• VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Megszólal egy mobiltelefon.) Telefonkattogás… ELNÖK: Képviselő úr, ne zavartassa magát, mondja el a bizottság álláspontját, ennyi zavart kibírunk. VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2014. november 13-án az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1929. számon benyújtott törvényjavaslatot megtárgyalta, és ahhoz a bizottság 25 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 7 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat csupán és mindösszesen a bizottság szövegpontosító javaslatait tartalmazta, és ezt az indítványt a szavazati arányból is kitetszően a bizottság lényegében egésze támogatta, ellenvélemény, ellenszavazat nem született ezzel kapcsolatban, sőt a törvény egészét, a törvénymódosítás egészét illetően ellenzéki támogató nyilatkozatok is megfogalmazódtak. A törvénymódosítás leghangsúlyosabb és leginkább érdeklődésre számot tartó eleme ? úgy gondolom, mondhatjuk ? a 3. § volt. Ez a 3. § a végrehajtási eljárással kapcsolatban eszközölt módosítások összefoglalása volt, és ezt a módosítást a régóta érzékelhető és igen nagy társadalmi igény alapvetően indokolta. Ez egyben az érdeklődést is indokolttá tette. A bizottságon belül ennek kapcsán hangzott el a legtöbb észrevétel. A valóban időszerű végrehajtási eljárással kapcsolatos szabályozás újragondolása, de legfőképpen a végrehajtók törvényszerű működésének hatékony ellenőrzése a módosításnak, ezen belül is a 3. §-nak a célja. Ennek a lehetőségét többek között ez az előttünk fekvő törvényjavaslat biztosítja. A bizottsági ülésen is elhangzott többek között az észrevételek között, hogy a miniszteri biztos kirendelését és az új végrehajtási rendszer kialakítását mind kormányoldalon, mind pedig ? a támogató módon megnyilvánuló ellenzéki hozzászólásokból kiderült ? ellenzéki oldalon is csupán átmeneti állapotnak tekintjük, hiszen ennek az új rendszernek a működés lesz a próbája, a működés során kell megmutassa, hogy mennyire alkalmas arra, hogy betöltse a kiszabott célt. A működés átvilágítását követően, a megszerzett tapasztalatokat leszűrve kell majd az Országgyűlésnek megnyugtatóan és véglegesen rendeznie a fennálló és nagyon sok ellentmondással, visszaélésekkel terhes helyzetet. A törvény egészéhez tehát nem fogalmazódtak meg ellenvélemények, ellenzéki részről is támogató nyilatkozatok hangzottak el, úgyhogy ehhez a törvénymódosításhoz a Törvényalkotási bizottság nevében kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Két felvetésre szeretnék reagálni, amely az általános vita során, pontosabban a törvényjavaslat első olvasatos vitája során merült fel, és ha jól láttam, módosító indítvány formájában is visszaköszöntek ezek az ügyek. Az egyik javaslat Hiszékeny Dezső képviselő úr felvetése volt, ő azt javasolta, hogy a polgármester sorozatos törvénysértő mulasztása, törvénysértő tevékenysége ne a törvényszék hatáskörébe kerüljön, hanem a közigazgatási munkaügyi bírósághoz kerüljön ennek a kérdésnek az elbírálása. Mi úgy látjuk, és ezért nem támogattuk a módosító javaslatot, hogy a polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének esetkörét szakmailag indokoltabb a többi foglalkoztatási jogviszony megszüntetéséhez hasonlóan munkaügyi, illetve szolgálati jogvitának tekinteni, ezért javasoljuk azt, hogy az ilyen vita jogi természete miatt a munkaügyi bíróság előtt folyjon, és ne a törvényszék hatáskörébe tartozzon. Szilágyi György jobbikos képviselő felvetette, hogy a polgármester tisztségéből való felfüggesztése miért kerül a törvényjavaslatba… (Dr. Staudt Gábor: Ez a végrehajtós?) Lehet, hogy… ? azt állítják a képviselőtársaim, hogy nem jó törvényjavaslathoz szólok hozzá, de igyekszem… ELNÖK: Tisztelt Államtitkár Úr! Tehát én mindenesetre felsorolom még egyszer, hogy milyen törvényről beszélünk. Az kétségtelen, hogy sajátos, ha nem ahhoz szól hozzá, mint ami a törvény: egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott összegző jelentés. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, elnézést kérek, képviselőtársaim észrevétele korrekt volt. Köszönöm szépen.
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Örülünk, hogy hozzájárulhatunk a parlament és a kormány hatékony működéséhez jelenlétünkkel és megjegyzéseinkkel. Ami a törvényjavaslatot illeti: ezen törvényjavaslat azon üdítő kivételek egyike, sőt talán egyetlene ebben az ülésszakban ? no persze, nem a benyújtás körülményeiről beszélünk, hiszen a házszabálytól eltéréssel tárgyalta a Ház, és nem is értettük pontosan, hogy mire a nagy sietség ?, ahol államtitkár úr akkor még ehhez a törvényhez hozzászólva az általános vita végén, az első olvasatos vita végén maga ismerte be, miután az ellenzék minden pártja részéről szinte egyértelműen hangzott el, hogy ez a javaslat nem fog végleges és tartós megoldást adni; tehát beismerte államtitkár úr is, hogy ez egy nem végleges és nem tartós megoldás, hanem egy kezdő lépés egy olyan ügyben, ahol egyébként emberek tízezrei, százezrei szenvednek a végrehajtás miatt, és természetesen a végrehajtást kérők részéről is nagy az elégedetlenség. Miközben hírek és konkrét tapasztalatok vannak arról, hogy maga a végrehajtó szakma ? ha lehet így mondani ezt ma ? visszaélések és akár törvénysértések tucatjait vagy legalábbis ennek látszó cselekményeket végez. Ami az összegző módosító javaslatot illeti, ha jól emlékszem, talán jól emlékszem ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, kizárólag szövegpontosító módosítások kerültek a bizottság elé. De azt ott a vitában is elmondtuk, és el szeretném mondani itt is még egyszer, hogy világosan rögzítsük: nem tudunk igen szavazattal hozzájárulni akkor sem ennek a törvénynek az elfogadásához, noha mi magunk is úgy látjuk, hogy teljesen tarthatatlan állapot van a végrehajtói kamara és a végrehajtói szakma tekintetében, de ez a megoldás nem az a megoldás, amivel mi ebben a pillanatban vagy egyébként ebben a témakörben élnénk, ezért tartózkodni fogunk a törvény megszavazásánál, és szeretném mondani, a nem szavazattól is azért tartózkodunk, hogy világossá tegyük, hogy legalább valamilyen irányú lépést fontosnak tartunk. Mindeközben számtalan jogi és konkrét végrehajtási problémára hívtuk fel a figyelmet a vitában is, ezek módosító javaslat formájában a kormány részéről vagy a kormánypártok részéről nem jelentek meg. A házszabálytól való eltérés egyébként szinte egynapos határidőt adott arra, hogy ellenzéki pártok módosító javaslatot nyújtsanak be, erre egyébként nem is került sor a mi részünkről sem. De szeretnénk még egyszer felhívni a figyelmet, hogy nagyon-nagyon reméljük, hogy ennek a miniszteri biztosnak, mint ahogy azt a vitában is elmondtam, átmeneti jelleggel történő alkalmazása nem a végleges megoldás, és nagyon reméljük, hogy más területek rossz tapasztalatai alapján nem arról van szó, hogy a kormány egy miniszteri biztos személyében gyakorlatilag egy óriási, többmilliárdos piac feltérképezésére kívánja felhasználni ezt a törvénymódosítási javaslatot. (19.00)Reméljük, nem arról van szó, hogy üzleti és egyéb megfontolások miatt kívánnak egyébként ezen a területen a kormánynak ilyen típusú beleszólási lehetőséget adni, hanem valóban azért, hogy a visszaéléseket, a törvénytelenségeket megszüntessék, a szakma szabályait betartassák, és leginkább ? és ez lenne a legfontosabb ? a végrehajtással érintett emberek életét kiszámíthatóvá és tisztességes eljárásban zajlóvá tudják alakítani, a végrehajtást kérők számára pedig garanciát tudjanak adni, hogy ez a jogintézmény, ami ? egyébként államtitkár úr is jól mondta ? egy nagyon fontos bizalmi jogintézmény, a helyére kerüljön Magyarországon.Nagyon reméljük, hogy a törvényjavaslat megszavazásával nem az egyébként rosszízű feltételezéseinknek lesz majd igaza, hanem annak, hogy a kormánynak valóban ez egy első lépése volt, és a koncepcionálisan is átgondolt és végleges megoldást jelentő törvényjavaslatot is előbb-utóbb láthatjuk a Ház színe előtt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
  • DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Lukács képviselőtársammal megosztanánk a felszólalási időkeretet. Nagyon örülök neki, hogy államtitkár úr is csak egy kezdő lépésnek, egy átmeneti lépésnek tartja azt, amit ide beterjesztettek. Én itt az MSZP véleményét nehezen értettem meg, hiszen ha ők elfogadják azt, hogy a jelenlegi rendszernél mégiscsak jobb ez, amit beterjesztettek, vagy egy kicsit a helyzet tisztázása felé megy, akkor nyugodtan támogathatnák is. Mi is támogatni fogjuk. Nem minden elemében jó szívvel, ezt el kell mondjam, államtitkár úr, hiszen jól tudja azt, hogy mi az állami rendszer mellett vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy az államnak kötelező közfeladatként kellene a bírósági végrehajtást ellátnia. Ehhez képest ha egy szigorúbb kontrollt gyakorolnak, és egy miniszteri biztost kineveznek, ezek szerint átmenetileg, ez természetesen a jelenlegi helyzetben valamiféle áttekinthetőbb vagy szigorúbb rendszert hozhat, de nem látjuk azt, hogy ez valójában megoldaná a problémát. Nagyon bízunk benne egyébként, hogy ezt önök is be fogják látni, és ebbe az irányba fognak elindulni. Jelenleg sajnálatos módon gazdasági vágóhídként működik a bírósági végrehajtások rendszere, az önálló bírósági végrehajtók ténykedése. Ha valaki ebbe bekerül, nagyon kevés esélye van arra, hogy olyan módon kerüljön ki ebből, hogy ne mindenét elveszítve, teljesen megnyomorodva kerüljön ki a végén.Az is igaz, hogy sok esetben ? és ez egy fő pont ? magának a végrehajtónak a munkadíja akadályozza azt, hogy egyezség jöhessen létre a két fél között, mondjuk, egy hitelintézet és az adós között. Ha államtitkár úr tud egy másik rendszert, vagy jogszabályi megoldást tud arra a felvetett problémára, amit többször elmondtunk, és újra meg fogom ismételni, akkor mondja meg. Szerintünk az állami rendszer lenne az. Nem arról van szó, hogy a munkadíjat elvitatnánk bárkitől, aki megdolgozott érte, de mi van akkor, ha van egy 20 milliós követelés, amit mondjuk, a bank is leenged 15-re vagy 10-re, azt mondja az adós, hogy jó, ezt ki tudom fizetni, megoldom valahogy, de ebben az esetben megjelenik majd a végrehajtó, és azt fogja mondani a hatályos törvények alapján, hogy igaz, hogy 10 millió forintban megállapodott a bank és az adósa, de ő 20 millió forint után fogja kérni az ő munkadíját és az egyéb jutalékait, miközben csak 10 millió forint kerül majd megtérülésre, és ebben mind a két fél megegyezett volna.Sok esetben ezért nem jön létre a megegyezés, és sok esetben ezért válik sokkal rosszabbá az adósok helyzete. Miért van az, hogy egy köztes fél betolakodhat a két fél, az adós, illetve a bank közé, és ő mondhatja meg, hogy lesz-e megállapodás vagy nem? Ezen gondolkodjanak el, államtitkár úr!Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülünk neki, hogy beismerte a kormány, hogy mégiscsak gond volt a végrehajtók területén. Örülünk, hogy belátták azt, hogy amit már évek óta mondunk, az egy valós probléma. Annak is külön örülünk, hogy egyébként a felügyeletet elhatározták, de ahogy egyébként Staudt Gábor képviselőtársam is mondta, mi csak félig vagyunk elégedettek ezzel a rendszerrel, bár tudjuk, hogy ez csak egy meghatározott ideig fog így működni, hiszen egy tapasztalatszerzésről szól. De mi továbbra is azt mondjuk, és bízzanak bennünk határozottan, hogy érdemes lenne a kormánynak eldönteni, melyik rendszer mellé teszi le a voksát, hibrid rendszert akar, ahogy most egyébként felállított egy hibrid rendszert, vagy egy teljesen egységes rendszert szeretne, és ebben az esetben egy állami feladatként aposztrofálná a végrehajtást, hiszen erre van szükség. Örülünk tehát a felügyeletnek, és örülünk, hogy eszükbe jutott, igaz, egy kicsit megkésve, a végrehajtók elszámoltatása, ugyanis az is nagyon fontos. Ha ez az első, kezdő lépés a végrehajtók elszámoltatása felé, akkor hát lépjünk erre az útra, de mi úgy gondoljuk, hogy azért ennél sokkal többet is tehet a kormány ezen a téren.A másik, ami az általános vitában elhangzott már, és én többször ostoroztam, továbbra sem látom, pedig reméltem, hogy majd a Törvényalkotási bizottságban talán letisztulnak, vagy érkeznek hozzá olyan módosítók, amelyek letisztítják azt a nyelvezetet, ami az európai uniós megfelelésből került elő, ez pedig az úgynevezett európai uniós távoltartási határozat átültetése, illetve az alkalmazása. Még mindig nagyon nehézkes, még mindig nagyon nehezen érthető az, ahogy a magyar jog transzformálja ezeket a kötelezettségeket vagy azokat a rendeleteket, irányelveket, amelyeket át szeretnénk ültetni.Volt szerencsénk most egy delegációval az Európai Unió intézményei felől tájékozódni. Úgy látszik, ott sem értik azt, hogy mennyiben kell lényegre törően fogalmazni, de úgy látszik, a kormánynak sem sikerül ezt minden esetben transzformálnia. Így hát úgy gondolom, hogy ami elhangzott, és amit Staudt Gábor elmondott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), támogatható az önök törvényjavaslata, azonban ennél többet várunk el a kormánytól.Köszönjük szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden, ismét szeretném megköszönni azt a felhatalmazást, amivel az Országgyűlés várhatóan élni fog, hogy az igazságügyi miniszter alaposabban, az eddigieknél jóval alaposabban tudja felügyeleti jogát gyakorolni. A képviselő urak olyan kérdéseket vetnek fel általában a végrehajtók tevékenységével kapcsolatban, aminek jelen pillanatban egyébként nem közigazgatási kontrollja, hanem bírósági kontrollja van, tehát jelenleg a bírósági végrehajtók, az önálló bírósági végrehajtók tevékenységét szakmai szempontból, vagy ha úgy tetszik, törvényességi szempontból elsősorban a bíróság ellenőrzi. Természetesen itt lehet egy hangsúlyeltolódás az Igazságügyi Minisztérium irányába, és nekünk is valóban az a szándékunk, hogy az igazságügyi miniszter is a panaszokon keresztül, a panaszkezelésen keresztül a végrehajtók tevékenységével kapcsolatos felügyeleti jogát tudja gyakorolni, de részben és nagyobb részben továbbra is a bíróság fogja kontrollálni a végrehajtók tevékenységét. Ez valószínűleg azért is, azt kell mondjam, konstans eleme lesz a következő végrehajtási rendszernek, a mindenkori végrehajtási rendszernek, mert a bírósági végrehajtó tevékenysége nagyon szorosan összefügg a végrehajtás alapjául szolgáló bírói ítélettel és a bírói döntéssel. Tehát nem tudunk mást tenni, részben a bíróságot kell olyan helyzetbe hozni, hogy kontrollálni tudják a végrehajtókat, részben fegyelmi, etikai szempontból pedig a közigazgatást, tehát az Igazságügyi Minisztériumot kell ilyen helyzetbe hozni. Ilyen értelemben mindig is vegyes megoldás lesz a bírósági végrehajtók feletti felügyelet, a felettük lévő kontroll. A tevékenységüket részben a bíróság, részben pedig az igazságügyi miniszter fogja gyakorolni.Ez a javaslat elsősorban a kamara feletti felügyeleti jogkörrel kapcsolatos kérdéseket rendezi, illetve azt egy átmeneti időre rendezi, és ennek az átmeneti helyzetnek az lehet a következménye, hogy a következő év végére az Igazságügyi Minisztérium pontos képet kap arról, hogy a bírósági végrehajtói kamara milyen felügyeleti jogot, milyen hatósági jogköröket tudott gyakorolni, és él-e ezekkel a felügyeleti jogköreivel. Azt mondtam a Törvényalkotási bizottság ülésén, hogy készen állunk arra, hogy nem több mint egy év múlva, tehát 2015 második félévében megosszuk a bizottsággal, az országgyűlési képviselőkkel megosszuk a tapasztalatainkat, amit a bírósági végrehajtással kapcsolatban szerzünk. Ehhez nem tudunk másként hozzáférni, mint ilyen erős jogosítványokkal, mint ami a miniszteri biztos és az ő hatáskörei. Ezeket az erős jogosítványokat az Igazságügyi Minisztérium arra fogja felhasználni, hogy az Országgyűlés egy pontos képet kaphasson arról, hogy hogyan áll jelenleg a végrehajtás Magyarországon, és milyen megoldási javaslatunk van a felmerült problémákra.(19.10)Elismerve tehát a problémákat, de egyelőre egy átmeneti jellegű felhatalmazást kérve az Országgyűléstől, nyújtottuk be a törvényjavaslatot, és ezért kérem, hogy minél többen támogassák a törvényjavaslatot, hogy minél szélesebb felhatalmazás álljon a miniszteri biztos és az Igazságügyi Minisztérium tevékenysége mögött.Köszönöm szépen a figyelmüket.
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Közlöm önökkel, hogy a szavazásokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott összegző jelentés és az összegző módosító javaslat házszabálytól eltéréssel lefolytatott vitája. Az előterjesztés T/1929. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/1929/3. számon, az összegző jelentése pedig T/1929/4. számon a honlapon elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának és a kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Mielőtt megadom a szót Vécsey László úrnak, a bizottság előadójának, megkérdezem, hogy a kisebbségi véleményt kívánja-e valaki ismertetni. (Senki sem jelentkezik.) Erre jelentkezőt nem látok. Ebben az esetben a bizottság előadójának, Vécsey László képviselő úrnak adom meg a szót. A maximum rendelkezésre álló időkerete 15 perc. Parancsoljon!(18.50)
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm képviselő úrnak. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e most szólni. Répássy Róbert államtitkár urat illeti a szó. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Értem. Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon örülök, ebből is láthatja, hogy az ellenzéknek van (Derültség.) jelentősége és súlya, az ellenzék pedig jelen pillanatban ellátta a szerepét. Én mindenesetre megadtam a szót abbéli hitemben, hogy ön akkor ehhez szól hozzá. Ön ezt akkor elfogadta, hogy mégse, így aztán folytatjuk a munkánkat. Most képviselői felszólalások következnek. Tájékoztatom önöket, hogy ennek során képviselőcsoportonként 5 perc, a független képviselőknek pedig összesen 3 perc áll rendelkezésükre. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Most normál szót kérő felszólalások következnek. Elsőként Staudt Gábor képviselő úr következik, Jobbik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Lukács László György képviselő úré a hozzászólás lehetősége. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretben kíván-e még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.Tisztelt Országgyűlés! Ezennel a vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e most reagálni. (Jelzésre:) Répássy Róbert államtitkár úré a szó. Parancsoljon!