• DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. (Dr. Legény Zsolt: Elvileg!) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria. A Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A bíróságok központi igazgatásának feladatát az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi, az Országos Bírói Tanács pedig felügyeli a bíróságok központi igazgatását. A bírósági szervezetre vonatkozó törvényből idéztem. Ez a törvény, amely ebben a parlamentben született, és az Alaptörvény egyértelműen eligazítást ad arról, hogy mi a Kúria és mi az Országos Bírósági Hivatal feladata. Darák elnök úrral egyébként úgy is szoktuk jelképezni ezt a viszonyrendszert, hogy a Kúria a világítótorony, amely a fényeivel mutatja a tengeren hánykolódó hajósok számára, hogyan érhetnek partot, illetve hol hajózhatnak biztonságosan, tehát milyen lehet az ítélkezés tartalma; az Országos Bírósági Hivatal dolga pedig az, hogy egyáltalán ez a szervezet működőképes maradjon.(10.50)Mert a bírósági szervezetbe évente másfél millió ügy érkezik. Ez több millió embert jelent, akik felperesként, alperesként, vádlottként, tanúként vagy szakértőként kerülnek a bíróságokkal kapcsolatba. 11 ezer dolgozó fogadja az ügyfeleket 185 épületben, és 2018-ban már 118,5 milliárdos költségvetéssel kell gazdálkodnunk. Hihetetlenül nagy feladat, hogy ennek a rendkívül nagy szervezetnek a működőképessége, az üzemszerű működése egyáltalán biztosítható legyen. S az is nagyon fontos, hogy ezzel együtt a bírósági szervezet megőrizze a hagyományait, ugyanakkor pedig megfeleljen a XXI. század kihívásainak. Ezért is van az, hogy a bírósági menedzsmentben, igazgatásban olyan, egyébként a jó állam működéséből vagy akár a privát szférából ismert igazgatási, menedzselési módszereket is használunk, mint a szolgáltatói modell, az ügyfélközpontúság, az elégedettségmérés, a projektek indítása vagy a kísérleti, másképpen fogalmazva pilot programok. Természetesen ahány ember, annyi nézőpont, annyi megközelítés. Egy magas hegyet is több felől szemlélünk, több út vezethet fölfelé, de a cél közös: feljutni a csúcsra. Ahogy Eötvös József írta: minden hegy csúcsban végződik, emelkedjetek bátran, s kik kiindulva a hegy alján távol álltatok egymástól, fenn a tetőn találkozni fogtok. A bírósági szervezet igazgatásának stratégiai céljait 2012-ben határoztuk meg, és ezeknek a céloknak a helytállóságát az elmúlt hat évben még senki nem kérdőjelezte meg. Mik ezek a célok? A legfontosabb, amiért egyáltalán a bíróságok léteznek, hogy legyen időszerű és magas színvonalú, megalapozott ítélkezés a független bírók által. De hogy ez legyen, ahhoz kell, hogy az emberi erőforrásokkal jól gazdálkodjunk, hogy a tárgyi erőforrásokat jól hasznosítsuk. A következő, a negyedik stratégiai célunk az, hogy a bírósági szervezet integritását őrizzük, az ítélkezési és igazgatási munka legyen átlátható, az igazgatás pedig kiszámítható is. A bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése a következő célunk. Tekintettel a rengeteg jogszabályra is, bírónak lenni egy élethosszig tartó tanulást jelent, nagyon fontos tehát, hogy a képzés fókuszpontba kerüljön, és a többi hivatásrendekkel együtt dolgozzunk ezen. Nincs arra mód, hogy a 2016-os beszámolót, amely még terjedelmesebbre sikerült, mint az elmúlt évi, részletesen bemutassam, ezért néhány területet szeretnék kiemelni, mindenekelőtt a legfontosabbat, ami számokban is megmutatható, a magas színvonalú és időszerű ítélkezést. Ez egyet jelent a jó igazságszolgáltatással. A jó igazságszolgáltatás a jó állam része. A bírósági szervezet működésének a hatékonysága az államszervezet működésére is kihat. De hogyan lehet mérni az igazságszolgáltatás hatékonyságát? Amikor a jó igazságszolgáltatás mutatóiról beszélünk, akkor objektív mérőszámokat kell és lehet keresnünk, hiszen mindent így mérünk, ami körülöttünk van, ami fontos. Így mérik a sportolók teljesítményét, így mérik a különféle autók teljesítményét, a fogyasztást, a lóerőt, és a bíróságok teljesítményére is vannak hazai és nemzetközi sztenderdek, amelyek alapján sorrendeket, rangsorokat lehet kialakítani. A hazai statisztikából egyértelműen az látszik, hogy az ítélkezésünk gyorsul, és javul a szakmai színvonal is. A 2016. évi főbb ügyforgalmi adatok szerint több ügyet fejeztünk be, mint amennyi érkezett. Ahogy említettem már, közel másfél millió ügy érkezett. Az 2015. év végi adatokhoz képest 10 százalékkal kevesebb volt év végén a folyamatban lévő ügyünk, tehát képesek voltunk csökkenteni a hátralékot. Az időszerűségi mutatók mellett az ítélkezés minőségét jelző mutatók is kedvező képet adnak. A járásbírósági civilisztikai ügyekben az ítéletek 92 százaléka első fokon jogerőre emelkedik. A fellebbezett ügyeknek mindössze 8,6 százaléka az, ahol a törvényszék hatályon kívül helyezésről dönt. Fontos kiemelni, hogy a dömpingügyekben is képesek voltak a bíróságok helytállni. Csak egy példát emelek ki ebből. 2016 februárjában a Szegedi Járásbíróságon a tömeges bevándorlással kapcsolatban egyetlen nap leforgása alatt 105 határzáras ügy érkezett, annyi, mint más büntetőügyek egész december hónapban, mégsem szenvedtek csorbák mindazok az ügyfelek ezen a járásbíróságon, akik más ügyeikben jártak el. Nemcsak a hazai, de a nemzetközi összehasonlításban is jól teljesít a magyar igazságszolgáltatás, hiszen a 2017-es európai bizottsági igazságügyi eredménytábla azt mutatja, hogy a közigazgatási perek intézése Magyarországon a második leggyorsabb, csak Svédország előz meg minket. Az ügyhátralék a közigazgatási ügyszakban ugyancsak a második legalacsonyabb, csak Luxemburgban dolgoznak a bírák kevesebb folyamatos üggyel. De az összes civilisztikai ügyszak tekintetében is a harmadik legkisebb a folyamatban lévő ügyek száma a 28 uniós tagállam között. 2016-ban ért véget az úgynevezett „Szolgáltató bíróságért” program, amelynek az egyik célkitűzése a hosszabb ideje folyamatban lévő ügyek feldolgozása volt. 2015 májusától 2016 márciusáig a program tíz hónapja alatt a két éven túli ügyek száma csaknem 27 százalékkal csökkent 7199 darabra. Ezt követte a „Fenntartható fejlődés” programunk, amelynek három pillére közül az első az ítélkezés időszerűségének a megerősítését célozta, legalábbis az elért eredmények fenntartását; a másik két pillére pedig az ügyfélkapcsolatokkal, illetőleg az életpálya fejlesztésével összefüggésben tűzött ki feladatokat, elvárásokat. Utóbbi, vagyis az életpálya fejlesztése kiemelten fontos, hiszen az ítélkezés mennyiségi és minőségi mutatóinak javulása a bírák és igazságügyi alkalmazottak ezrei kitartó, megfeszített munkájának lehet az eredménye. A 2016. év sorsfordító volt a bírósági dolgozók illetményhelyzete tekintetében, mert miközben az elmúlt években nagyon-nagyon komoly támogatást kaptunk az infrastruktúra fejlesztésére, épületekre, informatikára, az illetményrendezésben voltak elmaradások. Mindez történt úgy, hogy a bíróságok teljesítménye pedig láthatóan a nemzetközi porondon is javuló számokat mutatott. Sajnálatos módon az igazságügyi alkalmazottak illetménye még belföldi viszonylatban sem volt versenyképes, hihetetlenül magassá vált az elvándorlás a bírósági szervezetből, márpedig egy bíró nem létezhet jól felkészült segítők, igazságügyi alkalmazottak nélkül. Megpróbáltuk ezt a 2016. évtől kezdve egy belső rendszerben is valahogyan rendezni, méghozzá úgy, hogy elindítottuk az úgynevezett megtartó programot, aminek nagyon sok eleme volt, ami a dolgozói életpályát szolgálta, és ebben voltak elemek, amelyek pénzbeli juttatásokról szóltak, hiszen a megtakarítások, a pályázati határidők hosszúsága miatt lehetnek, vannak maradványösszegek, és ezt egyenlően igyekeztünk az egész bírósági szervezetben visszaadni a dolgozóknak, méghozzá úgy, hogy különféle mércéket és céltételezéseket határozott meg a bírói életpálya testület. Igyekeztünk honorálni a szervezetben eltöltött idő mértékét, a szociális rászorultságot, a képzettséget, de leginkább a többletteljesítményt, ami, ahogyan már említettem, a számokban is megmutatkozott. Miközben 2011-ben egy bírósági dolgozó átlagosan 22 ezer forint többletjuttatásban részesült, 2016-ban ez az összeg már 509 ezer forint volt. De ennél komolyabb dolgok is történtek. Nevezetesen az, hogy 2016-ban ígéretes változások indultak meg. Elsősorban az igazságügyi alkalmazottakat hoznám most fel például. Tizenkét év után elmozdulhattak a holtpontról ezek az illetmények. (11.00)Az igazságügyi alkalmazottaknál ezt a jogszabályi rendelkezést 2016-ban készítettük elő, 6 milliárd többletköltséget biztosítva, aminek eredményeképpen 8287 igazságügyi alkalmazott részesülhetett illetményemelésben. A dolgozók átlagban 30 százalékos emelést kaptak, méghozzá 2017. január 1-jére visszamenőleg. A bírósági titkárok 95 százaléka önálló ügyintézésre kijelölt titkár, akiknek az illetménye most már 400-600 ezer forint körül mozog. Azáltal, hogy tisztességes ellentételezést tudunk kínálni a bírói munkát támogató munkaerőnek, joggal várjuk el, hogy a bírók minőségi támogatást kapjanak. De a bíróknál is történt változás, hiszen 12 év után, 2016 októberétől három lépcsőben háromszor 5 százalékkal, összesen 16 százalékkal emelkedhet a bírói illetmény. Bízom abban, hogy a következő években mód lesz a személyi kiadásokra fordítható költségvetési források bővítésére.Itt kell azonban kiemelnem azt is, hogy az üzemeltetést illetően, tehát az informatikára, az épületekre hihetetlen forrásbővülés történt a bírósági szervezetben, másfélszeresével növekedett a bíróság költségvetése; bizony ezzel nagyon komoly fejlesztésekre adott lehetőséget.Ha a bírósági életpályákról beszélünk, akkor nagyon fontos, hogy a mindennapi jó közérzethez, majd a jó munkához egyáltalán nem mindegy, hogy a bírók, dolgozók hogyan élik meg mindennapjaikat. Az említett fenntartható fejlődés program keretében nagyon sok mindennel kezdtek el foglalkozni a bíróságok az életkörülmények javítását illetően. Örömmel számolhatok be arról, hogy az idei évben négy bíróság is, a Debreceni, az Egri, a Gyulai és a Szegedi Törvényszék elnyerte a családbarát munkahely címet.(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Az életpálya részét képezik az előmeneteli lehetőségek, amelyek kapcsán engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a bírói és a bírósági vezetői pályázatokról. A jogállási törvény egyértelműen szabályozza, hogy kiből lehet bíró, a pályázat elbírálásának folyamata nagyon-nagyon bonyolult, többszereplős. Először a bírói tanácsok pontozzák és rangsorolják a pályázókat. A bíróság elnöke dönthet úgy, hogy nem az első, a második vagy a harmadik helyezettet támogatja. Ezután az OBH elnökének is van arra joga, hogy elfogadja ezt az elnöki javaslatot, vagy a rangsor szerint terjessze fel akár a köztársági elnökhöz az adott pályázót.Amennyiben azonban eltérnénk a rangsortól, belép az Országos Bírói Tanács, amelynek végső soron vétójoga van ezen döntés fölött. 2012 és ’16 között 706 bírói pályázatot írtunk ki, és ebből 649 volt eredményes, 604 esetben a bírói tanács ragsorának megfelelő volt a döntés, 45 esetben volt eltérés. Ezekhez az Országos Bírói Tanács hozzájárult. Öt év alatt mindössze 57 eredménytelen pályázat volt, és az eredménytelenségnek mindig objektív oka volt; például nem érkezett pályázat, vagy nem volt érvényes a pályázat, mert alkalmassági vizsga nélkül adták be a pályázók a pályázatot, de munkaszervezési okok is állhattak az érvénytelenség mögött. De létrejött 2017 januárjától a szigetszentmiklósi járásbíróság úgy, hogy a ráckevei járásbírósági illetékességi területét ragadta magához. Ez azt jelentette, hogy a szigetszentmiklósi járásbíróságra kiírt bírói álláshelyek valójában a ráckevei bírók töltötték be pályázat nélkül, áthelyezéssel.Ami a bírósági vezetői pályázatokat illeti, és ilyen egyetlen más állami szervnél sincsen, a bírói közösségeknek is van véleménynyilvánítási lehetőségük. 747 bírósági vezető van a szervezetben, és ebből az Országos Bírósági Hivatal elnöke mindössze 119 vezető kinevezéséről dönthet. A kinevezett vezetők felelőssége, hogy hogyan oldják meg a helyi problémákat. Éppen ezért fontos, hogy olyan vezetők kerüljenek kinevezésre, olyan vezetők legyenek a szervezetben, akik képesek kezelni az egyes bíróságok gondjait, akik képesek biztosítani a bíróságok működését, azt, hogy az ítéletek időben kerüljenek leírásra, hogy az ügyek időben haladjanak előre. Ez mind-mind a bírósági elnökök felelőssége.A tárgyi erőforrásokról is szeretnék beszélni, hiszen ahogyan említettem, a költségvetési források, és ez mutatja valójában a kormányzat hozzáállását a bírósági szervezethez, a korábbi évekhez képest óriási mértékben növekedtek. Amíg 2012-ben 77,5 milliárd volt a költségvetésünk, 2016-ban 92 milliárd forint volt, és 2018-ban, az uniós fejlesztéseket is ideszámítva, 118,5 milliárd forintból gazdálkodhatunk majd. Ezúton is szeretném megköszönni az Országgyűlésnek és természetesen a kormányzatnak is ezt a támogatást.Az épületfejlesztések terén például egy tudatos és átgondolt tervezéssel arra törekszünk, hogy az épületek is méltó megjelenést biztosítsanak az ügyfelek és a dolgozók számára is, egy elfogadható, kulturált ügyintézésnek és munkavégzésnek megfelelőek legyenek. Ahogyan a kormányablakok a jó állam arcai, ugyanúgy szeretnénk kialakítani az ügyfélközpontokat a bíróságokon. Milyen nagyszerű volna, ha egy debreceni ügyfélnek nem kellene Szombathelyre utaznia azért, hogy betekinthessen az irataiba, érdeklődhessen az ügyei állása iránt, hanem a debreceni járásbíróságon is tájékoztatást kaphasson! Ezeket szeretnénk megvalósítani az ügyfélközpontokkal.A feladat nagyságát jól érzékelteti, hogy 2016-ban 185 épület volt a bírósági szervezet vagyonkezelésében, ez csaknem 500 ezer négyzetméternyi épületet jelent. Ezek között 75 műemléki épület van. Mindazok az épületek, amelyek újraépítésre kerülnek vagy megújulnak, építészetileg is remekműveknek számíthatnak. Hiszen például a debreceni járásbíróság épülete nívódíjas lett. De hamarosan át tudjuk adni az Egri Törvényszék épületét, amelyről már most számos újsághír számol be. Ez mutatja azt, hogy ahogyan itt helyre tudták állítani az Országház épületét, ugyanúgy a régi emlékek megőrzésre kerülhetnek.Az informatikáról csak néhány számot hoztam magammal. Amíg 2011-ben 227 laptopja volt a bíróságoknak, látom, hogy az iPadek mellett önök is használják még a laptopokat, nos, addig 2016-ra már csaknem 4 ezer laptopot tudnak használni a bíróságokon. Minden bírónak van tehát mobileszköze. Nem lehet túlbecsülni az informatika jelentőségét. Ahogyan Henry Ford mondta: ha megkérdeztem volna a vásárlókat, hogy mit akarnak, akkor azt mondták volna, hogy gyorsabb lovat. A XX. század elejéről való ez a mondat. De ki gondol ma már a lovakra úgy, mint szállítóeszközökre? Erre nem gondolunk.Kétségtelenül lehet javítani nálunk is a papíralapú ügyintézést, de a jövő valójában a digitális bíróság. Eddig is számos alkalmazás segítette a bírósági ügyek interneten keresztül történő intézését. Például az ügyfelek kényelmét szolgálja, hogy létezik az úgynevezett perkalkulátor. Tehát aki belép ebbe a rendszerbe, és olyan keresetet terjesztene elő, amit több bíróságon is elő lehet terjeszteni, ilyenek lehetnek akár családjogi ügyek, bontóperek, akkor ‑ meg­nézve a pertartam-kalkulátort ‑ eldöntheti, hogy inkább egy olyan bíróságon adja be, ahol rövidebbek a pertartamok.Működik egy sms-, e-mailes értesítési rendszerünk azoknak az ügyvédeknek, ügyfeleknek, akik ebbe a rendszerbe bejelentkeztek. Folyamatosan mennek az értesítések az ügyükben fontos történésekről. A bíróságon belül pedig létezik a perjogi határidőkre figyelmeztető automatikus rendszer, mintha csak az ébresztőóra szólalna meg egy-egy határidő előtt a bíróknak. Nagyon sokan használják már kísérleti jelleggel az úgynevezett beszédfelismerő és leíró szoftvereket a bíróságon, ami hosszú távon azt eredményezheti majd, hogy a jegyzőkönyvek automatikusan leírásra kerülhetnek. Ezzel felszabadul nagyon sok munkaerő, és még több olyan emberi erőforrásunk lesz a bírók mellett, akik a minőségi munkát segíthetik.(11.10)A célunk az, hogy tértől és időtől független legyen az ítélkezés. Egy ügyvéd akár még este 10 órakor is képes legyen beadni a beadványát, hogy bele tudjon nézni a periratokba, hogyha érdekli; bármilyen időpillanatban mindenki számára elérhetőek legyünk. Most készülünk erre a teljes körű online ügyintézésre, és természetesen azt is szeretnénk, ha határozataink elérhetőek volnának, tehát megújítjuk az úgynevezett anonimizált határozatok gyűjteményét. Ezeket a fejlesztéseket mind a 2016. évben készítettük elő. Ami az elektronizálás mellett a legnagyobb kihívást jelenti számunkra, az mind önöknek köszönhető. Nevezetesen a jogszabályalkotás tempójának, hiszen csak 2016-ban 159 törvény és 501 kormányrendelet és számos miniszteri rendelet született. Ezeket a rendeleteket, jogszabályokat a bíróságoknak ismerniük kell. De a legnagyobb kihívás, és tulajdonképpen ezzel már 2016-tól foglalkoztunk, a három nagy eljárási kódex lesz számunkra. Ezúton is szeretném megköszönni az Igazságügyi Minisztériumnak azt a támogató hozzáállást, amit most már évek óta tapasztalunk, hogy mindig számítanak az észrevételeinkre, komolyan veszik ezeket az észrevételeket, és én biztos vagyok abban, ezt látom vissza a teljesítményeket mutató számokban, hogy nagyon fontos, hogy ezek a vélemények megfogalmazódjanak a bírósági szervezetben, mert valójában azt szolgálják, azt szolgálhatják, hogy a jogalkalmazás úgy alakuljon, ahogy a jogalkotó megálmodta. És ehhez persze nem elég a jogszabályokat megalkotni, hanem azok után életben is kell tartani azokat. Óriási kihívás lesz számunkra a 2018. januártól hatályos közigazgatási perrendtartás és polgári perrendtartás. Mindig a közlekedési szabályváltozásokhoz szoktam ezt hasonlítani, hiszen ez olyan változást jelent számunkra, hogy ami eddig egyirányú utca volt, oda most több irányból lehet behajtani, ahol előzni tilos volt, most lehet előzni, vagy éppen fordítva. Óriási jelentősége van annak, hogy a bírók maximálisan felkészültek legyenek ezekből a szabályokból, hiszen nem az adja a tekintélyét a bírónak, nem az adhatja, hogy talár van rajta és egy pulpituson ül, hanem az, hogy a tárgyalóteremben ő ismeri legjobban az ügyviteli szabályokat, hiszen egy ügy az „A” pontból csak az eljárási jogszabályok alapján érhet révbe és fejeződhet be. Hogy ezt megtámogassuk, ezért már 2016-ban felállítottunk három projektet. Ebben a projektben bírók vesznek részt, és egyszerre foglalkoztunk a jogszabály-véleményezéssel, a képzéssel és az igazgatás támogatásával. Csak a polgári perrendtartást illetően egy 1800 oldalas tananyagot készítettünk, 23 kúriai bíró lektorálta 68 bíró három hónapig tartó munkáját, és ezek a tananyagok nem a hagyományos módon készültek, hanem podcastok, hangfájlok, videofelvételek készültek a képzések során. Ez azt jelenti, hogy bárki a mobileszközeiről a bírók közül letöltheti ezeket az anyagokat. Mindig elérhetőek, bármilyen vészhelyzetben, vagy egyáltalán, amíg az új rendelkezéseket nem alkalmazzuk, a felkészülés bármikor megtörténhet a bírók részéről.Persze ezek a változások az ügyfeleket is nagy kihívások elé állítják. És azt gondoljuk, és ebben is segítségünkre van az Igazságügyi Minisztérium, hogy az ügyfelek tájékoztatása is nagyon komoly feladatot jelent. Itt legutóbb szóba került a kommunikáció jelentősége Turi-Kovács képviselő úr részéről. Itt igazán van jelentősége annak, hogy az ügyfelek kellőképpen ismerjék a jogaikat, és már úgy érkezzenek a bíróságokra, hogy tudják, hogy milyen fajta beadványt kell beadniuk, milyen illetéket kell befizetniük, és azt gondolom, hogy e tekintetben ránk hárul a legnagyobb felelősség.Tisztelt Országgyűlés! 2012 óta fontos vezetői tapasztalat az számomra, hogy az újító szándékok felé kellő nyitottsággal és tisztelettel kell fordulni, de minden esetben kellő körültekintéssel is kell eljárni, és mindenki véleményére is tekintettel kell lenni, akit a változás érint. Deák Ferenc szavaival élve: „Nemzeti csinosodásunk haladásával, változván az idők szelleme, sok régit el kell törölni, sok újat alkotni, sokat javítva változtatni.” A bírósági igazgatás minden területén e gondolatok szellemében munkálkodunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy itt a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén én is nagy tisztelettel köszöntsem dr. Handó Tündét mint az OBH elnök asszonyát, és expozémat már elöljáróban is azzal kezdjem, hogy gratulálok az elvégzett munkájához, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a független magyar bíróságok mind teljesebben tudjanak áttérni a szolgáltató bíróság és a fenntartható fejlődés útjára, amelynek eredményeként az ügyfelek egyre gyorsabban juthatnak szakmailag megalapozott, jogerős bírósági döntésekhez. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta az Országos Bírósági Hivatal 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, és 8 igen, továbbá 4 nem szavazat mellett támogatta annak elfogadását. Dr. Handó Tünde elnök asszony az Igazságügyi bizottság tárgyalása során az alábbi négy témakört emelte ki: az ítélkezés minősége és időszerűsége, az emberierőforrás-gazdálkodás, a digitális bíróság, valamint a változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás. Az Igazságügyi bizottság álláspontja szerint az OBH elnök asszonya által megfogalmazott szakmai és stratégiai célkitűzések megvalósulása jó úton halad. A bizottság különösen fontosnak tartotta a minden bírósági szinten megvalósuló időszerű és magas színvonalú ítélkezés egyidejű megvalósítását, a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és az igazgatási munka átláthatósága, továbbá kiszámíthatósága, illetve ellenőrizhetősége irányába tett erőfeszítéseket. A bizottság kiemelt jelentőségűnek tartotta a bíróságokba vetett bizalom fenntartása és megerősítése érdekében, valamint a bírák függetlenségének megőrzése érdekében meghirdetett „Szolgáltató bíróságért” program megvalósulását, amelynek eredményeként a két éven túl folyamatban levő peres ügyek száma több mint negyedével csökkent. Az Igazságügyi bizottság üdvözölte a bírósági szervezetfejlesztés és a munka hatékonyságának további erősítése érdekében az OBH elnöke által 2016. évben meghirdetett fenntartható fejlődési programot is, amelynek célja a már elért eredmények megőrzése, a magas színvonalú és időszerű ítélkezés megvalósítása, illetve a bíróság szolgáltató jellegének érvényre juttatása.(11.20)Az Igazságügyi bizottság álláspontja szerint az elnök asszony beszámolójában vázolt erőfeszítések meghozták az eredményüket. Az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján is évről évre jobban látszik az, hogy a magyar igazságszolgáltatás teljesítménye már Európa élvonalában van. A perek gyorsaságát illetően civilisztikai ügyekben hatodikak vagyunk, megelőzve ezzel Svédországot, Hollandiát és Franciaországot. A közigazgatási ügyekben másodikak vagyunk Svédország után. Az ügyhátralékban a harmadik legkevesebb a civilisztikai ügyhátralékunk, és ezzel megelőzzük Finnországot, Dániát, Hollandiát és Franciaországot. A közigazgatási ügyhátralékot tekintve pedig kizárólag Luxemburg tudott csak minket megelőzni, mert egyébként másodikak vagyunk az európai rangsorban. Rengeteg erőfeszítése van ebben a bíróságoknak és személy szerint a bíráknak is, az igazgatási vezetőknek, a munkát segítő dolgozóknak, akiknek áldozatos munkáját ezúton innen is szeretném megköszönni.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a B/17673. számú beszámolót a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott határozati javaslatában az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is a beszámolót. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja az Országos Bírói (sic!) Hivatal elnökének 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadását. (Dr. Bárándy Gergely: Bírósági Hivatal! A nevét találd el!)Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy felszólalásomban összefoglaljam az Országos Bírósági Hivatal elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. Az elnök asszony az írásban benyújtott tájékoztatót szóban kiegészítette mind az Igazságügyi bizottság ülésén, mind pedig az imént, a plenáris ülésen. Hozzászólásomban elsősorban négy témakört szeretnék kiemelni, amely az OBH elnökének stratégiájaként került meghatározásra: az ítélkezés minősége és időszerűsége, az emberierőforrás-gazdálkodás, a digitális bíróság és a változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás. Hadd szögezzem le, hogy az Alaptörvény rendelkezései kimondják, hogy a bírók függetlenek és kizárólag a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A magyarországi bírósági igazgatás sajátja, hogy szervezetileg is teljesen független a végrehajtó hatalomtól. A központi igazgatás feladata és felelőssége az OBH elnökének jogkörébe tartozik, amely egyrészt jogszabályok által korlátozott, másrészt az Országos Bírósági Tanács (sic!) által felügyelt, továbbá az Országgyűlésnek is beszámolási kötelezettséggel tartozik. Szeretném hangsúlyosan felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy maga az OBH elnöke mit tart a 2016. év legfőbb eredményeinek. Megítélésem szerint a bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítették, magas színvonalon ítélkeztek. A számok tekintetében azt mondhatjuk, hogy 1 millió 411 ezer ügy érkezett, a befejezés pedig közel 3 százalékkal meghaladja ezt az ügyszámot. Ez azt jelenti, hogy nem termelik az ügyhátralékot a bíróságok, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentik azt. A folyamatban maradt ügyek 2016 végén 10 százalékkal csökkentek 2015 végéhez képest, mert míg 2015 végén 334 ezer volt, 2016 végén ez 319 ezerre csökkent. Ez az ügyfelek számára azt jelenti, hogy ha kevesebb ügye van a bírónak, akkor az egyes állampolgárok vagy az egyes cégek ügyei hamarabb kerülnek bíró elé, gyorsabban tudja azokat forgatni a bíróság. Kiemelendő, hogy egy éven belül befejeződik az ügyek 88 százaléka. A minőség tekintetében ismét számokat kell vizsgálnunk, amelyek azt mutatják, hogy a járásbíróságon a jogerős polgári ügyek 92 százaléka itt jogerőre emelkedik, és mindössze 8 százalék a fellebbezés. A bírói függetlenség tekintetében pedig kiemelkedő jelentősége van az egyes bírók azon jogosítványának, hogy közvetlenül fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. Ezen kezdeményezések és kimenetelük a bíróság belső, központi honlapján a bírói kar számára naprakészen elérhetőek. Tisztelt Ház! Az emberi erőforrások optimális elosztására és hasznosítására térve nem elhanyagolandó tény az egyes élethelyzeteket vizsgálva, hogy 2016-ban a devizahiteles ügyek intézésén túl a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetből adódó feladatok ellátása jelentett többletterhet a bíróságok számára, de ugyanígy többletterhet jelentettek a civil szervezetek változásbejegyzési ügyei, amelyek tekintetében a bíróságok egyértelműen helytálltak. A munkaerő megtartása és az utánpótlás biztosítása érdekében az OBH elnöke 2016-ban elindította a megtartó programot. A program célja, hogy egyrészt a bíróságon töltött szolgálati idő, valamint a többletképzettség elismerése, másrészt a rendkívül alacsony jövedelemmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak és családtagjaik támogatása megvalósuljon. Továbbá ehhez a célkitűzéshez tartozik az életpályamodell kialakítása is, ahol a dolgozók életminőségének javítását segítik elő. Ez azt jelenti, hogy a 8287 fő igazságügyi alkalmazott 97 százaléka jutott hozzá illetményemeléshez a 2016. évben, ami átlagosan 30 százalékos emelést jelentett. Az informatikai struktúrát illetően: 2016-ban már 3009 laptop volt használatban, ahogy ezt az elnök asszony is megemlítette. Mindez 2011-hez képest már a tízszeresét jelenti, így a bírók korszerű eszközökkel rendelkeznek, és ha jól olvastam a beszámolóban, a továbbiakban majd nem lehet vitát nyitni arról, hogy a bíróság jól jegyzőkönyvezte‑e a tárgyaláson történteket, ha az kép- és hangrögzítő eszközzel is történik. Az elektronikus kapcsolattartás 2016. július 1. napjától a polgári peres eljárásokban kötelezővé vált. A zökkenőmentes elősegítése érdekében 2016 áprilisában kialakításra került az e-per kapcsolattartói hálózat. A hálózattal helyben is hatékonyan segíthetők és oldhatók meg az oktatási feladatok, a kérdések megválaszolása, a javaslatok, észrevételek becsatornázása, az információátadás, a felmerült fejlesztési és jogszabály-véleményezési feladatokban való közreműködés. Nem utolsósorban meg kell jegyezni, hogy jogalkalmazóként a legnagyobb kihívás, amivel most szembesülnek a bíróságok, a három új kódex, ezért hogy az Országgyűlés által megalkotott jogszabály a jogalkotói szándéknak megfelelően működjön a gyakorlatban, ennek érdekében 1800 oldalas tananyagot készített elő a Kúria, és több képzést is tartottak.Új feladat lesz a közigazgatási perrendtartás új szabályai; 200 új bíró kinevezésére kerül sor ez okból. Ez nyolc régiós központban valósul meg, ahol új épületeket kell kialakítani, a tárgyi felszerelést biztosítani kell, és fel kell készülni az új típusú ügyek érkezésére.Az OBH elnöke által megfogalmazott négy célkitűzés, tehát az ítélkezés minősége és időszerűsége, az emberierőforrás-gazdálkodás, a digitális bíróság és a változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás frakciónk meglátása szerint megvalósult. Megemlítem még az OBH által említett „Nyitott bíróság” programot, amelynek keretén belül a tavalyi évben 50 ezer fiatalhoz jutottak el a bíróságok. A hivatal által elindított program keretében a középiskolások osztályfőnöki órákon kapnak tájékoztatást a legalapvetőbb jogi ismeretekről. Fontosnak tartom, hogy az előadások az életkori sajátosságoknak megfelelően nagy súlyt fektetnek a fiatalkori áldozattá válás, a fiatalkori bűnözés, az internetes bűncselekmények, a kábítószerrel való visszaélés vagy éppen a diákság jogainak és a munka világába való belépésének kérdéseire.Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént említett észrevételek és adatok tükrében elmondhatom, hogy a nagyon részletes beszámoló mondhatni minden olyan kérdésre kiterjed, ami részben az országgyűlési képviselőket, részben a közvéleményt érdekelheti. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke törvényesen és alkotmányosan látta el a bíróságok külső igazgatását, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a beszámoló elfogadását szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom legelején a magam és a frakcióm nevében szeretném megköszönni minden magyar bírónak és igazságügyi alkalmazottnak a 2016. évi munkáját. Egy magyar származású volt ukrán parlamenti képviselő a saját országában átélt tapasztalataira alapozva még 2013 körül mondta nekem: „Magyarország igen jól halad a demokrácia lebontásának útján, de a rendszer akkor rombolja le generációkon átívelően a jogállamot, ha a bíróság is elbukik.” Manapság a bírói kar a jogállamiság utolsó bástyája, vagyis a mai közjogi rendszerben talán már szerencsésebb akként fogalmazni, hogy tanúhegye, ugyanis a vár már lassan romokban sem létezik, így nincs, aminek a bástyája legyen. A bírói kar ma sajnos nem csupán az ítélkezésért felel, hanem azon keresztül Magyarország sorsáért, a jövő generációkért is. Nemcsak munkájukat köszönjük tehát, hanem a bátor kiállásukat és az állhatatosságukat is. Szeretnék arról is szólni, hogy több, a beszámolójában említett dolgot is elismerünk az OBH eredményeként. Hármat ki is emelnék ezek közül: örülünk annak, hogy 2016-ban tovább javultak az ítélkezés időszerűségére vonatkozó adatok, hozzátéve, hogy mindez csak akkor esik pozitív megítélés alá, ha ennek áraként nem romlik az ítélkezés minősége. Üdvözöljük az OBH aktivitását a jogszabályok véleményezése tekintetében, különös tekintettel a kódexek esetében. És elismerjük az OBH-nak a bíróságok technikai fejlesztése és felújítása érdekében tett erőfeszítéseit. Mindezeket azonban lerontják azok a problémák, amelyek a bírói függetlenséget veszélyeztetik. A beszámoló által tárgyalt évben az OBH elnöke 25 vezetői pozícióra kiírt pályázatból 9-et nyilvánított eredménytelenné, 122 bírói álláshelyre kiírtból pedig 28 lett eredménytelen. Hírek szerint volt, amelyik indokolást sem tartalmazott, emiatt perelte be egy kollégája az OBH-t; megjegyzem, éppen az a bíró, aki felmentette Szilvásy György volt szocialista minisztert. Ez vele a gond? Korábban alkotmányelméleti, jogállamisági problémákat hangoztattam e szabályozással és a hozzá kapcsolódó gyakorlattal összefüggésben, mára azt látjuk, hogy az elméleti problémákból gyakorlati lett, egyre több jel és visszajelzés utal arra, hogy a pályázatok eredménytelenné nyilvánításának nem munkaszervezési okai vannak, hanem inkább az OBH, pontosabban: az ön elvárásainak való meg nem felelés az igazi ok. Ha ez igaz, az már a bírói függetlenséget érintő kérdés. Önnek, elnök asszony, évek óta módszere az, hogy a megüresedett bírói felsővezetői álláshelyek betöltésére érkezett pályázatokat, ha önnek nem tetszik egyik pályázó sem, eredménytelenné nyilvánít, akár többször is, majd kinevezi a saját választottját egy évre ideiglenesen. Aztán ő egy év eltelte után egyedüli pályázóként elnyeri a megbízatást öt évre. A többiek pedig pontosan tudják, hogy ön ellenében pályázni sem nagyon érdemes. Kívülről is tapintható a feszültség a bírósági szervezetben, bírák perlik a bíróságot az integritási szabályzat miatt Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon, a pályázatok eredménytelenné nyilvánításának gyakorlata miatt pedig a magyar bíróságon. Nyilatkoznak a sajtóban a problémákról, nagyjából az általuk korábban megfogalmazottakkal azonos tartalommal. És a legújabb hír szerint az ön korábbi helyettese az OBH-ban, a Buda Környéki Törvényszék elnöke szerint ön a fegyelmi jogkörét arra használja, hogy megakadályozza az önnel kritikus bírák megválasztását az önt ellenőrző Országos Bírói Tanácsban. Eljárást is kezdeményezett emiatt. Botrány botrány hátán, elnök asszony. Önmagában ez is aggasztó jel lenne, de lehetne mondani ‑ ahogyan ön meg is tette a bizottsági vitában ‑, hogy ezek nem általános jelenségek, hanem elszigetelt esetek. Akkor is intő jel lenne, hiszen eddig senki nem állított és tett olyasmit, mint most ők. De sokkal többről van itt szó, ez a jelenség a szervezet tagjai részéről érkezett elmondásokkal is egybecseng. És ami az igazi bizonyíték arra, hogy a bíróságokon széles körben képviselt álláspont ez, hogy éppen az ön, pályázatokat eredménytelenné nyilvánító gyakorlata miatt az OBH ellen pert indító és ezt a nyilvánosság előtt is vállaló bíró, valamint a sajtóban kritikát megfogalmazó kollégája kapott vastapsot az összbírói értekezleten, és éppen őket választották meg talán legnagyobb szavazati aránnyal a kollégáik az új bírói tanácsot választó elektorrá. Ez nem jó, és ez az első számú vezető felelőssége. És ha már ennél a témakörnél tartunk: megkérdeztem elnök asszonyt a bizottsági vitában arról is, igaz‑e az a több helyről is megerősített hír, hogy a bírósági vezetőknek kötelező egyeztetni a nyilvános megszólalásaik során az OBH-val, elküldeni a felszólalásuk tervezetét, meg hogy a pályázatok esetében elvárás, hogy dicsérő szavakat tartalmazzon az OBH tevékenységéről. Mert ha ez igaz, akkor nagy a baj. Remélem, elnök asszony, ma egyértelműen cáfolni fogja ezeket, ugyanis a bizottság előtt ezt nem tette meg. Pedig önnek volt ideje rá, csak a mi időkeretünk volt határok közé szorítva. Már csak azért is érdekes ez, mert a sajtószabályzatuk, amelyről a médiában sok szó esett, éppen ezt a központosító szemléletet tükrözi, az integritási szabályzata pedig annyira központosít, hogy a beadványozók szerint sérti a tisztességes tárgyaláshoz, a véleménynyilvánítás szabadságához, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot is. Egy bírótársát idézve ezzel kapcsolatban: „Nem lehet független egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág, amely tagjainak meg kell felelniük egy személy mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveknek.” Nos, ezzel a kijelentéssel nem igazán tudok vitatkozni. És ami az igazi aktualitás: most itt, a vita közben kaptuk a hírt, tisztelt elnök asszony, hogy az Alkotmánybíróság éppen ma hatályon kívül is helyezte az említett integritási szabályzatot ‑ nem tudom, tőlem hallja‑e ezt most először ‑, úgy ítélték meg, hogy a szabályzat több rendelkezése, köztük például a bírói felelősségre vonás kezdeményezésére és a jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó, sérti a bírói függetlenséget és a jogorvoslathoz való jogot. Különvéleményeket is csatoltak hozzá, részleteiben még nem tudtam elolvasni őket, de az volt az érdekes, hogy alapvetően, akik különvéleményt megfogalmaztak, nem a határozatban szereplő döntést gondolták úgy, hogy az nem helyes ‑ már hogy az ön integritási szabályzata rendben van, olyan értelemben mondom ezt ‑, hanem ezek a különvélemények nagyjából arról szólnak, hogy nemcsak ezeket a részeket, hanem az egészet kellett volna hatályon kívül helyezni; merthogy ez egyébként inkoherenciát okoz majd a jogszabályokban. (11.40)Nos, ezzel összhangban értékelve a Budapest Környéki Törvényszék elnökének a nyilatkozatát, Azt gondolom, hogy nem vonható le más következtetés, tisztelt elnök asszony, ezt kell mondjam, mint hogy le kell mondania. Én ezt még sose mondtam önnek. Nagyon sokszor kritizáltam az ön munkáját, de ez nem egy politikai lózung most, ezt én komolyan gondolom. Ez után, hogy az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy az ön integritási szabályzata, ami egyébként műfaját tekintve az OBH elnökének utasítása, ez alkotmányellenes és sérti a bírói függetlenséget, azt gondolom, hogy erre vezet, főleg, még egyszer mondom, ha melléteszem a BKT elnökének a mondatait, tisztelt elnök asszony. S ha már ennél a témakörnél tartunk, megkérdeztem az elnök asszonyt a bírósági bérekről is; azt gondolom, térjünk rá erre idő hiányában. Ön eredményként értékelte, hogy 12 év után háromszor 5 százalékos béremelést sikerült elérnie. Szerintem elnök asszonyon kívül egyetlen bíró sem éli ezt meg sikernek, ön ebben az egyetlen. Még azt sem állítom, hogy nem tett meg mindent a tisztességes béremelésért. Az, hogy ennyi sikerült, annak ellenére, hogy ön a miniszterelnök egyik gyerekének a keresztanyja, és a férje a rendszerváltozás óta fideszes képviselő, az urambátyám viszonyok pedig manapság a reneszánszukat élik, a legjobb bizonyítéka a miniszterelnök bírák iránt érzett zsigeri gyűlöletének. Háromszor 5 százalék, elnök asszony. Amikor a közszférában mindenhol ennek a sokszorosát kapják és kapták, és a bírák fizetése sereghajtó az Európai Unióban. Szóval, megértjük a helyzetét, elnök asszony, de ez minden, csak nem siker. Sőt, a miniszterelnököt is megérjük. Az ő diktatórikus gondolkodásába, az autokratikus, illiberális állam rendjébe, a NER-be nem fér bele egy olyan intézmény sem, amely nem hajtja végre az utasításait, vagy legalábbis nem az ő elvárásainak megfelelően működik. Az igazságszolgáltatás pedig a kormány számos támadása és megszállási kísérlete ellenére sem így működik. A bírák fizetését tehát nem volt hajlandó érdemben megemelni a kormány. Adódott viszont egy probléma. Elkezdtek a bíróságról elvándorolni az igazságügyi alkalmazottak ‑ erre elnök asszony is célzott most abban a felszólalásában, amit elmondott ‑, ugyanis a százalékosan a bírák fizetéséhez kötött jövedelmükből nem tudtak megélni. Volt, hogy egy teljes gárda mondott fel, és elmentek árufeltöltőnek egy multihoz, ahol lényegesen jobb fizetést kaptak. Emiatt a bírósági rendszer működése került veszélybe. Mi lett volna a megoldás? Felemelni a bírák fizetését, és ezzel automatikusan emelkedtek volna az alkalmazotti bérek is. De azt ugye nem lehetett. Ezért az igazságügyi dolgozók bérét elválasztották a bírákétól, így azt külön fel lehetett emelni, és hozzákapcsolták a közszféra többi dolgozójának a béréhez. Amivel nekem elvi problémám is van, de erre most nem térek ki. Ebből két dolog következett, amit a törvényjavaslat vitájában már akkor jeleztem, hogy így lesz. Az egyik, hogy komoly bérfeszültség alakult ki. Például gyakori jelenséggé vált, hogy a kezdő bírák kevesebbet keresnek, mint egyes titkárok. Ami, azt gondolom, nincsen jól. A másik, hogy mivel a közszféra bérezési szabályait alkalmazzák az igazságügyi alkalmazottakra, ennél jobban semmi sem mutat rá arra, hogy mennyire időszerű lenne a bírák érdemi fizetésemelése. S ha már a titkárokról esett szó. A bizottsági vitában megkérdeztem elnök asszonyt, hogy egyetért‑e a titkárok jogkörének időről időre történő bővítésével. Akkor nem válaszolt; remélem, hogy most meg fogja tenni. Nekünk ugyanis az az álláspontunk, hogy ez egy káros és veszélyes folyamat. Nem véletlenül utalnak bírói jogkörbe egyes eljárásokat. Azért, mert az elbíráláshoz szükséges a független bírói státusz. A titkár nem bíró, hanem igazságügyi alkalmazott. Hiába van ezekben az ügyekben a bíróhoz hasonló döntési szabadsága, a bíró státuszbeli függetlenségével nem rendelkezik. Nem a titkárok képességeit és szakmai felkészültségét vitatjuk tehát, nem azt, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben képesek‑e megalapozott döntéseket hozni, hanem a függetlenségük szintjét. A hatáskörükbe utalt ügyek többsége egyszerű megítélésű ügy, amelyet az igazságügyi alkalmazottak előkészíthetnének a bírák számára, a döntést pedig hozza meg a bíró. Azaz a megoldás az lenne, hogy növelni kellene a bírói asszisztenciát, nem pedig bővíteni a titkárok jogkörét. Nem utolsósorban még olcsóbb is lenne. A titkárok pedig nem esnének ki az érdemi ítélkezési gyakorlat tanulásának folyamatából azért, mert tucatügyek tömegét ömlesztik rájuk, s emellett másra sem jut idejük. Válasz hiányában ismételten szeretném megkérdezni azt, hogy egyetért‑e azzal az IM-rendelettel, amelyik megváltoztatta, a pályázati pontrendszer esetében az úgynevezett szubjektív pontok számát megfelezte. Az egyértelműség kedvéért, tisztelt elnök asszony, merthogy úgy tűnik, ezt félreértette a bizottsági ülésen, nem az tehát a kérdésem, hogy indokolt volt‑e a pontrendszer megváltoztatása, ugyanis egyetértek azzal, hogy igen. Konkrétan a szubjektív pontok változására kérdezek rá. Ugyanis mi attól tartunk, hogy miután a fideszes pártbíróság ‑ bo­csánat, hivatalos nevén a közigazgatási felsőbb bíróság ‑ felállításának a terve a kétharmados támogatás hiányában elvérzett, ezzel a módosítással most kerülő úton a közigazgatásból érkező bírák kinevezését készítik elő. Véleményezte ezt az OBH, a Bírói Egyesület, a Kúria? Ha igen, akkor mi volt ennek az eredménye?Azért is aktuális a kérdés, mert a ma reggel megjelent interjújában is megerősítette elnök asszony, hogy kétszáz közigazgatási bírói helyet írnak ki, és ez véletlenül pont egybeesik a pontrendszer megváltoztatásával. Az előbb elmondottak alapján pedig ez a mi feltevésünket nagyban erősíti. Az interjúja kapcsán megjegyzem, hogy nem biztos, hogy helyénvaló dolog, hogy ahelyett, hogy a bizottsági meghallgatáson válaszolt volna a feltett kérdéseinkre, éppen a plenáris ülésen való meghallgatásával azonos napon a miniszterelnök strómanjának, Mészáros Lőrincnek a lapjában megjelentetett interjúban teszi ezt meg ehelyett. Az ilyen időzített interjúk a politika világához tartoznak, tisztelt elnök asszony, ön azonban tudomásom szerint nem politikus.Végül szeretném megkérdezni, hogy csak önt nem zavarja vagy a kollégáit sem, hogy az Igazságügyi bizottság fideszes alelnöke lekomcsizta a teljes bírói kart, ráadásul éppen az önök beszámolójának a vitája keretében. Még én is zokon veszem az ilyet, pedig én politikus vagyok, ráadásul a Szocialista Pártban. Ez a megjegyzés azonban a bírák esetében nyilvánvalóan nem egy diktatórikus rendszer pártjával való ideológiai azonosulásra utal, hanem az adott kontextusban arra, hogy ítéleteikben pártosak. Azaz a függetlenségüket vonta kétségbe Budai Gyula. Önnek erre nem volt reakciója. Sőt, a helyzet rosszabb: kifejezett újságírói kérdésre mondta azt, hogy erről nem nyilatkozik. Miért is nem? Önnek nem a hatalomhoz, hanem a kollégáihoz kéne lojálisnak lennie!A Magyar Bírói Egyesület elhatárolódott a kijelentéstől és az utóbbi időben tapasztalt más hasonló kijelentésektől. Közleményükből idéznék csak pár gondolatot. „A Magyar Bírói Egyesület sajnálattal tapasztalta, hogy az elmúlt napokban a jogállamiság kereteit feszegető, a bírói függetlenséget megkérdőjelező, a bírákat és a bírói kart indokolatlanul sértő kijelentések, illetve vélemények láttak napvilágot mértékadó politikusok nyilatkozataiban. Ezek gyakran megalázó, kirekesztő és elfogult kijelentések, alkalmasak az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítására, a bírói karban félelem keltésére, és sértik az Alaptörvény 26. cikkében deklarált alapelvet.” Szerintem ezek, elnök asszony, elég súlyos szavak. A közlemény pedig egy felhívással folytatódik ‑ idézném -: „A Magyar Bírói Egyesület ezért felhívja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom meghatározó szereplőit, hogy a jogállamiság védelme érdekében mindenkor határozottan lépjenek fel, és az egyesülettel egyetértve határolódjanak el az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő kijelentésektől.”Én a törvényhozás legnagyobb ellenzéki frakciója nevében, a felhívásnak eleget téve és azzal egyetértve ezt megtettem, és ezúton is megteszem. (Dr. Völner Pál felé:) Sajnálom, hogy államtitkár úr ezen nevet, ahelyett, hogy ön is megtenné, tudja? Sőt, a miniszterelnököt is felszólítottam erre egy azonnali kérdés keretében, aki nem tette meg, sőt maga is komcsinak nevezte a bírákat. (Dr. Vas Imre: Ez nem igaz!) Na, nem mindet, mint Budai Gyula, csak egy részüket. Szóval, én megtettem most itt az Országgyűlésben; pótolva az eddigi mulasztását, lehetősége van önnek is elhatárolódnia, elnök asszony. (11.50)Tegye meg ezt, kérem! Szerintem elsősorban nem az én feladatom lenne kiállni a bírák becsületéért és függetlenségéért, hanem az öné. Annak idején sokat vitatkoztunk arról, hogy a 2012-ben felállított bírósági igazgatási modell jó-e. Eddig alapvetően alkotmányossági és elméleti vitákat folytattunk erről. Azt gondolom, hogy most, pontosabban a beszámolóban érintett évben kezdett bebizonyosodni a gyakorlatban is, hogy nem az. Ez a bírósági modell megbukott, jelen formájában még a bírói függetlenség biztosítására sem alkalmas. A korábbi években azt mondtam, és ezt most is tartom, hogy ez az igazgatási modell szerintünk nem jó, de miután a Fidesz kénytelen volt visszavonni a bírósági reformja lényegi elemeinek legalább 80 százalékát, egy elemét leszámítva mára már jogállaminak mondható. Számomra is meglepő tanulsága az elmúlt egy-két évnek, hogy az egyetlen nem jogállami eleme egy igen bonyolult rendszernek miként eredményezhette azt, hogy most mégis azt a megállapítást kell tennem, hogy a modell nem alkalmas a bírói függetlenség biztosítására jelen állapotában. A legjobb bizonyíték ez arra, hogy alkotmányossági és garanciális elveket nem lehet százalékban mérni. Egyetlenegy is megmérgezi a rendszert. Megoldást jelentett volna erre, ha elnök asszony, ahogy évek óta kérjük ezt tőle, nem él az eredménytelenné nyilvánítási jogkörével. De él, sőt hadd fogalmazzak úgy, hogy nagyon is él. És ez, ahogy minden évben, számunkra önmagában is elegendő ok arra, hogy ne fogadjuk el a beszámolóját. (Dr. Vas Imre közbeszól.) Az említett események miatt pedig egyre inkább így van ez. Frakcióvezető úrral törvényjavaslatot nyújtottunk be ezért az Országos Bírói Tanács jogkörének bővítésre és különös tekintettel az ön ‑ a pályázatok eredménytelenné nyilvánítási ‑ jogkörének korlátok közé szorítására. Reméljük, támogatni fogja ön is és az Országgyűlés többsége is, és reméljük azt is, hogy ez az alapjaiban elhibázott és rossz rendszer mihamarabb a jogtörténeti előadások részét képezi majd csupán. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja tehát nem támogatja az OBH elnöke 2016. évi beszámolójának elfogadását. Álláspontunk szerint az Alkotmánybíróság határozata után nem a beszámoló elfogadásának van indokoltsága, hanem elnök asszony lemondásának. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Dr. Legény Zsolt tapsol.)
  • DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt OBH-elnök Asszony! Az Igazságügyi bizottság elnökeként elmondottakat nem kívánom megismételni, de mint a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának tagja és frakcióvezető-helyettese, fontosnak tartom kereszténydemokrata képviselőként elmondani azt, hogy mi milyen pozitívan ítéljük meg az OBH 2016. évi működését, különös tekintettel arra, hogy az előttem felszólaló vezérszónok ezt negatív irányban tette meg. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi, kereszténydemokraták a 2016. évi beszámoló alapján úgy látjuk, hogy az OBH elnöke a hivatal emberi és tárgyi erőforrásaival átgondoltan, valamint takarékosan gazdálkodott. A bírói munkateher országos kiegyenlítése érdekében pedig az OBH által szintén jelentős előrelépések történtek. Ki kell emelnem azt is, hogy az OBH fejlesztései egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a XXI. századi nyitott és szolgáltató bíróság ideája végre hazánkban is megvalósuljon. Tisztelt Elnök Asszony! A kereszténydemokraták különösen is támogatandónak találják ezeket az eredményeket. A bírósági internetes ügyintézési lehetőségek mind teljesebb kiszélesítése pedig már a megvalósulandó digitális bíróság képét vetíti elő, amely tértől és időtől függetlenül, vagyis bárhonnan és bármikor lehetővé teszi azt, hogy az egyes ügyek aktái úgy az ügyfelek, mint a jogi képviselőik számára elérhetők legyenek.Rendkívül támogatandónak tartjuk az OBH elnök asszonyának azon törekvéseit is, hogy a bíróságok az ítéleteik meghozatala során és magában az ítéleteikben is törekedjenek a közérthetőségre annak érdekében, hogy az ítélkezés és a bíróságok igazgatása ne csak a jogvégzett emberek számára, hanem minden honpolgárunk számára legyen könnyen érthető és megismerhető. Fontosnak tartjuk a bírósági transzparenciát, vagyis azt, hogy az ítélkezési és igazgatási munka teljes egészében átlátható legyen, az igazgatási döntések pedig kiszámíthatóak és ellenőrzöttek. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés, a belső képzés, a jogászi hivatásrenddel való együttműködés. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-KDNP a jó állam koncepciójának megvalósulására törekszik, amelynek nélkülözhetetlen eleme az igazságszolgáltatás, vagyis a bíróság mint harmadik hatalmi ág kiegyensúlyozott működése, hiszen a bíróságok és maguk a bírák is jogalkalmazóként a törvényes rend és a biztonság értékeinek szolgálatában kell hogy álljanak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták úgy látják, hogy a bíróságok és a bírák jelentős része is sikerrel megbirkózott a rendkívüli kihívásokkal, helytálltak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben is. Figyelemmel arra, hogy a 2016. év az eljárási kodifikációk éve volt, ezért az OBH elnök asszonyának és magának az OBH-nak is nagy feladata volt az ennek az előkészítéséhez való szakmai hozzájárulás, most pedig az új perjogi kódexek közelgő hatálybalépése okán a polgári és közigazgatási perrendtartás, valamint a büntetőeljárás alkalmazására való felkészülés biztosítása. Mindezekkel egyidejűleg jelentős változás következett be a bíróságok működése során a kompetenciaalapú munkavégzés tekintetében, továbbá a bírák és az igazságügyi alkalmazottak számára méltó életpályának a biztosítása tekintetében is ‑ ezt is köszönjük. Mind nagyobb hangsúlyt kap az ügyfélkapcsolati lehetőségek kiszélesítése, a bíróság szolgáltató jellegének érvényre juttatása. Ezzel összhangban pedig az OBH fontosnak találta a bírósági munka érthető, közvetlen bemutatását, olyan kommunikáció kialakítását, amely alkalmas a bíróságok társadalmi megítélésének a javítására. A XXI. századi bírósági tevékenység magas fokú szervezettségének a megteremtéséhez ad felhatalmazást maga a bírósági szervezeti törvény, mely az OBH elnökét arra kötelezi, hogy kialakítsa és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait, továbbá a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot. Az OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai célok jelentőségét és helyességét, mi úgy gondoljuk és úgy látjuk, hogy az elmúlt évek eredményei egyértelműen visszaigazolták. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az OBH elnökének 2016. évi beszámolóját a KDNP parlamenti frakciója támogatja, mert még egyszer hangsúlyozom, úgy gondoljuk, hogy az OBH által megfogalmazott szakmai célkitűzések helyesek, és nemcsak hogy helyesek, hanem azon szakmai célkitűzések kiválóan meg is valósultak. Kérem, támogassák önök is a beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) (12.00)
  • DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Asszony! Valóban, egy heves igazságügyi bizottsági vitán vagyunk túl, illetőleg az időkeret miatt, amit ott kifogásoltunk, tulajdonképpen csak a kérdéseket tudtuk feltenni, ami a Jobbik-frakciót illeti, tehát tulajdonképpen véleményeket még meg se tudtunk fogalmazni, de hála istennek, itt a plenáris ülésen nagyobb terünk van arra, hogy kifejtsük az aggályainkat. Ez azért is jó, mert ha máshol nem, akkor itt végig közvetítésre és videofelvételre is kerül az ülés, úgy a kérdések, mind az elhangzott válaszok. Természetesen a bizottsági ülésekről is kiváló jegyzőkönyv készül, de azért mégis egy videofelvételnek nagyobb lehet a hatása, és jobban ki tudja fejezni azokat az érzéseket, amiket az ember gondol, amikor egy ilyen beszámolót tárgyalunk.A bizottsági ülésen tizenkét nagyon konkrét kérdést tudtunk feltenni az OBH elnök asszonyának. A jegyzőkönyv alapján is, tehát leellenőriztük a jegyzőkönyvben, öt kérdésre tudtunk beazonosítható választ kapni, de ezek sem voltak érdemiek. Ez már önmagában sem egy jó jel. Bár elnök asszony azt mondta, hogy minden panasz ajándék, akkor ez esetben sok ajándékot hoztunk ide az ellenzék részéről, mert egy-két konkrétumot ki fogunk emelni és el fogjuk mondani, de nagyon szeretnénk, hogy a konkrét kérdésekre valamilyen módon kapjunk konkrét válaszokat.A politikai vélemény egy dolog, és azt nyilvánvalóan lehet így is, úgy is nézni, és természetesen az ellenzék mindig kritikusabb, de itt a 2016-os évvel kapcsolatosan felmerült egy-két konkrét jogszabálysértés lehetősége, és egy-két konkrét olyan eljárási, szabályzati jogszabálysértés, amikkel, úgy gondolom, hogy a Magyar Országgyűlésnek és egyébként az Igazságügyi bizottságnak is foglalkoznia kellett volna, hiszen ezekre a kérdésekre a válaszokat meg kell adni, mert ha ezt ma nem tesszük meg, higgyék el, hogy ezek sokkal inkább napról napra egyre tornyosuló kérdésekként fenn fognak maradni.Az Igazságügyi bizottság ülése azt is egyértelművé tette számomra, és elnök asszony válaszaiban is ez jelent meg, hogy egy darab fokmérő és egy darab igazodási pont volt, ez az ügyhátralék kezelése, ami egy fontos dolog, félreértés ne essék, de az ügyhátralék kezelésére tett, egyébként jó szándékú intézkedéseknek is törvényesnek kell lenniük. Szokták mondani, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Törvénytelenül vagy szabályellenesen, jogszabályellenesen ne csökkentsük az ügyhátralékot! Arról nem is beszélve, hogy önmagában csak az a szám, hogy mennyivel csökkent az ügyhátralék, még semmit nem mond el arról, hogy egyébként ezek az ítéletek törvényesek, igazságosak, jogszerűek voltak-e. Tehát ha holnap mindenkit elítélünk ‑ a büntetőeljárásból kisarkítom a helyzetet ‑, akkor az ügyek megszűnnek, de nyilvánvalóan sok igazságtalan ítélet lesz eközött. Tehát mindenképp az ítéletek minőségére is helyezni kell a hangsúlyt.Azt is elmondtam a bizottsági ülésen, hogy alapvető kérdés és alapvető felvetés ezeknél az ellenzék által, általunk is napirendre vett problémáknál, hogy ebben a helyzetben felmerül jogosan a kérdés, hogy ki őrzi az őrzőket, melyik az a szerv, amelyik meg tudja ítélni és meg is ítéli egy mindenkori OBH-elnök joggyakorlatát és a szabályok alkalmazását.Jelen pillanatban csupán egy Országos Bírói Tanács van az OBH elnöke felett, akik viszont bizonyos mértékben függnek az OBH mindenkori elnökétől, hiszen az előrelépésük tőle függ ‑ és láthatjuk, hogy az eredménytelenné nyilvánításokkal függhet is ‑, már a megválasztásuk is függhet tőle, ha itt a fegyelmi eljárásokra gondolunk, amit Bárándy Gergely is felvetett. Nem biztos, hogy a mindenkori OBH-elnök él vele, de élhet vele. Ami még ennél is problémásabb, ha a mindenkori OBH-elnök él ezekkel az eszközökkel, akkor gyakorlatilag nincs olyan szerv, amely ebben korlátozni tudná. Nyilvánvalóan az OBT ezt csak részlegesen tudja megtenni vagy ‑ hogy mondjam ‑ nem biztos, hogy megteszi. Úgy tűnik, hogy az Igazságügyi bizottság nem jogosult megtenni a kormánypárti képviselőtársaink szerint, tehát ott egyedi ügyeket, jogsérelmeket jobb, ha nem is hozunk fel, ez volt az összvélekedés. Az Alkotmánybíróság meg részlegesen meg tudja tenni, amit most meg is tett, erre majd ki fogok térni. De alapvetően majdnem csak a külföldi fórumok maradnak, Strasbourg, illetve a luxembourgi uniós bíróság, de hát az már egy kellemetlen dolog, ha külföldi színtérre kell vinni ezeket a problémákat. Jobb lenne, hogyha a magyar jogrendszer ezeket tudná kezelni.Elnök asszony elmondta, a válaszait nagyjából úgy tudnám összegezni, sajnos konkrét válaszokat a konkrét kérdésekre, amiket feltettem, nem nagyon kaptunk, viszont kétféle megközelítést láttunk. Egyrészről bizonyos dolgokra azt válaszolta elnök asszony, hogy nem az ő feladata, hogy egy-egy törvényszék konkrét gondjait megoldja, az ottani jogsértésekért nem ő felel. Ez jogilag nem teljesen van így, majd erre is ki fogok térni. De ha még ezt el is fogadnánk, akkor ‑ és itt a jegyzőkönyvből tudom idézni ‑ más esetben elnök asszony azokra a kérdésekre, hogy miért próbált belenyúlni a kinevezési eljárásokba, ott meg azt válaszolta, hogy azért, mert az ő felelőssége éppen az, hogy olyan törvényszéki elnökök, ítélőtáblai elnökök kerüljenek kinevezésre, akik képesek jogszerűen működtetni a bíróságot. Tehát én ezt azért egy kicsit ellentmondásosnak tartom. Egyik esetben nem a felelőssége; másik esetben, amikor azt firtatjuk, hogy esetleg túllépte a hatáskörét, akkor viszont azzal magyarázza, hogy azért, mert az ő felelőssége az egész bírósági rendszer jogszerűségének a biztosítása.Azt a kérdést már nem is tudtuk feltenni a bizottsági ülésen, hogy mi van akkor, ha azok a vezetők, akiket ön megkérdőjelezhető módon tett oda, nem tartják be a jogszabályokat, az kinek a felelőssége. Egyébként a bírósági vezetőé és az öné is, de nyilvánvalóan valakinek felelősnek kell lenni a jogszabályok betartásáért. Nagyon fájó, ha ezek az ügyek pont egy bírói csúcsszerv esetében merülnek föl.Képviselőtársaim ismerhetnek annyira, hogy én szeretek a tényekhez, konkrétumokhoz ragaszkodni, szeretem mellőzni és mindenképpen szeretném is mellőzni a személyeskedést. Ezért most is konkrét kérdésekkel készültem. Nem látom, hogy államtitkár úr merrefelé van, mert neki is fogok majd… ‑ lesz egy-két olyan dolog, amit tőlük is meg tudnék kérdezni, de remélem, hogy visszaér. Nos, én elismételném, hogy melyek azok a kérdések, amelyekre nem nagyon sikerült választ kapni a bizottsági ülésen, és komoly jogi aggályokat vetnek fel a működéssel kapcsolatosan.Felmerült, és azt hiszem, hogy ez egy nagyon súlyos kérdés, gondolok itt az ügyelosztási rendre, hogy a Kúria esetében pont a fideszes képviselők voltak azok, akik rákérdeztek erre Darák elnök úrnál, és nagy fontosságot tulajdonítottak neki. Ez így is van egyébként, nagy fontossága van az ügyelosztási rendnek és a törvényes bíróhoz való joghoz. Úgy tűnik, hogy 2016-ban a bíróságok tömegesen szegték meg az ügyelosztási rendek elfogadására vonatkozó szabályokat, tehát az ország nagy részében kialakult egy olyan helyzet, hogy a törvényes bíróhoz való jog egészen egyszerűen nem érvényesült. Ezt egyébként én felvetettem a bizottsági ülésen is. Elnök asszony erre is azt mondta, hogy őt felelősség nem terheli, lévén, hogy az adott bírósági vezetők azok, akiknek ezt meg kell hoznia. De az ön felelőssége meg, hogy ezeket a vezetőket ellenőrizze, már ami a törvényszéki és ítélőtáblai elnököket illeti. Nyilván a járásbíróságok esetében ez nem az ön közvetlen felelőssége. De azt kell mondjam, hogy információim szerint 2016-ban számos olyan bírósági elnök is megsértette az ügyelosztási rend elfogadására és nyilvánosságra hozatalára való kötelezettségét, akik egyébként az ön ellenőrzési körébe tartoznak.(12.10)Ez azért is különösen kellemetlen ‑ és nagyon örülök, hogy államtitkár úr visszajött; ügyelosztási rendről beszélünk és annak a törvényességéről ‑, mert ha igaz az, márpedig ezeket a felvetéseket elnök asszony nem cáfolta ‑ itt még megteheti ‑, hogy ezek az ügyelosztási rendek nem készültek el, például a Szegedi Törvényszék esetében február 8-án, az odatartozó járásbíróságok esetében augusztus 30-án, a Miskolci Törvényszék esetében VI. hó 6. napján került elfogadásra és kihirdetésre, ha ezek igazak, most nem szeretném tovább sorolni a rendelkezésre álló tényeket, akkor például azok a migránsperek, amelyekkel kapcsolatosan elnök asszony a helytállást említette, ez igaz is, csak ha ez mind meg fog borulni a törvényes bíróhoz való jog miatt, akkor azért valakinek a felelősséget el kell vinnie. Elnök asszony, én azt gondolom, ha ez így lesz, akkor ön felé a kormány és a miniszterelnök részéről is biztos meg fog fogalmazódni néhány kérdés, lévén, hogy az EU Petíciós Bizottságánál tart ez az ügy, hogyha hinni lehet a híreknek, pont a Szegedi Törvényszék működésével kapcsolatosan. Elképzelhetik, hogy ha sérül akár a migránsperekben és a többi perben is a törvényes bíróhoz való jog, akkor meg kell semmisíteni ezeket a döntéseket, újra kell tárgyalni ezeket a döntéseket. Ez egyébként országos szinten akár több százezer pert is érinthet. Azt hiszem, egy ilyen kérdéssel illik foglalkozni az Országgyűlésben, és legalább azt mondani, hogy ezek a tények, amelyeket az ellenzék elsorolt, nem igazak, és valami jogi magyarázatot adni.Egyébként, ha jól tudom, elnök asszonynak az ügyelosztási renddel kapcsolatosan 2016 nyarán felhívták közérdekű bejelentéssel, panasszal a figyelmét, hogy gond van az ügyelosztási rendekkel. Nyilván már akkor, 2016 közepén a felelősséget lehetett volna megállapítani, illetve korrigálni már nehezen, mert ami már nem került az év elején elfogadásra megfelelő módon, és nem működött, ott a korrekció nehéz, illetve benne van a megsemmisítés lehetősége, de legalább azokat a bírói vezetőket megkérdezni, ha vétettek benne, akkor meg felelősségre vonni, akik ebben érintettek voltak. Egyébként, ha jól emlékszem, a Szegedi Törvényszék elnökét a bizottsági meghallgatásra is magával hozta elnök asszony. Ez alapján nem úgy tűnik, hogy ez a dolog ki lenne beszélve, vagy ha ki van beszélve, akkor kérem, konkrét válaszokat adjon, annál is inkább, mert azok a pletykák vannak a bírósági rendszeren belül, hogy ugyanezt a hölgyet szánja a Fővárosi Törvényszék élére január 5-étől. Így van, nem így van, nyilván ki fog derülni, január 5‑e gyorsan el fog jönni, csak hát azt gondolom, ezeket a kérdéseket tisztázni kellene.Aztán további kérdések, amelyekre nem kaptunk választ. Hogy lehet az, hogy két ítélkezési tevékenységet végző bíró is 2016-ban feltételezhetően törvényellenesen végzett az Országos Bírósági Hivatalban tevékenységet, igazgatási tevékenységet. Erre nem nagyon kaptunk elnök asszonytól választ.Aztán arra sem kaptunk választ, hogy kiadta‑e már sajtóérdeklődésre azokra a közérdekű igénylésekre a válaszokat, amelyek az új Be.-vel és az e-perekkel kapcsolatos szakértői munkavégzésekre vonatkoznak. Amik megjelentek számok, eléggé túlzónak mondhatók.A kinevezési gyakorlat körében felvetettem azt is, hogy nagyon furcsa és egy konkrét ügy, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsába egy olyan bíró kerülhetett kinevezésre, aki alkalmassági igazolással nem rendelkezett a pályázati határidő lejártáig, utolsó helyen végzett, tehát volt előtte két alkalmasabbnak ítélt bíró, visszavonta a pályázatát, és egyetlen volt a pályázók közül, aki soha nem végzett katonai ítélkező tevékenységet.Aztán, ahogy említettem, a Fővárosi Törvényszék pályázata: hogy lehet az, hogy ön is határidőn belül, megszegve a jogszabályokat, írta ki, 90 napon belül írta ki ezt a pályázatot? Erre is vártam volna a választ.Aztán a Fővárosi Ítélőtábla pályázatával kapcsolatosan 2016-ban kétszer eredménytelenné nyilvánította ezt a pályázatot is, majd mit ad isten, az ön korábbi helyettese, akit megbízott, Ribai Csilláról van szó, először megbízott bíróként odatette, és utána érdekes módon már sikerült őt kinevezni.De egyébként ‑ ahogy elmondtam ezt is ‑ ez az eredménytelenné nyilvánító gyakorlat most már nem csak a bírósági vezetők tekintetében áll fenn. Ez az, ami számomra 2016-ot egy kicsit kiemelte a többi év gyakorlatából, hogy most már ‑ ahogy mondtam ‑ a Katonai Tanácsnál is, illetve más ügyekben is láthattuk, az egyes bírói álláshelyekért is lenyúlnak, nem csak vezetői pályázatokért. Így lehetett az, hogy egyébként az elhíresült Vasvári Csaba-ügy, aki egyébként pert is indított ön ellen, ő csak egy sima ítélőtáblai helyre pályázott, nem vezetőnek pályázott, kétszer megnyerte a kiírt pályázatot, harmadszorra második lett; akkor rögtön ki is nevezték azt, aki az első helyen végzett. Erre még egyébként vissza fogok térni, de teljesen egyértelmű ebben az esetben is, hogy felmerül a jogszabálysértés.Aztán felvetettük azt a sajtóban is megjelent összeférhetetlenségi kérdést, ha jogász képviselőtársaim belegondolnak, a kérdés az volt ‑ megjelent a médiában is ‑, hogy hogyan lehet, hogy egy OBT-tag ‑ saj­tó­ban megjelent történetekről beszélünk, egyébként pont a Szegedi Törvényszék elnökéről, Tárkány-Szűcs Babettről beszélünk ‑, Gerber Tamás, aki OBT-tag, élettársa lehet a Szegedi Törvényszék elnökének, miközben az összeférhetetlenségi szabályok ezt megtiltják. Ezek úgy szólnak, hogy aki hozzátartozói kapcsolatban áll törvényszék elnökével, nem választható az OBT tagjává. Ez egy teljesen egyértelmű kérdés. Ha nincs rá válasz, akkor azt kell feltételeznünk, hogy így van, márpedig ha így van, akkor egy jogszabálysértő, törvénysértő állapot áll fenn.Megkérdeztem azt is elnök asszonytól, megint konkrét kérdés, hogy amikor az Országos Bírói Tanács a hírek szerint kétszer visszadobta a beszámolóját, nem tudom ennek a részletes körülményeit, talán a kinevezési gyakorlatáról szóló beszámolóját, ennek mik a körülményei, és ez miért történhetett meg. Erről is szívesen hallhattunk volna.A bírók körében az sem a függetlenséget erősítette, amikor arról szóltak a hírek, hogy a fővárosi bíráktól elvárják azt, hogy minden hónapban 10 ítéletet hozzanak. Így könnyű csökkenteni az ügyhátralékot. Erre meg is jegyezte a cikkben egy ügyvédkolléga, hogy jó lesz egy olyan bírónál tárgyalni folyó hó 26-án, aki még csak 8 ítéletet hozott, és mondjuk, egy bizonyítási indítványt terjeszteni sok eséllyel megtehető valószínűleg. Ezeket mindenképpen tisztázni kell.Most már ilyen fehérnemű-viselési szabályzatokra és ilyenekre ki sem térek, mert ez már sajnos tényszerű, de ez a bulvármédiát is bejárta. Azt kell mondjam, valószínűleg nem erre kellene szabályzatokat hozni.Azt viszont szeretném még kifejteni, hogy itt nem csak arról van szó ‑ mert Bárándy Gergely elmondta, hogy él, nem él a jogkörével ‑, hogy ne éljen a jogkörével. Szerintem nincs ilyen jogköre elnök asszonynak. Nincs olyan jogköre, hogy munkaszervezési indokokra hivatkozással, ha azok nem állnak fenn valójában, akkor eredménytelenné nyilvánítson egy pályázatot. A gond nem az, hogy a jogkörökkel való élésről vagy nem élésről vitatkozunk, hanem hogy ilyen formában létezik‑e ez a jogkör.Egyébként teljesen egyértelmű volt az alkotmánybírósági határozat ‑ javaslom mindenkinek el­ol­vasásra ‑, amely annak idején, 2013-ban mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. Pont az volt az alkotmánybírósági határozat lényege, hogy megfelelően szabályozni kell, hogy milyen indokok alapján lehet eredménytelenné nyilvánítani pályázatokat, fogódzkodót kell nyújtani a törvénynek arra, hogy a Kúria elnöke és az OBH elnöke hogyan indokolják meg, milyen módon kell hogy megindokolják ezeket a pályázatokat, illetve az eredménytelenné nyilvánítást, ráadásul az érintett pályázók számára is ki kell hogy derüljön, hogy az ő pályázatuk miért nem volt eredményes, minek nem felelt meg. Ha elnök asszony csak annyit ír bele ezekbe a pályázatokba, hogy munkaszervezési indok miatt nem indokolt már a betöltése, akkor ezek szerint nem felel meg annak az alkotmánybírósági határozatnak, amely elvárná azt, hogy ennél részletesebb legyen az indoklás.(12.20)Itt azt kellene leírni, hogy mi az a konkrét munkaszervezési indok, amely alapján nem indokolt az álláshely betöltése. Egyébként még a miniszteri indokolás is, amit ehhez beterjesztettek, és a mulasztásos alkotmánysértést próbálta orvosolni, teljesen egyértelművé tette, hogy ennek meg kell történnie. De mit látunk? Azt, hogy nincs indoklás, de a Vasvári-ügyben kétszer megtörtént az, hogy elnök asszony munkaszervezési indokra hivatkozott, és utána gyakorlatilag ugyanarra az álláshelyre kiírta a pályázatot. Ez nem törvényes véleményem szerint, mert amikor ön kiírta ezeket a pályázatokat, akkor elismerte azt, hogy az a munkaszervezési indok, amit korábban említett, nem valós. Ön nálam sokkal jobban tudja, mert munkajogi bíró volt nagyon sokáig, és munkajogi bírósági vezető is, hogy ha egy magáncég ilyen indokokra hivatkozik, mondjuk, átszervezésre, de kiderül, hogy az nem indokolt, akkor ezért el szokta a munkaügyi bíróság kaszálni. Tehát amit magáncégeknél nem engedünk meg, azt ne engedjük meg a bíróságok működésénél sem! A törvény egyébként nem is engedi meg. Azért is érdekes a Vasvári-ügy, mert erről nem is nyilatkozott elnök asszony. Nagyon érdekes volt, hogy egy ön ellen megindított perben azzal érvelt az újságíróknak, hogy bíró a folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozhat. Hát olyan ügyről, ami előtte van bíróként folyamatban, és nem ott, ahol ő az egyik peres fél! Ez egy teljesen más pozíciót jelent. Ráadásul úgy tudom ‑ s kérem, erre is reagáljon, elnök asszony ‑, hogy a két keresetből, amelyek közül az egyiket, talán a közigazgatási keresetet önhöz nyújtotta be Vasvári Csaba, azt még talán nem is továbbította a bírósághoz, vagy határidőben nem továbbította a bírósághoz. Úgy gondolom, hogy a törvényi határidők mindenkire, tehát önre is kell hogy vonatkozzanak. S megint felmerül, hogy ki őrzi az őrzőket; ha így történt valójában, akkor ki mondhatja ki a jogsértést. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy ezt bárki meg tudná tenni. Aztán mondtam már a két bírót, akit központi igazgatási feladatok ellátásával bízott meg, az OBH-n dolgoztak, s közben ítélkező tevékenységet végeztek. Azért arra is kíváncsi lennék, hogy ha valaki arra fog hivatkozni, hogy az általuk hozott ítéleteket egy jogállamban, mivel kizáró rendelkezések alatt álló bírók hozták, hatályon kívül kell helyezni, akkor ki lesz ezért a felelős, mert a felelősséget valakinek illene elvinnie. Aztán kérdeztük, de erre sem kaptunk választ, hogy az úgynevezett Hunnia-ügyben ‑ de ez alapvető kérdés, nem az ügy a fontos ‑ amikor a bíró lemondott, még nem volt leírt ítélet. Ezt hogy lehet utólag pótolni? Lehet ezt visszadátumozni? Gondolom, nem. Más bíró nem írhatja alá, mert akkor újra kellene tárgyalni az ügyet. Akkor elnök asszony szintén arra hivatkozott, hogy minden üggyel nem tud foglalkozni. De milyen érdekes, információim szerint, aki Kenéz korábbi bírónőnek, akinek le kellett volna írnia, a szakmai főnöke volt, azt pont ön nevezte ki úgy, hogy a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete állítólag nem támogatta az ő kinevezését. Tehát látjuk, hogy most már azok a bírósági vezetők követik el ezeket a hibákat, akiket ön nevezett ki, sokszor eltérve a bírói tanácsok és az összbírói értekezletek véleményétől. Bárándy képviselőtársunk említette, hogy mai alkotmánybírósági határozat, hogy az integritási szabályzat számos pontja törvénysértő. Jó lett volna, hogy amikor ezt jeleztük, mert jeleztük mi is elnök asszonynak tavasszal is, emlékszem, sőt talán már tavaly is, hogy az integritási szabályzattal gondok vannak, de konkrét válaszokat nem nagyon kaptunk. Az Alkotmánybíróság megállapította, ami szerintem azért eléggé sokat mond, hogy a vizsgált rendelkezések a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenséget sértik. Szerintem ezek elég komoly megállapítások, még úgy is, ha egyébként a különvéleményeket nézve sokkal nagyobb részben is meg lehetett volna ezt semmisíteni. Egyébként kezembe akadt a Magyar Bírói Egyesület állásfoglalása. Már 2015 decemberében aggályaikat fejezték ki az integritási szabályzattal kapcsolatosan. Tehát már a bevezetés előtt elmondták, hogy gond van vele. És egyébként a Magyar Bírói Egyesület nem a legnemesebb kritika hangján szokott szólni, s akkor diplomatikusan fogalmaztam; hogyha már ők azt mondják valamire, hogy ejnye-bejnye, akkor annak már nagyon törvénysértőnek kell lennie. Bárándy Gergely képviselőtársam említette, ezért nem részletezném újra, hogy a fegyelmi gyakorlattal hogy lehet visszaélni. Hogy így van vagy nem így van, de a sajtóhírek alapján valóban felmerült, hogy a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, Hilbert Edit lehet, hogy azért nem tud az OBT-tagság megszerzéséért elindulni, mert ellene fegyelmi eljárás indul. Ez egy róka fogta csuka. Ha ő nem fogadja el a döntést, akkor fegyelmi eljárás indul ellene, és nem indulhat el, később tisztázhatja magát ‑ hát, így járt. Ha viszont elfogadja, hogy hibázott, akkor meg esetleg el kell ismernie egy olyan helyzetet, amit egyébként nem tenne. S végül még egy dolog, elnök asszony. Azt gondolom, hogy amikor éveken keresztül megfogalmaztuk ezeket a kritikákat, a maximális jó szándék vezérelt minket, s tényleg próbáltuk elérni, hogy elnök asszony is lássa, hogy az ön feladata törvényileg nem az, hogy egyesével kiválassza, ki lesz bírósági vezető, illetve bíró, hanem hogy az eljárás törvényességét garantálja. Ez az ön feladata. Ez nemcsak filozófiai különbség a gondolkodásunk között, hanem az Alkotmánybíróság a 2013-as és a ma reggel nyilvánosságra hozott döntésében is ezt határozta meg. Ez egy fontos jogállami garancia. S azt is el kell mondjam, amit a munkaszervezési okoknál, az eredménytelenné nyilvánításnál elmondtam, hogy ha ezek a kérdések nem kerülnek kibeszélésre, és tényszerű, jogilag minősíthető válaszokat nem kapunk, akkor a bíróságok tovább fognak menni az amortizáció útján, ami a függetlenséget illeti. Higgye el, ez önnek sem jó, elnök asszony. Bár most úgy tűnik, hogy nincs olyan fórum, amelyik ellenőrizze, úgy tűnik, hogy az Országgyűlés soha nem fogja a beszámolóját leszavazni, úgy tűnik, hogy nincs olyan fórum, amelyik bármit is megállapíthatna, de azt azért szeretném elmondani, hogy ha elnök asszonynak lejárt a megbízatása, vagy Polt Péternek lejár a megbízatása ‑ mert Polt Péternek is le fog járni egyszer a megbízatása ‑, vagy ad absurdum egy másik összetételű Országgyűlés, hangsúlyozom szimplán politikamentesen, csak az itt általam is elmondott jogi érveket fókuszba állítva megvizsgálja ezt a gyakorlatot, és egy függetlenül működő rendszerbe rakjuk, s elnök asszony a szívére teszi a kezét, akkor biztos vagyok benne, hogy rá fog jönni, hogy ez a gyakorlat nem felel meg a jogszabályoknak. Most nem szeretnék idecitálni tényállásokat, de ha igazak ezek a felvetett kritikák, márpedig azt várjuk, hogy elnök asszony ezekre válaszoljon, akkor ez nagyon könnyen a hivatali visszaélés tényállása is lehetne. Nem biztos, hogy ezt egyszer meg fogják állapítani, de ha egy független testület ezt kivizsgálná, akkor azt gondolom, hogy akár ez a tényállás is megállhatna. Az nem tesz jót senkinek, hogy ilyen dolgokról kell beszélni, azt szeretnénk, ha a bíróságok esetében őszinte vitát folytathatnánk, őszinte válaszokat kapnánk, és a törvényeknek megfelelő döntések születhetnének. Mindenkinek, a független magyar bíróságnak és szerintem a kormánynak és a Fidesz-KDNP-többségnek is az lenne az érdeke, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzuk. Mert higgyék el, azzal, hogy ezek a szakmai viták folynak, senki nem nyer, a magyar demokrácia legfőképpen nem nyer, és a jövőben a jelentést hozzá véve nem lenne egy jó üzenet, ha a bíróságok környékére is beköltözne az a hangulat, hogy itt esetleg törvénysértő lépések és eljárások történhetnek. (12.30)Arra kérem elnök asszonyt, hogy ezeket a folyamatokat közösen gátoljuk meg. Mi minden segítséget megadunk ehhez, ha látunk fogadókészséget, akkor természetesen lehet is ebből valami. Elnök úr, köszönöm szépen. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)
  • DR. HADHÁZY ÁKOS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök asszony expozéjában arra hivatkozott, hogy néha jó számokkal mérni, objektív mérőszámokkal mérni olyan jelenségeket, amiket nem mindig egyszerű objektív számokkal leírni. Talán a bírói függetlenség is egy ilyen tulajdonság, a bírói függetlenség megléte vagy nem megléte talán nehezen leírható számokkal. Azt gondolom, hogy mégis az ön beszámolójában találtunk olyan számot, ami erre alkalmas. Attól tartok, hogy ez korántsem a magyar bírói kar függetlenségét bizonyítja, hanem sokkal inkább ennek a függetlenségnek a meg nem létét bizonyítja.Ez a számomra rendkívül döbbenetes szám ‑ a bizottságban rá is kérdeztem, hogy igaz-e, de nem kaptam cáfolatot ‑, hogy 2016-ban 161 pályázatból, vezetői pályázatból, bírói kinevezési pályázatból mindössze 120-nál kevesebb, talán 117 pályázat zárult eredményesen. Ez azt jelenti, hogy több mint 40 eredménytelenül zárult. Az esetek 25 százalékában, egynegyedében eredménytelenül zárult a pályázat. A kérdés az, hogy ennyire sok alkalmatlan pályázat érkezett-e, ennyire sok az alkalmatlan bíró, vagy pedig ezek alkalmasak lettek volna, de ön ezeket valamiért eredménytelennek nyilvánította, azért, mert nem tetszettek önnek.Ez egy rendkívül súlyos dolog. Nem is hiszem el ezt a számot. Azt gondolom, ez a szám egyértelműen arra utal, hogy Magyarországon ma bírói függetlenségről nehéz beszélni. Hiszen gondoljuk el, ha valakinek az előmenetele egyetlenegy embertől függ, és ez az ember egyébként pont a kormánypárt egyik prominensének a felesége, ami önmagában nem lenne probléma, de ezzel a számmal párba helyezve igenis probléma, aggályos, akkor ez nagyon sok súlyos kérdést vet fel. Ráadásul azt is tudni kell, hogy aztán ezek a vezetők, akiknek a kinevezése mindenképpen öntől függ, ezek a vezetők fogják majd szignálni az eseteket, hogy kihez kerüljön egy adott ügy tárgyalása. És innentől kezdve nagyon nem nehéz megkérdőjelezni, hogy ezek a folyamatok valóban függetlenül történnek-e.Nem véletlen szerintem az, hogy ön számított erre a kérdésre, hiszen ön az Igazságügyi bizottságba egy kis füzetkével érkezett. Sajnos, ezt a füzetkét nem tettem el, ha valaki eltette, annak örülnék, mert akkor ezt itt kint meg lehet kapni, érdemes lenne a sajtónak is bemutatni. Egy füzetkével érkezett, tehát eleve számított erre a kérdésre, tudta azt, hogy ez probléma. Ez egy többoldalas füzet, ami bemutatja ezt az eljárást meg azokat az adatokat, hogy hány pályázat volt, és mi ennek a pályázatnak a lényege. Azonban a füzet végén, az utolsó oldalon ott áll, hogy vagy elfogadja ön a pályázat eredményét, vagy nem. Még egyszer mondom, én sokkal többre tartom a bírói kart annál, hogy elfogadjam azt, hogy ennyire sok az alkalmatlan pályázó.Hadd mondjak egy hasonlatot itt is el; elmondtam a bizottsági meghallgatáson is, de szeretném megismételni, mert ön is használt nagyon jó, szép hasonlatokat. El kell mondanom azt, hogy az én szakmámban is tapasztalhatjuk, hogy néha kívülről egy-egy szervezet nagyon egészségesnek tűnik. Úgy tűnik ránézésre, hogy minden rendben van, egy szervezet élő, jól működik. Azonban előfordulhat, hogy odabent egy egészen pici kis hiba van rejtve, elképzelhető, hogy egész kis pici, milliméteres vérrög van, egy trombus, és az a szervezet halálához vezethet, onnantól kezdve az a szervezet halott.Azt gondolom, ha a bírói kinevezések egyetlenegy embertől függenek, igaz, van egy hosszú folyamat, igaz, van egy nagyon objektívnek tűnő folyamat, de egyetlenegy ember egyetlenegy tollvonással az egészet áthúzhatja, és mindaddig nem engedi el, amíg nem a számára megfelelő embert kapja, akkor az a szervezet halott, az a bírói függetlenség halott, nem létezik.Tisztelt Elnök Asszony! Hadd éljek vissza egy nagyon picit azzal, vagy éljek az előnyeivel is annak, hogy az ember képviselő, mert ilyen körülmények között képviselőnek lenni akkor, ha az ember ezt valóban komolyan gondolja, olyan nagyon sok előnnyel nem jár, ezt kell mondjam. Hadd használjam ezt ki! Egy konkrét ügyet szeretnék önnek mutatni, és erről szeretném a véleményét kérni. Attól tartok, hogy az előző képviselő kollégák is nagyon sok konkrétumot kérdeztek öntől, de erre nem nagyon fogunk választ kapni, ahogy a bizottságban sem kaptunk választ. Nagyon sok konkrétumot hallottunk például a kinevezések körüli anomáliákról.Én most nem egy ilyet szeretnék bemutatni, de attól félek, hogy ez az ügy ennek tulajdonképpen egy végeredménye. Ez egy személyes ügyem. Nagyon sok ember nem teheti azt meg, hogy személyes ügyéről véleményt kérjen, de azt gondolom, ennek az ügynek van egy nagyon komoly, aggasztó részlete. Egy büntetőügyben voltam sértett, és amikor ennek a büntetőügynek a tárgyalása zajlott, a legeslegutolsó pillanata számomra egészen elképesztő volt. A büntetőügyben a vádlott végig tagadott. Egy hétórás tárgyalásról volt szó, egyetlenegy napon tárgyalta a bírónő, hét órát ültünk ott ezen az ügyön. A vádlott végig tagadott. Majd az utolsó aktus az volt, hogy a bírónő megkérdezte, még mindig fenntartja‑e azt, hogy ön ártatlan. A vádlott nem mondta azt, hogy ártatlan, és azt sem mondta, hogy beismeri a tettét, hanem azt mondta, hogy elismeri, ha ő ült volna abban a kocsiban, ami mögött ő 50 centire egy felemelt karú markolóval szaladgál, akkor ő is megijedt volna az én helyemben. Ennyit mondtak.Leült a vádlott, a bírónő felállt, és felolvasta az ítéletet. Felolvasta az ítéletet, egy olyan ítéletet, amelyikben arra hivatkozott, hogy azért olyan enyhe az ítélet, mert a vádlott beismerte a tettét. Nem volt ilyenről szó, de már meg volt írva az ítélet, és az indoklásban ez állt, hogy a vádlott beismerte tettét. Én természetesen ‑ mint egyszerű állampolgár ‑ semmi mást nem tudtam tenni, a Pécsi Járásbíróság elnökének tudtam írni egy levelet, az meg azt mondta, hogy minden rendben volt, semmi probléma nem volt.Nagyon örülnék, ha erről az esetről vagy csak általánosságban arról két mondatot a válaszában beszélne, hogy milyen dolog az, hogy egy bíró gyakorlatilag előre megírja az ítéletet, és ezt felolvassa úgy, hogy egy olyan momentumot tesz bele, amiről elvileg nem tudhatott. Azt gondolom, ez látszólag egy kis ügy, de a gyakorlatban nagyon súlyos ügy, és attól tartok, hogy nagyon is konkrét és közvetlen következménye lehet annak a jelenségnek, hogy öntől függ a bírók kinevezése, a vezető bírók kinevezése, utána pedig ezeknek a vezető bíróknak a döntéseitől függnek az ügyek szignálásai.Ugyan ma elvileg egy 2016-os beszámolóról beszélünk, de valóban nem térhetünk ki a mostani hetek aktualitása elől, amikor egy igazságügyi miniszteri rendelettel vagy kormányrendelettel megváltoztatják a bírói kinevezések pontozását, módját; látszólag senkit nem érint, senkit nem érdekel. Akkor, amikor a kormánypárt egyetlenegy dologról szeretne beszélni, Sorosról és semmi másról ne beszéljünk, egy ilyen apró kis változásnak ‑ nem is törvény, hanem csak egy kormányhatározat ‑ látszólag nincs nagy jelentősége.Azonban itt arról van szó, hogy a bírói kinevezéseknél azok az emberek, akik nem voltak bírók, de a közigazgatásban dolgoztak, egyik napról a másikra a pontozásban jóval-jóval több pontot kaphatnak, mint akár egy olyan titkár, aki akár tíz évet már ott volt a bíróságon, nézte a bíróságok munkáját, részt vett a bíróságok munkájában. Jóval kevesebb kaphat egy ilyen pályázó, mint az, aki életében még bíróság közelében sem volt, de a közigazgatásban dolgozott.(12.40)Az előbbiek alapján nagyon nem élettől elrugaszkodott azt feltételezni, hogy ennek igazán egyetlenegy feladata van, az, hogy a közigazgatásban a kormánypárthoz közeli emberek kerülhessenek bírói kinevezésre. Egyébként hadd mondjam el, hogy maga az indoklás, tehát az az indoklás, amit önök el szoktak mondani, hogy nagyon fontos, hogy a közigazgatáshoz is értsen az a bíró, aki majd a közigazgatási perekkel fog foglalkozni, ez számomra meglehetősen nevetséges, hiszen vannak olyan bírók, akik elsősorban az orvosi perekkel szoktak foglalkozni, illetve jó esetben a szignálás automatikus, de én azt gondolom, hogy akkor orvosoknak is kéne a bíróságokon lenni. Vagy azok, akik mondjuk, a vasúti szerencsétlenségekkel foglalkoznak, azoknak meg vasutasoknak kellene lenni? Tehát nem tudom elfogadni, hogy miért kellene a közigazgatásból jött és bírói tapasztalattal nem rendelkező embereknek jóval több pontot kapni, mint annak, aki a bíróságon már eltöltött időt alacsonyabb beosztásban. Józan ésszel ennek egyetlenegy magyarázata lehet: töltsük fel a bíróságokat a kormányhoz hű emberekkel. Elnézését kérem, hogy ezt kell mondani, de ez kívülről számunkra aggályos az előbbi jelenségek miatt is. Végül én is annyit szeretnék elmondani és csatlakozni az előttem szólókhoz, hogy én sem látom egy nagyon nagy sikertörténetnek a bírói fizetésemeléseket, én is azt gondolom, hogy ezt az összes bíró közül talán ön látja sikertörténetnek. Tehát azt a néhányszor néhány százalékos emelést igazán nem nagyon érzik meg a bírók, bizony a köztisztviselők fizetése alján áll jelen pillanatban a bírói fizetés. Mindazonáltal és ezzel együtt is azt szeretném elmondani és nagyon hangsúlyozni, hogy amikor mi nem fogjuk elfogadni az ön beszámolóját, akkor nem a bíróságokat bíráljuk, hanem önt bíráljuk, tehát az ön beszámolóját, és nem a bíróságok beszámolóját bíráljuk.Végül még egyetlenegy kérdés, amit én mindenképpen szeretnék kiemelni, kiemelni, kiemelni, és háromszor elmondani, hogy válaszoljon arra, kérem, válaszoljon, és tisztelje meg a parlamentet, tisztelje meg a magyar állampolgárokat, hogy válaszol arra a kérdésre, hogy az Igazságügyi bizottságon elhangzott, Budai Gyula képviselő úr által véletlenül mikrofonba mondott megjegyzésről, hogy minden bíró komcsi, arról önnek mi a véleménye. Ez egy rendkívül súlyos dolog! Ez nem egy szimpla bunkózás és nem egy szimpla komcsizás, hanem gyakorlatilag egy politikusnak a mély undorát fejezi ki az egész bírói kar iránt, és ebben ön akkor is köteles megnyilvánulni, ha ez önnek valami miatt nagyon-nagyon kellemetlen. Kérem, hogy tegye meg erre a válaszát. Köszönöm szépen.
  • DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kértem szót, mert én végignéztem ezt az alkotmánybírósági határozatot, Bárándy képviselőtársunk azt mondta, hogy megsemmisítette ezt az integritási szabályzatot az Alkotmánybíróság. (Dr. Bárándy Gergely: Részben. Részben semmisítette meg.) Ez az integritási szabályzat több mint 50 paragrafusból áll, abból három paragrafust érint egyébként: az egyik paragrafusnál, egy fogalom­megha­tá­ro­zásnál néhány szót vett ki belőle az Alkotmánybíróság; egy másik paragrafusnál, ami f) pontig tart, egy felsorolás, ott három pontot tartott alkotmányellenesnek; egy másik paragrafusnál, ahol j) pontig tart egyébként a felsorolás, ott pedig egy pontot megsemmisített, illetve egy pontból néhány mondatot alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság, ahhoz képest egyébként, hogy az indítványozó az Alkotmánybíróság indoklása szerint az egész szabályzat megsemmisítését kérte. Ezt úgy szokták a polgári jogban mondani, hogy alapvetően az Alkotmánybíróság egész pontosan 99,9 százalékban az OBH elnökének adott igazat. Hadházy képviselőtársamnak meg mondom, hogy ez ugyan nem az ingyenes jogtanácsadás helye, de azért az ítélet rendelkező részét, és hogy mit, mikor kell leírni a bírónak és aláírni, meg hogy a szóbeli indoklás és a leírt indoklás nem ugyanaz, és azt a bíró rendszerint nem felolvassa ‑ erről azért nem lenne baj, ha tájékozódna. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezek szerint nem figyelt, képviselőtársam, mert pontosan arról beszéltem, hogy egy részét semmisítette meg az Alkotmánybíróság, és a különvélemények tartalmazzák azt, hogy nemcsak ezt a néhány részt kellett volna megsemmisíteni, hanem az egészet; erről beszéltem. Szeretnék önnek idézni, képviselő úr. Azt hiszem, elmondtam, és talán emlékszik rá, hogy alkotmányossági kérdéseket nem szoktak százalékban mérni és nem is lehet. Szeretnék olvasni önnek az Alkotmánybíróság honlapjáról. Az Alkotmánybíróság honlapján jelent meg egy összefoglaló az Alkotmánybíróság határozatáról, és a következő mondat hangzik ott el: „Az Alkotmánybíróság kimondta: a vizsgált rendelkezések, mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik.” Képviselő úr, ha van az integritási szabályzatnak akár csak egy betűje, amelyik sérti a bírói függetlenséget, én azt gondolom, hogy az önmagában egy olyan probléma, ami mellett nem lehet úgy elmenni, hogy egyébként a 99 százaléka jó. Ne tessék már viccelni velem! Ez arról szól, hogy az integritási szabályzat úgy lett megalkotva, hogy az a bírói függetlenség sérelmét és a jogorvoslati jog sérelmét jelenti. Lehet, hogy 99 százaléka ennek egyébként jó, de épp elég probléma, ha az OBH elnöke egy olyan utasítást ad ki, amelynek bármelyik része is ezeket az alapjogokat sérti. Hadd kérdezzem már meg, képviselő úr, ha százalékokban számolunk: ön elfogadna, ön szavazna egy olyan alkotmányra, amelyik nem tartalmazza az élethez való jogot? Mert ott szerintem a 99,9 százaléka jó lenne az alkotmánynak, csak ez az egy rendelkezés, az élethez való jog kimaradt belőle. Ön megszavazná, képviselő úr? Ugyanez a probléma ezzel is. Nehogy már százalékban mérjünk! Köszönöm.
  • DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Javarészt Bárándy Gergely elmondta, amit én is itt el szerettem volna mondani Vas Imrének. Egyrészről az Alkotmánybíróság határozata kimondta, hogy a bírói függetlenségre sértő volt az integritási szabályzat, és a jogorvoslathoz való jogot is sérti. A szabályzatnak része volt az a néhány pont, amit felsorolt Vas képviselőtársam. Tehát nem tudom, hogy e-mailben vagy sms-ben kapja ezt a sok hülyeséget, amit itt mond, és akkor itt röhögve előadja (Dr. Vas Imre: Most néztem meg!), de gondolja már végig, diktatúrák szokták ezzel igazolni a saját ténykedésüket! 99 nagyon kiváló lépésünk volt, meg egy századik, amikor néhány ártatlant is kivégeztünk ‑ kö­rül­belül ezt lehet olvasni a diktatúrák különböző propagandaanyagaiban. Tényleg abszurd, hogy a többórás vitában ön ezt tudja felhozni! Szerintem meg kellene vizsgálni ezek után, hogy az ellenzék által felvetett többi kérdés mennyiben állja meg a helyét, az alkotmányossági és a nemzetközi jogszabályokat és az egyéb kialakult gyakorlatokat mennyire sérti. Egyébként hozzáteszem, ha csak annyiban, vagy feleannyiban, mint amit ön felsorolt és most az Alkotmánybíróság megsemmisített, ha csak ilyen minimálisan módosítanánk a bíróságról szóló törvényeket, pont az eredménytelenné nyilvánítással kapcsolatosan, vagy kiegészítenénk, hogy pontosítsuk annak a tartalmát, akkor már az egész törvény rendben lenne. Ennyi a különbség, az a 0,1 százalék, amin az múlik, hogy Magyarországon van‑e valódi független bíráskodás, vagy nincs. Úgyhogy, Vas Imre, eméssze meg, kérem, hogy egy ilyen apró dolog is romba tud dönteni egy jogállamiságot, és az előttünk látott példák alapján ezt nagyon alátámasztja a gyakorlat is. Köszönöm. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Köszönöm szépen. Egyrészt nem akarom megismételni Vas Imre képviselőtársamnak az előzőleg mondott hasonlatomat, de ha egyetlenegy kis dolog nem működik egy szerkezetben vagy szervezetben, akkor lehetséges, hogy az az egész dolog nem működik, s az integritási szabályzattal is így van. Másodsorban én köszönöm ezt a meglehetősen kioktató és cinikus hozzászólását, és higgye el, hogy tájékozódtam az ügyről elég sokat, és tudom, hogy egy ítéletnek van egy ítélkező része, egy indoklásrésze, azonban még egyszer, köszönöm a hozzászólását, hiszen még egyszer felhívhatom a figyelmet erre az ügyre, és még egyszer kérhetem, hogy majd erre reflektáljon az elnök asszony.(12.50)Itt magát az ítéletet előre meghirdették vagy felírta a bírónő. Egy hétórás tárgyalás ‑ amikor esélye sem volt még arra sem, hogy szünet közben már kialakuljon valami, és megírja ‑ után állt fel úgy, hogy felolvasta az ítéletet, a rendkívül enyhe ítéletet, majd az indokolást valóban szóban mondta el, és az indoklásban már az volt, hogy itt beismerte a vádlott a tettet. Nem ismerte be egyébként, és én nem tudom, hogy a magyar bíróság vagy ez a bírónő annyira a jövőbe is tudjon látni ‑ ne csak a múltba tudjon látni ‑, hogy amikor meghoz egy rendkívül enyhe ítéletet, akkor azt arra hivatkozva tudja megtenni, hogy majd biztos be fogja ismerni a vádlott a tettét. Köszönöm szépen.
  • DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Ház! Kedves Barátaim ‑ most már azt is mondhatnám, mert olyan szűk körben vagyunk, és azt gondolom, hogy többnyire olyan jogászok, akik értjük, hogy miről beszélünk (Dr. Bárándy Gergely: Nem mindenki!), bár nem vagyok egészen biztos ez utóbbi állításomban.Arról van szó, tisztelt Ház, hogy az a gondolat vezérelt és az jutott eszembe, hogy amikor az elnök asszony kinevezésre, megválasztásra került, akkor szívesen odamentem volna ‑ már akkor gondolatom volt ‑, és egy mikszáthi gondolatot kellett volna közöljek, hogy ez az út nem rózsákkal lesz végigszórva. Ez nyilvánvaló volt. (Dr. Bárándy Gergely: Azt hittem, a Rokonokból akar idézni.) Magára az egész intézményre ugyanis azért volt szükség, és ha az ellenzéki képviselőtársaim tényleg a szívükre teszik a kezüket, ahogy ezt ajánlották már egyesek, és visszapillantanak arra, hogy honnan indultunk, akkor én azt gondolom, hogy nekem nem kell visszamennem az én régmúltamba azokhoz a lepusztult bíróságokhoz, azok közé a rettenetes körülmények közé, amely körülmények között a bírák azért a tekintélyüket képesek voltak fenntartani, ahol a rendszer gyakorlatilag szinte alig működött, de a bíróságok mégis működtek, és onnan eljutottunk egy olyan helyzetig, ahol ma, azt kell mondanom, európai színvonalú bíróságok működnek. Ez, akár tetszik, akár nem, ennek a szervezetnek, annak az elnökének az egyik fontos eredménye. Ezt aligha lehet eltagadni. Igen, az a helyzet, tisztelt Ház, hogy ma rengeteg olyan dologról volt szó, amelyek voltaképpen semmi mást nem tartalmaztak, mint a kinevezéssel kapcsolatos jogköröket és az ellenzék által állított anomáliákat. Aki a kinevezésben részt vesz, annak tudomásul kell venni, hogy támadásoknak lesz kitéve. Megkerülhetetlen. S aki a kinevezésekben részt vesz és döntést hoz, az a döntésért tisztességgel viseli is annak a következményeit, amely következmények azonban ‑ és többek közt ezért kértem szót, itt nem ismertem Staudt Gábor képviselőtársamra ‑ azért nem mehetnek el a fenyegetésig. (Dr. Staudt Gábor: Milyen fenyegetés?) Akár ez volt a szándék, akár nem, bizony ezekből a szavakból, engedelmet kérek ‑ és ha nem így van, kérem, majd két percben erőteljesen javítson ki ‑, én ebben nagyon határozott fenyegetést éreztem. (Dr. Staudt Gábor: Miben?) S én azt gondolom, hogy a bírósági szervezettel kapcsolatos minden olyan ügy, amely világos és átlátható, egyet nem eredményezhet: az olyan személyes természetű megtámadást, amely itt azért ma folyamatosan hangzott el. (Dr. Staudt Gábor: Mi volt benne a személyeskedés?) Én azt gondolom, hogy az ellenzék észrevételeinek egy jelentős részét én érteni véltem, de azzal véltem érteni, hogy ha elolvastam ‑ és én megpróbáltam végigolvasni egész terjedelmében ezt az előterjesztést ‑, akkor ezek nincsenek összhangban, ezek az észrevételek, még egyszer mondanám, szinte személyre szólóak voltak. Miről szólt? Egy-egy személynek a kinevezése vagy nem kinevezése. (Dr. Bárándy Gergely: Egy-egy az 40 egy év alatt?) Ez volt az alapvető vitatárgy az eltelt időszakban. Na de könyörgök, ha van valami, ami a bírói függetlenséget igazolja, akkor az éppen az, hogy ha egy bíró sérelmet érez, személyes sérelmet érez, akkor elmegy a bíróságra (Dr. Staudt Gábor: Ja!), akkor jogorvoslatot kér. Igen! Kedves Staudt képviselő úr, lehet ezen mosolyogni, de én végigéltem azt az időszakot, amikor még ellenvetés sem lehetett volna, nemhogy a bírósághoz elmegy valaki azért, mert ugyanabban a szervezetben érdeksérelmet szenvedett el vagy vélt elszenvedni. (Dr. Staudt Gábor: Szokjunk mi is hozzá, ugye?) Tényleg nem számít az, hogy az eltelt időszakban olyan mértékű változások történtek, hogy ma az, aki ténylegesen ügyvédként dolgozik, azt kell mondanom, fényévekre van attól, mint ahogyan mi dolgoztunk? Az, ahogyan ma hozzá lehet férni az ügyekhez, az, ahogyan meg lehet, azt kell mondanom, oldani mindazokat a problémákat, amelyek nekünk fél napokat jelentettek, és amelyek vitték az időt és vitték a lehetőséget, azok ma szervezetten megoldottak, ez mind nem számítana? Most itt tényleg csak néhány egyéni sérelemmel kellene foglalkozzunk? Sőt! Most már egyéni üggyel, ami azért úgy gondolom, túlmegy azon, mint amit korábban hallottunk. Nekem is volt nagyon rossz lóperem annak idején Balassagyarmaton, de ma nem fogom idehozni. Azt kell mondanom, hogy egy nagyon elfogult bíró volt, hála istennek nem tegnap, hanem mondjuk, körülbelül 30 évvel ezelőtt. Szóval, tisztelt Ház, kell hogy valami mértéket tartsunk, és ez a mérték meggyőződésem szerint arról szól, hogy a realitások határán belül maradunk. Én azt gondolom, hogy amikor ez a hivatal felállt, világos cél volt, és én éppen ezért támogattam ezt a lehetőséget, hogy azt a fajta nagyon nehéz szervezési munkát, amely mindig ütközetekkel járt, és amely ütközeteken belül nagyon nehéz olyan mezsgyéket találni, amely a bírók függetlenségét még árnyalatilag sem sérti, ezt el kellett választani. Én tudom, hogy egyetlenegy szakma sem viseli el, amikor a teljesítménymérésre kerül sor. Igen, ez szerintem az egyik legnagyobb sérelem. Mérni lehet a teljesítményt, bizony lehet, minden szakmában lehet mérni. Nem könnyű. Én tudom, hogy egy pedagógus, ha azt mondják, hogy az ő teljesítményét mérik, akkor föl van háborodva, hát hogy meri ezt bárki is mérni, hiszen ez az ő szellemi tevékenysége. Igen, de az én gyerekemen folytatja, következésképpen úgy gondolom, hogy ezt mérni kell, mint ahogy az igazságszolgáltatásban is ez a helyzet. S az is világos kell legyen, tisztelt Ház, hogy ha tényleg így van ‑ és én azt gondolom, ezt őszintén mondom, hogy tényleg így van ‑, hogy ezekre a mérésekre szükség volt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nézzük meg, hogy hol tartunk ügyhátralékban. Mert miről zengett korábban, azt kell mondanom, nem csak az ellenzék, mi is, amikor mi ellenzékben voltunk? Arról, hogy kérem szépen, nem lehet az ügyeket befejezni. S ma valahogy be lehet, és ma az ügyeket befejezik. Hogy minden ítélet jó-e? Biztos nem! Ha nem így lenne, akkor nem kellene jogorvoslat. (Dr. Staudt Gábor: Nem erről beszéltünk!) S még az sem biztos, hogy a jogorvoslat teljesen stimmel? Igen, ez mindig előfordulhat, mert igazság egyedül a Mindenhatónál van. (Dr. Bárándy Gergely: Szóba se hoztunk ilyen témákat!)Szóval, azt gondolom, tisztelt Ház, hogy ha a mértéket megtartjuk, és ha őszintén gondoljuk végig ennek a szervezetnek és a szervezet elnökének a tevékenységét, akkor messze-messze több a pozitívum, mint amit itt bárki is fölhozhat negatívumként. S talán még egy utolsó gondolat, amit én fontosnak tartok. Azok a programok, amelyek elindultak, megérdemlik, hogy az ellenzék is támogassa. Mire gondolok? Elsősorban azokra a programokra, amelyek a kiskorúakra vonatkoznak, azokra a programokra, amelyek a személyes áldozatokra vonatkoznak. Nem igaz, hogy ebben nem tudunk egyetérteni, hogy itt is előrelépésre volt szükség, egy emberséges előrelépésre! Én biztos vagyok benne, hogy ezt az ellenzék is érti, gondolja és akarja. S azt gondolom, hogy ezeken a területeken van még tér, tovább lehet haladni. S valóban végül és utolsósorban, de azt gondolom, hogy nem utolsó a sorban valójában a bírói fizetések kérdése. Én személy szerint, bármikor erről szó lesz, ami rajtam múlik, meg a gyenge erőmön múlik, azt arra kívánom felhasználni, hogy a bírói fizetések méltóak legyenek a bírói tisztséghez, és hogy azok igen, emelkedjenek. Az nem lehet érv, hogy a bíró nem megy el külföldre, meg hogy a bíró nem hagyja el a szakmát. Nem hagyja el, mert a szakmájához hű és szereti. S akkor is ott volt ‑ ezt még hadd mondjam el, úgy emlékszem, a hetvenes években történt ‑, amikor Nagykátára elment az akkori, nem is tudom, mi volt a neve az akkori kommunista pártban, de a lényeg az, hogy elment az igazságügyminiszter, és kifogásolta, hogy a bíró könyökén lyukas a kabát. Ide ne jussunk! Következésképpen, ha nem is tartunk itt, de legyen világos, hogy igen, a bírónak ‑ az ő méltóságának, az ő függetlenségének megfelelően ‑ jár a jutalom, jár az az ellenérték, amiért dolgozik. És én azt gondolom, ezért dolgozunk. (13.00)És ha most első lépésként a bíróságokon dolgozóknak sikerült egy jelentős emelést adni, akkor azt nem kellene alábecsülni. Sokan vannak, jól dolgoznak és megérdemlik. Én azt gondolom, ahogyan ismerem a saját frakciómat, ismerem azt a kormányt, amelyet támogatni van szerencsém, hogy emelkedni fog a bírák fizetése is, mert reményeink szerint erre meglesz a lehetőségünk. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. ‑ Dr. Bárándy Gergely: 12 éve nem emelték!)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! A Magyar Szocialista Párt álláspontját a vezérszónoki felszólalásában Bárándy Gergely képviselőtársam részleteiben már ismertette. Én természetesen ezen nem mennék végig újra, csupán néhány részletre szeretnék majd kitérni. Azonban ha megengedik, az előttem szóló Turi-Kovács Béla képviselőtársam bevezető gondolataihoz szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot, előre lefixálva azt, hogy én Turi-Kovács Béla képviselőtársamban tisztelem mind az életkort, mind a munkásságot, azonban nagyon másképp látok egy dolgot, amit még a felszólalása elején mondott. Képviselőtársam azt mondta, hogy emlékszik még azokra az időkre, amikor a bíróságok méltatlan körülmények között folytatták a munkájukat, és akkor képesek voltak megőrizni a bírói kar tekintélyét. Sajnos ma meg azt látjuk, hogy ugyan most már nagyon modern épületekben, nagyon modern körülmények között végezheti a bíróság a munkáját, azonban azt látjuk, hogy a bírói kar a tekintélyének a megóvásában, annak a fenntartásában nem annyira eredményes, és ennek szerintünk pontosan az az oka, hogy a politikai befolyás a bíróságokra is megérkezett. Azt gondoljuk, amit már régóta hangoztatunk, hogy az igazságszolgáltatás mint független hatalmi ág sajnos nem független. Jogelméleti szempontból az kellene hogy legyen, de az elmúlt években, az elmúlt évek fideszes ámokfutásai kapcsán bizony mi azt tapasztaltuk, hogy igen erős politikai befolyásoltság alá került az igazságszolgáltatás. Ezt természetesen akár az ügyészség esetében is elmondhatjuk. A következő napirend esetében el is fogjuk mondani majd részleteiben, de bizony a bíróságok esetében is elmondhatjuk ezt, és én itt abszolút nem személyeskedni szeretnék Handó Tünde elnök asszonnyal, de azért itt azt látjuk, hogy bizony sok esetben erős fideszes befolyás alá kerül a bíróság vagy a bírói vezetés is. Amit elmondtam, hogy én tisztelem Turi-Kovács képviselőtársam munkásságát, azt kevésbé mondhatom el Vas Imre képviselőtársammal kapcsolatosan, méghozzá azért, mert azt már megszoktuk, hogy az önök kreatív jogalkotási tevékenységének egyik zászlóshajója, ha megtisztelhetem önt ezzel a kifejezéssel, és nem szeretném önt tárgyiasítani, de az bizony a képviselő úr, aki azért elég sokszor szokott olyan előterjesztéseknek is a részese lenni, meg olyan magyarázatokat is adni itt a parlamentben, ami egyébként pont a Bárándy képviselőtársam, Staudt képviselőtársam, meg ellenzéki oldalról mindenki által felemlített integritási utasítással kapcsolatos álláspontot jelenti. Ön azt mondta ‑ és én azt hittem, hogy ön jogász, de bocsánat, ha ön matematikus; a százalékokba veszett itt bele ‑, hogy itt 99 százalékban rendben van minden, 1 százalékban nincs rendben semmi. Erre részletesen kitértek képviselőtársaim, hogy mi a gond ezzel az 1 százalékkal. De azért azt rögzítsük még egyszer, hogy az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette az OBH elnökének integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes. Tudja, képviselő úr, én azt gondolom, és ez egy nagyon szubjektív vélemény, idézőjelbe teszem, amit most mondok: ha egy „mezei” jogász a munkatevékenysége során alkotmányellenes dolgokat tenne, végezne, ilyen irományok jönnének ki a munkásságában az ő kezei közül, az elég nagy problémát jelentene, hiszen akkor az majdhogynem azt jelentené, hogy ő nem ért a szakmájához. De amikor az OBH elnöke ad ki egy ilyen integritási utasítást, akkor az már bizony nagyon problémát kell hogy jelentsen, és hozzáteszem, azt is gondolom, ön azt mondta egy bekiabálásában valamelyik képviselőtársamra reagálva (Jelzésre:) ‑ igen, Bárándy képviselő úrra reagált ‑, hogy kisebbségben maradtak azok, akik leírták egyébként különvéleményben, hogy mi még az, amivel nagy gond van. Hát, nem lennék most az Alkotmánybíróság tagjainak a helyében, merthogy azt mi már többször elmondtuk, hogy politikai kinevezetteket is beválasztottak már abba a testületbe, de bizony azok, akiknek le fog járni majd valamikor a mandátumuk, akkor retteghetnek, ha ők ilyen dolgokat mernek megfogalmazni. Ezt sem tartjuk egyébként a jogállamba illő dolognak, de mindenesetre az azért mégiscsak valahogyan furcsa, hogy önök arra hivatkoznak vagy ön arra hivatkozik, hogy egyébként a nagy része rendben volt, csak egy kis része nem volt rendben.Rögzítsük még egyszer a tényt: az OBH elnök asszonya egy olyan integritási utasítást adott ki, amelyről megállapította az Alkotmánybíróság, hogy annak egyes rendelkezései alkotmányellenesek. Lehet magyarázni, lehet körbeírni, de azért mégiscsak azt kell mondjuk, ez nagyon nincs rendjén, és ez szakmailag nincs egyébként rendjén, de erre egyébként már részletesen kitértek képviselőtársaim, úgyhogy én nem fogom ezt tovább magyarázni. Amire én kifejezetten kíváncsi lennék ‑ és ez is elhangzott ma már itt a Ház falai között ‑, és kérném, hogy az elnök asszony reagáljon rá, mondja el a véleményét, ha lehet, részleteiben, hogy mit szól ahhoz a kijelentéshez, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, volt elszámoltatási kormánybiztos, meg még több pozíciója is volt, jelenleg az Igazságügyi bizottság alelnöke, gyakorlatilag a komplett magyar bírói kart lekomcsizza. (Dr. Vitányi István: Előtted van, hogy mit mondott a bírói karról…) Értem. Vitányi István képviselő úrnak lehetősége van gombot nyomni, nyugodtan megteheti. (Dr. Bárándy Gergely: Beszélgessünk erről, István! Kicsit más volt…) Mi örülünk annak, ha fideszes képviselőtársaink részt vesznek a vitában. (Dr. Vitányi István: Az előtted ülő…) Természetesen nem gondoljuk azt, hogy meg fogjuk tudni őket győzni arról, hogy bizony azért itt vannak dolgok, amelyek nincsenek a helyükön. (Dr. Bárándy Gergely dr. Vitányi István felé: Nem utólagosan… Szólalj fel! Annyi eszed nincs, hogy idézd!) Vitányi képviselő úr, nyomjon nyugodtan gombot, mi bőségesen bele fogunk állni ebbe a vitába. Természetesen az időnk megengedi, hogy itt legyünk, és ezt végighallgassuk.Mindenesetre én azért mégiscsak kíváncsi lennék arra, hogy Handó Tünde elnök asszony mit szól ehhez a komcsizáshoz, mit szól ahhoz, hogy a komplett bírói kart lekomcsizza Budai Gyula, merthogy nyilvánvalóan a komplett bírói karra gondolt, hiszen még ki is emelte, hogy mind az, mármint hogy az összes bíróra vonatkoztatta. Szerintem kifejezetten káros dolog az, amikor ebben az országban valakit minősítünk, és nem a munkáját minősítjük, hanem azt, hogy ő mit gondolna, hogyan élne, hogyan tevékenykedne. Azt gondolom, ez nagyon-nagyon nincs rendjén. És az sincs rendjén, ahogy az elnök asszony erre az elmúlt napokban nem reagált; nem védte meg a bírói kart; nem állt ki mellettük; nem utasította vissza Budai Gyula megjegyzését. Ezt többen megtették. Azt gondolom, ezt az elnök asszonynak is mindenképpen meg kellene tennie, mert azért az mégiscsak elfogadhatatlan, hogy különböző fideszes potentátok vagy magukat potentátnak vélő, annak valló emberek ilyen véleményeknek adhatnak hangot. Ráadásul azt is mondhatom, hogy nem egy egyszerű ‑ megint nem megbántva senkit, és abszolút nem pejoratív jelzőként mondva ‑, mezei országgyűlési képviselőről, hanem az Igazságügyi bizottság alelnökéről van szó, akihez tartoznának ezek a szervezetek is, ha ágazatilag nézzük. Szóval nagyon-nagyon nem tartjuk ezt helyénvalónak, és én azt szeretném kérni az elnök asszonytól, hogy a vita végén, amikor biztos hozzá fog szólni, a hozzászólásában térjen ki arra, legyen szíves, részleteiben, hogy önnek ezzel az egésszel kapcsolatosan mi az álláspontja. Bárándy képviselőtársam azt kérte öntől, hogy határolódjon el. Én ezt természetesen megtehetném, de legelsősorban is azt szeretném tudni, hogy ön mit gondol erről az egészről. Nekünk nagyon-nagyon rossz gondolataink vannak ezzel kapcsolatosan, nagyon-nagyon rossz emlékeket is felidézhetne egy ilyen állítás, és az, ha ebben az esetben nem történik egy elég éles elhatárolódás. De még egyszer, ahogy említettem, az elnök asszony véleményére lennék majd kíváncsi ezzel kapcsolatosan. Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy szólhattam. (Taps az MSZP padsoraiból. ‑ Dr. Vas Imre: Nagy tapsot neki!)
  • DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretnék köszönetet mondani a bíróság minden egyes dolgozójának, minden bírónak, titkárnak, fogalmazónak, igazságügyi alkalmazottnak, ügyintézőnek, ügykezelőnek, tisztségviselőnek, aki áldozatosan, nagy felelősséggel dolgozott a 2016. évben és dolgozik ott ma is. Nyilván az igazság érvényre juttatásáért dolgoznak, és azért látják el a felelősségteljes munkájukat, tehát az első szavam mindenképpen a köszöneté.(13.10)A következő, amiről szeretnék beszélni, az a bírói függetlenség kérdése, amelyet minden előttem felszólaló érintett, és elnök asszony is központba helyezte beszámolójában a bírói függetlenség kérdését. Nemcsak az Alaptörvényünknek egy sarkalatos pontja a bírói függetlenség, de azt gondoljuk, az igazságszolgáltatás legalapvetőbb alapelve, alfája és ómegája az, hogy független‑e a bíróság vagy sem. Itt viszonylagos ellentmondásokat lehetett felfedezni a 2016-os évben, jó néhány képviselőtársam említette már, illetve ellenzéki oldalon minden képviselőtársam említette már a vezető tisztségviselők kinevezésével kapcsolatos ellentmondásokat. Ezekre én is szeretném felhívni a figyelmet, mert bizonyos szempontból, úgy érzem, a bírói függetlenséget mindenképpen befolyásolja az, amikor jogalap vagy megfelelő indokok nélkül kerülnek elutasításra pályázatok. Ilyen esetekben ugyanis ez egy üzenet a bírók számára. Üzenet: ha nem azt az irányvonalat fogadod el, amelyet én elvárok tőled, ha nem úgy viselkedsz, ahogy én elvárom tőled, akkor nem léphetsz feljebb azon a bizonyos ranglétrán, nem tölthetsz be tisztségeket. Tehát ez mindenképpen üzenetet jelent, és ennek nagyon rossz üzenetértéke van. Szerintem ez mindenképpen befolyásolja bírói függetlenséget.De beszéljünk pozitív dologról is! Szeretném kiemelni, hogy ami nekem nagyon tetszett 2016-ban az elnök asszony munkájában, az az volt, amikor a kormány előállt azzal a tervvel, hogy egy új közigazgatási bírósági rendszert fog létrehozni, és teljesen átreformálja az eddig működő közigazgatási bíróságok rendszerét, akkor bizony az OBH következetesen kiállt a bírói függetlenség mellett. Szembemenve a kormánnyal, olyanfajta kis tanulmányt készített, amelyben igencsak cáfolták ennek az új bírósági rendszernek a felállítását, és arra is rámutattak, hogy sok esetben a bírói függetlenség, bizony veszélybe kerül. Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok nagyon komoly ellenállást tanúsítottak ebben az ügyben, és mivel kétharmados törvényről van szó, ezt nem is sikerült megvalósítani, és nem is sikerült felállítani. Tehát ebben pozitív dolgot is láttam a bírói függetlenséggel kapcsolatban.A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mióta parlamentbe került, folyamatosan szívügyén viseli a bírói függetlenséget. Mi vagyunk talán az egyetlenek, akik már akkor is törvénymódosító javaslatokat adtunk be, még 2010-ben, amikor az új Alaptörvény került elfogadásra. Mi már ott szerettük volna szabályozni, hogy semmilyen módon a törvényhozás ne befolyásolhassa a bírósági fejezetet, ne tudjon hatni a bírói függetlenségre. Ezt mi abban láttuk volna leginkább megalapozottnak, ha az Alaptörvényben szabályozzuk azt, hogy milyen költségvetési juttatások illetik meg a bíróságokat, amihez nem lehet hozzányúlni, nem az adott Országgyűlés összetételétől és a kormányzati akarattól függ az, hogy a bíróság fejezete mennyi pénzt fog kapni. Jobb lett volna, ha ezt szépen az Alaptörvényben szabályozzuk, és akkor nem tudja az adott kormány olyan módon befolyásolni, hogy adott esetben valamilyen irányba szorítsa a bíróságokat.Látjuk, hogy márpedig ez megtörtént az elmúlt időszakban, hiszen azt láttuk, hogy amikor Orbán-kormány volt Magyarországon, a bírák fizetését nem emelték. Most van egy kis időszak, amikor már annyira tarthatatlan volt a helyzet, amikor már eljutunk oda, hogy olyan munkakörben, amelyhez nem is kell adott esetben egyetemi, főiskolai végzettség, többet keresnek, mint a bírák, akkor egy nagyon minimális szinten hozzányúl ehhez a kormány, és végre 14 év után emeli a bírák fizetését, bár, mint mondom, majd erről még beszélek, nevetséges módon, illetve nevetséges összegben.A tavalyi vezérszónoki felszólalásomban egy komoly fejezetet szenteltem annak, hogy mennyire felháborító az, hogy az igazságügyi alkalmazottaknak milyen kevés és megalázóan kevés a bére. Beszéltünk arról, hogy a Tescóba mennek el árufeltöltőnek, mert sokkal több pénzt kapnak ott, és bizony ehhez hozzá kell nyúlnia a kormánynak. Erre vonatkozóan jobbikos képviselőtársaimmal költségvetés-módosító javaslatot is adtunk be mind a tavalyi, mind az idei évben. Minden évben adunk be ezzel kapcsolatban, és komoly, minimum 30 százalékos bérfejlesztést javasoltunk ebben a szférában. Nagyon örülünk annak, hogy végre ez most eredményre vezetett, és az igazságügyi alkalmazottaknál egy komolyabb bérfejlesztésre került sor, amellyel már valóban versenyképes a bíróság abban a tekintetben, hogy talán nem fognak elmenni árufeltöltőnek azok, akik évtizedek óta dolgoznak, már megfelelő tapasztalatokkal, tudással rendelkeznek, és szakmailag valóban kiválóan tudják segíteni az ott dolgozó bírók munkáját. Ezzel nincs is baj. A másik résszel van baj, mégpedig a bírói fizetésekkel, amelyekhez megint, ismételten nem nyúlt hozzá a kormány. Mi valamennyi évben adtunk be módosító javaslatot a költségvetési törvényben, amelyben minimum 30 százalékos bérfejlesztést irányoztunk elő. Jelen pillanatban három ütemben 5-5-5 százalékos bérfejlesztésekre kerül sor, 10 százalék ebből megvalósult, 5 százalék pedig meg fog valósulni. Azt is elmondtam már többször a parlament nyilvánossága előtt, hogy erre vonatkozóan készültek komoly felmérések, hogy hol áll Magyarország az Európai Unióval, illetve az európai országokkal összehasonlítva. Azt látjuk, hogy az Európai Unióban a legkevésbé megfizetett bírák Magyarországon vannak; tehát itt vannak a legkevésbé megfizetett bírák. Hogy miért alakult ez így, nem tudom. Azt látjuk, hogy gyakorlatilag 2003 óta nem volt olyan bérfejlesztés, amely a bírákat megillette volna. Tudjuk nagyon jól, hogy milyen komoly infláció volt ezen időszak alatt. Úgy emlékszem, tavaly elnök asszony hivatkozott arra, hogy 42 százalékos volt a bíráknál a reálbércsökkenés a 2003-2004-es év óta. Ez egy nagyon-nagyon komoly reálbércsökkenés, amikor pedig a kormány arról beszél, hogy meg kell őrizni a bérek reálértékét, amikor arról beszél, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét. Azt is látjuk azonban, hogy az Orbán-kormány sajnos a bíróságokat teljesen mostohagyermekként kezeli, a bírákat ellenségnek tekinti. Egyébként ez nagyon-nagyon jól látszik azokból a nyilatkozatokból, amelyek itt elhangzottak. Például nyilván tűrhetetlen az, hogy valaki egy bizottsági ülésen, főleg igazságügyi bizottsági alelnökként lekomcsizza az egész bírói kart. Ebből látszik az a hozzáállás, amit a kormányzati többség képvisel a bírákkal szemben. Ennek köszönhető az, hogy Magyarországon a béka feneke alatt vannak a többi európai uniós országhoz képest a fizetések. Ha megnézzük, azt látjuk, hogy még ezzel a majdani megvalósuló 15 százalékkal is utolsó helyen lesznek a magyar bírák fizetései, hiszen talán Bulgáriát fogják utolérni, és holtversenyben fogunk velük együtt „száguldozni” leghátul az Európai Unióban. Elmondtuk már 3-4 évvel ezelőtt, hogy 30 százalékos bérfejlesztés kellett volna, de ma már ez sem elég. Akkor is csak az utolsóelőtti helyre léptünk volna, akkor megelőztük volna Bulgáriát. De mit várhatunk így? Hogyan várhatunk bírói függetlenséget, hogyan várhatjuk el, hogy a bírói kar legyen a szakma csúcsa a jogászi szakmában, hogy a legjobb ítéletek Magyarországon szülessenek, hogy megalapozottak legyenek az ítéletek, hogy gyorsak legyenek az eljárások? Hogyan várhatjuk el, hogy a legtehetségesebb jogászok, a szakma legjobbjai a bírói testületbe kerüljenek be? Nyilván ez így nem fog bekövetkezni. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a bírói hivatás egy olyan hivatás, ahol másodállást gyakorlatilag nem lehet vállalni, ahol politikai szerepet sem lehet vállalni. Nagyon sok mindenből ki vannak zárva. Ezt valamilyen formában meg kellene becsülni, jobban meg kell becsülnie az államnak, nem beszélve arról, hogy önálló hatalmi ágról van szó. Annak, hogy ön­álló hatalmi ág, azonban nem csak abban kell megnyilvánulni, amit Turi-Kovács Béla képviselőtársam is mondott, hogy milyen szép új épületeik vannak s a többi. Nyilván ez is egy része, de meg is kell becsülni; bár ‑ és ezt köszönöm ‑ Turi-Kovács Béla azt is elmondta, hogy meg is kell becsülni a bírói kart, és ő mindezt támogatja.Azt viszont szeretném elmondani, ha már Turi-Kovács Béla képviselőtársamat megemlítettem, hogy ön Staudt Gábort bírálta. Én ezt szeretném visszautasítani. Én hallgattam Staudt Gábor képviselőtársam felszólalását. Azt gondolom, abban semmifajta fenyegetés, burkolt fenyegetés sem valósult meg, illetve mi nem is szoktunk ilyet tenni a felszólalásainkban. (Pócs János: Ó!)Az elnök asszony jelentésében láttam, hogy 2015-ös adatokkal összehasonlítva 23 százalékkal nőtt meg az ügyérkezés. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy 2016-ban az ügyérkezés száma növekszik vagy csökken, vagy stagnál. Azt láttam ebből a jelentésből, hogy tovább növekedett az ügyérkezés száma, így elsősorban bizonyos területeken, a közigazgatási és munkaügyi bíróságon, a törvényszéki ügyekben, másodfokú ügyekben, ítélőtábla előtti ügyekben egészen a 3,2 százaléktól 8,7 százalékig nőtt az ügyiratforgalom. Ez azt jeleneti, hogy a két évvel ezelőttihez képest minimum 26-27 százalékos ügyiratforgalom-növekedésről lehet beszélni. Ahogy ismerem ezeket az ügyeket, illetve ahogy a bíró ismerősöktől hallom, azt is látom, hogy az ügyek bonyolultsága nagyon nagy fokon megnőtt. Ma már nagyon kevés az egyszerű ügyek száma, az egyszerű jogi megítélésű ügyek száma, nagyon bonyolult ügyek vannak, különösen bonyolult ügyek vannak. Ha ez azzal párosul, hogy körülbelül negyedével több ügyet kell elbírálni, ez azt is jelenti, hogy bizony a bíróságon nemcsak bérfejlesztésre lenne szükség, hanem létszámkeret-növelésre is. Mindemellett nagyon pozitív, amit elnök asszony a jelentésében arról írt, hogy az ügyirathátralékot milyen mértékben sikerült feldolgozni, és évente körülbelül 10 százalékos csökkenése van az ügyirathátraléknak. Ez mindenképpen pozitív, de én mellé tenném az érem másik oldalát is, hogy ez mivel jár, milyen pluszmunkával, pluszfeladatokkal jár. Azt látom a környezetemben, hogy úgy járnak haza a bírák, hogy esténként hatalmas szatyrokban cipelik haza a húszkilónyi iratkötetet főleg hétvégére, szombatra-vasárnapra, azt látom, hogy nem 8 órát dolgoznak a bírók a hét öt napjában, hanem a hét hét napjában 10-12 órát dolgoznak.(13.20)Ha ez azzal párosul, hogy körülbelül negyedével több bűnügyet kell elbírálni, ez azt is jelenti, hogy bizony a bíróságon nemcsak bérfejlesztésre lenne szükség, hanem létszámkeret-növelésre is lenne szükség. Mindemellett nagyon pozitív, amit elnök asszony a jelentésében arról írt, hogy az ügyirathátralékot milyen mértékben sikerült feldolgozni, és évente körülbelül 10 százalékos csökkenése van az ügyirathátraléknak. Ez mindenképpen pozitív, de én mellétenném az érem másik oldalát is, hogy ez mivel jár, milyen pluszmunkával, pluszfeladatokkal jár, amikor azt látom a környezetemben, hogy úgy járnak haza a bírák, hogy esténként hatalmas szatyrokban cipelik haza a 20 kilónyi iratköteget, főleg hétvégére, szombatra-vasárnapra, amikor nem 8 órát dolgoznak a bírók a hét 5 napjában, hanem a hét 7 napjában 10-12 órát dolgoznak. Ha ezzel párosul ez, akkor azért valahol a mérleg serpenyőjét nézni kell. Nyilván szükség van erre, de akkor anyagilag is jobban meg kell őket becsülni, ha ilyen munkaterhet várunk el tőlük, ha ilyen formában helyezzük rájuk a súlyt, akkor a másik oldalon pedig ezt fizessük meg. Nyilván ez nem az elnök asszonynak a kompetenciájába tartozik, én ezzel tisztában vagyok. Bár annak örültem, hogy a korábbi években elnök asszony mindig hangsúlyt fektetett arra és nagyobb hangsúlyt a felszólalásában itt, hogy a bírói fizetések ‑ nyilván ez a 15 százalék nem alkalmas arra, hogy ezzel rendet tegyünk ezen a területen. Tehát ezért jobban ki kellene állni.Elektronikus ügyintézésről szeretnék még egy-két szót mondani. Ezt minden évben szoktam bírálni, amikor az elnök asszony jelentése van. Ezzel mindig sok probléma van. Nagyon sok esetben az elektronikus ügyintézés nem segíti, hanem hátráltatja az ott dolgozó bírókat, illetve az igazságügyi alkalmazottakat is. Nagyon sok bosszúságuk van, amiket, azt gondolom, hogy nagyobb odafigyeléssel ki lehetne javítani, és erre törekedni is kellene. Jobban oda kellene figyelni a központnak arra, hogy milyen jelzések érkeznek fel az alsó szintről. Ezeket össze kellene gyűjteni, eljuttatni a megfelelő helyre.Nagyon sokat lehetne segíteni az ott dolgozó emberek munkájában mind időben, mind energiában, mert nagyon sokszor ezek a programok nem jól működnek, nem jól vannak programozva, pici alakítással jóvá lehetne őket tenni, nincsen, ahova bejussanak ezek az információk, hogy milyen problémák vannak ezzel. Nincsen, aki ezeket megfelelően koordinálja. Tehát én azt látom, hogy ezzel folyamatosan vannak problémák, és folyamatosan érkeznek hozzám a jelzések ezzel kapcsolatban. És nagyon remélem, hogy egyszer csak eljut odáig, hogy meghallják mindenfelől az illetékesek, és ezen is lesz valamiféle változtatás. A jelentésben azt is láttam, hogy az első fokon meg nem fellebbezett ítéletek száma, aránya egy picit csökkent, 79,1-re a korábbi 79,5-ről. Ebben olyan túl nagy dolog nincsen, nagyon kevés, 0,4 százalékos rom­lásról beszélhetünk. Azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen jó szám. Azt jelenti, hogy az emberek alapvetően elégedettek a bíróságok munkájával, ezért is megilleti a köszönet azokat, akik ott dolgoznak.Másrészről azt is látni kell, ebben is van egy tendencia, hogy a budapesti, fővárosi bíróságoknak nem ennyire jó a megítélése, hiszen ott sokkal nagyobb a megfellebbezett ítéletek aránya. Azt gondolom, vidéken nagyobb a bíróságok tisztelete, a szakmai tudásnak a tisztelete, nagyobb, mint a fővárosban, ezért ott jobb az elfogadottság. Ha tehetem, még a fél percben kiemelem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve nyilván a Nyíregyházi Törvényszék és a bíróságok illetékességi területén levők munkáját, hiszen ott a legnagyobb az elsőfokú ítéletek elfogadottsága, ha jól emlékszem, 86,1 százalék. Tehát alig több, mint 13 százalék az, aki megfellebbezi az elsőfokú ítéleteket. Ez mindenképpen az ott folyó jó munkát minősíti; és úgy látom, az időm lejárt. Köszönöm szépen a szót. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Asszony! Afelől érdeklődnék, amivel kapcsolatosan Legény Zsolt képviselőtársam már kérdéssel fordult önhöz. Afelől, hogy mi az álláspontja, mi a viszonyulása Budai Gyula igazságügyi bizottsági alelnök kinyilatkoztatásához a komcsizással kapcsolatosan a bírói kart érintően, mert kíváncsiak lennénk arra, hogy ön személy szerint mint elnök asszony hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez és ehhez a kijelentéshez.Fontosnak tartom ezt azért is, mert Bárándy Gergely képviselőtársam a miniszterelnököt is megkérdezte ebben a kérdésben, és ott nem egyértelmű választ kapott a feltett kérdésére. Remélem, hogy ön mint a szervezet elnöke, elnök asszonya egyértelmű választ fog foganatosítani e tekintetben. Fontos ez azért is, mert kicsit kihajolva ebből a témakörből, olyan témakörök tárgyalása kapcsán, mint mondjuk, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága témaköre tekintetében, ahol az ügynökakták, ügynöklisták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kérdéskörök kerültek feszegetésre a Házban, ott a Fidesz érdekes módon, olybá tűnik, ellenérdekelt ezeknek az ügyeknek a kérdésében. Ezeknek is nyilván vannak okai, tehát a komcsizás mikéntjét gyakorlatilag a vita kapcsán nyugodt lelkülettel rá lehetett ültetni a kormányoldalra.De nem akarok ebbe belemélyedni, hanem az utolsó gondolatom azzal kapcsolatos, ami képviselőtársam részéről az előbbiekben megfogalmazódott. Másik kérdésem, hogy elégedett‑e az elmúlt 8 esztendő ‑ mondom, az elmúlt 8 esztendő ‑ illet­mény­beli, bérezési kérdéseinek az alakulásával, amit ez a kormány 8 év alatt végrehajtott. Ebben is szeretném, ha egyértelmű választ adna. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy dologra nem jutott idő az előbb a felszólalásomban, ezért csak kétpercest nyomtam, ez pedig az integritási szabályzat. Erről is akartam néhány gondolatot mondani. Valóban, minden képviselőtársam elmondta már, legalábbis ellenzéki képviselőtársam az integritási szabályzattal kapcsolatban az alkotmánybírósági döntést, amely egyébként szerintem várható volt, de a legnagyobb problémát én nem ebben látom, nem az Alkotmánybíróság döntésében látom, hanem abban, hogy ez az integritási szabályzat nemcsak kívülről hozott nagy bírálatokat a média által, illetve külső bírálók által és lám, az Alkotmánybíróság által is, hanem belülről is, és azt gondolom, hogy itt nagyobb a baj.Én gyakorlatilag nem találkoztam olyan pozitív véleménnyel a bíróságon belül, aki az integritási szabályzatot pozitívan véleményezte volna. Nyilván amikor kötelezettségeket kapnak valakik egy munkahelyen, nem örülnek neki. Ezt tudomásul kell venni. Azonban ez egy teljesen más jellegű munkakör, amit a bírák betöltenek. Itt az a probléma, hogy a bírák általában úgy látták, hogy az integritási szabályzatban őket nem tekintik autonóm bírónak, független bírónak, nem tekintik őket értelmesen gondolkodó, megfontolt, felelősségteljes embernek, hanem olyannak, akinek bizony mindent alaposan meg kell mondani, és nem az öltözködés apróságaira gondolok, de nagyon sok minden másra is, ami, azt gondolom, önérzetében is sértette a bírákat, úgy en bloc a bíróságon dolgozókat belülről. És én ezt is nagy problémának látom, hogy így sikerült ez az integritási szabályzat, amikor a legtöbb bíró teljesen tisztában van azzal ‑ a 99 százalékuk ‑, hogy mik a viselkedési szabályok, mik azok, ahol törvénysértő lenne, ahol már nem szabad, hogy a függetlenségét befolyásolná bármi; tehát azt gondolom, hogy nagyobb önállóságot kell adni a bíráknak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem ismét normál időkeretben szót, mert több dologra szeretnék reagálni, ami eddig elhangzott. Először is Turi-Kovács képviselőtársamnak a felszólalására. Azt gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy érdemes mindig különválasztani azokat az eredményeket, amelyek, mondjuk úgy, a klasszikus igazgatási körben elért eredmények, legyen az egy épület felújítása vagy éppen a számítástechnikai rendszer fejlesztése, vagy más hasonlók. És érdemes különválasztani azokat a kérdéseket, amelyek az elvi és alkotmányossági kérdéseket illetik, és egy szervezetnek az alkotmányos működésben játszott szerepéről szólnak. Ön az egyikről beszélt, és összehasonlította a másikkal. Ezt a kettőt nem lehet összehasonlítani. Ha figyelte az én felszólalásomat, akkor elmondtam, hogy azokat az eredményeket, a körben, amit ön sorolt, elismerjük. Bár megjegyzem azt is, hogy ezt nem az Országos Bírósági Hivatalnak az érdeme, mert ezt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is ugyanígy meg tudta volna csinálni, ha annak idején megszavazza a parlament azt a költségvetési forrást, ami ehhez szükséges. Mert ha jól tudom, nem elnök asszony tolta be a pénzt a rendszerbe, hanem az Országgyűlés biztosította ezt a számára, és abból tud gazdálkodni.(13.30)Nem azért nem kerültek felújításra korábban bírósági épületek és nem volt informatikai fejlesztés, képviselő úr, mert ne lett volna erre szándék, hanem azért, mert nem volt rá pénz. Most van rá pénz, hála istennek, örülünk neki, elismerjük eredményként, teljesen mindegy, hogy kinek az érdemének tudható be, ez eredmény. (Dr. Vas Imre közbeszól.)De, képviselő úr, ezt párba állítani azzal, hogy egyébként súlyos alkotmányossági problémákat vet fel az OBH működése, szerintem nem lehet. Ez nem mennyiségi kérdés, ahogy már ez ma többször szóba került. Ez minőségi kérdés. Gondolom, hogy végighallgatta a vitát, tehát pontosan tudja azokat az érveket, amiket e körben elmondtunk, tehát nem kell önnek megismételni, és nem is szeretném, hiszen ahogy Legény képviselőtársam elmondta, én is tisztelem az ön korát és eddigi munkásságát.Önnek az jutott eszébe, csak itt is egy megjegyzés erejéig, hogy az elnök asszony kinevezésekor milyen idézetet mondott volna neki. Persze, a kinevezés kapcsán szerintem sokunknak sok mű és idézet eszébe jutott, nekem legfőképpen a Rokonok című mű, már ami a kinevezést illeti. De most nem erről beszélünk, ezen már túl vagyunk, ezt akkor egyszer lejátszottuk, most már a működés konkrétumait bíráljuk, és a működés konkrétumairól beszélgetünk, azt gondolom.Összefoglalva, és talán egy példával illusztrálva: fontos, hogy milyen a bírósági épület, de talán fontosabb az, képviselő úr, hogy mi történik abban bent. Ami a fizetésemelést érinti: képviselő úr, nyújtsunk be egy közös javaslatot, ezt javaslom, ami egy lényegesen komolyabb béremelésről szól a bírák vonatkozásában. Ha ön ebben elkötelezett, ha ön erre nyitott, akkor nyilván kormánypárti tekintélyes képviselőként fogja tudni képviselni ezt az álláspontot. Én előkészítem, ha ön előkészíti, azt is szívesen veszem, és holnap aláírhatjuk ezt. Tegyük meg! Ugyanis 2003-ban a szocialista kormány idején volt utoljára egy 50 százalékos béremelés, utána 12 évig a nagy semmi, és utána jött most ez a háromszor 5 százalékos béremelés. Szerintem erre nem lehet büszke, képviselő úr. Ha ön tényleg szívén viseli a bírák sorsát és a javadalmazásukat, akkor segítsen nekünk abban, segítsen elnök asszonynak abban, hogy ebben jobb eredményt sikerüljön elérni, mint az elmúlt időszakban, mert amit a Fidesz-kormány ebben tett, az a nullával egyenlő, képviselő úr.Végül, mert nem szeretném, ha ez függőben maradna, Vitányi képviselő úr, még akkor sem, ha nem nyom gombot, és nem hajlandó a vitában érdemben részt venni, csak a bekiabálások szintjén, ami legitim parlamenti műfaj, mindig mondom, csak nem váltja ki a felszólalást: hogyha mi kifogásoljuk azt, hogy Budai Gyula lekomcsizza a bírákat, akkor ehhez hogy tud az én akkori kijelentésem viszonyulni ‑ ugye, ez volt az ön felvetése, meg a miniszterelnöké is, amikor kérdeztem?Két megjegyzésem lenne erre. Az első: óvodás dolog azt mondani, hogy ha más is megverte Pistikét, akkor én is megverhetem. (Derültség a Fidesz padsoraiból.) Tehát ha valaki más is mondott olyat, ami nem helyes, akkor ez kiváltja azt, hogy elhatárolódjak attól, ami most történt. Ez az egyik. A másik: tisztelt képviselő úr, én azokat a szavakat a mai napig vállalom. És tudja, mit? Azt tudom mondani, hogy ha elolvassa azt a megnyilvánulásom, gondolom, nem tette meg, amire akkor a Bírói Egyesület reagált, és amire Orbán Viktor utalt, pont azokról a bírói függetlenséget veszélyeztető, a jövőben várható problémákról szól, amikről ma itt beszélgetünk a beszámoló vitájában. Tudja?! Ami miatt a bírák ma perelnek. Erről beszéltem én akkor. Azt gondolom, hogy ezek a szavak pontosan ma nyertek igazságot, pontosan most nyernek igazságot. Tudja?! Azt is tudom önnek mondani, hogy az egyesület akkori álláspontjával nem mindenki értett ám egyet, sőt. Arról is meg vagyok győződve, képviselő úr, de beszélgessünk erről, még egyszer mondom, mert ez nem elhallgatható és nem elhallgatandó téma, hogy a Bírói Egyesület, ismerve azt, ami történt azóta, ma már valószínűleg másként vélekedne erről öt év elteltével és az események ismeretében és tükrében. De még egyszer mondom, képviselő úr, ön itt van, joga van gombot nyomni, mondja el az álláspontját, és nagyon-nagyon szívesen válaszolok önnek, vitassuk ezt meg. De én úgy hiszem, még egyszer mondom, hogy teljesen mindegy, hogy kinek mi az álláspontja az akkori kijelentésekről vagy az én akkori mondatomról, teljesen mindegy. Ettől öt év után függetlenül az önök frakciójából egy bizottsági alelnök, az Igazságügyi bizottság alelnöke komcsizza le a teljes bírói kart. Mondja már meg nekem, képviselő úr, hogy ettől miért nem lehet elhatárolódni! Azért, mert 5, 10 meg 15 éve voltak hasonló esetek vagy önök szerint hasonló esetek? Ezért nem? Ez annullálja? Vagy hogy gondolkodik ön erről? Én azt gondolom, hogy azt meg lehet tenni, hogy elítéli ön mind a kettőt. Rendben van, legitim vélemény, álláspont. De azzal védekezni, hogy akkor is volt ilyen, akkor ez most is rendben van? Na, ne vicceljünk már! Én úgy hiszem, hogy pontosan ez az, ami álságos volt a miniszterelnök felszólalásában akkor, és pontosan azt mondom, hogy ahelyett, hogy elhatárolódott volna ettől, gyakorlatilag annyiban módosította Budai Gyula szavait, hogy nem a teljes bírói kar, csak egy része komcsi. Ez az, ami várható a Magyar Köztársaság miniszterelnökétől? Bocsánat, Magyarország miniszterelnökétől? Ez az ön szerint?Ha már itt a „ki veszélyezteti és ki nem a függetlenséget” kérdésnél tartunk, szokták mondani, hogy van, akinek valamiről papírja van. Most két alkotmánybírósági határozat mondja azt, hogy az OBH gyakorlata ezt teszi. Hogy fogja‑e mondani még más bírósági vagy strasbourgi ítélet, azt én nem tudom megmondani. De most már objektív, kézzelfogható igazolásai vannak annak, hogy azokban a felvetésekben, amiket mi elmondtuk, van igazság, azokban van veszély, és azokkal van probléma. Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, még egyszer szeretném azt elmondani, hogy nekem ez bizonyíték arra, hogy ez a működési modell, ez az igazgatási modell megbukott, újat kell alkotni, ez nem jó így. És nem azért, mert egyébként ne lennének szépek a bíróságok meg ne lennének felújított homlokzatok, meg esetleg ne lennének majd arannyal belevésve a homlokzatokba idézetek, ahogy egyébként Vejkey képviselőtársam ezt mondta, hanem azért, mert a rendszer alapjaiban véve rossz és alkotmányos elveket sért. Azt gondolom, hogy ez az elmúlt időszak tanulsága. Köszönöm szépen. (Gúr Nándor tapsol.)
  • GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan Handó elnök asszony beszámolójában látható, az Országos Bírósági Hivatalnak sikerült újabb eredményeket felmutatnia az erőforrás-gazdálkodás, az ítélkezés minősége és időszerűsége, a bírósági működés digitali­záci­ó­ja és a jogszabályi környezethez való alkalmazkodás területén. A bíróság tavaly jelentős ügyáradattal szembesült a migrációs ügyek, a devizahiteles ügyek és a civil szervezetek változásbejelentései kapcsán. A bíróságnak azonban sikerült helytállnia. (Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Gúr Nándor váltja fel.)Jó látni, hogy hazánk több igazságügyi rendszer működését jellemző mutatószám tekintetében Európa élvonalában van. A perek gyorsaságát illetően a civilisztikai ügyekben hatodikak vagyunk, megelőzve ezzel Svédországot, Hollandiát, Franciaországot. A közigazgatási ügyekben másodikak vagyunk Svédország után. Az ügyhátralékban a harmadik legkevesebb a civilisztikai ügyhátralékunk, és ezzel megelőzzük Finnországot, Dániát, Hollandiát és Franciaországot is. Elismerésre méltó, hogy míg 2015 közepén közel 10 ezer két éven felüli, két éven túli ügy volt folyamatban, 2016 márciusára ez 27 százalékkal csökkent. Az OBH emberierőforrás-gazdálkodásában segített a 30 százalékos béremelés, a szervezeten belüli, illetve a hazai és nemzetközi szakmai együttműködések fejlődése. Az ügyfélkapcsolatokban újabb jó gyakorlatok honosodhattak meg.Az OBH költségvetése is mutatja Magyarország erősödését. Minden évben minden szektornak több forrás jut. Míg ’12-ben 77 milliárd forint volt az OBH költségvetése, jövőre 118 milliárd forint lesz. Ebből jelentős épületfejlesztéseket, épületrekonstrukciókat, informatikai fejlesztéseket lehet megvalósítani, illetve megoldani a jövőben is.2015-ben volt a Debreceni Járásbíróság átadása, 2016-ban a Ceglédi Járásbíróság újult meg, 2017-ben a szigetszentmiklósi épült meg, 2017-ben még befejeződik a Jászberényi Járásbíróság és az Egri Törvényszék rekonstrukciója is. A bíróságnál haladni kell tovább a digitalizációval a megkezdett úton. Megtisztelő volt a figyelmük, köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) (13.40)
  • DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Nem fogom kihasználni, elnök úr, de egy-két dologra reagálnom kell, a Turi-Kovács Béla által elmondottakra például. Nem szeretnék mindenre reagálni, amit elmondott, mert azt kell gondolnom, hogy ha végighallgatta, amiket elmondtunk, és ennyit tud rá mondani, akkor itt pontot tehetünk a dolog végére, mindenki hazamegy, és „ez jó mulatság, férfimunka volt” életérzéssel úgy gondolhatja, hogy megtette, amit megkövetelt a haza. Nem tudjuk akkor ezek szerint meggyőzni. Azt én megértem, hogy ön többet élt diktatúrában, és függetlenségüktől megfosztott bíróságok előtt sokat kellett eljárnia, de akkor ne kívánja nekünk is ugyanezt, ezt szeretném önnek mondani. Mi viszont azt szeretnénk, akik ’90 után szocializálódtunk, hogy ne egy visszarendeződés, hanem egy előrefolyó folyamat kezdődjön meg, illetve ne csak kezdődjön, hanem a bíróságok esetében a függetlenség megmaradjon, és erősödjön, ne visszafejlődjön. Annyit még szeretnék önnek reagálni, hogy nem tudom, miből vette ki a fenyegető szavakat azokból, amiket én elmondtam, én általában a jogi tényeket, a jogi véleményemet szoktam elmondani. Nyilvánvalóan az Országgyűlésnek a plenáris ülésén vagyunk, tehát a politika nehezen félretehető, én ezt igyekszem egyébként, amennyire lehet, az ilyen vitákban félretenni, ezért is mondtam el azokat a konkrét kérdéseket, konkrét felvetéseket. Ezt évről évre megtesszük, bár igaz, hogy ebben az évben, ami a 2016. évet illeti, sajnos egyre több gyakorlati megvalósulását láttuk a korábban csak feltételezett vagy korábban csak aggasztónak vélt törvényi hiányosságoknak, illetve a törvények nem megfelelő alkalmazásának. És egyébként, bár nem mondtam el, de a bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy annak se örülünk, hogy november végén kell ezt a beszámolót vagy ezeket a beszámolókat ‑ igaz ez a legfőbb ügyészre és a Kúria beszámolójára is ‑ tárgyalnunk. Ha jól tudom, akkor a bírósági vezetők, illetve a legfőbb ügyész nyár környékén elkészítették ezeket a beszámolókat. Most pontos napot, mivel három beszámolóról beszélünk, nem tudok önöknek mondani, de június-július táján talán elkészült mind a három beszámoló. Akkor miért vártunk november végéig? Talán hogy még távolabb legyünk a 2012. évtől, és még nagyobb időtávlatból kelljen beszélni a különböző igazságszolgáltatási szervek működéséről? Nagyon nehéz, ahogy időben távolodunk, egyre inkább a friss ügyek kerülnek napirendre, az Igazságügyi bizottságnak meg van egy kiváló töretlen gyakorlata ‑ egy töretlenül rossz gyakorlata, hozzáteszem ‑, hogy mindig felhívják a figyelmünket arra, hogy csak az előző évről, a 2016. évről lehet beszélni; ebben az esetben egyébként a 2016. év is rejtegetett sok érdekességet, de ez önmagában egy rossz gyakorlat. Egyébként az eddigi rossz gyakorlatokhoz most újabb rossz gyakorlatok is párosultak, például az időkeret bevezetése, de ebbe most itt nem szeretnék belemenni. Tehát summa summarum, engem nem olyan embernek ismerhetnek, aki bárki irányában fenyegetőzik, soha nem is tettem ilyet, viszont a jogszabályok és a hozzánk eljutott problémák sérelmét, valamint az erről való véleményünket kötelességünk el­mondani, mert ezért küldtek ide minket a választópolgárok. Higgye el nekem, képviselőtársam, hogy ne­kem se öröm, nagyon nem öröm, hogy ilyen dolgokról kell beszélni; ellenzéki oldalról is jobban örül­nék annak, ha csak pozitív dolgokat mondhatnánk. Még egy dolog, ami szintén egy szakmai dolog, és fel szeretném vetni, ha itt lehetőségem van még hozzászólni, a tárgyalásoknak a dokumentálását, ez többször elhangzott, és az elnök asszony is elmondta emlékeim szerint többször, hogy ebben előrelépések vannak, hogy a kazettás magnók lecserélése, meg laptopok is elhangzottak, digitalizáció, ez egy jó folyamat, tehát ezt mindig maximálisan támogattuk. Viszont felmerültek olyan problémák, és ez jogi kérdés, hogy bírók tárgyalásokról azért tilthatták ki ‑ vagy egy gyakorlat, hogy kitiltják ‑ a kamerákat, mert úgy állapítják meg a bírók, hogy nem tudósítási céllal vannak ott a kamerák, hanem hogy dokumentálják az eseményeket, és így az esetleges jegyzőkönyvi problémák később bizonyíthatóak lesznek, és az olyan ügyekben, ahol a jegyzőkönyvezés többször a vádlott hátrányára történt, mert ilyen is volt, egyébként a médiában is ilyenek megjelentek, a bíró sérelmezte, hogy mi az, hogy egy videofelvételt be tudnak mutatni, hogy ki mit mondott el a bíróság előtt. Erre vonatkozólag így zárszóként, hogy tényleg egy abszolút szakmai dologgal zárjuk a beszámolónak a vitáját, én megfontolnám, nem tudom, hogy ez hol tart, hogy teljes egészében a tárgyalások akár videóra is rögzítésre kerüljenek, vagy a minimum az, hogy hangfelvevővel rögzítésre kerüljenek, de azt kell mondanom, hogy a mai világban a technológiának az olcsósága sem teszi lehetetlenné, hogy ezt videokamerával megtegyék, és ebben az esetben igenis ha jegyzőkönyvi kritikák vannak és érdemi kritikák vannak, hogy mi hangzott el, mi nem hangzott el, a vádlott, a tanúk vagy akár egy polgári perben az alperes, felperes miket mondott el, akkor mindenki számára megnyugtatóan visszakereshető legyen, és utána a jegyzőkönyv kiegészíthető legyen. És ne az legyen a bíróknak a reakciója, hogy ha esetleg eddig kamerát láttak az ülésteremben, azt megpróbálják onnan kitolni, és bármilyen módon meggátolni azt, hogy felvétel készülhessen, és így adott esetben a jegyzőkönyvek is korrigálásra kerülhessenek. Úgyhogy nagyon bízom benne, hogy ez is meg tud valósulni.Zárszóként még egyszer arra szeretném kérni az elnök asszonyt, hogy valóban az itt megfogalmazott kritikákat ajándékként kezelje, és amennyiben kérdés van, vagy az általunk elmondottaknak valamiféle, egyébként hozzánk eljutott alátámasztását, tényeket, amelyeket, mondjuk, nem volt lehetőség itt kifejteni, vagy az elnök asszony nem tudta, hogy pontosan mire gondolunk, ezeket nagyon szívesen az ön rendelkezésére bocsátjuk. Higgye el, hogy a mi célunk is az, hogy normálisan működjenek a bíróságok, és meggyőzhetőek vagyunk arról, hogy ha ezek a javaslatok befogadásra kerülnek, akkor, azt hiszem, az egész magyar jogrendszer érdekében előre tudunk lépni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
  • DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy kicsit előrehozom a mondandómat, amit majd a legfőbb ügyész beszámolójához terveztem elmondani, és Bárándy Gergely folyamatos zaklatása miatt kénytelen vagyok én is hozzászólni. (Derültség. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Bocs!) A helyzet az, hogy itt senki sem állította azt, hogy az egyik mondás annullálja a másikat ‑ ilyet nem mondott itt senki. Én azt tartom, hogy vannak bizonyos erkölcsi normák, amelyeket be kell tartani. Ha én valami olyat mondok, ami nem helytálló, és valaki más ugyanolyat mond, akkor nekem nincs erkölcsi alapom a másikat kritizálni. Én Bárándy Gergelyt jó politikusnak tartom; a jó politikus egyik erénye, hogy hamar felejt. Én nem felejtek hamar, én amit ígérek a választópolgároknak, azt be is tartom, ezért ülök itt már ötödik ciklus óta a parlamentben. És sajnos a parlament padsorai közé is befurakodott az a dolog, ami sajnos mostanában az Igazságügyi bizottság üléseit jellemzi, nem a szakmaiság, hanem a személyeskedés, a számonkérés, kit miért ítéltek el, miért vádolnak, miért nem helyezték vád alá, miért ennyit kapott, miért nem. Én 16 évig az Alkotmányügyi bizottság tagja voltam, aminek most részbeni utóda az Igazságügyi bizottság, de ilyenek nem fordultak elő. Én Bárándy Gergelynél nyomatékos enyhítő körülményként értékelem, hogy közeledik a választás, az MSZP-lista rövid, valahogy fel kell kerülni, szerepelni kell. Megértem, úgyhogy ezért is én nem neheztelek rá, csak azért jobb, ha mindenki belenéz a tükörbe, és mit lát a tükörben, az gondolja meg, hogy mit mond. Úgyhogy én tisztelettel kérem, hogy ne hozzuk ide a parlament padsoraiba azt a nívótlan, minden nívót nélkülöző magatartást, ami az utóbbi időben az Igazságügyi bizottság ülésén folyik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)(13.50)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Vitányi Képviselő Úr! Köszönöm, hogy fölszólalt. Nem gondoltam, hogy zaklatásnak tekinti, ha arra kérem, hogy szóljon hozzá a parlamentben, de ha annak tekinti, akkor én ezt szívesen vállalom. Mindössze arra biztattam, hogy ne csak bekiabáljon, hanem mondja el a véleményét, amit most megtett. Még egyszer mondom, köszönöm szépen. Valóban, ha valaki ugyanolyan hibát követ el, vagy ugyanazt csinálja, mint a másik, akkor magán kell kezdenie a kritikát, csak én azt gondolom, hogy a két kijelentés ‑ és ezt próbáltam önnek érzékeltetni ‑ köszönőviszonyban sincs egymással. Ha csak azt nem vesszük közös pontnak, hogy mind a kettőben volt egy-egy elhatárolódás, akkor persze igen. De ha megnézi az egyik kijelentést és megnézi a másikat, akkor én azt gondolom, hogy ez a kettő nem összehasonítható. Egyébként már kezdtem reménykedni abban, hogy ön elhatárolódik Budai Gyula komcsizós szövegétől. A másik, amit mondok: kérem, segítsen már abban, hogy mondjuk, az Igazságügyi bizottság ülésén, amelynek és annak a jogelődjének már én is 12 éve tagja vagyok, és egyetértek önnel abban, hogy ennek a bizottságnak más stílusa volt ‑ nagyjából addig, amíg Budai Gyula oda nem érkezett ‑, de segítsen abban, hogy az ő gyökérezésén kívül még mi hangzott el ott olyan, ami sértő valakire nézve. Mert én nem emlékszem ilyenre. Arra emlékszem. S azt is csak a jegyzőkönyvből tudom, mert én akkor nem hallottam, nagy sajnálatomra. Szóval egyetértünk, az alapelvi szinten tökéletesen egyetértünk, ezt a stílust valóban nem kell megvalósítani, meghonosítani. Beszéljen képviselőtársával, hogy ne tegye, és akkor mi sem fogjuk tenni, ahogy eddig sem tettük. S még egyszer mondom, ha konkrétumokról akarunk vitatkozni a két kijelentés kapcsán, akkor állok elébe. Egyelőre nem mondott nekem konkrétumot, így aztán nem is tudok mire reagálni. Köszönöm szépen.
  • DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a bíróságok munkáját dicsérő szavakat, és köszönöm a kérdéseket is. Fontosnak tartom, hogy vannak olyan képviselők, akik érdeklődnek a bíróságok munkája iránt, és azt is, hogy ezen alkalmakkor többen el tudnak emelkedni a bul­vár­hírek világától, és komoly kérdéseket vetnek fel. Ami az én személyemet illeti, egy mondatot idéznék ‑ ezt a Házból biztosan Vejkey képviselő úr ismeri a legjobban -: akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon. Én ezzel tisztában vagyok. S bár nem kaptam erre útravalóként egy mondatot Turi-Kovács képviselő úrtól annak idején, de én magam is így indultam el ebben a pozícióban. Tudom azt, hogy sokat várnak tőlem, és sokak kérnek tőlem sok mindent számon. De van, ami nem az én fennhatóságom alá tartozik, amikről nem adhatok számot. Nem adhatok számot arról, hogy a törvényszéki elnökök az ügyelosztási rendeket hogyan határozzák meg. Törvény rendelkezik róla, egyébként meg az ő jogkörükbe tartozik, ahogyan ezt mint egy bíróság vezetője, a Kúria elnöke önök előtt szépen és részletesen el is mondta. Aztán nem foglalkozhatom azzal, hogy az OBT hogy kezeli az összeférhetetlenségi kérdéseket, hiszen az OBT teljes működése abszolút kívül esik az én hatókörömön. És nem válaszolhatok olyan kérdésekre, amelyekről való beszélgetést számomra törvény tiltja, így például nem lehet beszélni a fegyelmi ügyekről, nem lehet beszélni egyedi konkrét bíróság előtt folyamatban lévő ügyekről, de még kinevezésekről sem, hiszen a bírók személyi adatai jogszabály által védettek. Úgyhogy sok minden van, ami az átláthatóságnak korlátja, és egyúttal a bírók védelmét is szolgálja. Mint ahogy a bírók védelmét szolgálja az is, hogy az általuk hozott döntések a jogorvoslat útján kérdőjelezhetők meg alapvetően. Ami felvetődött a vezetői vagy bírói pályázatokkal kapcsolatban: csak meg tudom ismételni, rendkívül fontos az, hogy a legrátermettebbek kerüljenek vezetői pozícióba, éppen azokért a dolgokért is, amelyeket önök egynémelykor az Országos Bírósági Hivatal elnökétől kérnek számon, hiszen éppen az a dolguk a bírósági vezetőknek, hogy a helyben felmerülő problémákat megoldják, orvosolják. Egy bírósági vezetőnek lenni teljesen más, mint jó bírónak lenni, éppen ezért fontos az, hogy olyan vezetők legyenek, akik képesek ezt a felelősséget vállalni, és nem szaporítják a gondokat, hanem megoldják azokat, képesek felépíteni egy épületet, azt menedzselni, képesek az ügyhátralékot megszüntetni vagy csökkenteni a rendelkezésükre álló akár többleterőforrással. Ezek mind lényeges dolgok. Ami a bírói pályázatokkal vagy a vezetői pályázatokkal kapcsolatos számokat illeti, azok nagyon-nagyon pontosan szerepelnek ezekben a beszámolókban. Sokféle számot idéztek ehhez képest önök. Most mégis megismétlem azt, ami a 2012-16 közötti éveket jellemzi. Ahogy elmondtam már, és többször is leírtam, 2012 és 2016 között 442 bírósági vezetői pályázatot írtak ki, a Kúria elnöke, ítélőtáblák, törvényszékek elnökei, és 383 vezetői kinevezésre került sor. Az OBH elnökeként 161 vezetői pályázatot írtam ki, és 117 vezetői kinevezésre került sor. Bár nehéz kívülről feltétlenül érteni, de tudni kell, hogy a kiírást nem feltétlenül ugyanabban az évben követi a kinevezés vagy a pályázat elbírálása, hiszen amit decemberben teszünk közzé a közlönyökben, annak a sorsa majd a jövő évben dől el. Tehát amikor a számokat összeadják meg kivonják, abban adott esetben az időtényezőnek is jelentősége van. Én azt gondolom, hogy mind ebben a beszámolóban, mind más esetekben kellő magyarázatot adtam, sőt az érintetteknek, akikre ez valójában tartozik, és akiknek a személyiségi jogát sohasem sérthetem meg, azok minden esetben konkrétan is tudják azt, hogy mi miért történik. De ez nyilvánvalóan nem feltétlenül való a Bírósági Közlönybe. Akkor pedig az lenne a probléma velünk, hogy olyan adatokat, olyan élettörténeteket hozunk nyilvánosságra, ami személyiségi jogokat sért. Nagyon szépen köszönöm a bírósági vezetőkkel kapcsolatos felvetéseket általában, mert ez arra is ráirányítja a figyelmet, hogy ennek a szervezetnek a működéséért nagyon sokan sokféle módon felelősek. Egyet anélkül, hogy sok mindenkit kiemelnék, de mégis kiemelem a Fővárosi Ítélőtáblát az eredményeket illetően, hiszen a Fővárosi Ítélőtáblán az egy éven túli perek 64 százalékkal csökkentek egy év alatt. Ez hihetetlen eredmény! Az ügyek 94 százaléka egy éven belül befejeződik, sőt most már úgy, ahogy a többi ítélőtáblán, többségében vannak, 64-60 százalékban azok az ügyek, amelyek hat hónapon belül befejeződnek. Ez korábban éveken keresztül elképzelhetetlen lett volna. Ami a fegyelmi helyzetet illeti: a bírók fegyelmi helyzetében a számok az elmúlt években különösebb változásokat nem mutatnak. De azt önök sem gondolhatják komolyan, hogy bárki, aki valamilyen mulasztást vagy fegyelemsértést követ el, az ne lenne számonkérhető. Minden vezetőnek dolga az, hogy rendet tartson a bíróságon. Ez rám is vonatkozik. Amikor önök azt kérik számon, hogy valamilyen bíróságon milyen anomáliák történtek, akkor azt gondolom, tőlem sem vehetik el azt a jogot, hogy ezeket a rendellenességeket a törvényben biztosított jogkörömnél fogva érvénytelenítsem, illetőleg a helyes igazgatási intézkedések felé tereljem a bírósági elnököket. (14.00)Felhozták a központi szabályok, szabályozás jelentőségét, a sajtónyilatkozatokat, fontos az, és még vannak a teremben, akik az 1999-es OIT-sza­bá­ly­za­tot is ismerik talán, amelyben az szerepelt, hogy a bíróságok tevékenységéről a sajtó részére az OIT elnöke, az OIT hivatalának vezetője, az adott bíróság elnöke, sajtószóvivők tehetnek nyilatkozatot. Ugyanez szerepel a 2010-es OIT-szabályzatban is, márpedig akkor az OIT elnöke egy emberi jogi bíróságról érkezett bíró volt. Nem változott ez a szabály 2012-ben sem, csak most már nem OIT van, hanem OBH. Ennyi az összes változás.Úgyhogy azt gondolom, rendkívül fontos az, hogy amikor a szervezet egészét érintő kérdésekről van szó, hiteles válaszok hangozzanak el. Engem bánt a legjobban, amikor egyébként talán kitűnő tudású kollégák nyilatkoznak többször a televízióban, és azt róják a terhemre, hogy nincs családjogi képzés a bírósági szervezetben. Miközben éppen az ő törvényszékén az én ösztökélésemre kialakítottak egy családjogi képzési modellt, amit aztán az egész országra kiterjesztettünk az idén, és több mint 1700 bíró egy nagyon-nagyon komoly, többnapos családjogi képzésen vett részt. El tudják azt képzelni, hogy nekem, aki ebben részt vett mint előadó, mint a kigondolója, milyen szomorúságot okozott, hogy egy kollégánk így nyilatkozik, hogy ennyire nem tudja, hogy mi történik a szervezetben.Ami a szabályozási jogkört illeti, köszönöm szépen, hogy ezt itt többen is szóvá tették, illetőleg korrigálták Bárándy képviselő úr nyilatkozatát, aki azt mondta, hogy ma megsemmisítette az Alkotmánybíróság az integritási szabályzatot. Ez volt az első mondata ebben a tárgykörben. Az Alkotmánybíróság éppen hogy megerősítette azt, hogy lehetséges, sőt szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Például a következő mondat szerepel az alkotmánybírósági döntésben: „A szabályzat első szakaszában meghatározott értékeknek, mint átláthatóság, felelősség, számonkérhetőség, szakmaiság, pártatlanság, tisztességes eljáráshoz való jog, az ennek való megfelelés valamennyi bíróval és igazságügyi alkalmazottal szemben fokozott felelősség és fokozott társadalmi követelmény (Dr. Bárándy Gergely: Ezt nem is vitatjuk.), alapvetően elvárt magatartás. Az a tény, hogy ennek a világosan körülírt értékrendszernek a követése a szabályzat személyi hatálya alá tartozók számára kötelezettség, önmagában nem eredményezi a bírák ítélkező tevékenységének befolyásolását.”A 2016-ban előkészített szabályzatot megelőzően egy fontos lépés volt egyébként egy 2012-es magyar bírói egyesületi nyilatkozat, amikor is azt mondták, hogy a választmány elkötelezett amellett, hogy ne maradhasson jogkövetkezmény nélkül a bírók által elkövetett bármilyen jogsértés. Azonban a bírósági szervezetben a bírák integritásának védelme és megőrzése érdekében a felelősségre vonásnak átlátható eljárási rendben, az eljárási szabályok, határidők maradéktalan betartásával kell megtörténnie. Ennek tett eleget a bírói kar, amikor véleményezve, összeállítva elkészítette az integritási szabályzat tervezetét, amelynek egyébként valóban az 52 szakaszából 3 szakaszt érint az Alkotmánybíróság döntése.Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, alkotmányossági szempontból is vizsgálta a szabályzatot. Egyébiránt az Alkotmánybíróság csak az elmúlt három hónapban 7 jogszabályt és 5 egyedi bírói döntést semmisített meg. Ezúton is köszönöm mindenkinek, hogy a megsemmisített bírói döntések miatt senki sem volt, aki az adott bíró lemondását követelte volna, mert ez szerintem így van rendben. Erről szól a jogállam, ez annak a része.Egyébiránt pedig a GRECO, az Európa Tanács korrupcióellenes államokat tömörítő csoportja 2017. évi jelentésében kifejezetten üdvözölte, hogy van integritási szabályzat, és tilalmazott az ajándékozás, ami sajnos talán egy évtizeddel korábban még akár éppen Szabolcs-Szatmár megyében gondot okozott egy bírónak, hiszen büntetőeljárás is indult ilyen tárgykörben. Vagy előfordult az is, mint integritást ért esemény, hogy egy bírónak a lánya írta meg az ítéletet. Ezt a történetet is mindannyian, akik itt ülnek, ismerik. Hogyne lenne szükség arra, hogy az őrzőket is őrizze valaki! És természetesen az őrzők maguk közül kerülnek ki, ez ennek a szabályzatnak a lényege.Ami pedig a szabályzatokkal szembeni kritikát, véleményeket illeti, bíróként csak azt tudom mondani, hogy ez teljesen természetes. Erről is van egy szabályzatunk, amelynek lényege, hogy magunk is folyamatosan felülvizsgáljuk a hatályosulást, a javaslatokat, és ennek a szabályzatnak egyéb okból is folyamatban van a felülvizsgálata. Természetesen áttanulmányozzuk az Alkotmánybíróság döntését, és azt hasznosítani fogjuk, mert az Alaptörvénynek megfelelően szeretnénk működni.Engedjék meg, hogy megemlékezzek a bírósági titkárokról is, mivel Bárándy képviselő úr ezt szóba hozta. Teljes egészében megváltozott valóban a bírósági szervezet működése a tekintetben, hogy az ügyeik 60 százalékát már önállóan bírósági titkárok intézik, akiknek ez a jogköre és a függetlenségük e tekintetben való védelme az Alaptörvényben is szerepel. Csak megerősítette az igazságügyi alkalmazottakról szóló módosítása ezt a fajta függetlenségüket. Hogy egy példát mondjak: miközben a teljesítményüket értékelhetjük, ez az értékelés az ő illetményüket nem befolyásolja. Az ő jogviszonyukat bizalomvesztés miatt nem lehet megszüntetni. Olyan bástyák veszik körül a bírósági titkárokat, amelyek egyébiránt a bírókat jellemzik. Ha a számokat tekintjük, akkor újra felhozok egy példát: Dániában, ahol 5 millió lakos van, mindössze 350 bíró van. Ha Skandináviára nézünk vagy más országokra, inkább azt a tendenciát látjuk, hogy csökken a bírói kar létszáma, és a segítő személyzet szaporodik körülötte, méghozzá jogi tudással felvértezett segítő személyzet, és nem feltétlenül bírók intéznek el minden ügyet. Ez is egy tendencia a kontinentális vagy akár az angolszász jogrendszerben is.Egyébként most egy érdekes folyamatnak lehetünk majd a részesei és figyeljük, merthogy a közigazgatási bíráskodásban egy ezzel ellentétes folyamat indul el. Egy ügyet már járásbírósági szinten is hármas, hivatásos bírókból álló tanácsnak kell elbírálnia. Lesz módunk arra, hogy összevessük, több bíró kell‑e vagy akár kevesebb. Ami a közigazgatási bíráskodást illeti, ott többször, több alkalommal a bírói kar csaknem minden résztvevője megerősítette, hogy igenis szükség van a közigazgatási tapasztalatra. És ami a pontrendszerben történt, alapvetően azt célozta, és most már a pályázati elbírálások is ezt mutatják, hogy az esélyegyenlőséget teremtsék meg a külső pályázóknak. mert eddig bizony nem volt több ismérv, amelynek jelentősége van a közigazgatásból érkezetteket illetően, értékelhető, mint a szakmai gyakorlat, szakmai értékelés, mert az egész rendszer a bírósági szervezeten belüli igazolásokra volt kialakítva. Tehát inkább ezt a hátrányt tudta ez a jogszabály-módosítás korrigálni.(14.10)Bízom benne, hogy igazi és jó bírák lesznek azok is, akik nem a bírósági szervezetben tanulták ki a jogászkodás csínját-bínját. Mi mindent megteszünk ennek érdekében.Ami a bírói függetlenséget illeti, nem gondolom, hogy e tekintetben megerősítésre szorul az ‑ ahogyan az eskümben, amit itt tettem le, erre felesküdtem, ezt az egyik legfőbb feladatomnak tekintem ‑, hogy a bírók befolyásmentesen és fenyegetettségtől mentesen dolgozzanak, amelyre sajnos a fizikai fenyegetést illetően éppen a 2016. évben is volt példa, hiszen előfordult az, hogy valaki kalasnyikovval érkezett a tárgyalóterembe. Tehát a bírók nagyon sok tekintetben szorulnak védelemre. Milyen jó volna hallani, ha sokkal többen felszólalnának ennek érdekében, amikor fizikai vagy szóbeli atrocitások történnek, vagy esetleg sokkal többször figyelnének magukra is, amikor a bírósági eljárásról, a jogorvoslat érvényesüléséről beszélnek vagy akár arról, hogy egyedi ügyben a parlamentben szeretnének megtárgyalni akár egy munkaügyi pert, akár egy büntetőper kimenetelét, a lefolyását. Nem gondolom, hogy ez helyes volna.A „Szolgáltató bíróságokért!” programban és azóta számos esetben magam is felszólaltam a bírókat, bíróságokat sértő kijelentések ellen, amelyből sajnos nagyon sokat el kell szenvednünk, és most már ez egy új jelenség, hogy nemritkán bírók részéről is. Úgyhogy ez egészen megdöbbentő jelenség számomra is, hogy valahogy ez olyan divattá kezdett válni, de én ezt sok más, rajtunk kívülálló körülménynek tudom be. Amit még itt szerettem volna megjegyezni, és azt gondolom, ez minden közszereplőt érint, és talán emlékeznek is rá, hogy a Kúria nem olyan régen a közelmúltban egy hasonló ügyben hozott egy ítéletet. Nevezetesen arról, hogy egy közhivatalnak vagy egy közhivatalbeli tisztségviselőnek milyen tisztelet jár ki, meddig terjed a politikai véleménynyilvánítás szabadsága, és hol kezdődik az, hogy egy közhivatalnak vagy egy közhivatalbeli tisztségviselőnek önmagában is kell hogy olyan méltósága legyen, ami a tiszteletlenségnek gátat tud szabni. Azt hiszem, hogy a Kúria egyértelműen állást foglalt, nevezetesen azt, hogy a politikai véleménynyilvánítás szabadsága mindig erősebb, mint egy közhivatal tisztségének vagy egy közhivatal méltóságának a tisztelete. Jó volna, ha ez nem így volna, de a joggyakorlat egyelőre nem ezt mutatja.Ami a digitális bíróságot illeti, én ezúton is a bírókollégáknak meg az ügyfeleknek is nagyon köszönöm a türelmet, mert ez olyan, mint annak idején, ha már a T-modell kocsit említettem, annak a megindítása is először kurblival történt, vagy volt, hogy lovakkal vontatták be, hogy elinduljon a motor. Ennél azért jobb helyzetben vagyunk sokkal, túl az egymilliomodik elektronikus beadványon. Valóban nagyon sok lehetőség van ebben, és sok támogatást is kapnak a bírák. Éppen a Nyíregyházi Törvényszéken nem olyan régen alakult egy úgynevezett e-per-munkacsoport. Az e-per-kapcsolattartóknak, akik behálózzák az egész országot büntető és polgári ügyszakban, feladatuk az, hogy gondozzák ezeket a kérdéseket, ügyfelek, bírók kérdéseit. Rengeteg képzést tartunk, helpdesket működtetünk, úgyhogy azt gondolom, hogy akinek kérdése, óhaja van, ezek eljutnak azokhoz, akik képesek azt megoldani. Legalábbis mindent megteszünk annak érdekében, hogy így legyen, de ezúton is köszönöm a türelmet és a kitartást azoknak, akik a nehézségeket elviselik. Nagyon szépen köszönöm azokat a felszólalásokat, amelyek a társadalmi felelősségvállalást ismerték el a bíróságok részéről, nevezetesen: a tanúgondozásban való részvételt és áldozatvédelmet. Csak a tanúgondozóinkat 2016-ban 15 ezer ember kereste fel. Ez azért egy nagyon komoly szám, azt gondolom, és egy olyan biztonságot jelent az ügyfelek számára, ami különösen az erőszakos bűncselekmények áldozatai tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír.Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a bírói kar nevében is azokat a hozzászólásokat, amelyek az anyagiakat illetően is a bírói kar megbecsülésére vonatkoztak, tehát hogy ott teendő van még, hogy ezt megerősítették, és ebben segítséget kínáltak a bírósági szervezetnek. Én Lao-cet tudom idézni: az ezermérföldes út is az első lépéssel kezdődik. Egyáltalán nem gondolom, hogy elégedett volnék, hanem örülök annak, hogy ez az első lépés vagy az első lépések megtörténtek, és különösen tisztelem azt a kormányzatban, hogy nemcsak az illetményt tekinti fontosnak, hanem fontosnak tekinti az infrastruktúrát is, mert bizony az emberi jóléthez ez is hozzátartozik, hogy milyen környezetben dolgozunk, és eddig az elmúlt évtizedekben erre nagyon-nagyon kevés figyelem irányult. Úgyhogy örülök, hogy képesek vagyunk most évtizedes lemaradásokat pótolni.Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. Természetesen köszönöm a bírósági szervezetnek, mindenkinek, aki a működésünket támogatja, az áldozatos munkáját, és ahogyan az Országos Bírói Tanács az első megtárgyalásán ennek az éves beszámolónak 2017 októberében elfogadta a 2016-os beszámolómat, úgy kérem az Országgyűlést is, hogy fogadják el ezt a beszámolót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Könnyű dolgom van a zárszó kapcsán a vita összegzésében, mert a Fidesz-KDNP parlamenti képviselői, akik itt felszólaltak, mind támogatták elnök asszonyt a beszámoló elfogadásában. Ellenzéki képviselőtársaink viszont sok mindenről beszéltek, ez tény, de pont magáról a beszámolóról nem. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy az OBH 2016. évi beszámolója kiváló, mert az abban foglaltakra lényegi észrevételek lényegében nem érkeztek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és kérem, hogy amikor szavazásra kerül a sor, akkor szíveskedjenek majd a beszámolóra koncentrálni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ De­rült­ség, taps és közbeszólások az MSZP soraiból: Bravó!)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, bizottsági elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig van lehetőség. Megköszönöm Darák Péter elnök úrnak, hogy személyesen is végig részt vett a vitában. Megköszönöm Kónya István elnökhelyettes úrnak és munkatársainak is, hogy itt, a helyszínen követték a vita ala­kulását.Tisztelt Képviselőtársaim! Megvárjuk, míg Handó Tünde megérkezik, elfoglalja helyét és folytatjuk a vitát. (Dr. Handó Tünde belép az ülésterembe, és elfoglalja helyét.) Köszönöm szépen.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2016. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az Országos Bírósági Hivatal által benyújtott beszámoló B/17673. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/18541. számon a parlament informatikai hálózatán mindenki számára elérhető.Tisztelt Országgyűlés! Nagy tisztelettel köszöntöm dr. Handó Tünde asszonyt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint az előterjesztés tárgyalására érkezett vendégeinket, akik a páholyokból kísérik figyelemmel mai munkánkat.Most megadom a szót Handó Tünde asszonynak, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a beszámoló előterjesztőjének. Megvárjuk, míg elnök asszony a pulpitusra felfárad, és innen, a szószékről mondja el a beszámolóját. Parancsoljon, elnök asszony, öné a szó.
  • ELNÖK: Megköszönöm elnök asszony beszámolóját. Köszöntöm képviselőtársaimat, köszöntöm kedves vendégeinket. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének. Öné a szó, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni.Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. A vezérszónoki időkeret valamennyi frakció esetében 30 perc. Öné a szó, képvi­selő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. (11.30)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hadházy Ákos képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselők nem vesznek részt a vitában.Most kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fidesz-képviselő­csoport.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak két percre.
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Hadházy Ákos képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A kétperces felszólalások végére értünk. Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Turi-Kovács Béla képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport, 15 perces időkeretben.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
  • ELNÖK: Én is köszöntöm képviselőtársaimat. És most megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úr­nak, normál időkeretben.
  • ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Gúr Nándor jegyző úrnak.
  • ELNÖK: Köszönjük. Most két percre Gyüre Csaba képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Köszönjük. Most normál időkeretben Bárándy Gergely képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Gelencsér Attila képviselő úrnak, normál időkeretben.
  • ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak normál időkeretben.
  • ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót két percben Vitányi István képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönjük. Bárándy Gergely képviselő úr jelentkezett kétperces hozzászólásra. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván‑e még valaki hozzászólni az előterjesztéshez. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt, így az együttes általános vitát lezárom. Most a beszámoló, illetőleg a határozati javaslat előterjesztőinek zárszavaira kerülhet sor. Megkérdezem Handó Tünde asszonyt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy kíván‑e hozzászólni. (Dr. Handó Tünde: Igen.) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönjük szépen Handó Tünde asszonynak a reagálást. Most megkérdezem Vejkey Imre urat, az Igazságügyi bizottság előadóját, kíván‑e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen, öné a szó.