• DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A focit nagyon sok magyar ember szereti, én magam is, sőt azt is lehet mondani, hogy nem nagyon illik a magyar focit kritizálni, valahogy ez olyan tabutéma, de mégse mehetek el amellett, hogy múlt héten újabb történelmi vereséget szenvedett a magyar válogatott Luxemburg válogatottjától. (Dr. Selmeczi Gabriella: Örültök, mi?) Mert miközben a kormányzat a magyar adófizetők pénzéből több száz milliárd forintot ‑ ugye, most megtudtuk, hogy a taopénzből 330 milliárd forint ment sportcélra, és ennek jelentős része a magyar focira ‑ erre a futballra költ, aközben több százezer magyar embernek a közelében nincs háziorvos. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez hogy függ össze?) Nem jutnak hozzá a megfelelő gyógyszerekhez (Dr. Rétvári Bence: Mindenki hozzájut!), nem jutnak hozzá a megfelelő ellátáshoz, és rettegniük kell a kórházi fertőzésektől. És ez a mérhetetlen igazságtalanság önmagában megviseli az emberek egészségét és kedélyállapotát, pláne úgy, hogy azért lássuk be, hogy ezt az eredményt el lehetett volna érni ingyen is. Az aranylábúakba, a stadionokba öntött milliárdok helyett talán sokkal jobb helye lenne ennek a pénznek a kórházaknál, a háziorvosoknál, az ápolók és az orvosok fizetésében. Ma Magyarországon hatalmas méretű igazságtalanság van, mert nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy egy amúgy nem túl sikeres futballistából lett miniszterelnök hobbijára költsük el azt a pénzt. Nem azért dolgozunk és nem azért fizetünk adót, hogy abból stadion legyen megfelelő színvonalú egészségügyi ellátórendszer helyett. Mert az nem megengedhető, hogy Magyarország a korai halálozásokat tekintve az Európai Unión belül az utolsóelőtti helyen áll. Nem normális az, hogy teljesítmény nélküli focisták adómentességét a keveset kereső orvosokkal és ápolókkal fizettetik meg. Nem normális, hogy ha elkészül a Puskás Stadion, akkor az egy főre jutó ülőhely több lesz, mint a kórházi ágy ebben az országban. Nem normális az, hogy az éves halálozások negyede azért következik be, mert nincs elég pénz és nincs elég szakember az egészségügyi intézményekben. Az önök hétéves kormányzása odavezetett, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer romokban van, és a költségvetésből arányaiban kevesebbet költ a Fidesz az egészségügyre, mint 2010-ben. (Dr. Rétvári Bence: Ez nem igaz! Ez nem igaz!) Van propagandaminisztérium, de nincs egészségügyi minisztérium. Vannak milliárdok konzultációra, de kórházi takarításra nincs. Ma már többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Rémhírterjesztés!) Vannak kórházak, ahol egész osztályok azért zárnak be, mert nincsenek szakemberek. Ma mindennap három orvos és két ápoló hagyja el az országot. A sürgősségi osztályokon szakorvosok helyett pályakezdő rezidenseknek kell ügyelniük. Az időpontra érkező betegeknek sokszor több órát kell várakozniuk. Új szuperkórházat ígérnek, miközben vannak olyan intézmények, ahol nincs fűtés. Van, ahol a kötszer és a vérnyomásmérőbe a ceruzaelem hiánycikk. Akinek van pénze ma Magyarországon, az megkapja az ellátást a magánrendelőkben; akinek meg nincs, annak hónapokat kell várnia olykor életmentő műtétekre. Elfogadhatatlan az, hogy 75 év feletti szüleinknek, nagyszüleinknek a korszerű rákgyógyszereket az OEP nem finanszírozza. (Dr. Rétvári Bence: Finanszírozza!) Önöknek talán már ők terhet jelentenek. Ezt az igazságtalanságot kell megszüntetni. Ezért van szükség kormányváltásra. Mert több pénz kell az egészségügybe, hogy legalább GDP-arányosan elérjük az EU-átlagot. Pénzzel, lakással, autóval segíteni kell a fiatal háziorvosokat, mert nem megengedhető, hogy több százezer ember ellátás nélkül legyen. Hosszú távú bérfelzárkóztatási program kell, hogy a fiatal orvosoknak legyen karrierlehetőség, legyen perspektíva. Csökkenteni kell a várólistákat, és a kórházi fertőzések kockázatát ki kell zárni. Fideszes képviselőtársaim, megértem, hogy önöknek a foci az első. Nekünk a magyar emberek egészsége ‑ közös jövőnkért, egy igazságos Magyarországért! Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nyilván azon lehet vitatkozni, hogy a magyar foci hogyan teljesít, de hogy az MSZP még a focinál is gyengébben teljesít, az biztos, azt hiszem; ezt a választók hétről hétre igazolják önöknek vissza. Emlékezzünk a Magyar Szocialista Párt teljesítményére az egészségügy kapcsán. Nem egyedül érték el, segítséget kaptak, elsősorban Brüsszelből és New Yorkból, amikor az IMF és az Európai Bizottság javaslatára elvettek egyhavi bért minden magyar egészségügyi dolgozótól (Bangóné Borbély Ildikó: Elmúlt nyolc év, államtitkár úr!), az összes magyar ápolótól elvették egyhavi keresetét (Heringes Anita közbeszól.), és az összes magyar orvostól elvették egyhavi keresetét úgy, hogy akkor még a magasabb személyi jövedelemadót is fizették ráadásul (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.), és nem volt családi kedvezmény sem. Így mind a 95 ezer magyar egészségügyi alkalmazott zsebéből egyhavi fizetést a Magyar Szocialista Párt és akkor a Szabad Demokraták Szövetsége elvett. És ne feledjük el, hogy 16 ezer ágyat szüntettek meg a magyar egészségügyben. 16 ezer ágyat hiába kerestünk 2010-ben 2002-höz képest, nem volt ott, nem tudtak rajta betegek gyógyulni. És azt se felejtsük el, hogy 6 ezer embert küldtek el a magyar egészségügyből. Arról beszélnek, hogy több ápoló kellene? Akkor miért küldtek el önök 6 ezer ápolót a saját kormányzásuk alatt? Akkor nem volt fontos kérdés ez? (Bangóné Borbély Ildikó: Elmúlt nyolc év, államtitkár úr?)Ön patikákról beszélt, tisztelt képviselő úr. Önök a patikákat engedték pénzügyi befektetők kezébe átcsúszni, és önök engedték, hogy éppen ezért a kistelepülési patikák százszámra (Gúr Nándor és Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) ‑ száz­szám­ra! ‑ zár­janak be. Egyrészről korlátok nélküli privatizációt engedtek, nem a patikusoknak, hanem akinek pénze volt, az vegyen patikát, és a patikából termeljen pénzt; másrészről pedig ahol kistelepülés van, és nem hoz luxusprofitot, ott nyugodtan zárják be. És a Fidesz-KDNP-nek hét évébe került, hogy ezt a káros folyamatot meg tudja fordítani, és ma már a patikusok többségi tulajdonában vannak a patikák; akik gyógyszerészettel akarnak foglalkozni, azok a tulajdonosai a patikáknak, nem pedig hálózatba szerveződő különböző pénzügyi befektetők. Ami az egészségügyre fordított forintokat jelenti, tisztelt képviselő úr, valóban volt ebben csökkenés, hiszen az önök ideje alatt 1700 milliárd forintról 1500 milliárd alá csökkent az, amit az E-Alapból, az Egészségbiztosítási Alapból az emberek gyógyítására fordítottunk. Ezek számok, ezek tények. Majd utána mi nemcsak azt pótoltuk vissza, amit önök elvettek a magyar egészségügyi rendszerből, azt a 200 milliárdot, hanem jóval nagyobb összeget, és így 1500 milliárd alatti részről 2000 milliárd forint fölé kerül most már a jövő évi költségvetésben az Egészségbiztosítási Alapnak az összege; jóval többet emeltünk vissza, mint amennyit önök elvettek. Ha összeadom több év alatt azt az elvonást, amit önök megtettek, az összességében 600 milliárd forintnyi érték volt. (13.20)Tisztelt Képviselő Úr! A kórházi fertőzések és várólisták kapcsán önöknek az volt a stratégiája, hogy ne is derüljön ki, hogy pontosan mi a helyzet Magyarországon. Egyiket se mérték, egyetlenegy számuk nem volt rá, mert azt mondták, hogyha államilag nem követem a kórházi adósságot, ha nincs állami nyilvántartás a várólistákról, ha a fertőzésekről nem kell adatokat beküldeni, akkor ebből nem lehet politikai probléma. Mi pedig azt mondtuk, hogy a magyar emberek egészségügye először egy őszinte szembenézést ér meg, ezért állítottunk össze országos várólista-nyilvántartást ‑ volt rajta akkor, 2011-12-ben 70 ezer ember, most kevesebb mint 28 ezer ember szerepel rajta ‑, mert csak akkor tudtuk megoldani a problémát, ha előbb szembe tudtunk nézni vele.Azt az álhíreken alapuló propagandát meg kérem, hagyja abba, hogy akár 75 év fölött vagy 75 év alatt valaki valamilyen rákgyógyszert ne kapna meg. Ennek a költségvetési keretét 130 milliárd forint környéki összegről a rákos kezelések esetében majdnem 180 milliárd forintra emeltük a költségvetésben, pontosan azért, hogy mindenki megkaphassa azt a gyógyszert, amire szüksége van a gyógyuláshoz.Ami pedig a praxisokat és a háziorvosi körzeteket illeti, tisztelt képviselő úr, itt feladata van ennek a kormánynak meg a következő ciklusban a következő kormányoknak is, hiszen egyre inkább elöregednek a háziorvosok. Ezért indította el a kormány a praxispályázatot és a letelepedési pályázatot, amiben egy háziorvos most már ahhoz, hogy egy olyan helyre menjen háziorvosként tevékenykedni, ahol, mondjuk, öt éve már nincsen háziorvos, hanem helyettesítéssel oldják meg, a letelepedéséhez 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap, és emellett pedig 4 millió forintot a praxis megvásárlásához ‑ 20 millió forintot! A kormánynak végre beérett ez a programja, ez több év óta fut, százas nagyságrendben tudtunk betölteni üres praxisokat ezen program keretében, de az idei évben, amikor jelentősen megnöveltük az egy főre jutó támogatásokat, szerencsére nem volt elég az 1 milliárd 250 millió forint, hanem még 1 milliárd forintot hozzá kellett tennünk. Ez azért örömteli hír, mert végre egyre több és több háziorvos választja azt, hogy a régóta betöltetlen körzetekben ő fogja gyógyítani az embereket. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Mi így képzeljük az egészségügyet, és nem azokra a megszorításokra építünk, mint önök. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Ház! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 19. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre.Köszöntöm a kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! 1844-ben ezen a napon szentesítette V. Ferdinánd magyar király a magyar nyelvről szóló II. törvénycikket. Ez a törvény tette hazánkban a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé, ettől kezdve a törvényhozás és a megalkotandó törvények nyelve is a magyar lett, a hivatalokban magyarul lehetett ügyeket intézni és a közoktatásban anyanyelvünkön tanítani. E törvényünk a reformkori országgyűlések egyik legjelentősebb döntése volt. Ezen közjogi aktus emlékére az Országgyűlés 2011-ben határozatot hozott, amelyben november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. A határozat kiemeli, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban, ugyanakkor leszögezi, hogy tiszteletben tartjuk hazánk nyelvi sokszínűségét, és felelősséget vállalunk a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért. Ez a nap alkalmas arra, hogy felhívjuk a magyar közösség figyelmét legfőbb kulturális örökségünk védelmének és ápolásának fontosságára, amely kötelezettségünket Alaptörvényünk is rögzíti. Örömünkre szolgál, hogy 2015 óta Romániában is hivatalos ünnep lett a magyar nyelv napja, hiszen a Kárpát-medencei magyarok számára különösen fontos a magyar nyelv önazonosság-erősítő és nemzetmegtartó szerepe.Tisztelt Képviselőtársaim! Idén ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját. A mai napon emlékezzünk meg arról is, hogy a reformációnak meghatározó szerepe volt a magyar anyanyelvi kultúra kiteljesítésében és megőrzésében. A reformátorok a nép nyel­vén közvetítették a hitelveket, magyarul tartották az istentiszteleteket, fordításaik széles körben el­ér­hetővé tették a Bibliát. Mindezzel hozzájárultak a köz­nyelv és az irodalmi nyelv fejlődéséhez és megőrzéséhez. A református szellemiségű alkotók és gondolkodók újabb elemekkel gazdagították kultúránkat. Márai Sándortól tudjuk, hogy mindig annyira élünk, amennyire Magyarország él. Magyarország pedig mindig annyira fog élni, amennyire a magyar anyanyelvünk élteti. Szeressük hát, és vigyázzunk rá!Tisztelt Országgyűlés! Munkánkat megkezdve először Tóth Bertalan frakcióvezető úrnak adok szót, aki napirend előtti hozzászólását „Tegyünk igazságot!” címmel fogja elmondani. Parancsoljon!
  • DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A focit nagyon sok magyar ember szereti, én magam is, sőt azt is lehet mondani, hogy nem nagyon illik a magyar focit kritizálni, valahogy ez olyan tabutéma, de mégse mehetek el amellett, hogy múlt héten újabb történelmi vereséget szenvedett a magyar válogatott Luxemburg válogatottjától. (Dr. Selmeczi Gabriella: Örültök, mi?) Mert miközben a kormányzat a magyar adófizetők pénzéből több száz milliárd forintot ‑ ugye, most megtudtuk, hogy a taopénzből 330 milliárd forint ment sportcélra, és ennek jelentős része a magyar focira ‑ erre a futballra költ, aközben több százezer magyar embernek a közelében nincs háziorvos. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez hogy függ össze?) Nem jutnak hozzá a megfelelő gyógyszerekhez (Dr. Rétvári Bence: Mindenki hozzájut!), nem jutnak hozzá a megfelelő ellátáshoz, és rettegniük kell a kórházi fertőzésektől. És ez a mérhetetlen igazságtalanság önmagában megviseli az emberek egészségét és kedélyállapotát, pláne úgy, hogy azért lássuk be, hogy ezt az eredményt el lehetett volna érni ingyen is. Az aranylábúakba, a stadionokba öntött milliárdok helyett talán sokkal jobb helye lenne ennek a pénznek a kórházaknál, a háziorvosoknál, az ápolók és az orvosok fizetésében. Ma Magyarországon hatalmas méretű igazságtalanság van, mert nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy egy amúgy nem túl sikeres futballistából lett miniszterelnök hobbijára költsük el azt a pénzt. Nem azért dolgozunk és nem azért fizetünk adót, hogy abból stadion legyen megfelelő színvonalú egészségügyi ellátórendszer helyett. Mert az nem megengedhető, hogy Magyarország a korai halálozásokat tekintve az Európai Unión belül az utolsóelőtti helyen áll. Nem normális az, hogy teljesítmény nélküli focisták adómentességét a keveset kereső orvosokkal és ápolókkal fizettetik meg. Nem normális, hogy ha elkészül a Puskás Stadion, akkor az egy főre jutó ülőhely több lesz, mint a kórházi ágy ebben az országban. Nem normális az, hogy az éves halálozások negyede azért következik be, mert nincs elég pénz és nincs elég szakember az egészségügyi intézményekben. Az önök hétéves kormányzása odavezetett, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer romokban van, és a költségvetésből arányaiban kevesebbet költ a Fidesz az egészségügyre, mint 2010-ben. (Dr. Rétvári Bence: Ez nem igaz! Ez nem igaz!) Van propagandaminisztérium, de nincs egészségügyi minisztérium. Vannak milliárdok konzultációra, de kórházi takarításra nincs. Ma már többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Rémhírterjesztés!) Vannak kórházak, ahol egész osztályok azért zárnak be, mert nincsenek szakemberek. Ma mindennap három orvos és két ápoló hagyja el az országot. A sürgősségi osztályokon szakorvosok helyett pályakezdő rezidenseknek kell ügyelniük. Az időpontra érkező betegeknek sokszor több órát kell várakozniuk. Új szuperkórházat ígérnek, miközben vannak olyan intézmények, ahol nincs fűtés. Van, ahol a kötszer és a vérnyomásmérőbe a ceruzaelem hiánycikk. Akinek van pénze ma Magyarországon, az megkapja az ellátást a magánrendelőkben; akinek meg nincs, annak hónapokat kell várnia olykor életmentő műtétekre. Elfogadhatatlan az, hogy 75 év feletti szüleinknek, nagyszüleinknek a korszerű rákgyógyszereket az OEP nem finanszírozza. (Dr. Rétvári Bence: Finanszírozza!) Önöknek talán már ők terhet jelentenek. Ezt az igazságtalanságot kell megszüntetni. Ezért van szükség kormányváltásra. Mert több pénz kell az egészségügybe, hogy legalább GDP-arányosan elérjük az EU-átlagot. Pénzzel, lakással, autóval segíteni kell a fiatal háziorvosokat, mert nem megengedhető, hogy több százezer ember ellátás nélkül legyen. Hosszú távú bérfelzárkóztatási program kell, hogy a fiatal orvosoknak legyen karrierlehetőség, legyen perspektíva. Csökkenteni kell a várólistákat, és a kórházi fertőzések kockázatát ki kell zárni. Fideszes képviselőtársaim, megértem, hogy önöknek a foci az első. Nekünk a magyar emberek egészsége ‑ közös jövőnkért, egy igazságos Magyarországért! Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nyilván azon lehet vitatkozni, hogy a magyar foci hogyan teljesít, de hogy az MSZP még a focinál is gyengébben teljesít, az biztos, azt hiszem; ezt a választók hétről hétre igazolják önöknek vissza. Emlékezzünk a Magyar Szocialista Párt teljesítményére az egészségügy kapcsán. Nem egyedül érték el, segítséget kaptak, elsősorban Brüsszelből és New Yorkból, amikor az IMF és az Európai Bizottság javaslatára elvettek egyhavi bért minden magyar egészségügyi dolgozótól (Bangóné Borbély Ildikó: Elmúlt nyolc év, államtitkár úr!), az összes magyar ápolótól elvették egyhavi keresetét (Heringes Anita közbeszól.), és az összes magyar orvostól elvették egyhavi keresetét úgy, hogy akkor még a magasabb személyi jövedelemadót is fizették ráadásul (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.), és nem volt családi kedvezmény sem. Így mind a 95 ezer magyar egészségügyi alkalmazott zsebéből egyhavi fizetést a Magyar Szocialista Párt és akkor a Szabad Demokraták Szövetsége elvett. És ne feledjük el, hogy 16 ezer ágyat szüntettek meg a magyar egészségügyben. 16 ezer ágyat hiába kerestünk 2010-ben 2002-höz képest, nem volt ott, nem tudtak rajta betegek gyógyulni. És azt se felejtsük el, hogy 6 ezer embert küldtek el a magyar egészségügyből. Arról beszélnek, hogy több ápoló kellene? Akkor miért küldtek el önök 6 ezer ápolót a saját kormányzásuk alatt? Akkor nem volt fontos kérdés ez? (Bangóné Borbély Ildikó: Elmúlt nyolc év, államtitkár úr?)Ön patikákról beszélt, tisztelt képviselő úr. Önök a patikákat engedték pénzügyi befektetők kezébe átcsúszni, és önök engedték, hogy éppen ezért a kistelepülési patikák százszámra (Gúr Nándor és Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) ‑ száz­szám­ra! ‑ zár­janak be. Egyrészről korlátok nélküli privatizációt engedtek, nem a patikusoknak, hanem akinek pénze volt, az vegyen patikát, és a patikából termeljen pénzt; másrészről pedig ahol kistelepülés van, és nem hoz luxusprofitot, ott nyugodtan zárják be. És a Fidesz-KDNP-nek hét évébe került, hogy ezt a káros folyamatot meg tudja fordítani, és ma már a patikusok többségi tulajdonában vannak a patikák; akik gyógyszerészettel akarnak foglalkozni, azok a tulajdonosai a patikáknak, nem pedig hálózatba szerveződő különböző pénzügyi befektetők. Ami az egészségügyre fordított forintokat jelenti, tisztelt képviselő úr, valóban volt ebben csökkenés, hiszen az önök ideje alatt 1700 milliárd forintról 1500 milliárd alá csökkent az, amit az E-Alapból, az Egészségbiztosítási Alapból az emberek gyógyítására fordítottunk. Ezek számok, ezek tények. Majd utána mi nemcsak azt pótoltuk vissza, amit önök elvettek a magyar egészségügyi rendszerből, azt a 200 milliárdot, hanem jóval nagyobb összeget, és így 1500 milliárd alatti részről 2000 milliárd forint fölé kerül most már a jövő évi költségvetésben az Egészségbiztosítási Alapnak az összege; jóval többet emeltünk vissza, mint amennyit önök elvettek. Ha összeadom több év alatt azt az elvonást, amit önök megtettek, az összességében 600 milliárd forintnyi érték volt. (13.20)Tisztelt Képviselő Úr! A kórházi fertőzések és várólisták kapcsán önöknek az volt a stratégiája, hogy ne is derüljön ki, hogy pontosan mi a helyzet Magyarországon. Egyiket se mérték, egyetlenegy számuk nem volt rá, mert azt mondták, hogyha államilag nem követem a kórházi adósságot, ha nincs állami nyilvántartás a várólistákról, ha a fertőzésekről nem kell adatokat beküldeni, akkor ebből nem lehet politikai probléma. Mi pedig azt mondtuk, hogy a magyar emberek egészségügye először egy őszinte szembenézést ér meg, ezért állítottunk össze országos várólista-nyilvántartást ‑ volt rajta akkor, 2011-12-ben 70 ezer ember, most kevesebb mint 28 ezer ember szerepel rajta ‑, mert csak akkor tudtuk megoldani a problémát, ha előbb szembe tudtunk nézni vele.Azt az álhíreken alapuló propagandát meg kérem, hagyja abba, hogy akár 75 év fölött vagy 75 év alatt valaki valamilyen rákgyógyszert ne kapna meg. Ennek a költségvetési keretét 130 milliárd forint környéki összegről a rákos kezelések esetében majdnem 180 milliárd forintra emeltük a költségvetésben, pontosan azért, hogy mindenki megkaphassa azt a gyógyszert, amire szüksége van a gyógyuláshoz.Ami pedig a praxisokat és a háziorvosi körzeteket illeti, tisztelt képviselő úr, itt feladata van ennek a kormánynak meg a következő ciklusban a következő kormányoknak is, hiszen egyre inkább elöregednek a háziorvosok. Ezért indította el a kormány a praxispályázatot és a letelepedési pályázatot, amiben egy háziorvos most már ahhoz, hogy egy olyan helyre menjen háziorvosként tevékenykedni, ahol, mondjuk, öt éve már nincsen háziorvos, hanem helyettesítéssel oldják meg, a letelepedéséhez 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap, és emellett pedig 4 millió forintot a praxis megvásárlásához ‑ 20 millió forintot! A kormánynak végre beérett ez a programja, ez több év óta fut, százas nagyságrendben tudtunk betölteni üres praxisokat ezen program keretében, de az idei évben, amikor jelentősen megnöveltük az egy főre jutó támogatásokat, szerencsére nem volt elég az 1 milliárd 250 millió forint, hanem még 1 milliárd forintot hozzá kellett tennünk. Ez azért örömteli hír, mert végre egyre több és több háziorvos választja azt, hogy a régóta betöltetlen körzetekben ő fogja gyógyítani az embereket. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Mi így képzeljük az egészségügyet, és nem azokra a megszorításokra építünk, mint önök. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Most „Hét év kormányzás után a remény sovány ígéret” címmel Szél Bernadett képvi­selő asszonynak adom meg a szót, aki az LMP-kép­viselőcsoport vezetőjeként fog szólni. Parancsoljon!
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ott tartunk, hogy egyesek itt már az osztrákokat és a svájciakat is lesajnálják ‑ és valóban nézzünk egy kicsit magunkba! Mégis miért akarunk mi úgy élni, mint egy osztrák orvos vagy egy svéd programozó? Miért olyan példaértékű nekünk egy megcsömörlött finn pék élete vagy egyáltalán egy svájci matektanár életszínvonala? Életszínvonal szempontjából ők már csak rossz példát jelentenek nekünk, magyaroknak, akik persze meg olyan jól élünk. Mindezt a következtetést én Orbán Viktornak, a jelenlegi miniszterelnöknek a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén tartott beszédéből szűrtem le, ugyanis a miniszterelnök ott több érdekes dolgot mondott, például azt is, hogy felmérések szerint Magyarországon az emberek azt gondolják, hogy az utánunk jövő nemzedékek jobb országban fognak élni; ez nem igaz, erre mindjárt vissza fogunk térni. Na most, a miniszterelnök ezen a ponton egy nagyon zavaros okfejtésbe kezdett arról, hogy míg a gazdaságilag jobb helyzetben lévő országok polgáraiban már nincs meg a remény a jobb életre, a szegényebb országokban élő emberekben még él a remény. Na most, ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök szerint azért jó, hogy mi szegények vagyunk, merthogy így még reménykedhetünk abban, hogy egyszer majd jobb lesz. Na most, túl azon, hogy ez egy kis magyar abszurd vagy a stand-up comedynek egy furcsa keveréke, amit Orbán Viktor ott elmondott, fel kell tenni a kérdést, hogy mégis miért lenne nekünk jobb. Azért, mert Orbán Viktor azt mondja? Hát, már nagyon sok mindent mondott. Alapvető tévedésben van egyébként azzal kapcsolatban, hogy hogyan ítélik meg a magyar emberek a következő generációk helyzetét. A miniszterelnök kedvenc egyeteme készített egy felmérést arról, hogy az emberek szerint milyen lesz a most felnövekvő generációk élete. Itt ebből a felmérésből az derült ki, hogy közel 60 százalékuk szerint ugyanilyen vagy még rosszabb, sőt sokkal rosszabb. Tehát a valóság a miniszterelnök állításával szemben az, hogy itt, Magyarországon akik fiatalok élnek, arra számítanak, hogy nekik ebben az országban rosszabb sorsuk lesz, mint ahogy most volt, méghozzá nagyon nagy mértékben. Na most, ez a borúlátás egyáltalán nem meglepő a számomra. Miután a kormány évek óta hosszú és kemény munkával arról beszélt, hogy a munka becsületét a Fidesz meg akarja teremteni, tulajdonképpen egy olyan munkabéralapú társadalmat teremtett, amelyben munkával, teljesítménnyel és tudással gyakorlatilag nem lehet boldogulni. Ebben az országban, aki nyolc órát tisztességgel ledolgozik, egyáltalán nem biztos, hogy abból meg tud élni. 1,2 millió dolgozó ember keresete még a létminimumot sem éri el.Mindig elmondja a jelenlegi miniszterelnök, hogy ő mennyire örül annak, hogy ebben az országban 4,4 millió adózó van, csak azt felejti el hozzátenni, hogy ezt milyen áron érte el: olyan áron, hogy megadóztatta a minimálbéreseket, gyakorlatilag fogta magát és kirabolta a kiskeresetűeket, 134 milliárdot kivett a társadalom alsó háromnegyede szájából, és 500 milliárdot meg adott a felső 10 százaléknak. Ezt hívják perverz újraelosztásnak, és ezt pedig egy népnyúzó adórendszernek hívják, amit önök bevezettek itt, ebben az országban. A látlelete az önök kormányzásának az, hogy itt vagyunk 27 évvel az állítólagos rendszerváltás után, és még mindig ebben az évben nem éri el a létminimumot a minimálbér; ezen nem segít az, hogy önök ukázba adják, hogy ne lehessen létminimumot számolni ebben az országban. Az én volt munkahelyemen kemény élete lehet az embereknek, nagyon örülnék neki, ha békén hagynák a statisztikusokat, és jó lenne, ha önök inkább a kormányzati teljesítménnyel törődnének.És akkor van itt ez a másik buzzword, amit használ a miniszterelnök, ez a gyárakat építő gazdaságpolitika. Mi ennek az eredménye? Az, hogy most már félmillió ember elment ebből az országból, és nemcsak Északra meg Nyugatra, hanem mennek a V4-társországokba is, merthogy már ott is 30-40 százalékkal jobbak a bérek, mint itt, Magyarországon.Úgyhogy a magam részéről én azt tudom mondani önöknek és a tisztelt miniszterelnök úrnak is, hogy nem igaz az, amit ő állít, az sem igaz, hogy mi nem szorulunk mások pénzére. Két Marshall-segélynyi összeget kaptak önök az Európai Uniótól, és azért mondom, hogy önök, mert önök azok, akik ezt elköltik mindenféle butaságra meg ellopják, ahelyett, hogy termelő beruházásokra fordítanák. Mi az LMP-ben teljesen máshogy gondolkodunk. Mi az ország saját erejére és képességére akarunk alapozni, és mindenki, aki most dühös azért, mert látástól vakulásig dolgozik ebben az országban, és nem jut egyről a kettőre, az biztos lehet abban, hogy nálunk megtalálja a számításait. Nálunk, a mi adórendszerünkben aki minimálbéren van, az kapásból 24 ezer nettóval többet kap, az átlagbéres meg 37 ezer forinttal. Teljesen más a politikánk akkor is, ha a cégek támogatásáról van szó. Nálunk alap az, hogy a kis- és középvállalkozások lesznek a stratégiai partnerek. Mondjuk ki: nálunk a sarki pék lesz a stratégiai partner meg a fodrász, meg az autószerelő, meg a kisboltos, ugyanis ők azok, akik sorsközösséget viselnek velünk, és ők azok, akik rengeteg munkahelyet tudnak teremteni és tudják azt fenntartani ebben az országban.Innen is üzenem a Fidesznek, hogy a kormány által kitalált ellenségek nem a magyarok valós ellenségei. A magyarok valós ellenségei: a nélkülözés, az elszegényedés, a lecsúszástól való félelem, az a helyzet, hogy nem biztosak benne a szülők, hogy téli cipőt tudnak venni a gyermekeknek. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Propagandával nem lehet jóllakni, tisztelt uraim! A mai napot a dolgozó szegénységnek szenteljük, és az erre való megoldásainkat mutatjuk be itt, a magyar parlamentben. Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra Dömötör Csaba állam­titkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Hallgatjuk itt önöket hétről hétre (Dr. Szél Bernadett: Ez a munkánk!), és ha az önök leírásából kellene megismernünk, hogy milyen országban élünk, akkor nem lenne jókedvünk. A baloldal egy olyan Magyarországról és olyan magyarokról beszél, akiknek gyakorlatilag nincs mire építenie, nincsenek eredményeik, és ilyen értelemben nincsen jövőjük sem. Az lehet ennek az oka, hogy saját szétszórtságukat és saját kilátástalan helyzetüket próbálják az egész országra kivetíteni. Arra kérjük önöket, önt is, a többi ellenzéki pártot is, hogy ne tegyék; azért ne, mert bár a baloldal tényleg öles nagy gödörben van, attól még az ország fontos eredményeket tudhat magáénak.Engedje meg, hogy pár példát felhozzak, mondjuk, tízet! Kezdjük azzal, hogy sokkal többen dolgoznak 2010-hez képest, egész pontosan 741 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon. Ami pedig a szegénységet illeti, 2012 óta 730 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya. Növekszik közben a gazdaság: az idei évre akár 4 százalékot megközelítő gazdasági növekedés is elképzelhető. Volt olyan év a baloldali kormányzás idején, amikor majdnem 7 százalékkal csökkent a gazdaság. Mindeközben nőnek a bérek: a januári emelésekkel együtt a minimálbérek 88 százalékkal lesznek magasabbak 2010-hez képest, a szakmunkás-minimálbérek pedig megduplázódnak. Mindeközben sikerült megvédeni a nyugdíjak értékét, és emellé idén a nyugdíjasok nyugdíj-kiegészítést, nyugdíjprémiumot és Erzsébet-utalványt is kapnak a tavalyi évhez hasonlóan. Az energiaárakat sikerült a negyedével csökkenteni, és ha önökön múlna, akkor átadták volna az ármeghatározás jogát a multiknak vagy Brüsszelnek, ami, mint jól tudjuk, áremelkedést jelent. (13.30)Hetedjére: elindult egy jól működő otthonteremtési program, amit önök rendszeresen támadnak, egy olyan program, amely eddig 60 ezer fiatal családnak nyújtott segítséget. Engedje meg, hogy azt is elmondjam, hogy több mint 300 ezer gyermek étkezik ingyen Magyarországon. Olyan intézkedés ez, amely az elvileg szociálisan érzékeny baloldalnak még csak eszébe sem jutott. Azt sem önök fundálták ki, hogy a diákok 85 százaléka ingyen kapja a tankönyvcsomagot. Mert a cél az, hogy egyetlenegy gyermek se legyen Magyarországon, aki azért nem jár iskolába, mert a szülei ezt nem tudják fedezni. Titkon talán ön is elismeri annak a jelentőségét, hogy 40 százalékkal kötöttek többen házasságot 2010-hez képest, miközben 20 százalékkal kevesebb a válás. Hiába csóválja a fejét, ennek van jelentősége. S annak is van jelentősége, hogy kevesebb mint felére csökkent Magyarországon a bűncselekmények száma, minden bizonnyal köszönhetően annak is, hogy 2010 óta 7 ezerrel több rendőr van az utcákon. És hogy a hevenyészett lajstromot zárjam: sikerült mindeközben megvédeni a határainkat, pedig volt olyan nap Magyarországon, amikor 10 ezren lépték át illegálisan a határokat. Ha önökön múlt volna, akkor most nem ez lenne a helyzet. Tisztelt baloldali Képviselők! Tisztelt LMP-s Képviselők! Ez csak pár kiragadott példa, amelyekkel talán le tudjuk önöket beszélni arról, hogy a saját helyzetükből fakadó hangulatukat kiterjesszék az egész országra. Tisztelt Képviselő Asszony! Több munkahely, fokozatosan növekedő bérek, több támogatás a családoknak és megerősített biztonság ‑ többek között ezek a mi eredményeink, és szeretnénk is megvédeni őket, többek között önöktől. Egyébként nem a magyarok tehetnek róla, hogy a baloldali miniszterelnök-jelöltek sorra elhullanak. S azt is szeretném önnek elmondani, hogy senki nem mondta, senki nem mondja, hogy amit elértünk, az elég. Azért nem, mert még nem látni a munka végét, még sokkal több munka van előttünk, mint amennyi mögöttünk, de attól még arra kérem, ne tagadják el, hogy Magyarország szapora léptekkel, kicsi szapora léptekkel mégiscsak a jó irányba halad. Mert ha így tesznek, akkor sok millió magyar ember munkáját vonják kétségbe (Dr. Szél Bernadett közbeszól.), veszik semmibe ‑ kérem, ne kiabáljon ‑, márpedig a munkát lebecsülni sok minden, csak nem hiteles baloldali politika. Tóth Bertalan urat és önt is arra kérem, hogy ne hallgassanak Ron Werberre, ne szurkoljanak a magyarok ellen. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik részéről: „Paktumkormányzás vagy igazság?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban adódik a kérdés, hogy paktumkormányzás folytatódik, mint amit a Fidesz-KDNP művel, vagy az igazságtétel felé hajlandók lesznek végre elmozdulni az érintett hölgyek és urak, hiszen vérlázító, hogy amíg családok ezrei küzdenek a devizaadósságukkal, a kilakoltatások még jelen pillanatban is folynak ‑ (Dr. Völner Pálhoz:) ne mosolyogjon, mert ön is nagyon jól tudja, hogy így van ‑, a jövő héten egy ’56-os hőst és a családtagjait próbálják még egyszer, másodszor kitenni az ingatlanukból, tehát az ingatlan kiürítését foganatosítani, és nagyon remélem, hogy lesz ott fideszes képviselő, hogy szembenézzen azokkal, akikkel ez a tragédia történik. De miközben mindez történik, a legújabb adatok alapján a hitelintézetek által a 2016-os évben realizált nyereség a 456 milliárd forintos rekordbevételből adódik, illetve az idei első negyedévben 175 milliárd forintos adózott eredmény elérését követően további brutális, masszív nyereségtömegre számíthatnak azok a bankok, amelyeket önök az óriásplakátjaik szerint állítólag elszámoltattak, állítólag bevontak a közteherviselés hatálya alá. Viszont a helyzet ezzel szemben az, hogy csak az érintett bankok közül az OTP-bank­csoport közel 80 milliárd forintos konszolidált adózott nyereséget ért el 2017-nek csak a harmadik negyedévében, ami 14 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adatnál. Tehát látszik, hogy Magyarországon rekordnyereséget érnek el a magyar ügyfeleken az érintett kereskedelmi intézetek. Szeretném leszögezni, hogy a Jobbik szerint az egészséges gazdasági cirkulációhoz szükség van jól működő kereskedelmi bankokra, szükség van szabályok között működő normális hitelezésre, sokkal kiterjedtebb módon, mint most, de semmiképpen nem engedhető az ügyfelek kárára történő nyerészkedés, illetve szabadrablás, főleg annak értelmében, hogy Orbán Viktor korábban maga jelentette ki, hogy a bankokat komolyabb mértékben kell bevonni a közteherviselés hatálya alá. Ezzel szemben, miközben a kommunikációs térben ez zajlott, mi történt a valóság terében? A kormányzat a bankadó mértékét, ennek esetében a használatos 0,5 százalékos kulcsot 0,21 százalékra, tehát több mint a felére csökkentette, illetve a hitelintézeti járadékot teljes mértékben eltörölte, és csak a vizsgált időszakban százmilliárdos költségvetési kiesést okozott, amit nem lehet elkölteni adott esetben a devizahitel-károsultak helyzetének javítására, viszont az érintett kereskedelmi bankok haszonként teljes mértékben jóváírhatták. Milyen környezetben történik mindez? Egy olyan közegben, ahol a végrehajtási eljárások száma csúcsokat döntöget. A 900 ezres szám ismeretes, ebben persze vannak céges ügyek, vannak magánszemélyeket érintő ügyek, de elvitathatatlan, hogy rekordokat döntögető hatalmas számról van szó, ráadásul ezek több mint harmada olyan ügy, amelyek mögött tulajdonképpen behajthatatlan követelés áll. Teljesen mindegy, hogy ez valós vagy valótlan, hiszen nincs fedezet, amin érvényesíteni lehetne mindezeket. S azt is látjuk, hogy eközben a Fidesz-KDNP lemondott a devizahitel-károsultakról, paktumot kötött előbb a Bankszövetséggel, majd 2015 februárjában az EBRD-vel, ahol megígérte a legmagasabb vezetői szinten, hogy a károsultak érdekében az érintett bankokra további terheket nem tesz. De még ezen önfeladó ígéretüket is duplán túlteljesítették, hiszen az előbbi számadatok fényében százmilliárdos nagyságrendű tételekkel engedményezték és segítették meg az érintett kereskedelmi bankokat. S a múlt héten előállt az a vérlázító helyzet, hogy maga a végrehajtó szakág vezetője, egyes vezetői jelentették be, hogy gondolkodnak azon, hogy adott esetben az elsétálási jog segítséget jelenthet bizonyos adósi csoportok számára. Ahol már tényleg nincs mit behajtani, elvenni a kisemmizett emberektől, ott legalább hagyják őket szabadon távozni. A Jobbik évek óta harsogja, hogy mondjuk, a magáncsőd intézménye esetén a feltételek könnyítésével lehetne olyan szisztémát kidolgozni, hogy pár év után az a szerencsétlen adós ember szabadulhasson szabad emberként, és ne legyenek további tartozásai. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a Fidesz-KDNP az egyetlen gátja ennek, egyedül önök nem hajlandók még az elsétálási jogról sem ‑ nemhogy bevezetni mindezt, egyáltalán ‑ tárgyalásokat folytatni. Azt látjuk, hogy miközben a hitelkárosultak helyzetének javítására lenne költségvetési mozgástér, pusztán a bankszektor eredeti közterheinek helyreállítása után lenne erre költségvetési mozgástér, addig önök semmiféle nyitottságot nem mutatnak ebbe az irányba, kozmetikai jelleggel ‑ amit én egyébként támogatok ‑ a kilakoltatási moratóriumot meghirdetik, egy kicsit hamarabb, szeretném hangsúlyozni, hogy addig is dolgoznak azért az érintettek. A lakáskiürítéseket tömegesen majd a választások utánra kívánják hagyni. Ugyanakkor mi nem fogunk asszisztálni, nem fogjuk ezt puszta cselekvés nélkül végignézni. Ki kell hogy jelentsem, a Jobbik visszaállítaná a félszázalékos bankadómértéket, a hitelintézeti járadékot is természetszerűleg vissza fogjuk vezetni a kormányalakítás után, de jelen pillanatban az önök lelkiismeretén múlik, hogy több családot tönkretehetnek‑e a választásokig Magyarországon. Én azt szeretném, ha nem kerülne ilyenre sor. Várom érdemi válaszukat. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Völner Pál államtitkár úré a szó.
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon csodálkoztam, hogy ön a „paktum” szót használta, mert a politikai erő­térben legutóbb a Simicska-Jobbik-paktum az, ami leginkább kering. Hogy egy ilyen párt képviselőjeként, egy oligarcha nyomása alatt éppen a devizahiteleseket karolják fel, ez egy politikai fogás pusztán. Jól emlékszünk, hogy a múlt héten hétfőn egy teljes vitanap volt a devizahitelesek kérdéséről, akiket érdekelt, akik itt voltak ‑ kivéve persze az MSZP‑t, akik mint ennek az ügynek a kirobbantói arra se vették a fáradságot, hogy megjelenjenek a parlamenti ülésteremben ‑, emlékezhetnek rá, én akkor is említettem önöknek, hogy ezt a kérdést először talán az ellenzék padsoraiban kellene megvitatni, és utána csak egy dolgot tehetnének, hogy elismerik a kormánypártoknak azokat az erőfeszítéseit, amiket az elmúlt hét évben ezen a területen megtettek, figyelembe véve a magyar jogrendszer, az Alaptörvény, az európai jogrendszer előírásait és azt az utat, amit a luxemburgi bíróság, az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései kijelöltek. De hogy mik is voltak ezek a lépések, amiket önök egyébként jórészt nem szavaztak meg? Nagyon jól emlékszünk az árfolyamgát kérdésére, ahol egy rögzített árfolyamon tudtuk a törlesztések nagyságát korlátozni, a végtörlesztés intézményére, ahol több mint 170 ezer családot tudtunk mentesíteni a devizahitel rabsága alól, valamint emlékszünk a Nemzeti Eszközkezelő létrehozására, amely 36 ezer családot mentett ki azok közül, akiknek végképp esélyük sem volt arra, hogy törleszteni tudják az adósságaikat. A lakhatásukat továbbra is biztosítottuk annak segítségével, hogy állami forrásból felvásároltuk ezeket a lakásokat, ahol méltányos bérleti díj fejében továbbra is ott lakhatnak az érintettek. Tehát mindazok az állítások, amelyek arra irányulnak, hogy a kormányzat nem tett semmit, az hazugság. (13.40)Nem beszélve arról, hogy bizony sikerült a bankokat is elszámoltatnunk, hiszen a bankoknak gyakorlatilag az árfolyamátváltásból, banki költségekből és kamatemelésből eredő tisztességtelen hasznát vissza kellett téríteni az adósoknak, és ezzel is százmilliárdokkal, összességében mintegy 1000 milliárd forinttal tudtuk könnyíteni a családok terheit, segíteni a devizahitelesek helyzetét.Azok a frázispufogtatások, amelyek ehhez kapcsolódnak, teljesen hiteltelenek. Az árfolyamgát bevezetését és a devizahitelesek megsegítését nem támogatta szavazatával többek között az önök elnöke, Vona Gábor sem, sem a Jobbik-frakció; ahogy nem támogatta természetesen az MSZP-frakció sem. Azt vitatni, hogy ez az adósokon segített volna, szimplán hazugság. Az LMP a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását sem szavazta meg, a végtörlesztést pedig sem az MSZP, sem az LMP nem szavazta meg.Csak azért, hogy önök mit tettek az elmúlt hét évben, amikor legalább egy gombnyomással segíthettek volna azoknak, akik ilyen kiszolgáltatott helyzetben voltak: 2013-ban a Jobbik 43 fős frakciójából mindössze 9 képviselő, míg a 48 fős MSZP-frakcióból 6-an szavazták meg a kilakoltatási tilalom meghosszabbítását. 2011-ben az MSZP-frakció többsége nem szavazta meg ezt a hosszabbítást, 25 MSZP-s képviselőnek nem voltak fontosak a devizahiteles családok. Az LMP részéről akkor 16 képviselő nem szavazta meg a törvénymódosítást, 2010-ben pedig, amikor elkezdtük a kilakoltatási moratórium bevezetését, meghosszabbítását ennek az időszaknak, 27 szocialista képviselő nem tartotta fontosnak, hogy így segítsen az érintetteken. Szerintem ezt először önöknek kellene megvitatniuk, hogy a kormánypártokkal szemben ezeket a lépéseket miért nem támogatták. Ami pedig a bankokra tett megjegyzését illeti képviselő úrnak, bankadó korábban nem is létezett. A bankadó kivételes történet volt, amikor az ország kiszolgáltatott gazdasági helyzetben volt, és ezzel sikerült stabilizálni, a túlzottdeficit-eljárásból kihozni az országot. Nincs összefüggés egyébként a devizahitelesek helyzete és a költségvetés stabilizálása között.Éppen az az elismerésre méltó, hogy egy ilyen kiszolgáltatott gazdasági helyzetben, amikor az IMF, az Európai Unió és mindenki itt ült a nyakunkon, gyakorlatilag szabályozni akarta a magyar gazdaságpolitikát, önálló politikát tudtunk vinni, és tudtunk az ő tilalmaik ellenére is segíteni ennek a kiszolgáltatott több mint 1 millió devizahitelesnek. A forintosítással pedig remélhetőleg sikerült ezt a kérdést oly módon lezárnunk, ami kielégítően jó irányba viszi a dolgokat. Ez inkább elismerést érdemelne. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében Gaal Gergely jelentkezett szólásra: „Egy destruktív momentum” címmel. Képviselő úré a szó.
  • GAAL GERGELY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy erősödő, a világban betöltött szerepét egyre világosabban megfogalmazó közösség számára mindig lelombozó, ha vannak olyan tagjai, akik kishitűségből, önzésből vagy külső érdekeknek való megfelelési kényszerből nem azonosulnak a közösség egészének terveivel, jövőbe mutató elképzeléseivel. Így van ez egy nagy közösség, a nemzet esetében is.Magyarországon van egy feltörekvő politikai csoportosulás, az önmagát új politikai generációként meghatározó Momentum Mozgalom, amelynek első komolyabb akciója az volt, hogy aláírásokat gyűjtöttek a saját hazájuk fővárosában megrendezendő olimpiai játékok ellen. A kishitűség és az országos politikába való gyors bekerülés önző célja akkor sajnos elég volt ahhoz, hogy megtörjék a lendületet, és megakadályozzák, hogy az elmúlt években látványos fejlődést megélt és mára a nemzetközi közvélemény által is egyöntetűen a világ egyik legszebb városának tartott Budapest rendezhesse a 2024-es nyári olimpiai játékokat. Ez a cselekedet már önmagában is jól mutatja egy mozgalom lelki alapállását, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást. Kifogásokat kereső hozzáállásukkal elvették saját nemzetüktől egy nagyszerű közös álom valóra váltásának lehetőségét, ismét megerősítették a régi állítás igazságát: rombolni mindig könnyebb, mint építeni.Tisztelt Ház! A napokban újra hallhattunk erről a társaságról, hiszen a Kúria döntött a Momentum újabb népszavazási kezdeményezéséről, amelyben megtámadták a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló civiltörvényt. A sajtóhírek szerint a napokban elkezdik az aláírásgyűjtést ebben az ügyben. Ahogyan a magyar olimpiát megfúró akciójukkal a nemzeti összefogás lehetőségét gyengítették, úgy mostani akciójukkal a magyarság biztonságát veszélyeztetik.Az általuk megtámadott civiltörvényre ugyanis azoknak a szervezeteknek az átláthatósága miatt van szükség, amelyek a Soros György által létrehozott és legutóbb 18 milliárd dollárral támogatott Nyílt Társadalom Alapítvány alapelveinek megfelelően a migránspárti politikát és a bevándorlást támogatják. Ezzel szemben a magyar kormány évek óta nagyon komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a munkaerőhiányra és a demográfiai válságra nem a nyugat-európai, egyébként látványos kudarcot vallott recept szerint a bevándorlással, hanem a magyar családok megerősítésével adjon megfelelő választ, és hosszú távon is meg tudjuk őrizni kultúránkat, identitásunkat, hitünket, hazánkat.Az előző nemzeti konzultáción is kitűnt, hogy Magyarország megvédését a válaszadók 99 százaléka támogatja, így a Momentum mostani aláírásgyűjtő akciója eszerint is szembe megy a magyar emberek többségének akaratával. Pestiesen szólva, ennyi erővel akár egy valódi nemzeti ügyet is támogathatnának, és ha ebbe az irányba is tájékozódnának, akkor könnyen találhatnának is olyan ügyet, amibe beleállhatnak. Itt van mindjárt egy lehetőség erre: a múlt héten a külhoni magyar szervezetek és az anyaországi parlamenti pártok részvételével zajlott a Magyar Állandó Értekezlet.A MÁÉRT zárónyilatkozata a résztvevők egyöntetű támogatásával kiállt az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtését célzó európai polgári kezdeményezés mellett. Az úgynevezett Minority SafePack célja, hogy ne csak a hivatalos nyelvek és a domináns kultúrák, hanem az őshonos kisebbségek is teljes jogú tagjai legyenek az európai társadalomnak. A MÁÉRT záródokumentuma arra biztatja a magyar szervezetek képviselőit, hogy minél szélesebb körben adjanak tájékoztatást a kezdeményezés fontosságáról.Olyan ügyről van szó ugyanis, amely nagymértékben befolyásolhatja az Európai Unió országaiban élő magyar és más őshonos kisebbség jogainak biztosítását. A feltörekvő momentumosok ennek az egyaránt valódi európai és valódi nemzeti kérdésnek a támogatásával bizonyságát adhatnák annak, hogy a magyar nemzet egésze számára valóban fontos ügyek mellett is hajlandóak kiállni. Ha tényleg szeretnék megnyerni a magyar emberek bizalmát, akkor inkább ezt a valódi nemzeti ügyet támogassák, és ebben nyugodt lelkiismerettel lehetne a jelszavuk: most húzzuk túl, most álljunk bele. Így lehetne véget vetni egy destruktív Momentumnak. Köszönöm megtisz­telő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Ismét Völner Pál államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Feltételezhetően a Momentum kétségbeesett akciója, amit most legutóbb bemutatott ezzel az aláírás-kezdeményezéssel a népszavazás érdekében. Nem több, mint a Soros György-hálózatot védő megmozdulás, hiszen ennek tárgya egyértelműen azoknak a civilnek nevezett szervezeteknek a védelmét szolgálja, amelyek nem kívánják átláthatóvá tenni a gazdálkodásukat, nem kívánják feltárni külföldi hátterüket.A napnál is világosabb, hogy a Momentumnak politikai érdeke fűződik ahhoz, hogy a bevándorláspárti szervezetek működésének átláthatóságát megakadályozza. Ezzel szemben a Fidesz a nyilvánosság és az átláthatóság pártján áll. (Dr. Szél Bernadett: Jaj, jaj!) Nem engedhető meg, hogy a magyar közéletben olyan átláthatatlan formában működő szervezetek vállaljanak osztályrészt, amelyeknek nem ismert a külföldi finanszírozása. Az egész Európát sújtó migrációs válság ebben a témakörben is új helyzetet eredményezett. Magyarország a határkerítéssel megállította a migrációt, a Soros-szervezetek viszont felléptek ezzel szemben annak érdekében, hogy Magyarország ne tudja megvédeni határait, veszélyeztetve ezzel a magyar emberek biztonságát.A Momentum Soros hálózatát védő akciótervét annak ellenére kívánja kivitelezni, hogy a legutóbbi nemzeti konzultáción mintegy 1,7 millió magyar ember, a válaszadók közül 99 százalék egyértelművé tette, hogy átláthatóvá kell tenni a bevándorlást aktívan támogató Soros-szervezetek működését. A magyar kormány, mint mindig, a magyar emberek pártján áll, akiknek joguk van tudni, hogy mely szervezetek kapnak jelentős támogatást külföldről, és ez hangsúlyozottan igaz, ha ezen szervezetek politikai céllal támadják a belföldi, demokratikusan megválasztott kormányzatot és intézkedéseit.(13.50)Napjainkban az átláthatóságra nagyobb szükség van, mint valaha, hiszen ahogy ön, képviselő úr is utalt rá, Soros György feltételezhetően 18 milliárd dollárral segítette ki az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványt. Több mint valószínű, hogy ebből a jelentős anyagi támogatásból kívánják támogatni az olyan bevándorláspárti szervezeteket, amelyekről a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény is rendelkezik. Megjegyzem egyébként, hogy ez a 18 millió dollár a Soros György által javasolt személyenkénti 9 millió forinttal számolva több mint 500 ezer emberen segíthetne, és milyen hasznosan költhetné el ezt azokban az országokban, amelyekből a bevándorlás megindul Európa felé! Ez talán még nem jutott eszébe, de nagyon szívesen rendelkezésére bocsátjuk ezt az ötletet, akár a Momentumon vagy más szervezetein keresztül.A Soros György nevéhez köthető migránspárti szervezetek követhetetlen külföldi támogatásokból működnek, migránsokat akarnak behozni Magyarországra, s mindemellett minden erejükkel azon vannak, hogy befolyásolják a magyar közéletet, beleértve a soron következő (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) magyar országgyűlési választásokat is, be kívánnak avatkozni a belügyeinkbe. Megengedhetetlen, hogy a magyar politikai élet a külföldi hatalmi tényezők játszóterévé váljék, és ebben szerintem minden választópolgárnak ismeretekkel kell rendelkeznie mind ezen szervezetek működéséről, mind a Momentum tevékenységéről. Nagyon remélem, hogy a Momentum a magyar parlamentbe csak ilyen felszólalások alkalmával tud belekerülni, és gyakorlatilag csak momentumnyi emlékeink lesznek arról, hogy valaha létezett egy ilyen szervezet, s a magyar választók többsége tudni fogja, hogy kik állnak mögöttük, miért manipulálják a magyar közvéleményt, és miért azokat a szervezeteket próbálják ennek a népszavazásnak a segítségével úgymond tisztára mosni vagy továbbra is homályban tartani, amelyeknek a nyílt beavatkozása egyre több esetben kimutatható, esetekkel dokumentálható, és mindig iszonyatos érzékenységgel reagálnak rá mind a magyar, mind a külföldi sajtóban, s mindenféle külföldi fórumokon be akarják a magyar kormányt vádolni azzal, hogy nem demokratikus az a törekvése, hogy átlátható szervezeteket tűrne csak meg az országban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Mint ma utolsóként szólásra jelentkezett képviselőnek, Gulyás Gergely frakcióvezető úrnak adom meg a szót: „Most Verhofstadt a soros?” címmel fogja elmondani napirend előtti felszólalását. Parancsoljon!
  • DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten értesülhettünk arról, hogy az Európai Unió liberális frakciójának vezetője egészen sajátos elgondolással rendelkezik az államok működéséről, hiszen Verhofstadt úgy gondolta, hogy az Európai Parlament elnökének joga van ahhoz, hogy magyar nagykövetet rendeljen be, ő pedig úgy gondolta, neki, a liberális frakciónak joga van ahhoz, hogy a magyar nemzeti konzultációval kapcsolatosan ne csupán megszólaljon, ne csupán véleményt mondjon, hanem azt megpróbálja betiltatni. Úgy gondolom, ha a bevándorlás ügyét és az elmúlt két év történéseit nézzük, akkor nem véletlen, hogy a liberális frakciónak minden olyan jellegű javaslattal kapcsolatosan alapvető problémája van, amely a választópolgárok véleményét kérné ki ebben az ügyben, hiszen az, amit ők hosszabb ideje ebben az ügyben képviselnek, csak és kizárólag egy diktatúrában lenne tartható. Mindenhol, ahol demokratikus választások voltak, a választópolgárok nagy többsége még a nyugat-európai országokban is elutasította azt a bevándorláspolitikát, amely korlátlan szabadságot engedne, és a szabadság látszata alatt valójában olyan anarchikus helyzeteket idézne elő, amelyeket 2015-ben mindannyian megtapasztalhattunk.Azt látjuk, hogy Guy Verhofstadtnak és a liberális frakciónak semmi sem drága, az európai liberálisok a magyar szuverenitást akár lábbal is hajlandók tiporni annak érdekében, hogy a magyar belpolitikába beavatkozhassanak. Úgy gondoljuk, hogy a nemzeti konzultáció egy demokratikus véleménynyilvánítási lehetőség. Akinek nem tetszik, ne éljen vele. Mi azonban mindenkit arra hívunk föl, hogy aki nem ért egyet azzal, hogy nekünk Brüsszelből kell megmondják, hogy Magyarország milyen bevándorláspolitikát folytasson, az egyértelműen foglaljon állást ebben a kérdésben, és a nemzeti konzultációs ív visszaküldésével tegye egyértelművé azt, hogy szemben áll a Soros-tervvel, és a magyar kormány mögött áll a bevándorláspolitika kérdésében.Magyarországon sajnos nem mondhatjuk azt, hogy ebben a kérdésben nemzeti egység jött volna létre, noha ha megnézzük a választópolgárok véleményét, akkor az ellenzéknek is az lenne az érdeke, hogy ebben a kérdésben legyen nemzeti egység. Ennek ellenére az ellenzéki frakciók európai parlamenti képviselői újra és újra megszavazzák azokat a határozatokat, amelyek a felső határ nélküli betelepítési kvótát eredményeznék, megszavazzák azokat a döntéseket, amelyek megbüntetnék azokat az országokat, amelyek nem hajlandók részt venni az Európába illegálisan érkezett bevándorlók szétosztásában, és azt látjuk, hogy az ellenzék minden olyan brüsszeli lépést támogat, amely a bevándorláspolitikában leépíti és gyengíti a nemzetállami hatásköröket, és ezeket az Európai Uniónak adná át. Ismételten felhívjuk arra az ellenzék figyelmét, hogy eddig sem nyert semmit azzal, hogy Magyarországot jelentgette fel az Európai Unió különböző intézményeinél, eddig is politikai vesztese volt annak, hogy minden lehetséges fórumon Magyarországgal és a magyar kormánnyal szemben foglalt állást. Ezért jutottunk ma oda, hogy nem kormányváltó hangulat van több mint hét év Fidesz-kormányzás után, hanem ellenzékváltó hangulat van. Azt kell mondani, lehet vitatkozni arról, hogy az emberek közül van, aki akar kormányváltást, van, aki nem ‑ közvélemény-kutatások szerint nagyjából megegyezik a tábora azoknak, akik a kormány maradását akarják, azokkal, akik a kormány távozását ‑, de abban teljes egyetértés van a magyar politikában, hogy Magyarország jobb ellenzéket érdemel, hogy az ellenzéket le kellene váltani, mert az ellenzék alapvetően képtelen azt a feladatot ellátni, amelyet egy demokráciában az ellenzéki pártoknak és ellenzéki frakcióknak el kellene látni. Ennek az egyik legfőbb oka az, hogy olyan nemzeti ügyekben sem hajlandóak a magyar álláspontot támogatni, ahol egyébként a választópolgárok teljes egyetértésre jutottak egymással. Ilyen például a bevándorlás kérdése. Nem csupán a balliberális pártoknak van itt komoly adósságuk, hanem ne felejtsük el, a Jobbik is azok közé tartozott, akik azt az alkotmánymódosítást, amelyet ők is egyébként helyesnek gondoltak, nem szavazták meg, nem támogatták, és ezáltal az, hogy alkotmányos korlátokat állítsunk a bevándorláspolitikának, az Európai Unió terjeszkedő hatáskörbővítésének, ezt a Jobbik szavazataival sikerült megakadályozni itt a parlamentben. Tehát mindenkit arra hívunk fel ismételten, hogy az európai fórumokon Magyarország mellett foglaljon állást. Mi látjuk azt, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás előkészítése zajlik. Ennek az eljárásnak semmilyen eredménye nem lehet, mindenki pontosan tudja, hogy egyetlen tagállam vétója esetén már nem lehet sikeres az eljárás, és azt is mindenki tudja, hogy lesz olyan tagállam, amelyik Magyarország esetén vétózik, nincs értelme tehát annak, hogy újabb és újabb kísérleteket tegyenek az ellenzék Európai Parlamentben ülő képviselői a magyar kormány és ezen keresztül Magyarország lejáratására. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra Dömötör Csaba államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Ha az elmúlt hetek kvótaprogrammal kapcsolatos brüsszeli történéseit egy mondatban akarjuk összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy jogi értelemben is elkezdték betonba önteni a betelepítési programot. Ennek első lépése valóban a szakbizottsági szavazás az Európai Parlamentben. Rögzítsük itt is, a tisztelt Házban: itt arról született döntés, hogy felső létszámküszöb nélküli, kötelező, állandó betelepítési eljárást valósítanak meg, amiben minden országnak, tehát Magyarországnak is részt kellene vennie. Szó sincs itt már önkéntességről, szó sincs arról, hogy figyelembe vennék a nemzeti parlamentek véleményét, mert ha ez számítana, akkor nem született volna ilyen döntés. Súlyosbító körülmény, hogy a családegyesítéseket is megkönnyítenék, és ha ez nem lenne elég, akkor arra is külön jogi eljárást akarnak bevezetni, hogy harmadik országokból, például Törökországból célzottan telepítsenek minden egyes országba bevándorlókat, így Magyarországra is. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.)Együttdöntési eljárásról van szó, ami azt jelenti, hogy elvileg több uniós intézmény, így a Tanács, a Bizottság és a Parlament együtt hozza meg majd a végső döntést. Igen ám, de a probléma az, hogy ezt egy olyan eljárásban teszi, amelyik szinte teljesen zárt ajtók mögött zajlik. Ha keresztülverik ezt a rendeletet, ez azt is jelenti, akkor később nem lesz lehetőségünk módosítani rajta. Tisztelt Ház! Ilyen körülmények között születik döntés egy olyan ügyben, amely minden magyar és minden európai állampolgár életét nagyban érinti. Ez minden létező közös európai érték durva megcsúfolása.A betelepítési program barátai ‑ mondjuk, nevezzük így őket ‑ változatos módszerekkel helyezik nyomás alá a tagországokat, hogy adják be a derekukat, és kezdjék meg a bevándorlók befogadását. Itt aztán van minden: vannak jogi zsarolgatások, pénzügyi büntetés kilátásba helyezése, ahogy a frakcióvezető úr említette, a 7. cikkely belengetése és a szokásos lenéző minősítgetések. Ez utóbbiak közé tartozik a liberális frakcióvezető, Verhofstadt úr minősíthetetlen verbális ámokfutása is. (14.00)A nyilatkozatában a XX. század legsötétebb fejezeteire utalt. Hát, minket is erre emlékeztet az az eljárás, amikor embereket kvóták alapján, Excel-táblázatok alapján kényszerítenek egyik helyről a másikra. Ez sok minden, csak nem emberséges. A nyomásgyakorlási próbálkozások közé tartozik az is, hogy újra meghallgatást szerveznek majd Brüsszelben Magyarországról. Itt számos olyan magyarországi szervezet szót kap majd, meghívást kap, amelyeket egyébként külföldről pénzelnek, és amelyek rendszeresen feljelentik Magyarországot, és gyengítik az ország védekezési képességeit a bevándorlás kérdésében. Na, így már értjük, hogy miért nem akarják ezek a szervezetek regisztrálni magukat, és bevallani, hogy összességében mekkora támogatást kapnak külföldről.A megtörési kísérletek harmadik módja pénzügyi jellegű. Világosan az szerepel az Európai Parlament által jóváhagyott rendeletben, hogy csonkítanák azon országok pénzügyi forrásait, akik visszautasítják a betelepítési programot. És az a helyzet, tisztelt Ház, hogy ebben az egészben az ellenzéknek rendkívül méltatlan szerep jut, mert itt letagadják a betelepítési terveket, aztán suttyomban Brüsszelben megszavazzák őket. Megszavazta az MSZP, megszavazta az LMP, a Jobbik egyébként egy kereskedelmi tévé műsorában hagyta jóvá ezeket a terveket. Niedermüller Péter az önök nevében, az ellenzék nevében ezt a rendeletet megszavazta, a baloldal nevében megszavazta. És hallgassák meg az interjúját a Klubrádióban, világosan elmondta, hogy szerinte ez a jó megoldás. Hát, szerintünk meg nem; szerintünk meg nem. Mert az a helyzet, hogy mi nem fogjuk kukán nézni, hogy egy ilyen fajsúlyos ügyben kezet rázzanak a fejünk fölött. Most még van lehetőség arra, hogy súlyt adjunk a véleményünknek. Ennek az a módja, ha minél többen vesznek részt a nemzeti konzultációban. Ha más uniós kormányok is nagy levegőt vettek volna, és megkérdezték volna az állampolgárokat a bevándorlásról, akkor nem tartanánk most ott, hogy gyakorlatilag Európa az egyetlen része a világnak, amelyik tárva-nyitva hagyja a kapuit, magára szabadítva egy rakás problémát és nem megoldva egyet sem. Ebből a helyzetből kell kijönnünk. Van mit veszítenünk, a kormány ezért hív mindenkit közös cselekvésre és kiállásra, mert a szabadságunkat és a biztonságunkat túl drágán adták ahhoz, hogy bárki kedvéért elveszítsük őket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.
  • HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Bodó Sándor, Fidesz; Ander Balázs, Jobbik; Lukács László György, Jobbik; Ikotity István, LMP; Farkas Gergely, Jobbik. A keddi napon napirend előtti felszólalásra jelentkeztek a következő képviselők: Bangóné Borbély Ildikó, MSZP; Ikotity István LMP; Dúró Dóra, Jobbik; Hoffmann Rózsa, KDNP; Nyitrai Zsolt, Fidesz. A keddi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Gúr Nándor, MSZP. A szerdai napon napirend utáni felszólalásra senki sem jelentkezett.A csütörtöki napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Dúró Dóra, Jobbik.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés időtartamára, a felszólalási időkeretekre az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja‑e a napirendi ajánlást. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a Ház látható többsége a napirendet elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mentelmi ügy megtárgyalása és határozathozatala. Tájékoztatom önöket, hogy a Békéscsabai Járásbíróság a 14.B.222/2017/5. számú végzésében Hadházy Ákos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta magánvádas ügyben. Ezt megvizsgálásra átadtam a Mentelmi bizottságnak. A Mentelmi bizottság H/18353. számon határozati javaslatot terjesztett elő Hadházy Ákos országgyűlési képviselő mentelmi jogával kapcsolatban. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. Kérdezem a tisztelt képviselő urat, kíván‑e előtte szólni. (Jelzésre:) Igen, kíván, ötperces időkeretben megadom a szót… ‑ bocsánatot kérek. Elnézést, képviselő úr, bocsánatot kérek. Először Hargitai képviselő úrnak kellett volna megadnom a szót, aki a bizottság nevében mondja el álláspontját, és utána ön megkapja. Elnök úr, parancsoljon, öné a szó.
  • DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Mentelmi bizottság a mai napon tárgyalta ezt az ominózus ügyet, ami még 2017. január 11-én történt, amikor a Békés Megyei Hírlapban megjelenik egy olyan nyilatkozat, amit Hadházy képviselő úr tett, és Simonka képviselő úr pedig ezt rágalmazásnak tekintette, és ezért feljelentést tett a képviselő úr ellen. A történet a már megszokott: képviselő úr közbeszerzési szabálysértéseket vagy törvénytelenségeket vélt felfedezni, Simonka képviselő úr pedig azt gondolta, hogy őt ebben az ügyben megrágalmazták. A dolog lényege, és én nem véletlenül tértem ki arra, hogy mikor történik ez az eset; év elején történik, most év vége van, amikor tárgyaljuk ezt az ügyet. Ebből látszik, hogy valami megcsúszott azoknál a hatóságoknál, akiknek ezzel foglalkoznia kellett. Erre még szeretnék visszatérni. A feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészséghez küldi meg Simonka képviselő úr, ők értékelik azt, ami a feljelentésben van, és azt mondják, hogy nem tekintik ezt közvádas ügynek, ezért megállapítják a hatáskörük hiányát, és átteszik a Gyulai Járásbíróságra. A Gyulai Járásbíróság megvizsgálva az ügyet azt mondja, hogy nem ők illetékesek, átteszik a Békéscsabai Járásbíróságra. Na, ott csúsznak meg az ügyek, Békéscsabán, mert csak augusztusban foglalkozik ezzel a kérdéssel a Békéscsabai Járásbíróság, bár ne tette volna, mert a Békéscsabai Járásbíróság személyes meghallgatásra hívja meg az érintetteket. Mindkét képviselő ott van ezen az eljáráson. Már a feljelentő iratokból is kiderül, hogy itt országgyűlési képviselőkről van szó, az eljárást lefolytató bírósági titkár mégsem tekintette ezt gondnak, folytatta az eljárást annak rendje és módja szerint, és arról tájékoztatta az érintetteket, hogy a bíróság majd tárgyalás kitűzésével értesíteni fogja őket. Akkor, amikor a járásbíróságon már a bíró kezébe kerül a kérdés, ő észleli, hogy itt már megsértették a képviselő úr mentelmi jogát azzal, hogy ezt a személyes tárgyalást létrehozták, és fel is terjeszti az iratokat az Országgyűlésnek. Tehát a Mentelmi bizottság megállapította a bíróságnak ezt a jogsértését, hogy megsértették Hadházy képviselő úr mentelmi jogát azzal, hogy nem küldték el azonnal az iratokat az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztése érdekében. Ugyan­akkor a Mentelmi bizottság azt is megállapította, hogy Hadházy képviselő úr sem teljesítette azt, amit az országgyűlési törvény értelmében teljesítenie kellett volna, mert 2012-ben az Országgyűlés, amikor az Országgyűlésről szóló törvényt megalkotta, akkor nagyon egyértelmű szabályokat fogalmazott meg, és ezt itt el is kívánom mondani, hogy mindannyian tanuljunk belőle. Ilyenkor, ha a hatóság ellenünk eljárást kezdeményez, akkor a képviselő ‑ azt mondja a törvény ‑ köteles bejelenteni azt, hogy ő országgyűlési képviselő. Ez általában nem történik meg. Itt is csak áttételes utalások vannak rá, bár mondom, hogy az iratokból is kiderülhetett volna. Ha mégis a hatóság ilyen esetben egy országgyűlési képviselő ellen elindítja az eljárást, akkor a képviselőnek ‑ így fogalmaz a törvény ‑ haladéktalanul értesítenie kell a házelnököt. Hadházy képviselő úr viszont ezt nem tette meg, mert valószínű, nem volt tudatában annak, hogy megsértették a mentelmi jogát. Az Országgyűlés bizottsága a mai ülésén, követve az eddigi töretlen gyakorlatát ‑ magánvádas indítványról van szó ‑, úgy döntött, hogy ne függesszük fel Hadházy képviselő úr mentelmi jogát, és kérem a Háztól is, hogy ezt az indítványunkat támogassák. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. És most képviselő úrnak adom meg a szót, ötperces időkeretben. Parancsoljon!
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én viszont arra kérem a parlamentet, hogy függesszék fel a mentelmi jogomat. Tehát kérem azt, hogy adjanak ki. Azt mondják, hogy nem tehetem, de mégis azt kérem, hogy függesszék fel a mentelmi jogomat. Mélyen felháborít Simonka képviselő eljárása, főleg az az eljárás, amit ott csinálnak Pusztaottlaka környékén, de mélyen felháborít ez a színjáték is. Beperel, mondhatja azt, hogy beperel, de nagyon jól tudja, hogy majd a Mentelmi bizottság meg a mentelmi jog engem véd, és ezzel tulajdonképpen nem én bújok, és nem is akarok a mentelmi jogom mögé bújni, hanem ő szeretne az én mentelmi jogom mögé bújni. Ezt nagyon szeretném, ha nem tehetnénk meg.Az ügy elképesztő: dinnye- és paprikakóstolásra kapott az egyik családtagjának a cége 20 millió forint európai uniós pénzt. Megcsinált egy közbeszerzést ‑ idézőjeles közbeszerzést ‑, inkább családi beszerzést, mert a családtagjának egy másik cégét meg megbízta ezzel a dinnye- és paprikakóstolással. Ezekből és egyéb esetekből lehetett levonni azt a következtetést, amiket én levontam, és amilyen véleményt elmondtam a Békés megyei újságban. Meglehetős meglepetésemre ezek közül meg is jelent egy-kettő.(14.10)Tehát még egyszer mondom: én biztos, hogy nem szeretnék a mentelmi jogom mögé bújni, de azt szeretném, hogyha Simonka képviselő sem bújhatna az én mentelmi jogom mögé. Nagyon szívesen megyek Békéscsabára, kunágotai, medgyesegyházi nagyszüleim vannak, elképesztő ott a szegénység, elképesztő arra járni. Szerintem mindenki nagyon jól teszi, hogyha minél többet jár arra, és akkor látni fogja, hogy mi az a buli, amit a Simonka család ott elkövet, és amilyen bulit egyébként az ügyészség is észrevett. Amikor Polt Pétert megkérdeztem, hogy Simonka családtagjait érinti‑e olyan nyomozás, amelyben már letartóztatások is voltak, akkor bizony, igenlő választ kaptam. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
  • ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy felfüggeszti‑e Hadházy Ákos országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Megállapítom, hogy a Ház 22 igen szavazattal, 117 nem ellenében, tartózkodás nélkül a képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel.Most 14 óra 10 perckor áttérünk az interpellációk és azonnali kérdések tárgyalására. Tisztelt Ház! Gúr Nándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért kellett felszámolni Miskolcon a gyermekdiabetes-ellátás egyik vezető centrumát?!” címmel. Képviselő úré a szó.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Ez év… (Általános zaj.)
  • ELNÖK: A többiektől pedig figyelmet kérnék!
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez év tavaszán, 2017 tavaszán összevonással megalakult Miskolcon a „szuperkórház”. Idézőjelbe teszem, hogy szuperkórház, ennek aposztrofálták. Ez a kórház a Semmelweis Kórházból és a megyei kórházból alakult meg. Az indokok azok voltak, hogy így majd jobb lesz a dolgozóknak, a dolgozók leterheltségét lehet csökkenteni, hiszen jobban tudják racionalizálni a folyamatokat. A másik indok az volt, hogy jobb lesz a betegeknek is, merthogy gyorsabban és jobb ellátáshoz juthatnak. Na, eltelik lassan egy fél esztendő, ebből a kettőből még túl sokat nem tapasztalunk. Ez van.Egy egyszerű ténymegállapítást szeretnék tenni. Ennek a kórháznak az igazgató főorvosa Tiba Sándor, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő testvére. Sokan azt mondják, nincsenek véletlenek. Nem tudni, miért alakult így a helyzet, s miért nem jobb, ha már így alakult… (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), s miért nem jobb, ha már így alakult.Mik is az első lépések? Mik történtek azóta? Megszüntették a Gyermekegészségügyi Központot. Megszüntették, s a vezetőjét pedig eltávolították. 2020-ig szólt a szerződése, nem számít, indoklás nél­kül eltávolították. Egy 40 éve működő intézményt, amelyet Velkey László professzor alapított, azt likvidálták, azt szüntették meg. Miközben azt mondják: szuperkórházat szültek, aközben gyakorlatilag felszámolták az oktatási, a tudományos munkát, a kutatási munkát végző, a gyógyítást végző hátteret, bázist.Miközben szuperkórházat szültek, aközben ledöntötték a gyermekgyógyászat egyik bástyáját, egy ikont, ami 40 éven keresztül produkált. Miközben ‑ mint mondtam ‑ szuperkórházat szültek, aközben megszűnt létezni a gyermekdiabetológiai intézet, megszűnt létezni az, ami a szakmai utánpótlás bázishelyeként rendelkezésre állt. Nemzeti hírű oktatási, kutatási bázishelyet szüntettek meg. Az orvosok elvándorlása megindult, a rezidensek már nem jönnek oda. A rezidensek, akik 7-8-an jelentkeztek a korábbi időszakban, most már a jelentkezési számuk a nullához konvergál.Miért kellett felszámolni a gyermekgyógyászati, a gyermekdiabetológiai ellátás egyik vezető intézményét, centrumát? Miért teszik tönkre még azt is, ami az elmúlt évtizedekben kiválóan működött? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön hozzászólásának talán az egyetlen haszna, hogy megismerhetjük, miként működik a szocialista álhírgyár. Ugyanis valóban van a miskolci kórház vagy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház esetében egy szmsz-módosítási folyamat, amelyben a Gyermek­egész­ségügyi Központot átnevezik Gyermek­egész­ség­ügyi Centrummá. Ennek az olvasata tehát a mostani szocialista retorika alapján, hogy megszűnik a Gyer­mekegészségügyi Központ.Tisztelt Képviselő Úr! Nem szűnik meg, csak egy új nevet kap, a „centrum” nevet kapja, és ön ezt megpróbálja itt a parlamentben úgy előadni, minthogyha a teljes gyermekellátás megszűnne Miskolcon, megszűnne ebben az új egyesített szuperkórházban. Semmi ilyenről természetesen nincsen szó, hiszen ugyanazok az emberek ugyanott tovább tudnak a gyermekek javára dolgozni.Az átalakítás ráadásul, amely a menedzsmentet érinti, az irányítási menedzsmenttechnikát, de egyáltalán nem az orvosi működést ‑ mondom, abban csak a „központ” „centrum” kifejezésre változik ‑, ennek az átalakítása teljes mértékben egyetértésben történt a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnökével, valamint az orvosi kar egyetértésével is, és lényegében itt a menedzsmentben van egy struktúraváltozás és a központról centrummá történő átnevezés. Aki a korábbi vezetője volt ennek a Gyer­mek­egészségügyi Központnak, ő a teljes nagy integrált kórháznak egyébként továbbra is a tudományos, oktatási igazgatóhelyettesi feladatait ellátja, osztályvezető főorvosként dolgozik.Semmifajta ellátáscsökkenés nincsen sem a csecsemő-, sem a gyermekellátásban, változatlan heti óraszámban, ugyanazok a tapasztalt orvosok vannak, akik eddig, tehát sem a gyerekek ellátása, sem a szakmai színvonal, sem az intézmény akkreditációja nem kerül veszélybe, csak egy névváltozás történik, amit ön úgy vezet itt elő, mint megszüntetést.A másik mondata: azt mondta ön itt az előbb, hogy 7-8 rezidens jelentkezett korábban, most pedig már nulla rezidens van itt. Tisztelt Képviselő Úr! A nulla az 17, mert az ön által említett évi 7-8 rezidens jelentkezése mellett 17 rezidens továbbra is itt tevékenykedik. Ön itt a parlamentben ezt úgy interpretálja, hogy nulla ember. Mi köszönjük szépen azoknak a lelkiismeretes munkáját, akik akár rezidensként, akár szakorvosként így tesznek.Önöknek viszont van azért a bűnlajstromában kórházbezárás bőven. Emlékezzünk a Svábhegyi Gyermekkórházra, amely volt, de már nincs; az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, az OPNI, amelyet önök zártak be; a Szabolcs Utcai Kórház, amelyet önök zártak be; vagy a Schöpf-Merei Kórház, ahol nagyon sok problémás szülés esetén tudtak a családoknak segíteni. Országos intézmény volt, és nagyon sok csecsemő köszönheti az életét annak, hogy a Schöpf-Mereiben világra tudták őket hozni. Önök ezt az intézményt bezárták, amely egy visszavonhatatlan csapás a magyar egészségügy számára, hiszen olyan orvosi csapat volt ott, amilyet újra összeállítani évek munkájába kerülhetne.Azt is megemlíteném, tisztelt képviselő úr, hogy a rezidenstámogatási programra azért jelentkeznek továbbra is, hiszen 8,2 milliárd forintot szántunk erre. Ezért vannak rezidensek ilyen számban akár ott, a miskolci kórházban, akár máshol is.Önök tehát elég sokat tettek azért, hogy valóban a kórházbezárások kormányaként nevezhessük önöket. De az MSZP bezárásaival szemben a Fidesz-KDNP éppen felújított kórházakat és új rendelőket épített. Országszerte 77 kórházat újítottunk fel, miközben önöknél csak bezárásokról szólt a hír. 54 rendelőt felújítottunk, 23 helyen pedig új rendelőt építettünk azért, hogy közelebb legyen a minőségi ellátás a betegekhez. 30 új mentőállomás épült, miközben önök utolsó éveikben már egy mentőautót sem vettek, mi 30 új mentőállomást építettünk, és mostanra túllépte a 100-at a felújított mentőállomások száma (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ez még ezelőtt egy hónappal 97 volt, most pedig már 104. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Kifosztották az egészségügyet, bármit mond! (Derültség, zaj a kormánypártok soraiban.) Amit csináltak, azt még a mostani nyolc év előtti nyolc év pályázati pénzeinek az okán tudták megtenni. Nem új névadásról van szó, nem, majd a folyamatokat egy kicsit alaposabban vizsgálja meg! Felelőtlenségről van szó, amit önök csinálnak! Bűnről van szó, amit elkövetnek a gyermekekkel, a gyermekdiabetológia felszámolása tekintetében! Építeni nem tudnak, akkor legalább ne romboljanak! Önöknek csak az ember meg a gyermek nem számít, csak az, ami fontos ebben a világban, az nem számít! Önöknek csak önmaguk számítanak, önöknek csak az ellopott pénzek nagysága számít a haverok számára, az újraosztható források tekintetében. Egyébként meg amit a rezidensekről mond, tudja, a jelentkező rezidensekről beszéltem, akiknek a száma mértékadó módon csökkent, a nullához konvergál. Úgyhogy ehhez képest fogadja el majd magának azt, amit mond, ehhez képest gondolja végig a gondolatait meg a szavait (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), én ezt a választ nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)(14.20)
  • ELNÖK: Mindebből az a tanulság, államtitkár úr, amit a magyar nyelv napján le lehet vonni, hogy ha nem követik el azt a magyarázhatatlan cselekedetet, hogy egy magyar szót helyettesítenek egy idegen szóval, akkor ma erre az interpellációra nem kerül sor. (Bangóné Borbély Ildikó: Mi van?)Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadja‑e államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház 112 igen szavazattal, 26 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Most a Jobbik képviselője következik. Sneider Tamás úr interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Forráshiány, férőhelyhiány, munkaerőhiány ‑ Ennyit ér és érdemel a szociális ágazat a kormány szerint?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!
  • SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hosszú ideje hajtogatjuk, és ideje lenne végre belátni: hatalmas problémákkal küzd a szociális ágazat. Zala megyében a Vöröskereszt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás további működtetéséhez az állam segítségét kérte. A válasz annyi volt, hogy a támogatás mértéke jövőre sem fog változni. Ha a Vöröskereszt nem tudja üzemeltetni, majd keresnek mást.Kíváncsiak leszünk, ki az, aki a Vöröskereszt munkáját ugyanolyan színvonalon el fogja majd tudni végezni. Itt csak emlékeztetnék, hogy a Jobbik már hosszú-hosszú ideje az országos jelzőrendszer kiépítésére tett folyamatosan javaslatot azért, hogy az időseknek is sokkal jobb életkörülményt tudjunk biztosítani. Eközben a szociális várólistán közel 30 ezer regisztrált személy szerepelt szeptemberben. A tényleges várakozók száma pedig becslés szerint meghaladja a 41 ezer főt. Az adatok alapján az idősek töltik meg a várólistát. A várakozók háromnegyede az idősellátás valamely szolgáltatásába szeretne bekerülni, és az összes várakozói igény több mint 90 százaléka bentlakásos intézménybe jelentkezik. Az ellátottak és az ellátásra váró tömegek mellett egyre komolyabb munkaerőhiány sújtja az ágazatot. Ez egyre súlyosbodó problémát jelent a humán egészségügy, a szociális ellátás területén.Az októberi adatok szerint több mint 7 ezer betöltetlen munkahely van ezen a területen. A megfe­lelő anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányában borítékolható: mindez a közeljövőben még fokozódni fog. Érthető, hiszen Németországban, Ausztriában minimum havi nettó 1500 eurós, közel félmillió forintos fizetésért várják az idősgondozókat. Addig nálunk a szociális gondozók, szakdolgozók itthoni minimumbére 90 ezer forint körül alakul. Ez lenne a szociális életpályamodell? Azt gondolják, a segítő hivatást vállalók ennyit érdemelnek áldozatos munkájukért? Sajnos egyértelmű: önök nem törődnek mindezzel. Nem hajlandók észrevenni, hogy mind az alap-, mind a szakellátás hatalmas forráshiánnyal küzd. Nem hajlandóak foglalkozni a még mindig megalázóan alacsony ágazati bérekkel. Mantraként ismételgetik: az ágazatban dolgozók meg vannak becsülve, az ágazati fizetések továbbemelkednek.Tisztelt Államtitkár Úr! Mi kellene ahhoz, hogy érdemben foglalkozzanak a mindeddig mostohaként kezelt szociális és gyermekjóléti területek bérrendezésével, szolgáltatásfejlesztésével és bővítésével? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormányzatnak az a célja, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát Magyarországon, biztonságban érezhesse magát akár közbiztonság tekintetében, akár szociális biztonság tekintetében. És ha rászorul és nincs neki vagy a családjának lehetősége arra, hogy eltartsa, hogy gondoskodjon róla, akkor az államra számíthasson, hiszen ezért fizette a társadalombiztosítási járulékát egy életen keresztül. Éppen ezért igyekeztünk az elmúlt években is ‑ bár valóban nehéz helyzetben volt, és még most sincs nyilvánvalóan teljes mértékben kielégítő helyzetben az ágazat ‑ segíteni sok-sok irányból.Ha azt megnézi, tisztelt képviselő úr, például a szakember-ellátottság kapcsán, hogy mennyi szakember van, aki gondoskodik az idős, fogyatékos vagy más módon rászoruló emberekről, akkor azt láthatja, hogy míg 2010-ben 85 ezer embert fizetett az állam azért, hogy segítsen a rászorulókon, ez most már 93 135, azaz 8 ezer fővel nőtt azok száma, akik a szociális ellátásban a rászorulókról gondoskodnak. Ha ezen belül a szakmai végzettséggel rendelkezőket megnézi, tehát nem technikai dolgozók, hanem azok, akik tényleg ott vannak, ha nem is a betegágy mellett, de ott vannak közvetlenül a rászoruló ember mellett, az ő számuk 67 ezerről 77 826-ra nőtt, tehát 10 ezerrel nőtt azok száma, akik már szakmai végzettséggel segítik azokat, akik rászorulnak. Ön arról beszélt, hogy vannak emberek, akik idősotthonokban várakoznak, hogy ott helyet kapjanak. Egyrészről az idősotthonokban nyújtott ellátás színvonalát azzal is igyekeztünk javítani, hogy mintegy 8,9 milliárd forintból 3 ezer férőhelyet korszerűsítettünk, és 300 új, modern, korszerű férőhelyet többletként hoztunk létre. És ha ön megnézi, hogy a mi kormányzásunk idején hogyan változott a költségvetésben azoknak a tételeknek a nagyságrendje, amelyet a bentlakásos intézményekben levő, nagyon nehéz egészségügyi helyzetben levő idősek gondozására fordítottunk, akkor ön azt láthatja, hogy ez a szám, amikor elkezdtük a kormányzásunkat, 55 milliárd forint volt, most pedig 95 milliárd forint. Ennyivel növeltük azt az összeget, amiből az idős emberekről gondoskodni lehet. Hogy a 95 milliárdot lehet tovább növelni? Igen, lehet. De azért az 55-ről 95-re emelkedés szép szám, és ezt végre a magyar gazdaság erejéből tudtuk megtenni.Ha ön megnézi, hogy mennyivel bővültek az idősek számára nyitva álló férőhelyek a mi kormányzásunk alatt, és mindeközben mennyivel nőtt a nyugdíjasok, az idősek száma, aránya, azt látja, hogy bár van ilyen várakozási lista, nem akkora, mint amit ön mondott, hanem azért annál kevesebb, hiszen itt a többszörös jelentkezéseket ebből le kell számolni, de körülbelül 21 ezer ember valóban várakozik arra, hogy idősellátásba kerüljön, tehát míg a mi időszakunkban a nyugdíjasok száma 8 százalékkal növekedett, addig a bentlakásos férőhelyek száma 11 százalékkal. Tehát amikor mi kormányoztunk, nagyobb mértékben nőtt az időseket befogadó intézményi létszám, mint amennyivel egyébként az idősek létszáma emelkedett. Ez az az út, aminek a mentén pontosan az ön által is kitűzött célt valóban lehet szolgálni nemcsak szavakban, hanem tettekben. Ehhez persze többletforrásokra volt szükség.És ha megnézi ön a házi segítségnyújtás esetét, amire ön is célzott itt: itt 40 százalékkal bővült a gondozásban részesülők köre, 75 ezerről 107 ezerre, és hogy mindemellett az ellátás színvonala ne essen, ne legyen az, hogy 5700 ember korábban ellátott 75 ezer embert, és most ugyanaz az 5700 ember 107 ezer embert lát el, ezért megnöveltük a gondozók létszámát is, de sokkal nagyobb mértékben, mint a gondozottakét, hiszen itt 5700-ról 13 400-ra emeltük, több mint megkétszereztük a gondozók számát, miközben a gondozottaké 40 százalékkal nőtt csak.Mindemellett a bérfejlesztés nagyon fontos kérdés, tisztelt képviselő úr. De itt volt a költségvetés megszavazásánál (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a lehetőség, hogy önök is támogassák ezt, hiszen összességében 65 százalékkal emeljük az itt dolgozók bérét, idén is 5 százalékkal, jövőre is 5 százalékkal pedig az ápolási díj mértékét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e a választ.
  • SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Nem tudom elfogadni egyáltalán ezt a felsorolást, ugyanis számszerűen rengeteg mindent tudnék itt azonnal cáfolni, csak egy percbe nem fog beleférni nyilvánvalóan ez a kérdés, de itt állnak előttem az adatok 2000-től kezdve egészen addig, hogy hogyan változtak a férőhelyek létszámai például a bentlakásos idősgondozás esetében. (Felmutat egy iratot.) Töredéke az, amit önök az elmúlt nyolc évben tettek az előző időszak számaihoz képest. Ez, amit ön elmondott, gyakorlatilag félrevezetése a saját képviselőinek és a közvéleménynek is. Egyáltalán nem igaz, hogy itt béremelésről lenne szó. Önök bérpótlékokat emelnek, tisztelt képviselő úr; a kettőnek óriási különbsége van. Kérem szépen, ön lehet, hogy nem kap bérpótlékot, nem tudja, mi a különbség, de a bérpótlék bármikor elvehető. Csak hogy lássuk, itt van, kérem szépen, hogy mennyit keresnek ma a szociális dolgozók: 119 ezer az átlagfizetés. Csak nézek egyet: egy térköves munkás, egy mesterember 556 ezer forintot keres most. Így lesz ez rendjén a szociális ágazatban? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mit gondolnak, mennyien hagyják majd így el a szociális ágazatot? Köszönöm szépen, nem fogadom el, még egyszer. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja‑e államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház a választ 111 igen szavazattal, 21 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Schmuck Erzsébet, Sallai R. Benedek és Ikotity István, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Mikor számolja föl a kormány az energiaszegénységet?” címmel. Ikotity képviselő úrnak megadom a szót.
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! (14.30)Magyarország olyan hely, ahol azok az emberek, akik kizárólag a munkájukból kénytelenek megélni, nagy valószínűséggel szegénységben fogják tölteni az életüket. A dolgozói szegénység a mai Magyarországon nem kivétel, hanem szabály, és addig, amíg ez így van (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból. ‑ Az elnök csenget.), egyetlen kormány sem állíthatja magáról, hogy jó munkát végez. A munkavállalók és nyugdíjasok tömegeit érintő szegénység egyik fő oka és tünete is egyben az a jelenség, amelyet a szakértők energiaszegénységnek neveznek. A vonatkozó statisztikák szerint a magyar háztartások 30-40 százaléka energiaszegénységben él. Körülbelül négymillió honfitársunk él úgy, hogy a téli hónapokban anyagi okok miatt vagy fázni kényszerül, vagy a fűtőanyag kifizetése aránytalan mértékben megterheli, és a gyógyszer vagy akár az élelmiszer elől elvonja a pénzt, netán tartozások felhalmozására kényszeríti a fűtési szezonban.Amint azt bizonyára önök is tudják, a mi éghajlati övünkön a fűtött otthon olyan létszükséglet, amely az alkotmányban garantált alapvető jogaink, mindenekelőtt az egészséges környezethez való jog biztosításának alapfeltétele. Vagyis az államnak nincs döntési szabadsága abban, hogy ehhez hozzásegíti‑e az embereket. Ha olyan viszonyokat teremt, hogy milliók élnek energiaszegénységben, akkor a kormány magyar emberek millióinak sérti meg ezt az alapvető jogát, jogait.Önök éveket töltöttek a rezsicsökkentésnek nevezett szemfényvesztéssel úgy, hogy közben az energiaszegénységben élők aránya nem változott kimutatható mértékben. Rengeteg olyan embernek csökkentették az energiaszámláját, akik erre nem szorultak rá ‑ saját magukat is beleértve ‑, de a problémát nem oldották meg, a legszegényebb egyharmad kiszolgáltatottságát nem csökkentették. Hiszen hiába lett alacsonyabb például a vezetékes gáz ára, ha egyszer a legalacsonyabb jövedelműek nem vezetékes energiahordozóval fűtenek, a szén és a tűzifa ára pedig meredeken emelkedett. És hiába írják rá a számlákra színes grafikával, hogy milyen jó nekünk, ha közben az értelmetlen büntetőadókkal, meg az EU-tól kapott támogatások eltérítésével megakadályozzák a magyar családokat abban, hogy az otthonok hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése és a megújulók révén tartósan, fenntartható módon tudják leszorítani a fűtési költségeiket.Kérem tehát, hogy a rezsilózungokat (Dr. Rétvári Bence: Ez milyen szép magyar szó!)mellőzve szíveskedjék válaszolni arra a kérdésre, önök szerint csak a gazdagoknak jár‑e a meleg, és beletörődik‑e a kormány abba, hogy 3-4 millió magyar ember az idei telet is hidegben fogja tölteni, vagy tesznek végre valamit azokért ‑ például az LMP szociá­lis­gáztarifa-javaslatát elfogadva ‑, akikhez az eddigi, jobbára csak a politikai reklámtevékenység kategóriájába sorolható lépéseik nem értek el. Várom megtisztelő válaszukat.
  • ELNÖK: Fónagy János államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
  • DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Önök folyamatosan megkérdőjelezik a rezsicsökkentés eredményét, folyamatosan megkérdőjelezik a kormány energiaprogramját; önök, akik nem támogatták és ma sem támogatják a rezsicsökkentést, hiszen nem támogatják Paks II. megépítését, amely a rezsicsökkentés fenntartását teszi lehetővé. Ha önökön múlna, akkor tűzifaprogram sem lenne, hiszen önök egy zöldpárt, és a tanácsadójuk tanácsára ‑ de úgy látom, inkább csak az elbizonytalanodásuk növekedett ‑ maguk sem tudják, hogy a tűzifaprogramot támogassák vagy pedig az erdőt védjék.Minden szavából az derül ki, hogy önök azokkal értenek egyet, akik a külföldiek kezére játszották a magyar közműszolgáltatókat, a magyar erőműveket, és ezzel kiszolgáltatták a magyar családokat. Külföldi közműszolgáltatók, csak emlékezetébe szeretném idézni, több mint 1000 milliárdot vittek ki az országból. A kormány az ön által szemfényvesztésnek nevezett rezsicsökkentésből 2013 januárjától sávhatárok nélkül csökkentette a villamos energia, földgáz és a távhő fogyasztási árát. Ezzel akkor 170 ezer forintot hagyott évente a családoknál. Csak hogy ez mit jelent: ez azt jelenti, amit ön semmibe nem becsül, hogy 25 százalékkal lett az alapvető energiahordozók ára alacsonyabb. A magyar családok ’13. január 1-je és ’17. október 31‑e között több mint 1133 milliárd forintot takarítottak meg. Ha önnek ez semmi, ha önnek ez szemfényvesztés, akkor kérem, ne hallgassanak a tanácsadójukra, mert rossz tanácsokat ad!A rezsiköltségek csökkentése egyébként a korábban felhalmozott adósságok mérséklésére is kedvező hatással volt. A rezsicsökkentési intézkedések eredményeként a közüzemi díjak változatlanságával, hiszen nemcsak a rezsiköltségek csökkentek, hanem nem emeltük a szolgáltatási díjakat sem, garantáljuk a megfizethető energiaellátást a hazai lakosság részére. A magyar családokat és a nyugdíjasokat a leghidegebb időszakban is védi a rezsicsökkentés.Ön pontosan tudja, hogy a szociálistüzelőanyag-pályázat útján a helyi önkormányzatok a rászorultaknak, az elesetteknek, a krízishelyzetben lévőknek nyújtanak érdemi segítséget. A tűzifaprogram keretében tavaly még 3 milliárd, idén 4 milliárd forint összeg áll rendelkezésre. Következetesen arra törekszünk, hogy a hazai fogyasztók továbbra is megfizethető áron jussanak az energiához. A hatósági árszabályozás stabil végfogyasztói árakat garantál a magyar családok számára. A kormány családbarát és nemzeti érdekeket szem előtt tartó gazdaságpolitikát folytat. Az adócsökkentések és a béremelések következtében egyre több pénz marad a családoknál, erősödik a gazdaság, biztonságban vannak a magyar fogyasztók, biztonságban vannak a magyar családok. Abban a nem várt esetben, ha ön nem fogadja el a válaszomat, kérem, hogy ezt az Országgyűlés tegye meg. Köszönöm, elnök úr, a figyelmét. (Taps és derültség a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja‑e államtitkár úr válaszát.
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! Ön is teljesen tisztában van azzal, hogy a rezsi­csökkentés azért is szemfényvesztés, mert közben a világpiacon az energiaárak zuhantak, és egyáltalán nem követte, még arányaiban sem követte a magyar energiaárak változása ezt a zuhanást. Ezek évente százmilliárdokat jelentenek, amelyek Fidesz-közeli cégek extraprofitját növelik ahelyett, hogy az em­be­rek zsebében maradnának, vagy energiahatékonysági befektetésekre fordíthatnák, ha nem terelték volna el akár ezeket az uniós támogatásokat is.A tűzifaprogram kapcsán pedig, tisztelt állam­titkár úr: a tűzifaprogram nem működik. Nem kap­nak megfelelő mennyiségű fát az önkormányzatok, és ha kapnak, az is rossz minőségű, frissen vágott, nedves fa. Az Eurostat már kimutatja azt, hogy soha nem volt ekkora mértékű a falopás Magyarországon, és az elégetett, rossz minőségű, nedves tűzifa pedig nagyon komoly egészségügyi kockázatot jelent (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hiszen rengeteg füstje keletkezik. Nem fogadom el a válaszát, államtitkár úr. Ön sem gon­dolhatja komolyan, hogy ezt el lehet fogadni!
  • ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e. Kérem, sza­vazzanak! (Szavazás.)A Ház 110 igen szavazattal, 24 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.Vas Imre, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Ha Soros György érdekeit kell védeni, akkor Magyar­or­szág­ra más határidők vonatkoznak Brüsszel­ben, avagy a kettős mérce újabb megnyil­vá­nu­lása?” címmel. Képviselő úré a szó. Paran­csol­jon!
  • DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, el­nök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ismert, a kül­föld­ről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény uniós joggal való összhangja vizsgálata tárgyában 2017 júliusában indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. 2017. október 5-én megérkezett a Bizottság indokolással ellátott véleménye, amely új szakaszba léptette a kötelezettségszegési eljárást. Az általános gyakorlat szerint a tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre a válasz kidolgozására. A Bizottság bevett gyakorlatával szemben a magyar álláspont kifejtésére egy hónapot írt elő a testület, így 2017. december 5. helyett 2017. november 5-éig kellett volna megküldeni részükre a választ.Soros György brüsszeli látogatását követően nem ez az első alkalom, hogy Magyarországgal szemben statáriális eljárást alkalmaz Brüsszel. A kötelezettségszegési eljárásoknál megszokott két hónapos válaszadási határidőt az Unió három ügy­ben, összesen hét alkalommal lerövidítette, hat eset­ben egy hónapra, egy esetben pedig két hétre. Ennek köszönhetően három különösen bonyolult kötele­zett­ségszegési ügyben ‑ a kvóta, a civil szervezetek átláthatósága és a nemzeti felsőoktatási törvény mó­do­sítása ügyében ‑ kellett párhuzamosan, in­do­ko­lat­lanul rövid határidők mellett megtennie Magyar­országnak az észrevételeit.Mind a három ügy egyértelműen Soros Györgyhöz köthető, a felsőoktatási törvény érinti a CEU-t, a civiltörvény az általa is támogatott NGO-k átláthatóságát célozza, míg a kvótaügyben a kormány a Soros-tervben szereplő, felső korlát nélküli betelepítés megakadályozását kívánta elérni. (14.40)Mindezek alapján tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, mit tehet a magyar kormány annak érdekében, hogy a Bizottság által Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce alkalmazása megszüntetésre kerüljön. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Völner Pál államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mint ismert, az Európai Bizottság júliusban jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt. A Bizottság az általános gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidőtől eltérően ismételten egyetlen hónapot adott a magyar válasz kidolgozására. A kormány álláspontja kezdettől az, hogy Brüsszel a Soros-szervezetek nyomására támadja ezt a törvényt is, így akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra azért, hogy hajtsuk végre a kvótahatározatot, és engedjük be a migránsokat. Biztosak vagyunk abban, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény ügyében is politikai megrendelésre indult el a brüsszeli eljárás. A törvény mellett kitartunk, mert a külföldi finanszírozású szervezetek átláthatóságára az Európát sújtó bevándorlási válságban igen nagy szükség van. Ezek a szervezetek élen járnak a migránspárti politika és a bevándorlás támogatásában. A magyar embereknek joguk van tudni, hogy mely civil szervezetek kapnak jelentős támogatást külföldről. Az eljárást azért is tartjuk különösen felháborítónak, mert a brüsszeli Bizottság sorozatosan, Magyarországot hátrányosan érintve a megszokottnál jóval rövidebb határidőket szab az eljárások megválaszolására. Ez kettős mérce, amit elutasítunk. Magyarország, figyelemmel a lojális együttműködés elvére, illetve bízva a konstruktív dialógus eredményességében, eddig minden esetben erőforrást nem kímélve tartotta a rendkívül szigorú válaszadási határidőket. Minden alkalommal határidő-hosszabbítási kérelemmel fordultunk a Bizottsághoz, amely azt sommásan, érdemi indokolás nélkül elutasította. Álláspontunk szerint ez önkényesen alkalmazott nyomásgyakorlás, ami egyértelműen sérti Magyarország tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való jogát. Mindezekre tekintettel a magyar kormány úgy döntött, hogy az indokolással ellátott véleményre adott válaszát az évtizedes gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidővel, 2017. december 5-éig küldi meg a Bizottság számára, amely ütemezés megfelelően biztosítja a magyar válaszlevélnek a szokásos rend szerinti megalapozott előkészítését és véglegesítését. Magyarország elkötelezett a dialógus folytatása iránt, de elvárja, hogy a védekezéshez való joga ne csorbuljon. A kormány tehát demonstrálni szeretné, hogy nem ért egyet a Bizottság most kialakított gyakorlatával, mert ez sérti a védekezéshez fűződő alapjogokat. Brüsszelnek tehát el kell fogadnia, hogy nem létezhet megkülönböztetés a tagállamok között. Azt pedig külön meg kellene talán indokolnia szintén a Bizottságnak, hogy miért pontosan ebben a három ügyben, amelynek egyértelmű a politikai indíttatása, élt ezzel a statáriális eszközzel, és miért nem biztosítja azt a határidőt egyébként, amit az eddigi jól működő gyakorlat kialakított, ami lehetőséget biztosított arra, hogy a szakmai egyeztetések megvalósuljanak, a különböző bírósági precedenseket a szakemberek feltárhassák, és szakmai válaszok készülhessenek, és ne politikai megrendelésre küldött levelekre kelljen válaszolni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a választ.
  • DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr válaszát elfogadom. Szerintem helyesen cselekedtek akkor, amikor az évtizedes hagyományoknak megfelelően két hónapon belül adják majd meg a választ, hisz nem is olvastunk sem a magyar jogban, sem a külföldi jogban olyan eljárási törvényt, amikor van, akinek ennyi határidő van, van, akinek meg több határideje van ugyanazt az eljárási cselekményt megtenni. Én is úgy gondolom, hogy a fegyverek egyenlősége elve alapján jár Magyarországnak az, hogy kellően ki tudja dolgozni az álláspontját, és ezzel tudjon védekezni az adott eljárásban. Köszönöm válaszát, államtitkár úr, és elfogadom azt. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tukacs István, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Teljesült‑e az államtitkár öt pontja?” címmel. A képviselő úré a szó.
  • TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nem lehet azt mondani, hogy a hivatalba lépő egészségügyi államtitkár sokat bíbelődött volna egy hosszú távú koncepció felvázolásával, amely változtatna az egészségügy helyzetén, ehelyett öt pontot nevezett meg. Nem sokat törődött azzal, hogy létezik a beteg és a gyógyító viszonyát megrontó hálapénz; nem törődött azzal, hogy hatalmasak a területi ellátási különbségek; nem törődött azzal, hogy nagy az elvándorlás az orvosok és szakdolgozók körében, nem törődött azzal, hogy folyamatosan újratermelődik a kórházak adósságállománya, és azzal sem különösebben foglalkozott, hogy az összes egészségügyi költésnek most már több mint a harmada származik legális vagy féllegális módon magánzsebekből, egy egyébként ingyenes vagy térítésmentes egészségügyi rendszerben. Ehelyett öt pontja volt. Csak, hogy felidézzük ezeket: legyenek kancellárok, akik vaskézzel felügyelik az egyébként kevés pénz elköltését és egyben ellátásszervezők is, legyen szuperkórház ‑ pedig már azzal is elégedettek lennénk, ha néha a kórházban működne a fűtés ‑, törődjünk többet a háziorvosokkal ‑ akiknek épp most raktunk a nyakába adminisztrációs terheket ‑ egyébként adatvédelmi szempontból egészen aggályos módon kell információkat szerezni a beteg és hozzátartozóinak egészségügyi állapotáról és előéletéről ‑, és ezek között szerepelt még programok megalkotása is. Csak úgy mellékesen jegyezném meg, hogy az egészségügynek, miután a Semmelweis-terv már nem létezik, nincs érvényes egészségügyi dokumentuma a fejlesztésről. Szóval, erről volt szó, amiben az államtitkár úr jeleskedni óhajtott. Pontjainak nagy részéből egyébként visszavonult. A nyilvánosság előtt ezt azzal indokolta, hogy nem kívánta, hogy az ellenzék támadásainak legyen kitéve azáltal, hogy mondjuk, meg akar szüntetni olyan krónikus ágyakat a kórházakban, ahol az ott fekvőknek egyetlen bűne van, hogy nem elég, hogy öregek, hanem még betegek is. Úgy gondolom tehát, hogy rákérdezni arra, hogy mi történt ezeknek a pontoknak az ügyében, minimálisan indokolt, még akkor is, ha nem érintették az egészségügy lényegi problémáit ‑ merthogy nem érintették. Illő rákérdezni arra, hogy az államtitkár, aki nem foglalkozik az egészségügyet érintő fő problémákkal, miért nem tudott előrejutni ezekben az ügyekben, miért tett le róla, és mi az oka. Mi tehát a helyzet a háziorvosokkal, mi tehát a helyzet a szuperkórházzal, miért kell kirugdosni a beteg és öreg embereket a krónikus ágyakról, mi történik a háziorvosokkal, akiket épp most terheltünk meg újabb feladatokkal, hol vannak az egészségügy érvényes dokumentumai, miért nem törődünk inkább az elvándorlással, a kórházak kapacitásának jobb szervezésével, miért nem törődünk azzal, hogy megszűnjön a hálapénz, ami mérgezi a viszonyokat az egészségügyben? És még sorolhatnám. Erre kérnék választ, államtitkár úr. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon!
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem kell olyan messzire visszamennünk, hogy ne emlékeznénk a szocialisták pontjaira az egészségügy kapcsán: vizitdíj ‑ fizessen a beteg ‑, kórházi napidíj ‑ fizessen a beteg ‑, kórházi széfek ‑ járjon jól a koalíciós partner ‑, 600 milliárd forint kivonása ‑ mert másra kell a pénz ‑, kórházak eladósítása ‑ majd úgyis kifizetik 2010 után ‑, kórházak bezárása, 6 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátása. Ezek voltak azok a pontok, amelyeket a szocialisták valósítottak meg saját egészségügyi kormányzásuk alatt. Számunkra az egyik legfontosabb feladat az egészségügyben a bérek emelése volt; azért, mert Magyarországon az 1950-es évek óta mesterségesen alacsony szinten tartották a béreket, akkor világnézeti büntetésből, és utána a rendszerváltás után sem sikerült ebből a nem jó arányú helyzetből jobb helyzetbe kerülni, nem tudott ezen változtatni semelyik korábbi kormányzat érdemben. (14.50)Éppen ezért csak az idei költségvetés ‑ amit persze önök nem támogattak ‑ 82 milliárd forintot tartalmaz pluszforrásként, többletforrásként egészségügyi béremelésre. Ha pedig megnézem, hogy az egészségügyre jövőre mennyivel fogunk többet költeni, mint amennyit tavaly költöttünk: összességében 402 milliárd az egészségügyi költések többlete, és ennek a legnagyobb része pontosan az egészségügyi béremelés. Ennek köszönhető, hogy egy egészségügyi szakdolgozónak, akinek az alapilletménye 106 ezer forint volt 2010-ben, 226 ezer forint lesz már 2018-ra a bruttó bére. És ha nem az alapilletményt nézem, hanem a teljes keresetet, tehát a mozgóbér-ele­mek­kel együtt, ügyelet, egyéb rárakódó túlmunkabérek is, akkor ez 340 ezer forintig is felmehet, miközben 2010-ben csak 172 ezer forintig mehetett föl; ez egy ápoló. Ha egy szakorvost nézünk, aki 19-21 év munkaviszonnyal rendelkezik, míg neki az alapilletménye 197 ezer forint volt 2010-ben, ez a 197 ezer forint most már 510 ezer forint. Ne feledjük, önök, ugye, csökkentették az egészségügyi bért, hiszen elvettek egyhavi keresetet minden magyar dolgozótól, mégis itt az alapilletmény most már 197 510 forintra nő. (Sic!) Ha pedig azt nézem, hogy mennyi a kereset, tehát a különböző ügyeleti díjak, pótmunka, mozgóbér-elemek rárakódnak, akkor 364 ezer forintos keresetről 855 ezer forintos keresetre emelkedhetett, ha valaki az átlagos mértékben ügyeletet is vállal az egészségügyön belül.Ezek nagyon nagy mértékű előrelépések, és nyilván ezeket folytatni is fogjuk, hiszen ön is tudja, hogy az ápolói béremelés nem egy évre meg nem két évre szól, hanem négy éven keresztül folyamatosan emeljük, először 26,5 százalékkal, majd 12 százalékkal, később pedig még 8 százalékkal az ápolók bérét, hogy így elmondhassuk azt, hogy 2012 és 2019 között a magyar szakdolgozók, a magyar kórházi ápolók bérét is megdupláztuk.Mindemellett ‑ a pontokat továbbvíve ‑ fontos, hogy az „Egészséges Budapest” program elindult, 25 fővárosi és Pest megyei társkórházban valósulnak meg fejlesztések, új szuperkórház épül Újbudán, csak ebben az esztendőben 40 milliárd forintot fordítunk budapesti kórházfejlesztésekre. Ennek egy része tervezés, egy része pedig műszervásárlás. Az is fontos, hogy a gyermeksürgősségi és gyermekbaleseti ellátás fejlesztésére 14 milliárd forintot szánunk országos szinten. A várólistákat pedig 17,2 milliárd forintból tudtuk csökkenteni, 70 ezer helyett már alig 28 ezren szerepelnek a várólistákon.Ezek fontos eredmények, a legfontosabbak talán, amelyek a bérekben megnyilvánulnak. Ezt a szocialista kormányzás sosem tudta elérni Magyarországon, csak bért tudott csökkenteni, és megszorítani tudott az egészségügyben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a választ.
  • TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Én tudom, hogy az önök korifeusai nagyon nagy szeretettel forgatják George Orwell „1984” című regényét, különösen azokat az oldalakat tanulmányozzák, hogy a múlt változtatható. Ezt azért mondom el, mert emlékezetébe szeretném idézni, hogy úgy csökkentettük a béreket, hogy a közszférában egyedülálló módon mi hajtottunk végre 50 százalékos béremelést. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)Ön pedig azokat az oldalakat forgatja ebből a könyvből szívesen, ahol az a jelszó szerepel, hogy a tudatlanság erő. Mert ahhoz valami elképesztő tudatlanság kell, államtitkár úr, hogy egy nem működő rendszerre azt mondja, hogy ez minden világok legjobbika. Államtitkár úr, az önök szavazóinak több mint 50 százaléka elégedetlen az egészségügyi rendszer működésével. (Cseresnyés Péter: Ezt honnan tudod?) Az ellenzéknél ez több, de ez most lényeg­telen. Ezért tehát azt állítani, hogy itt minden rendben van és az eredmények óriásiak, az tudatlanság, államtitkár úr, nem akarom másként nevezni ezt. Elnök úr, nem fogadom el a választ. (Taps az MSZP soraiból.)
  • ELNÖK: Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház a választ 96 igen szavazattal, 23 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Van értelme az intézményesített sarcolásnak?” címmel. Képviselő úré a szó.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! El kell hogy mondjuk, az autóstársadalom Magyarországon olyan sarcolási formáknak van kitéve, amelyek évek óta borzolják az idegeket, 2010 óta mégsem látható rendszerszintű változás a tekintetben, hogy ezen visszataszító folyamatokon enyhítsenek. Nemcsak a traffipaxokra gondolunk, nemcsak arra gondolunk, hogy adott esetben államtitkári szinten is le lehet most már szólni, hogy a benzinár változzon meg ‑ legalábbis a sajtóhírek erről szólnak, ne taglaljuk ezt részletesebben ‑, de leginkább arra, hogy a parkolás, parkolás felügyelete, parkolás szabályozása tekintetében a nagyvárosokban és a fővárosban tarthatatlan helyzet alakult ki. Egy fővárosi kerületet kiemelve: találni olyan parkolást szervező magántársaságot, amelynek a bevétele több száz milliós, adott esetben milliárdos nagyságrendű, az önkormányzati kasszában mindez mégis körülbelül nullszaldós módon jelenik meg. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Tehát érdemi önkormányzati bevételt nem hoz az, hogy egy parkolótársaság, amely, még egyszer hangsúlyozom, magánkézben van, autósokat vegzál, indokkal vagy anélkül vet ki különböző díjtételeket és sarcokat. Éppen ezért az egész rendszer felülvizsgálatra szorulna. A Jobbik pedig ezzel kapcsolatban természetesen sokadszorra osztja meg felvetéseit, amelyekre érdemi választ nem szokott kapni. Éppen ezért most a válaszoló államtitkár irányába én három darab, nagyjából igen-nem kérdést szeretnék szegezni. Ha ezt egy percben megválaszolja, még mindig marad három perce a szokásos politikai lózungok elsütésére. Tehát nem akarom elvenni a kenyerét vagy akár a prémium alapjául szolgáló teljesítményhez szükséges perceket, de azt el kell hogy mondjuk, hogy három felvetésre egy igen-nem kérdést kellene hogy kapjunk. Az első ezek közül egyértelműen az, hogy nyitott‑e a kormányzat arra, hogy felülvizsgálja az egész parkolási szisztémát, és kinyissa a kaput, hogy az önkormányzatok saját illetékességükbe vonják a parkolás szervezését, felügyeletét, saját hatáskörbe vonják mindezt; tehát ahol nincs szükség rá, ott megszüntessék azokat a magáncégeket, amelyek bár milliárdokkal húzzák le az autóstársadalmat, mégsem gazdagítják sem a helyi önkormányzatot, sem pedig igazából senkit a magyar társadalom tagjain belül saját magukon kívül.A második nagyon fontos kérdés a fizetős parkolás, mint egész intézményrendszer forgalomszabályozó hatékonyságának vizsgálata, hiszen ahol ez forgalomszabályozó vagy forgalmat javító eredménnyel nem bír, ott adódik a kérdés, hogy milyen alapon kell Magyarországon vagy nagyvárosokban autósoknak parkolási díjat fizetniük, ha semmiféle ellenszolgáltatást nem kapnak mindezért. Nyilván ez egy szakmai vita, amit le kell folytatni, de legalább nyissuk ki ezt a vitát.Harmadsorban pedig szeretném hallani az érintett államtitkártól, hogy P+R parkolók tekintetében nagyvárosokban, illetve Budapesten hány száz ‑ sok­kal szükségesebb lenne: hány ezer ‑ parkolóhelyet kívánnak a következő egy, illetve négy évben létesíteni, hiszen azt látjuk, hogy itt kétciklusnyi elmaradásban vannak, tulajdonképpen élhetetlenné teszik az autóstársadalom életét. Ezek a konkrét kérdések tehát konkrét válaszokat igényelnek, mégpedig haladéktalanul. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Az elhangzott interpellációs kérdésre Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem, nem, nem és nem. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Képviselő Úr! Az ön kérdése ahhoz hasonlít, amikor az egyszeri ember kapott egy felhívást az adóhivataltól, hogy ez az utolsó felszólítás, és megörült, hogy megszűnik az adóhivatal. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) A parkolás a világon mindenütt pénzbe kerül. (Gyöngyösi Márton: Nem mindenütt! ‑ Közbe­szó­lások a Jobbik soraiból. ‑ Az elnök csenget.)Egyébként a szabályait Magyarországon is olyan területre és időtartamra rendelik el, ahol az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága meghaladja a 70 százalékot. Tehát ez nálunk is szabályozva van ilyen mértékben. Egyébként a szabályozás kerületi és fővárosi hatáskör, alapjaiban pedig ‑ igazodva az általános európai szabályozási alapelvekhez ‑ jogszabály határozza meg, felülvizsgálata legjobb meggyőződésem szerint jelenleg nem indokolt. Tisztelt Képviselő Úr! Én úgy gondolom, mi több, meggyőződésem, ha önnek ilyen határozott kérdéseket kell a gazda parancsára megtenni, akkor kérem, hogy keressen más témát, mert ez a téma nem alkalmas arra, hogy kárt okozzon.A jelenlegi parkolási rend, mi több, az egész úthasználati rendszer Magyarországon, én úgy gondolom, hogy példamutatóan alkalmas arra, hogy az utakat igénybe vevők kedvező feltételekkel jussanak az általuk használt úthoz, elősegítve azt, hogy a forgalom lehetőleg a biztonságos és gyorsabb gyorsforgalmi utakra terelődjön. (15.00)A jelenlegi matricakínálat minden felmérés szerint az úthasználói igényeket kimeríti. Hozzáteszem még, hogy ezeknek a bevételeknek a 70 százaléka a külföldi használókból ered, tehát alapvetően nem a magyar úthasználókat ‑ ahogy ön mondja ‑ sarcoljuk vagy kötelezzük díjfizetésre. Ez igaz a parkolási rendszerre, de mindenképpen az úthasználati díjfizetési rendszerre is. Külön szeretném felhívni a figyelmét arra a területalapú, közismertebb nevén megyei matricarendszerre, amelynek a sikere bizonyítja azt, hogy az emberek vállalják a díjfizetést, ha számukra egy biztonságosabb és gyorsabb közlekedési lehetőséget biztosít a rendszer. A várakozási díj mértékét a törvényi szabályozás keretei között ‑ mint említettem ‑ a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza. Az érintett önkormányzatok a településeken jelentkező forgalmi körülmények és a várakozásra kijelölhető közterületek nagysága szerint alakítják ki a díjkerületeket, tehát azok, ha már a fővárosról beszélünk, kerületenként, és a kerületen belül is területenként teljesen indokolt mértékben eltérnek egymástól. Kérem ezek szíves értékelését a válaszom elfogadásának mérlegelésekor. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Z. Kárpát Dániel képviselő urat, hogy elfogadja‑e az államtitkári választ.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár urat eddig egy elegáns emberként ismertük, de a most előadott különböző kiszólásai ezt legalábbis megkérdőjelezik. Államtitkár úr, ön konkrét kérdéseket kapott, legitim kérdéseket legitim szakmai fronton. Mi megkérdőjelezzük azt, hogy a jelenlegi parkolási szisztéma, ahol lehúzzák az autósokat milliárdokkal, betölti‑e teljes körben a forgalomszabályozó szerepét. Ha ön azt mondja, hogy erről vitát sem lehet nyitni, azt nem nekem mondja, hanem az autós társadalomnak célozta. Én ugyan nem beszéltem autópályákról és pályamatricákról, de gondolom, hogy ön az előre megírt anyagában erre is kapott válaszokat. Amikor 24 órás pályamatrica hiányában embereket 10 napos megvásárlására kényszerítenek, az nem azt jelenti, hogy ők azért vállalják ezt a terhet, mert szeretnék, hanem azért, államtitkár úr, mert önök belekényszerítik őket egy igénybe nem vett szolgáltatás kifizetésére. S ne haragudjon, de méltatlan önhöz, hogy gazdáról meg gazda parancsáról beszél. Önök paktáltak le az EBRD-vel, a Bankszövetséggel, önök dolgoznak külső megrendelésre, és most ebben az esetben megint a magyar emberek érdekei ellen még egy vitát sem hajlandók nyitni, még egyszer mondom, egy szakkérdésről. Szégyellje magát a válasz stílusáért! Nem fogadom el a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért tisztelettel kérdezem az Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Firtl Mátyás képviselő úr, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Mik a Munkahelyvédelmi Akcióprogram tapasztalatai, mi­lyen segítséget nyújtott az elmúlt öt évben?” címmel. Firtl Mátyás képviselő úré a szó. Parancsoljon!
  • FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! 2012-ben kerültek elfogadásra a munkahelyvédelmi akcióprogram megvalósításához kapcsolódó törvénymódosítások. Az akcióprogramot a Fidesz-KDNP-kor­mányzat azért nyújtotta be az Országgyűléshez, hogy a gazdasági fellendülést hatékony adópolitikai eszközök alkalmazásával segítse, amelyek a munkahely megvédésével és újak teremtésével, továbbá az adórendszerben a kiszámíthatóság és az egyszerűség szerepének erősítésével járuljanak hozzá a kitűzött célok eléréséhez. Az akcióprogramban megfogalmazott intézkedéscsomagot három fő csoportra lehet osztani: a munkáltatóknak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények, a vállalkozások számára biztosított új választható adózási formák, illetve a vállalkozások finanszírozását, adminisztrációját segítő intézkedések. Az első csoportot a munkáltatói adóterhek célzott csökkentése alkotja. Az akcióprogram itt azokban a munkavállalói csoportokban kínál kedvezményeket, ahol Magyarországon nagyságrendileg kisebb a foglalkoztatási szint, mint az Európai Unióban. Ezek a csoportok a 15-24 évesek, az 55-64 évesek, az alacsony képzettségűek, valamint a kisgyermekes nők. Az akcióprogram továbbá a 6 hónapon túli tartós munkanélküliek elhelyezkedését is segíti. A munkahelyvédelmi akcióprogram megvalósításához kapcsolódó törvénymódosítások a munkaerő­piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében jelentős mértékű szociális hozzájárulásiadó-kedvezményt és szakképzési hozzájárulási kedvezményt is nyújtanak. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt öt évben a Fidesz-KDNP-kormányzat természetesen a tapasztalatok és a gazdaság teljesítőképessége függvényében a rendszert folyamatosan felülvizsgálta, és ennek fényében módosította. Az akcióprogram már az első évben 650 ezer munkavállaló foglalkoztatását könnyítette meg, és a munkáltatók költségei közel 100 milliárd forinttal csökkentek. Éppen ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy mik a munkahelyvédelmi akcióprogram tapasztalatai, milyen segítséget nyújtott az elmúlt öt évben ennek a területnek, ennek az ágazatnak. Köszönöm szépen, és várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott interpellációs kérdésére a választ Cseresnyés Péter államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország az elmúlt hét évben komoly lépéseket tett a teljes foglalkoztatás felé vezető úton. Ennek eredményeképpen a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4 millió 450 ezer főt. A magyar foglalkoztatási ráta ma már magasabb az Európai Unió átlagánál, míg a munkanélküliségi mutató a negyedik legalacsonyabb a 28 tagállam rangsorában. A rendszerváltozás óta nem mért a KSH ilyen magas foglalkoztatottságot és ilyen alacsony munkanélküliséget Magyarországon. A hazai versenyszférában 560 ezerrel többen dolgoznak jelenleg, mint a kormányváltást megelőző időszakban, ugyanis 2010-ben még Európa sereghajtója volt Magyarország a foglalkoztatást tekintve. A hazai foglalkoztatási sikerek alapvetően arra vezethetők vissza, hogy olyan kormányzati intézkedéseket vezettünk be, amelyek egyszerre élénkítik a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát. A gazdaságpolitikai intézkedések megteremtették a növekedés feltételeit, míg a hazai foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű rétegek célzott támogatását helyezte az intézkedések középpontjába. Egyetlen program sem nyújtott eddig olyan komoly támogatást a munkahelyek megtartásához és teremtéséhez, mint a munkahelyvédelmi akció, amely a 2013-as bevezetése óta több mint 570 milliárd forinttal csökkentette a munkaadók terheit, és ma már az elhelyezkedés szempontjából folyamatosan havi több mint 900 ezer hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását segíti elő a versenyszférában. De nemcsak a meglevő munkahelyek megtartása, hanem a munkahelyteremtés szempontjából is sikeresnek tekinthető ez a támogatási konstrukció, amely differenciált adókedvezményt biztosít az egyes célcsoportoknak. A támogatott létszámon belül a legnagyobb arányt az 55 év felettiek teszik ki közel 40 százalékkal. Ebben az évben havonta átlagosan mintegy 350 ezer 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása után vették igénybe a cégek az adókedvezményt. A második legnagyobb létszámú csoportot a szakképzettséggel nem rendelkezők teszik ki 350 ezer fővel, míg a harmadik helyen a 25 év alatti fiatalok állnak, 2017 első nyolc hónapjában átlagosan mintegy 165 ezer fiatal után vették igénybe a vállalkozások a támogatást. A támogatott fiatalok száma 2013 óta több mint 50 százalékkal nőtt meg. Az elért eredmények önmagukért beszélnek. A képzetlen munkaerő esetében a nyolc általánossal sem rendelkezők foglalkoztatási rátája 7,8 százalékról 17,8 százalékra javult, a nyolc általánossal rendelkezőké 20,5 százalékról 30,8 százalékra, a 25 év alatti fiataloké 19,3 százalékról 28,1 százalékra, az 50 év feletti munkavállalóké pedig 45,1 százalékról 59,6 százalékra emelkedett a 2010-es kormányváltás óta eltelt időszakban. (15.10)Ezen számok, adatok ismertetése után szeretném megerősíteni, hogy a hazai vállalkozások a jövőben is számíthatnak a munkahelyvédelmi akció adókedvezményeire a munkahelyek számának bővítése és versenyképességük javítása érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Firtl Mátyás képviselő urat, hogy elfogadja‑e az államtitkári választ. Parancsoljon!
  • FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Az ön által elmondottak igazolják, a számok igazolják a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikájában a kereszténydemokrata, keresztényszociális értékrend érvényesülését, amelynek a gyakorlatba ültetése nagy arányban benne van abban a gazdaságban, a gazdasági eredményben, ami Magyarországon létrejött. A munkaalapú társadalom megteremtéséhez is hasonlóan hozzájárult.Tisztelt Képviselőtársaim! Teszi ezt oly módon, hogy az elmúlt években folyamatosan ad és nem elvesz. Ez az a gazdaságpolitika, amit a Fidesz-KDNP-kormányzat visz, és ezt kell hogy továbbra is folytassuk úgy, ahogy államtitkár úr mondta, hogy a jövőben is erre számíthatunk. Köszönöm megtisztelő válaszát, azt elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint hallottuk, képviselő úr elfogadta az államtitkári választ.Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony és Hadházy Ákos képviselő úr, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Mikor lesz vége a minisztériumi titkolózásnak?” címmel. Hadházy Ákos képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Nem tudom, ki fog válaszolni. (Jelzésre:) Nem tudom, államtitkár? Tisztelt Államtitkár Úr! Az LMP-nek a közelmúltban több korrupcióinfón is foglalkoznia kellett olyan témákkal, amelyek hátrányos helyzetű munkavállalók esélyeit érintették, többek között büntetőügyekkel is terhelt szociális szövetkezeti hálózatokra kell gondolnunk. Ezekkel az a legsúlyosabb probléma, hogy az eredeti rendeltetésükkel szemben ezt a szövetkezeti formát főként uniós pénzek hálózatos lenyúlására alkalmazták, amiből sokszor már, ha csak a szövetkezet nevét megnézzük, akkor gondolhatunk. Van olyan, hogy Mindörökké Tenisz Szociális Szövetkezet, van Magyar Vitorlás Szociális Szövetkezet, Törődés Nimfái Szociális Szövetkezet, Alkalmazott Kutatás Fejlesztés Szociális Szövetkezet, van olyan, hogy Független Nyelvoktatók Szociális Szövetkezet és Energiahatékony Új és Használt Nyílászárókért Szociális Szövetkezet.Az egyik TÁMOP-os pályázat keretei között aztán a Simonka-birodalom is föltűnik, három Pusztaottlakához kötődő szövetkezet sem bírt veszíteni, közülük a Dolgozni Akarók Szövetkezete szintén az akkori friss pályázati kiíráshoz időzítette 2013 júliusában a megalakulást. A pályázatokban a turizmusfejlesztéstől kezdve a callcenterig mindent bevállaltak a térség termelői számára. Tehát leírták, hogy a térség termelőit akarják segíteni, és callcentereket akarnak létrehozni, a papír mindent elbír alapon.Azt is megnéztük, hogy 2013 áprilisától 2016 végéig hogyan alakult a gomba módra szaporodó szociális szövetkezetek tevékenységi köre: üzleti tanácsadás 984 cégnél, tehát a hátrányos helyzetű, szociálisan rászorulók üzleti tanácsadóként 984 cégben dolgoztak, munkaerő-kölcsönzés pedig 869 cégnél lett bejelentve, amelyeknek természetesen semmi közük nincs a szövetkezeti alapelvek legfontosabbikához, vagyis a helyben lakók közvetlen munkához juttatásához, gyanú szerint tehát annál inkább az adócsaláshoz, amelyek statisztikai adatairól hiába érdeklődtünk ennél a tárcánál.Tállai államtitkár úr a válaszadást közérdekűadat-kérésünkre, nem tudjuk, milyen alapon, de megtagadta. Holott további érdekessége a hálózat szövetkezeteinek, hogy jellemző módon nincs árbevételük. Ezzel egyébként könnyen lehet foglalkoztatottságot csinálni, hogy ott vannak ezekben az álszövetkezetekben a tagok.Tisztelt Miniszter vagy Államtitkár Úr! Kivizsgáltatták‑e már, hogy mi történt ezen a területen, amelynek elvileg a hátrányos helyzetű régiók munkavállalási esélyeit kellett volna növelnie, ehelyett a visszaélések tárházává vált? A Mengyi-, a Simonka- vagy éppen esetleg a Czeglédy-ügy ismeretében az új típusú nyugdíjas szociális szövetkezeti forma bevezetése előtt ilyen vizsgálatokra szerintünk mindenképpen indokolt lett volna sort keríteni. Nem tudjuk, hogy ez miért nem történt meg. Köszönöm. (Schmuck Erzsébet tapsol.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatni szeretném a tisztelt interpelláló képviselő urat, hogy csak az az államtitkár válaszolhat, aki az adott tárcából bent ül a patkóban. Mert önnek tudnia kell, hogy a házszabály értelmében a válasznak a patkóból kell elhangoznia. Ennek megfelelően az adott kérdésre Tállai András államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szögezzük le, hogy a kormány semmilyen bírósági ügybe nem kíván beleszólni, nem kíván véleményt nyilvánítani. De önök se befolyásolják az igazságszolgáltatás munkáját, amikor félinformációkkal, alaptalan kijelentésekkel próbálják politikai alapon pártjukat nyilván a következő parlamenti ciklusra az Országgyűlésbe benyomni.Éppen önre gondolok, hiszen ön az, aki hétről hétre itt félinformációkkal, kamuinfókkal árasztja el a parlamentet, a nyilvánosságot, amelyekről aztán kiderül, hogy közük sincs az igazsághoz, a valósághoz. És ne haragudjon, az sem igaz, hogy én megtagadtam öntől bármilyen választ. A 11 munkanapos határidőn belül válaszoltam önnek. Az, hogy önnek ez nem tetszik, mert a politikai céljait nem szolgálta a válaszom, ne haragudjon, akkor sem mondhatja azt, hogy erre nem válaszoltam! Úgyhogy azt gondolom, ez így nem igaz.Tisztelt Képviselő Úr! A támogatási konstrukciókra vonatkozó általános következtetések levonását alaptalannak látjuk. A szociális szövetkezetek létrehozásával a kormánynak az a célja, hogy a hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők és a közfoglalkoztatottak munkalehetőséget kapjanak, és a foglalkozta­tás­helyettesítő támogatáshoz képest többletjuttatásban részesüljenek.Az interpellációban említett TÁMOP-os felhívásról szeretnék néhány mondatot szólni. Az EMMI tájékoztatása alapján közel 7,5 milliárd forintból megvalósuló „A szociális gazdaság fejlesztése, a konvergencia a régiókban” című felhívással azt fogjuk elérni, hogy erősítsük a társadalmi változások gazdasági tevékenységét, támogassuk a szociális szövetkezetek humánerőforrás-fejlesztését és a hátrányos helyzetben élők munkalehetőségeinek bővítését. A felhívásra új alapítású és működő szociális szövetkezetek egyaránt pályázhatnak.El szeretném mondani továbbá, hogy a kormány minden dolgozni akaró embernek munkát kíván adni. Hogy jól dolgozunk és a magyar emberek is dolgozni akarnak, éppen a számok mutatják. Hónapról hónapra nő a foglalkoztatottság. A 2017. július-szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 451 ezer fő volt, 60 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15 és 64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel 189 ezer főre csökkent, ami 4,1 százalékot jelent.Képviselő Úr! Ami a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával kapcsolatos megjegyzését illeti, mivel az ország egyes vidékein a munkaerőpiacon munkaerőhiány tapasztalható, itt szükség van olyan új és lehetőség szerint többfajta eszköz, illetve szabályozási modell bevezetésére és működtetésére, amely a foglalkoztatási, a szociálpolitikai jellegű kihívások megoldását hivatott elősegíteni. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet közvetetten járul hozzá ahhoz, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő személyeknél felhalmozott tudás, szakmai tapasztalat, élettapasztalat ne vesszen kárba, hanem valamilyen módon hasznosításra kerüljön a gazdaságban, a szolgáltatások területén.Egyben lehetőséget teremt az idősebb korosztály számára is, hogy aktív pályafutásuk befejeződésével új formát találjanak önmegvalósításukra, tudásuk, szakmai tapasztalatuk hasznosítására, egyben jövedelmük kiegészítésére. Tisztelettel kérem önt, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)(15.20)
  • ELNÖK: Kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e az államtitkári választ. Parancsoljon!
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Köszönöm szépen. Természetesen nem, hiszen ismét nem válaszolt, mint ahogy nem válaszolt múltkor is (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Sem! Múltkor sem!), azért nem tudtam, hogy ki fog válaszolni, mert múltkor sem válaszolt az egészen konkrét kérdéseimre. Azon, hogy mit nevezünk válasznak, nyilvánvalóan el lehet gondolkodni. Én nagyon konkrét adatokat kérdeztem, hogy a NAV, az ön által irányított NAV mennyi eljárást indított ezekben az ügyekben, mennyi lehet ön szerint a kár, ami keletkezett az adócsalások miatt, ön meg annyit mondott: hát, mi tesszük a dolgunkat ‑ ez volt a válasz. Én meg, ha válaszolhatom azt is, válaszolhatnám, nem válaszolom, hogy ön meg egy részeges, buta ember, aki nem tudom, mit keres ott a helyén. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) De nem ezt válaszolom. Mert ez is egy válasz lenne, de nem ezt válaszolom (Közbeszólások a kormánypártok soraiból, többek között dr. Rétvári Bence: Azonnal vonják meg a szót tőle! Elfogadhatatlan!), hanem inkább még felsorolok néhány szociális szövetkezetet, a családban… (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)
  • ELNÖK: Képviselő úr, a házszabály értelmében kénytelen vagyok ezért a megjegyzéséért figyelmeztetésben részesíteni, és felhívom a figyelmét ennek a súlyosságára. Azt javaslom, kérjen bocsánatot az államtitkár úrtól. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Azonnal! ‑ Ron Werber! ‑ Szégyen!)
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Természetesen megtettük a feljelentést az államtitkár ellen, aki folyamatosan nem válaszol. Természetesen én nem mondtam, hogy részeges, buta ember, azt mondtam, hogy mondhattam volna azt is… (Derültség az MSZP soraiban. ‑ Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját. ‑ Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Szégyelld magad! ‑ Közbeszólás az ellenzék soraiból: Őrség!)
  • ELNÖK: Képviselő úr, nem jelezte, hogy elfogadja‑e az államtitkári választ.
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Ezzel kezdtem, elnök úr, hogy nem fogadom el.
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérem a képviselőtársaimat, hogy foglalják el a helyüket, és kisebb hanggal próbálják követni a felszólalásokat. A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért tisztelettel kérdezem a Házat, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 32 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Dunai Mónika képviselő asszony, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miként becsüljük meg a nyugdíjasokat?” címmel. Dunai Mónika képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben, a kormányváltáskor sajnos azzal kellett szembesülnünk, hogy a nyug­díjrendszer is az összeomlás szélére került. A korábbi kormányok az emberek nyugdíj-megtakarításait ve­szélybe sodorták, elherdálták, a befizetéseket kötelezően külföldi kézben lévő magánnyugdíj­pénz­tá­rak­ba terelték. Ennek hatására a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya egyre csak nőtt és nőtt. 2002 és 2008 között évről évre egyre kisebb mértékű nyugdíjkorrekciókat hajtottak végre, 2007-ben már egyenesen csökkent a nyugdíjak reálértéke, 2009-ben pedig erőteljes értékvesztés következett be. A fentieknek köszönhetően egy olyan nyugdíjrendszert örököltünk, amely veszélybe sodorta mind az akkori, mind a leendő nyugdíjasok ellátásának kifizetését, a nyugdíj évről évre veszített az értékéből. Egy igazságtalan, átláthatatlan nyugdíjrendszert hagytak maguk után a szocialisták, ami, ha a nyugdíjrendszert nem alakítjuk át, akkor egy rövid éven belül összeomlott volna.A Fidesz-KDNP a korábbi politikával szemben megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat. Azon dolgozunk, hogy a magyar nyugdíjrendszer biztonságos, stabil és kiszámítható, a nyugellátások értékmegőrzése biztosított legyen. Mi biztosítjuk az időseket arról, hogy ez a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megőrizze ezt az országot Magyarországnak, ahogy azt az előttünk járó nemzedékek is megőrizték nekünk. Mi nem akarjuk, hogy megszűnjön a mindennapok biztonsága, nem akarjuk, hogy az unokák egy olyan országban nőjenek fel és örököljenek, ahol a biztonság, az értékeink, a kultúránk bizonytalanná válik vagy megszűnik. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a megbecsülést és tiszteletet az idősek a mindennapokban is érezzék, fizikai és szociális biztonságban éljenek. Ennek alapfeltétele a kiszámítható, biztos nyugdíj, ami nem veszít értékéből.Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, hogy miként becsüljük meg a nyugdíjasokat. Mire számíthatnak az idei évben a nyugdíjasok? Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem lennék most Rétvári!)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Magyarország, a mi hazánk egy többgenerációs otthon, ahol már csak a szüleink és nagyszüleink iránti tiszteletből is, úgy gondoljuk, kötelezettségünk megteremteni az időskornak a biztonságát. Emlékszünk arra, mit tettek a szocialisták: elvettek minden idős embertől egyhavi nyugdíjat. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Amit ti nem adtatok vissza!) És amikor megkérdezték a miniszterelnöküktől, Bajnai Gordontól, hogy miért kell elvenni egyhavi nyugdíjat, akkor azt válaszolta, hogy azért, hogy ne kettőt kelljen elvenni ‑ ez volt az indokolása akkor a szocialista miniszterelnöknek. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)Mi azt vállaltuk az idősek iránti tiszteletből, hogy meg fogjuk őrizni a nyugdíjaknak az értékét. Ezt a vállalásunkat sikerült tartani, sőt ennél többet is, hiszen az elmúlt években 23,1 százalékkal nőttek a nyugdíjak, ha ennek a számszerű értékét nézem, ami vásárlóértékben 9,5 százalék. Tehát míg a szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat, addig a Fidesz-KDNP 9,5 százalékkal növelte a nyugdíjaknak a vásárlóértékét. (Közbeszólások az MSZP soraiból, többek között: 3000 milliárdot csak sikerült ellopni!) Érdemes azt az összevetést is magunk elé venni ‑ Eurostat-összevetés, Brüsszelből érkezik, tehát még a szocialisták sem kételkedhetnek benne ‑, hogy mennyit ér az emberek nyugdíja azután, ha munkából nyugdíjba vonulnak. Ezt úgy hívják, hogy helyettesítési ráta: a nyugdíj hány százalékos mértékben tudja helyettesíteni a jövedelmet, az átlagnyugdíj hány százaléka az átlagjövedelemnek. Nos, a legrosszabb időkben, a szocialista kormányzás idején ez 52-54 százalék volt, ma ez közel 70 százalék. Tehát ha valaki nyugdíjba vonul, közel a 70 százalékát kapja meg annak, mint amennyit fizetésként kapott. Ez még az uniós átlagnál is magasabb; az Unióban 57 százalék, nálunk pedig 10 százalékkal is magasabb ennél, tehát kevésbé jelenti az életszínvonal romlását Magyarországon a nyugdíjba vonulás, mint amennyire az Unióban ez átlagosan elmondható. Arra is emlékezhetünk, hogy csak a Fidesz-KDNP támogatta itt a parlamentben a „nők 40”-et, sem az MSZP, sem a Jobbik, sem az LMP, sem a függetlenek ezt nem szavazták meg. 206 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel. Ha nem a Fidesz-KDNP kormányozott volna, ez a 206 ezer ember nem élhetett volna a „nők 40”-nel, és nem tudta volna nagymamaként, nagypapaként segíteni a gyermekét a gyermek- és unokanevelésben. Fontos az idősek számára a rezsicsökkentés, hiszen az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett ez a másik olyan kiadáscsökkentő tétel, amely a hétköznapok biztonságát megadhatja. Az Erzsébet-programban pedig 2013 óta 210 ezren pihenhettek. Ez azt jelenti, hogy abból a pénzből, amit három francia cég vitt ki az országból, 210 ezer nyugdíjast tudott elvinni a kormányzat elő- és utószezonban üdülni vagy valamilyen gyógyvizes helyre eljuttatni. Jó, hogy 210 ezer magyar nyugdíjas élvezte ezt, nem három francia cégnek a tulajdonosi köre. A nyugdíjas-szövetkezetek szintén egy új lehetőséget jelentenek mindenki számára. A következő évben pedig 3 százalékkal nő a nyugdíj. A nyugdíjkorrekció révén körülbelül 12 ezer forintot kaphatnak a magyar nyugdíjasok. A nyugdíjprémiumnak az értéke is 12 ezer forint lehet. Nyugdíjprémium-kifizetésre Magyarországon eddig még példa nem volt, ugyanakkor a magyar gazdaság szerencsére már van olyan erős, hogy ebből a többletteljesítményből a nyugdíjasok is részesülhetnek, nemcsak azok, akiknek a fizetése egy év alatt átlagosan akár 10-12 százalékkal is emelkedik, hanem bizony a nyugdíjasok számára is jut ebből, és ezen túlmenően a kormány még döntött arról, hogy 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt juttat el minden nyugdíjasnak Magyarországon. Ma már volt szó a munkahelyvédelmi akcióról, amely pedig a nyugdíjba vonulás előtt segít több ezer, tízezer és százezer nyugdíj előtt állónak azzal, hogy megőrzi a munkahelyét, éppen ezért amikor kiszámítják a nyugdíjának az értékét, akkor magasabb értéket számolhat föl. De ha már a kedves szocialista képviselőtársaim bekiabálással tisztelték meg a felszólalásomat (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hol a 14. havi? Miről beszélsz? Ülj le!), hadd olvassam fel önök közül azoknak a nevét, akik elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól: Bárándy Gergely, Botka László, Burány Sándor, Gőgös Zoltán, Gúr Nándor, Hiller István, Korózs Lajos, Lukács Zoltán, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Szanyi Tibor, Teleki László, Tóbiás József, Tukacs István, Ujhelyi István és Varga László. Köszönöm szépen. (Dr. Bárándy Gergely: Mi van a 3000 milliárddal? ‑ Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Dunai Mónika képviselő asszonyt, elfogadja‑e az államtitkári választ. (15.30)
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Az ön válaszából is kiderült, hogy amikor a Fidesz-KDNP a családok támogatásáról beszél, akkor nemcsak a gyermekek támogatásáról, nemcsak a szülők támogatásáról, hanem a családot kiterjesztve a nagyszülők, az idősek és a nyugdíjasok támogatásáról is beszél, és nemcsak beszél, hanem tesz is. Azt gondolom, hogy a Fidesz és a KDNP kormányzása garancia arra, hogy a nyugdíjak valóban megőrzik reálértéküket, sőt a gazdaság teljesítőképességének függvényében azok növekszenek. A rezsicsökkentésre is ez a kormány a garancia, a gyógyszerárak alacsony szinten tartására úgyszintén, az élelmiszerek áfájának csökkentésére és az Erzsébet-utalvány, valamint a nyugdíjprémiumok kifizetésére is. Elfogadom a választ. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, képviselő asszony elfogadta az államtitkári választ.Tisztelt Országgyűlés! Szakács László képviselő úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Meddig akarják működtetni a látványosan működésképtelen rendszert?” címmel. Szakács László képviselő úré a szó. Parancsoljon!
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Működésképtelen ez a rendszer, legalábbis a finanszírozás tekintetében az egészségügy, hiszen azt látjuk most már minden egyes évben, minden év végén és minden költségvetési vitánál azt látjuk, hogy önök kisvállalkozókkal, vállalkozókkal finanszíroztatják az egészségügyet, tudatosan alultervezik a költségvetését, és ez minden évben olyan 110-120 milliárd forintnyi hiányt termel az egészségügyben, majd év végén elkezdődik az iszapbirkózás a kormányzat és az egészségügy beszállítói között. Zombor államtitkár volt az, aki először kapta feladatául, hogy 110 milliárd forintos hiányt, 110 milliárd forintos adósságállományt 60 milliárd, aztán később 65 milliárd forintból valahogyan küzdjön le, és nyilvánvalóan a kormány megpróbált az erőfölényével visszaélni, és csak a felét kifizetni azoknak, amivel valójában egyébként ezek az intézmények az önök jóvoltából ‑ mert alultervezik a költségvetésüket ‑ tartoztak. Idén sincs ez másképp. Idén 40 milliárd forintról beszélnek. Most 40 milliárd forintig helytállnak azoknak a vállalkozóknak, akik eddig finanszírozták erejükön felül az egészségügyet; akkor is szállítottak, ha önök nem hagyták, hogy fizessenek ezek az intézmények; akkor is elvégezték a munkát, ha tudták, hogy önöktől maximum arra számíthatnak, hogy majd valamikor jövő februárban-már­cius­ban juthatnak hozzá a pénzükhöz. Így állt elő az a helyzet, hogy a Honvédkórház adóssága is már hárommilliárd, másik hat intézmény már egymilliárdot szedett össze, tehát ez egy rendszerszintű probléma, ahol igazából csak a kilátástalanságra utalnak önök. (Sic!)A kórházak finanszírozása, költségvetése nincs megfelelően átgondolva, és ebből alakul ki az a helyzet, hogy nincs elegendő nem csak gyógyszer – nem csak mennyiségben meg minőségben ‑, kézfertőtlenítő nincs, meg kesztyű, ehhez nem férnek hozzá. Rengeteg a kórházi fertőzés is, államtitkár úr, amit egyébként önök utána jó drágán még kezelnek is; természetesen kezelni kell, de mennyivel jobb volna, ha meg tudnák előzni!Minden évben végigmegy ez a sorozat, minden évben végigmegy az, hogy önök százmilliárdokat finanszíroztatnak magyar vállalkozókkal, akikről önök azt mondják, hogy önök nagyon-nagyon figyelik az ő érdeküket, majd utána hagyják azt, hogy ők könyöröghessenek ezekért a pénzekért. S kérem szépen én is államtitkár urat, hogy ha a kötelező elmúltnyolcévezést elmondta, akkor hagyjon magának időt, hogy arra a három egyszerű kérdésemre válaszol, ami itt van. Mikor tervezik áttekinteni az egészségügy finanszírozásának a rendszerét? Mikor szüntetik meg azt a helyzetet, hogy a beszállítók több hónapon keresztül nem kapják meg a nekik járó milliárdokat? Mikor kezelik végre a kórházak emberéleteket követelő eszközhiányát? Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azért, ha van működésképtelen rendszer Magyarországon, az maga a Magyar Szocialista Párt (Dr. Szakács László: Csak mi nem gyógyítunk betegeket! ‑ Közbeszólások az MSZP soraiban.), amelynek olyan miniszterelnök-jelöltje van, aki a kampány előtt már megbukik; azt hiszem, ez világpolitikai mértékben is pályarekord, a startmező előtt feladni. Önöknél elsősorban csak a belharcokról hallunk, meg arról, hogy Gyurcsány Ferenc miként veszi át ennek a nem működő rendszernek az irányítását. (Mesterházy Attila: Beszélj az egészségügyről! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Ez volt a kérdés?) Na meg, hogy ha Czeglédy Csaba szóba kerül, akkor önök nem hajlandóak tisztázni a saját szerepüket. (Közbeszólások az MSZP soraiban.)Ugyanakkor, tisztelt képviselő úr, több örök értékű mondása is volt ebben a háromperces felszólalásában. Az egyik az, hogy nemcsak hogy Magyarországon kórházi fertőzések vannak, de még a kormány milliárdokat is költ ennek a megelőzésére. (Dr. Szakács László: Nem, nem jól hallottad! ‑ Gúr Nándor: Nem beszélgetni kellett volna közben, hanem figyelni, hogy a képviselő úr miről beszél!) Ez az egyik.A másik pedig, hogy azt mondta, hogy a kórházaknak adóssága van, és a kormány ezt az év végén kifizeti. Tisztelt Képviselő Úr! Mi volt akkor a kórházak hiányzó finanszírozásával, amikor önök kormányon voltak? Valóban nem ezt a rendszert követték. Önök nem fizették ki. Ez volt az egyszerű megoldásuk. Ennek volt az előfeltétele, hogy nem tartották nyilván, és ha nincs nyilvántartva, akkor nem is fizetik ki. Akkor a fenntartói az önkormányzatok voltak a kórházaknak, és azt mondták az önkormányzatoknak, oldják meg, ahogy tudják. Mit csináltak az önkormányzatok? Kötvényt bocsátottak ki, hitelt vettek föl, és ebből pótolták ki (Gúr Nándor: A fideszes önkormányzatok!) ‑ biztos volt, aki év elején, biztos volt, aki év végén, biztos volt, aki év közben ‑ a kórházak költségvetésében azt, ami hiányzott. Önök a struccpolitikát folytatták: minden fenntartó adósodjon el, 1200 milliárd forintig emelkedett az adósság szintje az önkormányzatoknál (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), ez a szociális, az egészségügyi és az oktatási rendszer alulfinanszírozottságából következett, önök ezt nem fizették ki, az önkormányzatok nem tudták kifizetni, ezért bankhitelekből és kötvényekből fedezték ezt. Ez volt az a struccpolitika, amit önök folytattak. De valamikor ki kellett fizetni, ha önök évvégenként nem fizették ki, akkor a Fidesz-KDNP-nek kellett, és 1200 milliárd forintjába került az adófizetőknek, hogy utólagosan ezeket a kötvényeket, ezeket a hiteleket kifizessék, amelyek valójában korábban keletkeztek. 2016-ban és a korábbi években is a kormányzat kifizette ezeket a tételeket, ez tavaly 60 milliárd forintos összeg volt, amelyből 45 milliárd forintot adósságrendezésre, 15 milliárd forintot pedig olyan programokra tudtak fordítani, amely a későbbi adósság termelődését akadályozta meg. 2014-ben 70 milliárd forint többletet biztosítottunk a kórházakban, 2015-ben pedig 38 milliárd forintnyit, idén is 54,6 milliárd forint értékben ki fogjuk fizetni minden kórház esetében azokat a költségeket, amelyeket ők nem tudtak kifizetni. Ez a különbség a Fidesz-KDNP és az MSZP között, hiszen akkor csökkentek az egészségügyi költések, míg most, ha megnézi ön a költségvetést, akkor idén 181 milliárd forinttal, jövőre pedig több mint 220 milliárd forinttal talál többet az egészségügyi soron; nem százmilliárdos csökkentéseket, mint az önök idejében, hanem 181 milliárd forintot idén, jövőre pedig 220 milliárd forintot többletként.Vannak innovációk is, amelyek igyekeznek minél kiszámíthatóbbá tenni a kórházak működését. A fekvőbeteg-szakellátásban az alkalmazott új fix díjak megemelése, új fix díjak bevezetése, az egynapos ellátások tvk-mentes, 1,1-es szorzóval való finanszírozása, az idei béremelés, annak a beépítése a finanszírozásba, a népegészségügyi termékadónak, a chips­adónak a bevezetése, amely teljes mértékben az egészségügyi béremelést szolgálja, teljes mértékben az utolsó fillérig erre fordítjuk, minden forrásbővítésünket igyekszünk úgy, hogy minél inkább beépülő jellegű legyen, ezeket sikerült megtennünk. Vagy a gyógyszer-finanszírozásban az új struktúrában milliárdokkal fizettek kevesebbet a betegek ugyanazokért a gyógyszerekért, mint az önök idejében. Ezek valódi átalakítások voltak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Szakács László képviselő urat, hogy elfogadja‑e az államtitkári választ.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem, önök elfogadják‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 104 igen szavazattal, 32 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.(15.40)Tisztelt Országgyűlés! Vágó Sebestyén képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Önök szerint hogyan lehetne méltóképpen ünnepelni a Szociális munka napját?” címmel. Vágó Sebestyén képviselő úré a szó. Parancsoljon!
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! November 12‑e a szociális munka napja. Ahhoz, hogy a kormány méltóképpen ünnepelhesse ezt a napot, elsősorban az ágazat kiszámíthatóságát, fenntarthatóságát és az ezen a területen dolgozók megélhetését kellene biztosítania. Sajnos, ez ma nem mondható el. A pótlékolás bonyolult rendszere csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot jelent, ráadásul azt az érzést kelti, hogy bármikor el is vehető, és még a fizetések béka feneke alatti kategóriáján sem emel túl sokat.A megemelt garantált bérminimum is csak azt okozza, hogy nagyon magas kategóriában vagy sok éve kell a pályán dolgozni ahhoz, hogy a besorolás és ez az összeg találkozzon. Ez forrása további bérfeszültségeknek is. Nem is csodálkozhatunk, hogy sokan csak ugródeszkának használják az ágazatot, vagy fejvesztve külföldre menekülnek, ahol az itteni béreik tízszeresét is megkereshetik, sokkal kevesebb munkával, sokkal kevesebb ellátottal sok esetben. Érthető, hogy senki nem vállalja, hogy 40-45 év mind fizikai, mind lelki szempontból megterhelő munka után, nehéz munkával ledolgozott idő után a fizetése és a befizetései alapján kisnyugdíjasként kelljen nyomorognia. Bizonyos ágazatokat, például a gyermekjóléti szolgálatokat átalakították, a szükséges feladatbővítések bevezetését tervezik. Persze, nem mondom, hogy ezek nem indokolható és nem észszerű bővítések, nem a minimumot jelenti például az, hogy általánossá kívánják tenni az iskolai szociális munkát, vagy meg kívánják erősíteni a gyermekvédelmi jelzőrendszert, csak hogyha közben körülnézünk, hogy mi van a gyermekjóléti szolgálatok tekintetében, mi van a gyermekjóléti szolgálatoknál, akkor ez nagyon sok esetben ellentmondásban van egymással. Ugyanis a rendszerben dolgozók többsége a betöltetlen státuszok következtében többszörös esetszámmal dolgozik, és bármit megtehetnek, a vezetők, az ágazati vezetők képtelenek pótolni a munkaerőhiányt a fentebb említett okok következtében. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ismertetett problémák alapján a fenntarthatóság, a kiszámíthatóság és a megélhetés biztosítása érdekében hajlandóak‑e végre bevezetni a régóta ígérgetett szociális életpályamodellt, vagy erről végképp lemondtak? Tudom, meg fogom kapni a mindig megkapott válaszokat a pótlékokról, persze erre kitértem interpellációban is, az nem magyarázat. Meg fogom kapni a válaszokat a különböző, önök által jóléti intézkedéseknek nevezett intézkedésekről, de ezek nem elegek. Lássák be végre azt, hogy az ágazat dolgozói nyomorognak, a fizetésük nem elég sajnos a megélhetésre sem.Egyetlenegy megoldás van: egy tisztességes és normális megélhetést biztosító szociális életpályamodell bevezetése. Tervezik‑e ezt, vagy végképp lemondtak róla? Kérem, hogy ennek bevezetését minél hamarabb foganatosítsák, hogy az ágazatban dolgozókat és magát az ágazatot megmentsék. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a szociális szférában dolgozókat tisztelet és elismerés illeti meg, nemcsak a szociális munka napján, de minden más napon is.Ugyanakkor ön azt kérdezte, hogy hogyan lehetne méltóképpen ünnepelni a szociális munka napját. Elővettem a szavazási jegyzőkönyveket, 2016. december 13-án, egy kora délutáni órában, hogy ön esetleg támogatta‑e véletlenül a szavazatával azt, hogy a szociális munka napja a szociális dolgozók számára ünnepnap legyen, munkaszüneti nap legyen. És azt látom, tisztelt képviselő úr, hogy ön most itt arról beszél, hogy ünnepeljük meg a szociális munka napját, de a szavazási jegyzőkönyv szerint ön ezt a szavazatával nem támogatta. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Érdekes. Érdekes, hogy milyen gyorsan törlődött a memóriája, és most már ezt milyen fontosnak tartja.Ami a szociális szférában dolgozók számát illeti, tisztelt képviselő úr, ön is tudja, ön is ismerheti ezt a számot, hiszen már ma is elhangzott itt a mai ülésnapon, hogy az elmúlt időszakban 8 ezer fővel nőtt a szociális szférában dolgozók száma, 85 ezerről 93 ezerre, a szakmai végzettségű dolgozóknak a száma pedig még nagyobb mértékben, 67 ezerről 77 ezerre emelkedett. Nyilvánvalóan mindnyájan szeretnénk, hogyha az ellátottak, az idősek, a fogyatékkal élők, a hajléktalanok minél több gondos kéz között tudnák átvészelni életüknek egy nehéz időszakát, de ettől függetlenül ez szerintem egy fontos eredmény, amit fontos elmondanunk, és fontos büszkének lennünk rá, hogy azért nőtt a szférában dolgozóknak a száma, nemcsak a fizetésük nőtt, de mindemellett nőtt az itt dolgozók száma is.Ön többször elmondta és utalt arra, hogy milyen rossz, hogy bérpótlékot és bérkiegészítést kapnak az itt dolgozók, és követelték önök korábban is az alapbéresítését ezeknek a juttatásoknak. Mára már kiderült, hogy több tízezer forinttal járnának rosszabbul a szociális szférában dolgozók, hogyha a kormány megfogadta volna az önök javaslatát, hiszen a bérpótlék és a bérkiegészítés mindig ráépül a bérre, és abban az esetben, amikor valakinek van egy szakképzettsége, és éppen ezért nagyon nagy mértékben, a kétszeresére emelkedik a szakképzett-minimálbér, éppen ezért nagyon nagy mértékben növekszik azoknak a bére, akiknek alacsony volt korábban a jövedelmük. Nekik nemcsak annyival emelkedik, amennyivel a szakképzett-minimálbér emelkedik, hanem még arra rárakódik a bérpótlék, még arra rárakódik a bérkiegészítés. Ha tehát nem így lett volna, hanem azt a módot választottuk volna, amit a szocialisták javasolnak, havonta több tízezer forinttal kevesebb lenne a zsebében sok-sok szociális dolgozónak. Az elmúlt években igen nagy mértékű volt az az emelkedés, amit sikerült elérnünk. Nagyon mélyről indult a szociális szféra bére, ezt el kell ismerjük, 140 ezer forint, ez egy nagyon alacsony szint, de ez ma már 93 ezer forinttal ‑ nem ma, hanem jövő év január 1-jétől kezdve ‑ magasabb lesz, hiszen idén 212 ezer forint, de jövőre, 2018-ban már 233 ezer forint lesz az átlagbér, ami a szociális szférát jellemzi, 140-ről 233-ra. Egyetértek abban képviselő úrral, hogy a 233 ezer forintot is tovább kell növelni, de melyik volt az a kormányzat, amely 62 százalékkal, 93 ezer forinttal tudta növelni átlagosan a szociális szférában dolgozóknak a jövedelmét?Ehhez kellett az, hogy 2014-ben bevezessük az ágazati bérpótlékot, ez 12 milliárd forint volt 90 ezer dolgozónak, átlagosan 8800 forinttal, kellett, hogy ezen teljesen egyenlő összegű bérpótlék után egy olyan bérkiegészítést szavazzunk meg itt a parlamentben ‑ persze, önök ezt nem szavazták meg ‑, amelyik a régebb óta ott dolgozó, magasabb végzettségű, jobban kvalifikált szociális dolgozóknál magasabb összeget jelentett, és éppen ezért tudtuk őket nagyobb mértékben a pályán tartani. Ez az emelkedés folytatódott 2016-ban, és 2017-ben, idén 9 milliárd forint többletet biztosítunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amelyből 14 ezer fő 35 ezer forintos bérnövekedést kap, de van olyan is, aki akár ennek a kétszeresét is megkaphatja. Ezt tudtuk elérni az elmúlt években. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Vágó Sebestyén képviselő urat, elfogadja‑e az államtitkári választ.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 29 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Meddig engedik még sanyargatni a munkavállalókat?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Pár hónappal ezelőtt óriási felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a kormány a munka törvénykönyve módosításával egy évről három évre akarta emelni a munkaidőkeret maximális időtartamát. Ezt az általunk rabszolgatörvénynek nevezett javaslatot aztán a tiltakozások hatására visszavonták, de ettől a lényeg még nem változott. (15.50)A kormány, kiszolgálva az autóipari multik igényeit, hajlandó lett volna elfogadni egy olyan embertelen szabályozást, aminek a hatására gyakorlatilag rabszolgaként dolgoztak volna az emberek a gyárban. A munkáltató éveken keresztül szabadon rendelkezhetett volna a munkaidejük fölött, akár egy hónapon keresztül megszakítás nélkül dolgoztatva őket, túlórapénzt nem fizetve. Ez mindennél jobban megmutatta, hogy mennyire átlátszó és hazug a kormány multiellenes és családbarát propagandája, és leleplezte azt is, hogy a kormány a multik, a tőke érdekeit minden esetben a magyar emberek érdekei elé helyezi. Erről szólt a kizsákmányolás törvénykönyve, a szakszervezeti jogok leépítése, a sztrájkjog kiüresítése, az országos érdekegyeztetés rendszerének szétverése. Még a papíron megmaradt munkavállalói jogok betartása sem fontos. Munkaügyi ellenőrök százait eresztették szélnek, drasztikusan lecsökkentették az ellenőrzések számát, megszüntették a munkaügyi felügyeletet. Gyakori a kötelező hétvégi túlóra, a munkaidő és pihenőidő szabályainak semmibevétele, a több heti folyamatos robot. A gazdasági húzóágazatnak tekintett gépipar területén a cégek fele már októberre túllépte a 400 túlórát, miközben 250 a megengedett. Az agyonhajszolt dolgozók körében egyre több a munkabaleset. Az év első felében 25 százalékkal nőtt a halálos munkabalesetek száma; 45 ember halt meg munka közben. Az ellenőrzött cégek háromnegyedénél találtak szabálytalanságot, az építőiparban szinte mindenhol. Az államtitkár minderre azt tudta mondani: a munkabalesetek többsége a dolgozók figyelmetlensége miatt történik. A kormány bér- és foglalkoztatáspolitikája miatt kialakult munkaerőhiány csak tovább súlyosbít a helyzeten. Államtitkár Úr! Arra szeretnék választ kapni, hogy meddig nézi még tétlenül a kormány a munkavállalók sanyargatását, és meddig áll a magyar munkavállalókkal szemben a multik oldalára. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Jobbik, valamint a függetlenek padsoraiból.)
  • CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ez év áprilisában nem a kormány ‑ ragaszkodjunk a tényekhez ‑, hanem az Országgyűlés Gazdasági bizottsága, ahogy az akkor lefolytatott viták során több ízben is elhangzott, gazdaságpolitikai oldalról közelített meg egy munkajogi szabályozási kérdést. Uniós példák alapján kívánta a munkaidőre vonatkozó szabályokat úgy módosítani, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók együtt a munkaidő szervezése terén nagyobb mozgástérre tegyenek szert, és hangsúlyozni kell, hogy ez mindenképpen megegyezéses alapon történhetett volna. Az áprilisi javaslat a hosszú távra szóló munkaidő-beosztás lehetőségét kívánta bővíteni, ugyanakkor nem célozta a munkaórák számának megemelését, és fenntartotta azt a törvényi szabályt, hogy a munkavállaló részére a túlmunkáért bérpótlék jár. Ahogy képviselőtársaim is nyilván emlékeznek rá, ezek az információk a tavaszi ülésszak vitáin sorra elhangzottak, ezért vissza kell utasítanom a képviselő asszony nyilvánvalóan szándékos csúsztatáson alapuló vagy meg nem értésből eredő állításait.Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarország Kormánya elkötelezett a munkaalapú társadalom megteremtésében. A munka törvénykönyve ennek érdekében megfelelő módon tartalmazza a tisztes munka elveit, az egyéni és kollektív munkajogi garanciális szabályokat. A munkaügyi hatóság szervezeti felépítésében a mű­ködés javítása érdekében történtek jelentős változások. A munkaügyi ellenőrző apparátus a területi ál­lam­igazgatási szervezet átalakítása következtében a kormányhivatalokba, illetve 2017-től a megyeszékhelyeken működő járási hivatalokba integráltan működik. A 2010-2017 első félév közötti időszakban közel 150 ezer munkáltatónál volt munkaügyi ellenőrzés, ezek mintegy 1,1 millió munkavállaló foglalkoztatási körülményei vizsgálatára terjedtek ki. Csak az idei év első felében a munkaügyi hatóság közel 46 ezer munkavállaló foglalkoztatási körülményeit érintően tartott 10 186 ellenőrzést. A létszám csökkenését ellensúlyozandó az ellenőrzési irányelvek célirányosabb meghatározásával, az ellenőrzési területek megfelelő kiválasztásával növekedett a szervezet hatékonysága, valamint egy újfajta intézkedés kiterjesztésével a munkavédelmi képviselőknek a cégeken belüli nagyobb létszámban való foglalkoztatási lehetősége. Az ellenőrzési szervek kiemelt feladatként határozzák meg a bejelentés nélküli foglalkoztatás visszaszorítását, valamint a munkavállalók érdekeinek védelmét, amelyet a munkaügyi hatóság az ellenőrzések mellett preventív tájékoztató tevékenységével is támogat. A munkabaleseti ráta 10 éves viszonylatban a 2010 előtti kormányzati időszakhoz képest csökkent. Bár a balesetek számát mutató statisztika hullámzást mutat, a 2017 első és harmadik negyedévére vonatkozó legfrissebb adatok szerint a halálos munkabalesetek száma nem nőtt a tavalyi, hasonló időszakhoz viszonyítva. Természetesen meg kell jegyezni, hogy nem lehetünk ezzel elégedettek, mert minden elvesztett élet egyben nagy tragédia is. De sokat teszünk a megelőzésért, nagyarányú intézkedések és ellenőrzések eszközével számoljuk fel a veszélyes munkakörülményeket. Csak az azonnali intézkedések száma tesz ki majd’ 10 ezret egy évben.A magas baleseti kockázatok miatt az építőipari ágazat ellenőrzése prioritást kap. Az országos munkavédelmi ellenőrzési irányelvben és hatósági ellenőrzési tervben ezt kiemelten kezeljük, és emellett idén országos célvizsgálatot is tartottunk az építőipar munkahelyi biztonságának növeléséért. A képviselő asszony által hivatkozott munkabalesetek során említett nagyszámú dolgozói figyelmetlenségek a munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzített tényeken ‑ hang­súlyozom: tényeken ‑ alapulnak. Tisztelt Képviselő Asszony! A bemutatottak alapján látható, hogy a kormány munkaerőpiaci politikája (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) átfogó, tudatos, és hatékony eszközrendszerrel szolgálja a tisztes munkavégzést, ezért kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Meg­kérdezem Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt, elfogadja‑e az államtitkári választ.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Nem fogadom el a választ. Államtitkár Úr! Meg kell állapítani, hogy az önök kormányzása alatt, annak ellenére, amit ön felsorolt, csak romlott a helyzet. Csúcson a munkabalesetek száma. A munkáltatók háromnegyede nem tartja be a munkavédelmi szabályokat, mindezt úgy, ahogy ön is említette, hogy idén januártól minden 20 fő feletti cégnél munkavédelmi megbízottat kell választani. És fel kell tenni azt a kérdést is, hogy mit hozott az új munka törvénykönyve: több munkát, kevesebb bért. Csökkenő bérek, kifizetetlen túlmunka, hosszabb munkaidő, kiszámíthatatlan munkaidő-beosztás, a felmondási szabályok lazítása, a korábbinál kedvezőtlenebb végkielégítés és leépített szakszervezeti jogok. Igen, szükség van arra, hogy egy új munka törvénykönyvet kell kidolgozni, mégpedig a szociális partnerekkel közösen. Szükség van arra, hogy eltöröljük a munkaidőkeretet; szigorítsuk a hétvégi munkát, emeljük az érte járó pótlékot (Dr. Rétvári Bence: Szabad vasárnap…); korlátozzuk az éjszakai munkát; állítsuk vissza a délutáni műszakpótlékot, és szigorítsuk a felmondási és végkielégítési szabályokat. (Dr. Rétvári Bence: Akkor nem szavaztad meg…) Ennek a munkatörvénykönyvnek a kidolgozásáról kell beszélni! (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem az Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 28 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor képviselő úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „700 milliárdos ámokfutás és alaptörvénysértés az Exim Banknál?” címmel. Burány Sándor képviselő úré a szó, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Magyar Levente államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó.
  • MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérem, ne vegye udvariatlanságnak, de mégiscsak meg kell jegyeznünk, hogy meglehetősen megalapozatlannak tűnik az a magabiztosság, amellyel a Magyar Szocialista Párt képviselőjeként beszél az államháztartás, az államadósság kérdésköréről, miután két fontos korszakban is az ön pártja, valamint az ön által képviselt párt elődje csődbe vitte Magyarországot, legutóbb 2002 és 2010 között. Nem tudom, a képviselő úr emlékszik‑e arra, hogy 2002-ben mennyi volt az államadósság, és mennyi volt 2010-ben. Emlékeztetem önt, hogy 2002-ben levitte az akkori Fidesz-kormány 55 százalék körüli szintre az államadósságot, ami 2010-re az önök nyolcéves regnálása következményeként jóval meghaladta a 80 százalékot. Arra is emlékeztetném tisztelettel a képviselő urat, hogy 2010-ben, 2009-ben Magyarország gazdasági-pénzügyi összeomlása, ami az összes uniós tagállam közül elsőként bennünket ért el, nagyrészt annak a katasztrofális és precedens nélküli módon dilettáns pénzügypolitikának volt az egyenes következménye, amit az MSZP 2002 és 2010 között művelt.Tisztelt Képviselő Úr! Ennek tudatában arra kérem tisztelettel, hogy a Magyar Szocialista Párt részéről nemcsak ön, de a párttársai is nagyobb szerénységgel nyilatkozzanak az államháztartás és az állami pénzügyek kérdéseiről. Tisztelt Képviselő Úr! Itt azt is megemlíthetném ‑ ennyire régre talán méltánytalan volna visszamenni az időben, de nem tehetem meg, hogy elmegyek ezen aspektus mellett ‑, hogy 1989 előtt az a párt, amelynek ön is tagja volt, az a párt, amelyben ön is fontos tisztségeket töltött be, olyan mértékben adósította el Magyarországot, hogy Magyarország ennek következtében nyögi ma is azt a mértékű államadósságot, amelyet a legtöbb régiós ország, még az egykori kommunista országok is messze maguk mögött tudtak hagyni, és ezt tetézte csak az önök nyolcéves működése 2002 és 2010 között.Tisztelt Képviselő Úr! 2010 óta a magyar GDP-arányos államadósság csökken, ezt szeretném hangsúlyozni, közel 10 százalékponttal sikerült 2010 óta azt csökkentenünk, megfordítva azt a tendenciát, és egy olyan gazdaságpolitikai fordulatot hajtva végre, ami korábban lehetetlennek tűnt, aminek eredményeképpen ma Magyarország azon kevés uniós tagországok egyike, ahol ez a pozitív trend érvényesül. De ha nem lenne elég, tisztelt képviselő úr, hogy éppen ön beszél, éppen az MSZP beszél az államháztartás, az államadósság kérdéséről, akkor szeretném azt is a figyelmébe ajánlani, hogy tényszerű tévedéseket tartalmaz a felszólalása, hiszen az Eurostat semmifajta hivatalos döntést az Eximbank besorolásáról még nem hozott. Tehát az a kérésem, hogy erről tényként még ne beszéljünk egészen addig, amíg ez a döntés ilyen vagy olyan előjellel meg nem születik. Szeretném arra felhívni a figyelmét, hogy az Eximbank nincsen szerződéses kapcsolatban semmifajta offshore céggel, semmifajta Seychelles-szigeteki bejegyzésű céggel nincsen az Eximnek semmifajta hivatalos jogi kapcsolata. Végül szeretném a tisztelt képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy ha legközelebb az Exim hitelportfóliójáról beszél, akkor alaposabban tájékozódjon, hiszen olyan összefüggéseket említett, amelyek nem tükrözik a valóságot, illetve módszertanilag alapvetően értelmezhetetlen az a levezetés, amit itt az állítólagos 700 milliárd kapcsán állított, pontosan nem is értjük, hogy mire gondol. Tisztelt Képviselő Úr! Arra a módszertani alapvetésre még utolsó szóként felhívnám a figyelmét, hogy az államadósságot az Eurostat és az összes OECD-tagállam GDP-arányosan számolja, tehát abszolút értékeket emlegetni itt, főleg abban az összefüggésben, hogy 2002 és 2010 között alig volt gazdasági növekedés Magyarországon, és azért ez is hozzájárult ahhoz, hogy azok a számok jöjjenek ki abban az időszakban, azt gondolom, méltánytalan. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Burány Sándor képviselő urat, hogy elfogadja‑e az államtitkári választ. Parancsoljon!
  • BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezt a választ nem lehet elfogadni. Először is azért nem, mert az államtitkár úr egészen egyszerűen hazudik az Országgyűlésben. Hazudik, hiszen 2010 előtt semmilyen pénzügyi összeomlás nem volt, ezzel szemben volt egy sikeres válságkezelés (Felzúdulás, moraj a Fidesz soraiban.), aminek következtében… (Az elnök csenget.)
  • ELNÖK: Képviselőtársaim! Én majd időben fogom a képviselő urat figyelmeztetni.
  • BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Aminek következtében a forint például erősebb volt 2010-ben, a kormányváltáskor, mint most, mert önök gyengítették folyamatosan. Ez szégyen, államtitkár úr, erről kellett volna beszélni!A másik. Ha nem érti, amit mondok, akkor forduljon bármelyik szakemberhez, olvasson szakirodalmat. Az Eurostat világosan kijelentette, hogy az Eximbank az államháztartás része, minden ottani kötelezettségvállalás növeli az államadósságot, ennek következtében fel fog menni várhatóan körülbelül 75 százalékára a GDP-nek az államadósság ahelyett, hogy csökkenne. Erre nem büszkének kell lenniük, ezt szégyellniük kellene, ahogy az offshore-ozást is! Köszönöm szépen, a választ nem fogadom el. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Azért arra kérem, máskor válogassa meg a kifejezését! (Burány Sándor: Hajszálpontos voltam, elnök úr!) Köszönöm szépen. A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 29 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Dúró Dóra képviselő asszony, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mit tesznek azért, hogy a nők valóban megkapják a nekik járó lehetőségeket és elismerést?” címmel. Dúró Dóra képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Mindannyiunk számára cél kell hogy legyen, hogy Magyarország kiszámítható és biztonságos jövőt nyújtson a családoknak és kiemelten a nőknek is. A kutatások szerint ma már megfordult az a harminc évvel ezelőtt még érvényes tendencia, hogy a gyermekek születése és a munkaerőpiaci részvétel egymást nehezítő, sokszor kizáró tényező, épp ellenkezőleg: azokban az országokban születik több gyermek Európában, ahol a nők foglalkoztatása magasabb, ahol az anyáknak biztosítják a gyermeknevelés mellett a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségét is.Az önök egyik intézkedése azonban, hogy bevezették a bölcsődei gondozási díjat, azaz fizetőssé tették a napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatást, egészen más irányt mutat, még ha közben tettek pozitív lépéseket is. Mára az is világos, hogy az oktatási rendszerben rendre a nők teljesítenek jobban a férfiaknál, számos nemzetközi és hazai mérés ezt alátámasztja, ugyanakkor a magasabb fizetések és a vezető pozíciók betöltése sokkal inkább a férfiak lehetősége még mindig. Az OECD legfrissebb felmérésében, a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve, 2102-re jósolta az igazságtalan bérkülönbségek eltűnését Magyarországon, ami nyilvánvalóan csak egy rossz vicc lehet, és teljesen egyértelművé teszi, hogy a folyamatokat fel kell gyorsítani. A vezető tisztségek tekintetében még rosszabb a helyzet, ismét sikerült Magyarországot az EU-ban az utolsó helyre szorítaniuk, a tagállamok közül nálunk a legnagyobb a vezető tisztségekben dolgozó férfiak és nők fizetése közötti különbség az Eurostat idei statisztikája alapján: egy vezető beosztású férfi átlagosan 34 százalékkal keres többet, tehát azt is mondhatjuk, hogy egy nő az év egyharmadában ingyen dolgozik.Orbán Viktor azt mondta nemrégiben cinikusan, hogy nőügyekkel nem foglalkozik, és számos más kormánypárti politikus is tett sértő kijelentéseket a nőkre vonatozóan. Ezzel a hozzáállással semmi nem fog változni, és lehet, hogy száz év sem lesz elég arra, hogy észrevegyék, a nőket segítenie kell az államnak abban, hogy a családban betöltött szerepük és a munkahelyi előrejutásuk ne egymást akadályozó, hanem segítő tényezők legyenek, illetve aki a főállású szülőséget szeretné választani, az ezt biztonsággal megtehesse. Mindezek alapján kérdezem államtitkár asszonyt, mit tesznek azért, hogy a nők valóban megkapják a nekik járó lehetőségeket és elismerést. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.) (16.10)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Veresné Novák Katalin államtitkár asszonynak. Parancsoljon, államtitkár asszony!
  • VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Cinikusan akár azt is mondhatnám, hogy ön pontosan tudja a kérdésére a választ, hiszen ha jól tudom, ön is ebben a ciklusban szülte a három gyermekét, és megtapasztalhatta azt, hogy milyen sok támogatást kapnak azok, akik gyermeket szülnek. Sőt, ha ön 2010 előtt vállalta volna például ezeket a gyermekeket, nem is lett volna jogosult azokra a családtámogatásokra, amelyek most megillették, hiszen akkor például a rendszer büntette azt, ha valaki három éven belül vállalt gyermeket. Én éppen ebben a ciklusban szültem mind a három gyermekemet, 2002-2010 között, úgyhogy higgye el, hogy tudom, hogy miről beszélek. A kiindulásunk az, hogy a nőket kiemelten kell támogatni, és a nőket nem azért kell kiemelten támogatni, mert butábbak lennének, mint a férfiak, vagy kevésbé lennének alkalmasak bármire, mint a férfiak, vagy azért, mert kevésbé lennének szorgalmasak, mint a férfiak, hanem éppen azért, mert olyan feladataik is vannak, amelyekkel a férfiak nem szembesülnek. Nekünk, nőknek adatott meg az, hogy gyermeket várhatunk; nekünk, nőknek adatott meg az, hogy egy gyermeknek életet adhatunk; nekünk, nőknek adatott meg az, hogy a gyermeket szoptathatjuk, hogy olyan feladataink lehetnek a családban, amelyeket nekünk kell ellátnunk. És ezek nagyon szép feladatok, de éppen ezért szorulunk rá, hogy többlettámogatást kapjunk mi, nők, és éppen ezért is döntöttük mi el azt, hogy nem hozzuk választási helyzetbe a nőket, nem szeretnénk azt, hogy a gyermekvállalás a munkavállalás akadálya legyen, és azt sem szeretnénk, hogy a munkavállalás a gyermekvállalás akadálya lehessen.Olyan intézkedéseket, olyan lépéseket tettünk az elmúlt években, most már az elmúlt több mint hét évben, amelyek azt támogatják, hogy a nők munkát is tudjanak vállalni, és közben gyermeket is tudjanak nevelni, tudjanak gondoskodni a családjukról, és ne csak a gyermekükről, hanem éppen adott esetben az idős beteg szüleikről vagy hozzátartozóikról. Csak néhány példát mondok, de ahogy mondtam, szerintem ezeket ön is ismeri. 2010 előtt mi volt? Elvették a gyesnek a harmadik évét. Mi visszaállítottuk, most már három évig otthon lehet maradni ismét a gyermekkel. Büntette a rendszer azt, ha valaki három éven belül testvért vállalt a másik gyermeke mellé. Mi ezt is megszüntettük a gyed extrának köszönhetően: minden gyermek után megilleti a családot a támogatás. Büntette a rendszer a munkavállalást, ha a gyermekvállalás mellett tette egy fiatal édesanya. Most ezt is megteheti, hiszen a gyed extrának köszönhetően 70 ezer édesanyának adtuk meg a lehetőséget arra, hogy munkát vállaljon akár a pici gyermeke mellett. A munkahelyvédelmi akcióban 40 ezer édesanya részesült, ezzel támogatjuk szintén azt, hogy vissza tudjanak illeszkedni a munkaerőpiacra. Bölcsődeépítések, bölcsődei fejlesztések, a bölcsődei gondozók béremelése, ezek mind-mind azt szolgálják, hogy azok az édesanyák, azok a családok, ahol mind a két szülő dolgozik, vagy az édesanya dolgozik, és nem tud a három év alatti kisgyermekére vigyázni, azok a családok is segítséget kapjanak, ha ezt nem tudják a családban megoldani.A „Nők 40”-et is említhetem, amellyel 200 ezernél is több nagymamát tudtunk visszaadni a családoknak, ezzel is támogatva azt, hogy a nagymamák, nagyszülők és az unokák közötti kapcsolat minél erősebb legyen. De mondhatnám a családi adókedvezményt, mondhatnám az otthonteremtési programot. Csak az otthonteremtési programmal több mint 60 ezer családnak segítettünk. Ezek mind-mind azt a mozgásteret bővítik, amelynek köszönhetően egy nő nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a családjában is helyt tud állni. Ennek köszönhetően a női foglalkoztatás 2010-ről mostanra 22 százalékkal növekedett. És ha már az ön által említettek közül még néhány dologra felhívhatnám a figyelmét, félrevezetőek voltak az ön által említett adatok, illetve a bölcsődei térítési díj kapcsán is hangsúlyoznám, ez az önkormányzat döntése, és a bölcsődék többségében nem kell fizetni bölcsődei térítési díjat, ellenőrizze le nyugodtan ezt az adatot, ez tényszerűen így van. Ahogy az is igaz, hogy aki szociálisan hátrányos helyzetben van, nagycsaládban él, tartósan beteg gyermeket nevel, egyáltalán nem kell hogy bölcsődei térítési díjat fizessen. Nemzetközi adatokra hivatkozott. Az Eurostat szerint a nemek közti bérkülönbség 2010-15 között hazánkban 20,45 százalékkal csökkent, illetve azokat az adatokat, amelyeket ön említett az Eurostattól, nem találtam meg sehol, tehát nem tudom, hogy mi lehet ezeknek a forrása. Úgyhogy kérem, hogy hiteles adatokra hivatkozzon, jobban tájékozódjon, és támogasson minket a családokat támogató intézkedéseinkben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Megkérdezem Dúró Dóra képviselő asszonyt, elfogadja‑e az államtitkári választ. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár asszony, az Eurostat idei statisztikáiból, amit a nőnap kapcsán adtak ki, abból szedtem az adatokat, úgyhogy önt kérem meg arra, hogy jobban tájékozódjon. Nem én találtam ki ezeket az adatokat. Az OECD felmérése mutatja azt, hogy az igazságtalan bérkülönbség szintén körülbelül száz év múlva fog megszűnni Magyarországon. Száz év múlva, államtitkár asszony! Önök nem tettek semmit például azért, hogy az egyszülős családoknak a terhein csökkentsenek. A múlt héten volt ezzel kapcsolatban egy ötpárti egyeztetés, és a Fidesz képviselője meg sem jelent ezen az egyeztetésen, pedig érdemi, szakmai felvetések voltak.A demográfiai helyzet és a nők munkaerőpiaci előrejutatását egyaránt segítené, ha tennének intézkedéseket arra, hogy ösztönöznék az apák szerepvállalását a gyermeknevelésben. Ezt is a KSH egyik főtanácsosa mondta. Erre vonatkozóan sem tettek intézkedéseket. Tehát igen, vannak előrelépések a családpolitikában, egy következő kormánynak ezeket meg kell tartani, de további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a demográfiai helyzeten is változtassunk, és a nőknek valódi lehetőségeket nyújtsunk. A választ nem fogadom el. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallottuk, képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 32 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! 16 óra 16 perc van, az interpellációk végére értünk. Megvárom, míg azon képviselőtársaim, akik halaszthatatlan sürgős hivatali feladataik ellátása miatt most elhagyják az üléstermet, azt megtegyék, hogy utána az azonnali kérdések óráját elkezdhessük. (Rövid szünet. ‑ Néhány képviselő elhagyja az üléstermet.)Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Mint említettem, az azonnali kérdések órája következik. Szakács László képviselő úr, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz: „Miért nem sikerül törvényesen?” címmel. Miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét, vagy megvárja miniszterelnök úrnak a jelenlétét. (Jelzésre:) Képviselő úr jelzi, hogy elfogadja miniszter urat válaszadónak. Szakács László képviselő úré a szó. Parancsoljon!
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A közbeszerzésekről szeretném kérdezni, de előtte picit tekintsük át, hogy hogyan történt ez a múltban. Itt az egészségügyről és annak a szervezéséről van szó. Önök államosították az egészségügyet, államosították az intézményeket, és államosították a beszerzéseket is. Létrehoztak egy hatalmas, monstre intézményt, az emberminisztériumot, és azon belül létrehoztak olyan intézményeket, amelyek azóta összevissza bukdácsolnak, legfőképpen egyébként a közbeszerzésnek az útvesztőiben. Így van ez egyébként akkor is, amikor gyógyászati segédeszközöket kell beszerezni, de így van ez akkor is, amikor műszereket kell beszerezni. Önök nagyon büszkék arra, hogy hogyan sikerült ezzel a központosítással észszerűbbé, olcsóbbá és jobbá tenni az eszközbeszerzéseket, no pláne az egészségügy működését. Gyakorlatilag arról van szó, hogy másról sem lehet olvasni, akár a Közbeszerzési Értesítőkben akár az újságokban, hogy ‑ nem én állítom, a Közbeszerzési Döntőbizottság az, amelyik állítja ‑ az Állami Egészségügyi Ellátó Központot a nyáron 50 millió forinttal bírságolták meg, most 30 millió forinttal bírságolták meg. (16.20)Korábban arról volt szó, hogy egy másik beszerzés miatt 3 millió forinttal bírságolták meg, és nem sikerült a közbeszerzéseket lefolytatni sikeresen. Itt nemcsak arról van szó, hogy a büntetések miatt így természetesen drágábbak is lesznek ezek a műszerek, hiszen önök ezt ebből a költségvetésből ki is fizetik, hanem arról is szó van, hogy ennyivel csúszik lélegeztetőberendezések, figyelőmonitorok beszerezése, gyógyszerekre, rákbetegek gyógyszereire megkötött szerződések teljesítése, hogy tudják folytatni a megkezdett terápiákat. Miért nem sikerül ezt törvényesen végrehajtani, miniszter úr? Ez lenne a kérdésem. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • ELNÖK: A válaszra megadom a szót Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr!
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ha nem tudok pontosan válaszolni, azért elnézést szeretnék kérni képviselő úrtól, tekintettel arra, hogy a „Miért nem sikerült törvényesen?” cím az én praxisomban elég széles lehetőségeket kínál. (Dr. Staudt Gábor: Gyakran megesik! ‑ Derültség a Jobbik padsoraiból. ‑ Dr. Szakács László: Ez igaz! ‑ Zaj. ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Tehát a minisztériumom vonatkozásában… ‑ elnézést kérek, elnök úr. A minisztérium vonatkozásában számos ilyen kérdést kapok, tehát nem tudtam, hogy melyikre kíván kérdezni képviselőtársam, és nem is nekem címezte eredendően, hanem a miniszterelnök úrnak.De köszönöm szépen a kérdését. Egy nagyon fontos ágazati szerkezeti reform konzekvenciáit kell majd megvonnia a következő parlamentnek, amikor is értékelni kell azt, hogy akár az egészségügyben, akár az oktatásban a korábban töredezett fenntartói struktúra összevonása, számos, talán hetven-egynéhány önkormányzati tulajdonban lévő kórházból egy fenntartói kézbe adni a magyar egészségügyi ellátó intézményrendszert, vagy önkormányzati fenntartásból a magyar köznevelést állami fenntartásba adni, ez helyes vagy helytelen lépés volt-e, illetve milyen eredményeket és milyen hátrányokat hozott. Erről beszélni, úgy gondolom, egyáltalán nem probléma, nem szégyen, hiszen ennek az eredményét értékelni kell. Én abban hiszek, úgy is, mint korábban polgármesterként dolgozó közéleti szereplő, hogy az a széttöredezett struktúra, amely korábban az egészségügyet jellemezte, nem tette lehetővé azt, hogy minden magyar polgártársunk, aki megbetegszik, egyforma és egyenlő elbánásban részesüljön. Amelyik gazdagabb önkormányzat, tudta a kórházát fejleszteni, ott szerencsésebbek voltak a választópolgárok, ahol fejlesztésre nem jutott forrás, ott pedig nem tudtak meggyógyulni időben és kellő hatékonysággal. Tehát önmagában azt az állítását, képviselő úr, ami egy nagyon fontos vita, hogy helyes volt‑e egy fenntartói kézbe adni a kórházakat, ezt nagyon fontos kérdésnek tekintem, vitára alkalmasnak, de én magam azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy a magyar egészségügy helyzete javításának ez az egyik megoldása. A maradék egy percben fogok válaszolni a konkrét kérdésére is. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Egyperces viszonválaszra Szakács László képviselő úré a szó.
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Értékelték. A Közbeszerzési Döntőbizottság értékelte, csak ezen a nyáron három alkalommal, mind a három alkalommal a magyar állam legnagyobb minisztériumát millió forintokra, tízmillió forintokra büntette azért, mert valamelyik beszállítónak érdekében volt, hogy a pályázat közben módosítottak a pályázat kiírásán. Ezt már értékelte a szakma is. Átkozzák nagyjából-egészében a szakmában ezt a fajta központosítást. Valójában arról van szó, hogy a korábbi ‑ hogy is mondta? ‑ széttöredezett fenntartói struktúrát önöknek sikerült megszépíteni az elmúlt időszakban. Önök egyetlenegy dolgot tettek általánossá, az az esélyegyenlőtlenség. Nem mindegy, hogy ma Magyarországon valaki hol lesz rosszul, hol lesz beteg, hol éri baleset, Kelet-Magyarországon, Dél-Dunán­túlon vagy éppen Budapest valamely körzetében, vagy Pest megyében (Dr. Rétvári Bence: A Budai Gyermekkórház bezárása?), mert nem ugyanazokkal az esélyekkel fog meggyógyulni. De úgy gondolom, hogy a törvényeket be kell tartani, jó struktúrát kell készíteni. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválaszra Lázár János miniszter úr!
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Igen tisztelt Képviselőtársam! Néha azzal büntetem magam, hogy a Szocialista Párt korábbi választási programjait és választási ígéreteit, valamint kormányprogramjait olvasgatom (Dr. Harangozó Tamás: Valósítsd meg, János! Ne olvasgasd!), ami lassan történelmi emlék, hiszen nem sok maradt a Szocialista Pártból. Tehát mint kortörténeti dokumentumot olvashatjuk. Ezekben rendszeresen felmerül, képviselő úr, hogy a magyar egészségügy és a magyar oktatás legnagyobb hibája, hogy nincs egységes fenntartói struktúrában. Tehát olvasgassa ön is a saját politikai programjaikat, ami az egységes fenntartást illeti. (Dr. Szakács László: A tiétek rövidebb!)Ami a beszerzéseket illeti, sajnálom, hogy képviselő úr nem világít rá az érem jó oldalára, mármint arra. hogy vannak beszerzések. Végre hosszú évek után a magyar egészségügyben sok-sok tíz milliárdos fejlesztés indult el különböző eszközök beszerzése céljából. Ez szerintem nagyon jó hír. De ön pontosan tudja, ha a kérdéssel foglalkozik, hogy ebben a piaci világban a beszállítók folyamatosan versenyeznek, támadják egymást, és óriási a technológiai fejlődés. Ez majd egy nagyon nagy finanszírozási kihívás lesz a magyar egészségügy szempontjából. Ezért miben vagyunk érdekeltek? Hogy minél nagyobb verseny legyen, mert az lesz jó a társadalombiztosításnak, ahová az emberek befizetik a járulékokat. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Vona Gábor képviselő úr, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Bénaság vagy tisztesség?” címmel. Miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja‑e a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.
  • VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Megvárom a miniszterelnök urat. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak, tisztelt Országgyűlés és tisztelt képviselő úr, a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi György képviselő úr, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Miniszterelnök Úr, a Fidesz Zrt. vezérigazgatójaként mennyi pénz felett rendelkezik?” címmel. Miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem önt, képviselő úr, hogy elfogadja‑e a válaszadó személyét, vagy miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnök úr, nem szeretném miniszter úrnak beosztani az idejét, hogy el kelljen menni találkozókra, ezért megvárnám a vezérigazgatót, Orbán Viktort, hogy válaszoljon a kérdésre. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A miniszterelnök úrnak a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Tisztelt Országgyűlés! Dúró Dóra képviselő asszony, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Tényleg magánszemélyekre tartozik?” címmel. Dúró Dóra képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az utóbbi időben számos olyan eset látott napvilágot, amely arról tanúskodott, hogy a szexuális zaklatások, illetve visszaélések elég gyakoriak a művészvilágban, de a múlt héten már a politikát is elérte ezeknek az ügyeknek a sodra.Ön a kormány képviselőjeként a múlt héten arról beszélt, hogy mindez magánszemélyekre tartozik, és hogy magánviszonyokban nincs a kormánynak felelőssége, illetve teendője. Most azonban szeretném meggyőzni önt arról, hogy e tekintetben nincs igaza. Ezek társadalmi jelenségek, ahol igenis a kormánynak és minden közszereplőnek nagyon fontos felelőssége és teendője is van. Ha csak a bűnüldöző hatóságok munkájának végzésére gondolunk, akkor azt olvashatjuk a Legfőbb Ügyészség egyik beszámolójában, hogy az egyéni és a társadalmi reakciók döntő kihatással vannak a büntetőeljárás megindulására és lefolytatására is. Tehát az, miniszter úr, hogy ön például a kormány képviseletében milyen nyilatkozatokat tesz ezen ügyek kapcsán, rendkívül fontos, akár a bűnüldöző hatóságok munkája szempontjából is.De van másik két olyan aspektus is, amire szeretném felhívni az ön figyelmét. Az egyik az áldozatok segítése, hiszen esetükben az ilyen sajnálatos események után ennek különböző pszichés, fizikai és egyébként társadalmi hatásai is vannak. Magyarországon még nem készült arról felmérés az én tudomásom szerint, hogy ezeknek az eseteknek milyen társadalmi hatásai lennének vagy vannak. Ez például a kormánynak egyik teendője kellene hogy legyen ezen esetek kapcsán. Illetve más bűncselekményekhez képest sokkal nagyobb a látencia ezekben az esetekben, amelyek megelőzésére és visszaszorítására szintén intézkedéseket kellene tennie a kormányzatnak is, hiszen a vádemelésig csak a töredéke jut el az ilyen eseteknek más bűncselekményekhez képest. Kérdezem ezért miniszter urat, hogy továbbra is úgy gondolja-e, hogy nincs a kormánynak teendője, illetve felelőssége ezen a területen. Várom a válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. Parancsoljon!(16.30)
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselő Asszony! Azt tapasztaltam, hogy bizottsági elnökként mindig korrektül idézi a különböző kormányzati nyilatkozatokat vagy megszólalásokat. Erre a tulajdonságára apellálnék most is, amikor azt kérem öntől, hogy legyen szíves, korrektül idézze, amit mondtam, hiszen az első pontban arra hívtam föl a figyelmet, hogy mi a Fideszben és a KDNP-ben az áldozatok oldalán állunk, semmiféle erőszakot, semmiféle hatalommal való visszaélést nem fogadunk el, nem tudunk tolerálni, és úgy gondoljuk, hogy az üldözendő és büntetendő. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az emberi méltóság soha, semmilyen körülmények között ne sérüljön. Azt gondolom, hogy ez nemcsak nálunk fontos, hanem a parlament minden pártjában. Azt is elmondtam a sajtótájékoztató alkalmával, hogy ha a parlament által meghozott törvények nem elég szigorúak, azt parlamenti vita keretében vagy társadalmi vita keretében kell megbeszélnünk. De itt már az éremnek két oldala van, hiszen nagyon sokan, ha jól értem, az esetek döntő többségében éveken keresztül nem akartak, nem mertek, nem tudtak bejelentést vagy följelentést tenni. Viszont amikor az ELTE-n történt egy bejelentés, akkor a hatályos törvények fölhasználásával az ELTE etikai bizottsága fölmentette az egyik kar dékánját. Tehát a törvények ott alkalmasak voltak a szankciók megvalósítására. Ezért nem tudom én azt eldönteni egyedül, egy törvényhozóként önök nélkül, hogy vajon ezek a törvények jók vagy rosszak. A végrehajtó hatalomra vonatkozó kritikáját abszolút akceptálom, mert valóban, ha ilyen följelentés érkezik, ilyen bejelentés érkezik, ilyen jelenségeket tapasztalnak az áldozatok, a sértettek oldaláról az állam szereplői, akkor a leghatározottabban, kompromisszumok nélkül kell föllépniük. A megjegyzésem csak arra vonatkozott, hogy általában gondolom azt, hogy az emberek magánviszonyaiba az államnak csak a szükséges és minimális mértékben kell beavatkoznia, és tartózkodnia kell attól, hogy emberek magánviszonyait befolyásolja bármilyen formában is. De ez nem azt jelenti, hogy ha valakit erőszak ér akár családon belül, akár bármilyen más körülmények között, például ebben az ügyben, akkor az államnak semlegesnek kéne maradnia. De ehhez arra is szükség van, hogy az áldozat védelemben részesüljön annak érdekében, hogy föl tudjon lépni. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Egyperces viszonválaszra Dúró Dóra képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen miniszter úr válaszát. Nem akartam rosszindulatú lenni akkor, amikor mondandójának valóban csak egy részét idéztem, ugyanakkor ez a rész volt az, amit én kifogásoltam, ezért fektettem erre nagyobb hangsúlyt. Ugyanakkor abban a kontextusban és abban a politikai helyzetben, amelyben ön ezt a kijelentést tette ‑ és itt szeretnék utalni akár a miniszterelnöknek, akár más fideszes politikusoknak korábban nőkkel kapcsolatos megjegyzéseire ‑, higgye el, hogy bizonytalanságra adott okot az a kijelentés, amit ön a múlt héten tett. Mindazonáltal a jogalkotáson kívül is nagyon sok olyan teendője lehet akár a kormánynak mint kezdeményezőnek, akár a törvényhozóknak, amely segítségére lehet a bűnüldöző hatóságoknak abban, hogy ezeket az eseteket hatékonyabban tudjuk megoldani. A Jobbik éppen ezért is kezdeményezett ötpárti egyeztetést ebben a témában; remélem, hogy a Fidesz képviselőit is látni fogjuk ezeken az egyeztetéseken. És szeretném azt, ha a döntéshozók tudatossága is javulna e tekintetben. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Egyperces viszonválaszra miniszter úré a szó. Parancsoljon!
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak annyit szeretnék mondani, hogy az Igazságügyi Minisztérium a kormány nevében egy ilyen ötpárti egyeztetést nyilván kész szakmailag támogatni és a kezdeményezéseket fogadni, illetve azokat a kormány és a törvényhozás munkájába beilleszteni segíteni, másrészről pedig nyitottak vagyunk minden ilyen kezdeményezésre vagy észrevételre. Én egyetértek a képviselő asszony megjegyzéseivel, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a végrehajtó hatalomban és a törvényhozó hatalomban a joggyakorlóknak is nyilvánvalóan példával kell elöl járniuk, ami az áldozatok védelmét, illetve a védelemre való esély biztosítását jelenti. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett képviselő asszony, Demeter Márta képviselő asszony és Hadházy Ákos képviselő úr, az LMP képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Miért nem zavarja a kormányt a valóság?” címmel. Miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja‑e a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Megvárnánk.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszterelnök úrnak a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Hadházy Ákos képviselő úr, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Mi a magyarázat?” címmel. Miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.
  • DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Megvárom a miniszterelnök urat.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom önt és a tisztelt Házat, hogy a miniszterelnök úrnak a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Miért nem lép fel a kormány az offshore adóelkerülés ellen?” címmel. Miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem képviselő asszonyt, hogy elfogadja‑e a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Igen, elfogadom, köszönöm szépen, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt héten ismét iratok tízezrei kerültek napvilágra ‑ ezek az úgynevezett Paradise Papers ‑ arról, hogy hogyan rejtik el a vagyonukat és a jövedelmüket a világ leggazdagabb emberei és cégei. Ehhez nagyon jól értenek, és így az adóbevételek jelentős részétől megfosztják az országokat. Egyes számítások szerint Magyarországról az államadósság két és félszeresét vitték ki az elmúlt harminc évben. A mostani botrányban is feltűnnek egyébként magyar szereplők, például Nagy István, országunk svájci nagykövete. Miközben a minimálbér nettója Magyarországon még mindig nem éri el a létminimumot, az adóztatható nyereségek egy része offshore számlákon tűnik el, és ez ellen a kormány nem tesz semmit, sőt a tétlenségen túl aktívan is támogatja. Nem zárja ki az offshore cégeket a közbeszerzésből, a közpénzek közeléből, sőt bevonja őket a letelepedési kötvényüzletbe, és nem lép fel ellenük a gazdaságban sem. Az adóoptimalizációnak nevezett folyamatot pedig azzal támogatja, hogy csökkenti a nyereségadót, ezzel próbálva megnyerni a lefelé tartó adóversenyt, pedig annak a versengő országnak nem lehetnek nyertesei, csak a multik. Az offshore-ozást a kormány időről időre, mint ahogy megtapasztaltuk, adóamnesztiával is támogatja, a nemzetközi együttműködésben pedig nem vesz részt, vagy csak alibizik. Az LMP elszánt a tekintetben, hogy az offshore-ozást kisöpri a közpénzek közeléből és a gazdaságban is fellép ellene, ezért javasoltuk, hogy mindenféle offshore számlára történő utalást terheljen legalább 9 százalékos, a nyereségadóval megegyező nagyságú adó. Azt kérdezem, hogy hajlandó‑e a kormány végre tenni valamit az ezermilliárdok kiszivattyúzása ellen, és az így megnyert összeget a bérek emelésére fordítani. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. Parancsoljon!
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselő Asszony! A kérdésével kapcsolatban szeretném először is megjegyezni, hogy 2010 után olyan Alaptörvényt fogadott el a magyar parlament, és ahhoz kapcsolódóan olyan gazdasági szabályokat, stabilitási törvényeket fogadtunk el, amely a közpénzek közeléből, például a közbeszerzések területéről kiszorította az offshore hátterű cégeket. Szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy 2002 és 2010 között a magyarországi közpénzek lényegében az offshore hálózatokat táplálták. 2002 és 2010 között volt az az időszak, amikor azok a pénzek, amiket ön keres, elhagyták az országot, egy olyan politikai kurzus segítségével, amely szándékosan úgy építette fel az ország pénzügyi rendszerét, hogy az off­shore-ba, külföldre terelje a Magyarországon megtermelt gazdasági javakat. Mi ezzel szakítottunk, amikor az Alaptörvényben alkotmányos alapelvvé tettük az átláthatóság követelményét, példának okáért 44 ezer cégnek kellett vállalnia azt, hogy nincs offshore háttere. Ezek azok a cégek, amelyek európai uniós forrásból bármiféle támogatáshoz jutottak. Ebben a parlamentben is óriási vita volt arról, hogy ez erősíti‑e a gazdasági versenyképességet vagy csökkenti. Másrészről pedig számos olyan intézkedést hoztunk, amely az átláthatóságot erősítette. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom önnek, hogy Közép-Európában a legtöbbet tettük annak érdekében, hogy az offshore hátterű cégek a közpénzek közeléből szoruljanak ki. Másrészről azt is szeretném megjegyezni önnek, hogy ellentmondás van abban, amit fölvet, mert nemzetközi gyakorlat van arra, és a nemzetközi együttműködés ‑ amiben az ön állításával szemben részt veszünk ‑ is azt mutatja, hogy ezeknek a pénzeknek nemcsak az üldözését, az offshore cégháló kiszorítását kell megejteni, hanem olyan kedvező adózási föltételeket kell létrehozni, hogy egy vállalkozónak ne kelljen a pénzét elvinnie az országból. Ezért nagyon fontos a társasági adó csökkentése, és minden olyan adócsökkentés, amely a vállalkozók számára kedvező, és ezért tartom azt is fontosnak, hogy azokat az offshore-okat, akik adóamnesztiával hazatértek, utána Magyarországon az adókasszába egy adó vállalásával be tudtuk csatornázni. Tehát a pénz visszaszerzésében is tettünk lépéseket, nem csak az offshore tiltásában. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Egyperces viszonválaszra Schmuck Erzsébet képviselő asszonyé a szó. (16.40)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Miniszter Úr! Sejtettem, hogy ön az Alaptörvényre fog majd hivatkozni, de szeretném akkor idézni, hogy az Alaptörvény csak a nem tisztázott hátterű cégeket zárja ki, az ismert tulajdonosú, de adócsaló és az államkasszát megrövidítő cégeket nem. Tehát itt azért még lenne mit tenni.Viszont a kérdésemnek van egy másik fele is. Ugye, általában azt a választ kapjuk, hogy azért nem lehet egy általános béremelés Magyarországon, csak a minimálbérnél vagy egyes helyeken, mert nincs rá forrás, a gazdaság azért annyit nem teljesít. Viszont azt látjuk, hogy Magyarországról nagyon komoly pénzeket visznek ki, utalnak ki offshore cégeknek. Éppen ezért éltünk azzal a javaslattal, hogy mindazokat a számlákat, amelyekről offshore cégekhez utalnak ki pénzeket, ezek nyilván követhetők, ugyanaz a 9 százalékos nyereségadó terhelje, mint általában a többieket. Ez bizony jelentős forrást biztosíthatna arra, hogy a béreket jobban meg lehessen emelni Magyarországon.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Egyperces viszonválasz illeti meg miniszter urat is. Parancsoljon!
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Csak megjegyezném, hogy a magyar állam a jelenlegi szabályok szerint csak átlátható vállalkozásokkal köthet bármilyen szerződést, amikor a munkáját végzi. Nem köthetünk olyan céggel szerződést, amelynek a háttere nem átlátható. Amikor mégis valami hiba elkövetésre kerül, amit nem zárhatunk ki egy államapparátus vagy egy állam működésében, ezt önök teszik rendszeresen szóvá egy-egy esetben. Na de ezek összehasonlíthatatlanul kisebb számban fordulnak elő vagy alig fordulnak elő, azzal ellentétben, ami 2002 és 2010 között zajlott az országban. Erről nagyon sokat beszéltünk annak idején.Szeretném azt is megjegyezni, hogy annak elérése, hogy a pénz visszajöjjön, kedvező adózási feltételekkel lehetséges. Nemzetközi együttműködésre van szükség, de nem Magyarország és más országok között kétoldalúan, hanem az Európai Unió összes tagországában. Európában kell olyan adózási feltételeket teremteni, hogy ilyen megoldásokra ne legyen szükség. Ezért kell folyamatosan adót csökkenteni, ezért vagyunk az adócsökkentés kormánya, hogy Magyarországról pénzt egy cégnek ne kelljen elvinnie. Sőt, inkább ide hozzanak pénzt annak érdekében, hogy a társadalompolitikai célokat teljesíteni tudjuk. Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Budai Gyula képviselő úr, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszterhez: „Gyurcsány család és a Czeglédy-ügy kapcsolata, avagy ki finanszírozta Czeglédy Csaba ügyleteit?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Völner Pál államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem önt, elfogadja‑e a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Képviselő úr jelzi, hogy elfogadja Völner Pál államtitkár urat válaszadónak. Budai Gyula képviselő úré a szó.
  • BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ismeretes, a Czeglédy Csaba által működtetett bűnszervezet több milliárd forinttal károsította meg az államkasszát, több száz embert csapott be, akik a mai napig nem kapták meg a bérüket. Egy tavalyi törvénymódosítás következtében a felnőttmunkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek is bekerültek a fordított áfa körébe, ezáltal a Czeglédy által működtetett bűnszervezetek egyre nehezebben tudták tevékenységüket végezni. Ezért lett szükség arra, hogy a bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára segítsen.Mint ismeretes, az Altus Portfólió Zrt. több alkalommal több száz millió forintot adott kölcsön a Human Operator Zrt.-nek, így Gyurcsány cégén keresztül nemcsak baráti kölcsönt biztosított a Czeglédy által irányított Human Operator Zrt.-nek, hanem a pénzen keresztül részt vett a bűnszervezet működtetésében és pénzelésében. Az ok pedig nagyon egyszerű, tisztelt államtitkár úr: ebben az esetben is a négyesmetró-projektnél jól bevált módszert követték a baloldali politikusok. Vagyis a korrupciós pénzek itt is a pártfinanszírozást szolgálták.Az ügy szálai egyre inkább az MSZP-hez és a DK-hoz vezetnek, és alaposan feltehető, hogy az eltűnt pénzek jelentős része e két párt kasszájába került. Kérdezem államtitkár urat, hogy a nyomozó hatóság vizsgálja-e, hová kerültek vagy hová tűntek az elcsalt milliárdok, és vizsgálják‑e a tiltott pártfinanszírozás kérdését. Köszönöm válaszát.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Völner Pál államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Jelenleg Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszövetkezetben üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt folyik az eljárás. A gyanú szerint a DK és az MSZP házi ügyvédje irányításával létrejött bűnszövetkezet 2011 és 2016 között olyan hálózatot hozott létre, amely diákmunka-közvetítéssel is foglalkozott. A gyanú szerint a Czeglédy Csabához köthető bűnszervezet hozzávetőlegesen 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.A gyanú szerint Gyurcsány Ferenc családi vállalkozása, az Európai Bizottság által is finanszírozott Altus 80 millió forinttal segítette ki a szocialistáknak ezt a szervezetét, Czeglédy Csabát. Az ügyben Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához, az OLAF-hoz fordult. Remélhetőleg az ügy tisztázása végett az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala azonnali vizsgálatot rendel el, tekintettel az európai uniós források terhére elkövetett súlyos csalás gyanúját felvető tranzakció ügyére.A Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Portfólió több alkalommal nagyobb összegű baráti kölcsönt nyújtott Czeglédy Csabának, csakhogy a kölcsönszerződések olyan elemeket is magukba foglalnak, amelyek megkérdőjelezik a baráti kölcsön jelleget, személyi biztosítékok, azonnali inkasszó és egyéb elemek. Ezek nem támasztják alá, hogy ez igaz lenne, és ez üzletszerű hitelezést feltételez. Felmerül a kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc cége rendelkezett‑e megfelelő engedélyekkel pénzügyi kölcsön nyújtására. Ezt a Nemzeti Bank jogosult vizsgálni, és reményeink szerint a szükséges piacfelügyeleti eljárást, vizsgálatot megindítja. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra Budai Gyula képviselő úr következik. Parancsoljon!
  • BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Gyurcsány Ferenc kétszeresen hazudott az Altus és a Human Operator Zrt. kapcsolatáról. Hazudott, amikor azt mondta, hogy egyszer adott kölcsön a cég Czeglédy Csabának, és hazudott akkor, amikor azt mondta, hogy Czeglédy Csaba cége nem fizette vissza a kölcsönt. Gyurcsány Ferenc cége több alkalommal adott kölcsön több száz millió forintot, és ebből a kölcsönből egy alkalommal a Human Operator Zrt. kamatostul fizette vissza a kölcsönt Gyurcsány Ferenc cégének.Ebben a kérdésben sajtóinformációk szerint hamarosan az ügyészség meg fogja hallgatni Dobrev Klárát. A tanúnak viszont igazmondási kötelezettsége van, így Gyurcsány Ferenc hazudozása lassan véget ér. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválaszra államtitkár urat illeti a szó. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Még egy fontos kérdésre szeretnék kitérni az ügy kapcsán. A kormány és a Fidesz azt tartja az ügyben a legfontosabbnak, természetesen a büntetőeljárásnak ki kell deríteni a felelősséget, hogy kártalanítsák az ügy sértettjeit. Tekintettel a megkárosítottak kiszolgáltatott helyzetére, ma országgyűlési határozati javaslat került benyújtásra, amelyben méltányosságon alapuló kárrendezés kifizetésére kerülhet sor a magyar kormány részéről. Az Országgyűlés a határozati javaslat elfogadásával utat nyithat a károsultak lehető leggyorsabb kárrendezésére. Ez a kárrendezés azonban nem eredményezheti azt, hogy a kártérítés megfizetése alól a károkozó mentesüljön.Amennyiben kiderül, hogy az MSZP és a DK háttér-finanszírozását segítette elő Czeglédy Csaba bűnszervezete, akkor a kárrendezésre kifizetett összeget le kell vonni az érintett pártok állami támogatásából. Összességében kijelenthető, hogy az ügyben az egész magyar baloldalnak súlyos etikai és politikai felelőssége van, ezért mindenképpen indokolt annak vizsgálata, hogy történt‑e burkolt pártfinanszírozás. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Heringes Anita képviselő asszony, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökének: „Havi sokmillió fixszel, ma egy ember könnyen viccel?” címmel. Elnök úr, mármint a Nemzeti Bank elnöke halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Nagy Márton alelnök urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem képviselő asszonyt, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • HERINGES ANITA (MSZP): Elfogadom, köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Heringes Anita képviselő asszonyé a szó.
  • HERINGES ANITA (MSZP): 2017. október 18-án meghallgathattuk a Magyar Nemzeti Bank 2016. évről szóló beszámolóját. Tudják, az volt az a beszámoló, ahonnan Matolcsy György elmenekült, és zálogként itt hagyta nekünk Nagy Márton alelnököt. Így az ellenzéki kérdésekre Nagy Mártonnak kellett válaszolnia. Kellemetlen lehetett, és zavarában érintettként biztos azért válaszolt ilyen bicskanyitogató mondatokat, amiket egyébként a jegyzőkönyvből mindenki visszaolvashat. Mégpedig azt, hogy ő tudja, hogy a munkaerőpiacon vannak alacsony bérezésű és magas bérezésű szakmák, és regionális különbségek is vannak. De nem érti, hogy ennek mi köze a jegybanki bérekhez.(16.50)A jegybanki béreknek a kereskedelmi banki bérekhez van köze. Ha a szakemberek nincsenek megfizetve, akkor a jegybanki dolgozók elmennek. A bankok vadásszák le a jegybankárokat, és viszik el tőlünk, azért, mert a bankok találnak megfelelő szakembert. (Sic!) Ők is munkaerőhiánnyal küzdenek, mármint a Nemzeti Bank, és ráígérnek a fizetésekre. Ahhoz, hogy a jegybank megfelelő szakmai színvonalon működjön, igenis magas bérekre, kereskedelmi bérekre van szükség.Alelnök úr elmondta, hogy szegény családból származik, és nemcsak hogy a magas bérekre, a 9 milliós fizetésre van szüksége, de hogy amikor 2,7 millió forintot keresett havonta, akkor neki szüksége volt a VIP-hitelre, arra a kamatmentes hitelre, amiből lehetett tovább vásárolgatni. Tényleg az az egy kérdésem van ‑ én is egy egyszerű, háromgyerekes családból származom ‑, hogy ha én lemennék Paksra, mint ahogy ön lemenne Szolnokra, és kimondaná, hogy 2,7 millióból nem tudott félretenni, és ezért kell urizálniuk a jegybankban, ezért jár önöknek minden, ami egy átlagembernek nem jár, akkor azt gondolom, az embereknek a bicska kinyílna a zsebében.Alelnök úr, nyugtasson meg, ennyire nem szakadtak el a Nemzeti Bankban a valóságtól, ennyire nem szakadtak el a vidéktől, ennyire nem szakadtak el az emberektől! Mert ha a jegybankároknál munkaerőhiány van, gondoljon bele, elnök úr, alelnök úr, mi van az egyszerű doktoroknál, ápolóknál! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ott kéne akkor a béreket emelni, nem önöknél! Várom válaszát, hogy ugye nem szakadt el a valóságtól. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Nagy Márton alelnök úr fogja megadni.
  • NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Nem szakadtam el a valóságtól. Amit én mondtam legutóbb, azt most is fenntartom; valójában ez a szakma így működik, a jegybanki, a banki munkaerőpiac. Ha ön ebben nem ért egyet, akkor azt kell mondanom, hogy ön szakadt el a valóságtól. Nézze meg azt, hogy ezek a jegybankárok, ezek a közgazdászok kivel versenyeznek! Nem a doktorokkal versenyeznek, nem az ápolókkal versenyeznek, nem a tanárokkal versenyeznek, hanem olyan bankok csábítják el őket, nem kórházak csábítják el őket, hanem bankok csábítják el őket, amelyek felülígérnek a fizetéseken. Nem is beszélve a nemzetközi szervezetekről, mondjuk, egy Európai Központi Bankról, egy IMF-ről, hogy milyen fizetéseket adnak azoknak az okos embereknek, akik nem hagyják el ezt az országot, hanem inkább a jegybankban dolgoznak, igen, a nemzetgazdasági átlagnál magasabb fizetésért, de a bankrendszerrel összehasonlítható ugyanakkora fizetésért. A jegybankban a fizetések a bankrendszerrel versenyeznek, és a bankrendszeri fizetéseket érik el akár közép-, akár felső, akár alsó szinten. Ez így volt a múltban is, és azt gondolom, hogy így lesz a jövőben is. Én szeretek okos kollégákkal dolgozni, akár vidéki kollégákkal, sőt ők sokszor sokkal törtetőbbek, mint a fővárosiak, feljönnek (Moraj a Jobbik és az MSZP soraiban.) Budapestre, és igen, bebizonyítják azt, hogy tudnak versenyezni (Bangóné Borbély Ildikó: Hogy mersz ilyet mondani? ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.), és azt a szakmát viszont meg kell fizetni. Úgyhogy továbbra is fenntartom ezt az álláspontomat. Azt gondolom, az viszi előre a magyar jegybankot, aki ilyen eredményeket tud felmutatni. (Bangóné Borbély Ildikó: Szerinted minden szektorban hülyék dolgoznak, csak nálatok nem?) Még egyszer: az elmúlt tíz évben is így volt. (Zaj. ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Állítsa le, több millió embert sértő hozzászólás ez! Vezettesse ki! ‑ Köz­beszólások a Jobbik soraiból: Hülyézni nem lehet! ‑ Dr. Apáti István: Gyertek almát szedni vidékre!) Azt gondolom, hogy minden országban így van, és a jövőben is így lesz. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony (Dr. Apáti István: Gyertek almát szedni vidékre! ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Egészségügyi dolgozókra is szükség van, és azokra is, akik az oktatásban dolgoznak!), képviselő asszony (Zaj.), bocsánatot kérek, képviselő asszony, ne kényszerítsen arra, hogy figyelmeztessem! (Zaj. ‑ Ban­góné Borbély Ildikó: Hülyézni lehet?). Képviselő asszony, figyelmeztetem! (Szávay István: Hülyézni lehet? ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Az MSZP-ben lehetnek hülyék, persze! ‑ Dr. Rétvári Bence: Az MSZP-ben lehetnek, persze!) Jegyző úr, önnek az a feladata, hogy a törvényes rendet felügyelje a Házban, nem pedig az, hogy bármilyen formában itt bekiabáljon! (Folyamatos zaj és közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.) Egyperces viszonválaszra Heringes Anita képviselő asszonyé a szó.
  • HERINGES ANITA (MSZP): Tudja, alelnök úr, most már sajnos biztos vagyok abban, hogy ön elszakadt a valóságtól. Jó szakemberekre és okos emberekre az egészségügyben és az oktatásban is szükség van, ott kéne rendesen megfizetni! Ön közszolgálatot lát el. Önnek az lenne a feladata, hogy ezeknek az embereknek minél magasabb bért lehessen fizetni. Az ön feladata az lenne, hogy egy olyan ország legyen itt, egy olyan országban élhessünk, ahol ön egy szolgálatot lát el. Nem 280 ezer forintos négyzetméternyi szőnyegen járna, nem olyan alagutakat építene, hogy ne kelljen találkozni a valósággal, hogy ne kelljen találkozni még a budai emberekkel sem, nem ösztöndíjat fizettetne magának a Nemzeti Bankkal, hanem csak és kizárólag azzal foglalkozna, hogy az országnak jobb legyen, a devizahiteleseknek jobb legyen. Egyszerűen nem hiszem el, amit ön kimondott: ön lehülyézte a vidéki lakosságot, és minden szakembert, aki nem keres annyit, mint maguk. Maguk, akik a mi pénzünkből élnek! Felháborító! (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra (Bangóné Borbély Ildikó: Szerintem jobb, ha leül! Jobb mindenkinek!) Nagy Márton alelnök úré a szó.
  • NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Képvi­selők! Visszautasítom a vádat. Én nem hülyéztem le a vidékieket (Közbeszólások a Jobbik soraiból: De igen!), sőt felemeltem, és azt mondtam, hogy nagyon sok tehetséges úriember és hölgy van, akit várunk akár a jegybankba dolgozni. De az szereptévesztés, hogy ön azt mondja, hogy a jegybanknak kell azzal törődnie, hogy az orvosnak vagy az egészségügyben dolgozóknak vagy a pedagógusoknak magasabb fizetése legyen. (Heringes Anita: A devizahiteleseknek is megoldottátok, ugye?)A jegybank feladatai törvényben vannak rögzítve. Ezek, kérem szépen, az árstabilitás elérése (Moraj az MSZP soraiban.), a pénzügyi stabilitás elérése és a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Szeretném megkérdezni azt, hogy hol van abban benne ‑ mi nem foglalkoztatunk orvosokat és pedagógusokat, az ő fizetésüket a parlament (Bangóné Borbély Ildikó: Egy kicsit visszafoghatnád magad!) és önök, a kormány tudja rendezni. Ne legyen már szereptévesztés ebben, elnézést! (Zaj. ‑ Z. Kárpát Dániel: Igazi úriember vagy!) Köszönöm.(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Földi László váltja fel.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (Zaj.) Tisztelt Országgyűlés! Tegyük lehetővé, hogy Szilágyi György képviselő úr is elmondja az azonnali kérdését! (Bangóné Borbély Ildikó: Hogy lehet ilyet mondani?) Képviselő asszony! (Bangóné Borbély Ildikó: Hogy lehet így viselkedni?) Képviselő asszony (Zaj.), képviselő asszony, most mondjam, hogy képviselő asszony hogy viselkedik? Hát bocsánat!Szilágyi György képviselő úr, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „’Egyszerű’ vállalkozó miniszteri segédlettel.” címmel. Szilágyi György képviselő úré a szó. Parancsoljon!
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. „Nagyon sok sikeres vállalkozó van az országban. Miért Tiborcz Istvánt citálja a parlament elé? Azért, mert Orbán Viktor rokona?” ‑ kérdezte ön tőlem felháborodva előző heti kérdésemre, miniszter úr. Ön, miniszter úr, adott erre a kérdésre saját maga választ, hiszen az azonnali kérdés után 24 órán belül találkozott Tiborcz Istvánnal. Vajon ha más vállalkozóról kérdeztem volna miniszter urat, akkor is rögtön másnap találkozik ezzel az emberrel és egyeztet vele? Nem, hiszen ön csak Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével egyeztetett. Ne felejtsünk el egy fontos dolgot: ön Magyarország egyik legfontosabb miniszteri pozícióját tölti be, az egyik legfontosabb kormánytagja, Orbán Viktor egyik legfontosabb munkatársa a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki valószínűleg eléggé el van foglalva, és hogy még emeljük a tétet, sokan az ön pártjából Orbán Viktor szépreményű utódját látják önben. Ezért ment és találkozott rögtön Tiborcz Istvánnal.Miniszter úr, ha önt felháborítja az, hogy családtagokkal kapcsolatban mit követnek el, akkor felháborodhatott volna akkor is, amikor a Fidesz és a Fidelitas például Hegedűs Loránt 78 éves édesanyját zaklatta, aki nem közszereplő, valóban. Akkor is felháborodhatott volna, amikor a Habony-média munkatársai a Fidesszel karöltve Vona Gábor feleségét és kisfiát zaklatták. Ők sem közszereplők, Tiborcz Istvánnal ellentétben. De vajon miért volt ilyen fontos ez a találkozó? Minden valószínűség szerint azért, mert egy, Orbán Viktor vejéről van szó, kettő, Tiborcz István meggazdagodásának elősegítésében ön nagy szerepet játszott, hiszen hódmezővásárhelyi polgármesterként ön kötötte az első szerződést azzal a céggel, amely utána ennek hatására 11 616 millió forintot nyert különböző közbeszerzési eljárásokon, tehát nem áll az az állítás, amit ön mond, hogy nem nyertek közbeszerzéseket. Igenis nyertek közbeszerzéseket. Még mindig nagyon úgy néz ki, miniszter úr, hogy Orbán Viktor a saját családjának a meggazdagodására használja fel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a miniszterelnöki pozícióját. Jól van ez így ön szerint? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr!
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szilágyi György képviselőtársam rafinált módját választotta annak, hogy megpróbáljon kitolni velem (Derültség a Jobbik soraiban.), részben azért (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Dicséret oda-vissza!), részben azért, mert annyi mindent kérdezett egyszerre, hogy nehéz megválaszolnom, másrészt mert olyan megjegyzéseket tett, ami nem tudjuk, hogy hova vezet. Na, most a konkrét üggyel kapcsolatban, képviselő úr, talán kezdjük a legérdekesebb részével a dolognak, ez pedig a hozzátartozók, a politikusok hozzátartozói a politikában című fejezet. Talán tudja képviselő úr, hogy annak idején a politikai ellenfeleim nem riadtak attól vissza, hogy arról közvélemény-kutatást rendezzenek Hódmezővásárhelyen, a Medián rendezte egyébként a közvélemény-kutatást nagy mintán, hogy én vajon verem‑e a feleségem. Tehát én átéltem a saját magam bőrén azt (Derültség a Jobbik soraiban.), hogy mit jelent ez. Önök ezen nevetnek, sajnálom, hogy ezen nevetnek egyébként (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem ezen nevettünk, máson nevettünk.), képviselőtársaim, sajnálom, hogy ezen nevetnek. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem ezen nevettünk.) Ez egy megtörtént dolog. Ez egy megtörtént dolog, amiért egyébként a nyilvánosság előtt bocsánatot kellett kérnie magának a Medián közvélemény-kutató cégnek. A legnagyobb presztízsveszteségük volt, úgy gondolom, a pályafutásuk alatt ez a közvélemény-kutatás. Tehát én a magam bőrén szenvedtem el azt és éltem át, hogy ha családtagokat, személyes viszonyokat, családi viszonyokat rángatnak bele a politikába. Én azok közé tartozom, akik a végsőkig ahhoz fognak ragaszkodni, hogy a családtagoknak, a családtagok munkájának, életének, személyes viszonyainak semmi köze nincs ahhoz, ami a politikai életben történik.(17.00)Tudom, hogy választási kampány lesz, ezzel együtt mégis azt kérem önöktől, hogy hagyják békén Orbán Viktor családtagjait, gyermekeit, a gyermekek hozzátartozóját (Közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük: Ezt a Fidelitasnak is elmondtad már?), mert őnekik semmi közük ahhoz, hogy Orbán Viktor mit képvisel a politikában, milyen politikát képvisel, mit je­lenít meg, mi a kormányzati programja, vagy éppenséggel milyen kormányzati teljesítményt tett le az asztalra. Beszéljünk a teljesítményről! Beszéljünk arról, hogy mit tettünk az országért, vagy mit mu­lasz­tottunk el, annak a vitának van értelme. Sze­mé­lyeskedni azok a politikai pártok szoktak, akiknek nincs esélyük győzni. (Taps a kormánypártok so­raiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Egy­perces viszonválaszra Szilágyi György képviselő úré a szó.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Miniszter úr, egyetértek önnel abban, és akkor mondja el ezt a Fi­delitasnak, legyen szíves, aki zaklatja folyamatosan ezeket a családtagokat, hogy azokkal a család­ta­gok­kal kapcsolatosan, akik nem közszereplők, azokkal ne foglalkozzunk. De onnantól kezdve, ha van va­la­kinek a családjában egy olyan szereplő, mint adott esetben Orbán Viktor családjában Tiborcz István, aki, még egyszer mondom, 11 616 millió forintot, vagyis tizenegy és fél milliárd forint közbeszerzést nyert el, közpénzhez jutott hozzá azért, mert Orbán Viktor veje, akkor innentől kezdve olyan nincs, hogy ne foglalkozzunk vele. Miniszter úr, ön pontosan tudja, hogy ez az em­ber 2009-ben a cégeivel 8,4 millió forintot tudott ter­melni. Majd utána, ahogy önök kormányra ke­rültek, akkor 2010-ben már 686-ot, aztán 2011-ben már majdnem 3 milliárdot, és 2012-ben elérte a 3 milliárdot. Ez összesen 6446 milliárd, és csak utána jött a Kánaán, 2013-tól, amikor 11 616 milliárdot (sic!) nyert azért, mert ő Orbán Viktor veje. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egy­perces viszonválaszra miniszter úré a szó.
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető mi­niszter: Az izgalom kicsit összekavarta a számo­kat, de amit mondani akart, azt én megértettem, képviselő úr. Engedje meg, hogy arra a kérdésére is válaszoljak, hogy miért mondtam azt, hogy ebben a parlamentben ‑ azért, ha követik a parlament üléseit résztvevőként vagy a jegyzőkönyvekből vissza­olvas­sák ‑ nem szokás egyetlenegy magyar vállalkozót sem idecitálni, hiszen az nem tudja magát meg­védeni, nem tud válaszolni a kérdésekre. (Zaj, köz­be­szólások a Jobbik soraiból, köztük: Ne! Ne mond­jad!) Ebben az országban több százezer vállalkozó van. Képviselőtársaim, nyugodtan megnézhetik az elmúlt évtizedek jegyzőkönyveit, ebben a Házban név szerint vállalkozókat nem szoktak vegzálni, mert a vállalkozókat mindannyian fontos, ha nem a leg­fon­tosabb szereplőinek tartjuk a magyar tár­sa­dalomnak (Közbeszólás az MSZP soraiból: Főleg Tiborczot meg Mészárost.), hiszen magukról és másokról is képesek gondoskodni.Azt a megjegyzést is engedje meg, képviselő úr, hogy ez a cégcsoport ‑ ezt Hódmezővásárhelyen bármikor szívesen bizonyítom be, gondolom, a kam­pányban majd föltűnik képviselő úr Hódmező­vá­sár­helyen, szívesen látom egy kávéra ‑, bármikor bebi­zo­nyítom képviselő úrnak, hogy ez a cégcsoport a leg­jobb közvilágítási projektet kínálta Magyar­or­szágon. 60 százalékkal csökkentek a költségek, és száz százalékkal nőtt a megvilágítás. (Szilágyi György: Monopolhelyzetbe került.) Ezért ez egy jó projekt volt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), függetlenül, hogy ki kinek a felesége vagy ki kinek a férje. Ezért nyertek min­denhol. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisz­telt Országgyűlés! Firtl Mátyás képviselő úr, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a hon­védelmi miniszterhez: „Egy lépéssel előbbre a hon­védelem ügyében?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válasz­adásra Vargha Tamás államtitkár urat jelölte ki. (Jelzésre:) Képviselő úr jelzi, hogy elfogadja az államtitkár urat válaszadónak. Firtl Mátyás képviselő úré a szó. Parancsoljon!
  • FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Örömmel értesültünk arról, hogy a közelmúltban újabb ké­pes­ség­fejlesztési projektet jelentettek be a Magyar Hon­véd­ségnél. Ezúttal a haderő katasztrófavédelemmel összefüggő tevékenysége, hatékonyabb feladat­ellá­tá­sa érdekében egy uniós projekt keretében valósultak meg nagyarányú fejlesztések több mint 2,2 milliárd forint értékben.A katasztrófavédelmi feladatok ellátása kiemel­kedően fontos közbiztonsági feladat, s mint ilyen, elsősorban a Belügyminisztérium érdekeltségébe tar­tozik, ugyanakkor köztudomású, hogy a Magyar Honvédség amellett, hogy katonáik helytállnak a ha­tá­ron, közreműködik a természeti és egyéb kataszt­rófahelyzetben. Elég csak az ajkai vörösiszap-ka­tasztrófára vagy a 2013-as dunai árvízre gondolnunk, ahol a mentésben és a védekezésben is jelentős részt vállalt a Magyar Honvédség.Biztos vagyok benne, hogy a most átadott új eszközök jó helyre kerülnek, a Magyar Honvédség hatékonyabban tud együttműködni a társszervekkel, hozzájárulva így az országos katasztrófavédelmi rendszer képességeinek fejlesztéséhez is. A fejlesztés során többek között a kétéltűszállító-kapacitás, a földmunkák, a vízi felderítés, az ipari balesetek gyors és szakszerű vegyi elemzése, valamint a személy-, anyagszállítás területén gyarapodik az eszközpark. A projektnek köszönhetően a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi képességei erősödnek, ezáltal a lakosság biztonsága fokozódik.Köztudott, hogy a tárca elindította a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési programot, amelynek keretében új eszközök beszerzésével új képességekkel gazdagodik a magyar haderő. Ez hosszú távú perspektíva, megfelel a NATO-elvá­rá­sok­nak és a saját érdekeiknek is.Tisztelt Államtitkár Úr! Mit jelentenek a most beszerzett eszközök a haderőnek, azon belül is a katasztrófavédelmi területnek? Miért jelentősek ezek a fejlesztések? Lehet‑e számolni újabb uniós tá­mo­gatásokkal az ágazatot illetően? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A vá­laszt Vargha Tamás államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A technikai eszközöket „A Magyar Honvédség kataszt­rófa­vé­de­lem­mel összefüggő beavatkozási képességének fej­lesztése” című kiemelt projekt keretén belül szerezte be a Magyar Honvédség 2 milliárd forintos európai uniós támogatási összeggel és 210 millió forintos önrésszel. Az Alaptörvény is kimondja, hogy a Magyar Honvédség alapvető feladata a haza védel­me, de katasztrófavédelmi feladatokban való közre­mű­ködés is feladata a fő felelőssel, a Belügy­minisz­tériummal egyetemben.A fejlesztés során modern eszközök beszerzésére került sor, a projekt végrehajtása folyamatos, és 2018 második negyedévében várhatóan további esz­kö­zöket vesz át a Magyar Honvédség. A katonák mindig készen állnak a segítségnyújtásra, a polgárok biztonsága érdekében minden helyzetre fel vannak készülve, és a kiképzett katonák mellett a korszerű technikai eszközökre is szükség van természetesen. De az említett beszerzéseken túl, köszönhetően a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési prog­ramnak, egyre gyakrabban lesz majd olyan esemény, amikor új eszközt, új eszközöket adunk majd át, hiszen feladatunk és vállalásunk, hogy a magyar had­erőt megújítsuk, amely nemzeti ügy. A magyar állam­polgárok biztonságának ez az egyik alapfel­tétele.Haladunk a kitűzött cél felé, az út azonban azért rögös, mert a szocialista kormányok által egy vég­letekig tönkretett honvédelmi ágazattal, nagyarányú létszámleépítéssel és komplett fegyvernemi kultúrák eltűnésével találtuk szembe magunkat 2010-ben. De a magyar kormány eltökélt a haderő fejlesztésének kérdésében, hiszen a haza védelme nemzeti ügy. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kor­mánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egy­perces viszonválaszra Firtl Mátyás képviselő úré a szó. Parancsoljon, képviselő úr!
  • FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisz­telt Államtitkár Úr! Örömmel hallom, hogy a kor­mány elkötelezett a haderő modernizálása ügyében. A magam részéről és a Fidesz-KDNP-frak­ció részéről is biztosíthatom, hogy támogatunk min­den olyan elképzelést, fejlesztést, ami a Magyar Hon­véd­ség hatékonyságának a növelését, az ágazat fej­lesztését elősegíti és azt szolgálja. Bizakodva várjuk a további fejlesztéseket, az ezekről szóló beszámolókat, de itt is engedjék meg, hogy a frakciók nevében megköszönjük a kato­nák­nak az eddig tanúsított helytállást, amit a határon tesz­nek, amit a katasztrófavédelem területén tesz­nek, hiszen számunkra ez a legfontosabb, hogy a hon­vé­deink biztonságot nyújtanak a magyar em­be­rek­nek, biztonságot a magyar családoknak. Köszön­jük ezt a tevékenységét a Magyar Honvédségnek. Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egy­perces viszonválaszra Vargha Tamás államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen az elismerő szavakat. A Magyar Honvédség katonái, honvédei valóban kiemelkedően teljesítenek, és valóban a mo­der­nizáció az egyik elsődleges feladatunk és válla­lásunk az elkövetkező időben, és köszönhetően a ma­gyar gazdaság teljesítményének, a magyar emberek munkájának, erre az előrelépésre a lehetőségünk is megvan.A kormány számára a magyar emberek biz­ton­sága az első, ezért építettünk kerítést, ezért erő­sítettük meg a határvédelmet, szemben azokkal, akik a bevándorlást segítenék, a határkerítést lebontanák, és Soros György kottájából játszva gyengítenék Ma­gyar­ország biztonságát. Köszönöm megtisztelő figyel­müket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Lázár János felé:) Köszönöm szépen, miniszter úr, hogy elfoglalja a helyét.Tisztelt Országgyűlés! Demeter Márta képviselő asszony, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz: „Miért és mennyi­vel támogatja a multikat a kormány?” címmel. Miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jelölte ki. (Jelzésre:) Képviselő asszony jelzi, hogy elfogadja Lázár János miniszter urat válaszadónak. Demeter Márta képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!(17.10)
  • DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter úr! Az LMP három év alatt tudta kiperelni a kormány stratégiai partnereinek, a multiknak adott adókedvezmények mértékét. Nem csoda, hogy titkolták, hiszen a multik támogatása ellentmond annak, amit a kormány egyébként rendszeresen magáról állít. Nemhogy nem harcolnak a multik ellen, hanem a profitjukat növelik a mi adóforintjainkból, 80 milliárd forinttal csak a stratégiai partnerekét, csak egy eszközzel, és csupán három év alatt, miközben a magyar dolgozók milliói élnek a létminimumot el sem érő vagy alig meghaladó fizetésből havonta.A multikat a kormány ugyanis számos eszközzel támogatja: fejlesztési adókedvezmények, közvetlen állami támogatások, a beruházások hatósági megkönnyítése, adóellenőrzési kedvezmény, feltételes adómegállapítás, vagy épp az EU-s források olyan felhasználása, ami egyértelműen csak egy-egy cég érdekét szolgálja.A multiknak sokszor kérniük sem kell, a kormánypárti politikusok tülekednek, hogy minél nagyobb kedvezményeket adhassanak számukra. Az LMP által kiperelt adatok két év, tehát a 2012 és ’14 közötti egyedi adókedvezményeket mutatják. De van‑e fogalma egyáltalán a kormánynak, hogy közel nyolc év alatt mennyivel támogatták összesen a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégeket? Azokat a cégeket, amelyeknek egy része nyomott béreken dolgoztatta a magyar munkavállalókat, és ez az, amit a kormány versenyképességnek nevez, és tudatosan alacsonyan tartott bérekre alapozza ezt.Tehát kérdezem miniszter urat, hogy mennyi támogatást kaptak a multik az adóforintjainkból összesen az Orbán-kormány nyolc éve alatt. Mekkora volt a fejlesztési adókedvezmények, a közvetlen állami támogatások, feltételes adómegállapítás miatti kedvezmények és más támogatásoknak az összesített értéke, amelyet a nálunk működő multinacionális cégek kaptak? Várom válaszát. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Miniszter urat illeti két percre válaszadásra a szó. Parancsoljon, miniszter úr!
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Én a kérdése kapcsán, ami olyan volumenű kérdés, amely talán két percnél több és nagyobb választ, nagyobb vitát érdemel, készítettem egy háttéranyagot, amit nagyon szívesen fogok a rendelkezésére bocsátani, írásban megküldöm önnek, ami részletes kimutatásokat tartalmaz az állami támogatásokról, amit mi egy befektetésnek fogunk fel. Azt nem vonhatja kétségbe, képviselő asszony, hogy egy gazdasági versenyben lévő ország számára, amely 10 milliós lakossággal rendelkezik, ásványi kincsek hiányában szüksége van külföldi befektetőkre, szüksége van arra, hogy beruházások legyenek. Ne felejtse el, képviselő asszony, hogy ha Magyarországon megkérdezi a vállalkozásokat, akkor a legnagyobb probléma a tőkehiány, tőke hiányában nem tudnak befektetni. Ezért figyelembe véve még a kutatás-fejlesztés, innováció kérdéseit, úgy gondolom, hogy a tőkeerős külföldi befektetőkre Magyarországnak szüksége van, szüksége volt mindig, és szüksége lesz a jövőben is. Az a kérdés, hogy a külföldi befektetők mellett, akik Magyarországra jönnek és támogatást kapnak, azok mellett a magyar vállalkozások kapnak‑e támogatást.Tisztelt Képviselő Asszony! Én a kormányzás egyik legnagyobb sikerének tekintem, hogy az Európai Unióval úgy tudtunk megállapodni 2014-20 között, hogy az Európai Unióból érkező 25 milliárd euró nagyrészt, 60 százalékban magyar kis- és középvállalkozásokhoz került. Ez a legnagyobb eredmény. Tehát miközben természetesen támogatjuk a külföldről érkező nagyberuházókat, támogatjuk a magyar nagyvállalkozókat is, a magyar nagyvállalati kört, esélyt, lehetőséget és kiemelt támogatást biztosítunk a kis- és közepes vállalkozásoknak. Ha ezt nem tettük volna, ha nem mindenkit támogattunk volna, akkor nem tartanánk ott, hogy Magyarországon soha ennyien nem dolgoztak az elmúlt 30 esztendőben, mint ma. 30 év alatt tudtuk azt elérni, hogy a foglalkoztatás 67-68 százalékos, ami most már eléri az Európai Unió átlagát. Ez 30 évnyi közös munkának az eredménye. Nagybefektetők, külföldi tőke, innováció, beruházások nélkül erre nem lett volna lehetőségünk, ezt vegye figyelembe képviselő asszony, amikor a véleményét megfogalmazza. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Egyperces viszonválaszra Demeter Márta képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm, elnök úr. Miniszter Úr! Akkor természetesen várom majd a tájékoztatást, amit megígért írásban, nagyon kíváncsi vagyok a pontos számokra. Ám arra nem válaszolt, hogy miért titkolóznak? Miért titkolóznak a kedvezményeknek a mértékéről, eddig miért tették ezt? Miért kellett három évig pereskedni azért, hogy ezeket az adatokat megkapjuk, hogy a többi támogatás hogyan nézett ki, és egyébként maga a kormány miért állítja azt, hogy a multik ellen harcol, amikor csak az adott támogatási formában, amit említettem, 80 milliárd forint kedvezményt adtak?Ezt az egészet ahhoz hasonlíthatnám, mint a letelepedési kötvények ügye. Míg azt mondják, hogy a bevándorlás ellen harcolnak, a másik oldalon 20 ezer bevándorlót engednek be, akik az önök haverjainak fizetnek, meg Rogán Antal körének, meg neki. Ez ugyanaz a helyzet.Azt mondják, a multik ellen harcolnak, közben rengeteg kedvezményt adnak, és önök egészen tudatosan alacsonyan tartják a magyar béreket, és csak és kizárólag erre alapozzák a versenyképességet. Bár nagyobb ráfordítás lenne az innovációra, amit ön is említett! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)És igaza van, miniszter úr, csak egy mondat: igen, a magyar nagyvállalkozókat támogatják, a kormányközeli nagyvállalkozókat. Önök egy dolgot elértek: saját nemzeti tőkésosztályt építettek, mi ezt le fogjuk bontani. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Egyperces viszonválaszra miniszter úré a szó. Parancsoljon!
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Az LMP eklektikus ideológiai portfóliójába Marxnak A tőke című műve, úgy látom, hogy beilleszkedik. Ami a megjegyzését illeti, képviselő asszony, mi világosan beszéltünk. Mi három területen, úgy gondoljuk, hogy a nemzeti érdeket kellett erősíteni: a bankszektorban, a kereskedelmi szektorban és az energiaszektorban.A bankszektorban ma már elértük az 50 százalékos magyar tulajdonú bankrendszert, az energetikában döntően, kétharmadban magyar tulajdonban van a magyar választópolgárok ellátása, ami a gázellátást illeti, száz százalékban így van ez, és a kiskereskedelemben pedig részsikereket tudtunk elérni. Én azok közé tartozom, aki úgy gondolja, hogy ha a kiskereskedelem nemzeti érdekkörben van, akkor nagyobb az ország függetlensége.Hogy ki mennyit tett a fizetésekért: szeretném elmondani, hogy 74 ezer forint volt a minimálbér, amikor a kormányzást megkezdtük, és amikor ezt a ciklust zárjuk, 138 500 forint lesz a minimálbér. Én tudom, hogy ez még mindig nem tűnik túl soknak, de azért azt ne felejtse el, hogy előtte pedig folyamatosan csökkentek a bérek Magyarországon, az utóbbi években pedig 10 százalékos reálbér-növekedés van. Én úgy gondolom, hogy ez a teljesítmény nem jött volna létre vállalkozások, beruházások, hazai kis- és közepesek és nagyvállalkozások segítsége nélkül. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! (Lázár János távozik az ülésteremből.) Font Sándor képviselő úr, a Fidesz képvi­selője, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Hogy áll a Vidékfejlesztési program végrehajtása?” címmel. Miniszter úrnak, mint láthatja, halaszthatatlanul fontos közfeladat ellátása miatt most el kell távoznia, a válaszadásra Kis Miklós államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem önt, elfogadja‑e a válaszadó személyét. (Font Sándor bólint.) Képviselő úr jelzi, hogy elfogadja Kis Miklós államtitkár urat válaszadónak. Font Sándor képviselő úré a szó, parancsoljon!
  • FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egyre többször tapasztalható, hogy az EU-s támogatások rendszerét a nyugati tagállamok politikai tényezővé kívánják tenni annak érdekében, hogy az Európát érintő migrációs válság kezelésében konszenzuson alapuló megoldások helyett az általuk elképzelt cselekvési terveket valósítsák meg. Egyre valószínűbb, hogy ez a jelenség a 2020-ban kezdődő uniós támogatási ciklus kereteinek kidolgozását is befolyásolni fogja, sőt olyan hírek is napvilágot látnak, melyek szerint egyenesen a mezőgazdasági támogatások és a vidékfejlesztés lesz a vesztese a migrációs válság kezelésére szóló politikai vitáknak. Fontos tudatosítani ugyanakkor azt, hogy szakmai szempontból a rendszer továbbtervezése során igen nagy jelentősége van annak, hogy az egyes tagállamok hogyan teljesítenek a források felhasználása terén. Ha csak ezt a két tényezőt vesszük figyelembe, már akkor is látszik, hogy a vidékfejlesztési támogatások felhasználása minden elképzelhető forgatókönyv szerint kulcsfontosságú esélyt jelent a magyar vidéknek. Nem indultunk rossz helyzetből, minden korábbinál több pénz, mintegy 1300 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás elbírálása van jelenleg folyamatban. Idén tavasszal, a támogatási ciklus elején felvázolt terveknek megfelelően az összes kiírható pályázat kiírásra került. A pályázatok benyújtása, elbírálása, a nyertesek értesítése és az elnyert összegek kifizetése jelenleg is folyamatosan zajlik.Kérdezem ezért államtitkár urat: hány pályázat zárult le, hány van még nyitva? Melyek a legnépszerűbb kiírások? Hány pályázat esetén született már döntés? A rendelkezésre álló források mekkora részét képezik már a megítélt támogatásnak, és végül: milyen ütemben folytatódik a döntéshozatal? Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra Kis Miklós államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr!(17.20)
  • KIS MIKLÓS ZSOLT, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Sajnos meg tudom erősíteni, valóban vannak olyan brüsszeli elképzelések, amelyek az eredetileg az agráriumra szánt pénzösszegeket a migrációs válság kezelésére kívánják átcsoportosítani, és ez bizony nemcsak a 2020 utáni időszakra igaz, hanem már a 2014-20 közötti költségvetést is érintené. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a lehetséges összes fórumán, így a COPA-COGECA-ban, az agrár V4-ek ülésein elmondta, hogy mi nem hagyjuk ezt, és megengedhetetlen az, hogy az agrárpénzekből elvonjanak egy forintot is a migrációs válság kezelésére. Természetesen a kormányzat is ezt az elvet követte, és minden olyan lehetséges fórumon, ahol a döntés előkészítése megtörténik, ezt az álláspontot képviselte, és a 2014-20 közötti költségvetési ciklusra vidékfejlesztési forrásokat vagy agrárpénzeket migrációs célokra nem kell átcsoportosítani, ugyanakkor az még egy rejtély, hogy a 2020 utáni időszakra milyen kötelezettségeink lesznek, de minden fórumon azt képviseljük, hogy ezeket a forrásokat csak és kizárólag a mezőgazdaságban élők kaphassák meg.Ami pedig a vidékfejlesztési pályázatokat és a programot illeti, szeretném elmondani, hogy az 1300 milliárd forintból 68 pályázati felhívást hirdettünk meg, amelyből már 36 darab, mintegy ezermilliárd forintnyi támogatás már le is zárult. Jelenleg 33 nyitott pályázatunk van, mintegy 330 milliárd forint értékben. Összességében eddig 890 milliárd forintra hoztunk kötelezettségvállalást, ami azt is jelenti, hogy az elméletileg is meghozható döntéseknek már a 76 százalékánál tartunk, ami azt is jelenti, hogy 38 pályázati felhívásról tudtunk dönteni; ami nyilván nagy népszerűségnek örvendett: állattenyésztés, kertészet, élelmiszeriparhoz köthető támogatások. Ezen túlmenően azt is szerettem volna elmondani, hogy mintegy 180 milliárd forintnyi támogatási döntés zajlik még jelenleg, ami az év végéig vélhetően meg fog történni, ez mintegy 7 ezer kérelmet jelent az év végéig. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra Font Sándor képviselő úré a szó. Parancsoljon!
  • FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr, a megnyugtató válaszát. Remélem, hogy nem következik be az, ami 2008-2009-ben bekövetkezett, hogy a választási ciklus végéhez közeledve a szocialisták a lovak közé dobták a gyeplőt, óriási felfordulást hagyva maguk mögött a vidékfejlesztés és annak kifizetése terén. A jelenlegi kormánynak rendkívül nagy erőfeszítéseket kellett azért megtennie, hogy végül százszázalékos mértékben le tudja hívni Magyarország a 2013-ig rendelkezésre álló forrásokat. Úgy tudom, hogy két másik uniós tagországnak sikerült csak ezt a bravúrt megtennie. Mi arra készülünk, hogy most is ez a százszázalékos lehívás megtörténjen, ebben a 2020-ig tartó ciklusban. Ugyanakkor most körülbelül a ciklus felénél tartunk. Kérdezem államtitkár urat, hogy van‑e valami összehasonlító adat, hogy most a felénél milyen adatokkal szolgálunk, és milyen adatok voltak az előző ciklus, a 2007-13-as szocialista időszak alatti lehívások ütemezésében. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
  • KIS MIKLÓS ZSOLT, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Az előző ciklushoz képest elmondható, hogy ugyanakkora időszak tekintetében a korábbi ÚMVP-s ciklusban 38 úgynevezett jogcímrendelet jelent meg, ami 39 százalékot jelentett az összeshez képest. Mi ehhez képest a 100 százalékát meghirdettük a vidékfejlesztési programoknak, és gyakorlatilag, amikor a keretösszeget nézzük, akkor is a 100 százalékát meg tudtuk hirdetni a tavaszi időszakig. A korábbi időszakban ez alatt a rövid idő alatt mindösszesen a teljes keret 54 százaléka történt meg. Talán még érdekes lehet, hogy a kifizetésekkel hogyan állunk, hiszen az is nagyon fontos, hogy a gazdák időben megkaphassák a pénzeiket. Jelentem, hogy a 2016. évhez képest előleg kifizetése biztosított, még a tavalyi évet is meghaladó előlegről tudott a kormány beszámolni, és november végéig az összes lehetséges előlegtípusú kifizetések is meg fognak történni. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel az azonnali kérdések órájának végére értünk. Most előterjesztések tárgysorozatba-vételi kérelmének tárgyalása következik. Tisztelt Országgyűlés! Kónya Péter képviselőtársunk a szükséges számú támogató képviselővel együtt indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozásról szóló H/17747. számú határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Európai ügyek bizottsága utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek, Kónya Péter képviselő úrnak, ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!
  • KÓNYA PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy önök előtt is ismert, 2017. október 5-én a strasbourgi parlament plenáris ülésén döntött az Európai Ügyészség létrehozásáról, amelyhez az európai uniós tagországok önkéntesen csatlakozhatnak. Eddig 20 ország jelezte csatlakozását az Európai Ügyészséggel való megerősített együttműködésre, köztük olyan országok, mint Ausztria, Románia, Szlovénia és Szlovákia, tehát a szomszédos országaink vállalják azt, hogy részt vesznek ebben az együtt­működésben, míg Magyarország, és mondjuk, Lengyelország eddig nem jelezte csatlakozását. Azt gondolom, hogy egy olyan helyzetben, amilyenben Magyarország van, miközben az egy főre jutó legmagasabb összegű európai uniós támogatást használhatjuk fel, és miközben az OLAF jelentése a tavalyi év európai uniós pénzek felhasználásáról arról szólt, hogy Magyarországon a legnagyobb az elcsalt pénzek aránya, az európai uniós támogatások közül, és miközben az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Věra Jourová arról beszél, hogy az európai uniós kohéziós alapok felhasználását és azok kifizetését a kelet-közép-európai országokban össze kell kötni a jog uralmának érvényesülésével, és amikor egyes tagországok már a kétsebességes Európáról beszélnek, akkor egy olyan döntéssel, hogy Magyarország egy önkéntesen vállalható csatlakozáshoz ne csatlakozzon, és ne vállaljuk azt, hogy egyébként a különböző európai uniós országok adófizetői által befizetett pénzek felhasználása Magyarországon tisztességesen és korrupciómentesen történjen, és ennek megtörténjen a megfelelő ellenőrzése, és ha kell, akkor a jogkövetkezményei is meglegyenek, ha ezekkel bármiféle visszaélés történik, akkor én azt gondolom, hogy Magyarország egy nagyon rossz bizonyítványt állít ki magáról, és ha a kormánypárti képviselőtársaim nem támogatják ezt a javaslatot, akkor önmagukról is egy nagyon rossz bizonyítványt állítanak ki, mert ezzel gyakorlatilag beismerik azt, hogy félnek valamitől, félnek egy olyan ellenőrzéstől, ami független Polt Péter ügyészségétől.Én magam azt gondolom, és azt gondolom, hogy többen vagyunk így, ellenzékben lévő képviselőtársaim biztosan hasonlóan látják, és nem tudom elfogadni azt az érvelést egyébként, ami az Európai ügyek bizottságának ülésén elhangzott, hogy az a nemzeti szuverenitásunkba való beavatkozás lehet, vagy annak sérelmével járhat egy ilyen döntés, hiszen ez egy önkéntes vállalás lenne, egyrészt, másrészt vajon miért nem érzik így a románok, vajon miért nem érzik így az osztrákok, vajon miért nem érzi úgy az a húsz ország, amelyik már bejelentette a csatlakozását. Valószínűleg azért, mert nincs félnivalójuk. Valószínűleg azért, mert úgy gondolják, hogy fontos az, hogy ha másoktól kapott támogatásokat felhasználunk, akkor az tisztességesen történjen meg. Én mindenképpen azt kérném önöktől, hogy támogassák ezt a javaslatot, és vitatkozzunk erről a parlamentben ‑ hiszen most arról kell még döntenünk, hogy megnyitjuk‑e a vitát erről a kérdésről ‑, és érveljünk hosszan amellett, hogy támogatható‑e egy ilyen javaslat vagy nem. Mondják el az érveiket, hogy miért nem, de utána vállalják is érte a következményeket és a felelősséget, ha az elkövetkezendő időszakban majd kiderülnek olyan ügyek, amelyek korrupcióról szólnak, amelyek azt bizonyítják, hogy egyébként Magyarországon több esetben is adott esetben elcsalták az európai uniós pénzeket. Azért azt ne felejtsük el, hogy számos feljelentést tettek ellenzéki képviselőtársaim az elmúlt időszakban, az elmúlt hét évben, és sajnálatos módon nagyon kevés esetben folytatott le nyomozást, illetve rendelt el nyomozást az ügyészség. Arról nem is beszélve, hogy nagyon kevés ügyben történt meg vádemelés az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban, miközben az országot járva, azt gondolom, hogy mindannyian találkoztunk olyan kirívó esetekkel, amelyek egyértelműen azt bizonyították, hogy ott valamiféle sundám-bundám pénzelcsalás vagy éppenséggel visszaélés történt. Én magyar emberként és magyar állampolgárként nem szeretném annak a szégyennek a bélyegével végigjárni Európát, hogy azt mondják, hogy a magyar emberek csalók, a magyar emberek elcsalják a más országok adófizetői által befizetett összegeket. Kérem, hogy támogassák a javaslatomat. Köszönöm.(17.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő kettő-kettő perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kettőperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Megkérdezem, a frakciók részéről kik óhajtanak felszólalni. (Jelzésre:) Elsőnek a Jobbik képviselőcsoportjából Bana Tibor képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!
  • BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy arról már szó volt, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság ülésén került napirendre ez a javaslat. Ott is kifejtettem a Jobbik álláspontját, miszerint azt, hogy az európai ügyészség kérdéséről egy érdemi vita alakulhasson ki az Országgyűlés plenáris ülésén, megtörténjen ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vétele, azt mindenképpen támogatni tudjuk, hiszen láthatjuk azt, hogy Magyarországon minden korábbinál nagyobb méreteket öltött a korrupció. Sajnálatos módon 2010 óta azt tapasztalhatjuk, hogy a Fidesz politikájának ez adja a lényegét ‑ ahogy az egyik ideológusuk is megfogalmazta ezt a háttérben ‑, és az elmúlt évek során bizony felgyorsult ez a folyamat, nap mint nap ezzel kell szembesülniük a magyaroknak.Másik oldalról pedig, ahogy az szintén az előbb már felmerült, láthatjuk azt, hogy a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter mint legfőbb ügyész nemhogy nem látja el azt a feladatot, ami rá lenne bízva, hanem ezzel szemben egyértelműen politikailag kézi vezérelt döntések születnek Magyarországon, hiába történtek feljelentések akár a Jobbik frakciójának tagjai részéről is, érdemi következménye ezeknek nem lett, a Jobbik-kormányra vár majd 2018-tól az elszámoltatás. És mi azt is vállaljuk majd, hogy felállítunk egy független ügyészséget, amely érdemben el tudja látni a feladatát. Természetesen fontos, hogy a nemzeti szuverenitás kérdése felmerüljön ilyenkor, és ha vita lehetne majd erről a kérdésről ‑ amivel kapcsolatban sajnos van fenntartásom, hiszen biztos vagyok benne, hogy kormánypárti oldalról ezt nem fogják támogatni, hiszen próbálják védeni a saját érdekeiket ‑, akkor kifejthetnénk azt, hogy milyen irányba is menjünk el. De miután önkéntes csatlakozásról van szó ebben az esetben, így a Jobbik ezt egyértelműen támogatni tudja. Ez tehát az álláspontunk, hogy ebbe az irányba el kellene mozdulni, hiszen a legfontosabb az, hogy a korrupció ellen minden lehetséges eszközzel fellépjünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fidesz képviselőcsoportjából Hörcsik Richárd képvi­selő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Bana alelnöktársam említette, ezt a témát alaposan körüljártuk az Európai ügyek bizottsága két héttel ezelőtti ülésén. Annál is inkább fontos ez, mert szeretném megnyugtatni Kónya képviselőtársamat, hogy a kormány ‑ éppen az Országgyűlés javaslatának vagy állásfoglalásának megfelelően ‑ nem azért nem támogatta az európai ügyészséghez való csatlakozást, mert akár félne az uniós vizsgálatoktól, vagy éppen ellenezné az uniós források felhasználásának az ellenőrzését, szó sincs erről, mert erre egyébként létezik két uniós intézmény, az Eurojust és az OLAF. Azt is elmondtuk a vitában, hogy nekünk elsősorban alapvetően alkotmányügyi aggályaink vannak. De nemcsak nekünk, hanem ugyanúgy még hét országnak. Való igaz, hogy a döntés megszületett az EPPO-ról, és 28 helyett csak 20 tagország támogatta. Azaz Magyarország mellett még másik hét tagország nem vesz részt benne: Svédország, Hollandia, Málta, Dánia, Írország, az Egyesült Királyság és Lengyelország. Aligha hiszem, hogy ezek az országok félnének az Európai Bizottság vizsgálatától vagy éppen a korrupció vizsgálatától. Tudom, itt nagyon nehéz azt megérteni képvi­selőtársaimnak, hogy elsősorban alkotmányjogi problémánk van, tudniillik itt azt is elmondtuk a vitában, hogy a működőképessége, hatékonysága és a hazai alkotmányos berendezkedéssel való összhangja kérdéses, amit nemcsak Magyarország, hanem az említett hét tagország is felvetett. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjából Ikotity István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon!
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP természetesen támogatja a határozati javaslat tárgysorozatba vételét. Az európai ügyészség egységessé tétele az uniós költségvetés védelmét tenné meg, felgyorsítaná az uniós pénzforrásokat károsító csalások elkövetőinek a felkutatását, és megkönnyítené a bíróság elé állításukat is. Ez számottevően növelné a korrupcióellenes fellépés hatékonyságát.A hazai fejlesztések túlnyomó többsége uniós forrásokon alapul, ezért Magyarország fejlődésének legfőbb pillére az uniós források lehető legeredményesebb, de egyúttal célszerű és fenntartható felhasználása, ahol nemcsak a mennyiség és az elégetett közpénz összege, hanem a minőség is számít; ahol nem a haveri cégek által letett méregdrága gyeptéglák, térkövek vagy szökőkutak száma, hanem a termelékenység, az értékteremtés és a fenntarthatóság a zsinórmérték. Az elmúlt évtizedekben az elkövetett fő bűnök egyike, hogy az uniós forrásokkal járó történelmi lehetőség kihasználása helyett a támogatások jelentős része a haveri kapitalizmus csatornáin keresztül magánzsebekben landolt. Álláspontunk szerint az Orbán-kormány a tisztességtelenség és a sunyulás oldalára állt, amikor a szuverenitás védelmének álcázva saját jól felfogott anyagi érdekéből akadályozza az új intézményben való magyar részvételt. Nem meglepő ez egy olyan kormánytól, amelynek legfőbb politikája a korrupcióban merül ki, ahogy saját intézetük vezetőjétől elhangzott. Rossz hír azonban a kormánynak, hogy az LMP továbbra is minden korrupt és gyalázatos ügynek utána fog járni, és ezt elősegítendő meggyőződésünk, hogy a kormányváltást követően az első intézkedések között kell lennie az európai ügyészséghez való csatlakozásnak is. Köszönöm figyelmüket. (Taps az LMP és a Jobbik mögött helyet foglaló függetlenek soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Legény Zsolt képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja természetesen támogatja a tárgysorozatba-vételi kérelmet, és ha megengedik, akkor néhány mondattal szeretném ezt alá is támasztani. Összességében, amikor az európai integrációs folyamatoknak az elmélyítését, a szorosabbá tételét szoktuk emlegetni, akkor ebben a Magyar Szocialista Párt mindig egy támogató álláspontot szokott felvenni. Mondhatnám, hogy jobbikos képviselőtársaimmal ellentétben, ők talán kevesebb Európát szeretnének, mi talán több Európát szeretnénk, hogyha nagyon egyszerűen fogalmaznánk. De természetesen értjük azokat az aggályokat ‑ mondjuk úgy ‑, amelyeket a Fidesz vagy akár a kormány fogalmaz meg ezzel a bizonyos európai ügyészséggel kapcsolatosan, talán még az alkotmányjogi aggályokat is értjük, érthetnénk, mert az valóban nem mindig helyes, hogyha az Európai Bizottság akarna jogalkotói feladatokat ellátni. Azonban mi azt gondoljuk, hogy valóban igaz az, amit a jobbikos képviselőtársam, Bana Tibor is elmondott, hogy Magyarországon ma az ügyészség működésével kapcsolatban igen komoly kritikákat és igen komoly aggályokat tudunk sajnos megfogalmazni, ezt többször is megtettük már akár az ügyészséggel kapcsolatos parlamenti megszólalásainkkal kapcsolatosan is. Szóval, összességében azt tudjuk mondani, hogy az európai ügyészséghez való csatlakozás részünkről támogatandó, támogatható. És azt gondoljuk, hogy valóban igaz az is, hogy itt a kormánynak talán jól felfogott érdeke az, amit mi úgy fogalmaznánk meg, hogy a rendszerszintű uniós pénzek lenyúlását hogyan lehetne talán most mégis egyfajta ellenőrzött mederben folytatni, arra szerintünk ez egy jó intézmény is lehetne egyébként. De összességében is azt tudjuk mondani, hogy valóban támogatandó. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Kónya Péter képviselő urat, hogy kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Kónya Péter feláll.) Igen, kíván. Parancsoljon, képviselő úr!
  • KÓNYA PÉTER (független): Köszönöm, elnök úr. Először is, azt szeretném mondani, hogyha alkotmányossági aggályok merülnek fel a csatlakozással kapcsolatban: önök annyiszor módosították már a gránitszilárdságú Alaptörvényt, hogy itt a lehetőség, hogy ez ügyben is módosítsunk Alaptörvényt, hogyha szükségesnek látják, mert alkotmányossági aggály van. Én magam vállalom azt, hogy biztosítom önöknek a kétharmadhoz szükséges támogatást, hogyha ilyenről van szó (Dr. Vas Imre: Egyedül?), és szerzek még hozzá egy képviselőt, és akkor meg tudjuk szavazni az alaptörvény-módosítást ‑ ha csak ez lenne az önök aggálya. Ugyanakkor Lázár János európai pénzek felhasználásáért felelős miniszter mai freudi elszólása is megerősített abban a meggyőződésemben, hogy szükség lenne az európai ügyészséghez való csatlakozásra. (17.40)Mert amikor egy olyan kérdésre, hogy miért nem sikerül törvényesen egy ilyen egyszerű kérdést megoldani, ő azt mondja, hogy ennek olyan széles spektruma van, hogy nem is tudja, hogyan kellene erre válaszolni, azért azt gondolom, ez az aggályos, és nem az aggályos, hogy ennek most vannak‑e alkotmányossági aggályai vagy sem. Önök, tisztelt fideszes képviselőtársaim, mint a tűztől, félnek a népszavazástól. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mint ördög a tömjénfüsttől.) Hozzáteszem azt, kész vagyok arra, és elkészült minden szükséges dokumentumom, hogy beadjam ezt népszavazási kérdésként, és be is fogom adni, amennyiben önök holnap nemmel fognak szavazni. Úgyhogy van még egy napjuk, hogy revideálják a nézetüket, és ha nem akarnak ebből népszavazást, akkor javaslom önöknek, hogy szavazzák meg ezt az előterjesztést. Abban bízva egyébként, és szándékosan független országgyűlési képviselőként fogom beadni, hogy ehhez minden ellenzéki párt és mondjuk, olyan civil szervezetek is, mint a CÖF, amelyik nagy magyarnak vallja magát, és egyébként többször kifejtette, hogy jó lenne itt a korrupció ellen lépni, majd ő is csatlakozik az aláírások gyűjtéséhez, és számos civil szervezet fog ehhez csatlakozni, mert azt gondolom, minden magyar ember érdeke az, hogy Magyarország ne korrupt ország legyen. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik, valamint az MSZP padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre holnapi ülésnapunkon kerül sor.Most soron következik az MSZP képviselőcsoportja indítványa. Az MSZP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a leghatékonyabb rákelleni gyógyszerek mindenki számára való elérhetővé tétele, valamint a háziorvosi rendszer működőképességének helyreállítása érdekében Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény módosításáról szóló T/17956. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Költségvetési bizottság utasította el. Most megadom a szót ötperces időkeretben az előterjesztőnek, Szakács László képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Először is hadd számoljak be arról, milyen érdekes ülése volt a Költségvetési bizottságnak, amikor ezt tárgyaltuk, hiszen előterjesztőként ott ültem, előterjesztőként elmondhattam, úgy a háziorvosok, mind pedig a rákbetegek kezelésére vonatkozó gyógy­szerek hozzáférhetősége tekintetében, hogy milyen indokok alapján, miben kérjük, hogy mit döntsön a bizottság. Egyetlenegy ellenérvet nem hallottunk. Egyetlenegy olyan érvet nem mondtak el a fideszes képviselők, akik ott többségben ültek a bizottság ülésén, amire lehetett volna támaszkodni. Semmit nem mondtak. A szavazáskor a nemnél a többség felemelte a kezét, azt hiszem, hogy egy kivételével, aki tartózkodott. Nem voltak önöknek érveik, és úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb. Miről van szó? Előterjesztőként a törvényjavaslatról: két olyan területet érint ez a költségvetési módosítási javaslat, amit már régen megoldhattak volna. Az egyiket próbálták is, csak nem volt hozzá sikerük; a másikat pedig önök állították elő. Az egyik probléma a háziorvosok kérdése. Ma Magyarországon minden hónapban olvassuk a statisztikát, nagyjában-egészében 280-360 között van azoknak a háziorvosi praxisoknak a száma, amelyek fél évnél hosszabb ideje betöltetlenek. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok, közel egymillió ember nem jut el orvoshoz, ha beteg. Praktikusan erről van szó: ha beteg, nincs az az orvos, akit meg tudjon keresni, nincsen betöltve ez a háziorvosi praxis. Mi úgy gondoltuk, látván az önök bukdácsolását ebben, hogy próbálunk ezen segíteni. Önök tényleg pénzzel próbálták vonzóvá tenni ezt a szakmát, alapvetően még azt is lehet mondani, hogy nem biztos, hogy rossz helyen kapiskáltak, viszont a végrehajtásba durva hibák csúsztak be. Ilyen volt például a praxispénzek megemelése. Csak a másképpen számított járulékok miatt ez például a fekvőbeteg- vagy aktív ellátásnál jelentett egy bizonyos megígért százalékú bérnövekményt, úgy ez a háziorvosi praxisoknál sokkal kevesebbet, 8-10 százalékkal kevesebbet jelentett, magyarán mondva, önök hiába öntötték a pénzt a háziorvosi praxisokba, a háziorvosi praxisok finanszírozásába, gyakorlatilag nem sikerült vonzóvá tenni ezt a területet. És akárhonnan nézzük, az a szám, hogy hány betöltetlen háziorvosi praxis van, nem csökken hónapról hónapra, hanem nő hónapról hónapra. A másik, amit pedig önök teremtettek: az elmúlt időszakban több olyan javaslatuk és nem utolsósorban döntésük látott napvilágot, amely a rákbetegséggel küzdők kezelésére vonatkozott. Ezek mindegyike nagyon-nagyon komoly szakmai, társadalmi és ‑ ki kell mondani ‑ erkölcsi és morális falakba ütközik. Ha kimondjuk őket, volt például az első, hogy 74 év fölött már nem kell beadni ezeket a terápiás gyógyszereket senkinek sem, hiszen 74 év fölött a túlélés esélye már nagyon kevés, ugyanúgy, mint az utolsó három hónap kezelése, amely a legkisebb sikerrel kecsegtet. Mégis azt kell mondjuk, hogy a legdrágább, de talán ezek emberiességi szempontok, és nem költségvetési szempontok.Aztán jött az önök következő döntése, ami körbejárta a szakmát, és mindenki tiltakozásával találkozott, hogy nem a személyre szabott terápiát kell alkalmazni a jövőben a rákos megbetegedéseknél, hanem azt, amelyik a legköltséghatékonyabb. Nem a legjobban gyógyító, nem a beteg érdekeinek, a beteg szervezetének legjobb szereket kell neki beadni, nem azokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel meghosszabbítják az életét, vagy éppen az életminőségét javítják, vagy a gyógyulás felé mutatnak, hanem azt, amelyik a legjobban kíméli a költségvetést. Mi arra gondoltunk, hogy akkor segítünk önöknek találni erre pénzt, 77 milliárd forintot szeretnénk erre előirányozni. Bízom benne, hogy megmásítja majd a parlament a bizottság érvek nélküli döntését, és elveszi a pénzt a propagandaminisztériumtól, és elveszi a pénzt a királyi televíziótól, magyarán mondva, a köztelevíziótól, az egyiktől 50, a másiktól pedig 20,5 milliárd forintot. Úgy gondoljuk, kevesebb propagandával azért még ellesznek a magyarok. Kevesebb gyógyszerrel, no pláne arra a gyógyszerrel, ami nem biztos, hogy hat, de a költségvetést kíméli, az állam zsebét kíméli ‑ én úgy gondolom, erre nincsen szükség. Ez egy olyan döntés, amit önöknek meg kell változtatniuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból. ‑ Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő kettő-kettő perces időkeretben, valamint a szólásra elsőnek jelentkező független képvi­selő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván‑e valaki a frakciók részéről felszólalni. (Jelzésre:) Igen. A Jobbik képviselőcsoportjából Lukács László György képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vitán felül áll az a diagnózis, ami az előttünk fekvő javaslatban benne van, miszerint, bár az egészségügybe érkezett pénz, de mégis súlyos hiányokkal küzd. Ez a folyamat sajnos egy 1990-ben is jól látható technológiai elöregedési folyamatból és ennek a folyamatosan futó állapotából eredeztethető, és ezért a mindenkori kormányok felelősséggel is tartoznak, hiszen 1990-ben is jól látható volt, hogy az öregedő populáció, a növekvő technológiai igény egy állandó pénzköltési szükségletet fog eredményezni. Talán pont a mai napon Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta, hogy ez a jövőben is megoldandó kérdése és feladata lesz a mindenkori kormányoknak, hogy hogyan juttasson erre több pénzt. Éppen ezért maga ez a javaslat is erre tesz kísérletet. Természetesen van ennek egy rendes, egy ortodox és egy unortodox módja. Az ortodox módja nyilvánvalóan az, hogy egy költségvetésben kell jól meghatározni azokat a számokat, amelyek elegendőek az éves költségvetésre és az egészségügy üzemeltetésére. Mint látjuk, ezek általában alultervezettek, és egy folyamatos kasszakiigazításra van szükség mind a gyógyszer-, mind az ellátó, a szakellátási oldalon. A másik, az unortodox módja természetesen az, amikor időközben bele kell gépészkedni, és esetleg az ellenzék vagy a kormány valamilyen módon megpróbál injekciót belenyomni, akár kormányrendeleti úton, akár az ellenzék valamilyen parlamenti rendelkezés útján. Mindenesetre teljesen egyértelmű, hogy mind a kettőnek mi a célja. Éppen ezért én a magam részéről úgy gondolom, hogy támogatható ez a javaslat is. A cél pedig nem más, minthogy az egészségügybe számottevő pénz jöjjön, pontosan azért, mert minden statisztika azt mutatja, hogy a magyar egészségügy nincs jó helyzetben, sokat kell még rákölteni. És akkor végre meg tudna valósulni az az ideális helyzet, hogy évente nem Mészáros Lőrinc kerül előre a milliárdosok ranglistáján, hanem az egészségügy tud előrébb jönni akár nemzetközi vagy európai uniós összehasonlításban is. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, ez valóban fontos javaslat, támogassuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Gúr Nándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon! (17.50)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A háziorvosi praxisok tekintetében, mint ahogy Szakács László elmondta, folyamatában féléves visszatekintést érintően 280-360 praxis betöltetlen. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az emberek az ellátás közelébe nem tudnak kerülni. Ez nemcsak pénz kérdése nyilván, de azért ennek a praxishiánynak, a praxisok betöltésének a dolga bizonyos értelemben mégiscsak pénzkérdés, nem véletlenszerű annak az átcsoportosítási szándéknak, hajlandóságának a megteremtése, ami 77 milliárdos nagyságrendben ezt a kérdést is és a leghatékonyabb rák elleni gyógyszereknek a hozzáférési kérdését is biztosítani kívánja. Az a legszégyenteljesebb, hogy ebben a kérdésben ellenérvük nincs a kormánypárti politikusoknak, ellenszavazatuk meg van. Nem merik felvállalni az ellenérvek megfogalmazását, mert teljesen világos számukra is, és tisztában vannak azzal, hogy ezt nem tehetik meg, vagy az erkölcsi-morális megfontolásaik olyan szintű gátat szabnak e tekintetben, hogy nem tudják megtenni. De közben ellenszavazatukat hozzák nyilvánosságra akár bizottsági, akár majd nem remélt módon a parlamenti szavazás tekintetében. Az meg a világ legszégyenletesebb dolga, hogy egy bizonyos kor után, jelen esetben 74 év feletti kor után a terápiás gyógyszer nem biztosított, annak nem megadása elfogadhatatlan, márpedig azért, mert tényleg nem személyre szabott terápia zajlik, hanem az zajlik, az önök gondolkodásában az nyer teret, ami arról szól, hogy a költséghatékonysága hogyan fogalmazható meg ennek a kérdésnek. Ez szégyenletes és elfogadhatatlan, ezért kérem, gondolják felül mindezt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fidesz képviselőcsoportjából László Tamás képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!
  • LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az az MSZP terjeszt elő egészségüggyel kapcsolatos előterjesztést, amelyik 2010 előtt 600 milliárd forintot vont ki az egészségügyből. Ezzel szemben mi mit tettünk? A háziorvosi ügyeleti ellátás keretében 2010-hez képest 66,3 százalékos emelkedést értünk el, 52 milliárd forinttal többet adunk. 2017. június 1-jétől ismét 130 ezer forinttal nő, és ’18. március 1-jétől szintén 130 ezer forinttal nő a háziorvosi szolgálat finanszírozása. S van egy egészen külön tétel, amelyik a praxisközösségek kialakítására, ösztönzésére szolgál, úgy gondolom, ez olyan előrelépés lehet, ami a háziorvosi praxisoknak a betöltésére egy óriási jelentőségű dolog, és ezen kell inkább dolgozni. Meg kell mondanom, hogy a XV. kerületben már 2010 és ’14 között nagyon jelentős lépéseket tettünk erre. Az újpalotai nagy rendelőintézetet 600 milliárd forinttal európai uniós forrásból úgy újítottuk föl, hogy ott praxisközösségek is működhetnek. Ilyen háziorvosi rendelő egyébként nagyon sok kellene. Még kettőt csinálunk ebben a ciklusban, egyet már átadtunk, amit szintén az előző érában kezdtünk el, ez a volt orosz kórház területén van, és egy másik most épül, ez 500-500 millió forintos beruházás.S meg kell mondanom, hogy ha rákbetegség-gyógyításról beszélünk, akkor 2010 óta az ebben a betegségben szenvedők gyógyszerére 27 milliárd forinttal többet szánunk, úgyhogy én azt gondolom, hogy ebből a szempontból a Fidesz nem szégyenkezhet, rengeteg lépést tettünk ezen témák ügyében, amiket önök fölvetnek. (Taps a kormánypártok soraiban.)(Hegedűs Lorántné elfoglalja helyét a jegyzői székben.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Szakács László képviselő urat az előterjesztők képviseletében, hogy kíván‑e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, képviselő úr!
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a támogató hozzászólásokat. Én köszönöm azt is, hogy a Fidesznek volt véleménye, így el tudom dönteni egyébként, hogy melyik a jobb, amikor a bizottsági ülésen nem volt véleményük, vagy most, amikor van. Mit tett ön most, képviselőtársam? Először is minősíti a parlamenti pártot, amelyik előterjeszti a javaslatot; a javaslatot nem igazán minősítette. A másik, amit tett, hogy hazabeszélt. Ezt a kettőt tudta tenni ezzel a dologgal. S ha 27 milliárd forintot eddig önök már hozzátettek a rákbetegek gyógyszerének a beszerzéséhez, akkor önök most úgy gondolják, hogy ez elég ‑ de nem elég ‑, és elgáncsolják azt a javaslatot, ami 77 milliárd forinttal ezt megnövelhetné. Elgáncsolják azt a javaslatot, ami alapján ez lehetne sokkal több ‑ lehetne a négyszerese a jelenlegi összegnek ‑, egész egyszerűen azért, mert önök úgy gondolják, hogy ez elég. Önöknek kell majd a választók szemébe nézni, és azt mondani, hogy kérem szépen, szerintünk az elég, hogy a 74 évesnél idősebbeknél már nem kezdik meg a terápiát, szerintünk az már elég, hogy a 300 ezer regisztrált rákbeteg és az évi 80 ezer további regisztrált rákbeteg majd nem a leghatékonyabb gyógyszert fogja megkapni, hanem azt a gyógyszert fogja megkapni, amit önök ki tudnak fizetni a költségvetésből, amiről önök is azt gondolták, hogy ki tudják fizetni a költségvetésből. S önöknek kell majd elmondani, hogy mindezt azért tettük, mert mi megvédtük azt a pénzt, amit Rogán Antal minisztériumába odaadtunk, hogy tele lehessen vele plakátolni az országot. Oda megy el az a 20,5 milliárd forint, ami kapcsán mi most arra tettünk javaslatot, hogy ne erre fordítsák, hanem gyógyszerekre fordítsák. Önök most büszkén, bátran vállalhatják ez alapján a vélemény alapján, hogy nem, mi nem akartunk belőle gyógyszert venni, mert mi plakátokat akartunk ragasztani szerte az országban. Ez az önök véleménye, ez az önök politikája. Én bízom benne, hogy van önökben annyi tisztesség, emberség, szakmaiság, hogy megváltoztatják ezt a döntést. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapunkon kerül sor.Kedves Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a civil szervezetek önkényes, hátrányos vagy észszerűtlen megkülönböztetésének megszüntetéséről szóló H/17684. számú határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el. Először megadom a szót az előterjesztők képviseletében Bárándy Gergely képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a bizottság ülésén is elmondtuk, ez a törvényjavaslat aktuálisabb, mint most, nem is lehetne. Nem lehetne azért, mert a civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottságban kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarországgal szemben, és úgy hiszem, azon kívül, hogy azok az érvek most is természetesen állnak és érvényesek, amelyeket a civiltörvény vitájában és azt követően elmondtunk, Magyarország tekintélyét ismét csorbítani fogja az, hogy ebben az ügyben újra el fogják marasztalni hazánkat. Én értem azt, hogy az önök politikai kampánya részben erre épül, erre a hazug retorikára, amely egyébként a Soros-civilszervezetnek bélyegzett civileket kívánja jogi értelemben is megbélyegezni. Ez az, amiről az önök civiltörvénye szól. Nem véletlen az, hogy már a beterjesztést követően szinte azonnal közfelháborodást keltett itthon is és határainkon túl is. Csodálkozik Hollik képviselőtársam, pedig ez így van. Az, hogy egyébként az önök lakájmédiája gyakorlatilag propagandaként terjesztette azt, hogy ez így jó, az nem azt jelenti, hogy egyébként a társadalom ezt elhitte volna. Ugyanis, ha feltűnt volna önöknek, a civiltörvénnyel és a CEU-val kapcsolatban meglehetősen nagy tömegek vonultak az utcára és demonstráltak a két törvényjavaslat ellen. (18.00)Azt követelte a tömeg önöktől, hogy fejezzék be azt a politikát, amit ezzel kapcsolatban folytatnak. Ez a politika nem szól másról, mint hogy az önöknek nem kedves, nem az önök álláspontját képviselő társadalmi csoportosulások ellen koncentrált támadást indítanak. Támadást indítanak a parlamentben, támadást indítanak a médiabirodalmukon keresztül, és támadást indítanak törvényhozási aktusok útján is. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Látni kell azt, hogy ez egy folyamat, amit akkor is elmondtunk, ami erről szól. Arról szól, hogy ha önöknek nem tetszik egy egyetemnek az irányvonala, akkor azt különböző adminisztratív okokra hivatkozva megpróbálják bezáratni és még a helyét is sóval felhinteni. Arról szól, hogy ha önöknek nem tetszik a civil szervezetek kritikus kiállása a kormánnyal szemben, akkor először a miniszterelnök személyes utasítására, utólag a bíróság által kimondott módon jogszerűtlenül ráuszítják a Kehit, esetleg adóvizsgálatot kezdeményeznek vele szemben, elviszik az irataikat, járőrautók viszik el és kísérik be a civil szervezetek vezetőit, aztán persze kiderül, hogy ez nem eredményes. S amikor ezen is túl vagyunk, akkor törvényjavaslatot terjesztenek elő, amelyben megbélyegzik azokat a civil szervezeteket, amelyek reményük szerint önöknek nem kedvesek. Az, hogy egy kicsit visszaütött ez a törvényjavaslat, már más lapra tartozik, de az önök célja egyértelműen ez volt. Ne mondják nekem azt, hogy ez csak az átláthatóságról szól, mert ez egy kamu duma. Azért az, mert kapcsolódik ehhez, ahogy mondtam, egy olyan kommunikációs hadjárat, ahol a következőt mondják: Soros György a magyar állam ellensége. Azokat a civil szervezeteket, amelyeket önök megneveznek, mert önöknek nem tetsző véleményt mondanak, Soros György pénzeli. A jogszabállyal azt kívánják elérni, hogy föltüntessék azt, melyek azok a civil szervezetek, amelyeket Soros György pénzel. Ebből nagyon egyszerű logikai összefüggéssel jutunk el odáig, hogy ha tehát ilyen civil szervezetek ezt feltüntetik, akkor azok hazaárulók és a haza ellenségei. Erről szól ez a javaslat, tisztelt képviselőtársaim, köze nincs az átláthatósághoz. Ennek a szégyenteljes törvényjavaslatnak a visszavonását követeljük. S még egyszer mondom, az aktualitásához kétség nem fér, mert ezzel lehetne elejét venni annak, hogy egy újabb kötelességszegési eljárásban, ami folyamatban van, Magyarországot sokadszorra, nagyon sokadszorra ismét elmarasztalják. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szávay István képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Két percre megadom a szót.
  • SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Van sok igazság abban, amit Bárándy képviselő úr elmondott, ezzel együtt is úgy gondolom, hogy ez a javaslat ebben a formájában két dolog miatt sem aktuális. Egyrészt azért, mert százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a kormánypártok nem fogják támogatni, másrészt pedig következetesek szeretnénk maradni a korábbi álláspontunkhoz, ami arról szólt, hogy önmagában nem voltunk ellene annak a szándéknak, amit a kormány kommunikált, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség főleg azon szervezetek esetében, amelyek külföldről kapnak finanszírozást ‑ ezzel még egyet is érthettünk volna ‑, ez a törvény azonban ennek nem felelt meg, ebből a szempontból nem volt alkalmas, mert számos kiskaput hagyott. Olyan kérdések merültek fel, amelyekre semmilyen érdemi választ nem kaptunk fideszes képviselőtársainktól, ugyanis politikát befolyásolni nemcsak külföldről lehet, hanem belföldről is lehet kétféleképpen. Soros György magyar állampolgár elhelyezheti a pénzét egy alapítványnál, amely aztán szépen tovább osztja, és máris nem vonatkozik rá a pénze. Erre önök nem is gondoltak a nagy kapkodásban. A másik, ami nagyobb probléma vele: a belföldről való finanszírozásnak az ügye olyan szervezetek esetében, amelyek például kormányzati forrásokkal vagy állami forrásokkal nem tudnak elszámolni. Igen, igen, jól gondolják, a CÖF-ről beszélek. Néhány nappal ezelőtt vagy egy hete hadakoztam itt Aradszki államtitkár úrral, ugyanis az önök számára, kedves fideszes képviselőtársaim, az átláthatóság egyáltalán nem fontos, amikor arról van szó, hogy az önök lakáj civil szervezeteit, kamu civiljeit állami vállalatoktól kisíbolt százmillió forintokkal kitömjék azért, hogy az ellenzéket lejárató propagandát folytathassanak. Mert meggyőződésünk továbbra is, hangsúlyozom, hogy Csizmadia László brigádja erre költötte az MVM 508 millió forintját, és hiába van az adatvédelmi biztos állásfoglalása, föláll a rózsafüzéres államtitkár és elmondja, ők továbbra is úgy gondolják, hogy az infotörvény nem vonatkozik erre a szervezetre, nem vonatkozik a CÖF-re. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez a törvény önmagában nem jó, mi egy másmilyen civiltörvényt szeretnénk, az egész civil szférát szeretnénk alaposan és más szempontból is áttekinteni, egy átfogóbb törvényt hozni, ezért ezzel a javaslattal kapcsolatban tartózkodni fogunk. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, kettő percben. Öné a szó, képviselő úr.
  • DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Már a bizottsági ülésen is elmondtuk, hogy az eredeti törvény sem nem önkényes, sem nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést (Zaj az ellenzéki oldalon.), sem nem észszerűtlen, ellenben azt jól jelzi, hogy az előterjesztőknek van némi üldözési mániája ezzel kapcsolatban, akik tulajdonképpen saját magukból indulnak ki, mert ők valószínűleg ilyen stílusban terjesztenének elő törvényjavaslatot. Az érdekes, hogy Bárándy képviselő úr már tudja, hogy a kötelezettségszegési eljárásnak mi lesz az eredménye. De azt elfelejtette a képviselő úr megemlíteni, hogy az Európai Bizottság olyan eljárást próbál Magyarországgal szemben folytatni, ahol az indokolt véleményre mindig két hónap van, hogy az adott ország megadja a választ, Magyarország erre egy hónapot kapott. Ez Bárándy képviselő urat nem nagyon zavarta, sokkal inkább azzal volt elfoglalva, hogy a Soros-birodalmat védje eme Ház falai között. Szerintem meg a magyar emberek érdekeit kellene védenie minden országgyűlési képviselőnek. A civil szervezetek döntő része egyébként ez ellen a törvény ellen semmiféle kifogást nem emelt. A civil szervezetek egy nagyon jól meghatározható, egyébként elenyésző köre emelt kifogást, éppen azok, akiket Soros György támogat, de hát ez már csak így van. Egyébként vannak, akik büszkék arra, hogy feltüntethetik azt, hogy ők külföldről támogatást kapnak, úgyhogy nem javasoljuk a határozati javaslat tárgysorozatba-vételét. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A civil szervezetek támogatásának, átláthatóságának biztosítása alkotmányosan elfogadható cél, de csak akkor, ha minden nagyobb összegű, az uniós és nemzetközi megállapodás alapján történő finanszírozásra, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságoktól és pártalapítványoktól bármilyen jogcímen kapott közpénzhez jutó szervezetek tevékenységéről és szervezeti formától független nyilvánossággal együtt valósul meg. A határozati javaslattal érintett lex civil ezzel szemben egy alkalmatlan, szükségtelen és aránytalan szabályozási kísérlet a napi politikai érdekek mentén, a kormányzat politikai érdekei mentén, amelynek nincs helye a jogrendszerben, az LMP ezért természetesen támogatja ennek a határozati javaslatnak a tárgysorozatba vételét, ugyanis minden eszközt meg kell ragadni, hogy a civil szervezeteket megbélyegző, alkalmazhatatlan és diszkriminatív törvény kikerüljön a jogrendből. Ugyanakkor szeretnék emlékeztetni arra, hogy az LMP indítványára, a többi ellenzéki párt támogatásával, az Alkotmánybíróság előtt van a címével ellentétben az átláthatóságot nyomokban sem szolgáló törvény. Az előttünk fekvő határozati javaslatnak sajnos reális esélye nincs a parlamenti matematika alapján, azt azonban nagyon reméljük, hogy az Alkotmánybíróság hamarosan pozitív döntést hoz a kérdésben. Köszönöm a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy képviselőtársaim azért nyújtották be ezt a határozati javaslatot, mert ahogyan Vas Imre képviselő úr fogalmazott, azt gondolja, hogy nekünk van üldözési mániánk; nem, azoknak a civil szervezeteknek, azoknak a társadalmi csoportosulásoknak van, amelyeket önök most hátrányos helyzetbe akarnak hozni. Többször, hosszú éveken keresztül tettük azt szóvá, hogy nekünk nem tetszik a Fidesz jogalkotási mechanizmusa, hogy nagyon szépen fogalmazzak, magyarán mondva az, amikor személyre szabott törvénykezéseket akarnak keresztülvinni ezen a Házon, sőt keresztül is viszik a kormányzati többségükkel. Azt gondolnám, hogy ez még lehetne természetes is, azt azonban nem gondolom, hogy az jó lenne, amikor önök valakit mindig kiemelnek, és azokat az embereket, csoportosulásokat pozitív előnyökkel akarják nagyon-nagyon komolyan helyzetbe hozni, és ugyanez a másik oldalról is igaz, amikor pedig önök valakit, valakiket, valamely szervezeteket meg akarnak bélyegezni. (18.10)Ez az, amire mi azt mondjuk, hogy az önök jogalkotásában nagyon csúnya folyamat; azt is mondhatnánk, hogy rendkívül alkotmányellenes folyamat. Összességében nem tartjuk ezt jó megoldásnak, és azt hisszük, hogy az sem fog jóra vezetni, ha éppen most kipécéznek maguknak civil szervezeteket, és őket akarják különböző módon hátrányos helyzetbe hozni.Mi azt állítjuk… ‑ többször elhangzott itt ma már a parlamentben egyébként Soros György neve ezzel a határozati javaslattal kapcsolatban. Nem Soros Györgyről szól ez a dolog. Arról szól ez a dolog, hogy ha bármelyik társadalmi csoportosulás, civil szervezet, valamilyen állampolgári kezdeményezés önöknek nem tetszik, önöknek nem kedves, nem az önök lakáj civil szervezeteihez tartoznak, mint például a CÖF, akkor azokat megpróbálják ellehetetleníteni, mert ezt a ‑ mondjuk úgy ‑ diktatórikus menetrendet akarnák itt keresztülvinni. Ez az, ami ellen egyébként a képviselőtáraim szót emeltek, ezért nyújtották be ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.
  • HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy alapvető állítása ennek a határozati javaslatnak, és mi azért nem tudjuk ezt a határozati javaslatot támogatni, mert ez az alapállítás hamis. Az az alapállítás, hogy a civil átláthatósági törvény ellehetetlenít civil szervezeteket Magyarországon, és megbélyegez civil szervezeteket Magyarországon.Szeretném önöknek is jelezni, hogy eddig törvényi kötelezettségének eleget téve 53 szervezet regisztráltatta magát, önök is megnézhetik a Civil portálon. Ezek között olyanok vannak, mint a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt például. Ők nem mondják azt, hogy ez a törvény az ő működésüket bármilyen módon is befolyásolta volna, hogy ne mondjam, ellehetetlenítette volna. Tehát az az állítás, amit önök mondanak, nem állja ki a valóság próbáját.Az viszont felettébb érdekes, hogy éppen azok a szervezetek tiltakoztak csak ez ellen a törvény ellen, amelyeket Soros György finanszíroz. Illetve felháborító módon csak azok a szervezetek nem tartották be ezt a törvényt, és a mai napig nem regisztrálták magukat, akiket egyébként Soros György finanszíroz. És mi éppen azért hoztuk ezt a törvényt meg, mert úgy gondoljuk, hogy a demokráciában, egy jogállamban a külső befolyásolási kísérletek ellen a leghatékonyabb fegyver a nyilvánosság.Ez a törvény nem többet, nem kevesebbet ír elő, mint hogy azok, akiket külföldről finanszíroznak, a külföldi finanszírozás tényét hozzák nyilvánosságra. Ez nem lehetetlenít el és nem bélyegez meg. Mi ezért nem tudjuk támogatni ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Bárándy Gergely képviselő urat mint előterjesztőt, kíván‑e válaszolni. (Jelzésre:) Igen, öné a szó, képviselő úr.
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném azt mondani…
  • ELNÖK: (Hangosítás nélkül:) …képviseletében szólt. Bocsásson meg, képviselő úr, az időkeretet vissza fogom adni önnek. Öné a szó.
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Szívesen hallgattam volna egyébként Répássy képviselő úr érveit is, sajnálom, hogy a házszabály ezt nem teszi lehetővé.Hollik képviselő úrnak csak annyit szeretnék válaszolni arra, hogy kik tiltakoznak, hát azok tiltakoznak, akiket önök üldöznek. Ez rendkívül egyszerű. A másik, hogy az üldözési mánia nem azonos azzal, hogy valakit üldöznek és ezért szót emel. Azt gondolom, hogy most egyértelműen erről az utóbbiról van szó, ugyanis ez nem az első támadás ezek ellen a civil szervezetek ellen, hanem, ahogy első felszólalásomban is elmondtam, ez már a sokadik. És valószínűleg nem üldözési mánia az, amikor az ember már a sokadik támadás után szót emel az ellen, hogy ezt ne tegyék.Ez, amit önök egyébként itt művelnek, nem más, mint az orosz modell. Oroszországban Putyin ugyanezt csinálja, önök arról másolják ezeket a törvényeket: a civiltörvényt is, a CEU-törvényt is és még sok minden mást is. Őszintén remélem, hogy ez a rendszer, ami Oroszországban van, nem tud úgy kiteljesedni majd Magyarországon, mint ott.A másik: a kötelezettségszegési eljárás. Vas képviselő úr kérdezte, honnan tudom, hogy el fogjuk bukni. Hát onnan, tisztelt képviselőtársam, hogy eddig nagyjából minden kötelezettségszegési eljárást elbuktak. Rendkívül egyszerű kitalálni, valószínűleg ez sem lesz új a sorban, itt is el fogják marasztalni Magyarországot, ugyanis olyan esetekben indul meg ez az eljárás, ahol nemcsak az Európai Bizottság gondolja úgy, hogy önök jogszerűtlenül járnak el és megengedhetetlen módon, hanem a magyar parlamenti pártok is, a magyar közélet is.Az pedig, hogy önkényes‑e vagy nem: ismerik a viccet, hogy mit egy, legalább száz őrült jön szembe. Önökkel legalább száz őrült megy szembe az autópályán, ugyanis önökön kívül mindenki azt gondolja itt, Magyarországon, hogy ez önkényes, amit önök csinálnak. Úgyhogy azt kérem még egyszer a tisztelt Országgyűléstől, hogy gondolja meg, kímélje meg Magyarországot az újabb kudarctól, megpróbáltatásoktól, és vonjuk vissza ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapunkon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a Fidesz kampánykiadásait feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló H/17595. számú ha­tározati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgyso­rozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el.Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek, ötperces időkeretben. Az előterjesztő pedig Szilágyi György képviselőtársunk. Öné a szó, képviselő úr.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ismert, a Fidesz-kormány folyamatosan támadja az ellenzéket, azon belül is leginkább a legerősebb ellenzéki pártot, a Jobbikot, különböző dolgokkal vádolja. Odáig jutottak, hogy 2017 júliusában alkotmányellenesen elérték, hogy a jövőben a Jobbik ne hirdethessen plakáthelyeken. A Fidesz kritizálta, hogy a Jobbik ‑ szerintük ‑ túlságosan olcsón, listaár alatt kaphatja meg a plakáthelyeket.Arra azonban ekkor még nem gondoltak, amikor ezt a támadást indították, hogy előbb-utóbb a saját csapdájukba fognak beleesni. Nem számoltak azzal, hogy a 2010-es kampányköltéseik előkerülnek, ami miatt titkolózásra és hazudozásra kényszerültek. Mégpedig azért, mert 2010-ben plakátonként a Jobbik adataiból kalkulálható árnak csak az 58 százalékát kellett megfizetnie a Fidesznek. Tehát a mostani listaárakon körülbelül 1 milliárd forintot kellett volna adniuk azért, amiért a valóságban csak 23 millió forintot fizettek.Ugye, ezeknek az ismeretében, mivel joggal merül fel, hogy a Fidesz 2010-es választási kampányában Orbán Viktor és pártvezető társai jogsértő módon jártak el, kiderült, hogy a Fidesz kampányát szervező Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. mostani vezetése nem találja annak nyomát, hogy hét évvel ezelőtti költségeket számláztak volna ki a Fidesznek, ezek alapján tehát a Hír TV által nyújtott kampány teljesen ingyen történt a Fidesz számára. Ez a cselekmény valóban felveti a pártfinanszírozással kapcsolatos szabályok megsértését, ez valóban felveti a csalást és a tisztességtelen pártfinanszírozást.Sőt, ugye, az is előkerült az adatok alapján, és úgy tűnik, hogy ez is valós, hogy 1300 plakátot számla nélkül helyeztek ki annak idején. Ugye, tudjuk, 2010-ről beszélünk, és ami még tovább bonyolítja ezt a helyzetet, hogy a jelenlegi kormánypárt csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az Állami Számvevőszéknek a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól, mint amekkora összeg a Mahir Cityposterrel kötött 2010-es március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel. Tehát itt az ÁSZ-szal kapcsolatosan is a Fidesz megpróbálta becsapni az ÁSZ-t, és itt a csalás lehetősége is felmerül.Azért nagyon fontos egyébként ez a kérdés, és azért kellene kivizsgálni, ezért szeretnénk fölállítani egy vizsgálóbizottságot, mert 2014-ben is így jártak el, és 2014-ben is ugyanattól a cégtől és ugyanakkora mennyiségben béreltek óriásplakátot. De ami a 2010-es választásokat jelenti, önök ennek a választásnak a hatására kaptak kétharmadot itt a parlamentben.(18.20)Kérdés, hogy ha itt a választások során önök csalással, úgy, hogy még az Állami Számvevőszéket is megtévesztették, tehát csalással torzították a választási eredményeket, csalással sikerült önöknek kétharmadot szerezni, akkor vajon legitim‑e ez a kormány. Önöknek is érdeke lenne, hogy kivizsgáljuk ezeket az eseteket. Önöknek is érdeke lenne, hogy tisztázzuk, hogy a Fidesz csalással jutott‑e kétharmadhoz 2010-ben. Ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés. Tehát ha önöknek nincs takargatnivalójuk, akkor én arra szeretném kérni a kormánypárti képviselőket, mivel az ellenzéki képviselők és az ellenzéki frakciók és egyébként a független képviselők is támogatják ezt a kezdeményezést, hogy egy vizsgálóbizottságot felállítsunk, arra szeretném önöket kérni, hogy ne gátolják meg ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítását és ennek a vizsgálóbizottságnak a működését. Ha önöknek nincs takargatnivalójuk, ha tiszta lenne a lelkiismeretük, akkor önök támogatnák ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítását, úgyhogy arra szeretném kérni önöket, hogy bizonyítsák be, akár ezzel a cselekedettel is, hogy önöknek nincs takargatnivalójuk, bizonyítsák be akár ezzel a cselekedettel is, hogy önök nem csapták be az ÁSZ-t. Bizonyítsák be akár ezzel a cselekedettel is, hogy önök nem csapták be a magyar választópolgárokat, bizonyítsák be, hogy önök nem törvénytelenül kampányoltak 2010-ben. És ha ez a vizsgálóbizottság felállt, és ezt megállapítja esetleg, akkor önöknek teljesen tiszta lehet a lelkiismeretük. Amennyiben nem, amennyiben meg kívánják akadályozni ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítását, akkor az egyértelművé teszi, hogy önök csaltak 2010-ben, egyértelművé teszi, hogy önök becsapták a magyar választópolgárokat, és egyértelművé teszi azt, hogy önök a kétharmados többségüket a parlamentben csalással, illegitim módon szerezték meg. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.
  • DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szerintem az a teljes Országgyűlés előtt ismert, de aki az Igazságügyi bizottság ülésére jár többé-kevésbé rendszeresen, hogy jelen határozati javaslatot nem lehet tárgysorozatba venni, mert ebben a tárgykörben vizsgálóbizottság nem állítható fel az országgyűlési törvény rendelkezései szerint. Felvetődik a kérdés, hogy akkor mégis miért nyújtotta be a Jobbik, két képviselőjük tényleg rendszeresen ott van a bizottság ülésén. Hát azért, mert a saját plakátbotrányukról kívánják elterelni a figyelmet. Egyébként magát a plakátbotrányt, azon kívül, hogy a plakát­hely­vásár­lás­nak a fedezetét semmilyen úton-módon nem tudta igazolni a Jobbik, tehát gyakorlatilag véleményem szerint tiltott pártfinanszírozásról van szó, még annyira kapzsik voltak, hogy azt sem nézték meg egyébként, hogy ha megvesznek plakáthelyeket, akkor a plakáthely tulajdonosától, jellemzően valamelyik önkormányzattól közterület-hasz­nálati engedélyt is kellene kérni. Ez ugye, az országban elég nagy botrányt vetett fel, hogy egyrészt nem tudják igazolni, hogy miből vették meg, másrészt pedig közterület-használati engedély nélkül próbáltak meg kihelyezni plakátokat, és akkor arra hivatkoznak, hogy ki miért és hogy szedi le a plakátjukat, ami egyébként nyilvánvalóan teljesen jogellenes. Tehát erről kívánják ezzel a határozati javaslattal, illetve a vizsgálóbizottság felállításával elterelni a figyelmet, úgyhogy én arra kérem az Országgyűlés józanabbul gondolkodó részét, hogy ezt a határozati javaslatot ne vegye tárgysorozatba, mert nem veheti tárgysorozatba a jelenlegi törvényi szabályozások szerint. Köszönöm, hogy meghallgattak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én szakmailag nem kívánok képviselőtársammal vitatkozni azon, hogy egy ilyen témában lehet‑e vizsgálóbizottságot felállítani vagy sem, mert ez két percbe nem fér bele. De azért azt javasolom megfontolásra, tisztelt Vas képviselő úr, hogy szálljon magába egy kicsit, és gondolja azt át, hogy mióta kormányon vannak, hét éve, egyetlenegy vizsgálóbizottság felállításához nem járultak hozzá. Egyetlenegyhez sem! Mert önök szerint akkor hét éve egyetlenegy témában nem lehetett volna ilyet felállítani. Szóval, én azt gondolom, hogy ez önmagában dönti meg azt az érvet, amit ön most itt hangoztatott. Mindig megpróbálnak elbújni valamilyen formai kifogás mögé. Sajnos, az a helyzet, hogy az ember kénytelen vizsgálóbizottsággal próbálkozni, amikor azt látja, hogy egyébként a fideszes legfőbb ügyész nem hajlandó eljárni az ilyen és hasonló ügyekben. Az lenne a jó, és az lenne az üdvös, ha már réges-régen büntetőeljárás folyna ebben az ügyben. Ugyanis a napnál világosabban látszik, hogy itt tiltott kampányfinanszírozásról van szó. Erre konkrét bizonyíték volt. Annál konkrétabb bizonyíték, mint hogy az egyik érintett fél azt mondja, hogy ez így történt, és tesz egy feljelentést gyakorlatilag saját maga ellen, ennél nem kell több. Önök néha büntetőeljárásokat egy tanúvallomásra indítanak, már persze, ha azt ellenzéki politikussal szemben kell megtenni, de ilyen esetekben, meg amikor hangfelvétel van a bűncselekményről, akkor érdekes módon a legfőbb ügyész ezt nem teszi meg. Tehát mivel ez nem történik meg, így marad a vizsgálóbizottság, tisztelt képviselőtársaim, hogy legalább erkölcsi elégtételt tudjon kapni az ország azért a bűnért, amit önök elkövettek.A másik, hogy ez nem a Jobbikról szól, meg nem a Jobbik plakátkampányáról, meg az önökéről, hanem arról, amit önök csináltak tiltott módon. Az EBESZ választási megfigyelő missziója is azt mondta, hogy itt bizony problémák vannak, és szabálytalanságok történtek. Éppen ezért az MSZP támogatja ezt a javaslatot, olyannyira, hogy mi is, konkrétan én magam is aláírtam azt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A tavaszi ülésszakon az Országgyűlésen áterőltetett plakáttörvény egy beismerő vallomás a Fidesz részéről azzal kapcsolatban, hogy Simicska Lajos a G-napig milyen formában finanszírozta a pártot. Ami hosszú évekig nem fájt, tavasszal hirtelen fájdalmas lett. A Fidesz rádöbbent, hogy oligarchák finanszíroznak pártokat; az a Fidesz, amely legalábbis 2010-14 között egyedüli kedvezményezettje volt éppen annak a korrupt rendszernek, amelynek kapcsán tavasszal farkast kiáltott. Kormánypárti képviselők által benyújtott, mélységesen cinikus törvényjavaslat indoklása akkor is így szólt, idézem: „Számos esetben felmerül annak a gyanúja, hogy milliárdosok és hozzájuk kapcsolódó pénzügyi csoportok befolyásolni akarják a demokratikus választási versenyt, és torzítani akarják a választáson indulók esélyeit. Ez a gyakorlat amellett, hogy veszélyezteti a választás tisztaságát, felveti a burkolt pártfinanszírozás és a korrupció kockázatát is. A javaslat célja, hogy megakadályozza a milliárdosok leleplezett befolyásszerzési kísérleteit, és növelje az átláthatóságot, továbbá, hogy egyes pártok ne váljanak a választási kampányaikat korrupt módon finanszírozott üzleti vállalkozások lekötelezettjeivé. Ez azért fontos, mert a lekötelezett pártok a közpénzek csalárd, részrehajló juttatásával viszonozhatják a korrupt finanszírozást.” Eddig az idézet. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Kérem, hogy ennek szellemében támogassák a korábbi fideszes gyakorlatot kivizsgálni szándékozó vizsgálóbizottsági kezdeményezést. Köszönöm a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, Jobbik-képvi­selőcsoport.
  • DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Hát, az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Fidesz szokás szerint az ellenzék ellenzékének szerepét próbálja eljátszani vagy betölteni. Tehát ha valaki hirtelen ideutazna ebbe az országba, és nem tudná, hogy ki van kormányon és ki ellenzékben, akkor azt gondolhatná, hogy a Fidesz egy ellenzéki párt, mert olyan vehemenciával támad vissza, hiszen ebből próbál politikai haszonszerzésre törekedni, mintha ő lenne ellenzékben. Most itt arról szól a történet, hogy a Jobbik el tud minden egyes forinttal számolni, arról szól a történet, hogy mi törvényesen eleget tudunk tenni valamennyi kötelezettségünknek, a Fidesz viszont nem. A 2010-es választási kampányról kiderült, hogy hatalmas szakadék tátong a Fidesz által bevallott összegek és a valóság között. És az a nagyon furcsa, hogy a korábbi Fidesz-tag, Polt Péter legfőbb ügyész úr, amikor a Fidesz ügyében kellett volna nyomozást indítani, akkor az általa vezetett ügyészi szervezet azt mondta, hogy az ügyészségnek ebben nincs hatásköre. Szinte ugyanolyan típusú ügyben, amikor a Jobbik ellene kellett elindítani eljárást, akkor ugyanezt a hatáskört hirtelen megtalálta Polt Péter. (18.30)Úgy gondolta, hogy ebben az esetben, ha már a legerősebb ellenzéki pártról, a Jobbikról van szó, lehet indítani egy nyomozást. Egyértelműen részrehajló, egyértelmű, hogy abszolút elfogult. Ebben a kérdésben szeretnénk tisztán látni, hogy a Fidesz 2010-ben tisztességesen, törvényesen, legitim módon szerzett‑e kétharmadot vagy sem. Erős a gyanú ugyanis, hogy nem, hiszen ha minden rendben lenne a költések körül, ha minden rendben lenne a kampányfinanszírozással, az összes kapcsolódó elszámolással, akkor önök nyugodt szívvel azt mondhatnák, hogy állnak bármifajta, bármilyen típusú vizsgálat elé, legyen ez egy vizsgálóbizottsági eljárás, hiszen tisztán, tisztességesen és törvényesen jártak el.Mivel azonban takargatnivalójuk van, nem is kevés, ezért megpróbálják minden mondvacsinált ürüggyel, álindoklással ezt a felelősségre vonást elkerülni. Ezt még el lehet kerülni maximum öt hónapig. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván‑e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Szilágyi György képviselő urat mint előterjesztőt, hogy kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Szilágyi György: Igen.) Igen, öné a szó.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Főleg Vas Imrének válaszolnék, mert a többieknek köszönöm szépen a támogatást. Vas Imre most is azt a tipikus fideszes módszert választotta, ahogy mindig, hogy másra próbálják rátolni a felelősséget, mindig mást próbálnak azzal vádolni, amit egyébként ők követtek el. Ezt a módszert választotta most is. Ahelyett, hogy férfiasan beleállnának egy vizsgálóbizottság lehetőségébe, önök nem, gyáván megfutamodnak a vizsgálóbizottság elől. Sorolhatnánk sorban az ügyeket, hogy önök miket csinálnak. Önök folyamatosan adatokat követelnek az ellenzéktől. Amikor mi kérjük Kubatov Gábortól, mondja már meg, hogy miből finanszírozták, mondjuk, azt a kampányt, amikor felhívták a nyugdíjasokat, akkor azt válaszolja, hogy ő erre nem ad választ, mert neki nem kötelessége erre válaszolni. Amikor egy nappal ezelőtt Kubatov Gábor viccelődik a Jobbik irodájával és székházakat emleget, akkor elfelejtik, hogy Magyarország legnagyobb és legundorítóbb székházmutyijában a Fidesz vett részt annak idején. Most pedig ön plakátrongálásról beszél, és azt mondja, hogy pontosan a plakátokról kívánjuk elterelni a figyelmet. De nem, mi pontosan azt szeretnénk, hogy kiderüljön, kik azok és milyen pénzből rongálják a plakátokat. Azt már tudjuk ugyanis, hogy ki szervezi a Jobbik plakátjainak rongálását. Kósa Lajos és csapata, hiszen ezt ők elismerték. Az a kérdés csak, hogy milyen pénzt fizetnek ezeknek az embereknek azért, hogy szerte az országban a Jobbik plakátjait rongálják törvénytelenül, úgy, hogy a rendőrség és minden más szerv ehhez asszisztál. Önök a saját politikai érdekük alá rendelték egyébként a rendőrséget, az ügyészséget, az Állami Számvevőszéket és mindenkit, mert azt hiszik, hogy ebben az országban önök mindent megtehetnek.Megyünk az egypárti diktatúra felé, de nem fogják elérni ezt a céljukat, nem fogják ezt az országot visszavezetni az 1990 előtti időszakba, sőt még a Rákosi-korszakba sem tudják vezetni, pedig az lenne önöknek a legmegfelelőbb. A Jobbik le fogja önöket váltani 2018-ban. Ha most nem támogatják, hogy kivizsgáljuk ezt az ügyet, majd 2018 után ki fogjuk vizsgálni, és ha olyat találunk, akkor, higgyék el, meg fogják kapni a méltó büntetésüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az egyes törvényeknek a nyugdíjasok helyzetének javítását célzó módosításáról szóló T/17683. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Népjóléti bizottság utasította el. Először megadom a szót az előterjesztőnek, Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP képviseletében, ötperces időkeretben.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kormányról mindent elárul, hogy hogyan viszonyul a társadalom elesett, hátrányos helyzetben lévő csoportjaihoz, különösen az idősekhez, akik 20-30-40 éven keresztül tisztességesen dolgoztak, hogy a fiatalabb korosztálynak jobb legyen, hogy több jusson, tanulhassanak, hogy jobban élhessenek, mint a szüleik. Az a társadalom, amely nem becsüli meg az időseket, meggyőződésem, hogy kudarcra van ítélve, mert a minták öröklődnek. Ma Magyarországon 2,6 millió ember részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Közülük 1,2 milliónak az ellátása százezer forint alatt van. Nagyon sok idős ember él egyedül, amiből nem lehet fedezni a sokszor több tízezer forintra rúgó gyógyszerkiadásokat, az élelmiszerrezsit. Azt látjuk, hogy a kormány nem foglalkozik a nyugdíjasok százezreinek a mindennapi anyagi problémáival, az egyre növekvő időskori szegénységgel. Egy idősügyi nemzeti minimumprogram kidolgozása és bevezetése helyett a kormány erőltetetten ontja a pénzt a stadionokba, a fociba, a luxusberuházásokba és saját oligarchái zsebébe. A minap is olyan törvényjavaslatot hozott be az egyik képviselőtársam ide az Országgyűlésbe, hogy engedjük el a focistáknak az eho befizetését, illetve bizonyos tételek után, mint például a jegybevétel, az iparűzési adót. Ez egyszerűen felháborító! Nem nekik és a magas jövedelműeknek lenne szükségük kedvezményekre, hanem a létminimum alatt élőknek és a nyugdíjasok jelentős csoportjának.Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kilencedik éve nem hajlandó emelni a nyugdíjminimumot, és egyszeri Erzsébet-utalványokkal próbálja kiszúrni a nyugdíjasok szemét. Inflációkövető nyugdíjemelésről beszélnek, amit inkább alulterveznek, és ez, tudjuk, idén is így történt, 1,6 százalékos emelést adott a kormány, miközben már januárban a Magyar Nemzeti Bank 2,4 százalékos inflációemelést vetített előre. Az a kormánynak eszébe sem jut, hogy a nyugdíjasoknak is kellene részesülniük a gazdasági növekedés hasznából. Eközben a közszférában dolgozó nyugdíjasokat a kormány arra kényszeríti, hogy válasszanak a nyugdíj vagy a fizetés között. Nem hajlandó felülvizsgálni a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Képes arra, hogy a rokkantnyugdíjasokat is becsapja, ugyanis a rokkantnyugdíjas évek alatt a járulékfizetéssel végzett munkát nem ismerik el szolgálati időként a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Ez egyszerűen elfogadhatatlan! Azt látjuk, hogy a kormány csak addig foglalkozik a nyugdíjasokkal, amíg szükségük van a nyugdíjasok szavazataira. Kampányszerű osztogatással, telefonos kampányokkal próbálja meg helyettesíteni az olyan lépéseket, amelyek tartós javulást hoznának a nyugdíjasok számára.Az LMP kidolgozott egy öt pontból álló javaslatot, amit egy minimumprogramnak tekintünk, olyan minimumnak, amit meg kell tenni azért, hogy a nyugdíjas évek ne mélyszegénységet és létbizonytalanságot hozzanak az emberek számára. Először is elengedhetetlennek tartjuk, hogy az Alaptörvény rögzítse a nyugdíjnak mint tulajdonjognak az alkotmányos védelmét. Kulcskérdés a méltányos nyugdíjemelés. A nyugdíjas-infláció alapján kellene emelni a nyugdíjakat, mert a nyugdíjasok fogyasztásában nagyobb arányt tesznek ki a gyógyszerek, az alapélelmiszerek és a háztartási energia. Emellett az alacsonyabb nyugdíjakat nagyobb arányban kellene emelni. Szégyen, hogy az öregségi minimálnyugdíj kilencedik éve változatlan. Az öregségi minimumnyugdíj összegét 28 500 forintról 50 ezer forintra javasoljuk felemelni. Ugyancsak a korkedvezmény korábbi rendszerét, amit a kormány megszüntetett, felül kell vizsgálni azokban a munkakörökben, amelyek az átlagost meghaladó, állandó fizikai vagy pszichikai megterheléssel járnak. Ezt a kormány megígérte, semmi nem történt.Azt is tudjuk, hogy nagy a munkaerőhiány Magyarországon. Emiatt is a közszférában el kell törölni a kényszernyugdíjazást, a kettős juttatás tilalmát és a megváltozott munkaképességű embereket sújtó korlátozó szabályokat. Végül, de nem utolsósorban a rokkantnyugdíjas évek alatti járulékfizetés mellett végzett munkát el kell ismerni szolgálati időként a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Elfogadhatatlan, hogy a kormány éveken keresztül hagyja, hogy ilyen méltánytalanság érje az amúgy is nehéz körülmények között élő rokkantnyugdíjasokat. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az LMP törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét, hogy a nyugdíjasoknak, időseknek jobb legyen.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő két-két perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Elsőként megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, Jobbik képviselőcsoport.
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik frakciója holnap támogatni fogja a tárgysorozatba-vételi kérelmet. Az előterjesztés nagy részével egyetértünk. Vannak olyan részei, amit máshogy képzelünk el, de az irányvonallal egyetértünk. Az egyik ilyen például a nyugdíjemelés kérdése. Nekünk is van kész programunk a nyugdíjemelésre. Mi azonban nem úgy képzeljük el, hogy egyenlő arányban elosztásra kerüljön a nyugdíjasok között a nyugdíjemelésre szánt összeg, hanem ezt még jobban cizellálnánk, még jobban elosztanánk. Mi a sávos nyugdíjemelésben gondolkodunk, de az iránnyal egyetértünk, hogy a jelenlegi rendszeren változtatni kell. Ugyanis a jelenlegi százalékos emelés nem eredményes, mert nagyon sokszor a magas nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok, akár kommunista luxusnyugdíjban részesülők jutnak nagyon magas összegű nyugdíjemeléshez, míg a fizikai munkával egész életüket végigdolgozó nyugdíjasok nagyon kevés juttatásban részesülnek. (18.40)Mint mondtam, a legtöbb intézkedéstervezettel egyet tudunk érteni, ezért is fogjuk támogatni. Egyébként az öregségi nyugdíjminimum emelésével kapcsolatban szokott mindig kritika megfogalmazódni a kormány, illetve a kormánypártok részéről, hogy annak az emelése nagyon sok más kiadást, illetve nagyon sok más juttatást is változtatna. Egyébként itt sem kell mást tenni, mint amit akár a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetésénél tenni kellett volna, hogy cizellálni kell a rendszert.Tehát az, hogy az öregségi nyugdíjminimum emelkedik, azzal párhuzamosan meg lehet azt tenni, hogy a juttatásokat a megemelt összeghez, amelyiknél indokolt egyébként az emelés mértéke, akár a juttatásnál, akár a szociális segélynél az emelés jogosult, illetve jogszerű, ott megtartva ezt az 50 ezer forintos összeget, más juttatásoknál pedig akár a százalékok változtatásával szintén cizellálni lehet a rendszert, és az igazságos rendszert ugyanúgy meg lehet tartani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kovács Sándor képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.
  • KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, a Népjóléti bizottság ülésén már tárgyaltuk, azt gondolom, hogy amit a magyar kormány a nyugdíjasok tekintetében vállalt, azt tartja, mégpedig hogy a nyugdíjak vásárlóértékét az inflációnak megfelelően reálértéken tartja. Ezt nemhogy vállalta, ezt körülbelül 10 százalékos mértékben meg is emelte, ami azt jelenti, hogy a 2014-16 között megvalósult nyugdíjemelés 23,1 százalék volt, ezzel szemben a fogyasztóiár-növekedés 11,8 százalék, vagyis 12,4 százalékban növekedett a nyugdíj.Ezenkívül azt gondolom, hogy a képviselő asszony által bejelentett inflációs mérték kiigazításra kerül, a kormány már be is terjesztette a novemberben esedékes emelést, és nemcsak az emelést, hanem a nyugdíjprémium szabályát is, hiszen hogyha a megadott 3 százalékon felül van a gazdaság teljesítménye, akkor a társadalmi egyezségre, a társadalmi csoportok egymás közötti felelősségvállalására tekintettel a nyugdíjasok is részesülni fognak ebből a gazdasági növekedésből.De nézzük a minimálnyugdíj kifejezést! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez már régen csak egy szám, a köztisztviselői alapilletmény szorzatához hasonlóan egy olyan elméleti szám, ami 40-fajta juttatás ‑ ahogy Vágó Sebestyén képviselőtársam is mondta ‑, valóban ez több olyan juttatás, szociális, gyermekvédelmi és egyéb juttatásoknak az alapszámítása, ami még egyszer mondom: 40-fajta emelkedést, költségvetési torzulást jelenthetne.Tehát summa summarum: senki nem részesül ma 28 500 forintos nyugdíjban, minimum 39 700 forintot kap, aki húsz évet ledolgozott. Úgyhogy most sem fogjuk támogatni az előterjesztést. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A Magyar Szocialista Párt évek hosszú sora óta országgyűlési határozattervezeteket vagy törvényjavaslatokat nyújt be ebben a témakörben. Hasonlóakat, bővebbeket, hol szűkebbeket, célzottabbakat. A lényeg az, hogy az önök „jóvoltából” semmi nem változik. Egyszerűen tehát ennek a kérdésnek a megoldása akkor fog megtörténni, amikor öt hónap múlva kormányváltás lesz, és utána lehet ezt a kérdést a helyére tenni.És hogy miért kell a helyére tenni? Fideszes képviselőtársaim, önök azt mondják, hogy az öregségi teljes jogú nyugdíj legkisebb összege csak egy szám, ez a 28 500 forint. Nézzék, nem igaz, mert a 28 500 forint és az 50 ezer forint közötti nyugdíjasoknak a száma 72 ezer fő, és másik 350 ezer főt lehet még találni nyugdíjszerű ellátást kapó emberkét, aki ebbe a jövedelmi sávba esik, a 28 500 és az 50 ezer forint közé.Tehát változtatni kell, hiszen 9 év óta változatlan, az önök nyolc évében soha nem volt erre példa, hogy változatlan lett volna, egynegyedét elvesztette, elveszítette az értékének ez a pénz azóta.Szégyenletes az is, hogy a nyugdíjasok közel fele 100 ezer forint alatti nyugdíjból kell hogy éljen, de az még inkább szégyenletes, hogy a szegénységi küszöb alatt élő nyugdíjas háztartásoknak a száma 2010-2015 között 54 százalékkal nőtt. 54 százalékkal nőtt!Tehát azt kell mondanom, hogy van mit tenni, a nyugdíjas fogyasztói kosár tekintetében és az élelmiszer-, a gyógyszer-, az energiaárak számbavétele vonatkozásában, a járulékplafon tekintetében, hogy a minimális nyugdíj és a több millió forintos nyugdíjak között ne legyenek ilyen mértékű különbségek. De a tekintetben is, hogy a nyugdíj melletti munkavégzést korlátozó feltételeket már rég meg kellett volna önöknek szüntetni.Ezért helye van az ilyen tárgysorozatba-vételi javaslatnak, a Magyar Szocialista Párt ezt támogatja. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt mint előterjesztőt, kíván‑e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, öné a szó kétperces időkeretben.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Igen, köszönöm szépen, szeretnék válaszolni. Természetesen megköszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, akik támogatásukról biztosították a csomagot, és azért szeretnék néhány ellenérvet felvetni a fideszes képviselőtársaimnak, egy picikét sorban.Önök azt mondták, hogy a Fidesz azt vállalta, hogy a nyugdíjaknak a vásárlóértékét megőrzik. Már ott bukik, hogy a 28 500 forintot egyetlenegy évben nem emelték az inflációval, és valóban nem igaz, hogy ez csak számítási alap, mert 50 ezer forint alatt 71 ezer embernek van az ellátása. A 71 ezer embert nem lehet csak számítási alapnak tekinteni. Ez egyszerűen elfogadhatatlan.Azt gondolom, hogy ez a Fidesz-kormánynak szégyene, hogy ma Magyarországon a mini­mál­nyug­díj 28 500 forint. Nem tudom, hogyan néznek az emberek szemébe, akiknek ekkora az ellátása, hogy ebből éljenek meg. Egyszer megpróbálhatnák már önök is, legalább három hónapon keresztül, hogy ennyiből éljenek meg, biztos, hogy nem tudnának megélni.Nagyon kíváncsi vagyok, holnap a nyugdíjas országos parlament összehívta az összes pártot, hogy az idősügyi nemzeti minimumprogramról tárgyaljon. Nagyon kíváncsi leszek, hogy az önök képviselője ott lesz‑e holnap ezen a megbeszélésen, hogy hogyan viszonyulnak a nyugdíjas érdekképviseleti szervezetek javaslatához. Borítékolom előre, hogy nem lesznek ott. Ha ott lesznek, itt a parlamentben fogom nyilvánosan elismerni, hogy bocsánat, tévedtem, mert önök mégiscsak egy picikét gondolkodnak a nyugdíjasok helyzetének a javításán.A másik, amire önök most nagyon büszkék, és ezzel dicsekednek, propagandát folytatnak, hogy most a nyugdíjasoknak inflációkövetéssel kiegészítik a nyugdíját. Nem most kellett volna, januárban, mert januárban is lehetett tudni, hogy az infláció ebben az évben nem 1,6 százalék lesz, hanem 2,4 százalék, és ne beszéljen ön a visszamenőlegesről, mert ingyen használták a nyugdíjasok pénzét az elmúlt hónapokban! Nekik a néhány száz forint vagy a néhány ezer forint (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) is sokat számított volna.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Úgyhogy én tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a javaslatcsomagot.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a ví­zi­közmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A kormány-előterjesztés T/17996. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Szabó Zsolt államtitkár urat mint előterjesztőt, a vita e szakaszában kíván‑e felszólalni. (Szabó Zsolt jelzésére:) Államtitkár úr jelzi, hogy a vita e szakaszában nem kíván felszólalni.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Kérdezem, kíván‑e valaki képviselőtársaim közül felszólalni e napirend keretében. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.Kérdezem államtitkár urat, kíván‑e most, a vita e szakaszában szólni. (Szabó Zsolt jelzésére:) Igen, államtitkár úr, öné a szó.
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm az értékes gondolatokat, amelyek a vitában elhangzottak, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy a szavazás során támogassák a törvénymódosítási javaslatot. Köszönöm szépen. (Szilágyi György: Ez nagyon vicces volt!)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Szabó Zsolt: Nem erre a vitára gondoltam.) Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Gulyás Gergely, Bóna Zoltán, Hende Csaba, Budai Gyula és Németh Szilárd István, Fidesz, valamint Hollik István, KDNP, képviselők által benyújtott H/17788. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.(18.50)Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerülhet sor 15 perces időkeretben.Kérdezem, kíván‑e a képviselőtársaim közül valaki felszólalni. (Szilágyi György: És a TAB előadója?) Igen, a TAB részéről. Elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Amennyiben Hollik István képviselőtársam kívánja ismertetni, akkor megadom a szót. Öné a szó, képviselő úr.
  • HOLLIK ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló határozati javaslatot, és ahhoz a bizottság 23 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az ellenszavazatok hiányának oka az volt, hogy az MSZP képviselői a TAB-ülésről a szavazás pillanatában kivonultak. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az összegző módosító javaslat, amely szerint a kárrendezés költségének végső teherviselője az MSZP és a DK legyen, egy olyan módosító indítványban szerepelt, amelyet két képviselőtársunk terjesztett elő azzal a szándékkal, hogy az MSZP és a DK legyen a végső teherviselő, viszont ezzel a szándékkal sem az előterjesztő, sem pedig a kormány nem értett egyet. Tekintettel arra, hogy bár erkölcsileg támogatható az Igazságügyi bizottság által is befogadott módosítás, az valószínűleg nem állta volna ki az alkotmányosság próbáját. Amennyiben az alkotmányosságot illetően viszont elindult volna eljárás, előfordulhatott volna, hogy a károsultak, a nyugdíjasok és a diákok később jutottak volna a pénzükhöz.Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatának elfogadása során kiemelt célként fogalmazódott meg, hogy a kárt szenvedett diákok mellett a kárt szenvedett nyugdíjasokra is kiterjesszük a határozati javaslat hatályát. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy Hende Csaba képviselőtársunkat több nyugdíjas is megkereste, mert Czeglédy Csaba cége, a Human Operator Zrt. kiközvetítette őket nyugdíjas munkavállalóként, és ők sem kapták meg a fizetésüket. Éppen ezért tehát a beterjesztők célkitűzése az, hogy minél előbb pénzükhöz juthassanak a Czeglédy-ügy károsultjai. Ezen változtatásokkal kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy az előterjesztő képviselőtársaim közül kíván‑e valaki felszólalni mint előterjesztő. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.Megkérdezem, a kormány részéről kíván‑e valaki szólni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván a vita e szakaszában szólni. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót.Most a képviselői felszólalások következnek. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván‑e valaki felszólalni a vitában. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a vita időkeretben zajlik. (Jelzésre:) Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a Törvényalkotási bizottságban egyhangúlag az ott jelen lévő képviselők támogatták a javaslatot, és mi a szavazatunkkal a parlament előtt is támogatni fogjuk a szavazásnál, hiszen úgy gondoljuk, hogy valóban, azoknak, akik elvégezték a munkát, azoknak, akiknek jár ez a fizetség, ki kellene fizetni. Elmondtuk azokat az aggályainkat a Törvényalkotási bizottságban is egyébként, ahol Hende elnök úrral tudtam vitába szállni, hogy ezt már rég meg kellett volna tenni. A Jobbik javaslatai alapján ezt már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna tenni, de akkor még mind Szombathely város önkormányzatában, mind egyébként más javaslataink alapján is önök ezt leszavazták, és önök ezt meggátolták. Szombathelyen egyébként nagykoalícióban az MSZP-vel szavaztak arról, hogy ne történjen szinte semmi. Az önkormányzati képviselőnk a saját költségkeretéből 1 millió forintot is felajánlott a kártérítésre és arra, hogy a többiek is szálljanak bele ebbe. Vissza kívánták hívni Czeglédy Csabát a felügyelőbizottsági tagságából, aki egyébként Szombathely egyik legnagyobb beruházásánál, a stadion építésénél felügyelőbizottsági tag volt még a letartóztatása után is hosszú hónapokig. Aztán utána visszahívták, mert a Fidesz is látta, hogy ez már tovább nem tartható, de amikor a Jobbik javasolta, akkor nagykoalícióban, igen, az MSZP-vel együtt nagykoalícióban ott tartották. Az volt az ügy pikantériája egy kicsit, hogy amikor pont erről szavaztak bent, a szombathelyi közgyűlésben, akkor abban az időpontban a városháza előtt éppen Budai Gyula tartott sajtótájékoztatót, ahol azonnal azt követelte, hogy Czeglédy Csabától mindenféle ilyen jogkört vonjanak meg, bent meg éppen együtt szavaztak önök az MSZP-vel.De azt is mondtuk, és ezek nagyon fontos kérdések lennének, amikre nem kaptunk választ, és kellene választ kapnunk, hogy mennyi károsult van. Ezt teljes mértékben ilyen pejoratív értelemben mondták, hogy miért kíváncsi az ellenzék arra, hogy mennyi károsult van ebben az ügyben. Több okból. Az egyik ok az, hogy nem mindegy egy ilyen szavazásnál egyébként az sem, hogy milyen költségvetési tételről beszélünk. Itt röpködnek számok. Van, aki több tízmillió forintról, egyesek százmillió forintokról beszélnek, vannak, akik pedig pár százezer forintról beszélnek. Ez nem mindegy a mi véleményünk szerint. Egy felelősségteljes döntésnél tudni kellene azt is, hogy ez mennyibe fog kerülni, mondjuk, adott esetben a költségvetésnek, mennyibe fog kerülni a magyar adófizető állampolgároknak, akik majd itt állják a cechet.Amiért még kellene tudni azt, hogy mennyi ez az összeg, mennyi károsult van, ez azért is lenne fontos, hiszen meg kell tudni azt is, hogy miért alakult ki ez a helyzet. Meg lehet nézni azt, hogy ennek a cégnek ‑ kérdés, majd a nyomozás kideríti, hogy helyesen vagy nem helyesen ‑ zárolták a számláit. Azért alakult ki a nemfizetés lehetősége, mert zárolták a számlákat, vagy eleve a cég, és ez a nyomozásnak lesz a feladata, tudom, de nagyon fontos, mert nem mindegy, hogy mekkora összegről beszélünk, amit ki lehetett volna fizetni. Hiszen ha azok a hírek igazak, hogy itt pár százezer forint lesz az, amit ki kell fizetni a károsultaknak, akkor akár Balassa Péter szombathelyi önkormányzati képviselőnk, a Jobbik önkormányzati képviselője kifizette volna saját költségkeretéből ezt a kártalanítást már hónapokkal ezelőtt, és evvel segítettünk volna hamarabb a károsultaknak.A másik nagyon lényeges kérdés, amit nem szabad elhallgatni ezzel az üggyel kapcsolatban, az az, hogy ez egy tűzoltás erre az egy esetre. De hogy nincs rendben minden a diákmunkával, hogy nincs minden rendben ezzel a jelenlegi rendszerrel akár törvényi szabályozás szintjén is, az biztos, mert ha rendben lenne, akkor ez az eset nem alakulhatott volna ki. Mivel kialakult ez az eset, ezért arra kérem a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy amíg ők vannak kormányon, ebben az öt hónapban is sok mindent lehetne tenni, tekintsük át a hatályos törvényeket, a hatályos jogszabályokat, és próbáljunk megalkotni egy olyan átfogó törvényt, amely valóban megvédi a diákokat attól, hogy kiszolgáltatottak legyenek, ha éppen munkát vállalnak.Miért fontos egyébként ez a kérdés? Azért, mert ezek a fiatalok nagyjából életükben először találkoznak a munka világával. Nem mindegy, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtenek, hiszen ha ilyen rossz tapasztalatokat gyűjtenek, mint most is, hogy hónapokig nem tudnak hozzájutni a pénzükhöz, pedig ők megdolgoztak ezért a pénzért, az rányomhatja a bélyegét az egész további életükre is, és egy olyan bizalmatlansági tényező játszhat szerepet majd az elkövetkezendő életükben, hogy a munkához való viszonyukban, a munkáltatókba vetett bizalmuk megrendülhet.Ami miatt még fontos, az pedig az, hogy nagyon sok helyről jönnek hozzánk olyan információk, hogy a munkáltatók nagyon sokszor visszaélnek a helyzetükkel, és a diákok pedig nem is tudják, hogy milyen jogaik lennének, mondjuk, a munka világában. Az sem kerülne egy fillérbe sem, ha mostantól kezdve elhatároznánk például, hogy azoknak a diákoknak, akik munkát vállalnak, legyen egy oktatás azzal kapcsolatban, hogy nekik milyen jogaik vannak akkor, amikor munkát vállalnak, mi az, amit megtehetnek, és mi az, amit nem.(19.00)Elmondtam a Törvényalkotási bizottság ülésén is: nagyon fontos lenne, hogy ha a diákok elmennek dolgozni, akkor ne használják ki őket. Nem teljesen idetartozik ez a példa, hiszen ők nem kapnak pénzt a munkájukért, de önök is tudják, hogy a középiskolásoknak egy bizonyos óraszámban önkéntes munkát kell teljesíteniük. Tudok olyan iskoláról, ahol gimnáziumi tanulók, lányok a szünidő alatt, amikor egyébként pihenniük kellett volna, de ők örömmel vállalták, ezt az önkéntes munkát végezték egy óvodában. Elmentek ebbe az óvodába, és öt órán keresztül ott voltak és segítettek. Amikor eljött az ebédidő, akkor természetesen az óvodások és az óvónők leültek ebédelni. A lányok pedig ott ültek és nem kaptak egy tál levest sem. Meg sem kérdezték őket, hogy kívánnak-e, mondjuk, megenni egy tál levest. Ez ilyen apróságnak tűnik, de higgyék el, hogy ezekben a fiatalokban ez benne maradt. Főleg akkor, amikor azt mondták ‑ mert másnap is mentek ‑, hogy ha másnap visznek magukkal 400 forintot, és azt befizetik reggel, akkor kaphatnak ebédet is.Tehát az a kérdés, hogy amikor valaki először találkozik a munkával, és ő mindent megtesz azért legjobb tudása szerint, hogy azt a munkát, amit éppen elvállalt, teljesítse, akkor azért milyen megbecsülést kap. Mert ha nem kap érte megbecsülést, akkor, még egyszer mondom, az elkövetkezendő életére is rányomhatja ez a bélyegét. Ilyen apróságokon is múlik, hogy ezek a diákok a későbbiek folyamán hogy fognak hozzáállni ehhez a kérdéshez, hogy fognak hozzáállni a munka világához.Tehát arra szeretném önöket kérni, hogy tekintsük át átfogóbban ezt az egész helyzetet, és ha látunk olyan hézagokat, olyan dolgokat, amin változtatni kellene, akkor kérem önöket, hogy tegyék meg a javaslataikat. Mi mindenben partnerek leszünk, és támogatni fogjuk, hogy minél inkább meg tudjuk védeni azokat a diákokat, akik valóban szeretnének dolgozni, és akik részt vesznek ebben a rendszerben, mert mi úgy gondoljuk, hogy minden eszközzel meg kell védeni a diákokat akár a munkáltatóktól, akár attól, hogy csorbuljanak a jogaik. Tehát mi kiállunk a diákok mellett, éppen ezért támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot, hogy minél hamarabb meg tudják kapni azt a pénzt, amiért megdolgoztak már hónapokkal ezelőtt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.
  • HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tiszteletre méltó és köszönjük, hogy vannak olyan ellenzéki pártok, akik ezt a fontos határozati javaslatot támogatják.Csak néhány gyors reflexiót engedjenek meg arra, amit Szilágyi György képviselőtársam mondott. Azt mondta, nem világos, hogy pontosan hány károsultja van az ügynek. Azt már tudjuk, hogy van egy olyan ügyvéd, akinél a mai napig most már több mint 200 megbízás van. Tehát annyit tudunk, hogy legalább ennyi károsult van, de állítólag egyébként ennél még több van, 200 biztos van. Illetve azt is tudjuk, hogy van több mint egy tucat olyan nyugdíjas, akit nem fizettek ki. Tehát összességében azt tudjuk, hogy legalább 210 olyan károsult van, akit kártalanítani kell. Éppen ezért a szocialistáknak korábbi bizottsági meghallgatásokon vagy vitákon elhangzó érve, hogy itt csupán néhány emberről van szó, ez egyrészt felháborító, másrészt meg nem állja meg a helyét.A másik, hogy az nyilván egy jogos felvetés lehet, hogy annak a cégnek, Czeglédy Csaba cégének miért zárolták a számláját, és hogy ki tudták volna‑e fizetni a diákok a bérét. A helyzet az, hogy itt a NAV törvény szerint járt el, és nem is járhatott volna el másképp. Több fizetési felszólítást kapott a cég, nem fizetett, ezek után a törvény szerint a NAV-nak zárolnia kell a számlát, ettől nem lehet eltérni, és a hatóságok a törvény szerint jártak el.Azt én is meg tudom erősíteni, hogy mi is nyitottak vagyunk arra, hogy megvizsgáljuk a diákszövetkezetekkel kapcsolatos jogi környezetet, jogszabályi környezetet, és mi is nyitottak vagyunk egyébként, ha bármifajta olyan rendszerszintű problémát látunk, vagy van olyan rendszerszintű probléma, ami okozhatja, mondjuk, az ilyen esetek előfordulását. Mi ezt egyébként a magunk részéről megvizsgáltuk, és azt láttuk, hogy nincsen ilyen rendszerszintű probléma. Talán egyébként ezt erősítheti az is, hogy ilyen ügy, amelyben diákok ilyen tömegben károsultak lettek volna, eddig a diákszövetkezetek történetében nem volt.Ezért is mondhatom, hogy itt alapvetően egyedi ügyről van szó, nem pedig jogszabályi problémáról. De ettől függetlenül mi a magunk részéről természetesen nyitottak vagyunk, ha bárkinek ilyen javaslata lenne. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szándékoztam szólni, de Hollik képviselő úr hozzászólása azért mégiscsak arra sarkallott, hogy egy gombnyomással jelezzem hozzászólási szándékomat.Tudja, képviselő úr az önök által szerintünk politikai boszorkányüldözés céljából is előterjesztett javaslattal kapcsolatban azért azt meg kell jegyeznünk, ha már itt nagyon-nagyon jogászkodunk meg eljárásjogba megyünk bele, hogy az is egy nagyon jó megoldás lett volna az önök részéről akár, hogyha azt mondják, hogy ebben az adott ügyben azt szeretnék kérni vagy azt kezdeményezik, és megvan erre egyébként a jogalkotási formula, hogy a kérdéses összeg, amelyre kártérítési igényt nyújtanának be, annak erejéig a cég zárolt számláit akkor oldják fel, és abból meg lehetett volna ezt a dolgot egyébként valósítani. Azt, hogy önök egyébként nagyon kreatív jogalkotásra képesek, azt már többször láttuk és többször is tapasztaltuk, az is lehetett volna egy megoldás. Önök nem ezt az utat választották, hanem egy teljesen másik utat választottak. Ha Czeglédy Csaba, mondjuk úgy, bűnös, akkor majd természetesen ennek a következményeit viseli, de önök már előre megállapítják most azt, hogy ő egyébként bűnös, és azt gondolják, hogy itt ilyen módon kell az államnak helytállnia. Természetesen nem vonjuk azt kétségbe, sőt mi is azt mondjuk, hogy sem a diákokat, sem ha esetlegesen érintettek nyugdíjasok, akkor őket sem érheti hátrány, azaz természetesen rendezni kell majd feléjük az elmaradt járandóságukat, de az út, amely utat önök választottak, szerintünk egyébként politikailag nagyon-nagyon motivált. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szilágyi György képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport; 21 másodperce van, képviselő úr.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szé­pen. Hollik István azt mondja, hogy átnézték, és nincs rendszerszintű probléma. De van, képviselő úr, mert ez az ügy jelen pillanatban van. Ha nem lenne rendszerszintű probléma, akkor nem lenne ez az ügy, tehát a jelenlegi jogszabályi környezetben alakult ki ez az ügy. Le kellene vonni a konzekvenciákat, meg­nézni, hogy mi vezetett idáig, és azokon biztos, hogy változtatni kell, ami lehetővé tette, hogy ez az ügy kialakulhasson. Köszönöm. (Taps a Jobbik sorai­ban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Or­szág­gyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíván­nak‑e még felszólalni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP-kép­vi­selőcsoport.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Prejudikáció, amit csinálnak. Állításokat fogalmaznak meg, országgyűlési hatá­rozat­terve­zet­ben jelenítik mindezt meg. Ítélkeznek ‑ nem önök­nek a dolga, nem. A hatóságoknak a dolga az ítél­ke­zés. Hollik képviselőtársam, olvassa el a saját maguk által írott országgyűlési határozatot. (Dr. Legény Zsolt közbeszól.) Igen, ha még eddig esetleg nem tette volna meg.Tudja, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, még az Alaptörvény szerint is, a 28. cikke alapján. Márpedig úgy tudom, még bírósági döntés nem fogalmazódott meg. Mi ez, ha nem egyfajta befolyásolás vagy egy befolyásolásra való késztetés, amit önök csinálnak a bíróság irányába? Inkább arról kellene beszélni itt, a Ház falai között, ha már ennek a témának a kapcsán kutatgatunk, hogy mi a helyzet, mi van a Farkas Flórián által vezérelt ügyekkel, 1600 millió forint. Mondom, 1600 millió forint! Mi van Voldemorttal, mi van az ESZOSZ-ügyekkel, mi van a Quaestor-károsultak ügyével? Tudja, össze kellene tudni egy csoportba kötni ezeket a kérdéseket, és akkor azt mondom, hogy lehet róla értelmesen beszélni, de így, amit önök csinálnak, ez nem más, mint prejudikáció.(19.10)Valójában önök ítéletet akarnak hirdetni. Az igazság nem az önök ítélethirdetésén alapszik, nem. Az nyilván adott esetben nyomozati eljárásokon és bírósági döntéseken kell hogy alapuljon. Az meg nem lenne baj, ha a saját Alaptörvényüket legalább figyelembe vennék. Az utolsó mondatom meg arról szól, hogy abból látszik, hogy prejudikálnak, abból látszik, hogy önök ítélkezni akarnak, hogy gyakorlatilag annak a lehetőségét sem teremtették meg, hogy ha van ki nem fizetett kötelezettség, akkor gyakorlatilag ne kerüljön zárolásra számla, vagy a zárolt számla tekintetében annak feloldását, a lehetőség megteremtését biztosítsák, hogy ezek az igények a források terhére kielégítésre kerüljenek. Szóval, az alapvető probléma ott van: prejudikálnak és ítélkeznek, ez pedig nem az Országgyűlés hatásköre. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak. Kérdezem, hogy mint előterjesztő, tehát zárszó gyanánt, vagy pedig…
  • HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Nem, normál.
  • ELNÖK: Normál. Öné a szó, képviselő úr.
  • HOLLIK ISTVÁN (KNDP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Két rövid megjegyzés megint csak. Egyrészt azt gondolom, hogy technikai kérdés, hogy a zárolt számláról vonjuk‑e le, vagy azt írjuk bele a határozati javaslatba, hogy vonjuk‑e le, vagy egyébként az állam áll helyt. De azt gondolom, hogy ha azt a kérdést feltesszük bárkinek, hogy kiben bízik meg inkább, egy 3 milliárd forintos áfacsalás gyanújába keveredett cég és a ő zárolt számlájáról kapja meg a kárpótlását, vagy egyébként az állam áll helyt ezért a kárpótlásért, azt gondolom, hogy teljesen józan, amit mi a határozati javaslatba beleírtunk, hogy ebben az esetben nem egy áfacsalással megvádolt céget, hanem az államot választottuk, mint aki kártalanítani fog. Gúr Nándor képviselőtársamnak pedig azt tudom mondani, hogy a bíróság dolga ítélkezni. Ha ön elolvassa ezt a határozati javaslatot, abban két dolgot fog találni. Azt, hogy az önök képviselője egy olyan céget működtetett, ami egyébként megkárosított diákokat és nyugdíjasokat. Egy dologban biztosak lehetünk: ők vétlenek voltak ebben az ügyben, és kártalanítani kell őket. Ez van benne ebben a határozati javaslatban, ebben semmilyen prejudikáció nincsen. A másik része pedig a javaslatnak az, hogy vizsgáljuk meg azt, hogy ez az áfacsalási ügy bármilyen módon kapcsolódik‑e az MSZP és a DK pártfinanszírozásához. Ebben semmilyen prejudikáció nincs. Ha ön szerint ebben van, akkor ez szövegértési problémának tudható be. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, aki a kormány képviseletében a vita e szakaszában kíván felszólalni. Öné a szó, államtitkár úr.
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak egy dolgot szeretnék pontosítani. Jogtechnikailag nem mindegy, hogy milyen megoldást választunk. Azért, mert van egy szocialista bázisú visszaélés, nem kell az adóeljárási törvényt külön módosítani, hanem egy egyedi megoldással lehet ezt a helyzetet kezelni.A másik pedig, hogy ha a cég számláján lévő összegből lennének kifizetve ‑ ha van rajta egyáltalán megfelelő mennyiségű pénz ‑ ezek a károsultak, akkor gyakorlatilag ez a kárigény megszűnne. Ezzel a megoldással viszont a kárigényt engedményezik a kifizető állam javára, tehát továbbra is fennáll a lehetőség, hogy akik kárt okoztak, azokkal szemben érvényesíteni lehessen. Köszönöm a lehetőséget.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP képviselőcsoportja.
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Örülök, hogy Hollik képviselő úr nem zárszóként akarta ezt elmondani, mert akkor természetesen van mód arra, hogy érdemben reagáljunk arra, amit mondott. Ön azt mondta, hogy a Czeglédy-ügy károsultjait akarják önök kárpótolni vagy legalábbis rendezni a kárigényüket. Gúr Nándor képviselőtársam említette, hogy egyébként nagyon-nagyon sok károsultja van az ESZOSZ-ügynek, nagyon-nagyon sok károsultja van a brókerbotrányoknak, nagyon-nagyon sok károsultja van, hosszan lehetne sorolni, hogy mely ügyeknek, a Farkas Flórián-féle roma foglalkoztatási ügyeknek, de említhetnénk egyébként a Voldemort nagyurat, aki szintén az önök soraiban ül. Szóval, az ő esetükben is több tízezerre tehető azok száma, akik egyébként károsultan jelennek meg sajnos ezekben az ügyekben. Érdekes módon azt vettük észre, hogy ebben az esetben sem a Fidesz, sem a nagyon kreatív fideszes jogalkotási gépezet ‑ azért Vas Imre képviselőtársuk tudna arról beszélni, meg mesélni önöknek, hogy milyen kreatív jogalkotási módszereket találnak ki. Szóval, ebben az esetben önök érdekes módon nem akarnak a károsultak megsegítésére sietni, ezért mondtuk azt, és ezért állítottuk azt, hogy ebben az ügyben azért bizony politikai motiváltságot is vélünk felfedezni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e még valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Állítás, prejudikáció, ítélkezés. Csak egy mondattal szeretném visszaigazolni. Völner Pál azt mondja szó szerint: szocialista bázisú visszaélés. (Dr. Völner Pál: Vállalom!) Mi ez, ha nem állítás? Mi ez, ha nem ítélkezés? (Dr. Völner Pál: Nem ítélet, állítás!) Nem, nem, Völner Pál, jegyzőkönyvet elolvasni, utána majd beszélhetünk róla! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, van‑e további felszólalásra igény a képviselőtársaim részéről. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megkérdezem Hollik István képviselő urat, zárszó gyanánt kíván‑e felszólalni. (Jelzésre:) A képviselő úr jelzi, hogy nem kíván felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Gulyás Gergely és Répássy Róbert, Fidesz, képviselők által benyújtott T/18003. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta az országgyűlési képviselők választása kampányköltségének átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló T/18003. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a határozati házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta. A pártoknak járó támogatások esetén nincs olyan komolysági küszöb, amelynek el nem érése esetén a párt köteles az állami támogatást visszafizetni, ezért tekintettel a 2014-es választás tapasztalataira, valamint az Állami Számvevőszék elnöke és az Országgyűlés elnökének javaslatára, törvénymódosítási kezdeményezés került benyújtásra annak érdekében, hogy az úgynevezett bizniszpártok létrehozását megelőzzük, vagy ha nem is lehet teljesen megelőzni, akkor viszont az állami támogatás tekintetében szigorúan felelősség terhelje őket. A benyújtott javaslat a pártlistára érvényesen leadott szavazatok 0,5 százalékában húzta meg a támogatás-visszafizetési határt a pártok vonatkozásában. Az összegző módosító javaslat gyakorlatilag az Igazságügyi bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatát tartalmazza. Amennyiben a párt nem éri el az előírt 1 százalékos támogatottsági határt, akkor a szervezetnek vissza kell fizetnie az állami támogatást. Abban az esetben, ha erre nem képes, akkor az eredeti javaslathoz képest nem a vezető testület tagjait, hanem a párt vezető tisztségviselőit terheli a visszafizetési kötelezettség. Erre a módosításra azért volt szükség, mert a párt vezető testületének kategóriája túlságosan tág, jogbizonytalanságot eredményezhet, ennek érdekében indokolt annak vezető tisztségviselőre történő módosítása, összhangban a polgári törvénykönyvről és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseivel. A bizottság, ahogy az előbb jeleztem 0,5 százalék helyett 1 százalékra emelte vagy javasolta emelni a visszafizetés határát. (19.20)Ez a javaslat egyébként eredetileg dr. Bárándy Gergely képviselő úr bizottsági módosító indítványa volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a javaslat a választás tisztaságát és az állami pénzekkel történő felelős gazdálkodást szolgálja. Erre való tekintettel kérem képviselőtársaim szíves támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztői felszólalás következik. Kérdezem az előterjesztőket, kíván‑e va­laki felszólalni. (Jelzésre:) A képviselő úr jelzi, hogy nem kíván a vitának ebben a szakaszában szólni. Megkérdezem, a kormány képviseletében államtitkár úr kíván‑e szólni. (Csepreghy Nándor jelzésére:) Jelzi, hogy nem kíván. A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Kérdezem képvi­selőtársaimat, kívánnak‑e élni ezzel a lehetőséggel. (Jelzésre:) Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a vezérszónoki felszólalásomban elmondtam, ez a választójogi törvény, beleértve természetesen az azzal kapcsolatos egyéb jogszabályokat, az eljárási törvényt, a kampányfinanszírozási törvényt, valóban ezer sebből vérzik, ahogy akkor én ezt elmondtam.Éppen ezért a mai napon az MSZP képviselőcsoportja, több más ellenzéki képviselővel, egy átfogó módosító javaslatot tett le az asztalra, amelyik átírna számos rendelkezést ezekben a jogszabályokban. Sajnáljuk, hogy a Fidesz ezt nem vette napirendre a mai igazságügyi bizottsági ülésen. Reméljük, hogy a parlament ezt majd megteszi a későbbiek folyamán. Ezt a javaslatot egyébként nyolc párt egyetértésével terjesztettük be. Azért hozom ezt elő aktualitásként és a vita ezen szakaszában, mert ezen javaslat egyik eleme volt az, amiről most itt a Házban vitatkozunk. Valóban, a Fidesz eredeti előterjesztésében a fél százalék szerepelt. Mi éppen azért, hogy a nyolc párt által beterjesztett indítványnak ez a javaslat megfeleljen, azzal koherens legyen, indítványoztuk képviselői módosító javaslat keretében, amelyet jómagam terjesztettem elő, hogy ezt a fél százalékot egy százalékra emeljük meg. Bontakozott ki még egyébként vita a bizottságok ülésén a vonatkozásban, hogy szerencsés‑e a vezető testületek helyett vezető tisztségviselőket megfogalmazni. Azt gondolom, a kormánypártok is értették ezeket az aggályokat, mi viszont természetesen értjük azt, amit a kormánypártok elmondtak, és egyet is értünk vele, hogy sokkal egzaktabb és a jogrendszerbe inkább passzoló megoldás az, amelyet a módosító javaslat tartalmazott. Éppen ezért, mivel a kormánypártok támogatják a mi módosító javaslatunkat, és mi is egyetértünk azzal a módosítással, amit a kormánypártok benyújtottak, az MSZP frakciója a szavazáskor támogatni fogja ezt az indítványt. Szeretném még elmondani, hogy az országgyűlési képviselőknek rendkívül nagy felelőssége van abban, hogy az állam a közpénzzel megfelelőképpen bánjon. Láttuk azt, hogy ezek a kamupártok az elmúlt négy évben a kampányban ‑ gyakorlatilag valós társadalmi támogatottság nélkül ‑ több mint 3,5 milliárd forintot vettek fel kampánytámogatásként, és természetesen ezzel nem kellett elszámolniuk, nem fizették vissza, illetve amilyen mértékben el kellett vele számolniuk, sokaknak még azzal is problémája volt. Éppen ezért én azt gondolom, hogy minden olyan frakciónak, amelyik szívén viseli a közpénzek sorsát, támogatnia kell ezt a javaslatot. Elsősorban nem azért, mert ebből bárki politikai hasznot remélne, hanem egész egyszerűen azért, mert a közpénzekről való felelős gondolkodás minden politikai pártnak kötelessége, legyen az ellenzéki, legyen az kormánypárti. Mi ennek a kötelességnek a tudatában fogunk tehát igennel szavazni, és támogatni fogjuk ezt a javaslatot, és kérem képviselőtársaimat, nemcsak a kormányoldalon, hanem az ellenzéki oldalon is, hogy tegyenek hasonlóképpen. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e még valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyrészt megerősíteni, másrészt kiegészíteni szeretném Bárándy Gergely képviselőtársam mondandóját. Ezen a változtatáson kívül generális változtatásra lenne szükség ahhoz, ami a Közös Ország Mozgalom gondolkodásában megjelent. Nem véletlenszerű, hogy erre tettünk javaslatot. Ez, amiről most szó van, csak egy eleme ennek a történetnek; egy szükségszerű eleme, de nem elégséges eleme. Ha tisztességgel akar az Országgyűlés gondoskodni a közpénzek felhasználásáról, akkor kikerülhetetlen, hogy ezt a lépést megtegye, mert ’14-re visszanyúlva tudunk olyan példát mondani, ahol mondjuk, 2 ezer támogató szavazat ellenében közel 200 millió forint közpénz elherdálására került sor, és ne is haragudjanak érte, de ezért vastagon önök a hibásak ott, a kormányoldal padsorain belül. Önök teremtették meg ezt a helyzetet, sőt olybá tűnt akkor, hogy az érdekeik szerint cselekszenek. Gyakorlatilag a közpénzt, a közpénz felhasználását károsították. Ennek a felelősségét nem tudják magukról lemosni, még akkor sem, ha ezt a változtatási szándékot fogalmazták meg most. A bizniszpártok felszámolása vagy a biznisz­pár­tok kialakulásának a megfékezése érdekében elengedhetetlen az intézkedés meghozatala. Ezért mondta Bárándy Gergely képviselőtársam, hogy a Magyar Szocialista Párt a holnapi nap a támogatását fogja adni ehhez a törvénytervezethez, de még egyszer hangsúlyozni szeretném: ez messze nem elégséges ahhoz, hogy egy korrekt, tisztességes, arányos választási rendszer alakuljon ki. Sokkal több mindent kellene még tenni ennek érdekében. Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg nagyon rövid leszek. Ahogyan említette Gúr képviselőtársam is, önmagában az egész választójogi rendszerrel kapcsolatosan nagyon komoly aggályokat tudunk megfogalmazni, és ezt már többször is megtettük és szóvá is tettük. De azt gondoljuk, ha van egy-egy olyan részelem, amellyel jobbá lehet tenni ezt, az mindenképpen támogatandó a frakciónk részéről. És ha már belátta azt a kormányoldal is, hogy bizony a biz­niszpártok vagy a kamupártok kapcsán, ahogy elnevezték őket, a 2014-es választásokon azért a demokrácia egyik megcsúfolása volt, ahogy ők szerepeltek, ehhez milyen anyagi forrásokat kaptak, és azt követően pedig ezzel gyakorlatilag még meg is károsították az államháztartást. Ha ezt most már végre ki fogjuk tudni küszöbölni, akkor azt gondolom, ez kifejezetten előremutató javaslat. Ezért, ahogy említették képviselőtársaim is, támogatni fogjuk. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem Répássy képviselőtársamat mint előterjesztő kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, képviselő úr.
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden szeretném megköszönni a támogató véleményeket. Az természetes, hogy a választási rendszerről, a választási rendszer egészéről eltérő nézeteket vallunk, de ennek a javaslatnak nem volt tárgya az, hogy megváltoztassa bárki is a jelenlegi választási rendszert. Az egy másik kezdeményezés. Valószínűleg annak a tárgysorozatba vételével kapcsolatban majd még az Országgyűlés dönthet.A mostani javaslatnak csak és kizárólag a kampányfinanszírozásra vonatkozó 2013-as törvény módosítása a tárgya, tehát nem is a választási törvényt kell módosítani, nem is a választási törvényben szerepelnek ezek a szabályok vagy nem a választási eljárásról szóló törvényben, hanem egy külön, a kampányfinanszírozásról szóló törvénybe javasoljuk beemelni ezeket az új szabályokat. Köszönöm a támogatást még egyszer.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Wacław Fełczak Alapítványról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/17784. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta a Wacław Fełczak Alapítványról szóló T/17784. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a határozati házszabály 46. §-a alapján 23 szavazattal egyhangúlag támogatta. (19.30)Wacław Fełczak professzor 1916-ban született és 1993-ban halt meg. Lengyel történész, a magyar-lengyel kapcsolatok kutatója, a két nép közötti barátság és a közép-európai összefogás eszméjének áldozatos terjesztője, a nácizmus- és kommunizmusellenes lengyel ellenállás egyik vezető személyisége volt. A két nép közötti kulturális és közéleti kapcsolatokat ápolók számára Wacław Fełczak azóta is a magyar-lengyel barátság történelemformáló erejének, nácizmusellenes és kommunizmusellenes hagyományainak, demokratikus elkötelezettségének, közép-európai jelentőségének és összeurópai felelősségtudatának a jelképes személyisége. A törvény célja a Wacław Fełczak Alapítvány létrehozásához szükséges jogszabályi keret meghatározása által a magyar-lengyel barátság társadalmi bázisának szélesítésére irányuló politikai szándék megvalósítása. A törvény önmagában nem eredményezi az alapítvány létrehozását, arról a kormány mint alapító gondoskodik. Az összegző módosító javaslat az Igazságügyi bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatát foglalja magában, amely technikai, nyelvhelyességi és kodifikációs korrekciókat tartalmaz. Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a javaslat a lengyel-magyar barátság erősítését, mélyítését szolgálja. Erre a nemes barátságra tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaim szíves támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Schanda Tamás államtitkár urat, hogy az előterjesztők képviseletében kíván‑e a vita e szakaszában felszólalni. (Schanda Tamás János: Most nem.) Államtitkár úr jelzi, hogy a vita e szakaszában nem kíván felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak.
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt is nagyon rövid szeretnék lenni. A Magyarország és Lengyelország közötti kapcsolatok erősítését a Magyar Szocialista Párt alapjaiban véve támogatja. Nem szeretném megismételni Répássy képviselő úr szavait, aki részletesen beszélt Wacław Fełczakról is. Ami a magyar és a lengyel kulturális és közéleti közeledést és együttműködést erősíti, az részünkről mindig is támogatást fog kapni. Azt gondoljuk, hogy ez az előterjesztés az általam előbb említett célt elősegíti, ahhoz hozzájárul, úgyhogy mindenképpen támogatjuk. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván‑e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy az előterjesztők képviseletében kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Schanda Tamás János jelzésére:) Öné a szó, államtitkár úr.
  • SCHANDA TAMÁS JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a hozzászólásokat és az észrevételeket. Örülünk, hogy ilyen széles körű támogatást élvez ez a javaslat, és továbbra is kérem, hogy a végszavazáson is támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a sportról szóló 2014. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A Tapolczai Gergely és Nyitrai Zsolt fideszes képviselők által benyújtott T/18005. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Megkérdezem, hogy az előterjesztők képviseletében kíván‑e valaki felszólalni. (Dr. Tapolczai Gergely jelentkezik.) Igen, megadom a szót Tapolczai Gergely képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.
  • DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A sportról szóló törvényhez benyújtott javaslat lényege, hogy rendezze azoknak a fogyatékos sportolóknak a helyzetét méltányossági alapon, akik 2012 előtt szereztek érmet és 2012 után adták be igénylésüket, az olimpiai járadékra való kérelmüket, hogy ők is legyenek jogosultak az olimpiai járadékra. Az általános vita során a Jobbik is és az MSZP is támogatásáról biztosította ezt a javaslatot. A részletes vita során nem alakult ki vita. Bízom abban, hogy holnap minden párt egyhangúlag fogja támogatni ezt a módosítási javaslatot. Előre is köszönöm.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy a kormány nevében államtitkár asszony kíván‑e a vita e szakaszában szólni. (Dr. Sávolt-Szabó Tünde jelzésére:) Igen, öné a szó, államtitkár asszony.
  • DR. SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Nagyon örülök annak, hogy a pártok részéről támogatást élvez ez az előterjesztés. A T/18005. számú törvényjavaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékra vonatkozó rendelkezéseit kívánja pontosítani. Az elmúlt húsz évben több alkalommal is módosításra kerültek az olimpiai járadék szabályai, a változások ugyanakkor mind ugyanazt a célt szolgálták: kifejezni a kimagasló sporteredményt elérő sportolók elismerését és megbecsülését. Az olimpiai bajnokok mellett immár járadékra jogosultak az érmesek és az érmeseket segítő edzők is. Bővült az olimpiai járadékra jogosító sportesemények köre is, többek között például a paralimpiával és a siketlimpiával, valamint a járadék összege az aranyérmek számához igazodva kerül megállapításra. Élete végéig olimpiai járadékra jogosult tehát az a magyar nemzeti válogatott, aki nyári vagy téli olimpiai játékokon, sakkolimpián vagy 1984-től kezdődően paralimpián vagy siket­lim­pián első, második vagy harmadik helyezést ért el. Bevezetésre került az olimpiai járadékra való érdemtelenség intézménye is, amelynek eredményeként nem részesülhet olimpiai járadékban az, aki büntetett előéletű vagy próbára bocsátás hatálya alatt áll. Az Országgyűlés legutóbb 2011-ben módosította a járadékra jogosulttá válás feltételeit. Többek között megállapításra kerültek olyan sportszakmai követelmények, feltételek, amelyeket valamennyi járadékra jogosító sporteredmény tekintetében érvényesíteni kell. Ilyen feltétel az, hogy érmes helyezés csak abban az esetben keletkeztet járadékra való jogosultságot, ha a versenyszám kvalifikációs versenyrendszerben került megrendezésre, vagy a versenyszámban legalább nyolc nemzet indult el. Ezen egységes rendelkezések bevezetésével előfordulhatott azonban, hogy ugyanazon versenyeseményeken vagy akár ugyanazon versenyszámban helyezést elérő sportolók közül egyesek jogosultak lettek olimpiai járadékra, mások pedig nem, attól függően, hogy mikor töltötték be az életjáradékra jogosultságot jelentő 35. életévet. A sporttörvény ezen módosításának alkalmazását pontosítja a jelen képviselői indítvány, amely szerint a módosítás hatálybalépését követően megrendezett események tekintetében rendeli alkalmazni azt. Fontos kiemelni, hogy a korábban meghatározott sportszakmai feltételek, követelmények továbbra is indokoltak, azokban nem történik semmilyen változás. Mindezen törvényi szabályok teszik lehetővé, hogy ma mintegy 900 fő részesülhet olimpiai járadékban sportolói, özvegyi vagy edzői jogcímen, amely juttatásokat, az ezzel kapcsolatos feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkársága látja el. A bérből és fizetésből élők átlagkeresetének megfelelő összegű, illetve ahhoz arányosított mértékű életjáradék segíti a sportolókat azon esetleges nehézségek leküzdése érdekében, amelyek abból fakadhatnak, hogy fiatalkorukban szinte minden idejüket a sportnak szentelték. Tisztelt Országgyűlés! A képviselői indítvány, amelyet a képviselő uraknak ezúton is köszönök, kizárólag az említett feltételek és követelmények méltányos alkalmazására tesz javaslatot. Ennek értelmében a magyar kormány támogatja a T/18005. számú törvényjavaslatot, és ezúton kérem a tisztelt Ház résztvevőitől, hogy a holnapi szavazáson támogassák azt. Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (19.40)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm dr. Sávolt-Szabó Tünde államtitkár asszony felszólalását, aki a kormány nevében fejtette ki álláspontját.Tisztelt Országgyűlés! Mivel a kijelölt Kulturális bizottság nem állított előadót, most a képviselői felszólalások következnek, a rendelkezés álló időkeret terhére. Megadom a szó Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az olimpiai járadék iránti kérelmek tekintetében a mai hatályos törvények figyelembevétele mellett vannak olyanok, akik gyakorlatilag hátrányokat szenvednek el. Természetszerűen a 2012 előtt szerzett érmesekre gondolok itt legkiváltképp. Mint ahogy Tapolczai Gergely képviselőtársam is elmondta, ennek változtatását kell megteremteni, ennek háttérfeltételeit kell úgy kialakítani, hogy ezek az úgymond sérelmek, hátrányok ne következzenek be. Egyetértek, támogatom.Amire a figyelmet fel szeretném mindezek mellett hívni, az valójában az, hogy az olimpikonok és a paralimpikonok tekintetében az én értékrendszerem vonatkozásában a teljesítmények között nincs különbség. Nincs különbség, mindegyik kiemelkedő és mindegyik egyedülálló teljesítmény. Ilyen értelemben azt szeretném elérni, azt szeretném, ha az a méltatlan helyzet felszámolódna, hogy a fogyatékosság miatt megkülönböztetésre kerüljön sor bármilyen tekintetben, akár a paralimpikonok vonatkozásában, akár a siketlimpikonok tekintetében.Ebben a méltatlan helyzetben az azonos juttatás biztosítását, illetve az azért való síkraszállást tartom mindenképpen fontosnak és olyannak, amely ugyan nem ebben a törvénytervezetben jelenik meg konkrétan, hiszen itt az olimpikonok olimpiai járadéka iránti kérdések tisztázására kerül sor, de szeretném, ha ennek a kérdéskörnek a rendezését követően nem felejtkeznénk el az előbbi gondolatok teljesüléséről sem. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindig is úgy gondolta, hogy akik a teljesítményükkel dicsőséget szereztek ennek az országnak, és örömet szereztek valamennyiünknek egy-egy nagyobb világverseny alkalmával, azokat meg kell becsülni, és meg kell adni nekik anyagilag is azt az elismerést, amely megilleti őket. A Jobbik Magyarországért Mozgalom eddig is támogatott minden olyan törvényváltoztatást és törvénymódosítást, amely minél szélesebb körben tette lehetővé az olimpiai életjáradék kifizetését. Úgy gondoljuk, hogy igenis az olimpiai járadék megillesse azokat, akik ezt megérdemlik. Ez a pontosítás, amit jelen pillanatban benyújtottak az Országgyűlés elé, jogos, így a Jobbik Magyarországért Mozgalom természetesen a holnapi zárószavazáson támogatni fogja a törvénymódosítást. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, kíván‑e még valaki felszólalni képviselőtársaim közül. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megkérdezem képviselő urat, kíván‑e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Mielőtt megadnám a szót képviselő úrnak, kérem a jelelő kolléganőt, hogy szíveskedjen feltűzni mikrofonját, mert nagyon zavarja a rádió adását. Köszönöm szépen.
  • DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képvi­selőtársaim! Köszönöm a támogató hozzászólásokat a Jobbik részéről és az MSZP részéről is. Nagyon örülök annak, hogy Gúr Nándor képviselőtársam megfogalmazta, hogy minden sportolónak, akár ép, akár fogyatékos sportoló, a teljesítménye a fontos, és az ugyanolyan értékű.Nem szeretnék nagyon visszamutogatni az elmúlt időkre, de muszáj megemlítenem, hogy 2009-ben a siketlimpia után az érmet szerzett sportolókat fogadta az akkori illetékes miniszter. Bocsánat, hogy így fogalmazok, de kiszúrta a sportolók szemét egy szatyorral, amiben luftballon, fésű volt. Akkor ebből nagyon nagy botrány is volt, a siket sportolók bírósághoz is fordultak emiatt, meg is nyerték egyébként ezt a pert. Az már egy másik kérdés, hogy a 2010-es kormányváltás után a mi pártunk, a mi kormányunk fizette ki számukra a jogos jutalmat. Ez így esett, de ez már egy régi eset.Jó, hogyha a képviselőtársaim tudják, hogy mivel értek egyet képviselőtársaim gondolatai közül. Köszönöm még egyszer a támogatásukat, a hozzászólásokat, és a holnapi szavazáson is, nagyon remélem, hogy egységes lesz ez a támogatás. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm Tapolczai Gergely képviselő úrnak mint előterjesztőnek. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Répássy Róbert, Németh Szilárd István, Selmeczi Gabriella és Horváth László, Fidesz, képviselők által benyújtott, T/16168. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottságálláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Horváth László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • HORVÁTH LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. november 9-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló T/16168. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján, mondhatom, példás egyetértés mellett, 31 igen szavazattal egyhangúlag támogatta. Felhívom figyelmüket Vas Imre képviselőtársunk elfogadott módosítási szándékára, amely a törvényjavaslat eredeti szövegéhez képest kodifikációs módosítást tartalmaz.Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt már az általános vitában is elmondhattam, nem kell hosszasan taglalnunk az előterjesztést, hiszen a szövege rövid, világos és teljes mértékben megfelel annak a politikának, amit a Fidesz-KDNP a gyermekek védelmében folytat, és egyértelműen kifejezi azon következetes álláspontunkat, hogy bármely, a gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazás elfogadhatatlan, legyen szó akár lelki vagy fizikai erőszakról. És ha szükséges és indokolt, akkor van helye a fokozott büntetőjogi védelemnek és szigornak.A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak morális értelemben a legsúlyosabb és a legaljasabb bűncselekmény. Különösen megrendítő és tűrhetetlen, és szigorúan büntetendő, ha olyan helyen válik szexuális erőszak áldozatává egy gyermek, ahol védelemben és gondoskodásban kéne részesülnie. Különösen megrendítő és tűrhetetlen, ha olyan embernek válik áldozatává egy gyermek, aki arra esküdött fel, hogy hivatását a gyermek javára gyakorolja. Az ilyen ember nem kaphat még egy esélyt. Itt nincs pardon, nincs mérlegelési lehetőség. Úgymond ki kell vonni a forgalomból, ha méltatlanná vált a bizalomra, a megérdemelt büntetés mellett is biztosítani kell, hogy többé ne jelentsen veszélyt egyetlen gyermekre sem, ne találhasson magának egyetlen újabb gyermekáldozatot sem. El kell tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől, amelynek keretében gyermekek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógy­kezelését végezhetné, illetve gyermekekkel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állhatna.Mivel úgy gondolom, hogy ezekben az ügyekben egyetértünk, egyöntetű és szigorú az álláspontunk, kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal az előterjesztést a zárószavazáson is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)(19.50)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Répássy Róbert képviselő urat mint előterjesztőt, kíván‑e válaszolni vagy felszólalni. (Jelzésre:) A képviselő úr jelzi, hogy nem kíván most felszólalni a vita e szakaszában.Megkérdezem, hogy a kormány képviseletében kíván‑e valaki szólni. (Dr. Völner Pál nemet int.) Államtitkár úr jelzi, hogy a kormány képviseletében sem kíván felszólalni. A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A gyermekek fokozott védelme érdekében nincs az a helyzet megítélésem szerint, amikor nem lehet még többet tenni. Egyszerűen az élet hoz olyan fonák dolgokat, amelyek tekintetében rávilágít arra, hogy mivel, hogyan és milyen intézkedések sokaságával kell változtatásokat eszközölni. Nincs az a helyzet, amely tehát stabilan kőbe vésett lenne, hanem arra kell törekednünk, hogy minden torzóval szemben a szükségszerű lépések megtételére sor kerüljön. A gyermek a legkiszolgáltatottabb, a legvédtelenebb minden tekintetben, főleg akkor és ha olyan körülmények között éli a mindennapjait, ahol gyakorlatilag nemcsak a szülői környezet veszi körül, hanem adott esetben egy gyermekotthon keretei között, egy intézmény keretei között másokra van bízva, nem a család szeretete veszi elsődlegesen körül.Sajnos az elmúlt esztendőben számos, de mondhatnám azt is, számtalan olyan példával találkoztunk szembe, amikor gyakorlatilag minden józan észt felülmúló események születtek vagy azokkal kellett szembenéznünk. Teljesen egyetértek Horváth képviselőtársam azon gondolatával, amely arról szól, hogy mindenki, aki a védtelen, kiszolgáltatott gyermekek ellenében cselekszik, az ő kárukra cselekszik, ellenükben lép fel, az ő kiszolgáltatottságukat használja ki, azokkal szemben kőkeményen fel kell lépni olyan értelemben, ami nemcsak időszakos jelleggel, hanem soha, soha nem engedi meg azt, hogy bármikor is a későbbiekben gyermekek közelébe kerülhessen, gyermekekkel foglalkozhasson. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ugyanúgy, mint az általános vitában, itt is elmondhatom azt, hogy frakciónk támogatni fogja ezt a javaslatot. Azért egy-két módosító indítványról szeretnék szólni. Az egyik az az általam benyújtott módosító indítvány, amelyik a kiskorú veszélyeztetése bűncselekménynél sem adná meg a bírói mérlegelés lehetőségét. Persze, tudom, erre a kritika mindig az szokott lenni, meg a válasz az szokott lenni, hogy a bírói függetlenséget meg kell tartani, de úgy mondom ezt a véleményemet, hogy előtte bírákkal erről egyeztettem, ugyanis itt nem a kiskorúak veszélyeztetésének vétségéről, hanem a bűncselekményéről van szó, ami már súlyosabb fokozat. Tehát nem egészen ugyanabba a kategóriába, de ugyanúgy súlyos kategóriába esik, mint akár a szexuális visszaélés kiskorúakkal szemben, tehát itt is el lehet tekinteni a méltánylástól. A bírák véleménye az, hogy ez számukra még könnyebbséget is jelentene, és nekem az egyéni szakmai véleményem is az, hogy itt is el lehetne tekinteni a bírói mérlegelés lehetőségétől. A másik módosító indítványról, amit az LMP-s képviselők nyújtottak be, arról is szeretnék néhány szót ejteni, mert szakmailag teljesen helytállónak és indokoltnak tartom. Ez pedig arról szól, hogy aki ilyen bűncselekményt követ el, az utána sem fogyatékosokat ellátó, sem időseket ellátó intézményben ne dolgozhasson. Ennek is egyszerű szakmai okai vannak, akár pszichológiai okai is vannak, ugyanis nagyon jól tudjuk azt, hogy kik azok, és milyen személyiségzavarban szenvednek azok az emberek, akik szexuális bűncselekményt követnek el. Itt általában az egyik motiváló erő az, hogy uralkodni szeretnének afölött, akivel szemben ezt a cselekményt elkövetik, legyen szó akár kiskorúakról, akár felnőttkorúakról is. Ők abba a kategóriába tartoznak, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy olyan munkakörben dolgozhassanak, olyan munkakörben tevékenykedhessenek, amelyben számukra kiszolgáltatott személyek lehetnek. És ezek a kiszolgáltatott személyek lehetnek akár a fogyatékossággal élők is. Nagyon sokszor hallottunk egyébként szexuális visszaélésekről fogyatékosok intézményében is, vagy akár idős emberekről legyen szó, akik már a fizikai állapotuk következtében nagyon sokszor a védekezésre és az ellenállásra képtelenek. Nagyon sokszor egyébként azért sem volna szabad ezt megengednünk, mert nagyon sok esetben ezekben az intézményekben látens módon megmaradnak ezek a cselekmények, ugyanis főleg a fogyatékossággal élőket ellátó, akár ápoló-gondozó intézményekben nagyon sok esetben az ápolt-gondozott személy fizikailag képtelen arra, hogy jelezze az őt ért sérelmet, az őt ért bántalmazást akár az ellátottjogi képviselőnek, akár bármilyen más fórumon, vagy akár az intézmény vezetésénél jelezze, hogy vele szemben ilyen visszaélések történtek.Tehát jogos az a követelés, jogos az a módosító indítvány, hogy azokat, akik ilyen bűncselekményeket elkövettek, zárjuk ki az ilyen munkakörök betöltésének lehetőségéből, és remélem, hogy a benyújtó képviselők kérni fogják a külön szavazást, és lesz lehetőségünk arra, hogy a holnapi nap során ezekről külön döntsünk. Bízom a többség bölcsességében, hogy ezeket az indítványokat el is fogja fogadni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a fennmaradt időkeret terhére kívánnak‑e még felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, Répássy Róbert képviselő urat, kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Képviselő úr, öné a szó.
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, arra a felvetésre szeretnék reagálni, ami itt elhangzott, és természetesen alaposan megfontoltuk ezeknek a módosító javaslatoknak a létjogosultságát.Először is azt szeretném mondani, hogy a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény kapcsán merült fel az, hogy a bírók egyetértenének egy ilyen módosítással, amit a Jobbik előterjesztett. Azt tudom mondani, hogy a bírók számára lehetőség van, most is meg tudják tenni, hogy valakit hosszabb időre, akár határozatlan időre eltiltanak a foglalkozás gyakorlásától vagy ilyen függőségi viszonytól, olyan helyzettől, amiben hatalmi viszonyba kerülnek. Mert a mi javaslatunk lényege az, hogy kötelező legyen eltiltani, de ez nem zárja ki azt egyébként, hogy a bíró a mérlegelési jogkörében eltiltsa az elkövetőt bármilyen hasonló cselekménytől. Ha tehát bírótól jött ez a kezdeményezés, akkor bocsásson meg, képviselőtársam, de én megkérdőjelezem ennek a komolyságát, mert a bírók maguk tehetnek arról, hogy a törvényhozásnak kell beavatkozni, és a törvényhozásnak kell azt kimondani, hogy itt bírói mérlegeléstől függetlenül alkalmazni kell ezt a szankciót. Ha tehát a bírók úgy gondolják, hogy indokolt ez a hosszú, akár határozatlan idejű eltiltás, akkor meg fogják tenni ezt. A másik felvetés pedig, hogy tudniillik ne csak olyan intézményekben ne foglalkoztathassák az elítéltet, ahol gyermekekkel foglalkoznak, gyermekeket gondoznak, hanem például felnőttintézményekben sem; azt gondolom, hogy ez is megvalósul azáltal, hogy ha valakit eltiltanak a foglalkozásától, vagy eltiltanak az olyan tevékenység gyakorlásától, amelyben gyermekekkel állhat kapcsolatban, akkor ez az erkölcsi bizonyítványában adott esetben élete végéig, vagy legalábbis addig, amíg az erkölcsi bizonyítványt kérni kell, erkölcsi bizonyítványt kell benyújtani a munkavállaláshoz, addig szerepel ez a bejegyzés. Tehát szerepelni fog ez a bejegyzés hosszú ideig, és kíváncsi vagyok én arra, hogy melyik lesz az a munkáltató, aki mondjuk, egy szociális otthonban vagy idősotthonban foglalkoztatna valakit, akit eltiltottak a pedagógusfoglalkozásától, eltiltottak a gyer­mekfelügyelettel kapcsolatos tevékenységétől. Nyilván rá fognak kérdezni, hogy mi ez a bűncselekmény, mi miatt tiltották el. Még egyszer mondom, ennek az egész intézkedésnek az a jelentősége, hogy az erkölcsi bizonyítványban ott marad végig ez a bejegyzés, nem fog valaki úgynevezett tiszta erkölcsi bizonyítványt kapni. Innentől kezdve ha olyan munkakörben akar el­he­lyezkedni, megjegyzem, nemcsak nevelői munkakörben, hanem bármilyen munkakörben el akar he­lyez­kedni, akkor az erkölcsi bizonyítvány nem lesz tel­jesen alkalmas arra, hogy őt alkalmazzák, vagy leg­alábbis a munkáltató tisztázni fogja, hogy milyen típusú, milyen jellegű bűncselekmény miatt tiltották el. (20.00)Tehát képviselőtársaim, természetesen a javaslatuk formailag ‑ hiszen erről az Igazságügyi bizottság döntött ‑ túlterjeszkedő, bocsánat, nem az a javaslat a túlterjeszkedő, amiről szavazni fogunk, hanem volt más javaslat is, ami túlterjeszkedő, tehát itt számos olyan módosítási szándék felmerült, ami az eredeti, általunk benyújtott törvényjavaslatba nem fér bele, mert nem a Btk. egyértelmű keretei között marad, hanem azon túlmutat, és ezen egyébként szívesen elgondolkodunk ‑ és örülök neki, hogy önök is segítenek a gondolkodásban ‑, tehát nem állítjuk azt, hogy mindent megtettünk a gyermekek fokozottabb védelméért. De mivel ez a javaslat egy újabb lépést tesz a gyermekek fokozottabb védelme érdekében, a büntetőjogi védelem érdekében, ezért kérem az egész tisztelt Házat, hogy szavazzák meg a holnapi napon. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A kormány-előterjesztés T/17999. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, az előterjesztők képviseletében Csepreghy Nándor állam­titkár úr kíván‑e felszólalni a vita e szakaszában. (Jelzésre:) Igen. Államtitkár úr, öné a szó.
  • CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az építésügy fontossága tekintetében, azt gondolom, hogy a parlament, illetve a kormányzat az elkötelezettségét többféleképpen is kifejezheti, egyrészt úgy, hogy olyan szabályokat alkot, amik teret adnak az építésügy, az építőművészet kiterjedésének annak reményében, hogy ez a ge­ne­ráció is képes lesz hozzátenni érdemit és maradandót az elődök nem méltatlanul elismert érdemeihez.A jelenleg tárgyalt törvényjavaslat célja ‑ ami az eddigi viták során, úgy látszik, hogy a parlament többségének a támogatását élvezi ‑ azt mutatja, hogy nemcsak az építésügy fontosságát ismeri el a Magyar Országgyűlés, hanem annak fontosságát is, hogy az örökségvédelem kutathatósága és elemezhetősége valóban közfeladati jelleggel a Magyar Művészeti Akadémia keretein belül valósulhasson meg. Az a célja ennek a törvényjavaslatnak, amit önök már ismerhetnek, hogy a Magyar Művészeti Akadémia a jövőben segíthesse a kulturális örökségvédelem területén a szakértői és a tudományos munkát azáltal, hogy a fenntartásába kerül az örökségvédelem tudományos gyűjteményi köre, és ez lényegében kiegészíti az Építészeti Múzeum gyűjteménye kapcsán már ellátott feladatát. A Magyar Művészeti Akadémia jelen javaslat elfogadását követően vagyonkezelővé és fenntartói feladatokba lép e tekintetben ‑ azt gondolom, hogy itt a közérdek bizonyítása túl sok magyarázatot nem igényel ‑, lehetőséget adunk arra, hogy ne csak a jelenkor építészei járulhassanak hozzá a magyar építőművészet örökségének ápolásához és bővítéséhez, hanem arra is, hogy ha ehhez szellemi muníciót kell gyűjteni, akkor azt egy egységes, egy rendezett keretben tudják megtenni. Erre a kormány álláspontja és ‑ még egyszer vissza szeretném idézni az eddigi vitákat ‑ az ellenzék álláspontja szerint sincs jobb keretrendszer, mint amit a Magyar Művészeti Akadémia nyújtani tud. Ennek szellemében kéri a kormány az Országgyűlést a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a zárszó elmondására 7 perc 30 másodperc áll majd rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak.
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP kormányra kerülése esetén olyan kultúrpolitikát folytatna, amely feladatának tekinti a kulturális örökség megőrzését, a kultúra sokféleségének és a kulturális párbeszéd intézményrendszerének a megerősítését, a szellemi teljesítmények ösztönzését, a lelkiismereti, szólás- és gondolatszabadság biztosítását.A Magyar Művészeti Akadémia létezése és működése nem segíti a kulturális szereplők közti párbeszédet, éppen ellenkezőleg: a Magyar Művészeti Akadémia magán viseli az alapítását beárnyékoló előítéletek és egyoldalúság súlyos terheit. Túlzott befolyását, kivételezett helyzetét meg kell szüntetni, és az érintettek bevonásával vizsgálni az átalakításának, megszüntetésének a lehetőségét.Az MMA-ra jelenlegi formájában nincsen szükség. Az MMA az elmúlt 30 év kormányzati politikai logikájának a terméke. Az elmúlt 30 évben a jobb- és baloldali szekértáborok folyamatosan egymásnak feszültek a kultúrpolitikában is, az aktuális kormányok mindig a saját, kivételezett szereplőiket támogatták inkább. Ennek a sajátos folyamatnak az aktuális fideszes példája a Magyar Művészeti Akadémia megalakítása, luxusszékház vásárlásának és működésének évi többmilliárdos támogatása. Az MMA kisgömböc módjára hízik, folyamatosan újabb és újabb területekre teszi rá a kezét. Talán a Nemzeti Kulturális Alapban szerzett, kormányzattal együtt már kétharmados döntő befolyása után azt gondolhattuk, hogy csökken a kisgömböc étvágya, de szó sincs erről. A köztestület számára most egy új feladatot határoznak meg: a jövőben az MMA ellátja a kulturális örökségvédelem tudományos gyűjteményének kezelésével, gyarapításával, közzétételével, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálatának működtetésével kapcsolatos feladatokat. Természetesen a részleteket itt is majd egy kormányrendelet fogja szabályozni. Ezzel rögtön az a baj, hogy az örökségvédelem, a műemlékvédelem állami feladat, nem köztestület közfeladata. Ennek a feladatnak egyik részét sem szabadna odaadni az MMA-nak. De maga a konkrét megvalósítás sem világos, hiszen a javaslat szerint a jövőben a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ útján látná el ezt a feladatot. Ha még tovább megyünk, akkor külön érzékeny terület, ahogy a kulturális örökségvédelem tudományos gyűjteményeit a Magyar Építészeti Múzeummal akarják egyesíteni. Itt két különböző múltú, előzményű, gyűjtőkörű, tartalmú gyűjteményegységről van szó. Jelen helyzetben biztosan külön kellene kezelni őket, nem pedig ilyen bizonytalan körülmények között összevonni. Tisztelt Ház! Magyarországon több millió ember nem jut hozzá alapvető kulturális javakhoz sem. Az LMP célja, hogy a kulturális értékekhez való hozzáférés mindenki számára biztosított legyen, a kulturális értékteremtésben mindannyian részt vehessünk. A kultúra a társadalmi összetartozás egyik fontos eszköze, a fenntarthatóság negyedik pillére. Rendkívül szomorú, hogy a kormány több millió ember kultúrához való hozzáférésének támogatása helyett mégis inkább több száz milliárd forintért múzeumi negyedet csinál a Városliget jelentős részéből, Orbán Viktort a Várba költözteti, vagy éppen a magyar művészeti életet súlyosan megosztó Magyar Művészeti Akadémia milliárdos, gyanús ingatlanvásárlását és az intézet működését támogatja. A Magyar Művészeti Akadémia kiváltságait el kell törölni, nem pedig újabb és újabb feladatokat adni neki. A módosítást az LMP nem fogja támogatni.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e még valaki felszólalni az adott napirendi pont keretében. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem Csepreghy Nándor államtitkár urat, miniszterhelyettest, kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó.
  • CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Azért kértem ismételten szót, mert semmiképpen sem szeretném megismételni a bevezetőben már elhangzottakat, de mivel az LMP sem a nyitóvitában, sem pedig a bizottsági szakaszban nem vett részt nemhogy a vitában, hanem magán az ülésen sem, ahol megismerhette volna az előterjesztést, és látható módon képviselő úr sem tudott elegendő időt fordítani a javaslat konkrét megismerésére, engedjék meg, hogy arra az egy nüánsznyi, talán tévedésre felhívjam a figyelmét, hogy a Magyar Művészeti Akadémia az örökségvédelem kapcsán sem engedélyező hatóságként, sem eljáró közigazgatási szervként semmilyen kormányzati döntést nem vesz és nem vehet át. Tehát jelen javaslat arról szól ‑ képviselő úrnak is módjában van a holnapi szavazás előtt tájékozódni e tekintetben, és remélem, a szakmai elkötelezettsége erre fogja indítani ‑, hogy a Magyar Művészeti Akadémia az Építészeti Múzeumhoz hasonlóan a korábban keletkezett, adott esetben a rendszerváltás előtti, a két világháború közötti vagy a világháború előtti műemlékvédelmi, örökségvédelmi dokumentumköteget mint egy kvázi múzeum és kutatóhely kezelhesse. Ez nem jelent az örökségvédelem területén semmilyen hatósági engedélyező jogkört, feladatot, amit a kormány a Miniszterelnökségen belül az örökségvédelmi helyettes államtitkárságon belül szeretne és fog is a jövőben kezelni. (20.10)Tehát csupán arra vonatkozik a mostani javaslat, hogy a kormány a felhatalmazását kéri az Országgyűlésnek, hogy a Magyar Művészeti Akadémia teljeskörűen legyen képes ezeket a kutathatósági és muzeológiai szempontból jelentős feladatokat ellátni. Mivel további javaslat sem az LMP-től, sem más parlamenti párttól e tekintetben nem érkezett, a mostani hozzászólását képviselő úrnak e tekintetben, remélem, sikerült tisztába tenni, és remélem, hogy sikerül az LMP-t is meggyőzni, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Győrffy Balázs, Jakab István, Vécsey László, Fidesz, képviselők által benyújtott T/18009. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Öné a szó, képviselő úr. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak.
  • VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. november 9-én tartott ülésén megtárgyalta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításáról szóló T/18009. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014-es országgyűlési határozat, a HHSZ alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta. A módosítót illetően megjegyezném, hogy a Mezőgazdasági bizottságnak a Törvényalkotási bizottság által is támogatott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslata kodifikációs pontosításokat tartalmaz.Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az önök előtt is ismeretes, az a helyzet állt elő, hogy a mezőgazdasági idénymunkások jelentős részének adóbevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezett, amiről csak utólag, a NAV felszólítása révén szereztek tudomást. A most tárgyalt javaslat az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelmet a jelenlegi 5870 forintos összegről 7631 forintra emeli az idei évre, a jövő évre 8255 forintra, az azt követő években pedig a minimálbér növekedésével arányosan növekedne tovább. Figyelemmel arra, hogy jelen javaslattal az ágazat munkaerőhiánnyal kapcsolatos nehézségeit próbáljuk meg orvosolni, kérem, hogy a zárószavazáson a javaslatot szavazatukkal továbbra is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, előterjesztőként kíván‑e ismét szólásra emelkedni képviselő úr. (Vécsey László nemet int.) Képviselő úr jelzi, hogy most nem kíván élni ezzel a lehetőséggel.Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a kormány részéről kíván‑e államtitkár úr szólni a vita e szakaszában. (Tállai András nemet int.) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván szólni.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a rendelkezésre álló időkeretben. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Három egyszerű gondolat. Maga az egyszerűsített foglalkoztatás adott esetben a munkaadónak is a javát szolgálja, hiszen munkaerőköltség-csökkentéssel párosul a történet; más ahhoz képest, mintha munkaviszony lenne, olcsóbb úgymond a munkaerő. A másik, hogy a munkavállaló számára pedig per pillanat rövid távon gyakorlatilag több pénz kerülhet a zsebbe.De nem is ez a lényege a történetnek, hanem az, amiről az előbbiekben szó esett, hogy főleg az idénymunka tekintetében az az 5870 forintos napi adómentes jövedelem kevésnek bizonyult. Nem véletlenszerűen ennek az emelésére tesznek javaslatot. Ebben az évben ez a 7631 forintos, a következő esztendőben a 8255 forintos mérték. Igazából egy dilemma van, amit még ebben a szakaszban is mindenképpen szeretnék megosztani. Ez pedig az, hogy az adómentes napi jövedelem a szakképzettséget nem igénylő területen volt 5870 forint, mármint ami adómentes napi jövedelemként került számításba vételre, de hogyha szakképzettséget igénylő munkatevékenységről esett szó, akkor ez 7410 forint volt.Most nem látom, kutatom, de nem látom a törvénytervezet kapcsán azt, hogy ebben az esetben, hogyha szakképzettséget igénylő munkafeladat ellátására kerül sor, akkor az adómentes napi jövedelem arányosan a korábbi 7410 forintról ugyanolyan mértékű emelkedést könyvelhet el, mint amit a szakképzettséggel nem rendelkező 5870 forintról most 7631, jövőre pedig 8255 forintra, vagy éppen összecsúszik a történet? (Sic!)Ennek a kérdéskörnek a végleges döntés meghozatala előtt a tisztázását mindenképpen célszerű lenne megtenni. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván‑e még valaki a vitában felszólalni képviselőtársaim közül. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megkérdezem képviselő urat, kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Vécsey László nemet int.) Képviselő úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni.Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/17782. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. november 9-én tartott ülésén megtárgyalta az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló T/17782. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat alapján 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett elfogadta.A támogatott gazdasági bizottsági módosító javaslat a szükséges jogtechnikai és nyelvhelyességi módosításokon túl több pontosítást is tartalmazott, és kiegészíti azon jogcímek körét a külföldön jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátások behajtására irányuló tagállami megkeresésekkel, amelyek esetében a fizetési kedvezményekre irányuló kérelmeket nem az állami adó- és vámhatóság bírálja el.A javaslat célja, hogy egyszerűsítse az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokat, az adósok önkéntes jogkövetésének elősegítése mellett a végrehajtási eljárások gyorsan és hatékonyan kerüljenek lefolytatásra, ugyanakkor az adósok érdekeinek védelme is biztosított legyen.A bürokráciacsökkentés az adóeljárást is érinti, így számos bonyolult jogintézmény megszűnhet a jövőben. A javaslat elfogadása nemcsak a bürokrácia és az eljárási költségek csökkentését eredményezi, de jelentős könnyebbséget jelenthet a fizetési nehézséggel küzdő adósoknak is. A törvényjavaslat számos kérdést megnyugtatóan rendez, azzal együtt, hogy tovább egyéniesíti és gyorsítja a végrehajtási eljárásokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy egy rendkívül komplex, ugyanakkor előremutató és szakmailag megalapozott javaslatról van szó, kérem, hogy a javaslatot a zárószavazáson szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Tállai András államtitkár urat mint előterjesztőt, kíván‑e most szólni. (Jelzésre:) Igen, öné a szó, államtitkár úr.(20.20)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a Törvényalkotási bizottság elő­adója elég részletesen elmondta, hogy hogyan alakultak a módosító javaslatok a törvényjavaslat kapcsán, ezért én azok közül csak néhányat emelek ki. A kormány támogatja azt a Gazdasági bizottság által megfogalmazott módosító javaslatot, amely az értelmező rendelkezéseket kiegészíti a saját bevétel fogalmával, hogy egyértelmű legyen, hogy nem az állam közvetlen bevételei között elszámolt bevételeket kell alatta érteni. Szükséges és támogatandó a jogalkalmazás segítése érdekében az a módosítás, amellyel meghatározásra kerül a benyújtott végrehajtási kifogás elsőfokú adóhatóság általi felterjesztési kötelezettsége határidejének kezdő időpontja, továbbá a fellebbezéssel megtámadható végzések köre is pontosításra kerül annak egyszerűsítése érdekében, hogy az úgynevezett közbenső végzések esetében a hatályos szabályozással azonos módon nincs lehetőség fellebbezésre. A kormány egyetért azzal, hogy az adóhatóság által elrendelhető jármű-tárgykörözés szabályait szükséges kiegészíteni az intézkedés alkalmazásának célzatával. Ezáltal rögzítésre került a törvényjavaslatban, hogy a tárgykörözés az ismeretlen helyen lévő jármű feltalálási helyének megállapítását szolgálja. A módosító indítvány alapján kikerül a törvényjavaslatból az az előírás, amely felhatalmazást adott volna az adóhatóságnak az adós házastársának vagyonával kapcsolatos adatgyűjtésre. Álláspontom szerint a törvény stabilitását segíti elő az a módosítás, amely alapján kikerülnek a javaslatból az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény konkrét rendelkezéseire történő hivatkozások, és helyettük leíró jelleggel kerülnek meghatározásra az alkalmazandó előírások.A Gazdasági bizottság módosító indítványa ‑ mint ahogy hallhattuk ‑ a fent ismertetett fontosabb változásokon túl nyelvhelyességi és jogtechnikai jellegű módosításokat, továbbá egyéb, koherenciát segítő, szövegpontosító és nyelvhelyességi módosításokat vezet át a törvényjavaslat szövegén, amelyek támogatását kérjük a képviselőtársainktól. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a vita végén a zárszó elmondására hétperces időkeret áll államtitkár úr rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót, most a képviselői felszólalások következnek. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Mivel vita nem alakult ki, de ennek kapcsán is kérdezem államtitkár urat, kíván‑e szólni zárszó gyanánt. Államtitkár úr jelzi: nem. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az uniós vámjog végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/17991. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. november 9. napján tartott ülésén megtárgyalta az uniós vámjog végrehajtásáról szóló T/17991. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással elfogadta. A Törvényalkotási bizottság által is támogatott gazdasági bizottsági módosító javaslat a szükséges jogtechnikai és nyelvhelyességi módosításokat tartalmazza. Eddig a vámigazgatási eljárásokat az uniós vámkódex, az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve mögöttes előírásként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény határozta meg. A törvényjavaslat benyújtására azért volt szükség, mert a 2018. január 1‑jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény a közigazgatási eljárásokra vonatkozó eljárásjogi rendelkezéseket alapjaiban szabályozza újra, és a vámeljárások nem tartoznak a jövőre hatályba lépő általános közigazgatási rendtartás hatálya alá. Az előterjesztés kidolgozása során a hatályos vámtörvény került átdolgozásra. A hatályos anyagi jogi rendelkezések mellett a vámkódex struktúráját követve beépítésre kerültek az eljárásjogi rendelkezések, illetve egyes pontokon tartalmi felülvizsgálat is történt. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a zárószavazáson a javaslatot továbbra is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Tállai András államtitkár urat, kíván‑e előterjesztőként felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, államtitkár úr.
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, az önök előtt fekvő törvényjavaslat a vámigazgatási eljárásokhoz szükséges eljárási szabályok kialakítását célozza annak okán, hogy a 2018. január 1-jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései a vámigazgatási eljárásokban nem alkalmazandóak. A törvényjavaslat kidolgozása során az előterjesztő a hatályos nemzeti vámtörvényt dolgozta át, megtartva és követve az uniós vámkódex szerkezeti felépítését. A jogalkotási munka során a vámigazgatási eljárásban jellemző és szükséges eljárási cselekmények kerültek meghatározásra, a vámigazgatási eljárás megindításától annak lezárásáig, a jogorvoslati és végrehajtási eljárásra kiterjedően. Az eljárásjogi szabályok kialakítása mellett a meglévő anyagi jogszabályi rendelkezések is felülvizsgálatra kerültek annak érdekében, hogy az ügyfelek és a vámhatóság közötti eljárás egyes területeken rövidebb ideig tartson vagy egyszerűsödjön, lehetővé téve az admi­nisztrációsteher-csökkenést. A törvényjavaslat hatékonyan segíti elő a vámigazgatási eljárások lefolytatását. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is jól mutatják, hogy e terület jól szabályozott, és az előterjesztő is kellő figyelmet fordít a kereskedelmi és gazdasági környezet változásainak nyomon követésére és az azzal kapcsolatos szabályozási összhang megteremtésére. A törvényjavaslat vonatkozásában a módosító javaslat érdemi változást nem hozott. Elsősorban jogtechnikai kérdések kerültek rendezésre, illetve egy esetben volt szükség pontosító kiegészítésre, amely a hivatalból indított vámigazgatási eljárásban teszi lehetővé, hogy az ügyfél általi adatszolgáltatás teljesítésének időtartama ne számítódjon bele a vámhatóság ügyintézési határidejébe. A további módosítások pedig a normaszöveg egységességét és alkalmazhatóságát szolgálják.Tisztelt Országgyűlés! A magyar vámszolgálat európai összehasonlításban jó eredményekkel működik, a külső határszakaszok áruellenőrzésében fontos szerepet tölt be. Az informatikai rendszereink alkalmazásával a kiviteli és behozatali vámkezelések közel száz százalékban elektronikus eljárások útján zajlanak, és a vámhatóság ellenőrzési tevékenysége a jogalkalmazás jogszerűségét is jó eredménnyel támogatja. A képviselői módosító indítványok hiánya is mutatja, hogy a törvényjavaslat komoly szakmai előkészítés után, széles körű szakmai érdekképviseleti egyeztetések eredményeként született. Éppen ezért kéri a kormány az Országgyűlés általi támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalások következnek, amennyiben erre képviselőtársaim igényt tartanak. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Mivel vita nem alakult ki, de mégis meg kell kérdeznem államtitkár urat, kíván‑e zárszó gyanánt szólni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, nem kíván szólni.Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. (20.30)Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adózás rendjéről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/17994. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Galambos Dénes képvi­selő úrnak, a bizottság előadójának.
  • DR. GALAMBOS DÉNES, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta az adózás rendjéről szóló T/17994. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta.A törvényjavaslat célja, hogy egyszerűbb, könnyebb és még inkább ügyfélbarát legyen az adózás. Ennek keretében azokat a gondolatokat szeretném kiemelni, amelyek a törvényjavaslat vitája, majd pedig a TAB előtti eljárás során felmerültek. A bírságszabályok változásai az alábbi könnyítéseket tartalmazzák a törvénymódosítás keretében. A késedelmi pótlékok előírására vonatkozó értékhatár 2 ezer forintról 5 ezer forintra nő. Egyszerűsödik a mulasztási bírság kiszabása. Megszűnik a háztartási alkalmazottak bejelentésének elmulasztását, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklését, a számlatartási kötelezettség megsértését és az üzletlezárást helyettesítő bírság is. Megszüntetésre kerül ebben a körben az adószám felfüggesztése. Az adószám felfüggesztésére, amelyet a törvénytervezet az indoklásban részletez, a következő miatt kerül sor. A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, hiszen miközben bizonyos jogai korlátozottak, gazdasági tevékenységet azonban folytathat, és ahhoz kapcsolódóan adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ez a fajta kettősség az adózók számára sokszor értelmezhetetlen, amelyet tovább bonyolít, hogy a felfüggesztés időszaka jellemzően rövid, átmeneti jellegű, és a legritkább esetben igazodik az adómegállapítási, adóbevallási időszakhoz. Ezért e jogintézmény megszüntetésére teszünk javaslatot a törvényjavaslatban.A NAV tekintetében új szolgáltatásként jelenne meg a kezdő vállalkozások támogatása, amely egy hat hónapos önkéntes részvételen alapuló men­to­rá­lási szakmai támogatási időszak lenne. Szintén új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez és a vál­to­zás­bejelentéshez online felületet is biztosítana az adózóknak. Ez, ismerve az egyéb rendszerek működését, tehát a cégeljárástól egészen az elektronikus perrendtartásra történő áttérés szabályait, mindenképpen üdvözlendő.A Törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosításban foglaltak nagy többségét elfogadta és kiegészítette azt kodifikációs pontosításaival, megteremtve az előterjesztés összhangját a többi adózási tárgykört érintő javaslattal.Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a javaslat alapján az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, nem sérülhetnek. A javaslat szellemiségének egyik alappillére, hogy minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből. Az elhangzottakra tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a holnapi szavazás során támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, miniszterhelyettesnek, aki a kormány képviseletében mint előterjesztő kíván felszólalni.
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűléshez T/17994. számon benyújtott törvényjavaslat az adóigazgatási eljárás során általánosan alkalmazandó anyagi jellegű rendelkezéseket tartalmazza. Szabályozza az adókötelezettségek rendszerét, így a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat, a jogszabálysértések esetén alkalmazandó szankciórendszert, a nyilvántartási, illetve elévülési szabályokat.Az adózás rendjének újraszabályozási koncepciója szerint az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt olyan módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek, minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki a részét a közteherviselésből. Az előkészítés során cél volt az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése, ennek eredményeként került be a törvényjavaslatba a kezdő adózók támogatása, felülvizsgálatra került a jogkövetkezmények rendszere, illetve új jogintézményként jelenik meg a feltételes adóbírság. Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslathoz érkeztek érdemi módosító indítványok, azonban azok az adózás rendjének alapvető rendelkezéseit nem érintették. Módosító indítvány útján kiegészítésre került az adóhatósághoz bejelentendő adatok és a havi adó- és járulékbevallás adatainak köre, a társadalombiztosítási azonosító jellel. A változó adóhatósági végrehajtási szabályokkal összhangban a módosító indítvány kibővítette a törvényjavaslatot annak érdekében, hogy az állami adó- és vámhatóság 2018. január 1-jétől az általános közigazgatási rendtartáson alapuló köztartozások esetében is élhessen a költségvetési támogatások, adó-visszatérítések kiutalása esetén a tartozás erejéig visszatartási jogával, amellyel a tartozás megfizetettnek fog minősülni.A hatályos szabályozással összhangban az önellenőrzés lehetősége kibővítésre került azzal az esettel, amikor az elévülés okán ugyan már nem lenne rá mód, de a bíróság az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz elévülési időn túl. Abban az esetben, ha a bírói döntés ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, az adóhatóság az adózó kérelmére a helyzetet ismételt ellenőrzés keretében rendezi. A törvényjavaslatból elhagyásra kerül az online pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó hatósági ármegállapítási előírás, így azt a piac maga alakíthatja ki. A másik módosító indítvány a felhatalmazó rendelkezéseket érintette, mivel a végrehajtási rendeleti szabályozással összefüggésben indokolttá vált a felhatalmazó rendelkezések felülvizsgálata, a szabályozás teljeskörűségének és koherenciájának biztosítása érdekében.Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat a szolgáltató adóhatóság koncepciójához illeszkedő, az adózás és az adóztatás valamennyi résztvevője számára rendezett szabályozási keretet biztosít a kötelezettségek teljesítéséhez és az eljárások lefolytatásához. Kérem, hogy szavazataikkal holnap támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom államtitkár urat, hogy az esetleges zárszó elmondására hatperces időkeret áll rendelkezésére.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a rendelkezésre álló időkeret terhére. Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, LMP-képvi­selő­csoport.
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP három nagyon fontos módosítást adott be az adózás rendéről szóló törvényhez, amit sajnálatos módon az illetékes bizottság kormánypárti többsége nem támogatott.Az első a törvénytervezet 23. §-ára vonatkozik, az adóigazgatási eljárás megszüntetése így egészében egy diszkriminációs rendelkezés, ezért ennek teljes elhagyását javasoltuk. Alapesetben ugyanis a jogalkotó szankciót, illetve hátrányos jogkövetkezményt fűz gazdasági társaságok vezetőinek, tulajdonosainak törvényileg meghatározott mulasztásaihoz. Ez eddig rendben is van, ha a tartozó viseli a következményeit, az azonban már nincs rendjén, hogy alkotmánysértő módon különbséget tesz a tulajdoni formák között, azok egyenlőségét megsértve olyan módon, hogy a gazdasági társaságokban 25 százalékos tulajdonrészt elérő állami vagy költségvetési szerv, önkormányzat s a többi tulajdonosok, vezetők esetében korlátlanul felmentést ad a hátrányos jogkövetkezmények alól.(20.40)Ezeknek az állami, önkormányzati és hasonló szerveknek éppen hogy példát kellene mutatniuk abban, hogy bármilyen általuk tulajdonolt társaságban elsőrendű a fizetési fegyelem betartása, tehát rájuk még fokozottabban érvényes az, hogy tartózkodjanak a jogsértő magatartásoktól. És akkor itt van ez a paragrafus, ami felmenti őket a jogsértő mulasztásuk következményei alól, pont a költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezeteket. Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt nem is érdemes tovább ragozni, a helyzet magától értetődő, ennek ellenére önök figyelemre sem méltatták a javaslatunkat, ismételten bizonyítva, hogy diszkriminatív eljárások, rendelkezések kormányzati működésük alapját képezik. A második javaslatunk a 127. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó módosító javaslatunk, amelynek megtételekor az vezérelt bennünket, hogy közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat semmilyen körülmények közt ne minősülhessen adótitoknak. A törvénynek nem feladata, hogy az adóhatóságok működési körén kívül általános nyilvánossági követelményeket állapítson meg, az pedig különösen nem feladata, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát állami támogatások és adókedvezmények tekintetében az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatától eltérően szabályozza. Ennek megfelelően indokolt az adótitoknak, sőt az adózással összefüggésben megismert minden információ feltétel nélküli megőrzésének kötelezettségét az adóhatóságra és foglalkoztatottjaira kimondani, ugyanakkor minden más, az adótitok fogalmába beletartozó információt jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségi alapon megismerő szervezeteknek és személyeknek oly módon indokolt rögzíteni a titoktartási kötelezettségeit, hogy az alól a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat közzétételével vagy kiadásával összefüggő kötelezettség kivételt képezzen. Képviselőtársaimnak tehát megvolt a lehetősége arra, hogy a kormányzati működés átláthatósága érdekében meghozzanak egy döntést, azonban kiváló szavazógépek módjára újfent adtak egy óriási pofont a közérdekű adatok nyilvánosságának. Önök tudják, hogy miért; illetőleg az elmúlt években is tapasztalt törvényalkotási és hatalomgyakorlási módszereik alapján azért mi sejtjük.Végül az utolsó a harmadik, a 164-173. §-ok foglalkoznak a feltételes adómegállapítással. Ennek mibenlétéréről és ezen adatkör nyilvánosságának fontosságáról az általános vita keretein belül már elmondtuk a véleményünket, de még egyszer röviden. Az átláthatóság és a közérdekűség szempontjainak érvényesülése miatt szerintünk közzétételi kötelezettséget kellene meghatározni azon adózók vonatkozásában, akik ilyen lehetőséget igénybe vesznek, ezért ezt a fejezetet kiegészítettük volna a 174. §-sal, ami megteremthetné a feltételes adómeg­állapí­tá­sokkal kapcsolatos alapinformációk nyilvánosságát. Itt konkrét részletes javaslataink voltak a közzététel módját és az érintett adatokat érintően. Valamitől azonban ezen adatkör nyilvánosságát érintően is nagyon fél az Orbán-kormány, ami gyaníthatóan azzal van összefüggésben, hogy az ilyen típusú adókedvezményeket általánosságban azok a multinacionális cégek veszik igénybe, amelyek a kormány nagy kedvencei, illetőleg kedvezményezettjei, ellentétben azokkal a miniszterelnöki szabadságharcos hazugságokkal, amelyekkel a kormánypárti sajtót és híveiket etetik. Azt gondolom, ezek a dolgok is olyanok, amelyeket egy kormányváltás után minél előbb helyre kell tenni, és a diszkriminációs törvényi rendelkezéseket pedig meg kell szüntetni. Köszönöm, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az adózás rendjéről szóló törvénytervezet kapcsán Ikotity István képviselőtársam három kérdést feszegetett, én ebből egyet érintenék, ami valójában a közérdekű adatok nyilvánosságának a kérdését, illetve az átláthatóság kérdését jelenti. Nem megyek a mélyére, hiszen az általános vitánál kibontásra került, de példaként ‑ amiről itt ma nyilván kevés szó esik ‑ a taopénzek nyilvánosságának nincs meg az a fajta valóságtartalma, amivel szembe kellene tudni nézni, amit gyakorlatilag el akartak, el akarnak titkolni hosszú időn keresztül, még a Kúria döntését is ki akarják kerülni.Az adóigazgatás, rendtartás tekintetében pedig azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy törvényi szinten szabályozott jogintézményt alacsonyabb szintű jogszabályokba próbálják meg kiszervezni. Ez valójában nem egy helyes út megítélésünk szerint, mert egyrészt ‑ mint mondtam ‑ el akarják titkolni a nyilvánosság elől mindazokat a dolgokat, amelyek az önök számára, a kormánypárti képviselőknek nem túl kellemesek, másrészt pedig áttekinthetetlenné kívánják tenni magát a rendszernek a működését. Egyiket sem tartom helyénvalónak. Mind a kettőn a gyakorlatban alapvetően változtatást kellene eszközölni, persze tudom, önök ezt nem fogják megtenni. Elnök úr, köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.Kérdezem államtitkár urat, kíván‑e reagálni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, nem kíván zárszó keretében reagálni. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adóigazgatási rendtartásról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/17995. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Kérném szépen, jelezzék Galambos Dénes képviselő úrnak, hogy érkezzen be, mert ő a napirendi pontunk előadója. Tisztelt Országgyűlés! Egyperces szünetet rendelek el. Addig kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyükön maradni! (Rövid szünet.)Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Galambos Dénes képviselő úrnak, a Törvényalkotási bizottság előadójának. Képviselő úr, megadom a szót.
  • DR. GALAMBOS DÉNES, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/17995. számú törvényjavaslat az adóigazgatási rendtartásról szól, amelyet a Törvényalkotási bizottság a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalt, és az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta.A törvényjavaslat ‑ összefüggésben az előzőekben tárgyalt törvényekkel és ehhez is kapcsolódóan ‑ az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény helyébe lép. Az új törvényjavaslat célja, hogy rövid, átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezetet teremtsen. Az ellenőrzés területén egyszerűsödik a szabályozás struktúrája. A korábbi hét ellenőrzési típussal szemben a törvényjavaslat két ellenőrzést folytat, nevesít, a jogkövetési vizsgálatot és az adóellenőrzést.Valamennyi adózót érintően bekerült a törvényjavaslatba egy objektív ellenőrzési határidő, amely szerint az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók tekintetében megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos maximális ellenőrzési határidő, amely csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza. Az eljárások gyorsítása érdekében abban az esetben, ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére vagy a tényállás további tisztázása szükséges, lehetőség lesz arra, hogy a felettes szerv a tényállás kiegészítése érdekében maga intézkedjen.Annak érdekében, hogy az eljárások mielőbb végérvényesen lezáruljanak, a törvényjavaslat szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét. A törvényjavaslat az elektronikus ügyintézésről szóló törvénnyel összhangban teljes körűvé tenné ebben a körben is az elektronikus ügyintézés lehetőségét.A Törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosításban foglaltak nagy többségét elfogadta és kiegészítette azt kodifikációs pontosításaival, megteremtve az előterjesztés összhangját az ülésen tárgyalt többi adóügyi javaslattal.Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a javaslat célja a lehetőségekhez mérten rövid, átlátható, közérthető és a könnyen is követhető szabályozási környezet megteremtése, és újra visszautalva arra, amit az előző törvényjavaslatnál jeleztem, az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése, valamint az önkéntes jogkövetők intézményesített támogatása.(20.50)Az elhangzottakra is tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek a javaslatot a holnapi szavazáson támogatni. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, miniszterhelyettesnek.
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, az önök előtt fekvő törvényjavaslat az adóigazgatási eljáráshoz szükséges eljárási szabályok kialakítását célozza, egyrészt az adózás rendjének teljes körű újraszabályozásához kapcsolódóan, másrészt annak okán, hogy a 2018. január 1-jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései az adóigazgatási eljárásban nem alkalmazandóak. A törvényjavaslat az adóigazgatási eljárás általános eljárási szabályait tartalmazza az alapelvektől kiindulva a jogorvoslatig bezárólag.Az újraszabályozás során cél volt az egyszerűsítés, az eljárások mielőbbi lezárásának biztosítása. E célnak megfelelően teljes körűvé válik az elektronikus ügyintézés lehetősége az adóigazgatási eljárásban, egyszerűsödik az ellenőrzések rendszere, egy évben meghatározásra kerül az adóellenőrzés maximális időtartama, a fellebbezések alapján indult jogorvoslati eljárások hatékonyabbá tétele érdekében bővül az eljáró másodfokú adóhatóság intézkedési lehetősége. Az adóigazgatási rendtartás útján megteremtődik a rövid, átlátható, adóra specializált eljárási szabályrendszer, amely, meggyőződésem, hogy mind az adóhatóság, mind az adózók munkáját megkönnyíti a jövőben.Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslathoz érkezett elenyésző számú módosító indítvány azt mutatja, hogy a képviselők érdemben támogatják a törvényjavaslatot. Csupán két érdemi módosításra került sor. Az egyik módosító indítvány lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy az ellenőrzés alá vont összeg egy részének kiutalásáról döntsön, és az ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytassa, amely kedvező intézkedési lehetőség az elle­nőr­zés alá vont adózóra nézve.A másik módosító indítvány a felhatalmazó ren­delkezéseket érintette, mivel a végrehajtás rendeleti szabályozásával összefüggésben indokolttá vált a fel­ha­tal­mazó rendelkezések felülvizsgálata a szabá­lyo­zás teljeskörűségének és koherenciájának biztosítása érdekében. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, támo­gassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisz­telt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Megadom a szót Alexov Lyubomir szerb nem­ze­ti­ségi szószólónak, a vitához kapcsolódó Magyaror­szá­gi nemzetiségek bizottsága előadójának. Paran­csol­jon, szószóló úr!
  • ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nem­zetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani Predsedniče! Poštovana Skup­štino! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 44-45. §-a alapján lefolytatta az adóigazgatási rendtartásról szóló www.parlament.hu/folyamatban-levo-torvenyjavaslatok?p_auth=c5MyPrIo&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_irom.irom_adat%3Fp_ckl%3D40%26p_izon%3D15065" class="Internet_20_link">T/17995. számú törvényjavaslat részletes vitáját.A bizottság pozitívumként értékelte, hogy a törvényjavaslat biztosítja a nemzetiségi civil szervezet nevében eljáró személy, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek nemzetiségi nyelvének használatát. További előrelépési lehetőséget látunk abban, ha a későbbi jogalkalmazási gyakorlat is indokolja, hogy az adóigazgatási rendtartás a nemzetiségi nyelvhasználat esetében is kötelezővé tegye tolmács alkalmazását adóigazgatási eljárásokban, ha az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt nemzetiségi nyelvet az ügyintéző nem beszéli.A törvényjavaslat nemzetiségi nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésének anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásaival összhangban vannak, emellett a törvényjavaslat figyelembe veszi az 1999-ben ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját is. A bizottság a törvényjavaslatnak a házszabály 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentésében megjelölt rendelkezéseit megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek is. A bizottság módosító javaslatról nem foglalt állást, illetve további módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg, ezért a bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatot nem nyújt be. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2017. november 6‑án lezárta. A bizottság mindezek alapján javasolja, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm, hogy meghallgattak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mindössze két mondatot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénytervezet a jelenlegi törvények szintjén szabályozott kérdésekben jogintézmények tekintetében alacsonyabb szintű jogszabályi környezetbe, jogszabályokba kívánja kiszervezni a dolgokat, például ilyen az ellenőrzés részletes szabályainak a kérdésköre is.A második mondatom pedig az, hogy pontosan ellentétesen, azzal szemben, ami Galambos képvi­selőtársam mond, úgy látom, hogy az áttekinthetőség helyett bizonyos értelemben az áttekinthetetlenség válik uralkodóvá. Ezt nem tartjuk, nem tartom jónak. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván‑e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Kérdezem államtitkár urat, kíván‑e válaszolni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván reagálni a zárszó keretében. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-elő­ter­jesztés T/17998. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Tör­vényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Galambos Dénes képvi­selő úrnak, a bizottság előadójának.
  • DR. GALAMBOS DÉNES, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bi­zottság a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló T/17998. számú törvényjavaslatot. Az összegző mó­do­sító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.Az előzőekben tárgyalt adóigazgatási rendtartásról szóló, utána az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatot követően ‑ és itt szeretném cáfolni Gúr Nándor képviselőtársam álláspontját is ‑ a szabályozás, illetőleg az eljárási rendelkezések módosítása mindhárom törvény esetében, és így most már összefüggésében tekintve mindenképpen azt szolgálja, hogy egy olyan adóigazgatási eljárási rend alakuljon ki, amely párosulva a közigazgatási rendtartással és az adóhatóságnak a januártól egységes közigazgatási végrehajtási eljáráshoz kapcsolódó tevékenységével igenis azt szolgálja, hogy egységes elvek alapján és korszerűen, jól működjön, az ügyfélbarát szempontokat is szem előtt tartva ez a törvényjavaslat-csomag.A most tárgyalandó T/17998. számú törvényjavaslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésével hatályát veszíti. Ezzel együtt a korábbi szabályozás is hatályát veszíti. A kormány ennek megfelelően benyújtotta az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény tervezetét, valamint az új, adózás rendjéről szóló törvény tervezetét.(21.00)A törvényjavaslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépése, valamint az adózás rendjének újrakodifikálása miatt szükségessé vált módosításokat, valamint a belső és külső jogharmonizáció miatt szükséges módosításokat tartalmazza. A Törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosításban foglaltak nagy többségét elfogadta, és kiegészítette azt kodifikációs pontosításaival, megteremtve az előterjesztés összhangját az ülésen tárgyalt többi adóügyi javaslattal. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható ezen törvényjavaslat kapcsán is: a javaslat célja, hogy biztosítsa az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény egész jogrendszert érintő alkalmazhatóságát. Erre szolgált az előzőekben már tárgyalt másik két törvényjavaslat is. Kérem, hogy arra tekintettel is fogadják el a törvényjavaslatban foglaltakat, hogy 2018. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általános közigazgatási végrehajtó szolgálatként is eljár, amelyhez kapcsolódóan önálló közigazgatási végrehajtási törvény készül, amely a hatályos adózás rendjéről szóló törvényből kikerülő végrehajtási szabályokat is tartalmazza majd. Kérem tehát, hogy a holnapi napon szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. Megkérdezem Tállai államtitkár urat, hogy előterjesztőként kíván‑e hozzászólni. (Tállai András jelzésére:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló T/17998. számú törvényjavaslathoz képviselői módosító javaslat nem került benyújtásra. Ugyanakkor a Gazdasági bizottság és a Törvényalkotási bizottság által benyújtott bizottsági módosító javaslatokat a kormány is támogatja. Engedjék meg, hogy a következőkben a legfontosabb bizottsági módosító indítványokat ismertessem. A munka törvénykönyve vonatkozásában a benyújtott javaslat célja egyrészt az, hogy az európai uniós irányelvek végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket rendezzen, és egy nemzetközi munkaügyi egyezményt feleltessen meg, másrészt az, hogy a különböző szintű törvényi rendelkezések közötti összhangot teremtse meg. Kiemelném, hogy a jelen javaslat úgy módosítja a munka törvénykönyvét, hogy a várandós munkavállalók munkahelyi kockázatának való kitettsége kizárható legyen. A javaslat a munkavállaló képviselői fogalmának pontos meghatározásával lehetővé teszi, hogy az ilyen szerepkört betöltő munkavállaló a munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén kérhesse az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését. A javaslat szerinti módosítás a vitában elhangzottakkal ellentétben egyértelművé teszi, hogy alapbérként a garantált bérminimumot kell munkabérként meghatározni a feltételek fennállása esetén. El szeretném oszlatni azt a téves feltételezést is, amely elhangzott, hogy a javaslat elfogadásával az egyéni vállalkozói tevékenységüket szüneteltető vállalkozók kizárásra kerülhetnek az álláskeresési ellátásból. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben lévő keresőtevékenység fogalmának módosítása révén ugyanis éppen a javaslat teremeti meg azt a lehetőséget, hogy abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, álláskeresőként nyilvántartásba lehet venni. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja a Gazdasági bizottság által javasolt azon módosítást, amely a 2011. július 1-jétől bevezetésre kerülő online számla adatszolgáltatási kötelezettség szabályait is pontosítja a rendszer megfelelő működése érdekében. A törvényjavaslathoz benyújtott gazdasági bizottsági módosító indítvány egyéb jogtechnikai szempontból szükséges módosításokat tartalmazza. Ezek lényegi eleme az új adóigazgatási rendtartásról, illetve az adózás rendjéről szóló törvényre való merev hivatkozások rugalmas hivatkozásokkal való helyettesítése, vagyis kikerülnek a fenti törvények konkrét rendelkezéseire történő hivatkozások, és helyettük leíró jelleggel kerülnek meghatározásra az alkalmazandó előírások. Az adózók jogkövető magatartásának elősegítése érdekében módosítani szükséges az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezések tekintetében előírt adatszolgáltatási kötelezettség adóhatóság felé történő teljesítésének kezdő időpontjára vonatkozó szabályozást. Ezt a jövőben miniszteri rendelet fogja előírni, amelyhez kapcsolódóan azonban indokolt az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok pontosítása is az adózás rendjéről szóló törvényben. A törvényjavaslatban szereplő sarkalatos törvények módosítására irányuló rendelkezések elhagyásra kerültek. Kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót, így most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénytervezet megszavazását, majd hatálybalépését követően azzal szembesülünk, hogy 114 törvény módosítása következik be. Ilyen értelemben mondhatni azt is, hogy szinte követhetetlenné válnak a folyamatok, jogkövető polgárként elég nehéz ezt az átrendezést követni. Nem a jogi képesítés hiányzik, hanem lassan arra szorul rá az ember, hogy jogi képviselet nélkül ne is induljon neki bármilyen folyamat intézésének. Az alapvető problémám valójában egy kérdésre koncentrálódik most itt a holnapi szavazást megelőzően. Ez pedig az, hogy elfogadhatatlannak tartom azt, hogy a minimálbér kérdésköréhez illesztetten a korábbiakban ettől negatívabban el lehetett térni ‑ ez a közfoglalkoztatotti minimálbér címszó alatt került elfogadásra ‑, most pedig a garantált bérminimum tekintetében is van egy negatív eltérítési lehetőség. Nem szeretném, ha úgy kerülne szavazásra a holnapi nap folyamán a törvényjavaslat, hogy ebben a kérdéskörben az utolsó pillanatban ne hívnám fel még a kormány és képviselőtársaim figyelmét, hogy ez nem szerencsés változtatási szándék. Elnök úr, köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönjük. Megkérdezem, hogy kíván‑e még valaki hozzászólni az előterjesztéshez. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom. Megkérdezem Tállai András államtitkár urat, hogy kíván‑e hozzászólni. (Tállai András: Nem.) Jelzi, hogy nem. A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Soron következik a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A Varga Mihály és Cseresnyés Péter képviselők által benyújtott T/17776. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Megkérdezem Cseresnyés Péter urat, hogy kíván‑e előterjesztőként hozzászólni. (Cseresnyés Péter jelzésére: Jelzi, hogy nem. Megkérdezem, hogy a kormány részéről van‑e hozzászólási szándék. (Tállai András jelzésére:) Jelzi államtitkár úr, hogy nincs. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót, így most képviselői felszólalások következnek, ha valaki esetleg nyom egy gombot. Van is egy jelentkező, Gúr Nándor képviselő úré a szó.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Csak elnök úr kedvéért, másképp nem feltétlenül nyomtam volna gombot. Egy mondatot viszont mindenképpen elmondok. Ebből a törvénytervezetből is az tűnik ki, hogy a munkavállalók helyett a munkaadók bérterheinek a csökkentése következik be. A munkavállalói terhek csökkentése legalább ennyire előtérben kellene hogy legyen, mert ha mást nem, csak azt az egy példát vesszük számításba, hogy az OECD-országok keretei között a minimálbérek vonatkozásában a leghátrébb helyezkedünk el, a legrosszabb pozícióban vagyunk, vagy mondhatjuk azt is, hogy az első helyen vagyunk a tekintetben, hogy milyen adótartalom, adónagyság terheli a minimálbért, ezt érdemes lenne számításba venni. Nem megyek bele a részletekbe, csak azt akarom a kormány és képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy érdemes lenne az adóforintokat nem abból az irányból beszedni, ahol a legnagyobb terhet jelent ez a fizetésekhez illesztetten. Elnök úr, köszönöm szépen. (21.10)
  • ELNÖK: Köszönjük. Ha nincs további hozzászólási szándék, akkor a vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván‑e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Most soron következik a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Balog Zoltán, Bóna Zoltán, valamint Soltész Miklós, Hollik István és Szászfalvi László képviselők által benyújtott T/17957. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottságálláspontjának ismertetésére kerül sor, maximum 15 perces időkeretben. Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak.
  • HOLLIK ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság november 9-i ülése alkalmával megtárgyalta a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság 24 igen szavazattal, valamint 7 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.Az összegző módosító javaslat magába foglalja a Gazdasági bizottság által javasolt módosításokat, amelyeket a Törvényalkotási bizottság módosítás és vita nélkül támogatott. A törvényjavaslat elfogadásával az egyházak számára megnyílik az a lehetőség, hogy településenként megismerhetik a javukra felajánlást tett magánszemélyek számát. Továbbá a javaslat szerint az egyházaknak felajánlható 1 százalékokról szóló rendelkező nyilatkozatot annak módosításáig vagy visszavonásáig veszi majd figyelembe az adóhatóság, ami nyilvánvalóan egyaránt könnyítést jelent majd az adózóknak és lehetőséget jelent az egyházaknak.Az előterjesztés célja tehát kettős, egyrészt megszünteti a civil szervezetek és az egyházak közötti szabályozási különbséget annak érdekében, hogy az egyházak is hozzáférjenek a számukra felajánlást tevő magánszemélyek adataihoz, másrészt csökkenti az adminisztratív terheket. Éppen ezért kérem önöket, hogy szíveskedjenek támogatni a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönjük. Gondolom, előterjesztőként már nem kíván hozzászólni képviselő úr. (Jelzésre:) Megkérdezem a kormány részéről államtitkár urat, kíván‑e hozzászólni esetleg. (Jelzésre:) Csak egy intés. Jó, köszönjük. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalások következnek, ha valaki gombot nyom. (Nincs jelentkező.) Nincs jelentkező, így a vitát lezárom. Előterjesztőként, gondolom, már nem kíván hozzászólni Hollik képviselő úr. (Jelzésre:) Jelezte, hogy nem. A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Most soron következik a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Varga Mihály és Tuzson Bence képviselők által benyújtott T/18006. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottságálláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót szintén Hollik István képviselő úrnak.
  • HOLLIK ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és ezzel összefüggésben az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. Ogy-határozat 46. §-a alapján 25 igen szavazattal és 8 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és jelentést nyújtott be.A bizottsági ülés során a tagok vita nélkül jóváhagyták a háttéranyagban található, a Gazdasági bizottság által is megszavazott módosító javaslatot. Az előttünk fekvő javaslat célja, hogy a magyarországi innovatív vállalkozások támogatása érdekében az 1996. évi LXXXI. törvény módosításával a fejlesztési adókedvezmények rendszerének kiterjesztését kezdeményezik az előterjesztők. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen szabályok bevezetésével lendületet kaphatnak olyan vállalkozások a közép-magyarországi régióban, amelyek nemcsak a nagyvállalkozásokat vagy a foglalkoztatottságot segítenék, hanem a másik oldalon a kis magyar cégek számára is egy beszállítási lehetőséget jelentenének. Ezek a cégek az ország minden területéről fejlődésnek indulhatnak. Éppen ezért kérem ehhez szíves támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönjük. Megkérdezem Tuzson Bence képviselő urat, hogy kíván‑e hozzászólni előterjesztőként. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, képviselő úr.
  • TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagy jelentőségű törvénymódosításról van szó abból a szempontból, hogy a közép-magyarországi vállalkozások segítése ennek a törvényjavaslatnak a következtében egyre erőteljesebben megvalósulhat, és összhang alakulhat ki az EKD-támogatások és az ilyen típusú adókedvezmények tekintetében, mármint gondolok a fejlesztési adókedvezményre. Ugye, korábban is tartalmazott már ez a törvény fejlesztési adókedvezményeket, amilyen például a környezetvédelmi beruházások esetében fennállt vagy a K+F beruházások esetében. Azonban eddig a közép-magyarországi vállalkozások, cégek kimaradtak az ilyen típusú adókedvezményekből.Ezért, élve az európai uniós támogatási lehetőségekkel, valamint azzal, hogy az EKD-támogatások, amelyek uniós jogi alapja egyébként ugyanaz, már tartalmaznak ilyen típusú lehetőséget, hogy a támogatások teljes körűek legyenek, amelyek új vállalkozásnak nem minősülnek, de új terméket kívánnak bevezetni vagy új eljárást kívánnak alkalmazni, és ezzel ráadásul a munkahelyteremtéshez is hozzájárulnak, érdemes egy újabb fajta adókedvezményt bevezetni. És valóban, ahogy képviselő úr is elmondta az előbb, ez elősegítheti Magyarországon a kis- és középvállalkozások fejlődését is, hiszen vannak olyan nagyvállalatok Magyarországon, amelyek komoly, nagy beruházók és komoly, nagy termékpalettával is rendelkeznek, új termék bevezetésével elősegíthetik azt, hogy Magyarországon a kis- és középvállalkozások is fejlődjenek, a kis- és középvállalkozások is erősödjenek meg. A közép-magyarországi cégek a korábbiakban sajnos elég kevés uniós támogatást vehettek igénybe, hiszen a közép-magyarországi régió európai uniós viszonylatban, elsősorban Budapest fejlettsége okán, fejlett térségnek minősül. Ugyanakkor nagyon nagy szükség van arra, hogy ebben a térségben is prosperálhassanak, nőhessenek, erősödjenek meg ezek a magyar cégek és azok a cégek, amelyek akár Magyarországon vannak. Hiszen azok a cégek, amelyek itt központot üzemeltetnek, nyugodtan tekinthetők magyarországi magyar vállalkozásoknak is. Főleg, ha ilyen komoly tevékenységet folytatnak, és elősegítik a kis- és középvállalkozások fejlődését is.Ennek megfelelően kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot, és támogassák a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatát is, amely elsősorban technikai pontosításokat tartalmaz a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban, de a törvényjavaslat célját, alapvető funkcióját nem változtatja meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönjük. Megkérdezem Tállai államtitkár urat, kíván‑e hozzászólni a kormány részéről. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót, így most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak.
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Ezt a törvényjavaslatot a módosítás után sem tudja támogatni az LMP. Nem történt nagymértékű változtatás a korábbi javaslathoz képest. Összességében nem is ezzel lenne a gond, hanem hogy nem azoknak kedveznek, akiknek valóban szükségük lenne a támogatásra. A probléma abból ered, hogy nem a kis- és középvállalkozások érdekeit helyezik előtérbe, nem az ő helyzetük javítása a cél, hanem megint a nagy multinacionális cégeknek jó ez a javaslat. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az ilyen típusú intézkedések nem teremtik meg az egyenlő esélyeket és versenyfeltételeket.A kormányzatnak ezt kellene szorgalmaznia ahelyett, hogy egyedi megállapodásokat kötnek vállalatokkal. Ez a javaslat is bizonyos érdekeket szolgál, teljesen személyre szabott, a kicsik érdekeit maga mögött hagyja.(21.20)Tarthatatlan, hogy a multinacionális cégek négyszer annyi támogatást kapnak munkahelyek létrehozására, mint a hazai vállalatok. Elsősorban azokat a kisvállalkozásokat kellene támogatni, akik nem tudják kitermelni a minimálbér-emelést, nem pedig azoknak adni, akiknek amúgy is van.Különben nagyon jól mutatja a kormány adópolitikáját, hogy kinek szeretne kedvezni és kinek nem. Legutóbb, amikor a társaságiadó-csökkentést jelentették be, akkor is a multiknak kedveskedtek, mert míg a kisvállalkozásoknak összesen 1 százalékkal, addig a nagyvállalatoknak 10 százalékkal csökkent a társaságiadó-terhe. Az LMP szerint ezért lenne fontos, hogy letérjünk a Fidesz által kijelölt gazdasági vakvágányról ahhoz, hogy Magyarországon az emberek tisztességes munkahelyhez, bérekhez és nyugdíjhoz jussanak. A kkv-kat kiemelten kellene támogatni; általános béremelés, adómentes minimálbér és a gazdagokat megadóztató többkulcsos adórendszer is szerepel abban a javaslatban, amit az LMP a „Megújuló Magyarország” programjának nevez, ami alternatív megoldás a mostani tévintézkedésekre. A Fidesz a magyar vállalkozások helyett a nemzetközi nagyvállalatoknak ad adókedvezményeket, kiszolgáltatja a magyar munkavállalókat, külföldre űzi az alulfizetett egészségügyi dolgozókat, pályaelhagyásra kényszeríti a pedagógusokat, és hagyja, hogy több mint egymillió nyugdíjas éljen méltatlan anyagi körülmények között. Mi ehelyett inkább kis- és középvállalkozások kiemelt támogatását ösztönöznénk az adóterhek enyhítésével, hiszen a kisvállalkozások által termelt munkahelyek jelentősen mérsékelnék az országra hosszú évek óta jellemző elvándorlási folyamatot is. Meggyőződésünk, hogy a gazdagabbnak kell a nagyobb adóterhet viselnie, és adómentessé tennénk a minimálbért, ennek nettója 23 ezer forinttal, az átlagbéré pedig 38 ezer forinttal nőne. A nyugdíjminimumot mindenképpen fel kell emelni a jelenlegi 28 500 forintról 50 ezer forintra, és a közszféra alapilletményét pedig 138 ezer forintra. A tanárok béremelését, a diákok tandíjmentességét sorolhatnám itt, de mindez csak az irányt jelzi, ehelyett, ami jelen pillanatban előttünk hever. Nem ezt kellene folytatni, amit a kormányzat tesz. Emiatt és amiatt, ami ebben a javaslatban szerepel, mivel nem szolgálják ezeket a célokat, egy jobb élet lehetőségét, az LMP nem támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönjük. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénytervezet tekintetében az adókedvezmények közép-magyarországi régióban történő fejlesztések utáni dolgáról beszélünk. Nem ezzel van baj. A baj valójában azzal van, amiről Hollik képvi­selőtársam és Tuzson képviselőtársam beszél, hogy mondanak valamit, és valójában valami egészen más történik. Arról beszélnek, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményezetté válása igen fontos dolog. Igen, az lenne, csak tudják, ez az intézkedés, ami ennek a törvénytervezetnek a keretei között megfogalmazódik, pontosan nem őket érinti. Azt is elmondom önöknek címszavakban, hogy miért nem őket érinti. Azért nem őket érinti, mert a feltételrendszer tekintetében a fejlesztéseket követően gyakorlatilag olyan peremfeltételek megrajzolására kerül sor az azt követő négy esztendőben, ami gyakorlatilag az átlagos állományi létszám minimum 50 fővel történő emelkedésével párosul. A mikrovállalkozások köztudottan 1 és 10 fő közöttiek, a kisvállalkozások 11 és 50 fő közötti fog­lal­koztatotti létszámmal bíróak. A fejlesztéseket egy mikrovállalkozás olyan nagyságrendben, mint ami itt több mint 6 milliárd forint értékű beruházások esetében hívódhat életre vagy több mint 3 milliárd forintot meghaladó munkahelyteremtéssel párosuló beruházásokat érint, nem tudom, hogy hányat tudnak mutatni az országban, mondjuk, hogy mik­rovállalkozás vagy éppen kisvállalkozás, ilyen fejlesztésekbe tud belevágni. Ilyen értelemben tehát pontosan a mikro- és a kisvállalkozások azok, akik kizáródnak, egyszerűen helyzetükből fakadóan ebből a történetből. De van más parametrizálás is, ami gyakorlatilag kizárja őket, az az, hogy a bérköltség tekintetében a minimálbér adóévre számított összegének a háromszorosával kell hogy nőjön a bér nagyságrendje. Megint, ha logikailag elkezdjük a gondolkodást, akkor világossá válik, hogy a mikro- és a kisvállalkozások ezen parametrizálás tekintetében a peremfeltételeknek nem tudnak megfelelni. Ilyen értelemben az az adókedvezmény, ami a társaságiadó-, oszta­lék­adótörvény-módosítási kezdeményezéssel összefügg, az gyakorlatilag a multikat, a nagyvállalatokat érinti. Ugyanúgy, amit Ikotity képviselőtársam egy mondattal említett, hogy a társasági nyereségadó tekintetében 19-ről 9 százalékra, azaz 10 százalékkal csökkentették a nagyok esetében ezt a mértéket, miközben ez a mikro-, kisvállalkozások esetén gyakorlatilag 10 százalékról 9 százalékra történő csökkentéssel, azaz 1 százalékos mértékű csökkentéssel párosul.Nem ragozva tovább ezt a kérdéskört, csak azt szeretném mondani és arra szeretném felhívni Tuzson, Hollik képviselőtársaim figyelmét, hogy ez nem a mikro- és nem a kisvállalkozásokról, nem a Magyarországon döntő többségében jelen lévő vállalkozások sokaságáról szól, hanem azokról a nagyvállalatokról, multikról, akik tényszerűen, sok tekintetben igazolható módon önöknek valamiért kedvesek. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönjük. Kérdezem, van‑e még valaki, aki hozzá kíván szólni az előterjesztéshez. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. Így a vitát lezárom. Megkérdezem Tuzson Bence képviselő urat, kíván‑e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.
  • TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért van egy-két fontos kérdés, amit érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban. Képviselőtársammal mindketten arról beszéltünk, hogy közvetett támogatást jelent és közvetett lehetőséget nyújt ‑ ez a szó elhangzott, képviselőtársaim ‑ ebben az adókedvezmény-rendszerben. Ha megfigyelik a magyarországi nagy cégeket, azok kettős hatást gyakorolnak a magyar munkaerőpiacra. Egyrészt saját maguk is nagy foglalkoztatókká tudnak válni, ilyen például a győri Audi esete is, ami 12 ezer körüli munkavállalót foglalkoztat Magyarországon, de jóval meghaladja azoknak a munkavállalóknak a száma ezt a számot, akik közvetetten vesznek részt a termelési láncban, ami azt jelenti, hogy a beszállítóknál akár a duplája is lehet a munkavállalók száma. Ezek a vállalkozások azonban általában kis- és középvállalkozások. A magyar gazdaságot nem lehet részekre osztva kezelni. A magyar gazdaságot mindig egységes egészként kell kezelni. Ezért, ha egy helyen támogatási forma valósul meg, azt mindig úgy kell tenni, hogy az a termelési láncon végigfutó támogatási rendszer legyen. Egyrészt a magyar emberek munkájának megbecsülése is tudjon nőni a munkahelyek száma mellett, másrészt pedig különösen fontos az, hogy a kis- és középvállalkozások is fejlődni tudjanak. Ezért, ha kifejezetten fejlesztésről beszélünk, a fejlesztési adókedvezmények tekintetében, akkor már a fejlesztés pillanatában, megvalósulása tekintetében is egyfajta beszállítói lánc valósul meg, a másik oldalon pedig a folyamatos működés során a magyar beszállítók be tudnak kapcsolódni a termelési láncba, ennek megfelelően a kötelezően előírt ‑ hang­súlyozom: kötelezően előírt ‑ foglalkoztatási adatok mellett meg tud jelenni ez a másik oldalon a kis- és középvállalkozásoknál is, mint új munkahely-teremtési lehetőség és üzleti lehetőség is a kis- és középvállalkozások számára. Egy ilyen típusú támogatás tehát kifejezetten az egész magyar gazdaságot segíti, és az, hogy ez Közép-Magyarországon meg tud valósulni, nemcsak a közép-magyarországi kis- és középvállalkozásokat tudja segíteni, hanem a beszállítói láncon keresztül az egész ország kis- és középvállalkozóit. Ezért kérem, hogy ezt a javaslatot, beleértve a módosító javaslatot is, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Soron következik a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Tiba István képviselő úr által benyújtott T/18007. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót szintén Hollik István képviselő úrnak.
  • HOLLIK ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és a bizottság 27 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. (21.30)Az összegző módosító javaslat a Gazdasági bizottság által elfogadott, részletes vitát lezáró indítványokat tartalmazza. Átfogó jelleggel röviden a javaslat lényegéről: a sportvállalkozások sporttevékenységgel összefüggő feladataira tekintettel, működésük segítése érdekében indokolt kedvezmények biztosítása az egyes adónemek tekintetében. Ezért a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat különféle kedvezményeket tartalmazó rendelkezéseket iktat be a helyi adókról, a társasági és osztalékadóról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékokról szóló törvényekbe.Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mondhatjuk, hogy a magyar sportot tudjuk támogatni az előttünk fekvő javaslat elfogadásával. Kérem, hogy fontolják meg a támogatását. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönjük. Megkérdezem Tiba István képviselő urat mint előterjesztőt, kíván‑e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Megkérdezem Tállai államtitkár urat, hogy kíván‑e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. A kijelölt gazdasági bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak.
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A sportvállalkozásokat érintő adózási tárgyú törvények módosításával kapcsolatosan a legfontosabb tétel ‑ Hollik képviselőtársamnak mondom ‑, valójában az, hogy nem kell iparűzési adót fizetni a sportvállalkozásoknak. Például belépőjegy-, bérlet-, reklámközzétételi vagy szponzori szerződésekhez illesztetten, ebből eredő bevételekhez kapcsoltan. Ez az egyik dolog. Igazából mondhatni azt is, hogy érthetetlen a miért, de nem ragozom ezt a kérdést. A másik része az, hogy nem kell megfizetni a hivatalos sportolók foglalkoztatása ellenértékeként juttatott bevétel utáni 20 százalékos mértékű ekhót. Ez egy nonszensz kategóriába tartozó történet, mert gyakorlatilag ráadásul még ezt visszamenőlegesen teszik, ha jól emlékszem, szeptember 1-jétől. Gyakorlatilag ez a helyzet azt állítja elő, hogy míg korábban 125 millió forint éves jövedelemig, addig most, ennek a törvénytervezetnek a kapcsán 250 millió forint/év jövedelemig ki lehet használni az ekhót, ami egy fajsúlyos adókedvezményként értelmezendő. Ha ezt a 250-et durván osztom 12-vel, akkor 21 millió forintos nagyságrendnek megfelelő ekhóval legálisan jövedelmet szerző pénzösszegről van szó. Nyilván ez Magyarországon, ahogy én látom, a sport tekintetében legkiváltképp ‑ idézőjelbe teszem ‑ az aranylábúakat érinti, tehát a futballistákat érinti. És van még egy dolog a Hollik képviselőtársam által elmondottakhoz illesztetten, az pedig az, hogy ha számításba vesszük a nem Magyarországon, nem Európában, nem a G4-ek szintjén, nem Európában, hanem a világon másodikak ‑ máso­dikak! ‑ vagyunk a legkevesebb adóval való sportolót, edzőt foglalkoztató országok sorában. Nem gondolom, hogy ez a legfontosabb kérdés. Én sokkal inkább fordítanám a figyelmet, és felhívnám az önök figyelmét is arra, hogy abba az irányba forduljanak, ahol nem a focistáknak juttatott források adómentességéről kellene gondoskodni, hanem mondjuk, a legalacsonyabb jövedelmi sávba tartozó embereket érintő adócsökkentést kellene forszírozni, egyszerűen abból kifolyólag, hogy a legkevesebbet kereső emberek esetében a legnagyobb adóterhelés van Magyarország viszonylatában a fejlett országok közösségén, az OECD-n belül. Elnök úr, köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönjük. Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az általános vita során és a Törvényalkotási bizottság ülésén is próbáltunk hatni a józan észre, és próbáltuk megmutatni, hogy morálisan mennyire nincs rendben, hogy ismét elsősorban a labdarúgásnak kívánnak kedvezni. Megpróbáltuk mutatni és el is mondtuk az érveinket azzal kapcsolatban, hogy ez a 20 százalékos járulékcsökkentés például mennyire nem megfelelő, és hogy megint a labdarúgáshoz menjen. Aztán a tárgyalások során, vagyis amíg tárgyaltuk ezt a törvényt, addig volt a Luxemburg elleni labdarúgó-mérkőzés, amit Magyarországon mindenki teljes csődnek élt meg. Én nem ennyire; én pozitív gondolkodással a reményt láttam megcsillanni a Luxemburg elleni mérkőzés után, mert úgy gondoltam, hogy esetleg el tudjuk mondani és újabb érvet tudunk felhozni azzal kapcsolatban, hogy ha végiggondoljuk azt, hogy az elmúlt hat évben a tár­sa­ságiadó-bevétel több mint 11 százalékáról mondott le a kormányzat a tao keretében, és hogy a tao nagy része a labdarúgásba áramlott be, és emellett nekünk meggyőződésünk az, hogy vegyünk egy példát, mond­juk, egy másik ágazatot, mondjuk az egészségügyet, az egészségügyben dolgozó orvosok és szakápolók világviszonylatban is nagyon tehetségesek, és ha ilyen támogatást kapnának, mint a focisták, akkor a magyar egészségügy a világ élvonalába tartozhatna, és nem Andorrától és Luxemburgtól elszenvedett vereségek jellemeznék, mint a mai, agyontámogatott labdarúgásunkat. És arra gondoltam, hogy hátha ezek az érvek még meggyőzik önöket arról, hogy ne szavazzunk holnap erről a törvényről, merthogy ez morálisan ‑ az én véleményem szerint ‑ egy olyan országban, ahol az egészségügy itt tart, nincs rendben. Aztán végiggondoltam, hogy milyen nagy hatalmú és befolyásos emberekkel szemben kellene ezeket az érveket felsorakoztatni, és akkor már nem voltam ennyire pozitív gondolkodású, hiszen az előterjesztő, Tiba István, aki a balmazújvárosi focinak kíván kedvezni, tudjuk, hogy nagy hatalmú ember, hiszen egy korrupciógyanús ügyben ha a postást elítélik, akinek meg viszik a pénzt, azt nem, ha ezt el tudja valaki intézni, az egy nagy hatalmú ember, tehát valószínűleg nem sikerül meggyőzni. Aztán a másik nagy hatalmú ember, aki nagyon támogatja ezt a törvénymódosítást, az Tállai András miniszterhelyettes, NAV-vezető, aki a mezőkövesdi focinak szeretne kedvezni ezzel a törvénnyel, és akiről pont tegnap tudtam meg, hogy a hatalmát arra is fel tud