• FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mai felszólalásommal szeretném ráirányítani a figyelmet egy olyan problémára, amit választókerületem számos településén kezelni kellene, de nemcsak Bács-Kiskun megye egyes településein, hanem az ország más pontjain is problémát okoz. Ez pedig nem más, mint az egyre nagyobb számban hazánkba Romániából érkezett vendégmunkások által kiváltott új jelenségek. A helyzet eredője az országos szinten is komoly problémát jelentő elvándorlás, amelyről többek között a kormány is tehet, és az ennek következtében egyes ágazatokban fellépő munkaerőhiány. A választókerületemben ugyanis nagyon intenzív a mezőgazdasági termelés, a nehéz fizikai terhelést jelentő napszámosmunkákra és az idénymunkákra viszont az említett elvándorlás, illetve az alacsony fizetések miatt már a helyiek közül szinte lehetetlen munkaerőt toborozni. Ebből a szempontból tehát afelől nincs kétség, hogy a vendégmunkások a helyi gazdaság számára nélkülözhetetlen erőforrást jelentenek. Sokszor itt el is akad a gondolatmenet, hiszen gyakran tabuként kezelik, hogy magyarországi jelenlétük és alkalmazásuk olyan helyzetet teremt, amivel egy felelős kormánynak igenis foglalkoznia kellene. Ezeket pedig fontos lenne kimondani és megoldani, sőt, aminek lehet, elejét kell vennünk a helyiek és a vendégmunkások érdekében is, mert úgy gondolom ‑ és ez motiválta a felszólalásomat is ‑, hogy ez mindenkinek az érdeke lenne, az említett munkásoké, a munkaadójuké és a helyi embereké is.Tisztelt Országgyűlés! Milyen problémákra is gondolok, amiket kezelni kell? Ahogy említettem, főként Romániából érkező vendégmunkásokról van tehát szó, akiknek értelemszerűen lakniuk is kell valahol. Ebből következik az első konkrét probléma, az elszállásolásuk helyzete. A választókerületemben élők elmondása alapján egyes településeken több ingatlant adnak bérbe nekik, egy-egy házba azonban irreálisan sok, akár több tucat embert is bezsúfolnak, egyértelműen a spórolás miatt. A legtöbben kis helyen, nem megfelelő higiéniás körülmények között élnek. Ez a helyzet azért alakulhatott ki többek között, mert a törvény nem szabályozza, hogy egy személyre hány négyzetméternek kell jutnia minimálisan egy ingatlanon belül. A nekik bérbe adott ingatlanokat lelakják, nincsen megfelelő lehetőség a tisztálkodásra és pihenésre. Ráadásul az elszállásolás kapcsán sajnos feltételezhető az is, hogy a bérlések nem hivatalos úton történnek. Nem egy történetet hallok a helyiektől arról, hogy nemcsak az általuk lakott ingatlanokon belül uralkodnak ilyen rettenetes körülmények, hanem az in­gatlanok környéke is lelakott, szemetes és rendezetlen képet fest. Az itt kialakuló viszonyok pedig már egyrészt a település egészének látképét, másrészt pedig a szomszédokat is negatívan befolyásolják.A lakhatási körülményeket lefestve egyből fel is merülnek a közegészségügyi kérdések, hiszen ahogyan már említettem, a túlzsúfolt, koszos és szemetes szállásokon a biztonságos higiéniás környezet nem teremthető meg. Csak egy példa: sokakat nyugtalanít, hogy Romániában idén is nagyon sok kanyarós megbetegedést regisztráltak. A járvány áthurcolása és Magyarországon való terjedése állandó téma a helyiek körében. Többek állítása szerint a választókerületem egyik településén már volt is példa erre a betegségre. Ezzel szembesülve egyértelmű, hogy a helyiek számára nem csak zavaró, de veszélyes is egyes vendégmunkások jelenléte.A közegészségügyi kérdéseken túlmenően említést kell tennem a közbiztonsági problémákról is. Nem szeretnék általánosítani, de álszentség lenne kikerülni, hogy az említett társadalmi réteg egyes elemei ilyen jellegű problémákat is okozhatnak. Azokon a környékeken, ahol elszállásolják őket, romlik a helyiek biztonságérzete. Sokak szerint a rendőrség nem fordít kellő figyelmet a vendégmunkásokra. Az alkoholfogyasztásból adódó agresszív viselkedésükről többen számoltak be nekem. Van olyan település, ahol erre a problémára próbált az önkormányzat rendelettel felelni, amiben a közterületen való alkoholfogyasztást szabályozzák, de sajnos jellemzőbb, hogy még rendeletek szintjén sem sikerül a településeknek alkalmazkodni a kialakult viszonyokhoz. Olyan panaszok is eljutottak hozzám, miszerint amikor egy helyi lakos a rendőrséghez fordult volna egy vendégmunkással szembeni feljelentést téve, addigra az illető, aki a bűncselekményt elkövette, már nem tartózkodott az ország területén, visszatért Romániába, vagy hazánk egy másik településére ment el.Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva az eddigieket: fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy a gazdaság számára ‑ sajnos vagy nem sajnos ‑ nél­kü­löz­hetetlen a vendégmunkások alkalmazása. Ugyanakkor láthatjuk, hogy megjelenésük után számos olyan kérdést kell megválaszolni, ami jelenleg még nem történt meg. Felszólalásomat az inspirálta, hogy felhívjam erre a helyzetre a figyelmet, hogy az illetékes hatóságok, a helyi önkormányzatok vagy akár az Országgyűlés foglalkozzon ezzel a helyzettel. Bízom benne, hogy a kormány nem a homokba fogja dugni a fejét, hanem érdemi lépésekkel fogja kezelni a helyzetet, amely nem ellehetetleníti ennek a munkaerőnek az alkalmazását, hanem olyan helyzetet teremt, ami számukra, a munkaadóik számára, de legfőképp a helyi lakosok számára is nyugodt és rendezett helyzetet teremt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy, ahogy a gondolatának utolsó részében megfogalmazta, valószínű, hogy először az érintett önkormányzatok egyikéhez vagy az önkormányzatokhoz kellett volna fordulni, vagy éppen a kormányhivatal megfelelő szervéhez annak érdekében, hogy ezek az áldatlan állapotok ne fordulhassanak elő, hisz ők tudnak intézkedni ott helyben, ha ilyen tapasztalatok vannak.Természetesen, miután a parlamentben hangzott ez el, én fogom jelezni a kollégáimnak azt, hogy esetleg ellenőrzéssel próbáljanak majd a következő időszakban, akkor, amikor az idénymunkások jönnek ‑ mert gondolom, erről van szó, az akkori időszakban jellemző ez a probléma ‑, nagyobb figyelmet szentelni ennek a helyzetnek a kezelésére, hogy ez az áldatlan állapot, amit ön lefestett, ne legyen megismételhető.Azonban szeretném azt mondani, hogy egy felelős foglalkoztató ‑ és erre is van jó példa, hogy ne csak a szomorú példák hangozzanak el ‑ termé­sze­te­sen azokra az idénymunkásokra, azokra a szezonális munkásokra odafigyel, akiket alkalmaz abban az időben, amikor az ő munkájukra szükség van, betakarításkor, szüretkor, a gyümölcs leszedésekor. Egy ilyen példa például az is, hogy azon túl, hogy valaki lakást bérel vagy házakat bérel az idénymunkásoknak arra az időszakra, amikor adott területen, adott településen, adott vállalkozónál dolgoznak ezek az idénymunkások, már például azon gondolkozik, hogy hogyan tud olyan mobil konténerszállásokat létesíteni, amelyek megfelelő kényelmet, megfelelő tisztaságot, tisztálkodási lehetőséget biztosítanak azoknak az idénymunkásoknak, akik több hétig dolgoznak őneki.Azt hiszem, számtalan jó példa van és megidézhető példa van annak elmondására és bizonyítására, hogy nemcsak azok a rossz tapasztalatok és rossz gyakorlatok vannak, amelyeket ön felhozott a napirend utáni felszólalásában, hanem vannak olyan foglalkoztatók, miután számítanak majd a következő idényben is azokra az idénymunkásokra, akik megfelelő minőségű munkát tudtak a munkabérért cserébe biztosítani, őnekik megfelelő körülményeket is biztosítanak, az elszállásolásuk és abban a néhány hétben a megfelelő életkörülmények biztosításával, amíg őneki, a munkaadónak, a vállalkozónak, a mezőgazdasági vállalkozónak dolgoznak. Tehát mindamellett, hogy biztosan vannak szomorú tapasztalatok, én azt mondom, vannak pozitív tapasztalatok is arra, hogy egy-egy vállalkozó, egy-egy munkaadó az idénymunkásainak milyen körülményeket biztosít arra az időszakra, amíg nála dolgoznak. Természetesen úgy, ahogy a válaszom, a reagálásom elején mondtam, én ezt a problémát jelzem, és próbálunk a következő időszakban odafigyelni jobban, hogy ne ismétlődhessenek meg azok a negatív tapasztalatok vagy rossz tapasztalatok, amelyeket ön itt a felszólalásában előhozott. Köszönöm szépen a figyelmüket.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalás következik. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett „Miért nem foglalkozik a Kormány a román vendégmunkások helyzetével?” címmel Farkas Gergely képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében az elhangzottakra Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!(19.50)