• MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Állam­titkár Úr! Tisztelt Ház! Ma már a nemzetközi köz- és szakvélemény is tudja és elismeri, hogy a 2010-es kormányváltás óta valamennyi gazdasági mutatónk jelentősen javult. Nem jelent kivételt ez alól a foglalkoztatási ráta és a minimálbér sem. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) A baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikáját jól mutatta, hogy míg kormányzásuk kezdetén 5,5 százalék volt a munkanélküliség Magyarországon, addig ezt a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány 2008 őszére, még a gazdasági válság hatásainak megjelenése előtt, 7,7 százalékra emelte. A Fidesz a szocialisták katasztrofális kormányzása után hirdette meg 2010-ben azt az új gazdaságpolitikát, amely az ország talpra állítását és tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését tűzte ki célul. Akkor a bukott baloldal, de még a Jobbik is azt mondta, hogy ezt lehetetlen lesz megvalósítani. A fanyalgóknak nem lett igazuk. A kormány és az emberek sikeres szövetségének és munkájának köszönhetően 2014 után is tovább tudtunk haladni a megkezdett úton, és ennek köszönhetően mostanra több mint 700 ezer új munkahely jöhetett létre. A foglalkoztatottak átlagos létszáma ugyanebben az időszakban 4 millió 450 ezer fölé emelkedett, ami a rendszerváltás óta nem látott magas szám. A munkanélküliség is az európai átlagnál is alacsonyabb szintre csökkent. A munkavállalók, a munkáltatók és a kormány a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán tavaly kötött megállapodása legfontosabb pontja a minimálbérek és a garantált bérminimum emeléséről szól. Ezek után most már valóban az egyik legfontosabb kérdés a bérek emelése. Kérdezem ezért a államtitkár urat, hogyan halad ennek a megvalósítása. Köszönöm a válaszát. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
  • CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a 2010-es kormányváltás óta a gazdasági mutatóink jelentősen javultak. Nem jelent kivételt ez alól a foglalkoztatás és a minimálbér, a reálbér esete sem. A Fidesz 2010-ben, a szocialisták katasztrofális kormányzása után hirdette meg az új gazdaságpolitikáját, amely az ország talpra állítását és tíz év alatt egy jelentős foglalkoztatásbővítést tűzött ki maga elé célul. E program megvalósítása jó úton halad, hiszen ha csak a foglalkoztatáspolitikai eredményeket és a foglalkoztatás terén megmutatkozó eredményeket nézzük, akkor több mint 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma; nyugodtan mondhatjuk, hogy 740 ezer fővel nőtt a munkából élők száma. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán tavaly év végén megkötött megállapodásban a minimálbér 2017-ben 15 százalékos, 2018-ban 12 százalékos emelését határoztuk el, valamint a szociális hozzájárulási adó két év alatt 27 százalékról 19,5 százalékra történő csökkentését, valamint a társaságiadó-kulcs mértékét ugyancsak csökkentettük, ezt pedig egységesen 9 százalékra. Jelentős könnyítés ez a munkaadók, a foglalkoztatók esetében. Így a tavaly novemberi bérmegállapodás alapján azt lehet mondani, hogy 2018-ig a minimálbér 88 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 102 százalékkal emelkedik, ami európai uniós viszonylatban kiemelkedő. Ennek a megállapodásnak is köszönhetően jelentős mértékben nőtt a nettó bér és a reálbér is; 2010-től 2016-ig a nemzetgazdasági reálbér mintegy 24 százalékkal nőtt, az elmúlt nyolc hónap eredménye pedig azt mutatja, hogy további, valamivel több mint 10 százalékos reálbér-növekedést sikerült elérnünk. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Állam­titkár Úr! Köszönöm a válaszát. Parlamenti képvi­selőként az Európa Tanács közgyűlésének is tagja vagyok, és a legutóbbi ülésen egy OECD-vizsgálatot ismertettek ott, ahol elemezték, hogy a kereseti különbségek az elmúlt 20-30 évben hogyan nőttek Európában; sajnálatos módon 7-ről 10-szeresére nőtt a felső és alsó tíz százalék közti különbség. Három országot említettek kivételként, az egyik Magyarország volt. És azt is elismerték ebben a szakértői anyagban, hogy a 2010 után következett változásoknak köszönhető az, hogy Magyarország most nem került ebbe a negatív rangsorba. Valóban azt lehet mondani, hogy a minimálbérek emelése is segítette ezt. Ön is említette, hogy a nettó átlagkereset is jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, 130 ezer forintról most már a 200 ezer forintos szintet is elérte. Én bízom abban, hogy tovább haladunk ezen az úton, és a minimálbérek, amelyek folytán a kormány segíteni tud ezen… ‑ a kereseti átlagok növelése és a különbségek megszűnése irányába is hat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megköszönni, hogy megemlítette ezt a vizsgálatot, és tulajdonképpen nemcsak a Ház falai között hangzik el egy-egy kérdésre reagálásképpen az, hogy a bérkülönbségek nálunk nem nőttek, hanem csökkentek, ez földrajzi viszonylatban is érdekes és meghatározható. Hiszen az eddigi olyan területeken mutatkozó alacsony bér és a fejlettebb térségekben mutatkozó bér közötti különbség statisztikailag jelentős mértékben és kimutatható módon csökkent ‑ ezt az OECD-vizsgálat is alátámasztja. Szeretném azért még megemlíteni összefoglalásképpen a reálbér-növekedés kapcsán, hogy ha a 2010 és 2016 közötti reálbér-növekedést és az elmúlt nyolc hónapban mutatkozó reálbér-növekedést összehasonlítjuk, akkor ez valamivel több mint 36 százalékos reálbér-növekedést jelent. Ez is bizonyítja azt, hogy az a felzárkózás, amit többször hangoztattunk és a statisztika is mutat, hogy az európai uniós bérekhez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) zárkózik fel a magyar bér, egy jelentős előrelépés a bérfelzárkózás területén is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Manninger Jenő, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszterhez: „Hogyan változott a minimálbér és a foglalkoztatás 2010 óta?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Cseresnyés Péter államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét. (Manninger Jenő: Igen, köszönöm szépen.) Igen. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg államtitkár urat. Öné a szó, államtitkár úr.