• Halaszthatatlan ügyben vagyunk itt, és azt látom, hogy ez az ügy, amiről nekünk beszélnünk kell, ez szétfeszíti ennek az Országgyűlésnek a kereteit. Tisztelettel köszöntöm fenn a karzaton az illetékes szakszervezet vezetőit, akik sztrájkba vitték az embereket a múlt hónapban, és akik kiállnak azért, hogy még a kampányidőszak összes acsarkodása ellenére is megkapják az emberek azt a pénzt, amire szükségük van a bérükhöz.Szeretném egyben bejelenteni, hogy elfogadhatatlannak tartom azt a viselkedést, ahogy a Ház vezetése kezeli a Nemzetbiztonsági bizottságban történteket. Itt, a magyar parlamentben akarom azt bejelenteni, hogy Kövér László válasszal tartozik az ország lakossága számára, ugyanis jelenleg minden érdemi civil kontroll nélkül működik a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok sora. Ez így nem maradhat. (Az elnök felé:) Legyen kedves tolmácsolni házelnök úrnak azt a megkeresésemet, hogy haladéktalanul választ várunk tőle.Mit szól ahhoz Kövér László - és teszem fel most önöknek is a kérdést -, hogy szíre-szóra átveszi Németh Szilárd a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepét, és nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánít engem, aki történetesen egy kétgyermekes édesanya vagyok, és papírom van arról, hogy teljes mértékben átvilágított vagyok? Azt tudom önöknek mondani, hogy ha a Soros-ösztöndíjjal van problémájuk, akkor nézzenek a saját szemükbe; bűnt kiáltanak, pedig Soros-ösztöndíjjal tanult a fél Fidesz, Orbán Viktor, Szájer József, Kövér László, Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Kósa Lajos, de még Habony Árpád is részesült Soros-támogatásban. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Keveslik.) Akkor ők most mind kockázatok? Innentől kezdve gyakorlatilag azért nincsenek itt az Országgyűlés ülésén, mert ők mind nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek? (Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Szégyen!) Természetesen mindannyian tudjuk, hogy nem erről van szó, egyszerűen lógnak a munkahelyükről. Pedig van itt egy csapat ember, aki az elmúlt hónapban nem hagyta, hogy a kormány teljes mértékben elfedje propagandával a valóságot, és ők azok, akik kiálltak a jogaikért.Önök nem tudnak egyszerűen mit kezdeni a sztrájkoló emberekkel. Önök nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy önkormányzati dolgozók sztrájkba mentek. Januárban tartották ezt a munkabeszüntetést, és gyakorlatilag sikerült rést ütniük a kormánypropaganda falán. Megmutatták, hogy az az alternatív valóság, amelyet önök építenek, az köszönő viszonyban nincs a mindennapi emberek mindennapi problémáival. Azt gondolom, hogy tisztelet a kiállásért mindannyiunk nevében, és egyben tisztelettel kérem őket, hogy tekintsék meg, hogy milyen választ fognak kapni a problémáikra a magyar kormány szájából.Azt tudom önöknek mondani, tisztelt államtitkár urak itt a zsöllyékben, hogy úgy nézzenek ezekre az emberekre ott fönn a karzaton, hogy ők most 200 ezer emberért állnak ki. Ők azok, akik negyedszerre léptek sztrájkba, több mint 7 ezer hivatali dolgozó csatlakozott a sztrájkhoz, és ők képviselték ennek a több százezer embernek az érdekeit. Azt tudom önöknek mondani, hogy vagy megadják önök a béremelést azonnal ezeknek az embereknek, vagy teljesen nyilvánvaló, hogy önök nemcsak az önkormányzati dolgozókat akarják olyan helyzetbe hozni, hogy dolgozói szegénységben éljenek, de igaz az, hogy önök az önkormányzatiságot ebben az országban meg akarják szüntetni. Világosan látjuk, hogy amilyen hírek szárnyra keltek, azokból világosan kiderül, hogy önök a magyar vidéknek hadat üzentek. Azzal, ha önök az önkormányzatiságot ebben az országban megszüntetik, a források és a hatáskörök nélkül ellehetetlenítik teljes mértékben az önkormányzatokat, ezzel gyakorlatilag Magyarországon mindent bedarálnak, amit demokráciának lehet nevezni. Mi ezt nem fogjuk hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy a magyar vidéket végképp ellehetetlenítsék.Azt látom, hogy most az a legfontosabb, hogy ezeknek az embereknek a bérét rendezzük, és ez a mi programunkban is szerepel - nekünk, önökkel ellentétben ugyanis van programunk -, és kiállunk azért, hogy a köztisztviselői illetményalapot 60 ezer forintra emeljék fel. Tisztelt Államtitkár Urak! Nem tudom, ki fog válaszolni, egyértelmű választ kérek: mikor fogják az illetményalapot megemelni 60 ezer forintra? Azonnali bérkiegészítésre van szükség, és nem pedig kerítésbontogató propagandára. Mi a törvényjavaslatot benyújtottuk, ez ott szerepel a parlament megfelelő irományaiban, legyenek kedvesek, vegyék elő és szavazzák meg!Szeretném kiemelni, hogy a Rogán-minisztérium annyi pénzt kapott egy akcióra, amennyibe ezeknek az embereknek a bérkövetelése kerülne. 46,7 milliárdot kaptak a költségvetésben Rogánék arra, hogy csinálják a propagandát legutóbb, körülbelül ennyiből ezt meg lehetne oldani, de egyébként 300 milliárdból az egész közszférának lehetne a béreit rendezni.Tisztelt Uraim! Valós problémákról beszéljünk, és valós megoldásokat akarok hallani. Kiváló oktatásra van szükség, működő egészségügyre van szükség és béremelésre van szükség ebben az országban. Erről beszéljenek, és ne mellébeszéljenek, legyenek kedvesek! (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) Szeretném egyben bejelenteni, hogy elfogadhatatlannak tartom azt a viselkedést, ahogy a Ház vezetése kezeli a Nemzetbiztonsági bizottságban történteket. Itt, a magyar parlamentben akarom azt bejelenteni, hogy Kövér László válasszal tartozik az ország lakossága számára, ugyanis jelenleg minden érdemi civil kontroll nélkül működik a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok sora. Ez így nem maradhat. (Az elnök felé:) Legyen kedves tolmácsolni házelnök úrnak azt a megkeresésemet, hogy haladéktalanul választ várunk tőle.Mit szól ahhoz Kövér László - és teszem fel most önöknek is a kérdést -, hogy szíre-szóra átveszi Németh Szilárd a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepét, és nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánít engem, aki történetesen egy kétgyermekes édesanya vagyok, és papírom van arról, hogy teljes mértékben átvilágított vagyok? Azt tudom önöknek mondani, hogy ha a Soros-ösztöndíjjal van problémájuk, akkor nézzenek a saját szemükbe; bűnt kiáltanak, pedig Soros-ösztöndíjjal tanult a fél Fidesz, Orbán Viktor, Szájer József, Kövér László, Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Kósa Lajos, de még Habony Árpád is részesült Soros-támogatásban. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Keveslik.) Akkor ők most mind kockázatok? Innentől kezdve gyakorlatilag azért nincsenek itt az Országgyűlés ülésén, mert ők mind nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek? (Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Szégyen!) Természetesen mindannyian tudjuk, hogy nem erről van szó, egyszerűen lógnak a munkahelyükről. Pedig van itt egy csapat ember, aki az elmúlt hónapban nem hagyta, hogy a kormány teljes mértékben elfedje propagandával a valóságot, és ők azok, akik kiálltak a jogaikért.Önök nem tudnak egyszerűen mit kezdeni a sztrájkoló emberekkel. Önök nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy önkormányzati dolgozók sztrájkba mentek. Januárban tartották ezt a munkabeszüntetést, és gyakorlatilag sikerült rést ütniük a kormánypropaganda falán. Megmutatták, hogy az az alternatív valóság, amelyet önök építenek, az köszönő viszonyban nincs a mindennapi emberek mindennapi problémáival. Azt gondolom, hogy tisztelet a kiállásért mindannyiunk nevében, és egyben tisztelettel kérem őket, hogy tekintsék meg, hogy milyen választ fognak kapni a problémáikra a magyar kormány szájából.Azt tudom önöknek mondani, tisztelt államtitkár urak itt a zsöllyékben, hogy úgy nézzenek ezekre az emberekre ott fönn a karzaton, hogy ők most 200 ezer emberért állnak ki. Ők azok, akik negyedszerre léptek sztrájkba, több mint 7 ezer hivatali dolgozó csatlakozott a sztrájkhoz, és ők képviselték ennek a több százezer embernek az érdekeit. Azt tudom önöknek mondani, hogy vagy megadják önök a béremelést azonnal ezeknek az embereknek, vagy teljesen nyilvánvaló, hogy önök nemcsak az önkormányzati dolgozókat akarják olyan helyzetbe hozni, hogy dolgozói szegénységben éljenek, de igaz az, hogy önök az önkormányzatiságot ebben az országban meg akarják szüntetni. Világosan látjuk, hogy amilyen hírek szárnyra keltek, azokból világosan kiderül, hogy önök a magyar vidéknek hadat üzentek. Azzal, ha önök az önkormányzatiságot ebben az országban megszüntetik, a források és a hatáskörök nélkül ellehetetlenítik teljes mértékben az önkormányzatokat, ezzel gyakorlatilag Magyarországon mindent bedarálnak, amit demokráciának lehet nevezni. Mi ezt nem fogjuk hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy a magyar vidéket végképp ellehetetlenítsék.Azt látom, hogy most az a legfontosabb, hogy ezeknek az embereknek a bérét rendezzük, és ez a mi programunkban is szerepel - nekünk, önökkel ellentétben ugyanis van programunk -, és kiállunk azért, hogy a köztisztviselői illetményalapot 60 ezer forintra emeljék fel. Tisztelt Államtitkár Urak! Nem tudom, ki fog válaszolni, egyértelmű választ kérek: mikor fogják az illetményalapot megemelni 60 ezer forintra? Azonnali bérkiegészítésre van szükség, és nem pedig kerítésbontogató propagandára. Mi a törvényjavaslatot benyújtottuk, ez ott szerepel a parlament megfelelő irományaiban, legyenek kedvesek, vegyék elő és szavazzák meg!Szeretném kiemelni, hogy a Rogán-minisztérium annyi pénzt kapott egy akcióra, amennyibe ezeknek az embereknek a bérkövetelése kerülne. 46,7 milliárdot kaptak a költségvetésben Rogánék arra, hogy csinálják a propagandát legutóbb, körülbelül ennyiből ezt meg lehetne oldani, de egyébként 300 milliárdból az egész közszférának lehetne a béreit rendezni.Tisztelt Uraim! Valós problémákról beszéljünk, és valós megoldásokat akarok hallani. Kiváló oktatásra van szükség, működő egészségügyre van szükség és béremelésre van szükség ebben az országban. Erről beszéljenek, és ne mellébeszéljenek, legyenek kedvesek! (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) Mit szól ahhoz Kövér László - és teszem fel most önöknek is a kérdést -, hogy szíre-szóra átveszi Németh Szilárd a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepét, és nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánít engem, aki történetesen egy kétgyermekes édesanya vagyok, és papírom van arról, hogy teljes mértékben átvilágított vagyok? Azt tudom önöknek mondani, hogy ha a Soros-ösztöndíjjal van problémájuk, akkor nézzenek a saját szemükbe; bűnt kiáltanak, pedig Soros-ösztöndíjjal tanult a fél Fidesz, Orbán Viktor, Szájer József, Kövér László, Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Kósa Lajos, de még Habony Árpád is részesült Soros-támogatásban. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Keveslik.) Akkor ők most mind kockázatok? Innentől kezdve gyakorlatilag azért nincsenek itt az Országgyűlés ülésén, mert ők mind nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek? (Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Szégyen!) Természetesen mindannyian tudjuk, hogy nem erről van szó, egyszerűen lógnak a munkahelyükről. Pedig van itt egy csapat ember, aki az elmúlt hónapban nem hagyta, hogy a kormány teljes mértékben elfedje propagandával a valóságot, és ők azok, akik kiálltak a jogaikért.Önök nem tudnak egyszerűen mit kezdeni a sztrájkoló emberekkel. Önök nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy önkormányzati dolgozók sztrájkba mentek. Januárban tartották ezt a munkabeszüntetést, és gyakorlatilag sikerült rést ütniük a kormánypropaganda falán. Megmutatták, hogy az az alternatív valóság, amelyet önök építenek, az köszönő viszonyban nincs a mindennapi emberek mindennapi problémáival. Azt gondolom, hogy tisztelet a kiállásért mindannyiunk nevében, és egyben tisztelettel kérem őket, hogy tekintsék meg, hogy milyen választ fognak kapni a problémáikra a magyar kormány szájából.Azt tudom önöknek mondani, tisztelt államtitkár urak itt a zsöllyékben, hogy úgy nézzenek ezekre az emberekre ott fönn a karzaton, hogy ők most 200 ezer emberért állnak ki. Ők azok, akik negyedszerre léptek sztrájkba, több mint 7 ezer hivatali dolgozó csatlakozott a sztrájkhoz, és ők képviselték ennek a több százezer embernek az érdekeit. Azt tudom önöknek mondani, hogy vagy megadják önök a béremelést azonnal ezeknek az embereknek, vagy teljesen nyilvánvaló, hogy önök nemcsak az önkormányzati dolgozókat akarják olyan helyzetbe hozni, hogy dolgozói szegénységben éljenek, de igaz az, hogy önök az önkormányzatiságot ebben az országban meg akarják szüntetni. Világosan látjuk, hogy amilyen hírek szárnyra keltek, azokból világosan kiderül, hogy önök a magyar vidéknek hadat üzentek. Azzal, ha önök az önkormányzatiságot ebben az országban megszüntetik, a források és a hatáskörök nélkül ellehetetlenítik teljes mértékben az önkormányzatokat, ezzel gyakorlatilag Magyarországon mindent bedarálnak, amit demokráciának lehet nevezni. Mi ezt nem fogjuk hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy a magyar vidéket végképp ellehetetlenítsék.Azt látom, hogy most az a legfontosabb, hogy ezeknek az embereknek a bérét rendezzük, és ez a mi programunkban is szerepel - nekünk, önökkel ellentétben ugyanis van programunk -, és kiállunk azért, hogy a köztisztviselői illetményalapot 60 ezer forintra emeljék fel. Tisztelt Államtitkár Urak! Nem tudom, ki fog válaszolni, egyértelmű választ kérek: mikor fogják az illetményalapot megemelni 60 ezer forintra? Azonnali bérkiegészítésre van szükség, és nem pedig kerítésbontogató propagandára. Mi a törvényjavaslatot benyújtottuk, ez ott szerepel a parlament megfelelő irományaiban, legyenek kedvesek, vegyék elő és szavazzák meg!Szeretném kiemelni, hogy a Rogán-minisztérium annyi pénzt kapott egy akcióra, amennyibe ezeknek az embereknek a bérkövetelése kerülne. 46,7 milliárdot kaptak a költségvetésben Rogánék arra, hogy csinálják a propagandát legutóbb, körülbelül ennyiből ezt meg lehetne oldani, de egyébként 300 milliárdból az egész közszférának lehetne a béreit rendezni.Tisztelt Uraim! Valós problémákról beszéljünk, és valós megoldásokat akarok hallani. Kiváló oktatásra van szükség, működő egészségügyre van szükség és béremelésre van szükség ebben az országban. Erről beszéljenek, és ne mellébeszéljenek, legyenek kedvesek! (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) Önök nem tudnak egyszerűen mit kezdeni a sztrájkoló emberekkel. Önök nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy önkormányzati dolgozók sztrájkba mentek. Januárban tartották ezt a munkabeszüntetést, és gyakorlatilag sikerült rést ütniük a kormánypropaganda falán. Megmutatták, hogy az az alternatív valóság, amelyet önök építenek, az köszönő viszonyban nincs a mindennapi emberek mindennapi problémáival. Azt gondolom, hogy tisztelet a kiállásért mindannyiunk nevében, és egyben tisztelettel kérem őket, hogy tekintsék meg, hogy milyen választ fognak kapni a problémáikra a magyar kormány szájából.Azt tudom önöknek mondani, tisztelt államtitkár urak itt a zsöllyékben, hogy úgy nézzenek ezekre az emberekre ott fönn a karzaton, hogy ők most 200 ezer emberért állnak ki. Ők azok, akik negyedszerre léptek sztrájkba, több mint 7 ezer hivatali dolgozó csatlakozott a sztrájkhoz, és ők képviselték ennek a több százezer embernek az érdekeit. Azt tudom önöknek mondani, hogy vagy megadják önök a béremelést azonnal ezeknek az embereknek, vagy teljesen nyilvánvaló, hogy önök nemcsak az önkormányzati dolgozókat akarják olyan helyzetbe hozni, hogy dolgozói szegénységben éljenek, de igaz az, hogy önök az önkormányzatiságot ebben az országban meg akarják szüntetni. Világosan látjuk, hogy amilyen hírek szárnyra keltek, azokból világosan kiderül, hogy önök a magyar vidéknek hadat üzentek. Azzal, ha önök az önkormányzatiságot ebben az országban megszüntetik, a források és a hatáskörök nélkül ellehetetlenítik teljes mértékben az önkormányzatokat, ezzel gyakorlatilag Magyarországon mindent bedarálnak, amit demokráciának lehet nevezni. Mi ezt nem fogjuk hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy a magyar vidéket végképp ellehetetlenítsék.Azt látom, hogy most az a legfontosabb, hogy ezeknek az embereknek a bérét rendezzük, és ez a mi programunkban is szerepel - nekünk, önökkel ellentétben ugyanis van programunk -, és kiállunk azért, hogy a köztisztviselői illetményalapot 60 ezer forintra emeljék fel. Tisztelt Államtitkár Urak! Nem tudom, ki fog válaszolni, egyértelmű választ kérek: mikor fogják az illetményalapot megemelni 60 ezer forintra? Azonnali bérkiegészítésre van szükség, és nem pedig kerítésbontogató propagandára. Mi a törvényjavaslatot benyújtottuk, ez ott szerepel a parlament megfelelő irományaiban, legyenek kedvesek, vegyék elő és szavazzák meg!Szeretném kiemelni, hogy a Rogán-minisztérium annyi pénzt kapott egy akcióra, amennyibe ezeknek az embereknek a bérkövetelése kerülne. 46,7 milliárdot kaptak a költségvetésben Rogánék arra, hogy csinálják a propagandát legutóbb, körülbelül ennyiből ezt meg lehetne oldani, de egyébként 300 milliárdból az egész közszférának lehetne a béreit rendezni.Tisztelt Uraim! Valós problémákról beszéljünk, és valós megoldásokat akarok hallani. Kiváló oktatásra van szükség, működő egészségügyre van szükség és béremelésre van szükség ebben az országban. Erről beszéljenek, és ne mellébeszéljenek, legyenek kedvesek! (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) Azt tudom önöknek mondani, tisztelt államtitkár urak itt a zsöllyékben, hogy úgy nézzenek ezekre az emberekre ott fönn a karzaton, hogy ők most 200 ezer emberért állnak ki. Ők azok, akik negyedszerre léptek sztrájkba, több mint 7 ezer hivatali dolgozó csatlakozott a sztrájkhoz, és ők képviselték ennek a több százezer embernek az érdekeit. Azt tudom önöknek mondani, hogy vagy megadják önök a béremelést azonnal ezeknek az embereknek, vagy teljesen nyilvánvaló, hogy önök nemcsak az önkormányzati dolgozókat akarják olyan helyzetbe hozni, hogy dolgozói szegénységben éljenek, de igaz az, hogy önök az önkormányzatiságot ebben az országban meg akarják szüntetni. Világosan látjuk, hogy amilyen hírek szárnyra keltek, azokból világosan kiderül, hogy önök a magyar vidéknek hadat üzentek. Azzal, ha önök az önkormányzatiságot ebben az országban megszüntetik, a források és a hatáskörök nélkül ellehetetlenítik teljes mértékben az önkormányzatokat, ezzel gyakorlatilag Magyarországon mindent bedarálnak, amit demokráciának lehet nevezni. Mi ezt nem fogjuk hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy a magyar vidéket végképp ellehetetlenítsék.Azt látom, hogy most az a legfontosabb, hogy ezeknek az embereknek a bérét rendezzük, és ez a mi programunkban is szerepel - nekünk, önökkel ellentétben ugyanis van programunk -, és kiállunk azért, hogy a köztisztviselői illetményalapot 60 ezer forintra emeljék fel. Tisztelt Államtitkár Urak! Nem tudom, ki fog válaszolni, egyértelmű választ kérek: mikor fogják az illetményalapot megemelni 60 ezer forintra? Azonnali bérkiegészítésre van szükség, és nem pedig kerítésbontogató propagandára. Mi a törvényjavaslatot benyújtottuk, ez ott szerepel a parlament megfelelő irományaiban, legyenek kedvesek, vegyék elő és szavazzák meg!Szeretném kiemelni, hogy a Rogán-minisztérium annyi pénzt kapott egy akcióra, amennyibe ezeknek az embereknek a bérkövetelése kerülne. 46,7 milliárdot kaptak a költségvetésben Rogánék arra, hogy csinálják a propagandát legutóbb, körülbelül ennyiből ezt meg lehetne oldani, de egyébként 300 milliárdból az egész közszférának lehetne a béreit rendezni.Tisztelt Uraim! Valós problémákról beszéljünk, és valós megoldásokat akarok hallani. Kiváló oktatásra van szükség, működő egészségügyre van szükség és béremelésre van szükség ebben az országban. Erről beszéljenek, és ne mellébeszéljenek, legyenek kedvesek! (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) Világosan látjuk, hogy amilyen hírek szárnyra keltek, azokból világosan kiderül, hogy önök a magyar vidéknek hadat üzentek. Azzal, ha önök az önkormányzatiságot ebben az országban megszüntetik, a források és a hatáskörök nélkül ellehetetlenítik teljes mértékben az önkormányzatokat, ezzel gyakorlatilag Magyarországon mindent bedarálnak, amit demokráciának lehet nevezni. Mi ezt nem fogjuk hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy a magyar vidéket végképp ellehetetlenítsék.Azt látom, hogy most az a legfontosabb, hogy ezeknek az embereknek a bérét rendezzük, és ez a mi programunkban is szerepel - nekünk, önökkel ellentétben ugyanis van programunk -, és kiállunk azért, hogy a köztisztviselői illetményalapot 60 ezer forintra emeljék fel. Tisztelt Államtitkár Urak! Nem tudom, ki fog válaszolni, egyértelmű választ kérek: mikor fogják az illetményalapot megemelni 60 ezer forintra? Azonnali bérkiegészítésre van szükség, és nem pedig kerítésbontogató propagandára. Mi a törvényjavaslatot benyújtottuk, ez ott szerepel a parlament megfelelő irományaiban, legyenek kedvesek, vegyék elő és szavazzák meg!Szeretném kiemelni, hogy a Rogán-minisztérium annyi pénzt kapott egy akcióra, amennyibe ezeknek az embereknek a bérkövetelése kerülne. 46,7 milliárdot kaptak a költségvetésben Rogánék arra, hogy csinálják a propagandát legutóbb, körülbelül ennyiből ezt meg lehetne oldani, de egyébként 300 milliárdból az egész közszférának lehetne a béreit rendezni.Tisztelt Uraim! Valós problémákról beszéljünk, és valós megoldásokat akarok hallani. Kiváló oktatásra van szükség, működő egészségügyre van szükség és béremelésre van szükség ebben az országban. Erről beszéljenek, és ne mellébeszéljenek, legyenek kedvesek! (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) Azt látom, hogy most az a legfontosabb, hogy ezeknek az embereknek a bérét rendezzük, és ez a mi programunkban is szerepel - nekünk, önökkel ellentétben ugyanis van programunk -, és kiállunk azért, hogy a köztisztviselői illetményalapot 60 ezer forintra emeljék fel. Tisztelt Államtitkár Urak! Nem tudom, ki fog válaszolni, egyértelmű választ kérek: mikor fogják az illetményalapot megemelni 60 ezer forintra? Azonnali bérkiegészítésre van szükség, és nem pedig kerítésbontogató propagandára. Mi a törvényjavaslatot benyújtottuk, ez ott szerepel a parlament megfelelő irományaiban, legyenek kedvesek, vegyék elő és szavazzák meg!Szeretném kiemelni, hogy a Rogán-minisztérium annyi pénzt kapott egy akcióra, amennyibe ezeknek az embereknek a bérkövetelése kerülne. 46,7 milliárdot kaptak a költségvetésben Rogánék arra, hogy csinálják a propagandát legutóbb, körülbelül ennyiből ezt meg lehetne oldani, de egyébként 300 milliárdból az egész közszférának lehetne a béreit rendezni.Tisztelt Uraim! Valós problémákról beszéljünk, és valós megoldásokat akarok hallani. Kiváló oktatásra van szükség, működő egészségügyre van szükség és béremelésre van szükség ebben az országban. Erről beszéljenek, és ne mellébeszéljenek, legyenek kedvesek! (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) Szeretném kiemelni, hogy a Rogán-minisztérium annyi pénzt kapott egy akcióra, amennyibe ezeknek az embereknek a bérkövetelése kerülne. 46,7 milliárdot kaptak a költségvetésben Rogánék arra, hogy csinálják a propagandát legutóbb, körülbelül ennyiből ezt meg lehetne oldani, de egyébként 300 milliárdból az egész közszférának lehetne a béreit rendezni.Tisztelt Uraim! Valós problémákról beszéljünk, és valós megoldásokat akarok hallani. Kiváló oktatásra van szükség, működő egészségügyre van szükség és béremelésre van szükség ebben az országban. Erről beszéljenek, és ne mellébeszéljenek, legyenek kedvesek! (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) Tisztelt Uraim! Valós problémákról beszéljünk, és valós megoldásokat akarok hallani. Kiváló oktatásra van szükség, működő egészségügyre van szükség és béremelésre van szükség ebben az országban. Erről beszéljenek, és ne mellébeszéljenek, legyenek kedvesek! (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
  • Az önkormányzati szektor, az önkormányzati rendszer nagyon fontos részét képviseli a magyar demokráciának, az önkormányzati rendszer stabilan és az ország polgárait kiszolgálva, a közszolgáltatásokat eljuttatva jól működik. (13.30)Ezt most már elmondhatjuk, bár 2010 előtt ezt nem mondhattuk el, hiszen az Állami Számvevőszék 2009-es jelentése alapján az azt megelőző hat évben az önkormányzati szektorból több mint 1900 milliárd forintnyi forrást vont ki a kormányzat, és ezzel lehetetlenítette el az önkormányzatokat, ezzel érte el azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek a saját vagyontárgyaik értékesítésére, illetve a hitelfelvételre. 2010 után, látva ezt a tarthatatlan állapotot, a kormány rendezte az önkormányzati hiteleket. Több mint 1300 milliárd forinttal biztosítottuk azt, hogy az önkormányzatok visszanyerjék a döntési szabadságukat, lehetőségük legyen arra, hogy a működést és a fejlesztéseket saját forrásokból megvalósítsák. Ezen túlmenően azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, azok egy támogatási rendszer keretén belül három év alatt mintegy 40 milliárd forint értékben hozhattak létre fejlesztéseket. (Dr. Szél Bernadett: Illetményalap, államtitkár úr!)A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésére is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel zárhatnak. A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!) (13.30)Ezt most már elmondhatjuk, bár 2010 előtt ezt nem mondhattuk el, hiszen az Állami Számvevőszék 2009-es jelentése alapján az azt megelőző hat évben az önkormányzati szektorból több mint 1900 milliárd forintnyi forrást vont ki a kormányzat, és ezzel lehetetlenítette el az önkormányzatokat, ezzel érte el azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek a saját vagyontárgyaik értékesítésére, illetve a hitelfelvételre. 2010 után, látva ezt a tarthatatlan állapotot, a kormány rendezte az önkormányzati hiteleket. Több mint 1300 milliárd forinttal biztosítottuk azt, hogy az önkormányzatok visszanyerjék a döntési szabadságukat, lehetőségük legyen arra, hogy a működést és a fejlesztéseket saját forrásokból megvalósítsák. Ezen túlmenően azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, azok egy támogatási rendszer keretén belül három év alatt mintegy 40 milliárd forint értékben hozhattak létre fejlesztéseket. (Dr. Szél Bernadett: Illetményalap, államtitkár úr!)A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésére is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel zárhatnak. A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!) (13.30)Ezt most már elmondhatjuk, bár 2010 előtt ezt nem mondhattuk el, hiszen az Állami Számvevőszék 2009-es jelentése alapján az azt megelőző hat évben az önkormányzati szektorból több mint 1900 milliárd forintnyi forrást vont ki a kormányzat, és ezzel lehetetlenítette el az önkormányzatokat, ezzel érte el azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek a saját vagyontárgyaik értékesítésére, illetve a hitelfelvételre. 2010 után, látva ezt a tarthatatlan állapotot, a kormány rendezte az önkormányzati hiteleket. Több mint 1300 milliárd forinttal biztosítottuk azt, hogy az önkormányzatok visszanyerjék a döntési szabadságukat, lehetőségük legyen arra, hogy a működést és a fejlesztéseket saját forrásokból megvalósítsák. Ezen túlmenően azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, azok egy támogatási rendszer keretén belül három év alatt mintegy 40 milliárd forint értékben hozhattak létre fejlesztéseket. (Dr. Szél Bernadett: Illetményalap, államtitkár úr!)A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésére is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel zárhatnak. A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!) Ezt most már elmondhatjuk, bár 2010 előtt ezt nem mondhattuk el, hiszen az Állami Számvevőszék 2009-es jelentése alapján az azt megelőző hat évben az önkormányzati szektorból több mint 1900 milliárd forintnyi forrást vont ki a kormányzat, és ezzel lehetetlenítette el az önkormányzatokat, ezzel érte el azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek a saját vagyontárgyaik értékesítésére, illetve a hitelfelvételre. 2010 után, látva ezt a tarthatatlan állapotot, a kormány rendezte az önkormányzati hiteleket. Több mint 1300 milliárd forinttal biztosítottuk azt, hogy az önkormányzatok visszanyerjék a döntési szabadságukat, lehetőségük legyen arra, hogy a működést és a fejlesztéseket saját forrásokból megvalósítsák. Ezen túlmenően azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, azok egy támogatási rendszer keretén belül három év alatt mintegy 40 milliárd forint értékben hozhattak létre fejlesztéseket. (Dr. Szél Bernadett: Illetményalap, államtitkár úr!)A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésére is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel zárhatnak. A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!) Ezt most már elmondhatjuk, bár 2010 előtt ezt nem mondhattuk el, hiszen az Állami Számvevőszék 2009-es jelentése alapján az azt megelőző hat évben az önkormányzati szektorból több mint 1900 milliárd forintnyi forrást vont ki a kormányzat, és ezzel lehetetlenítette el az önkormányzatokat, ezzel érte el azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek a saját vagyontárgyaik értékesítésére, illetve a hitelfelvételre. 2010 után, látva ezt a tarthatatlan állapotot, a kormány rendezte az önkormányzati hiteleket. Több mint 1300 milliárd forinttal biztosítottuk azt, hogy az önkormányzatok visszanyerjék a döntési szabadságukat, lehetőségük legyen arra, hogy a működést és a fejlesztéseket saját forrásokból megvalósítsák. Ezen túlmenően azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, azok egy támogatási rendszer keretén belül három év alatt mintegy 40 milliárd forint értékben hozhattak létre fejlesztéseket. (Dr. Szél Bernadett: Illetményalap, államtitkár úr!)A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésére is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel zárhatnak. A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!) 2010 után, látva ezt a tarthatatlan állapotot, a kormány rendezte az önkormányzati hiteleket. Több mint 1300 milliárd forinttal biztosítottuk azt, hogy az önkormányzatok visszanyerjék a döntési szabadságukat, lehetőségük legyen arra, hogy a működést és a fejlesztéseket saját forrásokból megvalósítsák. Ezen túlmenően azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, azok egy támogatási rendszer keretén belül három év alatt mintegy 40 milliárd forint értékben hozhattak létre fejlesztéseket. (Dr. Szél Bernadett: Illetményalap, államtitkár úr!)A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésére is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel zárhatnak. A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!) A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésére is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel zárhatnak. A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!) A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!) Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!)