• Ezen mindenképpen változtatni kell, ezeknek az utaknak az állapotát, illetve méretét és áteresztőképességét is javítani kell, mert így nem fog soha megoldódni az a probléma, hogy tulajdonképpen több kilométeres dugók és több kilométeres járhatatlan utak jellemzik a fő időszakokban ezt a térséget.A tömegközlekedés helyzete is, néhány településtől eltekintve ebben a választókerületben egyébként hagy kívánnivalót maga után. Mondhatnám azt is, hogy csak egy-két város van, amelyik előnyös helyzetben van, akár a budapesti tömegközlekedés érintettsége, akár az egyéb tömegközlekedési eszközök érintettsége által. Amúgy a többi településről nagyon sok esetben nagyon nehéz a bejutás a fővárosba, vagy nagyon nehéz a kijutás a fővárosból ezekre a településekre.És ha már az utak állapotánál tartunk, azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy bár Érd városa mint megyei jogú város részt vesz a „Modern városok” programban, és nagyon nagyszerű hír, hogy lesz egy stadionja Érdnek is, mint nagyon sok más településnek, nagyvárosnak, amelyik részt vesz ebben a programban, sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy bár stadionja lesz, nagyon látványos beruházások lesznek a városban, de egy megyei jogú városban, egy 70 és 80 ezer közötti lakosú nagyvárosban még mindig találunk olyan utakat, amelyek nincsenek aszfaltozva. Budapesttől, pestiesen szólva, egy köpésre találunk egy olyan, több mint 70 ezer főt befogadó várost, amelyik rendelkezik nem aszfaltozott utakkal. (18.10)Úgy gondolom, hogy ennek lenne inkább prioritása, hogy ezeket az utakat felújítsuk, ezeket az utakat aszfaltozzuk, és akkor még nem beszéltem az egyéb öt településről, amelyek ebbe a választókerületbe tartoznak, ott nagyon sok esetben még rosszabb a helyzet. Persze fejlesztések történtek, de ezeket a fejlesztéseket, ugyanúgy, mint a mostani prioritásokat is, megkérdőjelezném, nagyon sok esetben ez felülvizsgálatot érdemelne. Elég, ha példaként említem Érd város csatornázását, illetve a környékén lévő települések, akár Tárnok, akár Törökbálint csatornázását, hogy ott hogyan történtek meg a szerződések, mik alapján választották ki azt a céget, amelyik ezt a beruházást, ezt a fejlesztést elvégzi, és milyen módon történt meg ez a fejlesztés. Tulajdonképpen azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fejlesztések során a lakosságot érte-e kár vagy nem érte kár.Olyan térségről beszélünk, agglomerációs térség lévén, amelyik nemhogy csökkenne lakosságszámban, bár itt is kézzelfogható és tapasztalható a kivándorlás átka, de annál több a betelepülők száma. Diósd városát tudnám példaként mondani: Diósd városa a rendszerváltáskor egy pár ezer fős település volt, ma pedig már egy tízezer fölötti városról beszélünk. Itt, ebben a városban például 200-300 fő az, amivel évente nő a lakosságszám. Próbálnak, igyekeznek ezek a települések az intézményfejlesztésüket, az intézménybővítéseiket is ehhez a lakosságszám-növekedéshez mérten fejleszteni, nagyon sokszor ez erejükön felüli. Úgy gondolom, hogy itt nagyobb állami beavatkozás kellene, nagyobb állami támogatás kellene arra, hogy ezek a települések az intézményfejlesztéseiket a növekvő lakosságszám tükrében meg tudják tenni, ne kelljen hitelhez folyamodniuk, ne kelljen eladósítaniuk a településeiket. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. A tömegközlekedés helyzete is, néhány településtől eltekintve ebben a választókerületben egyébként hagy kívánnivalót maga után. Mondhatnám azt is, hogy csak egy-két város van, amelyik előnyös helyzetben van, akár a budapesti tömegközlekedés érintettsége, akár az egyéb tömegközlekedési eszközök érintettsége által. Amúgy a többi településről nagyon sok esetben nagyon nehéz a bejutás a fővárosba, vagy nagyon nehéz a kijutás a fővárosból ezekre a településekre.És ha már az utak állapotánál tartunk, azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy bár Érd városa mint megyei jogú város részt vesz a „Modern városok” programban, és nagyon nagyszerű hír, hogy lesz egy stadionja Érdnek is, mint nagyon sok más településnek, nagyvárosnak, amelyik részt vesz ebben a programban, sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy bár stadionja lesz, nagyon látványos beruházások lesznek a városban, de egy megyei jogú városban, egy 70 és 80 ezer közötti lakosú nagyvárosban még mindig találunk olyan utakat, amelyek nincsenek aszfaltozva. Budapesttől, pestiesen szólva, egy köpésre találunk egy olyan, több mint 70 ezer főt befogadó várost, amelyik rendelkezik nem aszfaltozott utakkal. (18.10)Úgy gondolom, hogy ennek lenne inkább prioritása, hogy ezeket az utakat felújítsuk, ezeket az utakat aszfaltozzuk, és akkor még nem beszéltem az egyéb öt településről, amelyek ebbe a választókerületbe tartoznak, ott nagyon sok esetben még rosszabb a helyzet. Persze fejlesztések történtek, de ezeket a fejlesztéseket, ugyanúgy, mint a mostani prioritásokat is, megkérdőjelezném, nagyon sok esetben ez felülvizsgálatot érdemelne. Elég, ha példaként említem Érd város csatornázását, illetve a környékén lévő települések, akár Tárnok, akár Törökbálint csatornázását, hogy ott hogyan történtek meg a szerződések, mik alapján választották ki azt a céget, amelyik ezt a beruházást, ezt a fejlesztést elvégzi, és milyen módon történt meg ez a fejlesztés. Tulajdonképpen azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fejlesztések során a lakosságot érte-e kár vagy nem érte kár.Olyan térségről beszélünk, agglomerációs térség lévén, amelyik nemhogy csökkenne lakosságszámban, bár itt is kézzelfogható és tapasztalható a kivándorlás átka, de annál több a betelepülők száma. Diósd városát tudnám példaként mondani: Diósd városa a rendszerváltáskor egy pár ezer fős település volt, ma pedig már egy tízezer fölötti városról beszélünk. Itt, ebben a városban például 200-300 fő az, amivel évente nő a lakosságszám. Próbálnak, igyekeznek ezek a települések az intézményfejlesztésüket, az intézménybővítéseiket is ehhez a lakosságszám-növekedéshez mérten fejleszteni, nagyon sokszor ez erejükön felüli. Úgy gondolom, hogy itt nagyobb állami beavatkozás kellene, nagyobb állami támogatás kellene arra, hogy ezek a települések az intézményfejlesztéseiket a növekvő lakosságszám tükrében meg tudják tenni, ne kelljen hitelhez folyamodniuk, ne kelljen eladósítaniuk a településeiket. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. És ha már az utak állapotánál tartunk, azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy bár Érd városa mint megyei jogú város részt vesz a „Modern városok” programban, és nagyon nagyszerű hír, hogy lesz egy stadionja Érdnek is, mint nagyon sok más településnek, nagyvárosnak, amelyik részt vesz ebben a programban, sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy bár stadionja lesz, nagyon látványos beruházások lesznek a városban, de egy megyei jogú városban, egy 70 és 80 ezer közötti lakosú nagyvárosban még mindig találunk olyan utakat, amelyek nincsenek aszfaltozva. Budapesttől, pestiesen szólva, egy köpésre találunk egy olyan, több mint 70 ezer főt befogadó várost, amelyik rendelkezik nem aszfaltozott utakkal. (18.10)Úgy gondolom, hogy ennek lenne inkább prioritása, hogy ezeket az utakat felújítsuk, ezeket az utakat aszfaltozzuk, és akkor még nem beszéltem az egyéb öt településről, amelyek ebbe a választókerületbe tartoznak, ott nagyon sok esetben még rosszabb a helyzet. Persze fejlesztések történtek, de ezeket a fejlesztéseket, ugyanúgy, mint a mostani prioritásokat is, megkérdőjelezném, nagyon sok esetben ez felülvizsgálatot érdemelne. Elég, ha példaként említem Érd város csatornázását, illetve a környékén lévő települések, akár Tárnok, akár Törökbálint csatornázását, hogy ott hogyan történtek meg a szerződések, mik alapján választották ki azt a céget, amelyik ezt a beruházást, ezt a fejlesztést elvégzi, és milyen módon történt meg ez a fejlesztés. Tulajdonképpen azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fejlesztések során a lakosságot érte-e kár vagy nem érte kár.Olyan térségről beszélünk, agglomerációs térség lévén, amelyik nemhogy csökkenne lakosságszámban, bár itt is kézzelfogható és tapasztalható a kivándorlás átka, de annál több a betelepülők száma. Diósd városát tudnám példaként mondani: Diósd városa a rendszerváltáskor egy pár ezer fős település volt, ma pedig már egy tízezer fölötti városról beszélünk. Itt, ebben a városban például 200-300 fő az, amivel évente nő a lakosságszám. Próbálnak, igyekeznek ezek a települések az intézményfejlesztésüket, az intézménybővítéseiket is ehhez a lakosságszám-növekedéshez mérten fejleszteni, nagyon sokszor ez erejükön felüli. Úgy gondolom, hogy itt nagyobb állami beavatkozás kellene, nagyobb állami támogatás kellene arra, hogy ezek a települések az intézményfejlesztéseiket a növekvő lakosságszám tükrében meg tudják tenni, ne kelljen hitelhez folyamodniuk, ne kelljen eladósítaniuk a településeiket. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. (18.10)Úgy gondolom, hogy ennek lenne inkább prioritása, hogy ezeket az utakat felújítsuk, ezeket az utakat aszfaltozzuk, és akkor még nem beszéltem az egyéb öt településről, amelyek ebbe a választókerületbe tartoznak, ott nagyon sok esetben még rosszabb a helyzet. Persze fejlesztések történtek, de ezeket a fejlesztéseket, ugyanúgy, mint a mostani prioritásokat is, megkérdőjelezném, nagyon sok esetben ez felülvizsgálatot érdemelne. Elég, ha példaként említem Érd város csatornázását, illetve a környékén lévő települések, akár Tárnok, akár Törökbálint csatornázását, hogy ott hogyan történtek meg a szerződések, mik alapján választották ki azt a céget, amelyik ezt a beruházást, ezt a fejlesztést elvégzi, és milyen módon történt meg ez a fejlesztés. Tulajdonképpen azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fejlesztések során a lakosságot érte-e kár vagy nem érte kár.Olyan térségről beszélünk, agglomerációs térség lévén, amelyik nemhogy csökkenne lakosságszámban, bár itt is kézzelfogható és tapasztalható a kivándorlás átka, de annál több a betelepülők száma. Diósd városát tudnám példaként mondani: Diósd városa a rendszerváltáskor egy pár ezer fős település volt, ma pedig már egy tízezer fölötti városról beszélünk. Itt, ebben a városban például 200-300 fő az, amivel évente nő a lakosságszám. Próbálnak, igyekeznek ezek a települések az intézményfejlesztésüket, az intézménybővítéseiket is ehhez a lakosságszám-növekedéshez mérten fejleszteni, nagyon sokszor ez erejükön felüli. Úgy gondolom, hogy itt nagyobb állami beavatkozás kellene, nagyobb állami támogatás kellene arra, hogy ezek a települések az intézményfejlesztéseiket a növekvő lakosságszám tükrében meg tudják tenni, ne kelljen hitelhez folyamodniuk, ne kelljen eladósítaniuk a településeiket. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. (18.10)Úgy gondolom, hogy ennek lenne inkább prioritása, hogy ezeket az utakat felújítsuk, ezeket az utakat aszfaltozzuk, és akkor még nem beszéltem az egyéb öt településről, amelyek ebbe a választókerületbe tartoznak, ott nagyon sok esetben még rosszabb a helyzet. Persze fejlesztések történtek, de ezeket a fejlesztéseket, ugyanúgy, mint a mostani prioritásokat is, megkérdőjelezném, nagyon sok esetben ez felülvizsgálatot érdemelne. Elég, ha példaként említem Érd város csatornázását, illetve a környékén lévő települések, akár Tárnok, akár Törökbálint csatornázását, hogy ott hogyan történtek meg a szerződések, mik alapján választották ki azt a céget, amelyik ezt a beruházást, ezt a fejlesztést elvégzi, és milyen módon történt meg ez a fejlesztés. Tulajdonképpen azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fejlesztések során a lakosságot érte-e kár vagy nem érte kár.Olyan térségről beszélünk, agglomerációs térség lévén, amelyik nemhogy csökkenne lakosságszámban, bár itt is kézzelfogható és tapasztalható a kivándorlás átka, de annál több a betelepülők száma. Diósd városát tudnám példaként mondani: Diósd városa a rendszerváltáskor egy pár ezer fős település volt, ma pedig már egy tízezer fölötti városról beszélünk. Itt, ebben a városban például 200-300 fő az, amivel évente nő a lakosságszám. Próbálnak, igyekeznek ezek a települések az intézményfejlesztésüket, az intézménybővítéseiket is ehhez a lakosságszám-növekedéshez mérten fejleszteni, nagyon sokszor ez erejükön felüli. Úgy gondolom, hogy itt nagyobb állami beavatkozás kellene, nagyobb állami támogatás kellene arra, hogy ezek a települések az intézményfejlesztéseiket a növekvő lakosságszám tükrében meg tudják tenni, ne kelljen hitelhez folyamodniuk, ne kelljen eladósítaniuk a településeiket. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. (18.10)Úgy gondolom, hogy ennek lenne inkább prioritása, hogy ezeket az utakat felújítsuk, ezeket az utakat aszfaltozzuk, és akkor még nem beszéltem az egyéb öt településről, amelyek ebbe a választókerületbe tartoznak, ott nagyon sok esetben még rosszabb a helyzet. Persze fejlesztések történtek, de ezeket a fejlesztéseket, ugyanúgy, mint a mostani prioritásokat is, megkérdőjelezném, nagyon sok esetben ez felülvizsgálatot érdemelne. Elég, ha példaként említem Érd város csatornázását, illetve a környékén lévő települések, akár Tárnok, akár Törökbálint csatornázását, hogy ott hogyan történtek meg a szerződések, mik alapján választották ki azt a céget, amelyik ezt a beruházást, ezt a fejlesztést elvégzi, és milyen módon történt meg ez a fejlesztés. Tulajdonképpen azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fejlesztések során a lakosságot érte-e kár vagy nem érte kár.Olyan térségről beszélünk, agglomerációs térség lévén, amelyik nemhogy csökkenne lakosságszámban, bár itt is kézzelfogható és tapasztalható a kivándorlás átka, de annál több a betelepülők száma. Diósd városát tudnám példaként mondani: Diósd városa a rendszerváltáskor egy pár ezer fős település volt, ma pedig már egy tízezer fölötti városról beszélünk. Itt, ebben a városban például 200-300 fő az, amivel évente nő a lakosságszám. Próbálnak, igyekeznek ezek a települések az intézményfejlesztésüket, az intézménybővítéseiket is ehhez a lakosságszám-növekedéshez mérten fejleszteni, nagyon sokszor ez erejükön felüli. Úgy gondolom, hogy itt nagyobb állami beavatkozás kellene, nagyobb állami támogatás kellene arra, hogy ezek a települések az intézményfejlesztéseiket a növekvő lakosságszám tükrében meg tudják tenni, ne kelljen hitelhez folyamodniuk, ne kelljen eladósítaniuk a településeiket. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. Úgy gondolom, hogy ennek lenne inkább prioritása, hogy ezeket az utakat felújítsuk, ezeket az utakat aszfaltozzuk, és akkor még nem beszéltem az egyéb öt településről, amelyek ebbe a választókerületbe tartoznak, ott nagyon sok esetben még rosszabb a helyzet. Persze fejlesztések történtek, de ezeket a fejlesztéseket, ugyanúgy, mint a mostani prioritásokat is, megkérdőjelezném, nagyon sok esetben ez felülvizsgálatot érdemelne. Elég, ha példaként említem Érd város csatornázását, illetve a környékén lévő települések, akár Tárnok, akár Törökbálint csatornázását, hogy ott hogyan történtek meg a szerződések, mik alapján választották ki azt a céget, amelyik ezt a beruházást, ezt a fejlesztést elvégzi, és milyen módon történt meg ez a fejlesztés. Tulajdonképpen azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fejlesztések során a lakosságot érte-e kár vagy nem érte kár.Olyan térségről beszélünk, agglomerációs térség lévén, amelyik nemhogy csökkenne lakosságszámban, bár itt is kézzelfogható és tapasztalható a kivándorlás átka, de annál több a betelepülők száma. Diósd városát tudnám példaként mondani: Diósd városa a rendszerváltáskor egy pár ezer fős település volt, ma pedig már egy tízezer fölötti városról beszélünk. Itt, ebben a városban például 200-300 fő az, amivel évente nő a lakosságszám. Próbálnak, igyekeznek ezek a települések az intézményfejlesztésüket, az intézménybővítéseiket is ehhez a lakosságszám-növekedéshez mérten fejleszteni, nagyon sokszor ez erejükön felüli. Úgy gondolom, hogy itt nagyobb állami beavatkozás kellene, nagyobb állami támogatás kellene arra, hogy ezek a települések az intézményfejlesztéseiket a növekvő lakosságszám tükrében meg tudják tenni, ne kelljen hitelhez folyamodniuk, ne kelljen eladósítaniuk a településeiket. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. Úgy gondolom, hogy ennek lenne inkább prioritása, hogy ezeket az utakat felújítsuk, ezeket az utakat aszfaltozzuk, és akkor még nem beszéltem az egyéb öt településről, amelyek ebbe a választókerületbe tartoznak, ott nagyon sok esetben még rosszabb a helyzet. Persze fejlesztések történtek, de ezeket a fejlesztéseket, ugyanúgy, mint a mostani prioritásokat is, megkérdőjelezném, nagyon sok esetben ez felülvizsgálatot érdemelne. Elég, ha példaként említem Érd város csatornázását, illetve a környékén lévő települések, akár Tárnok, akár Törökbálint csatornázását, hogy ott hogyan történtek meg a szerződések, mik alapján választották ki azt a céget, amelyik ezt a beruházást, ezt a fejlesztést elvégzi, és milyen módon történt meg ez a fejlesztés. Tulajdonképpen azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fejlesztések során a lakosságot érte-e kár vagy nem érte kár.Olyan térségről beszélünk, agglomerációs térség lévén, amelyik nemhogy csökkenne lakosságszámban, bár itt is kézzelfogható és tapasztalható a kivándorlás átka, de annál több a betelepülők száma. Diósd városát tudnám példaként mondani: Diósd városa a rendszerváltáskor egy pár ezer fős település volt, ma pedig már egy tízezer fölötti városról beszélünk. Itt, ebben a városban például 200-300 fő az, amivel évente nő a lakosságszám. Próbálnak, igyekeznek ezek a települések az intézményfejlesztésüket, az intézménybővítéseiket is ehhez a lakosságszám-növekedéshez mérten fejleszteni, nagyon sokszor ez erejükön felüli. Úgy gondolom, hogy itt nagyobb állami beavatkozás kellene, nagyobb állami támogatás kellene arra, hogy ezek a települések az intézményfejlesztéseiket a növekvő lakosságszám tükrében meg tudják tenni, ne kelljen hitelhez folyamodniuk, ne kelljen eladósítaniuk a településeiket. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. Olyan térségről beszélünk, agglomerációs térség lévén, amelyik nemhogy csökkenne lakosságszámban, bár itt is kézzelfogható és tapasztalható a kivándorlás átka, de annál több a betelepülők száma. Diósd városát tudnám példaként mondani: Diósd városa a rendszerváltáskor egy pár ezer fős település volt, ma pedig már egy tízezer fölötti városról beszélünk. Itt, ebben a városban például 200-300 fő az, amivel évente nő a lakosságszám. Próbálnak, igyekeznek ezek a települések az intézményfejlesztésüket, az intézménybővítéseiket is ehhez a lakosságszám-növekedéshez mérten fejleszteni, nagyon sokszor ez erejükön felüli. Úgy gondolom, hogy itt nagyobb állami beavatkozás kellene, nagyobb állami támogatás kellene arra, hogy ezek a települések az intézményfejlesztéseiket a növekvő lakosságszám tükrében meg tudják tenni, ne kelljen hitelhez folyamodniuk, ne kelljen eladósítaniuk a településeiket. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. A másik nagy probléma egyébként még a választókerületben a nagyon túlzott Érd-központúság sok esetben. Nagyon sok fejlesztés bár ennek örülök megtörténik Érden, de nagyon sokszor az egyéb települések, a választókerület másik öt települése hátrányban érezheti magát, és nagyon sokszor ezek a fejlesztések ezekre a településekre nem jutnak el. Abban az esetben, ha bizalmat kapok és megválasztanak, és a következő Jobbik-kormány is ezt kívánja tenni, ezt a térséget is jobban kívánja fejleszteni, és ezeket a felsorolt problémákat az egyéb, az időbe nem beleférő problémákkal együtt meg kívánja oldani. Köszönöm szépen a lehetőséget.