• DR. SZÉL BERNADETT (LMP): (Kendőként tibeti zászlót visel a nyakában.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Zajlik ma egy forradalom a világban; most nem olyan, amilyet önök ott a Fideszben 2010-ben kialakítottak, ugyanis ehhez nem fülke kell, hanem józan ész és előrelátás. Én az okosforradalomról beszélek, amely egyszerűen szédületes tempóban alakítja át azt a világot, amit ismerünk, és mindazt, ahogyan az autózásról, az utazásról, a várostervezésről gondolkodunk, vagy akár ahogy a gazdaságról és a politikáról gondolkodunk ebben a világban. Mi az LMP-ben úgy látjuk, hogy az okoskorszak egy páratlan lehetőség arra, hogy Magyarország a világ élvonalába kerüljön, és egy igazi XXI. századi sikertörténet legyen. Ehhez viszont kettő dolog mindenképpen kell: egyrészt politikai bátorság, másrészt pedig akarat, és mindenekelőtt az, hogy befejezzük a XX. századból magunkkal hozott ellenségeskedést és gyűlöletkeltést. Az okoskorszak ugyanis mindenekelőtt az együttműködésre épít. Azt keresi, hogy hogyan tudunk egymásnak a lehető legjobban segíteni, nem pedig félelmet és gyűlöletet kelt csoportok és emberek között. Az okosforradalmat nem lehet kerítéssel megállítani (Dr. Rétvári Bence: A kerítés is okoskerítés!), hiába akarja a Fidesz a múlt század régi rossz megoldásait alkalmazni, mert mi úgy látjuk, hogy a jövő okos, a jövő zöld, a jövő magától értetődően csökkenti például a rezsit, nem kell hozzá mindenféle biztosokat kinevezni. A jövő egyértelműen az olyan új és innovatív megoldásoké, amelyeket akár tíz-húsz évvel ezelőtt a science fiction, azaz tudományos-fantasztikus filmekben láthattunk; na, ez a világ most már itt van, milliónyi lehetőségével!Vannak olyan országok, amelyek a lehetőségeket idejekorán felismerték; hadd emeljem ki az észt példát, amit észt csodaként is szoktak emlegetni: húsz év alatt teljes mértékben digitalizálták az egészségügyet, az oktatást, a közigazgatást. Az észt e-kormányzati portál háromezer szolgáltatást kínál elektronikusan. Hogy ezzel mennyit spóroltak? A GDP-nek a 2 százalékát megspórolták csak az elektronikus aláírással, és azt látjuk, hogy az okos­meg­oldásoknak köszönhetően mára meghétszerezték a GDP-jüket. Ez az az irány, amit a Lehet Más a Politika képvisel. Jelenleg egy olyan Magyarországon élünk, amely­nek egy olyan kormánya van, amely minden bizonnyal jó ötletnek tartotta megadóztatni az internetet, és ahelyett, hogy több informatikust és mérnököt képezne ebben az országban (Dr. Rétvári Bence: Többet képzünk!), összeszerelő üzemet hoz létre, és egyáltalán nem veszi figyelembe azt, hogy a ma informatikusai és mérnökei már olyan robotokat terveznek, amelyeknek a segítségével a következő években rengeteg ember fogja elveszíteni a munkáját, és ezeket a becses éveket, amelyeknek a felkészülés éveinek kellene lenniük, arra fordítják, hogy félfasiszta ideológiát terjesztenek Magyarországon, szemben azzal, ami a valós feladatuk lenne (Dr. Rétvári Bence: Mondja ezt a Jobbik koalíciós partnere!): az, hogy ezt az országot felkészítsék az okos­forradalomnak a lehetőségeire, és megóvjanak minket azoktól a veszélyektől, amelyektől ez az átalakulás a magyar polgárokat bánthatja. (Sic!)Én azt látom, hogy egy olyan kormányunk van, amely gyakorlatilag atomerőműveket akar létrehozni, és teljesen komolyan gondolják, kikerestem az idézetet, Orbán Viktor és csapata egy vitában azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél. Mondják ezt egy olyan közösségben, ahol ‑ és itt az Európai Unióról beszélek ‑ az energiaszektorba való befektetéseknek a 80 százaléka a megújuló­szek­torba megy, és nem azért, mert a befektetők teljesen bolondok, hanem azért, mert ott látják a jövőt, ott látják a megtérülést. És ha még ez nem lenne elég probléma, önök meg is adóztatták a megújuló energiát, és ezzel egyébként a saját hazai kis- és középvállalkozásaiknak vágtak alá, hiszen ez a szektor maximálisan tudna rajtolni a különböző megújuló energiafajták használatával; arról nem is beszélve, hogy az épületszigetelésben mekkora lehetőség van: amellett, hogy az ország szuverenitását növelnénk, hiszen nem orosz gázzal fűtenénk a magyar utcákat hónapokon keresztül, rengeteg munkahelyet tudunk létrehozni pontosan az alacsonyan képzett munkavállalók körében. De nézzük az autóipart! Ott a friss kutatások azt mutatják, hogy egy évtizeden belül a robotizáció feleslegessé teszi a mostani munkahelyeknek a felét. Önök megszámlálhatatlanul döntik a támogatásokat ezekbe a munkahelyekbe, ahelyett hogy segítenék a felkészülést a következő időszakra, és abban segítenének a magyar dolgozóknak, hogy ne legyenek munkanélküliek az ezt követő időszakban. Milyen világot látunk? Olyan világot, ahol sokkal inkább az emberi munkaerőnek a kreativitására van szükség, nem pedig monoton munkatűrésre. Itt most már autómegosztó vállalkozások működnek, és önvezető autókkal kísérleteznek, és ez a világ fog minket utolérni. Szeretném leszögezni, hogy a Lehet Más a Politika az elektromos autók, a megújuló energia, a zöldfordulat, az okoseszközök és az okosvárosok korszakának a nyerteseivé akarja tenni a magyar embereket, és mi elkötelezettek vagyunk azért, hogy ezeknek a XXI. századi történeteknek a nyertese legyen Magyarország (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ne pedig olyan lúzerek legyünk, mint a mostani kormány a mostani világban.Free Tibet! (Taps az LMP soraiban. ‑ Dr. Szél Bernadett hátat fordít az ülésteremnek, majd helyet foglal.)
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném önnek elmondani, hogy ez a kormány egy olyan Magyarországért dolgozik, amely tud élni az új technológiák és az innováció jelentette lehetőségekkel. A munkahelyek ügyében szeretném megnyugtatni: 2010 óta 741 ezer új munkahely jött létre. A baloldal, amelyhez ön is tartozik, erre nem volt képes, megduplázta a munkanélküliséget. 2020-ig ez a kormány 1200 milliárd forintot szán kutatásra és fejlesztésre, 2010-ben 1 százalék volt ennek az aránya, 2016-ban 1,4 százalék, amit még tovább kell emelni.(13.10)A programjukban valóban beszélnek okos­forra­dalomról, azzal összefüggésben, hogy leállítanák a paksi bővítést, de arról nem szólnak, hogy ezzel összefüggésben a drágább áramot kivel fizettetnék ki. Mert az önök javaslata alapján a magyar embereknek kellene ezt kifizetni. (Dr. Szél Bernadett: Majd a Mészáros százmilliárdjából!)A XXI. századinak tekintett programjukban egyébként szerepel a többkulcsos szja-rendszer is és drasztikus adóemelés is, a mostani családtámogatási rendszer leépítése mellett. Na, sok minden ez, de okos az semmiképp. Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretnék önnek még egy dologra reagálni ‑ önök sem gondolhatták azt, hogy szó nélkül hagyjuk itt az Országgyűlésben ‑, ez pedig az a méltatlan hazugságkampány, amit az LMP az elmúlt napokban bemutatott a konzultációval kapcsolatban. (Egy hang az MSZP soraiból: Húúú! ‑ Dr. Szél Bernadett a mögötte helyet foglaló dr. Hadházy Ákoshoz fordul, majd kezet fognak.) Nem gondolhatták önök sem, hogy ezt szó nélkül hagyjuk. Kérésüknek megfelelően három olyan intézmény is, közreműködő szerv is fogadta az LMP-t, önöket, amelyek részt vesznek a konzultáció lebonyolításában. És hiába kaptak önök mind a három helyszínen részletes tájékoztatást a betekintést követően, ordas nagy álhír- és hazugságkampányba kezdtek. (Balla György: Úgy van!) Most az a helyzet, tisztelt LMP-s képviselők, hogy két eset lehetséges. Az egyik az, hogy Hadházy képviselő úrnak több óra is kevés arra, hogy felfogja a konzultáció feldolgozási folyamatait. (Balla György: Ez igaz!) Lehet, hogy nem volt képes megérteni azt (Dr. Rétvári Bence: Nem okosképviselő!), hogy a beérkezett ívek száma és a feldolgozott ívek száma nem azonos, mégpedig azért nem, mert értelemszerűen még nem minden beérkezett kérdőívet dolgoztak fel. (Dr. Szél Bernadett: Jaj!)Tehát az egyik lehetséges ok a megértés hiánya. De az a helyzet, hogy ennél van egy sokkal inkább lehetséges forgatókönyv, az, hogy önöket egyáltalán nem érdekelte, hogy hányan, hogyan dolgoznak a kérdőívek feldolgozásán, mert előre eltervelték, hogy hazudni fognak, csak azért, hogy megpróbálják kisiklatni a konzultációt. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Úgy van! ‑ Németh Szilárd István: Werber megírta nekik előre!) Ez így, képviselő asszony, nagyon-nagyon sunyi tempó, mert Brüsszelben támogatják a betelepítési terveket, ugye, ezeket most kezdik el végrehajtani, de azt meg megakadályoznák, hogy a magyarok erről elmondják a véleményüket. Hadházy Ákos akciója arra mindenesetre nagyon jó volt, hogy azok is részt vegyenek a konzultációban, akik eddig nem tervezték, ez egy jó alkalom erre. Mindenesetre jönnek egy bocsánatkéréssel azon magyar emberek irányába, akik már elmondták a véleményüket, és kiálltak Magyarországért. (Dr. Szél Bernadett a vállán lévő tibeti zászlót az asztalára teríti.) Ha majd megteszik, na, arról nyugodtan készítsenek egy hangfelvételt, lassan kétmillió ember hallgatná meg. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: (A teremben lévők ‑ nagy többségükben ‑ felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! A házszabály meg a jó modor értelmében ilyenkor a képviselők nem a házelnököt tisztelik meg azzal, hogy méltóztatnak fölállni, hanem egymást és egymáson keresztül a választókat. Minden civilizált parlamentben egyébként ezt így csinálják. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 24. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm a kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. Tisztelt Ház! Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy Pál László volt képviselőtársunk súlyos betegséget követően életének 76. évében elhunyt. Pál László az első szabad országgyűlési választáson a Magyar Szocialista Párt országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe, és a frakció vezetőségi tagja lett. Három éven át töltötte be a gazdasági bizottság alelnöki tisztségét. 1994-ben Budapest 19. számú választókerületében szintén az MSZP színeiben választották képviselővé. 1994-től egy évig vezette az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot. Politikai pályafutása mellett 1995-től 1999-ig a MOL Rt. igazgatóságának elnöki tisztét töltötte be, 2002 és 2004 között pedig a Magyar Villamos Művek Zrt. megbízott vezérigazgatója volt. A számítástechnikai ipar megteremtése érdekében végzett munkájáért és iparszervező tevékenységéért több neves hazai és külföldi kitüntetésben részesült. Kérem önöket, hogy néma felállással adózzunk elhunyt képviselőtársunk emlékének. (A teremben lévők néma felállással adóznak az elhunyt emlékének.) Köszönöm.Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szél Bernadett frakcióvezető asszony, az LMP részéről: „A forradalom, amit észre sem vesz a kormány” címmel. Parancsoljon!
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): (Kendőként tibeti zászlót visel a nyakában.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Zajlik ma egy forradalom a világban; most nem olyan, amilyet önök ott a Fideszben 2010-ben kialakítottak, ugyanis ehhez nem fülke kell, hanem józan ész és előrelátás. Én az okosforradalomról beszélek, amely egyszerűen szédületes tempóban alakítja át azt a világot, amit ismerünk, és mindazt, ahogyan az autózásról, az utazásról, a várostervezésről gondolkodunk, vagy akár ahogy a gazdaságról és a politikáról gondolkodunk ebben a világban. Mi az LMP-ben úgy látjuk, hogy az okoskorszak egy páratlan lehetőség arra, hogy Magyarország a világ élvonalába kerüljön, és egy igazi XXI. századi sikertörténet legyen. Ehhez viszont kettő dolog mindenképpen kell: egyrészt politikai bátorság, másrészt pedig akarat, és mindenekelőtt az, hogy befejezzük a XX. századból magunkkal hozott ellenségeskedést és gyűlöletkeltést. Az okoskorszak ugyanis mindenekelőtt az együttműködésre épít. Azt keresi, hogy hogyan tudunk egymásnak a lehető legjobban segíteni, nem pedig félelmet és gyűlöletet kelt csoportok és emberek között. Az okosforradalmat nem lehet kerítéssel megállítani (Dr. Rétvári Bence: A kerítés is okoskerítés!), hiába akarja a Fidesz a múlt század régi rossz megoldásait alkalmazni, mert mi úgy látjuk, hogy a jövő okos, a jövő zöld, a jövő magától értetődően csökkenti például a rezsit, nem kell hozzá mindenféle biztosokat kinevezni. A jövő egyértelműen az olyan új és innovatív megoldásoké, amelyeket akár tíz-húsz évvel ezelőtt a science fiction, azaz tudományos-fantasztikus filmekben láthattunk; na, ez a világ most már itt van, milliónyi lehetőségével!Vannak olyan országok, amelyek a lehetőségeket idejekorán felismerték; hadd emeljem ki az észt példát, amit észt csodaként is szoktak emlegetni: húsz év alatt teljes mértékben digitalizálták az egészségügyet, az oktatást, a közigazgatást. Az észt e-kormányzati portál háromezer szolgáltatást kínál elektronikusan. Hogy ezzel mennyit spóroltak? A GDP-nek a 2 százalékát megspórolták csak az elektronikus aláírással, és azt látjuk, hogy az okos­meg­oldásoknak köszönhetően mára meghétszerezték a GDP-jüket. Ez az az irány, amit a Lehet Más a Politika képvisel. Jelenleg egy olyan Magyarországon élünk, amely­nek egy olyan kormánya van, amely minden bizonnyal jó ötletnek tartotta megadóztatni az internetet, és ahelyett, hogy több informatikust és mérnököt képezne ebben az országban (Dr. Rétvári Bence: Többet képzünk!), összeszerelő üzemet hoz létre, és egyáltalán nem veszi figyelembe azt, hogy a ma informatikusai és mérnökei már olyan robotokat terveznek, amelyeknek a segítségével a következő években rengeteg ember fogja elveszíteni a munkáját, és ezeket a becses éveket, amelyeknek a felkészülés éveinek kellene lenniük, arra fordítják, hogy félfasiszta ideológiát terjesztenek Magyarországon, szemben azzal, ami a valós feladatuk lenne (Dr. Rétvári Bence: Mondja ezt a Jobbik koalíciós partnere!): az, hogy ezt az országot felkészítsék az okos­forradalomnak a lehetőségeire, és megóvjanak minket azoktól a veszélyektől, amelyektől ez az átalakulás a magyar polgárokat bánthatja. (Sic!)Én azt látom, hogy egy olyan kormányunk van, amely gyakorlatilag atomerőműveket akar létrehozni, és teljesen komolyan gondolják, kikerestem az idézetet, Orbán Viktor és csapata egy vitában azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél. Mondják ezt egy olyan közösségben, ahol ‑ és itt az Európai Unióról beszélek ‑ az energiaszektorba való befektetéseknek a 80 százaléka a megújuló­szek­torba megy, és nem azért, mert a befektetők teljesen bolondok, hanem azért, mert ott látják a jövőt, ott látják a megtérülést. És ha még ez nem lenne elég probléma, önök meg is adóztatták a megújuló energiát, és ezzel egyébként a saját hazai kis- és középvállalkozásaiknak vágtak alá, hiszen ez a szektor maximálisan tudna rajtolni a különböző megújuló energiafajták használatával; arról nem is beszélve, hogy az épületszigetelésben mekkora lehetőség van: amellett, hogy az ország szuverenitását növelnénk, hiszen nem orosz gázzal fűtenénk a magyar utcákat hónapokon keresztül, rengeteg munkahelyet tudunk létrehozni pontosan az alacsonyan képzett munkavállalók körében. De nézzük az autóipart! Ott a friss kutatások azt mutatják, hogy egy évtizeden belül a robotizáció feleslegessé teszi a mostani munkahelyeknek a felét. Önök megszámlálhatatlanul döntik a támogatásokat ezekbe a munkahelyekbe, ahelyett hogy segítenék a felkészülést a következő időszakra, és abban segítenének a magyar dolgozóknak, hogy ne legyenek munkanélküliek az ezt követő időszakban. Milyen világot látunk? Olyan világot, ahol sokkal inkább az emberi munkaerőnek a kreativitására van szükség, nem pedig monoton munkatűrésre. Itt most már autómegosztó vállalkozások működnek, és önvezető autókkal kísérleteznek, és ez a világ fog minket utolérni. Szeretném leszögezni, hogy a Lehet Más a Politika az elektromos autók, a megújuló energia, a zöldfordulat, az okoseszközök és az okosvárosok korszakának a nyerteseivé akarja tenni a magyar embereket, és mi elkötelezettek vagyunk azért, hogy ezeknek a XXI. századi történeteknek a nyertese legyen Magyarország (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ne pedig olyan lúzerek legyünk, mint a mostani kormány a mostani világban.Free Tibet! (Taps az LMP soraiban. ‑ Dr. Szél Bernadett hátat fordít az ülésteremnek, majd helyet foglal.)
  • ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném önnek elmondani, hogy ez a kormány egy olyan Magyarországért dolgozik, amely tud élni az új technológiák és az innováció jelentette lehetőségekkel. A munkahelyek ügyében szeretném megnyugtatni: 2010 óta 741 ezer új munkahely jött létre. A baloldal, amelyhez ön is tartozik, erre nem volt képes, megduplázta a munkanélküliséget. 2020-ig ez a kormány 1200 milliárd forintot szán kutatásra és fejlesztésre, 2010-ben 1 százalék volt ennek az aránya, 2016-ban 1,4 százalék, amit még tovább kell emelni.(13.10)A programjukban valóban beszélnek okos­forra­dalomról, azzal összefüggésben, hogy leállítanák a paksi bővítést, de arról nem szólnak, hogy ezzel összefüggésben a drágább áramot kivel fizettetnék ki. Mert az önök javaslata alapján a magyar embereknek kellene ezt kifizetni. (Dr. Szél Bernadett: Majd a Mészáros százmilliárdjából!)A XXI. századinak tekintett programjukban egyébként szerepel a többkulcsos szja-rendszer is és drasztikus adóemelés is, a mostani családtámogatási rendszer leépítése mellett. Na, sok minden ez, de okos az semmiképp. Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretnék önnek még egy dologra reagálni ‑ önök sem gondolhatták azt, hogy szó nélkül hagyjuk itt az Országgyűlésben ‑, ez pedig az a méltatlan hazugságkampány, amit az LMP az elmúlt napokban bemutatott a konzultációval kapcsolatban. (Egy hang az MSZP soraiból: Húúú! ‑ Dr. Szél Bernadett a mögötte helyet foglaló dr. Hadházy Ákoshoz fordul, majd kezet fognak.) Nem gondolhatták önök sem, hogy ezt szó nélkül hagyjuk. Kérésüknek megfelelően három olyan intézmény is, közreműködő szerv is fogadta az LMP-t, önöket, amelyek részt vesznek a konzultáció lebonyolításában. És hiába kaptak önök mind a három helyszínen részletes tájékoztatást a betekintést követően, ordas nagy álhír- és hazugságkampányba kezdtek. (Balla György: Úgy van!) Most az a helyzet, tisztelt LMP-s képviselők, hogy két eset lehetséges. Az egyik az, hogy Hadházy képviselő úrnak több óra is kevés arra, hogy felfogja a konzultáció feldolgozási folyamatait. (Balla György: Ez igaz!) Lehet, hogy nem volt képes megérteni azt (Dr. Rétvári Bence: Nem okosképviselő!), hogy a beérkezett ívek száma és a feldolgozott ívek száma nem azonos, mégpedig azért nem, mert értelemszerűen még nem minden beérkezett kérdőívet dolgoztak fel. (Dr. Szél Bernadett: Jaj!)Tehát az egyik lehetséges ok a megértés hiánya. De az a helyzet, hogy ennél van egy sokkal inkább lehetséges forgatókönyv, az, hogy önöket egyáltalán nem érdekelte, hogy hányan, hogyan dolgoznak a kérdőívek feldolgozásán, mert előre eltervelték, hogy hazudni fognak, csak azért, hogy megpróbálják kisiklatni a konzultációt. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Úgy van! ‑ Németh Szilárd István: Werber megírta nekik előre!) Ez így, képviselő asszony, nagyon-nagyon sunyi tempó, mert Brüsszelben támogatják a betelepítési terveket, ugye, ezeket most kezdik el végrehajtani, de azt meg megakadályoznák, hogy a magyarok erről elmondják a véleményüket. Hadházy Ákos akciója arra mindenesetre nagyon jó volt, hogy azok is részt vegyenek a konzultációban, akik eddig nem tervezték, ez egy jó alkalom erre. Mindenesetre jönnek egy bocsánatkéréssel azon magyar emberek irányába, akik már elmondták a véleményüket, és kiálltak Magyarországért. (Dr. Szél Bernadett a vállán lévő tibeti zászlót az asztalára teríti.) Ha majd megteszik, na, arról nyugodtan készítsenek egy hangfelvételt, lassan kétmillió ember hallgatná meg. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett az MSZP képviselője, Varga László: „A TAO kedvezmények jövőjéről” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!
  • DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képvi­selőtársaim! November 25. a magyar labdarúgás napja, ezt ünnepeltük szombaton. Van mire emlékezni: a 6:3 hőseire és a régi időkre. A jelen azonban sajnos elég siralmas. Pedig a kormány százmilliárdokat költött el a látvány-csapatsportágak finanszírozására, nyilván főként a labdarúgásra, és ezen belül 330 milliárdot taokedvezmények keretében (Dr. Szél Bernadett a tibeti zászlót ismét a vállára terítve csatlakozik a termet elhagyó LMP-s képviselőkhöz.), tehát a társaságiadó-kedvezmény rendszerének keretében, amellyel kapcsolatban nagy volt a remény, hogy majd finanszírozza az utánpótlássportot, tényleg nemes célokat, azonban a társadalmi ítélet erről a rendszerről az elmúlt évek távlatában elég lesújtó. Először is azért, mert önök állandóan mindent megtettek azért, hogy titokban tartsák azt, hogy pontosan milyen célokra használták fel a kedvezményezettek, sportszervezetek ezeket a kedvezményeket. A Kúria döntése óta világos azonban, hogy ezek a pénzek, a taopénzek nem veszítették el a közpénzjellegüket, hála istennek. A taopénz tehát közpénz, meg is kellene tenni mindent itt az Országgyűlésben azért is, hogy megfelelő nyilvánosságot kapjanak ezek a kérdések. A második probléma ezzel az, hogy az emberek azt érzik, egy szűk kör sakkozik ezekkel a forrásokkal, kihagyva az embereket abból, hogy egyáltalán kik és milyen célra használják fel ezeket a forrásokat. Magyarán: versenyellenes az, ami történik, elég világosan: a nagyobb fideszes fejesek kedvenc csapataihoz áramolnak ezek a források, nem lehet nem észrevenni. Lassan senki nem hiszi el, hogy a pályán dől el adott esetben, mondjuk, a labdarúgásban valami. Megjegyzem, hogy a politikájukkal is ugyanez a baj: nagyon úgy alakítják a körülményeket, ahogy önöknek kedvező.Harmadrészt más társadalmi célokra, más fontos problémák megoldására szeretnének koncentrálni az emberek, én egyre-másra ezt hallom. Hogy mondjak két területet: az egészségügy siralmas állapotban van, hatalmasak a várólisták (Balla György: Pont feleakkora, mint nálatok!), a kórházi fertőzések elképesztő méreteket öltenek, és az eszközfejlesztés, illetve az épületek állapota is siralmas. Az oktatás tekintetében iskoláink, óvodáink, főleg az állami fenntartásban lévő iskolák és az önkormányzati fenntartású óvodák állapota hagy kívánnivalót maga után. Nagyon sok ilyen hírről van szó, és nagyon sok mindent a szülőknek kell finanszírozniuk, legutóbb hír volt például, hogy Miskolcon már a székeket is egy óvodában. Egyszóval, úgy gondolják az emberek, hogy ezeket a célokat fontosabb volna támogatni.El kell tehát számolni a taorendszerrel, mi történt itt, mire fordítottak 330 milliárd közpénzt ‑ most már a Kúria döntése óta egyértelmű ‑, és világos, transzparens viszonyokat kell tehát teremteni. Ezért néhány képviselőtársammal határozati javaslatot fogok benyújtani, ami arról szól, hogy szükséges áttekinteni a jogszabályi hátterét a társaságiadó-kedvezmények rendszerének. Az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget mindenekfelett biztosítani kell ebben a tekintetben, fontos tehát helyreállítani a közbizalmat. Másrészt fontos innováció lenne, hogy odafigyeljünk az emberekre, odafigyeljünk a munkavál­lalókra ebben a tekintetben is, hiszen a nagyobb cégeknél beleszólást kellene biztosítani a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, adott esetben, ahol van, az üzemi tanácsoknak abba, hogy az adókedvezmények kedvezményezettjei, támogatottjai kik legyenek. Ez a javaslat nem zárná ki például azt, hogy egy Felcsút környéki vállalkozás támogassa adott esetben a Felcsút csapatát, mégis, mondjuk úgy, hogy az emberek szimpátiája alapján döntenének nagyjából ezek a munkavállalói érdekképviseletek arról, hogy hova kerüljenek ezek a források. Nem fordulhatna elő az, ami például a támogatási rendszer üzemeltetésének első évében előfordult, hogy csak a Felcsút egyedül több forrást kapott tao­ked­vezmény keretében, mint a labdarúgáson kívüli másik négy látvány-csapatsportág összesen. Tehát ezek az elképesztő torz viszonyok felszámolásra kerülhetnének.Harmadrészt: határozottan azt követeljük, azt javasoljuk, hogy a kormány nyújtson be egy komplex javaslatot, amely lehetővé tenné az egészségügyi és oktatási célok finanszírozását is ilyen kedvezmények keretében, egyeztessen az Európai Bizottsággal, ebben a tekintetben folytasson inkább szabadságharcot, merthogy azt tudom mondani önnek, hogy azt a sok száz milliárd forintot, amelynek a felhasználása minimum kétes és felháborítja a társadalom túlnyomó többségét, azt az emberek jobb szívvel látnák egészségügyi és oktatási célok érdekében. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
  • ELNÖK: Válaszadásra Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót.
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A sportolás a társadalmi jólét fontos eleme és kiemelt kormányzati cél, még akkor is, ha ezzel több ellenzéki párt nem ért egyet és nem támogatja. Ezért találta ki a kormányzat, hogy a társasági adó terhére is támogatja, egy teljesen új formát, egy új lehetőséget ad a sportolás, a sport fejlődéséhez. (Az MSZP-s képvi­selők egy része elhagyja az üléstermet.) Egyébként ez a rendszer Európában is egyedülálló, olyannyira egyedülálló, hogy most már Európában is több követője van.Az Európai Unió teljes mértékben 2011-ben jóváhagyta ezt a rendszert, és bizonyára ön is tudja, hogy 2017. március 23-án újabb hat évre jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy működjön ez a sportot és kultúrát támogató társaságiadó-rendszer. Ha az Európai Bizottságnak bármi problémája lett volna a magyarországi rendszerrel, nyilvánvalóan ezt megakadályozhatta volna, megtilthatta volna, hogy 2017. július 1-jétől az ország újabb hat évre ezt nem alkalmazhatja. De nem ez történt, hanem az, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta. Azt gondolom, hogy a rendszer átláthatósága biztosított, hiszen a támogatásban részesülő sportszervezetek közbeszerzési törvény alapján választják ki abban az esetben, hogyha fejlesztést, beruházást végeznek, és az aktuális törvények alapján számolnak el minden forinttal az illetékes hatóságnak. (13.20)Egyébként a jelenlegi támogatási rendszernek nagyon komoly sikerei vannak. Az nem igaz, hogy ez egy szűk kört érint, amit ön említett. Csak példaként mondom, hogy 155 ezerrel nőtt az igazolt sportolók száma 2011 óta, többek között ennek a támogatási rendszernek köszönhetően. Vagy például az országos pályaépítési programban 2012 és 2016 között az országban 483 műfüves pálya épült. Több mint 70 százalékkal több település részesült kisebb-nagyobb összegekkel ebből a sporttámogatási rendszerből. Azt gondolom, hogy akik ezt a támogatást felhasználják, már nem is tudják elképzelni, hogyan működnének tovább, legyen az kis sportszervezet, sportegyesület, egy kis falusi sportegyesület, vagy hogy a nagyobb klubok e támogatás nélkül hogyan tudnák működtetni az adott klubot, ahol több száz, több ezer gyermek is sportol. Egyébként önt Miskolcon választották meg képviselőnek, és többször láttam önt a Diósgyőr meccsén piros-fehér sállal a nyakában, feltételezve, hogy ön Diósgyőr-szurkoló. Ha jól értem, akkor ön a Diósgyőr támogatási rendszerét is megtámadja. Diósgyőrben több mint 10 milliárdból épül stadion. Kapcsolja be a televíziót, és nézzen angol hetedosztályú meccset, csak nehogy meglepődjön, hogy az angol hetedosztályú stadion jobb állapotban van, mint a magyar első osztályú stadionok többsége! (Dr. Varga László: Csak ott ebbe a magántőkét vonják be!) Jelzem önnek, hogy Diósgyőr kiemelkedően sok támogatást kap, és nagyon fontos célokat fog megvalósítani, hiszen ott jött létre a Diósgyőri Utánpótlás Akadémia, ahol több ezer gyermek sportol. Heves és Nógrád megye is Miskolchoz, a diósgyőri utánpótlásközponthoz tartozik. Az elmúlt hat évben a diósgyőri utánpótlásrendszer 3 milliárd forint támogatásban részesült; ebben benne van a Diósgyári Kft. által kapott támogatás is. Ha jól értem, ön a mérkőzésre kijár, ott szurkol, örül a Diósgyőr sikereinek ‑ bár a hétvégén ez nem jött össze ‑, egyébként pedig felszólal a parlamentben, és azt mondja, hogy ennek a támogatási rendszernek semmi rételme, semmi jelentősége nincs. Kíváncsi vagyok, hogy ott lesz‑e a sok ezer emberrel együtt jövő év tavaszán, amikor a Diósgyőr új stadionját fogjuk ‑ persze, csak ha meghívót kapok ‑ felavatni. Kíváncsi vagyok, hogy tud‑e annak örülni, és majd akkor, ott az embereknek mit fog mondani arról a sporttámogatási rendszerről, amit ez a kormány hozott létre. Ön kettős politikát folytat: a parlamentben támadja a rendszert, amikor meg hazamegy, akkor örül neki és tapsol. Döntse el, hogy melyiket választja, de ne csak ön, hanem az egész MSZP-frakció! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselője, Dúró Dóra képviselő asszony: „Sztereotípiák helyett egyensúly.” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! No­vember 25‑e a nők elleni erőszak megszüntetésének a világnapja. Ebből az alkalomból szervezett a Jobbik a Képviselői Irodaházban egy rendkívül sikeres és eredményes konferenciát. Szeretnénk azt, ha ez a fórum, tehát a politikai pártok ‑ erre a konferenciára is mindegyiküket meghívtuk ‑ és a civil szféra, a női szervezetek közötti diskurzus, eszmecsere állandósulna, s nemcsak az olyan traumákkal tudnánk foglalkozni ilyen beszélgetések keretében, mint az erőszak elszenvedése, hanem a nők hétköznapi problémáira, nehézségeire is hatékony megoldásokat tudna kialakítani a politika. Rendkívül fontos mindannyiunk számára, hogy hogyan beszélünk a nőkről, hogyan beszélünk a közéletben az ő szerepükről, legyen szó a családban vagy a társadalomban betöltött szerepükről, hiszen kulcsfontosságú az, hogy mi hogyan tekintünk rájuk, és ők hogyan tudnak saját magukra tekinteni. Sztereotípiák helyett az egyensúlynak kell a középpontba kerülnie e tekintetben, ugyanakkor fontos, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, és ne a férfiak ellenében kommunikáljunk a nőkről, ne állítsuk szembe a férfiakat és a nőket, s nagyon fontos az, hogy a férfiak is érezzék, hogy a férfiak és nők szerepével kapcsolatban nem valami bűnbakkeresés az, amit a nők folytatnak a társadalmi szerepvállalás kapcsán, hanem szeretnénk az egyensúlyt kialakítani mind a munkában, mind a családban férfiak és nők között. Törekednünk kell arra, hogy a férfiak és a nők szerepét, megfelelő helytállását a családban és a munkában együtt találjuk meg, hiszen demográfiai szempontból is most már az a kívánatos, ha a nők munkaerőpiacra történő visszatérését segíti az állam. Káros és a kívánt célt nem éri el, ha a gyermekvállalást valamilyen kényszerként szeretnénk a nőknek bemutatni. Az a sztereotípia, hogy a nő csak szüljön és maradjon otthon a gyerekekkel, épp az ellenkező hatását éri el annak, mint ami mindannyiunk számára és össztársadalmi szempontból is kívánatos. Szent meggyőződésem, hogy egy nőnek a XXI. században is legszebb hivatása az anyaság. Ugyanakkor mára lehetővé vált, hogy ez ne legyen kizárólagos, nem kell azt üzennünk a nőknek, hogy a gyermekvállalás miatt hátrányt szenvednek akár a közéletben, akár a társadalomban, akár a munkaerőpiacon, sőt ezzel ellentétes például az, amire Spéder Zsolt, a KSH Népes­ségtudományi Kutató Intézetének a vezetője felhívja a figyelmet, hogy az apák családban betöltött szerepének erősítésére van szükség ahhoz például, hogy több gyermek szülessen. Emellett fel kell számolnunk azt a bérkülönbséget, ami a társadalomban sajnos még mindig jelentős mértékben megtalálható a férfiak és a nők között. Ha a teljes munkaerőpiacot vesszük figyelembe, akkor még mindig körülbelül 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, és ha a vezető beosztást betöltő férfiak és nők esetében beszélünk erről a bérkülönbségről, akkor, tisztelt képviselőtársaim, sajnos az Európai Unióban az utolsó helyen állunk. Nálunk a legnagyobb a vezető beosztásban dolgozó férfiak és nők közötti bérkülönbség, több mint 30 százalékos. Tehát Magyarországon egy vezető beosztásban dolgozó nő az év egyharmadában ingyen dolgozik, nem kap érte pénzt, nem kapja meg érte ugyanazt az elismerést, mint ugyanebben a beosztásban dolgozó férfitársa. Ennek a társadalmi okairól, ennek a sztereotípiákban rejlő okairól, úgy gondolom, érdemes beszélnünk, és érdemes lépéseket tennünk a tekintetben, hogy ez megszűnjön, csökkenjen. Szintén fontos az, hogy a társadalomban minél több nő vállaljon szerepet, minél több nő gazdagítsa tapasztalataival, észrevételeivel akár a közéletet, a politikát, akár a civil szférát, vagy bármely olyan területét az életnek, a közéletnek, amelyben a nők energiáira, jótékony jellemzőire, jótékony hatásaira igenis szükség van. Fontos, hogy azt üzenjük a következő generációnak, a fiatal nőknek, hogy van előttük perspektíva. Egy élő lehetőség számukra az, hogy vezető beosztást töltsenek be akár a politikában, akár a pénzügyi szférában, akár a gazdaságban vagy bármely vállalatban, a civil szféra bármely területén. Mindez nemcsak egy olyan kezdeményezés a mi részünkről, amely kizárólag a nőkről szól, hiszen ha boldoggá tudjuk tenni a nőket, és azt tudjuk üzenni nekik, hogy boldogok és sikeresek tudnak lenni, meg tudják élni anyaságukat, és egyéb hivatást is tudnak választani maguknak, akkor tudunk valójában boldog nemzetté válni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy itt hallgattam önt, amit elmondott a nők szerepével, a férfiak-nők egyensúlyával, együttműködésével kapcsolatban, az Alaptörvény sorai jöttek bennem elő, amely ugyanezeket az elveket és célkitűzéseket határozza meg, amikor az emberi méltóságról, a családról, az emberi kapcsolatokról beszél mind a Nemzeti hitvallás részben, mind a rendelkező részében. Ezt a részét szerintem önök is és minden jóérzésű ember szívesen támogathatta volna az Alaptörvényen belül. Abban viszont egyetértek, lehet, hogy a Jobbiknak különböző ilyen hasonló rendezvényekre szüksége van, s talán nem is a nők szerepével kapcsolatban, hanem azért, mert az emberek szemében a Jobbik és az erőszak fogalma a Jobbik keletkezési története folytán annyira összefonódott, hogy önöknek bizony itt még nagy munkájuk van a Gárda-mel­lénytől egészen idáig eljutni. Ami az ön által a családi szerepekről, a férfi-női szerepekről elmondottakat illeti: a kormány nemcsak beszélt ilyenekről, hanem ez ügyben hathatós döntéseket is hozott. Ma Magyarországon például a nők foglalkoztatása rekordmagas. Soha a rendszerváltás óta ennyi nő nem tudott dolgozni, mint ahányan most tudnak dolgozni, és ez nem önmagától lett így, hanem azoknak a gazdaságpolitikai döntéseknek és azoknak a törvényeknek a következményeként, amelyeket itt a Házban meghoztunk, alakulhatott ki ez a nagyon pozitív helyzet. Ezeket önök nem támogatták, egytől egyig ellene szavaztak itt a parlamentben, de a Fidesz-KDNP többség szerencsére elfogadta, és így tudtuk rekordmagasra emelni Magyarországon a női foglalkoztatást. A Nemzeti alaptantervnek, amelyet önök persze számos irányból támadnak, nagyon fontos része a családi életre nevelés, pontosan a családi szerepeknek a sztereotípiamentes, az egyenlőségre, egymás kiegészítésére épülő anyaga. Bízunk benne, hogy a későbbiekben majd ezt is támogatni fogják, amikor éppen a NAT-ot kritizálják. (13.30)És bízunk benne, hogy ez segíti a gyerekeket, sokszor úgy, hogy anya- és apaszerepek közül csak az egyiket tapasztalják meg otthon napról napra, hétköznaponként a gyerekek. Bízunk benne, hogy ebben is segíthet az iskola.Az is fontos, hogy a magyar családtámogatási rendszer nemcsak sokkal bővebb keretű, mint ezelőtt, mondjuk, hat évvel, hanem sokkal rugalmasabb és biztonságosabb is. Hiszen mindamellett, hogy, ahogy mondtam is, a kereteket kétszeresére emeltük ahhoz képest, mint ahogy azt a magyar költségvetésben megkaptuk 2010-ben, és most már a GDP 4,8 százaléka családtámogatásokra fordítódik Magyarországon, sokkal rugalmasabb a rendszer. Hiszen aki édesanyaként hamarabb akar visszamenni dolgozni, az már a gyerek hat hónapos korától megkapja a családtámogatást, a gyedet vagy a gyest úgy, hogy mellette dolgozik, és aki tovább akar otthon lenni a gyerekkel, annak is bővítettük a lehetőségét, hiszen nemcsak két, hanem három évig tud szintén gyes mellett otthon maradni. Tehát aki akár korábban, akár később választja a munkát, mind a két irányban sokkal bővebb ma a lehetősége, mint ahogy ez volt korábban.A bérkülönbségekről pedig fontosnak tartom elmondani, hogy valóban, ebben voltak különbségek, de az elmúlt időszak statisztikái azt mutatják, hogy végre Magyarországon ez az olló kezd záródni (Dúró Dóra: Elég lassan.), és végre pozitív irányban változnak ezek a számok. Nyilván, amiket ön mond, azok valamelyest megörökölt helyzetből is származnak, de az elmúlt időszak igencsak segített abban, hogy a férfi és női bérkülönbségek kisebbek legyenek, mint korábban. Ebben persze segít az is, ha az állam kevesebb adót vet ki, segít az is, ha a házastársak igénybe vehetik a családi adókedvezményt közösen is; tehát amit az egyikük nem tud igénybe venni a saját béréből, azt a másikuk veheti igénybe a saját béréből.Az is fontos, és a nők helyzetét javítja, hogy igénybe vehetik a „Nők 40” kedvezményt, 40 év munkaviszony és gyermekneveléssel eltöltött idő után nyugdíjba tudnak vonulni. Ezzel mintegy a nagymamai szerepben tudjuk őket segíteni, ha az unokájukkal akarnak foglalkozni. De ellenzéki pártként a Jobbik ezt sem támogatta az elmúlt években, pedig a nők számára nagyon fontos, az egyik legtöbbször emlegetett pozitív intézkedés.És azt is elmondhatjuk, hogy akik viszont, ahogy ön is mondta az emléknap kapcsán, valóban valamilyen erőszak áldozatává válnak, őket ma már védi a büntető törvénykönyv, hiszen 2013-ban fogadtuk el az új Btk.-t, és abban önálló büntetőjogi tényállás a kapcsolati erőszak. 2015 óta a gyermekvédelmi törvényben is nevesítettük a titkos menedékházat, pontosan az erőszakot elszenvedő nők védelmében. Nemzeti stratégiai célokat határoztunk meg 2015-ben. 2011 és ’12-ben két új kríziskezelő központot hoztunk létre, és növeltük a férőhelyeket, a titkos menedékházaknál is 2012-ben biztosítottuk a lehetőséget azoknak, akik életveszélyben vannak, hogy segítséget kapjanak. Szakmai protokollok kidolgozásával, 50 százalékos krízisközponti és 100 százalékos titkos menedékházi normatív államitámogatás-emeléssel, új félutas házak kialakításával, amelyek segítenek a visszailleszkedésben, illetőleg különböző jogi és pszichológiai segítségnyújtással hat intézményben igyekeztünk azoknak a nőknek a segítségére lenni, akik valamilyen erőszakot szenvedtek el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Ház! Most a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, Hollik István úr következik: „Soros György támadást intézett Magyarország ellen” címmel mondja el felszólalását. Parancsoljon!
  • HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mi, magyarok büszkék lehetünk arra, hogy szabadságszerető nép vagyunk. Arra pedig még inkább, hogy a szabadságunkkal felelősen bánunk, a magyar nemzet gyarapodását mindig szem előtt tartva. Ugyanakkor ezt a szabadságot nem lottón nyertük, hanem megküzdöttünk érte. 2010-ben az ország nemcsak eladósodva volt, hanem ki is volt szolgáltatva külső erőknek. Emlékezzünk rá, hogy az államadósság nagy része külföldi tulajdonban volt, ahogy a bankrendszer és a közműcégek többsége is. Ráadásul még az IMF-nek is tartoztunk, amiért cserébe ők akarták megmondani, hogyan is másszunk ki abból a gödörből, amelybe a szocialista kormányzás taszította Magyarországot.Kimondhatjuk tehát, 2010-ben nem voltunk urai saját magunknak, Magyarország ki volt szolgáltatva másoknak. A Fidesz-KDNP-kormány határozott nemet mondott erre, és elkezdtük járni a saját utunkat. Méltányos közteherviselést vezettünk be, elküldtük az IMF-et, az államadósság pedig csökken, és mára szinte teljes mértékben magyar tulajdonban van. Tehát a saját kezünkbe vettük a sorsunkat. Mi, magyarok elhatároztuk, hogy egy büszke, gyarapodó, biztonságos országot építünk föl.Az elmúlt hét évben pedig sokat haladtunk a célunk felé. Ma Magyarországon, aki akar, tud is dolgozni. A munkanélküliség 25 éve nem volt ilyen alacsony. A bérek növekednek, mind a piaci szférában, mind az állami szférában. Az állam pénzügyei rendben vannak, a gazdasági növekedésünk évek óta duplája az Európai Unióénak.Az előbb elmondottakból egy következtetést könnyen levonhatunk. Ha mások mondják meg, hogy mi, magyarok mit csináljunk, akkor Magyarország gyengül, és mások nyerészkednek rajtunk. Ha viszont mi döntünk a sorsunkról, akkor Magyarország erősödik. Éppen ezért legfontosabb feladatunk, hogy minden olyan támadást elhárítsunk, amely szuverenitásunk és a kiküzdött szabadságunk csökkentésére törekszik. Múlt héten viszont éppen egy ilyen példátlan külső támadás indult Magyarország ellen, Soros György vezetésével. Soha a rendszerváltás óta nem fordult elő az, hogy valaki ilyen egyértelműen kinyilvánította volna, hogy bele akar szólni Magyarország belügyeibe. Soros György maga és képviselője is arról beszélt, hogy ellenkampányt indítanak a nemzeti konzultáció miatt. Teljesen egyértelmű, hogy nyíltan befolyásolni akarják a magyarországi választások kimenetelét annak érdekében, hogy elmozdítsák az Orbán-kormányt, és egy bevándorláspárti ellenzéki kormányt ültessenek a helyére.Óriási erők és pénzek mozdultak most meg Magyarország ellen, és minden erőre szükség lesz ahhoz, hogy ellen tudjunk állni ennek a nyomásnak, és meg tudjuk védeni Magyarországot. Soros György nemrégiben 18 milliárd dollárt, azaz 4700 milliárd forintot utalt át alapítványi hálózatának annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja átverni akaratát és elérni céljait. Ebből az összegből fogja finanszírozni Soros György a Magyarország lejáratásáról szóló kampányát is.Teszi mindezt egy elvont, a gyakorlatban soha ki nem próbált utópia, a nyílt társadalom eszméjének megvalósításáért, amelynek célja a nemzetállamok legyengítése, majd lerombolása. És ez nemcsak egy olyan utópia, ami idegen a mi világnézetünktől, hanem mélyen antidemokratikus is. Erre világít rá Thierry Baudet holland történész „A határok jelentősége” című könyvében, amikor azt mondja: „A nemzetek feletti politika az erős nemzetek érdekeit képviseli, és tényleges demokratikus döntéshozás csak nemzetállami keretek között valósítható meg. Másképpen szólva, ha demokráciát akarunk, akkor a nemzetállamokat is akarnunk kell, mert afölött nem a népakarat érvényesül, hanem valami egészen más.”Azaz csak akkor dönthetünk mi a saját sorsunkról, ha nemzetállamban élünk, és nemzetben gondolkodunk. Ezért fogjuk megvédeni azt a szabadságot és nemzeti függetlenséget, amit kiküzdöttünk magunknak, és nem fogjuk engedni, hogy Soros György vagy bárki más elvegye tőlünk a hazánkat, a nyelvünket és a kultúránkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra ismét Rétvári Bence államtitkár úré a szó.
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elég visszagondolnunk Magyarország történelmében 150 évre, pont a kiegyezés 150. évfordulóját ünnepeljük. Magyarország számára a gazdasági virágzásban kevés olyan üdítő időszak volt, mint a dualizmus korszaka, amikor az a város, amely minket most itt körül vesz, vagy az épületek, amelyek itt a Kossuth téren vannak, létrejöttek. Annak a korszaknak a lenyomatai ezek, amikor Magyarország végre valamelyest, a Monarchia keretein belül ugyan, de szabadabban, önállóan tudott lépni. Saját gazdaságpolitikát tudott kialakítani, saját költségvetése volt, saját belügyei voltak, amelyeket önmaga irányított, nem pedig az ország határain kívülről, a történelmi Magyarország határain kívülről szóltak bele Magyarország ügyeibe vagy irányították. Ez hozta Magyarország számára az akkori legnagyobb gazdasági felemelkedést évszázadokon keresztül. S mióta 2010-ben a magyarok ismét visszavették saját életük irányítását a nemzetközi üzleti körök, a londoni elemzők, a New York-i IMF- székházban székelő személyek vagy a brüsszeli gazdasági vezetők Bermuda-háromszögéből, és saját magunk döntünk a saját ügyeinkről, végre nem megszorításokról szól a magyar politika, hanem béremelésekről, nyugdíjemelésről. Mert ne felejtsük el, bármikor a magyar kormány, ha egy csomagot, egy megkeresést vagy bármi hasonló javaslatot vagy utasítást kapott Brüsszelből vagy bármilyen nemzetközi szervezet, Világbank, IMF központjából, az mindig csak bércsökkenéssel járt, mindig adóemeléssel járt, mindig megszorítással járt.(13.40)Nem tudták másként elképzelni a Magyarországgal kapcsolatos terveiket, mint a magyar emberek kárára való intézkedések meghozatalával. De mióta mi magunk állunk ki a saját érdekeinkért, szerencsére nem így van, hanem csökkennek az adók, nőnek a bérek, nőnek a bérek az egészségügyben: az orvosoknál 207 ezer forinttal, az ápolóknál 2012-19 között 100 százalékkal, a pedagógusoknál 5 év alatt 50 százalékkal, a szociális dolgozóknál szintén 62 százalékkal; jövő január 1-jén a mentősöknél még plusz az egészségügyi béremelésen fölül további 10 százalékkal. Végre arról szólnak a hírek, hogy mi a többlet Magyarországon. Engedjen meg az európai bevándorlási politikával kapcsolatban egy gondolatot még, tisztelt képviselő úr. A szolidaritás elvét kérik számon Magyarországon azok, akik a migráció költségeit a leginkább rászoruló csoportokkal fizettetnék meg, hiszen a szociális kiadásokból, a felzárkózási kiadásokból vennének el részeket, és azokat csoportosítanák át migrációra. Akik a legrosszabbul járnának, azok azok, akik most is a legnehezebb körülmények között élnek. Az ő pénzükből igyekeznének a migrációs kiadásokat fedezni. És amikor szolidaritásról beszélünk, akik ezt fennen hangoztatják Brüsszelben, csak egyvalakire nem hivatkoznak. Azokra az emberekre, akik valóban nehéz körülmények között élnek a szülőföldjükön, és sosem őket kérdezik meg, hogy milyen európai segítséget kérnének. Mert ha őket lenne bátorságuk megkérdezni, akkor azt kérnék, hogy a szülőföldjükön való boldogulást segítsék.Ezeknek a brüsszeli és nyugat-európai vezetőknek nincs bátorságuk megkérdezni a saját államuk polgárait, hogy mi az adott ország lakosainak véleménye, és milyen döntéseket szeretnének a politikusaiktól ‑ ez csak Magyarországon történt meg a nemzeti konzultációban, ezért támadják Soros György emberei és maga Soros György is a nemzeti konzultációt. A másik csoport pedig, akit nem kérdeztek meg, azok azok, akik a közel-keleti térségben vagy Afrikában élnek, hogy őket hogyan lehetne leginkább segíteni.Magyarország azonban mindkét oldalon párbeszédet, konzultációt folytatott. A nemzeti konzultációban a magyar emberek véleményét tudtuk meg, és a Budapesten rendezett nemzetközi konzultációban pedig a Közel-Keletről és Afrikából érkező egyrészről fiatalok, másrészről egyházi vezetők mondták el, hogy ők helyben segítést kérnek Magyarországtól.Ezért Magyarország a szolidaritás jegyében közös európai határunkat védi, helyben pedig segít azoknak az embereknek, akiknek egészségügyi ellátásra van szükségük, akiknek lerombolták a házát és lakhatásra van szüksége, akinek iskolát kell építeni, akinek vissza kell adni a jövőjét és a reményét. Magyarország helyben segít. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: A mai utolsó előtti napirend előtti felszólalást Németh Szilárd képviselő úr mondja el, a Fidesz részéről: „Védjük meg Magyarországot!” címmel. A képviselő úré a szó.
  • NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy, ahogy már az előttem felszólalók is hangsúlyozták, épp itt az ideje, hogy Soros tervéről itt a parlamentben is állást foglaljunk, hiszen mindez idáig nem történt meg. Egy nagyon veszélyes, Magyarország függetlenségét, a magyar emberek, a magyar családok biztonságát igazából alapjaiban veszélyeztető tervről van szó, és ennek a része az a döntés, amely októberben már jogi útra emelkedett a LIBE bizottság döntését tekintve: 44 igen szavazattal, 16 ellenében döntöttek, majd ennek a bizottságnak a határozatát gyakorlatilag változtatás nélkül az Európai Parlament 390 igen szavazattal, 175 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett megszavazta, és elindította azon az úton, hogy ebből valójában mindenki által kötelezően alkalmazandó európai jogszabály szülessen. Csak emlékeztetőül: itt a kvótáról van szó, amiről mi, magyarok tavaly október 2-án összességében 98 százalék fölötti támogatás mellett elutasítottuk ennek a kvótának az alkalmazását. Ez egy olyan kvóta lenne, amely felső korlát nélkül, mind a határidőt tekintve, mind pedig a bevándorlók számát tekintve szórná szét Európában az ideérkező illegális bevándorlókat, annak az összes veszélyével, többek közt a terrorizmussal együtt. Másrészről az Európai Bizottságnak van egy kiegészítő javaslata, ha ez nem lenne elég, és már sumák módon elkezdték ennek az egyeztetését: ez a javaslat 50 ezer bevándorló behozataláról szól, akiket Törökországból, a török táborokból egyetlen döntéssel kellene behozni Európába.Aztán azt tapasztaljuk, amiről itt már többen megemlékeztek, hogy Soros György, látván, hogy itt valami nincs teljesen rendben, hiszen az előző kvótát sem lehetett teljesíteni a nemzetállamok ellenállása következtében, ezért saját maga beszállt ebbe az egész ügyletbe, beavatkozik a magyar belpolitikába. Egyrészt letagadja, hogy lenne Soros-terv. Minden egyes pontját úgymond cáfolja, majd minden egyes pontját megszavazza, és azt mondja, hogy akkor na gyerünk, uzsgyi, és teljes egészében rányomul a magyar médiapiacra, és reklámozza itt a patkó ezen soraiban ülők segítségével a Soros-tervet.Vagy azt látjuk, hogy a közszolgálati hírcsatornán megszólal négy, egyébként pártállástól függetlenül, csak szeretném mondani, tehát még néppárti képviselő is megszólalt, és mindegyik beáll Soros mögé. Mindegyik gyakorlatilag cáfolja a gazda állítását, mert mégis beismeri hogy van Soros-terv, és ráadásul még be is fenyíti a magyarokat, hogy ha ezt a Soros-tervet nem teljesítitek, akkor elvesszük tőletek azt a pénzt, ami egyébként nektek járna az Európai Uniótól. De ha azt nézzük, hogy a baloldali képviselők hogy viselkedtek az általuk letagadott kvótával kapcsolatban: hát megszavazták! Akkor mit szavaztak meg, ha ez valójában nem létezik? Vagy itt legutóbb Hadházy Ákos, aki teljesen előre megírt szöveggel ‑ Ron Werber nagyon jó tanácsokat adhat nekik, meg jó szövegeket ír elő ‑ neki­ment a nemzeti konzultációnak, gyakorlatilag ostoba, otromba hazugságaival és agresszív, nagyképű magatartásával megsértve azokat az embereket, akik már kitöltötték a konzultációs íveket. Közel két­millió­an vannak. (Zaj és közbeszólások az ellenzéki padsorokban. ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Holnap már hárman lesznek! ‑ Egy hang az LMP padsoraiból: Már négyen!) Illetve azokat az embereket pedig megfenyegetve, akik szeretnének ebben vagy így, vagy ilyen állásfoglalással, vagy olyan állásfoglalással részt venni. Úgyhogy éppen itt az ideje, hogy itt a parlamentben is tiszta vizet öntsünk a pohárba, és minden egyes képviselő, minden egyes frakció lehetőséget kapjon arra, hogy állást foglaljon a Soros-terv mellett… (Derültség, közbeszólások. ‑ Dr. Szél Bernadett: Erre eddig nem volt lehetőségünk!) vagy ellene. Ezért a héten a Fidesz-frakció egy olyan országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amely erről a Soros-tervről fog szólni, és erről mindenkinek el kell mondani a véleményét, és mindenkinek a szavazógép segítségével, a szavazatával állást kell foglalnia.Ma a legfontosabb dolgunk itt a parlamentben, hogy magyar érdekeket szolgáljunk, ma a legfontosabb dolgunk itt a parlamentben, hogy közösen, együtt meg tudjuk védeni Magyarországot. Erre a Fidesz-frakció ezzel az országgyűlési határozati javaslattal mindenkinek lehetőséget fog biztosítani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)
  • ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úré a szó, parancsoljon!
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Soros György konzultációban is szereplő javaslatai nem egy hevenyészett ötletelés részei, az ad nekik rossz értelemben vett súlyt és jelentőséget, hogy rendre beépülnek az uniós előterjesztésekbe, jogszabálytervezetekbe.Melyek is ezek közül a legfontosabbak? Mindenekelőtt a kötelező betelepítési kvóta. Erről mondta azt a milliárdos, hogy ha ez nem lesz egy kötelező és állandó eleme az uniós bevándorlási rendszernek, akkor az össze fog omlani. Ezt szavazta meg az Európai Parlament mintegy két héttel ezelőtt, és ezt a javaslatot valóban támogatta a baloldal, itthon meg a magyarok képébe nevet.Aztán ott van a szankciók kérdése. Ez az Európai Parlament által elfogadott jogszabálytervezetben világosan szerepel, hogy vissza kell nyesni azon országok forrásait, akik nem hajlandóak ebben a betelepítési programban részt venni. A milliárdos pont azt javasolta, hogy az EU úgy költsön többet a bevándorlásra, hogy csökkent egyes uniós támogatási programokat.Aztán az Európai Parlament által elfogadott mandátum alapján bevezetnék az úgynevezett szpon­zorációt. Ezzel bevonnák a betelepítési eljárásba az NGO-kat is, ők is szereplővé válnának; na, így már értjük, hogy 2015 szeptemberében a milliárdos mit értett azon a felhíváson, hogy az NGO-k legyenek a bevándorlás szponzorai.Az, hogy a korábban közzétett tervek rendre visszaköszönnek az uniós előterjesztésekben, az egyáltalán nem a véletlen műve, mert forduljunk segítségért a Nyílt Társadalom Alapítvány 2016-os jelentéséhez. Egyértelműen fogalmaztak. Azt mondták: támogattuk a terület befolyásos szereplőit, beleértve az agytrösztöket, a politikai elemzőközpontokat, a civil társadalom hálózatait és azok szereplőit, hogy alakítsák a migrációs politikát, és befolyásolják a migráció szabályozását és végrehajtását meghatározó regionális és globális folyamatokat. Világos szavak ezek, nem kell hozzájuk kommentár. Maga Soros György is rendre feltűnik a döntések előtt, és egyeztetéseket folytat Brüsszelben, mindenféle demokratikus felhatalmazás nélkül. Idén volt arra példa, volt olyan időszak, amikor Juncker bizottsági elnök mellett két uniós bizottsági alelnökkel és három biztossal is tárgyalhatott. Szinte elmondhatjuk, hogy egyetlenegy uniós miniszterelnök sem részesül ilyen fogadtatásban Brüsszelben. (13.50)Találkozott többek között Cecilia Wikströmmel is, aki az Európai Parlament kvótaügyi főtárgyalója. Nem tudjuk, hogy miről döntöttek, mert erről nem adtak tájékoztatást, de azt igen, hogy ez a politikus a betelepítések egyik fő lobbistája. És mivel az Európai Parlament többsége erről szavazott, a többség támogatja a betelepítéseket, az Európai Bizottság is támogatja, gyakorlatilag csak az Európai Tanács, tehát a kormányfők, a tagállamok oldaláról lehet meggátolni ezt a programot. Ezért nem mindegy egyáltalán, hogy az egyes kormányok mögött milyen támogatás áll, mennyire erős a mandátumuk. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy a konzultációban rengetegen vesznek részt, soha ennyien nem vettek részt.Ami a konkrét számokat illeti ‑ és itt akkor most Hadházy képviselő úrra is nézek ‑, a pénteki összesítések szerint 1 millió 754 ezren postán küldték vissza a kérdőívet, 155 ezren az interneten töltötték ki, ez összesen több mint 1 millió 900 ezer ‑ ez új rekord ‑, és ebből a postai kérdőíveket tekintve 489 ezer ívet már fel is dolgoztak. Ahány kérdőív érkezik vissza, az annyi bors az ellenzéki pártok orra alá (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban.), amelyek meg akarták akadályozni, hogy a magyarok elmondhassák a véleményüket. (Derültség az LMP soraiban.)A vak is látja, hogy az a céljuk, hogy minél hamarabb meg tudják indítani a betelepítési programokat. Ezt nem fogjuk hagyni, és ahogy elnézem, a magyarok többsége sem. (Dr. Szél Bernadett: Szegény Fidesz!) Köszönöm, hogy meghallattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.
  • HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lukács László György, Jobbik; Simon Róbert Balázs, Fidesz. A keddi napon napirend előtti felszólalásra jelentkeztek a következő képviselők: Lukács Zoltán, MSZP; Demeter Márta, LMP; Rig Lajos, Jobbik; Harrach Péter, KDNP; Budai Gyula, Fidesz. A keddi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kónya Péter, független. A csütörtöki napon napirend utáni felszólalásra senki sem jelentkezett.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most házszabálytól való eltérésre tett javaslatról döntünk. A Házbizottság azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés mai ülésnapján úgy térjen el a házszabálytól, hogy Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló a napirendi javaslatról történő határozathozatalt megelőzően, az ukrajnai nagy éhínség ‑ holodomor ‑ 85. évfordulója alkalmából, ötperces időtartamban felszólalhasson azzal, hogy további hozzászólásra ne legyen lehetőség. A házszabálytól eltérésre tett javaslatot H/18612. számon a honlapon is megismerhetik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul‑e a házszabálytól való eltéréshez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Megállapítom, hogy a Ház 134 igen szavazattal, egyhangúlag hozzájárult a házszabálytól való eltéréshez. Tisztelt Országgyűlés! Most az Országgyűlés döntésének megfelelően Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló napirend előtti felszólalására kerül sor ötperces időtartamban, az ukrajnai nagy éhínség ‑ holodomor ‑ 85. évfordulója alkalmából. Megadom a szót Hartyányi Jaroszlava szószóló asszonynak, aki az első mondatokat anyanyelvén ismerteti, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon!
  • HARTYÁNYI JAROSZLAVA nemzetiségi szószóló: Шановний пане Голово, шановні Державні Збори. Маю честь від імені українців Угорщини, Світового Конгресу українців та українського на­ро­ду висловити слова подяки Парламенту Угор­щини за ту солідарність, яку він проявив 15 років тому, прийнявши резолюцію про Голодомор. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt elkezdem a felszólalásomat, szeretném tisztelettel köszönteni őexcellenciája Nepop Liubov asszonyt, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, és Jevhen Csoliljt, az Ukrán Világkongresszus elnökét, aki Kanadából érkezett hozzánk. (Taps.)Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meghatottan állok önök előtt a magyarországi ukránok szószólójaként, mert lehetőségem van felszólalni és köszönetet mondani a magyarországi ukránok, az Ukrán Világkongresszus és az ukrán nép nevében a 15 évvel ezelőtti parlamenti határozat szerinti szolidaritásért olyan ügyben, amely nemcsak Ukrajna népét érinti, hanem a magyarországi ukránokat is. Hiszen a holodomor, az 1932-33. évi ukrajnai nagy éhínség áldozatainak vagy túlélőinek leszármazottai élnek még Magyarországon is, akiknek az ukránok nemzeti tragédiája nemcsak történelem, hanem személyes és családi veszteség.Az Ukrajnában, Magyarországon és a világon élő ukránok, ezekben a napokban emlékeznek meg az ukrán népet sújtó legszörnyűbb XX. századi tragédiáról, amikor a szovjet sztálini rezsim 500 napon át, szándékos népirtást hajtott végre az ukránok ellen, hogy megsemmisítse nemzeti identitásukat, térdre kényszerítse a falusi lakosságot, mert a legnagyobb áldozatokkal járó ellenállást az ukránok tanúsították az elnyomó rendszer ellen az akkori Szovjetunióban.Az ukránok millióinak azért kellett kínszenvedéses halállal elpusztulni, mert ukránul beszéltek, énekeltek, és emlékeztek még azokra az időkre, amikor dicsőséges és független nemzet voltak. New Yorkban például több ezer ember vonult ez év novemberében az utcákra, a Notre Dame-ban pedig nagyszabású szent liturgiát tartottak, emlékeztetve a világot e szörnyű tragédiára. De ilyen vagy hasonló megemlékezés tapasztalható az egész világon élő ukránok és a velük együtt érzők részéről, a magyarok részéről is.Mi, magyarországi ukránok az általunk Budapesten és Csömörön állított emlékhelynél róttuk le tiszteletünket, valamint a Bazilikában és több vidéki városban emlékeztünk szentmisével és rekviemmel a holodomor 85. évfordulójára. Ki kell emelnem, hogy a magyar parlament elsők között volt, aki ‑ nép­irtásnak minősítve a történteket ‑ kifejezte szolidaritását az ukrán nép iránt. A szovjet rendszer tagadta az éhínség tényét. 1937-ben népszámlálást tartottak, amely az előző, 1926. évi adatokhoz viszonyítva, hatalmas demográfiai veszteséget mutatott ki Ukrajnában. Sztálin utasítást adott a népszámlálási anyag titkosítására, majd a számlálóbiztosok kivégzését rendelte el. Az Országgyűlés a tragédia 70. évfordulója alkalmával, H/6288. számú határozatával döntött a holodomor elítéléséről. Idézem az akkori határozatot. „Az Országgyűlés kifejezi a magyar nép szolidaritását és együttérzését a szovjet sztálini rendszer által szándékosan előidézett éhínség mintegy 7 millió, köztük 3 millió áldozatul esett gyermek hozzátartozói, leszármazottai, illetve túlélői iránt.” Egy túlélő így emlékezik: „1932-ben bő termést takarítottunk be. A kamránk teli volt gabonával. Egyszer csak megjelentek azok, akiket aktivistáknak neveztek, és lepecsételték a kamránkat, másnap pedig az utolsó szemig elvittek mindent. Nagyon sírtunk, jajveszékeltünk. Öten voltunk gyerekek anyával, apával és az öreg nagymamával. Először a kishúgom halt meg, aztán a bátyám a mezőn, utána a másik húgom az óvodában. Nemsokára meghalt a nagymamám, apukám és anyukám is. Nem tudom hogyan sikerült túlélnem.”Enyhítő körülmény esetén tíz év kényszermunkával büntették az elkövetőt, akik egy marék búzát vittek haza az éhező gyermekeknek. Azok a szülők, akik már nem bírták nézni gyermekük kínjait, a városi gyermekotthonok küszöbén hagyták a kicsiket, abban a reményben, hogy ott talán jobbra fordul az életük. Ukrajnát hermetikusan elzárták, a határokat nem lehetett átlépni, az átszökőket pedig lelőtték. Hasonló sors várt azokra is, akik a lengyel vagy a román határon próbálkoztak. Kiegészítésként Robert Conquest, az éhínség amerikai kutatójának szavait idézem: „Az éhínséget Moszkva tervelte ki. Az ukrán parasztokat nem azért döntötték nyomorba, mert parasztok, hanem azért mert ukránok voltak.” Köszönet még egyszer, Magyarország, a szolidaritásért! Köszönöm a magyar parlamentnek. Isten áldja Magyarországot! Isten áldja Ukrajnát! (Taps.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy Hadházy Ákos képviselő úr magánvádas mentelmi ügyében 2017. november 13-án hoztunk határozatot. Mind a Mentelmi bizottság határozati javaslata, mind a bizottság elnökének felszólalása kitért arra, hogy a képviselő úr mentelmi jogát a 14.B.222/2017. számú ügyben eljáró Békéscsabai Járásbíróság megsértette a személyes meghallgatás lefolytatásával.Mivel hasonló jellegű mentelmijog-sértések korábban is történtek, levéllel fordultam az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez, és közreműködését kértem azon általános intézkedések megtételében, amelyek az esetleges jövőbeni jogsértések elkerüléséhez szükségesek.(14.00)Tisztelt Ház! Soron következik ma kezdődő ülés­ünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés időtartamára, a felszólalási időkeretekre az el­nöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján dön­tünk.Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló or­szág­gyűlési határozat 37. § (1) bekezdése értelmében az Országgyűlés egyes napirendi pontok idő­ke­ret­ben történő tárgyalását határozhatja el. Az elnöki jogkörben előterjesztett indítvány azt kezdeményezi, hogy a 2014-2020 közötti időszakban Magyaror­szágnak járó uniós források felhasználásáról szóló V/18483. számú előterjesztést az Országgyűlés 4órás időkeretben tárgyalja meg. A napirendi ajánlás tartalmazza az időkeret felosztását. A Jobbik képviselőcsoportja kérésére a ház­sza­bály 37. § (4) bekezdése értelmében az időkeretes tárgyalás elfogadása esetén a képviselőcsoport ren­del­ke­zésére álló időkeret a kétszeresére emelkedik.Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, hogy is­mer­tesse az időkeret felosztására vonatkozó indítványt.
  • DR. SZŰCS LAJOS jegyző: Tisztelt Or­szág­gyű­lés! A javasolt időkeret megoszlása az időkeret-eme­lés­re figyelemmel a következő: a Fidesz képviselő­csoportjának 82 perc, az MSZP képviselőcso­port­já­nak 45 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 41 perc, amelynek duplázását kezdeményezte, tehát összesen 82 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 38 perc, az LMP képviselőcsoportjának 25 perc, a független képviselőknek pedig 9 perc áll rendelkezésére.A frakciók részére biztosított időkeretek magukban foglalják a 15-15 perces vezérszónoki felszólalások idejét is.
  • ELNÖK: Tisztelt Ház! Most a határozathozatal következik. Kérdezem tehát az Országgyűlést, egyetért‑e azzal, hogy az előterjesztést a jegyző által ismertetett és a Jobbik kérése alapján módosított időkeretben tárgyaljuk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend mó­do­sítására tett indítványokról döntünk. A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy az Országgyűlés keddi ülésnapján a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló T/18566. számú törvényjavaslat általános vitájára az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános sza­bá­lyairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény mó­do­sí­tá­sá­ról szóló T/18530. számú törvényjavaslat általános vitáját követően kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszö­nöm.Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható több­sége a javaslatot elfogadta. A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagságának kiter­jesztéséről szóló T/18533. számú törvényjavaslat ál­ta­lános vitájára az Országgyűlés hétfőn kezdődő ülé­sén ne kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, szin­tén kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kö­szö­nöm. Megállapítom, hogy a Ház látható többsége ezt a javaslatot is elfogadta.Most az elnöki jogkörben előterjesztett na­pi­ren­di javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Or­szággyűlést, hogy elfogadja‑e a napirendi ajánlást az előbbiekben elfogadott módosításokkal. Kérem, kéz­felemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a Ház látható többsége a napirendet elfogadta.Tisztelt Ház! Házbizottsági egyetértés hiá­nyá­ban most előterjesztés bizottsági megtár­gya­lá­sá­ról és döntéshozataláról határozunk. Kér­de­zem a tisztelt Országgyűlést, hogy felkéri‑e a kijelölt Honvédelmi és rendészeti bizottságot a honvédelmi feladatok 2016. évi megvalósításáról, a Magyar Hon­véd­ség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről (TITKOS) szóló B/18524. számú, titkos minősítésű előterjesztés határozathozatalára. Kérem, szavaz­za­nak! (Szavazás.)Megállapítom, hogy a Ház 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül a bizottságot a határozathozatalra felkérte.Tisztelt Országgyűlés! Most, 14 óra 5 perckor áttérünk az interpellációk és az azonnali kérdések tárgyalására.Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés elnökeként a határozati házszabályi rendelkezések 121. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt jogkörömmel élve Mesterházy Attila képviselő úr K/18190., K/18191., K/18193., K/18195., K/18197., K/18199., K/18201. és K/18204. számokon a nemzetgazdasági miniszterhez benyújtott írásbeli kérdéseit visszautasítottam, mivel az indítványok nem tartoznak a kormány feladatkörébe. Tisztelt Országgyűlés! Hiller István, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A gimnáziumokról és a magyar oktatásról” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!
  • DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben több olyan összegzés jelent meg, amely a gimnazisták létszámának radikális csökkenését mutatta. Ezek a publikációk arról számolnak be, hogy 2010 óta mintegy 20 százalékkal csökkent az említett középfokú közoktatási intézményeket látogatók száma, hozzávetőlegesen 201 ezerről 181 ezerre. Ezt a csökkenést nem indokolja az egyébként létező és súlyos demográfiai probléma. Meglátásom szerint, tisztelt államtitkár úr, az önök kormányának tudatos és elhibázott koncepciója a valódi magyarázat, amely szerint a gimnáziumi érettségi vagy akár a felsőoktatási diploma kevesebbet ér, mint egy szakképzésben elnyert bizonyítvány, magyarán önök arra ösztönzik a magyar családokat és fiatalokat, hogy gimnázium, egyetem helyett inkább a szakképzésbe menjenek. Interpellációm arra irányul, tisztelt kormánypárti többség, hogy ezt a köztünk lévő alapvető és koncepcionális különbséget bemutassam, illetve kérjem az ön, tisztelt államtitkár úr és a kormány véleményét. Minden tapasztalat, tisztelt hölgyeim és uraim, hazai és külföldi felmérés, munkaerőpiaci kimutatás egyértelműen és kivétel nélkül állítja, hogy a diplomás szerte az Európai Unióban, de különösképpen ezen belül Magyarországon többet keres, jobban érvényesül és biztosabb a munkahelye, mint annak, akinek nincsen diplomája. Egyértelmű, hogy még gazdasági válság idején is könnyebben talál munkahelyet, illetve a már meglévő munkahelyét nehezebben veszíti el az, akinek van diplomája. Ezt a tényt azzal szembeállítani, hogy nincs elég szakmunkás Magyarországon ‑ ami egyébként önmagában igaz állítás ‑, koncepcionális tévedés. Azért nincs elég szakmunkás Magyarországon, mert elmennek külföldre, mert az önök kormányának nem sikerül vonzó és biztos körülményeket teremteni, így aztán Szlovéniától Németországig és Londontól Bécsig dolgoznak azok, akik a magyar munkaerőpiacról hiányoznak. Ez azonban semmilyen módon nem ok arra, hogy szűkítsék a felsőoktatási intézményekbe való bejutás lehetőségeit, és hogy olyan véleményt képviseljenek, amely egyébként csökkenti a jelenlegi magyar tanulóifjúság majdani munkaerőpiaci versenyképességét. Ezért, tisztelt államtitkár úr, kérdezem: ön szerint mégis akkor mi a magyarázat a gimnazisták számának radikális csökkenésére? Miért nem akarják, hogy a magyar fiatalok egyetemre járjanak? Ön szerint pótolhatók‑e azok a szakmunkások, akik külföldre mennek, azokkal, akik egyébként gimnáziumban, felsőoktatási intézményben akarnának tanulni? Köszönöm szépen a válaszát. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg válaszadásra a szót.
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Képvi­selő Úr! Tisztelt Ház! Szeretném minden téren cáfolni az ön által elmondott tényeket is, és arra is emlékeztetni, hogy ne felejtsük el, melyik volt az a kormány, amelyik tandíjat akart bevezetni vagy megduplázta a fiatalok munkanélküliségét, ha már perspektíváról és jövőképről van szó. Ön írta le egy cikkben, vagy öntől idézték, hogy sms-t kapott Gyurcsány Ferenctől: „Tandíj ügyében gyere el!”, ez a rövid sms volt benne, ezt ön mondta a Mozgó Világnak. El is mentek, „fél nyolckor találkoztunk nála ‑ mondja ön ‑, és megbeszéltük, hogy mit csináljunk”. Ekkor döntötték el, hogy tandíjat vezetnek be, csak nem így fogják hívni, hanem „fejlesztési hozzájárulás”-nak, és ekkor minden magyar diák elé, aki a felsőoktatásban szeretett volna tanulni, egy igen nagy akadályt gördítettek. Tisztelt Képviselő Úr! Amikor ön itt arról szól, hogy jó lenne, hogyha többen szereznének felsőfokú végzettséget, amikor Gyurcsány Ferenc önnek sms-t írt, hogy: „Tandíj ügyében gyere el!”, akkor miért nem mondta el, hogy nem megyek el a tandíj ügyében tárgyalni, mert az csökkenti a fiatalok továbbtanulási lehetőségét? (14.10)Ott akkor a Magyar Szocialista Párt képviselői meg az akkori SZDSZ képviselői mind támogatták azt, hogy Magyarországon tandíjat vezessenek be. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP megteremtette mindenki számára az ingyenes tanulásnak a lehetőségét, a Diákhitel2 kamatát eltöröltük, ingyenes nyelvvizsgázási lehetősége van mindenkinek 35 év alatt. A felvételi jelentkezési régi „B” lapok díját eltöröltük, hogy az első három jelentkezést ingyen tehesse meg mindenki, hogy az se lehessen akadály, hogy valaki azért nem jelentkezik a felsőoktatásba, mert nincs pénze a felvételi eljárás díjára. Bővítjük a kollégiumi férőhelyeket, és mindemellett növeltük a doktoranduszi ösztöndíjasokat. Ha megnézzük a társadalmi arányokat vagy a különböző végzettséggel rendelkezők arányát Magyarországon, akkor azt láthatjuk, hogy a kormányzásunk időszakában 2011 és 2016 között 49 százalékról 54,6 százalékra, 5,5 százalékkal nőtt a legalább érettségivel rendelkezők aránya. A diplomával rendelkezők aránya, tehát a felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya pedig 19 százalékról 22,8 százalékra, majdnem 4 százalékkal emelkedett. Nem igaz, amit ön állít tehát, tisztelt képviselő úr, hogy ez a kormány visszafogná, hogy bárkinek lehetősége legyen diplomát vagy érettségit szerezni. Ne feledje, hogy a szakképzést úgy alakítottuk át, hogy további, közel 300 ezer fiatalnak van lehetősége a szakképzésben is végzettséget szerezni. A napokban publikálta az Eurostat a sorrendjét, a nyilvántartását, hogy egyes országokban 2015-ben mennyi volt a gimnáziumi képzésben és mennyi a szakképzésben részt vevők aránya. Az Eurostat adatai szerint 2013-15 között Magyarországon 3 százalékkal növekedett a beiskolázási adatok szerint a 14-18 év közötti gimnazisták aránya. A magyar statisztikák szerint 2010-17 között pedig 9 százalékkal nőtt a korosztályon belül a gimnáziumi képzésben részt vevők száma. De hadd idézzem önnek inkább az Eurostat adatát, mert önök jobban szeretik a brüsszeli statisztikákat hivatkozási alapként. Eszerint Magyarországon a harmadik legmagasabb az aránya a gimnáziumi képzésből beiskolázottak számának, Magyarország mögött van a gimnazisták arányában Franciaország, Anglia, Németország, az uniós átlag, Finnország vagy Ausztria. Mi a véleménye erről, tisztelt képviselő úr? Ön azt mondta, hogy Magyarországon túl magas a szakképzés aránya és túl kicsi a gimnazisták aránya. Akkor mit szól ön a német adatokhoz, ahol 20 százalékkal kevesebb az Eurostat szerint a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya? Ön esetleg, ha SPD-s politikus lenne, még inkább interpellálná a német minisztert, hogy Németországban miért nem érik el a magyar számokat a gimnáziumi beiratkozásnak az adatai? Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy elmondtam önnek, a gimnáziumi képzést igyekszünk az egyetemek előszobájává tenni, és az elmúlt években mind az érettségizettek, mind a felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek a száma és aránya nőtt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Megkérdezem képviselő urat, elfogadja‑e az államtitkár úr válaszát.
  • DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nem fogadom el a választ. Államtitkár úrnak ugyanakkor köszönöm, köszönöm, hogy egy újabb fejezetet olvasott fel a „nem mondhatom el az igazat” című készülő művéből, aminek számos fejezetét már láthattuk ‑ ez, kérem, teljesen az. Azt is nagyon köszönöm, hogy engem kérdez, hogy adjak tanácsot, de szeretném elmondani: ön államtitkára egy felelős kormánynak. Ha engem kérdez, szívesen megadom a választ, de akkor ön nem lesz államtitkár, merthogy akkor egy más kormány lesz; úgyhogy, kérem szépen, döntse el. Az interpelláció esetében, amikor én kérdezem önt, akkor önnek válaszolnia kell, és nem engem kérdezni. Egyébként az úgynevezett válaszában felsorolt tények között bántóan hiányzott az elmúlt hetek legnagyobb visszhangot kiváltó közoktatási publikációs eredménye, a 2015-ös PISA-felmérés eredménye, ami zuhanórepülést mutat. Tehát, elnök úr, a választ nem fogadom el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
  • ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja‑e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház a választ 111 igen szavazattal, 30 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: „Kizárva a jövőből?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára fog válaszolni. Megadom a képviselő úrnak a szót. Parancsoljon!
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi hónapokban számtalan alkalommal hallgattuk végig, hogy a CSOK kiterjesztése, annak rendszere hány tízezer magyar honfitársunkon segített, és én ezt nem akarom elvitatni, ennek nagyon örülök. Ugyanakkor számtalan alkalommal rávilágítottam arra, hogy a CSOK kiterjesztése jelesül a felső középosztálytól fölfelé tud segíteni érvényesülni. Én nem sajnálom senkitől a segítséget, de egyértelműnek látom, hogy azokat célozták meg vele, akik a legkevésbé szorulnak rá erre a konstrukcióra. Ugyanakkor Magyarországon egyértelmű lakhatási válság dúl, és nagyon sokan a több százezer kivándorolt közül azért választottak másik országban munkahelyet és az ottani relatíve magasabb fizetést, mert úgy érezték hazánkban, hogy az itteni bérszínvonal mellett családi segítség nélkül, önállóan elérhetetlen az önálló otthon. Tehát én most azokért szólalok itt meg, akik több százezren panellakásokban laknak, semmiféle kedvezményes lehetőséget nem kapnak azt illetően, hogy könnyebben szerezzenek otthont, tehát adott esetben bérlakásépítések tömegével, vagy ha felújítanák a lakásukat, ha lehet az ingatlanjukat bővíteni, akkor pedig bővítenék, ehhez kedvezményeket kaphatnának; a Jobbik álláspontja szerint, mondjuk, a CSOK kedvezményes hitelének kiterjesztésével egy olyan irányba, hogyha legalább egy energetikaiszint-ugrással jár az ingatlan tekintetében ez a fejlesztés, akkor az egész kedvezménytömeget kaphassák meg. Ezzel szemben azt látjuk, hogy Magyarországon a kedvezményezettek köre jelesül a gazdagabb társadalmi csoportokra szorítkozik, és nagyon sokan évtizedes távlatban nem látják azt a lehetőséget, hogy hogyan tegyenek szert egy saját ingatlanra. Szeretném kihangsúlyozni, hogy mindennek demográfiai vetülete is van, hiszen a vágyott gyermekek közül nagyon sokan azért nem jönnek, jöhetnek világra, mert egész egyszerűen nincs egy saját ingatlan, nincs egy saját élőhely, ahol a család el tudja kezdeni saját életét. Nálunk szerencsésebb helyzetben lévő nemzetgazdaságokban egy bér­la­kás­program erre is tökéletes lehetőséget nyújt. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a panelban élő magyar állampolgárok egész egyszerűen kimaradtak a szórásból és ennek a kormánynak a számításaiból, miközben még az amúgy pazarló módon elherdált uniós források egy része is bevonható lett volna a polgárok általi ingatlanfejlesztésekre felújítások céljából. Ugyanakkor ez a kormány volt az, amely meghúzta a vonalat, és pusztán a közintézmények fejlesztésére fordította ezeket az érkező forrásokat. Nem tette tehát lehetővé, hogy a nagyon alacsony bérszínvonal mellett élő magyar állampolgárok önerejükből legalább néminemű fejlesztést hajthassanak végre. Adódik tehát a kérdés: mit üzen ez a kormány a felső középosztálynál most jelen pillanatban lejjebb élő, ranglistán lejjebb található magyar állampolgárok számára? A mi fejünkben nincsen ranglista, de szemmel láthatóan az önök világában, dimenziójában van.A Jobbik bérlakásprogramja mindenkinek kedvez, mindenkinek lehetőséget nyújtana. Adódik a kérdés, hogy a „többiek” számára mit üzen a Fidesz-KDNP. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Szabó Zsolt államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialista kormányok leépítették a lakásépítési támogatásokat, hiszen megszüntették magát a szocpolt. A családok otthonteremtésére fordítható forrásmennyiség a 2010. évi költségvetésben nem érte el a 150 milliárdot, amíg az idén a kormány 211 milliárdot biztosít erre a célra, és a jövő évi büdzsé mintegy 226 milliárd forintot tartalmaz ugyanerre a célra. 2015. július 1-jétől került bevezetésre a családi otthonteremtési kedvezmény, 2016. szeptember 15-től pedig kedvezőbb feltételek kerültek kialakításra. A CSOK eddig több mint 60 ezer család lakáshoz jutását segítette elő 170 milliárd forint értékben. A családi házak és a társasházak energetikai korszerűsítésére közel 115 milliárd forint nullaszázalékos hitelkonstrukció áll rendelkezésre. Ebből csaknem 24 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg országszerte, a családi házak esetében ez maximum 10 millió forintot, a társasházi lakások esetében pedig maximum 7 millió forintot jelent. Kiemelt társadalompolitikai célnak tekinti a kormány a mintegy másfél millió ember életkörülményeinek javítását, 2020-ig 380 ezer panellakás felújítását tervezzük, ez közel 500 milliárd forint értékű forrást jelent. (14.20)Az említett támogatásokon felül 2014 őszén utoljára indított, jelenleg 29 milliárd forint összegnél tartó „Otthon melege” programot indított el a kormány, mintegy 140 ezer háztartást támogatva, és közel 25 milliárd forint közvetlenül hazai forrásból került beépítésre. A ’14-20-as időszakban lehetőség nyílik lakáscélú ingatlanok uniós forrásból történő energetikai korszerűsítésére ezen gazdaságélénkítő programcsomag keretében és a központi régiónak egy külön forráscsomag keretében, nulla százalék kamattal. A KEHOP 5-ös prioritás 3-as bekezdésében új megújulóenergiaforrás-alapú távhőtermelő létesítmények kialakítását biztosítjuk a régi elavult rendszerek helyett. A fejlesztésben mindösszesen mintegy 45 milliárd forint forrásból fognak megújulni ezek a létesítmények. Az intézkedéshez tartozó összes felhívás már megjelent, tényszerűen ennek utána lehet járni.Kedves képviselő úr, önök nemrég még úgy üdvözölték egymást, hogy „szebb jövőt!”. Miután ma már nap mint nap tagadják, hogy a korábbi önmaguk mit tett, sokak szerint indokolttá válna, ha azt mondanák egymásnak: szebb múltat! (Zaj a Jobbik padsoraiból. ‑ Z. Kárpát Dániel tapsol.)Ami az otthonteremtéssel kapcsolatos véleményüket illeti, én egyetlenegy dolgot szeretnék csak kérni önöktől. Ne nevezzék luxusnak a családi otthonteremtési program igénybevételét! A kedvezményt már több mint 60 ezer család vette igénybe eddig. Önök sok olyan, több gyereket vállaló, igyekvő, a pénzt élére állító családot vádolnak luxuskiadásokkal, akiket talán nem kellene. Teszik ezt csak azért, mert azok saját otthon akarnak és teremtenek is egyben. Értem én, hogy maguknak mindent felülír a balraát parancsa. De milyen nettó kommunista tempó ez? ‑ kérdezem. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Derültség, taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Közbeszólások a Jobbik padsoraiból. ‑ Rig Lajos: Ne hülyéskedj!)
  • ELNÖK: Viszonválaszra a képviselő úrnak megadom a szót. Parancsoljon!
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kezdtem örülni, hogy tényekről, számokról, Magyarország építéséről vitatkozhatunk, de a helyzet az, hogy a kocsmatempó a fideszes B-középből és államtitkár úrból is kirobbant, aki háromperces, szakmainak tűnő válaszát maximálisan lenullázta azzal az egyébként bolsevik típusú hőbörgéssel, amit itt előadott. (Balla Mihály: Ténnyel! Azzal a legerősebb ténnyel! ‑ Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Így van!) Egészen szánalmas!Egészen szánalmas a B-közép hörgése is, igen, természetesen az, de el kell hogy mondjuk, ha arról szeretnénk beszélni, amit ön válaszként előadott, hogy elhanyagolható összegeket fordítanak jelen pillanatban arra, hogy a tipikus magyar élethelyzeteket megélő családok helyzetét legalább egy kicsit megkönnyítsék. Elfelejt valamire választ adni. Egy átlagos budapesti fiatal 130-150 ezer forintos albérleti díjjal találkozik, egy kínálati oldalról nagyon szűkös lakáspiaccal, tulajdonképpen otthonteremtési problémák tömegével, és ahelyett, hogy ezekre megoldásokat találnánk pártok fölött álló módon közösen, ön ideállít a bolsevik típusú fröcsögésével. Szégyellje magát! Nem volt válasz, amit elfogadhatnék, de egész egyszerűen szavakat nem találok a stílusára. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Én is keresem a szavakat, most mindenesetre megkérdezem a tisztelt Házat, elfogadja‑e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)AHáz 111 igen szavazattal, 30 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Mi a jobb: egy­milliós adósság, vagy egymilliós segítség?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter úr képviseletében Aszódi Attila államtitkár úr fog válaszolni. Képviselő asszonyé a szó.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Orbán-kormány egyik legrosszabb, legkárosabb ötletéről, a paksi bővítésről csak egy dolog tudható biztosan: hogy a legalább 4000 milliárd forintos számla visszafizetése minden magyar családra egymillió forintos terhet ró. Az LMP-nek van egy sokkal okosabb ötlete, úgy is mondhatnánk: találtunk 4000 milliárd forintot a hazai lakásállomány modernizálására. A magyar emberek többsége magas energiaszámlájú, korszerűsítésre szoruló otthonban él, a családi költségvetésbe pedig még a legindokoltabb beruházások is nehezen férnek bele. Az LMP szakértői kiszámolták: ha a teljesen felesleges, orosz érdekű és korrupcióval átitatott paksi bővítésről a magyar állam lemond, akkor minden magyar háztartás számára biztosíthatunk egymillió forintnyi vissza nem térítendő támogatást az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésére, hőszigetelésre, a nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszer felújítására. Ha megvalósul, ez lehet Magyarország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programja.Szeretnénk, hogy minden magyar ember, minden magyar család kényelmes és korszerű otthonban élhessen, de ez a program többet ígér. Hazai modellkísérletek bizonyítják, hogy egy komplex energiahatékonysági korszerűsítés után egy átlagos lakás energiafogyasztása 40-50 százalékkal is csökkenhet. Ez tartósan 40-50 százalékkal alacsonyabb energiaszámlát jelent és hatalmas energiamegtakarítást. Azt a 4000 milliárd forintot, amit az Orbán-kormány az oroszoknak akar adni, mi inkább odaadnánk az embereknek, hogy a saját otthonuk korszerűsítésére fordíthassák. Így a szakértőink számításai szerint a lakossági energiaszektorban annyi energiát takarítunk meg, ami kiválthatja Paks II. felépítését. Mindenki jól jár. A magyar családok komfortosabb és értékesebb ingatlanban élhetik az életüket, alacsonyabb rezsivel, a magyar állam pedig megszabadul az atomenergia kockázatától, az atomhulladék kezelésének kiadásaitól és az egyoldalú orosz függéstől. Bónuszként pedig mindenütt munkát kapnak a helyi vállalkozások, élénkül a helyi gazdaság, azokon a településeken is, ahol eddig nem tudtak róla, hogy van helyi gazdaság, ahelyett, hogy a magyar adófizetők pénzéből az orosz gazdaságot élénkítenénk. Ez egy minden elemében végiggondolt, a jövőnek szóló ajánlat, amely új pályára állíthatja az országot. Államtitkár úr, arra szeretnék választ kapni, hogy az Orbán-kormány hajlandó‑e felülvizsgálni a Paks II.-vel kapcsolatos álláspontját, és helyette azt kitűzni, hogy minden magyar háztartás egymilliós támogatásban részesüljön az energiafogyasztás csökkentésére. Így nem tennének minden háztartásra egymilliós terhet a felesleges orosz atomerőmű felépítése érdekében. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP padsoraiból.)
  • ELNÖK: Államtitkár úré a válaszadás joga. Parancsoljon!
  • DR. ASZÓDI ATTILA, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt szeretném először is elmondani önnek, hogy nagyon sajnálatos az, ahogy az LMP soraiból újra és újra energetikai kérdésekben különböző kérdések és vélemények fogalmazódnak meg, amelyek arról tesznek tanúbizonyságot, hogy önök az energetikához nem értenek. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Sem!) Olyan dolgokat kevernek össze, amelyek nem tartoznak egymáshoz.Ön arról beszélt itt, hogy az ön véleménye szerint a lakások hőszigetelése kiválthatná a paksi új blokkok építését. Hadd mondjak önnek egy példát, amelyen keresztül talán megértheti, hogy miért hibás az ön alapfeltevése. Ha ebben az időben ön kimegy az utcára sétálni, vélhetően felvesz egy kabátot. A kabátot azért veszi fel, mert az hőszigetel. De az, hogy ön hőszigetel, nem befolyásolja, hogy az utcán a villamosok mennyi villamos energiát használnak, vagy éppen a közvilágítás mennyi áram felhasználásával működik. Ugyanígy van ez a házaknál is. Ma Magyarországon a háztartásainknak a zömét, nagyjából háromnegyedét földgáz segítségével fűtjük. Van még tűzifa-, egyéb tüzelőanyag-felhasználás, de alapjában véve földgáz segítségével fűtjük a háztartásokat.Nagyon fontos az energiatakarékosság és az energiahatékonyság, nagyon fontos, hogy a háztartások megújuljanak és a lehető legkevesebb fűtési energiát használják, de a hőszigetelése a házaknak nem fogja a villamosenergia-igényt csökkenteni, hiszen ahogy mondtam, földgázzal fűtjük a háztartásainkat. Vagyis a hőszigetelés földgáz-megtakarítást fog eredményezni. Tehát nem tudja kiváltani a Paks II. építését. A Mavir előrejelzése szerint 2030-ig 7000 megawattnyi új erőművi kapacitásra van szükség Magyarországon. Ebből a 7000 megawattból 2400 megawatt a Paks II., tehát önmagában még a Paks II. megépítése sem old meg minden villamos energetikai problémát. De a hőszigetelés nem alternatívája az erőműépítésnek, hiszen már most is erőműhiányos időszakban vagyunk, és a következő időszakban jelentős kapacitások fognak kiesni a villamosenergia-hálózatból, ezért szükség van új erőművek építésére.Egyébként ezt alátámasztja az, hogy az év elmúlt tíz hónapjában 2,65 százalékkal nőtt Magyarországon a villamosenergia-felhasználás.(14.30)Jelentős villamosenergiaigény-növekedési időszakban vagyunk, amit csak akkor tudunk biztonságosan megoldani, ha új erőművek épülnek. Nekünk az a célunk, hogy Magyarországon épüljenek ezek az erőművek. Nem az a célunk, mint önöknek, hogy külföldre menjenek ezek a kapacitások. Az ellátásbiztonságot, a fogyasztók, a lakosság és az ipar biztonságos energiaellátását és villamosenergia-ellátását az szolgálja, ha Magyarországon létesülnek erőművek.Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a levegőtisztaság védelme szempontjából hasznos lenne, ha minél több villamosenergia-alapú fűtés lenne Magyarországon. Vidéken komoly probléma, hogy téli időszakban szennyezett a levegő. Ha közvetlenül villannyal vagy hőszivattyúval fűtenénk a háztartásokat, az jelentősen javítaná a levegőtisztaságot, és így jelentősen javítaná a magyarok életkörülményeit.Azt gondolom, mindenki, aki felelősen gondolkodik az energetikáról, szükséges, hogy támogassa a Paks II.-projektet, mert ez biztosítja olcsón a villamos energiát a lakosságnak, az iparnak, a szolgáltató szektornak. Egyébként azt is megjegyzem, hogy Magyarországon a villamosenergia-felhasználásnak nagy­­jából egyharmada kerül felhasználásra a lakosságnál, az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások használják fel a maradék kétharmadot, tehát így sem avatkozna be úgy az átalakítás, ahogy ön azt javasolta. Kérem szépen a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Kérdezem képviselő asszonyt, hogy elfogadja‑e államtitkár úr válaszát.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): A választ nem fogadom el. Államtitkár úr, biztos, hogy még nagyon sokáig fogunk Paks II.-ről vitatkozni, egészen addig, amíg önök nem fognak elállni ettől a beruházástól. Ebben ne legyen önnek kétsége! Egyébként ön nagyon jól tudja, hogy energiaforradalom zajlik a világban, és sokkal inkább azokra a területekre fordítják a fejlesztéseket, mint a megújuló energiaipar. Magyarországnak is erre kellene koncentrálni. Gondolom, előbb-utóbb önök is be fogják látni, hogy Paks II. az évszázad egyik legrosszabb beruházása. 4000 milliárdról beszélünk, de tudjuk azt, hogy a nagyberuházásoknál, amit előzetesen letesznek az asztalra és kiszámítanak, annak általában a többszöröse valósul meg. Az pedig hihetetlen, mint amit Csepreghy államtitkár úr említett, hogy az orosz fél kötelezettséget vállalt arra, hogy ha ez a beruházás nem 4000 milliárd lesz, hanem több, akkor a többletet ők fogják vállalni. Na, azért én ezt az orosz félről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem tételezem fel. (Taps az LMP soraiból.)
  • ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja‑e államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház a választ 111 igen szavazattal, 15 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Gyopáros Alpár, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Milyen a befektetési környezet ma Magyarországon? Mit mutatnak a közelmúlt számai?” címmel. Képviselő úré a szó.
  • GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara néhány héttel ezelőtt jelentette meg friss felmérését arról, hogy hogyan értékelik a Magyarországon működő német cégek az üzleti környezetet. A vállalatvezetők válaszai szinte valamennyi kérdésben még derűlátóbbak voltak, mint az utolsó áprilisi felmérés során. A megkérdezett mintegy száz vállalat közel 70 százaléka (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) jónak tekinti a saját gazdasági helyzetét, ami a 2005 óta mért legmagasabb arány. Az igazgatók 52 százaléka mondta azt, hogy a következő 12 hónapban további javulásra számít, aminél magasabb hányadot a kamara még sohasem tapasztalt.A felmérésből az is kiderül, hogy a közeljövőben a magyarországi német vállalatok 56 százaléka tervezi beruházásai növelését, és 61 százalékuk létszámbővítést is tervez; mindkettő példátlan rekord. A német vállalatoknak a magyar nemzetgazdaság állapotáról, illetve a magyarországi üzleti környezetről kialakított képe kulcsfontosságú, hiszen hazánkban több mint 6 ezer ilyen vállalat működik, amelyek összesen mintegy 300 ezer embernek adnak munkát, és a Magyarországon jelen lévő külföldi működő­tőke-állomány közel egyharmada Németországból származik. Hogy ezek a cégek bővítést terveznek, azt is jelenti, hogy újabb magyar emberek kapnak majd náluk munkát, újabb magyar cégek erősödnek meg beszállítóikként vagy partnereikként, és együttesen jelentősen hozzájárulnak a magyar export és a magyar gazdaság növekedéséhez. Hogy csak a legfrissebb példát említsem, az Edelmann magyarországi leányvállalata 3,2 milliárd forint beruházással bővíti a zalaegerszegi csomagolóanyag-gyártó üzemének kapacitását, amivel száz új munkahelyet teremt.A Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta sokat tett azért, hogy a német vállalatok ilyen optimistán tekinthessenek a jövőbe, de a hangsúly mégsem a német cégeken van, hanem azon, hogy az ő Magyarországba vetett bizalmuk jó hír a magyar gazdaság növekedési pályájának fenntartása szempontjából, ami pedig jó hír minden magyar embernek.Tisztelt Államtitkár Úr! Minek köszönhető ez a kiváló történelmi eredmény, amihez foghatóra még sohasem volt példa? Milyen szerepe volt Magyarország Kormányának és a kormány által meghozott gazdaságélénkítő döntéseknek ezen eredmények eléréséhez? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Magyar Levente államtitkár úrnak. Parancsoljon!
  • MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ami a kormány szerepét illeti ezekben a sikerekben, azt kell hogy mondjam, a kormány szerepe meglehetősen szerény, hiszen a siker javát, a siker zömét a magyar emberek tudhatják magukénak. A magyar kormány csak megteremtette azt a feltételrendszert, amelyek között ki tudtak bontakozni ezek a gazdasági sikerek. De mégis lássuk be és fogadjuk el, hogy a magyar emberek a dolgos hétköznapok során teremtették meg azt a gazdasági teljesítményt, amelyről ezek a számok szólnak, tisztelt képviselő úr.Valóban meg tudom erősíteni, hogy a Magyarországon jelen lévő mintegy 6 ezer német vállalat körében elvégzett konjunktúrafelmérések még soha nem mutattak olyan pozitív eredményt, mint legutóbb. Ez azt jelenti, hogy ezek a vállalatok, amelyek mintegy 300 ezer magyar embernek, 300 ezer magyar családnak adnak megélhetést és munkát, elégedettek a hazai befektetési környezettel, és valóban, amennyiben újra döntést kellene hozniuk Magyarország mellett, megerősítik, hogy ezt a döntést újfent meghoznák, mi több, négyötödük tervez a jövőben szintén Magyarországon beruházni.Tisztelt Képviselő Úr! Én azt emelném ki mindezen adatok közül, hogy nem szabad elfelejtenünk, hogy milyen hatalmas utat tettünk meg az elmúlt években, hogy ezeket az eredményeket Magyarország, a magyar emberek fel tudják mutatni. Néhány számmal szeretném ezt illusztrálni, amelyek döbbenetesek, még akkor is, ha egészen pontosan emlékszünk arra, hogy milyen állapotban volt az ország és a gazdaság mindösszesen hét évvel ezelőtt. 2010-ben, tisztelt képviselő úr, tisztelt képviselő hölgyek és urak, a Magyar Befektetési Ügynökség által pozitívan lezárt és támogatásra ítélt projektek száma 6 darab volt, 2016-ban 71.2010-ben az új projektek által teremtett munkahelyek száma 1067 volt, mintegy 0,2 milliárd euró értékben, 2016-ban ez a szám 17 647, tehát mintegy 17-szerese a 2010-es adatnak. Ami a projektek értékét illeti, 16-szoros növekedésről tudunk beszélni, hiszen 3,2 milliárd, tehát majdnem 1000 milliárd forint értékű beruházásokról beszélhetünk.Ami rendkívül fontos, tisztelt képviselő úr, amellett, hogy a gazdasági versenyképességünk ilyen látványos és hallatlan mértékben megerősödött, köszönhetően Európa egyik legrugalmasabb munka törvénykönyvének, köszönhetően az alacsony és egyre csökkenő adó- és járulékterheknek, köszönhetően a fejlett infrastruktúrának, köszönhetően a K+F fejlesztések bőkezű támogatásának, köszönhetően a képzett és megfizethető munkaerőnek, emellett nagyon fontos megjegyezni azt, hogy a gazdasági versenyképességünk immáron kiegészült egyfajta biztonsági versenyképességgel és stabilitási versenyképességgel, ami az ezen beruházásokról szóló döntések során figyelembe vétetik a külföldi beruházók vagy akár a magyar vállalatok által.Nagyon egyszerű az összefüggés: egy olyan ország, amely megvédi önmagát a külső veszélyekkel szemben, egy olyan ország, amely nem engedi elharapózni a társadalmában azokat a feszültségeket, biztonsági tényezővé váló feszültségeket, amelyeket számos nyugat-európai országban látunk az illegális migráció következményeként, egy ilyen országban hosszú távon sokkal nagyobb lesz a bizalma a befektetőknek, mint az egyre instabilabbá és feszültebbé váló társadalmak körében. A stabilitási versenyképesség szintén nagyon fontos, tisztelt képviselő úr. Ma Magyarország adja Európa egyik legstabilabb politikai rendszerét, akár ha a környező országokat nézzük, akár ha közép-európai összehasonlításban nézzük ezt a kérdést, akár ha a nagy nyugat-európai országokra vetítjük ezt az összehasonlítást. Azt gondolom, ezek olyan eredmények, amelyekre egész Magyarország és a magyar nép (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) méltán büszke lehet. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)(14.40)
  • ELNÖK: Viszonválaszra Gyopáros Alpár képviselő úrnak adom meg ismét a szót.
  • GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszát természetesen elfogadom, különös tekintettel két körülményre. Két olyan tényező okán is elismerésre méltó a befektetői bizalom erősödése, amely a kormányzat munkáját dicséri. Az egyik a földrajzi tényező, hiszen érdemes elmondani ‑ éppen ma történik a 16 + 1-es közép-európai-kínai találkozó ‑, hogy úgy erősödnek és úgy javulnak az üzleti kereskedelmi kapcsolataink a hagyományos partnereinkkel, hogy közben a keleti és déli nyitás eredményének következtében a nem hagyományos kereskedelmi kapcsolatok is erősödnek. A másik pedig az időtényező. Csak egyetlenegy számot hadd mondjak: azok a számok, amelyeket említettem az interpellációban, hogy hogyan is néztek ki 2009-ben, hogy hogyan vélekedtek a német cégek a saját vállalatuk üzleti helyzetéről 2009-ben, 16 százalékuk nyilatkozott pozitívan, ez ma 68 százalék. Tisztelt Államtitkár Úr! Szívből gratulálok miniszter úr és a minisztérium munkatársainak a munkájához. Sok sikert kívánok a továbbiakban. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: „Hol tart az alapjogi biztos által a közfoglalkoztatásban feltárt rendszerszintű problémák megoldása?” címmel. (Dr. Legény Zsolt: Sehol!) A képviselő úr a másik képviselő urat kérdezte vagy pedig a belügyminisztert? (Gúr Nándor: A belügyminisztert. ‑ Dr. Legény Zsolt: A belügyminisztert.) Jó. Akkor legyen szíves, parancsoljon!
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A közfoglalkoztatási és a munkaügyi szervezetrendszer vizsgálata kapcsán Székely László alapjogi biztosként működésbeli és szabályozásbeli rendszerproblémák sokaságát tárta fel. A munkaerőpiacról vagy a munkaerőpiacra történő átjutás nehézségeit nemcsak véli, hanem valóságos alapokra is helyezi, megmutatja, a közfoglal­koz­tatotti programok tervezhetőségét ‑ vagy mondhatnám a másik oldalról: a bizonytalanságát ‑ meg­mutatja ez a vizsgálat. Nagyon sok kistelepülés van Magyarországon, nyilván ezt önök is tudják, és ezeken a településeken szinte nagyon sok helyen egyetlen foglalkoztatási lehetőségként a közfoglalkoztatás adatik meg az önkormányzatok részéről. Felértékelődik az önkormányzat, illetve a polgármester szerepe, és nemcsak hogy felértékelődik, hanem sokszor félre is értődik, merthogy azzá kívánják tenni ők maguk, akik kiszolgáltatott helyzetbe hozzák sokszor a közfoglalkoztatás keretei között foglalkoztatottakat. A vizsgálat a képzések fontosságára is utal. Arra is utal, hogy valójában az elsődleges munkaerőpiacra való jutás és a képzések szinkronitása mennyire van meg, vagy éppen az aszinkronitás milyen erős e tekintetben, vagy hogyan néz ki a munkaerőpiac elvonása a közfoglalkoztatásban való foglalkoztatás kapcsán az elsődleges munkaerőpiactól. De olyan anomáliákra is fényt mutat, azt is felderíti, hogy a munkaadót terheli a táppénz hozzájárulása; a közfoglalkoztatottnak, a közfoglalkoztatónak kell megfizetnie gyakorlatilag ezt a kiadást, miközben a táppénz idejére sem bérben, sem járulékban semmifajta támogatást nem lehet igényelni, a felelősség, a fizetési kötelem viszont áthárított.Az elsődleges kérdés nyilván a munkaerőpiacra való kijutás, e tekintetben hiányosságok sokaságát lehet említeni. Az egyik az, hogy aktív munkaerőpiaci hálózati eszközrendszer nem működik, ezt lerombolták az elmúlt években, a másik pedig, hogy az átmenet biztonságát az érintettnek és a családoknak nem adják meg, a közfoglalkoztatási képzési tervek pedig a munkaerőpiaci igényeket nem veszik figyelembe, sokszor l’art pour l’art alapúak. Hol tartanak ‑ ez a kérdés valójában ‑ a működési és a szabályozási rendszerproblémák feltárása tekintetében és annak kiküszöbölése vonatkozásában? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra Pogácsás Tibor államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
  • POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció elmondása, az interpelláció feltétele önmagában azt jelzi, hogy valahol a szíve mélyén a képviselő úr mégiscsak bízik a kormányban, hiszen az a vizsgálat, amelyre ön hivatkozik, november 20-án jelent meg az ombudsman honlapján, és a napokban érkezik vagy érkezett meg a Belügyminisztériumba. Nyilvánvaló, ha ön bízik abban, hogy ilyen gyors reakciót és ilyen gyors beavatkozást tud tenni a kormányzat az emberek érdekében, akkor ön bízik a kormányban, és ezt jól teszi, tisztelt képviselő úr. Jól teszi, hiszen az önök kormányzása alatt ebben az országban mindösszesen mintegy 3,7 millió foglalkoztatott volt, ma túl vagyunk a 4,7 millión. 741 ezerrel dolgoznak többen ebben az országban, mióta a Fidesz-KDNP kormányoz, és a munkanélküliség az időtől számolva, tehát 2010-től 60 százalékkal csökkent.A kormány meghirdette azt, hogy mindenki, aki munkát tud vállalni, mindenki, aki alkalmas arra, hogy munkából éljen, az munkához juthasson. Ennek egy eleme, a „Segély helyett munka” program egy eleme a közfoglalkoztatás, amelyről mindig elmondtuk és mindig elmondjuk, hogy ez egy átmeneti lehetőség, átmeneti adott esetben egy közfoglalkoztatott számára, és maga a közfoglalkoztatási rendszer is átmeneti. De a közfoglalkoztatás rendszere lehetővé tette azt, hogy azok az emberek, akik kiszorultak az elsődleges munkaerőpiacról, azok az emberek, akik évtizedek gazdaságpolitikai tévedései miatt olyan területeken laknak, ahol nincs más foglalkoztatási lehetőség, ott a közfoglalkoztatásban juthattak a közfoglalkoztatotti bérhez, nem segélyből kell a családjukat eltartani. Ráadásul ezek az emberek a szűkebb közösségüknek is megbecsült tagjaivá váltak, ráadásul ezek az emberek a saját önbecsülésüket is megkapták azáltal, hogy foglalkoztatják őket, hogy közösségben vannak, hogy folyamatosan dolgozhatnak. Természetesen, ahogy mondtam, ez egy átmeneti állapot, és bízunk abban, hogy minél többen kerülnek ki a közfoglalkoztatotti létszámból vissza a munkaerőpiacra. Ezt jelzi az is, hogy amíg 2016-ban 223 ezer fő közfoglalkoztatott volt, 2017-ben várhatóan 175 ezerre csökken a létszám, és 2020-ig ez a létszám 150 ezerre fog apadni. A közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedéséhez munkaerőpiaci képzésekkel járulunk hozzá, de ezen túlmenően segítséget adunk abban is, hogy a munkavállalás érdekében 120 nap fizetés nélküli szabadsággal, alkalmi munkával már ki tud menni a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatásból, nem veszíti el a közfoglalkoztatási jogosultságát. A közfoglalkoztatottakat álláskeresési célból munkaidő-kedvezmény illeti meg, egyszerűsített foglalkoztatás formájában részt vehetnek mezőgazdasági munkában, valamint megfelelő állásigény esetén nyílt munkaerőpiaci ajánlatokat is biztosít a közfoglalkoztatás esetében a munkaügyi kormányzat. A közfoglalkoztatott a versenyszférában történő elhelyezkedésére elhelyezkedési juttatásban részesülhet, és természetesen tovább folytatjuk a közfoglalkoztatásban alkalmazottaknak a képzési programokat is. Ezen túlmenően aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel, a foglalkoztatottak munkahelyének a megőrzésével is több mint 900 ezer embernek biztosítottuk azt, hogy ne veszítse el a munkáját. Úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy minden olyan lépést, amelyet az ország gazdasági helyzete megteremtett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), megtettünk a közfoglalkoztatottakért, és természetesen az ombudsmani jelentést megvizsgálva a megfelelő válaszokat meg fogjuk adni. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja‑e a választ. Parancsoljon!
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Nem, nem fogadom el ezt a választ. Azért nem fogadom el, mert a hátuk mögött lévő fideszes nyolc esztendő problémáit nem lehet visszamutogatással a helyére tenni. Nem, nem fogadom el ezt a választ, mert a kérdésemre nem válaszolt. Amikor azt mondom, hogy a táppénz idejére a bérhez vagy épp a járulékhoz semmifajta támogatást nem biztosítanak a munkaadóknak, akkor ön erről egyetlenegy árva hangot, kukkot nem mond. Nem fogadom el azért, mert az aktív foglalkoztatáspolitika tekintetében önök likvidáltak minden eszközt, ami az aktív foglalkoztatáspolitika színpadán jelen volt. Önök csak statisztikai alanyként néztek a közfoglalkoztatottakra. Önök a 2010-es 60 200 forintos nettóval szemben 47 ezer forintot kínáltak ne­kik, ma is 54 ezer forint ez a pénz, nyolc év elteltével. Önök a kiszolgáltatottság fenntartását, a bizonytalanság fokozását és a függőség megerősítését teszik. Szégyenletes, amit csinálnak, amit nyolc éven keresztül csináltak! És most is még visszahivatkozni akar? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Szégyen! Nem fogadom el. (Taps az MSZP soraiban.)(14.50)
  • ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja‑e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház a választ 103 igen szavazattal, 30 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez: „Folyamatosan csúszó támogatások, agyonszabályozott rendszer, gazdaellenes hozzáállás. Miért nem lehetünk normális ország?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára fog válaszolni. Parancsoljon, képviselő úr!
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A magyar mezőgazdaság számtalan problémája közül ma azokból szemezgetek, amelyek megoldásához még csak pluszforrás sem kellene, csupán tisztességes, hatékony és életszerű hozzáállás, legfőképpen önöktől. Nézzük, mi a helyzet a mezőgazdasági támogatások kifizetésével! Akit érint, az tudja, hogy a gazdák számára járó támogatások kifizetése évről évre csúszik. Ez visszatérő probléma. Pontosan ugyan nem ismert, hogy ezek a csúszások hány gazdálkodót érintenek, hiszen ez a szám attól függ, hogy éppen melyik minisztériumot kérdezem meg, de mindenesetre konkrét jelzések érkeztek hozzám arra vonatkozóan, hogy még 2016-os ökotámogatásokat sem kaptak meg az érintett gazdálkodók. Ugyancsak sokakat elkerül a támogatási előleg kifizetése. Aki például változásvezetést kér, az biztos lehet benne, hogy komoly csúszásokkal számolhat, január-április között sem valószínű, hogy megkapja a támogatását. Úgy tűnik tehát, hogy önöknél a változásvezetés valamiféle büntetést von maga után. Teljesen érthetetlen a gazdálkodók számára és számomra is, hogy a támogatási összeg 1-2 százalékát jelentő változás miatt miért kell fél évnél is tovább visszatartani a teljes támogatási összeget. Sok panasz érkezik hozzánk a hivatali kommunikáció problémáiról is. A megyei és országos ügyfélszolgálat gyakorlatilag semmiféle hasznos információt nem hajlandó szolgáltatni, ami az ügyintézés valós állapotára vonatkozna. A leggyakoribb válasz az, hogy az ön ügye intézés alatt van, nem tudjuk, mikor lesz eredmény. A döntés és a kifizetés határideje egyébként is semmiféle következménnyel nincs önökre, ha van is határidő, azt rendre és önkényesen meghosszabbíthatják bármikorra. Ráadásul a legfelháborítóbb az, hogy az ügyintéző gyakran jelzi is a panasztevőnek, hogy ugyan tehet panaszt, de annak semmiféle következménye nincs, legfeljebb az, hogy a kellemetlenkedő gazda ügyét még hátrébb sorolják. Aki levelet kap a hivataltól, tapasztalhatja, hogy gyakran tíz-húsz oldalas levelek közül kell kibogarászni azt a 8-12 sort, amire a gazdálkodónak érdemben válaszolnia kellene. A hivatal elektronikus rendszere is rendkívül bonyolult, még a számítógépes használattal rendelkezők is elakadnak rajta, képtelenek, hogy egy-egy mellékletet feltöltsenek vagy bármilyen kérdésre reagáljanak. Hangsúlyozom, hogy ez nem az ő hibájukból fakad. Ráadásul ezek a támogatások a magyar gazdálkodók tízezrei számára a gazdálkodás szerves részét képezik, ebből törlesztik a vállalkozási hitelük tőkéjét, ebből vennének gépeket, és fizetnék partneri számláikat is. Tehát nem arról van szó, hogy valamiféle bónuszt vagy extra kedvezményt kapnának önök­től, ez a gazdálkodás szerves része. Mindezek alapján szerintem joggal tesszük fel a kérdést, hogy mikor tesznek érdemi lépéseket, mikor fejezik be ezt a gazdaellenes magatartást, mikor leszünk a gazdák szempontjából is egy normális európai ország. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány célja, hogy lehetőség szerint mindennemű költségvetési kifizetés a Magyar Államkincstáron keresztül történjen. Ennek nyomán az intézmény feladatköre jelentősen bővült, miközben a közpénzügyi kifizetések és ellenőrzések továbbra is folyamatosan határidőben és magas szakmai színvonalon mennek végbe. Igaz ez a mezőgazdasági támogatásokra is, ahol a Kincstár 2017. november 24-ig mintegy 471,6 milliárd forint kifizetését teljesítette, ami 37,8 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakának összegét. A gazdálkodók érdekeit szolgálja többek között az előlegfizetés, aminek keretében idén már 24 jogcímen folyósít a Kincstár támogatást. A 2017. évi egységes kérelmek előlegfizetését a Kincstár a közösségi szabályozás által biztosítható leghamarabbi időpontban, 2017. október 16-án megkezdte, és 2017. november 24-ig több mint 157 ezer ügyfél mintegy 190,1 milliárd forint támogatáshoz jutott hozzá. Cáfolom továbbá, hogy ebben az évben nem lesz további kifizetés, ugyanis november 30-ig előlegfizetés keretében további támogatási összegek kerülnek folyósításra, decembertől pedig ütemezetten folytatódnak a kifizetések annak érdekében, hogy az arra jogosult gazdálkodók a közösségi szabályozás szerinti június 30-ai határidőt megelőzően a lehető leghamarabb hozzájussanak az őket megillető támogatásokhoz. A változásvezetési eljárással és a légi felvételekkel összefüggő kritikáját érintően tájékoztatom, hogy a légi felvételek aktualizálása az előírásokkal összhangban hároméves ciklusonként történik. Ugyanakkor minden ügyfélnek lehetősége van változásvezetési eljárás megindítására, ami semmilyen büntetést nem von maga után. A kérelmek feldolgozását követően az érintett gazdálkodók haladéktalanul megkapják a nekik jogosan járó támogatásokat. 2017-ben a Kincstár új eljárást vezetett be a változásvezetési kérelmek intézésében, ahol az alkalmazott ellenőrzés ‑ az ön állításával ellentétben ‑ már lehetővé teszi, hogy a területeken lehetőség nyíljon az előlegkifizetésre. Az ügyfélbarát eljárás hiányával kapcsolatban tájékoztatom, hogy mind a Magyar Államkincstár, mind pedig a megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálati munkatársai megadnak minden tőlük telhető segítséget a problémáikkal hozzájuk forduló gazdálkodóknak. Az ellenőrzési folyamat bizonyos fázisáról a hatályos jogszabályi előírások alapján az ügyfelek valóban nem kaphatnak részletekbe menő tájékoztatást, hiszen ezzel adott esetben az ellenőrzés eredményessége kerülne veszélybe, de ezen kívül a gazdálkodók bármikor és bármilyen kérdéssel vagy kéréssel fordulhatnak elsősorban a megyei kormányhivatali ügyfélszolgálatokhoz, és minden segítséget meg is kapnak. A banki igazolások használhatatlanságára irányuló észrevételét illetően jelzem, hogy a Kincstárhoz eljutott visszajelzések alapján a kiállított igazolások az ügyfelek hitelezési és faktorálási ügyleteihez a legtöbb esetben megfelelőek voltak. A hivatal elektronikus rendszerével kapcsolatos általános kritika teljesen megalapozatlan, amit a kérelmek és az elintézett ügyek száma is igazol. Ha csak a 2017-re vonatkozó egységes kérelmeket nézzük, 177 807 ügyfél nyújtotta be sikeresen a kérelmét. A vidékfejlesztési program intézkedéseire vonatkozóan több tízezer pályázó adott be sikeres kérelmet. Tisztelt Képviselő Úr! A kritikáját nem tudjuk elfogadni, a Kincstár magas színvonalon végzi a munkáját. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja‑e az államtitkár úr válaszát.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit értetlenül álltam az előtt, hogy államtitkár úr válaszolt, hiszen a feltett kérdéseimnek mintegy a negyede tartozik önhöz, de ez látszott a válaszból is, ahogy felolvasta ezeket, hiszen abszolút nem életszerű válaszokat kaptunk. Azt, hogy folyamatos és magas színvonalú a munka a Kincstárban, a gazdálkodók jelentős része sajnos még nem tapasztalja, s igenis büntetésként fogják fel azt, amikor 1-2 százalékot érintene az össztámogatásból az az ügy, ami vitát képez önök és a gazdálkodók között, és erre a teljes támogatási összeget visszatartják, akár gyakorlatszerűen fél évre is, de hát ez el is ismerte, csak azt mondta, hogy ez nem büntetés. Igenis büntetés! Ezek a gazdálkodók ez alatt a fél év alatt nem tudnak beruházni, nem tudják a hitelüket törleszteni, és nem tudják a jövő évi gazdálkodást sem elindítani, megtervezni. El tudja képzelni, államtitkár úr, hogy mi történne egy ilyen gazdaellenes rendszer működtetése során, mondjuk, Franciaországban? Kisebb forradalom törne ki az állam és a gazdák között. Nagyon örülhetnek annak, hogy a magyar gazdálkodók ilyen békésen tűrték ezt, de nagyon elegük van. Radikális változtatásra van szükség, hogy gazdabarátabb legyen a rendszer. Nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadja‑e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház a választ 106 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Határtalanul program ‑ az összetartozás egyik alapja” címmel. Képviselő asszonyé a szó. (15.00)
  • DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! 2010 októberében a tisztelt Ház határozatot fogadott el, amelynek értelmében a magyar iskolások legalább egy ízben életükben, iskoláskorukban állami támogatással eljuthatnak határon túli területekre, és cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar fiatal látogathat el Magyarországra. Ezzel indult útjára a Határtalanul!-program, amelynek köszönhetően 2013 óta már 200 ezer magyar diák utazott külhonba, illetve 12 ezer határon túli magyar diák kereshette fel az országot. A programban 1400 iskola 7. osztályos tanulója látogatta meg a külhoni vidékeket, illetve 9. évfolyamos középiskolás diákok közösen megvalósítható projekt keretében működhetnek együtt hasonló korú magyar társaikkal.(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)A kormány célja ezzel a programmal éppen az, hogy senki ne fejezhesse be iskolai tanulmányait anélkül, hogy életében legalább egyszer állami segítséggel személyesen szerezhessen tapasztalatot határon túli területeken arról, hogy hogyan élnek ott a magyarok, tömbben vagy szórványban, a Felvidéken, Vajdaságban, Erdélyben vagy éppenséggel Kárpátalján. A nemzeti összetartozás, a magyar-magyar személyes kapcsolatok megtapasztalása mellett ezeken a területeken meglátogathatják a magyar történelemből, művelődéstörténetből ismert nevezetes helyszíneket és földrajzot.Mindannyiunk közös érdeke, hogy ezek a kezdeményezések megvalósulhassanak. Magam mint kereszténydemokrata képviselő, úgy látom, hogy a Fidesz-KDNP-kormány és az országgyűlési képvi­selőink számára fontos, hogy a kettős állampolgárság mellett a személyes élményeken alapuló kapcsolat legyen az összetartozás alapja. A kormány ehhez ad segítséget pályázati támogatás formájában, amelyből elszámolható az utazás, a szállásköltség, az étkezés, a napidíj, a projektvezetők tiszteletdíja vagy éppen a múzeumi belépők költsége.A program céljaival teljes mértékben azonosulva kérdezem, tisztelt államtitkár úr, hogy melyek a programmal és a pályáztatással kapcsolatos eddigi tapasztalatok, és mekkora összeget fordít a kormány ebben az évben ennek a sikeres programnak a folytatására. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Soltész Miklós államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.
  • SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Valóban, a nemzetegyesítés és a nemzetépítés sok lépése történt meg az elmúlt évek során, nyilván nagyon fontos a külhoni magyar iskolák, magyar egyházak, illetve a kultúra támogatása. De a nemzetegyesítés része a Határtalanul!-program elindítása és kiterjesztése is.Nem volt ez mindig így, nem is gondolta mindig ezt minden kormány, hogy ilyen lépéseket kell tenni az elszakított területeken élő magyarság irányába. Gondoljunk csak vissza a 2004. december 5-i népszavazásra, amelynek sajnos szomorú évfordulója lesz hamarosan, amikor is Gyurcsány Ferenc irigységre alapozva még jobban szét akarta szakítani a nemzetrészeket. És sajnos most is vannak az Országgyűlésben olyan képviselők, akik ebben tevőlegesen is részt vettek. Ugyanúgy nem volt mindig így, amikor 2010-ben az ön által is említett, egyébként nagyon fontos döntést hoztunk, a kettős állampolgárságról szavaztunk. A jelenlegi ciklusban is vannak olyan képviselők, akik nemmel szavaztak: Gyurcsány Ferenc, valamint, mondjuk, Szanyi Tibor és Molnár Csaba, akik most az Európai Parlamentben nem a magyarság egyesítésével, hanem más idegenek behozatalával foglalkoznak az Európai Parlamentben, a Soros-terv végrehajtásával.Tartózkodott egyébként annak idején Oláh Lajos, Szabó Timea, és azt kell mondani, hogy külön szégyen volt annak idején az akkor még magát radikálisnak mondó párt viselkedése is. Hiszen Vona Gábor, Gyöngyösi Márton és Z. Kárpát Dániel nem is vettek részt a szavazáson, mert úgy gondolták, nem fontos nekik mindaz, amit a nemzet gondol. Hallom, hogy kiabál máris Szávay István. Szávay Istvánnak csak annyit szeretnék mondani, hogy az ön Facebook-oldalán a következő jelent meg a párt szolnoki elnökétől, Szotyori-Lázár Zoltántól. „Az erdélyi magyarság nagyobb része az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan megvehető egy marék üveggyönggyel. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt. Bármennyire is keserű kimondani ‑ mondta a jobbikos pártvezető ‑, nem érdemelték meg. Köreikben ugyanis még a magyarországinál is nagyobb mértékű az elhülyülésre hajlandóság.” Majd amikor az erdélyiek bocsánatkérésre szólították föl a jobbikos szolnoki pártelnököt, a következőt mondta: „Maguk odaát nem szent tehenek, akiket nem lehet kritizálni, hanem sajnos egy elbutulásra fokozottan hajlamos massza.” ‑ nyilat­kozta ezt a Jobbik egyik vezetője. (Balla György: Vona Gábor keresztfia.)Azért volt fontos talán erről is kicsit beszélni, mert az a sok tízezer gyermek és fiatal, 7. osztályosok vagy pedig a cserediákprogramban a 9. osztályos gimnazisták, szakiskolások, akik valóban az elmúlt évek során közel 200 ezren jutottak el a határon túlra, a Felvidékre vagy a Vajdaságba, a Délvidékre, Partiumba vagy Kárpátaljára, hála istennek, már nem ezt a szemléletet vallják, mint amit a parlamenti ellenzék vall. Ők, hála istennek, azt tapasztalják meg, hogy az ott élő magyarokért érdemes mindent megtenni, és megdöbbennek egyébként sokszor ők maguk is azon, hogy az 500, 600 vagy 1000 kilométeres távolság ellenére is magyar szót, magyar éneket hallanak, és azt hallják, amit tulajdonképpen itt, az anyaországban mindenkitől kellene hallaniuk.Éppen ezért, tisztelt képviselő asszony, teljesen természetes az, hogy a magyar kormány, a Fidesz-KDNP parlamenti szövetség a jövőben is fenn fogja tartani a Határtalanul!-programot, hiszen ennek eredményeképpen több mint 200 ezren több mint 8,7 milliárd forintból tudtak eljutni azokra a területekre, amikről beszéltünk. Bízom benne, hogy azok a hangok, amelyek az ellenzék részéről hallatszanak, a gyerekeket, fiatalokat nem fogják megzavarni. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadja‑e az államtitkári választ.
  • DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Igen, államtitkár úr, öröm volt hallani azt, amivel minden jó szándékú magyar ember világszerte egyetért, hogy kormányunk mennyire figyel a nemzetpolitikára, az összmagyarság sorsára. Hiszen a Határtalanul!-program, sok egyéb más támogatott projekttel együtt, nemzetpolitikánknak, a nemzetegyesítésnek szerves része. Talán sokan emlékszünk még azokra a szomorú tapasztalatokra, amelyek a rendszerváltoztatás hajnalán ismertté váltak és arról szóltak, hogy véletlenszerűen határon túli magyar területre került fiatalok csodálkozva néztek egymásra és kérdezték meg tanárukat, hogy vajon miért beszélnek itt magyarul az emberek.Ennek az időnek természetesen már vége. Sajnos, nem mondható el, hogy az európai döntéshozó politikusok nagy része tisztában van a helyzettel, és ugyanígy gondolkodik. Természetesen a válaszát elfogadom, kedves államtitkár úr, és kérem, hogy folytatódjék tovább ez és sok egyéb nemzetegyesítő program. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony az államtitkári választ elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Kónya Péter független képviselő interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Miért fél az Orbán-kormány az Európai Ügyészséggel való megerősített együttműködéstől?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Trócsányi László igazságügyi miniszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Völner Pál államtitkár úr válaszol. Képviselő úr, öné a szó.
  • KÓNYA PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 2017. október 5-én megszavazta a fideszes magyar képviselők szavazata nélkül a határokon átnyúló korrupciós és családi bűnesetek felgöngyölítését végző európai ügyészség létrehozását. Eddig 20 európai uniós tagállam, köztük a velünk szomszédos Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ausztria csatlakozott, illetve jelezte csatlakozását az úgynevezett megerősített együttműködéshez ezen ügyészséggel.(15.10)Az európai ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az Unió pénzügyeit, érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez. A csatlakozás a tagállamoknak önkéntes, ugyanakkor több európai uniós vezető politikus, köztük Vĕra Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is arról nyilatkozott, hogy azon tagországok, amelyek nem biztosítják az uniós kohéziós pénzek felhasználásának átláthatóságát, korrupciómentességét, a jog uralmának érvényesülését, a következő költségvetési ciklusban jelentős támogatásoktól eshetnek el. Miután a magyar kormány mind ez idáig nem jelezte Magyarország csatlakozását, illetve csatlakozási szándékát, határozati javaslatot nyújtottam be erről a parlamentnek, amelyet a parlament Európai ügyek bizottsága után 2017. november 14-én kormánypárti többségű szavazatokkal önök tárgysorozatba sem vettek. A tárgysorozatba-vételi vita során kormánypárti képviselőtársaim azzal érveltek és arra hivatkoztak, hogy egy esetleges csatlakozás során sérülhetne Magyarország szuverenitása, és mindez alkotmányos aggályokat vethet fel. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szervezet működése, mint például ahogy egy közös európai hadsereg létrehozása is, amit egyébként az Orbán-kormány is támogatna, felvethet ilyen kérdéseket, ugyanakkor a csatlakozó húsz tagállamot ez egyáltalán nem zavarja. Akkor minket miért is zavarna? Az úgynevezett gránitszilárdságú Alaptörvényt önök már számos alkalommal módosították. A vita során jeleztem, hogy ellenzéki képviselőtársaimmal készek vagyunk biztosítani a kétharmados többséget az Alaptörvény módosításához, ha csak ez lenne az akadálya annak, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséggel való együttműködéshez. Álságos tehát az Alaptörvényre hivatkozva elutasítani azt, hogy egy európai ügyészi szervezet ellenőrizhesse az európai adófizetők által befizetett összegek felhasználását, és visszaélések esetén eljárást indíthasson akkor, ha ezt a magyar ügyészség nem teszi meg. Egy olyan országban, ahol a kormánytagok és a kormánypárti képviselők nem érintettek korrupciós ügyekben, érdekük, hogy ne kerüljön rájuk a csalók szégyenbélyege (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ezért nyugodt szívvel engedik, hogy vizsgálódhasson náluk az európai ügyészség (Az elnök ismét csenget.), hiszen semmi takargatnivalójuk, félnivalójuk nincs.Kérdezem tehát, hogy miért fél az Orbán-kormány az európai ügyészséggel való megerősített együttműködéstől. Várom válaszát, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Völner Pár államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban: az Orbán-kormány nem fél semmitől, ami ebben a felvetésben szerepel. A magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, amelyek az európai ügyészség létrehozása mögött húzódtak, és amelyekre figyelemmel a lisszaboni szerződés elfogadásakor megteremtették a tagállamok egy ilyen szerv létrehozásának a lehetőségét. Mindvégig komoly szakmai munkával, konstruktívan vettünk részt ezeken a tárgyalásokon, és a jogbiztonság megőrzése mellett azt a célt tartottuk szem előtt, hogy a gyakorlatban jól működő és hatékony szervezet jöjjön létre.Ugyanakkor fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az európai ügyészség felállításával a tagállamok ‑ büntetőjogi szuverenitásuk és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva ‑ az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adnák át az Európai Uniónak. Ezért álláspontunk szerint a rendelethez való csatlakozás csak akkor fogadható el, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elve.Sajnos, a lefolytatott tárgyalások során, bár mindvégig kompromisszumkészségünkről tettünk tanúbizonyságot, nem az az eredmény született, amely tiszteletben tartotta volna ezeket a törekvéseket, és a jelenlegi feltételek mellett nem áll Magyarország érdekében, hogy részt vegyen a megerősített együttműködésben. Az európai ügyészséghez való csatlakozás esetleg szimbolikus, pláne politikai üzenete pedig nem írhatja felül azokat a szakmai szempontokat, amelyek a hatékony bűnüldözést, valamint az alkotmányossági és a közbiztonsági szempontokat tartják szem előtt. A magyar kormány az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az európai ügyészség létrehozásában, így a megerősített együttműködésben sem. Megjegyezném egyébként, hogy nincs egyedül az uniós tagállamok sorában, hiszen az Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Hollandia, Svédország, Málta, Lengyelország ugyanígy kimaradt ebből az együttműködésből. Tehát amikor rajtunk kérik ezt számon, talán meg kellene kérdezni a többi államot is, hogy milyen szempontok alapján jutottak el ehhez a döntéshez.Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy Magyarország lojális, és az együttműködés szellemében együtt fog működni a felálló európai ügyészséggel, továbbá az, hogy nem veszünk részt az ügyészség lét­re­hozásában, nem eredményezheti az Európai Unió pénzügyi érdekeit is sértő bűncselekmények el­le­ni küzdelem hazai színvonalának csökkenését. Hatóságaink a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is figyelmet for­dí­tanak olyan, már létező és tapasztalataink szerint is kiválóan működő európai ügynökségekkel, különösen az Eurojusttal folytatott együttműködésre, amely jelentőségének megtartása mellett a magyar kormány rendszerint kiáll az európai fórumokon. Nagyon örülök a képviselő úr jogállamiságot féltő hozzászólásának, ugyanakkor szóvá tenném, hogy ön 2017. november 7-én egy mai napig elérhető bejegyzést tett közzé közösségi oldalán, amelyben a bolsevik csőcselék 1917. novemberi, oroszországi puccsáról emlékezett meg. A poszt az alábbi sorokat tartalmazza: „Álmomban sem gondoltam, hogy 28 évvel a rendszerváltozás után az elfeledett múlton nosztalgiázva tekintek majd ki a Parlament ablakán, abban reménykedve, hogy egyszer csak felúszik a Dunán a magyar Auróra cirkáló.” Azt hiszem, egyetlenegy jóérzésű ember sem gondolta volna, hogy 28 évvel a rendszerváltás után egy országgyűlési képviselő nosztalgiával gondol vissza a kommunista diktatúrára, és arra vágyik, hogy egy bolsevik államcsíny megdöntse a magyar demokráciát.Tisztelt Képviselő Úr! Múlt szombaton emlékeztünk meg a szovjetek által kényszermunkára hurcolt sok százezer honfitársunkról, ön ezeknek az áldozatoknak az emlékét gyalázta meg ezzel a bejegyzéssel. Mélységesen elítéljük az ilyen megnyilvánulásokat, és itt az idő, hogy bocsánatot kérjen az elhurcoltak hozzátartozóitól. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Rétvári Bence: Így van! Most kérjél bocsánatot! Halljuk!)
  • ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja‑e az államtitkári választ. Öné a szó. (Dr. Rétvári Bence: Kérjél bocsánatot!)
  • KÓNYA PÉTER (független): Köszönöm. Természetesen nem fogadom el az államtitkár úr válaszát. Örülök neki, hogy ilyen figyelmesen olvassák a posztjaimat a Facebookon, csak akkor jó lenne, ha pontosan idéznék, és az egész szövegkörnyezetét, mert kiragadva önöktől is lehetne ilyeneket.De hogy az érdemi dolgokra válaszoljak, tisztelt képviselőtársaim, Polt Péter államügyész úr a napokban válaszolt nekem egy írásbeli kérdésemre, és eszerint az OLAF 34 esetben tett büntetőeljárási ajánlást korrupciós ügyek tekintetében 2010 és 2017 között. (Németh Szilárd István: Államügyész!), ehhez képest mindössze 9 ügy végződött vádemeléssel. Ez is mutatja, hogy egyébként sajnos az ügyész úr nem válaszolt arra a kérdésemre, hogy hány magyar állampolgár vagy civil szervezet tett egyébként feljelentést. Tudomásom szerint az ellenzéki pártok már több mint száz ügyben tettek feljelentést, mégsem indult semmilyen eljárás az európai uniós pénzek korrupciós ügyeinek elszámolása ügyében. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Annyit szeretnék elmondani, és utána befejezem (Az elnök ismét csenget.), hogy…
  • ELNÖK: Képviselő úr, lejárt az időkerete, nagyon sajnálom.
  • KÓNYA PÉTER (független): Be is fejeztem.
  • ELNÖK: Elfogadja‑e vagy nem a választ? Köszönöm szépen.
  • KÓNYA PÉTER (független): Nem fogadom el, hisz ha a képviselőtársaim (Az elnök kikapcsolja a mikrofonját.) nem fogadják el, akkor ők lesznek az élő korrupció.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 104 igen szavazattal, 24 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Miért nem készíti fel a kormány az országot az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodásra?” címmel. Képviselő asszony, öné a szó.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Sokadszorra fordulok Seszták miniszter úrhoz azzal a kérdéssel, hogy mi lesz a nemzeti éghajlatváltozási stratégia Országgyűlés általi megvitatásával. Idén tavasszal másodszor terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek a NÉS-t, mégsem tűztük napirendre. Ön mit gondol ennek az okairól? Az ország egyik környezetbiztonságot érintő stratégiai dokumentuma miért nem került még mindig a tisztelt Ház elé? Az ügy aktualitását pedig indokolni sem kell. Ferenc pápának a globális válság, benne az éghajlatváltozás átfogó okairól és megoldási lehetőségeiről szóló enciklikájának üzenetével e Ház falai között ismerkedhettük meg, többek között a köztársasági elnök úr közreműködésével. A világ több mint 15 ezer vezető tudósa a napokban szembesítette a Föld országainak vezetőit azokkal a környezeti problémákkal, amelyek rövid időn belül a minket éltető természetes ökoszisztémák és vele együtt népek, kultúrák vesztét, de legalábbis sorsuk visszafordíthatatlanul kedvezőtlen változását okozzák. (15.20)Az elmúlt 25 év adatait látva a baj még nagyobb, mint volt. És ez a diagnózis Magyarországra is igaz. A tudomány, a szakmai és civil szervezetek folyamatos figyelmeztetése hallatszik, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti életkilátásainkat. Ennek ellenére a kormány megszüntette a környezet- és természetvédelem kormányzati képviseletét, elszabotálja az éghajlatváltozási stratégia napirendre tűzését, és meg sem hallja az LMP megoldási javaslatait. Ezzel a magyar emberek jövőjét sodorja veszélybe.Államtitkár Úr! 2017 novemberében az ENSZ bonni klímacsúcs-konferenciáján 200 ország tárgyalt a párizsi megállapodás megvalósításának szabályairól. Jó lenne tudni, hogy Magyarország milyen mandátummal ment a tárgyalásokra, mit vállalunk az üvegházhatású gázok kibocsátása és az alkalmazkodás terén. Készítenek‑e értékelést annak tudatában, hogy a klímacsúcson közzétett elemzések szerint Magyarországot az alacsony klímavédelmi teljesítményű országok közé sorolták? Erre vajon választ ad‑e majd a NÉS? Nem gondolja, hogy az elmúlt évek egyes, a fenntarthatósággal és a klímaalkalmazkodással szembemenő, a Fidesz-KDNP-többség által áterőltetett törvénymódosításai ‑ például erdőtörvény, vízgazdálkodási törvény ‑ már most aláássák a NÉS céljait?A kormány ne feledje a felelősségét: az éghajlatváltozás várható hatásai tekintetében Magyarország a legsérülékenyebb országok közé tartozik. Várom megtisztelő válaszát.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Szabó Zsolt államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Bizonyára ön is tudja, hogy az éghajlat­vál­to­zá­si szakpolitika (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) az Európai Unióval kötött megállapodás 4. számú cikkelye alapján az EU és a tagországok közötti megosztott hatáskörök közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy például az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye ülés­szakán az EU-val egységesen, egy szereplőként tárgyalunk, és ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ma­gyarország a többi tagállammal közösen az ülés­sza­kot megelőzően alakítja ki az egységes uniós állás­pontot, és utána Magyarország is azt képviseli a tárgyalásokon.A bonni klímacsúcson, amit ön is kérdezett, az Európai Unión belül elsőként Magyarország által ratifikált párizsi megállapodás megvalósításának részletszabályozásáról volt szó és annak tartalmáról. Egyetértettünk az Európai Unió többi tagállamával abban, hogy a párizsi megállapodás által generált ked­vezőbb politikai hangulatot, vagyis az elkö­te­le­zett­ség vállalását továbbra is fönn kell tartanunk, és legkésőbb a 2018 decemberében megrendezendő úgy­nevezett COP 24-es találkozón azt el kell fogad­tat­ni. A megállapodás végrehajtásához elen­ged­he­tet­len a részletszabályok tartalmának megállapítása, ezek kidolgozása még folyamatban van, hang­sú­lyo­zom, európai uniós szinten.A nemzetközi fórumokon tett vállalásokat illető­en örömmel számolhatok be arról, hogy a 2020-ra tett kibocsátáscsökkentési céljainkat teljesíteni fog­juk, vagyis nagyobb mértékben csökkentjük az elő­írt­nál a szén-dioxid-kibocsátásunkat, és az Európai Unióra ez egyben ugyanúgy igaz.A nemzetközi jogban az ezt előíró szerződést, az úgynevezett kiotói jegyzőkönyv dohai módosítását Magyarország szintén elsőként ratifikálta ugyanúgy, ahogy a párizsi klímaegyezményt is elsőnek fogadtuk el. Ugyancsak elsőnek zártuk egyébként az Európai Unión belül a fokozott üvegházhatást kiváltó úgy­ne­ve­zett fluorgázok kibocsátáscsökkentésének mont­re­áli jegyzőkönyvét, és a kigali módosításokkal együtt ebben is élen járunk az Európai Unión belül.Az éghajlatváltozás várható hatásai tekintetében Magyarország valójában is a legsérülékenyebb or­szá­gok közé tartozik, ezért kiemelten foglalkozunk az alkalmazások adoptálásával. A KEOP I. prioritáson belül teljes egészében a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást tekintjük első számúnak. Itt az éves fejlesztési keret mintegy 380 milliárd forint, és a legfrissebb adatok szerint már 97 szerződéssel mintegy 333 milliárd forint felhasználásáról dön­töt­tünk.A LIFE-program, az EU környezetvédelmi prog­ramja 2014-től éghajlat-politikai alprogramként ki­bő­vült, amelynek adminisztrációs koordinációját tárcánk látja el, és itt is tartjuk azokat az előírásokat, amelyeket vállaltunk. A 2016-os pályázati év ered­mé­nyei alapján elindult az első magyar vezetésű éghajlat-politikai projekt. Ennek prioritása a klíma­változáshoz való alkalmazkodás, az extrém klima­tikus hatások kezelése, az erre való felkészülés.A 2015 decemberében elfogadott párizsi meg­álla­podásban foglaltakkal összhangban átdolgozott, úgy­nevezett második nemzeti éghajlatváltozási stra­té­giát ez év májusában benyújtottuk az Országgyűlés részére, a célok végrehajtása érdekében a doku­men­tum elfogadását követően cselekvési terv készül, ez már folyamatban van, amely az ellenőrzést és a nyo­mon követést is tartalmazni fogja. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadja‑e az állam­titkári választ. Öné a szó.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): A választ nem fogadom el, elnök úr. Rendre nem kapok választ, hogy mikor fogjuk itt az Országgyűlésben meg­tár­gyal­ni a nemzeti éghajlatváltozási stratégia átdol­go­zott változatát. Akárhányszor megkérdezem, önök mellébeszélnek. Több mint két éve a párizsi meg­álla­po­dás, a párizsi klímacsúcs előtt itt volt az első válto­zat az asztalon, önök visszavonták. Most benyúj­tották májusban, de itt fekszik valahol az asztalon. Miért nem kerül ide? Jó lenne tudni.Nagyon kevés az, hogy önök azt mondják, hogy Magyarország elsőként csatlakozott a ratifikáló or­szá­gok közé. Nem elég csak nemzetközi szinten, itt­hon kell tenni! Arra lenne nagyon nagy szükség, hogy az éghajlatváltozási stratégia rögzítse az alkal­maz­kodási és csökkentési feladatokat, de nem tu­dom, hogy még meddig kell erre várni.
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kép­vi­selő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják‑e azt. Kérem, szavaz­zanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen, 26 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Dunai Mónika, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erő­for­rá­sok miniszteréhez: „Milyen eszközökkel se­gítjük a nők munkaerőpiaci elhelyez­ke­dé­sét?” címmel. Képviselő asszony, öné a szó.
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nekünk a Fidesz-KDNP-ben a gyermek az első, folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon. Ehhez szükség van arra, hogy támogassuk a nőket abban, hogy minél könnyebben visszatérhessenek a munka világába a gyermekvállalás után. Ezért országszerte 67 Női Információs és Szolgáltató Központ ‑ vagyis Nő-Köz-Pont ‑ jön létre a nők munkaerőpiaci elhelyezkedésének elősegítésére. Ezek a „Nők a családban és a munkahelyen” című pályázat eredményeképp megalakuló centrumok helyi szinten, helyi eszközökkel, a helyi igényekre reagálva nyújtanak segítséget a nők rugalmas foglalkoztatásához, a munka és a magánélet összehangolásához, valamint a munkába való visszatéréshez a szülés után. A központokban az érdeklődők tájékozódhatnak a munkaerőpiaci lehetőségekről, kapcsolatba léphetnek a helyi munkaadókkal, továbbá a munkáltatóknak is lehetőségük lesz tájékozódniuk a munkaerőforrásokról. A centrumokban szerveznek majd a munkahelyi előrelépést, az önfoglalkoztatást, a karriertervezést vagy -módosítást segítő képzéseket, a munka és a magánélet összehangolását pedig például gyermekfelügyelet vagy pótnagyiszolgálat megszervezésével fogják támogatni. Kiemelt hangsúlyt kapnak a rugalmas foglalkoztatás eddig kevésbé ismert formái is, például a távmunka és a részmunka mellett a bedolgozás, a munkaerő-kölcsönzés vagy az alkalmi munka.Ez csak egy a számos segítség mellett, amikkel támogatjuk a nők visszatérését a gyermekvállalás után a munkaerőpiacra. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt szolgálja például a munkahelyvédelmi akcióterv, a bölcsődei rendszer fejlesztése és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása is. Ezeknek is köszönhető, hogy 2010 óta jelentősen javult a nők munkaerőpiaci helyzete.(15.30)A foglalkoztatási rátájuk a hét évvel ezelőtti 50,4 százalékról 2016-ra 61 százalékra emelkedett, a női munkanélküliség pedig 10,7 százalékról 4,8 százalékra csökkent. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, hogy milyen eszközökkel segítjük a nők munkaerőpiaci elhelyezkedését. A most létrejövő centrumok mennyi nőnek tudnak segíteni, hogy könnyebben találják meg a nekik legmegfelelőbb munkát? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Itt a parlamentben számtalan olyan törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, amely a nők helyzetét volt hivatott javítani akár a munkaerőpiacon, akár a gyermek gondozásában, ennek meg is vannak az eredményei, de emlékezhetünk, hogy milyen mélypontról kellett indulnunk 2010-ben. Ne feledjük el, hogy a szocialisták előtte elvették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, elvették az egy és két gyermeket nevelő családok adókedvezményét, csökkentették a három- és többgyermekesek adókedvezményét 60 százalékkal, a gyes idejét csökkentették egy évvel, három évről két évre, és még hosszan lehetne sorolni azokat a rezsinövelő, adónövelő és egyéb döntéseket, amelyekkel nehéz helyzetbe hozták a szocialisták a magyar családokat. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP munkája nyomán ‑ mint ahogy azt ön is jelezte, tisztelt képviselő asszony ‑ a magyar női foglalkoztatási ráta, foglalkoztatási szám jóval magasabb, mint valaha a rendszerváltás után, rekordot döntött Magyarországon a nők foglalkoztatása, és mindössze már csak pár tized százalékra van az Európai Unió foglalkoztatási rátájától. Ahogy azt ön is idézte, 2010-ben 50,2 százalék volt ez csak, tehát alig volt több, mint 50 százalék, mint a nők fele, most pedig már 61 százalék, sőt 61,1 százalék, és 0,5 százalékra van az uniós átlagtól. Ha azt nézzük, hogy milyen arányban növekedett azoknak a nőknek, asszonyoknak, édesanyáknak az aránya, akik a három éven aluli gyermeküket nevelik, és közben munkát is tudnak találni, az ő arányuk 15 százalékos növekedést mutat. Ha azt nézzük, hogy ez mekkora volt abszolút számban, azt láthatjuk, hogy 2010-ben 27 600 édesanya tudott a gyermekvállalás mellett dolgozni, most ez 31 600-ra emelkedett. Ha pedig ennek a kiegészítőjét, az ellentettjét, a munkanélküliségi adatokat nézzük, akkor pedig elmondhatjuk, hogy a nők munkanélkülisége megfeleződött Magyarországon, a felére csökkent, 208 ezerről 106 ezer főre csökkent, tehát több mint 100 ezerrel csökkent, a felére csökkent a nőknek a munkanélkülisége. Hasonlítsuk ezt össze az európai uniós átlaggal! Az Európai Unióban 7,7 százalék volt szeptemberben a nők munkanélküliségi rátája, Magyarországon ennél jóval kevesebb, 4,6; az Unióban 7,7, nálunk 4,6, közel 3 százalékkal jobban állunk, mint az Unióban. És az is fontos, hogy mindeközben a nők és férfiak közötti bérkülönbség is csökkent, méghozzá a legnagyobb mértékben Litvánia után, tehát a második legnagyobb mértékben csökkent az uniós országokon belül, itt 4,4 százalékos férfi-nő bérkülönbség-csökkenésről beszélhetünk, ez is mind-mind igyekszik a nők hátrányát leküzdeni. Mik voltak az eszközök, amelyekkel sikerült ezt elérni? A legeredményesebb a családi adókedvezmény, a családi típusú adózási rendszer, amely körülbelül a családoknak a 95 százaléka számára elérhető és nyújt kedvezményt, ennek a kiterjesztése a járulékokra is pedig az alacsonyabb jövedelmű családoknak volt egy nagyon nagy előrelépés. A gyed extrával a tavalyi évben 69 ezer szülő tudott élni, ez is mind segítette azoknak a pozitív számoknak az alakulását, amelyeket a képviselő asszony is idézett. 42 ezer szülő tudott munkába állni gyermeke egyéves kora után, és 26 ezren részesültek több gyermek után is ellátásban, ezek mind-mind a gyed extrának a különböző intézkedései. És a hallgatói gyedet is közel ezren tudták igénybe venni, magyarul: az egyetemi éveik beszámítottak úgy, mintha az munkaidő lett volna. A gyermekek napközbeni ellátására létrehoztunk új bölcsődei formákat: a minibölcsődét, a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét, amelyek rugalmasak és alkalmazkodnak a családok igényeihez; nem a családoknak kell a jogszabályhoz alkalmazkodniuk, hanem a jogszabály alkalmazkodik a magyar családokhoz. Ahogy ön is kezdte, nekünk a gyerek az első (Az elnök csenget.), éppen ezért a gyerekekhez és a családokhoz igyekszünk mérni a támogatásokat is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő asszonyt, elfogadja‑e az államtitkári választ. Öné a szó.
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Ahhoz, hogy Magyarországon tovább növekedjen a gyermekvállalási kedv, ahhoz minden segítséget meg kell hogy adjunk a családoknak, a gyermeket nevelő édesapáknak és édesanyáknak egyaránt. Ennek érdekében az idén Magyarország már majdnem az 5 százalékát fordítja a nemzeti össztermékének családtámogatásra, a következő évben pedig ez már el is éri az 5 százalékot. Erre nagyon kevés példa van, sőt nincs is példa a világban, a legfejlettebb európai országok is körülbelül a felét fordítják családtámogatásra. Mindazok az eszközök, amelyeket az államtitkár úr elmondott, azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon az édesanyák nem is hogy hamarabb, hanem a saját döntésüknek megfelelően abban az időben és ütemben térhessenek vissza a munka világába (Az elnök csenget.), amikor a család közös megbeszélés alapján erre igényt tart. Tisztelettel köszönöm a válaszát, és elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony az államtitkári választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Harangozó Tamás, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Szemétügyek. Avagy képesek lesznek‑e végre elfogadható szinten biztosítani a hulladékelszállítást?” címmel. Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó.
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Választókerületemben, Tolna megyében az emberek hétről hétre kénytelenek szembesülni az önök által kreált központosított hulladékgazdálkodási rendszer teljes csődjével. Szekszárdon és környékén hetek óta akadozik, sőt lényegében leállt a hulladékszállítás, mindezt a források és eszközök hiányában az önkormányzatok kénytelenek tétlenül szemlélni. Mielőtt az államtitkár tagadná a helyzet súlyosságát, szó szerint idézek a helyi szolgáltató honlapján olvasható közleményből: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az elmaradt szállítási feladatainkat pótoljuk, és mihamarabb visszaállítsuk az eddigi, megszokott és jogosan elvárt szolgáltatási színvonalat.” Számtalan alkalommal figyelmeztettük önöket, hogy katasztrofális következményekkel járhat az a rom­bolás, amit a hulladékgazdálkodásban véghez vittek. Nemcsak mi, ellenzéki politikusok, hanem a települési önkormányzatok vezetői is kétségbeesetten üzentek számtalan alkalommal. Minden érintett szereplő látta, csak valamilyen oknál fogva a kormány nem akarja észrevenni, hogy az államosítás káoszba dönti ezt a közszolgáltatást ‑ teszem hozzá: is. Amiről beszéltünk, sajnos bekövetkezett: az államosított rendszer összefogására hivatott, az önök szakmai irányítása alatt álló NHKV Zrt. teljes kudarcot vallott, még a díjbeszedésre is alkalmatlannak bizonyult, az egyéb szervezési feladatokról már nem is beszélve. Késve, illetve összevissza számláznak, ez egyfelől rendkívül sok bosszúságot okoz a sokszor több negyedéves összevont számlát kézhez kapó polgároknak, másfelől a hulladékgazdálkodás egész rendszerének finanszírozását aláássa. Nincs elég pénz tankolni és szervizeltetni a szemétszállító autókat sem, nem tudnak időben fizetni a közszolgáltatást ténylegesen nyújtó cégeknek, amelyek mára már a tartalékaikat is felélték, nemegyszer hitelből gazdálkodnak. Önök olyan, érdemi feladatellátásra alkalmatlan, pénznyelő gigaszervezetet hoztak létre, mint az oktatásban a tanárok és szülők által utált KLIK vagy a tűzoltók és kéményseprők esetében az OKF. Kérdezem az államtitkár urat, mikor vetnek végre véget ezeknek az áldatlan állapotoknak. Mikor látják be, hogy az államosítás és az önök által életre hívott gigaszervezet kudarcot vallott? Hajlandóak‑e korrigálni hibás intézkedésüket, megszüntetni a két éve működésképtelen NHKV Zrt.-t, és újraszervezni a hulladékgazdálkodás rendszerét? Mikor állhat végre helyre a szemétszállítás rendje Tolna megyében és az egész országban? Várom a válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Szabó Zsolt államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy felhozta ezt a témát itt, a Magyar Országgyűlésben. Nekem egy történet jut erről az egészről az eszembe, és nagy tisztelettel erre emlékeztetném önt. Nem is olyan régen, 2010-ben egy vidéki szocialista polgármesterjelölt óriásplakátjain néhány adat jelent meg, ezzel próbálta a választóit félrevezetni. Téma volt benne a szemétszállítás díja, a város adóssága, a város polgármestere szerint ezekről valótlan állítások szerepeltek ezen a plakáton, a vízdíj kapcsán pedig maga a képviselőjelölt úr kénytelen volt elismerni, hogy nem valósak azok a számok.(15.40)Talán még emlékszik erre a képviselő úr, hiszen Harangozó Tamásnak hívták, aki akkor jelöltként elindult ezen a választáson.És akkor hadd mondjak néhány tényt a hulladékgazdálkodással, a hulladékszállítással kapcsolatosan! A közszolgálati rendszer átalakításának célja, hogy fenntartható és hosszú távon fenntartható, magas színvonalú szolgáltatás jöjjön létre. Ne felejtsük el, hogy a 2020-as célszámok az Európai Unión belül 2025-re és 2030-ra sokkal szigorúbbak lesznek. A jelenlegi rendszerrel, ami volt a korábbiakban, ennek nem tudtunk volna megfelelni. Célunk, hogy a rezsicsökkentés eredményét megőrizzük, és a lakosságot ne terheljük többletkiadással, továbbá ezeket az új előírásokat tudjuk tartani, és a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét nagymértékben tudjuk csökkenteni úgy, hogy a hulladékgazdálkodásban lévő gazdasági előnyök kiaknázására is sor kerüljön. A központi koordinációt lehetővé teszi, hogy hatékony feladatellátással maga az NHKV szervezze ezt a folyamatot, akár a fejlesztéseket, akár a működést illetően. A működést azonban a helyi közszolgáltatók végzik a továbbiakban is. Folyamatosan biztosítjuk az eddig elvárt finanszírozási lehetőségeket, és próbáljuk úgy fenntartani a hulladékgazdálkodást, hogy az egységes rendszer megfeleljen az új előírásoknak. Az említett honlapon megjelent szöveg hátterét az NHKV kivizsgálta; a közszolgáltatónak jelenleg esedékes követelése az NHKV-val szemben nincs. Szolgáltatásidíj-megállapítás van folyamatban, de a közszolgáltató további problémát ezzel kapcsolatban nem jelzett. A fentiekkel összhangban az NHKV a jövőben is mindent meg fog tenni azért ‑ a lakosság érdekeinek szem előtt tartása mellett ‑, hogy javítsa az ön térségében is a közszolgáltatás színvonalát. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e az államtitkári választ. Öné a szó.
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! A lőtéri kutyát nem érdekli a maga személyeskedése és mellébeszélése! Legalábbis azokat az embereket biztos nem, akiknek a háza előtt ott áll napokig és hetekig a szemét! Érti egyáltalán, hogy miről beszél, amikor itt hablatyol? (Moraj a kormányzó pártok padsoraiból, közbeszólások ugyanonnan: Jaj!) Nem arról van szó….
  • ELNÖK: Képviselő úr, szíveskedjen megválogatni a szavait!
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Ez már az, elnök úr! Ez már az! Még egyszer mondom: az emberek háza előtt áll a szemét hetekig, napokig. (Folyamatos, nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.)Mindennek az az oka, hogy önök létrehozták ezt a szervezetet, amelyik nem ad pénzt a cégeknek, hogy ellássák a feladatot. A Szekszárd környéki szolgáltató nem tudja elvinni megszervizeltetni a szemétszállító autóit ‑ miközben ön mosolyog ‑, mert kivéreztetik, tönkreteszik ezeket a cégeket. És a nap végén azok az állampolgárok fizetik a számlát, akiknek önök heti vagy többhavi vagy több negyedéves számlával kedveskedtek a nyár végén, és kaptak majdnem szívrohamot, mert nem tudták kifizetni. (Folyamatos közbeszólások.) Nincs miért mosolyogni, államtitkár úr! A válasza pedig elfogadhatatlan, ahogy ez a helyzet is és a válasza is. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 100 igen szavazattal, 26 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez: „Mikorra várható érdemi intézkedés az állatvédelem terén, avagy mellébeszélés helyett most már a tettek beszéljenek!” címmel. Egyed Zsolt képviselő urat illeti a szó.
  • EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt években egyre hangosabb a hazai média, és egyre nagyobb figyelmet szentelnek az állatvédelem hiányosságainak, ami dicséretes, de kevés. Az utóbbi időben sorra kerülnek elő olyan ügyek, ahol brutálisan kínoznak, bántalmaznak állatokat, legfőképpen az ember legjobb barátját, a kutyát. Nem kell bemutatnom a deteki esetet szerintem senkinek sem, ahol az alpolgármester fia és annak barátja baseballütővel pusztítottak el egy kutyát, amit videóra is vettek. Mindkét fiú büntetését felfüggesztették egy évre, azaz nem kellett börtönbe vonulniuk. A másik brutális ügy, amelyről értesültem, Miskolc Kilián-lakótelep parkjában történt, ahol elmondások szerint a kihelyezett mérgek szedik a négylábú áldozatokat. Utólag a terület fideszes önkormányzati képviselője jelezte, hogy az ott elszaporodott patkányok miatt a városgazda rágcsálóirtást végzett a parkban, és elvileg a sűrű tuják tövében helyezték el a mérgeket. Erről viszont az ott élő lakosság semmilyen tájékoztatást nem kapott, noha a parkban az állatok mellett gyerekek is játszanak. A pontot az i-re Fülöp kutya elszomorító esete tette fel. Borzalmas körülmények között tartották, még az állatmentőket is megdöbbentette a látvány, amely a helyszínen fogadta őket. A kutya rövid láncra kötve feküdt egy vashordóban, feje a felismerhetetlenségig eltorzult a nyaka köré tekert szoros zsinór miatt. Ennek ellenére a bíróság ‑ teljes körű bizonyítási eljárás lefolytatása miatt ‑ szakértő kirendelését látta indokoltnak, így a tárgyalást november 29-én folytatják, mi pedig kíváncsian és bizakodva várjuk az eredményes ítéletet. Ez mind-mind egyenként is borzasztóan felháborító, és megerősít abban a munkámban, hogy még szigorúbb büntetést kell kiróni az állatkínzókra, amit szigorúan be is kell tartani és tartatni. Igaz, ez idáig nem túl sok eredménnyel, hiszen önök teljes mellszélességgel az állatkínzók mellett állnak mindaddig, ameddig nem történik pozitív változás, nem hajlandóak megfogadni a jobbító javaslatainkat. Évről évre nem tesz ugyanis semmit a kormány az állatvédelem ügyében. Látszatintézkedések mennek végbe, és semmitmondó válaszokat kapok, pedig higgyék el, ez nemcsak a Jobbik álláspontja, hanem azoké az embereké is, akik nap mint nap életeket mentenek, nem sajnálva időt, pénzt és energiát, amit befektetnek a bajba jutott állatok mentésére. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezném, hogy mit tett a kormány az állatkínzás visszaszorítása érdekében. Mikorra várható a Btk. azon részének módosítása, ami az állatkínzás szigorítására vonatkozik? Mikor fogják elismerni és megfelelően segíteni az állatvédelemmel foglalkozók munkáját? És mikor fogják megteremteni a forrásokat ahhoz, hogy ezek az emberek, akik állati életeket mentenek, normális körülmények között tudják végezni a munkájukat? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Zsigó Róbert államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által elmondottakkal ellentétben a kormány kiemelt figyelmet fordít az állatvédelem területére. Ezt bizonyítják mindazon intézkedések, amelyeket korábban már több alkalommal ismertettem önnel. Emlékeztetőül engedje meg, hogy röviden felidézzem az elmúlt években tett legfőbb intézkedéseinket.Számos szemléletformáló programot indítottunk az elmúlt időszakban a felelős állattartás népszerűsítésére, többek között az örökbefogadás és az ivartalanítás jelentőségének kihangsúlyozására. Emellett az állatvédelem fontosságát hirdető, illetve az állatok tartásával kapcsolatos tájékoztató kiadványok megjelentetésével, valamint a menhelyi kutyák ivartalanítási programjának támogatásával is konkrét érdemi lépéseket tettünk és teszünk a továbbiakban is az állatok védelme érdekében. Mindezek mellett újfent említést érdemel, hogy az állatvédelem ügyét pénzügyi források biztosításával is segítjük. Az elmúlt években különböző pályázatok útján közel 3 milliárd forintot juttattunk el a természet- és állatvédő szervezetekhez, az állatjóléti támogatás keretösszege pedig csak a tavalyi esztendőben 29,7 milliárd forint volt. Emellett a jövő évtől több mint 50 millió forintra növeljük az állatvédelem-támogatás előirányzat keretösszegét, amely 100 százalékban állatvédelmi célokra fordítható, nevezetesen az állatmenhelyek és ebrendészeti telepek korszerűsítésére, a menhelyi kutyák ivartalanítására, illetve a szemléletformálásra. A fontosabb jogszabály-módosítások közül kiemelném az ebek kötelező csipezésének bevezetését, aminek köszönhetően, ahogy egyébként ez a képviselő úr számára is ismert, jelentősen csökkent a kóbor kutyák száma, ugyanakkor örömteli módon jelentősen növekedett az új gazdához kerülő kutyák aránya. Tisztelt Ház! A Földművelésügyi Minisztérium nagyra becsüli az állatvédelemmel foglalkozó civilek munkáját. Áldozatos munkájuk támogatása mellett kikérjük és figyelembe is vesszük véleményüket e területet érintő jogszabály-módosítások során, illetve azzal kapcsolatban is, hogy mire költsük az állatvédelem támogatására rendelkezésre álló forrásokat. (15.50)Minden, valóban az állatok védelmén dolgozó szervezet javaslataira nyitottak vagyunk, viszont az állatvédelmet csak pénzforrásnak tekintő szervezetekkel szemben hatékonyan fellépünk, mint ahogy tette ezt a Nébih a sárospataki menhely áldatlan állapotának felszámolása során.Engedje meg, képviselő úr, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy az állatok bántalmazása nem szorítható vissza kizárólag hangzatos jogszabály-módosító javaslatokkal, a Btk.-szigorítás szükségességének hajtogatásával. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a hatósági statisztikák azt bizonyítják, hogy már most is Európa egyik legszigorúbb bírósági ítélkezési gyakorlata alakult ki Magyarországon. Örvendetesnek tartom, hogy az állatvédelem egyre inkább a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerül, és egyre többen állnak ezen nemes ügy mellé. Ez is azt bizonyítja, hogy a kormány szemléletformálás területén végzett munkája, a civilek támogatása és a következetes jogalkalmazás eredményre vezetnek. Ennek megfelelően folytatni fogjuk azt a munkát, amit az állatkínzások visszaszorítása, az állatok védelmének megerősítése érdekében teszünk.Tisztelt Képviselő Úr! Mindannyian tudjuk, tapasztaljuk, hogy a Jobbik pénzért és hatalomért mindenre hajlandó (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), de kérem, hogy az állatvédelem területét ne tegyék a pártpolitikai csatározások színterévé. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadja‑e az államtitkári választ. Öné a szó.
  • EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen ezt a választ nem tudom elfogadni, ugyanis nem válaszolt. Államtitkár úr, lehet, hogy önök elindítottak 3 milliárd forintot valahova, de az sajnos nem érkezett meg az állatvédőkhöz, mint ebben az országban olyan sok más minden, ez is kézen-közön valahol eltűnt.A másik dolog: kérem, ne hivatkozzon arra, hogy önök mindent megtesznek az állatvédelemért, hiszen ma délelőtt az Igazságügyi bizottságban a Btk.-t módosító javaslataimat az ön frakciótársai leszavazták, azért, mert nem tartották érdemesnek arra, hogy az állatkínzók megkapják a megfelelő büntetésüket. Innentől kezdve én úgy gondolom, tisztelt államtitkár úr, hogy önök a mellébeszélés nagymesterei, teszik ezt ugyanúgy az állatvédelemben, mint az élet minden más területén. És most, hogy egy ékes példát hozzak ide: önök gyakorlatilag egy valós problémából nem tesznek mást, ami egy tényleg fennálló probléma, mint hogy egy öregemberrel riogatják Magyarország lakosságát. Ezt teszik önök kormányzás helyett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ez az önök politikája…
  • ELNÖK: Képviselő úr, a válaszát várom.
  • EGYED ZSOLT (Jobbik): …semmi más. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 104 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet és Ikotity István, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Hol tart az Ivóvízminőség-javító Program EU források bevonásával történő végrehajtása; mivel magyarázható, hogy még mindig nem zárult le, sőt egyre több a lakossági panasz és a megfelelő szolgáltatáshoz szükséges forrásigény?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Szabó Zsolt államtitkár úr válaszol. Képviselő úr, öné a szó.
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ivóvízhez való jog az élethez és az emberi méltósághoz való joghoz kapcsolódik. 2010-ben a víz világnapján az Európai Unió megerősítette, hogy valamennyi államnak kötelessége a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés biztosítása, amely víznek rendelkezésre kell állnia, továbbá fizikailag elérhetőnek, megfizethetőnek és elfogadhatónak kell lennie. Magyarország e téren hosszú évtizedekig élenjáró volt, és az állampolgárok ehhez való jogát az Alaptörvény is elismeri, mégis, mintha az utóbbi években az egészségesivóvíz-szolgáltatásban bizonytalanságok és új keletű problémák mutatkoznának, dacára a hangzatos, bár a végrehajtást tekintve folyamatosan halasztott programoknak és a jelentős EU-források bevonásának. Magyarország az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv alapján korábban országos ivóvízminőség-javító programot indított. Azóta sok év telt el, a határidők lejártak. A Fidesz immár harmadik ciklusban is felelőse az előrehaladásnak, de az eredetileg kitűzött célt mégsem érték el, a megvalósítás számos sebből vérzik, miközben már tovább kellene haladni az infrastruktúra halaszthatatlan rekonstrukciós feladata irányába. Még ahol nagy nehezen be is fejezték a sok milliárdos korszerűsítéseket, ott sem mindig zajlik minden tökéletesen, gondok vannak az új vízminőség körül akár technológiai, akár biológiai szempontból ‑ Szeged, Hortobágy, Makó, Szentes vagy akár Baja és környéke. Az NFM tájékoztatása szerint is az ivóvízminőség-javító projektek kapcsán országosan 32 projektnél összesen 46 esetben állapítottak meg szabálytalanságot. Önkormányzati és víziközmű-szakemberek panaszkodnak a megvalósítás, a tenderek, alkalmazott technológiák, a közbeszerzésben kiválasztott cégek és a műszaki átvétel és ellenőrzés nem­meg­felelőségéről. A lakosság pedig arról, hogy a fejlesztések végére nem színes, szagos, zavaros, élvezhetetlen vízre vágytak, de azt kapták, és sok helyen a megfelelő szolgáltatás helyett zacskós, lajtos vízzel kell beérniük. Kérdésem: hogyan folyik és hol áll az EU-for­rások által támogatott ivóvízminőség-javító beruházások végrehajtása és ellenőrzése, a hibákat elkövetők számonkérése? Ki és miből fedezi a szükséges korrekciót, pótlólagos fejlesztések költségeit? Megállapították‑e bármely kivitelező felelősségét? Mi a következménye a szabálytalanságoknak? Az EU az ivóvízminőség-javítás támogatásának feltételéül szabta, hogy a kiépített rendszerek 30 éves élettartama alatt a díjak fedezzék a szükséges pótlásokat, fenntartható legyen a rendszer. Ezt a lehetőséget azonban a díjképzés jelenlegi szabályozása és a működtetők gyakori kényszerhelyzete veszélyezteti. Ezzel a feladattal mi lesz? Várom államtitkár úr válaszát.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Szabó Zsolt államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ivóvízminőség-javítás nemzeti ügy, és a nemzeti kormány pedig elkötelezett ennek megfelelően annak a végrehajtásában és a beruházások támogatása mellett. Az a célunk, hogy Magyarország minden települése jó minőségű ivóvízzel legyen ellátva. A kérdés is olyan érzékeny, hogy a sokakat érintő ügy miatt én azért óvatosságot kérnék, hiszen bármit mondanak a tanácsadók, azért az nem teljes információ, ami itt az előbb az ön kérdésében elhangzott, és ha megengedi, akkor néhány szakmai célt és tényeket szeretnék önnek megfogalmazni. A 2014-2020 közti időszak, az úgynevezett KEHOP energiahatékonysági operatív program keretein belül mintegy 264 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek azonban az EU operatív program előírásai alapján mintegy 20 százaléka lehet csak a rekonstrukcióra költhető, a többi az teljesen új eszközök beszerzésére. Most először olyan jellegű pályázati kiírásra is sor került, ahol nem egyedi ivóvízellátó rendszerek, hanem térségi integrált ellátórendszerek mintegy 30 milliárd forint értékben jönnének létre, és ezeknek az ellenőrzésére, amik korábban történtek, és a mostani projektek ellenőrzésére helyszíni ellenőrzési terv készül. Amennyiben az irányító hatóság egy projekt kapcsán olyan információkhoz jut, hogy a tényállás tisztázása szükséges, úgy rendkívüli helyszíni ellenőrzést rendel el, és ha az ellenőrzés során további intézkedésre okot adó körülmény merül föl, akkor szabálytalansági eljárást indít. A szükséges korrekciók és pótlólagos fejlesztések kapcsán ki kell emelni azonban, hogy a jogszabályi kötelezettség alapján az ellátásért felelős köteles gondoskodni a víziközmű-fejlesztés útján a víziköz­mű-szolgáltatás folyamatos biztosításáról, fenntartásáról.A víziközmű-infrastruktúra hosszú távú fenntarthatósága érdekében a kormány egy stratégiai lépésre szánta el magát, és 2018-ban a költségvetési törvényben úgynevezett állami rekonstrukciós alapot hozott létre, amit nyilván a jövőt illetően tovább kell fejlesztenünk.(16.00)A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak nem feladata a kivitelezés és a kivitelezői felelősség vizsgálata. A garanciális igényeket a kedvezményezett társulás jogosult érvényesíteni minden esetben. Vitás kérdések esetében a polgári jog szabályai alapján járhatnak el.Az irányító hatóság nyomon követi magának a programoknak a pénzügyi és szakmai előrehaladását, és utólagosan is megteszi ezt. Különös tekintettel a mérföldkövek teljesítésére, az eredményeket megküldi minden esetben az Európai Uniónak, és az EU-előírásoknak megfelelően jár el. Minden esetben, amikor egy szabálytalansági eljárás szabálytalanság megállapításával zárul le, a kedvezményezettel szemben szabunk ki pénzügyi korrekciót. Mivel a támogató szervezet vele áll jogviszonyban, attól függetlenül, hogy a szabálytalanságot esetleg más szereplő követi el, például kivitelezői vagy mérnöki hibából ered, a cselekményhez és annak a mulasztásához kapcsolódik, ebben minden esetben együttműködünk magával a víziközmű-társulással, segítjük a kedvezményezett felelősségének kialakítását, és segítjük azt, hogy a pénzügyi korrekciók behajtásra kerüljenek. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e az államtitkári választ. Öné a szó.
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! Azt jeleztem az interpellációmban, hogy 32 projektből 46 esetben állapítottak meg szabálytalanságot, illetve 19 esetben ‑ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium válaszából kiderült ‑ intézkedést írtak elő szabálytalanság jogkövetkezményeként, 30 esetben pénzügyi korrekciót szabtak ki.Államtitkár úr, a kérdéseim között az is szerepel, hogy a kivitelező felelősségét megállapítják-e. Egyáltalán nyilvánvalóan van, akivel szerződést kötöttek, annak van kivizsgálási felelőssége, de mivel nem egyedi esetek jelennek meg, hanem általánosan elmondható, és nagyon gyakran felfedezhető az, hogy a kivitelezők között is azonosság van, ezért vártam a válaszában azt, hogy milyen módon vizsgálja ezt a minisztérium. Azt gondolom, hogy ha a minisztérium tudja, hogy mit csinál az egyik kéz, és tudja, hogy mit csinál a másik, egy összehangolt munka eredményeképpen az egész ország jobban járna, ha ezeket a folyamatokat ellenőriznék. Erre kérem, és mivel erre nem adott választ, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps az LMP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 38 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! 16 óra 3 perc van. Az interpellációk tárgyalásának végére értünk, az azonnali kérdések tárgyalásával folytatjuk munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Háromszáztizennégy nem elég?” címmel. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonyt illeti a szó.
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Miniszterelnök Úr! Az erőszak, a bántalmazás lehet‑e a mindennapjaink része? Lehet‑e az egyénnek, a közösségnek, a hatalomnak sze­met hunynia az erőszak, a bántalmazás felett? Önök szerint igen. A családon belüli erőszak maradjon családon, kapun belül. Önök szerint ez így van jól. Az erőszak a hatalom napi szintű alkalmazásáról, érvényesítéséről szól. Azt jelenti, hogy a tulajdonom vagy, azt csinálok veled, amit akarok.Magyarország 2014 márciusában írta alá az Európai Tanács egyezményét, az isztambuli egyezményt. A magyar jogrendbe emelése, ratifikálása máig nem történt meg. Az elmúlt években már több verziót és időpontot hallhattunk az egyezmény ratifikálására. Önök végig hazudtak. Két hete a mindentudó Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke azt mondta: amíg fideszes többségű parlament működik Magyarországon, addig esélytelen, hogy az egyezmény átmenjen a Házon, soha nem fognak olyan egyezményt támogatni, ami a hagyományos családmodellt támadja. Nem értjük, hogy az isztambuli egyezményhez hogy jön a hagyományos családmodell, hacsak nem az önök fejében összeköti az, hogy a pénz számolva, az asszony verve jó. (Moraj a kormánypárti padsorokban.)A gyilkosságok több mint 40 százaléka családban történik. A nők 20 százaléka volt már áldozata szexuális erőszaknak, a nők több mint 20 százaléka ellen kíséreltek meg nemi erőszakot. Az édesanyák ellen elkövetett bántalmazások elszenvedői a családban felnövő gyerekek. Több százezerre tehető a bántalmazott gyermekek száma ma Magyarországon. Évente több mint 20 gyermeket vernek agyon a szülei, legtöbb esetben az édesapja. A megismert adatok alapján, 2014-16 között 314 nő vesztette életét, és több mint 50 gyermek. Minek kell még történnie, miniszterelnök úr?Miniszterelnök Úr! Világos választ várok. Ön az áldozatok vagy a bűnözők pártján áll? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Miniszterelnök úr, öné a szó.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy azzal kezdjem, hogy a magyar kormány határozottan elutasítja a nők elleni erőszak valamennyi formáját, és elkötelezett a bántalmazás felszámolása mellett. Éppen ezért az Országgyűlés 2013-ban jelentős mértékben szigorította a családon belüli erőszakra vonatkozó büntetési tételeket, és önálló tényállássá tette a kapcsolati erőszakot.Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a törvény szigorúan bünteti a nőkkel szembeni erőszak minden válfaját. Sokkal szigorúbban, mint az alatt a 8 év alatt, amikor önök voltak kormányon. Meg kell tehát említenem, hogy önök 8 évig kormányon voltak, nem tették meg a szigorításokat. Mi ezeket megtettük, és most ön bennünket támad. Szerintem ez nem fair. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő asszonynak.
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Miniszterelnök úr, nem válaszolt a kérdésemre. Eggyel nem lett kevesebb az áldozatok száma. Miniszterelnök Úr! Ön nézett már olyan asszonynak a szemébe, akit agyba-főbe vert a férje? Ön nézett már olyan gyermeknek a szemébe, akit az apja agyba-főbe vert? Tudja, miniszterelnök úr, én már néztem ilyen embernek a szemébe, és minden egyes alkalommal egy kicsit meghaltam. Tudja, miniszterelnök úr, az a hímnemű lény, aki a gyengébbet bántja, a nőt vagy a gyermeket, az nem nevezhető férfinak. Tudja, minek lehet nevezni? Egy féregnek. A férget pedig el szoktuk taposni, bárkiről legyen szó. És miniszterelnök úr, még egyszer felszólítom: ön az áldozatok vagy a bűnelkövetők pártján áll? Egyetleneggyel nem lett kevesebb a meghalt gyermekek és nők száma Magyarországon! Hiába változott a törvény!Követeljük az isztambuli egyezmény ratifikálását, és ha azt mondja, miniszterelnök úr, hogy ezt nem, akkor ön a bűnelkövetők pártján áll. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. Miniszterelnök úr, öné a szó.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném emlékeztetni képviselőtársamat, hogy a magyar és az európai kultúra egyaránt a nők tiszteletére épít. Örülök, hogy most ezt a kérdést ön előhozta, mert szeretném önt emlékeztetni arra, hogy jelen pillanatban az illegális bevándorlással migránsok milliói érkeznek Európába, akik nem tisztelik a nőket, és nem riadnak vissza az erőszaktól.Ha tehát ön valóban az erőszak (Zaj, közbeszólások. ‑ Az elnök csenget.) ellen van, és hozzám hasonló módon az áldozatok oldalára kíván állni, akkor kérem, nyújtson segítséget, hogy Magyarországot megvédhessük. Nyújtson segítséget a kormánynak abban, hogy a migrációval szemben Magyarországot és Európát megvédhessük; így tehetjük a legtöbbet ma a nőkkel szembeni erőszak megakadályozása érdekében. Köszönöm a figyelmét. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Vona Gábor, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Bénaság vagy tisztesség?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.
  • VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Talán ez az utolsó alkalom, hogy ebben a ciklusban, ebben a formában kérdezhetem önt. Úgyhogy én úgy döntöttem, hogy most nem fogom kellemetlen kérdésekkel faggatni sem bankszámlákról, sem strómanokról, sem ellopott pénzekről nem fogom kérdezni, hanem csupán egyetlenegy kötelességére szeretném figyelmeztetni a miniszterelnök urat, ez pedig egy olyan dolog, ami minden európai országban természetes és normális. Ez pedig az, hogy az aktuális kormányfő az ellenzék legerősebb pártjának miniszterelnök-jelöltjével a választások előtt tart egy vitát. Ez minden európai országban normális és természetes, és jelenleg Magyarországon ez azt jelenti, miniszterelnök úr, hogy önnek és nekem kell egy vitát tartanunk a választópolgárok előtt. (Derültség a kormánypárti padsorokban. ‑ Egy hang a Fidesz padsoraiból: Micsoda önbizalom! ‑ Az elnök csenget.)(16.10)Ha miniszterelnök úr azért menekül most már jó ideje ez elől a vita elől, mert attól tart, hogy ezen vita során a már említett kellemetlen kérdésekkel kívánom önt sarokba szorítani, akkor szeretném megnyugtatni miniszterelnök urat: miniszterelnök úr, téved, én nem kívánok ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, kizárólag Magyarország jelenéről és jövőjéről szeretnék beszélni, megmutatni azt, hogy kinek milyen ajánlata van a magyar emberek számára 2018 után.Talán ön is emlékszik, miniszterelnök úr, hogy 15 évvel ezelőtt ön meghívott a személyes polgári körébe engem. Én ott töltöttem egy évet, aztán kiléptem ebből a polgári körből, de ott és akkor én egy olyan embert ismertem meg önben, aki nem fut el a kihívások elől, és nem menekül el a viták elől. Most azzal a reménnyel fordulok önhöz, hogy az az Orbán Viktor, akit ott megismertem, az talán még valahol, nagyon mélyen ott szunnyad önben, és ezért kérem, hogy fogadja el ezt a kihívást, mert higgye el, ez a vita nem az én érdekem, miniszterelnök úr, nem is az ön érdeke, ez Magyarország érdeke. A magyar emberek megérdemlik azt, hogy megismerjék a két esélyes pártnak a programját, és megismerjék a két esélyes miniszterelnök-jelöltnek az ajánlatát a magyar választópolgárok számára döntésük előtt, 2018-ban. Én nyitott vagyok erre a vitára, és tisztelettel kérem, önt, miniszterelnök úr, hogy legyen ön is nyitott rá. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársam, 26 alkalommal vitáztunk itt, látom, most pótvizsgára jelentkezik. Megfontoljuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak.
  • VONA GÁBOR (Jobbik): Hát, nagyon sajnálom, miniszterelnök úr, hogy ön továbbra is menekül. (Derültség a kormánypártok soraiból.) Minthogy már a vége felé tartunk, azt is hadd mondjam el, hogy azt is nagyon sajnálom, hogy az elmúlt időszakban az én kérdéseimre ön rendszeresen sértegetéssel és gúnyolódással válaszolt, higgye el, miniszterelnök úr, ez nem méltó egy kormányfőhöz. Én azt tudom önnek mondani, miniszterelnök úr, hogy ha esetleg ez megnyugtatja önt, ön nem tud engem megsérteni. Ön belőlem már csupán egyetlenegy érzést tud kiváltani, ez az érzés pedig nem más, mint a szánalom érzése. Én szánom önt, ahogy foggal és körömmel kapaszkodik a hatalmába, én szánom önt azért, hogy sportszerű eszközök híján már csak aljas eszközökkel tud küzdeni, és szánom önt azért, mert egy ifjú, fiatal, lánglelkű demokratából egy kiégett és méltóságát veszített despota lett, miniszterelnök úr. Ezért fog veszíteni 2018-ban. És tudja, mi fog önnek a legjobban fájni? Nem az, hogy visszavesszük a lopott vagyont, és odaadjuk az embereknek majd, ez is fájni fog; a legjobban az fog fájni, hogy amit ön elmulasztott, bár lehetősége lett volna rá, azt mi meg fogjuk tenni: fel fogjuk emelni Magyarországot magyar szívvel, józan ésszel és tiszta szívvel, ön pedig végig fogja nézni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. Miniszterelnök úr, öné a szó.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Szerencse, hogy nem sérteget ‑ mert milyen lenne, ha sértegetne? (Derültség a kormánypártok soraiban.) Viszont amikor önt hallgatom, akkor leginkább Fülig Jimmy híres mondása jut eszembe, aki azt mondta: uralkodni könnyű, csak trónhoz jusson az ember ebben a nagy tolongásban. Sok sikert kívánok az ellenzéki oldalon folyó küzdelmekhez! (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett, Demeter Márta és Hadházy Ákos, az LMP képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Miért nem zavarja a kormányt a valóság?” címmel. Szél Bernadett képviselő asszonyt illeti a szó.
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én most az egyszülős családok nevében fordulok önhöz. Bizonyára ön is tudja, hogy minden ötödik magyar család egyszülős család, és azt is tudja, hogy több mint félmillió gyermek egyszülős családokban cseperedik fel, és azt is tudja, hogy 350 ezer magyar család van olyan helyzetben, 95 százalékban az édesanyák, akik egyedül nevelik a gyermekeiket. Úgy látom, hogy önök, miközben a családokról beszéltek, egyáltalán nem ragadtak meg minden lehetőséget, hogy ezeknek a családoknak segítsenek, és arra szeretném felhívni az ön figyelmét, hogy nincs mire várni. Ugyanis a szegénységi kockázat ezekben a családokban pontosan akkora, mint a sokgyermekes családokban, a nagycsaládokban, és azt gondolom, hogy egyetlenegy magyar miniszterelnök sem válogathat család és család között, mindenkin segíteni kell. A következő a helyzet: jelenleg ezek a családok 13 700 forintot kapnak családi pótlékként. A Lehet Más a Politika azt javasolta első lépésben, hogy 45 százalékkal, 20 ezer forintra emeljék meg a családi pótlékot ezeknek a családoknak, és én azt is szeretném az ön figyelmébe ajánlani, hogy ez körülbelül nulladik segítség lenne. Volt egy javaslat, ami korábban már a KDNP segítségével ‑ hogy ilyen PC-n fogalmazzak ‑ átment, én azt javasoltam, hogy a bölcsődei várakozási sorban kerüljenek előre az egyszülős családok gyermekei, könnyebben jussanak be bölcsődébe, logikus, hogy miért. A helyzet az, hogy akkor a bizottsági ülésen Harrach Péter azt mondta, hogy nem rossz ötlet, de attól tart, hogy a családok majd papíron jól elválnak azért, hogy a gyermek bejusson bölcsődébe. Na, ezek szerint sikerült meggyőzni Harrach Pétert arról, hogy a magyar családok nem ilyen elvetemültek, ugyanis a KDNP sajátjaként nyújtotta be ezt az LMP-s javaslatot, és most ez törvényjavaslatként működik.Én most azért fordulok önhöz, mert lehet, hogy önre is hasonló hatással leszek, mint Harrach Péterre, és meg fogja emelni ön ‑ vagy ahogy ön fogalmazni szokott: ön megemeli ‑ azt a 13 700 forintot 20 ezer forintra. Én azt gondolom, hogy ez első lépésben nagyon sokat tudna jelenteni ezeknek a családoknak. Miniszterelnök úr, kérem, foglaljon egyértelműen állást: támogatja‑e ezt a növelést vagy nem? (Taps az LMP soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr!
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Ha jól értettem, tisztelt képviselő asszony, mint az egyik ellenzéki párt vezetője, azt kéri, hogy emeljük meg a családi pótlékot. Ezt mondta, ugye? (Dr. Szél Bernadett: Igen.) Igen. A kormány azt a filozófiát követi, hogy minden családtámogatási formát hajlandó emelni, és jelentősen emelni, amely munkához kötött. Ezen az úton fogunk haladni a jövőben is. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Képviselő asszony, viszonválaszra öné a szó.
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Akkor ezt egy nemnek veszem, de akkor próbálkozom másik irányból, mert a helyzet az ‑ nem értem, hogy önök min nevetnek ‑, hogy ezeknek a családoknak nem annyira vicces a helyzete, nem kívánom önöknek, hogy megtapasztalják, hogy ezek a családok min mennek keresztül, és tudják, én azokkal vagyok, akiknek nincsen oka nevetni ebben az országban. A tartásdíjak, miniszterelnök úr. Nagyon sok esetben a tartásdíjak nem érkeznek időben, vagy ha megérkeznek, akkor sokkal kisebb összegek érkeznek meg, mint ahogy az a valóságban járna ezeknek az édesanyáknak, kisebb esetben az édesapáknak. Az a helyzet, hogy a mi javaslatunkban az szerepel, hogy a NAV segítségével állapítsák meg a valós tartásdíjat, amennyiben pedig késik a tartásdíj, akkor az úgynevezett megelőlegezett tartásdíj, tehát amikor az állam segít ezeknek a családoknak, az a gyermek tankötelezettségének a végéig járjon, és emellett a mostani 14 250 forintos maximumot 60 ezer forintra megemeljük. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A tartásdíj egyértelműen munkához kötődik, támogatja‑e ön vagy sem azt, hogy ezeknek a családoknak a sorsa könnyebb legyen azzal, hogy a tartásdíjak rendszerében egy ilyen progresszív változást idézünk elő, vagyis hozzásegítjük ezeket a zömében édesanyákat ahhoz, hogy valós pénzeket kapjanak a gyermekük neveléséhez segítségül?
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg miniszterelnök urat. Öné a szó, miniszterelnök úr.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Igen, képvi­selő asszony, a kormány minden olyan javaslatot támogat, amely a tartásdíj egyszerűsítéséről, korrekt és fairré alakításáról szól, nyugodtan terjessze elő a javaslatát. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Budai Gyula, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a legfőbb ügyészhez: „Várható‑e a nyomozás meghosszabbítása Magyarország történetének legnagyobb korrupciós botrányában?” címmel. Budai Gyula képviselő urat illeti a szó.
  • BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága a héten tárgyalja az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 4-es metróval kapcsolatos csalássorozatáról szóló jelentését. Az OLAF-jelentés alapján a négyesmetró-beruházás egyharmadát, 166 milliárd forintot elloptak, elcsaltak. Az OLAF által kifogásolt szerződések a 2002-2010 közötti időszakban keletkeztek. Nem csak az OLAF foglalkozott a 4-es metró ügyével. Az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala szerint az Alstom-vezetők 2,7 millió euró kenőpénzt juttattak a metróberuházás kapcsán magyarországi baloldali politikusoknak. Ebből a pénzből két részletben 600 ezer eurót, mindössze 180 millió forintot kapott Medgyessy Péter volt miniszterelnök feleségének a cége. A kormány az ügyben feljelentést tett, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség folytat nyomozást, amely nyomozás határideje 2017. december 3., míg az alagutak és állomások kialakításával kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást.Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Melyek azok az eredmények, amelyekről a legfőbb ügyész úr tájékoztatást adhat számunkra? Milyen külföldi hatóságokkal működtek együtt a nyomozás során, és várható‑e a nyomozás határidejének meghosszabbítása? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Polt Péter legfőbb ügyész úrnak. (16.20)
  • DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy képviselő úr a kérdésében is rámutatott, az említett beruházással kapcsolatban jelenleg két nyomozás van folyamatban. Az egyik nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészség által van teljesítve, ennek tárgya az Alstommal a járműbeszerzés kapcsán kötött szerződés, illetve szerződéscsoport. Ez a nyomozás 2011 januárjában indult, azonban érdemi adatok hiányában nagyon sokáig nem jutott előre. A nyomozás 2016 nyarán nyert új lendületet, amikor fölvettük a brit csalás elleni hivatallal a kapcsolatot, és e kapcsolat eredményeként olyan új adatokhoz jutottunk, amelyek révén gyanúsítottakat tudtunk bevonni a büntetőeljárásba. Jelenleg ebben az ügyben három gyanúsított van, és további gyanúsításra is sor fog kerülni. Van ebben az ügyben nemzetközi szál. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a britekkel, de más külföldi hatóságokkal is. Azt reméljük, hogy az aktív vesztegetőtől el fogunk jutni a passzív vesztegetőkig. Helyesen mondta képviselő úr, hogy december 3-ig van a nyomozási határidő, de ez meg lesz hosszabbítva. A másik pedig a négyesmetró-projekt kapcsán készített OLAF-jelentés nyomán indult nyomozás. Ezt a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya folytatja. Ez idei elrendelés. Az OLAF-jelentésben található új adatok alapján történt a nyomozás elrendelése. Kiemelt ügyként kezeljük, fokozott ügyészi felügyelet alatt áll. Jelenleg tanúkihallgatások, iratbeszerzések és jogsegély-előkészítés van folyamatban. Ennek a határideje 2018. január 23., és egészen bizonyosan meg lesz hosszabbítva. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, legfőbb ügyész úr. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak.
  • BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A 4-es metró beruházása minden idők legnagyobb korrupciós botránya, amely egyértelműen a baloldalhoz köthető. A különböző bizottságok által lefolytatott vizsgálatok egyértelműen megállapítják, hogy a felelősség a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányokat és a Demszky Gábor által irányított MSZP-SZDSZ-es fővárosi vezetést terheli. Ez az ügy olyan mélyen és olyan mértékben átjárta a baloldalt, hogy a volt miniszterelnökök, illetve Demszky Gábor érintettsége egyértelmű. Ki kell derülni, hogy hová tűntek a milliárdok, tisztelt legfőbb ügyész úr. A magyar közvélemény joggal tart igényt ezekre az információkra, arra, hogy melyek azok az információk, amelyek megoszthatók, és kik a felelősek Magyarország legnagyobb korrupciós botrányáért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg legfőbb ügyész urat. Öné a szó, legfőbb ügyész úr.
  • DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A helyzet az, hogy nagyon nagy erőket mozgósítunk ebben az ügyben, mind a két ügyet illetően. Azt bizton mondhatom, hogy történt bűncselekmény, súlyos bűncselekmények történtek. A személyi felelősség kiderítése a mi célunk is. Mi mindent meg fogunk tenni ennek érdekében, és nagyon remélem, hogy sikerrel fogunk járni. Amikor ez az ügy olyan állapotban lesz, akkor a személyekre vonatkozóan is tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm legfőbb ügyész úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Mesterházy Attila, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Mire készül Miniszter Úr?” címmel. Képviselő úr, öné a szó.
  • MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2009. február 24-én a Fidesz képviselője a következő sajtótájékoztatót tartotta: a Fidesz arra szólítja fel a kormányt, hogy a következő választásokig függessze fel a nagyköveti kinevezéseket, mondta Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetvezetője keddi sajtótájékoztatóján. Németh Zsolt szerint mindez felér egy diplomáciai, illetve politikai megszállással a magyar külképviseletek felett. Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz szerint ez nem illik, helytelen, és ellentétes a magyar és a nemzetközi szokásjoggal, jelentette ki Németh Zsolt, emlékeztetve arra, hogy 2002-ben a Fidesz-kormány külügyminisztere, Martonyi János felfüggesztette a nagykövetek kinevezését a választások előtt. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz szerint van vállalható diplomáciai megoldás ezeknek a posztoknak az esetében, az egyik legkézenfekvőbb lehetőség a jelenlegi nagykövetek mandátumának meghosszabbítása vagy ügyvivők megbízása. Németh Zsolt szerint ez utóbbi komoly anyagi megtakarítást is eredményezne. Ezért kérdezem miniszter urat, hogy hova ez a nagy sietség. Miben változott a Fidesz álláspontja azóta, hiszen az elmúlt két és fél hónapban ön több mint húsz nagykövetjelöltet jelölt a Külügyi bizottságban meghallgatásra. Tehát miért változott a Fidesz álláspontja? A korábbi kormány idején ez még egy diplomáciai és politikai megszállás volt, most pedig napi gyakorlatává vált a miniszternek, a kormánynak és a miniszterelnöknek. Kérdezem, miniszter úr, hova ez a sietség, mire készül, miért ilyen nagy ütemben hozzák be ide a nagyköveteket a Külügyi bizottság elé. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szijjártó Péter miniszter úrnak. Miniszter úr, parancsoljon!
  • SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországnak új külügyi törvénye van, amelyben azt terjesztettük elő, hogy a nagyköveti terminus időszaka öt esztendő legyen. Ön benyújtott egy módosító indítványt, hogy ez legyen négy esztendő, mi ezt támogattuk, és most a négy esztendő lejár jó néhány nagykövet esetében. Ezért aztán, hogy ne maradjanak gazda, magyarul: nagykövet nélkül a nagykövetségek, természetes, hogy nagyköveteket kell jelölnöm, tekintettel arra, hogy a nagykövetségeket nagykövetek vezetik. Hogy miért most kerülnek meghallgatásra a nagykövetjelöltek, akik egyébként majd valamikor a nyáron és aztán később, az ősszel veszik át a nagykövetségek vezetését az új pozícióikban, ennek az oka pedig egyszerű: a Külügyi bizottság üléseire a jövő esztendő első felében, ha jól értjük, csak limitált számban kerül sor, s mivel jogszabályi előfeltétel a Külügyi bizottság támogatása az új nagykövetek esetében, ezért terjesztettem elő a javaslataimat, amelyeknek egyébként döntő többségükben még az ellenzéki képviselők szavazataival is egyértelmű, illetve egyhangú támogatást biztosított a Külügyi bizottság. Szeretném megnyugtatni képviselő urat abban a tekintetben is, hogy azok a nagykövetjelöltek, akiket önök is támogattak a Külügyi bizottságban, mind-mind felkészült diplomaták, az elmúlt időszakban bizonyították rátermettségüket, bizonyították azt, hogy értik az új idők szavait, bátran kiálltak a magyar érdekek mellett. Én értem, hogy sok esetben újdonságot jelentett, hogy a magyar külpolitika nem lehajtott fejjel, elnézést kérve ballagott el, amikor Magyarországot támadták, hanem mindig is kiálltunk Magyarországért, a magyar emberekért és a saját igazunkért. Ezekkel az emberekkel szemben ez lesz az elvárás a nagyköveti pozícióikban is. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak.
  • MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Ügyvivők is vezetnek nagykövetséget, például Magyarországon az amerikai nagykövetséget ügyvivő vezeti, tehát ez nem indokol semmit sem; mint ahogy az sem indokolja azt a nagy sietséget, amire ön hivatkozott. Ebből a közleményből még azt is fölolvashatnám, hogy Németh Zsolt szerint a nyár végén, illetve szeptemberben tudják elfoglalni állomáshelyüket ezek a nagykövetek. Magyarul, semmiben nem különbözik a mostani helyzet az akkori helyzettől, hacsak abban nem, hogy látható módon olyan helyettes államtitkárokat küld ki külföldre, akik a nyugati vagy a keleti nyitásért voltak felelősek. Ezek a külpolitikai célok láthatóan megbuktak, sikertelenek, és ezeket a helyettes államtitkárokat valószínűleg ezért kell eltávolítani ezekből a pozíciókból. Vagy a másik lehetőség, ami egy sokkal izgalmasabb pletyka, az pedig az, hogy ön, úgy látszik, hogy leváltásra kerül nemsokára, ha véletlenül önök nyernék meg a választást. Ez azért érdekes, mert ez azt is mutatja, hogy ön állítólag átül egy másik miniszteri székbe, Lázár János helyére, akit a miniszterelnök meneszteni fog. Erre egyébként nem lesz oka, hiszen nem önök nyerik meg a következő választást.
  • ELNÖK: Képviselő úr, az időkerete lejárt.
  • MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): De ha véletlenül így történne, akkor az is oka lehet, hogy menekíti az embereit a pozíciókba. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszter urat. Az időkeretet természetesen ugyanúgy beszámítom a válasznál. Öné a szó, miniszter úr.
  • SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Az a helyzet, hogy a feltett kérdéseknek csak egy része esik az én döntési kompetenciámba, de ezzel kapcsolatban hadd mondjam el önnek, hogy éppen a mai napon tartózkodik 16 miniszterelnök Budapesten a Kína–Kelet- és Közép-Európa miniszterelnöki találkozó jegyében. A keleti nyitás stratégia keretében az idei esztendő első nyolc hónapjában 17 százalékkal növeltük az exportunkat összesen 1,4 milliárd euróval. A déli nyitás országai irányában az idei esztendő első nyolc hónapjában 29 százalékkal nőtt az exportunk 360 millió euróval. Szóval, a helyzet az, hogy amikor a külgazdaságot, a külpolitikával összevontuk, az számos előnnyel is járt.(16.30)Például azzal, hogy az értelmetlen és terméketlen viták helyett meg tudjuk spórolni az időt, mert a számok beszélnek. És ha nő az exportunk, ha nőnek a beruházások, akkor valószínűleg azok, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, jól teszik a dolgukat. A déli nyitásért és a keleti nyitásért felelős államtitkár pedig valószínűleg jól tette a dolgát. Ha nem így lenne, akkor a számok nem ezt mutatnák.Ezért még egyszer engedje meg, hogy megköszönjem, hogy önök is támogatásukról biztosították a két volt helyettes államtitkárt, hogy az elkövetkezendő időszakban sikeres nagykövetek lehessenek. Köszönöm szépen a téma felvetését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Meddig még?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszterelnök urat szeretném emlékeztetni arra, hogy a devizahitel-károsultak hangját a Jobbik 2010 óta töretlen lelkesedéssel hozza be a Házba. Igen sok mellébeszélés és politikai jellegű kiszólás után, miniszterelnök úr, egyfajta szakmai konszenzust szeretnék elérni önnel a tekintetben, hogy van 140 ezer ember Magyarországon, akin semmilyen úton-módon nem tudtak, nem akartak segíteni az utóbbi években. Akik már olyan elmaradásban vannak, ami 90 napot meghaladó módon, olyan szinten veszélyezteti őket, hogy az a kilakoltatásukhoz vezethet, és bár most a kilakoltatási moratórium látszólag eltolja a problémát…Miniszterelnök úr, látom, hogy bólogat. Én pont az éjjel váltottam pár üzenetet egy olyan családdal, éjfél előtt pár perccel, akiknek ma volt a tárgyalásuk. A mai tárgyalás döntött az életükről a tekintetben, hogy elzavarják őket a saját tulajdonú ingatlanukból vagy pedig sem. Számukra az a pár hónap levegő nagyon fontos, de végső megoldást semmiképpen sem jelent.Tehát, miniszterelnök úr, van 140 ezer ember Magyarországon, akin nem segített az árfolyamgát, ami csak eltolja a probléma teljesítését; akin nem segített a végtörlesztés, hiszen 180 forintos szerencsés árfolyamon sem tudott volna törleszteni, akin nem segített az a Nemzeti Eszközkezelő, amelynél még mindig a bank, a bűnös bank engedélye kell ahhoz, hogy Magyarország szerződhessen a károsult családdal, és ha a bank negatívan dönt, nincs fellebbezési lehetőség a kellő mélységben kidolgozva mindezzel szemben. Azt látjuk tehát, hogy több mint 140 ezer ember tekintetében önök sajnálatos módon semmilyen pozitív elmozdulást nem tudtak elérni. Azt be kell látnia önnek is, hogy a választásokig pár hónap hátravan, de utána nem tehetjük ki sem Magyarországot, sem a nemzetgazdaságot, sem az érintett családokat annak, hogy tömegek kerüljenek, kerülhessenek utcára. Arra kérem tehát, hogy pártok felett álló módon találjunk közös megoldást ebben a kérdésben; és egyértelműen érdekel a konkrét álláspontja: mit üzen ennek a 140 ezer családnak? (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Összegeztem, tisztelt képviselőtársam, hogy mi minden történt ebben az ügyben: végtörlesztés, árfolyamgát, bankok elszámoltatása, forintosítás, áron aluli árverés tilalma és a kilakoltatás megtiltásának meghosszabbítása, tehát a moratórium kiterjesztése. Én úgy látom, hogy az elmúlt években a magyar parlament jól dolgozott, nagyon fontos törvényeket alkottunk meg. Fölhívom a figyelmet arra, hogy miután megalkottuk az áron aluli árverezés tilalmáról szóló törvényt, ma egyetlen családot sem lehet kiforgatni lakásvagyonából. Miután kiterjesztettük a kilakoltatás tilalmát, ezért most senkit sem fenyeget semmifajta kilakoltatás, és az eddigi időszakban, a mögöttünk hagyott években mindig meg tudtuk akadályozni, hogy Magyarországon tömeges kilakoltatás történjen. Magyarország nem a kilakoltatott emberek országa. Az önkormányzatokkal mindig együttműködtünk, és minden olyan családnak, amely el kellett hagyja az otthonát, az önkormányzatokon keresztül találtunk megoldást. Ott, ahol pedig a család segített, a családok vették át ezt a terhet. Tehát azt kell mondjam önöknek, hogy Magyarország egy olyan ország az európai kultúrkörben, amelyre a legkevésbé jellemző az, hogy az embereket ki lehet tenni az otthonaikból. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót. Öné a szó, képviselő úr.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Szeretném önnek jelezni, hogy az árverések, egyes birtokba adások, tehát a kilakoltatáshoz vezető procedúrák jelen pillanatban is folynak. Most, amikor mi itt erről beszélgetünk a parlamentben, ezen a napon is folynak. És azt kell mondjam önnek, egy olyan közegben, ahol 5 milliós hitelfelvételből 33 millió forintot követelnek a károsulton, ön nem mondhatja nekem és a mögöttünk álló szavazóknak azt, hogy ez a probléma el lett rendezve, és a bankok el lettek számoltatva, mert meg kellene magyaráznunk azt is, hogy egyes szerencsések miért törleszthettek 180 forintos árfolyamon, a szerencsétlenebbekre miért szabadult a 256 forintos piaci árfolyam.De végeredményben azt kell mondjam önnek, ennek a 140 ezer embernek ön most nem üzent semmit, csak azt, hogy kvóta szerint és lépcsőzetesen lesznek majd kirámolva az otthonukból. Én pedig megoldást szeretnék elérni számukra. Hogy ez egy átgondolt bérlakásprogram, hogy ez az eddigi konstrukció kiterjesztése, lényegében mindegy. Arra kérem miniszterelnök urat, hogy a Jobbik által összehívott devizahiteles-kerekasztalra küldje el valamelyik miniszterét, államtitkárát, szakértőjét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mert itt az összes párt meghívottjai mellett a civilek is ott vannak (Az elnök ismét csenget.), és mindenkit meghívunk, aki érdekelt ebben a kérdésben.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Elvárjuk az önök jelenlétét is, mert eddig (Az elnök ismét csenget.) egyszer sem tették tiszteletüket. Kérem, hogy változtasson ezen! (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg miniszterelnök urat. Öné a szó, miniszterelnök úr.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársaim! Minden értelmes párbeszédnek hívei vagyunk. A teljesség kedvéért mondom csak, nem azért, hogy az esetleges együttműködés előtt eltorlaszoljam az utat, de a valósághoz hozzátartozik, hogy a devizahitelek betiltását és a bankok általi egyoldalú kamatemelések korlátozását az önök pártelnöke nem szavazta meg. Az árfolyamgát bevezetését sem a pártelnök, sem pedig a Jobbik-frakció nem szavazta meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Gaal Gergely, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszterhez „Mikor fogja a Gyurcsány család tisztázni magát a Czeglédy ügyben?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Völner Pál államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét, vagy személyesen miniszter úrtól várja a választ.
  • GAAL GERGELY (KDNP): Elfogadom.
  • ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.
  • GAAL GERGELY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A baloldal bukott politikusa, Czeglédy Csaba által működtetett bűnszervezet több milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek, és több száz diákot csapott be, akik a mai napig hiába várják az általuk elvégzett munkáért a bérüket. A baloldal kedvenc házi jogásza az általa felépített bűnszervezetet egyre nehezebben tudta tovább működtetni azt követően, hogy tavaly a Fidesz-KDNP által támogatott törvénymódosításnak köszönhetően a felnőttmunkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek is bekerültek a fordítottáfa-körbe.A baloldal ezt a módosítást Brüsszelben megtámadta, ezért lett szükség a bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és a felesége, Dobrev Klára segítségére. A nyilvánosságra került dokumentumok alap­ján az Altus Zrt. háromszor adott kölcsön Czeg­lédy Csabának rövid lejáratú kölcsönt, 60-90 millió forintot, ahogyan arról Dobrev Klára tanúként való meghallgatásán beszámolt. Dobrev Klára azt is mondta a meghallgatását követő sajtótájékoztatón, hogy másnak is adtak már kölcsön, mert szerinte a gazdagok kötelessége, hogy adjanak, ha hozzájuk fordulnak segítségért.A Gyurcsány család valójában nem rászorultaknak segített, hanem a cégükön keresztül részt vett egy bűnszervezet további működtetésének finanszírozásában.Tisztelt Államtitkár Úr! A Demokratikus Koalíció képviselői a csalássorozatot elítélő és a rászorulók kártalanítását szorgalmazó országgyűlési határozati javaslatot nem szavazták meg. Jogosan merül fel ezek után a kérdés: a Gyurcsány család a baloldal csaló jogászát rászorulónak tartja, az általa becsapott diákokat, munkavállalókat viszont nem? A fentiek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, mikor fogja a Gyurcsány család tisztázni magát a Czeglédy-ügyben. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak. Parancsoljon!
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt folyik az eljárás. A gyanú szerint a DK és az MSZP házi ügyvédje irányításával létrejött bűnszövetkezet 2011 és 2016 között olyan hálózatot hozott létre, amely diákmunka-közvetítéssel is foglalkozott. Sajtóinformációk szerint november 24-én a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága központjában tett tanúvallomást Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, akinek azért kellett a hatóság kérdéseire válaszolnia, mert a tulajdonában álló Altus Zrt. több alkalommal is nagyobb pénzösszeget adott Czeglédy Csabának, akit 3 milliárdos költségvetési csalással gyanúsítanak.(16.40)A kölcsönszerződések olyan elemeket is magukban foglaltak, mint késedelmi kamat, személyi biztosíték (Dr. Bárándy Gergely: Ő felügyeli a NAV-ot!) és azonnali inkasszó, amelyek a baráti kölcsön helyett üzletszerű hitelezést feltételeznek. Felmerül a kérdés, hogy vajon Gyurcsány Ferenc cége rendelkezett‑e megfelelő engedéllyel pénzügyi kölcsön nyújtására. (Dr. Szakács László: Lehet, hogy a Quaestorhoz tartozik. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Honnan tudod ezeket az információkat?) Amennyiben nem, úgy felmerül a bűncselekmény gyanúja, vagyis jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét valósította meg. Gyurcsány Ferenc, a bukott baloldali miniszterelnök és felesége, Dobrev Klára azt állították, hogy mindössze baráti segítségnyújtásról volt szó a Czeglédy-ügyben, ennek mégis szöges ellentétére utalnak a szerződésben rögzített feltételek, köztük a jegybanki alapkamaton felül kikötött több ezer eurónyi pénz. (Dr. Bárándy Gergely: Erről te honnan tudsz? Hogy került ez az igazságügyi tárcához? Honnan?) „Az olajügyhöz érdemi hozzászólnivalóm nem tud lenni”, mondta Dobrev Klára a saját közösségi oldalán közölt jegyzőkönyvben (Dr. Harangozó Tamás: Honnan tájékozódsz?), amelyben kiderül, hogy egy politikai ügyről beszél, ahelyett, hogy érdemi választ adna, és ily módon tisztázná magát a felelősség alól. Gyakorlatilag nem adta meg a választ, miért nyújtott pénzt kedvenc házi jogászának, Czeglédy Csabának. (Dr. Szakács László: Szavazzunk az ítéletről! ‑ Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Viszonválasz illeti meg képviselő urat. Parancsoljon, képviselő úr!
  • GAAL GERGELY (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Látom, hogy a szocialista frakció is megdöbbent ezeken a tényeken és összegeken, amelyeket államtitkár úr itt ismertetett. (Dr. Bárándy Gergely: Áruld már el, mi köze a minisztériumnak ehhez! Válaszolj már erre!) Közismert, hogy a Gyurcsány-Dobrev család ezernyi szállal kötődik a kommunista diktatúrát működtető állampárthoz is, amelynek bűneit még ma sem tártuk fel teljesen.A rendszerváltás utáni időszakból pedig a Gyurcsány név leginkább a nyilvánvalóvá vált hazugságokat, az elszakított nemzettestvérek megtagadását és az ország gazdasági lepusztítását juttatja eszünkbe. Gyurcsány Ferenc egykor még szocialista kormányfőként végzett tevékenységének máig isszuk a levét. A Czeglédy-botrány kapcsán is látszik, hogy ez a klán még további meglepetéseket is tud tartogatni az ország számára. Csak félig költői a kérdés, hogy vajon meddig dőlnek még ki a Gyurcsányék által otthagyott csontvázak a szekrényből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból. – Dr. Harangozó Tamás: Bravó!)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg az államtitkár urat. Öné a szó, államtitkár úr.
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A kormány és a Fidesz azt tartja legfontosabbnak, hogy minél előbb az ügy sértettjeinek kárrendezésére sor kerüljön, tekintettel a kiszolgáltatott helyzetükre. A Fidesz-KDNP október 10-én országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, amelyben méltányosságon alapuló kárrendezés kifizetését kéri a magyar kormánytól. Az Országgyűlés november 14-én elfogadta a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló határozati javaslatot, így adott a lehetőség a károsultak lehető leggyorsabb kárrendezésére. Ez a kárrendezés azonban nem eredményezheti azt, hogy a kártérítés megfizetése alól a károkozó mentesüljön. Amennyiben kiderül, hogy az MSZP és a DK finanszírozását segítette elő Czeglédy Csaba bűnszervezete, akkor a kárrendezésre kifizetett összeget le kell vonni az érintett pártok állami támogatásából.Összességében kijelenthető, hogy a Czeglédy-ügyben az egész magyar baloldalnak súlyos etikai és politikai felelőssége van. (Taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Közbekiáltások a kormánypárti padsorokból, köztük: Így van!)
  • ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Hadházy Ákos, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Mi a magyarázat?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. (Németh Szilárd István közbeszól.)
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Köszönöm szépen. Ha több kérdésre is lenne lehetőségem, akkor arról a manipulációról is kérdezném, amelyet a visszaküldött nemzeti konzultációs ívek számával végeznek az önök részéről. Azonban most egy másik manipulációról, ennél sokkal fontosabb manipulációról szeretném kérdezni, ami emberéleteket is követel, ez pedig a kórházi közbeszerzésekkel folytatott manipuláció. Ezt a múltkori beszélgetést szeretném folytatni. Sajnos, folytatni kell, mert azóta újabb négy esetben kaszálta el a döntőbizottság az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közbeszerzését. Az első kérdésem, hogy tud‑e ön ezekről az esetekről, tud‑e ön arról, hogy most már nem 50 millió forintot kell ennek az ellátó központnak visszafizetni büntetésként, hanem 100 millió forintot.A második kérdés a módszerről szól. Az új módszer az volt, hogy egybevettek a közbeszerzésnél teljesen különböző dolgokat. Azt szeretném öntől megkérdezni, hogy mi lehet arra a magyarázat, ön szerint miért kellett olyan közbeszerzést kiírni, ahol egyszerre lehetett csak árajánlatot adni kórházi ágyakra, ágyneműkre, takarókra, lepedőkre és defibril­láto­rok­ra, illetve infúziós pumpákra. Tehát nem lehetett külön-külön, hanem egyszerre kellett ezekre az eszközökre beadni pályázatot. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, ha nem érti teljesen a kérdést, mintha közbeszerzést írtak volna ki közlekedési eszközökre, de egyszerre lehetett volna csak villanymozdonyra, biciklire, autóra, teherautóra és repülőre is.Mi lehet ebben, az a kérdés, hogy ön szerint mi magyarázhatta ezt. Azt hiszem, józan ésszel nagyon nehéz ezt megmagyarázni, remélem, hogy önnek lesz józan esze hozzá. Hiszen ezzel csak egyetlenegy dolgot tudunk elérni, hogy egy úgynevezett csomagolócéget hozunk be a képbe, amely megvásárolja az eszközöket, és plusz ráteszi az ő árrését, így nyilvánvalóan drágábban vásárol az állam. A kérdésem tehát, hogy mi ennek az oka. A másik kérdés, hogy hol tart az a vizsgálat, amit ön a múltkor ellenem indítványozott. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is szeretnék köszönetet mondani annak a közel kétmillió embernek, aki vette a fáradságot és kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet (Taps a kormánypártok padsoraiból.), és akiket ön az elmúlt napokban szerintem méltánytalanul megbántott.Ami a konkrét kérdést illeti, a válaszom: fogalmam sincs. Ugyanis a kormányzati rendszerben ezért működik egy Közbeszerzési Döntőbizottság, ennek az a dolga, azért van, hogy az egyes közbeszerzéseket megvizsgálja, és ha valamilyen okból szabálytalannak látja, akkor azokat a döntéseket hatályon kívül helyezze. Én csak arról tudok önnek beszámolni, hogy a magyarországi közbeszerzési rendszer felügyeletével ellátott és ilyen jogosítványokkal felkantározott szervezet végzi a munkáját. Vannak közbeszerzések, amelyeket jóváhagy, és vannak mások, amelyeket pedig nem hagy jóvá. És ez így is van rendjén. A közpénzek felől biztonságban lehet, ebből ez következik. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak.
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Egyrészt arra nem válaszolt, hogy hogy áll az ellenem indított vizsgálat. Az érdekelt volna. (Zaj a kormánypártok padsoraiból.)Másrészt viszont a válasza nagyon lehangoló. Borzasztó nagy baj, ha fogalma sincs ebben az ügyben. Ugyanis ebben az ügyben, az ilyen korrupciós ügyekben emberek halhattak meg. Kiírtak egy közbeszerzést, defibrillátorokat szerettek volna vásárolni, ezek a defibrillátorok most nincsenek itt, mert ezt a közbeszerzést meg kellett semmisíteni. Meg fogják önök egészen drága ügyvédi irodával támadni, azon a bíróságon el fognak szórakozni jó néhány hónapot vagy évet, és ezek a defibrillátorok hiányoznak. Adott esetben, mondom, én vagy ön bármikor rosszul lehetünk, önnél is, nálam is hiányozhatnának.Tehát nagyon örülnék, ha utánanézne, főleg azért, mert ezekről a közbeszerzésekről az egyik minisztere azt mondta, hogy minden rendben van, a másik minisztere meg azt mondta, hogy levágná a kezét annak, aki ilyen közbeszerzéseket ír ki. Tehát nagyon kérem, nézzen ennek is utána. Egyébként meg nagyon szívesen elmegyek önnel, és nézzük meg közösen, hogy ezeket az íveket hogyan dolgozzák fel, ha nem hiszi. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. Miniszterelnök úr, öné a szó.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Most éppen utánanéztem, és megkérdeztem az államtitkár urat, hogy vajon előfordulhat‑e az Magyarországon, hogy egy közbeszerzés megsemmisítése miatt valahol nincsenek bevethető, használható újraélesztő készülékek. A válasz az, hogy ilyen helyzet nem fordulhat elő. Azért írnak ki kellő időben közbeszerzéseket, hogy a régieket akkor váltsák le, amikor az újak beérkeznek. Tehát mindig előrébb dolgozunk, mint ahogy egyébként a régi készülékek elvesztenék az életképességüket. Mindenkit szeretnék megnyugtatni: Magyarországon semmilyen közbeszerzési vita nem vezethet oda, hogy életmentő beavatkozásokat ne tudjanak elvégezni az ezzel megbízott orvosaink és szakembereink. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Dr. Józsa István: Az biztos!)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Németh Zsolt, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Keleti Partnerség vagy elszigeteltség?” címmel. Németh Zsolt képviselő urat, elnök urat illeti a szó.
  • NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Szeptember 5-én az ukrán törvényhozás elfogadott ez olyan oktatási törvényt, amely a felső tagozattól felfelé gyakorlatilag megnyitja a lehetőségét annak, hogy elukránosítsa a magyar oktatási rendszert. Október hónapban a Magyar Országgyűlésben kialakult egy konszenzus a parlamenti pártok között, hogy milyen módon lépjünk fel a kárpátaljai magyar oktatás védelmében. Mind az Európai Unió, mind az Európa Tanács, mind a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában világos útmutatással szolgált az Országgyűlés a kormány számára, és egy meglehetősen összetett diplomáciai akció vette kezdetét.(16.50)Az elmúlt hétvégén pedig a keleti partnerségi csúcstalálkozón vett részt a miniszterelnök, illetve a külügyminiszter úr. Azt hiszem, itt egy nagyon fontos sikert könyvelhetünk el, nevezetesen, hogy a keleti partnerségi csúcs miniszterelnöki és államfői szinten elfogadta azt, hogy a kisebbségi megszerzett jogokat nem lehet elvenni Ukrajna nemzeti kisebbségeitől, sőt a Velencei Bizottság ajánlásával kapcsolatban is egyértelműen megfogalmazta a csúcstalálkozó, hogy azt maradéktalanul végre kell hajtania Ukrajnának.Ugyanakkor egyidejűleg Ukrajna háborúban áll Oroszországgal, ami nem teszi könnyűvé azt a helyzetet, hiszen egy olyan agressziónak van kitéve Ukrajna, amely mindennap szedi az áldozatait. Azt szeretném kérdezni, miniszter úr, hogy hogyan állunk ebben a küzdelemben, milyen reményekkel számolhatunk az elkövetkezendőt illetően a kárpátaljai magyarok szempontjából. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szijjártó Péter miniszter úrnak.
  • SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését. Először is szeretném elmondani önnek, hogy Magyarország mindig is határozott és hangos támogatója volt Ukrajna európai integrációs törekvéseinek, határozott támogatói vagyunk természetesen Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának. Éppen ezért éljük meg elképesztő hátbaszúrásként mindazt, ami Ukrajnában jelenleg az oktatási törvény vonatkozásában történik, ugyanis Ukrajnában egy olyan oktatási törvényt fogadtak el, amely elveszi a magyar fiatalok jogát tízéves kor fölött attól, hogy a saját anyanyelvükön tanuljanak. Azt gondolom, szégyen, hogy egy európai integrációs törekvésekkel rendelkező országban ilyen döntést hoznak.Az elmúlt héten pénteken, ahogy ön is említette, a keleti partnerségi csúcstalálkozón azonban az Európai Unió és a keleti partnerek, köztük Ukrajna is egy olyan záródokumentumot fogadtak el, amelynek oktatással foglalkozó része a következőképpen rendelkezik: „Biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletét úgy, ahogyan az az ENSZ és az Európa Tanács konvencióiban és dokumentumaiban szerepel.” Magyarul: mindaz, amit Ukrajna az elmúlt időszakban tett, ellentétes az ENSZ, az Európa Tanács és innentől kezdve az Európai Unió döntéseivel és ezen szervezetek által képviselt értékekkel.Tisztelt Képviselő Úr! Amikor Ungváron jártam és találkoztam az ottani magyar szervezetek képvi­selőivel, ők azt kérték tőlünk, hogy mindaddig harcoljunk, amíg Ukrajnában ezt a törvényt meg nem változtatják. Nekünk, parlamenti képviselőknek, a kormány tagjainak az a kötelességünk, hogy mindaddig harcoljunk, amíg ezt a törvényt Ukrajnában meg nem változtatják. Ezért továbbra is fenntartjuk azt a döntésünket, amely szerint Ukrajna nemzetközi törekvéseit, az Ukrajna által kezdeményezett felvetéseket semmilyen szinten, semmilyen szín alatt, semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogatjuk. Köszönöm szépen a kérdését és a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Hegedűs Lorántné váltja fel.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak, elnök úrnak. Parancsoljon!
  • NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, miniszter úr, ezt a határozott álláspontot. Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar diplomácia ezeket a nemzetpolitikai szempontokat határozottan képviselje. Valóban, ez a keleti partnerségi csúcstalálkozó most arról is szólt, hogy sajnálatos módon hosszú éveken keresztül ugyan egyre nagyobb szimpátiát halmozott fel Ukrajna, de a folyamat megfordult, egyre inkább úgy tűnik, hogy elszigetelődik, és vitába keveredik most már nemcsak Magyarországgal, hanem számos szomszédjával, és nemcsak az oktatási törvény vonatkozásában, hanem számos egyéb kérdésben is. Azt hiszem, ilyen szempontból az ügy nem feltétlenül áll rosszul.Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom ‑ különös tekintettel, hogy a Velencei Bizottságnak december 9-én fog megjelenni a határozata ‑, hogy Magyarország továbbra is tartsa fenn azt az együttműködést azokkal a szövetségesekkel, akik hasonlóképpen gon­dolkodnak, amely elvezetett ahhoz, hogy most valóban eredményeket könyvelhetünk el. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg miniszter urat. Öné a szó, miniszter úr.
  • SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Önnek igaza van. Ez nem egy kétoldalú kérdés, hiába próbálják azt néhányan úgy láttatni. Nem véletlen, hogy a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen fordultunk a nemzetközi szervezetekhez ebben a kérdésben. Az is világosan látszik, hogy néhány nálunknál kétségtelenül nagyobb és erősebb ország is azt próbálja elérni, hogy különböző geopolitikai megfontolások miatt Magyarország hátráljon le erről az álláspontjáról.Viszont szeretném önöknek elmondani és a Magyar Országgyűlést ezúton is biztosítani, hogy a kárpátaljai magyarokat nem fogjuk feláldozni a nagypolitika, a világpolitika oltárán. Mindenfajta nyomásgyakorlásnak természetesen ebben a tekintetben ellenállunk, annál is inkább, mert Ukrajna van döntési helyzetben. Ha Ukrajnának valóban fontos az európai integráció, vagy másoknak fontos Ukrajna európai integrációja, akkor az ukránoknak kell lépni. Nincs más dolguk, mint visszavonni az oktatási törvényüknek azt a fejezetét, amely elveszi a magyarok és más nemzeti közösségekhez tartozók jogait az anyanyelvi oktatáshoz. Amint Ukrajna ezt a lépést megteszi, mi újra a leghangosabb és legaktívabb támogatói leszünk az európai integrációs folyamatban. Amíg ezt nem teszik meg, addig nem fogjuk őket támogatni semmilyen szín alatt. Köszönöm szépen a kérdés felvetését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Bárándy Gergely, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Ön szerint is komcsi a teljes bírói kar?” címmel. Bárándy Gergely képviselő urat illeti a szó.
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Budai Gyula, az Igazságügyi bizottság fideszes alelnöke a bizottság ülésén, amelyen az igazságszolgáltatás vezetőit hallgattuk meg, a következő mondatot mondta, nyilván ismeri, de idézem: „Hát, azok a bírók, nem? Komcsi mindegyik.” Azaz lekomcsizta a teljes bírói kart, és az önök részéről senki nem határolódott el tőle azóta sem. Szeretném megkérdezni: ez a Fidesz és a kormány hivatalos és igazi véleménye a bírói karról? Ez az ön személyes véleménye is a bírói karról? Mondhatnánk, hogy ez csak egy elszólás volt. Akkor sem lenne ez rendben, de mindez nem előzmény nélküli. Miniszterei, Rogán Antal, Lázár János, Navracsics Tibor, de ön is tettek olyan kijelentéseket a bírákról, amelyek miatt a Kúriának, az OBH-nak és a Bírói Egyesületnek tiltakoznia kellett. Meg persze emlékszünk a bírák kényszernyugdíjazására és az igazságügyi reformjukra is, amelyről a Velencei Bizottság azt írta, hogy alapjaiban veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.A legutóbbi eset után a Bírói Egyesület közleményben a következőt írta: „A Magyar Bírói Egyesület sajnálattal tapasztalta, hogy az elmúlt napokban a jogállamiság kereteit feszegető, a bírói függetlenséget megkérdőjelező, a bírákat és a bírói kart indokolatlanul sértő kijelentések, illetve vélemények láttak napvilágot mértékadó politikusok nyilatkozataiban. Ezek gyakran megalázó, kirekesztő és elfogult kijelentések, alkalmasak az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítására, a bírói karban félelem keltésére, és sértik az Alaptörvény 26. cikkében deklarált alapelvet.” Szerintem ezek nagyon súlyos szavak.Egy kérést is megfogalmaztak, miniszterelnök úr: „A Magyar Bírói Egyesület ezért felhívja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom meghatározó szereplőit, hogy a jogállamiság védelme érdekében mindenkor határozottan lépjenek fel, és az egyesülettel egyetértve határolódjanak el az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő kijelentésektől.” Megteszi ezt most végre, miniszterelnök úr? Elhatárolódik? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak válaszadásra. Öné a szó, miniszterelnök úr.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Az elha­táro­lós­di nem a mi műfajunk, ellenben szívesen válaszolok az ön kérdésére. Az ön kérdése úgy hangzott, hogy ön szerint is komcsi‑e a teljes bírói kar. A válaszom: nem, szerintem a teljes bírói kar nem komcsi. Köszönöm szépen. (Taps és derültség a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak.
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Akkor ezt nyilván úgy kell érteni, hogy egy része viszont ön szerint az. Ugye? (Zaj és közbeszólások a kormánypárti padsorokból. ‑ Dr. Völner Pál: Ezt te mondod? ‑ Németh Zsolt: Á! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Azért kérdezem, mert ez legalább olyan súlyos vád, legalábbis az ön részéről, mint amikor Budai Gyula azt mondja, hogy a teljes az. Tőle megszoktuk, az ő stílusát és intellektusát ismerjük. De én azt gondolom, tisztelt miniszterelnök úr, hogy öntől azért ennél lényegesen több várható. Azt tudom mondani, hogy ez nem volt várható. Sok mindenre számítottam válaszként, amit ön mond, de erre biztosan nem. Gyakorlatilag ön is lekomcsizta a bírói karnak ugyan nem az egészét, hanem egy részét (Moraj a kormánypárti padsorokból.), mert ez a válasz, tisztelt miniszterelnök úr, erről szól.Nem én kértem öntől az elhatárolódást, tisztelt miniszterelnök úr. Felolvastam (Zaj. ‑ Az elnök csen­get.) egy idézetet a Magyar Bírói Egyesülettől. Az elhatárolást ők kérték, úgyhogy én még egyszer azt kérném öntől ‑ ezt a szót ismeri, tudja, ön is használta ‑, tegye meg, hogy ettől a kijelentéstől elhatárolódik, és biztosítja a bírókat arról, hogy ön nem így gondolja, sőt mi több (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), még nem is úgy, ahogy egyébként az előző megszólalásában tette. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)(17.00)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. Miniszterelnök úr, öné a szó. (Dr. Völner Pál dr. Bárándy Gergelynek: Figyelj!)
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársam! A magyar kormány alkotmányos alapokon áll, az alkotmány kimondja: a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, vagyis függetlenek, és a magyar kormány ezt tiszteletben tartja. Ha más kérdésre kíváncsi, illetve más válaszra, mint amit föltett, akkor kérdezze meg azt, arra is szívesen válaszolok.De mielőtt ez megtörténne, ideidézek egy hírt 2012 januárjából (Közbeszólások az MSZP soraiból.), ez a Magyar Bírói Egyesület közleménye ‑ a Magyar Bírói Egyesület közleménye, idézem -: „A magyar demokrácia több mint húsz éve alatt példátlan eset, hogy egy országgyűlési képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt tagja az igazságszolgáltatás védelmének ürügyén a törvény erejénél fogva független bírákat politikai komisszároknak nevezzen, és számonkéréssel fenyegessen meg.” Ez az országgyűlési képviselő ön volt, Bárándy úr. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Ennyit a kérdésének a hitelességéről! (Moraj, derültség és nagy taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Most is vállalom! Most is vállalom minden szavam, miniszterelnök úr! ‑ Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Nem esett messze az alma a fájától!)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm a miniszterelnök úr válaszát. Folytatjuk munkánkat.Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Miniszterelnök Úr, a Fidesz Zrt. vezérigazgatójaként mennyi pénz felett rendelkezik?” címmel. Szilágyi György képviselő urat illeti a szó. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kemény legyél!)
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Ma Magyarország leggazdagabb cége a „Fidesz Zrt.”, amely egy eddig nem ismert formát választott a meggazdagodásra: politikai pártként vannak bejegyezve, de fő tevékenységük gazdasági jellegű, elsősorban a közpénzek megcsapolására szakosodtak. A zrt.-t egy személyben a vezérigazgató irányítja, aki szereti bitorolni a „Magyarország miniszterelnöke” titulust is, vagyis ön, Orbán Viktor. A „Fidesz Zrt.” célja a minél nagyobb mértékű közpénzek megcsapolása, és erre céghálózatot hoztak össze a zárt rendszerbe bekerülő strómanokon keresztül. Andy Vajna, Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Habony Árpád, és még sorolhatnám, valamennyien strómanként, különböző területeken tevékenykednek. Ezek a szereplők látszólag különállóan működnek, de a valóságban kizárólag a „Fidesz Zrt.” fennhatósága és irányítása alatt végzik a tevékenységüket; amíg a „Fidesz Zrt.” zárt társaságába tartoznak, addig biztosított számukra, hogy minél több közpénzt tulajdonítsanak el, minél több állami és EU-s forráshoz jussanak hozzá, minél több pályázatot nyerjenek, és túlszámlázásokkal és egyéb trükkökkel minél nagyobb haszonra tegyenek szert Magyarország, a magyar emberek kárára. Éppen ezért Orbán Viktor, tehát ön ma Magyarország leggazdagabb embere, és nem Csányi Sándor, hiszen ha a strómanok által összeharácsolt vagyont összeadjuk, akkor senki nem versenyezhet önnel. Egy személyben ön rendelkezik e felett a vagyon felett, ön dönt a Balaton, Tokaj-Hegyalja, a média, szállodák, luxusjachtok és luxusingatlanok felvásárlásáról, uralja szinte a teljes médiát, és mint egy keresztapa, emberi sorsokról is ön dönt. Tehát kimondhatjuk: Magyarország miniszterelnöke a „Fidesz Zrt.”-n és strómanok hálózatán keresztül (Derültség a kormánypártok soraiban.) kizárólag a saját gyarapodásáért és gazdagodásáért dolgozik, és nem Magyarország felvirágoztatásáért. Miniszterelnök Úr! Jó ez így, hogy ön a „Fidesz Zrt.”-n keresztül kirabolja Magyarországot? (Németh Szilárd István közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Miniszterelnök úr, öné a szó.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: (A helyén ülve:) Mi volt a kérdés? (Dúró Dóra: Volt kérdés! ‑ Szilágyi György: Hogy jó‑e ez így, hogy ön kirabolja Magyarországot! ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból: Elhangzott a kérdés! Elhangzott! ‑ Orbán Viktor felállva folytatja.) Tisztelt Elnök Úr! Csak annyit tudok mondani az itt elhangzottakra, hogy a kampány közeledtével láthatóan egyre abszurdabb kérdések és egyre abszurdabb támadások jönnek. Szeretném az ország közvéleményét megnyugtatni, hogy ez egyáltalán nem befolyásol bennünket a munkánkban. (Derültség a kormánypártok soraiban.)Ami pedig a képviselő urat illeti, csak annyit szeretnék mondani, hogy most itt egy olyan párt beszél abszurd módon korrupcióról, amely ma egy oligarcha tenyeréből eszik. Köszönöm szépen a figyelmét. (Z. Kárpát Dániel: Ugyan már! Ugyan már! ‑ Nagy taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm a miniszterelnök úr válaszát. (Dr. Józsa István: Miből lett oligarcha?!) Viszonválasz illeti meg a képviselő urat egyperces időtartamban.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Úgy néz ki, a miniszterelnök úr nem figyelt, tehát ezért megismétlem még egyszer a kérdést, bár választ nem adott rá: jó ez így, hogy ön a „Fidesz Zrt.”-n keresztül kirabolja Magyarországot? Miniszterelnök úr, önök egy strómanhálózatot működtetnek, ahol ellopják az emberek pénzét, ahol ellopják azokat a közpénzeket, amelyeket másra kellene fordítani. Önök ezeket a strómanokat és ezeket a cégeket ráadásul megvédik, úgy, hogy védelmet biztosítanak nekik, hogy ne lehessen semmilyen nyomozás az ő gazdasági visszaéléseikkel kapcsolatban. Ön ennek az egész hálózatnak a feje, ön az, aki irányítja ezt a hálózatot. De, miniszterelnök úr, mondhat ön itt sok mindent, és el is bagatellizálhatja ezt a kérdést, egy biztos: azok a magukat érinthetetlennek tartó cégek, mint amilyen a „Fidesz Zrt.” is, ezeknek az életében is eljön egyszer az elszámolás, az elszámoltatás időszaka. Ez a „Fidesz Zrt.” esetében a 2018-as választások után következik be (Moraj a kormánypártok soraiban.), amikor a Jobbik kormányra kerülve el fogja számoltatni a Fideszt (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) és velük együtt a nekik dolgozó strómanokat is. Higgye el, mi megtesszük ezt, amit önök 27 éve csak ígérgetnek (Az elnök csenget.) ebben az országban! (Taps a Jobbik soraiban. ‑ Közbeszólások a kormánypártok soraiból. ‑ Dr. Rétvári Bence: Halvány taps volt!)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. Miniszterelnök úr, öné a szó.
  • ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Méltatlan volna, hogyha részletkérdésekbe bocsátkoznék. (Derültség a Jobbik soraiban.) Most csak annyit szeretnék tenni, annyit szeretnék mondani, hogy arra kérem képviselőtársamat, hogy ha bűncselekményről tudomása van, tegyen följelentést. (Szilágyi György: Megtettük!) Ha pedig nem tesz följelentést, vagy nincs tudomása ilyenekről (Szi­lágyi György közbeszól.), de ilyeneket mond, akkor pedig csak azt tudom javasolni, hogy forduljon orvoshoz. (Szilágyi György: Én?! Én?! ‑ Derültség és nagy taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm a miniszterelnök úr válaszát. (Németh Szilárd: Kedélyjavító!)Tisztelt Országgyűlés! 17 óra 6 perc van, az azonnali kérdések tárgyalásának végére értünk. Köszönöm közreműködésüket. Kérem, amennyiben lehetséges, akkor csendben hagyják el az üléstermet. (Néhány képviselő elhagyja az üléstermet. ‑ Fo­lya­ma­tos, nagy zaj.)Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett képviselő asszony ügyrendi kérdésben kért szót. Parancsoljon, amennyiben ügyrendi, öné a szó.
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bár örültem volna, hogyha mindenki ülve meg tudja hallgatni ezt a felszólalást, most akkor így a fideszes uraknak a hátának mondom…
  • ELNÖK: Képviselő asszony, mielőtt folytatja, az ügyrendi kérdésnél először javaslatot szíveskedjen tenni!
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Rendben. Azonnali kivizsgálását kérem annak az esetnek, hogy Németh Szilárd képviselőtársunk „hazug patkánynak” nevezte Hadházy Ákos képviselőtársunkat (Moraj és közbeszólások a kormánypártok soraiban.), amikor ő fölszólalásra jelentkezett. A magam részéről elfogadhatatlannak tartom képviselőtársak egymást különböző állatneveken való megnevezését. Az, hogyha valaki hazudik…
  • ELNÖK: Képviselő asszony…
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): …azzal kapcsolatban is egy véleménynyilvánítás…
  • ELNÖK: …egy pillanat türelmét kérem…
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): …de ne haragudjon (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.), elnök úr, álláspontom szerint elfogadhatatlan az, hogy patkánynak…
  • ELNÖK: Képviselő asszony, nem tekintem ügyrendinek. Kérem, várja meg, amíg válaszolok önnek, pontosan fogok válaszolni a házszabály szerint. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Tisztelt Képviselő Asszony! Ez nem tekintendő ügyrendi kérdésnek, azért, mert jegyzőkönyv-, szó szerinti jegyzőkönyvvezetés van, az ülésről videofelvétel történik. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Az, hogy ön mit hallott véletlenül vagy nem, az az ön ügye. Meg kell várnia, amíg elkészül a jegyzőkönyv, és kérem, ezt tegye meg! Amennyiben ön ezt fenntartja, akkor ‑ a jegyzőkönyv közszemlére lesz téve ‑ lehetősége van ebben az ügyben továbblépni; amennyiben ön a jegyzőkönyvet nem fogadja el, akkor lehetősége van a videofelvételeket megtekinteni. Azt kérem, kíméljük meg egymást attól, hogy valaki az ülésteremben bármilyen vélelem kapcsán ügyrendi kérdésként folyamatosan szót kérjen. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Ezer ilyen volt, elnök úr, az elmúlt években!) Elnézését kérem, nem tudom tovább megadni önnek a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): (Hangosítás nélkül:) Tisztelt Elnök Úr! Szeretném emlékeztetni önt, hogy kettős mérce van a parlamentben, a kormánypárti frakcióknál erre volt lehetőség; ha az ellenzék veti fel ezt a problémát, akkor miért nincs arra lehetőség, hogy jelezzük? (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.) Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy lepatkányozzanak minket kormánypárti képviselőtársaink… (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.)
  • ELNÖK: Képviselő Asszony! Ismételten tájékoztatom önt, a jegyzőkönyvet elkészítik, különös figyelemmel meg fogják vizsgálni, a videofelvételt ön megtekintheti, de kérem, úgy ne vádoljon senkit, hogy bizonyítást nem nyert. Köszönöm szépen a meg­értést. (Dr. Szél Bernadett: A saját fülemmel hal­lottam, a saját szememmel láttam, elnök úr! ‑ Balla György: Nyugodtan meg lehet nézni! Itt ül­tem mellette, semmi ilyen nem volt! - Köz­be­szó­lá­sok. ‑ Balla György: Ilyen nem hangzott el! ‑ Közbeszólások.)(17.10)(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
  • ELNÖK: (Zaj. ‑ Csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Előterjesztések tárgysorozatba-vételi kérelmének tárgyalása következik. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön „Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer megteremtéséhez, valamint a rászoruló idősek és az ápolásukat végzők megélhetésének fokozottabb támogatásához szükséges intézkedésekről” szóló H/17810. számú határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Népjóléti bizottság utasította el. (Zaj. ‑ Csenget.)Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót Korózs Lajos előterjesztőnek, képviselő úrnak, ötperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.
  • KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Indítványunk arra vonatkozott többek között a Népjóléti bizottság előtt, hogy a méltányos nyugdíjrendszer kialakítására országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a szocialista frakció, és most is kérem a plenáris ülést, a tisztelt Házat, hogy vegye indítványunkat tárgysorozatba. Ebben az indítványban jó néhány pontban foglaltuk össze azokat az anomáliákat, amelyeket meg kellene oldania a nyugdíjrendszernek, ezek közül is az első és legfontosabb az, hogy a nyugdíjba vonulás rugalmasságát teremtse meg az új intézkedés. Arra tettünk javaslatot, hogy legalább öt évvel az irányadó nyugdíjkorhatárt megelőzően legyen lehetősége a munkavállalóknak nyugdíjba vonulni, természetesen annak mértékét arányossá kell tenni a szolgálati idővel és a befizetett járulék mennyiségével.Második indítványunk arról szólt, hogy a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat vissza kell állítani, annál is inkább, mert 2012. január 1-jé­vel ez az intézkedés megszűnt, és sajnálatos módon nagyon sok ember kiesett a nyugdíjrendszerből, és nemcsak a nyugdíjrendszerből, hanem azokból a jogosultságokból, amelyek a nyugdíjas státuszhoz kapcsolódtak.A harmadik ilyen indítványunk volt, hogy a szolgálati nyugdíjakat új alapokra kell helyezni. Véleményünk szerint az alapjogi korlátozásokat meg kell szüntetni, és ennek az új típusú szolgálati nyugdíjnak rendelkezni kell arról, amely szerint személyi jövedelemadóval terhelt jövedelemmé alakították át a szolgálati járandóságot.A következő indítványunk arról szólt, hogy az öregségi legkisebb nyugdíj nagyságát legalább 50 ezer forintban kell megállapítani. Ezen túlmenően javaslatot tettünk arra, hogy a mindenkori éves nyugdíjemeléssel indexálni kell az öregséginyugdíj-minimum nagyságát, annál is inkább, mert kilenc éve változatlan sajnos ez az összeg, 28 500 forintról van szó.A következő indítványunkban pedig arra teszünk javaslatot, hogy egy vegyes indexálási rendszert kell visszaállítani, amely figyelembe veszi a mindenkori bérnövekedést, a nettó bérnövekedést és az árakat is. Ismeretes képviselőtársaink előtt, hogy volt ennek egy gyakorlata, az úgynevezett svájci indexálásról beszélek, amikor a vegyes indexálást szóba hozom.A következő indítványunk arról szólt, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés mindennemű korlátozását föl kell oldani, annál is inkább, mert a nyugdíjat az ember szolgálati idővel és járulékfizetéssel gyakorlatilag megvásárolja maga számára.A következő indítványunk ‑ én itt a 7. pontnak írtam magamnak ‑ a járulékplafon visszaállítására irányult. Ez is ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy néhány évvel ezelőtt a kormány eltörölte a járulékplafont, és ezzel olyan igazságtalanságok kerültek beépítésre a nyugdíjrendszerbe, hogy miközben kilenc éve a 28 500 forintos öregségi legkisebb nyugdíj összege változatlan, addig megteremtődött a feltétele annak, hogy akár milliós nyugdíjak is legyenek Magyarországon.A következő indítványunk az időskorúak járadékának 50 százalékos emeléséről szól. Azt hiszem, hogy fölösleges mondani, itt arról van szó, hogy aki az irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de nem rendelkezik elegendő szolgálati idővel, az az időskorúak járadékát kaphatja, viszont ez a járandóság mint nyugdíjszerű ellátás, évek óta változatlan, ezért javasoltuk az 50 százalékos emelését. A következő indítványunk a közgyógyellátás havi gyógyszerkeretének 50 százalékos emeléséről szól. Javaslatunk többek között azt is indítványozta, hogy azok az idős emberek, akik elmúltak 65 évesek, tehát betöltötték a nyugdíjkorhatárt vagy a leendő nyugdíjkorhatárt és krónikus betegségben szenvednek, akár ingyenesen is megkaphassák ezt a gyógyszert a gyógyulásukhoz. Az utolsó indítványunk pedig az ápolási díj 80 százalékos emeléséről szól. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák indítványunkat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Korózs képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő két-két perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Elsőként megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, Jobbik.
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tárgysorozatba-vételi kérelmet természetesen támogatni fogjuk a holnapi ülésen, mert a nyugdíjrendszerben fellelhető anomáliákat ugyanúgy látjuk mi is, és ugyanúgy tudjuk, hogy ezen változtatni kell. Bár elképzelhető, illetve úgy is van, hogy a pontok között néhánynál mások az elképzeléseink, mint az előterjesztő Szocialista Pártnak, de úgy gondoljuk, ez egy olyan fontos kérdés, amit az Országgyűlés plenáris ülésén tárgyalni kell. Ezeket a pontokat meg kell vizsgálni, ezeket a pontokat felül kell vizsgálni, és ezeknek a pontoknak megfelelően a nyugdíjrendszert, illetve az egyéb ellátásokat változtatni kell.Az idő rövidsége miatt mindegyik pontra én nem tudok kitérni, csak néhány pontot emelnék ki az előbb felsoroltak közül. Az egyik legfontosabb a szolgálati nyugdíjak kérdése. Bár tudjuk, hogy voltak igazságtalanságok a rendszerben, mielőtt a Fidesz ezt a lehetőséget, ezt az intézkedést megszüntette, de úgy gondolom, hogy mint számos más intézkedéssel kapcsolatban, itt sem alkalmazható a fűnyíróelv. Nem kellett volna mást csinálni, csak kicsit több munkát belefektetni ebbe az intézkedésbe, és nem megszüntetni egy az egyben ezt az ellátást, illetve ezt a lehetőséget, hanem felül kellett volna vizsgálni, hogy az ilyen ellátásban, illetve a korkedvezményben részesülők között ki az, aki ténylegesen az elvégzett munkája vagy akár a jogcsökkentések következtében jogosult erre, és ki az, aki nem.Ugyanez a helyzet a rokkantnyugdíjak kérdésével is. Ott is rengeteg visszaélés volt a rendszerben, de nem az a megoldás, hogy megszüntetjük és ezzel rengeteg embert méltánytalan és élhetetlen helyzetbe hozunk, sok esetben egyébként megalázó helyzetbe hozunk, hanem a megoldás az, hogy itt is cizellálunk, itt is kidolgozzuk azt a rendszert, hogy aki potyautas ebben a rendszerben, az kihulljon, viszont aki ténylegesen rászorul, illetve ténylegesen jár neki ez az ellátás, az megkaphassa. Ugyanez a helyzet egyébként az ápolási díj mértékével is. Nagyon sokan méltánytalan, élhetetlen és megalázó helyzetben vannak az ellátás alacsonysága következtében, ezért itt is emelésre van szükség. A néhány kiragadott példa is mutatja, hogy nagyon fontos kérdésekről beszélünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezért még egyszer elmondom, hogy támogatni fogjuk holnap a tárgysorozatba vételt. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Vágó Sebestyén képviselő úr. Két percben megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, Lehet Más a Politika.
  • DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Való igaz, hogy szükség van egy valóban igazságos és méltányos nyugdíjrendszerre, mint ahogy az is, hogy szükség van a rászoruló idősek és az ápolásukat végzők megélhetésének a biztosítására. Látjuk azt, hogy nincsen a kormánynak időspolitikája, csupán a választások előtti osztogatással és olcsó propagandával próbálja meg maga mellé állítani a nyugdíjasokat. Az LMP arra mindig odafigyelt, hogy csak és kizárólag felelős ígéreteket tegyen. Ma 2,6 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember él Magyarországon, közöttük 1,2 milliónak az ellátása még a 100 ezer forintot sem éri el. (17.20)Több tízezren részesülnek 50 ezer forint alatti nyugdíjban. Hisszük azt, hogy olyan vállalásokat szabad tenni, amelyek felelősek és megteremthető ezeknek a fedezete. Az LMP a felelős vállalások mentén alakította cselekvési tervét a nyugdíjasok részére, egyébként ez több ponton eltér attól, amit jelen pillanatban az előterjesztők ide, a Ház elé terjesztettek. Ettől függetlenül az LMP természetesen támogatni fogja azt, hogy javaslatuk mindenféleképpen a Ház elé kerüljön, és erről folyjon vita. Az LMP szerint az időskori alacsony ellátásban részesülők helyzetének rendezése kell legyen az első lépés, ezért javasoljuk a kilencedik éve 28 500 forintos öregséginyugdíj-minimum 50 ezer forintra emelését, és a megélhetési szint alatti nyugdíjak nagyobb mértékű emelését. Támogatjuk a béremelés mértékének figyelembevételét az éves nyugdíjemelések során. Visszaadnánk a közszférában dolgozó nyugdíjasok ellátását, amit a Fidesz elvett, és eltörölnénk a munkavállalást korlátozó szabályokat. Az idős hozzátartozóikat otthon ápoló családtagok munkáját elismernénk. Mindenképpen visszaadnánk a garanciát a nyugdíjra mind az Alaptörvényben, mind pedig az érintett ágazati törvényekben, így például a volt szolgálati nyugdíjasok nyugdíjas státuszát vissza fogjuk állítani, és egy igazságos, társadalmilag is igazságos, méltányos korkedvezményes és korengedményes nyugdíjrendszert fogunk kialakítani. Támogatjuk a tárgysorozatba vételt. Köszönöm, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, Demeter Márta képviselő asszony. Kettő percben megadom a szót Kovács Sándor képviselő úrnak, Fidesz.
  • KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy eléggé komplex anyagot kaptunk. Azt gondolom, a kormány célja is egyben kiolvasható: egy igazságos és célzott szociális ellátórendszer működtetése, ennek keretében annak biztosítása, hogy a szociálisan rászoruló személyek hozzájuthassanak az élethelyzetüket könnyítő ellátásokhoz. A nehéz anyagi körülmények között élő, segítségre szoruló családok szociális biztonságának elősegítése érdekében az utóbbi években számos intézkedés történt, a kormány számos eszközzel igyekszik könnyíteni a nehéz szociális helyzetben lévő, illetve idős, valamint egészségügyi problémákkal küzdő személyek helyzetét. Kiemelt célkitűzés, hogy minden magyar állampolgár megkapja a részére járó, illetve számára szükséges ellátásokat és szolgáltatásokat. A kormány a magyar gazdaság teljesítőképességének függvényében folyamatosan vizsgálja a szociális ellátások jövedelmi küszöbe és egyéb összegek emelésének lehetőségét. Ellentétben a Gyurcsány-kormánnyal, ezt nem hitelből kívánja a magyar kormány megtenni, hanem minden esetben a gazdaság teljesítőképességét figyelembe véve. Engedjék meg, hogy csak egy tételt mondjak: rehabilitációs foglalkoztatást a rokkantsági nyugdíj helyett minden évben 2013 óta 34 milliárd forinttal 30 500 főnek biztosítja a kormány. Azt gondolom, nyomon követhető és egyértelműen megfogalmazható a kormány politikája: kiegyensúlyozott szociálpolitika és nyugdíjpolitika. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Kovács Sándor képviselő úr. Megadom a szót kettő percben Gúr Nándor képviselő úrnak, jegyző úrnak, MSZP.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Jól mondja, Kovács képviselőtársam, sok intézkedés történt, csak nem pluszos, hanem mínuszos. Gondoljon csak vissza 2010 decemberére, amikor egy népi kezdeményezés okán a nyugdíjkorhatárt 62 esztendőben kívánták rögzíteni, majd önök bebélyegezték a 65 éves nyugdíjkorhatárt 2022-től, miközben az ezt követő napokban, 2011-ben pedig a rugalmasság teljes körét felszámolták. Mindegy, hogy korkedvezményről, mindegy, hogy korengedményről, mindegy, hogy miről beszélünk, önök ezeket az intézményeket likvidálták. Egyszerű a történet tehát: olyan méltányos nyugdíjrendszert kell működtetni, amely a méltányossága mellett a rugalmasságot is magában hordozza; tudja, olyat, hogy egy 40-42 éves szolgálati idővel bíró ember 62 évesen ne két lehetőség közül választhasson: elmegy nyesre, nyugdíj előtti segélyre 44 ezer forintért, vagy kimegy a közparkokba gereblyézni közfoglalkoztatottként 54 ezer forintért, hiszen a munkaerőpiacon elég nehéz még a mai viszonyrendszerben is neki elhelyezkedni.(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Földi László váltja fel.)Egy szó, mint száz: a rugalmasság mellett a rokkantság vagy a baleseti rokkantság kérdéskörét sem lenne szabad elfelejteni, és úgy kezelni, ahogyan azt önök kezelik. Az öregséginyugdíj-minimum mértékét, nagyságát pedig mértékadó módon kell emelni. Az a 28 500 forint, ami nyolc év óta példátlan módon az önök, a második és harmadik Orbán-kormány időszakában változatlan, elfogadhatatlan és szégyenletes. Mindezek mellett a nyugdíj melletti foglalkoztatás korlátozó szabályait is már rég fel kellett volna oldani, amit önök megtettek, emlékezzen a pedagógusokra, az orvosokra és sok mindenki egyéb másra. Ha pedig tisztességes rendszert akarunk működtetni, akkor igenis helye van a vegyes indexálásnak, a svájci indexálásnak, és helye van annak is, amiről Korózs képviselőtársam szólt, hogy az ápolási díjak mértékadó emelésére sor kerüljön. Ezért kérem, hogy támogassák a tárgysorozatba vételt. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, jegyző úr. Megkérdezem, hogy kíván‑e még valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.Akkor megadom a szót az előterjesztőnek, Korózs Lajos képviselő úrnak, aki láthatóan válaszolni kíván. (Korózs Lajos jelzésre:) Nem kíván válaszolni. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az egyes törvényeknek az egyedülálló szülőket segítő módosításáról szóló T/16202. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Népjóléti bizottság utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek, Demeter Márta képviselő asszonynak, ötperces időkeretben.
  • DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az a furcsa helyzet állt elő, hogy itt, a Ház előtt emlékeim szerint Rétvári államtitkár úr azt mondta, hogy a bizottságokban kell lefolytatni a vitát, a szakmai vitát bizonyos javaslatokról. Ezt megtettük, a Népjóléti bizottság elé került az LMP-nek az egyszülős családokat támogató törvényjavaslata, amely egy tíz pontból álló cselekvési terv volt lényegében. Sajnos azt kell mondjam, én részt vettem előterjesztőként a Népjóléti bizottságban, hogy semmilyen érdemi vita nem zajlott a Népjóléti bizottságban, és amikor az elnök asszony szót kért, hogy elmondja a Fidesz álláspontját, akkor lényegében azt a fajta sikerpropagandát hallhattuk tőle, amit itt az elmúlt években megszokhattunk, teljesen mindegy, hogy milyen területről van szó és hogy mely társadalmi csoportról van szó.Pedig rengeteg tennivaló van az egyszülős családok megsegítésében, hiszen látszik az, hogy ők azok, akik nem illenek bele a Fidesz-KDNP által preferált hagyományos családmodellbe, és sajnos a kormány egyébként ilyenformán is viszonyul hozzájuk, tehát látszik, hogy úgymond mostohagyerekként kezeli az egyszülős családokat. Pedig látnunk kell azt, hogy ma már több mint félmillió gyermek él ilyen családban, és azoknak a családoknak, ahol egyetlen szülő nevel egy gyermeket vagy több gyermeket, most már a 62 százalékát fenyegeti a szegénység veszélye. Tehát egy rendkívül kiszolgáltatott családcsoportról, társadalmi csoportról beszélünk, akik önhibájukon kívül kerülnek ebbe a helyzetbe, hiszen nem így indul neki alapvetően egyik család sem a tervezésnek, és nagyon sokan borzasztó nehéz helyzetbe kerülnek anyagilag is. Látszik az, hogy ilyen esetekben egy egyedülálló szülő két emberre méretezett terhet cipel folyamatosan a vállán, és természetes, hogy mindent megpróbálnak ezek a szülők megtenni azért, hogy becsülettel fel tudják nevelni a gyermeküket, és mindent meg tudjanak adni számukra. De hol van a borzasztó igazságtalanság az intézményrendszert tekintve és az ő támogatásaikat tekintve? Ha megnézzük, hogy ha egy egyszülős családban a szülő minimálbérre van bejelentve, onnantól kezdve nem számít hátrányos helyzetűnek, tehát egy olyan élethelyzetről beszélünk, ahol rögvest nem részesül sem az ingyenes bölcsődei ellátásban, sem kedvezményes iskolai étkeztetésben, sem pedig a felsőbb évfolyamokban ingyenes tankönyvellátásban, tehát igenis hátrányban vannak ezek a családok.Éppen ezért adtuk be a törvényjavaslatunkat. Most nem sorolnám fel mind a tíz pontot, viszont a legfőbbeket igen. A javaslataink anyagi, munka­erő­piaci és jogi segítségnyújtást tartalmaznak ezeknek a családoknak a számára. Legfőbb pontként a családi pótlék emelését szeretném kihangsúlyozni. Itt a mos­tani 13 700 forint helyett 20 ezer forintra emelnénk az egyszülős családok családi pótlékát, ez 45 százalékos emelés, és emellett még egyébként 30 százalékkal megemelnénk a családi pótlék alapösszegét is. (17.30)Emellett a tartásdíjak rendszerét felül kell vizsgálni. A tartásdíjaknak valós jövedelem szerinti meg­állapításához a NAV-nál kért vagyonvizsgálati lehetőség lenne elérhető javaslatunk szerint, valamint az állam kéthavi kiesés után megelőlegezné az elmaradó tartásdíjakat, ha a gyermek ellátása másként nem biztosított. Azt gondolom, ez óriási segítség lenne az egyszülős családoknak. Továbbá az alanyi jogon járó nagycsaládos kedvezményeket ki­ter­jesz­tenénk ezzel a javaslattal az egyszülős családok­ra, ahogy em­lí­tet­tem, az ingyenes bölcsődei ellátást, kedvezményes iskolai étkeztetést és a felsőbb év­fo­lya­mokban az ingyenes tankönyvellátást jelentené ez.Nagyon fontos, hogy a munkaidőhöz igazítsuk a bölcsődei és óvodai nyitvatartást, hogy a szülő a műszakkezdés előtt, illetve a túlórákat követően is el tudjon menni a gyermekéért. Nagyon sok helyen nem tudják biztosítani jelenleg ezt a nyitvatartást, hiszen az ehhez szükséges túlórapénzeket az ön­kor­mányzatnak nem áll módjában az intézmény szá­mára biztosítani. Ezt lehetővé kell tenni, ez a javaslat segítene ezen is.Nagyon fontos az, hogy előnyben részesítsük az egyszülős családokat a szociális bérlakások igény­lé­sé­nél, hiszen említem még egyszer, nagyon ki­szol­gál­ta­tott csoportról beszélünk, és számukra nem meg­ol­dás a CSOK, ők nem tudnak hitelt fölvenni, és nin­csenek egyáltalán megtakarításaik. Emellett pe­dig nagyon fontos létrehozni minden egyes megyében családközpontot, ahol megfelelő segítségnyújtást is kaphatnának ezek a családok.Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos kérdésről beszélünk, ami nem pártpolitikai kérdés, ezért is ké­rem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslat tárgysorozatba vételét. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Demeter Márta képviselő asszony. A képviselőcsoportoknak két-két perc áll rendelkezésre, hogy véleményüket, állás­pontjukat ismertessék. Elsőként megadom a szót Dúró Dóra képviselő asszonynak, Jobbik.
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, hogy Rétvári Bencének nincs igaza a te­kin­tet­ben sem, hogy a bizottságokban folytatjuk le az ér­de­mi egyeztetést és a szakmai érvek ütköztetését, ugyan­is erre, ahogyan képviselő asszony is említette, nem a bizottságban került sor, hanem egy ötpártinak tervezett, valójában kétpártira sikerült egyeztetésen, amelyen kizárólag az LMP és a Jobbik képviselői vettek részt, például az egyszülős családok esetében, de ugyanez volt a helyzet egyébként a hétvégén a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkal­má­ból szervezett konferencián is, szintén ez a két párt volt az, amely megjelent mind a két esetben.A Jobbik számos javaslattal élt az LMP ja­vas­latához kiegészítésként, illetve néhány pont volt, ame­lyet másképpen fogalmaztunk volna meg, illetve módosítást javasoltunk. Összességében ugyanakkor vitára mindenképpen alkalmas természetesen ez a javas­lat, hiszen érdemi, konkrét megoldási javas­la­to­kat nyújt az egyszülős családok számára.Szerettük volna, ha ez a javaslat is kiegészül, illetve az egyszülős családokról szóló diskurzus kie­gé­szül a prevenció fontosságának beemelésével, hi­szen a statisztikákból látjuk azt, hogy számos olyan élethelyzet van, amikor egyébként megelőzhető len­ne maga a válás, ugyanakkor nincs kellő tudatosság, illetve nincs kellő támogatás a családok mellett, hogy ez a szomorú helyzet ne következzen be. Emellett a jogi segítségnyújtás ingyenessé tételét is javasolja a Jobbik, hiszen egy ilyen élethelyzetben, amely anya­gilag is és lelkileg is megviseli mindegyik felet, nagyon sokszor kiszolgáltatottá válik többségében az édesanya, bár az 1991-es népszámlálás óta drasz­ti­ku­san megnőtt az egyszülős családok esetében a gyer­me­kü­ket egyedül nevelő édesapák száma. Mind­kettejük számára természetesen biztosítanánk ezt is. Emellett a pótnagyirendszerrel, illetve a szo­ciá­lis területen felsőoktatási tanulmányokat végzőknek a gyermekfelügyeletbe való bevonásával is segíte­nénk mind a nagycsaládosokat, mind az egyszülő­sö­ket. A Jobbik tehát támogatja a tárgysorozatba vé­telt. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Dúró Dóra képviselő asszony. A Fidesz álláspontját Kovács Sándor kép­viselő úr ismerteti.
  • KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A családtámogatási ellátások, mind az alanyi jogú, mind a pénzbeni ellátások ugyanúgy megilletik a gyermekét egyedül nevelő szülőt, mint a gyermeküket közösen, azaz két törvényes képviselő által saját háztartásban nevelő nevelőszülőt. Családi pótlék esetén a jogszabály differenciál az egyedülálló szülőt megillető ellátás összegében pozitív irányban, hiszen emelt összegű családi ellátás illeti meg, a gyermeküket közösen egy háztartásban nevelő szülőknek járó ellátásokkal ellentétben. (Dúró Dóra: De mennyi?)A családi pótlék nem szociális alapú ellátás, ezért nem lehetséges szociális szempontokat figye­lem­be venni annak összege megállapításánál. Lé­tez­nek rászorulástól függő különböző támogatási for­mák, mint például a rendszeres gyermekvédelmi ked­vezmények, amelyek igénybevétele a család jö­ve­del­mi és egyéb szociális szempontok alapján vizs­gá­laton alapul. Az egyszülős családok esetében a jöve­delem­plafon, ami alatt adható a kedvezmény, ma­ga­sabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze­gének 140 százalékánál. Jövőre ezt a küszöb­értéket az öregséginyugdíj-minimum 145 százalékára emelik, így több rászoruló család juthat hozzá a ked­vezmény kereteiben biztosított juttatásokhoz.A családpolitika komplexitását mutatja, hogy a sokszínű élethelyzetek mindegyikére reagál. Sza­bá­lyozza a gyermekek érdekét, és elsősorban az ő ér­de­küket tartja szem előtt. 2017-től a bölcsődei, mini­bölcsődei felvétel során az egyedülálló szülők gyer­mekeit előnyben kell részesíteni, feltéve, ha a szülők igazolni tudják, hogy munkaviszonyban vagy mun­ka­végzésre irányuló jogviszonyban állnak. 2017 májusától elindult az Erzsébet-program, üdülési pályázat a gyermeküket egyedül nevelők számára, továbbá a családi otthonteremtési ked­vez­mény, a CSOK, amely ugyanakkora mértékben jár a meglévő gyermek után az egyszülős családoknak is, mint ott, ahol két szülő nevel gyermeket. A családi kedvezményekkel a családok 92 százaléka tud élni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A kedvezményt ugyanúgy igényelheti az egyedülálló szülő is, mint a három vagy több gyer­me­ket nevelő család. Még több családot fog érinteni (Az elnök jelzi az idő leteltét.) az ingyenes tan­könyvellátás. Köszönöm szépen. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Kovács Sándor képviselő úr. A Magyar Szocialista Párt álláspontját Varga László képviselő úr ismerteti.
  • DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képvi­selő­társaim! Az indítvány tárgysorozatba vételét mi is támogatjuk, üdvözöljük az indítványt. Egy kicsit szkeptikus vagyok, érdemes volna talán visszanézni, hogy hány ellenzéki indítványt támogatott az Or­szág­gyűlés ilyen körülmények között ebben a ciklusban. Azt gondolom, hogy egyet sem, sajnos. Tehát hiába sorolnak az ellenzéki képviselők párthovatartozástól függetlenül egyébként méltányolható érveket egy-egy javaslat kapcsán, azt látom, hogy folyamatosan falakba ütközünk. Ma is több ilyen indítvány van.Felhívnám a figyelmet, hogy azért fontolják meg, tisztelt képviselőtársaim, bár az előttem szóló fideszes hozzászólásból nem ez derült ki, szerintem helyesebb az adott indítványt megítélni és nem feltétlenül propagandaszövegeket mondani itt. Mert­hogy egyébként miért ne lehetne nagyon sok minden szempontot figyelembe venni, amit az indítvány tartalmazott? Miért ne lehetne, mondjuk, egyéb élet­helyzetbeli vagy szociális szempontokat figyelembe venni adott esetben a családi pótléknál? Sok ilyen típusú szempontra mi is felhívtuk az elmúlt években a figyelmet, a családi pótlék differenciált emelésének fontosságára is, és azt látjuk, hogy évről évre lepattanunk ezekkel a javaslatainkkal mi is.Ezt a komplex csomagot, amely valóban tar­tal­maz jogi megoldásokat, munkaerőpiaci megol­dá­so­kat is, azt kell mondjam, egyáltalán szemléletbeli meg­oldásokat azért, hogy az egyedülálló szülőket segítsük, én helyesnek tartom, egy olyan javaslatnak tartom, amely előrelépést jelent. Úgyhogy meg­fonto­lan­dónak remélem az önök részéről is a támogatást. Nagyon bízom benne, hogy a kormánypárti kép­viselők is támogatni fogják a tárgysorozatba vételt. Aztán persze, ha más szempontokat is érvényesíteni szeretnének, azt az Országgyűlés előtt a vitában és a módosító indítványoknál érvényesíteni tudják.Tehát még egyszer: támogatjuk a tárgysorozatba vételt. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP sorai­ban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Varga László képviselő úr. Több jelentkezőt nem látok. Megadom a szót Deme­ter Márta képviselő asszonynak, az előterjesztőnek, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.
  • DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a támogató megnyilatkozásokat az ellenzék részéről. Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem párt­politikai kérdésről beszélünk, éppen ezért kezde­mé­nyeztük azt az ötpárti egyeztetést, ahol igyekeztünk erről a témáról minél többen beszélgetni. Ezen, való igaz, hogy az LMP és a Jobbik vett részt. Remélném azt, hogy ilyen fontos témában egyébként a többi pártnak is lehetne a részvételére számítani. Ez nem történt ebben a témában meg.Ahogy kormánypárti képviselőtársam nagyon sok mindent felsorolt ám, hogy önök miket tettek, nagyjából ezt hallottuk a bizottság ülésén is, ezt a faj­ta sikerpropagandát, azért arra felhívnám a figyel­mét, hogy szerintem azt mindenki pontosan látja, hogy egy nagyon-nagyon tudatos politikát folytat a kormány, tehát egyáltalán nem ad hoc támogatások vannak a családok részére, és nem ad hoc találják ki az intézkedéseket, hanem itt pontosan egy saját nemzeti tőkésosztályt építenek ki.(17.40)Azokkal, akik nem férnek bele az önök ideológiai megközelítésébe, vagy nem férnek bele abba az anyagi körbe, abba a felső középosztálybeli vagy felső osztálybeli körbe, sajnos egyáltalán nem foglalkoznak. Azt gondolom, ez elfogadhatatlan. És vajon miért ne lehetne szociális szempontokat figyelembe venni, anyagi szempontokat figyelembe venni ezeknek a támogatásoknak a megállapításánál? Igenis, akik jobban rászorulnak, azoknak több támogatást kell kapniuk, ez teljesen egyértelmű. És ahogy ön említette például a CSOK-ot, hogy ugyanúgy az egyszülős családok is igénybe tudják venni ‑ igen-igen, amennyiben valami elképesztő összeget keresnek. Én azt gondolom, a kormánypártok közelében nagyon sok olyan család van, ahol ez bizonyára nem okozna problémát, de az egyszülős családok többsége igenis borzasztó nehéz anyagi körülmények között él, úgyhogy azt gondolom, érzéketlenség az, ahogy a kormánypárt ehhez hozzááll. Természetesen a javaslatokat továbbra is fenntartjuk és be fogjuk nyújtani, 2018. áprilistól pedig meg is fogjuk valósítani. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Demeter Márta képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a családtámogatások bővítésének szükségességéről szóló H/17886. számú határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Népjóléti bizottság utasította el. Először megadom a szót az előterjesztőnek, Dúró Dóra képviselő asszonynak, a Jobbik részéről, 5 perces időkeretben.
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára csak egy tévedés áldozatai lettek azok a kormánypárti képviselők, akik leszavazták ezt az indítványt, hiszen szembementek a korábbi frakcióvezetőjük, illetve a KDNP esetében a Harrach Péter, illetve Rogán Antal által aláírt ötpárti nyilatkozattal. 2013-ban minden akkori parlamenti párt frakcióvezetője aláírt egy megállapodást, amit a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány hozott tető alá. Ennek a mindegyik párt által aláírt nyilatkozatnak az egyik mondata így szól: vállaljuk, hogy kormányon és ellenzéki szerepben is támogatjuk a népesség növelését célzó javaslatokat. Innentől kezdve nem lehetne olyan képviselő, aki egy családtámogatási rendszer bővítéséről szóló határozati javaslatot elutasít. Az önök frakcióvezetői vállalták, hogy ennek megfelelően fognak eljárni. Látjuk most már, hogy mit ér az önök szava akár családtámogatási kérdésekben is. Nem lehet komolyan venni azt, hogyha aláírnak egy ötpárti nyilatkozatot, mert képesek homlokegyenest az ellenkezőjét cselekedni a bizottságban is, és minden bizonnyal holnap ezt fogják tenni a plenáris ülésen is. Holott ez a javaslat egy olyan kiérlelt jobbikos javaslat, amely egyébként a részletek kidolgozását teljes egészében a kormányra bízza. Nem arról van szó tehát, hogy konkrét intézkedéseket szeretnénk önökre erőltetni; ilyen javaslataink is vannak természetesen, hogy hogyan kellene akár a mostani rendszert átalakítani vagy egyes elemeit megváltoztatni, de ez csak a kereteket szabja meg, és a kormányra bízza ennek megvalósítását.Azért is lenne közös felelősségünk és közös kötelességünk, tisztelt képviselőtársaim, mert mindazon intézkedések ellenére, amit a kormányzat meghozott az elmúlt időszakban, a probléma egyre nagyobb. A népességfogyás üteme a legfrissebb KSH-jelentések alapján is növekszik. Ismét kevesebben születtek, és ismét többen haltak meg. Tehát miközben önök azt mondják, részben joggal, hogy mennyit tesznek a családok támogatása érdekében, akkor látni kell, hogy ennek mi az eredménye. És az az eredménye, hogy a népességfogyás üteme növekszik, és kevesebb gyerek születik évről évre, az önök kormányzása alatt is, tisztelt képviselőtársaim. Készült reprezentatív felmérés arra vonatkozóan, hogy a népességfogyást hogyan ítéli meg a társadalom, hiszen gyakran hallunk olyan sztereotípiákat, miszerint ez az embereknek nem fontos kérdés, vagy úgy gondolják, hogy a népességfogyással nem is érdemes foglalkozni. Erre rácáfol az a reprezentatív kutatás, amelynek az eredményeit, illetve az erre a kérdésre adott válaszát szeretném önökkel ismertetni. Nevezetesen, miszerint azzal a kérdéssel, hogy a magyarság legnagyobb problémáinak gyökere a népességfogyás, a válaszadók többsége, 59 százaléka egyetért, tisztelt képviselőtársaim. 59 százalék úgy gondolja, hogy a legnagyobb problémák gyökere a népességfogyás. Ezért közös kötelességünk és a választók iránti felelősségünk is, hogy tegyünk minden egyes javaslatunkkal, minden egyes ilyen előterjesztés támogatásával azért, hogy ez csökkenjen. És a kormányzat politikájáról is megkérdezték az embereket, ez is egy reprezentatív kutatás, hogy „ön szerint a magyar népesedési válság kezeléséhez elegendő‑e a kormányzat jelenlegi családpolitikája?”. És képzeljék el, itt pedig a válaszadók még nagyobb többsége azt mondta, hogy nem, további intézkedésre van szükség. Az emberek 78 százaléka gondolja úgy, tisztelt képviselőtársaim, hogy az, amit önök az elmúlt időszakban tettek, nem elegendő ahhoz, hogy ezt a válságot kezelni tudja Magyarország és a Magyar Országgyűlés. Éppen ezért, ezekre hivatkozva is, nyújtja be a Jobbik azt a 12 pontból álló határozati javaslatot, amely az élet legkülönbözőbb területein segítené a családokat. Mert igen, szeretnénk például inflációkövetővé tenni a családtámogatásokat. Önök rendszerint hivatkoznak arra, hogy óriási eredménynek tartják, hogy a nyugdíjrendszer, a nyugdíjak inflációkövetőek. Ugyanezt a családok nem érdemlik meg? Nem érdemlik meg azt a kiszámíthatóságot, hogy ha van egy adott összegű családtámogatás, akkor az a jövő évben sem fog a reálértékéből veszíteni? Például amióta bevezették az adókedvezményt, 2011 óta bizony nagyon sokat veszített az értékéből. De szerepel ebben adókedvezmény, bérlakásépítési program, áfacsökkentés, a tömegközlekedés ingyenessé tétele, vagy említhetném a bölcsődei gondozási díj eltörlését, amit önök vezettek be. Ez egy olyan megszorítás volt, ami azokat a családokat érinti, ahol az édesanya visszamegy dolgozni. Tehát önök nemcsak bővítették a családtámogatásokat, hanem szűkítettek is rajtuk néhány területen. Ez a javaslat ezt is orvosolná. Kérem, hogy támogassák. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Dúró Dóra képviselő asszony. Képviselőcsoportonként egy-egy képviselő kettőperces hozzászólása történhet. Elsőként megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, LMP.
  • DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP támogatni fogja ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vételét, hiszen ahogy az előzőekben is beszéltünk róla, rendkívül fontos a családtámogatások bővítése, hiszen ténylegesen a gyermekvállaláshoz is egy sokkal komplexebb intézkedéscsomagra van szükség, mint amit egyébként a kormánynál bármilyen formában láthatunk. Én még egyszer kiemelném azt, hogy mennyire fontos lenne a családi pótlék megemelése, ami 2008 óta nem emelkedett. Az LMP ezt 13 700 forintról 20 ezer forintra emelné, illetve átlagosan 30 százalékos emelést hajtanánk végre. Az említett javaslatban, azt gondolom, több pont lehet, ami kapcsán érdemes lenne tovább beszélgetnünk a Jobbik konkrét megoldási javaslatairól, de mindazonáltal támogatjuk ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vételét. Legyen szó erről ebben a Házban, és lehessen hozzá benyújtani módosító javaslatokat is! Köszönöm szépen, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, Demeter Márta képviselő asszony. Kettő percre megadom Kovács Sándor képviselő úrnak, Fidesz.
  • KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, 2010-ben egy demográfiai szakadék széléről kellett Magyarországot visszafordítani, és azt gondolom, hogy 2016-ig ezt 1,26-os szorzóról 1,49-es szorzóra sikerült is megtenni, mindazzal a családpolitikai támogatással, a gyes extrával és egyéb olyan családi adó- és járulékkedvezményekkel, amelyeket éppen a Jobbik nem szavazott meg a költségvetési tárgyalások során ennek érdekében, és amelyek hozzájárultak ennek a demográfiai helyzetnek a kezeléséhez. Igen, a Jobbik azt sem szavazta meg a 2018-as költségvetésben, hogy az említett családi adókedvezmény kétgyermekes család esetében 2018-ban 35 ezer forintra, 2019-től 40 ezer forintra emelkedjen. De kíváncsi leszek, az új családtámogatási törvényben meg fogják‑e szavazni, hogy az édesanyák diákhitel-tartozása az első gyermek vállalásakor 3 évre felfüggesztésre kerüljön, a második gyermek születésekor a tartozás fele, a harmadik gyermek születésekor pedig az egész tartozás elengedésre kerüljön. Vagy hogy a diplomásgyed folytatásának időtartama egy évvel meghosszabbodik, vagyis a gyermek 2 éves koráig tart. A harmadik és további gyerekeket vállaló családok gyermekenként 1-1 millió forinttal csökkenthetik a jelzáloghitel-tartozásukat. A bölcsődei fejlesztés tovább folytatódik. A bölcsődei ellátás 2018-ban közel 37 milliárd forint költségvetési támogatást fog kapni. A külföldön élő magyar családok is jogosulttá válnak az anyasági támogatásra. (17.50)A gyermekes családok részére 2017-ben összesen 1759 milliárd forint támogatást biztosított a magyar költségvetés, ami 11 százalékkal több, mint a 2016-os, és 82 százalékkal több, mint amennyi a 2010. évi költségvetésben volt a családtámogatásra. Úgyhogy azt gondolom, ezek a számok is bizonyítják, hogy a magyar kormány felelős a családtámogatás tekintetében. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Ander Balázs képviselő úrnak, Jobbik.
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Pusztulunk, veszünk, Magyarország, a magyar társadalom pedig felszámolja önmagát, ha minden így megy tovább. Kovács képviselőtársam, nagyon szép és jó dolog az, hogy 1,23-ról 1,48-ra nő a teljes termékenységi arányszám Magyarországon, de ez mind-mind kevés ahhoz, hogy megmaradjunk, és a XXI. században itt élve, gyarapodva megőrizhessük a magyar nemzetet. Éppen ezért kellene felülemelkedni a pártpolitikai szempontokon, és legalább egyfajta elvi szándéknyilatkozatként, egy népesedéspolitikai szándéknyilatkozatként a támogatásukat adni ahhoz, hogy ezekről a kérdésekről, erről a 12 pontról legalább tárgyalni tudjunk itt a tisztelt Ház falai között. Képviselőtársak! A magyarság a demográfiai szakadék szélén áll. Ez tény. Ha megnézzük akár csak a mostani mikrocenzusnak a rettenetes eredményeit, azt, hogy 1980-tól idáig 10 millió 700 ezerről, úgy, hogy közben egy etnikai átrendeződés is zajlik az országban, 9 millió 800 ezerre csökkent Magyarország lakossága, úgy, hogy soha akkora nem volt még a 65 év feletti idősek aránya, 18 százalék, és soha olyan kicsi nem volt még a gyermekkorúak aránya, 15 százalék Magyarországon, mint most, azt hiszem, hogy önmagáért beszél. Ezért kellene ezeket a javaslatokat legalább megbeszélni, ideengedni a Ház elé. Mi azt mondjuk, képviselőtársaim a kormánypárti oldalon, hogy a gyermeknevelés támogatása nem egyfajta szociális kegy a kormány részéről, hanem a jövőbe, a magyar megmaradásba vetett legnagyobb befektetésünk. Éppen ezért kellene sokkal inkább fokozottan odafigyelni rá, hiszen ennél nagyobb humántőke-befektetést, a jövőért való megmaradást el sem tudunk képzelni. Képviselőtársak, nagyon szépen kérem, hogy vizsgálják felül az álláspontjukat, és szavazzák meg, hogy legalább tárgyalni lehessen róla. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP.
  • DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanazt tudom elmondani, mint az előző előterjesztésnél, hogy támogatjuk a tárgysorozatba vételét, és nagyon remélem, hogy önök is támogatják, bár túlzott illúzióim nyilván nincsenek. Nagyon remélem, hogy a ma tárgyalt ellenzéki előterjesztések közül legalább néhányat tárgysorozatba vesznek így a ciklus vége felé közeledve, megadva ezáltal a lehetőségét annak, hogy az Országgyűlés előtt vitatkozzunk ezekről a kérdésekről. Mivel ez egy határozati javaslat, és 12 pontban sorol fel tulajdonképpen mindannyiunk által vállalható célokat, még a kerete is olyan, hogy utána a kor­mányt kötelezi arra, hogy jogszabályokat hozzon az Or­szággyűlés elé. Magukkal a célokkal egyet lehet ér­teni. Több olyan cél is megfogalmazódik ezek között, amelyeket korábban az MSZP-frakció is javasolt, támogatott. Azt gondolom, hogy mindezek hozzájárulhatnak a családtámogatások bővítéséhez és ezáltal a demográfiai problémák részbeni orvoslásához. Nem megoldás ebben a tekintetben az, hogy a Fidesz a 2010 előtti időszakra mutogat. Valóban tetten érhető az, hogy nem sikerült áttörést elérnie ezen a téren. A demográfiai helyzet az országban valóban mindig lesújtó, sőt kivándorolt mintegy 600 ezer honfitársunk, és egyre több magyar gyermek születik meg külföldön. Azt gondolom, hogy ezek a kérdések, amelyek most az asztalon hevernek, nem várhatnak tovább. Kérem tehát, hogy támogassák a tárgysorozatba vételt, mi egészen biztosan így fogunk tenni. Köszönöm, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Több hozzászólásra jelentkezőt nem látok. Megadom a szót az előterjesztőnek, Dúró Dóra képviselő asszonynak.
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a támogatásukról biztosító frakciók képviselőinek a felszólalását. Ugyanakkor olyan érvet nem hallottam sehonnan, hogy miért ne szavaznák meg ezt a javaslatot. Arról volt szó, hogy a Jobbik mit csinált ekkor, akkor meg amakkor. Most nem ez a kérdés, hanem az, hogy önök annak ellenére, hogy a frakcióvezetőjük aláírta, hogy minden javaslatot támogatnak kormányon és ellenzékben, mégsem szavazzák meg. Mi a bajuk ezzel a javaslattal? Nem szeretnék, hogy inflációkövető legyen a családtámogatás? Nem szeretnék, hogy bérlakásépítési program induljon? Nem szeretnék, ha a tömegközlekedést ingyenessé tennénk a 14 év alattiaknak? Vagy mi a bajuk ezzel a javaslattal? Miért nem támogatják ezt? Képviselőtársaim! Beszélünk különböző arányszámokról, csakhogy 1980 óta folyamatosan csökken a magyarság népessége. S oda jutottunk ez alatt az idő alatt, hogy jelenleg nem 1,2-nek meg 1,4-nek kellene lenni az arányszámnak, és nem is 2,1-nek: jelenleg minden szülőképes korú magyar nőnek négy gyermeket kellene vállalnia ahhoz, hogy a magyarság kívánt lélekszámát fenntartsuk. Hol vagyunk ettől? Ha 1,2-re vagyunk, az is messze van, ha 1,4-re, az is messze van. Minden szülőképes korú nőnek négy gyermeket kellene vállalnia, és önök egy határozati javaslaton elkezdenek vitatkozni, ami határidőt sem szab a kormánynak, és a konkrét jogszabály megalkotását ténylegesen a kormányra bízza, és annak előterjesztését is, hogy törvényt változtassanak ennek érdekében. Önök nem veszik kellő komolysággal ezt a problémát, azt kell mondanom. Sajnálom, hogy nem tudnak felülemelkedni a pártpolitikán, még abban a kérdésben sem, amit az emberek többsége a legsúlyosabb problémáink gyökerének tart. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Dúró Dóra képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön „A Visegrádi Csoport (V4) megerősítéséről és bővítéséről” szóló H/17902. számú határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Külügyi bizottság utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek, Vona Gábor képviselő úrnak, 5 perces időkeretben. Öné a szó, elnök úr.
  • VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ritkán van az ember olyan helyzetben, hogy azt tudja mondani, bárhogyan is alakuljon majd ennek a határozati javaslatnak a sorsa, mindaz, amiről ez a határozati javaslat szól, előbb-utóbb valóság lesz. Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a V4 előbb vagy utóbb egy állandó parlamenti közgyűléssel lesz gazdagabb, de azt szeretném, és ezért vagyok itt, és ezért kérem önöket majd a határozati javaslatunk támogatására, ha ez minél hamarabb megvalósulna. Ha a cél ennyire egyértelmű, ennyire jó, ennyire szükséges, ennyire aktuális, akkor miért is várnánk tovább, ugyanis a határozati javaslatunk, ahogy azt félmondatban már említettem is, arról szól, hogy a V4-ek együttműködését, amely egy nagyon fontos regionális szövetségünk, talán a legfontosabb nemzetközi együttműködési fórumunk, a kormányok közötti szint mellett egészítsük ki egy állandó parlamenti közgyűléssel. 1991-ben még V3-ként jött létre ez az együttműködés, aztán Csehország és Szlovákia kettéválásával vált V4-gyé. Ha az elmúlt 26 évre visszatekintünk, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az elmúlt 26 év számunkra legtartósabb nemzetközi szintű együttműködésének bizonyult ez a szövetségi rendszer. Azt gondolom, hogy nem csupán történelmi múlttal rendelkezik a V4-ek együttműködése, hanem mindenképpen van jövőbeni perspektívája is. Ezért az én tételmondatom az, ami lényegében közhelyeknek lesz az egymás után való felsorakoztatása: 1. a V4-ek együttműködés erősítése, elmélyítése, stabilabbá tétele érdeke Magyarországnak; 2. érdeke a V4-együttműködésben részt vevő négy tagállamnak; 3. érdeke egész Kelet-Közép-Európának; és 4. érdeke az Európai Uniónak is. Hogy miért érdeke Magyarországnak, miért érdeke Kelet-Közép-Európának és a V4-tagálla­mok­nak, hogy állandó parlamenti közgyűléssel még mélyebbé tegyük ezt az együttműködést, azt gondolom, nem kell sokáig magyaráznom. Számtalan olyan problémánk van, sőt továbbmegyek, a problémáink többsége olyan, ami közös. Vannak közöttünk ellentmondások, vannak közöttünk történelmi és aktuális viták, de a problémáink közül tízből nyolc ugyanaz ebben a régióban, a V4-ek tagállamaiban pedig különösen. Ha pedig így van, milyen jó lenne, ha ezeket a problémákat közösen tudnánk megbeszélni, közös megoldásokat tudnánk rá találni, és adott esetben különféle nemzetközi színtereken, akár az Európai Unión belül is, közösen tudnánk értük tenni!(18.00)De miért érdeke az Európai Uniónak is egy erős V4? Azért, mert ha a V4 megerősödik, ha a V4-együttműködés stabilizálódik, akkor elképzelhetetlenné válik az, hogy Európa két- vagy többsebességes legyen. Ha mégis így lesz, akkor egy erős V4 a garancia arra, hogy mi a többsebességes Európában a magországokhoz fogunk tartozni. Úgyhogy nem kell talán magyaráznom a jelenlévőknek, és a bizottsági ülésen lefolytatott vita is az elutasítás ellenére is azt bizonyította, hogy a célban egyetértünk. A cél pedig nem más, mint egy dinamikus, stabil és erős V4-együttműködés létrehozása.Ráadásul ez a felvetés nagyon aktuális is, hiszen egyrészről mi vagyunk a V4-együttműködés soros elnöke, nem tudom, hogy ez a „soros” szó itt jelen esetben használható-e, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy mi vagyunk az aktuális vezetői a V4-együttműködésnek. Ez mindenképpen aktualitást ad. Milyen szép lenne, ha ezt a történelmi előrelépést pontosan a mi elnökségünk tudná a karácsonyfa alá tenni.A másik aktualitás pedig az, hogy jelen pillanatban válságban van a V4. Az elmúlt 26 év története amúgy is hullámzó volt, de itt most van egy kihívás, a slavkovi hármas, ugye, a cseh, osztrák és szlovák együttműködés sok külpolitikai elemzés és elemző szerint nagyon komoly kihívást jelent, és akár a V4-együttműködés szétbomlásával is fenyegethet. Meg kell előznünk az ilyen jellegű széttartó tendenciákat, széthúzást, és ehhez egy állandó parlamenti közgyűlés, azt gondolom, megfelelő alapot szolgáltat.Miért nem tudott eddig a V4 stabilabbá válni, megerősödni? Miért nem történt meg ez az elmúlt 26 évben? Az én válaszom erre az, mert nem sikerült társadalmiasítanunk a V4-együttműködést. A V4-tagál­lamok állampolgárai számára ez valami távoli, kormányfők közötti koccintgatás, beszélgetés, nem pedig a mindennapok valósága. A tagállamaink állampolgárai nem érzik sajátjuknak ezt. Ha létrejön ez az állandó parlamenti közgyűlés, és a népszuverenitás legitimációjával ruházzuk föl a V4-es együttműködést, akkor végre a magyar emberek, a cseh emberek, a szlovák emberek és a lengyel emberek a magukénak érezhetik ezt az együttműködést; úgy érezhetik, hogy ez róluk szól, nem pedig néhány kormányfő magánügyletéről.Ezért kérem önöket, ennek a történelmi felelősségünknek a tudatában, hogy ne várjunk tovább, ne késlekedjünk tovább, hanem most, amikor mi vagyunk ennek az együttműködésnek az elnökei, ezt a történelmi előrelépést, az állandó parlamenti közgyűlés lehetőségét valósítsuk meg. Ezért kérem, hogy támogassák határozati javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Vona Gábor képviselő úr, pártelnök úr. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, kívánja‑e valamelyik frakció álláspontját ismertetni. Igen, Csenger-Zalán Zsolt képviselő úr, Fidesz.
  • CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, ahogy itt az előterjesztőtől hallottuk, a Külügyi bizottságban megvitattuk ezt a kérdést, és a Fidesz, illetve a KDNP mindenképpen egyetért abban, hogy ezt a parlamenti dimenziót érdemes megerősíteni. Ugyanakkor az is elhangzott, azt is hozzátettük, hogy a parlamenti dimenziónak nem feltétlenül a parlamenti közgyűlés az igazán jó megoldása, jelenleg is működik már egy állandó együttműködés, jelesül a V4-országok külügyi bizottságainak együttműködése, amit a házelnökök megállapodása hívott életre.Sőt, most éppen soros elnökségünk alatt Kövér László elnök úr javasolta, hogy ez egy öt parlamenti bizottságot felölelő szakértői együttműködés legyen. Úgy érezzük, hogy egy organikus fejlődés az, ami talán később elvezethet egy parlamenti dimenzióhoz. Már csak azért is, mert éppen az itt említett Cseh Köztársaság az, amelyik egy kicsit még a parlamenti dimenzióban nem foglalt teljesen egyértelműen pozitívan állást. De gyakorlatilag ezen a Külügyi bizottságon keresztül ez működtethető és működött is, hiszen éppen Varsóban volt, most itt lesz december 13-14-én.A bővítéssel kapcsolatban egy rövid szó, mert az előterjesztés azt is tartalmazza, hogy Horvátországgal bővüljön ki. Ezt nem támogatjuk, hiszen voltak már arra példák, például az Alpok-Adria-együttműködés, ez a közép-európai kezdeményezés ma már 18 tagállamból áll, meglehetősen működésképtelenné vált. Mi a „V4 plusz” megoldásokat támogatjuk, V4 plusz Horvátország vagy V4 plusz Románia esetén már jó együttműködés az, ami egy ilyen nagy, széles közép-európai együttműködés lehet. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Csenger-Zalán Zsolt képviselő úr. Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, MSZP.
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hallgattam a fideszes hozzászólást, kormánypárti hozzászólást, és szinte vártam, hogy mikor jön az „ugyanakkor” vagy a „de” fordulat ebben a kérdésben. Én magam is úgy gondolom, a frakciónk is úgy gondolja, hogy a visegrádi együttműködés nagyon sokszor hivatkozási alap. Nagyon sokszor egy jó együttműködés, de mégis többször hivatkozási alap; amikor nem látunk amögé, hogy mik, melyek azok a tényleges folyamatok, a vitákban mely érvek azok, amelyek elhangzanak, melyek szerepelnek fajsúllyal, melyek maradnak kisebbségben, tényleg azok maradnak‑e kisebbségben, mint amelyek hivatkozási alapok, és mint amelyek megkerülésre kerülnek ezekben az elvekben.Többször láttunk, hogy így mondjam, széttartó kommunikációt a V4-országok tekintetében, a miniszterelnökök akkor, amikor indokolnak egy-egy lépést, nem feltétlenül mutatja legerősebb képét. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy egy minél erősebb szövetségi rendszerben, úgy, ahogyan a NATO-ban, az Európai Unióban vagy az Unión belül egy minél erősebb szövetségi rendszerben, sokkal formalizáltabb módon, a vitákban jobban kiérlelten, jobban formalizáltan kerüljenek bizonyos kérdések megvitatásra és akár közös képviseletre is.Úgy gondolom, ebben nem feltétlenül egy-egy parlamenti állandó bizottság együttműködése, hanem a parlamentek közös működése az, ami erre lehetőséget és teret nyithat. Az elérendő célok tekintetében, úgy gondolom, mindannyian egyetértünk, a patkó bármelyik oldalán ülhetünk, az elérendő célok azonosak. Európának ahhoz a részéhez kell nekünk tartozni, amelyik a legerősebben húz, és amelyik a közepén van, amelyik meghatározza Európa jövőjét. Úgy gondoljuk, ez egy fontos lépés lenne ebben a kérdésben. Köszönöm szépen a figyelmet.
  • ELNÖK: Köszönöm, Szakács képviselő úr. Szávay István képviselő úr, Jobbik!
  • SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek során a Jobbik már több alkalommal elmondta, hogy alapvetően jónak és helyesnek tartja azt a törekvést, ami jellemezte a kormány politikáját, illetve miniszterelnök úr külpolitikáját, ami a regionális érdekek szerint, de egyébként történelmi alapokra helyezve próbálta erősíteni a visegrádi országok együttműködését. Ez jó és helyes irány szerintünk is, még akkor is, ha ennek az együttműködésnek azért volt több próbaköve is az elmúlt évek, hónapok során, illetve nem mindig sikerült ezeket az érdekeket összehangolni, vagy nem mindig olyan lépések történek a környező országok, különösen Szlovákia részéről, mint amit a magyar kormány elvárt volna.Ez az előttünk fekvő javaslat gyakorlatilag két konkrét irányt jelöl ki. Úgy gondoljuk, hogy mindkét konkrét irány erősítené ezt az együttműködést, bár mind a kettővel kapcsolatban felmerültek már kételyek itt, akár Csenger képviselőtársam részéről is. Úgy látjuk, hogy ez a parlamenti dimenzió, túl azon, amit Vona Gábor elmondott, azt a lehetőséget is megteremtheti, hogy a visegrádi országok különböző pártjaiban is elmélyüljön az együttműködés fenntartásának a fontossága, kormányzati ciklusokon túl elmélyüljön ez az elkötelezettség.Ami pedig a bővítést illeti, tudom, hogy a Fideszben vannak ilyen vélemények, hogy esetleg ez az együttműködést gyengítheti. Mi úgy látjuk, hogy ez épp hogy erősíthet. Ugye, a javaslatban mi úgy fogalmaztunk, hogy különösen Horvátországra tekintettel, de a javaslat nem Horvátországot nevesíti ebben a formában, mint akivel mindenképpen bővíteni kell; bár kétségkívül történelmi és regionális politikai érdekek alapján is ezt tartjuk elsődlegesen fontosnak. Szomorúan szemléljük azt, ahogy a magyar-horvát viszony mostanában alakul. Úgy gondoljuk, itt azért lenne még tennivalónk. Csenger képviselő úr, ha önök alapvetően egyetértenek a parlamenti dimenzió valamilyen megteremtésével és egyébként az együttműködés valamilyen szintű bővítésével, akkor támogassák azt, hogy erről a kérdésről itt, a Ház előtt érdemben is tudjunk beszélni, mert a téma fontosságához méltatlan, hogy két-két percben tudtunk csak erről az ügyről most szót váltani. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Szávay képviselő úr. Több jelentkezőt nem látok a képernyőn. Akkor megadom a szót az előterjesztőnek, Vona Gábor képviselő úrnak, pártelnök úrnak.(18.10)
  • VONA GÁBOR (Jobbik): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, és köszönöm szépen a hozzászólásokat. A bizottsági ülésen meghallgathattuk egyébként Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök hosszabb elemzését, hozzászólását, amely hasonlóképpen Csenger képviselő úr hozzászólásához, egy óvatosabb, fokozatosabb építkezést javasolt. A Fidesz ezért tartózkodott is a szavazásnál, a bizottság szocialista tagja viszont támogatta.Az a bajom ezzel az óvatos, fokozatos építkezéssel, hogy attól félek, hogy a halála lesz ennek az egész kezdeményezésnek, miközben, még egyszer mondom, biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb megvalósul. Ugyanis nincs túl sok időnk. Nincs túl sok időnk, mert ha megnézzük, a körülöttünk zajló folyamatok mind-mind arra kell hogy ösztönözzenek bennünket, hogy ezt az együttműködést erősítsük.Gondoljunk a bérek színvonalával kapcsolatos béruniós, kelet-közép-európai kezdeményezésre, gondoljunk a kelet-közép-európai, különösen a V4-országokat érintő elvándorlásra, gondoljunk a migráció kérdésére, gondoljunk az Európai Unió reformjára, különféle tervekre ezzel kapcsolatban. Mikor akarjuk az együttműködésünket elmélyíteni, ha nem most? Lehet, hogy holnap, holnapután már késő lesz. Tehát én híve vagyok az óvatos építkezésnek, híve vagyok a fontolt haladásnak, de itt jelen esetben, azt gondolom, mivel a cél annyira egyértelmű, annyira adott, nincs értelme várni. Mitől tartunk? Hogy majd tüntetni fognak emberek Varsóban, Prágában, Pozsonyban vagy Budapesten, hogy nem akarnak V4-parlamentet? Teljesen abszurd ez a félelem.Én azt gondolom, hogy igenis előre kell ebben a kérdésben lépni, ezért kérem, hogy fontolják meg és gondolják át az eddigi tartózkodó álláspontjukat, illetve ha mégsem gondolják meg, a bizottsági ülésen is felvetettem és továbbra is tartom, hogy ha esetleg a tartózkodás mögött megbújó szándék az, hogy ezt a Jobbik terjesztette elő, akkor tegyük félre ezt az egészet, az összes parlamenti frakció alkosson egy új határozati javaslatot, és nyújtsuk be közösen, csak haladjunk.Bennünket ez érdekel, nem az, hogy kié a dicsőség. Legyen az önöké a dicsőség, bárkié a dicsőség, csak legyen végre ebben az együttműködésben előrelépés! Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/18308. sorszámon, az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. november 23-án tartott ülésén megtárgyalta a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/18308. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság nyelvhelyességi, technikai pontosító javaslatait is. A javaslat összegzése: a törvényjavaslat a közúti fejlesztések megvalósítása során az állam nevében eljáró NIF Zrt. beruházói tevékenysége során létrehozott vagyonelemek vagyonátadásának lehetőségét bővíti, különös tekintettel az önkormányzatok részére átadandó, valamint a közműkiváltások során megvalósított beruházási elemekre.A javaslat ezenkívül több eljárási szabály pontosítását és bővítését is tartalmazza, amelyek várhatóan gyorsítják majd az infrastrukturális beruházásokat. A javaslat tartalmazza továbbá a közúti közlekedésről szóló törvény útminősítésekre vonatkozó rendelkezéseinek módosítását annak érdekében, hogy az önkormányzati utakat hordozó ingatlanok mielőbb az önkormányzatok tulajdonába kerülhessenek.Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges módosításokat is átvezeti a törvényjavaslat. Ez a rendszer biztosítja az országos, az elővárosi, a regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszerek, elektronikus utastájékoztató rendszerek, valamint az elektronikus forgalomtervező és -irányítási rendszerek országos átjárhatóságát és egységes működését. Köszönöm figyelmüket. Kérem, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Vas Imre képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván‑e felszólalni. Jelzi, hogy igen. Megadom a szót Banai Péter államtitkár úrnak.
  • BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr a törvényjavaslat tartalmi részleteit ismertette. Tájékoztatásul jelzem, hogy egyéni képviselői módosító indítvány nem érkezett. A Gazdasági bizottság kodifikációs jellegű módosító javaslatot fogadott el, amelyet a kormány is támogatott. Így hát a vita lezárásaként megköszönöm a Gazdasági bizottság és a Törvényalkotási bizottság munkáját, és azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy az indítványt támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. A képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Megkérdezem, hogy kíván‑e ezzel valaki élni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, ezért a vitát lezárom. (Jelzésre:) Az előterjesztő jelzi, hogy nem kíván élni a lehetőséggel.Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/17578. számon, az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. A vitában elsőként a Költségvetési bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 60 perces időkeretben. Megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, jegyző úrnak, a bizottság előadójának, legfeljebb 30 perces időkeretben.
  • DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A 2016. évi központi költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslat szeptember 29-én került benyújtásra, és az általános vitára október 19-én került sor. A Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság a november 15-ei ülésén a részletes vitát lefolytatta, természetesen a parlament többi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is csatlakozott a javaslathoz.Felszólalásomban egy összegző véleményt fogok többségi véleményként megfogalmazni. Megállapítottuk, szinte az összes bizottság egyetértett abban, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi és formai követelményeknek egyaránt.Képviselői módosító javaslat nem került benyújtásra. Egyedül a Költségvetési bizottság nyújtott be egy inkább technikainak nevezhető módosító indítványt. Ez arra irányul, hogy a köznevelési közfeladatot ellátó egyházi fenntartókat az állami és az önkormányzati fenntartókkal azonos állami támogatás illeti meg, ennek átvezetéséről rendelkezett a módosító indítvány.Ezúton szeretném ismertetni a bizottságok többségi álláspontjait. Azokon a helyeken, ahol a bizottságok nem készítettek ilyen véleményt, ott nem fogom megismételni, hogy a bizottságok a házszabály szerinti benyújtással egyetértettek. A Költségvetési bizottság többségi véleménye: a makrogazdasági mutatók tekintetében a 2016. évet 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel zártuk, ami az EU átlagos szintje feletti teljesítménynek számít. Az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya 1,9 százalékra teljesült, miközben a nemzetiössztermék-arányos bruttó államadósság a 2015. évi 74,7 százalékos szintről 73,9 százalékra csökkent. Örömteli, hogy a magyar államadósság szerkezete is átalakult. A devizaarány a 2011. év végi 52 százalékról 29 százalékra, a külföldi hitelezők aránya pedig 65 százalékról 42 százalékra csökkent.(18.20)Ez hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének mérséklődéséhez. Az államháztartás stabilitását jól mutatja az a tény, hogy a költségvetés módosítására mindösszesen egy alkalommal került sor a 2016-os esztendőben. Ebben a módosításban a kormány javaslatára 420 milliárd forint többletforrás került biztosításra többek között az oktatásra, a családok támogatására, gazdaságfejlesztésre, vidékfejlesztésre, agrártámogatásra, valamint a tömeges bevándorlás kezelésére. Fontos kiemelni, hogy az előző esztendőben mindhárom nagy hitelminősítő ismét befektetésre ajánlott kategóriába emelte országunkat, amelynek köszönhetően még stabilabb lett az adósságfinanszírozás. A háztartások javuló jövedelmi helyzete növeli a fogyasztást, ami 4,2 százalékos volt 2016-ban. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több embernek van munkája. A foglalkoztatottak száma 3,4 százalékkal bővült tavaly, az aktivitási ráta pedig elérte a 70 százalékot. Az export továbbra is meghatározó, amit az is mutat, hogy az előző esztendőben rekordszintet ért el a külkereskedelmi többlet. A makrogazdasági folyamatok és a tényadatok tükrében összességében megállapítható, hogy 2016-ban a magyar gazdaság főbb szektorai erősödtek, mindemellett az egyensúlyi mutatók is kiválóak maradtak.A Kulturális bizottság nem fűzött hozzá különvéleményt. A Külügyi bizottság véleménye: a klasszikus diplomáciai, külgazdasági és kulturális diplomáciai feladatok Külgazdasági és Külügyminisztériumban történő integrációja 2016-ban gyorsabb reagálást tett lehetővé, nőttek a külpiaci sikerek és a magyar kultúra és oktatás iránti igény. A minisztérium konzuli szolgálata szakszerűen járt el érdekvédelmi feladatainak ellátása során, beleértve az olyan tragikus események kezelését is, mint a tömeges illegális migráció miatt Európát sújtó problémák. 2016-ban sajnos magyar áldozatot is követeltek a terrortámadások. Az egységes külgazdasági irányítási rendszer kialakítása befejeződött, a külgazdasági attasék száma 145 főre, a Magyar Nemzeti Kereskedőház által nyitott irodák száma pedig 48-ra nőtt, a Nemzeti Befektetési Ügynökség által támogatott projektek eredményeként 2020-ig közel 18 ezer új munkahely jön létre 3,2 milliárd eurónyi beruházással.2016-ban indult a vajdasági és kárpátaljai gazdaságfejlesztési program, összesen 7 milliárd forint költségvetéssel. A minisztérium 2016-ban 235 milliárd forintból gazdálkodott, amiből a 123 külképviseletből álló diplomáciai, konzuli hálózat működtetésére 74 milliárd került kifizetésre.A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye: a jelenlegi uniós ciklusban 2800 milliárd forint van természet- és környezetvédelmi célokra, ami 500 milliárd forinttal több, mint az előző uniós ciklusban. Az előző uniós ciklus környezetvédelmi programjai 2016-ra befejeződtek, az új ciklus programjai pedig még nem léptek elszámolási időszakba. A 2016. évi környezetvédelmi kiadásokban ezért látható csökkenés az előző évekhez képest. A környezetbarát közlekedés fejlesztése érdekében jelentős tömegközlekedési, kerékpárút-fejlesztések történtek. Az adó- és illetékrendszer ösztönzőleg lépett fel a környezetbarát magán- és céges járművek elterjedésében.A Gazdasági bizottság többségi véleménye: a 2016-os költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben egyértelműen látható, hogy a 2010 után megjelölt célokat sikerült teljesíteni. A munkaerőpiacon rejlő tartalékokra alapozva sikerült növekedési fordulatot elérni a hazai gazdaságban, amelynek köszönhetően tartós bővülés alakult ki. Ez a folyamatos növekedés úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók is jól teljesítettek. A 2016-os év legjelentősebb gazdaságpolitikai fejleményei közé tartozik a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött novemberi bérmegállapodás. Ez a megállapodás az elkövetkező években hozzájárul a hazai munkapiac kínálatának bővítéséhez a munkavállalói hajlandóság emelkedésével, a minimálbér és garantált bérminimum emelésével, illetve ezzel együtt a munkaadói adóterhek és a társaságiadó-kulcs csökkentésével együtt. A kormányzati intézkedések hatására az aktivitási ráta elérte a 70,1 százalékot, amely a foglalkoztatás bővülése és a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra csökkenése mellett következett be.A belső keresleten belül a háztartások fogyasztási kiadása az előre jelzett 3,6 százalékos növekedésnél gyorsabban, 4,2 százalékkal nőtt. A vártnál nagyobb növekedés mögött több tényező állt, egyrészt folytatódott a foglalkoztatás dinamikus bővülése, másrészt ‑ az alacsony inflációnak is köszönhetően ‑ emelkedtek a reálbérek, ami szintén elősegítette a belső kereslet élénkülését.A reálgazdasági többlet számottevő növekedése a folyó fizetési mérleg egyenlegében is tükröződött, a 2015. évi 3,5 százalékos többlet után 2016-ban 6,1 százalékos aktívum alakult ki. A külső finanszírozási képesség a GDP 6,2 százalékát érte el 2016-ban. A jelentős külső nettó finanszírozási képességnek köszönhetően Magyarország nemzetiössztermék-ará­nyos nettó külföldi adóssága a 2015. év végi 24,9 százalékról a 2016. év végére 19,2 százalékra csökkent. A magyar export 3,4 százalékos növekedése tavaly meghaladta az import növekedési ütemét. A külkereskedelmi többlet a tavalyi évben is rekordmagasságot ért el, és ez érdemben járult hozzá a növekedéshez.A Nemzetbiztonsági, a Honvédelmi és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nem fűzött különvéleményt a törvényjavaslathoz. A Mezőgazdasági bizottság többségi véleménye: a mezőgazdaság folyó áron számolt kibocsátása 5,3 százalékkal haladta meg az előző évit, és ezzel a korábbi évek kiváló eredményei után ismét rekordot döntött. A megtermelt termékek jelentős része a külföldi piacokat célozta, így az export meghaladta a 8 milliárd eurót, beállítva ezzel minden idők második legjobb agrárexport-eredményét. A növekedés motorja a növénytermesztés volt, de ahhoz az állattenyésztés is hozzá tudott járulni. Napraforgóból, repcéből, szójából, árpából és kukoricából minden idők legmagasabb hozamai születtek, a búza hozama pedig 28 éves csúcsot döntött. Ezek az eredmények egyaránt köszönhetőek a kedvező időjárásnak és az ágazat kiemelkedő technikai színvonalának. Az állattenyésztési ágazatban tavaly a stabilizáció jelei mutatkoztak: a sertés- és a szarvasmarha-ágazat is növekedéssel zárta az évet. Enyhén nőtt a tejtermelés is. Összességében a legnagyobb bővülés a baromfiágazatban mutatkozott, ám ezt a növekedést sajnos megtörte az év végén jelentkező madárinfluenza-járvány. Az állattenyésztésre jelentős hatást gyakorolnak a 2014 óta folyamatos áfacsökkentések. 2016. január 1-jétől 27-ről 5 százalékra csökkent a sertés tőkehús általános forgalmi adója, amelynek eredményeként az áfacsökkentés már a teljes sertés-termékpályát lefedi, javítva az ágazat teljesítményét.A mezőgazdaságban is nőtt a foglalkoztatás, közel 14 ezer fővel az ágazatban lévők száma növekedett, így a mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaság teljes foglalkoztatásából 5 százalékra emelkedett. Az ágazat teljesítményében fontos szerepe van a támogatásoknak. Ebben a tekintetben, költségvetési szempontból mindenképp kiemelendő szerepe van a nemzeti forrásból megvalósuló kifizetéseknek. A kormány fontosabb ágazati döntései között mindenképp említést érdemel, hogy a 2015-ös előkészületeket követően, 2016. január 1-jétől költségvetési szervi gazdálkodási formában működik tovább a korábbi Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., valamint a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. (18.30)Ezt követően, az év derekán megtörténtek a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság megalapításához szükséges lépések is. Elfogadásra került továbbá a Tessedik Sámuel agrárszakképzési koncepció, amely meghatározza az agrár- és élelmiszeripari szakképzés rendszerének átalakítását is.A Népjóléti bizottság sem fűzött különvéleményt. A Nemzeti összetartozás bizottságának többségi véleménye. Az ország költségvetése helyett a nemzet költségvetését hajtotta végre a kormány, hiszen soha korábban ilyen mértékű támogatást nem biztosítottunk a külhoni magyarság számára. A legfontosabb fejlemény, hogy az identitáserősítés mellett 2016-ban végre komoly lépéseket sikerült tennünk a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulásának biztosítása érdekében is. A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus éveinek sorát a vállalkozások fejlesztésével folytatta. A „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program keretében sikerült kialakítani a külhoni magyar fiatal vállalkozók hálózatát. Az 1 milliárd forintból megvalósuló program segítségével számos szakmai továbbképzés és tanácsadás mellett 117 kezdő vállalkozó jutott fejlesztési forráshoz. Az állam­titkárság mindemellett tovább folytatta a külhoni magyar szakképzés megújítását, a támogatásoknak köszönhetően 66 felszerelt tanműhely és tangazdaság jött létre. A tavalyi évben a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével elindultak azok a több­éves, nagy volumenű Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok is, amelyeknek révén új len­dületet kaphatnak a magyarlakta térségek. A tavalyi évben Vajdaságban és Kárpátalján mintegy 20 ezer magyar vállalkozás fejlesztéséhez járultunk hozzá. Idén a többi magyar régióban is elindul a fejlesztési tervek megvalósítása. Folytatódott a magyar oktatási intézmények folyamatos megújítása is, továbbá elindult a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program is. A kárpátaljai magyar közösség válságos helyzetét segítve 2016-ban folytattuk és bővítettük azokat a szociális programokat, amelyekkel a magyar pedagógusok, egyházi személyek, egészségügyi dolgozók otthonmaradását, a magyar családok megélhetését segítjük. A tavalyi évben 2,4 milliárd forinttal járultunk hozzá a kárpátaljai magyar jövő biztosításához. A diaszpórában és szórványban működő magyar szervezetek megerősítése érdekében 2016-ban is megvalósítottuk a Kőrösi Csoma Sándor-programot, illetve a Petőfi Sándor-programot, amelyek keretében 150 ösztöndíjas járult hozzá munkájával a magyar közösségek építéséhez. A fiatal generáció kiemelt támogatása érdekében elindult az a pályázat, amelynek során 50 millió forintból 2016-ban mintegy 88 külhoni magyar ifjúsági szervezet működését és programjait támogattuk. Az intézményrendszer működése mellett kiemelten fontos szerepet szántunk a tavalyi évben is a külhonban fellelhető értékek és hagyományok megőrzésének. A Mikes Kelemen-program tavalyi folytatásnak köszönhetően újabb emigrációs hagyatékok térhettek haza, a Márton Áron-emlékév során pedig számos olyan rendezvény valósult meg, amelynek keretében az Erdély püspökére való emlékezés révén erősítettük a magyarságot összekötő szálakat.Mindezek alapján elmondható, hogy a 2016-os évben újabb fejezetet sikerült nyitnunk a nemzetpolitikában, hiszen a növekvő források mellett számos új program is elindulhatott.Az Igazságügyi bizottság sem fűzött különvéleményt. A Vállalkozásfejlesztési bizottság többségi véleményét mondom el. A kormány továbbra is a kormányzati ciklusának elején kitűzött gazdaságpolitikai célok megvalósításának irányába halad. Növekvő pályán a foglalkoztatás, növekednek kiskereskedelmi és turisztikai mutatóink, valamint alacsony szinten tartjuk a költségvetési hiány mértékét is.Összességében megállapítható tehát, hogy a racionális és felelős kormányzati politika eredményeként Magyarország hosszú távon is a fejlődés útján tartható. Ez pedig nemcsak gazdasági mutatókban, de közvetlenül a családok és a vállalkozások oldalán is kézzelfogható, érezhető pozitív változásokat fog jelenteni és jelent már most is.Az Európai ügyek bizottságának többségi véleménye. A bizottság szerint a költségvetés végrehajtása a 2016. évben is megfelelt a maastrichti kritériumok legfontosabb feltételeinek, a nemzeti össztermék 3 százalék alatti államháztartási hiányának és a nemzeti össztermék arányában csökkenő államadósságnak. Az európai uniós támogatások kapcsán a kedvezményezettek részére összesen 2097 milliárd forint került kifizetésre.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Kérem, hogy az elhangzott bizottsági vélemények alapján támogató szavazataikkal lássák el a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Szűcs Lajos képviselő úr, jegyző úr, a Költségvetési bizottság többségi álláspontját. Most a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, összesen 30 perces időkeretben; ketten jelezték. Megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak.
  • DEMETER MÁRTA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! 2016-ban kiteljesedett az Orbán-kormány költségvetési filozófiája. Ez egyre felelőtlenebb és átláthatatlanabb gazdálkodást jelent. Felelőtlenség a közpénzek költésében, felelőtlenség a jövő iránt az EU-források elköltésében, és felelőtlenség a jövő iránt a saját erőforrásaink kezelésében. A nagy társadalmi közszolgáltatási rendszerek működése ennek megfelelően tovább romlik. A költségvetés átláthatóságát és ellenőrizhetőségét drasztikusan csökkentették, hiszen lehetővé tették a fejezeteken belüli átcsoportosítást, illetve a tartalékok szabad kiszórását. Ez megtörtént többször is, például 2016 decemberében, amikor 200 milliárd forintot osztogattak szét a maradékból, nagyrészt az egyházak számára. Persze csak a lojális egyházaknak jutott ebből a pénzből. Mindez azt jelenti, hogy a költségvetést, köszönhetően a korai elfogadásának is, folyamatosan faragni kell, kvázi pótköltségvetéseket kell folyamatosan csinálni. Nem tekinthető tehát ez szilárd alapnak, csak valamiféle sorvezetőnek. A felelőtlenség fontos vetülete az, ahogy az EU-s és egyébként a hazai fejlesztési forrásokhoz önök hoz­záállnak. Puszta zsákmánynak tekintik, ami úgy­mond önöknek jár az ország érdekében végzett áldozatos munkájukért. Ennek megfelelően ezeket a forrásokat sokszor haza is viszik, haza is lopják, elköltik a saját és baráti projektjeikre. Lefölözik a közbeszerzéseket, kastélyok, jachtok, birtokok lesznek az embereknek szánt forrásokból. Felelőtlen az EU-s pénzek elköltése, mert nem a jövőt szolgáló fejlesztésekre mennek ezek a pénzek. Még ha oktatási vagy innovációs támogatásokról is van szó, nincsen mögötte megfelelő ellenőrzés, nincs mögötte megfelelő szakértelem és visszacsatolás sem. Az ország humán tőkéje nem nő, még az oktatásra szánt pénz is elfolyik. 2016 elején már ízelítőt kaptunk abból, mi vár az országra 2018 után a Fidesz felelőtlen gazdaságpolitikája és az EU-s pénzek hirtelen visszaesése miatt. Emlékszünk arra, hogy a GDP az első negyedévben csökkent. A Fidesz-kormányok elpazaroltak két Marshall-tervnyi tőketámogatást úgy, hogy sem a hazai magyar gazdaságot, sem annak humán és természeti alapjait nem erősítették meg. A felelőtlen és dilettáns költségvetési politika más területeken is egyértelműen megnyilvánul. Miközben 2010 óta ígérgették a bürokráciacsökkentést, addig pont államtitkár úr vallotta be, hogy ebben kudarcot vallottak. Persze ezt nem kellett mondania, hiszen láttuk eddig is, hogy a miniszterelnökségi és egyéb kormányzati vízfej csak hízik, újabb tíz- és százmilliárdokat nyel el. Példának hozhatnám a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, ahol egyértelműen látszik, hogy a belföldi létszám valami elképesztő mértékben nő meg évente, miközben a külképviseleti létszám ennek most már szinte csak töredéke lesz, ami azt gondolom, hogy majdhogynem példátlan a világon, tehát látszik az, hogy csak egy haveri kifizetőhelynek használják azt a minisztériumot. A jövő iránti felelőtlenség és merénylet volt 2016-ban az állami földek privatizációja. Korábban az állam kezén volt a magyar termőföldek 10 százaléka. Ezt játszották ki jelentős részben a saját baráti körüknek. S végül a jövő iránti felelőtlenség abban is megnyilvánult, hogy a 2016-os költségvetés sem tartalmazott olyan lépéseket, amik a romló színvonalú közszolgáltatásokat ‑ mint egészségügy, oktatás, közlekedés ‑ felemelhették volna. És a kormány nem tett semmit, hogy a legnagyobb problémát, az alacsonyan tartott munkabéreket és az emiatt kialakuló dolgozói szegénységet, más oldalról pedig az elvándorlást és a munkaerőhiányt kezelje, pedig lett volna alkalmuk a korrekcióra. Maga az LMP 2016-ban is benyújtotta a költségvetési módosító javaslatait, ezek a módosító javaslatok jelezték, hogy mik az LMP szerint a legfontosabb teendők az ország felemelésére, mire kellene átcsoportosítani a forrásokat. 2018-tól ezeket az LMP meg is fogja valósítani. (18.40)Az alapvető feladat, hogy ma Magyarországon munkából meg is lehessen élni, tisztességes munkáért tisztességes béreket kell kapjanak az emberek. Ma ez milliók számára sajnos csak vágy, hiába dolgoznak napi nyolc órát, nem tudják eltartani sem magukat, sem pedig a családjukat. Ez tarthatatlan állapot, és azonnal gondoskodni kell arról, hogy tisztességesen meg lehessen élni a munkabérből is. A dolgozói szegénység ellen a legfontosabb és leghatásosabb eszköz a nettó bérek társadalmi szintű emelése. Ezt a személyi jövedelemadó sávos csökkentésével és a járulékok csökkentésével lehet elérni. Ha az LMP javaslata szerint a minimálbér adómentes lesz, és utána az átlagbérig is mindenki számára csökken az adó, akkor a minimálbéreseknek 30 százalékkal, az átlagbéreseknek pedig 20 százalékkal nő a nettó jövedelme ‑ ez több tízezer forintot jelent fejenként és havonta. Az LMP cselekvési tervében a dolgozói szegénység felszámolását célozza a régóta rendezetlen közszolgálati bérek emelése az oktatásban, az egészségügyben, a szociális szférában és az önkormányzatoknál, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése és a családi pótlék emelése is. Az alanyi jogon járó családtámogatásoknak köztudottan nagy szerepe van a szegénység és a gyermekszegénység csökkentésében, a családi pótlék pedig 2008 óta nem emelkedett egy forinttal sem. Az általunk javasolt béremelések csökkenthetik a másik nagy problémát, az elvándorlást, lassítják a vidék kiürülését. Így volna lehetőség a jövőbe való befektetéssel az oktatás, az egészségügy, a tömegközlekedés, a környezetvédelem és más közszolgáltatások rendbehozatalával egy XXI. századi társadalom és gazdaság kereteinek kialakítására, s erre alapozva megerősíteni egy modern, versenyképes, elsősorban a helyi és hazai erőforrásokra támaszkodó gazdaságot. 2016-ban is ezt célozták az LMP módosító javaslatai az oktatás és az egészségügy forrásainak a visszapótlásával, a tömegközlekedés áfájának a csökkentésével, a vidéki alsóbbrendű utak felújításával, a közösségi gazdaságfejlesztési alap és a zöldberuházási alap felállításával, a környezeti kármentesítési programmal, a nemzeti parkok támogatásával és a korrupció letörését célzó intézkedésekkel. Ezeket a javaslatokat a 2018-as rendszerváltást követően meg is fogjuk valósítani, a zárszámadás elfogadását pedig nem tudjuk támogatni. Köszönöm, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Demeter Márta képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, mivel több bizottsági vélemény nem lesz, hogy kíván‑e most hozzászólni. (Banai Péter Benő nemet int.) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi szószólónak, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának.
  • RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Sehr geehrter Herr Vor­sitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzes­vor­schläges Nr. T/17578. über die Durchführung des Haushaltsgesetzes für Jahr 2016, Nr. C. aus Jahr 2015 im Zusammenhang mit den Nationalitäten übergreifende Teilen erörtere.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyarországi nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószólóként tájékoztatom önöket, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága mint kapcsolódó bizottság a 2017. november 7-ei ülésén tárgyalta a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról szóló T/17578. számú törvényjavaslatot, és lefolytatta annak részletes vitáját a házszabályi rendelkezések 44-45. §-a alapján. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangúlag megállapította, hogy a törvénymódosító javaslat megfelel a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak.Mindezek mellett engedjék meg, hogy a magam nevében, csakúgy, mint a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében elmondjam a napirendi ponthoz kapcsolódóan a korábbi évek felszólalásaiban részben már elhangzott tényeket. Nevezetesen: a magyarországi nemzetiségek a 2014. évben rendkívül alacsony szintről, esetenként már-már megalázó helyzetből indultak, ugyanakkor az elmúlt három és fél évben a Magyarországon élő nemzetiségek sorsa sokat változott. Ez a pozitív változás jelentős részben az őshonos nemzetiségek által a Magyar Országgyűlésbe delegált 13 szószóló munkájának az eredménye is, de döntően természetesen a kormány, a kormányzati frakciók pozitív döntéseinek, az ellenzéki frakciók és a független képviselők támogatásának, tehát a teljes magyar politika magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatos pozitív hozzáállásának köszönhető. Ennek eredményeként a korábbi méltánytalan helyzetből eljutottunk oda, hogy a 2014. évi kevesebb mint 4 milliárd forint költségvetési támogatáshoz képest a 2018-as költségvetési törvényben már közel 10,5 milliárd forintra, több mint két és félszeresére növekedett a 13 magyarországi nemzetiséget érintő támogatások összege. Ehhez éppen a 2016-os központi költségvetési törvény módosításánál egy külön 400 milliós egyszeri beruházási keret is járult. A nemzetiségi támogatások összegének jelentős emelése mellett komoly előrelépést tudtunk elérni a magyarországi nemzetiségekre nézve kedvező törvénymódosításokkal vagy éppen a nemzetiségi pályázatok kiírásának, elbírálásának, kifizetésének több hónappal történő előrehozatalával, ami meghatározó fontosságú a nemzetiség szervezetek működése, a tervezhetőség, a kiszámíthatóság, a mindenkori likviditás biztosításának szempontjából. Mindezek alapján, bár szinte mind a négy költségvetési törvény általános vitájában már elmondtam, de most a teljes négyéves ciklust tekintve örömmel foglalom össze újra: fenntartás nélkül köszönetet szeretnénk mondani a Magyarországon élő 13 nemzetiség nevében mind a magyar kormánynak, mind a magyar parlamentnek az egész ciklusban nyújtott nemzetiségitámogatás-emelésekért, a magyar politikában a Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatban bekövetkezett pozitív változásokért. Jó szívvel és őszintén lehet ezt elmondani, mert ez a változás olyan léptékű, amire az elmúlt nyolc évtizedben nem volt példa. Külön köszönjük valamennyi parlamenti frakciónak, hogy politikai hovatartozástól függetlenül a Magyarországon élő nemzetiségek ügyeit kivették a napi ‑ sokszor méltatlan és durva ‑ politikai csatározások témái közül, és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által kezdeményezett, előre egyeztetett törvénymódosításokat szinte minden esetben egyhangúlag elfogadták. Kérem, hogy tartsák meg továbbra is ezt a jó szokásukat.Mindezen pozitív, valóban történelmi léptékű változások természetesen nem oldhatták meg nyolc-tíz évtized elmaradását, de tudjuk, látjuk, hogy ez a négyéves ciklus óriási előrelépést hozott a magyarországi nemzetiségek megismerése, a magyar kormány és parlament által történő elismerése terén is, ami jó alapot ad a további eredményes munkához, a magyarországi nemzetiségek biztató jövőjéhez.Mindezek alapján kérjük a parlamentet a törvényjavaslat elfogadására. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm Ritter Imre német nemzetiségi szószóló felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Megkérdezem, hogy ki kíván élni a felszólalás, hozzászólás lehetőségével. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. (18.50)Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt…, illetve nem kérdezem, mert látom, hogy készülődik. Öné a szó, államtitkár úr.
  • BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, a tavalyi év beszámolója tekintetében azt mondhatjuk, hogy egy sikeres évet tudott maga mögött Magyarország. Miért mondom ezt? Azért, mert a 2016-os költségvetés végrehajtását, illetve a 2016. évi gazdasági folyamatokat egyrészről lehet jellemezni a makrogazdasági számok szempontjából, másrészről pedig jellemezhetjük abból a szempontból, hogy a tavalyi év mit hozott az egyes állampolgároknak, mit hozott a magyar családoknak. Engedjék meg, hogy nagyon röviden ezen két szempontból értékeljem a tavalyi évet. Ahogyan azt Szűcs Lajos, a Költségvetési bizottság alelnöke elmondta, a tavalyi évben a magyar gazdaság az európai uniós átlagos növekedés felett, 2,2 százalékkal bővült. Egy olyan évről beszélünk, amely az európai uniós források tekintetében úgymond lyukas év, és azt gondolom, a tavalyi év beszámolója igazolta azt, hogy a magyar gazdaság európai uniós források nélkül is képes növekedésre. Természetesen, ha értelmesen, jól használjuk fel az uniós forrásokat, ez a növekedési képességeinket javítani tudja. A növekedés mellett az egyensúlyi mutatóink igen kedvezően alakultak, hiszen nemcsak a folyó fizetési mérleg mutatott igen jelentős aktívumot, hanem az államháztartás hiánya ‑ az évközi többletkiadások ellenére is ‑ a hiánycél alatt teljesült, 1,9 százalékos szintet érve el. A növekedésnek és az alacsony hiánynak köszönhetően pedig az államadósságunk az Európai Unió 28 tagállama közül 2011 óta egyedülálló módon minden évben csökkent, vagyis egyedüli ország vagyunk a tagállamok közül, aki ezt 2011 óta magáról elmondhatja.Felmerült kérdésként, hogy ezek a kedvező számok hogyan alakultak ki, hozzá kellett‑e nyúlni a költségvetéshez vagy sem. Demeter Márta képviselő asszony kisebbségi véleményben azt mondta, hogy felelőtlenség volt, többször hozzá kellett nyúlni a költségvetéshez; ugyanakkor mellette arról beszélt, hogy az oktatás és az egészségügy nem részesült elengedő forrásban. A tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívom arra, hogy a költségvetési törvényt egy alkalommal kellett módosítani, ahogy azt Szűcs Lajos alelnök úr mondta. Ezen egy módosítás többletkiadások felhasználását tette lehetővé többletbevételek mellett például oktatási és egészségügyi célra. Év végén a kedvező költségvetési helyzet lehetővé tette azt, hogy az államháztartási törvényben szereplő felhatalmazás alapján a szabad források terhére a költségvetési hiánycél teljesítése mellett további pluszkiadások teljesüljenek, például oktatási célra. Közoktatási intézmények épülhettek az év végi forrás biztosítása alapján, felsőoktatási intézményeknél számos PPP-projekt került kiváltásra, és ne feledkezzünk meg az egészségügyi intézmények plusz működési finanszírozásáról. Ha ezeket a területeket említettem, és arról beszéltek, hogy mit tett a kormány a bérfelzárkózás kapcsán, akkor pont ez a két terület is beleesett abba a széles körbe, ahol béremelések valósultak meg. Emlékeztetnék arra, hogy ez a költségvetési végrehajtás lehetővé tette azt, hogy a tavalyi év második felében két jelentős megállapodásra is sor kerüljön. Az egyik az a hatéves bérmegállapodás, amely keretében 2017-től, illetve ’18-tól a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen emelkedik a szociális hozzájárulási adó csökkentése mellett, de tavaly az egészségügyi területen már egy olyan megállapodás is született, amely értelmében novembertől átlagosan 26,5 százalékkal emelkedett az ápolók bére. És ez a ciklusban, ha 2010 óta nézzük a kormányzati ciklust, nem az első béremelés. Ez a béremelés pedig, ami az egészségügyben ‑ ismétlem ‑ 26,5 százalékos átlagos emelést jelentett az ápolónők tekintetében, folytatódott 2017-ben és folytatódik 2018-ban is. Azt gondolom tehát, hogy az említett területeken, hasonlóan más közszolgáltatási területekhez, többletforrás állt rendelkezésre, amely a magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően az államháztartás egyensúlyának kedvező számai mellett valósulhatott meg.Ahogy Ritter Imre képviselő úr mondta, a magyarországi nemzetiségek is többletforrásokkal gazdálkodhattak, mint ahogy elhangzott a többségi véleményekben, a határon túli magyarok is soha nem látott összegű támogatásban részesülhettek. Vagyis, ha a második szempontra áttérve értékelnem kell a tavalyi évet, akkor azt tudom elmondani, hogy a kedvező makrogazdasági számok gyakorlatilag minden területen előrelépést tettek lehetővé. Az átfogó keresetek 7,8 százalékkal bővültek, és ez a 0,4 százalékos inflációnak köszönhetően 7,4 százalékos reálbér-emelkedést tett lehetővé. Ez a reálbér-emelkedés jellemezte nemcsak a tavalyi évet és jellemezte a korábbi éveket, hanem most már elmondhatjuk, hogy jellemzi a 2017. évet is, és jó okunk van azt feltételezni, hogy ez a reálbér-emelkedés az egyensúlyi mutatók fennmaradása mellett folytatódhat 2018-ban is. Azt gondolom tehát, hogy a 2016. év a számok és a mindennapok tekintetében ismét egy sikeres év volt.A tisztelt Országgyűléstől azt kérem, hogy ezt a zárszámadási javaslatot fogadja el, amely mindössze egy módosítást tartalmaz a benyújtáshoz képest, ahogyan az elhangzott: az egyházi fenntartók részére pont a megnövekvő oktatási kiadásoknak köszönhetően jelentős többleteket tesz lehetővé. Azt gondolom, hogy a 2016-ban látott kormányzati számok a 2017. és ’18. évben is folytatódhatnak, és azt gondolom, hogy a kedvező folyamatokról reményeink szerint majd a 2017-es zárszámadásban is be tudunk számolni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Banai államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Most pedig soron következik a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/18002. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a bizottság előadójának.
  • DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a i rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/18002. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 4. §-a alapján 22 igen szavazattal, 8 nem ellenében elfogadta.A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása elsősorban az egyszerűsítésre, a bürokráciacsökkentésre irányul, továbbá az eddig hiányzó szabályozás megteremtésére. Jelen törvényjavaslat céljai közt szerepel, hogy a védett kulturális javak lehetőség szerint minél nagyobb számban kerüljenek állami tulajdonba, hiszen leginkább így biztosítható, hogy ezek a kulturális tárgyak a magyarság számára megmaradjanak. A cél érdekében a javaslat kiszélesíti az állam elővásárlási jogát. Így lehetőség nyílik az állami közgyűjtemények és a nemzeti kastély- és várprogramot megvalósító intézmények részére a szerzeményezés ezen módjára.A régészeti feladatellátás a korábbi módosítások során el lett választva a fizikai földmunkától. A jövőben nemcsak a megelőző régészeti feltárások, hanem a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti nagyberuházások régészeti feladatellátását is csak múzeumok végezhetik, amelyek hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és önkormányzati fenntartású, feltárásra jogosult intézményeket vonhatnak be. Ez a döntés lehetővé teszi a régészeti feladatellátás bonyolult, jelenleg többszintű rendszerének kétszintűre egyszerűsítését.(19.00)A Törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosításban foglaltak nagy többségét elfogadta, amely jelentős részben kodifikációs pontosításokat tartalmazott.A Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslata érdemi rendelkezései közül kiemelendő, hogy javaslattevő és véleményezési jogkört biztosít a kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság részére a vonatkozó kormányrendelet előkészítése során.Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a javaslat célja a szabályozás és az eljárások egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése, valamint a szabályozás eddigi hiányos területeinek kiegészítése. Az elhangzottakra tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogassák majd a szavazásnál. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Dunai Mónika képviselő asszony. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván‑e felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak.
  • CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Egy jó vitának vagyunk ma este a tanúi, hiszen a régészet kérdésével mint szabályozandó kérdéssel általában akkor kell foglalkozni, amikor pörög a gazdaság, ebből fakadóan vannak olyan régészeti munkák, amelyeket el kell végezni. Immár Magyarországon hét éve olyan gazdasági bővülést látunk, ahogy az az előző költségvetési vita kapcsán is elhangzott, ami indokolttá teszi ennek a kérdésnek az Országgyűlés elé kerülését.Engedjék meg, hogy elsőként megköszönjem a bizottsági és szakmai vitákban elhangzott támogató szakmai észrevételeket, és azokat a kételyeket eloszlassam a záróvita során, amelyek azzal kapcsolatban fogalmazódtak meg, hogy van‑e elég szakmai régészeti kapacitás Magyarországon ahhoz, hogy ezt a munkát koordinálni lehessen. A kormány előterjesztőként nem véletlenül döntött úgy, hogy ketté szeretné bontani a régészeti feladatellátás tevékenységi körét. Egyrészt a régészeti szaktudást igénylő effektív régészeti munkát a múzeumok hatókörébe szeretné utalni, ezáltal biztosítva azt, hogy a magánérdek a közérdekkel szemben soha ne tudjon győzedelmeskedni ezen a téren. Egy olyan álláspontot hozott a kormány az Országgyűlés elé, ami nemcsak szakpolitikai, hanem jelentős szakmai támogatást is élvez, hiszen a Magyar Régész Szövetség álláspontjával egybecsengő az a javaslat, amit önök a vita során megismerhettek.A kormányzat elképzelései alapján ‑ ehhez kérjük holnap az Országgyűlés támogatását ‑ a régészeti szakmunkák tehát a különböző megyei múzeumok és a Magyar Nemzeti Múzeum keretében kerülnek ellátásra. A gazdaság bővítésének, a gazdasági támogatások eszközeként pedig a földmunkák tekintetében azt szeretnénk, ha a helyi építőipari vállalkozások is be tudnának kapcsolódni, és ott, ahol nem régészeti szakmunka elvégzése történik, hanem ezt kisegítő vagy ezt támogató földmunka, ott valóban ezek a kisebb cégek is részt vállalhassanak ezekből a beruházásokból, ezáltal a kormány pedig a közberuházásokon keresztül ösztönözhesse azt, hogy a kis magyar kkv-k tudjanak megrendeléshez, munkához jutni.Felmerült kérdésként a bizottsági vitában, hogy van‑e elegendő kapacitás a Magyar Nemzeti Múzeum keretén belül. Ezért szeretnék itt megnyugtatni mindenkit, hogy a múzeum középtávú tervei között szerepel egy 70 fős régészeti szakapparátus felállítása, amely megfelelő garanciát jelent arra, hogy ha a megyei múzeumoknak nincs elegendő régészeti kapacitásuk egy-egy munka elvégzéséhez, hiszen ma az ország szinte minden területén folynak nagy infrastrukturális beruházások, amelyek csak a régészeti munkákat követően fejeződhetnek be, akkor a Magyar Nemzeti Múzeum ezt a kisegítő tevékenységet tudja számukra nyújtani. Ennek köszönhetően egy-egy beruházás gyors megvalósítása sem veszélyeztetheti az adott területen fellelhető régészeti leletek teljes körű feltárását és megfelelően gondos kezelését.Azt gondolom, ezzel a törvénnyel a kormány ismételten hitet tesz amellett, hogy a beruházási szempontok érvényesítésén túl a régészet, illetve az örökségvédelem ügyét egy kiemelten fontos ügynek tekinti. Elegendő áttekinteni azokat a fejlesztéseket, azokat a rekonstrukciókat, amelyek akár Budapesten, akár vidéken megtörténtek. Ha csak az Országgyűlés épülete elé lépünk ki, a Kossuth tér rehabilitációja mindenképpen egy ilyen beruházásnak tekinthető, ami nem egy régészeti beruházás volt, de egy örökségvédelmi beruházás, ahol a jelenlegi kormányzatnak, a harmadik Orbán-kormánynak sikerült a nemzet parkolójából lényegében a nemzet főterét visszaállítani. Ugyanezzel a szemlélettel találkoznak számtalan egyéb más fejlesztés kapcsán, a Zenekadémiától kezdve a budai Várban zajló beruházásokon keresztül más vidéki kastélyok és kúriák közcélú felújításában.Azt gondolom, ez a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a magyar kormány egyszerre tudja érvényesíteni a régészet szigorú szabályrendszereit, egyszerre tudjunk fejet hajtani a múlt értékei előtt azáltal, hogy azokat méltóképpen gondozzuk és megőrizzük az utókor számára, és hozzunk egy olyan javaslatot, ami a beruházások tekintetében is támogatja a jövőben, hogy a magyar gazdasági növekedés az előző évek ambiciózus számait is túl tudja szárnyalni. A holnapi napon pedig ehhez a törvényhez ezeknek a gondolatoknak a szellemében kéri a kormány az Országgyűlés támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen Csepreghy állam­titkár úr, az előterjesztő felszólalását. Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a vita végén a zárszó elmondására 5 perc 15 másodperc áll majd rendelkezésére.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Megkérdezem, hogy kíván‑e valaki élni ezzel a lehetőséggel. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Gondolom, az előterjesztő Csepreghy államtitkár úr sem kíván élni a felszólalás lehetőségével.Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Most pedig soron következik a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A Lázár János, Kósa Lajos, Dunai Mónika és Hadházy Sándor fideszes képviselők által benyújtott T/18307. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztők nevében Dunai Mónika képviselő asszonyt, kíván‑e szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, Dunai Mónika képviselő asszony.
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat különféle, különböző vitaszakaszaiban tett képviselői észrevételeket, javaslatokat, támogatásokat az előterjesztők nevében köszönöm, és kérem, hogy a mai vita után is majd a szavazásnál támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Dunai Mónika képviselő asszony. Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván‑e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak.
  • CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzések kérdése egy olyan vita, ami évről évre vagy adott esetben egy ülésszakon belül is többször visszakerül az Országgyűlés elé abból a célból, hogy a mindenkori kormányzatnak lehetőséget biztosítson arra, hogy a közberuházásokon keresztül is tudja támogatni a gazdasági növekedést.Egy másik vita, ami ugyancsak a közbeszerzések kérdéséhez kapcsolódik, az, hogy a kormány hogyan és miként tud elszámolni a választók irányában a parlamenti képviselőkön keresztül az elköltött közpénzekkel, legyenek azok az európai uniós fejlesztési források vagy akár a magyar költségvetés által biztosított források.2010 óta a közbeszerzési törvény módosítása ebben a két irányban történt meg: hogyan tud egyre magasabb számban magyarországi kis- és középvállalkozás részt venni a közberuházások kivitelezésében, másrészt hogyan tudja a kormány teljeskörűen garantálni a transzparenciát. A jelenlegi törvénymódosítás alapvetően ezt a területet érinti, hiszen bevezeti az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve az Európai Közösség által eldöntött határidőt jóval megelőzően az elektronikus közbeszerzés rendszerét.(19.10)Tesszük ezt abból a célból, hogy ne csak annak a bizonyítása legyen adott és törvényileg garantált, hogy a közpénzek felhasználása valóban közösségi célokat a lehető legjobb ár-érték arányban szolgál, hanem abból a szempontból is, hogy azok, akik erről meg szeretnének győződni, meg tudjanak győződni, illetve ne legyen olyan Magyarországon működő kis- és középvállalkozás, aki információhiányból fakadóan nem tud hozzáférni a közbeszerzések rendszeréhez.Azonban mindig fontos, és az elmúlt hét év kormányzását abszolút jellemezte az a párbeszéd, ami most is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával megtörtént, aki a magyar kis- és középvállalkozói szektornak mint potenciális ajánlattevői szektornak az érdekét megemlítve kérte azt a kormányzattól, hogy a 2017. december végi határidő helyett 2018. április 15-tel kerüljön bevezetésre kötelező jelleggel az elektronikus közbeszerzés működési gyakorlata. A kormány ennek a gazdasági kérdésnek eleget téve azt a döntést hozta, és ehhez kéri az Országgyűlés felhatalmazását, hogy bár elkészültünk az elektronikus közbeszerzési rendszer informatikai hátterének a felépítésével, megvan az az állami apparátus, aki ezt képes kezelni, ezt az intézményrendszert 2018. január 1-jétől hadrendbe is állítjuk, azonban egészen április 15-ig ez egy opcionális joga legyen az ajánlatkérőknek, hogy a közbeszerzési eljárásokat ezen a rendszeren keresztül vagy az ajánlattevők által már ismert, korábbi, papíros rendszeren keresztül üzemeltetik. A kötelezően bevezetendő határidő pedig április 15-re tolódna ki, ami így is közel fél évvel korábbi, mint amit az Európai Unió a tagállamok feladatául szabott, tehát Magyarország ismételten az elsők között teljesíti egy olyan kötelezettségét, ami a közpénzek felhasználásában az állampolgárok, a cégek és az Európai Közösség minden szereplője számára megfelelő garanciát nyújt arra, hogy valóban legyen lehetőség minden kis- és középvállalkozásnak hozzáférni ezekhez a közberuházásokhoz, és a kis- és középvállalkozások, illetve a magyar gazdaság egészének a növekedését ezen keresztül is garantálni lehessen. Azt gondolom, hogy nagyon sok parttalan vitának vethet itt véget az Országgyűlésben az, hogy akár újságírók, ellenzéki újságírók vagy képviselők az elektronikus közbeszerzés rendszerében naprakész információkat kaphatnak, tegyük hozzá, olyan adatokról, amelyek kisebb utánajárással most is elérhetők mindenki számára, hiszen az elektronikus közbeszerzés csak rendezi, rendszerezetté teszi a közbeszerzések amúgy is nyilvános dokumentációjának a körét.Tehát a közbeszerzések rendszere e tekintetben még nyilvánosabb, még transzparensebb és reményeink szerint még inkább a magyar kis- és középvállalkozásokat támogató rendszer lesz. Ehhez kéri a kormány holnap az Országgyűlés támogatását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Csepreghy államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti, a táblán látható időkeretekben. Megkérdezem, hogy kíván‑e valaki élni a hozzászólás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és gondolom, a kormány képviselője elmondta a mondandóját. Megkérdezem Dunai Mónikát, hogy kívánja‑e ezt kiegészíteni. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Most pedig, tisztelt Országgyűlés, soron következik az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Győrffy Balázs, Font Sándor, Jakab István és Vécsey László fideszes képviselők által benyújtott T/18099. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2017. november 23-án tartott ülésén megtárgyalta az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 18099. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 24 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el.Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Mezőgazdasági bizottság és a Törvényalkotási bizottság javaslatait. A beterjesztett törvényjavaslat hat törvényjavaslatot módosít, így: a vízgazdálkodásról szóló törvényt; a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényt; a termőföld védelméről szóló törvényt; az erdő, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt; a magyar agrár-, élelmiszeripari és vidékfejlesztési kamaráról szóló törvényt, illetve a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői szakmaközi szervezetekről szóló törvény módosítását tartalmazza a törvényjavaslat. Az imént említett jogszabályok módosításának közös célja, hogy csökkentsük az adminisztrációs terheket, bizonyos kedvezményeket biztosítsunk, illetve ösztönözzük, segítsük a gazdálkodók versenyképességét.Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy az általános vita alkalmával megvitatásra került a törvényjavaslat, azonban kitérek a TAB módosító javaslatára, amely tulajdonképpen megerősíti az összeférhetetlenségi szabályt, miszerint a kamarai tisztségviselő nem lehet politikai párt vezetője. Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy az agráriumban működők segítése érdekében szavazataikkal támogassák a holnapi nap során a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak.
  • ELNÖK: Köszönöm, Vas Imre képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztők nevében jelen lévő Győrffy Balázs képviselő urat, kívánja‑e ismertetni a véleményét. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, képviselő úr.
  • GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az általános vita során már ismertetésre került, hogy a törvényjavaslat hat, az agrárium versenyképességét érintő törvény módosítását tartalmazza, ezeket Vas képviselő úr szépen sorban fel is sorolta, ezeket hadd ne ismételjem meg. A törvényjavaslatot az elmúlt két hétben, a Törvényalkotási bizottság ülését megelőzően a Fenntartható fejlődés bizottsága és a Mezőgazdasági bizottság is tárgyalta. Az első bizottság nem fogalmazott meg módosító javaslatokat, a Mezőgazdasági bizottság azonban több ilyet is tett. Ezek közül a legfontosabbakat a következőkben ismertetném önökkel.Először is módosult a vízkészletjárulék-men­tes­ség határának megállapítása. Egyrészt lehatároltuk a felszín alatti és a felszín feletti vizek használóit, és a jövő nemzedékek szószólójának észrevétele alapján módosítottuk az 1 hektáronkénti kvótamennyiséget is és 4 ezer köbméterben állapítottuk meg a díjmentes kontingenst, az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként pedig 400 ezer köbméter került meghatározásra. Kezeltük az általános vita során több frakció részéről is megfogalmazott észrevételt, hogy ne csak a hivatásos vadásznak legyen lehetősége éjjellátó keresőtávcsövet használni, és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy nem céltávcsövet, tehát nem amibe lövéskor néz az ember, hanem amit két kézzel fog a szeme elé, amikor próbál valamit megtalálni. Tehát a keresőtávcső használatát engedélyeztük a sportvadászoknak és nem csak a vadkárelhárító vadászat során.A földvédelmijárulék-mentesség szabályai is kismértékben módosultak. Eszerint, ha a föld más célú hasznosítását kis teljesítményű erőmű építése céljából engedélyezik, akkor most már nemcsak a folyamatban levő ügyek esetén kell eltekinteni a járulékfizetési kötelezettségtől, hanem a 2017. június 23. napját követően jogerőssé vált határozatok alapján a még meg nem fizetett járulék is ebbe a sorba kerülhet. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésére vonatkozó szabályok esetében is történt változás, elsősorban arra tekintettel, hogy időközben biztossá vált, hogy ebben a témában az Európai Unió is jogalkotást tervez, így mi is inkább egy átfogó módosításra készülünk ezen a területen. Várhatóan ez a 2018 elején megjelenő EU-szabályozás figyelembevételével okszerű, hisz azt gondoljuk, hogy féléves időtartamra nem feltétlenül értelmes jogszabályt alkotni.(19.20)Az általános vita során hangzott el Gőgös Zoltán képviselőtársamnak az a megjegyzése, hogy a NAK összeférhetetlenségi szabályait egy kicsit még cizellálhatnánk. Jelentem ‑ ugyan nincs itt Gőgös képviselőtársam ‑, hogy azt az ígéretet, amit tettem neki, hogy ezt meg fogjuk vizsgálni, és egy kicsit bontani fogjuk, betartottuk. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat emellett technikai módosításokat, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgáló módosításokat is tartalmazza. A fenti pontok miatt mind a Mezőgazdasági bizottság, mind a Törvényalkotási bizottság támogatta a javaslatunkat. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a holnapi nap folyamán az igen gomb megnyomásával ők is kötelezzék el magukat az agrárium versenyképességének javítása érdekében. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván‑e államtitkár úr hozzászólni. (Dr. Nagy István jelzésére:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.
  • DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek. A kormány az ismertetett módosító javaslatokat támogatja, és arra kéri a tisztelt Házat, hogy holnap a döntéshozatal során ő is támogassa szavazataival. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Nagy István államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság nem állított előadót, és ahogy látom, kisebbségi vélemény sem lesz, mert a vélemény képviselője nincs a teremben. Tisztelt Országgyűlés! Képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Megkérdezem, hogy kíván‑e élni valaki a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Kérdezem Győrffy képviselő urat, hogy az előterjesztők nevében él‑e a felszólalás lehetőségével. (Győrffy Balázs: Köszönöm, nem.) Elmondott mindent. Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fiatalok életkezdési támogatásának kiterjesztésével kapcsolatos törvénymódosításokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/17997. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a bizottság előadójának.
  • DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszonyok! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta a fiatalok életkezdési támogatásának kiterjesztésével kapcsolatos törvénymódosításokról szóló T/17997. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014-es országgyűlési határozat 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar nemzet jövője, a hátrányos helyzetűek esélyeinek növelése iránti felelősségtől indíttatva a fiatalok önálló életkezdésének anyagi megalapozása céljából az Országgyűlés megalkotta a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXX. törvényt. A törvény rendelkezései alapján a magyar állam támogatást nyújt a fiatal felnőttek önálló életkezdésének anyagi megalapozása céljából minden 2005. december 31. napját követően született gyermek részére. Az életkezdési támogatás külön igénylésére nincs szükség, a Magyar Államkincstár automatikusan nyit egy számlát a gyermek részére, és azon külön kérés nélkül helyezi el a támogatás összegét. A jelen benyújtott és most tárgyalt törvényjavaslat célja, hogy a gyermekvállalást ösztönző akcióterv részeként az életkezdési támogatás és a Start-számlanyitás lehetősége a nem Magyarországon élő magyar gyermekekre is kiterjedjen. Ennek megfelelően a törvénytervezet elsősorban a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény egyes rendelkezéseit módosítja. A jelen tervezet a jogosultak körének bővítésén túl tartalmaz egyéb, többségében adatszolgáltatási eljáráshoz kapcsolódó egyértelműsítő és egyszerűsítő módosításokat is. A Törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosításban foglaltakat elfogadta, amely jelentős részben kodifikációs pontosításokat tartalmazott. Érdemi változtatásként kiemelendő a természetes személyazonosító adat fogalmának módosítása, valamint annak előírása, hogy a gyermek természetes személyazonosító adatait a számlavezető kizárólag a gyermek részére megnyitott Start-számla vezetése és az azzal összefüggő feladatai ellátása érdekében kezelheti. A Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatot nem terjesztett elő. Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a javaslat célja a gyermekvállalás ösztönzése a határainkon kívül élő magyarság körében is. Ennek a nemes célnak az érdekében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy majd a végszavazásnál támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Dunai Mónika képviselő asszony. Megkérdezem az előterjesztők nevében jelen lévő Hornung Ágnes államtitkár asszonyt, hogy kíván‑e most hozzászólni. (Hornung Ágnes Anna jelzésére:) Megadom a szót. Öné a szó, államtitkár asszony.
  • HORNUNG ÁGNES ANNA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, és képviselő asszonynak is köszönöm a javaslat bemutatását, illetve a Törvényalkotási bizottságban elhangzottak ismertetését. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a benyújtásnál pár technikai probléma történt, így korrekcióra lesz szükség, tehát a zárószavazás előtt vélhetően egy módosító javaslatot fogunk benyújtani. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Népjóléti bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Az időkeretek a kijelzőn láthatók. Megkérdezem, kíván‑e élni valaki ezzel a lehetőséggel. (Nincs jelentkező.) Jelentkező nincs. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Gondolom, hogy az előterjesztők nevében államtitkár asszony mindent elmondott, ami szükséges. (Hornung Ágnes Anna: Igen.) Köszönöm szépen. A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-elő­ter­jesztés T/18298. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2017. november 23-án tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárások reformjával összefüggő egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló T/18298. számú törvényjavaslatot. (19.30)Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 24 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodással fogadta el. Az összegző módosító javaslat a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatait tartalmazza. A javaslatot összegezve elmondható, hogy az alapvetően négy témakör köré csoportosítható, a tárgykörben tartalmaz szabályokat. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény nem tartalmaz anyagi rendelkezéseket, mivel az tisztán eljárásjogi kódex. A szabályozási logika mentén új törvényjavaslat készül, a jelenlegi közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szankciórendszerének egységes és koherens rendszerbe foglalása érdekében.A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény hatálybalépése ugyanakkor 2019. január 1-je, erre való tekintettel szükséges az Ákr. hatálybalépése és az új törvény hatálybalépése közötti időintervallumra, tehát a 2018. évre átmeneti jellegű szabályozás kialakítása. Ennek hiányában az egyéves időintervallumban a közigazgatás szankcionáló tevékenysége gyakorlatilag megszűnne. Az általános közigazgatási rendtartás hatálybalépésével összefüggő módosítások alapvető célja az, hogy az Ákr.-ből fakadó követelményeknek eleget tudjon tenni az ágazat, és a szükséges eljárási szabályokat miniszteri rendeletnél magasabb szintű jogforrásban tudják elhelyezni. Ez tipikusan felhatalmazó rendelkezések megalkotását tartalmazza majd, illetve kerülhet módosításra.A törvényjavaslat továbbá egyéb pontosításokat is tartalmaz, amelyek célja szintén az általános közigazgatási rendtartáshoz kapcsolódóan az esetleges koherenciazavarok kiküszöbölése, az egyes kiüresedett törvények és törvényerejű rendeletek technikai deregulációja és egyes korrekcióinak elvégzése.Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy az általános vita alkalmával megvitatásra került a törvényjavaslat, azonban kitérek a TAB módosítására, amely zömmel technikai, nyelvhelyességi, kodifikációs módosításokkal azt a célt szolgálja, hogy biztosítva legyen a jogalkalmazás folytonossága, valamint a szakágazatok még több időt kapjanak a legmegfelelőbb ágazati szabályozási struktúra kialakítására. Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Vas Imre képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván‑e felszólalni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, a táblán látható időkeretekben. Megkérdezem, kíván‑e valaki élni ezzel a lehetőséggel. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.Tisztelt Országgyűlés! Vita nincs, de a vitát lezárom. Az előterjesztő, Völner államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván hozzászólni.Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szembeni fokozottabb büntetőjogi védelemről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Selmeczi Gabriella, Répássy Róbert és Horváth László fideszes képviselők által benyújtott, T/18275. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottságálláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Horváth László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Horváth László képviselő úr gépét kívánjuk. (Pillanatnyi szünet.) Ja, megvan, nincs a kártya a helyén. Köszönjük szépen. Öné a szó.
  • HORVÁTH LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Elnézést kérek. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. november 23-án tartott ülésén megtárgyalta a 12. életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szembeni fokozottabb büntetőjogi védelemről szóló T/18275. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján ellenszavazat és tartózkodás nélkül újra példás egyhangúsággal, 32 igen szavazattal támogatta.Az összegző módosító javaslat az Igazságügyi bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát tartalmazza, amellyel a Törvényalkotási bizottság módosítási szándék nélkül egyetértett. Szeretném kiemelni, hogy ez a módosítás megegyezik Bárándy Gergely képviselő úr módosítási szándékával, és az általános vitában elmondott érveire is tekintettel további szigorítást tartalmaz.Az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadása esetén tehát a módosítás következtében 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, illetve büntetendő, ha az elkövető a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, a hatalma vagy befolyása alatt álló személy védekezésre képtelen állapotát kihasználva, a 12. életévét be nem töltött gyermek sérelmére. Ez a büntetési tétel megegyezik azzal, ha a szexuális erőszakot nem hatalmi befolyási viszonnyal rendelkező személy, hanem azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva, többen közösen követik el a 12. életévét be nem töltött gyermek sérelmére. A javaslat megfelel, mint az elhangzott, az Alkotmánybíróság e témakörben született határozatában rögzített kívánalmaknak, és alkalmas a Kúria által megfogalmazott cél elérésére is.Tisztelt Ház! Egy héttel ezelőtt ugyanitt hasonló témakörben az egyes törvényeknek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk, amit a Ház másnap, tényleg példás és egyöntetű támogatással, 98 százalékos támogatottsággal elfogadott. A helyzet az, hogy ez a rövid törvényjavaslat célját, tartalmát tekintve megegyezik ezzel a már említett másik törvénymódosítással, és itt is pártpolitikai hovatartozás nélkül egyetértünk abban, hogy a gyermekek bántalmazása és a gyermekekkel szembeni bármilyen erőszak elfogadhatatlan, a szexuális erőszakot elkövetőkkel szemben pedig nincs pardon, velük szemben indokolt a legteljesebb szigor és határozottság.Ez alapján kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák a javaslatot. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Horváth László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt… (Jelzésre:) ‑ illetve ő volt. Akkor a kormány részéről kíván‑e fölszólalni államtitkár úr? (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Az Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Kérdezem, kíván‑e élni valaki ezzel a lehetőséggel. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.(19.40)Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Az előterjesztő, gondolom, nem él a felszólalás lehetőségével; amit kellett, azt elmondta.Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/18312. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a bizottság előadójának.
  • DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. november 23-án megtárgyalta a T/18312. számon benyújtott, az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 32 igen szavazattal, egyhangú döntéssel összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Népjóléti bizottság által is elfogadott önálló képviselői indítványokat, amelyek Hollik István és Kovács Sándor módosító javaslatát foglalják magukban TAB-módosítás nélkül. Ennek célja egyrészről, hogy a „Családbarát ország” projekt keretében nyújtott babacsomag és babakelengye-csomag személyi­jöve­de­lemadó-mentes legyen. Másrészről a gyermeket nevelő családok számára nagy könnyebbséget jelentene, ha a tankönyvtámogatáshoz, étkezési hozzájáruláshoz az iskolák számára nem kellene minden alkalommal a gyermekszám vagy az egyedülállóság tényét igazolni hatósági bizonyítvánnyal. Az előterjesztés elfogadása esetében a módosítással jövőre már nem a szülőknek kellene az igazolásaikért menniük a MÁK-hoz, a Magyar Államkincstárhoz, hanem elektronikusan lekérhetők lesznek az adatok. Az ezzel kapcsolatos informatikai fejlesztés január 1-jétől működni fog a Magyar Államkincstárban.Tisztelt Képviselőtársaim! Szükségesnek tartom újra elmondani, hogy a javaslat bevezeti a tartós ápolást végzők számára nyújtandó új támogatást. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy az a szülő, aki súlyosan beteg gyermekét legalább húsz évig az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően otthon gondozza, és a tevékenység alapján egy évig emelt összegű vagy kiemelt összegű ápolási díjban részesült, 50 ezer forint nyugdíj-kiegészítésben részesül havonta. Az intézkedés hátteréről érdemes tudni, hogy az a súlyosan fogyatékos gyermeküket ápoló szülőkre terjed ki, aminek indoka az, hogy a támogatásban részesülő kör csak az államtól számíthat segítségre, tekintettel arra, hogy a gyermek soha nem volt keresőképes. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tehát kompenzálja azt a bevételkiesést, amit ők meg kellett hogy éljenek a tartósan beteg gyermekük ápolása miatt, ezért is kérem, hogy járuljanak hozzá a tisztelt képviselőtársaim az előterjesztés mind teljesebb összhangjához és annak elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Dunai Mónika képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván‑e hozzászólni az állam­titkár asszony. (Veresné Novák Katalin jelzésére:) Öné a szó, Veresné Novák Katalin államtitkár asszony.
  • VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A családbarát működés érdekében csak két mondatot mondanék. Köszönöm szépen a képviselő asszonynak a tájékoztatást, elmondta jó néhány elemét a törvényjavaslatunknak. Csak annyit jeleznék, hogy mind a két módosító indítványt támogatjuk, hiszen azt hiszem, jelentős segítséget nyújtanak a családoknak, mind az, ha be tudjuk vezetni az szja-mentességet ezeknél a csomagoknál, mind az, ha nem lesznek olyan adminisztratív terhei a családoknak, a szülőknek, amelyek jelenleg vannak még akkor, amikor különböző támogatásokat igényelnek az iskolákban. Úgyhogy köszönjük ezeket a módosító indítványokat, és támogatja a kormány is. Bízom benne, hogy mindenki támogatni fogja a törvényjavaslatunkat is. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm, Veresné Novák Katalin államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Népjóléti bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, amelyek ott láthatók a kijelzőn. Megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, aki a Jobbik-képviselőcsoport véleményét fogja elmondani.
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy konkrét kérdésem van, amire kíváncsi lennék az államtitkár asszonytól, remélem, válaszolni fog rá. A bizottságban megtudhattuk, hogy azokat az ellenzéki módosító indítványokat nem támogatja a kormány, amelyek a MEOSZ levele és a MEOSZ jogos kritikája alapján születtek meg, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy aki ápolási díjban részesült vagy emelt szintű ápolási díjban részesült huzamosabb időn keresztül, függetlenül attól, hogy milyen hozzátartozóját ápolta, kaphassa ezt a kiegészítést a nyugdíja mellé. Náluk is ugyanolyan mértékű volt a jövedelemkiesés az miatt, hogy a saját otthonukban ápolták közeli hozzátartozójukat.Azt a magyarázatot sem tudom elfogadni, amit Dunai Mónikától hallottunk a Törvényalkotási bizottság véleménye alapján, hogy azért csak azokat, akik a gyermeküket ápolták, gondozták a saját otthonukban, mert így az ő gyermeküknek nincsen jövedelme, amivel támogatni tudnák őket időskorukban. Ezek szerint a kormány úgy gondolja, hogy nem kell megfelelő nyugdíjat vagy időskori ellátást biztosítani emberek számára, mert elég az, ha a kevés nyugdíjat vagy a kevés juttatást majd a kereső utódok kiegészítik, és így normális életet biztosíthatnak a szüleik vagy a nagyszüleik számára. Úgy gondolom, ez nem meggyőző érv, én ezt nem tudom elfogadni. Én még mindig fenntartom azt, hogy a MEOSZ levelében írt kritika jogos, és ugyanúgy megilletné azokat is a kiegészítés, akik nem a gyermeküket, hanem más közeli hozzátartozójukat ápolták, gondozták saját otthonukban. Ha nemcsak az erkölcsösséget nézzük vagy a lelki igazságosságot nézzük, hanem az anyagi igazságosságot nézzük, akkor is ez elmondható, ugyanis nagyon jól tudjuk, azzal, hogy ezt a feladatot vállalták, és így akár a kórház krónikus osztályára vagy egyéb ápolást, gondozást nyújtó intézménybe nem kellett bekerülniük ezeknek az embereknek, így nagyon nagy anyagi terhet vettek le az állam válláról. Tehát nemcsak erkölcsi szempontból, hanem anyagi szempontból is igazságos lenne az, ha ez a juttatás nemcsak a gyermeküket, hanem a más közeli hozzátartozójukat saját otthonukban ápoló, gondozó embereket is megilletné. Nem értem a kormány hozzáállását, és erre várnék választ. Köszönöm szépen. (Dr. Lukács László György tapsol.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Vágó Sebestyén képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván‑e valaki még élni a hozzászólás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.Akkor megkérdezem az államtitkár asszonyt, kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Veresné Novák Katalin jelzésére:) Öné a szó, államtitkár asszony.
  • VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Csak a kérdésére reagálnék. Köszönöm, és meg is értem egyébként ezt a javaslatukat vagy ezt az indítványukat. Az az igazság, hogy ez most egy olyan lehetőség, amit bevezet ez a törvény, ami eddig egyáltalán nem létezett, tehát egyáltalán nem volt ilyen típusú támogatás azoknak, akik ilyen hosszú ideig gondoskodtak azokról a családtagokról, jelen esetben a gyermekekről, akiket hosszú ideig az otthonukban ápoltak. Ezek igen nehéz helyzetben lévő családok, bizonyára a képviselő úr is tudja és osztja ezt a véleményt. Úgyhogy azt gondolom, egy nagyon jelentős lépést tettünk ezzel előre, hogy most a szülők nyugdíjában vagy a nyugdíja kiegészítéseként meg fog jelenni egy ilyen támogatás, ami azért egy havi szinten értékelhető összeg, és legalább azoknak a családoknak most egy újabb módon tudunk segíteni, akik ilyen gyermekeket nevelnek. Megértem a javaslatát, megértem az ön szempontjait is. Én most azt kérem öntől, hogy támogassák ezt a lépést, amit ebben az esetben tettünk meg, hogy azokat tudjuk első körben legalábbis támogatni, akik hosszú ideig a gyermekeikről otthonukban gondoskodtak. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm, Veresné Novák Katalin államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, va­lamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. (19.50)A kormány-előterjesztés T/18314. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Tör­vényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a bizottság elő­adójának.
  • DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság elő­adója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a ház­sza­bá­lyi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/18314. számú törvényjavaslatot. Az összegző mó­dosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. or­szággyűlési határozat 46. §-a alapján 24 igen sza­va­zattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. A most tárgyalt törvényjavaslat tíz törvény mó­dosítását tartalmazza. Jelentősebb módosítások az MMA-törvény esetében történtek. A javaslat alapján bevezetjük az akadémikus fogalmát, valamint egy­ségessé válnak a rendes és levelező tag választásának egyes eljárási fázisai. Az MMA elnöke mellett stra­tégiai, véleményformáló testületként megjelenik a tár­sadalmi tanácsadó testület. Kiemelendő és hi­ány­pótló, hogy bevezetjük a művészjáradékot, amit egyes művészeti díjakban részesülő 65. életévüket be­töltött személyek kapnak. Az előadó-művészeti törvény módosításával a bábszínházak mentesülnek egyes, a foglalkoztatottak között a felsőfokú vég­zett­séggel rendelkezők arányát meghatározó feltételek alól.Módosul a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény, illet­ve a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló tör­vény is. A közgyűjteményi terület esetében a mó­do­sítás pon­to­sítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, a minőségelvű működés jegyében elő­írja a nyilvános könyvtárak számára az éves szak­mai munkaterv és beszámoló elkészítését.Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bi­zottság saját módosító javaslatot nem nyújtott be. A részletes vitát lezáró bizottsági módosításban fog­lal­ta­kat elfogadta. A módosító javaslat kizárólag nyelv­helyességi és kodifikációs pontosításokat tartal­ma­zott.Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében el­mond­ható, hogy a javaslat célja a kulturális élet to­váb­bi támogatása és minőségének fejlesztése, va­la­mint a szakmailag elismert művészek időskori anya­gi megbecsülése. Ennek a nemes célnak az érde­ké­ben kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szíves­kedjenek a végszavazásnál a javaslatot támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kor­mánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Dunai Mónika képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az elő­terjesztőt, kíván‑e felszólalni. (Jelzésre:) Meg­adom a szót Hoppál Péter államtitkár úrnak.
  • DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, el­nök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az álta­lá­nos vitában és a bizottsági részletesvita-szakaszban hallhattuk, valóban egy fontos törvénymódosítási cso­magról van szó; összességében, ahogy elhangzott, tíz törvényt érintő módosítási csomag. Örülök an­nak, hogy ezek a nagyobb részben kulturális témájú elő­terjesztett pontok gyakorlatilag nem kaptak kri­ti­kát az ellenzék oldaláról sem. Egyúttal ter­mé­sze­tes­nek tartom, hogy a Szocialista Párt részéről fennáll az a felvetés, hogy a Művészeti Akadémiával kap­cso­latos módosításoknál mindig megjegyzik, hogy az akadémiával kapcsolatosan kifogásuk van. Sajnálom, hogy ma e késői órán már senki sem maradt a szo­cialista képviselői padsorok között, hogy e tárgyban a véleményüket a módosító indítvány, összegző mó­do­sító indítvány kapcsán megosztották volna a plé­num­mal. Mindazonáltal azt hiszem, hogy a fenn­maradt összegző módosítások a részletes vita végén érdemben és pozitívan járulnak hozzá, elő­ter­jesz­tő­ként támogatni tudjuk ezeket az indítványokat.Ugyanakkor egy záró megjegyzést engedjen meg, elnök úr és a tisztelt Ház. Úgy gondolom, hogy az a többlet, ami jelesül a Művészeti Akadémia mű­ködésében, illetve a művészjáradék törvényi szintű bevezetésében a kulturális életben megnyilvánul a tör­vénymódosítás után, az támadhatatlan az ellen­zéki tisztelt képviselők irányából is. Ezért bízom ab­ban, hogy a zárószavazásnál birtokolhatjuk a kor­mány­párt mellett az ellenzéki támogató szavazatokat is. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Hoppál Péter államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális bizott­ság nem állított előadót. A képviselői felszólalások következnek a napi­rend szerinti, a táblán látható időkeretekben. Meg­kérdezem, kíván‑e valaki élni a felszólalás lehető­sé­gével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és megkérdezem, hogy államtitkár úr kíván‑e élni a szólás lehető­sé­gé­vel, vagy elmondott mindent az előbb. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A hatá­ro­zat­hozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirend utáni fel­szólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lukács László György, a Jobbik képviselője: „Merre tovább Tisza-tó?” címmel. Ötperces keretben megadom a szót.
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszö­nöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy olyan téma, ami nemcsak a Nagykunságot, hanem Heves déli részét, illetve áttételesen az egész északkelet-magyarországi régiót érinti. Ez pedig nem más, mint a Tisza-tó kérdése. A Tisza-tóról talán annyit érdemes tudni, hogy Ma­gyar­ország második legnagyobb tava természetesen a Balaton után, viszont legnagyobb abban, hogy ez a mes­terséges tavak közül Magyarországon a leg­na­gyobb területtel rendelkezik. 127 négyzet­kilo­mé­tert foglal el, és egyébként a legmélyebb pontján 20 méter körül van a mélysége, de átlagmélysége nem haladja meg a másfél métert, tehát egy rendkívül sokcélú és egyébként családoknak, turizmus- és más, horgászcélokra is igénybe vehető terület.Maga a tó 1973-ban formálódott azzá, amivé lett a kiskörei vízi erőmű, a duzzasztóobjektum meg­építésével, és gyakorlatilag 1990-re érte el azt a szin­tet és azt az állapotot, amelyben jelenleg is ismert. Lényegében az egyik legfontosabb adottsága ennek az új képződménynek és a Nagykunság, illetve Heves déli része új kincsének az lenne, hogy egyrészt a turizmust, a sporthorgászatot, a sportcélú kikap­csolódást szolgálja, de szolgálhatja a természetjárást is, hiszen van benne olyan terület, amely a UNESCO világörökségének része, ez a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatótere. Számos olyan madár fészkel itt, számos olyan madár szállja meg ezt a területet, amely nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európában is kuriózumnak számít a ter­mé­szet­járók és egyébként a szabadidejüket töltő em­be­rek legnagyobb örömére.Azonban meg kell vizsgálni, hogy amikor egy ilyen képződményünk van, egy ilyen lehetősége van a kelet-magyarországi megyéknek, településeknek, akkor mit tudnak belőle kihozni. Nos, a kitörési pon­tokat, mint előbb említettem, a turizmusnál, a spor­tolásnál, természetjárásnál kell keresni. Azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban talán a Tisza-tó volt az egyik olyan turisztikai célpont, amely nem azzal az ütemmel fejlődött, ahogy a helyben lakók, illetve a környékben élők szerették volna. Talán elég, ha azt mondjuk ‑ én több nyáron keresztül láttam, hogy miként élik meg a nyarat Abádszalókon, Kiskörén, Tiszafüreden ‑, a régi fénye, amelyben az 1990-es évek előtt meg a kilencvenes évek elején ragyogott, egy kicsit megkopott. A kempingek kiüresedtek, le­lakottá váltak, abban az időben felújításra nem ke­rült sor, a nyaralók egy része sajnos lakatlanná vált vagy nem használják a nyári időszakokban. Ezt megsínyli a vendéglátás, a vendégéjszakák száma is. Amennyiben azt mondhatjuk, hogy bizonyos szem­pontból a turizmusban a vendégéjszakák számában növekedés van, talán még ez az önálló terület, a Tisza-tó és a Tisza-tavi régió nem hozza azokat a számokat, amit várnánk tőle.(20.00)Ezek egyrészt nemcsak a külföldi turizmusnak a kisebb számai, hanem a belföldi turizmusnak az elmaradása miatt is vannak. Vannak persze jó példák is, de sajnos ebből van kevesebb a Tisza-tónál. Az egyik Poroszlónak, illetve Sarud községnek a példája, amelyek megpróbálták a lehető legtöbbet kihozni a helyzetükből, talán azok a területei most a Tisza-tónak, amelyek kellő fejlettséggel vannak és kellő fejlettséggel állnak. Meg kell tehát jegyezni, hogy mi az, amilyen lépéseket tenni kell, és melyek azok a lépések, amelyek irányába el lehet mozdulni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Tisza-tónak, a Tisza-tavi régiónak egy négy évszakos turizmus felé kell elindulnia, amely a téli-őszi-tavaszi időszakban természetjárási, sporthorgászati célokat szolgálhat, míg nyáron a szabadidős tevékenységet, illetve a strandolást szolgálhatja. Nagyon fontos, hogy meg kell születnie, ahogy a Balatonnál talán már megszületett a megyék közötti együttműködés, hogy minden megye a magáénak érzi a Balatonnak a megfelelő szakaszát, nos, ugyanez kell a Tisza-tónál is: mindkét megyének, illetve egy kis részén Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, ahol határos vele, a magáénak kell éreznie, tehát Jász-Nagykun-Szolnok megyének és Heves megyének különös figyelmet kell erre fordítania. Másrészről talán hátat kell fordítani, vagy valamilyen módon el kell fordulni attól a jelenlegi forráselosztási rendszertől, amely most Debrecennel, a Hortobággyal és Hajdúszoboszlóval együtt kezeli a fejlesztési forrásokat. Ebben rendre azt látjuk, hogy Debrecen és Hajdúszoboszló, tekintettel arra, hogy országos szinten is az egyik legnagyobb turisztikai vonzerővel és vendégéjszakaszámmal rendelkeznek, rendre maga alá gyűri a Tisza-tónak a fejlesztési forrásait. Így, hogy csak egy példát mondjak, például pusztafejlesztésre 3 milliárd forint, míg a Tisza-tavi horgászati célú fejlesztésekre 300 millió forint jut, tehát egy nagyfokú aránytalanság van, amelyen javítani kell. Sőt, azt is meg kell fogalmazni mindezek mellé, hogy egy teljesen komplex és egy teljesen jól koordinált, a megyéken átívelő Tisza-tó-programra van szükség. A Jobbik azon dolgozik, és azon fog a jövőben is dolgozni, egymás között is összehangolva, hogy Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye (Az elnök csenget.) megtalálja a Tisza-tó valódi helyét, és hogy az éjszakákat, vendégéjszakákat és a gazdasági teljesítményt (Az elnök csenget.) ezáltal növelni lehessen. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Lukács László György képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Simon Róbert Balázs, a Fidesz képviselője: „A győri Loyolai Szent Ignác bencés templom közelgő felújításáról” címmel. Öné a szó, képviselő úr, ötperces időkeretben.
  • SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési választókörzetemet érintő örvendetes eseményekről szeretnék röviden beszámolni. Győr belvárosában található az 1626-ban Pázmány Péter segítségével, a jezsuiták által alapított, ma bencés épületegyüttes: templom, rendház és iskola, Győr belvárosának és főterének ezek ma is meghatározó épületei. A bencések győri temploma a mai Magyarország első barokk temploma, felbecsülhetetlen értékekkel. 1641-ben került olyan állapotba, hogy már használni is tudták. Ebből a korból hazánkban 12 oltárt ismerünk, ebből ötöt ott őriznek eredeti, bár elég megviselt állapotban. 2016-ban a győri bencés atyák egész éves programsorozattal ünnepelték a 375 éves évfordulót, amihez a magyar állam is hozzájárult. Kiadványokkal, konferenciával, szabadtéri koncerttel, kö­zös szentmisékkel ünnepeltek. Iskolájuk öregdiákjai közt jelenleg öt püspök is van: Veres András, Ternyák Csaba, Bíró László, Ladocsi Gáspár és Varga László. Az ünnepségsorozattal olyan nyilvánosságot tudtak szerezni, hogy egy általam 2016 szeptemberében elindított kezdeményezéssel rekordidő, három hónap alatt végül 40 millió forintot gyűjtöttek össze, és a templom 1916-ban, háborús célokra felajánlott négy harangját ‑ száz év elmúltával ‑ újra tudták öntetni. Helyi vállalkozókat, Győr városát és sok-sok jó szándékú győri embert nyertünk meg ennek a fontos ügynek. Sőt, még két kisebb harangot is tudtak öntetni, annak reményében, hogy azok egy majdan megépülő huszártoronyban fognak helyet kapni. Ez a reményük is teljesülni látszik, hiszen 2016-ban a magyar kormány 2 milliárd forintos támogatást ítélt meg a következő négy esztendőre a győri bencéseknek. Természetesen ebből nem csak egy kis huszártornyot építenek majd, szükségessé vált ugyanis a Loyolai Szent Ignác tiszteletére felszentelt bencés templom eredeti padozatának megújítása, a XVII. századi unikális mellékoltárok szakszerű restaurálása, a mellékoltárok falainak kiszárítása, tisztítása és helyreállítása. A templom különleges barokk orgonája is visszaépülhet, illetve a templom tornyai és tetőtere is látogathatóvá válik ebből a komoly támogatásból. Egyedülálló harangmúzeum jöhet létre, aminek alapjait még a XIX. század kiemelkedő tudós bencés régésze, Rómer Flóris rakta le. Rómer azonban nem csak harangokat gyűjtött, 1857-ben a győri bencéseknél alapította meg Magyarország első vidéki múzeumát, és gyűjtött gyakorlatilag mindent. A megítélt támogatásból a ma még töredékeiben a bencések által őrzött természettudományos gyűjtemény is bemutatásra fog kerülni, természetesen Jedlik Ányos kísérleti eszközeivel együtt, aki itt találta fel a szódavizet, és élete utolsó harminc évét is a bencés rendházban élte. A támogatási szerződés megkötésre került, az első 500 millió forint már a támogatottnál van, és elkezdődtek a közbeszerzési eljárások is. Ezek sikeres lezárása után reményeink szerint jövő januárban megkezdődik a falak szigetelése, a padozat megújítása, az új világítás és hangrendszer kiépítése, majd fokozatosan haladnak a többi munkálattal is. Ugyanakkor egy határon átnyúló pályázat segítségével a szlovákiai Somorja településsel közösen pályázva a rendház épületének korabeli ebédlője is eredeti állapotba kerül, és így látogathatóvá is válik, valamint az egyedülálló barokk patika freskói is megújulnak a közeljövőben. A felújítás agilis szervezője és irányítója Sárai-Szabó Kelemen perjel úr, a győri bencés szerzetesközösség vezetője. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül köszönetemet szeretném kifejezni Magyarország Kormányának, hogy ezek a munkálatok elindulhatnak, aminek eredményeként a gyári bencés templom és a rendház ismét a régi fényében fog ragyogni. Valamint szeretném köszönetemet kifejezni Szijjártó Péter miniszter úrnak, aki egykori győri bencés diákként az ügyet a kezdetektől maximálisan támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet.
  • ELNÖK: Köszönöm, Simon Róbert képviselő úr. A kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr fog válaszolni. Öné a szó, miniszter úr.
  • SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kérdés, hogy a bencések Magyarország történelmének meghatározó szereplői, nem kérdés, hogy a bencés hagyományok és a bencés rend magyarországi tevékenysége mindig is segítették Magyarországot abban, hogy még a legnehezebb időszakokat is át tudjuk vészelni, és meg tudjuk tartani ragaszkodásunkat keresztény hagyományainkhoz és keresztény gyökereinkhez. A bencések egyedülálló oktatási, kulturális és hitéleti tevékenységet folytatnak Magyarországon, nemcsak Győrött, hanem Pannonhalmán, Bakonybélben és Budapesten is, és a Magyarország körüli, határon túli tevékenységük is nemzetpolitikai szempontból is rendkívül fontos. Képviselő úr, az ön által említett győri bencés templom Magyarország legrégebbi barokk temploma, amelyet 1641-ben szenteltek fel, úgyhogy azt gondolom, hogy éppen itt az ideje a felújítási munkálatoknak, annál is inkább, mert az oldalkápolnákat és az oldalkápolnák oltárait soha nem restaurálták még. A templom és a rendház tetőszerkezete a megerősítésektől eltekintve ma is az eredeti, 1640-es faanyagot tartalmazza, ezért mindkét épület esetében veszélyes statikai meggyengülést tapasztaltak, és gyakori a keresztmetszet 50 százalékára kiterjedő károsodás is. Ezért nem volt kérdés, hogy azonnali műszaki beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy Győr egyik ikonikus épületegyüttesét gyakorlatilag meg lehessen menteni a még nagyobb bajtól. Ezért döntött úgy Magyarország Kormánya a tavalyi esztendő júliusában, hogy 2017 és 2020 között négy részletben összesen 2 milliárd forintot biztosít a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Perjelsége győri templomának és rendházának felújítására, azzal, hogy a 2 milliárd forintot négy egyenlő részletben, négy esztendőn keresztül félmilliárd forintonként bocsátjuk a kedvezményezett, illetve a támogatott rendelkezésére. A szerződések értelmében az ön által említett huszártorony felújítása mellett a templom padozata, a mellékoltárok, a tetőzet, a tornyok és az orgona is megújul.(20.10)Az előzetes tervek szerint a turisztikai célú helyiségek úgy kerülnek kialakításra, hogy azok a templom eredeti funkcióját, a hitéleti tevékenységet semmilyen módon ne veszélyeztessék vagy ne csorbítsák.Szeretném elmondani önnek azt is, tisztelt képviselő úr, hogy a perjelség vezetője egy iskolafejlesztési koncepcióval is megkereste a kormányt 1,8 milliárd forint értékben, amely kérdés a héten a kormány ülésének napirendjére fog kerülni. Reménykedjünk a pozitív döntésben, hiszen a győri bencések, a bencések Magyarországon nemcsak a hitéleti és kulturális, legalább annyira az oktatási tevékenységükkel is hozzájárultak Magyarország sikereihez.Szeretném felhívni a figyelmet ugyanakkor arra, tisztelt képviselő úr, hogy Szent Benedek Európa fő védőszentje, és manapság Európában sajnos a keresztény jelképek és a keresztény értékek megőrzése tekintetében nem ez az általános tónus, amiben beszélnek, mint ahogyan mi most beszélünk erről. Sajnos Európában, a XXI. századi Európában, a XXI. századi keresztény Európában sajnos nem ez az általános hozzáállás, mint ahogyan mi most ezt a kérdést kezeljük.Néhány héttel ezelőtt Franciaországban az államtanács arról hozott döntést, hogy János Pál pápa szobráról el kell távolítani a keresztet. Azt gondolom, hogy nagyon kevés ennél nagyobb baj jöhet még Európában, mint hogy Európa keresztény gyökereitől ennyire el akar szakadni, mint hogy Európában, amely elvileg egy olyan kontinens, ahol a demokráciát kiemelt ügyként kezelik és ahol a különféle szabadságjogokat szeretik hangoztatni, hogy a vallásszabadság pont ránk, keresztényekre ne vonatkozzon, azért az úgy mégiscsak túlzás.Csak úgy összehasonlításként szeretném jelezni, hogy a Zöld-foki Köztársaságban jártam nemrégen, ami egy afrikai ország. Ott az első látvány, amivel az ember szembesül, az János Pál pápa szobra és egy kereszt, és azt senki nem akarja elvitetni a Zöld-foki Köztársaságban. Franciaországban, Európában a XXI. században pedig igen. És én azt gondolom, hogy ha egy kontinens ilyen mértékben eltávolodik a gyökereitől, a hagyományaitól, a kereszténységétől, akkor az a teljes önfeladáshoz vezet, ezt pedig jó volna elkerülni. Mi a magunk részéről most ezt a kis lépést ebbe az irányba megtesszük. Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt az ügyet. Elnök úrnak köszönöm a türelmet, és köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Szijjártó külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend utáni felszólalások végére értünk. Megköszönöm munkájukat.Az Országgyűlés reggel 9 órakor folytatja ülését. Az ülésnapot bezárom. Jó estét, nyugodalmas, jó éjszakát kívánok. (Az ülésnap 20 óra 13 perckor ért véget.)Földi László s. k.Hegedűs Lorántné s. k.jegyzőjegyzőHiszékeny Dezső s. k.Dr. Szűcs Lajos s. k.jegyzőjegyzőA kiadvány hiteléül:Dr. Bárány Tibor az Országgyűlés Hivatala törvényhozási főigazgató-helyetteseSzöveghű jegyzőkönyv Felelős kiadó: dr. Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatójaSzerkeszti és előfizetésben terjeszti: az Országgyűlés Hivatala, Törvényhozási Igazgatóság, Jegyzői Iroda Budapest, V. Kossuth tér 1-3. Postacím: 1357 Budapest, Pf. 4Telefon: 441-4222Telefax: 441-4599 Nyomda: MULTISZOLG Bt., VácMINDEN JOG FENNTARTVA!ISSN: 2064-6666 (Nyomtatott)ISSN: 2064-8367 (Online)Demeter Márta (LMP) tévesen szavazott.
  • ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úré a szó. Parancsoljon!