• DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a Magyar Országgyűlés fogadja el a Kúria elnökének 2016. évről szóló beszámolóját. Ennek indokául az írásban benyújtott beszámolóból néhány lényeges pontot szeretnék kiemelni. A Kúria számára kulcskérdés annak folyamatos vizsgálata, hogy miként járulhatunk hozzá a jogbiztonsághoz, a jog következetes és átlátható alkalmazásához. Ennek érdekében 2016-ban a lett, litván és spanyol legfelsőbb bírósággal közösen megvizsgáltuk azokat a sajátosságokat, amelyek az egyes legfelsőbb bíróságok működésében mutatkoznak. Nagyon tanulságos, hogy a közösen készült összefoglaló jelentés milyen újdonságokat emelt ki a Kúria munkaszervezetéből. Ilyen a gyakornoki program, a főtanácsadói kar, a joggyakorlat-elemzés eredményei, az előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kezdeményezések rendszeres közzététele és nyilvántartása, az, hogy a belső munka kérdéseit folyamatosan frissített szabályzatok rendezik, belső ellenőrzési kézikönyvet fogadott el a Kúria, hírleveleket bocsátunk közre a bírói kar számára a kiemelkedő nemzetközi döntésekről, és kiemelkedő jelentőségű a bírói döntéseink lényegét összefoglaló közleményeknek a Kúria honlapján történő közzététele.A vizsgálat az igazságszolgáltatás minőségét alapjaiban érintő tényezőnek tekintette az ügyek objektív és előre meghatározott kritériumok alapján történő kiosztását, megállapítva, hogy a legtöbb európai legfelsőbb bíróság kötelező érvényű előírások alapján osztja ki az ügyeket a bírák között. Ez alól a Kúria sem kivétel. A Kúria kollégiumai előre meghatározott ügyelosztási módszereket alkalmaznak.2016-ban jelentős joggyakorlat-elemzéseket vállalt a Kúria. Így vizsgáltuk a nagy sajtóvisszhangot keltett új polgári törvénykönyvi rendelkezésekkel összefüggésben a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségét, a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, az előzetes letartóztatás elrendelésének és fenntartásának gyakorlatát, az Alaptörvény követelményeinek érvényesülését, illetve a munkaügyi ítélkezést érintően az egyenlő bánásmódot és a joggal való visszaélést.2016-ban a Kúria kiemelkedően magas számú, öt jogegységi határozatot hozott és nyolc kollégiumi véleményt alkotott. Az új polgári törvénykönyv alkalmazásának vizsgálatára felállított elnöki tanácsadó testület állásfoglalásokat alkotott az elévülés, a vezető tisztségviselők felelőssége, a közös tulajdon és annak megszüntetése, valamint a jogi személyekre vonatkozó szabályozás tárgykörében.Nagyon fontosnak tartom, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökével egyetértésben 2015-ben hívtuk életre azt a konzultációs testületet, amely a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos bírói gyakorlat egységesítését tűzte ki célul. A testület működése jelentősen járult hozzá 2016-ban ahhoz, hogy a civil szervezetek bejegyzésével, változásbejegyzésével kapcsolatos nagyszámú panaszok csökkentek. Hasonló formában működött testület az érvénytelenségi perekkel összefüggésben. A konzultatív testület állásfoglalásai, az ülésekről készült jegyzőkönyvek a Kúria honlapján elérhetők.(9.10)Örömmel tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a Kúrián befejeződött a többéves folyamat részeként a főtanácsadói rendszer kiépítése. A betöltött létszám 14 fő, ennyi ifjú jogtudós segíti a Kúria tanácsainak munkáját. Szeretném kiemelni azt is, hogy a Kúria teljes ülése 2016-ban több alkalommal hallgatott meg tanácselnöki beszámolókat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a Kúria egyes tanácsai a más tanácsban folyó munkák elvi tartalmáról közvetlen tudomást szerezhessenek. Jelentős momentuma volt a 2016-os évnek az új eljárási kódexek kodifikációjában való részvétel és az arra való felkészülés. Különösen a Polgári Kollégium jeleskedett ebben a kérdésben, több menetben tárgyalta az új polgári perrendtartás tervezetét és tett javaslatokat a tervezet jobbítására. Tisztelt Országgyűlés! A Kúria 2016-ban jelentős jogegységi döntést fogadott el a kölcsönszerződések tárgyának és a törlesztőrészletek meghatározásával kapcsolatban, illetve felülvizsgálta korábbi, a végrendeleti tanúk aláírásával szemben támasztott követelményeket tartalmazó iránymutatását. Azt hatályon kívül helyezte, és egy korszerűbb álláspontot foglalt el a tanúk aláírásának érvényességével összefüggésben.Szeretnék kitérni arra is, hogy 2016-ot megelőzően a Kúria joggyakorlat-elemzést folytatott már menekültügyi ítélkezés tárgyában. A 2016-ban bekövetkezett jogszabályi változásokra tekintettel azonban úgy döntött, hogy az ekkor, 2012-ben hozott kollégiumi véleményét a továbbiakban nem tartja fenn, és a megváltozott jogszabályi körülmények között lehetőséget ad a bírói gyakorlat szabad kialakítására. Fontosnak tartom azt is, hogy a Közigazgatási Kollégium hosszú idő után, nyugvópontra helyezve az általános forgalmi adóval kapcsolatos gyakorlatot, kollégiumi véleményt alkotott, amelyben három jól elkülöníthető tényállást határozott meg annak érdekében, hogy az általános forgalmiadó-levonási jog megítélhetősége könnyebbé váljon. A joggyakorlat-elemzés kiemelkedő eredményének tartom az egyes alapjogokat sértő bűncselekmények bírói gyakorlatának vizsgálatát is, amelynek alapján megállapításra került, hogy nemcsak a kisebbséghez, de a többséghez tartozó egyének is lehetnek gyűlöletmotivált támadások sértettjei. Megállapítottuk továbbá, hogy egy szervezet tagjai csak akkor élvezhetnek kiemelt büntetőjogi védelmet, ha a törvényes keretek között fejtik ki tevékenységüket. Az Alaptörvény követelményeinek a bírói ítélkezésben történő érvényesülése tárgyában folyt joggyakorlat-elemzés jelentős megállapításokat tett annak érdekében, hogy világosan lássuk, mennyiben alkalmazzák a bíróságok közvetlenül az Alaptörvény rendelkezéseit. Az elemzőcsoport által megvizsgált 500 határozatnak 35 százalékában található az Alaptörvényre történő hivatkozáson túl, azok tartalmát érintő elemzés is az indokolás részeként. A jelentés részletesen tartalmazza ‑ és erre most nem szeretnék kitérni ‑, hogy milyen változatos képet mutat az Alaptörvény rendelkezéseire való hivatkozás a bírósági ítéletekben. Ezt az adatot támasztja alá egy, az Alkotmánybíróság és a Kúria által közösen indított kutatási projekt eredményeként a tegnapi napon tartott tudományos konferencia megnyitójában Stumpf István alkotmánybíró úrtól elhangzott azon adat, hogy a felső bíróságok kétezer ügyben alkalmazták az Alaptörvényt az elmúlt időszakban. Tisztelt Képviselő Urak! Engedjék meg, hogy néhány szóban szóljak az önkormányzati normakontroll-gyakorlatunkról is. A 2016-os évben jogszabályváltozás érintette a Kúria önkormányzati tanácsának gyakorlatát annyiban, hogy az adó mértékére vonatkozó jogszabályi követelmény módosult. Ezért az összefoglaló jelzi, a Kúriának a következő adóévben kell majd döntenie arról, hogy korábbi gyakorlata fenntartható‑e a helyi adó mértékének arányossága vonatkozásában vagy sem. Szeretném jelezni, hogy mind a mai napig nem került a Kúria elé olyan, a 2017-es adóévet érintő ügy, amelyben ezt az áttekintést, felülvizsgálatot el tudtuk volna végezni. Az önkormányzati normakontroll tanács gyakorlata arra mutat, hogy a Kúria igyekszik tiszteletben tartani az önkormányzatok mozgásterét a törvényes adómaximum alatti telekadó meghatározási módja vonatkozásában. Nem tekinti tehát szankciószerű adóztatásnak a Kúria az olyan telekadómértéket, amely a törvényes adómaximum alatt marad. Ugyanakkor egy másik ügyben a Kúria kimondta, hogy a telekadó konfiskális jellegének eldöntése során tekintettel kell lenni a több évet átfogó adóztatási gyakorlatra is. Vizsgáltuk azt is, hogy mennyiben teljesül a bizalomvédelem elve az önkormányzati normaalkotás során. Megállapítottuk, hogy az eredetileg adómentes időszakra történő utólagos adókivetés a jogszabály alkalmazására történő felkészüléshez szükséges idő sérelmét megvalósítja. Találkoztunk ismételten olyan üggyel, amellyel a korábbi években is, amikor az önkormányzati rendelet látszólag normatív módon határozta meg az adóalanyok körét, azonban valójában csak egy adózót érintett hátrányosan. Ezt a fajta rendeleti előírást törvénysértőnek találtuk. Megállapítottuk azt is, hogy a telekadó alóli mentesség szempontja nem lehet az, hogy az adóalany az adott településen életvitelszerűen lakik‑e vagy sem. Nem lehet tehát az adókötelezettség fennállását vagy fenn nem állását a lakcímnyilvántartás adataitól függővé tenni. A Kúria úgy látta, hogy amennyiben egy ingatlantulajdonos egyben vállalkozó is, ez a tevékenysége kizárja, hogy alanya legyen a települési adónak. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a helyi adókról szóló törvényben szereplő tipizált, tehát meghatározott adónemek formájában szabályozott adótényállásokat nem lehet megismételni és újraszabályozni települési adó néven. Jelentősnek tartom azt is, hogy a normakontroll tanács ítélkezése érintette a települések rendjét az önkormányzatok részéről fenntartani szándékozó szabályozó szándékot. Két döntésünk érintette ezt a problémakört. Az egyik az üzletek éjszakai nyitva tartásának szabályozására vonatkozott, ahol a Kúria kimondta, hogy ennek során a helyi önkormányzatok figyelembe vehetik az ott lakók pihenéshez és egészséges környezethez való jogát. Egy másik ügyben pedig azt mondta ki a Kúria tanácsa, hogy a helyi önkormányzatok a környezetvédelmi törvény alapján rendelkeznek felhatalmazással arra, hogy helyi zajvédelmi szabályokat határozzanak meg, akár alkalmi rendezvényeket is érintő módon. Fontos konklúzióra jutott az önkormányzati normakontroll tanács a tekintetben is, hogy ha egy rendelet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni rendeli a módosított szabályokat, az a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközhet. Tisztelt Országgyűlés! Az írásbeli beszámolóm érinti a 2017. évi szakmai célkitűzéseink megfogalmazását. Szeretném előre jelezni, hogy a jelen 2017-es évben is új jogintézmények vizsgálatát tűzte ki célul a Kúria, így a reintegrációs őrizet vizsgálatát, illetve a jegyző birtokvédelmi eljárása bírói kontrollja áttekintését. A választási eljárási törvények módosítása és az ahhoz kapcsolódó új bírósági gyakorlat indokolta azt, hogy a Közigazgatási Kollégium joggyakorlat-elemzés keretében tekintse át a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos gyakorlatot is. Ez a munka is lassan a végére ér.Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos feladatunk ebben az évben az újonnan hatályba lépett eljárási kódexek, a polgári eljárásjogi kódex és a közigazgatási perrendtartás alkalmazására történő felkészülés is. Összegzésként annyit szeretnék elmondani, hogy 2016-ban ‑ a korábbi évekhez képest újdonságként ‑ új jelenség volt a konzultációs testületek felállítása és működése, amelyek a Kúria értékelése szerint eredményesen járultak hozzá ahhoz, hogy a vitatott jogi kérdések megnyugtatóan rendeződhessenek. (9.20)Ahogy az elmúlt év tapasztalatai is igazolták, a jogrendszer folyamatos és jelentős mértékű változásai közepette a Kúria továbbra sem elégedhet meg a hagyományos, a törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával, hanem aktív és kezdeményező szerepet kell vállalnia olyan kötetlen fórumok kialakításában, amelyek keretében megismerhetjük az ország különböző pontjain ítélkező bírák problémáit és végső soron az állampolgárokat foglalkoztató gyakorlati problémákat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
  • DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem plenáris ülésünkön én is dr. Darák Péter urat, a Kúria elnökét és kollégáit, továbbá expozémat azzal a latin nyelvű idézettel kezdjem, amely az egykori Igazságügyi Palota, ma még Néprajzi Múzeum, de holnap már újra Igazságügyi Palota homlokzatába van vésve, amelyet a Fidesz-KDNP újra arany betűkkel kíván írni: „Iustitia regnorum fundamentum”, vagyis „Az igazság a hatalom alapköve”. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kúria ‑ mint a Legfelsőbb Bíróság jogelődje ‑ a 2011. évi igazságszolgáltatási reform eredményeként formálisan visszakapta régi patinás nevét, de nemcsak ezt kapta vissza, hanem a bíróságok szakmai és igazgatási vezetésének szétválasztásával egyidejűleg jelentős új hatásköröket is kapott. Ez nemcsak a legfelsőbb bírósági fórum átszervezése, hanem történelmi igazságtétel is volt, ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb szintű szerve nem az 1949. évi XX. törvénnyel jött létre, hanem sokkal korábban. A Kúria tehát örököse annak az évszázadok alatt kialakított szakmai és erkölcsi mércének, amely a magyar bíráskodás egészére kihatott és kihat, s amely által a magyar igazságszolgáltatás jogállamivá vált, és egyidejűleg európai színvonalúvá is emelkedett. Így vált a Kúria napjainkra a XXI. század követelményeinek megfelelően működő, korszerű és hatékony igazságszolgáltatási csúcsszervvé, amelynek egyik kiemelt feladata a jogegység követelményének biztosítása a jogbiztonság további erősítése érdekében. A kontinentális jogrendszerben, így hazánkban is már régóta megfogalmazott igény az igazságszolgáltatással szemben, hogy ne szülessenek egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Kúria kiemelt feladata teljesítésével át akarná alakítani a magyar jogrendszert egy precedensen alapuló angolszász típusú jogrendszerré. Sokkal inkább azt kívánja elérni, hogy egységesen az ország keleti és nyugati, északi és déli felén működő valamennyi bíróságon ugyanúgy ítéltessenek meg ugyanazok a tényállású cselekmények. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta a Kúria elnökének a Kúria 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, s 9 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatta annak elfogadását. Ebből is látszik, hogy a bizottság jelentős többsége rendkívül pozitívan értékeli a Kúria munkáját. A bizottsági vitában nagy hangsúlyt kapott a Kúria ügyelosztási rendszere, amelynek kapcsán megállapítást nyert, hogy a Kúria kollégiumai előre meghatározott ügyelosztási módszereket alkalmaznak, és ez a gyakorlat felel meg leginkább az Alaptörvény szellemének, szellemiségének, illetve az Alaptörvényből kibontható törvényes bíróhoz való jog alapelvének. Az nyilvánvaló, hogy az állampolgárokat megilleti az a jogosultság, hogy előre meghatározott rend szerint az ügyükre kijelölt bíró tárgyalja az ügyüket. Ezt teljesíti a Kúria több elnöki utasítása is, nevezetesen, az ügyrendi elosztási rend, illetve az öttagú tanácsok felállításának rendjéről szóló 4/2017-es kúriaelnöki utasítás is. A bizottság a vitában megállapította, hogy a Kúria 2016-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései, úgymint az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával az egyedi ügyekben folytatott ítélkező tevékenység időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetőbbé tétele, a jogalkotás előkészítésének támogatása, tisztelt hölgyeim és uraim, mind-mind megvalósultak. Fontosnak tartotta a bizottság a magas színvonalú ítélkezés érdekében létrehozott joggyakorlat-elemző csoportok munkáját is, különösen a szakértői bizonyítás vizsgálatát, illetve a főtanácsadói rendszer kiépítését, amely hatékonyan képes segíteni a bírák érdemi munkáját. Az Igazságügyi bizottság üdvözölte az új polgári törvénykönyv alkalmazásában felmerülő jogértelmezési kérdések feltárása érdekében végzett, a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása érdekében végzett, valamint a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban felmerülő jogértelmezési problémák feltárása érdekében végzett kiemelkedő munkát, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni a Kúria elnökének. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a B/16325. számú beszá­molót a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott határozati javaslatában az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is a beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Darák Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint a Kúria elnöke az Országgyűlésnek éves beszámolási kötelezettséggel tartozik a jogegységesítés és az önkormányzati normakontroll területén végzett tevékenységéről. A beszámolóban foglaltakat a Fidesz-frakció támogatja, arra tekintettel, hogy a Kúria tevékenysége 2016-ban is az össztársadalmi elvárásoknak magas színvonalon eleget tett. A beszámolóból, illetve az Igazságügyi bizottságban elhangzottakból az alábbiakat emelem ki. Fontosnak tartom, hogy a bizottsági ülésen kérdésemre válaszolva a Kúria elnöke ismertette a nagy társadalmi érdeklődésre számot tartó bírósági ügyelosztási rend működését. Az európai legfelsőbb bíróságok nagy többségéhez hasonlóan Magyarországon is egyfajta automatikus ügyelosztási rend működik. Ez a típusú ügyelosztási rend felel meg az Alaptörvényben rögzített bíróhoz való jog elvének. (9.30)Az ismertetést követően megbizonyosodhattunk arról, hogy minden kollégium tekintetében egyfajta objektív elosztási rend érvényesül. Magát a mechanizmust szabályozó 4/2017. elnöki utasítás mindenki számára nyilvános és elérhető.A magas színvonalú és egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében kiemelkedő fontosságú a jogalkalmazási problémák feltárása érdekében a Kúria elnöke, más kúriai vezetők, állami szervek, valamint a szakmai szervek egyetértésével tíz vizsgálati tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző csoport. Főként olyan ügyek kapcsán vált szükségessé ezen csoportok felállítása, amelyek napjainkban ilyen aktuális szerepet játszanak, mint például a közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vagy a felszámoló jogállása a csőd- és felszámolási eljárásokban.A devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban felmerült jogértelmezési problémák feltárására konzultatív testület került létrehozásra, tekintettel a nagyszámú és társadalmilag jelentős súlyt képviselő perekre. A konzultatív testület feladata az érvénytelenségi perekkel összefüggésben a bíróságok által megküldött kérdések, jelzések összegyűjtése, azok megtárgyalása és vélemény kialakítása, amely nagyfokú segítséget tud nyújtani az ítélkező bírók számára. Megelégedettséggel tapasztaltam, hogy a testület üléseiről készített emlékeztetők a Kúria honlapján elérhetőek.Hangsúlyozandó az a tény is, miszerint a 2016. évben befejezettnek tekintendő a főtanácsadói rendszer kiépítése. Sikeresen megvalósult, hogy minden szakágban a kúriai tanácsok munkáját egy-egy magasan képzett, tudományos pályán tevékenykedő főtanácsadó segíti. A főtanácsadók a felmerült jogértelmezési kérdésekben összefoglaló anyagokat, az európai uniós jog értelmezésével kapcsolatos elemzéseket készítenek a tanácsok számára. Emellett a kollégiumok munkáját is támogatja a jogszabálytervezetek véleményezésében, a jogegységi határozatok, valamint a kollégiumi vélemények elkészítésében.A gyakornoki program is kiemelt jelentőségű, mivel egyrészt a doktoranduszok hatékonyabban végezhetik kutatótevékenységüket az ítéletek tanulmányozása tekintetében, másrészt a Kúria kiszemelheti leendő főtanácsadóit.2016-ban az Igazságügyi Palotában megtartott teljes ülésen, a különböző tanácselnöki beszámolók megtartásának köszönhetően, az azonos típusú ügyeket tárgyaló tanácsok között biztosított volt az információcsere, ezáltal a jövőre nézve megelőzhető az esetleges eltérő kúriai gyakorlat. A Kúria teljes ülése alkalmával meghívott előadóknak köszönhetően lehetőség nyílt a társszakmák, illetőleg a jogtudomány által felvetett problémák megismerésére, valamint a magyar igazságszolgáltatásra nézve is irányadó fórumok, mint például az Európai Unió Bírósága vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának megismerésére.A polgári és gazdasági joggyakorlat-elemző csoport tevékenységei közül kettőt mindenképpen ki kell emelni az adott témában előforduló nagyszámú ügyek közül. A bírói gyakorlatban eltérő álláspontok alakultak ki a csődtörvényben szabályozott, a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás alapján indult eljárásban, hogy a felszámoló saját nevében jár‑e el vagy pedig az adós törvényes képviselőjeként, illetve az ezzel kapcsolatos eljárási költségeket ki viselje. A Kúria határozatai közül kiválasztott 40 darab felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi határozat alapján is megmaradt a két tábor ellentéte, így a csoport véleménye következtében az Országgyűlésre feladat hárul, ugyanis a vitát megnyugtatóan csak törvényi szabályozással lehet lezárni.A másik kiemelt tárgykör, amelyben érdemi, jogalkalmazást segítő vélemény született, a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőinek hitelezőkkel szemben fennálló felelőssége. A csoportvélemény rögzítette, hogy a hitelezői érdekek sérelmének törvényes vélelme (sic!) esetében a bizonyítási teher megfordul, azaz a felperesnek a hitelezői érdekeket sértő magatartást nem, csak a vagyoncsökkenés mértékét és annak tényét kell bizonyítania. A felelősség alóli mentesülésre pedig egyértelműen a csődtörvény rendelkezései irányadóak, alkalmazandóak. Szintén feladat hárul a jogalkotóra a csoport megítélése szerint annak eldöntése tekintetében, hogy a Ptk.-ban található felelősségi szabályok önálló perlési jogcímet jelentenek-e. Ez kizárólag egyértelmű törvényi szabályozással oldható meg.A Kúria önkormányzati tanácsa egy adott ügyben felmerülő eljárási kérdésre adott válaszában igen fontos alapelvre mutatott rá. Az említett esetben egy helyi önkormányzat a képviselőknek és bizottsági elnököknek járó tiszteletdíjról nem nyilvános ülésen döntött. A Kúria döntésében rámutatott, hogy az önkormányzati képviselő-testület ülésének nyilvánossága a demokratikus jogállam egyik fontos követelménye. A zárt ülés tartására pedig kizárólag a törvényben felsorolt okok fennállása esetén van lehetőség.2016-ban is folytatta eredményes munkáját a korábban felállított, az új polgári törvénykönyv alkalmazásával kapcsolatban felvetődő jogértelmezési kérdéseket vizsgáló elnöki tanácsadó testület, amelynek köszönhetően a bíróságok előtt folyó polgári peres eljárásokban kezd egyre gördülékenyebbé és egységesebbé válni a törvény rendelkezéseinek adott esetre történő értelmezése és alkalmazása.Szintén ezen célkitűzéssel kapcsolatosan megemlítendő, hogy megkezdték kúriai munkásságukat a bírák önkéntes részvétele alapján működő új Ptk. jogegységi csoportok. Figyelemre méltó a Kúria elnökének azon felvetése, amelyben kifejti, hogy a Kúria nem elégedhet meg a hagyományos, a törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával, amikor a világban lezajló és a magyar társadalomra is hatást kifejtő események következtében a jogrendszer folyamatos és jelentős mértékű változásoknak van kitéve.20106-ban új intézményként jelentek meg a konzultációs testületek, amelyeket korábban a devizaügyek esetében már említettem. Ezek a szakmai konzultációk eredményesnek bizonyultak, hiszen elősegítették az ítélkezési gyakorlat egységességének kialakítását, továbbá a tanácsadás tárgyát és jellegét illetően, a tanácsadók személyét tekintve tevékenységük összeegyeztethető a független és pártatlan eljárás követelményeivel. Megjegyzendő mindenképpen, hogy a konzultatív testületek véleményei, bármennyire is hasznosak, azok jogi kötőerővel nem bírnak, mivel nem tartoznak a Kúria számára törvényben biztosított jogegységesítő eszközök közé. Céljuk kizárólag az ítélkező bíró látókörének szélesítése. Ez a cél, kötőerő hiányától függetlenül, minden tekintetben az igazságszolgáltatás eredményes és hatékony megvalósulását szolgálja.Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a Kúria magas színvonalon és hatékonyan végzi feladatait, hozzájárulva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősödéséhez. Az elhangzottakra tekintettel kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek támogatni a Kúria elnökének beszámolóját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elhallgatva ezt a mai vitát, legalábbis az eddigi részét, eszembe jutott egy kínai rosszkívánság, amely úgy hangzik, hogy legyen neked érdekes életed. Ez azért jutott eszembe, mert a Kúria elnökének a beszámolója eddig a legkevésbé sem mondható egy igazán érdekes parlamenti vitának. És azt gondolom, hogy addig jó, ameddig ez így van. Én sem fogom fel­tétlenül azzá tenni, ugyanis egy ellenzéki képvi­selő­nek is alapvetően az a dolga, de szerintem egy ilyen vitában talán még a kormánypártinak is, hogy egy beszámoló kapcsán kiemelje azt, ami abban nem jó, nem elfogadható, számára problémás, másként gondolja. Én nem érzem feladatomnak, hogy elnök úr he­lyett ismételten ismertessem azt, ami ebben a be­számolóban benne foglaltatik. Azt tudom mondani, hogy a mi részünkre, ami benne van, az elfogadható, az támogatható, éppen ezért az MSZP képviselőcsoportja támogatni fogja a beszámoló elfogadását. Szeretném azt is kiemelni itt e körben is és majd az OBH elnökének a beszámolójánál is, hogy szeretnénk nagyon hálásan megköszönni azoknak a bíráknak a munkáját, akik a jelenlegi ügyterhek mellett is tisztességesen, lelkiismeretesen végzik a munkájukat, és gyakorlatilag ezáltal és a függetlenségük megtartása által a jogállamiság utolsó tanúhegyévé tették a magyar bíróságot. Talán két megjegyzést szeretnék tenni, vagy két gondolatkört egy picit részletesebben kiemelni, elnök úr, amelyik, elsősorban az egyik, ami a parlamentnek és a Kúriának a munkáját, illetve annak a kapcsolatát illeti. Az egyik ilyen az a 2/2016. büntető jogegységi határozat, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, és hatályon kívül helyezett. Én természetesen most ennek a szakmai megítélését mellőzném, csak ezt tényként kezelem, hogy ez így történt. De az Alkotmánybíróság álláspontja szerint itt nem a Kúriának van dolga az abban foglaltakkal, hanem a parlamentnek. Szeretném mondani azt, hogy azon ritka történéseknek lehettünk tanúi ennek a törvényjavaslatnak a vitájában, ahol sikerült egyetértésre, konszenzusra jutnia az ellenzéknek és a kormánypártoknak. Jómagam is benyújtottam egy módosító javaslatot a tárgykörben, ugye, itt a gyermekekkel szembeni szexuális erőszak minősített eseteiről beszélünk most, és egy héttel később Selmeczi képviselő asszony, kormánypárti képviselő is benyújtott egy javaslatot. Ezt vette tárgysorozatba az Országgyűlés, azonban a kompromisszum jegyében gyakorlatilag a két javaslat összefésülésre került, hiszen a minősített eset büntetési tételkeretének a meghatározásánál elfogadták az én módosító javaslatomat, és így az Országgyűlés egyébként példás egységben vagy egyhangúlag, vagy szinte egyhangúlag fogadta el ezt a törvényjavaslatot. Úgyhogy örülünk, hogy a Kúria észrevette, és felhívta a figyelmet erre a problémára, és az együttműködés jegyében, ha úgy tetszik, mi is tettük a dolgunkat, és törvénymódosító javaslat benyújtása által orvosoltuk ezt a problémát. E körben jegyezném meg, tisztelt elnök úr, itt csak felvillantásképpen, mert bizottsági ülésen erről többet vitatkoztunk, hogy én azt megfontolandónak tartanám, hogy a Kúria részéről egy kicsit nagyobb nyitottság legyen az Országgyűlés irányába. Ugyanis én úgy gondolom, hogy az országgyűlési törvény 98. §-a alapján, amikor egy olyan témában fordul egy képviselő a Kúriához, amelyikben egyébként a Kúria beszámolásra kötelezett, ott szerintem az érdemi konzultáció és az érdemi válasz a törvény alapján kötelező.Önöknek, tisztelt elnök úr, én azt gondolom, hogy elsősorban, bármilyen furcsán hangzik ez, most nem a kormány a partnerük, hanem a törvényalkotó, az Országgyűlés. Ugyanis a kormány törvényt javasol, az Országgyűlés pedig megalkotja azt. Éppen ezért, bár tudom, hogy vonatkoznak jogszabályok a Kúria és kormány kapcsolatára, és ezt egyébként a bírósági rendszer vonatkozásában több helyen is törvényi szinten lehet nyomon követni például, hogy az igazságügyi miniszter tagja az Országos Bírói Tanácsnak, de azt kell hogy mondjam, hogy szerintem szerencsés lenne az, ha az önök véleménye közvetlenül eljutna a parlamenthez is, és közvetlenül eljutna a kormányhoz is. Ugyanis nagyon sok esetben az önök véleményét a kormány nem osztja meg velünk, és ez egy probléma, én ezt annak látom. Őszintén remélem, hogy ezen sikerül változtatni, hogy ez a jövőben másként lesz, mert ez a minőségi jogalkotást elősegíti.Én azt gondolom, tisztelt elnök úr, hogy ha önnek az az aggálya, hogy itt a parlamentben pártpolitikusok ülnek, akkor teheti azt, hogy a mindenkori bizottsági elnöknek, az Igazságügyi bizottság elnökének juttatja el ezeket az észrevételeket, aki, megjegyzem, szintén pártpolitikus, de megjegyzem, hogy mondjuk, Völner államtitkár úr, aki itt ül a kormány képviseletében, ő is pártpolitikus. Nyilvánvalóan nem ebben a minőségben konzultálunk, hanem a közjogi tisztségünk kapcsán. Tehát ezt, ennek a megfontolását nagyon szépen kérem elnök úrtól. Én ezt többször tettem már az elmúlt időszakban, de kötelességemnek érzem most is megtenni, pláne úgy, hogy egyébként ennek most a beszámoló kapcsán is aktualitása van. Amit megjegyeznék még szintén a vitával kapcsolatban: én mindig örülök annak, amikor képviselőtársaim az igazságszolgáltatás függetlenségének a tiszteletéről beszélnek, és örömmel hallottam Vejkey bizottsági elnök úrnak is az erről elmondott szavait, de én úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének a tisztelete azért alapvetően nem azon múlik, tisztelt bizottsági elnök úr, hogy odavésik‑e önök ‑ mint Fidesz-KDNP ‑ nagy arany betűkkel egy épület homlokzatának a falára az idézetet, hanem azon múlik, hogy például az ön bizottságának a frakciószövetségébe tartozó alelnöke nem komcsizza le a teljes bírói kart. Szerintem ez fontosabb lenne, mint arany betűkkel bevésni az épület homlokzatára az ön által említett idézetet. Sőt, már az is, azt gondolom, fontosabb lenne, tisztelt bizottsági elnök úr, hogy ha már ez megtörtént épp a bizottság ülésén, és most épp a bizottsági ülésen történtekről számol be itt a parlamentben, akkor legalább azt mondta volna, hogy elnézést, nem így gondoljuk, elhatárolódunk ettől. Én ezt vártam volna öntől. Sajnálom, hogy ez nem történt meg sem az ön részéről, sem pedig a Fidesz vezérszónoka részéről, aki bizony kiemelt a bizottságon elhangzottakból sok mindent, ezt valahogy elmulasztotta kiemelni, pedig ettől zengett a sajtó egy héten keresztül, és talán még most is téma. És ha már itt tartunk, tisztelt képviselőtársaim, akkor ugyancsak, ami később történt… ‑ hát, Budai Gyulát ismerjük, helyére tudjuk tenni, túl nagy jelentőséget, én azt gondolom, hogy neki nem kell tulajdonítani, talán a pozíciójának igen, de neki személy szerint nem, de az, hogy a miniszterelnök sem határolódott el ettől a kijelentéstől, hanem gyakorlatilag azt mondta, hogy nem mindegyik bíró, hanem csak egy részük komcsi, hát, én azt gondolom, hogy ez nincs rendben. (Dr. Völner Pál: Ez a te értelmezésed.) Ez nincs rendben. Úgyhogy Vas Imre képviselőtársam, remélem, még hozzászól ehhez a vitához, mert ez egy fontos kérdés, ezt meg kell vitatni. Már csak azért is, mert éppen a beszámolók vitájakor hangzott el ez az ominózus kijelentés. És ha már kritika, tisztelt képviselőtársaim, akkor Darák elnök úrnak is nagy tisztelettel mondanám, hogy hát azért egypár szót vártunk volna öntől is e vonatkozásban. Megteheti ezt most is, jó lett volna, ha ez korábban megtörténik, a Kúria elnökét, azt gondolom, hogy egy ilyen kijelentés kell hogy zavarja, ugyanis a kollégáit sérti vérig, és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Úgyhogy ha már arról beszéltem, hogy kritika, akkor ezek lennének mindösszesen a kritikai észrevételeink a beszámolóval kapcsolatban és a beszámoló vitája kapcsán. Éppen ezért tehát még egyszer szeretném azt egyértelműsíteni, hogy én ezeket az általam említett eseteket most leválasztom a beszámolóról, és éppen ezért a beszámolót a maga teljességében az MSZP frakciója zárószavazáskor támogatni fogja. Köszönöm szépen a figyelmüket.
  • DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kúriaelnök Úr! Mindenekelőtt megnyugtatom önöket, hogy ne ijedjenek meg, hogy újra a Kúria 2017. évi beszámolója kapcsán úgy szólalok fel, hogy megismételném azon mondanivalómat, mint amit az imént már bizottsági elnökként elmondtam. Kifejezetten azért kívánok felszólalni, hogy rávilágítsak arra, hogy maguk a kereszténydemokraták miképp támogatják a Kúria 2017. évi beszámolóját.(9.50)Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták úgy gondolják, hogy a Kúria a 2016. évben is jelentősen hozzájárult a jogbiztonsághoz, a jog következetes és átlátható alkalmazásához, az országos szinten kialakítandó mind teljesebb ítélkezési jogegységhez.Az ítélkezési jogegység ügyét nagyban elősegítették a Kúria elnöke által kialakított joggyakorlat-elemző csoportok. Rendkívül fontosnak tartjuk azt az igyekezetet, hogy a Kúria a munkacsoportok személyi összetételét illetően újraalakításának első pillanatától kezdve arra törekedett, hogy az elemzőcsoportok munkájába minél szélesebb körben bevonja az alsóbb fokú bíróságok felkészült bíráit is, ugyanis a perek eljárásrendjéből kifolyólag a legújabb problémákkal elsőként ezek a bíróságok, illetve ezek a bírák találkoztak.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kúriának fontos szerepe van az állampolgárok tájékoztatása, az ítélkezési gyakorlat megismerhetősége és közérthetősége területén is. E tevékenység a hazai bírósági gyakorlat mellett kiterjed az európai uniós jogi, illetőleg az emberi jogok európai egyezményével összefüggő ügyekre is. Kifejezetten előremutatónak tartjuk, jó gyakorlatnak a Kúria Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Irodája által havi rendszerességgel közzétett hírleveleket, amelyek tájékoztatást adnak az Európai Unió Bírósága előtti úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntésekről, továbbá ismertetik a Kúriának az európai jogot érintő döntéseit, az Emberi Jogok Európai Bíróságának irányadó döntéseit, a kiemelkedően fontosnak tekintett döntéseket, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos határozatokat.Az állampolgárok tájékoztatása körében kiemelkedően fontosnak tartjuk a döntések lényegre törő összefoglalását, mely úgy valósul meg, hogy kiemelkedő jelentőségű ügyekben hozott ítéletekről az adott kúriai tanács elnöke köteles összefoglalót írni még a határozat meghozatalának napján, amely rövid időn belül meg is jelenik a Kúria honlapján. A legfontosabb döntésekről pedig rövid angol nyelvű összefoglalók is készülnek szintén közzététel céljából.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták az igazságszolgáltatás minőségét tekintve alapvető kritériumnak tekintik az ügyek objektív, előre meghatározott feltételek alapján történő, kötelező érvényű kiosztását a bírák között. Ez alól a Kúria sem kivétel, jóllehet a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban az ügyek elosztása tekintetében különböző módszerek alkalmazhatók a Kúriánál. Új feladatok lelkiismeretes teljesítése mellett úgy látjuk, hogy a Kúria rendkívüli figyelmet fordított arra is, hogy eleget tegyen hagyományos kötelezettségeinek, felülvizsgálati ügyek időszerű elbírálásának, amelyek szintén a jogegység rendkívül fontos eszközei.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója, éppúgy, mint az előttem felszólaló vezérszónokok, támogatják a Kúria elnökének 2016. évi beszámolóját, elfogadásra alkalmasnak találják, mert úgy gondoljuk, hogy a megfogalmazott szakmai célkitűzések mind kiválóan megvalósultak. Kérem, támogassák önök is a beszámolót. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon örülök, hogy tágabb időkeretben folytathatjuk azt a vitát, ami az Igazságügyi bizottság ülésén kialakult, bár hozzáteszem, hogy a Kúria elnökének beszámolója mindig egy olyan téma, amelyben leginkább szakmai vitát lehet folytatni. Ez örömteli is. Egyébként igaz ez a bizottsági ülésre és a parlamenti plenáris ülésre is.Természetesen van egy-két pont, amit kritikával illettünk korábban is, illetve a 2016-os évet is meghatározta, itt például a devizás ügyekre gondolhatok, de nagyon fontos, hogy amikor ezek a szakmai kritikák vagy akár szakmai dicséretek elhangzanak, akkor ebből tudjunk tanulni, közösen tudjunk tanulni, úgy a törvényhozók, mint a bírói vezetők, és a jövőben arra tudunk közösen törekedni, hogy Magyarországon egy kiegyensúlyozottabb, jobb, az alaptörvényeknek még inkább megfelelő törvényhozás és törvénykezés alakuljon ki. Darák elnök úr korábbi felszólalásaira, illetve zárszóira emlékezve bátorítva érzem magam a kritikák elmondására is, hiszen azt mondta, hogy a dicséretek mellett nagyvonalúan el kell menni. Ez egy nagyon helyes és pozitív hozzáállás, de természetesen én ettől függetlenül a pozitív gondolatokat is el fogom mondani, hogy egy teljes egész legyen az a kép, amit itt el tudok önöknek mondani.Azt is hozzá kell tennem, hogy bár jogászok és törvényhozók vagyunk, azért a nép választott képviselőiként az is egy fontos feladatunk, hogy azokat az ügyeket idehozzuk az Országgyűlés elé pozitív vagy negatív értelemben, amelyeknél úgy érezzük, hogy bár lehet jogi érveket és ellenérveket találni, de a társadalom igazságérzete a plenáris ülés termében mindenképpen kifejtésre kell hogy kerüljön, hiszen hogy a bíróságok, meggyőződésem, minél közelebb tudjanak kerülni az igazsághoz, ez büntetőügyekben még fontosabb, szokták mondani, de a polgári ügyekben ez ugyanúgy igaz lehet, bár a törvényi kényszer már kikerült, hogy a bíróságoknak az igazságot kell feltárniuk ‑ de ezt csak így zárójelben jegyezném meg. Most ezzel a kérdéskörrel itt részletesebben nem szeretnék foglalkozni. Akkor lesz a közbizalomnak minél inkább az elfogadott bázisa az igazságszolgáltatás, nemcsak az igazságszolgáltatásra igaz ez, de kifejezetten az igazságszolgáltatásra, ha a döntéseket az igazsághoz és a társadalmi igazságérzethez is tudjuk közelíteni. Ha viszont úgy érezzük, hogy a társadalom valamilyen témában esetleg még sincs jó meggyőződésen, akkor el lehet mondani azokat a kritikákat is, de úgy gondolom, hogy a száraz jogászkodás is néha félrevihet.Elnök úrnak néhány kérdést a bizottsági ülésen sikerült feltennünk, feltennem. Válaszokat is kaptunk. Én itt egy-kettőt elismételnék, és a kapott válaszra is tudok reagálni, így tovább fonva ezt a vitát. Felmerült kérdésként, lehet, hogy technikai dolog, de nagyon fontos volt pont a devizás ügyekben, hogy mi az, ami a honlapra, a Kúria honlapjára felkerül ítélet. Erre Darák elnök úr azt mondta, egy elég konkrét választ adott, hogy ez tökéletesen meg van határozva, az ítélkező tanácsok döntik el, hogy mely ítélet kerül fel a honlapra. Ezt én készséggel el is tudom fogadni, tehát ezt jómagam is így tudom, viszont itt nem is a felkerülés volt a probléma ebben az ügyben ‑ Hartai Mária tanácsa devizásoknak kedvező ítéletére gondolok ‑, hanem annak a levétele. Tehát a felkerülés… ‑ akkor valószínűleg a bizottsági ülésen én nem voltam kellőképpen pontos. Tehát az rendben van, hogy felkerült, mert felkerült ez a döntés, és örülünk neki. Itt a levétel kapcsán merült fel az a kritika, és erről is már itt, a plenáris ülésen is többször volt szó, hogy az ilyen megrendelésszagúan jött le az emberek felé, mintha a Bankszövetség kérte volna, illetőleg volt is egy levél, amit Wellmann Györgynek írt a Bankszövetség, erről is már beszéltünk sokat. Amikor az emberek elolvassák ezt, akkor nyilvánvalóan úgy érezhették, hogy ennek az ítéletnek a lekerülése egyfajta bankszövetségi kérés volt. Tehát itt a levétel volt az, ami hangsúlyozandó.Aztán volt szó a jogfejlesztő, jogegységi határozatokról, amelynek esetében továbbra is fenntartom azt, elnök úr, hogy nem elég, ha a Kúria határok között tartja, hiszen elnök úr azt válaszolta, hogy a Kúria önkorlátozást gyakorolt ezekben a jogfejlesztő, jogegységi határozatokban, és ezért ezek még egy jogállami eszköznek tekintendők.(10.00)Szerintem az elég nagy baj, ha a mindenkori kúriaelnökön és a Kúrián múlik, hogy mennyire tudja ezt határok között tartani. Tehát ebből az is kiértendő, hogy ha mondjuk, nem ő lenne a Kúria elnöke, vagy egy olyan kúriai elnök lenne, aki ezt még kiterjesztőbben értékelné, akkor adott esetben ez már az Országgyűlés hatásköreit is feszegethetné. Egyébként hozzáteszem, hogy sajnos én az erre vonatkozó szabályokat, ami ilyen formában megengedi a jogfejlesztő jogegységi határozatok meghozatalát, nem feltétlenül tartom alaptörvényszerűnek. El is mondom, hogy miért: mert nem elég véleményem szerint, elnök úr, hogy vannak döntések, és akkor a Kúria ezután hoz egy jogfejlesztő jogegységi határozatot; az elvárás az lenne véleményem szerint, hogy ezen döntések körében kerüljön sor a jogfejlesztő jogegységi határozat meghozatalára.Mi azt láthattuk, és lehet, hogy ez megint egy külső nézőpont, de én azt láthattam, és ezzel nem vagyok egyedül, hogy pont a devizás ügyekben születtek korábbi bírósági döntések, néhány, de ezek java részében az alsóbb bíróságok sokszor a devizaadósoknak adtak igazat, és akkor a Kúria minthogyha beavatkozott volna a rendszerbe, nehogy egy olyan döntés szülessen, gondolhattuk sokan, amely a kormány és a Bankszövetség megállapodásával ellentétes, beavatkozott a Kúria, és sokszor olyan jogfejlesztő jogegységi döntéseket hozott, amelyekkel akár a nagyszámú alsófokú bíróságok döntését úgy írta felül, hogy az nem következett azokból a döntésekből. Tehát nem egy jogfejlesztést, hanem tulajdonképpen az alsóbb szintű bíróságok kialakult… ‑ sőt mondhatnám azt, hogy már ki is alakult, mert sok helyen az ország más területein is tudtommal hoztak egy irányba mutató döntéseket, és ezeknek a felülírása történt meg gyakorlatilag a Kúrián. Ez viszont már szerintem mindenképpen a jogfejlesztésnek vagy a jogalkotásnak az irányába hat, ráadásul úgy, ahogy elmondtam, hogy volt egy nagyon keserű visszhangja, hiszen a kormány és a Bankszövetség döntését láthattuk benne valamilyen módon érvényesülni. Természetesen elmondtam, hogy értem azt az óriási nyomást, emberileg megértem azt az óriási nyomást, ami a Kúrián volt ezekben a napokban vagy ezekben az években, de természetesen az emberi érzékenységet itt félre kell tenni, ha jogállamiságról, Kúriáról, Alaptörvényről és törvényhozásról beszélünk. Csak és kizárólag a jogi érveknek kell véleményem szerint megfelelni akkor is, ha a bankok elkövetnek egy olyan hibát, hogy olyan szerződéseket kötnek, amelyek számukra érvénytelenséggel zárulnak, és ebből komoly káruk adódik a saját hibájukból; akkor azt bizony véleményem szerint a magyar igazságszolgáltatásnak ki kell mondania, ha ezzel a bankok jelentős ellenérzését váltják is ki. Abba most nem mennék bele, mert ezt is már a korábbi években sokszor átbeszéltük, hogy valóban érte volna akkora kár a bankokat, lévén, hogy még a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint sem jött be ‑ töredéke se ‑ annyi deviza az országba, amennyit devizahitelként beállítottak, tehát egyértelmű, hogy nem érte volna őket ekkora veszteség, de ezek már olyan politikai kérdések, amelyeket a kormánynak és a törvényhozásnak kellett volna megtárgyalnia. A Kúriának nem lett volna más dolga, mint színtisztán csak a törvényességre és a magyar törvényekre kellett volna koncentrálnia, egyébként sok esetben vagy a legtöbb esetben, hála istennek, ezt is teszik. Ezzel kapcsolatban egyébként a beszámolóban is szeretnék utalni arra a jogegységi határozatra, ami 2016-os és a devizás ügyeket érinti, ez az 1/2016. Ezt elmondtam a bizottsági ülésen, hogy bár a korábbiakhoz képest csak kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz, de azért nagyon fontosak abban a tekintetben, hogy kimondásra került, hogy abban az esetben is devizaszerződésnek minősül egy szerződés, ha a kölcsön összegét csak forintban határozták meg, de egy későbbi időpontban, a folyósításkor az kiszámítható devizában, tehát a kirovó pénznemben. Ilyen módon ezeket is szabályosnak kell elfogadni a Kúria döntése alapján, és itt a 3. pontban ‑ a részletekben van mindig, szokták mondani, az ördög, a 3. pontban ‑ kimondja a Kúria, hogy nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét az, ha ilyen módon, az 1. és 2. pontban meghatározott módon jött létre egy szerződés. Tehát az egész kifutása megint csak az, hogy érvénytelenségre ne lehessen hivatkozni, eséllyel vissza legyen nyesve az érvénytelenség kimondásának a lehetősége, ami azzal is együtt jár értelemszerűen, hogy nem tudják az adósok érvényesíteni azt a jogukat, hogy egy érvénytelen szerződés esetén az eredeti állapot helyreállításával forintalapon kelljen elszámolni. Úgyhogy, bár ez csak egy továbbvitele a korábbiaknak, de azt kell mondjam, túl nagy örömöt sajnálatos módon nem okozott ennek a döntésnek a tanulmányozása. Ezt a bizottsági ülésen idő hiányában nem tudtam kifejteni, de itt már utaltam rá, hogy ránk is, a törvényhozás irányában is egy jelentős nyomás van, és azt gondolom, ha sok ember problémáját nem sikerült megoldania se a kormánynak, se az Országgyűlésnek, se a Kúriának, se az Alkotmánybíróságnak… ‑ bár az Alkotmánybíróság döntése lehetővé tette volna, tehát itt meg kell védenem őket, egy hatékony törvényhozási és törvénykezési gyakorlat kialakulását, de ez nem történt meg, de mindenkinek a közös felelőssége, hogy ebben az esetben a devizaadósok nem nagyon érezhették úgy, hogy bárki is melléjük állt volna. Most, ebben az esetben, amikor a Kúria-beszámolóról döntünk, nekünk ezt a társadalmi elvárást, és azt kell mondjam, jogilag is, én azt gondolom, nagyrészt jogos elvárást is ide kell hoznunk és mérlegelnünk kell, amikor az egyébként pozitív, más tekintetben pozitív kúriai gyakorlatot értékeljük.Aztán továbbmennék a 22. oldalon, illetve az oldalszámozás miatt inkább úgy mondom, az 5/2016. KMK-véleményre, ezt elnök úr is elmondta, ez az adóhatóság bizonyítási terhe. Ez egy nagyon helyes és nagyon időszerű határozat. Sokszor azt érezhetjük, az adóhatóság úgy gondolja, hogy az ártatlanságot kell mindenkinek bizonyítania és nem nekik a bűnösséget. Örülünk neki, hogy ezt a Kúria ebben a döntésében itt helyre rakta, és nagyon bízunk benne, hogy ez az adóhatósági gyakorlatra is napi szinten ráhatással lehet. Azt is el kell mondjam, hogy sajnos az új adóhatósági eljárások, amelyek nemrég kerültek elfogadásra, azok pont egy negatív irányt határoznak meg abban a tekintetben, hogy amilyen bizonyítékot nem terjesztenek elő a felek, illetve az eljárás alá vont fél az eljárásban, azt a bíróság előtt sem terjeszthetik elő. Aztán ha ezt valaki megtámadja alkotmányjogi panasszal vagy egyéb módon, nem kizárt, hogy ezek a passzusok alaptörvény-elle­ne­sek ‑ szerintem könnyen lehetnek azok ‑, és ezt a Kúria hogyan fogja majd alkalmazni, ez egy másik kérdés lesz, de amit itt olvashatunk, az mindenképpen előremutató, és megköszönjük a Kúriának ezt a döntését. Elnök úr szintén utalt arra, és egy fontos kérdéskört feszeget, amikor az olyan szervezetekről beszél, amelyek tagjai, illetve olyan szervezetek tagjairól beszél, amely esetben a szervezet nem tartja be a magyar törvényeket, ez esetben ők kiemelt büntetőjogi védelemre igényt tarthatnak-e. Erre természetesen az a válasz, vagy természetesnek tűnik a válasz, hogy nem, hiszen önmaguk is megsértették a jogszabályokat. Ezzel így nagy vonalakban egyet is lehetne érteni, tehát ezzel így mint egy kijelentéssel nincsen problémám. A nagyobb baj, hogy ennél jóval cizelláltabb az eset, főleg azért, mert az Új Magyar Gárda Mozgalom is megemlítésre kerül, és tényszerűleg a beszámolóban az a mondat szerepel, hogy ezt a szervezetet a bíróság időközben jogerős határozatával feloszlatta. Ilyen nem történt. Ez van egy kúriai beszámolóban, nem tudom, hogy ezt a részt ki írta, de tényszerűleg tudvalevő, hogy egy egyesületet oszlatott fel a magyar bíróság. Nem mennék bele, a döntés megszületett, jogerős, tehát ezt már nem szeretném minősíteni. Volt egy egyesület, amelynek a tevékenysége egyébként eltért egy hasonló nevű mozgalomtól.(10.10)Az egyesületet, amely egyébként semmi törvénysértőt nem tett, felosztatta a bíróság ‑ fogadjuk el, hiszen egy jogerős döntés ‑, az egyesület beszüntette utána a tevékenységét, nem is tehetett mást, és egyébként a mozgalom is beszüntette utána a tevékenységét, és ahogy a nevéből is adódik, több mozgalom is nem jogfolytonosan, hanem az új viszonyokhoz igazodva, a törvényeket betartva és a hatályos jogszabályoknak megfelelően működött. Ezután egy ilyen helyzetben ‑ és itt ráadásul arról beszél a Kúria, hogy a tagok; ugye, itt a tagság is eléggé elmosódik, hiszen nem egy bejegyzett szervezetről beszélünk, csak egy mozgalomról, akkor a tagsági viszony is egy nehezen megfogható dolog, hogy ki ennek a tagja vagy volt tagja, tehát itt még messzebb kerülünk, tehát még aktív tagságról sem beszélünk, és akkor, ha még egy lépéssel továbbmennénk, a „vélhetően” vagy „feltételezhetően tagja” státus is szóba kerülhetne, ez viszont már kinyit olyan kapukat, ami szerintem már jogállamisági kérdéseket feszeget, hiszen ha valakit, mondjuk, azért ér sérelem, mert ráfogják, hogy egy mozgalom tagja, amelynek egyébként nem is tagja, amely egyébként be sincs jegyezve, amelyet egyébként így feloszlatni sem tudott a bíróság, ez esetben milyen módon tudja a magyar igazságszolgáltatás megvonni tőle a kiemelt védelmet. Értem én, és lehet erre azt válaszolni ‑ és ez a természetes válasz is ‑, hogy az adott bíróságnak kell ezt eldöntenie egy konkrét ügyben, csak a félelmeim azért állnak fenn, hiszen ha a Kúria beszámolója egy ténybeli tévedést tartalmaz, akkor ezután a bíróságok is könnyen tévedhetnek a tények irányában.Néhány oldalt lapozva ‑ hullámzó módon a dicséretek és a kritikák követik egymást -: a gyülekezési törvényben a 48 órás jogvesztő határidő kimondása, ami arra vonatkozik, hogy ha a rendőrség 48 órán belül egy rendezvényt nem tilt meg, akkor azt már nem is tilthatja meg, csak a helyszínen felmerült jogsérelmek mérlegelésével, tehát előzetesen ezt nem teheti meg, ez is egy előremutató, a törvényekből következő és mindannyian úgy gondolhatnánk, hogy a rendőrség számára is egyértelmű gyakorlat kellett volna hogy legyen, úgy tűnik, hogy nem volt az, és a Kúria itt ezt helyre tette, amit szintén köszönök. Ez sok esetben egyértelművé teszi, hogy a rendőrségnek mi a feladata, és ezt e feladatát pontosan mennyi időn belül kell ellátnia. A végére szeretnék szintén egy-két pozitívumot, bár itt is említettem jó néhányat. Hozzáteszem, hogy bár az MTI-hírben úgy jelent meg, hogy én az egész polgári szakágat minősítettem a Kúrián, ez természetesen nem így van, hiszen, amiket felsoroltam, ebben is vannak polgári ügyek, illetve polgári döntések is születtek nagyon kiválóak, de mindenképpen a polgári szakágnak vannak olyan döntései, főleg devizás ügyben, amelyek nagyon súlyos kritika tárgyává tehetőek, tehát ez így pontos, hogy egy-két esetben látom a pozitív irányokat, más esetben viszont ezt ki kellene javítani.Ami viszont mindenképpen fontos és meg szeretném említeni ‑ és én is köszöntöm itt Kónya István elnökhelyettes urat ‑, hogy született büntető szakágban egy-két nagyon fontos döntés, amit mindenképpen el kell mondani; ha valaki követi a plenáris ülést, ha már képviselőtársaink ilyen kis számban követik, de tudom, hogy az állampolgárok és a sajtó részéről is jó páran követik ezeket az üléseket. Tehát történt egy-két olyan döntés, ami viszont a társadalom igazságérzetével is és a jogszabályokkal is egybevág, és jómagam és a média is, azt kell mondjam, hogy örömmel fogadta. Kettőt emelnék ki, egyrészt a tolvajüldöző eseteként elhíresült esetet, ahol azt kell mondjam, hogy az ügyészség megint leszerepelt, a Kúria meg hál’ istennek újra helyre tette a dolgot. Az alsóbb bíróságokon vegyes ítéletek születtek, és szerintem kristálytiszta jogi logikával került kimondásra ‑ tehát itt nem kellett eltérni természetesen a jogszabályoktól, csak a jogszabályokat betartani ‑, hogy abban az esetben, ha valakitől ellopnak egy értéktárgyat, de ez nem került ki a közvetlen környezetéből, nem került ki abból a körből, hogy ő még ezt visszaszerezheti, akkor a lopás büntetőjogi tényállása ebben az esetben nem befejezett. Tehát az, ha valaki kergeti, üldözi az elkövetőt, és adott esetben az elkövető nem betartva a szabályokat ebben az esetben motorjával balesetezik, és az egyik elkövető életét veszti, akkor ne már a kirabolt, illetve, hogy pontos legyek, itt a lopás áldozatává vált egyénnek kelljen többéves bírósági procedúrát elviselnie ‑ és egyébként ez önmagában is egy megterhelő dolog ‑, és különböző váltakozó ítéleteket, ha jól emlékszem, elítélő és felmentő ítéleteket elszenvednie, hanem ebben az esetben az elkövetőnek kelljen a felelősséget viselnie. Talán itt még egy példát is hallottunk, hiszen az ügyészség, amely, ahogy mondom, sajnos újra leszerepelt, mert ők mindig szeretnek valakit elítélni, ha ártatlan, ha bűnös, ez sajnos sok esetben így van, nagyon kevés eset az, amikor az ügyészség azt mondja, hogy hoppá, rájöttem, hogy amit eddig csináltunk gyakorlat, az nem jó, és a társadalmi igazságérzet és a jogszabályok mást támasztanak alá; nos, az a hivatkozás sem állt meg, hogy ha rendőr valamit nem tehet meg, akkor egy kirabolt vagy egy bűncselekmény áldozata azt miért teheti meg. Talán valami példát is, nem tudom már, hol olvastam, hogy valaki bezárt egy autó csomagtartójába egy elkövetőt, úgy tartotta vissza ‑ ugye, megvan a jog, hogy a rendőrség kiéréséig ezt megtegye ‑, és nyilván a rendőr ezt nem teheti meg, viszont egy állampolgártól nyilvánvalóan nem várható el, hogy mindenben ismerje egyrészt a rendőrségi szabályokat, másrészről meg nyilvánvalóan sokkal rosszabb helyzetben van, mint egy rendőr, akár fizikális, akár jogi értelemben, illetőleg mindig az elkövető van helyzeti előnyben, és ezt abszolút alá lehet támasztani.Még egy ügy, ami szintén egy elhúzódó ügy volt, és nagyon helyesen sikerült pontot tenni a végére, ez a jogos védelem ügye, egy olyan ügy, amelyben szintén az alsó fokú bíróságok ellentmondásosan alkalmazták nemcsak a törvényeket, a jogos védelem szempontjából hozott új büntetőjogi szabályokat, hanem a Kúria jogegységi határozatát is, amelyet korábban hoztak meg, és én egyébként üdvözöltem, mert egy előremutató, nagyon jó jogegységi határozat volt, és úgy tűnik, hogy az alsóbb bíróságok ezt nem kellőképpen alkalmazták, miközben a jogegységi határozat száz százalékig a büntetőjogi szabályok talaján állt, és abszolút fel sem merült, hogy ezeket félre kelljen tenni, ezt nem alkalmazták; ebben az esetben is kimondásra került, hogy a jogos védelmi helyzetben lévőt, ha megállapításra kerül a jogos védelmi helyzet, innentől kezdve fel kell menni, illetve jó esetben eljárás alá sem kellene vonni az elkövetőt. Ebben az esetben is a Kúria egy olyan döntést hozott, amely helyrerakta ezeket a kérdéseket, és bízunk benne, hogy ha már a jogegységi döntés nem volt elég, akkor ezek az egyedi ügyben hozott döntések el fogják hozni azt, hogy tényleg megváltozik a bírói gyakorlat. Tehát azt kell mondjam, hogy lehet a jogegységi döntéseket is, illetve az egyedi bírósági döntéseket is jól és hatékonyan alkalmazni, ezt a büntetőjogi szakágnál láthattuk. A polgárinál is szívesen láttuk volna, de ez ott nem minden esetben valósult meg. Úgyhogy lezárva a hozzászólásomat, meg szeretném köszönni elnök úr, elnökhelyettes úr és az összes, Kúrián dolgozó bíró és egyéb funkcióban dolgozók munkáját. Kívánunk a jövőben is hatékony eljárást, a magyar jogszabályoknak megfelelő és a magyar jogot a bíróságok joggyakorlatában is megfelelően ellenőrző és felügyeleti fórumként való működést. Egyébként a tartózkodásunk ‑ a bizottsági ülésen is jómagam voltam, aki a tartózkodó szavazatot leadta ‑ jórészt, amit elmondtam, még az áthúzódó devizás ügyeknek köszönhető, mert nem mehetünk el a mellett a társadalmi és jogi viszonyrendszer mellett, ami kialakult, de természetesen, amiket elmondtam pozitív hozzászólásokat, ezzel együtt kérem elnök urat, hogy ezt így csomagban kezelje, és ilyenformán tudjuk leadni a szavazatunkat. S ahogy mondtam: jó munkát kívánunk! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)(10.20)
  • GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A XXI. század elején Európában olyan időszakot élünk, ahol a gyorsuló nemzetközi, gazdasági, jogi, politikai és környezeti változásokra gyors és megfelelő választ kell adni az államnak ahhoz, hogy az állampolgárok számára biztonságot, tisztességes megélhetést és az életminőségükben előrelépést biztosítson. Az elmúlt években hazánk javuló válaszkészsége dinamikus törvényalkotással járt együtt, amely a bírósági rendszer elé is kihívást támasztott. A Kúria elnökének 2016. évi beszámolójában fontos intézkedésnek tartom, hogy tavaly sikerült felállítani a Kúria konzultációs testületeit, ugyanis a jogrendszer folyamatos és jelentős mértékű változásai miatt a hagyományos szemléleten változtatni kellett.A törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátása már nem volt elegendő, hanem aktív és kezdeményező szerepvállalásra volt szükség az olyan kötetlen fórumok kialakításában, amelyek által megismerhetővé válnak az ország különböző pontjain ítélkező bírák problémái, illetve az állampolgárokat foglalkoztató gyakorlati problémák. A joggyakorlat-elemzések eredményei közül szeretnék kiemelni kettőt, amelyeket Darák elnök úr az Igazságügyi bizottság előtti beszámolójában is említett. Fontosnak tartom az egyes alapjogokat sértő bűncselekmények bírói gyakorlatának vizsgálatát. Eszerint megállapításra került, hogy nemcsak a kisebbséghez, de a többséghez tartozó egyének is lehetnek gyűlölet motiválta támadások sértettjei. Megállapításra került továbbá az is, hogy egy szervezet tagjai csak akkor élvezhetnek kiemelt büntetőjogi védelmet, ha a törvényes keretek között fejtik ki a tevékenységüket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
  • DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Meg kell mondanom, hogy az elmúlt évben is és az idén is a Kúria elnökének a beszámolóját azzal a jó érzéssel hallgattam végig, hogy egy önálló hatalmi ág magabiztos, nyugodt és higgadt beszámolójával találkozunk; egy olyan beszámolóval, amely a tényekre szorítkozott és a tényekről szólt. Ez napjainkban és ebben a meglehetősen hányatott világban már önmagában is egy jelentős eredmény. De jelentős eredmény az is, tisztelt Ház, hogy a Kúria nemcsak hogy a támadásokra nem reflektál, hanem kifejezetten a magabiztosságával megadja azt a nyugalmat, amelyre feltétlenül szükség van az igazságszolgáltatás során. Amivel külön szeretnék foglalkozni, érintette ezt az elnök úr is: a jogegységi tanács és a jogegységi határozatok kérdésével. Ebben a Házban valószínűleg én vagyok az, sőt egészen biztos, aki az igazságügy területén egy sokkal régebbi időszakra tud visszatekinteni, mint a maiak, és biztonsággal állíthatom, hogy már abban az időszakban is a Legfelsőbb Bíróság döntései nemcsak hogy segítették az alsóbb bíróságoknál működő bírák, ügyvédek, ügyészek munkáját, de ez kifejezetten pótolhatatlan volt. Egy idő után minden törvényhozásnál előfordulnak azok a fajta anomáliák, ahol egymással nehezen összeegyeztethető megállapítások vannak, amelyek eldöntésénél egy bírónak valahol sokkal szélesebb látókör és sokkal szélesebb rálátás kell, mint amennyi esetleg egy helyi bíróságon adott. Ezt pótolja és meggyőződésem szerint kisegíti ez a döntés. Ennél is fontosabbnak tartom itt a következőt. Jól látható az a mértéktartás ‑ és én azt javaslom, hogy ez a jövőben is maradjon meg ‑, amely nem viszi el ezeket a döntéseket a precedensjog bevezetése és a precedensjog megjelenése irányába, ugyanakkor megadja azokat a támogatásokat és támpontokat, amelyek nélkül nagyon nehéz egységes döntéseket hozni. Én nem fogok konkrét példákat előhozni, mint amiket itt egyik képviselőtársam elmondott. Én úgy gondolom, a bíróságnak általában erre kell törekednie, hogy ezek a döntések egységesek legyenek, minden bíróságon azonos elvek érvényesüljenek. Még egy olyan téma van, ami miatt én ma szót kértem, ezt is érintette az elnök úr, és ez a kommunikáció kérdése. Elégséges a kommunikáció, sok a kommunikáció, egyáltalán mennyire kell a kommunikáció? Én azt gondolom, hogy a bíróságoknál azt a mértéket és léptéket megtalálni, amely a közvélemény számára még nemcsak elfogadható, hanem kellő tájékoztatást is ad, ugyanakkor nem megy túl azon a határon, amely a bíróságokra nézve és erre a hatalmi ágra különösen kötelező, nevezetesen hogy semmiképpen ne sértse azokat az ügyben szereplő személyeket, konkrétan azokat az ügyeket, amelyekről szó van, én azt gondolom, hogy itt lehet bizonyos lépéseket tenni. Ez a kommunikáció, amit ma kapunk, meggyőződésem szerint mértéktartó, esetenként talán azért szűkszavú egy kicsit, mert nem kíván olyanfajta területekre elkalandozni, egyébként nagyon helyesen, ami esetleg az ítéletnek már nem volt része. Ugyanakkor azt hiszem, a magyarázatokban lehet és van szükség egyfajta olyan egyszerűsítésre, amely azoknak az embereknek a számára is áttekinthető és világos, akik a jogban járatlanok. Az esetek többségében ugyanis arról van szó, hogy a félreértéseket, zavarokat a közvélemény tekintetében az okozhatja, ha nem értik magát a kommunikációt sem. A kommunikációnkban tehát ez a fajta felelősség, én azt gondolom, jelentős és fontos. Mindezt azonban talán nem mondtam volna ma el, ha nem hangzik el egy olyan javaslat itt az általam egyébként nagyra becsült Bárándy képviselő úr részéről, amely valami olyasmiről beszélt, hogy konzultáció ‑ talán a két hatalmi ág között, vagy a bíróságok és a parlament között? Ha nem, akkor képviselők és a bíróságok között? Nehéz ezt megmondani, mindenesetre én a magam részéről nem tartanám szerencsésnek. Nagyon határozottan az a véleményem, hogy ha a hatalmi ágaknak egymással érintkeznie kell, azoknak meg kell legyenek azok a formái, amely formai keretek között ezek megtörténnek; és ezek a formai keretek rögzítettek kell hogy legyenek.Nem szabad egy olyan helyzetet teremteni, ahol a legkisebb kétely vagy aggály merül fel, hogy a két hatalmi ág valamiféle olyanfajta konzultációkat folytat, amely túlmegy az alkotmányos és a törvényes kereteken. Ennek az elkerülése meggyőződésem szerint feltétlenül szükséges, és a mai keretek elégségesnek látszódnak ahhoz, hogy a bíróság függetlensége is megmaradjon, és a törvényhozás is tegye a maga dolgát. Még egy mondat erejéig visszatérve a bírói egységi döntésekre. Kérem szépen, vannak olyan helyzetek, amikor ez világos, és ezt a törvényhozás némi önkritikájával kell mondanom, amikor egy bírói döntés nem segíthet azon a helyzeten, ha törvényi hiányosság van. És ha törvényi hiányosság van, akkor különösen fájdalmas és rosszízű dolog, ha a bíróság irányába próbálunk mutogatni, mert ebben az esetben a törvényhozáson van a feladat, és meg kell hozza azokat a döntéseket, amelyek alapján a bíróságok már egyértelmű és világos döntéseket tudnak hozni. Meggyőződésem szerint ezt senkire áthárítani nem lehet. Még egy rövid mondat azzal kapcsolatban, ami miatt ma döntően szót kértem. Engem mélységesen felháborított, hogy egy olyan lapban, amit ingyen osztogatnak, megjelent egy hirdetés, amely hirdetés a következőket tartalmazza, valamiféle, azt mondom, hogy politikai show-ként, éspedig nem akárhol, hanem munkahelyhirdetés címén. (10.30)„Magyar bírói testületekbe keresünk főállású bírókat, akik képesek a lojális munkavégzésre, irányított csapatmunkára, kreatív jogértelmezésre. Jogi végzettség hiánya nem akadály.” A többit nem olvasom fel, mert az még penetránsabb.Kérem szépen, azt, hogy ez egy hiba folytán jelent meg vagy milyen okból jelent meg, én meg nem tudom mondani, de személy szerint, mint a parlamentben a legnagyobb frakció tagja, a legmélységesebben visszautasítok minden ilyenfajta kezdeményezést. Kérem szépen, ez a történet nem arról szól, hogy valaki jópofa volt. Ez a történet arról szól, hogy egy olyan önálló, független ágat, mint a bírói kar, mélységesen megsért, és föltételezem egy olyan személy, akinek az IQ-ja alighanem valahol a pad alatt is aligha lenne megtalálható.Kérem tisztelettel, azért világossá kell tenni, hogy az a frakció, amelyhez mi tartozunk, a hatalmi ágak szétválasztásának, a hatalmi ágak önálló működésének, annak a teljes mértékű támogatásának… ‑ és ezt a miniszterelnök többször kifejtette egyértelműen. Lehet itt mindenféléket félremagyarázni, de azok a nyilatkozatai, amelyek erről szólnak, félreérthetetlenek. (Dr. Staudt Gábor: Csak a cselekedeteket kell nézni, Béla!) Én azt gondolom, hogy ez a szellem az, amely át kell hassa ezt az egész mai tárgyalásunkat, megbeszélésünket, a beszámolókat. Én a magam részéről a beszámolót egyébként messzemenően támogatom. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Turi-Kovács képviselőtársam felszólalására szeretnék néhány pontban reagálni. Kezdem azzal, hogy szerintem a miniszterelnökről ebben a vitában ne beszéljünk, meg az ő bíróságokhoz való hozzáállásáról, mert az, mondjuk úgy, hogy érdekessé fogja tenni akkor a vitát, én meg ezt nem szeretném. A másik, ami a hatalmi ágak elválasztását illeti, tisztelt képviselőtársam, persze, abban egyetértünk elvi szinten, hogy ennek meg kell valósulnia, ennek érvényesülnie kell egy jogállamban. Azonban a hatalmi ágak elválasztása nem jelenti a kapcsolattartás hiányát, képviselő úr. Azt tudom mondani önnek, hogy még az informális kapcsolattartás hiányát sem jelenti. Én azt gondolom, hogy meg kell tudni annyira bízni a törvényalkotóban, a törvényalkotó képviselőjében és a bíróságok vezetésének a képviselőiben, hogy azt feltételezzük, hogy itt nem konkrét ügyekről fognak majd vitatkozni egymással, hanem igenis arról, ami a dolguk.Egyébként megjegyzem, tisztelt képviselő úr, hogy én még csak erről sem beszéltem ‑ de ha már itt tartunk, akkor nekem ez az álláspontom, és ez volt mindig is ‑, hanem arról beszéltem, hogy az országgyűlési törvény… ‑ merthogy ön azt mondja, hogy rögzítettnek kell lenni ennek a kommunikációnak. Rögzítve van, bizony ám, az országgyűlési törvény 98. §-a rögzíti azt, hogy ennek a kommunikációnak meg kell lennie. Meg kell lennie, kötelezően, képviselő úr, oda van írva, olvassa el, legyen szíves! Én erre az esetre utaltam. Ettől persze egy elválasztandó elméleti kérdés az, hogy egyébként az informális kapcsolattartás jó vagy nem. De az, amiről én beszéltem, a törvényben rögzített kapcsolattartást jelenti. Szeretném azt mondani, hogy akár még az informális kapcsolattartás is vagy ez a formális, amiről beszélünk, a jogrendszer stabilitását segíti elő. Hadd mondjak egy példát önnek, képviselő úr: ha valamilyen probléma van a jogértelmezéssel, akkor talán egyszerűbb az, hogyha konzultál, mondjuk, a kormány képviselője, a törvényhozó képviselője akár egyébként egy törvényben meghatározott fórumon a bíróságok képviselőjével, és megkérdezi, hogy nem volna‑e érdemes itt valami jogegységi álláspontot kialakítani, nyilvánvalóan nem arról, hogy az mi legyen, csak hogy legyen, mint hogy rögtön törvényt alkot. Szerintem a jogrendszer stabilitását ez igenis szolgálja. Ez a fajta kapcsolattartás tehát szerintem kifejezetten üdvös és dolgunk, és ez semmiben nem sérti a hatalmi ágak elválasztását. Tudja, mi sérti, képviselő úr? Az, amikor konkrét ítéletek kapcsán a jogalkotó vagy a politikusok megfogalmaznak elvárásokat a bíróságokkal szemben, vagy konkrét bírói ítéleteket minősítenek, hogy az szerintük jó‑e vagy nem, hibázott‑e a bíróság vagy nem, mi lenne a dolga a felsőbb bíróságnak vagy mi nem. Ez sérti! Sajnos, ebből elég sok volt az önök oldalán az elmúlt időszakban. Azért mondom még egyszer ezt, mert ha elméleti és elvi alapon vitatkozunk, és a jogrendszer stabilitása érdekében, javítása érdekében folyik ez a konzultáció, akkor igenis annak van helye a magyar közjogi rendszerben. Mutasson rá bárhova, ahol ez tiltva van; mutassa meg azt a törvényhelyet, amely ezt tiltja! Szerintem semmi. Úgyhogy én mélységesen nem értek egyet önnel, képviselő úr, szeretném mondani.Azt viszont szeretném kérdezni, mert láttam, hogy szólásra jelentkezett, ez egy helyes dolog, itt a helye a vitának, hogy hol jelent meg ez, amire ön hivatkozott, ez a hirdetés vagy cikk, vagy bejegyzés, vagy írás, csak érdekelne azért, mert ha ez így van, ahogy ön elmondta, akkor szeretnék csatlakozni az ön elhatárolódásához. Köszönöm szépen. (Dr. Turi-Kovács Béla felmutat egy iratot.)
  • DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Igen, köszönöm. Nagyon rövid leszek. Hacsak nem szándékosan, mert annál azért többet gondolok Bárándy képviselő úrról… ‑ éppen arról beszéltem, hogy a törvényi kereteken túlmenő, azzal a fajta konzultációval, ahogyan én értettem a fölszólalást, az az, amivel én nem értek egyet. A vitának ezt a részét tehát itt akár le is zárhatjuk. Meggyőződésem ugyanis, és akkor ennyivel egészíteném ki a saját álláspontomat, nem véletlen az, ha már a Kúriáról itt szó esett korábban is, és történelmi összefüggésben, hogy még a királyi táblánál, a hétszemélyes táblánál évszázadokon keresztül arra is ügyeltek, hogy a protestánsok és a katolikusok száma azonos legyen, mert nyilvánvaló volt, hogy ha bármelyik oldalon bizonyos tekintetben elbillenés van, akkor a politikus már csak olyan, legyen az 100, 200 vagy 300 éve, teljesen mindegy, hogy innentől kezdve a politika talajára tévedhet akkor is, amikor konkrét ítéletről van szó. Az meg nem lenne szerencsés.Következésképpen azt gondolom, hogy a törvényi feladatok azok, amelyek elő vannak írva, azokat kell betartani, és azt hiszem, akkor a bíróságok működése is szavatolt.
  • DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvalóan nem azért hangzottak el azok az észrevételek a beszámolómmal kapcsolatban, hogy azokra én most a plenáris ülésen választ adjak. Ahogy az előző években, most is feldolgozzuk ezeket az észrevételeket, és a Kúria munkájában szeretnénk hasznosítani.Valóban, a korábbi években mindig hangsúlyoztam, hogy a kritikák számomra fontosabbak, mint az elismerő szavak. El kell azonban mondanom, hogy az idei évben kivételesen sok elismerő szó hangzott el a Kúria működésével kapcsolatban, amit külön szeretnék megköszönni, és szeretném jelezni, hogy ezeket az elismerő szavakat közvetíteni fogom a bírótársaim számára, akiknek a munkája nagyrészt megteremtette ennek az alapját. Tehát bírótársaim nevében is köszönöm az elismerő szavakat, és köszönöm azokat a kritikai megjegyzéseket, amelyek segítenek bennünket abban, hogy a jövő évben még körültekintőbben végezzük a munkánkat.(10.40)Szeretném jelezni, hogy az Igazságügyi bizottság elnökével, Vejkey Imre képviselő úrral szeretnék majd beszélni arról, hogy a Bárándy képviselő úr által tett javaslat valamilyen módon teljesíthető‑e vagy sem. (Dr. Bárándy Gergely: Köszönöm szépen.)Szeretném jelezni azt is, hogy Staudt Gábor képviselő úrral, úgy tűnik, másként olvassuk a jogegységi határozatokat. Az általa említett 1/2016. PJE. számú jogegységi határozat 3. pontja kifejezetten a devizaadósok javára szolgáló értelmezést tartalmaz, amikor a bankok által egyoldalú jognyilatkozatnak tekintett okiratot egyszerűen a szerződés létrejöttét és annak módosítását vagy megszüntetését eredményező alakító jogként nem ismeri el a jogegységi határozat.Végül szeretnék szóba hozni egy olyan kérdést, amely részben a bizottsági ülésen is elhangzott, részben azonban van aktuális tartalma is. Mind Vejkey Imre képviselő úr, mind Vas Imre képviselő úr érintette a bizottsági meghallgatás során az ügyelosztás rendszerét. Az utóbbi időben jó néhány olyan sajtóvélemény fogalmazódott meg a nyilvánosság előtt, amely kúriai bírói tanács, illetve kúriai bíró személyével összefüggésben elfogultsági gyanút fogalmazott meg. És ennek az elfogultsági gyanúnak a kezelését összefüggésbe hozták ezek a sajtóvélemények a kúriai elnök hatáskörének gyakorlásával. Ez az összefüggés nem valós. A Kúria az ügyelosztási rend meghatározásával nem kezelhet elfogultsági kérdéseket. A Kúria ügyelosztási rendje kollégiumi és bírói tanácsi vélemény alapján alakul ki minden évben december 10-ig. Ez, ahogy a korábbi években, ebben az évben is, folyamatban van, és meg fog történni. Azonban, ha egy bíróval szemben elfogultsági gyanú merül fel, akkor azt az adott peres eljárásban, a létező és törvények által szabályozott eljárási rendben kell érvényesíteni. Ez két módon történhet. Vagy a bíró jelenti be, hogy úgy érzi, nem tud elfogulatlanul ítélkezni az ügyben, és ebben az esetben ezen nyilatkozata alapján a bíróság másik ítélkező tanácsa jár el, vagy pedig igazgatási jogkörben a kollégiumvezető másik tanácsot jelöl ki az ügy elbírálására. A másik megoldás pedig az, hogy ha a peres fél álláspontja szerint az ügy tárgyilagos elbírálása az eljáró tanácstól nem várható, az eljárási szabályok lehetővé teszik kizárási kérelem előterjesztését. Ezt a kizárási kérelmet pedig az adott bíróság másik tanácsa bírálja el.Tisztelt Országgyűlés! Ezen kiegészítéssel, megköszönve az önök észrevételeit és a Kúria tevékenysége iránt tanúsított figyelmüket, továbbra is kérem a beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
  • DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül pozitívnak tartom ezt a vitát, amely most a Ház előtt lezajlott. Egyrészt azért, mert úgy gondolom, hogy valamennyi parlamenti frakció, aki vette a fáradságot, eljött és felszólalt ezen a reggelen a Kúria elnökének 2016. évi beszámolója kapcsán, pozitív véleményeket fogalmazott meg. Pozitív véleményeket fogalmazott meg akkor is, ha adott esetben nem támogatja, hanem tartózkodni fog majd a végén a szavazáskor. Bárándy Gergely képviselőtársam felvetett egy beszólást tulajdonképpen, ami a bizottsági vitán történt. Tehát tisztázni kell azt a tényt, hogy ez nem a vita rendszerében, egy strukturálisan, logikusan valamilyen kérdésre adott válasz volt (Dr. Bárándy Gergely: Csak egy őszinte vélemény!) az egyik képviselőtársunk részéről, hanem mellékesen vitatkoztak Bárándy Gergely képviselőtársam és az egyik alelnök úr. Én rájuk is szóltam, hogy figyeljenek az előadóra, talán éppen a Kúria elnöke volt akkor az előadó, de lehet, hogy Handó Tünde, már… (Közbeszólások: Polt Péter! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Polt Péter. De nem is hallottam, amit Gyula mondott!) Polt Péter legfőbb ügyész úr volt; ugye, többeket hallgattunk akkor meg. Tehát Polt Péter legfőbb ügyész úr volt. Én nem is hallottam azt (Dr. Bárándy Gergely: Én sem!) és többen közülünk, a mellettem ülők közül sem hallották (Dr. Bárándy Gergely: Én sem!), Bárándy Gergely képviselőtársam sem hallotta, Vas Imre képviselőtársam sem hallotta azt, amit alelnök úr mondott. Úgy gondolom azonban, hogy amit ezzel kapcsolatban a Ház előtt is mondtunk, az egyértelmű: nagy tisztelettel vagyunk a Kúria működése iránt, és úgy gondoljuk, hogy független bírák végzik a munkájukat és kiválóan. Ezért is fogadjuk el a 2016. évi beszámolójukat. Egyébként, ha ezt nem így gondolnánk, nem fogadnánk el. Úgy gondolom, az az alelnök úr is ‑ én tudom, mert láttam ‑ igennel szavazott arra, hogy elfogadja a Kúria munkáját. Tehát abban az esetben, ha ez tényleg így hangzott volna el, ilyen körülmények között, ebben a kontextusban, akkor nemmel szavazott volna a Kúria 2016. évi tevékenységének elfogadására, azonban igennel szavazott. (Dr. Bárándy Gergely: Nagy erő a frakciófegyelem!) Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy támogassák továbbra is a beszámolót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Most megadom a szót Vejkey Imre úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének, aki mondanivalóját szintén az emelvényről ismerteti. Parancsoljon, bizottsági elnök úr, fáradjon föl! Köszönöm szépen. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, bizottsági elnök úr. Tisztelettel kérdezem Völner Pál államtitkár urat, hogy a kormány nevében kíván‑e most szólni. (Dr. Völner Pál: Köszönöm, nem.) Most nem kíván szólni. Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képvi­selőcsoportjának vezérszónoka Vas Imre képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Bárándy Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.(9.40)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Vejkey Imre képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Staudt Gábor képviselő úr következik. Képviselő úr, parancsoljon, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség kétperces felszólalásokra és további képviselői felszólalásokra. (Nincs ilyen jelzés.) Kettőperces felszólalásra senki nem jelentkezett, így rendes felszólalásokkal megyünk tovább. A Fidesz képviselőcsoportjából Gelencsér Attila képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője kért szót. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak a Fidesz képviselőcsoportjából Turi-Kovács Béla képviselő úr, a Ház doyenje jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra jelentkezett az MSZP képviselőcsoportjából Bárándy Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Turi-Kovács Béla képviselő úr kért szót, de tisztelettel arra kérem, hogy csak ismertesse és ne mutassa mindazt, ami ott van előtte, mert akkor kimeríti az előre be nem jelentett személtetés hibáját (Dr. Staudt Gábor: Százezer lesz!), ami szankciót von maga után. De úgy gondolom, hogy képviselő úr rutinja lehetővé fogja tenni azt, hogy megismerjük ezt a sajtóterméket, amelyben ez az ominózus hirdetés megjelent. Turi-Kovács Béla képviselő úré a szó. Képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem önöket, kíván‑e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az együttes általános vitát lezárom. Most a beszámoló, illetve a határozati javaslat előterjesztőinek zárszavaira kerül sor. Elsőnek megkérdezem Darák Péter elnök urat, hogy kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Kíván. Megkérdezem: a pódiumról? (Dr. Darák Péter: Igen.) Vagy a helyéről? A pódiumról kíván. Megvárjuk, míg elnök úr ide feljön. Elnök úr, 30 perc a vitában az időkerete. Parancsoljon, elnök úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Most megkérdezem Vejkey Imre képviselő urat, az Igazságügyi bizottság elnökét, hogy kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Vejkey Imre: Igen.) Kíván válaszolni. Parancsoljon, bizottság elnök úr, öné a szó.