• DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, hogy Magyarország ügyészségének és legfőbb ügyészének 2016. évi tevékenységéről itt, a tisztelt Ház plénuma előtt is beszámolhatok.Az Alaptörvény 29. §-a szerint Magyarország ügyészsége és a legfőbb ügyész az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló, kizárólagos érvényesítője az állam büntetőjogi igényének, és törvényben rárótt egyéb feladatokat is ellát.Ezek azok a tevékenységek, amelyekről minden évben, ugyancsak a 29. cikk alapján a legfőbb ügyész köteles beszámolni az Országgyűlésnek. (14.20)Ahogy önök előtt is ismert, és itt is elhangzott a korábbiakban, ez a beszámoló elkészült írásbeli formában, és valamennyi képviselőnek lehetősége volt tanulmányozni, megismerni. Úgyhogy a korlátozott időkeretre is tekintettel engedjék meg, hogy csakúgy, mint a bizottság előtt, szóbeli kiegészítést tegyek, ami nyilvánvalóan nem térhet ki a beszámoló valamennyi pontjára, azonban talán egy általános képet ad a tavaly elvégzett munkáról. Azt gondolom, hogy olyan részleteket próbáltam válogatni, amelyek jellemzőek, de természetesen a kérdéseknél majd az egyéb részletekre is ki lehet térni. Nagyon röviden a 2016-ban tapasztalt bűnügyi munkáról és az annak alapjául szolgáló bűnözésről. 2016-ban az előző évhez képest egy 3,8 százalékos növekedés volt a regisztrált bűncselekmények számában. Ez összességében 290 779 bűncselekményt jelentett. Szeretném azt mondani, hogy valójában nem tört meg az az évek óta tapasztalt tendencia, hogy az összbűnözés csökken, a bűncselekmények száma évről évre kevesebb. Tudniillik ez a növekedés egy olyan bűncselekmény-sorozatnak volt köszönhető, amely gyakorlatilag egy csalási cselekmény, több, körülbelül húszezer részcselekményből ‑ ez egyébként Zala megyében történt. Ha ezt levonjuk, akkor az a bizonyos csökkenő tendencia továbbra is megfigyelhető a magyar bűnözésben, és azt gondolom, hogy ez egy örvendetes esemény.Ezt a vélekedésemet támasztja alá a bűnelkövetők regisztrált száma is, hiszen tavaly 100 933 bűnelkövetőt regisztráltunk, ez viszont kevesebb volt, mint a 2015-ös szám. Ennek megfelelően, ha összevetjük a bűncselekmények számával, jól látjuk, hogy valós és igazi tendencia az, hogy a bűnözés csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban 112 924 ügyet vizsgált meg az ügyészség abból a szempontból, hogy alkalmas‑e vádemelésre, azaz a bíróság elé terjesztésre. Ennek az ügyszámnak több mint a felében emelt vádat az ügyész, 11 százalékában viszont úgy találta, hogy meg kell szüntetni a nyomozást, 8 százalékban a vádemelést elhalasztotta, 3,6 százalékban pedig közvetítői eljárásra utalta az ügyet, és egy nagyon minimális esetszámban pedig felfüggesztése történt a nyomozásnak. Az ügyek közel egynegyedében egyéb intézkedés történt, ilyen az áttétel vagy pedig további nyomozási cselekmények elrendelése. Azt gondolom, hogy alapvetően fontos az ügyészség munkájának a megítélése szempontjából, hogy milyen típusait alkalmaztuk a vádemelésnek. Több mint 28 ezer ügyben az ügyész a hagyományos vádiratot nyújtotta be a bírósághoz, 15 ezer további ügyben viszont a gyorsított módszert alkalmazta, tehát a terheltet bíróság elé állította, vagy pedig további 18 ezer ügyben tárgyalás mellőzésére tett indítványt. Természetesen nemcsak a vádemelésre érkezett ügyekben volt teendője az ügyészi szervezetnek, hanem a nyomozás megszüntetésének vizsgálatánál is. A nyomozás megszüntetésére tett javaslatok esetében az ügyek 80 százalékában a nyomozást az ügyész megszüntette, több ügyben ‑ bár nem olyan nagy számban, 66 ügyben ‑ vádat emelt, 52 ügyben a vádemelést elhalasztotta, néhány ügyben pedig itt is közvetítői eljárást rendelt el. Az időszerűségre vonatkozó törekvést jól mutatja, hogy az ügyek 84 százalékában az ügyintézés az ügyészi szakban 30 napon belül befejeződött. 90 napos ügyintézésihatáridő-túllépést 2016-ban mindösszesen öt ügyben regisztráltunk, és úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül jó eredmény, különösképpen akkor, ha megnézzük, hogy ebben az öt ügyben is mi volt az oka a határidő-túllépésnek, ez alapvetően téves ügyviteli adatrögzítés volt, és egy vagy két ügyben volt a rendkívüli terjedelmű ügyfeldolgozás a határidő túllépésének a közvetlen oka. Az ügyészségen a büntető ügyszakban nagyon nagy jelentősége volt a vádemelésről, illetve a nyomozás megszüntetéséről való döntések mellett ‑ amelyek egyébként tükrözték az azt megelőző nyomozásfelügyeleti tevékenységet is ‑ a különböző célvizsgálatok lefolytatásának. A korábbiakhoz képest igen sok célvizsgálatot folytattunk le, ezek közül itt most megemlíteném a megbízhatósági vizsgálatok alapján indult, korrupciós bűncselekmények ügyében lefolytatott vizsgálatot. Ez különösképpen azért érdekes, hiszen a társadalom rendkívül érzékeny a korrupció jelenségére, és az ügyészi szervek erre is reagálva végezték el ezt a vizsgálatot. Ebben a vizsgálatban elsősorban a bizonyítás törvényességét, például azt, hogy ne történjen provokáció az adott ügyekben, és az ehhez fűződő joggyakorlatot vizsgáltuk, és figyelembe vettük az Emberi Jogok Bíróságának esetjogát is. Úgy vélem, hogy ez a vizsgálat hozzásegít minket ahhoz, hogy törvényes keretek között, hatékonyabban tudjunk fellépni a korrupciós cselekményekkel szemben. Említettem már a szóbeli kiegészítésben azt a törekvést, hogy az ügyészség felgyorsítsa az ügymenetet. Erről néhány részletesebb adatot is hadd mondjak! A tárgyalás mellőzése során a bíróság a vádlott meghallgatása és tárgyalás, valamint bizonyítás lefolytatása nélkül állapít meg büntetést, illetve alkalmaz intézkedést. 2016-ban az összes vádemelés 29,4 százalékában tettünk tárgyalás mellőzésére indítványt, és az érintett vádlottak több mint 88 százaléka esetében a tárgyalás mellőzésére hozott végzés jogerőre emelkedett. Azt hiszem, hogy ez mindenkire jótékony hatást gyakorolt, elsősorban a társadalomra, de ugyanúgy a sértettekre és a terheltekre nézve is. A bíróság elé állítás intézményét változatlanul próbáljuk szorgalmazni az ügyészi szervezeten belül, és ebben együttműködünk a bíróságokkal. Ez a terhelt beismerése, illetve tettenérés esetén alkalmazható, 2016-ban az összes vádemelés 24,8 százalékában került erre sor, ez több mint 34 százalékos emelkedést jelent a korábbi évhez képest. Ugyancsak emelkedett a jogerősen elítéltek száma az ilyen eljárásokban. Egyébként ez irányú indítványainknak több mint 95 százalékát találta alaposnak a bíróság. Ha már itt a százalékoknál tartunk, akkor hadd említsem meg az össz-váderedményességet is. Erről nagyon jól tudjuk, minden évben szó esik, és én minden évben el is mondom, hogy ez egy fontos mutató, de túlzott jelentőséget én magam sem tulajdonítok ennek, annak ellenére, hogy ez nagyon kedvező, 2016-ban 97,5 százalék volt, ez 2015-höz képest megint 0,2 százalékos javulást mutatott.Azt gondolom, hogy történt egy nagyon fontos változás 2016-ban, amit a szóbeli kiegészítésben is meg kell említeni, megtört ugyanis az a korábbi években tapasztalt tendencia, hogy emelkedik, illetve magas szinten marad a hatályon kívül helyezés a másodfokú bírósági eljárásokban, tehát az első fok után nem következik be másodfokon a jogerős határozat, ítélet, egyéb döntés, hanem visszautalják az eljárást első fokra. (14.30)Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen ügyek száma majdnem 20 százalékkal csökkent 2016-ban. Ez rendkívül nagy mértékű javulás. Úgy gondolom, ez az ügyészség és a bíróság együttes erőfeszítésének volt köszönhető. Az ügyészség az indítványaival és bíróság előtti fellépésével támogatja ezt a jelenséget, amely egyértelműen az ügyek elhúzódása, a hatékony és gyors igazságszolgáltatás irányába mutat. Mérsékelten növekedett egyébként az elsőfokú ügydöntő határozatok elleni fellebbezéseink száma.Változatlanul a fellebbezések másodfokú elbírálása során alapvetően a büntetéskiszabási gyakorlat tekintetében nem voltunk elégedettek. A meggyőződésem továbbra is az, hogy a kiszabott büntetések összességében enyhének tekinthetők, és itt az ügyészi fellebbezéssel ennek a tendenciának kívánunk egy más irányt adni. Az ügyészi fellebbezések eredményessége egyébként 51 százalék volt. Ezen kell a jövőben tovább javítani.Még egy vizsgálatot hadd említsek meg az előbb már szóba került megbízhatósági vizsgálat mellett, ez pedig a bűnösen szerzett vagyon elvonására szolgáló vagyonelkobzás gyakorlatának az elemzése. Megítélésem szerint az elmúlt, de az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb intézménye a bűnösen szerzett vagyon felkutatásának és elkobzásának gyakorlata. Erre is további erőfeszítéseket kell tennünk, mert ez nem csupán egyfajta szankcióként jelentkezik az igazságszolgáltatásban, hanem a további bűncselekmények megelőzését is jól szolgálja.A büntető ügyszak mellett hadd szóljak röviden a közérdekvédelmi ügyészi tevékenységről is! A 2015-ös ügyforgalomhoz képest a mintegy 220 ezer ügy elintézése egy csökkenő számot jelentett. Ez százalékban kifejezve 18 százalékos csökkenés. Ez alapvetően a bíróságoktól érkező ügyek számának csökkenésére, továbbá a szabálysértési megszüntető határozatok és elővezető határozatok számának csökkenésére vezethető vissza.Az ügyészi intézkedésre irányuló kérelmek száma azonban jelentős mértékben nem tért el a korábbi évekétől. Tehát itt majdnem ugyanannyi kérelmet kellett elintéznünk. A megbízhatósági vizsgálatnak a közérdekvédelmi vonalon is nagy jelentősége volt, egyébként több mint 700 megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatot hagytak jóvá az ügyészi szervek, ezzel is hozzájárulva a korrupció megelőzéséhez, illetve elnyomásához.2016-ban az ügyész a törvényben biztosított keresetindítási jogával élve több mint 5 ezer keresetet nyújtott be. Ez hasonló a korábbi évek volumenéhez. A legtöbb esetben civil szervezetekkel kapcsolatos volt a perindítás. A tevékenységüket beszüntető civil szervezetek megszüntetése érdekében került sor ezekre az eljárásokra, de más jellegű eljárások is voltak. Itt meg kell említeni a környezet- és természetvédelem érdekében, illetve az általános szerződési feltételek tisztességtelen volta miatt indított eljárásokat is.Nagyon lényeges és nagyon nagy részt tesz ki a közérdekvédelmi munkában a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete és az ottani jogvédelem ellátása. Ezek a feladatok növekvő számban jelentkeznek az ügyészi munkában is. Azért is van különös jelentőségük, mert mindannyian jól tudjuk, hogy nemzetközi színtéren is nagy figyelmet fordítanak a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak jogaira, az ottani esetleges jogsértésekre. Az ügyészi, törvényességi munka ezt kívánja megelőzni, illetve orvosolni.Egyetlen mondatban szeretném megemlíteni a jogalkotási folyamatban játszott ügyészi szerepet, hiszen 2016-ban fontos kodifikációs folyamatok zajlottak le az Igazságügyi Minisztériumban. Ezekben a kodifikációs folyamatokban az ügyészség tevékenyen vett részt az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt ügyészek révén, és például a Btk. miniszteri biztosa is ügyész volt.Néhány szót a legfőbb ügyész által gyakorolt feladat- és jogkörökről; ezek személyesen a legfőbb ügyészt illető kötelezettségek és jogok. Itt meg kell említeni a parlamenttel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat. 2016-ban 77 írásbeli választ igénylő kérdést, 13 azonnali kérdést és 3 szóbeli választ igénylő kérdést tettek fel az országgyűlési képviselők. Ezekre minden esetben választ kaptak. Egy nagyon lényeges jogköre a legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében a Kúriához bejelenthető jogorvoslat. 2016-ban 112 ilyen kérelem érkezett a legfőbb ügyész­hez. Ebből 16 esetben került sor jogorvoslati indítvány benyújtására. 2016-ban a Kúria egyébként 24 ilyen jogorvoslati indítványt bírált el. Nyilván azért nagyobb ez a szám, mert az előző évekről is még voltak ilyen indítványok. Minden esetben helyt adott nekik, tehát itt 100 százalékos az eredményessége. Nagyon lényegesnek tartom a jogegységi eljárásban való részvételét a legfőbb ügyésznek és az ügyészségnek. Itt is a Kúria előtt több mint 90 százalékos az eredményességünk, tehát a Kúria több mint 90 százalékban osztotta a mi véleményünket.Néhány szót az ügyészség nemzetközi tevékenységéről. A nemzetközi kapcsolataink a korábbi évekhez hasonlóan rendkívül intenzívek és jól fejlődnek. Az igazságügyi együttműködés elsősorban az európai uniós partnerországokkal, illetve az európai uniós szervekkel intenzív. Meg kell említeni külön az Eurojust és az OLAF munkájában való részvételünket. Mind a kettőben aktívan részt veszünk, illetve együttműködünk ezekkel a szervezetekkel, és ezt el is ismeri mind a két szervezet. Külön meg kell említenem az Eurojust keretében felállított közös nyomozócsoportokat, illetve azt a tényt, hogy az OLAF igazgatója többször is elismerően nyilatkozott a magyar ügyészség munkájáról.Szakértői szinten is jelen vagyunk számos nemzetközi színtéren, konferenciákon, különböző találkozókon. 2016-ban 170 nemzetközi rendezvényen 271 ügyészségi alkalmazott vett részt. Ez egyébként 40 százalékos növekedés 2015-höz képest.A gazdálkodásról egyetlenegy mondatot: stabil a gazdálkodásunk, és folytatjuk azt az infrastrukturális fejlesztést, amit még 2000-ben kezdtünk el. Ennek az eredményei, azt gondolom, önmagukért beszélnek.Tovább kell folytatnunk az ügyészi életpálya felépítését, ezt egyébként közösen a bíróságokkal, hiszen a bíróságok és az ügyészségek itt egy igazságszolgáltatási csomagban vannak, ami egyébként megítélésem szerint megfelel az Alaptörvény rendelkezésének.Itt, ezen a helyen is szeretném megköszönni valamennyi ügyészségi alkalmazottnak a 2016. évi teljesítményét is, mivel meggyőződésem szerint ebben az évben is törvényesen, időszerűen és hatékonyan járt el Magyarország ügyészsége. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem én is a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén dr. Polt Péter legfőbb ügyész urat és kollégáit, és expozémat azzal a latin nyelvű idézettel kezdjem, amely Magyarországon minden igazságügyhöz tartozó vagy kapcsolódó hatóság és szerv működését, így az ügyészség működését is áthatja: „Iustitia est regnorum fundamentum”, vagyis a jog az országok talpköve. Így van ez Magyarországon is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta az ügyészség 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és 7 igen, továbbá 4 nem szavazattal és tartózkodás nélkül támogatta annak elfogadását. Az Igazságügyi bizottság megállapította, hogy a beszámoló a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, részletesen tájékozatja az Országgyűlést az ügyészség büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feladataival, a közérdekű ügyészi tevékenységgel, illetve a törvényességi ellenőrzési, felügyeleti eljárásokkal összefüggő munkákról. A bizottság többségének álláspontja szerint az ügyészi szervezet a törvényes keretek között, az időszerűség követelményeinek is megfelelően végzi és végezte a 2016. évben is minden szinten a tevékenységét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az időszerűségre való ügyészi törekvést jól mutatja az a számadat is, hogy az ügyek 84 százalékában az ügyészi szakaszban az ügyintézés 30 napon belül befejeződött. Nem hallgathatom el, hogy az igazságügyi bizottsági vitában ellenzéki képviselőtársaim erősen kifogásolható stílusban kértek egyes konkrét ügyeket számon a tisztelt legfőbb ügyész úrtól ‑ (Köz­be­szó­lásra:) igen, tisztelt legfőbb ügyész úrtól ‑ , és erre nyilván nem kaphattak választ. (Mesterházy Attila: Nyilván.) Ennek kapcsán bizottsági ülésen is azt az álláspontot képviseltem, hogy az ügyészség alkotmányos jogállása nem teszi lehetővé azt (Közbeszólások az MSZP soraiból.), hogy az országgyűlési képvi­selők megrendeljenek nyomozásokat vagy vádemelést (Dr. Bárándy Gergely: Budai Gyulának is el kellene mondani!), illetve felelősségre vonják legfőbb ügyész urat egy-egy konkrét döntéséért. Az ügyészség nem tartozik felelősséggel az Országgyűlésnek az általa végzett nyomozás során hozott döntésekért vagy a vádemelés, illetve a vádképviselet során hozott döntéseiért. Nem erről kell hogy szóljon a legfőbb ügyész 2016. évi beszámolója. A beszámolóban általános tendenciák bemutatása, az általános igazgatási feladatok elvégzése és általában az igazságszolgáltatás közreműködőjeként végzett tevékenység kell hogy szerepeljen. Ennek pedig a bizottság többsége szerint a legfőbb ügyész úr által benyújtott 2016. évi beszámoló teljes egészében eleget tett.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a B/17351. számú beszámolót a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott határozati javaslatában az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr és Munkatársai! Magyarország Alaptörvénye fontos feladatokat ró az ügyészségre, hiszen az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos képviselője, és ellátja azokat a feladatokat, amiket az Alaptörvény és más törvények még rábíznak. Az Igazságügyi bizottság ülésén kaptunk egy részletes beszámolót, és a benyújtott beszámolót a legfőbb ügyész úr kiegészítésekkel látta el. Megítélésem szerint a bizottsági ülésen a feltett kérdésekre kimerítő és helyes választ adott. Az ülésen ‑ mint az előttem szóló is már említette ‑ 7 igen, 4 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül a bizottság úgy döntött, hogy a beszámoló elfogadását támogatja.Kérem, engedjék meg, hogy néhány mondatban összefoglaljam a Legfőbb Ügyészség elmúlt évi tevékenységéről szóló jelentést, amelyről összességében kijelenthető, hogy az ügyészi szervezet 2016-ban is a törvényes keretek között, jó munkát végzett. Felszólalásomat négy igen fontos témakör köré építeném fel, így az ügyészség büntetőjogi, valamint közérdekvédelmi tevékenységére, a napjainkban kiemelkedő fontossággal bíró nemzetközi együttműködésre és a migráció ügyészségre gyakorolt hatásaira térnék ki. Az Alaptörvény 29. cikke meghatározza az ügyészség működésének alkotmányos alapjait, kimondja, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőjogi igényének kizárólagos érvényesítője. Mindezekbe beletartozik a nyomozásfelügyelet, a vádelőkészítés és az ügyészségi nyomozás. Elsőként a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről ejtenék néhány szót. Az ügyészi szervezet vádképviseleti tevékenységét ellátó ügyészei az állam büntetőjogi igényét érvényesítik a bíróság előtt, és közreműködnek abban, hogy a bíróság határozatai valamennyi jogszabályban írt követelménynek megfeleljenek. 2016-ban lényegében változatlan jogszabályi környezetben és a regisztrált bűncselekmények előző évihez hasonló száma mellett végezték el a vádképviseletet. A legfontosabb célok között említeném meg a büntetőeljárások időszerűségének javítását a hatályos büntetési rendszer teljesebb kihasználásával, az egyéniesített büntetések kiszabásának elérését és ezek érdekében az ügyészség büntetőbíróság előtti tevékenységének egységesítését. Egyes kiemelt bűncselekmények, mint a korrupció, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a pénzmosás elleni hatékonyabb szakmai fellépés érdekében szervezeti változások is történtek. Ennek megfelelően 2016. január 1-jével megalakult a Kiemelt Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya, amely nagyban elősegíti ezen ügyek eredményes felderítését. A bűnözésre vonatkozó adatokból megállapítható, hogy a 2016-ban iktatott és elintézésre váró ügyek száma 715 662 volt, amely csökkenő tendenciát mutat az előző évekhez képest. Az időszerűségre való törekvést jól mutatja, hogy az ügyek 84 százalékában az ügyintézés 30 napon belül befejeződött, ami egy nagyon jó eredménynek mondható.Az ügyek gyorsítására irányuló ügyészi tevékenységet jól mutatja, hogy 2016-ban az összes vádemelés 29,4 százalékában tettek tárgyalás mellőzésére indítványt, és az érintett vádlottak több mint 88 százaléka esetében a tárgyalás mellőzésével hozott végzés jogerőre emelkedett. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon nagy jelentőségű adat. A bíróság elé állítás intézményét változatlanul próbálja szorgalmazni az ügyészség és ebben együtt­működni a bírósággal. 2016-ban az összes vádemelés 24,8 százalékában került sor erre. Ez több mint 34 százalékos emelkedést jelent az elmúlt évekhez képest. Fontos kiemelni, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggésben 2016-ban ismét több mint duplájára emelkedett a kiutasítás büntetések száma. Ez az adat jól mutatja, hogy az ügyészi szervezet is sikeresen reagál a migráció okozta kihívásokra. Szintén itt szeretném megemlíteni, hogy a regisztrált embercsempészek száma az előző évihez képest közel a felére csökkent.A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység keretében nagy jelentőséggel bír, hogy az elmúlt évben is jelentős figyelmet fordítottak a pénzmosás bűncselekményével kapcsolatos eljárásokra, tekintettel arra, hogy a beszámolóban leírt tapasztalatok szerint egy világszerte elterjedt elkövetési módszer jelent meg, amit a kriminalisztikai terminológia kisiklatásként ismer. Ezen a területen elengedhetetlen a nemzetközi bűnügyi együttműködés, amelyre a későbbiekben még kitérek. A hivatali bűncselekmények és a korrupció elleni eredményesebb fellépés érdekében kiemelkedő a Központi Nyomozó Főügyészség szerepe, amelynek illetékessége az ország egész területére terjed ki. (14.50)A Központi Nyomozó Főügyészség több szervezeti egysége is kiemelten foglalkozik a korrupció elleni küzdelemmel. A korrupciós bűncselekmények felderítésének speciális jellegére figyelemmel a Központi Nyomozó Főügyészség különböző nyomozó hatóságokkal, így a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeivel, a Készenléti Rendőrséggel, illetőleg a titkosszolgálatokkal való hatékony együttműködése elengedhetetlen. A főügyészség munkatársainak az említett szervekkel történő hatékony együttműködése számos ügyben alapozta meg az ügyészség sikeres munkáját. A jogalkotást érintően szeretném kiemelni, hogy a jogalkotók és a jogalkalmazói hivatásrendek közös érdeke, hogy az igazságszolgáltatás egészét érintően olyan jogszabályok szülessenek, amelyek jól használhatóak, hatékonyak, és megfelelnek a legmagasabb szakmai elvárásoknak is.Nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy itt az Országgyűlésben a büntetőjogi szakterületet érintően meghatározó volt az új büntetőeljárási törvény elfogadása. Az új Be. szövegének előkészítésében és kodifikációjában az ügyészség munkatársai aktívan részt vettek, szakmai javaslataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy egy új, egységes, a XXI. századi követelményeknek megfelelő büntetőeljárási kódex szülessen.Tisztelt Ház! A bevezetőben említettem, hogy az Alaptörvény szerint az ügyészségnek a klasszikus vádképviseleti funkcióján túlmenően további, közérdekvédelmi hatáskörei is vannak. Az ügyész közérdekvédelmi feladatait az ügyészségről szóló törvény sarkalatos rendelkezései és egyéb törvények határozzák meg. Ennek keretében az ügyészség az általános szerződési feltételek tisztességtelen volta miatti perindítási felhatalmazásával többnyire pénzügyi szolgáltatókkal, biztosítókkal, valamint ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdálkodó szervezetekkel szemben élt. 2016-ban az ügyészség a törvényben biztosított keresetindítási jogával élve több mint 5 ezer keresetet nyújtott be. Tisztelt Ház! Az ügyészség nemzetközi tevékenységét értékelve elmondható, hogy továbbra is erősödik a nemzetközi együttműködés, és komoly eredményeket könyvelhetünk el a 2016. évben e téren is. Az Európában kialakult helyzet mindenképpen indokolja a nemzeti ügyészségek és az EU adott szervei közötti fokozottabb együttműködést, természetesen a nemzetek közötti ügyészi együttműködést is. Mint az önök előtt is ismert, az Európai Unió jelentős kihívásokkal szembesül a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés és a radikalizálódás vonatkozásában. Az Unió és a schengeni térségen belül az egyes tagállamok biztonsága szinte valamennyi tagállam belső biztonsága. Ennélfogva szükség van a tagállamok együttműködésére, arra, hogy haladéktalanul megosszák egymással a vonatkozó információkat, és javítsák a közös elemzést és az operatív koordinációt. A beszámolóból kiderül, hogy a legfőbb ügyész úr 2016-ban is aktívan vett részt az európai és a regionális ügyészi együttműködés egyes formáiban. Ebben a körben szeretném kiemelni az európai igazságügyi, kiberbűnözés elleni hálózat felállításához kapcsolódóan a magyar ügyészség által e téren már megtett lépéseket. Elmondhatjuk, hogy hazai hatóságaink már most készen állnak az ilyen formájú együttműködésre.A nemzetközi kapcsolatok terén elmondható továbbá az is, hogy az ügyészség szakértői szintű nemzetközi tevékenysége a korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is két fő célt szolgált: egyfelől elősegíteni a konkrét ügyekben folyó munkát a külföldi társhatóságokkal való szakmai egyeztetés, illetve a határ menti kapcsolatok erősítése formájában, másfelől minél szélesebb körű lehetőséget nyújtani az ügyészségi alkalmazottak külföldön vagy külföldiekkel közösen történő, idegen nyelven való képzésére.Szeretném kiemelni az ügyészség hatáskörébe tartozó, az Európai Csalás Elleni Hivatal, ismertebb néven: OLAF által lefolytatott vizsgálatokkal összefüggő ügyekben elért eredményeket. A 2016-ban az OLAF összesen tíz ajánlást küldött meg a Legfőbb Ügyészségnek, amelyekben büntetőeljárás lefolytatására tettek javaslatot. Hat esetben az ügyészség költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el, négy esetben az ajánlás és a vizsgálati eredményeket tartalmazó zárójelentés már folyamatban lévő nyomozásban került értékelésre. Legfőbb ügyész úr szóbeli beszámolójában hallhattuk, hogy maga az OLAF főigazgatója több ízben és a sajtónyilvánosság előtt jelentette ki, hogy a magyar szervekkel, ezen belül a magyar ügyészséggel való együttműködést rendkívül gyümölcsözőnek tartja. A konkrét büntetőügyekben való hatékony európai uniós együttműködés fontos színterei továbbra is az Eurojust által szervezett és finanszírozott koordinációs értekezletek voltak. Az Eurojust az Európai Unió tagállamai közötti büntető igazságügyi együttműködés Hágában működő szerve. Feladata, hogy támogassa a határon átívelő súlyos bűncselekmények, különösen a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, a tagállamokban a büntetőeljárások összehangolását, az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések teljesítését, illetve a kölcsönös elismerés elvén alapuló határozatok végrehajtását. Magyarország 2004-től tagja az Eurojustnak, a részvételével kapcsolatos feladatokat az ügyészség teljesíti.A jogsegélyügyeket tekintve az államhatárokon átnyúló szervezett bűnözés és egyéb kedvezőtlen globális jelenségek elleni küzdelem miatt az igazságügyi hatóságok, így az ügyészségek nemzetközi együttműködése az utóbbi években változatlanul intenzív volt.A beszámoló szerint eljárási jogsegélyforgalom jellemzően vagyon elleni bűncselekmények, adó-, illetve költségvetési csalás bűntette, embercsempészés és emberkereskedelem bűntette miatt indított büntető eljárásokban fordult elő. Szeretném kihangsúlyozni a több embercsempészést is érintő ügy felderítése esetén a példás együttműködés kialakulását az érintett európai uniós tagállamok társhatóságaival, ami nagymértékben hozzájárul a rendkívül súlyos bűncselekmény-sorozat minden részletre kiterjedő felderítéséhez.Erre az eredményes nemzetközi bűnügyi együttműködésre szolgáltat példát a Németországi Szövetségi Köztársaság egyik központi igazságügyi hatósága által a legfőbb ügyészhez intézett jogsegélyi megkeresés, amely egy német területen eljárás alá vont személlyel kapcsolatos információk kiszolgáltatására irányult. A német eljárás gyanúsítottja 2014 végén mint fegyveres harcos csatlakozott az Iszlám Állam terrorista szervezethez, és a gyanú szerint megbízás alapján a migránsok úgynevezett balkáni útvonalának feltérképezését végezte annak megállapítása érdekében, hogy milyen lehetőség van ISIS-tagoknak a térségen keresztül Európába történő beszivárogtatására. A kért információkat az eljárás soronkívüliségének messzemenő szem előtt tartásával beszerezte az ügyészség, és a német fél rendelkezésére bocsátotta. Mindezek alapján megállapítható, hogy az ügyészség nemzetközi tevékenysége az utóbbi időben megnövekedett, és ennek a kihívásnak is eleget tett.Tisztelt Ház! Megítélésünk szerint 2016-ban a magyar ügyészi szervezet törvényes és eredményes munkát végzett, és ennek alapján az is kijelenthető, hogy az ügyészség teljesítette a jogállam által vele szemben támasztható elvárásokat.Végezetül pedig szeretném megköszönni az ügyészség minden dolgozójának a 2016. évi tevékenységét, és kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a beszámolót támogatni és elfogadni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Legfőbb Ügyész Úr! Legfőbbügyész-helyettes Urak! A legfőbb ügyész beszámolójának ‑ részünkről most már hagyományként mondhatom ‑ van egy kialakult struktúrája. Sajnos, teszem hozzá, mert sokkal jobban szeretnénk, ha az ügyészség jogállami módon működne, és nem arról kéne szólni a vitának, ami a beszámolójából kimaradt, hanem vitázhatnánk arról, ami benne van. De sajnos nincs így. Az első gondolatkör most is a köszönetről szól. Köszönjük az ügyészek munkáját, akik, ha hagyják őket fentről, akkor üldözik a bűnt, tisztességesen, becsülettel dolgoznak közbiztonságunk megőrzése érdekében. Tisztelettel köszönjük azoknak az ügyészségi alkalmazottaknak is a munkáját, akik ebben segítik az ügyészeket. Azonban egy jogszabályok alapján független állami szerv függetlenségét és alkotmányos szerepét a gyakorlatban mindig meghatározza a felső vezetőinek tevékenysége, főképpen egy erősen hierarchizált szervezetben. Ahogy köznyelven mondják: fejétől bűzlik a hal. Hiába végzi az ügyészek 99,9 százaléka tisztességesen a munkáját, az ügyészi szervezet gyakorlatban betöltött alkotmányos szerepét az a 0,1 százalék fogja meghatározni. (15.00)Ez a jelenség nem mérhető százalékban. Egy alkotmány is elfogadhatatlanná válik, sőt nem mondható jogállaminak, ha nincs benne, mondjuk, az élethez való jog vagy a hatalmi ágak megosztásának elve, hiába elfogadható a maradék 99,9 százaléka. Márpedig az ügyészség felső vezetése ‑ tisztelet a kivételnek ‑ politikailag elfogultan, sőt politikai érdekeket szolgálva működik. És ha egy független állami szerv vezetőjének a beszámolóját tárgyalja az Országgyűlés, jelen esetben a legfőbb ügyészét, értékítéletem szerint a kritika gerincét elsősorban az alkotmányos rendszerben való szerepvállalásának megítélése kell hogy képezze, s nem a bűnügyi statisztika értékelése. Sőt, ha az előbbi nem elfogadható, az utóbbiról szót sem érdemes ejteni, legalábbis itt az Országgyűlésben.Nem politikusoktól, hanem egy oknyomozó portálról származó főcímeket idéznék. „Polt Péter a fideszesek vagy a törvényesség védelmezője?” ‑ teszi fel a kérdést. Vagy: „Az Orbán-rendszer legfontosabb pillére Polt Péter legfőbb ügyész pályaíve”, avagy: „Gyűlnek a csontvázak Polt Péter szekrényében ‑ így züllött az ügyészség a politika kiszolgálójává.” A mi véleményünk is hasonló. Ön a bizottsági meghallgatásán azt kérte, legfőbb ügyész úr, hogy ha van bizonyítékunk arra, hogy ön politikai megrendeléseket teljesít, illetve hogy személyesen dönt az általunk politikainak tartott ügyekben, akkor tárjuk ön elé. Nos, legfőbb ügyész úr, sosem az ön szellemi képességeivel vagy a szakmai tudásával volt a problémánk, hanem azzal, hogy mindezt mire használja. Talán ön sem tart minket ostobának. Márpedig aki azt gondolja, hogy ön van olyan óvatlan, hogy a politikai ügyekben később is bizonyíthatóan ad utasításokat, az ostoba. És ön is az lenne, ha ezt tenné. Márpedig nem az. Tehát ilyesmit számonkérni rajtunk az állításaink alátámasztásához cinizmusra vall. Az ügyészség munkájának parlamenti megítélése nem a bírósági eljárások szabályrendszere és logikája mentén zajlik. De biztosan nem mondok újat önnek, amikor azt állítom, hogy még a büntetőeljárásokban is, ahol a bizonyítottsághoz a büntetőbírói bizonyosság szükséges, ítéletet alapoznak a közvetett bizonyítékokra, ha annak zárt láncolatát megállapíthatónak találják. Nekünk állításaink alátámasztására olyan közvetett bizonyítékaink vannak, amelyek határozott álláspontunk szerint zárt láncolatot alkotnak, így egyértelműen bizonyítják az állításainkat. És tudja, a munkatársaiktól sem vagyunk hermetikusan elzárva. Ismerjük az ellenérveket. Vejkey Imre bizottsági elnök úr most is felemlegette ezt a megszólalásában, mely szerint a legfőbb ügyészen nem a konkrét ügyeket kellene számonkérni beszámolójának vitájában. Ez annyiban igaz, hogy valóban nem is önállóan az egyes ügyek és esetek megítélésének van most jelentősége, hanem az azok sorba állításából levonható általános következtetéseknek. Az általános következtetéseknek, amelyről Vejkey Imre is beszélt, hogy annak viszont helye van itt a bizottsági vitában.Az ügyészség 1956 utáni munkáját sem alapvetően az alapján ítélik meg, hogy sikerült‑e hangszalagra rögzíteni, hogy Kádár János vagy az igazságügyi miniszter hányszor hívta fel az akkori legfőbb ügyészt, és esetleg konkrét ügyekben milyen konkrét elvárásokat fogalmazott meg a számára vagy milyen dokumentálható írásos utasításokat adott, hanem az alapján, hogy az ügyeket, az eljárásokat elemezve milyen következtetésre lehet jutni az ügyészség munkáját illetően. Ma sincs ez másként.A konkrét ügyek felemlegetése tehát azért fontos, mert ezáltal évről évre igazoljuk, legalábbis a mi álláspontunk szerint igazoljuk, hogy míg a Fidesz ellenfeleivel szemben akkor is megindítják az eljárást, amikor az indokolatlan, azaz koncepciós eljárásokat kezdeményeznek, addig a fideszesek bűneit eltussolják. No pláne, ha az közvetlenül a miniszterelnököt, a miniszterelnök családját vagy a legszűkebb köreit illeti. Hogy tendenciózusan választási kampányokra időzítik az eljárási cselekményeiket, a gyanúsításokat, a vádemeléseket, az őrizetbe vételeket. Hogy színpadias eszközöket használnak esetenként. Hogy célzottan szivárogtatják ki az eljárások dokumentumait az aktuális fideszes sajtónak, persze csak ha a Fidesz ellenfelei; a fideszesek ügyeiről pedig az eljárás eredményességének érdekében nem adnak tájékoztatást. Hogy eddig még sosem láttam a tévében fideszes politikust vezetőszáron, viszont annál több ellenzékit. És még sorolhatnám.Ugye, nem azt akarja elhitetni velünk, legfőbb ügyész úr, hogy ezekről az eljáró beosztott ügyész dönt? Egy mindennapos ügyben sem dönthet önállóan a jogorvoslatról, nemhogy, mondjuk, egy miniszterében!Kitérőként egy kis adalék az eddigiekhez, egy aktualitás. Budai Gyula volt fideszes elszámoltató­biztos kérdésére, aki éppen az ön bizottsági meghallgatásán komcsizta le az egész bírói kart, ön nemcsak készségesen válaszolt, ami egyébként minden ilyen esetben feladata lenne, hanem a papírjából pontos adatokat olvasott fel a nyomozás határidejéről, hogy mikor vették fel a kapcsolatot a brit csalás elleni hivatallal, hogy onnan milyen új adatokhoz jutottak hozzá, hogy hány gyanúsított van az ügyben, hogy van nemzetközi szál, hogy a rendőrség melyik főosztálya nyomoz, s a többi; hónapra, napra pontos adatokat, részleteket az ügyről, és az ügyészség jövőbeni eljárási cselekményeit is felsorolta.Ez csupán azért jelent gondot, mert ez egy azonnali kérdés volt, amelyet nem kell előre írásban megküldeni önnek. A címéből pedig, amely így hangzott: „Várható‑e nyomozás meghosszabbítása Magyarország történetének legnagyobb korrupciós botrányában?”, aligha tudhatta előre, hogy konkrétan melyik ügyet, ügyeket fogják kérdezni öntől. Mégis mindkettőt eltalálta. A papírjából olvasta az adatokat. Gondolom, nincs a fejében a sok százezer ügynek minden adata, és gondolom, a nagy korrupciós ügyekből is sok van az ügyészségen. Szóval, vagy Budai Gyulával egyeztettek előzetesen, vagy a politikai érintettségű ügyeket, amilyen kategória egyébként ön szerint nincs is, ismeri betéve, vagy ön egy vátesz. De leginkább az előző kettő.Visszatérve az esetek felemlegetése kapcsán az általam elmondottakra, itt igazoljuk évről évre a beszámoló vitájában, hogy úgy van, ahogy eddig elmondtam. Ma sem lesz ez másként. A következtetés levonásához ugyanis szükséges az azt megalapozó állítások sorba állítása. Nézzük most meg ilyen megközelítésben a beszámoló évét, 2016-ot!2016 februárjának volt vezető politikai botránya, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványokba tolt ki több mint 200 milliárd forint közpénzt; tudják, amiről egy később alkotmányellenessé nyilvánított törvénymódosító javaslattal akarták kimondani, hogy elvesztette közpénzjellegét. A kiadott adatok alapján egyértelművé vált, hogy az alapítványok nem az alapító okiratukban meghatározott célokra fordították a közpénzeket, sőt az egyik ilyen alapítványnál még a jegyzőkönyvet is manipulálták. Nap nap után derültek ki, hogy az alapítványi pénzek hogyan vándoroltak a jegybankelnök rokonaihoz, haverjaihoz, és hogyan váltak az alapítványok fideszes kifizetőhellyé. Feljelentést is tettünk ezekben az ügyekben. Se kép, se hang ezekről az ügyészség részéről.Az már csak hab a tortán, hogy az ön felesége és lánya is a Magyar Nemzeti Bankban dolgozik, a botrány kirobbanásának óráiban pedig ön, legfőbb ügyész úr, egy étteremben beszélgetett négyszemközt a jegybankelnökkel. Gondolom, ez is oka a nagy csöndnek.Aztán itt van az úgynevezett Panama-iratok botránya, amiben a világ számos híressége, köztük állítólag magyar kormánypárti politikusok és oligarchák is érintettjei az offshore-botránynak. Állítólag a Nemzeti Nyomozó Iroda is nagy erőkkel vesz részt a nyomozásban. Valahogy erről sincs információnk az ügyészség részéről.Aztán Portik Tamás ismert bűnöző terhelő vallomást tett egy büntetőeljárásban Rogán Antal propagandaminiszterre. Az ügyben feljelentést tettek, amit az ügyészség elutasított, ahelyett, hogy egyébként érdemben megvizsgálta volna az ügyet. Még egyszer mondom, érdemben, nem formálisan. Ugyanebben az évben szüntették meg a miniszter ellen folyamatban lévő nyomozást a belvárosi ingatlanügyek kapcsán, ahol meglepő módon ugyanaz a Portik Tamás is érintett volt.Aztán egy másik vádlott, Vizoviczki László, aki korábban a Fidesznek nyújtott kampánytámogatásért cserébe a Fidesz egyik alelnökétől kért segítséget levélben, hogy kikerüljön az előzetes letartóztatásból. Önök szerint ezzel sincs semmiféle probléma.Aztán itt van a kopaszügy. A bíróság szerint Nyakó Istvánt erőszakkal akadályozták meg abban, hogy leadja népszavazási kezdeményezését a vasárnapi boltzár ügyében. Ezért hivatalos eljárásban neki adott igazat a bíróság. A sajtó munkatársai név szerint beazonosították a támadókat. Önök szerint mégsem történt bűncselekmény, megszüntették a nyomozást, jó eséllyel azért, mert felvetődött, hogy a Vizoviczki-ügyben is érintett Fidesz-alelnök rendelte meg az akciót. Ha nem szüntetik meg az eljárást, még valamelyik kopasz a végén rávallott volna.Aztán itt van a Pharaon-ügy, amiben a miniszterelnök családja egy FBI által körözött bűnözővel üzletelt itt Magyarországon. Ebben sincs ügyészségi vizsgálat a miniszterelnöki rokonsággal szemben.(15.10)A ferencvárosi és az I. kerületi áron aluli ingatlan-bérbeadási ügyek a Fidesz-önkormányzat részéről szintén itt van. Itt jegyezném meg, hogy tegnap délután köszönettel megkaptam az összeállítást a bizottsági ülésen felvetett ügyek egy részéről. Egyetlen ponton kell ez alapján pontosítanom az általam ott elmondottakat itt: az I. kerületi ingatlanügyben tájékoztatása szerint valóban van nyomozás, december 27-ig tart az eljárás, akkor van a határideje, egy hónap van még hátra. Én nem hallottam fideszes politikusról, akit elvittek vagy meggyanúsítottak volna ebben az ügyben. Tegye meg, ha van ilyen, akkor tájékoztat minket erről, és kérdezem, hogy esetleg lesz-e. A többi ügyben egyébként nem cáfolta, amit én akkor kritikaként elmondtam az ülésen, legalábbis az én álláspontom szerint nem.Menjünk tovább, mert ez is szóba került, nézzük Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő ügyét, aki elfelejtett feltüntetni másfél milliárd forint támogatást a vagyonbevallásában! Önök szerint ez sem bűncselekmény, csak egyszerű feledékenység, ahogy a tegnapi levelében fogalmazott: a cég vezetőjének tájékoztatóját érintő értelmezési különbség. Tényleg életszerű, hogy valaki megfeledkezik másfél milliárd forintjáról? Annyi pénzt még a leggazdagabbak is számon tartanak. És önök szerint az is rendben van, ha valaki egy újságírónőt erőszakkal lecibál a lépcsőn, ahogy azt Halász Júliával tették, persze csak ha az a valaki az újbudai önkormányzat fideszes kabinetvezető-helyettese. Azt írták a határozatukban, hogy nem állapítható meg bűncselekmény. Miért is? A személy elleni erőszakos magatartás tudtommal az. Ha a hajánál fogva lerángatott újságíró ügyében, az ön levele alapján mondom most ezt, információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette miatt folytatják az eljárást, akkor persze ez is érthető. De önök szerint az is indokolt, hogy megszüntették a kamupártokkal szemben folytatott nyomozást. Az Állami Számvevőszék szerint is súlyos szabálytalanságok történtek, ezek a pártok ‑ de mondjuk inkább, hogy a Fidesznek hasznot hajtó politikai vállalkozások ‑ az állam által folyósított kampánypénzekkel nem tudtak elszámolni, de mivel választáskor a Fidesz malmára hajtották a vizet, sőt vélhetően fideszes támogatással szedték össze az ajánlásaikat, megvédték őket. Az egyik legérdekesebb ügy 2016-ban az úgynevezett Voldemort-ügy volt, amelyikben már nem tudták megakadályozni azt, hogy Mengyi Roland fideszes képviselő ellen eljárást indítsanak, de kiderült, hogy a tettenérését felsőbb utasításra akadályozták meg, pedig már lesben álltak a nyomozók. Hol van ennek a felelőse? És olyan nincsen, hogy egy bűnszervezet esetében, ahol megrendelnek pályázatokat, amiről a Mengyi-ügy szól, méghozzá olyanokat, amelyek irányítottan egy-egy cégre vannak kiírva, majd a minisztériumban bizonyíthatóan ilyen feltételekkel írják ki a pályázatokat, de ennek ott nincs felelőse, nem emelnek vádat egyetlen minisztériumi vezetővel vagy volt vezetővel szemben sem, márpedig ennek a bűncselekménynek szükségszerűen két oldala van. Hogy is van ez? És Mengyi úrnak hogyhogy nem is indítványozta az ügyészség az előzetes letartóztatását? És még sorolhatnánk a sajtó és az oknyomozó portálok által feltárt bűncselekménygyanús ügyeit a miniszterelnök vejének, a strómanjának, Mészáros Lőrincnek, és mindez csak a jéghegy csúcsa. Ha én tudom, akkor nyilvánvalóan önök is, hogy milyen módszerekkel, sokszor a NAV hathatós támogatásával vesznek el cégeket emberektől Fideszhez közeli oligarchák és rokonok, és ezt maguk hagyják, pedig ezek megakadályozása nem a mi feladatunk, s még csak nem is az oknyomozó újságíróké, hanem az önöké, akik rendelkeznek a felderítéshez szükséges jogkörrel, eszközrendszerrel és információkkal, akár titkos információkkal. A másik oldalon pedig megint a Fidesz ellenfeleivel szemben alaptalanul indított büntetőügyekben való teljes vagy a vádirat érdemi vádpontjait érintő felmentések állnak. 2016-ban konkrétan kettő ilyen ügy volt: kiderült, hogy nem volt sem whiskeys dobozban, sem nokiás dobozban átadott kenőpénz, amivel az ügyészség hathatós segítségével teleharsogták a választási kampányokat. De új ügyben sincs hiány, hiszen a kampányra itt van például a Czeglédy-ügy, amiben ha Budai Gyula fideszes elszámoltatóbiztos, tudják, aki szerint ‑ a fővárosi főügyész után szabadon ‑ minden bíró komcsi, a sajtóban megrendeli a hatóságtól, már meg is hallgatják a volt miniszterelnök feleségét. Czeglédy persze előzetes letartóztatásban van, akár csak a többi meggyanúsított ellenzéki politikus többsége volt, de Mengyi „Voldemort” nagyúr nem, ahogyan egyetlen fideszes prominens sem. S mindez már régen nem csupán a volt szocialista vezetőkről szól, hanem mindenkiről, aki a Fidesz ellenfele. Szól jobbikos európai parlamenti képvi­selőről, akit az európai parlamenti választás előtt pár nappal gyanúsítanak meg, majd véletlenül éppen most, a ’18-as választás kampányában emelnek vádat, hátha még a választás előtt belefér egy bírósági tárgyalás. De szól nem politikusokról is, például a Fidesszel kritikus civil szervezetek vezetőiről vagy a fideszeseknek üzleti vállalkozásaikat átadni nem kívánó vállalkozókról.Egyre többen mondják, hogy ma Magyarországon az igazi szakadék lassan nem a pártállások alapján húzódik, hanem a moralitás mentén, hogy utóbbit tekintve ki melyik oldalon áll. Nem az kezd köztünk a legmeghatározóbb különbséggé válni, hogy ki melyik frakcióban ül vagy ki melyik pártnak a tagja, hanem az, hogy ki része és haszonélvezője az intézményes állami korrupciónak és ki nem. Mert bár ahogy a mondás tartja, bűnösök közt cinkos, aki néma, azért az igazi bűnös mégsem a néma. Nos, ha az ügyészség ma betöltött szerepét vizsgálom, akkor a most vázolt új felosztás alapján nem vitás, hogy az árok melyik oldalán áll, de még csak az sem, hogy nem a némák közé tartozik, sőt azt is állítom, hogy nem a bűnösök segítője, hanem azok egyike, méghozzá nem is jelentéktelen tagja: az, amelyik leplezi az intézményesített állami korrupciót. Még egyszer hangsúlyozom, hogy amikor az egyszerűség kedvéért ügyészséget említek, természetesen nem a testületet és még csak nem is a kerületi eljáró ügyészeket értem ez alatt, hanem a testület egyes felső vezetőit és azok sameszait. Visszatérve: nem elsősorban az a baj, hogy a bűnösök nem nyerik el a méltó büntetésüket, bár persze az sem volna baj, hanem az, hogy az állam nem működhetne így, ha a legfőbb ügyész tenné a dolgát, ha a legfőbb ügyész és társai nem a Fideszhez, hanem a nemzethez és az esküjükhöz lennének hűek. Magyarország nem lenne szabad rablással kifosztható, nem volna elég csak cinikus mondatokat mondani a tolvajoknak itt a Házban vagy azon kívül, ha kicsit is tartaniuk kellene attól, hogy amit tesznek, annak lesz büntetőjogi következménye. Ezért állítjuk határozottan, hogy az ügyészség annak leplezésével a korrupt állami rendszer, az intézményesített korrupció szerves részévé vált, ami már nem egyszerű büntetőjogi kérdés, hanem azon lényegesen túlmutató, az ország sorsát befolyásoló, a jövőnket felélő tevékenység, történelmi bűn, éppen ezért tartom lassan jelentőségteljesebbnek, hogy az Országgyűlésben téma ez, mint ha már most a bíróságon lenne az. A történelmi bűnök, minthogy azokat általában a hatalom képviselői követik el, természete az, hogy az utókor ítéli meg és ítéli el, van, hogy olyankor, amikor az érintettek már nem is élnek. Később kerülnek fel a fotók a múzeumok falára, az utókor pedig nem általában vagy nemcsak a büntetőjog dogmatikája alapján ítél, hanem történelmi, társadalomtudományi és politikai alapon. Kívánok önöknek jó egészséget és hosszú életet, hogy érjék meg ezt! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Mindenekelőtt megnyugtatom önöket, ne ijedjenek meg (Dr. Harangozó Tamás: Nem fogunk!), hogy a legfőbb ügyész 2016. évi beszámolója kapcsán ismételten felszólalok, mert ezt nem azért teszem, hogy megismételjem azon mondanivalómat, amit nem sokkal ezelőtt az Igazságügyi bizottság elnökeként már megtettem, hanem kifejezetten azért, hogy rávilágítsak arra, miszerint a kereszténydemokraták miért támogatják a legfőbb ügyész 2016. évi beszámolóját, és figyelemmel arra is, hogy Bárándy Gergely előttem közvetlenül felszólaló vezérszónok alaptalan, negatív értékítéletét pozitívan, valós tényekkel ellenpontozni tudjam. (Dr. Harangozó Tamás: Ez nyomtatva van, Imre?)Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták úgy látják, hogy a Legfőbb Ügyészség és maga a teljes ügyészi szervezet 2016-ban is jelentősen hozzájárult a jogbiztonsághoz, úgy az ügyészség büntetőjogi tevékenységével, mint a közjogi ügyészi tevékenységével is. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a legfőbb ügyész, illetve átruházott jogkörben az ügyészség vezetői 2016-ban a legfőbb ügyész részére megküldött tervezeteknek közel negyedére tettek javító észrevételeket. A legjelentősebb jogszabályi előkészítési munka az ügyészi kar részéről egyébként a Be. újrakodifikálása során volt. (15.20)Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az ügyészség tevékenységének legkiemelkedőbb részét az ügyészség büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatai teszik ki. Az ügyészség ennek keretében a kereszténydemokraták álláspontja szerint 2016-ban úgy a nyomozásfelügyelet, mint a vádelőkészítés és az ügyészségi nyomozás tekintetében igen kiváló munkát végzett. A legfőbb ügyész úrnak a magas szintű munkájukat ezúton is köszönöm és gratulálok hozzá. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kereszténydemokraták magának a legfőbb ügyész úrnak a munkáját is rendkívül magas színvonalúnak tartják, minden ezzel ellentétes alaptalan ellenzéki vádaskodás ellenére, amelyek igaztalanok és méltatlanok. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták az ügyészség nemzetközi tevékenységét is nagyra értékelik. Ez alatt különösen az Európai Csalás Elleni Hivatallal, vagyis az OLAF-fal való együttműködést, amely az EU-s pénzek szabályszerű felhasználásának fokozottabb ellenőrzésére irányul. És örömmel tapasztaltuk, hogy napról napra a Legfőbb Ügyészség, illetve az ügyészi szervezet és az OLAF között ez a kapcsolat csak erősödik. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a legfőbb ügyész úrnak az ügyészség 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr, Munkatársai! Tisztelt Országgyűlési Képviselőtársaim! A legfőbb ügyész úr is úgy kezdte beszédét, hogy az Alaptörvény 29. cikkét idézte, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ezzel kapcsolatban ‑ amivel egyébként egyet is értünk, hogy ez így szól a törvényben ‑ már korábban is megfogalmaztuk a kritikánkat, amelynek az a lényege, hogy nem azzal van a probléma, hogy az ügyészség a kizárólagos érvényesítője, hanem fordítsuk meg a tételt: amennyiben az ügyészség valahol nem emel vádat, akkor ott nem lesz bűncselekmény. Nem lehet elítélni olyan embereket, akik ellen az ügyészség nem emel vádat. Persze van egy speciális eset, a pótmagánvád intézménye, amikor maga a sértett abban az esetben, amikor úgy dönt az ügyészség, hogy nem emel vádat, akkor ő a vádat képviselheti, és folytathatja a vádat vagy vádat emelhet, de hát ez egy speciális helyzet. Az alapprobléma abból fakad, amit már Bárándy képviselőtársam is kifejtett a vezérszónoki felszólalásában, hogy bizonyos emberekkel szemben nem indul büntetőeljárás Magyarországon, bizonyos emberekkel szemben nem indítanak nyomozást, ha feljelentés van, akkor sem indulnak el ezek a nyomozások, és ilyen esetben nem kerülhet el a valóban már független bírósághoz, amely meg tudná ítélni, hogy abban az esetben történt‑e bűncselekmény vagy nem történt bűncselekmény. Miért mondom ezt és miért nevezem problémának? Azért mondom ezt, mert Magyarország a korrupciós világranglistán évről évre nagyon-nagyon meredeken halad lefelé a lejtőn. A második Orbán-kormány idejétől datálódik ez az időszak, mégpedig oly módon, hogy ma már a korrupciós világranglistán nagyon-nagyon előkelő helyet töltünk be. Az Európai Unióban pedig azt láthatjuk, hogy Romániával kerültünk egy szintre, sikerült a korrupcióban utolérni Romániát, már nem előzzük meg őket, ők sem bennünket, még Bulgáriában és Görögországban van rosszabb korrupciós helyzet, mint Magyarországon, és hamarosan Szomália szintjére jut az ország. Vajon miért van ez? Vajon miért ez a közhangulat Magyarországon, vajon miért ez a nemzetközi szervezetek véleménye Magyarországról? Én azt gondolom, hogy itt két legfőbb felelőst kell keresnünk. Az egyik legfőbb felelős a politika, az a politika, amelynek az a politikai akarata, hogy Magyarországon bizonyos bűncselekmények vagy ne minősüljenek bűncselekménynek, bár az emberek szempontjából az, vagy ha a bűncselekmény megvalósult, az ne kerüljön ki, azt tussoljuk el. Elsősorban az átláthatóság hiánya a gazdasági folyamatoknál, a közbeszerzéseknél, az európai uniós pénzek elosztásánál, az állami pénzek elosztásánál, és ezek ellenőrzésének a hiánya adja azt a lehetőséget, hogy Magyarországon a korrupcióból gazdagodjanak meg emberek. Erre a legfőbb ügyész úr azt írja egyik helyen a beszámolójában, abból, hogy még a bűnügyi adatok is rosszabbak, nem következtethetünk arra, hogy a korrupciós helyzet romlott volna Magyarországon. Kérdezem, akkor mire következtethetünk ezekből az adatokból. Mire következtethetünk abból, hogy Magyarországot ma már csak két ország előzi meg a korrupciós világranglistán az Európai Unióban, Bulgária és Görögország? S mit látnak az emberek? Bárhova elmegyünk, bármelyik városba, és megnézzük a közbeszerzéseket, akkor azt látjuk, hogy folyamatosan túlárazottak a közbeszerzések, sokszorosan túlárazott megvalósításról beszélhetünk, csak bizonyos érdekcsoportok, oligarchák, politikai háttérrel rendelkező oligarchák kaphatnak állami beruházásokat, csak ők építhetik meg azokat, közbeszerzési eljárást csak ők nyerhetnek. S amikor megnéznek egy-egy beruházást, akkor azt látják, hogy azok nem dupla áron, nem tripla áron, hanem sokszor hat-nyolc-tízszeres áron valósulnak meg, s ezekben semmilyen eljárás nem indul. Persze a kormányzati többség azt mondja, hogy miért nem tetszenek feljelentést tenni, amikor ez történik. Hát hányszor történik meg a feljelentés ellenzéki politikusok részéről?! De tudomásul kell venni, hogy mi nem azokkal az eszközökkel rendelkezünk. Nincsenek a nyomozásra anyagi eszközeink, nincsenek a nyomozásra szakmai ismereteink, nincs szakapparátusunk, amelynek ez lenne a feladata, tehát nyilván nem tudunk úgy nyomozni, mint a rendőrség vagy az ügyészség, amelyik megfelelő háttérrel rendelkezik. S amennyiben nem tudjuk bizonyítani, de ha tudjuk, akkor is mi történik: elutasításra kerül a feljelentés. És Magyarországon állítólag mégsem erősödik a korrupció. Érdekes, hogy Magyarországon mindenki így gondolja, lehet, hogy az ügyészség és a rendőrség nem, de az emberek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy ma Magyarországon a korrupció az egyik legnagyobb probléma. Mint mondtam, ebben a politika a felelős, hogy nincs politikai akarat, a másik oldalról pedig a bűnüldöző szervek a felelősek, amelyek ezt hagyják. S ebben mind a rendőrség, mind az ügyészség felelős. Az ügyészség nyilván hatványozottabban felelős abban, hogy ez nem történik meg. Az előttem felszólaló is említette azt a problémát, hogy nem láttunk még fideszes politikust vezetőszáron elvinni, mert ilyen nem történik. S nem azért, mert nem történnek bűncselekmények, hanem azért, mert sajnos nem lehet felelősségre vonás. Bárkitől megkérdezik, az emberek 95 százaléka úgy érzi, hogy Magyarországon nem lehet felelősségre vonni kormánypárti politikusokat, nemhogy vezető szinten, de még középszinten sem lehet őket felelősségre vonni, mert úgyis csak azok fogják megütni a bokájukat, akik ebbe a kérdésbe be akarnak avatkozni. Én ezt látom ma a legfőbb problémának az ügyészség helyzetének a megítélésénél. Valóban úgy van, hogy az ügyészek, az ügyészségi dolgozók nagyon-nagyon nagy többsége törvényesen, a jogszabályoknak megfelelően, lelkiismeretesen látja el feladatát. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani minden ügyészségi dolgozónak, minden ügyésznek, minden alkalmazottnak és mindenkinek, aki a jogszabályoknak alárendelten, azokat elfogadva, lelkiismeretesen végzi áldozatos tevékenységét. Megérdemlik a köszönetet, hiszen ők is jól dolgoznak, és az igazság érvényesítéséért tesznek meg mindent. (15.30)De mégis rossz lesz az ügyészség megítélése Magyarországon, mégis rossz az ügyészség megítélése, pontosan azok miatt, amiket elmondtam.De más dolgok, más problémák is vannak. Ilyen például a kábítószerrel kapcsolatos visszaélések. Azt olvastam ebből a legfőbb ügyészi jelentésből, hogy tulajdonképpen a kábítószerrel való visszaélés ügyében Magyarországon változás nem történt, hasonló a helyzet, mint a korábbi években. De mit tapasztalunk? Mit tapasztalunk a végeken, mit tapasztalunk vidéken? Azt látjuk, hogy a lakosság egy része, faluhelyen főleg, folyamatosan él a drogokkal, folyamatosan bedrogozva követnek el bűncselekményeket, folyamatosan bedrogozva veszélyeztetik a lakosság többségét. És ez ellen tulajdonképpen nem történik semmi.Nyilván a jogalkotás is nehezen tudja követni azokat a változásokat, amelyek a drogbizniszben lezajlanak, de azt gondolom, sokkal nagyobb odafigyelés kellene a nyomozó hatóságok részéről is. Sok esetben mindenki tudja azt, hogy kik azok, akik a drogot árusítják, tudják nagyon jól, hogy kik a drogdílerek. Ugyanúgy tudja a rendőrség is, hogy kik, mégsem tesznek lépéseket, mégsem számolják fel ezeket a bűnbandákat, mégis hagyják azt, hogy a lakosságnak már egy nagyon nagy része folyamatosan kábítószer-élvező. És ez a kábítószer-élvezet hozza azt magával, hogy egy sor új bűncselekmény fog megjelenni, olyan erőszakos bűncselekmények, amelyek egyébként józan ésszel megmagyarázhatatlanok lennének, és nem kerülnének elkövetésre. Azt gondolom, erre is sokkal nagyobb odafigyeléssel kellene lenni, és ezt is vissza lehetne szorítani.A jelentésből olvasom, hogy a közélet tisztasága elleni bűncselekményből is van 984 darab, az előző évben volt 761 darab. Úgy látom, ez is erős növekedés, bár megjegyzi itt legfőbb ügyész úr, hogy korábban 3268 darab volt; ez a nyelvvizsgaügyek miatt volt ilyen sok. A hivatali vesztegetések száma is jelentős emelkedést mutat. 2014-ben 141 darab, ’15-ben 333, majd most 835 darab, tehát gyakorlatilag szinte hatszorosa a 2014-esnek a 2016-os adat. Ezek után mondja legfőbb ügyész úr, itt jegyzi meg, hogy ezekből a számadatokból nem lehet arra következtetni, hogy a korrupciós helyzet jelentősen romlott volna. Nem tudom, akkor mire lehet ezekből következtetni, ha hatszorosára növekedett a hivatali vesztegetés kettő év alatt?A gazdasági bűncselekményeknél is kiugró növekedést figyelhetünk meg. Hiszen 2014-ben 6 ezer sem volt, 2015-ben 7700, majd az elmúlt esztendőben 31 ezer. Itt is négyszeres, négy és félszeres emelkedés figyelhető meg egy év alatt. Ezen belül pedig látszik az, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos bűncselekmény száma ebből a 31 ezerből 23 492. Tehát gyakorlatilag szinte a háromnegyed részét teszik ki. Azt gondolom, amikor egy bűncselekménycsoportban ilyen robbanásszerű emelkedés van, akkor valamit tenni kellene. Azt gondolom, ez közös felelősségünk. Egyrészt az ügyészségnek is van feladata a jogalkotásban, mert véleményt mond a tervezetekről, ő is tehet javaslatot. Tehát itt van egy közös felelősségünk is nyilván, nekünk is kellene ebben valamit lépni a parlamentben, hogy amikor ilyen kiugró számmal találkozunk, ott hogyan kellene beavatkoznunk, de erre is várnám a legfőbb ügyésztől, hogy milyen javaslatot lehetne tenni ezen a területen.A költségvetési csalások számánál enyhe, amennyiben a 15 százalékos emelkedés egy év alatt enyhének nevezhető, de itt is 2444-re emelkedett 2154-ről. Ebből kiemelkednek az áfacsalások. Ezzel kapcsolatban vannak eredmények, de azt gondolom, jóval eredményesebb is lehetne ebben a nyomozó hatóság.A váderedményességet említette legfőbb ügyész úr, hogy tovább javult 0,2 százalékkal, 97,5 százalék; nyilván ennek a megítélése azért érdekes. Persze természetes, hogy minél magasabb ez, annál jobban tükrözi, hogy jól dolgozna az ügyészség, ha nem lennének azok a problémák, amikről már beszéltem.Igen, az ügyészség részvétele a jogalkotásban, ezt már említettem. A jogszabálytervezetek véleményezése, illetve 8 ügyész dolgozik az igazságügyi tárcánál a jogalkotásban. Azt gondolom, ezekre jobban oda kellene akkor figyelni, és javaslatokat kellene tenni, hogy az emelkedő tendenciákba hogyan tudna beavatkozni a parlament.Lenne egy olyanfajta kérdésem is legfőbb ügyész úrhoz, többször szóba került mostanában az európai ügyészség kérdése Magyarországon. Azt olvastam a jelentésből, hogy legfőbb ügyész úr előadást tartott Sanghajban, az ottani tudományos akadémián ebben a kérdéskörben 2016 őszén. Kérdezném, hogy mi az álláspontja a legfőbb ügyész úrnak ezzel kapcsolatosan, az európai ügyészség magyarországi bevezetésével kapcsolatosan.Az álláshiánnyal, az ügyészségi betöltetlen állásokkal kapcsolatban lenne még kérdésem. 2016-ban az ügyészi álláshelyek 6,4 százaléka betöltetlen volt, mint látom. Ez 91 álláshelyet jelentett. Ez körülbelül megegyezik a 2015-ös betöltetlen ügyészi állás­hely­számmal. Kérdezném, hogy nem kívánják‑e ezeket az álláshelyeket betölteni. Hiszen rengetegen vannak az ügyészségen olyan titkárok, alügyészek, akik szeretnének kinevezésre kerülni. Akkor nincs szükség ezekre az ügyészekre, erre a 91 ügyészre, vagy miért nem kerülnek már évek óta betöltésre ezek a helyek? Miért nem léphetnek előrébb az alügyészek, miért nem kerülhetnek kinevezésre, ha 91 álláshely van már évek óta? Ez lett volna még a kérdésem.A következő probléma, ami felvetődött, és ami rengetegszer hangzik el itt a parlamentben, a bizonyos cigány szervezeteknek juttatott állami támogatások elszámoltatása és Farkas Flórián országgyűlési képviselő ügye. Ez nap mint nap problémaként felvetődik itt az Országgyűlésben. Azt látjuk, hogy ebben sincs előrelépés. Azt látjuk, hogy bizonyos cigány szervezetek milliárdokat kapnak támogatásként a magyar államtól, és ezekkel nem tudnak elszámolni. Ezeket a hiányzó összegeket az állam kifizeti, majd aztán azt látjuk, hogy nem történik semmi. Legfőbb ügyész úr, történik ebben valami? Van‑e nyomozás ezekben az ügyekben? Ha van nyomozás, az hogyan áll? Ezt mindenképpen szeretném megkérdezni.Egy másik probléma, ami nem a büntetőjoggal kapcsolatos. Ha jól értettem legfőbb ügyész úr beszámolójából, 16 esetben kezdeményezett jogszabályi felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságnál. Ezzel kapcsolatban többször jeleztem, mert ez nekünk egy sérelmünk, nyilván erről nem ön és nem az ügyészség szervezete tehet, hogy a Fidesz-KDNP-s kétharmados többség az elmúlt ciklusban elvette az állampolgároktól azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak, amennyiben jogszabálysértő vagy alkotmánysértő lenne egy-egy jogszabály. Azt gondolom, ezzel nagyobb lesz az ügyészség felelőssége, hogy ő fordulhat az Alkotmánybírósághoz ilyen ügyekben. Arra szeretném biztatni, hogy sokkal gyakrabban tegyék ezt meg, és sokkal gyakrabban forduljanak az Alkotmánybírósághoz.Ugyanilyen probléma volt még a panaszügyek intézése. Ezt megint nem önöknek rovom fel és nem önnek, hanem a jogalkotónak, tehát magunknak azt, és itt megint a Fidesz-kétharmad tette meg az elmúlt ciklusban, hogy elvették azt a lehetőséget tőlünk, hogy a büntetőeljárások során, amennyiben a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, akkor nincs helye panasznak, ha nem mi vagyunk a sértettek. Nagyon gyakori ebben az elutasítás. Mit erősít ez? Megint az állami korrupció lehetőségét erősíti. Hiszen az állami pénznek mi vagyunk a sértettjei gyakorlatilag, az a 10 millió magyar ember a sértettje, de nem vagyunk tekinthetők jogi értelemben sértettnek. Tehát a feljelentést megteheti akár egy országgyűlési képviselő is, de amennyiben elutasításra kerül, még ha mondvacsinált okkal is, akkor mi már nem tehetünk semmit, mert mi nem élhetünk panasszal, mert nem mi vagyunk annak az ügynek a sértettjei.Ebben az esetben pedig a nyomozó hatóságtól várnánk el sokkal nagyobb odafigyelést, sokkal lelkiismeretesebb válaszokat szeretnénk kapni, sokkal lelkiismeretesebb kivizsgálását az ügynek, mert amennyiben ez nem történik meg, akkor sajnos az lesz, hogy tovább romlik az ország megítélése, tovább haladunk azon az úton, hogy a korrupciós világranglistán még lejjebb fogunk süllyedni, és az Európai Unióban pedig sajnos az utolsó helyen fogunk kullogni.(15.40)Azt mondom, igen, hogy ebben van hatalmas felelőssége az ügyészségnek, és abban is van, hogy valóban sorra kerülnek elő politikai ügyek is vagy politikusok elleni ügyek, amelyek, azt gondolom, nem véletlenül kerülnek előtérbe az ügyészség részéről a választási kampányok időszakában. Most is ott tartunk, még egy-két hónap, elindul a választási kampány, már arra leszek kíváncsi, hogy mik fognak előkerülni, amikről 3-3,5 éven keresztül hallgattak, amelyekben nem történt semmi, azokat az ügyeket majd a 2018-as választási kampányban teljesen véletlenül az ügyészség fogja elővenni. Hogy gondolják azt, hogy ha így dolgoznak, akkor nem azt fogják feltételezni önökről, hogy politikai tevékenységet végeznek vagy politikai megrendelésre végeznek tevékenységet, amikor ezek így történnek az önök részéről? Azt gondolom, hogy ebben megint az önök felelőssége van benne, és leginkább az ügyészség legfőbb vezetőjének a felelőssége merül fel ilyenkor. Mindezek alapján a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tudja elfogadni a legfőbb ügyész úr beszámolóját. Köszönöm szépen a figyelmet.
  • DR. HADHÁZY ÁKOS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Feljöttem ide az emelvényre, jelezve azt, hogy Magyarország egyik legnagyobb problémájáról beszélünk, hiszen a magyar ügyészség működése vagy nem működése Magyarország egyik legnagyobb problémája, de azt is ígérem, hogy nagyon hamar le fogok menni innen, nem fog sokáig tartani ez a beszéd, hiszen az értelmetlen munka mindig nagyon lehangoló dolog, és én azt hiszem, hogy ma ennek az összejövetelnek az értelmét nagyon nehéz lenne látni. Nagyon nehéz, hiszen elvileg kérdezhetnénk a főügyésztől, ezt megtehettük az Igazságügyi bizottságban is, de ugyanúgy, mint az írásbeli kérdések esetén is, a válaszok sokkal inkább a valódi válaszok kikerülésére szolgálnak, mintsem valódi válaszok megadására, most sincs tulajdonképpen túl sok értelme annak, hogy itt vagyunk. Összesen három tényre szeretném fölhívni a figyelmet, amely szerintem mindenre rámutat, azzal szemben, amit itt nagyon hosszan, nagyon hosszú percekben hallgattunk. Az ügyészség azt állítja, hogy itt fantasztikus sikereket ér el folyamatosan a korrupció ellen. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor megkérdeztem, hogy a 987 korrupciós esetből 2016-ban mennyi érintett politikusokat, akkor Polt Péter nem tudott válaszolni, nem tudott vagy nem akart válaszolni, ugyanakkor azt is tudjuk mindannyian, hogy ez a szám a nullához közelít, erősen a nullához közelít, s azt gondolom, hogy a sok számból, amit itt hallottunk meg még hallani fogunk, ez a szám a lényeges, hogy 2016-ban nulla korrupciós esetben, nulla politikust érintő korrupciós esetben történt eljárás.A következő dolog, amire föl szeretném hívni a figyelmet, szerintem szintén nem igényel semmilyen nagy szónoklatot azt elmondani, hogy Farkas Flórián még mindig szabadlábon van, a rá jellemző széles vigyorral köti meg a Fidesszel a választási együttműködést. Azt hiszem, ha valami, akkor ez mindent elmond a magyar ügyészség munkájáról. Egy harmadik ügy, amiről a kormánypárti képviselők szeretnek beszélni, beszéljünk róla, az pedig a metróépítés ügye. Ez egy olyan ügy, ahol 2005-2006-ban történhettek az esetleges bűncselekmények, ehhez képest most 2017 van, gyakorlatilag az elévülési határidő környékén járunk erősen. Elképesztő dolog, hogy amikor a kormánypárti képviselők azt mondják, hogy ez minden idők legnagyobb magyar korrupciós ügye, akkor az ügyészség gyakorlatilag az elévülési időt megvárva kezd el dolgozni. És az az ügyészség, amelyiknek több száz munkatársa, de ha idevesszük a rendőrséget, nyomozó hatóságot, több ezer munkatársa lenne ezeket az ügyeket feltárni, ez az ügyészség az OLAF vizsgálatára vár, amikor nagyon jól tudják, hogy az OLAF-ban maximum néhány ember az, aki a magyar ügyekkel foglalkozik.Legvégül hadd mondjam el, hogy az Igazságügyi bizottságban nagyon döbbentem hallottam azt, amikor a legfőbb ügyész úr odafordult hozzám, és azt mondta, hogy mutassak bizonyítékot arra, hogy ő valaha személyesen befolyásolni próbált vagy leállítani próbált olyan nyomozásokat, amelyek fideszes politikusokat érintettek. Meglehetősen cinikus dolog volt, nagyon déjà vu érzésem volt, én a tévében láttam, amikor Lázár János a trafikügy elején kilépett a kamerák elé, és az ön mosolyához nagyon hasonló mosollyal mondta, hogy mutasson bizonyítékot, akinek van bizonyítéka arra, hogy ő befolyásolta a trafikok elbírálását. Emiatt rendkívül rosszul éreztem magam, amikor ön ezt mondta, és ön ráadásul ezt úgy mondta, hogy nagyon jól tudja, hogy nem lehetek ilyen bizonyítékoknak a birtokában, hiszen az ön pozíciója olyan, hogy bármilyen esetben, amikor ön ellen bármilyen vizsgálat folyna, bármilyen meghallgatás, bármilyen bizonyítékgyűjtés, arról ön tudna. Tehát nyilvánvaló, hogy egy olyan bizonyítékot kér, ami elvileg nehéz. Elvileg, a gyakorlatban viszont ezt már rég megadta, ön is nagyon jól tudja, hiszen mind a trafikügyben, mind a miniszterelnök vejét érintő LED-es lámpatestek ügyében, mind pedig a szekszárdi Wosinsky Óvoda építése ügyében olyan bizonyítékokat tettem le, amelyeknél, ön is nagyon jól tudja, hogy egy függetlenül működő ügyészség nem engedhette volna meg azt, hogy vádemelés nélkül záródjanak le ezek a nyomozások.Legvégül hadd csatlakozzam Bárándy Gergelyhez. Ön is nagyon jól tudja, hogy a kommunista időszakból sincsenek olyan dokumentumaink, amikor az állampárt egyik vezetője az ügyésszel megbeszélte azt, hogy hogyan kell leállítani ügyeket, mégis mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy ezek a megbeszélések megtörténtek. Az önök által teljesen értelmetlenül vagy értelmezhetetlenül lezárt, Fideszt érintő ügyek ugyanúgy be fognak kerülni a magyar jogtörténetbe, mint ahogy a kommunista ügyészség működése is bekerült a jogtörténetbe, de ugyanúgy nem a díszoldalak közé. Köszönöm szépen.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Legfőbb ügyész úr, azt már tapasztaltuk, hogy statisztikában jó ez a kormány, most látom, hogy a Legfőbb Ügyészség is jó e tekintetben. Bár hozzáteszem, csúsztatásban is, megítélésem szerint, mert akkor, amikor 2016-ról beszélünk, ön arról szólt a pulpitusról, hogy nem tört meg a regisztrált bűncselekmények számának a csökkenése, az a trend, az a tendencia nem tört meg, amiről szó esett, és hogy ki kell venni bizonyos bűncselekményeket ‑ a zalai esetre hivatkozott ‑, ne vegyük ezeket számításba. Legfőbb ügyész úr, tényhelyzet az, hogy a regisztrált bűncselekmények számának az alakulása 2015-ről 2016-ra több mint 10 ezerrel, 10 666 bűncselekménnyel nőtt. 2015-ben 280 113, 2016-ban pedig 290 779 bűncselekmény került elkövetésre. Az, ami több mint 3,8 százalékkal több, az nem kevesebb. Mondhat ön bármit, az akkor is több, úgyhogy érdemes lenne a valóságot mondani és a valóságról beszélni. Közben ön is tudja nagyon jól, hogy a gazdasági bűncselekmények számának az ugrásszerű megnövekedésére került sor, itt már esett róla szó, hogy hétezer-egynéhányszázról 31 ezres nagyságrendben követtek el gazdasági bűncselekményt, de a pénzmosások vonatkozásában is növekedés tapasztalható. Egy dologról még a végén, a korrupcióról. Főügyész úr, arról beszéljen, ha már statisztikáról szól, hogy mondjuk, néhány esztendő, 3-4 év leforgása alatt a korrupciós világranglistán miért kerültünk a 47. helyről az 57. helyre, arról beszéljen, hogy az európai uniós 28-ak viszonylatában miért van Magyarország a 24-25. helyen, holtversenyben Romániával. Elnök úr, köszönöm szépen. (Dr. Legény Zsolt tapsol.)(15.50)
  • GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hazánk az elmúlt hét évben a bűncselekmények elleni fellépésben jelentős eredményeket ért el. Általánosan elmondható, hogy szigorúbb lett a jogrendszer, javult a jogérvényesítés, a bűncselekmények felderítési aránya nőtt, a valós bűncselekmények száma pedig csökkent. Javult a jogkövető morál is. A legfőbb ügyész úr beszámolója szerint az elmúlt években a regisztrált bűncselekmények és a regisztrált elkövetők számában egyaránt csökkenő tendencia mutatkozik. A regisztrált bűncselekmények 2016-os évben tapasztalható minimális, 3,8 százalékos növekedése pusztán a 20 ezer csalást jelentő, Zalai megyei bankkártyás visszaélés-sorozat eredménye volt. Ha ezt levesszük, akkor a csökkenő tendencia egyértelmű. A kedvező trendet megerősíti, hogy az elkövetők száma is csökkenő tendenciát mutat. Nézzük a regisztrált bűncselekmények számát! 2016-ban 290 779, míg 2015-ben 101 494 fő (sic!), illetve 2014-ben 108 389 fő (sic!). A regisztrált elkövetőek száma az elmúlt három esztendőben: 2016-ban 100 933 fő, ’15-ben 101 494 fő, ’14-ben pedig 108 389 fő. Örülök, hogy az időszerűségben sikerült szintén előrelépést tenni, hiszen az elhúzódó perek és ítéletek, a hosszú ügyintézési idők több esetben problémát jelentenek. A beszámoló szerint az ügyek 84 szá­za­lékában az ügyészi szakban az ügyintézés 30 napon belül befejeződött. A 90 napos ügyintézési határidőt 2016-ban csak öt ügyben lépték túl. A másodfokú bírósági eljárásokon a hatályon kívül helyezések növekedést mutató trendje megfordult, hiszen ’16-ban körülbelül 20 százalékkal csökkent. Ez fontos eredmény, hiszen ezek a hatályon kívül helyezések több esetben az ügyek jelentős elhúzódását okozzák. Jó látni, hogy az ügyészség jelentős lépéseket tett a nemzetközi együttműködések bővítése és mélyítése területén is. Ezeknek ugyanis fontos szerepe van például az erősödő kiberbűnözés elleni harcban. Tudomásom szerint a bizottság ülésén is szóba került a kisiklatás, a kiberbűnözés egyik elkövetési módszere, mely arról szól, hogy behatolnak vállalkozások számítógépes rendszereibe, bizalmas adatokhoz férnek hozzá, átirányítják a fizetéseket vagy új fizetéseket generálnak, majd további számlákra utalják tovább a pénzt, majd felveszik és tisztára mossák. A Kínával való szakmai együttműködés jó kezdeményezés, hiszen a kibertechnológiában előttünk járó nagyhatalom. Az OLAF-fal az Eurojusttal a szoros együttműködést szintén fontos ítélem. Megtisztelő volt a figyelmük. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Legfőbb Ügyész Úr! Egy olyan témáról kérdezném nagyon konkrétan, és várnám a válaszát ‑ szerintem nem fog meglepődni ‑, amivel valóban 2016 eleje óta foglalkozunk így közösen, ha lehet ezt mondani, mert azóta próbálunk kicsikarni valami érdemi választ a Legfőbb Ügyészségből, ez a kecskeméti KSE-ügy. Hogy a közvélemény is pontosan tudja, hogy miről van szó: ez egy olyan, ma már a bíróság előtt zajló korrupciós ügy, amellyel, ha jól látom, az ügyészség vádja szerint is mintegy közel 800 millió forintos károkozás történt a kecskeméti sportegyesület kft. fiktív számlázásával kapcsolatban, méghozzá egy olyan időszakban keletkezett ez az ügy, amikor egyébként Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselő, volt államtitkár regnált polgármesterként, és a jelenlegi fideszes polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia pedig sportért felelős alpolgármesterként vezette ezt a területet. Most abba ne menjünk bele, hogy milyen módon tudnak ők kimaradni ebből a büntetőeljárásból, ami már ‑ még egyszer mondom ‑ bíróság előtt van, és több gyanúsított, illetve vádlott ül már a padon, méghozzá nem is akárkik. Hét embert vádolt meg a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség, az elsőrendű az önkormányzati cég ügyvezetője, a másodrendű vádlott Vörösmarty Attila, a Fidesz kecskeméti szervezetének akkori elnöke és frakcióvezetője, Zombor Gábor bizalmasa. Valahogy egyébként a két, úgymond nagyvad, azok, akik az önkormányzat oldaláról szerintem minden józan paraszti ésszel belátható módon nem tudtak kimaradni abból, hogy 800 millió forintnyi pénzmozgás megtörténjen egy város és egy önkormányzati cég között, mert ha kimaradtak, akkor meg nyilván az veti fel a komoly kérdéseket. Lényeg az, hogy ez az ügy éppen itt tart. Ezzel párhuzamosan aztán a későbbiek során kiderül, előkerül még 54 millió forintról két darab fiktív számla, ettől az ügytől egyébként elkülönülve, az utánpótlássportnak juttatandó pénzről, egyébként azóta az újságokban is megjelent számlákon látható módon nem az utánpótlás-sportegyesületek működési költségeként számoltak el ezzel a pénzzel, hanem a számla is konkrétan marketingtevékenységről szól. A számlára valaki az önkormányzat hivatalában kézzel ráírta, hogy bizony egyébként a szóban forgó támogatási szerződésre hivatkozva számolták el, ami, még egyszer mondom, csak működésre adhatott volna pénz, ezek marketingtevékenységről szóló számlák. És ami a legdurvább ‑ azért mondom itt el ilyen egyszerűen, mert talán önök is érezni fogják az egész helyzet teljes tarthatatlanságát ‑, hogy a számla kibocsátója az a Pest megyei Kocséron egy düledező, kis házban bejegyzett építőipari vállalkozás, a GLOBE-ÉP Kft., amelyik, nem fogják elhinni, de felszámolás alatt áll, az ügyvezető tulajdonos ellen pedig büntetőeljárás indult egyébként fiktív számlák kibocsátása miatti költségvetési csalás miatt, okirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt. Azt meg pláne nem fogják elhinni, hogy ez az eljárás vele szemben pont ugyanennek a KSE Kft.-nek több száz millió forint értékben kiállított fiktív számlák miatt zajlik. Király József, az önkormányzati képviselőnk feljelentést tett az ügyben. Akkor még az ügyészség azt válaszolta ‑ és majd ebben kérném a tanácsát a legfőbb ügyész úrnak, hogy most ki nem mond igazat, vagy hogy fordulhat az elő, hogy másfél év eltéréssel a legfőbb ügyész úr egyszerűen letagadja, illetve meghazudtolja az akkori ügyészségi választ ‑, hogy megvizsgálták az ügyet, ez tartalmában, tényállásában illeszkedik az előttem elmondott nagy, 800 milliós családhoz, egyébként még akár el is fogadhatnánk, ezért ‑ most idézhetném, de nem húzom az időt ‑ az írja az ügyész, aki eljár, hogy a mai napon továbbítottam az ügyet tárgyaló bíróságnak a feljelentés dokumentumait. Eltelt másfél év azóta, és legutóbb már az én képviselői kérdésemre azt válaszolta a legfőbb ügyész úr, miután Király József önkormányzati képviselőt még csak válaszra sem méltatták legutóbb, hogy nem, nem, nem így van, ez teljes félreértése vagy félremagyarázása az akkori ügyészségi közleménynek. Én nem tudom, ezen mit lehet félreérteni, hogy a mai napon elküldtem a bíróságnak az anyagot, mert illeszkedik ahhoz a perhez. Azt írta ön, legfőbb ügyész úr, hogy önök alaposan kivizsgálták ezt az ügyet, és semmilyen bűncselekményt nem állapítottak meg és találtak abban, hogy ugyanaz az ember, aki több száz millió forintnyi fiktív számlát állított ki ugyanennek a cégnek az ügy másik felében, 54 millió forintnyi számlát kiállít az önkormányzatnak marketingtevékenységről egy olyan támogatásnál, ami működési költségről szól. Az a helyzet, legfőbb ügyész úr, hogy muszáj hogy érdemi választ kaphassunk. Ön továbbra is azt állítja, hogy nem történt bűncselekmény akkor, amikor működési költség helyett fiktív marketingszámlákkal számoltak el? (16.00)Valaki azokra a számlákra, amiket már az egész ország láthat, a 168 Órában megjelentek ezek a számlák fotóval is, a kezével ráírta az elszámolás tekintetében ennek a pályázatnak az iktatószámát az önkormányzatnál. Ezek a következő személyek lehettek a törvény értelmében. Ki volt az, legfőbb ügyész úr, vagy még csak ezt sem vizsgálták? Zombor Gábor polgármester? Szemereyné Pataki Klaudia sportért felelős akkori alpolgármester? Esetleg Finta Zita akkori pénzügyi osztályvezető? Aki, talán nem fognak nagyon-nagyon meglepődni, jelenleg a Matolcsy-féle épülő kecskeméti egyetem kinevezett kancellárja. Egy eléggé díszes társaságról van itt szó. Melyikük jegyezte ellen ezt a számlát, legfőbb ügyész úr? És ki, mi alapján állapította meg, hogy egyébként ez rendben van? A cikkben egyébként, ami megjelent, az újságíró utánajárt a kérdésnek kicsit mélyebben is, és elbeszélgetett az ügy egyéb szereplőivel, akik egybehangzóan azt állították, hogy senkit ‑ még egyszer mondom: senkit ‑ még csak tanúként sem hallgattak meg azóta sem ebben az 54 millió forintos ügyben; nyilván az előbb felsorolt nagyon híres embereket sem, de egyébként a cég alkalmazottait, munkatársait és egyéb más szereplőket sem, akik esetleg mondhattak volna valami relevánsat ebben a kérdésben. Másfél év után, nem nagyon bízva abban, hogy ön most egyenes választ fog adni, egyszerűbben teszem fel a kérdést: kit védenek, legfőbb ügyész úr? És ki az a személy ezek közül, aki még azt is megérdemli, hogy a saját nyomozó ügyészségének a másfél ezelőtti közleményét gyakorlatilag meghazudtolva ma azt mondja, hogy ilyen nem is volt?A másik ügy, amit szeretnék öntől megkérdezni, egy egészen friss dolog, és arra kérem, hogy ha a kollégái itt most tudnak segíteni, akkor konkrétan, vagy ha nem, akkor írásban, ahogy meg szokta ezt tenni, 14 napon belül tegye meg, hogy válaszol, mert nem biztos, hogy fejből fogja tudni. Az ukrán parlament, a rada rendészeti bizottságának alelnöke fordult hozzám levélben, méghozzá azért, mert anti­korrupcióval foglalkozó vizsgálat tárgyaként, részeként azt az információt kapták, hogy Oroszországból Magyarországra 85 ezer tonna gázolajat illegálisan juttattak át Ukrajnán keresztül az elmúlt években, méghozzá a 2016-os évben. Ebből ott nyomozás lett. A nyomozás befejezéséhez szükségeltetik, hogy a magyar fél, a magyar hatóságok a Magyarországon történt esetleges belépés vagy bármilyen más ügyben jogsegélyként segítsenek az ukrán hatóságoknak.Amit nekem elküldtek, és ezen iktatószám is van, majd oda fogom adni a legfőbb ügyész úrnak, ez a levél arról tanúskodik, hogy már idén júniusban, aztán most októberben másodszorra is személyesen önhöz mint Magyarország legfőbb ügyészéhez fordult az ukrán legfőbb ügyész jogsegélyért. A mellékelt levél legalábbis arról tanúskodik, hogy ön még csak válaszra sem méltatta ebben az ügyben az ukrán partnerét, aki nyilván nemcsak választ várna, hanem ha jól értem, konkrét nyomozati cselekményeket és a magyar hatóságok közreműködését az ügyben. Én ennél többet ebben az ügyben nyilván nem tudok, és nem is tudom megítélni, hogy mi a tartalma és a mélysége, viszont ha megengedi, legfőbb ügyész úr, majd oda fogom adni ezt a levelet a kollégáinak, és legyen kedves arra válaszolni, hogy megkapta‑e ezt a levelet, érdemben nem kíván rá válaszolni; nem is kapta meg, vagy valami félreértés történt. Mert azt gondolom, hogy ha ez valóban így történt, akkor az minimum egy vizsgálatot megérdemel, már maga az ügyészség szerepe ebben. Maga az ügy meg pláne, azt gondolom, elég érdekes felvetéseket tesz, hogyha 85 ezer tonna gázolajat az oroszok Magyarországra Ukrajnán keresztül valahogy behoztak. (Jelzésre:) Látom, bólogatnak a kollégák. Oda fogom adni, és akkor várom majd mind a két ügyben a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Gyüre Csaba képviselőtársam már említést tett az Országos Roma Önkormányzatnál történtekről. Én is szeretném nagyon tisztelettel kérni önt, hogy annak a nyomozásnak, amit tavaly elkezdtek, nemcsak önök, hanem mások is, most már legyen valamilyen kézzelfogható eredménye is. Nem azért sürgetem a magam részéről, mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy Farkas Flóriánt esetleg vádlottként lássam, hanem azért, mert bárhol járok az országban, mindenhol az van, hogy a romák lopják a pénzt. Így, szó szerint: a romák lopják a pénzt, és ezért nem szabad nekik adni. Tehát egy olyan folyamatot tudnak generálni azzal, ha nem lesz az ügynek vége, hogy a magyarországi cigányság jelenlegi megítélése sem fényes és nem nagyon rózsás, és még rosszabb lesz. Persze, nem az önök bűne elsősorban, hogy ez így történik, viszont önök azt nagymértékben tudják befolyásolni, hogy minél hamarabb legyen vége annak az ügynek, amelyről én magam is kaptam levélben is megkeresést, és a média is nagyon sok ügyet feltárt már. Még egyszer mondom, ez azért lenne fontos, mert nem mindegy, hogy a magyarországi cigányság megítélése hogyan fog alakulni, mert akár a foglalkoztatást, az oktatást és egyéb más dolgot befolyásolja a társadalmi megítélés. Ezért, ha úgy tetszik, tudom, hogy nagyon sokszor vannak kiemelt ügyek, akkor tekintsék ezt is kiemelt ügynek, hogy meg lehessen nyugtatni a közvéleményt romaoldalról is és a nem romák oldaláról is, hogy ezt az ügyet le lehet zárni, mégpedig azért, hogy megnyugtassák a Magyarországon élőket, hogy ne lehessen azt látni, hogy olyan pénzeket, amikor valóban közpénzekről van szó, el lehessen tussolni vagy el akarják tussolni. Ezért azt gondolom, a magyarországi cigányság nevében és Magyarország nevében kérném azt, hogy minél előbb legyen vége ennek az ügynek, ha ilyet lehet kérnem, mert ez megnyugtatná a magyarországi közvéleményt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Bárándy Gergely képviselőtársam a vezérszónoklatában már elmondta, hogy a Magyar Szocialista Párt a 2016. évi beszámoló kapcsán természetesen az egész ügyészi szervezetnek megköszöni azt az áldozatos munkát, amelyet végeztek, de hozzáteszem, hogy elsősorban, ha fogalmazhatunk így, a végeken dolgozó ügyészeknek, valóban a napi munkát, robotolást végző ügyészeknek és az ügyészségi dolgozóknak szól ez a dicséret, ez a köszönet, hiszen nem lehet egységesen beszélni az ügyészi szervezetről. Van egy része, a nagyobbik része; az előző napirendi ponttal kapcsolatban, az Országos Bírósági Hivatal beszámolójával kapcsolatosan az egyik fi­de­szes képviselőtársammal már matematikai vitában voltunk a százalékok kapcsán, de azt gondolom, hogy az ügyészség 99 százaléka példamutatóan és kiemelkedően végzi a munkáját. Az ő áldozatos munkájuk eredménye az, aminek alapján azt mondhatjuk, hogy a legfőbb ügyész úr beszámolójában szereplő számok, azok a kedvező számok a bűnüldözés kapcsán igencsak példamutatóak, és ezért természetesen kö­szönet illeti őket. Van azonban egy másik része is az ügyészségnek, és ez pedig kifejezetten az ügyészi felső vezetés és annak néhány bizalmasa, akik egy ma regnáló, XXI. századi puha diktatúrának nem is csak a kiszolgálói, hanem inkább az egyik pillérét jelentik. Évek óta, már hosszú évek óta tendencia az, hogy ellenzékiekkel szemben koncepciós perekben büntetőeljárásokat folytatnak ügyészségi indítványra, és azt követően azt látjuk, mondhatnánk, hogy se szeri, se száma a felmentő ítéleteknek ezekben az ügyekben. De van egy másik pillére ennek a működési módszernek, ez pedig az, hogy a maffiamódszerekkel folytatott állami korrupciót viszont az ügyészség elősegíti. Azzal segíti elő, hogy nem tesz semmit. A kormánypárti prominensekkel szemben legfeljebb csak akkor indul eljárás, ha az ügyészség ‑ idé­zőjelben ‑ figyelmetlenségből néhány lelkiismeretes nyomozója végig tudja vinni a nyomozást, és mondjuk úgy, hogy teljes a lebukás, mint éppen, mondjuk, a Voldemort-ügyben, amelyben, azt gondolom, hogy valami porszem került a gépezetbe, hiszen ahogyan mondom, majdhogynem teljesen a lebukásig ment a dolog, és egy fideszes országgyűlési képviselő érintettsége egyértelműen megmutatkozik. Gondolom, ennek következményei is voltak az ügyészségen belül, hogy hogyan fajulhatott el idáig ez a dolog, de azt gondoljuk, hogy azért nem csak egy egyedi eset lenne ez a történet; ennek bizony számos más, mondhatnám úgy, hogy társa… ‑ vagy számos más esetben is hasonlóképpen lehetett volna eljárni. (16.10)És azt is látjuk, természetesen az önök szempontjából, hogy amikor ellenzéki politikusokkal szemben kell, kellene, lehet eljárni, akkor aztán nagy erőkkel zajlik a nyomozás. És egy nagyon furcsa tényre hadd világítsak rá: amikor ellenzéki képviselők érintettsége merülhet fel akármelyik ügyben is ‑ vagy merül fel ‑, akkor gyakorlatilag azt mondhatnám, hogy az egész ügyészségi szakasz, az egész nyomozati eljárások ‑ hogy lehetne ezt fogalmazni ‑ teljesen nyílt titokként zajlanak, mindenféle sajtóorgánumban, hol kormányközeli, hol nagyon-nagyon kormányközeli sajtóorgánumban jegyzőkönyvek pontos és hiteles megfogalmazásaival találkozhatunk. Ha pedig kormánypárti képviselővel, kormánypárti érintettséggel találkozunk valamelyik ügyben, akkor az ügyészség mindig arra hivatkozik, hogy folyamatban levő büntetőeljárásról semmilyen információt nem lehet kiadni. Legutóbb éppen a Czeglédy-ügyben, a Czeglédy Csaba nevével ellátott ügyben fordultam önhöz egy azonnali kérdéssel itt a parlamentben. Akkor nem ön válaszolt, hanem helyettese, Lajtár legfőbbügyész-helyettes úr ‑ őt is természetesen tisztelettel köszöntöm ‑, aki akkor felolvasta nekem az ügyészségről szóló törvénynek a rendelkezéseit, amelyekkel mi tisztában vagyunk, de azt mégiscsak furcsálljuk, hogy éppen, mondjuk, a Czeglédy-ügyben minden nyomozati cselekményről szinte a kormánypárti oldalakon napra pontosan szinte percenként lehetett mindenféle dolgot olvasni. Mint ahogy említettem, kormánypárti elkövetővel vagy kormánypárti érintettséggel sújtott ügyekben viszont önök mindig arra hivatkoznak, hogy a nyomozás érdekei nem engedik meg, hogy folyamatban lévő nyomozásról információkat adjanak ki.Azt hiszem, az sem véletlen, hogy ezeket valahogy mindig próbálják a választási időszakokban a kampányhoz közelítve egy kicsit felturbózni, egy kicsit felhúzni. Megint csak egészen furcsa összefüggésekre lehetne itt valahol rávilágítani. Én természetesen semmit sem állítanék, amivel az ügyészségről en bloc azt mondanám, hogy nem megfelelően végzi munkáját. Azt azonban állítjuk, hogy elég erősen a kormánynak megfelelő és a kormánypártnak, a Fidesznek megfelelő módszerekkel dolgoznak, és azt hiszem, hogy ez, mondhatnánk, hogy egy demokráciában vagy egy jogállamban nem helyes. Sajnos nekünk már régóta az a ‑ hogy is mondjam? ‑ gya­núnk, hogy itt bizony azért nem egy teljesen normális demokráciában élünk. És ha még megengedik, a végén egy szó, elnök úr, arról, hogy nem lehet elmenni amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank közpénzköltési gyakorlatát az ügyészség rendben levőnek találja, azt gondolja, hogy az szabályos és törvényes. Én most nem arra a ‑ mondjuk úgy ‑ szokatlan közös ebédre szeretnék utalni, amelyet ön a jegybankelnökkel költött el, hanem inkább arra, hogy ezekben az esetekben is gyakorlatilag az egész magyar közvélemény azt látja, azt érzi, azt gondolja, hogy itt bizony nagyon komoly szabálytalanságok történtek. Ennek ellenére az ügyészség mégis úgy áll ehhez a dologhoz hozzá, és azt gondolja, hogy itt minden rendben levő volt. Kíváncsian várom, hogy a legfőbb ügyész úr ebben az ügyben mit fog még tudni mondani, mert amit eddig mondott, az számunkra elfogadhatatlan.Szóval, a 2016. évi tevékenységéről és az ügyészségi beszámolóval kapcsolatosan még egyszer annyit szeretnék mondani, hogy több olyan ügy van, amelyben azt látjuk, hogy bizony komoly problémákat lehet felmerültnek tekinteni, és amellett pedig még egyszer mondom, természetesen köszönet az ügyészség dolgozóinak abban, hogy nagyon-nagyon sok ügyben viszont rendkívül áldozatosan és remekül végzik a munkájukat. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Legfőbb Ügyész Úr! Az első mondatom nem szólhat másról, csak arról, ami a Szocialista Párt politikusai részéről többedszer elhangzott, de meg kívánom erősíteni. Megítélésünk szerint az ügyészek messze-messze döntő többsége tisztességesen végzi a törvényben előírt kötelezettségeit. A meghatározott feladatokat tisztességesen látják el. Szó esett arról is, hogy persze, úgy látjuk, hogy a tetején viszont óriási problémák, óriási gondok vannak: az általunk vélt, valószínűsített és sokak által megerősített, regnáló diktatúra kiszolgálóivá váltak önök. Igen, kiszolgálóivá vagy oszlopos pilléreivé, mindegy, hogy hogy fogalmazunk, gyakorlatilag erős bástyáivá. Sokan mondják azt ebben az országban ‑ talán joggal is ‑, hogy a maffiamódszerekkel folytatott állami korrupció felett hunynak önök szemet. Azzal, hogy ha valamibe nem avatkoznak be, bár tudnak róla, óriási bűnöket követnek el. Nemcsak azzal, hogy ha nem annak tesznek eleget, ahogyan és amiképpen eleget kell tenni a dolgoknak, hanem azzal is, ha nem avatkoznak be. Persze más a helyzet, mondjuk, az ellenzék soraiban lévő politikusokkal szemben, mint a kormánypárti politikusokkal szemben. Erre ezernyi példát lehet felsorakoztatni. Nincs itt már a képviselőtársam által említett Farkas Flórián a padsorokban, de emlékezzenek vissza a „Híd a munka világába” programra, ami, ha jól emlékszem a számokra, 1600 millió forintos nagyságrendet ölelt fel, és ennek a felhasználási mikéntjét is rengeteg orgánumon keresztül követhették. Majd utána tudjuk a folytatást, ami megint csak egy 1300 millió forintos nagyságrendű kormányzati szerepvállalással próbálta meg a meglévő problémákat a helyükre pakolni. Nem hiszem, nem gondolom, hogy ez így rendjén van. Az sincs rendjén szerintem, hogy a fideszes érintettség tekintetében gyakorlatilag minden ügy vonatkozásában önök hírzárlatot rendelnek el. Ott nincs semmifajta kiszivárgás, ott nincs semmifajta, a kormánypárti propagandagépezetnek szóló kiszolgálás; nem, ott semmi ilyen nem történik. Persze, ha valamelyik ellenzéki politikust lehet megközelíteni, megérinteni, akkor ez rögtön alapjaiban változik meg, és a kormánypárti propaganda kiszolgálása, nem is azt mondom, hogy kiszivárogtatáson keresztül, hanem gyakorlatilag minden mást megelőzően megtörténik.Itt van most a legutóbbi eset is, a volt miniszterelnök felesége később tudta meg a történetet, mint ahogy ‑ meg valószínű a kihallgató is ‑ a kormánypárti propagandagépezet kiszolgálói. Megítélésem szerint nincs ez így rendjén.A másik oldalról az sincs rendjén, ahogyan már megfogalmazásra került, hogy a statisztikákban önök nagyon jók, ez kétségtelen, ezt látjuk mindenhol, nemcsak itt, az ügyészséget érintő ügyek tekintetében. Látjuk ezt a munka világát érintően, sok minden egyéb más vonatkozásában is. Nagyon jók, mert ha a váderedményesség kérdésköréről kell beszélni, akkor egy 0,2 százalékos mértékű növekedés ‑ mon­dom, egy 0,2 százalékos mértékű növekedést ‑ a főügyész olyan szintű eredményességként tünteti fel, ami persze eredményesség, 0,2 százalékos növekedés, mint ha csoda történt volna. Közben ezzel együtt, ezzel párhuzamosan, mondjuk, a regisztrált bűncselekmények számának több mint 3,8 százalékos növekedése, ami a 0,2 százaléknak több mint a tizenkilencszerese ‑ tehát csak hogy világos és tiszta legyen a nagyságrend ‑, a tekintetben pedig úgy fogalmaz, hogy nem is úgy van az, mert ha nem számítanánk bele ezt meg azt, meg hogyha… Főügyész úr, úgy komolyan, úgy kell a statisztikához való viszonyulást megtenni, hogy valójában nem is kellett volna feltárni sem, számításba sem venni, és akkor nem is lenne bűncselekmény? Vagy az, hogy ez a tényhelyzet, az a tényhelyzet, hogy igenis 10 666 bűncselekménnyel több követődött el. Több mint 3,8 százalékkal több, mint a tavalyi esztendőben, 2015-ről 2016-ra. (16.20)Igen, ez 19-szer több, mint amennyi a váderedményesség tekintetében történt növekedéssel párosult. Nem ez a korrekt megközelítés? Szóval, azt gondolom, hogy abban az esetben, ha van pluszos eltérés ahhoz képest, ami volt a korábbi időszakban, akkor dicshimnuszt zengenek erről; abban az esetben, ha ennek közel a hússzorosa mértékű növekedés következett be a regisztrált bűncselekmények egyik évről másik évre történő növekedését érintően, akkor pedig az a válasz erre, hogy nem is kellett volna ezt így számításba venni, mert ez meghatározott zalai bűncselekmények körét érintő, és ezt ki kellett volna venni belőle, és akkor Gelencsér képviselőtársam pedig megpróbálja ezt megerősítve elmagyarázni, hogy ha ezt levettük volna ebből… Nem is kellett volna talán számításba se venni, ugye? Szóval, lehet itt hülyének nézni a másikat, lehet itt egy egész országot butítani a tekintetben, hogy nem a valóságról beszélnek, de van ennek értelme? Nem a konkrét, tényszerű visszaigazolást érdemes megtenni? Nem azt érdemes megtenni, hogy ennek alapján feltárjuk a konkrét helyzetet, megnézzük azt, hogy milyen beavatkozásokat kell tenni annak érdekében, hogy mondjuk, a következő esztendőben, 2016-ról 2017-re vagy 2017-ről 2018-ra a regisztrált bűncselekmények számának a növekedése ne további növekedést jelentsen, hanem egy csökkenési trendet írjon? Nem az intézkedési tervek foganatosítására kellene sort keríteni? Nem a prevenció eszköztárát kellene bővíteni, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy…? Szóval, én azt gondolom, hogy sokkal inkább ebbe az irányba kellene elmenni.De hogy egy picit más irányba is haladjunk ‑ persze még ehhez hozzáillesztetten azért azt a két gondolatot nem kívánom kihagyni, hogy keveset hallottam a főügyészt arról beszélni ma itt a pulpituson, hogy a gazdasági bűncselekmények egyik évről másik évre történő ugrásszerű növekedése vagy annak a későbbiekben történő meggátolása, megfékezése érdekében mit kívánnak tenni. Tudja, ami egyik évről 7200-ról több mint 31 ezerre növekedett. Tehát nem 10 százalékkal, nem 3,8 százalékkal, nem 0,2 százalékkal, kezdjem innen, nem 3,8 százalékkal, nem 10 százalékkal, nem megduplázódott ‑ meg­többszöröződött. Szóval, azt gondolom, hogy ezekre az ügyekre érdemes lenne fókuszálni. És ha ezekre az ügyekre akarunk fókuszálni, akkor a beszámolónak nem csak ilyen típusú, statisztikai elemzéseket ‑ ha szabad ezt annak nevezni ‑ kellene magában hordoznia. De nézzük a konkrét ügyeket egy kicsit! A Magyar Nemzeti Bank közpénzköltése: miért találja rendben a Polt Péter vezette főügyészség ezeket a történeteket? Miért? Hogyan találhatja rendben? Nekem ezzel kapcsolatban óriási dilemmáim vannak, hogy az, ami zajlik mindenki szeme előtt ebben az országban, az, ami a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak juttatott források, feltőkésítések tekintetében megjelent, ha jól emlékszem, több mint 260 milliárd, 260 ezermillió forintnyi közpénz idézőjelbe tett közpénztelenítése vagy arra való kísérlet, vagy épp a jegyzőkönyvi manipulálások kérdéskörének az ügye nem kívánta volna meg, hogy ezekben az ügyekben eljárjanak? Vagy másik példát említve, ma már itt elhangzott a képviselőtársaim részéről: a Nemzeti Választási Iroda kopaszügyi kérdései tekintetében nem kellett volna a főügyészségnek valamilyenfajta lépéseket foganatosítani? Vagy az, ami több ezer embert érintett, 2015-ös ügy, az ESZOSZ ‑ biztos emlékszik a főügyész úr erre a történetre ‑ keretei között zajlott; nem kellett volna ezekben az ügyekben hatásosabb lépéseket foganatosítani? Vagy a Pharaon tartózkodási engedélyével kapcsolatos történet ‑ miközben nemzetközi körözés alatt állt ez az ember ‑ úgy halt el, mintha nem is lett volna. Tehát ezek az ügyek mind-mind olyan súlyúak meggyőződésünk szerint, és a politikában bizony olyan felületekre vezetnek, amelyeket egyesek nagyon intenzíven gátoltak, hogy ide el se lehessen jutni, és úgy látjuk, hogy a főügyészség meg ebben kellő partnerként állt rendelkezésre ‑ ezek vezetnek azoknak a gondolatoknak a felvetéséhez, hogy az értékítéletünk szerinti regnáló diktatúra kiszolgálása zajlik, legalábbis a főügyészség tetején, tisztelet a kivételnek, ha van ilyen ebben a körben. Az a baj, főügyész úr, hogy olyan ügyek feltárása vagy feltáratlansága okoz problémát, nem nekem, nem nekünk, az egész országnak, az országban az eseményeket követő és gondolkodó emberek sokaságának, amelyekre önök nemhogy válaszolni nem akarnak, hanem igazából el akarják megítélésünk szerint tussolni ezeket a történeteket. Vagy mondhatnék egy másik dolgot, ami a 2014-es választásokhoz kapcsolódik. Emlékszik rá, amikor a kamupártok ügyében ezernyi felszólalást tettek az ellenzéki pártok padsoraiban lévő képvi­selők, hogy miért nem jó az, miért kellene intézkedéseket foganatosítani e tekintetben ‑ ezzel kapcsolatban sem azt az utat járta adott esetben a Legfőbb Ügyészség, amit járhatott volna és amit járnia kellett volna megítélésünk szerint. De hogy ne maradjon ki a sorból, ha már példákat említek, az azeri kenőpénzek ügyével kapcsolatos, már a nagyságrendre nem is emlékszem, de óriási pénzek kérdésköre, ami bizonyos értelmű szinkronitást ad, vagy annak a lehetőségét veti fel például az azeri baltás gyilkos szabadon engedésével, kiadatásával kapcsolatosan. Ezekben az ügyekben miért nem mélyednek el, miért nem mennek tovább, miért nem kívánják tisztázni a történetek hogyanképpeni alakulását? Vélem, hogy miért nem, vélem: azért, mert az ügyek feltárása tekintetében olyan következtetések alakulnának ki, amelyek súlyos bélyeget nyomnának, gyakorlatilag a mai kormánypártok egyes szereplőihez, adott esetben a kormánypártok vezető szereplőihez vezetne vagy azokhoz közelítenének ezek a következtetések. Szóval, az a baj, hogy ha egyik oldalról minden eszközt megragadnak az esetleges bűnelkövetéssel szemben, az rendben van, hogy a bűnelkövetéssel szemben fellépnek, de ha az esetlegesség kategóriája fennáll, és ez nem a kormánypártokhoz kötődő, hanem ellenzéki politikusokhoz, akkor önök ezt úgy tekintik, mint ha az esetlegesség tényszerűség lenne, a másik esetben meg már lassan azt az állítást is meg lehet fogalmazni, hogy ha tényszerűség van, akkor azokban az ügyekben sem kívánnak lépéseket foganatosítani. A konkrét ügyeken túl még lehetne másokat is sorakoztatni, de azért egy dologra még szeretném felhívni a figyelmét, legfőbb ügyész úr, mondjuk, a korrupció vonatkozásában: hogy a fenébe van az, hogy néhány esztendő leforgása alatt, 2014-ről 2016-ra, 2017-re odáig jutunk el, hogy egy korrupciós világrangsorban, a világon lévő országok tekintetében a 47. helyről az 57. helyre süllyed Magyarország? Hogy a fenébe van az, hogy az EU-28-ak vonatkozásában ebben a rangsorban ma Magyarország a 28-ból a 24-25. helyen van? Ez is egy romló tendencia, ezt is ismeri a legfőbb ügyész úr, a 24-25. helyen van, holtversenyben Romániával. És hogy a fenébe van az, hogy olyan ügyek tekintetében, amiről például Harangozó Tamás beszélt itt a Parlament falai között, a kecskeméti KSE ügyében, vagy éppen a 8000 tonnányi gázolajnak az ügyét érintően, ezekben az ügyekben nincs, legalábbis ismereteink szerint nincs semmifajta mozgás, és persze a kormánypárti propagandagépezet kiszolgálása sem történik meg ezek tekintetében? Úgyhogy olybá tűnik, mintha ezeket az ügyeket a szőnyeg alá kívánnák söpörni.Összességében az én alapvető problémám az, hogy nem egyenszilárdságú az, ahogyan működik megítélésem szerint a rendszer, és ez óriási probléma. Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
  • DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm a képviselő uraknak az aktivitását. Valamennyi hozzászóló véleményét figyelmesen hallgattam. Nyilvánvalóan nem azonos jellegű vélemények voltak. Voltak szakmai jellegűek, ezekre megpróbálok válaszolni. Voltak politikai jellegűek, ezekre a törvény erejénél fogva sem válaszolhatok, de utalni fogok rá, hogy ez az oka a válasz elmaradásának.Ha sorrendben megyünk, csak szeretném megemlíteni, amit Vejkey Imre képviselő úr is mondott bizottsági elnökként, tudniillik azt, hogy a legfőbb ügyész az Alaptörvény szerint ‑ és ez az alaptörvényi rendelkezés visszavezethető egy 2004-es alkotmánybírósági döntésre ‑ politikai, illetve szakmai felelősséggel nem tartozik az Országgyűlésnek. Ebből kiemelném ezt a bizonyos politikai felelősséget. Tehát ha ilyet próbál érvényesíteni bárki is, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és az Alkotmánybíróság döntésével.Köszönöm szépen Vitányi István képviselő úr véleményét. Egy dolgot szeretnék kiemelni. Az általa említett migrációs kihívás bizonyos bűncselekménytípusokban továbbra is komoly feladatot ró az ügyészi szervezetekre, és erre a jövőben is fel kell készülni. Itt elsősorban az embercsempészés, emberkereskedelem, illetve a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények azok, amelyek a jövőben nemcsak általunk prognosztizáltan, hanem más előrejelzések szerint is komoly feladatot és komoly erőfeszítéseket fognak igényelni.Bárándy képviselő úr számos olyan kijelentést tett, amely politikai jellegűnek minősül. (Dr. Bá­rán­dy Gergely: Abszolút!) Ezekre nem tudok és nem is kívánok reagálni. Annak örülök, hogy lát tisztességes ügyészeket. Én magam úgy gondolom, hogy az ügyészi kar és valamennyi ügyészségi alkalmazott becsületesen, tisztességesen és magas színvonalon dolgozik. Bárándy úr 99,9 százalékot említett. Ha ezt lefordítjuk a számok nyelvére, kétezer ügyészből akkor csak kettő nem dolgozik tisztességesen. Ez nem is olyan rossz arány. Úgyhogy… (Dr. Bárándy Gergely: Egy picit tévedtem az arányban.) Hát, számolni kell tudni. Az ügyészség egyébként a feladatait törvényesen és minden tekintetben a szakmai előírásoknak megfelelően végzi, ezt határozottan kijelenthetem.Ami pedig azt illeti, azért nem tudom, hogy szerencsés‑e összehasonlításokat tenni, és ez megint csak nem az én feladatom, hiszen ez is valahol politikai kérdés, de az ügyészség történetéből én tudok olyat mondani, amikor Marosán György megjelent legfőbb ügyészségi aktívaülésen és határozott pártdirektívákat adott ott elő. Én azt gondolom, hogy az egy másik korszak volt (Soltész Miklós: Ezt ismeritek azért.), mint egy jogállamban a mai ügyészség tevékenységével ezt összevetni. Ami az azonnali kérdésekre adandó válaszokat illeti, ezzel kell küzdenünk, képviselő úr. Számos esetben problémát okoz nekünk, hogy vajon a feltüntetett cím milyen tartalmat takar, és szeretnénk mindig tisztességesen és a kérdező szándéka szerinti ügyre válaszolni. Nem mindig tárható fel ez a szándék, azonban elárulok egy műhelytitkot. Minden esetben, amikor ilyen kérdést kapunk, akkor összeülnek a szakfőosztályok illetékesei a sajtóosztály illetékeseivel, és a címből, továbbá a képviselő korábbi tevékenységéből, az általa tett nyilatkozatokból és az általa megjelentetett riportokból megpróbáljuk kitalálni, hogy mire vonatkozhat a kérdés. Jelen esetben Budai Gyula kérdését említette. Itt is ez történt, és ilyen módon tudtunk válaszolni erre a kérdésre.Megjegyzem, még azt is elárulhatom, hogy vannak olyan esetek, amikor több verziót készítünk elő a válaszra, és akkor azt húzzuk elő, amely verzió megfelel az itt szóban elhangzó kérdésnek. (Dr. Bárándy Gergely: Ezt a választ el tudom fogadni.) Ebben semmilyen rendkívüli dolog nincs. (Soltész Miklós: Volt időtök. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Maradj már csöndben! ‑ Az elnök csenget.)Képviselő úr egy csomó konkrét ügyre vonatkozó kérdést tett fel. Azt örömmel hallottam, hogy már áttanulmányozta a bizottsági ülésen elhangzott kérdésekre adott írásbeli választ. Azt tudom mondani, hogy azokban megtalálhatók mindazok a válaszok, amikre itt most ismételten kérdés gyanánt visszatért. Ha esetleg van olyan, ami még nem szerepelt ‑ nem nagyon láttam ‑, akkor arra természetesen ki fogunk térni ismételten írásban, attól függetlenül, hogy az a 2016. évi tevékenységre vonatkozik-e, vagy pedig nem arra vonatkozik.A következő pont, amit érinteni kívánok, megint csak azért történik, mert van egy szakmai része is. Képviselő úr azt mondta, hogy majd a történelem ítéletet mond. Én ezt úgy értelmezem, hogy képvi­selő úr, mivel kifejezetten utalt arra, hogy itt akkor nem dogmatikai meg büntetőjogi kérdésekről lesz szó, erre nekem az a válaszom, hogy amikor mi dolgozunk, akkor kifejezetten büntetőjogi és dogmatikai kérdésekről van és lehet csak szó, mert mi nem azt nézzük, hogy a történelem 50, 100 vagy 200 év múlva miként értékeli a tevékenységünket, mert ez nincs benne a feladatainkat rögzítő jogszabályokban, hanem azt nézzük, hogy ezek a jogszabályok mit tartalmaznak, és annak teszünk eleget megítélésem szerint teljeskörűen. (Dr. Bárándy Gergely: Ezt más összefüggésben mondtam.)Vejkey Imre képviselő úr korábbi felszólalására már kitértem. Nála is szeretném megköszönni azonban itt is a magas szintű munka megemlítését. Én biztos vagyok benne, hogy tényleg mindenki az ügyészségen belül erejét megfeszítve dolgozik, hogy ezt a színvonalat elérje.Gyüre Csaba képviselő úr egy jogalkotási kérdést vetett fel, méghozzá az Alaptörvénnyel összefüggésben, hogy az ügyészség, illetve a legfőbb ügyész az állam büntetőjogi igényének a kizárólagos érvényesítője. Én már örömmel fölírtam, hogy ez magas labda, és le lehet csapni, és mielőtt válaszolhattam volna, gyorsan hozzátette, hogy kivéve a pótmagánvádat, ami azért, lássuk be, nem egy jelentéktelen dolog, hiszen a pótmagánvád az ügyek döntő többségében nyitva áll a bíróság elé vitelére azoknak az ügyeknek, ahol az ügyész nem emel vádat, vagy a nyomozó hatóság elutasítja a feljelentést, illetve megszüntetik az eljárást.Szeretném azt mondani, hogy amennyiben pótmagánváddal élnek a sértettek, akkor körülbelül ugyanolyan arányban eredménytelenek a pótmagánvád tekintetében a bíróság előtt, mint ahogy az ügyészség eredményes.(16.40)Azt gondolom, hogy ez önmagáért beszél, tehát ez azt mutatja, hogy azokban az ügyekben, ahol az ügyész nem emel vádat, ugyancsak körülbelül 97 százalék körül az ügyészség helyesen dönt. Ha nem dönt esetleg helyesen, annak is szakmai okai vannak, és semmilyen más oka nem lehet.Hogy mikor indul meg egy nyomozás, az nem kívánság kérdése és főleg nem politikai akarat kérdése, az a törvényes előfeltételek meglétének a kérdése. Ha megvannak a törvényes előfeltételek, akkor minden esetben megindul a nyomozás. Azt gondolom, hogy ez a gyakorlatban is így van, nem pedig csak az elméletben.Több felszólalónál előtérbe került és hangsúlyt kapott a korrupciós világranglistán történő szerep­lés. Szeretném azért újólag kijelenteni, erről több­ször volt már szó, hogy itt bizonyos fogalmi dolgokat tisztázni kellene. Ez nem büntetőjogi lista, nem bűn­cse­lekményi lista, hanem egy teljesen más, a kor­rup­ci­ót a maga társadalmi összefüggéseiben és társa­dal­mi valóságában vizsgáló felmérés eredményeként lét­rejött lista, és nem pedig egy olyan lista, hogy hány bűncselekményt követtek el vagy követhettek el az adott országban. Mert például ennek a felmérési módszere az érzet, cégvezetőket megkérdeznek, hogy mennyire érzik ők a saját környezetükben kor­rupt­nak a viszonyokat. Azt gondolom, hogy az ilyen típu­sú listát összevetni bűncselekményszámmal, felderí­tési arányokkal nem lehet. Ez két teljesen különböző dolog, ennek az összehasonlítása teljesen képtelen eredményekre vezetne.Ezért van az írásbeli beszámolóban egy mondat vagy egy bekezdés arról, hogy a korrupciós érzet a valóságos helyzetet nem fedi, tehát más dolgokról van szó. Mi viszont kizárólag a bűncselekményi ré­szé­vel tudunk foglalkozni és nem azzal, hogy valaki hogyan ítéli meg a közbeszerzések helyzetét vagy annak átláthatóságát. Ez nem a mi feladatunk és nem a mi felelősségünk sem. Ugyanúgy akkor ennek megfelelően a korrupciós helyzet romlása sem a bűn­cselekményi helyzet romlásának megfelelő.A kábítószerrel való visszaélés: én nem tudom azt alátámasztani, amit képviselő úr mondott. Ter­mé­szetesen mi alapvetően statisztikákból dolgozunk, és ezek a statisztikák a képviselő úr által mon­dot­ta­kat nem támasztják alá. Lehetséges, ez mindig is így van, hogy van egy rejtett bűnözési része a kábítószer-bűnözésnek is, sőt biztos, hogy van. Ennek a nagy­ság­rendjéről vannak viták. Azt azonban nem gon­dolom, hogy a helyzet romlana, azt hiszem, hogy ez még a nem felderített bűncselekmények esetében sincs feltétlenül így. Vannak problémák ezen a te­rü­leten, hiszen újabb és újabb kábítószerek jelennek meg, hiszen egy nagyon kis változtatással a korábbi szerek hirtelen kikerülnek arról a listáról, ami egyébként kábítószernek minősül, és akkor egy ideig ezek, ha nem is legálisan, de a büntetőjog által nem fel­tétlenül üldözötten jelenhetnek meg a piacon, de a jogalkotó folyamatosan igyekszik követni ezeket a vál­tozásokat ‑ ezek technikai változások ‑, és a jog­al­kal­mazás pedig ezt a jogalkotói változást. Egyébként a kábítószer-probléma megítélésem szerint súlyos prob­léma, tehát én nem azt mondom, hogy ez nem egy súlyos probléma, csak azt mondom, hogy nem látom a helyzet drámai romlását, de azt én is alá­írom, hogy ez ellen fel kell lépni, és minden esz­közzel, ami rendelkezésre áll fel kell lépni.Ami a gazdasági bűncselekmények elnyomását, az ezzel kapcsolatos felderítési tevékenységet illeti, én bizonyos vagyok benne, hogy itt is nagyon újszerű eszközökkel kell élnünk. A gazdasági bűnözésnek új lehetőségeket ad a kiberbűnözés mint kriminológiai fogalom. Ezzel szemben mi új eszközöket kell hogy felállítsunk. Úgy érzem, hogy ez folyamatban van, és ráadásul olyan, korábban is használatos eszközöket kell jobban kihasználnunk, mint a vagyonkutatás vagy a leplezett eszközök. Az új büntetőeljárási tör­vény szerintem egy jobb alapot fog adni az ilyen típusú bűncselekmények üldözésére. Majd erről, a gaz­dasági bűncselekményekről fogok a későbbiekben szólni.Ami az európai ügyész vagy ügyészség kérdését illeti: ezzel a kérdéssel én régen foglalkozom, ez rész­ben témája volt az én habilitációmnak is. Azt tudom mondani, hogy a tudományos meg a gyakorlati ré­szét talán sikerült is összekötnöm, hiszen nemcsak Sanghajban tartottam egy előadást erről, hanem az Európai Unióban is többször fölvetettem olyan ja­vas­latokat, amelyeket aztán a visegrádi négyek is legalább részben támogattak, és amely egyfajta al­ter­natívája volt az európai ügyésznek, és bizonyos mér­tékig most is alkalmazható az európai ügyészség fel­állítása kapcsán.Úgy gondolom, hogy ami a szakmai részét illeti az európai ügyészségnek és az ehhez való csatla­ko­zás­nak, ott valóban felmerül a hozzáadott érték kérdése, és felmerül a szubszidiaritás kérdése. Én most az alkotmányos kérdésekkel, mert az politikai jellegű, nem foglalkozom; már úgy politikai jellegű, hogy természetesen jogszabályokban manifesz­tá­ló­dott. Nekem az a meggyőződésem, hogy a cél nemes és helyes. A jelenlegi viszonyok között a hatékonyság megkérdőjelezhető. Meg fogjuk látni, hogy hogyan fog működni az első időkben az európai ügyész, és akkor újra meg lehet fontolni azt, hogy valóban van‑e hozzáadott értéke, vagy pedig dolgozni kell még azon, hogy ez meglegyen. Addig is a kimaradók között azért nem vagyunk rossz társaságban, mert nemcsak Lengyelország van itt, hanem például Dá­nia vagy Hollandia is, akik azért eléggé fejlett gaz­da­ságú országok, és nem hiszem, hogy bárki kétségbe vonná a jogállami létüket.A betöltetlen álláshelyek: valóban, ez egy folya­ma­tosan mozgó szám, és ad egy bizonyos minimális mozgásteret, tudniillik, a feladatok változásával tu­dunk egy olyan változást is elérni, hogy ezek az állás­helyek átváltoztathatók. Tehát egy ügyészi álláshely két alügyészi álláshellyé vagy három-négy fo­gal­ma­zói álláshellyé változtatható át, hiszen mögötte egy meghatározott pénzösszeg van. Ezzel a lehetőséggel élünk, és folyamatosan aszerint, hogy a szervezetben milyen jellegű feladatok keletkeznek, töltjük be ilyen módon az álláshelyeket. Egyébiránt arra törekszünk, és ez egyébként évről évre meg is figyelhető, hogy egyre kevesebb ilyen álláshely legyen beöltetlen, tehát ezek az álláshelyek hasznosítva vannak az ügyészi szervezetben.(16.50)A különböző roma önkormányzati és egyéb ügyek, amelyek bűnügyekként ismertek: van több ilyen büntetőeljárás folyamatban, a „Híd a munka világába” és egyéb büntetőeljárások. Ezeket a különböző nyomozó hatóságok folytatják az ügyészség felügyelete alatt. Azt gondolom, hogy előbb-utóbb ezeknek lesz eredménye; ezt Teleki képviselő úrnak is mondom. Nem mindegyik nagyon egyszerű ügy, ezt azért hozzá kell tennem. Igen, a legfőbb ügyésznek van lehetősége az utólagos normakontrollra. Ezt igyekszünk kihasználni, de csak komoly ügyekben. Ilyen például az Nbtv.-vel kapcsolatos legfőbb ügyészi fellépés. Azt gondolom, hogy ez helyes és jó eszköz, és valóban fontos kérdésekben az Alkotmánybíróság elé is lépünk. Hadházy képviselő úr nem tagadja meg önmagát, ha jól emlékszem, tavaly sem volt itt, amikor válaszoltam, de ha igen, akkor elnézést kérek. Nagyrészt nem tudok arra reflektálni, amit mondott. Politikai véleményt természetesen alkothat. Azt visszautasítom, hogy bárki az ügyészi esküjével ellentétesen, törvénysértő módon működne, lépne fel. Ezt a magam nevében és valamennyi ügyészségi dolgozó nevében is visszautasítom. Azt gondolom, az egy teljesen jogos felvetés volt, hogy ha ő ilyet tud, akkor azt mondja el, és mondja el azt is, hogy ezt mire alapozza, mert általánosságban kijelenteni lehet ilyet, de a jogban, és ezt a jogászok talán meg tudják erősíteni, nincsenek általánosságok, hanem csak mindig konkrétumok vannak, erre lehet alapozni bármilyen döntést. A romaügyeket ő is fölvetette, a válaszom ugyan­az, mint ami már elhangzott. Ami pedig a metróügyeket illeti: azt gondolom, hogy az ügyészség ebben az esetben minden dicséretet megérdemel, valóban régiek az ügyek, valóban nagyon komoly munka áll amögött, hogy az Alstom-ügyben már több gyanúsítás történt. Ami azt illeti, hogyha a magyar ügyészség munkáját kritizálják, akkor ennél jobban kellene kritizálni az SFO-nak, az angol korrupcióellenes ügynökségnek a munkáját, amely hosszabban elnyúló eljárást folytat a magyarnál, de ha az SFO-val egy szintre helyeznek minket, az engem tökéletes elégedettséggel tölt el. Én így vettem ezt a kritikát. Egyébként jellemző, hogy képviselő úr azt mond­ta, hogy itt is az OLAF adataira volt szükségünk, pedig az mennyivel kisebb apparátussal dolgozik. Ha valaki megnézi az OLAF metróügyben tett jelentését, azt láthatja, hogy az OLAF használta fel a mi adatainkat és építette be a jelentésébe. Tehát ez pont fordítva van, mint ahogy a képviselő úr állította. Ehhez egyébként elég lett volna megnézni magát a jelentést, illetve az ügyészség tevékenységét egy kicsit figyelmesebben kísérni. Gúr Nándor képviselő úr: ügyészség a statisztikában, jó, nő vagy csökken a bűnözés. Azt gondolom, hogy a jelentés korrekt módon tartalmazza, hogy hány bűncselekményt követtek el 2016-ban, és korrekt módon tartalmazza azt is, hogy van egy darab cselekmény, amelyik részcselekményekből áll, mintegy 20 ezer részcselekményből, és ez az, ami megnöveli az összes bűncselekményszámot. Ha ezt levonjuk, akkor megmarad az a tendencia, amiről beszéltem. Ennél korrektebben ezt nem lehet kifejezni. Ha Gúr Nándor képviselő úr nem akarja levonni, akkor az ott marad, s akkor ezt így lehet felfogni. Ő is a korrupciós listáról beszél. Azt gondolom, hogy erre már választ adtam. Meg kell különböztetni a bűncselekményi kategóriát és általában a korrupció társadalmi fogalmát. Gelencsér Attila részben már válaszolt a statisztikai kérdésekre. Örömmel vettem, hogy külön kitért a gyorsításra. Harangozó képviselő úr két konkrét ügyet vetett fel. Sajnálom, hogy nem volt ott a bizottsági ülésen, mert ha ott lett volna, akkor már megkapta volna a választ. (Dr. Bárándy Gergely: Nem tagja a bizottságnak.) Esetleg megkérhette volna Bárándy képviselő urat, hogy közvetítse a felvetését, és akkor már tudtunk volna rá válaszolni. Azt viszont meglepetéssel hallottam, azért, mert mi nem tartunk számon ilyen statisztikát. Ezt Hadházy képviselő úr felvetésére a bizottság előtt egyszer már elmondtam; ő ezt most is sérelmezte. Mi nem tartjuk számon, hogy ki milyen politikai nézeteket vall a bűncselekményt elkövetők körében. Azt gondolom, hogy ez felel meg az Alaptörvénynek és az egyéb jogszabályoknak. Itt viszont hallottam Harangozó képviselő úrtól, hogy van már politikus is a kecskeméti KSE ügyében a bíróság előtt. Ami pedig a kimaradó ügyeket illeti… (Dr. Harangozó Tamás: Örülök, hogy segíthettem.) ‑ ilyen szempontból, őszintén szólva, ez engem hidegen hagy, nem segített ezzel semmit, mert a vádiratot az ügyészség arra tekintet nélkül készítette el, hogy valaki milyen politikai tisztséget tölt be. Ezt csak ezért mondtam, viszont az előzőekben azt hallottam, hogy egyáltalán nincs politikus semmilyen ügyben érintve. Ami a másik ügyet illeti, arról egyelőre semmit nem tudok mondani, majd írásban válaszolni fogunk. Teleki képviselő úrnak a roma önkormányzattal és más idetartozó ügyekkel kapcsolatban már igyekeztem válaszolni. Gyorsítani igyekszünk az eljárásokat. Legény Zsolt képviselő úr nem mondott sok újat. Szeretném azért megjegyezni, hogy amikor koncepciós ügyekről beszél, amelyek végül felmentésekkel zárultak, akkor nem is értem, hogy ezt hogy gondolja. De jó lenne, ha egyetlenegy dolgot megnézne valaki, mielőtt ilyeneket mond, hogy milyen egy ilyen ügynek a menete, hogyan és miért születnek felmentő ítéletek, és közben születnek‑e esetleg marasztaló ítéletek is, vagy ha felmentés van, akkor az miért történik, bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában. Azt gondolom, ez nem mellékes, és önmagában már az itt nyert adatok is cáfolnák ezt a bizonyos koncepciós kijelentést. Ami a kiszivárogtatásokat illeti: az régi probléma, hogy vajon honnan kerülnek ki adatok, mikor kerülnek ki adatok. Erről több vizsgálatot is végeztünk, és azt gondolom, hogy alapvetően akkor kerülnek ki adatok, amikor a hatóságok mellett más is birtokába jut az adatoknak. Nekünk ez a tapasztalatunk. Itt elsősorban természetesen a más személyek azok, akik részt vesznek valamilyen minőségben a büntetőeljárásokban. Az ügyészségtől a mi vizsgálataink szerint nem kerülnek ki adatok. Többen emlegettek konkrét ügyeket, hogy abban miért ilyen vagy olyan volt a döntés, a határozat. Azért, mert az eljárás folyamán a tények ebbe az irányba mutattak. Nem hiszem, hogy itt a parlament előtt konkrét ügyekben arról kellene vitatkoznunk, hogy milyen bizonyítékok alapoznak meg egy büntetőeljárást, annak megszüntetését vagy a vádemelést. Ez olyan szakmai kérdés, amit, én azt gondolom, hogy a hatóságoknak kell eldönteni. (17.00)A váderedményesség növekedésével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát Gúr Nándor képviselő úr. Én magam is mondtam, hogy nem tulajdonítok a váderedményességnek ilyen nagyon fontos szerepet. Azt gondolom, hogy a 0,2 százalék csak egy jelzés volt.Nagyon köszönöm a megjegyzéseket, köszönöm a figyelmet. Összességében nekem az volt a benyomásom, hogy a parlament elismeri az ügyészség jogállam érdekében tett munkáját, és ezt mindenkinek megköszönöm. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A záróvita kapcsán a vita összegzése tekintetében sajnos kénytelen vagyok hasonló megállapítást tenni, mint amit az OBH-elnöki beszámolónál már megtettem, miszerint az ellenzéki képviselőtársaim a vita során sok mindenről beszéltek, csak éppen arról nem, amit a 2016. évi beszámoló tartalmazott. Mindebből kizárólag azt a következtetést tudom levonni, hogy a legfőbb ügyész 2016. évi ügyészségi tevékenységről szóló beszámolójával szakmailag tulajdonképpen az ellenzéki frakciók is egyetértenek, de vélt politikai előnyök szerzése érdekében ezt verbálisan itt még sem tették.Kérem önöket, hogy szakmailag ítéljék meg a beszámolót, és amikor szavazásra kerül, fogadják el, mint ahogy azt a Fidesz és a KDNP is tenni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az ügyészség 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A legfőbb ügyész által benyújtott beszámoló B/17351. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/18542. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Polt Péter legfőbb ügyész urat, dr. Belovics Ervin és dr. Lajtár István leg­főbb­ügyész-helyettes urakat, valamint mindenkit, aki a mai tárgyaláson figyelemmel kíséri a munkánkat.Elsőként megadom a szót Polt Péter legfőbb ügyész úrnak, a beszámoló előterjesztőjének.
  • ELNÖK: Köszönjük, legfőbb ügyész úr. Most megadom a szót Vejkey Imre úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének.(14.40)
  • ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván‑e felszólalni Völner Pál úr. (Dr. Völner Pál nemet int.) Jelzi, hogy nem kíván.Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Vitányi Istvánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat, folytatjuk munkánkat. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Bárándy Gergely képviselő úr, aki a felszólalását itt az emelvényen mondja el. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a vezérszónoki felszólalásokat. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Vejkey Imre képvi­selő úr. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a vezérszónoki felszólalásokat. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hadházy Ákos képviselő úr, aki szintén innen az emelvényről mondja el felszólalását. Megvárom, míg képviselő úr ide fölérkezik. (Dr. Hadházy Ákos felmegy a pulpitusra.) Köszönöm szépen. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk, most van lehetőség kétperces felszólalásokra. (Jelzésre:) Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Gúr Nándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, jegyző úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most normál képviselői felszólalások következnek. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Gelencsér Attila képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, jegyző úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. Az MSZP képviselőcsoportjából Harangozó Tamás képviselő úr következik. Megvárom, míg képviselő úr fölteszi a mikrofonját. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Legény Zsolt képviselő urat kérem, hogy foglaljon helyet, mert most van lehetőség kettőperces felszólalásra. Az ön frakciójából Teleki László képviselő úr kért szót. Először megadom neki a szót, és utána fog ön következni. Parancsoljon képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. Az MSZP képviselőcsoportjából Legény Zsolt képviselő úr kért szót. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló ugyancsak az MSZP képviselőcsoportjából Gúr Nándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, jegyző úr. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván‑e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az együttes általános vitát lezárom. Most a beszámoló és a határozati javaslat előterjesztőinek zárszavaira kerül sor. Tisztelettel kérdezem Polt Péter legfőbb ügyész urat, hogy kíván‑e válaszolni. (Jelzésre:) Onnan vagy innen föntről? Igen, akkor megvárjuk, míg följön az emelvényre. Legfőbb ügyész úr, öné a szó, parancsoljon!(16.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, legfőbb ügyész úr. Megkérdezem Vejkey Imre képviselő urat, az Igazságügyi bizottság elnökét, kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.