• RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának tagja, a napirendi pont előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Der Ausschuss der in Ungarn lebenden Natio­nalitäten hat den Gesetzvorschlag: Modifizierung des nationalen, einheitlichen Bildungsgesetzes CXC vom Jahr 2011 mit der Nummer T/18297 für das Parlament um in der Generaldebatte zu besprechen am 07. 11. 2017 eingereicht. Erlassen sie mir bitte, dass ich als Beauftragter Parlamentssprecher des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten die Bedeutung und den Hintergrund dieses durch uns erarbeiteten und mit den betroffenden Regie­rungsabteilungen und mit allen Fraktionen vorange­hend schon abgesprochenen Gesetzvorschlages kurz bekannt gebe.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek Bizottsága 2017. november 7-én nyújtotta be a jelen általános vitában tárgyalandó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény módosításáról tárgyú, T/18297. számú törvényjavaslatot.Engedjék meg, hogy a magyarországi nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószólóként az általunk kidolgozott, az érintett szaktárcákkal és valamennyi parlamenti frakcióval előzetesen már egyeztetett törvényjavaslat hátterét, jelentőségét röviden ismertessem. A törvényjavaslat alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. számú melléklete 6. sora 2018. január 1-jétől úgy módosul, hogy a nemzetiségi pótlék alsó és felső határa a jelenlegi 10 százalék helyett 15 százalékra emelkedik.A törvényjavaslat célja, hogy a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okozó nemzetiségi­peda­gó­gus­létszám-hiányt ellensúlyozza, és a megfelelő képzettségű szakembereket biztosítsa a magyarországi nemzetiségek részére.A pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartása, a nemzetiségi pedagógusok megbecsülésének javítása érdekében a kormány és az Országgyűlés a 2017. évi C., Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvény XX. ‑ az Emberi Erőforrások Minisztériumát érintő ‑ fejezetében, az 56. „Nem­zetiségi támogatások” alcím alatt biztosította a támogatást erre a célra. Ez a támogatás egyidejűleg lehetővé teszi a nemzetiségióvodapedagógus-kép­zés­ben részt vevők létszámának növelését, a képzés minőségének javítását, valamint a nemzetiségi pedagógusok jelenlegi 10 százalékos nemzetiségi pótlékának 15 százalékra történő emelését. A nemzetiségi pótlék 2018. január 1-jétől történő megemelése teszi szükségessé a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény benyújtott módosítását.Ezúton utólag és újra is szeretném megköszönni a magyar kormánynak, hogy 2017 júniusában a magyarországi nemzetiségek kérését támogatta, és a 2018. évi központi költségvetési törvényben a nem­ze­tiségipedagógus-program elindításához szükséges pénzügyi fedezetet biztosította.Maga a törvényjavaslat mindössze három mondat, de jelentősége a magyarországi nemzetiségek jövője szempontjából mégis kiemelkedő fontosságú. Miről is van szó pontosan? Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a magyarországi 13 nemzetiség köznevelési intézményhálózata, azok struktúrája, fenntartója sok szempontból különböző, de amit immár közel másfél évtizede folyamatosan érzékelünk és valamennyi nemzetiségre elmondható, az a nem­ze­ti­sé­gipedagógus-képzés számbeli és esetenként minőségi hiányosságai, a nemzetiségipedagógus-ellátott­ság rosszabbodó helyzete. A nemzetiségipedagógus-hiány konkrét meghatározására 2016 szeptembere és 2017. február hó között teljes körű felmérést végeztünk a nemzetiségi óvodák területén, hiszen gyermekeink részére a nemzetiségi anyanyelv visszaadása, megerősítése a nemzetiségi óvodákban kell hogy megtörténjen első lépcsőben.A Magyarországon élő 13 nemzetiségből nyolc nemzetiségnek van hivatalosan nemzetiségi óvodája ‑ a horvát, német, roma, román, ruszin, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségnek ‑, öt nemzetiségnek ‑ bolgár, görög, lengyel, örmény, ukrán ‑ nincsen bejegyzett intézményként működő nemzetiségi óvodája. A nemzetiségi óvodával rendelkező nyolc nemzetiség helyzete is sok vonatkozásban különbözik, annak függvényében, hogy milyen a területi elhelyezkedésük Magyarországon, milyen messze vannak az anyaországtól, mennyi az adott nemzetiség lélekszáma és így tovább. Így a nemzetiségi óvodák kérdésében is vannak közös pontok, de nemzetiségenkénti speciális vonások is ‑ mint a legtöbb nemzetiségi kérdésben ‑, így nem lehet valamennyi nemzetiségre, valamennyi problémára azonos sablonmegoldást adni. Ráadásul a többi nemzetiséghez képest is sajátos helyzetben vannak a magyarországi romák, hiszen míg a többi nemzetiség igyekszik a nemzetiségi gyermekeket kisebb-nagyobb nemzetiségi óvodákba összefogni és ott részükre nemzetiségi nevelést biztosítani, a roma gyermekek esetében egy többségében roma óvodánál bármikor felmerülhet a szegregáció problémája.A nemzetiségióvódapedagógus-felmérés és -projekt mind a nyolc nemzetiségi óvodával rendelkező nemzetiségre kiterjedt, én most a problémakört a legnagyobb óvodai hálózattal rendelkező német nemzetiségi óvodákra végzett felmérés összevont eredményeivel érzékeltetném.Magyarországon a hivatalos nyilvántartás szerint 215 német nemzetiségi óvoda található; véletlen ‑ vagy talán éppen sorsszerű ‑ egybeesés, de tény, hogy a határon túli magyar nemzetiségnek is a szomszédos országokban ugyanúgy pontosan 215 magyar nemzetiségi óvodája van.A közoktatási törvényben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodának három típusa lehet: az egynyelvű, vagyis nemzetiségi anyanyelvű; a kétnyelvű, ahol a nemzetiségi és magyar nyelven is folyik a nevelés; valamint a magyar nyelvű, roma, cigány kulturális nevelést folytató óvoda. Nyilván a hét nemzetiséget az első két nemzetiségi óvodai típus érintheti. A 215 német nemzetiségi óvodából mindössze egyetlen óvodában, a pécsi Valeria Kochban és ott is csak három éve folyik egynyelvű, német nyelvű nevelés.(18.50)A többi 214 német óvodában két nyelven folyik a nevelés. A kétnyelvű nemzetiségi óvodákban a közoktatási törvény szerint a nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekkel a neveléssel töltött idő több mint felében nemzetiségi nyelven kell foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi csoportokban dolgozó mindkét óvodapedagógusnak nemzetiségi végzettséggel kellene rendelkeznie. A 215 német nemzetiségi óvodában 568 nemzetiségi csoport van, a csoportonkénti két fővel 1136 nemzetiségi végzettségű pedagógusra lenne szükség. A tényleges német óvodapedagógus-létszám ezzel szemben mindössze 662 fő, vagyis a hiányzó német nemzetiségi óvodapedagógusok száma 474 fő, ami a szükséges létszám 41,7 százaléka, tehát majdnem minden második német nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik.Ha az összesített adatokat óvodánként lebontva nézzük és csoportosítjuk, akkor azon óvodák száma, ahol nemzetiségi csoportonként mindkét óvodapedagógus vagy azon településeknél, ahol szerencsés helyzetben vannak, és három óvodapedagógus is van egy csoportnál, ezek közül legalább kettő rendelkezik nemzetiségi végzettséggel, 33 darab van, azaz az összes óvoda mindössze 15,4 százaléka. Vagyis minden hetedik óvodában vannak meg a személyi feltételei annak, hogy a törvény szerinti színvonalú nemzetiségi nevelés történjen. Azon óvodák száma, ahol több nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus van, mint ahány nemzetiségi csoport, ez 39 óvoda, az összes óvoda 18,1 százaléka. Ezen óvodáknál az a minimumkövetelmény teljesül mindenképpen, hogy egy-egy nemzetiségi óvodapedagógus rövidebb-hosszabb időre való kiesésétől a nemzetiségi nevelés még biztosítva van minden csoportban. Az összes többi német nemzetiségi óvodában az óvodák kétharmadában csoportonként maximum egy német nemzetiségi óvodapedagógus van, vagyis bármely német nemzetiségi óvodapedagógusnak az átmeneti vagy tartós kiesése ‑ gyes, betegállomány, pályaelhagyás, és a többi ‑ esetén még a csoportonkénti egy nemzetiségi óvodapedagógus sem biztosítható.Végezetül már a felmérés idején is 22 német óvodában, az óvodák 10 százalékában kevesebb német nemzetiségi óvodapedagógus volt, mint ahány német nemzetiségi csoport, 9 nemzetiségi óvodában egyetlen nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus sem volt. Négy óvodában már nem is indítottak 2016-ban német nemzetiségi csoportot a nemzetiségi óvodapedagógus hiánya miatt.Mindezek alapján azt kell mondani, hogy ‑ csak a nemzetiségióvodapedagógus-ellátottságot alapul véve ‑ a német nemzetiségi óvodák mintegy kétharmadánál nem lehet hatékony német nemzetiségi nevelést folytatni. Ezt a nehéz helyzetet több tényező is okozta, és nehezítette az utóbbi két-három évben az Ausztriába és Németországba történő nagyarányú migráció, ennek megnövekedett németnyelv­oktató­pedagógus-igénye, amely felgyorsította a német nem­zetiségi pedagógusok külföldi, német nyelvterületen történő munkavállalását.A német nemzetiség vonatkozásában úgyszintén komoly veszélyeztetettséget jelent, hogy Ausztriában és Németországban nincs felsőfokú óvodapedagógus-képzés, így a magyar egyetemeken, főiskolákon, német nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzett, diplomás hallgatókat tárt karokkal várják Ausztriában, Németországban akár óvodavezetői beosztásban is. A többi hét nemzetiségnél ‑ az országos nemzetiségi önkormányzatok által felmért és feldolgozott adatok alapján ‑ szintúgy jelentős nemzetiségi­óvoda­pedagógus-hiányok vannak, a náluk jelentkező óvodapedagógus-hiány közel 80 fő. Így a 8 magyarországi nemzetiség összesített nemzetiségi­óvoda­pe­da­gógus-hiánya így mintegy 550 fő.Az elmúlt öt évben az öt év átlagában évente 75-80 fő nemzetiségi óvodapedagógus kapott szakirányú végzettséget, diplomát. A jelenlegi helyzet alapjaiban veszélyezteti a nemzetiségi óvodák működését a nemzetiségióvodapedagógus-hiány miatt, ami azon­nali és hatékony intézkedést igényel. Ezért a nem­­zetiségióvodapedagógus-képzést végző 7 egyetemmel és főiskolával történt megbeszélések és egyez­tetések, az Emberi Erőforrások Minisztériuma két illetékes államtitkárságával történt egyeztetések alapján optimális esetben évente a nemzetiségi óvodapedagógus alapképzésre mintegy 100 fő, a magyar alapképzettséggel már rendelkező óvodapedagógusok nemzetiségi kiegészítő képzésére pedig évente mintegy 60 fő képzését lehetne biztosítani az érintett 8 nemzetiség tekintetében.2018. szeptember 1-jétől az óvodapedagógus-képző intézményeknek juttatott célzott támogatással és a nemzetiségi óvodapedagógus alap-, valamint kiegészítő képzésre jelentkezők részére biztosított jelentős ösztöndíjjal szeretnénk elérni a képzésben részt vevők számának emelését, a képzés minőségének ‑ elsősorban a megfelelő nemzetiségi nyelvtudás és nemzetiségi tartalom ‑ jelentős fejlesztését, és közvetlen szerződéskötéssel biztosítani, hogy a végzett nemzetiségi óvodapedagógusok elkezdjék a nemzetiségi óvodapedagógusi pályát. Köszönettel jegyzem meg ismételten, mert rendkívül fontos, hogy a 2018. évi költségvetés a nemzetiségióvodapedagógus-képzésben tervezett intézkedések költségvetési fedezetét már tartalmazza. A nemzetiségipedagógus-képzés mellett a másik nagy feladat a nemzetiségi pedagógusok pályán tartása, hiszen ‑ és ez minden magyarországi nemzetiségre egyformán igaz ‑ a Magyarországon dolgozó külföldi cégek jelentős elszívó hatást fejtenek ki, mivel a nemzetiség nyelvét beszélő nemzetiségi pedagógusok ‑ pusztán többletnyelvtudásuk miatt is ‑ a Magyarországon működő külföldi cégeknél az üzleti életben magasabb juttatásokat érhetnek el, mint pedagógusként. Ezért tartjuk nagyon fontosnak ennek a többéves nemzetiségipedagógus-programnak az elindítását a nemzetiségi pedagógusok pályán tartása érdekében.Ennek a programnak az első lépcsője ‑ és hangsúlyozottan csak az első lépcsője ‑ a nemzetiségi óvodákban, általános iskolákban, középiskolákban nemzetiségi oktatást, nevelést végző, mintegy 3000 nemzetiségi pedagógus nemzetiségi pótlékának 10-ről 15 százalékra, azaz 50 százalékkal történő megemelése, ennek törvényi feltételét biztosítja a mostani törvényjavaslat. Ezzel az 50 százalékos emeléssel szeretnénk első lépcsőként jelezni minden nemzetiségi pedagógus felé, hogy a nemzetiségi anyanyelvünk megtartásában, erősítésében, nemzetiségi kultúránk és hagyományaink ápolásában, nemzetiségi identitásunk erősítésében, nemzetiségeink jövőjének biztosításában meghatározó szerepük van, és ezért a jövőben kiemelt figyelmet és megbecsülést kívánunk részükre biztosítani. Erre szerencsére megvan mind a kormányzat, mind a magyar politika részéről a politikai szándék. Ez a nemzetiségipótlék-emelés fenntartótól függetlenül kiterjed valamennyi magyarországi nemzetiség minden nemzetiségi pótlékra jogosult nemzetiségi pedagógusára.A törvényjavaslatot előzetesen természetesen leegyeztettük az érintett szaktárcákkal, a kormányzattal, valamennyi parlamenti frakcióval, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy egységesen támogassák a T/18297. számú törvényjavaslatunk elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Méltatlannak tartottam volna az előbb Mesterházy képviselő úrra reagálni. Én nem szégyellem, ha földművesnek titulált engem. Csak annyi, hogy ha nem lennének földművesek, ön már rég éhen halt volna.(19.00)Tisztelt Szószólók! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a nemzetiségi önkormányzatoktól és nemzetiségi köznevelési intézményektől érkezett jelzések alapján megvizsgálta a nemzetiségióvó-képzés helyzetét, mint ahogy hallottuk az előterjesztőtől is. E vizsgálatokra alapozva a 2018. évi költségvetési törvény elfogadásakor kezdeményezték egy nemzetiségi óvodafejlesztési program forrásainak megteremtését, olyan feladatok ellátásához kívántak forrást teremteni, amelyek hozzájárulnak a nem­zetiségipedagógus-képzés hatékonyságának növeléséhez, vonzóbbá tételéhez annak érdekében, hogy minél több nemzetiségi fiatal válassza ezt a hivatást. További célként jelölték meg azt is, hogy mindent meg kell tenni a már pályán lévő nemzetiségi pedagógusok pályán tartása érdekében, ennek eszközét a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő nemzetiségi pedagógusoknak adható nemzetiségi pótlék emelésében látták. A fenti célok egybeesnek a kormány oktatáspolitikai szándékaival. Általános cél a pedagógusszakma társadalmi megbecsülésének növelése, a pedagógusok felkészültségének javítása, és az, hogy minél többen válasszák a pedagógushivatást. E célok elérése érdekében számos intézkedés történt, amelyek közül kiemelkedik a pedagógusbérek fokozatos növekedése és a minősítési rendszer bevezetése. Ezen intézkedések érintik a nemzetiségi pedagógusokat is, összhangban állnak azokkal a célokkal, amelyeket a nemzetiségek is meg szeretnének valósítani. Fontos körülmény, hogy a nemzetiségi­peda­gó­gus-képzés feltételeinek javítására a magyarországi nemzetiségi közösségek szószólóiból álló bizottság tett javaslatot. A nemzetiségi nevelés-oktatás kétségkívül a nemzetiségek jövőjét alapvetően meghatározó területek közé tartozik, ezért fontos, hogy figyeljünk arra, hogy a nemzetiségi közösségek milyen módon képzelik el a nevelés-oktatás alakításának jogszabályi és költségvetési kereteit. Jó, hogy a nemzetiségek választott képviselői, szószólói ennek az Országgyűlésben is hangot adhatnak; tegyük hozzá, hogy eredményesen, hiszen ahogy hallottuk most a szószóló úrtól is, a 2018. évi költségvetési törvény tartalmazza a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által javasolt program forrásait. Ahhoz, hogy a nemzetiségi pótlék emelésére szolgáló forrást 2018. január 1-jétől fel lehessen használni, módosítani szükséges a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nemzetiségi pótlék mértékét. Ezt a jogszabály egységesen határozza meg valamennyi nemzetiségi pedagógus számára. Jelen módosítás a nemzetiségi pótlék 10 százalékról 15 százalékra történő emelésére tesz javaslatot valamennyi nemzetiségi pedagógus számára. Közel 3 ezer pedagógusról beszélünk, akik 50 ezer gyermeket, diákot nevelnek. Közülük 1044-en óvodapedagógusok, 1890-en pedig pedagógusként iskolákban végzik ezt a tevékenységüket, végzik hivatásukat.A pótlék emelése és a nemzetiségióvoda-fej­lesztési program egyéb, a nemzetiségipedagógus-képzés minőségének javítását szolgáló elemei hozzájárulhatnak a nemzetiségipedagógus-szakma presztízsének növekedéséhez, hatást gyakorolhatnak arra is, hogy több nemzetiségi fiatal válassza a nemzeti­ségi­pedagógus-szakmát. A kormány éppen ezért egyet­ért a javaslattal, támogatjuk, és annak elfogadását kérjük másoktól is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)
  • DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja ré­széről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisz­telt Államtitkár Úr! Tisztelt Nemzetiségi Szó­szólók! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat kiindulópontja, hogy a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb kihívást jelent a nemzetiségi pedagógusok létszámhiánya. A már pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartását, a nemzetiségi pedagógusok képzését, megbecsülésének javítását a Fidesz képviselőcsoportja is rendkívül fontosnak tartja. Ennek a célnak az elérésében készek vagyunk együttműködni a magyarországi nemzetiségekkel, a nemzetiségi szószólókkal. Engedjék meg, hogy én is e helyről is megköszönjem a nemzetiségi szószólóknak azt az elkötelezettségét, amellyel az előző napirendi pont keretében tárgyalt törvényjavaslatot és a mostani törvényjavaslatot előkészítették, benyújtották, és azt a munkát is szeretném megköszönni, amit önök azokért a honfitársainkért tesznek kitartóan és elkötelezetten, akik az önök nemzetiségeihez tartozónak vallják magukat Magyarországon. A Fidesz képviselőcsoportja a Magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezése alapján támogatta, hogy a 2018. évi költségvetési törvény tartalmazza egy nemzetiségióvoda-fejlesztési program forrásait, amely az EMMI fejezetében be is lett tervezve. E program része a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő nemzetiségi pedagógusoknak adható nemzetiségi pótlék mértékének emelése. A pótlék folyósításának feltétele, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 8. melléklete hatodik sorában a nemzetiségi pótlék mértéke is megemelkedjen, ennek hiányában a pótlékok emelt összege nem fizethető ki, bár a fedezet rendelkezésre áll a költségvetésben. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény elfogadásával lehetővé válik a nemzetiségióvodapedagógus-kép­zésben részt vevők létszámának növelése is, a képzés minőségének javítása, valamint a nemzetiségi pedagógusok jelenlegi 10 százalékos nemzetiségi pót­lékának 15 százalékra való megemelése. A Fidesz képviselőcsoportja ezekkel a célokkal, ezekkel a törekvésekkel teljes mértékben egyetért, ezért a benyújtott törvényjavaslatot támogatjuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)
  • GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. A nemzeti köznevelésről szóló törvénytervezet tárgyalásakor rögtön azt kell megerősítsem, hogy a nemzetiségi pedagógusok pótlékának 10 százalékról 15 százalékra történő emelését a Magyar Szocialista Párt támogatni fogja.Azt szeretném mindezek mellett megerősíteni, hogy ennek a szükségszerűségét is látjuk és érezzük, tehát nem egyszerű gesztusról van szó, arról is, de arról is, hogy látható módon mértékadó létszámhiányok vannak; a példa a pulpitusról elhangzott a vezérszónoklat megfogalmazásakor. A megfelelő képzettségű szakemberek hiányának a sokaságával találkozunk szembe, annak a biztosítását tehát meg kell tenni, meg kell erősíteni. Mindegy, hogy óvónőkről, tanítókról vagy tanárokról esik szó, látható módon hiány van. Az óvónők esetében én azt a helyzetet ismerem, hogy az óvónők egynegyede anyaországbéli vendégóvónőként értelmezhető, a tanítók több mint 10 százaléka hason­képpen ebbe a körbe tartozó. Sajátos a cigány nemzetiséghez tartozók helyzete: itt erőteljesnek mondható a nemzetiségi pedagógusok hiánya, ebben mértékadó változást kell elérni az elkövetkezendő időszakban. Két dolog, amiről még ezenkívül szólni szeretnék. Az egyik a 2013-as életpályamodell kialakítása, ami egy egyszeri béremelésről beszélt, egy egyszeri béremelés járt volna. Ez 2012 augusztusában született meg egy rendelet keretei között, majd 2012 szeptemberében gyakorlatilag harminc napon belül módosították ezt, és a meghatározott összegnek csak a 60 százalékát kapták meg a pedagógusok, a további 40 százalékot több részletben, több éven keresztül kapták meg. No, ez az a fajta egyszeri béremelés, amivel én nem tudok azonosulni, mi nem tudunk azonosulni, mert az egyszeri béremelés idézőjelbe tett utolsó részletét most, 2017-ben kapják meg ezek az emberek, már akinek bizalmat szavaz az intézményvezető.(19.10)A másik probléma, amit mindenképpen szeretnék szóba hozni, ha csak röviden is, hogy nem mindegy, mi a vetítési alap. 2015-ig a minimálbér volt a vetítési alap. 2015-től pedig, azt követően egy fix összeg, ez 101 500 forintos nagyságrend. Az elmúlt időszakban ‑ mint ahogy mindig is ‑ a minimálbérnek az összege valamilyen mértékű növekedést jó értelemben vetten elszenvedett, a vetítési alap viszont, mivel egyösszegű, 101 500 forint, ezért fix összeg maradt. Így a 101 500 forinthoz való viszonyítás kapcsán gyakorlatilag a béremelés tekintetében nem beszélhetünk valós béremelésről, érdemes lenne a vetítési alapot a 2015-ig terjedő minimálbérhez illesztetten megvalósítani.A törvénytervezetből egy gondolattal terjeszkednék csak ki: azt szeretném érzékeltetni és azt szeretném jelezni, hogy a pedagógusbér vonatkozásában nemcsak a nemzetiségi pedagógusok vonatkozásában van szorítás vagy nehézség, hanem általában vetten is, hiszen itt az európai bérszínvonaltól nagymértékű lemaradás van, de mondhatnám, a visegrádi négyek viszonylatában is. Éppen ezért itt egy egységesnek mondható pedagógusbér-emelés megvalósítására is érdemes lenne sort keríteni, főleg a sokszor hangoztatott gazdasági eredmények figyelembevétele mellett.A zárómondatom pedig az, hogy a Magyar Szocialista Párt az előbb említett kérdések megerősítése mellett a törvénytervezetet a szavazáskor támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a nemzetiségi szószólók soraiból.)
  • DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Az előző napirendi pontnál is elmondtam, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom mindig is kiállt a hazánkban élő nemzeti kisebbségek jogaiért és annak a kiteljesedéséért, hiszen Magyarországnak, mint elmondtam, példamutató magatartást kell tanúsítania a nemzetiségi kisebbségekkel, hogy ezzel is példát mutassunk a környéken élő nemzeteknek, hogy ők is hogyan bánjanak a magyar nemzeti kisebbségekkel a szomszédos országokban. Tehát ez is egy olyan ok, de nemcsak emiatt, hanem egyébként is nekünk ez a véleményünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg a pedagógus-életpályamodell az ígéretekkel ellentétben nem valósította azt meg, amit szerettek volna, és messze nem biztosít akkora megélhetést és olyan jómódot, mint amit ígértek ezzel kapcsolatban. És látjuk azt, hogy ez bizony a nemzetiségi oktatásban komoly pedagógushiányt jelent. Ritter Imre nemzetiségi szószóló is elmondta ezeket a problémákat, elmondta azt, hogy mekkora elszívó erőt jelent nemcsak a más államok, ahol a nyelvüket tudják kamatoztatni, akár az anyanyelvüket is, de még Magyarországon is mekkora elszívó erőt jelentenek a multinacionális cégek, a külföldi cégek, amelyek örömmel veszik a többnyelvű munkavállalót, és magasabb jövedelmet tudnak elérni, mint amit pedagógusként megkapnának. Ugyanígy a német anyanyelvűek nyilván Ausztriában, Németországban kitűnően tudnak elhelyezkedni sokszoros fizetésért, de igen, már problémát jelent Szlovákiának vagy akár Lengyelországnak is az elszívó ereje, oda is sokan elmennek. Mindemellett szükség van arra, hogy megfelelő szinten képzett, jó pedagógusok legyenek ezekben a nemzetiségi iskolákban és óvodákban, ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom kiáll amellett, hogy minden lehetőséget adjunk meg nekik. És természetesen ez egy apró kis dolog, mert hiszen csak 5 százalékos pótlékról van szó, amit természetesen támogatunk, sőt a magunk részéről azt mondjuk, hogy ettől jóval magasabbat is lehetne támogatni, és támogatnánk is, amennyiben ilyen javaslat kerülne benyújtásra. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Mi támogatjuk a javaslatot. (Taps a nemzetiségi szószólók soraiból.)
  • TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószóló Urak! Azt gondolom, hogy egy fontos törvénytervezet van előttünk, mint ahogy Gúr Nándor ezt el is mondta, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatja, mert egy fontos cél van megjelölve ebben a törvényben. Azzal kell kezdenem újra a felszólalásomat, hogy hol van Farkas Flórián. Államtitkár úr, nem az én fóbiám ez, hanem a tegnapi nap este egy fórumot tartottam Egerben, és ma délelőtt is egy fórumot tartottam Egerben, nem ugyanannak a célközönségnek, de mind a kettő megkérdezte, hogy Farkas Flórián mit csinál a parlamentben, mert még nem szólalt fel a sajtóhírek szerint, egyetlenegy percet sem beszélt a parlamentben. Nekem meg kell válaszolnom azokat a kérdéseket, amit feltesznek a választók ebben az esetben is. Én el fogom mondani a legközelebbi fórumon, hogy ha megkérdezik újra, hogy Farkas Flórián miért nincs jelen egy ilyen törvénynél vagy miért nem szólal fel, mert nagyon sokat dolgozik a háttérben, és ezért nem ér rá. Tehát nekem ezt kell mondanom, amit ön mondott. Tehát nem én akarom tudni, hogy Farkas Flórián egy ilyen törvénynél miért nincs itt, hanem a választók akarják tudni, hogy miért nincs itt, és miért nem szólalt fel három és fél éven keresztül. Ez a törvény is megérdemelt volna annyi figyelmet, hogyha már ilyen pozícióban van, hogy eljön, és azt mondja, hogy támogatja, mert nagyon sok roma gyereknek is az esélyét megnöveli ahhoz, hogy a kultúrában, az oktatásban és a köznevelésben eséllyel tudjon bent maradni. Ezért, én azt gondolom, hogy mindenképpen nagyon fontos lett volna.A törvényhez egyetlenegy mondatot szeretnék még mondani. Azt gondolom, hogy itt is talán egy újabb észrevétel, ami abszolút nem negatív: a pedagógusképzést is meg kellene valamilyen szinten említeni, mert a nemzetiségiek pedagógusképzésében ‑ akár óvodapedagógusként, akár pedagógusként ‑ azért a bent lévő anyagokat szélesíteni kellene ahhoz, hogy a nemzetiségekről sokkal többet tudjanak Magyarországon. Ezzel a pedagógusképzést is, azt gondolom, mindenképpen szinkronba kellene helyezni, mert fontosnak tartjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból. ‑ Szórványos taps a nemzetiségi szószólók soraiból.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Röviden szeretnék reagálni, részben Teleki Lászlóra. Én köszönöm szépen, hogy ilyen jogvédelmet is ellát, és a különböző szocialista fórumokon, ahol nyilván hatalmas nagy tömegek kérdezik azt, hogy mi van Farkas Flóriánnal, miért nem szólal meg, ön meg el fogja mondani azt is, hogy a háttérben pedig sok mindent tesz a cigány emberek és a roma emberek felemelkedéséért. Én köszönöm szépen mindezt önnek is és mindazoknak, akik hatalmas nagy tömegek előtt mindezt megteszik. Mindamellett nyilván más a célközönség. Gúr Nándornak pedig csak annyit szeretnék jelezni, bár kritizálta a pedagógusbér-emelést az elmúlt évek során, mégis 175 ezer pedagógust érintett közel 50 százalékos emelés. És hozzáteszem, mindezt nem eladósodásból csináltuk, mindezt, akár a mostani emelést is, amit az Országgyűlés többsége elfogadott a 2018-as költségvetés tárgyalásakor, az tette lehetővé, hogy a gazdaság jól teljesít, jó gazdaságpolitika folyik az országban, és nem eladósodásból történik mindez. Szerintem ez nagyon fontos dolog, mert nyilván csak akkor tudjuk mind a pedagógusainkat itt tartani, mind pedig azt a lehetőséget megadni nekik, hogy bért emeljünk, hogyha e mögött ott van az anyagi fedezet. Azt gondolom, hogy mindezt megvalósítottuk, és köszönöm szépen egyébként az észrevételeit.Köszönöm szépen a nemzetiségi szószólóknak azt a javaslatot is, amit most tárgyalhatunk. Köszönöm szépen, hogy elindíthatunk egy olyan gondolkodást, ami valóban a nyelv megőrzése, a nemzetiségben való megmaradás érdekében az óvodás gyermekekre, az őket nevelőkre és gondozóknak az életére is időt fordított, és nemcsak időt, hanem, ahogy látjuk, pénzt is fordított. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a nemzetiségi szószólók soraiból.)
  • RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága tagja: Köszönöm szépen. „Tisztelt Képviselőház! Minden nemzeti kisebbségnek az a legfontosabb és egyúttal legtermészetesebb joga is, hogy gyermekeit saját nyelvén képeztesse ki.(19.20)Kultúrnépek csak úgy adhatják át csorbítatlanul és romlatlanul népiségüket és műveltségüket nemzedékről nemzedékre, ha az iskola segítségükre van. (…) Az a kérdés, hogy a kormányrendelet és az azt kiegészítő végrehajtó rendelet mennyiben van életbeléptetve, vagyis mi a tényleges állapot a német anyanyelvű tanítás tekintetében németnyelvű községeink elemi népiskoláiban? Ez az állapot ‑ fáj­da­lom ‑ minden inkább, mint kielégítő. A miniszterelnökségnek 1928 őszén a sajtóban közölt kimutatása szerint 390 községben 463 úgynevezett kisebbségi iskola volt behozva, ebből 49, vagyis 10˙6% A-tí­pusú, 98, vagyis 21˙2% B-típusú és 316, vagyis 68˙2% C-típusú, vagyis igazi anyanyelvi tanítás ‑ a papiroson is ‑ csak 31%-ban van meg. (…) Hogy ennek az iskolarendszernek mi az eredménye, azt nem szükséges bővebben kifejteni. Az elemi iskolát végzett német anyanyelvű fiatalság legalább 70%-ig nem tud félig-meddig sem németül írni és olvasni, a középfokú iskolát végzett német anyanyelvű ifjúság 90%-a pedig egy német levelet nem tud megírni, de még egy német mondatot sem tud úgy megszerkeszteni, ahogy az német származású művelt emberhez illik.” Ezeket a mondatokat 1933. május 9-én, kedden az Országgyűlés képviselőházában mondta el Jacob Leier, Magyarország első és mindmáig utolsó nemzeti kisebbségi minisztere. Ezeket a mondatokat azért hoztam fel, mert ez majdnem 85 éve, 84 és fél éve volt, és a magyarországi nemzetiségekre nézve még ezt követően jöttek a háborúk, az elűzetések, az elhurcolások, a kommunizmus évtizedei. Tehát amilyen helyzetből indultunk és indulunk, annak megvannak a magyarázatai. Ezért kérem, és ezért nagyon örülök annak, hogy ezzel a törvényjavaslattal ‑ az előző törvényjavaslattal is ‑, azt gondolom, hogy több éven keresztül ‑ hiszen az oktatásban csak programokról és hosszabb időről beszélhetünk, bár mi a 24. órában vagyunk ‑ egy olyan program indul el, amely 85 év után valóban megteremti a lehetőségét annak, hogy a magyarországi nemzetiségek oktatási-ne­ve­lési kérdésekben nagyot lépjenek előre. Ehhez, az előbb a megnyitó beszédben azt mondtam, hogy meg­van a politikai szándék a kormányzat, és azt gondolom, a parlament, a magyar politika részéről. Egy dolgot hadd mondjak el, mert azt gondolom, hogy ez itt most időszerű. A 2014-es parlamenti választást követően, amikor végiggondoltuk a feladatainkat, céljainkat, akkor természetesen első prioritás volt a köznevelési intézményeink helyzete. 2013-ban vált először lehetővé az, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok mellett helyi nemzetiségi önkormányzatok is átvehetnek fenntartói jogokat nemzetiségi köznevelési intézményeknél. Akkor Heinek Ottó elnök úrral az első dolgunk volt, hogy időpontot kértünk, és leültünk Balog Zoltán miniszter úrral mint a nemzetiségekért felelős miniszterrel, és feltettük neki azt a kérdést, hogy személy szerint mint a nemzetiségekért felelős miniszter, neki mi a személyes véleménye, amennyiben nagyobb számban elindul a helyi nemzetiségi önkormányzatok által történő intézményátvétel, akkor fognak‑e változtatni, vagy visszavesznek‑e abból a kétségtelenül kedvező finanszírozási összegekből, ami ma az átvett nemzetiségi intézményeknek jár, hiszen ha ez előfordulhat, akkor nem szabad és felelőtlenség lenne nemzetiségi köznevelési intézményeket átvenni. A miniszter úr válasza akkor az volt, hogy semmilyen körülmények között nem fogják csökkenteni, neki személy szerint viszont az a célja, hogy minél hamarabb minden magyar köznevelési intézmény elérje azt a finanszírozási szintet, mint az átvett nemzetiségi intézmények. Azt gondolom, hogy mi, magyarországi nemzetiségek is természetesen annak örülnénk, ha ez minél hamarabb így megvalósulna.Nagyon köszönöm a támogató hozzászólásokat, és talán annyit a nemzetiségipedagógus-pótlék emeléséről, hogy természetesen mi elsődlegesen azért vagyunk itt a parlamentben, hogy a nemzetiségi pedagógusoknak próbáljunk meg jobb lehetőségeket biztosítani, ezért választottuk a nemzetiségipótlék-emelést, és nem alapbér- meg életpályamodell- és egyéb módosításokat. Illetve köszönöm Teleki László úrnak a megjegyzését a nemzetiségipedagógus-, tanító- és tanárképzésre. Természetesen ez alatt a rövid idő alatt arra volt lehetőség, hogy a nemzetiségi­óvodapedagógus-képzést az elmúlt másfél évben töviről-hegyire megnézzük, és kidolgozzuk azt a programot, amelyben tudunk már 2018. szeptember 1-jétől érdemben lépni. Hiszen a gyerekeknél kezdődik, 6 évig kialakulnak a nemzetiségi nyelvi kompetenciák ‑ ezt Potápi Árpád nagyon szépen megfogalmazta, minden szavával egyetértek, amit elmondott ‑, és ehhez képest a nemzetiségitanító- és tanárképzés egy lényegesen összetettebb és nehezebb dolog. Itt ugyanúgy fel fogjuk mérni az összes általános iskola és nemzetiségi általános iskola, középiskola nemzetiségitanító- és tanárellátottságát, az ott lévő gondokat, és ugyanúgy át fogjuk beszélni a képző egyetemekkel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékes államtitkársága segítségével a nemzetiségi pedagógusképzésben szükséges és lehetséges programot. Ez kulcskérdés, hogy a nemzetiségi óvoda, a nemzetiségi általános iskola és gimnázium egy abszolút tiszta folyamat legyen. Megköszönöm mindenkinek a hozzászólását, a támogatását, és a magunk részéről mindent meg fogunk tenni azért, hogy ez a folyamat, ami most elindul, a következő ciklusban fölerősödjön és kiteljesedjen. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
  • ELNÖK: Köszönjük, szószóló úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig volt lehetőség.Most soron következik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott törvényjavaslat T/18297. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi szószólónak, a napirendi pont előterjesztőjének.
  • ELNÖK: Köszönjük, szószóló úr. Megkérdezem Soltész Miklós államtitkár urat, kíván‑e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen, öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót elsőként Dunai Mónikának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Gúr Nándornak, az MSZP képvi­selőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. A KDNP jelezte, hogy visszavonja vezérszónoki felszólalását. Így most megadom a szót Gyüre Csabának, a Jobbik-képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönjük. Az LMP képviselőcsoportja nincs jelen. Így a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalásra van lehetőség. Megadom a szót Teleki László képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Köszönjük. Megkérdezem, kíván‑e még valaki hozzászólni az előterjesztéshez. (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Így az általános vitát lezárom.Megkérdezem Ritter Imre nemzetiségi szószólót, hogy kíván‑e a végén hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.