai Bizottság nyomására kénytelenek voltak 80 százalékban nagyjából visszavonni. Ezért nem valósult ez meg Magyarországon, és ha tekinthetünk valamit a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék közös sikerének, akkor az az, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás még úgy nagyjából független. A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már elég sok írás, tanulmány, vélemény született arról, hogy hogyan néznek ki a XXI. századi autoriter rezsimek. Ezek nem hasonlíthatók a XX. századi diktatúrákhoz, egészen más a természetük, egészen mások az elveik, egészen mások a jellemzőik, egészen mások a működési módszereik. Azonban az utóbbi időben, figyelembe véve egyébként azokat az országokat elsősorban, ahol ezek kiteljesedtek, mondjuk, Oroszországot, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt megjegyzem, hogy Magyarország új jóbarátai és szövetségesei ezek az országok , és figyelembe véve egyébként most már Magyarországot és sajnos Lengyelországot is, jól definiálhatók, hogy mik ezek az elvek, mik ezek a módszerek, mik ezek a jellemzők, amelyek alapján ezek a rezsimek működnek. (9.20)Azaz nagyjából sikerült mára feltárni a XXI. századi autokráciák természetét, természetrajzát. Hogy néhány elvet említsek abszolút a teljesség igénye nélkül, és utána rátérve arra, hogy ez miért fontos most: ilyen például a nyers többségi elv, azaz a győztes mindent visz. Amelyik tagadja a fékek és ellensúlyok rendszerét, egyetlen érvet, egyetlen elvet ismer, hogy ki nyerte meg a parlamenti választást. Aztán ilyen a történelem újraírásának az igénye, aztán ilyen a demokrácia újradefiniálása általában egy-egy szócska hozzáillesztésével: forradalmi demokrácia vagy éppen Magyarországon az illiberális demokrácia. És idetartozik a szuverenitás hangsúlyozása is. A szuverenitás hangsúlyozása, hadd fogalmazzak inkább úgy, mert ez lehetne akár pozitív is: az abszolút szuverenitás doktrínájának a hangoztatása; erre kiváló példa volt államtitkár úr felszólalása. Amikor nemzetközi fórumokon ezeket az államokat kritika éri, vagy elmarasztalják őket nemzetközi jogi testületekben, és erről, még egyszer mondom, ma már tudományos művek születnek, hogy ezek általános jellemzői ezeknek a rezsimeknek akkor még hadd tegyem hozzá, hogy a hazai gyakorlatuk miatt, amiről most is szó van , akkor bizony az abszolút szuverenitás doktrínáját kezdik hangoztatni. Ez történik most is. Magyarországon ugye, elég sokat beszéltünk erről itt a parlamentben volt törekvés arra, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom maga alá gyűrje. Erről szólt az igazságügyi reform, amit, hála a Jóistennek, az ellenzék hadd fogalmazzak az önök szája íze szerint: a brüsszeli bürokraták, a Velencei Bizottság, a monitoringbizottság, az Európai Bizottság nyomására kénytelenek voltak 80 százalékban nagyjából visszavonni. Ezért nem valósult ez meg Magyarországon, és ha tekinthetünk valamit a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék közös sikerének, akkor az az, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás még úgy nagyjából független. A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet (9.20)Azaz nagyjából sikerült mára feltárni a XXI. századi autokráciák természetét, természetrajzát. Hogy néhány elvet említsek abszolút a teljesség igénye nélkül, és utána rátérve arra, hogy ez miért fontos most: ilyen például a nyers többségi elv, azaz a győztes mindent visz. Amelyik tagadja a fékek és ellensúlyok rendszerét, egyetlen érvet, egyetlen elvet ismer, hogy ki nyerte meg a parlamenti választást. Aztán ilyen a történelem újraírásának az igénye, aztán ilyen a demokrácia újradefiniálása általában egy-egy szócska hozzáillesztésével: forradalmi demokrácia vagy éppen Magyarországon az illiberális demokrácia. És idetartozik a szuverenitás hangsúlyozása is. A szuverenitás hangsúlyozása, hadd fogalmazzak inkább úgy, mert ez lehetne akár pozitív is: az abszolút szuverenitás doktrínájának a hangoztatása; erre kiváló példa volt államtitkár úr felszólalása. Amikor nemzetközi fórumokon ezeket az államokat kritika éri, vagy elmarasztalják őket nemzetközi jogi testületekben, és erről, még egyszer mondom, ma már tudományos művek születnek, hogy ezek általános jellemzői ezeknek a rezsimeknek akkor még hadd tegyem hozzá, hogy a hazai gyakorlatuk miatt, amiről most is szó van , akkor bizony az abszolút szuverenitás doktrínáját kezdik hangoztatni. Ez történik most is. Magyarországon ugye, elég sokat beszéltünk erről itt a parlamentben volt törekvés arra, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom maga alá gyűrje. Erről szólt az igazságügyi reform, amit, hála a Jóistennek, az ellenzék hadd fogalmazzak az önök szája íze szerint: a brüsszeli bürokraták, a Velencei Bizottság, a monitoringbizottság, az Európai Bizottság nyomására kénytelenek voltak 80 százalékban nagyjából visszavonni. Ezért nem valósult ez meg Magyarországon, és ha tekinthetünk valamit a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék közös sikerének, akkor az az, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás még úgy nagyjából független. A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet (9.20)Azaz nagyjából sikerült mára feltárni a XXI. századi autokráciák természetét, természetrajzát. Hogy néhány elvet említsek abszolút a teljesség igénye nélkül, és utána rátérve arra, hogy ez miért fontos most: ilyen például a nyers többségi elv, azaz a győztes mindent visz. Amelyik tagadja a fékek és ellensúlyok rendszerét, egyetlen érvet, egyetlen elvet ismer, hogy ki nyerte meg a parlamenti választást. Aztán ilyen a történelem újraírásának az igénye, aztán ilyen a demokrácia újradefiniálása általában egy-egy szócska hozzáillesztésével: forradalmi demokrácia vagy éppen Magyarországon az illiberális demokrácia. És idetartozik a szuverenitás hangsúlyozása is. A szuverenitás hangsúlyozása, hadd fogalmazzak inkább úgy, mert ez lehetne akár pozitív is: az abszolút szuverenitás doktrínájának a hangoztatása; erre kiváló példa volt államtitkár úr felszólalása. Amikor nemzetközi fórumokon ezeket az államokat kritika éri, vagy elmarasztalják őket nemzetközi jogi testületekben, és erről, még egyszer mondom, ma már tudományos művek születnek, hogy ezek általános jellemzői ezeknek a rezsimeknek akkor még hadd tegyem hozzá, hogy a hazai gyakorlatuk miatt, amiről most is szó van , akkor bizony az abszolút szuverenitás doktrínáját kezdik hangoztatni. Ez történik most is. Magyarországon ugye, elég sokat beszéltünk erről itt a parlamentben volt törekvés arra, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom maga alá gyűrje. Erről szólt az igazságügyi reform, amit, hála a Jóistennek, az ellenzék hadd fogalmazzak az önök szája íze szerint: a brüsszeli bürokraták, a Velencei Bizottság, a monitoringbizottság, az Európai Bizottság nyomására kénytelenek voltak 80 százalékban nagyjából visszavonni. Ezért nem valósult ez meg Magyarországon, és ha tekinthetünk valamit a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék közös sikerének, akkor az az, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás még úgy nagyjából független. A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Azaz nagyjából sikerült mára feltárni a XXI. századi autokráciák természetét, természetrajzát. Hogy néhány elvet említsek abszolút a teljesség igénye nélkül, és utána rátérve arra, hogy ez miért fontos most: ilyen például a nyers többségi elv, azaz a győztes mindent visz. Amelyik tagadja a fékek és ellensúlyok rendszerét, egyetlen érvet, egyetlen elvet ismer, hogy ki nyerte meg a parlamenti választást. Aztán ilyen a történelem újraírásának az igénye, aztán ilyen a demokrácia újradefiniálása általában egy-egy szócska hozzáillesztésével: forradalmi demokrácia vagy éppen Magyarországon az illiberális demokrácia. És idetartozik a szuverenitás hangsúlyozása is. A szuverenitás hangsúlyozása, hadd fogalmazzak inkább úgy, mert ez lehetne akár pozitív is: az abszolút szuverenitás doktrínájának a hangoztatása; erre kiváló példa volt államtitkár úr felszólalása. Amikor nemzetközi fórumokon ezeket az államokat kritika éri, vagy elmarasztalják őket nemzetközi jogi testületekben, és erről, még egyszer mondom, ma már tudományos művek születnek, hogy ezek általános jellemzői ezeknek a rezsimeknek akkor még hadd tegyem hozzá, hogy a hazai gyakorlatuk miatt, amiről most is szó van , akkor bizony az abszolút szuverenitás doktrínáját kezdik hangoztatni. Ez történik most is. Magyarországon ugye, elég sokat beszéltünk erről itt a parlamentben volt törekvés arra, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom maga alá gyűrje. Erről szólt az igazságügyi reform, amit, hála a Jóistennek, az ellenzék hadd fogalmazzak az önök szája íze szerint: a brüsszeli bürokraták, a Velencei Bizottság, a monitoringbizottság, az Európai Bizottság nyomására kénytelenek voltak 80 százalékban nagyjából visszavonni. Ezért nem valósult ez meg Magyarországon, és ha tekinthetünk valamit a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék közös sikerének, akkor az az, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás még úgy nagyjából független. A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Azaz nagyjából sikerült mára feltárni a XXI. századi autokráciák természetét, természetrajzát. Hogy néhány elvet említsek abszolút a teljesség igénye nélkül, és utána rátérve arra, hogy ez miért fontos most: ilyen például a nyers többségi elv, azaz a győztes mindent visz. Amelyik tagadja a fékek és ellensúlyok rendszerét, egyetlen érvet, egyetlen elvet ismer, hogy ki nyerte meg a parlamenti választást. Aztán ilyen a történelem újraírásának az igénye, aztán ilyen a demokrácia újradefiniálása általában egy-egy szócska hozzáillesztésével: forradalmi demokrácia vagy éppen Magyarországon az illiberális demokrácia. És idetartozik a szuverenitás hangsúlyozása is. A szuverenitás hangsúlyozása, hadd fogalmazzak inkább úgy, mert ez lehetne akár pozitív is: az abszolút szuverenitás doktrínájának a hangoztatása; erre kiváló példa volt államtitkár úr felszólalása. Amikor nemzetközi fórumokon ezeket az államokat kritika éri, vagy elmarasztalják őket nemzetközi jogi testületekben, és erről, még egyszer mondom, ma már tudományos művek születnek, hogy ezek általános jellemzői ezeknek a rezsimeknek akkor még hadd tegyem hozzá, hogy a hazai gyakorlatuk miatt, amiről most is szó van , akkor bizony az abszolút szuverenitás doktrínáját kezdik hangoztatni. Ez történik most is. Magyarországon ugye, elég sokat beszéltünk erről itt a parlamentben volt törekvés arra, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom maga alá gyűrje. Erről szólt az igazságügyi reform, amit, hála a Jóistennek, az ellenzék hadd fogalmazzak az önök szája íze szerint: a brüsszeli bürokraták, a Velencei Bizottság, a monitoringbizottság, az Európai Bizottság nyomására kénytelenek voltak 80 százalékban nagyjából visszavonni. Ezért nem valósult ez meg Magyarországon, és ha tekinthetünk valamit a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék közös sikerének, akkor az az, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás még úgy nagyjából független. A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Hogy néhány elvet említsek abszolút a teljesség igénye nélkül, és utána rátérve arra, hogy ez miért fontos most: ilyen például a nyers többségi elv, azaz a győztes mindent visz. Amelyik tagadja a fékek és ellensúlyok rendszerét, egyetlen érvet, egyetlen elvet ismer, hogy ki nyerte meg a parlamenti választást. Aztán ilyen a történelem újraírásának az igénye, aztán ilyen a demokrácia újradefiniálása általában egy-egy szócska hozzáillesztésével: forradalmi demokrácia vagy éppen Magyarországon az illiberális demokrácia. És idetartozik a szuverenitás hangsúlyozása is. A szuverenitás hangsúlyozása, hadd fogalmazzak inkább úgy, mert ez lehetne akár pozitív is: az abszolút szuverenitás doktrínájának a hangoztatása; erre kiváló példa volt államtitkár úr felszólalása. Amikor nemzetközi fórumokon ezeket az államokat kritika éri, vagy elmarasztalják őket nemzetközi jogi testületekben, és erről, még egyszer mondom, ma már tudományos művek születnek, hogy ezek általános jellemzői ezeknek a rezsimeknek akkor még hadd tegyem hozzá, hogy a hazai gyakorlatuk miatt, amiről most is szó van , akkor bizony az abszolút szuverenitás doktrínáját kezdik hangoztatni. Ez történik most is. Magyarországon ugye, elég sokat beszéltünk erről itt a parlamentben volt törekvés arra, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom maga alá gyűrje. Erről szólt az igazságügyi reform, amit, hála a Jóistennek, az ellenzék hadd fogalmazzak az önök szája íze szerint: a brüsszeli bürokraták, a Velencei Bizottság, a monitoringbizottság, az Európai Bizottság nyomására kénytelenek voltak 80 százalékban nagyjából visszavonni. Ezért nem valósult ez meg Magyarországon, és ha tekinthetünk valamit a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék közös sikerének, akkor az az, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás még úgy nagyjából független. A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Amikor nemzetközi fórumokon ezeket az államokat kritika éri, vagy elmarasztalják őket nemzetközi jogi testületekben, és erről, még egyszer mondom, ma már tudományos művek születnek, hogy ezek általános jellemzői ezeknek a rezsimeknek akkor még hadd tegyem hozzá, hogy a hazai gyakorlatuk miatt, amiről most is szó van , akkor bizony az abszolút szuverenitás doktrínáját kezdik hangoztatni. Ez történik most is. Magyarországon ugye, elég sokat beszéltünk erről itt a parlamentben volt törekvés arra, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom maga alá gyűrje. Erről szólt az igazságügyi reform, amit, hála a Jóistennek, az ellenzék hadd fogalmazzak az önök szája íze szerint: a brüsszeli bürokraták, a Velencei Bizottság, a monitoringbizottság, az Európai Bizottság nyomására kénytelenek voltak 80 százalékban nagyjából visszavonni. Ezért nem valósult ez meg Magyarországon, és ha tekinthetünk valamit a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék közös sikerének, akkor az az, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás még úgy nagyjából független. A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet A törekvések azóta sem szűntek meg, lásd közigazgatási bíróságok, talán pontosabb nevén: a fideszes pártbíróságok felállításának a kísérlete. Lengyelországban most ugyanez történik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető reformjavaslatokat nyújtanak be, és fogadnak el. Ez zajlik most ott, és erre reagál az Európai Unió. De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet De nézzük azt, hogy mi jellemző még egyébként ezekre a rezsimekre! Az és ezt is, még egyszer mondom: ma már tudományos munkák dolgozzák fel , hogy egymás védelmében lépnek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is azért, hogy ezeket a törekvéseiket ott meg tudják védeni. Azaz egységfrontba tömörülnek azok az államok, amelyek ezeket az autokratikus folyamatokat lejátsszák a saját országukon belül, és közösen gyakorolnak nyomást az európai és a világszervezetekre, a nemzetközi jogi fórumokra azért, hogy egyébként ott a nemzetközi jogot, az európai jogot ne tudják érvényesíteni velük szemben. Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Ez történik most, és ennek talán a legeklatánsabb példája ez a javaslat, amit ma tárgyalunk. Magyarán, arra használják fel a magyar parlamentet, hogy erőt demonstráljanak az Európai Uniónak a lengyelországi autokratikus törekvések védelme érdekében. Szeretném mondani, és talán ezzel az előterjesztők is egyetértenek, hogy az Európai Unió nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy értékközösség is. Az értékeknek pedig igenis része a jogállam eszméje. Ráadásul az Európai Uniónak az egyik felvállalt törekvése az, hogy az európai békét biztosítsa. Az európai békét akkor lehet biztosítani, ha az államok és nem az Európai Unió nem él vissza hatalmával, nem hozza az állampolgárait kiszolgáltatott helyzetbe, megtartja a fékek és ellensúlyok rendszerét saját államán belül, megtartja a jogállami elveket és a demokratikus normákat. Lengyelországban ma ennek az ellenkezőjének lehetünk tanúi, ahogy Magyarországon is, és ilyen szempontból, minthogy még egyszer mondom ezt most már kezdik feltárni, hogy mik ezeknek a rezsimeknek a jellemzői, bizonyos szempontból értem, hogy miért van itt előttünk ez a javaslat. Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Ma Magyarország autoriter kormánya egységfrontba tömörül Lengyelország autoriter kormányával, és ez nem a két népről szól. Még egyszer mondom: a két népet önök paravánként tolják maguk előtt, rájuk hivatkoznak, de egyébként a két nép barátságának, a két nép érzületének és őszintén remélem, hogy a két nép jövőjének sincs semmi köze ahhoz, ami itt ma folyik, és ami Lengyelországban ma kormányzati szinten folyik. Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Szeretném azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar és a lengyel autokratikus törekvéseket, a jogállam megkérdőjelezését, a fékek és ellensúlyok lebontásának folyamatát, vagy éppen, hogy konkrét legyek, az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését elsősorban nem a kárhoztatott brüsszeli bürokraták és nem is Soros György ítélik el leginkább vagy legélesebben, hanem a tagállamok nemzeti kormányai. Például Németországé, ahol konzervatív vezetés van több mint egy évtizede; na meg az ENSZ parlamenti közgyűlésének a bizottságai. Talán az elgondolkodtató kéne hogy legyen mind államtitkár úr, mind az előterjesztők számára, hogy elsőként nem Brüsszel emelt kifogást ezek ellen, nem Brüsszel kifogásolt sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban. Elsőként bizony a tagállamok nemzeti kormányai tették ezt meg. Méghozzá olyan nemzetek kormányai, amelyekkel Magyarország, ha jól tudom, baráti kapcsolatban áll. Németország, úgy tudom, hogy az egyik legfontosabb partnere mind politikai, mind gazdasági értelemben Magyarországnak. De mondhatnék más államot, vagy mondhatnék tengeren túli államot, az Egyesült Államokat, ahol szintén ezt megtették, mind a magyar, mind a lengyel törekvésekkel szemben.Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Éppen ezért tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra hivatkozni, hogy Brüsszel túllépi a hatáskörét, és ez az egész cirkusz, ami ma itt megy, ez ezért történik, és ennek az ellentételezéseként, ellensúlyozásaként nyújtották be ezt a javaslatot, ez egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Mert ha Brüsszel nem tenné, akkor tenné egyébként a világ demokratikus része, úgy egységesen. Tudom, hogy vannak ezekben az államokban más vélemények. Nagyon erős kisebbségben hallani más hangokat is, de nagyítóval kell keresni, hogy az önök médiájában meg lehessen jelentetni egy-egy véleményt, ami az általam most elmondottakhoz képest más, és az önök álláspontját tükrözi.Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Sajnos, ma ott tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a tanulmányok, amelyek a XXI. századi autokráciák természetrajzát elemzik, azoknak szerves része Magyarország; szerves része Magyarország, Magyarországot idesorolják. Azt mondják, hogy még nem tartunk ott, mint Oroszország vagy Törökország, vagy Azerbajdzsán, de ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, és ugyanazon az úton haladunk. Sajnos, Lengyelország is ezt teszi. És azt gondolom, hogy ez nem a jövő útja. Azt kéne inkább megfontolni és meggondolni, hogy ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt és remélem, hogy így van , akkor megpróbálja a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változtasson a hozzáállásán, már ami a jogállamiság elveit és eszméjét illeti. Ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mint azzal, hogy kiáll egy olyan kormányzati törekvés mellett, ami biztosan nem a lengyel polgárok és a lengyel emberek érdeke.Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatot támogatni nem fogjuk, én magam sem fogom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem azért, mert ne tartanám, és ne becsülném sokra Magyarország és Lengyelország barátságát, ne tartanám nagyon sokra a lengyel embereket, és ne éreznék irántuk rokonszenvet; hanem azért, mert úgy gondolom, hogy annak a folyamatnak a megállítása, ami ma Magyarországon és Lengyelországban folyik, az a lengyel és a magyar embereknek az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet
  • Így érkeztünk el közösen a rendszerváltás hajnalára, két szabadságszerető, de a történelem során többszörösen elnyomott nép reménykedett egy jobb és szabadabb újrakezdésben. A megfeszített munka eredményeként 1999-től a NATO, 2004-től pedig az EU tagjaivá váltunk. Ekkor sokan éreztük úgy, hogy megérkeztünk oda, ahová mindig is tartoztunk.Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004 óta eltelt lassan másfél évtized azonban megtanította mindkét nemzetet arra, hogy a szabadság és a jólét nem ajándék, hanem a jól végzett munka, a közös küzdelem eredménye. Az Európai Unió tagjaiként azt is megtanultunk, hogy közösen vallott céljainkat összefogva, egymást támogatva könnyebben érhetjük el. Büszke vagyok rá, hogy ennek egyik kezdőlépése, a magyar-lengyel barátság napjának aktív kezdeményezője lehettem 2007-ben, és arra még büszkébb vagyok, hogy azt az Országgyűlés akkor egyhangúlag fogadta el. (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!) A magyar-lengyel kapcsolatok szorosabbá válása számtalan, pártpolitikát is felülíró eseményt hozott az elmúlt tíz évben. Hogy csak két lényeges momentumot emeljek ki: idősebb Antall József és Henryk Slawik emlékének előtérbe állítását, valamint az 1956-os eseményekben gyökerező szolidaritás évének kinyilvánítását és megünneplését, amelyek jelzik a parlamentáris kapcsolatok erejét és fontosságát is. A parlamentáris kapcsolatok az elmúlt időszakban nemcsak a nemzeti parlamentek közötti együttműködésben, hanem a V4-ek közötti együttműködésben és az Európai Parlamentben is megmutatkoztak. A 2010-es kormányváltást követően hazánk ellen meginduló brüsszeli támadások során rendkívüli jelentősége volt annak a segítségnek, amit lengyel barátaink nyújtottak, amiért azóta is hálásak vagyunk és elismeréssel tartozunk nekik. Mi, magyarok már 2010-ben megtanultuk, hogy szabadságunkat vagy újabban nemzeti szuverenitásunkat Európában, az Európai Unióban is meg kell védenünk. Ma, amikor Lengyelországot éri rosszindulatú és méltatlan támadás, pontosan tudjuk, hogy nem csupán vitatott törvényi rendelkezésekről van szó, hanem sokkal mélyebb, sokkal összetettebb kérdésekről. A brüsszeli bürokrácia centralizációs, föderatív törekvéseivel szemben fellépő államok, amelyek a közösség jövőjét nemzetek Európájaként és nem európai egyesült államokként képzelik el, szálkát jelentenek néhány európai politikus és vezető bürokrata szemében.2017 novemberében példátlan eljárás indult a lengyel kormány ellen: az Európai Bizottság az uniós alapjogok megsértése miatt az Unió kvázi alkotmányának 7. cikke szerint eljárást kezdeményezett a lengyel kormánnyal szemben. A Fidesz-KDNP-pártszövetség elfogadhatatlannak tartja az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, hiszen az Európai Unió nem csorbíthatja a nemzeti alkotmány teljes jogrendben érvényesülő elsőbbségét az adott ország szuverenitása alá tartozó területeken. Az pedig, hogy Lengyelország nem a demokratikus jogrend talaján áll, egész egyszerűen nem igaz. Ez az eljárás tehát veszélyes precedenst teremt, mivel e döntésével a Bizottság túllép a szerződések őrének (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!) az uniós alapokmányokban rögzített feladatkörén. Ennek a gyakorlatnak az elfogadása nemcsak komoly legitimációs problémákat vet fel, hanem újabb lépést jelent a föderalisták álma, az európai egyesült államok megteremtése felé is.Tisztelt Képviselőtársaim! Miként felszólalásom bevezetőjében már felidéztem, a lengyelek hűsége és szolidaritása ezeréves közös történelmünk viharos évtizedeiben is mindig stabil támaszt jelentett. „Polonia semper fidelis”, Lengyelország mindig hűséges áll idősebb Antall József síremlékén a Farkasréti temetőben. Véssük ezt ne csak az eszünkbe, hanem a szívünkbe is, és mutassuk meg, hogy Magyarország is hűséges! A KDNP teljes szívvel kiáll Lengyelország mellett, és támogatja a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004 óta eltelt lassan másfél évtized azonban megtanította mindkét nemzetet arra, hogy a szabadság és a jólét nem ajándék, hanem a jól végzett munka, a közös küzdelem eredménye. Az Európai Unió tagjaiként azt is megtanultunk, hogy közösen vallott céljainkat összefogva, egymást támogatva könnyebben érhetjük el. Büszke vagyok rá, hogy ennek egyik kezdőlépése, a magyar-lengyel barátság napjának aktív kezdeményezője lehettem 2007-ben, és arra még büszkébb vagyok, hogy azt az Országgyűlés akkor egyhangúlag fogadta el. (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!) A magyar-lengyel kapcsolatok szorosabbá válása számtalan, pártpolitikát is felülíró eseményt hozott az elmúlt tíz évben. Hogy csak két lényeges momentumot emeljek ki: idősebb Antall József és Henryk Slawik emlékének előtérbe állítását, valamint az 1956-os eseményekben gyökerező szolidaritás évének kinyilvánítását és megünneplését, amelyek jelzik a parlamentáris kapcsolatok erejét és fontosságát is. A parlamentáris kapcsolatok az elmúlt időszakban nemcsak a nemzeti parlamentek közötti együttműködésben, hanem a V4-ek közötti együttműködésben és az Európai Parlamentben is megmutatkoztak. A 2010-es kormányváltást követően hazánk ellen meginduló brüsszeli támadások során rendkívüli jelentősége volt annak a segítségnek, amit lengyel barátaink nyújtottak, amiért azóta is hálásak vagyunk és elismeréssel tartozunk nekik. Mi, magyarok már 2010-ben megtanultuk, hogy szabadságunkat vagy újabban nemzeti szuverenitásunkat Európában, az Európai Unióban is meg kell védenünk. Ma, amikor Lengyelországot éri rosszindulatú és méltatlan támadás, pontosan tudjuk, hogy nem csupán vitatott törvényi rendelkezésekről van szó, hanem sokkal mélyebb, sokkal összetettebb kérdésekről. A brüsszeli bürokrácia centralizációs, föderatív törekvéseivel szemben fellépő államok, amelyek a közösség jövőjét nemzetek Európájaként és nem európai egyesült államokként képzelik el, szálkát jelentenek néhány európai politikus és vezető bürokrata szemében.2017 novemberében példátlan eljárás indult a lengyel kormány ellen: az Európai Bizottság az uniós alapjogok megsértése miatt az Unió kvázi alkotmányának 7. cikke szerint eljárást kezdeményezett a lengyel kormánnyal szemben. A Fidesz-KDNP-pártszövetség elfogadhatatlannak tartja az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, hiszen az Európai Unió nem csorbíthatja a nemzeti alkotmány teljes jogrendben érvényesülő elsőbbségét az adott ország szuverenitása alá tartozó területeken. Az pedig, hogy Lengyelország nem a demokratikus jogrend talaján áll, egész egyszerűen nem igaz. Ez az eljárás tehát veszélyes precedenst teremt, mivel e döntésével a Bizottság túllép a szerződések őrének (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!) az uniós alapokmányokban rögzített feladatkörén. Ennek a gyakorlatnak az elfogadása nemcsak komoly legitimációs problémákat vet fel, hanem újabb lépést jelent a föderalisták álma, az európai egyesült államok megteremtése felé is.Tisztelt Képviselőtársaim! Miként felszólalásom bevezetőjében már felidéztem, a lengyelek hűsége és szolidaritása ezeréves közös történelmünk viharos évtizedeiben is mindig stabil támaszt jelentett. „Polonia semper fidelis”, Lengyelország mindig hűséges áll idősebb Antall József síremlékén a Farkasréti temetőben. Véssük ezt ne csak az eszünkbe, hanem a szívünkbe is, és mutassuk meg, hogy Magyarország is hűséges! A KDNP teljes szívvel kiáll Lengyelország mellett, és támogatja a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) A magyar-lengyel kapcsolatok szorosabbá válása számtalan, pártpolitikát is felülíró eseményt hozott az elmúlt tíz évben. Hogy csak két lényeges momentumot emeljek ki: idősebb Antall József és Henryk Slawik emlékének előtérbe állítását, valamint az 1956-os eseményekben gyökerező szolidaritás évének kinyilvánítását és megünneplését, amelyek jelzik a parlamentáris kapcsolatok erejét és fontosságát is. A parlamentáris kapcsolatok az elmúlt időszakban nemcsak a nemzeti parlamentek közötti együttműködésben, hanem a V4-ek közötti együttműködésben és az Európai Parlamentben is megmutatkoztak. A 2010-es kormányváltást követően hazánk ellen meginduló brüsszeli támadások során rendkívüli jelentősége volt annak a segítségnek, amit lengyel barátaink nyújtottak, amiért azóta is hálásak vagyunk és elismeréssel tartozunk nekik. Mi, magyarok már 2010-ben megtanultuk, hogy szabadságunkat vagy újabban nemzeti szuverenitásunkat Európában, az Európai Unióban is meg kell védenünk. Ma, amikor Lengyelországot éri rosszindulatú és méltatlan támadás, pontosan tudjuk, hogy nem csupán vitatott törvényi rendelkezésekről van szó, hanem sokkal mélyebb, sokkal összetettebb kérdésekről. A brüsszeli bürokrácia centralizációs, föderatív törekvéseivel szemben fellépő államok, amelyek a közösség jövőjét nemzetek Európájaként és nem európai egyesült államokként képzelik el, szálkát jelentenek néhány európai politikus és vezető bürokrata szemében.2017 novemberében példátlan eljárás indult a lengyel kormány ellen: az Európai Bizottság az uniós alapjogok megsértése miatt az Unió kvázi alkotmányának 7. cikke szerint eljárást kezdeményezett a lengyel kormánnyal szemben. A Fidesz-KDNP-pártszövetség elfogadhatatlannak tartja az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, hiszen az Európai Unió nem csorbíthatja a nemzeti alkotmány teljes jogrendben érvényesülő elsőbbségét az adott ország szuverenitása alá tartozó területeken. Az pedig, hogy Lengyelország nem a demokratikus jogrend talaján áll, egész egyszerűen nem igaz. Ez az eljárás tehát veszélyes precedenst teremt, mivel e döntésével a Bizottság túllép a szerződések őrének (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!) az uniós alapokmányokban rögzített feladatkörén. Ennek a gyakorlatnak az elfogadása nemcsak komoly legitimációs problémákat vet fel, hanem újabb lépést jelent a föderalisták álma, az európai egyesült államok megteremtése felé is.Tisztelt Képviselőtársaim! Miként felszólalásom bevezetőjében már felidéztem, a lengyelek hűsége és szolidaritása ezeréves közös történelmünk viharos évtizedeiben is mindig stabil támaszt jelentett. „Polonia semper fidelis”, Lengyelország mindig hűséges áll idősebb Antall József síremlékén a Farkasréti temetőben. Véssük ezt ne csak az eszünkbe, hanem a szívünkbe is, és mutassuk meg, hogy Magyarország is hűséges! A KDNP teljes szívvel kiáll Lengyelország mellett, és támogatja a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ma, amikor Lengyelországot éri rosszindulatú és méltatlan támadás, pontosan tudjuk, hogy nem csupán vitatott törvényi rendelkezésekről van szó, hanem sokkal mélyebb, sokkal összetettebb kérdésekről. A brüsszeli bürokrácia centralizációs, föderatív törekvéseivel szemben fellépő államok, amelyek a közösség jövőjét nemzetek Európájaként és nem európai egyesült államokként képzelik el, szálkát jelentenek néhány európai politikus és vezető bürokrata szemében.2017 novemberében példátlan eljárás indult a lengyel kormány ellen: az Európai Bizottság az uniós alapjogok megsértése miatt az Unió kvázi alkotmányának 7. cikke szerint eljárást kezdeményezett a lengyel kormánnyal szemben. A Fidesz-KDNP-pártszövetség elfogadhatatlannak tartja az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, hiszen az Európai Unió nem csorbíthatja a nemzeti alkotmány teljes jogrendben érvényesülő elsőbbségét az adott ország szuverenitása alá tartozó területeken. Az pedig, hogy Lengyelország nem a demokratikus jogrend talaján áll, egész egyszerűen nem igaz. Ez az eljárás tehát veszélyes precedenst teremt, mivel e döntésével a Bizottság túllép a szerződések őrének (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!) az uniós alapokmányokban rögzített feladatkörén. Ennek a gyakorlatnak az elfogadása nemcsak komoly legitimációs problémákat vet fel, hanem újabb lépést jelent a föderalisták álma, az európai egyesült államok megteremtése felé is.Tisztelt Képviselőtársaim! Miként felszólalásom bevezetőjében már felidéztem, a lengyelek hűsége és szolidaritása ezeréves közös történelmünk viharos évtizedeiben is mindig stabil támaszt jelentett. „Polonia semper fidelis”, Lengyelország mindig hűséges áll idősebb Antall József síremlékén a Farkasréti temetőben. Véssük ezt ne csak az eszünkbe, hanem a szívünkbe is, és mutassuk meg, hogy Magyarország is hűséges! A KDNP teljes szívvel kiáll Lengyelország mellett, és támogatja a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) 2017 novemberében példátlan eljárás indult a lengyel kormány ellen: az Európai Bizottság az uniós alapjogok megsértése miatt az Unió kvázi alkotmányának 7. cikke szerint eljárást kezdeményezett a lengyel kormánnyal szemben. A Fidesz-KDNP-pártszövetség elfogadhatatlannak tartja az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, hiszen az Európai Unió nem csorbíthatja a nemzeti alkotmány teljes jogrendben érvényesülő elsőbbségét az adott ország szuverenitása alá tartozó területeken. Az pedig, hogy Lengyelország nem a demokratikus jogrend talaján áll, egész egyszerűen nem igaz. Ez az eljárás tehát veszélyes precedenst teremt, mivel e döntésével a Bizottság túllép a szerződések őrének (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!) az uniós alapokmányokban rögzített feladatkörén. Ennek a gyakorlatnak az elfogadása nemcsak komoly legitimációs problémákat vet fel, hanem újabb lépést jelent a föderalisták álma, az európai egyesült államok megteremtése felé is.Tisztelt Képviselőtársaim! Miként felszólalásom bevezetőjében már felidéztem, a lengyelek hűsége és szolidaritása ezeréves közös történelmünk viharos évtizedeiben is mindig stabil támaszt jelentett. „Polonia semper fidelis”, Lengyelország mindig hűséges áll idősebb Antall József síremlékén a Farkasréti temetőben. Véssük ezt ne csak az eszünkbe, hanem a szívünkbe is, és mutassuk meg, hogy Magyarország is hűséges! A KDNP teljes szívvel kiáll Lengyelország mellett, és támogatja a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Miként felszólalásom bevezetőjében már felidéztem, a lengyelek hűsége és szolidaritása ezeréves közös történelmünk viharos évtizedeiben is mindig stabil támaszt jelentett. „Polonia semper fidelis”, Lengyelország mindig hűséges áll idősebb Antall József síremlékén a Farkasréti temetőben. Véssük ezt ne csak az eszünkbe, hanem a szívünkbe is, és mutassuk meg, hogy Magyarország is hűséges! A KDNP teljes szívvel kiáll Lengyelország mellett, és támogatja a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Lengyelország az eljárás megindítását megelőző időszakban többször jelezte, hogy nem kíván befogadni illegális migránsokat. Az ügy mögött tehát az a kérdés áll, amely ma az európai politika legfontosabb kérdése, sőt létkérdése: az egyre inkább népvándorlásjelleget öltő migráció, ami teljesen átalakíthatja kontinensünk arculatát. Ennek brüsszeli támogatói igyekeznek nyomást gyakorolni azokra, akik, mint hazánk és Lengyelország, ellenzik a bevándorlást.Az Európai Unióhoz való csatlakozással azonban mi partnereket és nem felügyelőket választottunk. Szeretjük hazánkat és azt az Európát, amelyhez mindig is tartoztunk, és amely kultúrájának leginkább meghatározó eleme a kereszténység. Nekünk, lengyeleknek és magyaroknak vállvetve kell kiállnunk az európai keresztény civilizáció védelmében, ahogyan az kipróbált barátokhoz, bajtársakhoz illik. Az igaz barátság igen komoly érték, amely nem csupán emberek, hanem nemzetek között is létezik. Márai Sándor szavaival: „Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.” (9.40)Hozzáteszem, hogy az igaz barátság nem szánalmas kifogásokat keres, amikor segíteni kell, ahogyan azt az ellenzéki képviselőtársunktól az imént hallhattuk.Tisztelt Képviselőtársaim! A lengyel és a magyar nép barátsága nem csak a földön köttetett meg, mert összetartja a közös keresztény hitünk, amely a történelem során oltalmazta a magyar és lengyel hazánkat. Krakkóban született nagy uralkodónk, Szent László király óta, aki anyai ágon lengyel, apai ágon magyar királyi dinasztia sarja volt, számtalan családi történet gazdagítja és teszi élővé közös múltunkat, közös jövőnket. Egymás megértése kívülről nézve talán érthetetlen kötelék, más nyelven beszélünk, mégis értjük, mi értjük egymás beszédét, hiszen közösek az értékeink. Ennek a megnyilvánulása az olyan események is, mint például a lengyelországi czestochowai zarándoklat. A Jasna Góra-i kolostor a világ lengyelségének legszentebb zarándokhelye, amit évről évre egyre több és több magyar keres fel, hogy együtt imádkozzon ott családi, baráti körben. Ezt a kapcsolatot hirdeti az itteni lengyelség által alapított kőbányai lengyel templom mennyezete is. És véletlen lenne, hogy Magyarországot és Lengyelországot is Szűz Mária oltalmába ajánlották elődeink?Tisztelt Ház! Bem apó katonája, Petőfi így ír erről a barátságról Az erdélyi hadsereg című versében: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?” Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Az Európai Unióhoz való csatlakozással azonban mi partnereket és nem felügyelőket választottunk. Szeretjük hazánkat és azt az Európát, amelyhez mindig is tartoztunk, és amely kultúrájának leginkább meghatározó eleme a kereszténység. Nekünk, lengyeleknek és magyaroknak vállvetve kell kiállnunk az európai keresztény civilizáció védelmében, ahogyan az kipróbált barátokhoz, bajtársakhoz illik. Az igaz barátság igen komoly érték, amely nem csupán emberek, hanem nemzetek között is létezik. Márai Sándor szavaival: „Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.” (9.40)Hozzáteszem, hogy az igaz barátság nem szánalmas kifogásokat keres, amikor segíteni kell, ahogyan azt az ellenzéki képviselőtársunktól az imént hallhattuk.Tisztelt Képviselőtársaim! A lengyel és a magyar nép barátsága nem csak a földön köttetett meg, mert összetartja a közös keresztény hitünk, amely a történelem során oltalmazta a magyar és lengyel hazánkat. Krakkóban született nagy uralkodónk, Szent László király óta, aki anyai ágon lengyel, apai ágon magyar királyi dinasztia sarja volt, számtalan családi történet gazdagítja és teszi élővé közös múltunkat, közös jövőnket. Egymás megértése kívülről nézve talán érthetetlen kötelék, más nyelven beszélünk, mégis értjük, mi értjük egymás beszédét, hiszen közösek az értékeink. Ennek a megnyilvánulása az olyan események is, mint például a lengyelországi czestochowai zarándoklat. A Jasna Góra-i kolostor a világ lengyelségének legszentebb zarándokhelye, amit évről évre egyre több és több magyar keres fel, hogy együtt imádkozzon ott családi, baráti körben. Ezt a kapcsolatot hirdeti az itteni lengyelség által alapított kőbányai lengyel templom mennyezete is. És véletlen lenne, hogy Magyarországot és Lengyelországot is Szűz Mária oltalmába ajánlották elődeink?Tisztelt Ház! Bem apó katonája, Petőfi így ír erről a barátságról Az erdélyi hadsereg című versében: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?” Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) (9.40)Hozzáteszem, hogy az igaz barátság nem szánalmas kifogásokat keres, amikor segíteni kell, ahogyan azt az ellenzéki képviselőtársunktól az imént hallhattuk.Tisztelt Képviselőtársaim! A lengyel és a magyar nép barátsága nem csak a földön köttetett meg, mert összetartja a közös keresztény hitünk, amely a történelem során oltalmazta a magyar és lengyel hazánkat. Krakkóban született nagy uralkodónk, Szent László király óta, aki anyai ágon lengyel, apai ágon magyar királyi dinasztia sarja volt, számtalan családi történet gazdagítja és teszi élővé közös múltunkat, közös jövőnket. Egymás megértése kívülről nézve talán érthetetlen kötelék, más nyelven beszélünk, mégis értjük, mi értjük egymás beszédét, hiszen közösek az értékeink. Ennek a megnyilvánulása az olyan események is, mint például a lengyelországi czestochowai zarándoklat. A Jasna Góra-i kolostor a világ lengyelségének legszentebb zarándokhelye, amit évről évre egyre több és több magyar keres fel, hogy együtt imádkozzon ott családi, baráti körben. Ezt a kapcsolatot hirdeti az itteni lengyelség által alapított kőbányai lengyel templom mennyezete is. És véletlen lenne, hogy Magyarországot és Lengyelországot is Szűz Mária oltalmába ajánlották elődeink?Tisztelt Ház! Bem apó katonája, Petőfi így ír erről a barátságról Az erdélyi hadsereg című versében: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?” Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) (9.40)Hozzáteszem, hogy az igaz barátság nem szánalmas kifogásokat keres, amikor segíteni kell, ahogyan azt az ellenzéki képviselőtársunktól az imént hallhattuk.Tisztelt Képviselőtársaim! A lengyel és a magyar nép barátsága nem csak a földön köttetett meg, mert összetartja a közös keresztény hitünk, amely a történelem során oltalmazta a magyar és lengyel hazánkat. Krakkóban született nagy uralkodónk, Szent László király óta, aki anyai ágon lengyel, apai ágon magyar királyi dinasztia sarja volt, számtalan családi történet gazdagítja és teszi élővé közös múltunkat, közös jövőnket. Egymás megértése kívülről nézve talán érthetetlen kötelék, más nyelven beszélünk, mégis értjük, mi értjük egymás beszédét, hiszen közösek az értékeink. Ennek a megnyilvánulása az olyan események is, mint például a lengyelországi czestochowai zarándoklat. A Jasna Góra-i kolostor a világ lengyelségének legszentebb zarándokhelye, amit évről évre egyre több és több magyar keres fel, hogy együtt imádkozzon ott családi, baráti körben. Ezt a kapcsolatot hirdeti az itteni lengyelség által alapított kőbányai lengyel templom mennyezete is. És véletlen lenne, hogy Magyarországot és Lengyelországot is Szűz Mária oltalmába ajánlották elődeink?Tisztelt Ház! Bem apó katonája, Petőfi így ír erről a barátságról Az erdélyi hadsereg című versében: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?” Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Hozzáteszem, hogy az igaz barátság nem szánalmas kifogásokat keres, amikor segíteni kell, ahogyan azt az ellenzéki képviselőtársunktól az imént hallhattuk.Tisztelt Képviselőtársaim! A lengyel és a magyar nép barátsága nem csak a földön köttetett meg, mert összetartja a közös keresztény hitünk, amely a történelem során oltalmazta a magyar és lengyel hazánkat. Krakkóban született nagy uralkodónk, Szent László király óta, aki anyai ágon lengyel, apai ágon magyar királyi dinasztia sarja volt, számtalan családi történet gazdagítja és teszi élővé közös múltunkat, közös jövőnket. Egymás megértése kívülről nézve talán érthetetlen kötelék, más nyelven beszélünk, mégis értjük, mi értjük egymás beszédét, hiszen közösek az értékeink. Ennek a megnyilvánulása az olyan események is, mint például a lengyelországi czestochowai zarándoklat. A Jasna Góra-i kolostor a világ lengyelségének legszentebb zarándokhelye, amit évről évre egyre több és több magyar keres fel, hogy együtt imádkozzon ott családi, baráti körben. Ezt a kapcsolatot hirdeti az itteni lengyelség által alapított kőbányai lengyel templom mennyezete is. És véletlen lenne, hogy Magyarországot és Lengyelországot is Szűz Mária oltalmába ajánlották elődeink?Tisztelt Ház! Bem apó katonája, Petőfi így ír erről a barátságról Az erdélyi hadsereg című versében: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?” Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Hozzáteszem, hogy az igaz barátság nem szánalmas kifogásokat keres, amikor segíteni kell, ahogyan azt az ellenzéki képviselőtársunktól az imént hallhattuk.Tisztelt Képviselőtársaim! A lengyel és a magyar nép barátsága nem csak a földön köttetett meg, mert összetartja a közös keresztény hitünk, amely a történelem során oltalmazta a magyar és lengyel hazánkat. Krakkóban született nagy uralkodónk, Szent László király óta, aki anyai ágon lengyel, apai ágon magyar királyi dinasztia sarja volt, számtalan családi történet gazdagítja és teszi élővé közös múltunkat, közös jövőnket. Egymás megértése kívülről nézve talán érthetetlen kötelék, más nyelven beszélünk, mégis értjük, mi értjük egymás beszédét, hiszen közösek az értékeink. Ennek a megnyilvánulása az olyan események is, mint például a lengyelországi czestochowai zarándoklat. A Jasna Góra-i kolostor a világ lengyelségének legszentebb zarándokhelye, amit évről évre egyre több és több magyar keres fel, hogy együtt imádkozzon ott családi, baráti körben. Ezt a kapcsolatot hirdeti az itteni lengyelség által alapított kőbányai lengyel templom mennyezete is. És véletlen lenne, hogy Magyarországot és Lengyelországot is Szűz Mária oltalmába ajánlották elődeink?Tisztelt Ház! Bem apó katonája, Petőfi így ír erről a barátságról Az erdélyi hadsereg című versében: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?” Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Tisztelt Képviselőtársaim! A lengyel és a magyar nép barátsága nem csak a földön köttetett meg, mert összetartja a közös keresztény hitünk, amely a történelem során oltalmazta a magyar és lengyel hazánkat. Krakkóban született nagy uralkodónk, Szent László király óta, aki anyai ágon lengyel, apai ágon magyar királyi dinasztia sarja volt, számtalan családi történet gazdagítja és teszi élővé közös múltunkat, közös jövőnket. Egymás megértése kívülről nézve talán érthetetlen kötelék, más nyelven beszélünk, mégis értjük, mi értjük egymás beszédét, hiszen közösek az értékeink. Ennek a megnyilvánulása az olyan események is, mint például a lengyelországi czestochowai zarándoklat. A Jasna Góra-i kolostor a világ lengyelségének legszentebb zarándokhelye, amit évről évre egyre több és több magyar keres fel, hogy együtt imádkozzon ott családi, baráti körben. Ezt a kapcsolatot hirdeti az itteni lengyelség által alapított kőbányai lengyel templom mennyezete is. És véletlen lenne, hogy Magyarországot és Lengyelországot is Szűz Mária oltalmába ajánlották elődeink?Tisztelt Ház! Bem apó katonája, Petőfi így ír erről a barátságról Az erdélyi hadsereg című versében: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?” Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Egymás megértése kívülről nézve talán érthetetlen kötelék, más nyelven beszélünk, mégis értjük, mi értjük egymás beszédét, hiszen közösek az értékeink. Ennek a megnyilvánulása az olyan események is, mint például a lengyelországi czestochowai zarándoklat. A Jasna Góra-i kolostor a világ lengyelségének legszentebb zarándokhelye, amit évről évre egyre több és több magyar keres fel, hogy együtt imádkozzon ott családi, baráti körben. Ezt a kapcsolatot hirdeti az itteni lengyelség által alapított kőbányai lengyel templom mennyezete is. És véletlen lenne, hogy Magyarországot és Lengyelországot is Szűz Mária oltalmába ajánlották elődeink?Tisztelt Ház! Bem apó katonája, Petőfi így ír erről a barátságról Az erdélyi hadsereg című versében: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?” Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Tisztelt Ház! Bem apó katonája, Petőfi így ír erről a barátságról Az erdélyi hadsereg című versében: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?” Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Mi, magyarok és lengyelek ezer éve összefonódó történelmünk során nagyon sokszor kiálltunk egymás mellett, és ez ma is kötelességünk. Most lengyel barátainkat érte támadás, ezért most rajtunk a sor, hogy kiálljunk mellettük. Politikai támadás érte Lengyelországot, ezért politikai segítséget kell nyújtanunk. A most előttünk lévő határozati javaslatban ezért kell felszólítanunk a kormányt, hogy minden fórumon határozottan álljon ki Lengyelország mellett. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében megerősítem a Latorcai János alelnök úr által elmondottakat: kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák a határozati javaslatot. És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) És bár számtalanszor idéztük már e Ház falai között is, de úgy gondolom, hogy itt is helye van: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szlanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” „Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • De az, amiért ez a javaslat idekerült, az, amiről itt most beszélünk, és aminek kapcsán az Európai Unió elmarasztalta Lengyelországot, az nem szerepel ebben a dokumentumban, az nincsen részletesen kifejtve, nem derül ki ebből az országgyűlési határozati javaslatból. Pedig az igazságszolgáltatás átalakítását első körben nem az Európai Unió, nem a brüsszeli bürokraták kritizálták, hanem első körben maga a lengyel alkotmánybíróság, és Lengyelországon belül is a jelenlegi kormány lépéseinek nagyon-nagyon erős kritikusai voltak. Önök a meggyőződésem szerint kihasználják ezt az alkalmat arra ráadásul kampányidőszakban, az időzítése is igen beszédes ennek az előterjesztésnek , ezt az eljárást arra, hogy a saját politikájukat igazolják, azt a politikát, amely az elmúlt nyolc évben a demokráciát, a jogállamiságot és a többpártrendszernek a felszámolását jelenti. Ez egy veszélyes politika, és nagyon óvom önöket attól, hogy ebben a politikában ezt nemzetközi színtérre kivigyék, és adott esetben más országokkal szövetségben, egymás vállát lapogassák, és egymás támogatásáról biztosítsák kölcsönösen egymást, ugyanis ezekről a lépésekről minden országban a választópolgárok meg fogják hozni a maguk döntését. Teljesen fölösleges a diplomácia síkjára terelni ilyen kérdéseket akkor, amikor Magyarországon április 8-án, Lengyelországban kicsit később maguk a választópolgárok fognak véleményt alkotni arról, hogy annak az adott kormánynak a négy- vagy nyolcéves tevékenységéről mit gondolnak. Az emberek alapvetően nem a konfliktust keresik, nem szeretik a konfliktuskereső politikát. Azt természetesen szeretik, ha egy határozott kormánya van egy országnak, amely adott esetben a nemzeti érdeket megvédi, de itt ebben az esetben nem erről van szó, hanem egy öncélú konfliktuskeresésről, amely aztán a belpolitikában a tábor mozgósításának célját szolgálja. Igencsak vicces az, amikor önök a szuverenitás és a függetlenség védelmezőjének a szerepében tetszelegnek, és arról tartanak itt előadást a parlamentben, hogy hogyan kívánják meggátolni az Európai Unió központosító törekvéseit, az egyesült Európának, az európai egyesült államoknak a kialakulását hogyan próbálják megakadályozni. Én nagyon örülök, hogy erre a szerepre rátaláltak, és a nemzeti szuverenitás védelme, a függetlenség védelme legalább retorikai szinten bekerült az önök eszköztárába, de lehet, hogy akkor kellett volna elgondolkodni a nemzeti szuverenitás mibenlétén, illetve a függetlenség mibenlétén, amikor önök az elmúlt 27 évben folyamatosan többször kormányon, többször ellenzékben , a Magyar Szocialista Párttal, a politikai elitnek más képződményeivel, SZDSZ-szel összefogva egy olyanfajta kizárólagos, egyoldalú, elfogult euroatlantizmust képviseltek, akkor, amikor az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat folytatták, vagy akkor, amikor tagként a lisszaboni szerződés a nemzetállamoknak az asztalára került vitára, akkor önök gátlástalanul, elolvasatlanul hozzájárultak ahhoz, hogy ez az Európai Unió ebbe az irányba alakuljon. Pénteken benyújtották, önök hétfőn megszavazták, a szocialistákkal karöltve, az akkori Gyurcsány-kormánnyal karöltve. És most meg csodálkoznak, hogy az Európai Unióban létrejött egyfajta hatalmi koncentráció. Igen, létrejött, de ezután is szeretném a figyelmükbe ajánlani azt, hogy Brüsszel és az Európai Unió egy olyan hely, ahová, ha felkészülve érkezik az ember, adott esetben szövetségesekkel érkezik az ember, akkor van arra mód és lehetőség, hogy kulturáltan megvitassa, megtárgyalja, a saját szempontjait elővezesse. (9.50)De önök nem ezt szeretnék! Az önök belpolitikai céljai, az önök belpolitikai érdeke az, hogy konfliktust generáljanak, és itthon a függetlenség, a szuverenitás védelmezőinek a szerepében tetszelegjenek, mert önöknek belpolitikailag ez a hasznos, már csak ezzel tudnak mozgósítani. Teljesen fölösleges a migrációt és más kérdéseket idekeverni, mert ez a kérdés nem erről szól. Ez a kérdés a jogállamiság, a demokrácia, a többpártrendszer felszámolására irányuló lépésekről szól. Önök meg úgy viselkednek, mint a durcás kisgyerek, aki a függetlenségébe való beavatkozást lát minden nevelési szándékban. Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) Önök a meggyőződésem szerint kihasználják ezt az alkalmat arra ráadásul kampányidőszakban, az időzítése is igen beszédes ennek az előterjesztésnek , ezt az eljárást arra, hogy a saját politikájukat igazolják, azt a politikát, amely az elmúlt nyolc évben a demokráciát, a jogállamiságot és a többpártrendszernek a felszámolását jelenti. Ez egy veszélyes politika, és nagyon óvom önöket attól, hogy ebben a politikában ezt nemzetközi színtérre kivigyék, és adott esetben más országokkal szövetségben, egymás vállát lapogassák, és egymás támogatásáról biztosítsák kölcsönösen egymást, ugyanis ezekről a lépésekről minden országban a választópolgárok meg fogják hozni a maguk döntését. Teljesen fölösleges a diplomácia síkjára terelni ilyen kérdéseket akkor, amikor Magyarországon április 8-án, Lengyelországban kicsit később maguk a választópolgárok fognak véleményt alkotni arról, hogy annak az adott kormánynak a négy- vagy nyolcéves tevékenységéről mit gondolnak. Az emberek alapvetően nem a konfliktust keresik, nem szeretik a konfliktuskereső politikát. Azt természetesen szeretik, ha egy határozott kormánya van egy országnak, amely adott esetben a nemzeti érdeket megvédi, de itt ebben az esetben nem erről van szó, hanem egy öncélú konfliktuskeresésről, amely aztán a belpolitikában a tábor mozgósításának célját szolgálja. Igencsak vicces az, amikor önök a szuverenitás és a függetlenség védelmezőjének a szerepében tetszelegnek, és arról tartanak itt előadást a parlamentben, hogy hogyan kívánják meggátolni az Európai Unió központosító törekvéseit, az egyesült Európának, az európai egyesült államoknak a kialakulását hogyan próbálják megakadályozni. Én nagyon örülök, hogy erre a szerepre rátaláltak, és a nemzeti szuverenitás védelme, a függetlenség védelme legalább retorikai szinten bekerült az önök eszköztárába, de lehet, hogy akkor kellett volna elgondolkodni a nemzeti szuverenitás mibenlétén, illetve a függetlenség mibenlétén, amikor önök az elmúlt 27 évben folyamatosan többször kormányon, többször ellenzékben , a Magyar Szocialista Párttal, a politikai elitnek más képződményeivel, SZDSZ-szel összefogva egy olyanfajta kizárólagos, egyoldalú, elfogult euroatlantizmust képviseltek, akkor, amikor az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat folytatták, vagy akkor, amikor tagként a lisszaboni szerződés a nemzetállamoknak az asztalára került vitára, akkor önök gátlástalanul, elolvasatlanul hozzájárultak ahhoz, hogy ez az Európai Unió ebbe az irányba alakuljon. Pénteken benyújtották, önök hétfőn megszavazták, a szocialistákkal karöltve, az akkori Gyurcsány-kormánnyal karöltve. És most meg csodálkoznak, hogy az Európai Unióban létrejött egyfajta hatalmi koncentráció. Igen, létrejött, de ezután is szeretném a figyelmükbe ajánlani azt, hogy Brüsszel és az Európai Unió egy olyan hely, ahová, ha felkészülve érkezik az ember, adott esetben szövetségesekkel érkezik az ember, akkor van arra mód és lehetőség, hogy kulturáltan megvitassa, megtárgyalja, a saját szempontjait elővezesse. (9.50)De önök nem ezt szeretnék! Az önök belpolitikai céljai, az önök belpolitikai érdeke az, hogy konfliktust generáljanak, és itthon a függetlenség, a szuverenitás védelmezőinek a szerepében tetszelegjenek, mert önöknek belpolitikailag ez a hasznos, már csak ezzel tudnak mozgósítani. Teljesen fölösleges a migrációt és más kérdéseket idekeverni, mert ez a kérdés nem erről szól. Ez a kérdés a jogállamiság, a demokrácia, a többpártrendszer felszámolására irányuló lépésekről szól. Önök meg úgy viselkednek, mint a durcás kisgyerek, aki a függetlenségébe való beavatkozást lát minden nevelési szándékban. Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) Az emberek alapvetően nem a konfliktust keresik, nem szeretik a konfliktuskereső politikát. Azt természetesen szeretik, ha egy határozott kormánya van egy országnak, amely adott esetben a nemzeti érdeket megvédi, de itt ebben az esetben nem erről van szó, hanem egy öncélú konfliktuskeresésről, amely aztán a belpolitikában a tábor mozgósításának célját szolgálja. Igencsak vicces az, amikor önök a szuverenitás és a függetlenség védelmezőjének a szerepében tetszelegnek, és arról tartanak itt előadást a parlamentben, hogy hogyan kívánják meggátolni az Európai Unió központosító törekvéseit, az egyesült Európának, az európai egyesült államoknak a kialakulását hogyan próbálják megakadályozni. Én nagyon örülök, hogy erre a szerepre rátaláltak, és a nemzeti szuverenitás védelme, a függetlenség védelme legalább retorikai szinten bekerült az önök eszköztárába, de lehet, hogy akkor kellett volna elgondolkodni a nemzeti szuverenitás mibenlétén, illetve a függetlenség mibenlétén, amikor önök az elmúlt 27 évben folyamatosan többször kormányon, többször ellenzékben , a Magyar Szocialista Párttal, a politikai elitnek más képződményeivel, SZDSZ-szel összefogva egy olyanfajta kizárólagos, egyoldalú, elfogult euroatlantizmust képviseltek, akkor, amikor az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat folytatták, vagy akkor, amikor tagként a lisszaboni szerződés a nemzetállamoknak az asztalára került vitára, akkor önök gátlástalanul, elolvasatlanul hozzájárultak ahhoz, hogy ez az Európai Unió ebbe az irányba alakuljon. Pénteken benyújtották, önök hétfőn megszavazták, a szocialistákkal karöltve, az akkori Gyurcsány-kormánnyal karöltve. És most meg csodálkoznak, hogy az Európai Unióban létrejött egyfajta hatalmi koncentráció. Igen, létrejött, de ezután is szeretném a figyelmükbe ajánlani azt, hogy Brüsszel és az Európai Unió egy olyan hely, ahová, ha felkészülve érkezik az ember, adott esetben szövetségesekkel érkezik az ember, akkor van arra mód és lehetőség, hogy kulturáltan megvitassa, megtárgyalja, a saját szempontjait elővezesse. (9.50)De önök nem ezt szeretnék! Az önök belpolitikai céljai, az önök belpolitikai érdeke az, hogy konfliktust generáljanak, és itthon a függetlenség, a szuverenitás védelmezőinek a szerepében tetszelegjenek, mert önöknek belpolitikailag ez a hasznos, már csak ezzel tudnak mozgósítani. Teljesen fölösleges a migrációt és más kérdéseket idekeverni, mert ez a kérdés nem erről szól. Ez a kérdés a jogállamiság, a demokrácia, a többpártrendszer felszámolására irányuló lépésekről szól. Önök meg úgy viselkednek, mint a durcás kisgyerek, aki a függetlenségébe való beavatkozást lát minden nevelési szándékban. Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) Igencsak vicces az, amikor önök a szuverenitás és a függetlenség védelmezőjének a szerepében tetszelegnek, és arról tartanak itt előadást a parlamentben, hogy hogyan kívánják meggátolni az Európai Unió központosító törekvéseit, az egyesült Európának, az európai egyesült államoknak a kialakulását hogyan próbálják megakadályozni. Én nagyon örülök, hogy erre a szerepre rátaláltak, és a nemzeti szuverenitás védelme, a függetlenség védelme legalább retorikai szinten bekerült az önök eszköztárába, de lehet, hogy akkor kellett volna elgondolkodni a nemzeti szuverenitás mibenlétén, illetve a függetlenség mibenlétén, amikor önök az elmúlt 27 évben folyamatosan többször kormányon, többször ellenzékben , a Magyar Szocialista Párttal, a politikai elitnek más képződményeivel, SZDSZ-szel összefogva egy olyanfajta kizárólagos, egyoldalú, elfogult euroatlantizmust képviseltek, akkor, amikor az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat folytatták, vagy akkor, amikor tagként a lisszaboni szerződés a nemzetállamoknak az asztalára került vitára, akkor önök gátlástalanul, elolvasatlanul hozzájárultak ahhoz, hogy ez az Európai Unió ebbe az irányba alakuljon. Pénteken benyújtották, önök hétfőn megszavazták, a szocialistákkal karöltve, az akkori Gyurcsány-kormánnyal karöltve. És most meg csodálkoznak, hogy az Európai Unióban létrejött egyfajta hatalmi koncentráció. Igen, létrejött, de ezután is szeretném a figyelmükbe ajánlani azt, hogy Brüsszel és az Európai Unió egy olyan hely, ahová, ha felkészülve érkezik az ember, adott esetben szövetségesekkel érkezik az ember, akkor van arra mód és lehetőség, hogy kulturáltan megvitassa, megtárgyalja, a saját szempontjait elővezesse. (9.50)De önök nem ezt szeretnék! Az önök belpolitikai céljai, az önök belpolitikai érdeke az, hogy konfliktust generáljanak, és itthon a függetlenség, a szuverenitás védelmezőinek a szerepében tetszelegjenek, mert önöknek belpolitikailag ez a hasznos, már csak ezzel tudnak mozgósítani. Teljesen fölösleges a migrációt és más kérdéseket idekeverni, mert ez a kérdés nem erről szól. Ez a kérdés a jogállamiság, a demokrácia, a többpártrendszer felszámolására irányuló lépésekről szól. Önök meg úgy viselkednek, mint a durcás kisgyerek, aki a függetlenségébe való beavatkozást lát minden nevelési szándékban. Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) (9.50)De önök nem ezt szeretnék! Az önök belpolitikai céljai, az önök belpolitikai érdeke az, hogy konfliktust generáljanak, és itthon a függetlenség, a szuverenitás védelmezőinek a szerepében tetszelegjenek, mert önöknek belpolitikailag ez a hasznos, már csak ezzel tudnak mozgósítani. Teljesen fölösleges a migrációt és más kérdéseket idekeverni, mert ez a kérdés nem erről szól. Ez a kérdés a jogállamiság, a demokrácia, a többpártrendszer felszámolására irányuló lépésekről szól. Önök meg úgy viselkednek, mint a durcás kisgyerek, aki a függetlenségébe való beavatkozást lát minden nevelési szándékban. Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) (9.50)De önök nem ezt szeretnék! Az önök belpolitikai céljai, az önök belpolitikai érdeke az, hogy konfliktust generáljanak, és itthon a függetlenség, a szuverenitás védelmezőinek a szerepében tetszelegjenek, mert önöknek belpolitikailag ez a hasznos, már csak ezzel tudnak mozgósítani. Teljesen fölösleges a migrációt és más kérdéseket idekeverni, mert ez a kérdés nem erről szól. Ez a kérdés a jogállamiság, a demokrácia, a többpártrendszer felszámolására irányuló lépésekről szól. Önök meg úgy viselkednek, mint a durcás kisgyerek, aki a függetlenségébe való beavatkozást lát minden nevelési szándékban. Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) (9.50)De önök nem ezt szeretnék! Az önök belpolitikai céljai, az önök belpolitikai érdeke az, hogy konfliktust generáljanak, és itthon a függetlenség, a szuverenitás védelmezőinek a szerepében tetszelegjenek, mert önöknek belpolitikailag ez a hasznos, már csak ezzel tudnak mozgósítani. Teljesen fölösleges a migrációt és más kérdéseket idekeverni, mert ez a kérdés nem erről szól. Ez a kérdés a jogállamiság, a demokrácia, a többpártrendszer felszámolására irányuló lépésekről szól. Önök meg úgy viselkednek, mint a durcás kisgyerek, aki a függetlenségébe való beavatkozást lát minden nevelési szándékban. Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) De önök nem ezt szeretnék! Az önök belpolitikai céljai, az önök belpolitikai érdeke az, hogy konfliktust generáljanak, és itthon a függetlenség, a szuverenitás védelmezőinek a szerepében tetszelegjenek, mert önöknek belpolitikailag ez a hasznos, már csak ezzel tudnak mozgósítani. Teljesen fölösleges a migrációt és más kérdéseket idekeverni, mert ez a kérdés nem erről szól. Ez a kérdés a jogállamiság, a demokrácia, a többpártrendszer felszámolására irányuló lépésekről szól. Önök meg úgy viselkednek, mint a durcás kisgyerek, aki a függetlenségébe való beavatkozást lát minden nevelési szándékban. Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) De önök nem ezt szeretnék! Az önök belpolitikai céljai, az önök belpolitikai érdeke az, hogy konfliktust generáljanak, és itthon a függetlenség, a szuverenitás védelmezőinek a szerepében tetszelegjenek, mert önöknek belpolitikailag ez a hasznos, már csak ezzel tudnak mozgósítani. Teljesen fölösleges a migrációt és más kérdéseket idekeverni, mert ez a kérdés nem erről szól. Ez a kérdés a jogállamiság, a demokrácia, a többpártrendszer felszámolására irányuló lépésekről szól. Önök meg úgy viselkednek, mint a durcás kisgyerek, aki a függetlenségébe való beavatkozást lát minden nevelési szándékban. Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) Önök is tudják nagyon jól, hogy az az eljárás, ami az Európai Unió részéről elindult Lengyelországgal szemben, vagy amit belebegtettek Magyarország irányába, egy nagyon komplex, nagyon hosszadalmas, nagyon összetett és nagyon sokáig elhúzódó folyamat, aminek az esélye a kimenetelét tekintve a nullához konvergál, főleg most, hogy államtitkár úr biztosította önöket arról, hogy a magyar kormány vétót fog emelni minden ilyen esetben, és amint azt önök is tudják, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Tanácsban teljesen egyhangú döntésekkel hozzák meg a határozatokat, semmi esélye nincs annak, hogy egy országot komolyabban szankcionáljanak vagy egy országot kizárjanak az Európai Unióból. Önöknek most az az érdekük, hogy ezeket a rémképeket felfessék a falra, de pontosan tudják, hogy ez az egész egy figyelemfelhívás, és arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy módosítani kellene a politikán, módosítani kellene azon az irányon, amin a lengyel kormány és az önök által támogatott kormány is jár. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a lengyel-magyar barátságról szól. A lengyel-magyar barátság meggyőződésem szerint nemcsak hosszú múltra tekint vissza, hanem szilárd alapokon áll és nagy jövő előtt áll. A jövőben a lengyelekkel összefogva valós kérdésekben kell a hangunkat fölemelni, képviselni a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió fórumain akár a migrációs kérdésben. De önök nem elmagyarázni szeretnék ezt a problémát a nyugati partnereinknek, adott esetben szövetségeseinknek, akik lehet, hogy a saját alapjaikról nem értik azt, hogy Közép-Kelet-Európában a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz mi miért viszonyulunk másképpen, mint egy gyarmattartó, sokáig expanzív országként működő nagyhatalom Nyugat-Európában. Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) Azt szeretném önöknek és lengyel barátainknak is tanácsolni, hogy gyakorolják azt a lehetőséget, ami az Európai Unió fórumain adott, ahol ha vannak is olyan történelmi örökségek, amelyek miatt adott esetben nehéz döntéseket meg kell hozni, át kell alakítani bizonyos rendszereket az országon belül, adott esetben radikálisan át kell alakítani bizonyos rendszereket, azt el lehet magyarázni, azt lehet képviselni. De vita keretében próbálják ezt meg, ne pedig erőből, ne pedig olyan voluntarista módon, ahogy azt az önök kormánya az elmúlt nyolc évben tette. Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) Én, amint az valószínűleg a hozzászólásomból kitűnt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot elolvastuk, megfontoltuk, de támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az Európai ügyek bizottságának elnöke szeretnék nagyon röviden rávilágítani arra, vagy tömören összefoglalni, hogy miről is van itt szó, amikor Lengyelországgal szemben különböző eljárásokat indít az Európai Unió. Érdemes felidézni az ominózus EU-alapértékeket az uniós alapszerződés 2. cikke szerint: az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezen alapértékek az Alaptörvénynek is közös alapértékei, amelyeket eredeti, torzítatlan formájukban senki nem von kétségbe sem Európában, sem Magyarországon. Meggyőződésem, hogy a 7. cikk szerint eljárásra sokkal inkább politikai okok miatt került sor az Európai Unióban, ami számunkra és a lengyelek számára is elfogadhatatlan. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évtizedek során megfigyelhettük, hogy miként alakítható a nemzetközi és az alkotmányos jogok értelmezése olyan módon, hogy az a nevezett jogok eredeti értelmében ellentétes tartalmúvá váljon. S nagyon jól ismerjük azokat a módszereket, amelyek révén a vállalhatatlan politikai célok először vállalhatóvá, aztán legitimmé válnak, végül nem kötelező erejű dokumentumokba kerülnek, hogy hivatkozási alappá válhassanak a nemzetközi jog vagy az alkotmányok rendelkezéseinek alakítása során. Ezt az utat kellett ugyanis bejárni ahhoz, hogy a jogállamiságon, az alkotmányosságon, az emberi jogokon és más nemes, magasztos fogalmakon keresztül korábban elképzelhetetlen tartalommal töltődjenek meg az emberi jogok vagy éppen a demokrácia fogalmi keretei. Lengyelországgal szemben ezeknek a kevéssé ismert, kevéssé konkrét követelményeknek a betartását támasztják a vádlók, akikből könnyen lehetnek a bírák is, ahogy arra miniszterelnök úr 2013-ban már rámutatott. Úgy vélem, hogy lengyel barátaink mellé kell állnunk egy ilyen helyzetben, hiszen a legalapvetőbb, az emberi mivoltukban gyökerező igazságérzet is azt diktálja, hogy annak a pártját fogjuk, aki ilyen méltatlan vádakkal kényszerül szembenézni. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hét végén a lengyelországi Przemyślben jártam a Kárpátok Európája konferencia immáron 20. ülésén. Ez egy fontos regionális kezdeményezés, Marek Kuchciński, a szejm, a lengyel parlament alsóházának elnöke hét éve kezdeményezte, amely a Kárpátok országait, tehát a visegrádi négyeken felül Romániát, Szerbiát és Ukrajnát kapcsolja össze, hogy e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését megerősítsék. (10.00)A Kárpátok Európája e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését erősíti, és éppen szűkebb pátriám, Abaúj-Zemplén számára is, úgy hiszem, egyfajta fejlődési lehetőség útját rejti. Például Sárospatak városa a korábbi hagyományos testvérvárosi kapcsolatrendszerét e keretek között is kiegészítheti.Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a regionális együttműködésnek talán az egyik leglátványosabb eredménye a Via Kárpátia autópálya terve, ami a Balti-tengertől, észak felől egészen délig, a Fekete-tengerig húzódik, és ehhez kapcsolódóan épül szűkebb pátriámban, Abaújban a Kassa-Miskolc M30-as autópálya, amelynek az első szakaszát Tornyosnémeti és a határ között átadtuk. Tehát ezek nemcsak magasztos elvekről szólnak, hanem konkrét gazdasági együttműködésről, ami, hál’ istennek, tapasztalható a lengyel és magyar kapcsolatokban. Ennek a védelméről is szó van tehát.Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évtizedek során megfigyelhettük, hogy miként alakítható a nemzetközi és az alkotmányos jogok értelmezése olyan módon, hogy az a nevezett jogok eredeti értelmében ellentétes tartalmúvá váljon. S nagyon jól ismerjük azokat a módszereket, amelyek révén a vállalhatatlan politikai célok először vállalhatóvá, aztán legitimmé válnak, végül nem kötelező erejű dokumentumokba kerülnek, hogy hivatkozási alappá válhassanak a nemzetközi jog vagy az alkotmányok rendelkezéseinek alakítása során. Ezt az utat kellett ugyanis bejárni ahhoz, hogy a jogállamiságon, az alkotmányosságon, az emberi jogokon és más nemes, magasztos fogalmakon keresztül korábban elképzelhetetlen tartalommal töltődjenek meg az emberi jogok vagy éppen a demokrácia fogalmi keretei. Lengyelországgal szemben ezeknek a kevéssé ismert, kevéssé konkrét követelményeknek a betartását támasztják a vádlók, akikből könnyen lehetnek a bírák is, ahogy arra miniszterelnök úr 2013-ban már rámutatott. Úgy vélem, hogy lengyel barátaink mellé kell állnunk egy ilyen helyzetben, hiszen a legalapvetőbb, az emberi mivoltukban gyökerező igazságérzet is azt diktálja, hogy annak a pártját fogjuk, aki ilyen méltatlan vádakkal kényszerül szembenézni. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hét végén a lengyelországi Przemyślben jártam a Kárpátok Európája konferencia immáron 20. ülésén. Ez egy fontos regionális kezdeményezés, Marek Kuchciński, a szejm, a lengyel parlament alsóházának elnöke hét éve kezdeményezte, amely a Kárpátok országait, tehát a visegrádi négyeken felül Romániát, Szerbiát és Ukrajnát kapcsolja össze, hogy e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését megerősítsék. (10.00)A Kárpátok Európája e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését erősíti, és éppen szűkebb pátriám, Abaúj-Zemplén számára is, úgy hiszem, egyfajta fejlődési lehetőség útját rejti. Például Sárospatak városa a korábbi hagyományos testvérvárosi kapcsolatrendszerét e keretek között is kiegészítheti.Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a regionális együttműködésnek talán az egyik leglátványosabb eredménye a Via Kárpátia autópálya terve, ami a Balti-tengertől, észak felől egészen délig, a Fekete-tengerig húzódik, és ehhez kapcsolódóan épül szűkebb pátriámban, Abaújban a Kassa-Miskolc M30-as autópálya, amelynek az első szakaszát Tornyosnémeti és a határ között átadtuk. Tehát ezek nemcsak magasztos elvekről szólnak, hanem konkrét gazdasági együttműködésről, ami, hál’ istennek, tapasztalható a lengyel és magyar kapcsolatokban. Ennek a védelméről is szó van tehát.Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Lengyelországgal szemben ezeknek a kevéssé ismert, kevéssé konkrét követelményeknek a betartását támasztják a vádlók, akikből könnyen lehetnek a bírák is, ahogy arra miniszterelnök úr 2013-ban már rámutatott. Úgy vélem, hogy lengyel barátaink mellé kell állnunk egy ilyen helyzetben, hiszen a legalapvetőbb, az emberi mivoltukban gyökerező igazságérzet is azt diktálja, hogy annak a pártját fogjuk, aki ilyen méltatlan vádakkal kényszerül szembenézni. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hét végén a lengyelországi Przemyślben jártam a Kárpátok Európája konferencia immáron 20. ülésén. Ez egy fontos regionális kezdeményezés, Marek Kuchciński, a szejm, a lengyel parlament alsóházának elnöke hét éve kezdeményezte, amely a Kárpátok országait, tehát a visegrádi négyeken felül Romániát, Szerbiát és Ukrajnát kapcsolja össze, hogy e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését megerősítsék. (10.00)A Kárpátok Európája e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését erősíti, és éppen szűkebb pátriám, Abaúj-Zemplén számára is, úgy hiszem, egyfajta fejlődési lehetőség útját rejti. Például Sárospatak városa a korábbi hagyományos testvérvárosi kapcsolatrendszerét e keretek között is kiegészítheti.Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a regionális együttműködésnek talán az egyik leglátványosabb eredménye a Via Kárpátia autópálya terve, ami a Balti-tengertől, észak felől egészen délig, a Fekete-tengerig húzódik, és ehhez kapcsolódóan épül szűkebb pátriámban, Abaújban a Kassa-Miskolc M30-as autópálya, amelynek az első szakaszát Tornyosnémeti és a határ között átadtuk. Tehát ezek nemcsak magasztos elvekről szólnak, hanem konkrét gazdasági együttműködésről, ami, hál’ istennek, tapasztalható a lengyel és magyar kapcsolatokban. Ennek a védelméről is szó van tehát.Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hét végén a lengyelországi Przemyślben jártam a Kárpátok Európája konferencia immáron 20. ülésén. Ez egy fontos regionális kezdeményezés, Marek Kuchciński, a szejm, a lengyel parlament alsóházának elnöke hét éve kezdeményezte, amely a Kárpátok országait, tehát a visegrádi négyeken felül Romániát, Szerbiát és Ukrajnát kapcsolja össze, hogy e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését megerősítsék. (10.00)A Kárpátok Európája e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését erősíti, és éppen szűkebb pátriám, Abaúj-Zemplén számára is, úgy hiszem, egyfajta fejlődési lehetőség útját rejti. Például Sárospatak városa a korábbi hagyományos testvérvárosi kapcsolatrendszerét e keretek között is kiegészítheti.Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a regionális együttműködésnek talán az egyik leglátványosabb eredménye a Via Kárpátia autópálya terve, ami a Balti-tengertől, észak felől egészen délig, a Fekete-tengerig húzódik, és ehhez kapcsolódóan épül szűkebb pátriámban, Abaújban a Kassa-Miskolc M30-as autópálya, amelynek az első szakaszát Tornyosnémeti és a határ között átadtuk. Tehát ezek nemcsak magasztos elvekről szólnak, hanem konkrét gazdasági együttműködésről, ami, hál’ istennek, tapasztalható a lengyel és magyar kapcsolatokban. Ennek a védelméről is szó van tehát.Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (10.00)A Kárpátok Európája e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését erősíti, és éppen szűkebb pátriám, Abaúj-Zemplén számára is, úgy hiszem, egyfajta fejlődési lehetőség útját rejti. Például Sárospatak városa a korábbi hagyományos testvérvárosi kapcsolatrendszerét e keretek között is kiegészítheti.Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a regionális együttműködésnek talán az egyik leglátványosabb eredménye a Via Kárpátia autópálya terve, ami a Balti-tengertől, észak felől egészen délig, a Fekete-tengerig húzódik, és ehhez kapcsolódóan épül szűkebb pátriámban, Abaújban a Kassa-Miskolc M30-as autópálya, amelynek az első szakaszát Tornyosnémeti és a határ között átadtuk. Tehát ezek nemcsak magasztos elvekről szólnak, hanem konkrét gazdasági együttműködésről, ami, hál’ istennek, tapasztalható a lengyel és magyar kapcsolatokban. Ennek a védelméről is szó van tehát.Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (10.00)A Kárpátok Európája e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését erősíti, és éppen szűkebb pátriám, Abaúj-Zemplén számára is, úgy hiszem, egyfajta fejlődési lehetőség útját rejti. Például Sárospatak városa a korábbi hagyományos testvérvárosi kapcsolatrendszerét e keretek között is kiegészítheti.Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a regionális együttműködésnek talán az egyik leglátványosabb eredménye a Via Kárpátia autópálya terve, ami a Balti-tengertől, észak felől egészen délig, a Fekete-tengerig húzódik, és ehhez kapcsolódóan épül szűkebb pátriámban, Abaújban a Kassa-Miskolc M30-as autópálya, amelynek az első szakaszát Tornyosnémeti és a határ között átadtuk. Tehát ezek nemcsak magasztos elvekről szólnak, hanem konkrét gazdasági együttműködésről, ami, hál’ istennek, tapasztalható a lengyel és magyar kapcsolatokban. Ennek a védelméről is szó van tehát.Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A Kárpátok Európája e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését erősíti, és éppen szűkebb pátriám, Abaúj-Zemplén számára is, úgy hiszem, egyfajta fejlődési lehetőség útját rejti. Például Sárospatak városa a korábbi hagyományos testvérvárosi kapcsolatrendszerét e keretek között is kiegészítheti.Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a regionális együttműködésnek talán az egyik leglátványosabb eredménye a Via Kárpátia autópálya terve, ami a Balti-tengertől, észak felől egészen délig, a Fekete-tengerig húzódik, és ehhez kapcsolódóan épül szűkebb pátriámban, Abaújban a Kassa-Miskolc M30-as autópálya, amelynek az első szakaszát Tornyosnémeti és a határ között átadtuk. Tehát ezek nemcsak magasztos elvekről szólnak, hanem konkrét gazdasági együttműködésről, ami, hál’ istennek, tapasztalható a lengyel és magyar kapcsolatokban. Ennek a védelméről is szó van tehát.Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A Kárpátok Európája e hatalmas térség gazdasági, kulturális és politikai szintű együttműködését erősíti, és éppen szűkebb pátriám, Abaúj-Zemplén számára is, úgy hiszem, egyfajta fejlődési lehetőség útját rejti. Például Sárospatak városa a korábbi hagyományos testvérvárosi kapcsolatrendszerét e keretek között is kiegészítheti.Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a regionális együttműködésnek talán az egyik leglátványosabb eredménye a Via Kárpátia autópálya terve, ami a Balti-tengertől, észak felől egészen délig, a Fekete-tengerig húzódik, és ehhez kapcsolódóan épül szűkebb pátriámban, Abaújban a Kassa-Miskolc M30-as autópálya, amelynek az első szakaszát Tornyosnémeti és a határ között átadtuk. Tehát ezek nemcsak magasztos elvekről szólnak, hanem konkrét gazdasági együttműködésről, ami, hál’ istennek, tapasztalható a lengyel és magyar kapcsolatokban. Ennek a védelméről is szó van tehát.Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a regionális együttműködésnek talán az egyik leglátványosabb eredménye a Via Kárpátia autópálya terve, ami a Balti-tengertől, észak felől egészen délig, a Fekete-tengerig húzódik, és ehhez kapcsolódóan épül szűkebb pátriámban, Abaújban a Kassa-Miskolc M30-as autópálya, amelynek az első szakaszát Tornyosnémeti és a határ között átadtuk. Tehát ezek nemcsak magasztos elvekről szólnak, hanem konkrét gazdasági együttműködésről, ami, hál’ istennek, tapasztalható a lengyel és magyar kapcsolatokban. Ennek a védelméről is szó van tehát.Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Az előbb említett przemyśli konferencia, ami a térségünk szempontjából is különösen fontos régióink, városaink közötti együttműködés, sem tudott elsiklani azon kettős mérce felett, amivel jelenleg Lengyelországot mérik. A Kárpátok Európája konferencia és az ott elhangzottak is megerősítettek abban, hogy nem maradhatunk tétlenek. Hiszen számunkra is fontos kérdésekről szó esik, amikor a Lengyelországgal szemben folytatott eljárást szemléljük. Úgy vélem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy lengyel barátaink számára a most elfogadni tervezett határozat adekvátnak tűnik.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát ezt az indítványt tárgyaljuk, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak a magyar-lengyel, de a visegrádi együttműködés is a virágkorát éli, és különösen a manapság legégetőbb uniós kérdésekben, mint a migrációs válság, a brexit vagy éppen az EU jövője vagy jövőbeni költségvetése. Tehát a visegrádi négyek közös álláspontot jelenítenek meg különböző uniós ügyekben, amellyel ellen tudunk vagy tudnak állni a brüsszeli központosító törekvéseknek. Tehát határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi a visegrádi négyeket, köztük Lengyelországot és Magyarországot is. Nos, a Lengyelország elleni szankciós eljárás megindítása éppen ezt a közép-európai egységet kívánja megtörni. Hát, ezért kell nekünk is szót emelnünk a magyar parlamentben.Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom, hogy a fennálló nyitott kérdéseket Varsó és Brüsszel egyeztetni tudja, amire ígéretet kaptunk a lengyel miniszterelnök úrtól és az Európai Bizottság elnökétől is. De ennek nem a 7. cikk szerinti eljárás a megfelelő módja, hanem a dialógus, a kompromisszumkészség. És nemcsak Lengyelországtól kell követelni ezt, hanem az Európai Bizottságtól is. Ilyenkor eszembe ötlenek a 7. cikk szerinti eljárást leginkább erőltető baloldali erők nagy alakjának, Helmut Schmidt kancellárnak a szavai: „inkább száz órát tárgyalni, mint egy percig harcolni”. Azt hiszem, az európai baloldal talán azért sem szereti hallani ezeket a szavakat, mert Schmidt azt is mondta egyszer, hogy „a nehézségek során mutatkozik meg a jellem”.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy most is olyan időket élünk, amikor a kettős mércét alkalmazókkal szemben folytatott küzdelemben egyértelműen kitűnik, hogy ki hová áll és ki ragaszkodik az értékekhez. Az Országgyűlésnek pedig ezen időszakban nemcsak lehetősége, függetlenül attól, hogy választások előtt állunk, de kötelessége is, hogy a lengyel nép melletti szolidaritását ilyen módon is kifejezze. Úgy vélem, hogy a szankciókkal való fenyegetés csak az EU-ellenességet növelheti Lengyelországban, ami meg senkinek nem érdeke. Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Baráti, szimbolikus gesztusokra van inkább szükség, ami méltó az ezeréves sorsközösségünkhöz. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Németh Zsolt előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • Önök ezt az országot, azt az országot, amellyel történelmi gyökereink igenis szorosak… bármennyire is gúnyosan mondta ön azt, hogy a kereszténydemokraták pátosszal beszéltek az elmúlt időszakról, igenis szükség van arra is. És szükség van arra is, hogy a jövőről is beszéljünk, és ez a kiállás a jövőt jelenti. Önök, jobbikosok gyávák kiállni a lengyelek mellett, a lengyel kormány mellett. Önök egyértelműen a brüsszeliták mellett tették le a voksot ezzel a kijelentéssel, hogy nem fogják támogatni ezt a határozati javaslatot.Mindamellett pedig egyértelmű az önök minősítése, viselkedése. Nem véletlen egyébként, hogy pártelnökük, és sokadszorra fogom megismételni, még a jövőben is, a Szürke Farkasok terrorszervezettel találkozik, egy olyan társasággal, amelynek keretéből, terrorszervezetéből került ki az a merénylő, Ali Agca, aki a lengyel származású pápa elleni merényletet követte el. Önök a lengyelek mellett nem, a lengyel kereszténység mellett nem, de az iszlám mellett kiállnak. Ez az önök politikája az elmúlt évek és hónapok során. A Jobbik valódi testvére az iszlám, nem a lengyelek és nem a kereszténység.Az MSZP részéről Bárándy Gergely szólt hozzá. Érdekes és jogos volt, amit elmondott, hogy igen, Lengyelország érdekében sok mindent megtettünk a múltban is. Szükség is van erre. Fontos az, amit elmondott személyes tapasztalatairól vagy családja személyes múltjáról. Igen, de ha ezt ön komolyan veszi, akkor vegye azt is komolyan, ne haragudjon, ha valaki a múlttal nem dicsekszik, de arra utal, akkor utaljon arra is, hogy ön milyen pártnak a tagja. Egy olyan pártnak a tagja, amely évtizedeken keresztül a kommunizmust tartotta fönn, amelyik évtizedeken keresztül Lengyelországban, Magyarországon és sok-sok országban elnyomta az embereket, tönkretette az országokat, szabadságukban korlátozta az embereket. És most ön vádolja a lengyel kormányt, a magyar kormányt autoriter magatartással?! (Dr. Bárándy Gergely: Így van!)Ön meri vállalni, aki még soha nem kért bocsánatot azért, amit a saját pártelődje csinált évtizedeken keresztül? Egy kicsit nézzenek már tükörbe, és nézzen egy kicsit körül a saját háza táján! Bár azt gondolom, ezt megtette, hiszen valamilyen módon mégiscsak válaszol a saját pártja politikájára. A következőt mondta néhány héttel ezelőtt: „A jelenlegi viszonyok között országgyűlési képviselőként számomra vállalhatatlanná vált a folytatás.” Na, nem a magyar kormányra gondolt, nem a magyar választók többségének akaratára gondolt, hanem arra az autoriter pártra, amiben ön ül, és amivel vádolni próbálja a lengyel kormányt is, teljesen jogtalanul; bizonyára az MSZP-n belüli folytatást ezért is akadályozza meg az ön gondolkodásában. Csodálkozom, hogy utolsó parlamenti felszólalásában is mindig azzal vádol minket, ami egyébként az önök saját politikájának mindennapjait jellemezte az elmúlt években, évtizedekben. (10.10)Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mindamellett pedig egyértelmű az önök minősítése, viselkedése. Nem véletlen egyébként, hogy pártelnökük, és sokadszorra fogom megismételni, még a jövőben is, a Szürke Farkasok terrorszervezettel találkozik, egy olyan társasággal, amelynek keretéből, terrorszervezetéből került ki az a merénylő, Ali Agca, aki a lengyel származású pápa elleni merényletet követte el. Önök a lengyelek mellett nem, a lengyel kereszténység mellett nem, de az iszlám mellett kiállnak. Ez az önök politikája az elmúlt évek és hónapok során. A Jobbik valódi testvére az iszlám, nem a lengyelek és nem a kereszténység.Az MSZP részéről Bárándy Gergely szólt hozzá. Érdekes és jogos volt, amit elmondott, hogy igen, Lengyelország érdekében sok mindent megtettünk a múltban is. Szükség is van erre. Fontos az, amit elmondott személyes tapasztalatairól vagy családja személyes múltjáról. Igen, de ha ezt ön komolyan veszi, akkor vegye azt is komolyan, ne haragudjon, ha valaki a múlttal nem dicsekszik, de arra utal, akkor utaljon arra is, hogy ön milyen pártnak a tagja. Egy olyan pártnak a tagja, amely évtizedeken keresztül a kommunizmust tartotta fönn, amelyik évtizedeken keresztül Lengyelországban, Magyarországon és sok-sok országban elnyomta az embereket, tönkretette az országokat, szabadságukban korlátozta az embereket. És most ön vádolja a lengyel kormányt, a magyar kormányt autoriter magatartással?! (Dr. Bárándy Gergely: Így van!)Ön meri vállalni, aki még soha nem kért bocsánatot azért, amit a saját pártelődje csinált évtizedeken keresztül? Egy kicsit nézzenek már tükörbe, és nézzen egy kicsit körül a saját háza táján! Bár azt gondolom, ezt megtette, hiszen valamilyen módon mégiscsak válaszol a saját pártja politikájára. A következőt mondta néhány héttel ezelőtt: „A jelenlegi viszonyok között országgyűlési képviselőként számomra vállalhatatlanná vált a folytatás.” Na, nem a magyar kormányra gondolt, nem a magyar választók többségének akaratára gondolt, hanem arra az autoriter pártra, amiben ön ül, és amivel vádolni próbálja a lengyel kormányt is, teljesen jogtalanul; bizonyára az MSZP-n belüli folytatást ezért is akadályozza meg az ön gondolkodásában. Csodálkozom, hogy utolsó parlamenti felszólalásában is mindig azzal vádol minket, ami egyébként az önök saját politikájának mindennapjait jellemezte az elmúlt években, évtizedekben. (10.10)Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az MSZP részéről Bárándy Gergely szólt hozzá. Érdekes és jogos volt, amit elmondott, hogy igen, Lengyelország érdekében sok mindent megtettünk a múltban is. Szükség is van erre. Fontos az, amit elmondott személyes tapasztalatairól vagy családja személyes múltjáról. Igen, de ha ezt ön komolyan veszi, akkor vegye azt is komolyan, ne haragudjon, ha valaki a múlttal nem dicsekszik, de arra utal, akkor utaljon arra is, hogy ön milyen pártnak a tagja. Egy olyan pártnak a tagja, amely évtizedeken keresztül a kommunizmust tartotta fönn, amelyik évtizedeken keresztül Lengyelországban, Magyarországon és sok-sok országban elnyomta az embereket, tönkretette az országokat, szabadságukban korlátozta az embereket. És most ön vádolja a lengyel kormányt, a magyar kormányt autoriter magatartással?! (Dr. Bárándy Gergely: Így van!)Ön meri vállalni, aki még soha nem kért bocsánatot azért, amit a saját pártelődje csinált évtizedeken keresztül? Egy kicsit nézzenek már tükörbe, és nézzen egy kicsit körül a saját háza táján! Bár azt gondolom, ezt megtette, hiszen valamilyen módon mégiscsak válaszol a saját pártja politikájára. A következőt mondta néhány héttel ezelőtt: „A jelenlegi viszonyok között országgyűlési képviselőként számomra vállalhatatlanná vált a folytatás.” Na, nem a magyar kormányra gondolt, nem a magyar választók többségének akaratára gondolt, hanem arra az autoriter pártra, amiben ön ül, és amivel vádolni próbálja a lengyel kormányt is, teljesen jogtalanul; bizonyára az MSZP-n belüli folytatást ezért is akadályozza meg az ön gondolkodásában. Csodálkozom, hogy utolsó parlamenti felszólalásában is mindig azzal vádol minket, ami egyébként az önök saját politikájának mindennapjait jellemezte az elmúlt években, évtizedekben. (10.10)Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ön meri vállalni, aki még soha nem kért bocsánatot azért, amit a saját pártelődje csinált évtizedeken keresztül? Egy kicsit nézzenek már tükörbe, és nézzen egy kicsit körül a saját háza táján! Bár azt gondolom, ezt megtette, hiszen valamilyen módon mégiscsak válaszol a saját pártja politikájára. A következőt mondta néhány héttel ezelőtt: „A jelenlegi viszonyok között országgyűlési képviselőként számomra vállalhatatlanná vált a folytatás.” Na, nem a magyar kormányra gondolt, nem a magyar választók többségének akaratára gondolt, hanem arra az autoriter pártra, amiben ön ül, és amivel vádolni próbálja a lengyel kormányt is, teljesen jogtalanul; bizonyára az MSZP-n belüli folytatást ezért is akadályozza meg az ön gondolkodásában. Csodálkozom, hogy utolsó parlamenti felszólalásában is mindig azzal vádol minket, ami egyébként az önök saját politikájának mindennapjait jellemezte az elmúlt években, évtizedekben. (10.10)Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.10)Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.10)Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.10)Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Ez nem Lengyelországról szól, ez az önök politikájáról szól, tisztelt képviselőtársam, és mindezt ráadásul olyan gusztustalan módon csinálják, hogy leporolják azt a régi bolsevik trükköt, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. A kommunisták még Jézus Krisztus szavait is kiforgatták, önök pedig a kommunisták nyomdokaiba lépnek. Szégyelljék magukat, képviselőtársam, ön is és az összes többi KDNP-s képviselőjük! (Taps a Jobbik soraiban.)
  • Tehát ha önök valóban a lengyel nép barátai, akkor nem hoznak ide ilyen határozati javaslatot, mert a lengyel emberek érdeke pont az ilyen tartalom ellen szól, az igazi lengyel-magyar barátság, a lengyel demokrácia és alkotmányosság megvédéséről szólna, nem ilyen szólamokról, mint amit idehoztak. Köszönöm szépen. (Dr. Bárándy Gergely tapsol.)
  • (10.20)Ez az út megtetszett a lengyel kormánynak is. Szó sincs itt a kereszténység védelméről, szó sincs itt semmiféle vallásháborúról! Egyszerűen arról van szó, hogy önöknek jól jön egy szövetséges az Európai Unióban ahhoz a harchoz, amit önök folyamatosan folytatnak Brüsszellel szemben.Volt szó arról, hogy az alapértékeket ki tartja tiszteletben, ki nem. Hát, önök egészen biztosan nem tartják tiszteletben ezeket az alapértékeket, mint ahogy sok esetben a lengyel kormány sem tartja tiszteletben ezeket az európai uniós alapértékeket. Ebből látszik, hogy Lengyelországban vannak ebben tüntetések, belpolitikai viták is. Az, hogy ebbe Magyarországnak mennyire kell ilyenformán beleavatkozni, az természetesen másik kérdés, de ne kezdjük el ezt úgy értelmezni a magyar parlamentben, bár értem én a csábítást az önök részéről, hogy önök valami fantasztikus nagy áldozatot hoznak. Nem, kérem! Amit önök most tesznek, az a saját maguk védelméről szól. Semmi köze nincs a lengyel-magyar barátsághoz, semmi köze nincs a lengyel néphez. Egyszerűen jól jön önöknek az, hogy a lengyel kormányt is bírálja Brüsszel, pontosan az alapértékekre és az alapszerződésekre hivatkozva.S hogy miért indítanak önök ekkora támadást Brüsszellel szemben? Persze van az általános érv: mi nagyon szuverének vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ettől még szuverénebbek leszünk. Azt gondolom azonban, hogy van egy másik ok is, ami miatt önök most nagyon támadják Brüsszelt, ez pedig az OLAF különböző jelentései. Értem én, hogy kellemetlen a miniszterelnök és a családja számára az, ha egy OLAF-jelentés másról sem szól, mint hogy hogyan gazdagodtak a fideszes haverok, barátok az európai uniós pénzek lenyúlásával. Értem én, hogy el kell magyarázni egy kampányban a fideszes szavazóknak, hogy a rossz Brüsszel ki akar velünk szúrni, éppen ezért minden ilyen harc egy nagy morális szent célként feltüntetve jól jön önöknek, hogy a saját szavazóikat átverjék és be tudják csapni, de mégiscsak az igazság az, kérem, hogy önök kampánycélokra használnak fel egyébként oda nem való alapértékeket és fontos kérdéseket.A másik, amit szeretnék Soltész képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogy ön azt mondta, nem hajlandóak behódolni Brüsszelnek. Akkor ugye a pénzt visszautalták már, amit az összes fejlesztési forrásból megkaptak? Mert ha valakivel én nem vagyok jóban, nem értek vele egyet, ha nem fogadom el azokat az alapszabályokat, amelyek alapján működik, akkor, gondolom, oda a pénzt is vissza kell utalni. Vagy adott esetben kezdeményezni kell például az Európai Unióból való kilépést. Ez is egy legitim vita lenne itt a parlamentben. Én ellene lennék, de azt gondolom, hogy ez is sokkal tisztességesebb magatartás lenne, ha ez a célja a Fidesznek adott esetben. Vagy akkor mondják meg, hogy miért szavazták meg a magyar csatlakozást, miért szavazták meg az összes EU-s alapszerződést, ha most hirtelen ráeszméltek, hogy ez egy olyan kötöttséget jelent az önök számára, ami Magyarország szuverenitását hihetetlen módon korlátozza. Nekem éppen ezért inkább úgy tűnik, hogy nem erről szól a kérdés, hanem sokkal inkább az OLAF-jelentésekről, ahogy ezt az imént is mondtam.A másik, hogy önök azt mondják, Brüsszelnek való behódolás, meg hallottam, a miniszterelnök évértékelőjében azt mondta hogy is fogalmazott?, valahogy úgy , hogy az IMF pórázát leráztuk magunkról. Kérdezem én: az orosz póráz jó, meg a kínai póráz? Ha most nem tankkal jönnek, hanem rubellel, akkor az rendben van, akkor nem zavar bennünket a magyar szuverenitás szempontjából, hogy hány száz milliárd forintot kell majd visszafizetni Oroszországnak? Vagy a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán nem zavar minket, hogy 750 milliárddal fogunk a kínaiaknak tartozni? Ez nem a magyar szuverenitás korlátozása? Hát, kérem, dehogynem! (Zaj a Jobbik padsoraiból.) Tessék nekem megmondani, hogy az IMF rossz, de ha az orosz nemzeti bank, vagy nem tudom, kereskedelmi állami bank adja a pénzt, akkor az nem baj! Akkor legalább az önök által állandóan emlegetett kettős mércét maguk is száműzzék már a retorikájukból! Vagy mondják azt, hogy az orosz póráz jobb póráz, mint az IMF-póráz! Ez is egy teljesen világos mondás. Hozzáteszem, hogy egy NATO-, európai uniós tagország szempontjából ez egy érdekes felvetés lenne.A végén még egy észrevételt hadd tegyek Soltész úr hozzászólásához: azt mondta, hogy a kommunizmust a mi pártunk tartotta fenn. Igaz persze, hogy ’89-ben alapították ezt a pártot, de ez egy megszokott retorika, különösen kampányidőszakban az önök részéről. Na de, Soltész úr, akkor beszélt-e már Pintér Sándorral, beszélt-e már Matolcsy Györggyel, Fónagy úrral, Martonyi úrral, Hoffmann Rózsával, Mikola Istvánnal meg Járai Zsigmonddal, hogy azonnal hagyják el a maguk pártját? Mert ezek az MSZMP-tagok akkor ezek szerint hozzájárultak nálam biztos jobban hozzájárultak, mert én ’74-ben születtem az előző rendszer fenntartásához. Vagy Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Varga Mihály, akik KISZ-titkárok voltak. Kérem, én már KISZ-tag sem voltam, nemhogy titkár lehettem volna! Tehát akkor beszéljen már ezekkel a kollégáival, hogy lépjenek ki azonnal a Fideszből, adják vissza a miniszteri mandátumot, mert hát hogy mocskos, aljas módon fenntartották az előző kommunista rendszert párttagként! Akkor, kérem, talán először a saját házuk táján tegyenek rendet, és majd utána egy ilyen megszólalás talán még hiteles is lehet.Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) Ez az út megtetszett a lengyel kormánynak is. Szó sincs itt a kereszténység védelméről, szó sincs itt semmiféle vallásháborúról! Egyszerűen arról van szó, hogy önöknek jól jön egy szövetséges az Európai Unióban ahhoz a harchoz, amit önök folyamatosan folytatnak Brüsszellel szemben.Volt szó arról, hogy az alapértékeket ki tartja tiszteletben, ki nem. Hát, önök egészen biztosan nem tartják tiszteletben ezeket az alapértékeket, mint ahogy sok esetben a lengyel kormány sem tartja tiszteletben ezeket az európai uniós alapértékeket. Ebből látszik, hogy Lengyelországban vannak ebben tüntetések, belpolitikai viták is. Az, hogy ebbe Magyarországnak mennyire kell ilyenformán beleavatkozni, az természetesen másik kérdés, de ne kezdjük el ezt úgy értelmezni a magyar parlamentben, bár értem én a csábítást az önök részéről, hogy önök valami fantasztikus nagy áldozatot hoznak. Nem, kérem! Amit önök most tesznek, az a saját maguk védelméről szól. Semmi köze nincs a lengyel-magyar barátsághoz, semmi köze nincs a lengyel néphez. Egyszerűen jól jön önöknek az, hogy a lengyel kormányt is bírálja Brüsszel, pontosan az alapértékekre és az alapszerződésekre hivatkozva.S hogy miért indítanak önök ekkora támadást Brüsszellel szemben? Persze van az általános érv: mi nagyon szuverének vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ettől még szuverénebbek leszünk. Azt gondolom azonban, hogy van egy másik ok is, ami miatt önök most nagyon támadják Brüsszelt, ez pedig az OLAF különböző jelentései. Értem én, hogy kellemetlen a miniszterelnök és a családja számára az, ha egy OLAF-jelentés másról sem szól, mint hogy hogyan gazdagodtak a fideszes haverok, barátok az európai uniós pénzek lenyúlásával. Értem én, hogy el kell magyarázni egy kampányban a fideszes szavazóknak, hogy a rossz Brüsszel ki akar velünk szúrni, éppen ezért minden ilyen harc egy nagy morális szent célként feltüntetve jól jön önöknek, hogy a saját szavazóikat átverjék és be tudják csapni, de mégiscsak az igazság az, kérem, hogy önök kampánycélokra használnak fel egyébként oda nem való alapértékeket és fontos kérdéseket.A másik, amit szeretnék Soltész képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogy ön azt mondta, nem hajlandóak behódolni Brüsszelnek. Akkor ugye a pénzt visszautalták már, amit az összes fejlesztési forrásból megkaptak? Mert ha valakivel én nem vagyok jóban, nem értek vele egyet, ha nem fogadom el azokat az alapszabályokat, amelyek alapján működik, akkor, gondolom, oda a pénzt is vissza kell utalni. Vagy adott esetben kezdeményezni kell például az Európai Unióból való kilépést. Ez is egy legitim vita lenne itt a parlamentben. Én ellene lennék, de azt gondolom, hogy ez is sokkal tisztességesebb magatartás lenne, ha ez a célja a Fidesznek adott esetben. Vagy akkor mondják meg, hogy miért szavazták meg a magyar csatlakozást, miért szavazták meg az összes EU-s alapszerződést, ha most hirtelen ráeszméltek, hogy ez egy olyan kötöttséget jelent az önök számára, ami Magyarország szuverenitását hihetetlen módon korlátozza. Nekem éppen ezért inkább úgy tűnik, hogy nem erről szól a kérdés, hanem sokkal inkább az OLAF-jelentésekről, ahogy ezt az imént is mondtam.A másik, hogy önök azt mondják, Brüsszelnek való behódolás, meg hallottam, a miniszterelnök évértékelőjében azt mondta hogy is fogalmazott?, valahogy úgy , hogy az IMF pórázát leráztuk magunkról. Kérdezem én: az orosz póráz jó, meg a kínai póráz? Ha most nem tankkal jönnek, hanem rubellel, akkor az rendben van, akkor nem zavar bennünket a magyar szuverenitás szempontjából, hogy hány száz milliárd forintot kell majd visszafizetni Oroszországnak? Vagy a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán nem zavar minket, hogy 750 milliárddal fogunk a kínaiaknak tartozni? Ez nem a magyar szuverenitás korlátozása? Hát, kérem, dehogynem! (Zaj a Jobbik padsoraiból.) Tessék nekem megmondani, hogy az IMF rossz, de ha az orosz nemzeti bank, vagy nem tudom, kereskedelmi állami bank adja a pénzt, akkor az nem baj! Akkor legalább az önök által állandóan emlegetett kettős mércét maguk is száműzzék már a retorikájukból! Vagy mondják azt, hogy az orosz póráz jobb póráz, mint az IMF-póráz! Ez is egy teljesen világos mondás. Hozzáteszem, hogy egy NATO-, európai uniós tagország szempontjából ez egy érdekes felvetés lenne.A végén még egy észrevételt hadd tegyek Soltész úr hozzászólásához: azt mondta, hogy a kommunizmust a mi pártunk tartotta fenn. Igaz persze, hogy ’89-ben alapították ezt a pártot, de ez egy megszokott retorika, különösen kampányidőszakban az önök részéről. Na de, Soltész úr, akkor beszélt-e már Pintér Sándorral, beszélt-e már Matolcsy Györggyel, Fónagy úrral, Martonyi úrral, Hoffmann Rózsával, Mikola Istvánnal meg Járai Zsigmonddal, hogy azonnal hagyják el a maguk pártját? Mert ezek az MSZMP-tagok akkor ezek szerint hozzájárultak nálam biztos jobban hozzájárultak, mert én ’74-ben születtem az előző rendszer fenntartásához. Vagy Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Varga Mihály, akik KISZ-titkárok voltak. Kérem, én már KISZ-tag sem voltam, nemhogy titkár lehettem volna! Tehát akkor beszéljen már ezekkel a kollégáival, hogy lépjenek ki azonnal a Fideszből, adják vissza a miniszteri mandátumot, mert hát hogy mocskos, aljas módon fenntartották az előző kommunista rendszert párttagként! Akkor, kérem, talán először a saját házuk táján tegyenek rendet, és majd utána egy ilyen megszólalás talán még hiteles is lehet.Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) Ez az út megtetszett a lengyel kormánynak is. Szó sincs itt a kereszténység védelméről, szó sincs itt semmiféle vallásháborúról! Egyszerűen arról van szó, hogy önöknek jól jön egy szövetséges az Európai Unióban ahhoz a harchoz, amit önök folyamatosan folytatnak Brüsszellel szemben.Volt szó arról, hogy az alapértékeket ki tartja tiszteletben, ki nem. Hát, önök egészen biztosan nem tartják tiszteletben ezeket az alapértékeket, mint ahogy sok esetben a lengyel kormány sem tartja tiszteletben ezeket az európai uniós alapértékeket. Ebből látszik, hogy Lengyelországban vannak ebben tüntetések, belpolitikai viták is. Az, hogy ebbe Magyarországnak mennyire kell ilyenformán beleavatkozni, az természetesen másik kérdés, de ne kezdjük el ezt úgy értelmezni a magyar parlamentben, bár értem én a csábítást az önök részéről, hogy önök valami fantasztikus nagy áldozatot hoznak. Nem, kérem! Amit önök most tesznek, az a saját maguk védelméről szól. Semmi köze nincs a lengyel-magyar barátsághoz, semmi köze nincs a lengyel néphez. Egyszerűen jól jön önöknek az, hogy a lengyel kormányt is bírálja Brüsszel, pontosan az alapértékekre és az alapszerződésekre hivatkozva.S hogy miért indítanak önök ekkora támadást Brüsszellel szemben? Persze van az általános érv: mi nagyon szuverének vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ettől még szuverénebbek leszünk. Azt gondolom azonban, hogy van egy másik ok is, ami miatt önök most nagyon támadják Brüsszelt, ez pedig az OLAF különböző jelentései. Értem én, hogy kellemetlen a miniszterelnök és a családja számára az, ha egy OLAF-jelentés másról sem szól, mint hogy hogyan gazdagodtak a fideszes haverok, barátok az európai uniós pénzek lenyúlásával. Értem én, hogy el kell magyarázni egy kampányban a fideszes szavazóknak, hogy a rossz Brüsszel ki akar velünk szúrni, éppen ezért minden ilyen harc egy nagy morális szent célként feltüntetve jól jön önöknek, hogy a saját szavazóikat átverjék és be tudják csapni, de mégiscsak az igazság az, kérem, hogy önök kampánycélokra használnak fel egyébként oda nem való alapértékeket és fontos kérdéseket.A másik, amit szeretnék Soltész képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogy ön azt mondta, nem hajlandóak behódolni Brüsszelnek. Akkor ugye a pénzt visszautalták már, amit az összes fejlesztési forrásból megkaptak? Mert ha valakivel én nem vagyok jóban, nem értek vele egyet, ha nem fogadom el azokat az alapszabályokat, amelyek alapján működik, akkor, gondolom, oda a pénzt is vissza kell utalni. Vagy adott esetben kezdeményezni kell például az Európai Unióból való kilépést. Ez is egy legitim vita lenne itt a parlamentben. Én ellene lennék, de azt gondolom, hogy ez is sokkal tisztességesebb magatartás lenne, ha ez a célja a Fidesznek adott esetben. Vagy akkor mondják meg, hogy miért szavazták meg a magyar csatlakozást, miért szavazták meg az összes EU-s alapszerződést, ha most hirtelen ráeszméltek, hogy ez egy olyan kötöttséget jelent az önök számára, ami Magyarország szuverenitását hihetetlen módon korlátozza. Nekem éppen ezért inkább úgy tűnik, hogy nem erről szól a kérdés, hanem sokkal inkább az OLAF-jelentésekről, ahogy ezt az imént is mondtam.A másik, hogy önök azt mondják, Brüsszelnek való behódolás, meg hallottam, a miniszterelnök évértékelőjében azt mondta hogy is fogalmazott?, valahogy úgy , hogy az IMF pórázát leráztuk magunkról. Kérdezem én: az orosz póráz jó, meg a kínai póráz? Ha most nem tankkal jönnek, hanem rubellel, akkor az rendben van, akkor nem zavar bennünket a magyar szuverenitás szempontjából, hogy hány száz milliárd forintot kell majd visszafizetni Oroszországnak? Vagy a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán nem zavar minket, hogy 750 milliárddal fogunk a kínaiaknak tartozni? Ez nem a magyar szuverenitás korlátozása? Hát, kérem, dehogynem! (Zaj a Jobbik padsoraiból.) Tessék nekem megmondani, hogy az IMF rossz, de ha az orosz nemzeti bank, vagy nem tudom, kereskedelmi állami bank adja a pénzt, akkor az nem baj! Akkor legalább az önök által állandóan emlegetett kettős mércét maguk is száműzzék már a retorikájukból! Vagy mondják azt, hogy az orosz póráz jobb póráz, mint az IMF-póráz! Ez is egy teljesen világos mondás. Hozzáteszem, hogy egy NATO-, európai uniós tagország szempontjából ez egy érdekes felvetés lenne.A végén még egy észrevételt hadd tegyek Soltész úr hozzászólásához: azt mondta, hogy a kommunizmust a mi pártunk tartotta fenn. Igaz persze, hogy ’89-ben alapították ezt a pártot, de ez egy megszokott retorika, különösen kampányidőszakban az önök részéről. Na de, Soltész úr, akkor beszélt-e már Pintér Sándorral, beszélt-e már Matolcsy Györggyel, Fónagy úrral, Martonyi úrral, Hoffmann Rózsával, Mikola Istvánnal meg Járai Zsigmonddal, hogy azonnal hagyják el a maguk pártját? Mert ezek az MSZMP-tagok akkor ezek szerint hozzájárultak nálam biztos jobban hozzájárultak, mert én ’74-ben születtem az előző rendszer fenntartásához. Vagy Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Varga Mihály, akik KISZ-titkárok voltak. Kérem, én már KISZ-tag sem voltam, nemhogy titkár lehettem volna! Tehát akkor beszéljen már ezekkel a kollégáival, hogy lépjenek ki azonnal a Fideszből, adják vissza a miniszteri mandátumot, mert hát hogy mocskos, aljas módon fenntartották az előző kommunista rendszert párttagként! Akkor, kérem, talán először a saját házuk táján tegyenek rendet, és majd utána egy ilyen megszólalás talán még hiteles is lehet.Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) Volt szó arról, hogy az alapértékeket ki tartja tiszteletben, ki nem. Hát, önök egészen biztosan nem tartják tiszteletben ezeket az alapértékeket, mint ahogy sok esetben a lengyel kormány sem tartja tiszteletben ezeket az európai uniós alapértékeket. Ebből látszik, hogy Lengyelországban vannak ebben tüntetések, belpolitikai viták is. Az, hogy ebbe Magyarországnak mennyire kell ilyenformán beleavatkozni, az természetesen másik kérdés, de ne kezdjük el ezt úgy értelmezni a magyar parlamentben, bár értem én a csábítást az önök részéről, hogy önök valami fantasztikus nagy áldozatot hoznak. Nem, kérem! Amit önök most tesznek, az a saját maguk védelméről szól. Semmi köze nincs a lengyel-magyar barátsághoz, semmi köze nincs a lengyel néphez. Egyszerűen jól jön önöknek az, hogy a lengyel kormányt is bírálja Brüsszel, pontosan az alapértékekre és az alapszerződésekre hivatkozva.S hogy miért indítanak önök ekkora támadást Brüsszellel szemben? Persze van az általános érv: mi nagyon szuverének vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ettől még szuverénebbek leszünk. Azt gondolom azonban, hogy van egy másik ok is, ami miatt önök most nagyon támadják Brüsszelt, ez pedig az OLAF különböző jelentései. Értem én, hogy kellemetlen a miniszterelnök és a családja számára az, ha egy OLAF-jelentés másról sem szól, mint hogy hogyan gazdagodtak a fideszes haverok, barátok az európai uniós pénzek lenyúlásával. Értem én, hogy el kell magyarázni egy kampányban a fideszes szavazóknak, hogy a rossz Brüsszel ki akar velünk szúrni, éppen ezért minden ilyen harc egy nagy morális szent célként feltüntetve jól jön önöknek, hogy a saját szavazóikat átverjék és be tudják csapni, de mégiscsak az igazság az, kérem, hogy önök kampánycélokra használnak fel egyébként oda nem való alapértékeket és fontos kérdéseket.A másik, amit szeretnék Soltész képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogy ön azt mondta, nem hajlandóak behódolni Brüsszelnek. Akkor ugye a pénzt visszautalták már, amit az összes fejlesztési forrásból megkaptak? Mert ha valakivel én nem vagyok jóban, nem értek vele egyet, ha nem fogadom el azokat az alapszabályokat, amelyek alapján működik, akkor, gondolom, oda a pénzt is vissza kell utalni. Vagy adott esetben kezdeményezni kell például az Európai Unióból való kilépést. Ez is egy legitim vita lenne itt a parlamentben. Én ellene lennék, de azt gondolom, hogy ez is sokkal tisztességesebb magatartás lenne, ha ez a célja a Fidesznek adott esetben. Vagy akkor mondják meg, hogy miért szavazták meg a magyar csatlakozást, miért szavazták meg az összes EU-s alapszerződést, ha most hirtelen ráeszméltek, hogy ez egy olyan kötöttséget jelent az önök számára, ami Magyarország szuverenitását hihetetlen módon korlátozza. Nekem éppen ezért inkább úgy tűnik, hogy nem erről szól a kérdés, hanem sokkal inkább az OLAF-jelentésekről, ahogy ezt az imént is mondtam.A másik, hogy önök azt mondják, Brüsszelnek való behódolás, meg hallottam, a miniszterelnök évértékelőjében azt mondta hogy is fogalmazott?, valahogy úgy , hogy az IMF pórázát leráztuk magunkról. Kérdezem én: az orosz póráz jó, meg a kínai póráz? Ha most nem tankkal jönnek, hanem rubellel, akkor az rendben van, akkor nem zavar bennünket a magyar szuverenitás szempontjából, hogy hány száz milliárd forintot kell majd visszafizetni Oroszországnak? Vagy a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán nem zavar minket, hogy 750 milliárddal fogunk a kínaiaknak tartozni? Ez nem a magyar szuverenitás korlátozása? Hát, kérem, dehogynem! (Zaj a Jobbik padsoraiból.) Tessék nekem megmondani, hogy az IMF rossz, de ha az orosz nemzeti bank, vagy nem tudom, kereskedelmi állami bank adja a pénzt, akkor az nem baj! Akkor legalább az önök által állandóan emlegetett kettős mércét maguk is száműzzék már a retorikájukból! Vagy mondják azt, hogy az orosz póráz jobb póráz, mint az IMF-póráz! Ez is egy teljesen világos mondás. Hozzáteszem, hogy egy NATO-, európai uniós tagország szempontjából ez egy érdekes felvetés lenne.A végén még egy észrevételt hadd tegyek Soltész úr hozzászólásához: azt mondta, hogy a kommunizmust a mi pártunk tartotta fenn. Igaz persze, hogy ’89-ben alapították ezt a pártot, de ez egy megszokott retorika, különösen kampányidőszakban az önök részéről. Na de, Soltész úr, akkor beszélt-e már Pintér Sándorral, beszélt-e már Matolcsy Györggyel, Fónagy úrral, Martonyi úrral, Hoffmann Rózsával, Mikola Istvánnal meg Járai Zsigmonddal, hogy azonnal hagyják el a maguk pártját? Mert ezek az MSZMP-tagok akkor ezek szerint hozzájárultak nálam biztos jobban hozzájárultak, mert én ’74-ben születtem az előző rendszer fenntartásához. Vagy Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Varga Mihály, akik KISZ-titkárok voltak. Kérem, én már KISZ-tag sem voltam, nemhogy titkár lehettem volna! Tehát akkor beszéljen már ezekkel a kollégáival, hogy lépjenek ki azonnal a Fideszből, adják vissza a miniszteri mandátumot, mert hát hogy mocskos, aljas módon fenntartották az előző kommunista rendszert párttagként! Akkor, kérem, talán először a saját házuk táján tegyenek rendet, és majd utána egy ilyen megszólalás talán még hiteles is lehet.Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) S hogy miért indítanak önök ekkora támadást Brüsszellel szemben? Persze van az általános érv: mi nagyon szuverének vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ettől még szuverénebbek leszünk. Azt gondolom azonban, hogy van egy másik ok is, ami miatt önök most nagyon támadják Brüsszelt, ez pedig az OLAF különböző jelentései. Értem én, hogy kellemetlen a miniszterelnök és a családja számára az, ha egy OLAF-jelentés másról sem szól, mint hogy hogyan gazdagodtak a fideszes haverok, barátok az európai uniós pénzek lenyúlásával. Értem én, hogy el kell magyarázni egy kampányban a fideszes szavazóknak, hogy a rossz Brüsszel ki akar velünk szúrni, éppen ezért minden ilyen harc egy nagy morális szent célként feltüntetve jól jön önöknek, hogy a saját szavazóikat átverjék és be tudják csapni, de mégiscsak az igazság az, kérem, hogy önök kampánycélokra használnak fel egyébként oda nem való alapértékeket és fontos kérdéseket.A másik, amit szeretnék Soltész képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogy ön azt mondta, nem hajlandóak behódolni Brüsszelnek. Akkor ugye a pénzt visszautalták már, amit az összes fejlesztési forrásból megkaptak? Mert ha valakivel én nem vagyok jóban, nem értek vele egyet, ha nem fogadom el azokat az alapszabályokat, amelyek alapján működik, akkor, gondolom, oda a pénzt is vissza kell utalni. Vagy adott esetben kezdeményezni kell például az Európai Unióból való kilépést. Ez is egy legitim vita lenne itt a parlamentben. Én ellene lennék, de azt gondolom, hogy ez is sokkal tisztességesebb magatartás lenne, ha ez a célja a Fidesznek adott esetben. Vagy akkor mondják meg, hogy miért szavazták meg a magyar csatlakozást, miért szavazták meg az összes EU-s alapszerződést, ha most hirtelen ráeszméltek, hogy ez egy olyan kötöttséget jelent az önök számára, ami Magyarország szuverenitását hihetetlen módon korlátozza. Nekem éppen ezért inkább úgy tűnik, hogy nem erről szól a kérdés, hanem sokkal inkább az OLAF-jelentésekről, ahogy ezt az imént is mondtam.A másik, hogy önök azt mondják, Brüsszelnek való behódolás, meg hallottam, a miniszterelnök évértékelőjében azt mondta hogy is fogalmazott?, valahogy úgy , hogy az IMF pórázát leráztuk magunkról. Kérdezem én: az orosz póráz jó, meg a kínai póráz? Ha most nem tankkal jönnek, hanem rubellel, akkor az rendben van, akkor nem zavar bennünket a magyar szuverenitás szempontjából, hogy hány száz milliárd forintot kell majd visszafizetni Oroszországnak? Vagy a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán nem zavar minket, hogy 750 milliárddal fogunk a kínaiaknak tartozni? Ez nem a magyar szuverenitás korlátozása? Hát, kérem, dehogynem! (Zaj a Jobbik padsoraiból.) Tessék nekem megmondani, hogy az IMF rossz, de ha az orosz nemzeti bank, vagy nem tudom, kereskedelmi állami bank adja a pénzt, akkor az nem baj! Akkor legalább az önök által állandóan emlegetett kettős mércét maguk is száműzzék már a retorikájukból! Vagy mondják azt, hogy az orosz póráz jobb póráz, mint az IMF-póráz! Ez is egy teljesen világos mondás. Hozzáteszem, hogy egy NATO-, európai uniós tagország szempontjából ez egy érdekes felvetés lenne.A végén még egy észrevételt hadd tegyek Soltész úr hozzászólásához: azt mondta, hogy a kommunizmust a mi pártunk tartotta fenn. Igaz persze, hogy ’89-ben alapították ezt a pártot, de ez egy megszokott retorika, különösen kampányidőszakban az önök részéről. Na de, Soltész úr, akkor beszélt-e már Pintér Sándorral, beszélt-e már Matolcsy Györggyel, Fónagy úrral, Martonyi úrral, Hoffmann Rózsával, Mikola Istvánnal meg Járai Zsigmonddal, hogy azonnal hagyják el a maguk pártját? Mert ezek az MSZMP-tagok akkor ezek szerint hozzájárultak nálam biztos jobban hozzájárultak, mert én ’74-ben születtem az előző rendszer fenntartásához. Vagy Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Varga Mihály, akik KISZ-titkárok voltak. Kérem, én már KISZ-tag sem voltam, nemhogy titkár lehettem volna! Tehát akkor beszéljen már ezekkel a kollégáival, hogy lépjenek ki azonnal a Fideszből, adják vissza a miniszteri mandátumot, mert hát hogy mocskos, aljas módon fenntartották az előző kommunista rendszert párttagként! Akkor, kérem, talán először a saját házuk táján tegyenek rendet, és majd utána egy ilyen megszólalás talán még hiteles is lehet.Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) A másik, amit szeretnék Soltész képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogy ön azt mondta, nem hajlandóak behódolni Brüsszelnek. Akkor ugye a pénzt visszautalták már, amit az összes fejlesztési forrásból megkaptak? Mert ha valakivel én nem vagyok jóban, nem értek vele egyet, ha nem fogadom el azokat az alapszabályokat, amelyek alapján működik, akkor, gondolom, oda a pénzt is vissza kell utalni. Vagy adott esetben kezdeményezni kell például az Európai Unióból való kilépést. Ez is egy legitim vita lenne itt a parlamentben. Én ellene lennék, de azt gondolom, hogy ez is sokkal tisztességesebb magatartás lenne, ha ez a célja a Fidesznek adott esetben. Vagy akkor mondják meg, hogy miért szavazták meg a magyar csatlakozást, miért szavazták meg az összes EU-s alapszerződést, ha most hirtelen ráeszméltek, hogy ez egy olyan kötöttséget jelent az önök számára, ami Magyarország szuverenitását hihetetlen módon korlátozza. Nekem éppen ezért inkább úgy tűnik, hogy nem erről szól a kérdés, hanem sokkal inkább az OLAF-jelentésekről, ahogy ezt az imént is mondtam.A másik, hogy önök azt mondják, Brüsszelnek való behódolás, meg hallottam, a miniszterelnök évértékelőjében azt mondta hogy is fogalmazott?, valahogy úgy , hogy az IMF pórázát leráztuk magunkról. Kérdezem én: az orosz póráz jó, meg a kínai póráz? Ha most nem tankkal jönnek, hanem rubellel, akkor az rendben van, akkor nem zavar bennünket a magyar szuverenitás szempontjából, hogy hány száz milliárd forintot kell majd visszafizetni Oroszországnak? Vagy a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán nem zavar minket, hogy 750 milliárddal fogunk a kínaiaknak tartozni? Ez nem a magyar szuverenitás korlátozása? Hát, kérem, dehogynem! (Zaj a Jobbik padsoraiból.) Tessék nekem megmondani, hogy az IMF rossz, de ha az orosz nemzeti bank, vagy nem tudom, kereskedelmi állami bank adja a pénzt, akkor az nem baj! Akkor legalább az önök által állandóan emlegetett kettős mércét maguk is száműzzék már a retorikájukból! Vagy mondják azt, hogy az orosz póráz jobb póráz, mint az IMF-póráz! Ez is egy teljesen világos mondás. Hozzáteszem, hogy egy NATO-, európai uniós tagország szempontjából ez egy érdekes felvetés lenne.A végén még egy észrevételt hadd tegyek Soltész úr hozzászólásához: azt mondta, hogy a kommunizmust a mi pártunk tartotta fenn. Igaz persze, hogy ’89-ben alapították ezt a pártot, de ez egy megszokott retorika, különösen kampányidőszakban az önök részéről. Na de, Soltész úr, akkor beszélt-e már Pintér Sándorral, beszélt-e már Matolcsy Györggyel, Fónagy úrral, Martonyi úrral, Hoffmann Rózsával, Mikola Istvánnal meg Járai Zsigmonddal, hogy azonnal hagyják el a maguk pártját? Mert ezek az MSZMP-tagok akkor ezek szerint hozzájárultak nálam biztos jobban hozzájárultak, mert én ’74-ben születtem az előző rendszer fenntartásához. Vagy Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Varga Mihály, akik KISZ-titkárok voltak. Kérem, én már KISZ-tag sem voltam, nemhogy titkár lehettem volna! Tehát akkor beszéljen már ezekkel a kollégáival, hogy lépjenek ki azonnal a Fideszből, adják vissza a miniszteri mandátumot, mert hát hogy mocskos, aljas módon fenntartották az előző kommunista rendszert párttagként! Akkor, kérem, talán először a saját házuk táján tegyenek rendet, és majd utána egy ilyen megszólalás talán még hiteles is lehet.Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) A másik, hogy önök azt mondják, Brüsszelnek való behódolás, meg hallottam, a miniszterelnök évértékelőjében azt mondta hogy is fogalmazott?, valahogy úgy , hogy az IMF pórázát leráztuk magunkról. Kérdezem én: az orosz póráz jó, meg a kínai póráz? Ha most nem tankkal jönnek, hanem rubellel, akkor az rendben van, akkor nem zavar bennünket a magyar szuverenitás szempontjából, hogy hány száz milliárd forintot kell majd visszafizetni Oroszországnak? Vagy a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán nem zavar minket, hogy 750 milliárddal fogunk a kínaiaknak tartozni? Ez nem a magyar szuverenitás korlátozása? Hát, kérem, dehogynem! (Zaj a Jobbik padsoraiból.) Tessék nekem megmondani, hogy az IMF rossz, de ha az orosz nemzeti bank, vagy nem tudom, kereskedelmi állami bank adja a pénzt, akkor az nem baj! Akkor legalább az önök által állandóan emlegetett kettős mércét maguk is száműzzék már a retorikájukból! Vagy mondják azt, hogy az orosz póráz jobb póráz, mint az IMF-póráz! Ez is egy teljesen világos mondás. Hozzáteszem, hogy egy NATO-, európai uniós tagország szempontjából ez egy érdekes felvetés lenne.A végén még egy észrevételt hadd tegyek Soltész úr hozzászólásához: azt mondta, hogy a kommunizmust a mi pártunk tartotta fenn. Igaz persze, hogy ’89-ben alapították ezt a pártot, de ez egy megszokott retorika, különösen kampányidőszakban az önök részéről. Na de, Soltész úr, akkor beszélt-e már Pintér Sándorral, beszélt-e már Matolcsy Györggyel, Fónagy úrral, Martonyi úrral, Hoffmann Rózsával, Mikola Istvánnal meg Járai Zsigmonddal, hogy azonnal hagyják el a maguk pártját? Mert ezek az MSZMP-tagok akkor ezek szerint hozzájárultak nálam biztos jobban hozzájárultak, mert én ’74-ben születtem az előző rendszer fenntartásához. Vagy Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Varga Mihály, akik KISZ-titkárok voltak. Kérem, én már KISZ-tag sem voltam, nemhogy titkár lehettem volna! Tehát akkor beszéljen már ezekkel a kollégáival, hogy lépjenek ki azonnal a Fideszből, adják vissza a miniszteri mandátumot, mert hát hogy mocskos, aljas módon fenntartották az előző kommunista rendszert párttagként! Akkor, kérem, talán először a saját házuk táján tegyenek rendet, és majd utána egy ilyen megszólalás talán még hiteles is lehet.Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) A végén még egy észrevételt hadd tegyek Soltész úr hozzászólásához: azt mondta, hogy a kommunizmust a mi pártunk tartotta fenn. Igaz persze, hogy ’89-ben alapították ezt a pártot, de ez egy megszokott retorika, különösen kampányidőszakban az önök részéről. Na de, Soltész úr, akkor beszélt-e már Pintér Sándorral, beszélt-e már Matolcsy Györggyel, Fónagy úrral, Martonyi úrral, Hoffmann Rózsával, Mikola Istvánnal meg Járai Zsigmonddal, hogy azonnal hagyják el a maguk pártját? Mert ezek az MSZMP-tagok akkor ezek szerint hozzájárultak nálam biztos jobban hozzájárultak, mert én ’74-ben születtem az előző rendszer fenntartásához. Vagy Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Varga Mihály, akik KISZ-titkárok voltak. Kérem, én már KISZ-tag sem voltam, nemhogy titkár lehettem volna! Tehát akkor beszéljen már ezekkel a kollégáival, hogy lépjenek ki azonnal a Fideszből, adják vissza a miniszteri mandátumot, mert hát hogy mocskos, aljas módon fenntartották az előző kommunista rendszert párttagként! Akkor, kérem, talán először a saját házuk táján tegyenek rendet, és majd utána egy ilyen megszólalás talán még hiteles is lehet.Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • Itt lehet jogászkodni, itt lehet különböző belpolitikai csomagolásokat előadni és belpolitikai színezeteket adni ennek a történetnek, lehet alkotmányjogi magyarázatokat adni, de a helyzet ennél sokkal egyszerűbb. Lengyelországot támadás érte, Lengyelország egy történelmi szövetségese Magyarországnak, az egyetlen történelmi szövetségese. Lehet gúnyosan, lekicsinylően, bagatellizálva beszélni ennek a barátságnak a mélységeiről, de nem javaslom ezt, tisztelt képviselő úr, mert ez egy olyan szövetség, amely az egyetlen a maga nemében Magyarország számára. Nagyon egyszerű a helyzet: Lengyelországot megtámadták, mi pedig szeretnénk kiállni Lengyelország mellett. Amit önök csinálnak, azt úgy hívják, hogy árulás. De ezen nem csodálkozunk, mert a Jobbik és az MSZP is gyakorlatilag árulásból él. A Jobbik most árulta el a radikális eszméit; az MSZP-nek pedig alapjelleme, alapkaraktere az árulás gondoljunk csak ’56-ra vagy ’89-re vagy 2006-ra!Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A lengyel kormánypártnak háromszoros a támogatottsága a második erővel szemben. Tehát arra hivatkozni, hogy a lengyel kormány nem képviseli a lengyel népet és a lengyel nép elsöprő többségű akaratát, az egész egyszerűen képtelenség. Itt a lengyel kormánnyal, ergo a lengyel néppel és egész Lengyelországgal szembeni koncepciós eljárásról van szó. Nekünk ki kell állnunk. Aki ebből belpolitikát csinál, és aki szétjogászkodja ezt a kérdést, azt gondolom, méltatlan arra (Dr. Bárándy Gergely: Szétjogászkodja? Igazi szakkifejezés! Ilyen egyszerű gondolkodással államtitkár már rég lett kinevezve!), hogy Lengyelország barátjának mondja magát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A lengyel kormánypártnak háromszoros a támogatottsága a második erővel szemben. Tehát arra hivatkozni, hogy a lengyel kormány nem képviseli a lengyel népet és a lengyel nép elsöprő többségű akaratát, az egész egyszerűen képtelenség. Itt a lengyel kormánnyal, ergo a lengyel néppel és egész Lengyelországgal szembeni koncepciós eljárásról van szó. Nekünk ki kell állnunk. Aki ebből belpolitikát csinál, és aki szétjogászkodja ezt a kérdést, azt gondolom, méltatlan arra (Dr. Bárándy Gergely: Szétjogászkodja? Igazi szakkifejezés! Ilyen egyszerű gondolkodással államtitkár már rég lett kinevezve!), hogy Lengyelország barátjának mondja magát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • Egyébként pedig a kereszténydemokraták nevében vissza kell utasítanom a kommunistákkal való összehasonlítgatásnak mindenféle formáját (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Pont olyanok vagytok! Dr. Bárándy Gergely: Ott ülnek köztetek!) egy olyan történelmi párt nevében, amely valóban küzdött a kommunizmus ellen. (Mesterházy Attila: Azokat soroltam fel, akikkel küzdöttek!)Ami pedig a szocialista hozzászólásokat illeti, amikor önöknek nem tetsző kormányok vannak valahol hivatalban, amelyeket egyébként nagy többséggel demokratikusan megválasztottak, akkor természetesen az önök szerint nem az adott népet képviseli. (10.30)De egyébként hogyha a lényegre visszatérünk, akkor mégiscsak arról van szól, hogy Lengyelországot valójában azért támadják, mert ellenzi a bevándorlást, ezért támadja Brüsszel Lengyelországot. (Szávay István közbeszól.) És ahogyan önök nem támogatják most a Lengyelország melletti kiállást, úgy ezzel azt is megmutatják, hogy Magyarországnak a küzdelmét sem, Magyarország megvédését sem támogatják, tehát nemcsak Lengyelország megvédését nem támogatják, hanem Magyarország megvédését sem. (Dr. Bárándy Gergely: Szóval, mégis Magyarországról szól?!) Mi viszont kérjük a magyar emberek támogatását abban, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat folytathassa azt a küzdelmet, amelyben megvédjük Magyarországot. (Dr. Apáti István: A közpénzek eltüntetésére!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ami pedig a szocialista hozzászólásokat illeti, amikor önöknek nem tetsző kormányok vannak valahol hivatalban, amelyeket egyébként nagy többséggel demokratikusan megválasztottak, akkor természetesen az önök szerint nem az adott népet képviseli. (10.30)De egyébként hogyha a lényegre visszatérünk, akkor mégiscsak arról van szól, hogy Lengyelországot valójában azért támadják, mert ellenzi a bevándorlást, ezért támadja Brüsszel Lengyelországot. (Szávay István közbeszól.) És ahogyan önök nem támogatják most a Lengyelország melletti kiállást, úgy ezzel azt is megmutatják, hogy Magyarországnak a küzdelmét sem, Magyarország megvédését sem támogatják, tehát nemcsak Lengyelország megvédését nem támogatják, hanem Magyarország megvédését sem. (Dr. Bárándy Gergely: Szóval, mégis Magyarországról szól?!) Mi viszont kérjük a magyar emberek támogatását abban, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat folytathassa azt a küzdelmet, amelyben megvédjük Magyarországot. (Dr. Apáti István: A közpénzek eltüntetésére!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.30)De egyébként hogyha a lényegre visszatérünk, akkor mégiscsak arról van szól, hogy Lengyelországot valójában azért támadják, mert ellenzi a bevándorlást, ezért támadja Brüsszel Lengyelországot. (Szávay István közbeszól.) És ahogyan önök nem támogatják most a Lengyelország melletti kiállást, úgy ezzel azt is megmutatják, hogy Magyarországnak a küzdelmét sem, Magyarország megvédését sem támogatják, tehát nemcsak Lengyelország megvédését nem támogatják, hanem Magyarország megvédését sem. (Dr. Bárándy Gergely: Szóval, mégis Magyarországról szól?!) Mi viszont kérjük a magyar emberek támogatását abban, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat folytathassa azt a küzdelmet, amelyben megvédjük Magyarországot. (Dr. Apáti István: A közpénzek eltüntetésére!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.30)De egyébként hogyha a lényegre visszatérünk, akkor mégiscsak arról van szól, hogy Lengyelországot valójában azért támadják, mert ellenzi a bevándorlást, ezért támadja Brüsszel Lengyelországot. (Szávay István közbeszól.) És ahogyan önök nem támogatják most a Lengyelország melletti kiállást, úgy ezzel azt is megmutatják, hogy Magyarországnak a küzdelmét sem, Magyarország megvédését sem támogatják, tehát nemcsak Lengyelország megvédését nem támogatják, hanem Magyarország megvédését sem. (Dr. Bárándy Gergely: Szóval, mégis Magyarországról szól?!) Mi viszont kérjük a magyar emberek támogatását abban, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat folytathassa azt a küzdelmet, amelyben megvédjük Magyarországot. (Dr. Apáti István: A közpénzek eltüntetésére!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) De egyébként hogyha a lényegre visszatérünk, akkor mégiscsak arról van szól, hogy Lengyelországot valójában azért támadják, mert ellenzi a bevándorlást, ezért támadja Brüsszel Lengyelországot. (Szávay István közbeszól.) És ahogyan önök nem támogatják most a Lengyelország melletti kiállást, úgy ezzel azt is megmutatják, hogy Magyarországnak a küzdelmét sem, Magyarország megvédését sem támogatják, tehát nemcsak Lengyelország megvédését nem támogatják, hanem Magyarország megvédését sem. (Dr. Bárándy Gergely: Szóval, mégis Magyarországról szól?!) Mi viszont kérjük a magyar emberek támogatását abban, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat folytathassa azt a küzdelmet, amelyben megvédjük Magyarországot. (Dr. Apáti István: A közpénzek eltüntetésére!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) De egyébként hogyha a lényegre visszatérünk, akkor mégiscsak arról van szól, hogy Lengyelországot valójában azért támadják, mert ellenzi a bevándorlást, ezért támadja Brüsszel Lengyelországot. (Szávay István közbeszól.) És ahogyan önök nem támogatják most a Lengyelország melletti kiállást, úgy ezzel azt is megmutatják, hogy Magyarországnak a küzdelmét sem, Magyarország megvédését sem támogatják, tehát nemcsak Lengyelország megvédését nem támogatják, hanem Magyarország megvédését sem. (Dr. Bárándy Gergely: Szóval, mégis Magyarországról szól?!) Mi viszont kérjük a magyar emberek támogatását abban, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat folytathassa azt a küzdelmet, amelyben megvédjük Magyarországot. (Dr. Apáti István: A közpénzek eltüntetésére!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mi viszont kérjük a magyar emberek támogatását abban, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat folytathassa azt a küzdelmet, amelyben megvédjük Magyarországot. (Dr. Apáti István: A közpénzek eltüntetésére!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Nekem úgy tűnik, hogy ma a magyar miniszterelnök építi a Gazprom barakkját itt Magyarországon, és a leglelkesebb farokcsóváló pincsi pedig Orbán Viktor. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • Az tehát a kérésem a képviselő úr irányába, hogy amikor olyanokat mond, amilyeneket, akkor legközelebb fontolja meg azt, hogy a magyar kormány tettei milyen viszonyban vannak az ön által elmondottakkal, és akkor nem fog ilyeneket beszélni. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az elmúlt években Szlovákia irányába kiépítettük a gázfolyosót, kiépítés alatt van Horvátország irányába, most megteremtettük az összeköttetést Romániával, ez mind azt célozza, hogy Magyarország egyedüli közép-európai országként teljes mértékben függetlenné váljon az orosz gáztól, mindamellett pedig természetesen, ahogy hangsúlyoztam, a magyar gazdasági érdekeknek megfelelő viszonyrendszert szeretnénk kiépíteni (Az elnök csenget.) az oroszokkal, ahogyan az elmúlt években ez megfigyelhető volt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Nem Lengyelországot támadták meg, kedves államtitkár úr, kedves Soltész képviselő úr, hanem a lengyel kormánynak a demokráciát az önökéhez hasonló módon és az önök mintáját követő módon romboló magatartását kritizálja az Európai Unió, és ehhez aztán már végképp semmi köze nincs a bevándorlásnak; tényleg, önök olyanok, mint Móricka, akinek mindenről az jut eszébe. Semmi köze nincs a bevándorláshoz. A lengyel kormány olyan intézkedéseket hoz többek között az igazságszolgáltatás tekintetében, amelyeket egyébként jórészt önöktől tanult, amelyeket az Európai Unió szintén kritizált az elmúlt években, és az Európai Unió akkor sem Magyarországot támadta meg, mint ahogy azt önök voltak szívesek nagyon sokszor elmondani, hanem az önök jogállamiságot leépítő intézkedéseit támadta az Európai Unió. Erről szól ez az egész ügy, és arról szól, hogy Orbán Viktor erőnek erejével össze akarja tartani ezt a közép-európai szövetséget, még akkor is, hogyha azon nagyon komoly repedések vannak, például az Oroszországgal kapcsolatos viszonyban. A gáz Keletről jön, de a szabadság mindig Nyugatról érkezik. Emlékeznek még erre, képviselő urak? Soltész képviselő úr, aki folyamatosan árulásról beszél itt, meg mindenkit szeret azzal szembesíteni, hogy mit mondott néhány évvel ezelőtt, ön emlékszik még erre a mondatra? Nem volt olyan nagyon régen. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) A gáz Keletről jön, de a szabadság mindig Nyugatról érkezik. Emlékeznek még erre, képviselő urak? Soltész képviselő úr, aki folyamatosan árulásról beszél itt, meg mindenkit szeret azzal szembesíteni, hogy mit mondott néhány évvel ezelőtt, ön emlékszik még erre a mondatra? Nem volt olyan nagyon régen. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • Ne vigyük el erre a szintre ezt a vitát, és ne kérdőjelezzék meg az ellenzéknek nem tisztem a többieket megvédeni , de másoknak sem a jó szándékát ezzel az üggyel kapcsolatban! Válasszuk ezt külön! Ez egész egyszerűen gusztustalan, hogy önök ezzel próbálnak érvelni, és ilyen kampányfogást próbálnak idehozni. Nemegyszer megcsinálták az elmúlt években is egyébként, bármilyen szent ügyet képesek voltak a sárba lerántani, és pártpolitikát csinálni belőle, többek között a nemzetpolitikából is. Most is elővette, ma sem bírta ki, hogy ne hozza ide az egykori szolnoki elnökünk Facebook-bejegyzését, meg nem tudom. Teljesen világos és egyértelmű volt mindig, és mindig is az a Jobbiknak a nemzetpolitikai elköteleződése, önök meg abból csinálnak kampányt fél éve, és ezzel, higgyék el, nem nekünk ártanak többet, az ügynek ártanak, érti, képviselő úr, az ügynek ártanak, a nemzetpolitika ügyének ártanak azzal, ha folyamatosan ezzel mocskolnak egyébként olyanokat, akik ezt nem érdemlik meg. Van, aki megérdemli, mondjuk, itt ülnek egypáran mögöttem, illetve nem ülnek itt, mert nem szoktak bejárni a parlamentbe, bőven elég, azt hiszem, az ellenzéknek azt a részét erre figyelmeztetni, amely mondjuk, valóban megérdemli. Ne kövessék ezt az utat, mert az ügynek ártanak! Magyart magyarral fordítanak szembe, és ezt most látjuk a választásokon, képviselő úr. A Gyurcsány-párt megcsinálja az egyik aljas megosztást azzal, hogy a külhoni magyarok választójoga ellen hergel, önök meg megcsinálják azt, hogy a külhoni magyarokat kihasználják pártpolitikai érdekből, meg átjelentetik őket több ezer fővel Szabolcsba például, meg nem tudunk biztosak lenni abban, hogy a levélszavazatukkal nem élnek vissza, meg egyébként most már sokszor számolatlanul öntik a támogatást külhonba, ami itthon sok magyarországi magyarban szül ellenszenvet. Ez is egy megosztás, és ez is egy szembefordítás. (10.40)Önök ugyanezt a taktikát alkalmazzák most, amikor a lengyel-magyar barátságot hozzák ide egy teljes egészében szimplán, pusztán politikai, sőt továbbmegyek, hatalomtechnikai ügyben. Ne tegyék, képviselőtársaim! Nem nekünk ártanak, hanem az ügynek ártanak ezzel.Tehát sok mindenről lehet ebben a témában beszélni, egy dologról ne beszéljünk: ne azzal támadjanak minket, hogy nem vagyunk elkötelezettek és nem állunk ki a lengyelek mellett! Nem a lengyelek mellett kell kiállni, hanem Lengyelország kormánya mellett. Lengyelország kormánya mellett pedig nem kívánunk ebben a kérdésben kiállni. Hadd legyek teljesen egyértelmű! (Jelzésre:) Ebben a kérdésben, igen. Majd ha olyan ügyekben fogják a lengyel kormányt támadni, amiről úgy gondoljuk, hogy védelemre szorul, akkor meg fogjuk tenni, higgyék el. De amikor a lengyel kormányt egy olyan ügyben támadják, hogy rombolja, leépíti a jogállamot és a demokráciát, én ezt elhiszem önöknek, hogy jó szívvel melléjük állnak, mi meg nem olyan jó szívvel fogjuk ezt megtenni.És lehet itt beszélni kettős mércéről, lehet szidni az ellenzéket meg felróni azt, hogy ki mit csinált 20 meg 30 évvel ezelőtt, de azért érdekes volt látni, amikor Orbán Viktor… remélem, hogy nem fog valaki rosszul járni ezért a közvetítők közül, de azért egy érdekes összevágása volt Orbán Viktor évértékelőjének, amikor éppen arról beszélt, hogy mi antikommunisták vagyunk, aztán néhány másodperccel később meg Martonyi Jánost mutatta a kamera, ahogyan a második-harmadik sorban üldögélt. Arról a Martonyi Jánosról van szó, aki háromszor volt Orbán Viktor külügyminisztere, és több mint 20 éven keresztül volt az állambiztonság beszervezett ügynöke. (Jelzésre:) Mesterházy meg Magasházy néven (sic!), így van. Aztán volt még itt egypár példa, én ezt nem fogom felsorolni, de legalább az antikommunizmusról ne beszéljünk, képviselő úr, azt hiszem, ebben igaza van Mesterházy képviselőtársamnak, de legalább erről ne beszéljünk.Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Teljesen világos és egyértelmű volt mindig, és mindig is az a Jobbiknak a nemzetpolitikai elköteleződése, önök meg abból csinálnak kampányt fél éve, és ezzel, higgyék el, nem nekünk ártanak többet, az ügynek ártanak, érti, képviselő úr, az ügynek ártanak, a nemzetpolitika ügyének ártanak azzal, ha folyamatosan ezzel mocskolnak egyébként olyanokat, akik ezt nem érdemlik meg. Van, aki megérdemli, mondjuk, itt ülnek egypáran mögöttem, illetve nem ülnek itt, mert nem szoktak bejárni a parlamentbe, bőven elég, azt hiszem, az ellenzéknek azt a részét erre figyelmeztetni, amely mondjuk, valóban megérdemli. Ne kövessék ezt az utat, mert az ügynek ártanak! Magyart magyarral fordítanak szembe, és ezt most látjuk a választásokon, képviselő úr. A Gyurcsány-párt megcsinálja az egyik aljas megosztást azzal, hogy a külhoni magyarok választójoga ellen hergel, önök meg megcsinálják azt, hogy a külhoni magyarokat kihasználják pártpolitikai érdekből, meg átjelentetik őket több ezer fővel Szabolcsba például, meg nem tudunk biztosak lenni abban, hogy a levélszavazatukkal nem élnek vissza, meg egyébként most már sokszor számolatlanul öntik a támogatást külhonba, ami itthon sok magyarországi magyarban szül ellenszenvet. Ez is egy megosztás, és ez is egy szembefordítás. (10.40)Önök ugyanezt a taktikát alkalmazzák most, amikor a lengyel-magyar barátságot hozzák ide egy teljes egészében szimplán, pusztán politikai, sőt továbbmegyek, hatalomtechnikai ügyben. Ne tegyék, képviselőtársaim! Nem nekünk ártanak, hanem az ügynek ártanak ezzel.Tehát sok mindenről lehet ebben a témában beszélni, egy dologról ne beszéljünk: ne azzal támadjanak minket, hogy nem vagyunk elkötelezettek és nem állunk ki a lengyelek mellett! Nem a lengyelek mellett kell kiállni, hanem Lengyelország kormánya mellett. Lengyelország kormánya mellett pedig nem kívánunk ebben a kérdésben kiállni. Hadd legyek teljesen egyértelmű! (Jelzésre:) Ebben a kérdésben, igen. Majd ha olyan ügyekben fogják a lengyel kormányt támadni, amiről úgy gondoljuk, hogy védelemre szorul, akkor meg fogjuk tenni, higgyék el. De amikor a lengyel kormányt egy olyan ügyben támadják, hogy rombolja, leépíti a jogállamot és a demokráciát, én ezt elhiszem önöknek, hogy jó szívvel melléjük állnak, mi meg nem olyan jó szívvel fogjuk ezt megtenni.És lehet itt beszélni kettős mércéről, lehet szidni az ellenzéket meg felróni azt, hogy ki mit csinált 20 meg 30 évvel ezelőtt, de azért érdekes volt látni, amikor Orbán Viktor… remélem, hogy nem fog valaki rosszul járni ezért a közvetítők közül, de azért egy érdekes összevágása volt Orbán Viktor évértékelőjének, amikor éppen arról beszélt, hogy mi antikommunisták vagyunk, aztán néhány másodperccel később meg Martonyi Jánost mutatta a kamera, ahogyan a második-harmadik sorban üldögélt. Arról a Martonyi Jánosról van szó, aki háromszor volt Orbán Viktor külügyminisztere, és több mint 20 éven keresztül volt az állambiztonság beszervezett ügynöke. (Jelzésre:) Mesterházy meg Magasházy néven (sic!), így van. Aztán volt még itt egypár példa, én ezt nem fogom felsorolni, de legalább az antikommunizmusról ne beszéljünk, képviselő úr, azt hiszem, ebben igaza van Mesterházy képviselőtársamnak, de legalább erről ne beszéljünk.Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Magyart magyarral fordítanak szembe, és ezt most látjuk a választásokon, képviselő úr. A Gyurcsány-párt megcsinálja az egyik aljas megosztást azzal, hogy a külhoni magyarok választójoga ellen hergel, önök meg megcsinálják azt, hogy a külhoni magyarokat kihasználják pártpolitikai érdekből, meg átjelentetik őket több ezer fővel Szabolcsba például, meg nem tudunk biztosak lenni abban, hogy a levélszavazatukkal nem élnek vissza, meg egyébként most már sokszor számolatlanul öntik a támogatást külhonba, ami itthon sok magyarországi magyarban szül ellenszenvet. Ez is egy megosztás, és ez is egy szembefordítás. (10.40)Önök ugyanezt a taktikát alkalmazzák most, amikor a lengyel-magyar barátságot hozzák ide egy teljes egészében szimplán, pusztán politikai, sőt továbbmegyek, hatalomtechnikai ügyben. Ne tegyék, képviselőtársaim! Nem nekünk ártanak, hanem az ügynek ártanak ezzel.Tehát sok mindenről lehet ebben a témában beszélni, egy dologról ne beszéljünk: ne azzal támadjanak minket, hogy nem vagyunk elkötelezettek és nem állunk ki a lengyelek mellett! Nem a lengyelek mellett kell kiállni, hanem Lengyelország kormánya mellett. Lengyelország kormánya mellett pedig nem kívánunk ebben a kérdésben kiállni. Hadd legyek teljesen egyértelmű! (Jelzésre:) Ebben a kérdésben, igen. Majd ha olyan ügyekben fogják a lengyel kormányt támadni, amiről úgy gondoljuk, hogy védelemre szorul, akkor meg fogjuk tenni, higgyék el. De amikor a lengyel kormányt egy olyan ügyben támadják, hogy rombolja, leépíti a jogállamot és a demokráciát, én ezt elhiszem önöknek, hogy jó szívvel melléjük állnak, mi meg nem olyan jó szívvel fogjuk ezt megtenni.És lehet itt beszélni kettős mércéről, lehet szidni az ellenzéket meg felróni azt, hogy ki mit csinált 20 meg 30 évvel ezelőtt, de azért érdekes volt látni, amikor Orbán Viktor… remélem, hogy nem fog valaki rosszul járni ezért a közvetítők közül, de azért egy érdekes összevágása volt Orbán Viktor évértékelőjének, amikor éppen arról beszélt, hogy mi antikommunisták vagyunk, aztán néhány másodperccel később meg Martonyi Jánost mutatta a kamera, ahogyan a második-harmadik sorban üldögélt. Arról a Martonyi Jánosról van szó, aki háromszor volt Orbán Viktor külügyminisztere, és több mint 20 éven keresztül volt az állambiztonság beszervezett ügynöke. (Jelzésre:) Mesterházy meg Magasházy néven (sic!), így van. Aztán volt még itt egypár példa, én ezt nem fogom felsorolni, de legalább az antikommunizmusról ne beszéljünk, képviselő úr, azt hiszem, ebben igaza van Mesterházy képviselőtársamnak, de legalább erről ne beszéljünk.Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) (10.40)Önök ugyanezt a taktikát alkalmazzák most, amikor a lengyel-magyar barátságot hozzák ide egy teljes egészében szimplán, pusztán politikai, sőt továbbmegyek, hatalomtechnikai ügyben. Ne tegyék, képviselőtársaim! Nem nekünk ártanak, hanem az ügynek ártanak ezzel.Tehát sok mindenről lehet ebben a témában beszélni, egy dologról ne beszéljünk: ne azzal támadjanak minket, hogy nem vagyunk elkötelezettek és nem állunk ki a lengyelek mellett! Nem a lengyelek mellett kell kiállni, hanem Lengyelország kormánya mellett. Lengyelország kormánya mellett pedig nem kívánunk ebben a kérdésben kiállni. Hadd legyek teljesen egyértelmű! (Jelzésre:) Ebben a kérdésben, igen. Majd ha olyan ügyekben fogják a lengyel kormányt támadni, amiről úgy gondoljuk, hogy védelemre szorul, akkor meg fogjuk tenni, higgyék el. De amikor a lengyel kormányt egy olyan ügyben támadják, hogy rombolja, leépíti a jogállamot és a demokráciát, én ezt elhiszem önöknek, hogy jó szívvel melléjük állnak, mi meg nem olyan jó szívvel fogjuk ezt megtenni.És lehet itt beszélni kettős mércéről, lehet szidni az ellenzéket meg felróni azt, hogy ki mit csinált 20 meg 30 évvel ezelőtt, de azért érdekes volt látni, amikor Orbán Viktor… remélem, hogy nem fog valaki rosszul járni ezért a közvetítők közül, de azért egy érdekes összevágása volt Orbán Viktor évértékelőjének, amikor éppen arról beszélt, hogy mi antikommunisták vagyunk, aztán néhány másodperccel később meg Martonyi Jánost mutatta a kamera, ahogyan a második-harmadik sorban üldögélt. Arról a Martonyi Jánosról van szó, aki háromszor volt Orbán Viktor külügyminisztere, és több mint 20 éven keresztül volt az állambiztonság beszervezett ügynöke. (Jelzésre:) Mesterházy meg Magasházy néven (sic!), így van. Aztán volt még itt egypár példa, én ezt nem fogom felsorolni, de legalább az antikommunizmusról ne beszéljünk, képviselő úr, azt hiszem, ebben igaza van Mesterházy képviselőtársamnak, de legalább erről ne beszéljünk.Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) (10.40)Önök ugyanezt a taktikát alkalmazzák most, amikor a lengyel-magyar barátságot hozzák ide egy teljes egészében szimplán, pusztán politikai, sőt továbbmegyek, hatalomtechnikai ügyben. Ne tegyék, képviselőtársaim! Nem nekünk ártanak, hanem az ügynek ártanak ezzel.Tehát sok mindenről lehet ebben a témában beszélni, egy dologról ne beszéljünk: ne azzal támadjanak minket, hogy nem vagyunk elkötelezettek és nem állunk ki a lengyelek mellett! Nem a lengyelek mellett kell kiállni, hanem Lengyelország kormánya mellett. Lengyelország kormánya mellett pedig nem kívánunk ebben a kérdésben kiállni. Hadd legyek teljesen egyértelmű! (Jelzésre:) Ebben a kérdésben, igen. Majd ha olyan ügyekben fogják a lengyel kormányt támadni, amiről úgy gondoljuk, hogy védelemre szorul, akkor meg fogjuk tenni, higgyék el. De amikor a lengyel kormányt egy olyan ügyben támadják, hogy rombolja, leépíti a jogállamot és a demokráciát, én ezt elhiszem önöknek, hogy jó szívvel melléjük állnak, mi meg nem olyan jó szívvel fogjuk ezt megtenni.És lehet itt beszélni kettős mércéről, lehet szidni az ellenzéket meg felróni azt, hogy ki mit csinált 20 meg 30 évvel ezelőtt, de azért érdekes volt látni, amikor Orbán Viktor… remélem, hogy nem fog valaki rosszul járni ezért a közvetítők közül, de azért egy érdekes összevágása volt Orbán Viktor évértékelőjének, amikor éppen arról beszélt, hogy mi antikommunisták vagyunk, aztán néhány másodperccel később meg Martonyi Jánost mutatta a kamera, ahogyan a második-harmadik sorban üldögélt. Arról a Martonyi Jánosról van szó, aki háromszor volt Orbán Viktor külügyminisztere, és több mint 20 éven keresztül volt az állambiztonság beszervezett ügynöke. (Jelzésre:) Mesterházy meg Magasházy néven (sic!), így van. Aztán volt még itt egypár példa, én ezt nem fogom felsorolni, de legalább az antikommunizmusról ne beszéljünk, képviselő úr, azt hiszem, ebben igaza van Mesterházy képviselőtársamnak, de legalább erről ne beszéljünk.Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Önök ugyanezt a taktikát alkalmazzák most, amikor a lengyel-magyar barátságot hozzák ide egy teljes egészében szimplán, pusztán politikai, sőt továbbmegyek, hatalomtechnikai ügyben. Ne tegyék, képviselőtársaim! Nem nekünk ártanak, hanem az ügynek ártanak ezzel.Tehát sok mindenről lehet ebben a témában beszélni, egy dologról ne beszéljünk: ne azzal támadjanak minket, hogy nem vagyunk elkötelezettek és nem állunk ki a lengyelek mellett! Nem a lengyelek mellett kell kiállni, hanem Lengyelország kormánya mellett. Lengyelország kormánya mellett pedig nem kívánunk ebben a kérdésben kiállni. Hadd legyek teljesen egyértelmű! (Jelzésre:) Ebben a kérdésben, igen. Majd ha olyan ügyekben fogják a lengyel kormányt támadni, amiről úgy gondoljuk, hogy védelemre szorul, akkor meg fogjuk tenni, higgyék el. De amikor a lengyel kormányt egy olyan ügyben támadják, hogy rombolja, leépíti a jogállamot és a demokráciát, én ezt elhiszem önöknek, hogy jó szívvel melléjük állnak, mi meg nem olyan jó szívvel fogjuk ezt megtenni.És lehet itt beszélni kettős mércéről, lehet szidni az ellenzéket meg felróni azt, hogy ki mit csinált 20 meg 30 évvel ezelőtt, de azért érdekes volt látni, amikor Orbán Viktor… remélem, hogy nem fog valaki rosszul járni ezért a közvetítők közül, de azért egy érdekes összevágása volt Orbán Viktor évértékelőjének, amikor éppen arról beszélt, hogy mi antikommunisták vagyunk, aztán néhány másodperccel később meg Martonyi Jánost mutatta a kamera, ahogyan a második-harmadik sorban üldögélt. Arról a Martonyi Jánosról van szó, aki háromszor volt Orbán Viktor külügyminisztere, és több mint 20 éven keresztül volt az állambiztonság beszervezett ügynöke. (Jelzésre:) Mesterházy meg Magasházy néven (sic!), így van. Aztán volt még itt egypár példa, én ezt nem fogom felsorolni, de legalább az antikommunizmusról ne beszéljünk, képviselő úr, azt hiszem, ebben igaza van Mesterházy képviselőtársamnak, de legalább erről ne beszéljünk.Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Önök ugyanezt a taktikát alkalmazzák most, amikor a lengyel-magyar barátságot hozzák ide egy teljes egészében szimplán, pusztán politikai, sőt továbbmegyek, hatalomtechnikai ügyben. Ne tegyék, képviselőtársaim! Nem nekünk ártanak, hanem az ügynek ártanak ezzel.Tehát sok mindenről lehet ebben a témában beszélni, egy dologról ne beszéljünk: ne azzal támadjanak minket, hogy nem vagyunk elkötelezettek és nem állunk ki a lengyelek mellett! Nem a lengyelek mellett kell kiállni, hanem Lengyelország kormánya mellett. Lengyelország kormánya mellett pedig nem kívánunk ebben a kérdésben kiállni. Hadd legyek teljesen egyértelmű! (Jelzésre:) Ebben a kérdésben, igen. Majd ha olyan ügyekben fogják a lengyel kormányt támadni, amiről úgy gondoljuk, hogy védelemre szorul, akkor meg fogjuk tenni, higgyék el. De amikor a lengyel kormányt egy olyan ügyben támadják, hogy rombolja, leépíti a jogállamot és a demokráciát, én ezt elhiszem önöknek, hogy jó szívvel melléjük állnak, mi meg nem olyan jó szívvel fogjuk ezt megtenni.És lehet itt beszélni kettős mércéről, lehet szidni az ellenzéket meg felróni azt, hogy ki mit csinált 20 meg 30 évvel ezelőtt, de azért érdekes volt látni, amikor Orbán Viktor… remélem, hogy nem fog valaki rosszul járni ezért a közvetítők közül, de azért egy érdekes összevágása volt Orbán Viktor évértékelőjének, amikor éppen arról beszélt, hogy mi antikommunisták vagyunk, aztán néhány másodperccel később meg Martonyi Jánost mutatta a kamera, ahogyan a második-harmadik sorban üldögélt. Arról a Martonyi Jánosról van szó, aki háromszor volt Orbán Viktor külügyminisztere, és több mint 20 éven keresztül volt az állambiztonság beszervezett ügynöke. (Jelzésre:) Mesterházy meg Magasházy néven (sic!), így van. Aztán volt még itt egypár példa, én ezt nem fogom felsorolni, de legalább az antikommunizmusról ne beszéljünk, képviselő úr, azt hiszem, ebben igaza van Mesterházy képviselőtársamnak, de legalább erről ne beszéljünk.Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Tehát sok mindenről lehet ebben a témában beszélni, egy dologról ne beszéljünk: ne azzal támadjanak minket, hogy nem vagyunk elkötelezettek és nem állunk ki a lengyelek mellett! Nem a lengyelek mellett kell kiállni, hanem Lengyelország kormánya mellett. Lengyelország kormánya mellett pedig nem kívánunk ebben a kérdésben kiállni. Hadd legyek teljesen egyértelmű! (Jelzésre:) Ebben a kérdésben, igen. Majd ha olyan ügyekben fogják a lengyel kormányt támadni, amiről úgy gondoljuk, hogy védelemre szorul, akkor meg fogjuk tenni, higgyék el. De amikor a lengyel kormányt egy olyan ügyben támadják, hogy rombolja, leépíti a jogállamot és a demokráciát, én ezt elhiszem önöknek, hogy jó szívvel melléjük állnak, mi meg nem olyan jó szívvel fogjuk ezt megtenni.És lehet itt beszélni kettős mércéről, lehet szidni az ellenzéket meg felróni azt, hogy ki mit csinált 20 meg 30 évvel ezelőtt, de azért érdekes volt látni, amikor Orbán Viktor… remélem, hogy nem fog valaki rosszul járni ezért a közvetítők közül, de azért egy érdekes összevágása volt Orbán Viktor évértékelőjének, amikor éppen arról beszélt, hogy mi antikommunisták vagyunk, aztán néhány másodperccel később meg Martonyi Jánost mutatta a kamera, ahogyan a második-harmadik sorban üldögélt. Arról a Martonyi Jánosról van szó, aki háromszor volt Orbán Viktor külügyminisztere, és több mint 20 éven keresztül volt az állambiztonság beszervezett ügynöke. (Jelzésre:) Mesterházy meg Magasházy néven (sic!), így van. Aztán volt még itt egypár példa, én ezt nem fogom felsorolni, de legalább az antikommunizmusról ne beszéljünk, képviselő úr, azt hiszem, ebben igaza van Mesterházy képviselőtársamnak, de legalább erről ne beszéljünk.Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) És lehet itt beszélni kettős mércéről, lehet szidni az ellenzéket meg felróni azt, hogy ki mit csinált 20 meg 30 évvel ezelőtt, de azért érdekes volt látni, amikor Orbán Viktor… remélem, hogy nem fog valaki rosszul járni ezért a közvetítők közül, de azért egy érdekes összevágása volt Orbán Viktor évértékelőjének, amikor éppen arról beszélt, hogy mi antikommunisták vagyunk, aztán néhány másodperccel később meg Martonyi Jánost mutatta a kamera, ahogyan a második-harmadik sorban üldögélt. Arról a Martonyi Jánosról van szó, aki háromszor volt Orbán Viktor külügyminisztere, és több mint 20 éven keresztül volt az állambiztonság beszervezett ügynöke. (Jelzésre:) Mesterházy meg Magasházy néven (sic!), így van. Aztán volt még itt egypár példa, én ezt nem fogom felsorolni, de legalább az antikommunizmusról ne beszéljünk, képviselő úr, azt hiszem, ebben igaza van Mesterházy képviselőtársamnak, de legalább erről ne beszéljünk.Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Az önök kormányában több kommunista van, mint az MSZP-ében volt annak idején. Több szerénységet ebben az ügyben, képviselő úr, több szerénységet! Új kommunista pártállamot, képviselő úr, pedig önök építenek. Ez nettó bolsevizmus, amit önök a hatalomgyakorlásban az elmúlt nyolc évben csináltak. Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Már annyi a párhuzam, hogy sorolni sem tudom. A következő is az lesz. Most bele fogunk kezdeni nemsokára a Stop Soros tárgyalásába. Nagyjából most abban az időszakban járunk, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani meg tönkreverni a civil szférát Magyarországon. Önök most ezt fogják elkezdeni. Annak is megvolt az oka, akkor külföldiek, imperialisták meg reakciósok voltak, akik a magyar demokráciát veszélyeztetik, először azokat tiltották be, aztán utána jöttek a vallási meg a reakciós szervezetek, a cserkészek, aztán a végén meg már mindenki, aki a pártállamnak nem feküdt be. Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Önök egyébként… most ezt azért mondom el, mert a párhuzam tökéletes, és abban a vitában majd nem fogok tudni fölszólalni, meg ha felszólalok, akkor úgysem fognak rá válaszolni úgyhogy teljesen mindegy. Önök most pont erre az útra fognak rálépni. Mindezt teszik úgy, hogy közben félelmet keltenek, riadalmat keltenek, uszítanak, és arról beszélnek, hogy Magyarországot akarják megvédeni. Nem, önök nem Magyarországot akarják megvédeni, önök a saját diktatórikus hatalmukat akarják szépen továbbépíteni, erről fog szólni a következő javaslat, úgyhogy ennyit még az önök antikommunizmusáról egy mondat erejéig. Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Szóval, összefoglalva: nem fogjuk a javaslatot támogatni, azért nem fogjuk, mert ez nem a magyar-lengyel barátságról, nem a magyar-lengyel kapcsolatokról, nem a magyar nép lengyel nép melletti kiállásáról szól. Ez az önök által vezetett kormány kiállása a lengyel kormány mellett egy olyan kérdésben, amelyet mi az elmúlt években számos alkalommal kritizáltunk, egy olyan ügyben, ami nem a lengyel nép és nem Lengyelország megtámadását jelenti, hanem az Európai Uniónak egyébként úgy gondolom, hogy többségében, nem biztos, hogy feltétlenül mindenben jogos kritikája Lengyelországgal szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • A másik pedig az Oroszországhoz fűződő pragmatikus viszony. Államtitkár úr, gratulálok ahhoz, ha valóban az energetika területén a diverzifikációt szolgálja a magyar kormányzati lépés, ez szerintem helyes mind az elérési útvonalak, mind a források, beszerzési lehetőségek szempontjából; ez egy helyes nemzeti célkitűzése a mindenkori magyar kormánynak.Megint csak egy pillanatra hadd utaljak vissza arra, hogy amikor az MSZP-kormány aláírta a Déli Áramlatról szóló szerződést, akkor maguknak az első dolguk az volt, hogy elrohantak Washingtonba följelenteni a magyar kormányt, hogy hogy tehettek ilyet, hogy egy orosz partnerrel, orosz féllel aláírták a Déli Áramlatról szóló szerződést; azt egyébként, ami után maguk sok mindent tettek annak érdekében, hogy a Déli Áramlat adott esetben meg is valósuljon.A mi részünkről soha nem volt azzal gond, hogy Oroszországot egy pragmatikus kapcsolatrendszerben kell kezelni, nem fogják elvontatni innen, a térségből, tehát természetes, hogy számolni kell Oroszországgal, csak arra szerettem volna fölhívni én is többször a figyelmet a különböző hozzászólásaimban az elmúlt négy évben, hogy önöknek az üléspontja határozza meg az álláspontot. Tehát amikor ellenzékben vannak, akkor nagyon-nagyon ellene vannak az oroszoknak, nagyon imádják az amerikaiakat, amikor kormányon vannak, akkor hirtelen megfordul ez a dolog, és egy kicsit úgy viselkednek, mint vasorrú bába a mágneses viharban, tehát nem nagyon tudják, hogy tulajdonképpen mi mellett álljanak ki. Éppen ezért, gondolom, az anyagi-gazdasági érdekeik alapján határozzák meg a külpolitikát is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) Megint csak egy pillanatra hadd utaljak vissza arra, hogy amikor az MSZP-kormány aláírta a Déli Áramlatról szóló szerződést, akkor maguknak az első dolguk az volt, hogy elrohantak Washingtonba följelenteni a magyar kormányt, hogy hogy tehettek ilyet, hogy egy orosz partnerrel, orosz féllel aláírták a Déli Áramlatról szóló szerződést; azt egyébként, ami után maguk sok mindent tettek annak érdekében, hogy a Déli Áramlat adott esetben meg is valósuljon.A mi részünkről soha nem volt azzal gond, hogy Oroszországot egy pragmatikus kapcsolatrendszerben kell kezelni, nem fogják elvontatni innen, a térségből, tehát természetes, hogy számolni kell Oroszországgal, csak arra szerettem volna fölhívni én is többször a figyelmet a különböző hozzászólásaimban az elmúlt négy évben, hogy önöknek az üléspontja határozza meg az álláspontot. Tehát amikor ellenzékben vannak, akkor nagyon-nagyon ellene vannak az oroszoknak, nagyon imádják az amerikaiakat, amikor kormányon vannak, akkor hirtelen megfordul ez a dolog, és egy kicsit úgy viselkednek, mint vasorrú bába a mágneses viharban, tehát nem nagyon tudják, hogy tulajdonképpen mi mellett álljanak ki. Éppen ezért, gondolom, az anyagi-gazdasági érdekeik alapján határozzák meg a külpolitikát is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) A mi részünkről soha nem volt azzal gond, hogy Oroszországot egy pragmatikus kapcsolatrendszerben kell kezelni, nem fogják elvontatni innen, a térségből, tehát természetes, hogy számolni kell Oroszországgal, csak arra szerettem volna fölhívni én is többször a figyelmet a különböző hozzászólásaimban az elmúlt négy évben, hogy önöknek az üléspontja határozza meg az álláspontot. Tehát amikor ellenzékben vannak, akkor nagyon-nagyon ellene vannak az oroszoknak, nagyon imádják az amerikaiakat, amikor kormányon vannak, akkor hirtelen megfordul ez a dolog, és egy kicsit úgy viselkednek, mint vasorrú bába a mágneses viharban, tehát nem nagyon tudják, hogy tulajdonképpen mi mellett álljanak ki. Éppen ezért, gondolom, az anyagi-gazdasági érdekeik alapján határozzák meg a külpolitikát is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) Tehát amikor ellenzékben vannak, akkor nagyon-nagyon ellene vannak az oroszoknak, nagyon imádják az amerikaiakat, amikor kormányon vannak, akkor hirtelen megfordul ez a dolog, és egy kicsit úgy viselkednek, mint vasorrú bába a mágneses viharban, tehát nem nagyon tudják, hogy tulajdonképpen mi mellett álljanak ki. Éppen ezért, gondolom, az anyagi-gazdasági érdekeik alapján határozzák meg a külpolitikát is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • Még egyszer elismétlem, csak hogy tudják, mert rosszulesik önöknek: az önök pártvezére, az önök miniszterelnök-jelöltje, ha egyáltalán komolyan lehet venni egy ilyen ember gondolatmenetét, aki nem tesz mást, mint a következőket nyilatkozza: az iszlám az emberiség utolsó reménye, Attila unokái senkitől nem félnek, csakis Allahtól. (Szávay István: Ezt már kétszer elmondtad.) S reméli, hogy Magyarország minél előbb kilép az EU-ból. Tisztelt Mesterházy Attila képviselő úr, ha itt lenne, a Jobbik felé tegye föl ezt a kérdést, mert mi nem akarunk kilépni az EU-ból, de azt mondta Vona Gábor, hogy nagyon reméli, hogy Magyarország minél előbbi kilép az EU-ból és valódi testvéreivel fog össze. Azokkal a testvérekkel újra elmondom , akik például a Szürke Farkasok terrorszervezet, akik egy lengyel származású pápa elleni merényletet irányítottak és vezettek, és önöknek ezek a barátai. Nem a lengyelek a barátaik, nem a lengyelek mellett akarnak kiállni, és ez az egész mai vita erről a javaslatról is azt mutatja be igazán, hogy önöket nem érdekli a lengyel nép akarata. (Dr. Gyüre Csaba: Benneteket nem érdekel, Miklós!)A lengyel nép nagy többséggel megszavazta a jelenlegi kormányt. A lengyel nép egyre nagyobb tömegben támogatja ezt a kormányt, mert látják, hogy azt a küzdelmet, amit ők folytatnak mind szabadságukért, mind függetlenségükért, mind pedig hazájuk kereszténységben való megtartásáért, azt támadják Brüsszelből. (Folyamatos derültség és közbeszólások a Jobbik padsoraiból. Gyöngyösi Márton: Nézz már magad köré!) És önök ezek mellett a brüsszeli bürokraták mellett állnak ki, önök Soros György szervezetei mellett állnak ki, önök azzal a Szocialista Párttal működnek most már együtt, akik egyértelműen az illegális migrációt akarják támadni (sic!), és itt bizony Lengyelország függetlensége is ugyanúgy szóba jön.Önök a 7. cikkely támogatását segítik, és Lengyelország vesztét akarják. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. Derültség és közbeszólások a Jobbik padsoraiban.) (10.50) A lengyel nép nagy többséggel megszavazta a jelenlegi kormányt. A lengyel nép egyre nagyobb tömegben támogatja ezt a kormányt, mert látják, hogy azt a küzdelmet, amit ők folytatnak mind szabadságukért, mind függetlenségükért, mind pedig hazájuk kereszténységben való megtartásáért, azt támadják Brüsszelből. (Folyamatos derültség és közbeszólások a Jobbik padsoraiból. Gyöngyösi Márton: Nézz már magad köré!) És önök ezek mellett a brüsszeli bürokraták mellett állnak ki, önök Soros György szervezetei mellett állnak ki, önök azzal a Szocialista Párttal működnek most már együtt, akik egyértelműen az illegális migrációt akarják támadni (sic!), és itt bizony Lengyelország függetlensége is ugyanúgy szóba jön.Önök a 7. cikkely támogatását segítik, és Lengyelország vesztét akarják. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. Derültség és közbeszólások a Jobbik padsoraiban.) (10.50) Önök a 7. cikkely támogatását segítik, és Lengyelország vesztét akarják. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. Derültség és közbeszólások a Jobbik padsoraiban.) (10.50) (10.50) (10.50)
  • A sorosozást meg hagyja már abba! Hány Soros-ügynök van a Jobbikban? Hányan vannak közülünk, akiknek bármikor és bármilyen köze volt Soroshoz? (Dr. Gyüre Csaba a kormánypárti padsorok felé: Egy sincs! Csak ott! Ott ülnek!) Önök között hányan vannak, kezdve a miniszterelnöktől? (Derültség a kormánypártok soraiban.) Ha volt Magyarországon Soros-terv, akkor azok önök voltak. A Fidesz volt a Soros-terv, képviselő úr, 1989-90-ben. (Dr. Apáti István: Embert csinált belőletek!) Ez volt a Soros-terv. Hagyjuk már ezt abba! Semmi közünk nincsen, egyikünknek sincsen, soha nem is volt legjobb tudomásom szerint se Soros Györgyhöz, se Soros György egyik szervezetéhez se. Én 16 éves voltam annak idején, amikor Kiskunhalason a városi diákszövetség alelnökeként azért nem írtam alá egy támogatási szerződést, mert az a Soros-alapítványtól jött, elmondom önnek, erről még sose beszéltem nyilvánosan. Tizenhat évesen nem írtam alá. Akkor is ezt gondoltam, most is ezt gondolom. Önök mit gondoltak, Orbán Viktor, Németh képviselő úr, önök mit gondoltak 16, 20 meg 25 évesen, amikor Soros György pénzét elfogadták, és abból a pénzből ültek most be ide a parlamentbe. Önök akkor mit gondoltak? Hagyjuk már ezt, ne minket sorosozzanak, legyenek szívesek! Térjünk vissza a vitához, meg térjünk vissza valamilyen normális vitakultúrához, azt javaslom. Mi is ehhez fogjuk magunkat tartani, bár nehéz lesz. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) Én 16 éves voltam annak idején, amikor Kiskunhalason a városi diákszövetség alelnökeként azért nem írtam alá egy támogatási szerződést, mert az a Soros-alapítványtól jött, elmondom önnek, erről még sose beszéltem nyilvánosan. Tizenhat évesen nem írtam alá. Akkor is ezt gondoltam, most is ezt gondolom. Önök mit gondoltak, Orbán Viktor, Németh képviselő úr, önök mit gondoltak 16, 20 meg 25 évesen, amikor Soros György pénzét elfogadták, és abból a pénzből ültek most be ide a parlamentbe. Önök akkor mit gondoltak? Hagyjuk már ezt, ne minket sorosozzanak, legyenek szívesek! Térjünk vissza a vitához, meg térjünk vissza valamilyen normális vitakultúrához, azt javaslom. Mi is ehhez fogjuk magunkat tartani, bár nehéz lesz. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) Térjünk vissza a vitához, meg térjünk vissza valamilyen normális vitakultúrához, azt javaslom. Mi is ehhez fogjuk magunkat tartani, bár nehéz lesz. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • A másik, mert itt Soltész képviselő úr elég furcsa dolgokat mondott itt, szürke farkasokról beszélt meg fehér farkasokról, meg én nem tudom, kikről. Nyilván sok mesét olvasott gyermekkorában, és látom, hogy ez mély nyomokat hagyott benne. Azt is látom, hogy a magyar ábécé betűit kiválóan ismeri, az értő olvasással azonban akadnak problémák. Ezt nagyon így látom, Soltész államtitkár úr. Az a helyzet, hogy önök beszélnek itt hazafiasságról? Önök beszélnek bátorságról vagy gyávaságról? Önök beszélnek kiállásról vagy árulásról? Pontosan önök?! Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy 2006. október 23-án nem az önök főnöke menekült páncélozott BMW-n, amikor a sajátjait lőtték?! Nemcsak a saját népét, hanem a saját közvetlen választóit, a hívő tagozatát. (Dr. Szűcs Lajos: Hazugság!) Ki menekült akkor páncélozott BMW-n? Ő míg a sajátjait lőtték. Ha lett volna benne bátorság meg becsület, meg hazafias kiállás, meg nemzeti érzelem, akkor odamegy, kiszáll a páncélozott BMW-ből. Önök beszélnek bátorságról? Hát nevetséges!Vagy ön beszél, Soltész képviselő úr, aki egy olyan pártnak a képviselője, amely ha önállóan indulna el a választásokon, 0,1 százalékot sem érne el? Önök beszélnek társadalmi támogatottságról? Álljunk már meg egy pillanatra! Vagy önök beszélnek a nemzeti függetlenség megvédéséről, akik a lisszaboni szerződést olvasatlanul megszavazták? Hát nem szégyellik magukat?! Legalább egy minimális önkritika szólaljon már meg önökben, könyörgöm! Az, hogy sunyin sugalmazzák, hogy Vona Gábor egy terrorszervezet tagja lenne… ha egy terrorszervezet tagja lenne, a TEK már valószínűleg elvitte volna egy ködös hajnalon, gondolom én. Tudják önök is, hogy ebből egy szó sem igaz. Vagy önök beszélnek Magyarország megvédéséről? Kinek a fejéből pattant ki először a kerítésépítés ötlete? Ásotthalom jobbikos polgármesterének a fejéből. Ki szavazta meg azokat a kétharmados javaslatokat? Ki segített önöknek abban, hogy a magyar katonák őrizzék a magyar határt a rendőrökkel együtt? A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői. Nem várunk ezért hálát, köszönetet meg piros szőnyeget, mert ez a kötelességünk, és jó szívvel adtuk ehhez a támogató szavazatainkat, de az a minimum, amit elvárunk, hogy akkor ne állítsanak rólunk ordas hazugságokat, ne állítsák a valóság ellenkezőjét, mert nélkülünk nem lett volna meg a kétharmad ehhez.Meg hogy a kvótanépszavazás után az alaptörvény-módosítással kapcsolatban hogy döntöttünk. Azt mondtuk, hogy megszavazzuk, ha a letelepedésikötvény-üzletet megszüntetik. Nem szüntették meg, mert önöknek a pénz akkor is fontosabb volt, mint a haza érdeke. Tudják?! És önök utána hétszer szavazták le a Jobbik javaslatát, amely a bevándorlás, a betelepítés valamennyi formáját kizárta volna, jogcím megnevezésétől függetlenül. Hát, akkor nehogy már önök oktassanak ki minket hazafiasságból! Nehogy már önök oktassanak ki minket jó magaviseletből meg hazafias gondolkodásból! Az a minimum, hogy egy kicsit szerényebbek lesznek, és legalább minket békén hagynak, legalább rólunk nem kezdenek el hazudozni. Önök is tudják, hogy nem igaz. Köszönöm szépen, nem folytatom, mert nem lesz jó vége. (Taps a Jobbik soraiban.) Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy 2006. október 23-án nem az önök főnöke menekült páncélozott BMW-n, amikor a sajátjait lőtték?! Nemcsak a saját népét, hanem a saját közvetlen választóit, a hívő tagozatát. (Dr. Szűcs Lajos: Hazugság!) Ki menekült akkor páncélozott BMW-n? Ő míg a sajátjait lőtték. Ha lett volna benne bátorság meg becsület, meg hazafias kiállás, meg nemzeti érzelem, akkor odamegy, kiszáll a páncélozott BMW-ből. Önök beszélnek bátorságról? Hát nevetséges!Vagy ön beszél, Soltész képviselő úr, aki egy olyan pártnak a képviselője, amely ha önállóan indulna el a választásokon, 0,1 százalékot sem érne el? Önök beszélnek társadalmi támogatottságról? Álljunk már meg egy pillanatra! Vagy önök beszélnek a nemzeti függetlenség megvédéséről, akik a lisszaboni szerződést olvasatlanul megszavazták? Hát nem szégyellik magukat?! Legalább egy minimális önkritika szólaljon már meg önökben, könyörgöm! Az, hogy sunyin sugalmazzák, hogy Vona Gábor egy terrorszervezet tagja lenne… ha egy terrorszervezet tagja lenne, a TEK már valószínűleg elvitte volna egy ködös hajnalon, gondolom én. Tudják önök is, hogy ebből egy szó sem igaz. Vagy önök beszélnek Magyarország megvédéséről? Kinek a fejéből pattant ki először a kerítésépítés ötlete? Ásotthalom jobbikos polgármesterének a fejéből. Ki szavazta meg azokat a kétharmados javaslatokat? Ki segített önöknek abban, hogy a magyar katonák őrizzék a magyar határt a rendőrökkel együtt? A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői. Nem várunk ezért hálát, köszönetet meg piros szőnyeget, mert ez a kötelességünk, és jó szívvel adtuk ehhez a támogató szavazatainkat, de az a minimum, amit elvárunk, hogy akkor ne állítsanak rólunk ordas hazugságokat, ne állítsák a valóság ellenkezőjét, mert nélkülünk nem lett volna meg a kétharmad ehhez.Meg hogy a kvótanépszavazás után az alaptörvény-módosítással kapcsolatban hogy döntöttünk. Azt mondtuk, hogy megszavazzuk, ha a letelepedésikötvény-üzletet megszüntetik. Nem szüntették meg, mert önöknek a pénz akkor is fontosabb volt, mint a haza érdeke. Tudják?! És önök utána hétszer szavazták le a Jobbik javaslatát, amely a bevándorlás, a betelepítés valamennyi formáját kizárta volna, jogcím megnevezésétől függetlenül. Hát, akkor nehogy már önök oktassanak ki minket hazafiasságból! Nehogy már önök oktassanak ki minket jó magaviseletből meg hazafias gondolkodásból! Az a minimum, hogy egy kicsit szerényebbek lesznek, és legalább minket békén hagynak, legalább rólunk nem kezdenek el hazudozni. Önök is tudják, hogy nem igaz. Köszönöm szépen, nem folytatom, mert nem lesz jó vége. (Taps a Jobbik soraiban.) Vagy ön beszél, Soltész képviselő úr, aki egy olyan pártnak a képviselője, amely ha önállóan indulna el a választásokon, 0,1 százalékot sem érne el? Önök beszélnek társadalmi támogatottságról? Álljunk már meg egy pillanatra! Vagy önök beszélnek a nemzeti függetlenség megvédéséről, akik a lisszaboni szerződést olvasatlanul megszavazták? Hát nem szégyellik magukat?! Legalább egy minimális önkritika szólaljon már meg önökben, könyörgöm! Az, hogy sunyin sugalmazzák, hogy Vona Gábor egy terrorszervezet tagja lenne… ha egy terrorszervezet tagja lenne, a TEK már valószínűleg elvitte volna egy ködös hajnalon, gondolom én. Tudják önök is, hogy ebből egy szó sem igaz. Vagy önök beszélnek Magyarország megvédéséről? Kinek a fejéből pattant ki először a kerítésépítés ötlete? Ásotthalom jobbikos polgármesterének a fejéből. Ki szavazta meg azokat a kétharmados javaslatokat? Ki segített önöknek abban, hogy a magyar katonák őrizzék a magyar határt a rendőrökkel együtt? A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői. Nem várunk ezért hálát, köszönetet meg piros szőnyeget, mert ez a kötelességünk, és jó szívvel adtuk ehhez a támogató szavazatainkat, de az a minimum, amit elvárunk, hogy akkor ne állítsanak rólunk ordas hazugságokat, ne állítsák a valóság ellenkezőjét, mert nélkülünk nem lett volna meg a kétharmad ehhez.Meg hogy a kvótanépszavazás után az alaptörvény-módosítással kapcsolatban hogy döntöttünk. Azt mondtuk, hogy megszavazzuk, ha a letelepedésikötvény-üzletet megszüntetik. Nem szüntették meg, mert önöknek a pénz akkor is fontosabb volt, mint a haza érdeke. Tudják?! És önök utána hétszer szavazták le a Jobbik javaslatát, amely a bevándorlás, a betelepítés valamennyi formáját kizárta volna, jogcím megnevezésétől függetlenül. Hát, akkor nehogy már önök oktassanak ki minket hazafiasságból! Nehogy már önök oktassanak ki minket jó magaviseletből meg hazafias gondolkodásból! Az a minimum, hogy egy kicsit szerényebbek lesznek, és legalább minket békén hagynak, legalább rólunk nem kezdenek el hazudozni. Önök is tudják, hogy nem igaz. Köszönöm szépen, nem folytatom, mert nem lesz jó vége. (Taps a Jobbik soraiban.) Vagy önök beszélnek Magyarország megvédéséről? Kinek a fejéből pattant ki először a kerítésépítés ötlete? Ásotthalom jobbikos polgármesterének a fejéből. Ki szavazta meg azokat a kétharmados javaslatokat? Ki segített önöknek abban, hogy a magyar katonák őrizzék a magyar határt a rendőrökkel együtt? A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői. Nem várunk ezért hálát, köszönetet meg piros szőnyeget, mert ez a kötelességünk, és jó szívvel adtuk ehhez a támogató szavazatainkat, de az a minimum, amit elvárunk, hogy akkor ne állítsanak rólunk ordas hazugságokat, ne állítsák a valóság ellenkezőjét, mert nélkülünk nem lett volna meg a kétharmad ehhez.Meg hogy a kvótanépszavazás után az alaptörvény-módosítással kapcsolatban hogy döntöttünk. Azt mondtuk, hogy megszavazzuk, ha a letelepedésikötvény-üzletet megszüntetik. Nem szüntették meg, mert önöknek a pénz akkor is fontosabb volt, mint a haza érdeke. Tudják?! És önök utána hétszer szavazták le a Jobbik javaslatát, amely a bevándorlás, a betelepítés valamennyi formáját kizárta volna, jogcím megnevezésétől függetlenül. Hát, akkor nehogy már önök oktassanak ki minket hazafiasságból! Nehogy már önök oktassanak ki minket jó magaviseletből meg hazafias gondolkodásból! Az a minimum, hogy egy kicsit szerényebbek lesznek, és legalább minket békén hagynak, legalább rólunk nem kezdenek el hazudozni. Önök is tudják, hogy nem igaz. Köszönöm szépen, nem folytatom, mert nem lesz jó vége. (Taps a Jobbik soraiban.) Meg hogy a kvótanépszavazás után az alaptörvény-módosítással kapcsolatban hogy döntöttünk. Azt mondtuk, hogy megszavazzuk, ha a letelepedésikötvény-üzletet megszüntetik. Nem szüntették meg, mert önöknek a pénz akkor is fontosabb volt, mint a haza érdeke. Tudják?! És önök utána hétszer szavazták le a Jobbik javaslatát, amely a bevándorlás, a betelepítés valamennyi formáját kizárta volna, jogcím megnevezésétől függetlenül. Hát, akkor nehogy már önök oktassanak ki minket hazafiasságból! Nehogy már önök oktassanak ki minket jó magaviseletből meg hazafias gondolkodásból! Az a minimum, hogy egy kicsit szerényebbek lesznek, és legalább minket békén hagynak, legalább rólunk nem kezdenek el hazudozni. Önök is tudják, hogy nem igaz. Köszönöm szépen, nem folytatom, mert nem lesz jó vége. (Taps a Jobbik soraiban.) Nehogy már önök oktassanak ki minket jó magaviseletből meg hazafias gondolkodásból! Az a minimum, hogy egy kicsit szerényebbek lesznek, és legalább minket békén hagynak, legalább rólunk nem kezdenek el hazudozni. Önök is tudják, hogy nem igaz. Köszönöm szépen, nem folytatom, mert nem lesz jó vége. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • Az, hogy ön nem jogász, azt gondolom, hogy nem egy érdem. Sőt, a jog nem tudása, a jog tudásának hiánya pedig nem dicsőség. Úgy véli, államtitkár úr, hogy aki a jogállami elvek érvényesülését kéri számon, vagy a nemzetközi jog érvényesülését, az szétjogászkodja a vitát? Ne vicceljünk már egymással! Az pedig, tisztelt államtitkár úr, a másik oldala ennek az éremnek, hogy talán emlékszik rá ha oda tudott figyelni, miközben én a felszólalásomat elmondtam, merthogy Németh képviselőtársunkkal éppen beszélgetett , hogy próbáltam sorolni azokat az elemeket, vagy egyáltalán föleleveníteni belőlük egyet-kettőt, hogy mik azok, amik a XXI. századi autoriter rendszereknek az elvei, jellemzői, mint a nyers többségi elv, a szuverenitás hangsúlyozása s a többi. Mondtam, hogy nem teljes ez a felsorolás. Most úgy tűnik, hogy ki kell egészítenem ezt a szempontrendszert még eggyel. Ezeknek a rendszereknek a jellemzője, hogy a kormány és a kormánypártok árulónak minősítik az ellenzéket, leárulózzák az ellenzéket. Ön ezt a módszert is és ezt az elvet is hűen képviseli a mai parlamenti vitában, nevezetesen, hogy az ellenzéket árulónak nevezi a kormány tagjaként. Ez, még egyszer mondom hogy mondjam a tudományos kutatások alapján szintén jellemzője a XXI. századi autoriter rendszereknek. Egyebekben pedig a többi felszólalás vonatkozásában azt tudom mondani, hogy az ostobaság szintje kezd a mai vitában kritikus méreteket ölteni. Én ezekre nem is reagálnék. Bennem volt egyfajta illúzió, meghallgatva egyébként Németh Zsolt képviselőtársunk felszólalását, hogy bár nagyon eltérő értékrenddel és nagyon eltérő érvrendszereket hangoztatva és használva azért mégis tudunk ebben a témában kulturált vitát folytatni. Csalódni kellett. Az ember azt tudja mondani, hogy 12 év képviselőség után is van új a nap alatt. Sajnos, most is ezt kell mondjam. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) Az pedig, tisztelt államtitkár úr, a másik oldala ennek az éremnek, hogy talán emlékszik rá ha oda tudott figyelni, miközben én a felszólalásomat elmondtam, merthogy Németh képviselőtársunkkal éppen beszélgetett , hogy próbáltam sorolni azokat az elemeket, vagy egyáltalán föleleveníteni belőlük egyet-kettőt, hogy mik azok, amik a XXI. századi autoriter rendszereknek az elvei, jellemzői, mint a nyers többségi elv, a szuverenitás hangsúlyozása s a többi. Mondtam, hogy nem teljes ez a felsorolás. Most úgy tűnik, hogy ki kell egészítenem ezt a szempontrendszert még eggyel. Ezeknek a rendszereknek a jellemzője, hogy a kormány és a kormánypártok árulónak minősítik az ellenzéket, leárulózzák az ellenzéket. Ön ezt a módszert is és ezt az elvet is hűen képviseli a mai parlamenti vitában, nevezetesen, hogy az ellenzéket árulónak nevezi a kormány tagjaként. Ez, még egyszer mondom hogy mondjam a tudományos kutatások alapján szintén jellemzője a XXI. századi autoriter rendszereknek. Egyebekben pedig a többi felszólalás vonatkozásában azt tudom mondani, hogy az ostobaság szintje kezd a mai vitában kritikus méreteket ölteni. Én ezekre nem is reagálnék. Bennem volt egyfajta illúzió, meghallgatva egyébként Németh Zsolt képviselőtársunk felszólalását, hogy bár nagyon eltérő értékrenddel és nagyon eltérő érvrendszereket hangoztatva és használva azért mégis tudunk ebben a témában kulturált vitát folytatni. Csalódni kellett. Az ember azt tudja mondani, hogy 12 év képviselőség után is van új a nap alatt. Sajnos, most is ezt kell mondjam. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) Egyebekben pedig a többi felszólalás vonatkozásában azt tudom mondani, hogy az ostobaság szintje kezd a mai vitában kritikus méreteket ölteni. Én ezekre nem is reagálnék. Bennem volt egyfajta illúzió, meghallgatva egyébként Németh Zsolt képviselőtársunk felszólalását, hogy bár nagyon eltérő értékrenddel és nagyon eltérő érvrendszereket hangoztatva és használva azért mégis tudunk ebben a témában kulturált vitát folytatni. Csalódni kellett. Az ember azt tudja mondani, hogy 12 év képviselőség után is van új a nap alatt. Sajnos, most is ezt kell mondjam. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Tessék! MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Egy politikai ügyről van szó, ahol azt gondolom, a jogi érveknek már régen abban a kérdésben, hogy Lengyelországot megtámadták-e vagy nem Brüsszelből, nincsen relevanciája. Ez egy politikai kérdés. Hogy jönnek ide azok a jogi okfejtések, hogy most akkor a 7. cikkely pontosan milyen esetekben indítható, és Lengyelország milyen lépéseket tett, amelyekre hivatkozva az Európai Bizottság állítólag megalapozottan és jogszerűen megindítja az eljárást? Azt gondolom, hogy a vitának ezen a szakaszán már rég túl vagyunk. Nem a jogászkodásnak van itt az ideje. Ez egy politikai állásfoglalás. Tehát ön hiába jön ide mindenféle kifinomult jogi érvekkel és hiába csillogtatja a jogi szakértelmét, ennek most nincs tere, nincsen ideje, ezen már túlhaladt ez a folyamat. És azt tartom igazán rémisztőnek, tisztelt képviselő úr, hogy ha a lengyel ügyhöz így állnak hozzá, akkor hogyan fognak majd akkor szavazni és milyen jogi okfejtésekkel jönnek, amikor Magyarország ellen indul meg ez a támadás (Taps a kormánypárti padsorokban.), ahogyan egyébként már megindult és a konklúzió felé halad.Tehát mind a Jobbik, mind az MSZP szíves figyelmét felhívnám arra, hogy ahelyett, hogy leviszik a vitát, egy politikai vitát levisznek a jog szintjére, és mindenféle jogi okfejtésekkel megpróbálják félreterelni a vitát, politikailag foglaljanak állást, mert ez az állásfoglalás előrevetíti teljesen egyértelműen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy Magyarországról hogyan fognak szavazni, amikor annak eljön az ideje. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Egy politikai ügyről van szó, ahol azt gondolom, a jogi érveknek már régen abban a kérdésben, hogy Lengyelországot megtámadták-e vagy nem Brüsszelből, nincsen relevanciája. Ez egy politikai kérdés. Hogy jönnek ide azok a jogi okfejtések, hogy most akkor a 7. cikkely pontosan milyen esetekben indítható, és Lengyelország milyen lépéseket tett, amelyekre hivatkozva az Európai Bizottság állítólag megalapozottan és jogszerűen megindítja az eljárást? Azt gondolom, hogy a vitának ezen a szakaszán már rég túl vagyunk. Nem a jogászkodásnak van itt az ideje. Ez egy politikai állásfoglalás. Tehát ön hiába jön ide mindenféle kifinomult jogi érvekkel és hiába csillogtatja a jogi szakértelmét, ennek most nincs tere, nincsen ideje, ezen már túlhaladt ez a folyamat. És azt tartom igazán rémisztőnek, tisztelt képviselő úr, hogy ha a lengyel ügyhöz így állnak hozzá, akkor hogyan fognak majd akkor szavazni és milyen jogi okfejtésekkel jönnek, amikor Magyarország ellen indul meg ez a támadás (Taps a kormánypárti padsorokban.), ahogyan egyébként már megindult és a konklúzió felé halad.Tehát mind a Jobbik, mind az MSZP szíves figyelmét felhívnám arra, hogy ahelyett, hogy leviszik a vitát, egy politikai vitát levisznek a jog szintjére, és mindenféle jogi okfejtésekkel megpróbálják félreterelni a vitát, politikailag foglaljanak állást, mert ez az állásfoglalás előrevetíti teljesen egyértelműen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy Magyarországról hogyan fognak szavazni, amikor annak eljön az ideje. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • Önök most ezt támogatják azzal, hogy nem fogják támogatni a javaslatot. Önök tehát Lengyelország jogainak csorbítása mellett állnak ki, a Jobbik és az MSZP karöltve. Mi pedig megvédjük Magyarországot, és ez a mi feladatunk, erre van nekünk felhatalmazásunk, önök pedig a bevándorláspárti Brüsszel pártján állnak. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Szávay képviselő úr, nézze meg az internetet, nézze meg a pártelnökének a saját véleményét és a saját gondolatait! Nem én találtam ki azokat a gondolatokat, amiket mondtam: az iszlám az emberiség utolsó reménye; Attila unokái senkitől nem félnek, csakis Allahtól. (Dr. Gyüre Csaba: Te félsz!) Nem én látogattam meg a Szürke Farkas terrorszervezetet és ünnepeltettem magamat, hanem az önök pártelnöke, miniszterelnök-jelöltje, aki ezzel végül is a tanúságot megadta arról, hogy nem tud politizálni, csak mindenfelé a szélsőségeseket keresi. Köszönöm szépen az önök részvételét ebben a parlamenti ciklusban, bebizonyították, hogy nem a magyar emberek, most jelen esetben nem a lengyel emberek érdekeit nézik, hanem csak a sajátjukat. (Dr. Apáti István: Azt a mindenit!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Szávay képviselő úr, nézze meg az internetet, nézze meg a pártelnökének a saját véleményét és a saját gondolatait! Nem én találtam ki azokat a gondolatokat, amiket mondtam: az iszlám az emberiség utolsó reménye; Attila unokái senkitől nem félnek, csakis Allahtól. (Dr. Gyüre Csaba: Te félsz!) Nem én látogattam meg a Szürke Farkas terrorszervezetet és ünnepeltettem magamat, hanem az önök pártelnöke, miniszterelnök-jelöltje, aki ezzel végül is a tanúságot megadta arról, hogy nem tud politizálni, csak mindenfelé a szélsőségeseket keresi. Köszönöm szépen az önök részvételét ebben a parlamenti ciklusban, bebizonyították, hogy nem a magyar emberek, most jelen esetben nem a lengyel emberek érdekeit nézik, hanem csak a sajátjukat. (Dr. Apáti István: Azt a mindenit!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Szávay képviselő úr, nézze meg az internetet, nézze meg a pártelnökének a saját véleményét és a saját gondolatait! Nem én találtam ki azokat a gondolatokat, amiket mondtam: az iszlám az emberiség utolsó reménye; Attila unokái senkitől nem félnek, csakis Allahtól. (Dr. Gyüre Csaba: Te félsz!) Nem én látogattam meg a Szürke Farkas terrorszervezetet és ünnepeltettem magamat, hanem az önök pártelnöke, miniszterelnök-jelöltje, aki ezzel végül is a tanúságot megadta arról, hogy nem tud politizálni, csak mindenfelé a szélsőségeseket keresi. Köszönöm szépen az önök részvételét ebben a parlamenti ciklusban, bebizonyították, hogy nem a magyar emberek, most jelen esetben nem a lengyel emberek érdekeit nézik, hanem csak a sajátjukat. (Dr. Apáti István: Azt a mindenit!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Szávay képviselő úr, nézze meg az internetet, nézze meg a pártelnökének a saját véleményét és a saját gondolatait! Nem én találtam ki azokat a gondolatokat, amiket mondtam: az iszlám az emberiség utolsó reménye; Attila unokái senkitől nem félnek, csakis Allahtól. (Dr. Gyüre Csaba: Te félsz!) Nem én látogattam meg a Szürke Farkas terrorszervezetet és ünnepeltettem magamat, hanem az önök pártelnöke, miniszterelnök-jelöltje, aki ezzel végül is a tanúságot megadta arról, hogy nem tud politizálni, csak mindenfelé a szélsőségeseket keresi. Köszönöm szépen az önök részvételét ebben a parlamenti ciklusban, bebizonyították, hogy nem a magyar emberek, most jelen esetben nem a lengyel emberek érdekeit nézik, hanem csak a sajátjukat. (Dr. Apáti István: Azt a mindenit!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Köszönöm szépen az önök részvételét ebben a parlamenti ciklusban, bebizonyították, hogy nem a magyar emberek, most jelen esetben nem a lengyel emberek érdekeit nézik, hanem csak a sajátjukat. (Dr. Apáti István: Azt a mindenit!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Képviselő úr! SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Mondjuk mi azt? ELNÖK: Meg kell szakítsam… SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Nem! Nem mondjuk, mert tudjuk, hogy hazugság. Köszönöm szépen. ELNÖK: Képviselő úr! SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Mondjuk mi azt? ELNÖK: Meg kell szakítsam… SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Nem! Nem mondjuk, mert tudjuk, hogy hazugság. Köszönöm szépen. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Mondjuk mi azt? ELNÖK: Meg kell szakítsam… SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Nem! Nem mondjuk, mert tudjuk, hogy hazugság. Köszönöm szépen. ELNÖK: Meg kell szakítsam… SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Nem! Nem mondjuk, mert tudjuk, hogy hazugság. Köszönöm szépen.
  • (11.10)Önök azt próbálták itt igazolni, hogy Lengyelországot nem éri méltánytalan támadás. Ezt komolyan gondolják?! Nem éri méltánytalan támadás Lengyelországot ebben a jelenlegi helyzetben? (Dr. Józsa István közbeszól. Dr. Bárándy Gergely: A lengyel kormányt! Nagy különbség!) Lengyelországot nem éri méltánytalan támadás? (Dr. Józsa István: A lengyel kormány támadja a jogállamot! Az elnök csenget.) Ma, Európában, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Unió egésze részéről nem? (Dr. Józsa István: A jogállamot támadja a lengyel kormány!) Ha önök azt mondják, hogy nem, akkor pedig nem komoly emberek. Akkor nem komoly emberek. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól. Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Köszönöm szépen a figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy ez a határozat a parlament többségének a támogatását fogja élvezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (11.10)Önök azt próbálták itt igazolni, hogy Lengyelországot nem éri méltánytalan támadás. Ezt komolyan gondolják?! Nem éri méltánytalan támadás Lengyelországot ebben a jelenlegi helyzetben? (Dr. Józsa István közbeszól. Dr. Bárándy Gergely: A lengyel kormányt! Nagy különbség!) Lengyelországot nem éri méltánytalan támadás? (Dr. Józsa István: A lengyel kormány támadja a jogállamot! Az elnök csenget.) Ma, Európában, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Unió egésze részéről nem? (Dr. Józsa István: A jogállamot támadja a lengyel kormány!) Ha önök azt mondják, hogy nem, akkor pedig nem komoly emberek. Akkor nem komoly emberek. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól. Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Köszönöm szépen a figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy ez a határozat a parlament többségének a támogatását fogja élvezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Önök azt próbálták itt igazolni, hogy Lengyelországot nem éri méltánytalan támadás. Ezt komolyan gondolják?! Nem éri méltánytalan támadás Lengyelországot ebben a jelenlegi helyzetben? (Dr. Józsa István közbeszól. Dr. Bárándy Gergely: A lengyel kormányt! Nagy különbség!) Lengyelországot nem éri méltánytalan támadás? (Dr. Józsa István: A lengyel kormány támadja a jogállamot! Az elnök csenget.) Ma, Európában, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Unió egésze részéről nem? (Dr. Józsa István: A jogállamot támadja a lengyel kormány!) Ha önök azt mondják, hogy nem, akkor pedig nem komoly emberek. Akkor nem komoly emberek. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól. Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Köszönöm szépen a figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy ez a határozat a parlament többségének a támogatását fogja élvezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Önök azt próbálták itt igazolni, hogy Lengyelországot nem éri méltánytalan támadás. Ezt komolyan gondolják?! Nem éri méltánytalan támadás Lengyelországot ebben a jelenlegi helyzetben? (Dr. Józsa István közbeszól. Dr. Bárándy Gergely: A lengyel kormányt! Nagy különbség!) Lengyelországot nem éri méltánytalan támadás? (Dr. Józsa István: A lengyel kormány támadja a jogállamot! Az elnök csenget.) Ma, Európában, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Unió egésze részéről nem? (Dr. Józsa István: A jogállamot támadja a lengyel kormány!) Ha önök azt mondják, hogy nem, akkor pedig nem komoly emberek. Akkor nem komoly emberek. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól. Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Köszönöm szépen a figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy ez a határozat a parlament többségének a támogatását fogja élvezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy ez a határozat a parlament többségének a támogatását fogja élvezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Lengyelország melletti kiállásról Brüsszel nyomásgyakorlásával szemben című előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. A Németh Zsolt, Gulyás Gergely, Kucsák László fideszes képviselők, valamint Gaal Gergely és Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői által benyújtott előterjesztés H/19861. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Németh Zsolt úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének, 15 perces időkeretben. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Németh Zsolt úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének, 15 perces időkeretben.
  • Megkérdezem Németh Zsolt elnök urat mint előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Elnök úr, öné a szó.