• DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt céljául tűzte ki a köztisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2012-es hatálybalépése óta egy erős nemzettudatra épülő és értékelvű közszolgálati tisztviselői hivatás megteremtését. A törvény felülvizsgálatát indokolja jórészt a hatálybalépését követően a jogalkalmazó gyakorlatában felmerült javaslatok átvezetése, az alkotmánybírósági határozatokban, valamint az európai uniós és nemzetközi jogi normákban megfogalmazott követelményeknek való megfelelés igénye.A törvényjavaslat szerinti módosítás a szabályozás ezen követelményeknek megfelelő módosítását tűzi ki célul. Tekintettel arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szoros kapcsolatban áll számos más hivatásrendet szabályozó törvénnyel, a jogrendszer koherenciájának fenntartása érdekében szükségessé vált egyéb jogállási törvények módosítása is. A fentiek érdekében a törvényjavaslat a következő főbb módosításokat tartalmazza.A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt érintő legfontosabb változás, hogy új fejezettel egészül ki a szabályozás, amely a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazza. E szabályok megalkotására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 73. §-a alapján kerül sor, amely szerint a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg. Ennek megfelelően ez a javasolt módosítás rendelkezik a főállású polgármester jogviszonyával kapcsolatos részletszabályokról, így többek között annak keletkezéséről, megszűnéséről, a polgármestert megillető szabadságról, végkielégítésről, a fegyelmi és kártérítési felelősség szabályairól.A főállású polgármester jogviszonyára, a korábbi szabályozáshoz hasonlóan, több esetben továbbra is a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyéb szabályai az irányadóak. A rendelkezések megalkotása során nem volt cél a korábbi szabályoktól való teljes elszakadás, az eltéréseket csupán az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai indokolták. A módosítás kapcsán ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az által, hogy a főállású polgármesterekre vonatkozó szabályozás bekerül a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénybe, a főállású polgármester nem válik kormánytisztviselővé vagy köztisztviselővé, hanem fennmarad a sajátos vagy mondhatnám, speciális közszolgálati jogállása.Ezenkívül kiemelendő az összeférhetetlenségi szabályok módosítása, amelyre azért volt szükség, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályai összhangba kerüljenek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény összeférhetetlenségi szabályaival. Ahhoz, hogy a közhivatal viseléséhez való jog minél szélesebb körben biztosított legyen, és ezzel egyidejűleg ne lehetetlenüljön el a nemzetiséghez tartozással összefüggő alapjog, kiemelkedően fontos, hogy az egyes jogállási törvények összeférhetetlenségi szabályai egységes elvek mentén kerüljenek megállapításra. E koheren­ciaigény megteremtését szolgálja megteremtését szolgája a jelen módosítási javaslat.Az uniós joggal való teljesebb összhang megteremtése érdekében kerül sor a szülési szabadság szabályainak pontosítására. Ennek értelmében az anya továbbra is egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, azonban a módosítás eredményeként ebből két hetet köteles igénybe venni, ami természetesen nem csupán a szülést megelőzően vehető ki, hanem azt követően is.(11.10)A változtatás nem jár az eddigi jogok csorbulásával, hiszen a munkáltató továbbra sem tagadhatja meg a kéthetes időszaknál hosszabb, akár a törvény által biztosított teljes szülési szabadság kiadását erre irányuló kérelem esetén. A munka törvénykönyvéről szóló törvény 65. § (5) bekezdése „a felmondás közlését megelőzően” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló Ab-határozatnak való megfelelést szolgálja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény várandósság és emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetére szóló felmentési védelmi szabályainak a módosítása. Ennek értelmében a felmentési védelmet megalapozó körülményre a kormánytisztviselő már nemcsak a felmentést megelőző közlés esetén hivatkozhat, elegendő pusztán a munkáltató tájékoztatása. Ezzel a rendelkezéssel a jogalkotó az Ab-határozatban foglalt azon felhívásnak kíván eleget tenni, amely szerint szükséges áttekinteni a közszféra foglalkoztatásra irányuló jogviszonyainak szabályozását, és mindazokban az esetekben, ahol a megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel azonos tartalmú rendelkezés található, a határozatban foglalt alkotmányos elveknek megfelelően meg kell szüntetni az alaptörvény-ellenességet. Ezenfelül a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény technikai jellegű pontosítására is sor kerül, többek között a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal átszervezése okán, ugyanis 2014. október 1-jétől az Igazságügyi Hivatal látja el a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat. A technikai pontosítások további indoka a kormányzati szerkezetátalakítás kapcsán felmerült változások átvezetése a törvényen. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel való összhang fenntartása céljából kerül sor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítására az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében. Ezenfelül az uniós joggal való összhang megteremtése érdekében kerül sor a szülési szabadság szabályainak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel tartalmilag azonos megállapítására. Szintén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében volt szükség az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény kismértékű módosítására. Ennek eredményeképpen a vagyonnyilatkozat-té­telre kötelezett személyi kör a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény terminológiájával összhangban került megállapításra, a köztisztviselők mellett a kormánytisztviselők is nevesítésre kerültek a szabályozásban. A törvényjavaslat talán legfontosabb vívmánya, hogy megteremti egyes, az Alaptörvényben nevesített, az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők igazolvánnyal való ellátásának jogi alapjait. A tisztség betöltését igazoló igazolványt ennek megfelelően a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint az Állami Számvevőszék elnöke részére az Országgyűlés elnöke állítja ki. Emellett a javaslat a házelnök részére is biztosít közjogi tisztségviselői igazolványt, amelyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki. Az igazolványhoz nem kapcsolódnak további jogosultságok, csupán azt a célt szolgálja, hogy a közjogi tisztségviselő igazolni tudja a tisztség betöltését. Tekintettel arra, hogy az igazolványt az Országgyűlés elnöke állítja ki, az erre vonatkozó szabályokat az Országgyűlésről szóló törvény tartalmazza, nem pedig az egyes közjogi tisztségekre vonatkozó jogállási törvények. Annak érdekében, hogy a szabályozás egységes legyen és ne maradjon fenn párhuzamos szabályozás, szükséges a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény kismértékű módosítása is. A közjogi tisztségviselői igazolványhoz hasonlóan a javaslat az állami vezetői igazolványra vonatkozó szabályozást is érinti. A cél az állami vezetői igazolványra vonatkozó rendelkezések egységesítése, anélkül, hogy a változtatás az állami vezetői igazolványhoz kapcsolódó jogosultságokat érintené. A javaslat hatályon kívül helyezi a vonatkozó felhatalmazást, ezzel egyszerűsítve és átláthatóbbá téve az állami vezetői igazolvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket. A jogalkalmazói tapasztalat alapján került sor a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény másik módosítására. Ennek értelmében a jövőben a miniszteri biztosok megbízatásának ideje a közjogi tisztségükhöz igazodóan a miniszteri biztost kinevező miniszter hatáskörgyakorlása megszűnéséig tart. Ehhez kapcsolódóan a miniszteri biztos díjazására vonatkozó szabályozás kerül pontosításra, amelynek célja a kétszeres illetmény juttatásának kizárása. Végezetül meg kell említeni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt érintő módosítást, amelyre a jogalkalmazói tapasztalatok fényében került sor, és amelynek célja, hogy az egységes jogalkalmazást segítse elő. A módosítás további indoka a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény terminológiájával való összhang megteremtése, valamint a kormányzati szerkezetátalakítással kapcsolatos technikai pontosítások átvezetése a törvényen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben röviden bemutatott törvényjavaslat kodifikációját széles körű egyeztetési folyamat kísérte. Ennek során az érintett tárcákkal való kommunikáció mellett az Igazságügyi Minisztérium különös gondot fordított arra, hogy a joggyakorlat tapasztalatait, észrevételeit, a jogalkalmazás során felmerült kérdéseket, nehézségeket a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegye, és ennek megfelelően alakítsa a szabályozást. A jogalkotónak törekednie kell arra, hogy a gyakorlatban felmerülő problémákat idejében és hatékonyan kezelje, és a jogszabályi, valamint a társadalmi környezet változását követve a jogalkalmazást segítő, a hazai alkotmányossági, valamint az uniós és nemzetközi elvárásoknak megfelelő rendelkezéseket alkosson. Bízom abban, hogy az elkészült törvényjavaslat a fenti követelményeknek megfelel, és képes lesz arra, hogy kellően segítse a jogalkalmazást, megteremtse a jogállási törvények közti összhangot, ezzel biztosítva az értékelvű hivatásrendek fenntartását. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Csak röviden szeretnék szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról. A kormány október végén nyújtotta be a most tárgyalt törvényjavaslatot, amely az egyes jogállási törvények technikai jellegű módosítását célozza. Elsőként a javaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt módosítja, amelynek legfőbb indoka, hogy már a hatályon kívül helyezett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényre történő hivatkozásokat felváltsák a hatályos, a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényre való hivatkozások. A módosítás célja, hogy a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő technikai jellegű módosításokat végrehajtsa.A javaslat alapján szintén szükségessé vált az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény és a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény összhangjának megteremtése. E törvény módosítására azért van szükség, hogy ne csak a köztisztviselők részére írjon elő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, hanem a kormánytisztviselők részére is. A javaslat módosítja továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt. E törvény módosításának célja a miniszteri biztosok megbízatási idejének közjogi helyzetükhöz igazodó pontosítása. A miniszteri biztos megbízatásának időtartama ugyanis az őt megbízó miniszter megbízatásáig tart; ha nem, a megbízó minisztert követő kinevezett miniszter hatáskörgyakorlásáig. Ezzel próbálja a javaslat kizárni a miniszteri biztosok díjazásának, kétszeres illetményjuttatásának lehetőségét. Ennél a törvénynél a javaslat pontosítja továbbá a kormány tagjai és a további állami vezetők igazolványára vonatkozó felhatalmazást. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel való összhang fenntartása céljából kerül sor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítására. A módosítás célja, hogy a szülési szabadság tartamára vonatkozó szabályok tartalmazzák a szülési szabadság kötelező kéthetes igénybevételére vonatkozó rendelkezést az uniós joggal összhangban. (11.20)A javaslat következő pontja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítása. A szóban forgó törvényen való változtatás egyrészt pontosító jellegű, mivel az összeférhetetlenség szabályainál az eredeti jogalkotói szándékot jobban kifejező szöveg kerül megállapításra. Az összeférhetetlenség lényege ugyanis, hogy az önkormányzati képviselő ne végezhessen médiatartalom-szolgáltató tevékenységet. A javaslat másik módosítása e törvényen belül a polgármesteri tisztség megszüntetésének a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe való utalása. Ennek indoka: inkább munkajogi vizsgálatot vet fel a tisztség megszüntetése, így a törvényszékek tehermentesítése várható. A törvényjavaslat legfőbb célja, hogy a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült problémákat rendezze a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény értelmében, továbbá, hogy megteremtse az összhangot az uniós jog és e törvény rendelkezései között.A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény új fejezettel egészül ki az önkormányzati törvényben szabályozott összeférhetetlenség végrehajtásával kapcsolatban, amely tartalmazza a polgármester vagy alpolgármester jogviszonyával összefüggő részletszabályokat.Végezetül megemlíteném, hogy a javaslat szabályozza az egyes közjogi tisztségviselők igazolvánnyal való ellátásának jogi alapját. A tisztség betöltését igazoló igazolványt ennek megfelelően a közjogi tisztségviselők részére az Országgyűlés elnöke állítja ki. Emellett a javaslat a házelnök részére is biztosítana közjogi tisztségviselői igazolványt, amelyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki.Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel technikai jellegű módosításról van szó, kérem önöket, támogassák az előterjesztést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azért nem értek egyet azzal, amit az államtitkár úr mond, miszerint olyan széles körű társadalmi egyeztetésen ment keresztül ez a törvényjavaslat, és pontosan ott szeretném folytatni a hozzászólásomat ? ahogy azt a múlt héten tettem, amikor a központi címregiszterhez kapcsolódó törvényjavaslat vitája volt ?, hogy igen, itt is hiányzik a társadalmi egyeztetés. Kimondhatjuk, hogy az azért most már lassan tűrhetetlennek látszik, hogy minden alkalommal fel kell hívni a kormány figyelmét arra, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a jogszabályok társadalmi egyeztetésre vonatkozó kötelezettségét. Bármennyire is szeretné elhitetni a kormány, hogy nála van a bölcsek köve, és mindig mindenkinél mindent jobban tud, azért el kell mondjuk önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy ezt lassan most már nemcsak mi, ellenzéki képviselők, hanem lassan senki nem hiszi el önöknek. Az emberek számára ugyanis egyre bizonyosabbá vált, hogy valódi társadalmi vitákra és szakmai előkészítésre van szükség, ami ennél is lényegesebb a törvényjavaslatok megvitatása előtt. Ha ez nem történik meg, akkor, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, azt látjuk, amit tapasztalunk nap mint nap az utcákon: az emberek az utcán próbálnak a véleményüknek hangot adni, amit egyébként nagyon helyesen tesznek, egészen addig, amíg ez békés mederben folyik.Az igazságügyi tárca ugyanis e törvényjavaslat kapcsán valóban egy 16 szakaszból álló tervezetet bocsátott egyeztetésre 2014. augusztus 28-án. És látszik, hogy mennyire volt fontos az érintettek védelme a kormány számára, hiszen ahogy letelt ez a véleményezési határidő, rögtön a tervezett módosítások száma megduplázódott; hát ennyit a társadalmi egyeztetésről. Természetesen a tervezet a hatásvizsgálati lap szerint: szokásos kommunikáció, szokásos púder, minden rendben van, minden jó, mindenki felkészült a törvény fogadására, és ez természetesen nem fog senkinek semmibe kerülni.Most egy 29 szakaszból álló törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek csekély számú erényei között említhetjük azt, hogy valóban legalább a címének megfelel, tényszerűen jogállási kérdéseket szabályoz. A törvény néhány szakasza azonnal, a többsége pedig 2015. január 1-jén lép majd hatályba. A kihirdetést követő napon lép hatályba az önkormányzati törvény módosítása; azon törvény módosítása, amelyet már a múlt héten is módosítottak. A korábbi módosítás kapcsán még meg se száradt a pecsét a módosításon, és már megint itt van előttünk az önkormányzati törvény módosítása.E javaslat 11. §-a az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét szabályozza, méghozzá úgy, hogy a hatályos szabály alapján a média világából, többek között a médiatartalom-szolgáltató természetes személy nem lehet önkormányzati képviselő. Szeretném mondani, hogy mi ennek az indokolása, idézem: „Az Mötv. összeférhetetlenségi szabályát, az eredeti jogalkotói szándékot jobban kifejező szöveggel állapítsa meg.” Most tényleg kérdezem a kormány képviselőjét, hogy mi ezzel a cél. Az ezzel a cél, hogy az önkormányzatok működésétől távol tartsa a nyilvánosságot? Mert ha szigorúan megnézem, erről van szó: sem önkormányzati képviselő, sem külsős bizottsági tag nem lehet a jövőben olyan személy, akinek hivatása valamilyen úton-módon kapcsolódik a médiához. Tisztelettel kérdezem még egyszer, államtitkár úr, hogy mi szükség volt erre. Miért volt ez olyan fontos? Tessék elmondani, hogy mi volt ezzel a jogalkotó eredeti és valós szándéka! Természetesen tartok tőle, hogy nem fogok én erre választ kapni, mint ahogy egyébként a múlt héten se kaptam egyetlen kérdésemre se választ.De folytatom, van ennél elképesztőbb is: a törvényjavaslat 13. és 20. §-a kiterjeszti a közszolgálati tisztviselők törvényét a polgármesterek és az alpolgármesterek foglalkoztatási jogviszonyára is. Egy egész fejezetet iktat be egyébként a törvény, az előttünk fekvő törvényjavaslat arra, hogy hogyan kell szabályozni a jövőben a polgármesterek és az alpolgármesterek munkajogi helyzetét. A hatályos önkormányzati törvény kihirdetésekor 2011. december 28-án a következő szabály lépett érvénybe: a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg. Tehát a polgármesteri tisztség ellátásának kérdése és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 2011-ben rendelkezett, méghozzá úgy, hogy a 2014. évi önkormányzati választások napján ez a törvény hatályát veszti. Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Egész pontosan azt jelenti, hogy egy hónappal az önkormányzati választások után és egyébként a törvényjavaslat még hatályba való lépéséig a magyar jogrendszerben nincsen arra speciális törvényi rendelkezés, hogy a polgármesteri jogviszony sajátos közszolgálati jogviszony-e, a főállású jogviszony nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít-e, a polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, nincs konkrét szabály a fegyelmi eljárásra, a kártérítési felelősségre, és még sorolhatnám. A szabályozás hiányában a polgármesterekről és az alpolgármesterekről a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezik. De, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök sem gondolhatják komolyan és önök is beláthatják, hogy a közszolgálati tisztviselők törvénye nyilvánvalóan teljességgel alkalmazhatatlan a polgármesterek és az alpolgármesterek foglalkoztatási jogviszonyára.De ami ennél még inkább felfoghatatlan – tesse­nek megmagyarázni azt ?, az az, hogy a 2011. évi önkormányzati törvény rendelkezett arról, hogy a polgármesteri jogállásról szóló törvény hatályát veszti. Tessék megmondani, hogy miért kellett három évet várni az új törvények megalkotásával! 2011-ben ugyanis pontosan tudták, hogy 2014-ben, az önkormányzati választásokat követően ez a törvény hatályát veszti. Mondják meg, mire tetszettek várni! Ki azért a felelős, hogy három évig nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel? Persze a kérdés költői, mert pontosan értem én, hogy önök az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályok önök számára egyoldalú módosításával voltak elfoglalva, vagy mondhatnám éppen azt is, hogy Budapest szétverésével voltak elfoglalva, de akkor is azért lehetett volna önök között egy-két ember, aki egyébként három évig ezeket a polgármesterek jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket megalkotja. Gondolják csak meg egyébként, hogy mi a helyzet most! A törvény 25. §-a szerint ugyanis a kedvező tartalmú rendelkezéseket kell a frissen megválasztott polgármesterekre és alpolgármesterekre alkalmazni, és az egyéb, szigorító jellegűeket nem; úgymint például a fegyelmi, a kártérítési felelősség, a polgármesteri feladat- és hatáskörök átadása, a végkielégítés, és még sorolhatnám. A jogi kérdés tehát az, hogy az alkalmazni nem rendelt kérdéskörökben milyen szabályozás vonatkozik a polgármesterekre; ezt most még nem látjuk. Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a polgármesterek jogállásáról szóló törvény hatályon kívül helyezése teljességgel fölösleges volt, egy elhibázott jogalkotói lépés volt. (11.30)Ennek következtében nyilvánvalóan nem alkalmazható az új törvény a polgármesterekre, és szabályozási lyukak tömkelege áll fent. Egyébként meg, ha összevetjük a hatályon kívül helyezett törvényt a mostani javaslatban szereplő rendelkezésekkel, akkor szóról szóra ugyanazt tartalmazza; akkor meg végképp nem értem, hogy miért volt arra szükség, hogy azt a törvényt akkor megszüntessék.Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Van itt egy másik kérdés is valóban, ami a miniszteri biztosok kérdéskörével foglalkozik. Egyáltalán nem szemérmes a törvényjavaslat akkor, ha a miniszteri biztosokról van szó a javaslat tárgyalása során. Lehet, hogy önök már nem emlékeznek rá, de 2010-ben még úgy volt, hogy az az államtitkár, közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, aki egyben miniszteri biztos is volt, semmilyen díjazásban nem részesülhetett. Ismétlem: nem részesülhetett pluszdíjazásban. Aztán önök, ahogy jöttek az előző kormányzásuk kapcsán, a törvényalkotással lehetővé tették, hogy az állami vezető a feladatkörével nem összefüggő miniszteri biztosi tevékenységéért már kaphasson díjazást. A most javasolt szabályozás pedig pontosan azt mondja, hogy mindegy, hogy az államtitkári és a miniszteri biztosi tevékenysége összefügg vagy nem függ össze, akkor is jár neki pluszjuttatás. Ez elképesztő és cinikus, tisztelt képviselőtársaim, még akkor is, ha az indoklás azt mondja, hogy a miniszteri biztos díjazásánál a kétszeres illetmény juttatása lehetőségének a kizárása a cél. Ha ez lett volna a cél, tisztelt államtitkár úr, akkor tessék kimondani egyértelműen, hogy a miniszteri biztosi feladatokért, vagy aki miniszteri biztosi posztot ellát, azért annak semmifajta pluszjuttatás nem jár. A javasolt szabályozás szerint ugyanis pontosan előfordulhat az, hogy a munkájáért az állami vezető kétszer akkora illetményhez is juthat, miniszteri biztosként, plusz helyettes államtitkári díjazással együtt. Így következhet be, hogy az állami vezetők fizetése, anélkül, hogy egyébként a közvélemény ezt pontosan tudná, akár másfélmillió forint is lehet. Ezt csak úgy tudnám jellemezni, tisztelt államtitkár úr, ahogy önök is szokták ezt mondani ? a Fidesz szóhasználatával szeretném jellemezni ?, ez egy pofátlan, cinikus béremelés. A miniszteri biztosok számát egyébként a kormány nem hajlandó korlátozni, pedig ezt meg kellene tenni, hiszen erre kötelező rendeletalkotási felhatalmazása is van. Az MSZP-nek volt egy módosító javaslata egyébként ezzel kapcsolatosan, miszerint a miniszteri biztosi tevékenységért az állami vezetőnek semmifajta díjazás ne járjon, akkor sem, ha az összefügg a munkakörével, akkor sem, ha ez nem függ össze a munkakörével.Összegezve tehát a törvényjavaslatot, tisztelt államtitkár úr, azt tudom önnek elmondani, hogy a törvényjavaslat előkészítetlensége, az egyeztetések hiánya, a súlyos joghézagok miatt, a bújtatott pluszdíjazás miatt, amit a kormány a fideszes államtitkárai részére kíván nyújtani, az MSZP ezt a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
  • APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Érdemes ezt a benyújtott saláta jellegű javaslatot végigelemezni, végigszemezgetni, majdnem hogy szakaszról szakaszra haladva. Az első három paragrafus esetében nincsenek is különösebb problémáink, különböző szövegcserés módosításokkal, hatályvesztéssel kapcsolatos szabályozásokat látunk. A 4. § már érdekesebb, ugyanis az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló szabályokat módosítja oly módon, hogy a köztisztviselő mellett a kötelezettek körébe bekerül a kormánytisztviselő is, amivel egyébként önmagában nincsen problémánk, hiszen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjesztése azért nem egy Jobbiktól távol álló gondolat. Érdemes lenne ezt egyébként az országgyűlési képviselőknél is megfontolni, sőt akár bizonyos vezető köztisztviselői vagy kormánytisztviselői állásoknál ? régóta mondjuk, szorgalmazzuk, mindig lesöprik ezeket a javaslatainkat ?, akár a kötelező vagyonosodási vizsgálatok fogalmát is bevezetni, és bizonyos vezetői vagy magasabb vezetői beosztásokban meghatározott időközönként, akár a megbízatás átvételekor, akár a megbízatás megszűnésekor vagy bizonyos pontosan rögzített szabályok szerint kötelező vagyonosodási vizsgálatot elindítani, főleg azokban az esetekben, ahol kiemelten magas javadalmazást kap, mondjuk, egy vezető beosztású köztisztviselő vagy kormánytisztviselő, vagy éppen a kormány tagja, államtitkár vagy miniszter. Ez nagyban segítene a politika meg a politikusok tekintélyének a visszaszerzésében. De egyébként nem olyan vagyonosodási vizsgálatokra gondolunk, mint amiket tapasztaltunk, mondjuk, Rogán vagy Szijjártó urak esetében, mert azért az a vicc kategóriájába tartozik, hogy néhány hét alatt lefolytattak egy vizsgálatot. Kérdezzenek meg, mondjuk, egy Fidesz számára nem szimpatikus, kipécézett vállalkozót, hogy ha vele szemben elindít a NAV egy vagyonosodási vizsgálatot, akkor azt néhány hét, néhány hónap vagy inkább néhány év alatt folytatják-e le. A helyes válasz a „c”, néhány évbe is beletelik, rengeteg feszültséggel és általában több millió forintos fizetési kötelezettséggel zárul egy eljárás. Az megint csak joggal sértheti az emberek önérzetét, az átvizsgált és olykor feleslegesen vagy jogtalanul megsarcolt vállalkozók önérzetét, hogy a jogalkalmazás szerint nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a politikusokra, pláne a kormánypárti politikusokra. Tehát sokkal hitelesebb lett volna, ha egyébként itt miniszteri szinten, az előbb említett két úriember esetében is egy alapos, hosszú ideig tartó vizsgálat deríti ki, hogy a vagyongyarapodásuk, az ingó és ingatlan vagyonuk mértéke vajon arányban áll-e az adózott jövedelmükkel, annak megfelelő vagy esetleg ahhoz képest túlzott mértékű. Azért az megint csak a teljesen egyoldalú törvényalkotásuk mellett az abszolút önös érdekeket szolgáló jogalkalmazás körébe tartozik, hogy saját magukra nemcsak a törvényalkotás terén tekintenek más elveket irányadónak, hanem a jogalkalmazás terén is teljesen részrehajló módon, pofátlanul egyébként, teljesen átlátszó módon úgy gondolják, hogy egy néhány hetes vagyonosodási vizsgálattal majd meg lehet téveszteni a közvéleményt. Éppen ezért érdemes lenne ezt a 4. §-t bővítve, vagy akár más törvényeket is ebbe a körbe beemelve a kötelező vagyonosodási vizsgálat fogalmát is bevezetni. Aztán az 5. és 6. § kapcsán az előbb már az MSZP-s képviselőtársam által említett probléma is felmerül, hogy a tervezett normaszöveg és az indoklás ellentmondó. Ugyanis mi a hatályos szöveg a miniszteri biztossal kapcsolatban? A hatályos szöveg szerint a miniszteri biztos e megbízatása megszűnik az őt kinevező miniszter megbízatásának megszűnésével. Mit szeretnének most, mi az új javaslat? Hogy a megbízatás nem a miniszteri megbízatás végével fejeződik be, hanem a régi miniszter hatáskörgyakorlásának megszűnése eredményezi a miniszteri biztos megszűnését is. Ehhez képest mi található az indoklásban? Az, hogy nem a régi miniszter hatáskörgyakorlása, hanem az új miniszter hatáskörgyakorlásának megkezdése a megszüntető ok. Ez lehet, hogy időben egybeesik, de egyáltalán nem kőbe vésett dolog, lehet, hogy komoly időbeli különbséggel kezdődik egy új miniszter megbízatása. Tehát jó lenne eldönteni, hogy akkor marad-e esetleg az eredeti szabály, mert ehhez az ellentmondáshoz képest még ez is sokkal jobb; akkor szűnjön meg a miniszteri biztos megbízatása, amikor az őt kinevező miniszter megbízatása is megszűnik. Érdemes, sőt rendezni kell a normaszövegben és az indoklásban fellelhető egyértelmű ellentmondást. A 7. és 9. §, ami aztán egy más vonatkozásban a 17. §-ban is visszaköszön, különösebb problémákat nem okoz: egy régi EGK-irányelvből adódóan a szülési szabadság vonatkozó szabályait végre beemelik a joganyagba. Sokkal izgalmasabb ehhez képest az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása a NAV-dolgozók esetében. Ugyanis jelenleg az a szabály vagy eddig az volt a szabály, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál, de csak annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működik. Ehhez képest jelentősen tágítanak és szigorítanak, most már sehol nem lehet ezt követően önkormányzati képviselő, külsős bizottsági tag, helyi nemzetiségi önkormányzati elnök, elnökhelyettes, országos nemzetiségi önkormányzati elnök, elnökhelyettes vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő az, aki kormánytisztviselő, pénzügyőr vagy ügykezelő. Vajon milyen esetjogi érvek szólnak emellett? Kit kell kivenni a körből, hol, mely településen ki sértheti esetleg az önök érdekeit, ki zavarhatja az adott fideszes polgármestert a tekintetben, hogy külsős bizottsági tag sem lehet sehol, mondjuk, egy NAV-dolgozó? Ebben az esetben, azt hiszem, hogy ez túlzott szigor. Tehát megint rosszul súlyoznak, megint aránytalanul súlyoznak. Amikor kellő szigorral kellene fellépni, például a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szigorítása esetén vagy a kötelező vagyonosodási vizsgálatok bevezetése esetén, akkor nem hajlandóak ezeket az intézményeket szigorítani vagy bevezetni, amikor meg semmi nem indokolja, hogy drákói szigorral lépjenek fel, akkor ezzel ellentétben, a józan ésszel is ellentétben mégis ezt teszik.(11.40)A helyi önkormányzati törvény gyakorlati alkalmazásának egyik régi rákfenéje a médiatartalom-szolgáltatókkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabály. Ehhez hozzányúlnak, de meglehetősen szerencsétlenül és megint szabályozatlanul, oly módon, hogy a gyakorlati jogalkalmazásban ez komoly problémákat fog okozni. Miért? Azért, mert most a régi szövegből a nagyon fontos „valamint” szót, tehát a konjunktivitásra utaló egyik fontos kötőszót kihagyják, és innentől kezdve médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szerve, ügyvezetőségnek tagja, személyes közreműködője vagy képviselet ellátására jogosult lesz összeférhetetlen a képviselői tisztséggel. Itt ugyan nem definiálják a médiatartalom-szolgáltató természetes személyt, erre mi mondhatnánk azt, hogy de hát ez a vonatkozó törvényben benne van.Igen ám, csak nézzük, hogy mit mond erről a 2010. évi CLXXXV. törvény, ez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szól. Meglehetősen elnagyolt, és semmilyen eligazítást nem ad a médiatartalom-szolgáltató fogalma, nemes egyszerűséggel úgy fogalmaz ez a vonatkozó törvény, hogy a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója számít médiatartalom-szolgáltatónak. Gyakorlatilag egy fogalmat ugyanazzal magyaráznak, semmilyen eligazodást nem adnak. Ez megint a gyakorlati alkalmazásban fog problémákat okozni.Megjegyzem önöknek, hogy egyáltalán nem ritka az, hogy médiatartalom-szolgáltató­nál - nevesít­sük egy kicsit pontosabban, fordítsuk le magyarra ?, mondjuk, egy helyi lapnál vagy egy községi vagy városi televíziónál dolgozó főszerkesztő, vezető vagy nem vezető beosztású személy, vagy adott esetben ebbe a körbe tartozó, nehezen beazonosítható és az egyértelmű jogalkalmazással nem megoldható problémát jelentő személy képviselő, hiszen helyben ismertségre, komoly ismertségre tett szert akár azért, mert szerkesztő, akár azért, mert a tévénél dolgozik; nem lesz könnyű megítélni, hogy az ő adott médiatartalom-szolgáltatónál betöltött tisztsége összeférhetetlenségi körbe tartozik, vagy nem az összeférhetetlenségi körbe tartozik. Itt fontos problémát szeretnének megoldani vagy pontosítani, de nem sikerül, hiszen az a törvény, amire esetleg vissza lehet utalni vagy vissza lehet menni a jogalkalmazásnál, szintén a pontatlan fogalom, a sablonos, elnagyolt fogalom meghatározása miatt nem nyújt megfelelő segítséget és eligazodást.Önmagában a törvényszék hatásköréből a munkaügyi bírósághoz kerülnek át a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos perek. Ennek talán még lehet is egyébként specialitása, specifikuma miatt némi létjogosultsága, ami viszont ettől sokkal izgalmasabb, és ezt itt az MSZP-s vezérszónok is érintette, meglehetősen szemérmetlen, bújtatott fizetésemelést szeretnének elérni a polgármester kollégáknál. Ezzel szemben érdemes lenne végiggondolni a kistelepülési polgármesterek fizetését. Tudom, hogy van olyan képviselő önök között, aki ezt már megpendítette, és a szívén viseli a legkisebb települések polgármestereinek sorsát, ugyanis oly mértékben csökkent ezeknek a polgármestereknek a fizetése, hogy gyakorlatilag már egy közmunkás fizetéséhez vagy egy minimálbérhez közelítés. Ha ezt a rendszert tartjuk fenn, akkor nem arról van szó, hogy nem biztos, hanem biztos, hogy nem a legalkalmasabb emberek fognak elindulni, hiszen ilyen alacsony fizetésért, mint amit a legkisebb településeken most majd főállású polgármesterként lehet kapni, nem fognak elindulni, mert egész egyszerűen abból szó szerint nem tudnak megélni, és egy kistelepülési polgármester sokszor sokkal nagyobb terhet vesz a vállára, mint a nagyobb település polgármestere. A nagyobb település polgármesterét egy megfelelő apparátus tudja segíteni, egy kistelepülés polgármesterének szó szerint bábáskodnia, atyáskodnia kell a települései felett, meg kell fogni az emberek kezét minden apró-cseprő dologban, ami egyébként nem is tartozna amúgy a polgármester hatáskörébe, segíteni kell őket. Ezért egy nem túlzott, de tisztes javadalmazásra igényt tarthat. Tudom, hogy ez mindig kényes téma. Tehát amikor politikai szereplők fizetéséről, javadalmazásáról beszélünk, az elmúlt 25 évben annyira lejáratta magát a politika és a politikusok többsége, hogy az emberek zsebében azonnal kinyílik a bicska, hogy ha bármilyen fizetésemelésről vagy tiszteletdíj-emelésről beszélünk, de a kistelepülések, az 1500 vagy 1000 fő fölötti települések polgármestereinek esetében vagy akár talán még 2000 főig legalább el mernék menni, azt mondom, hogy indokolt ennek a végiggondolása. Minőségi emberek kerüljenek be a rendszerbe. Ne tartsunk távol alkalmas polgármesterjelölteket és megválasztott polgármestereket, mert valóban szemérmetlenül alacsony fizetést, 70-80 ezer forintos fizetéseket merünk nekik odaadni, mert azok, akik ezt nem napi 8 órában látják el, az a másik fontos kérdés. Ez nem egy napi 8 órás munka, pláne esetleg egy világtól elzárt kistelepülésen, hanem ez napi 10-12 vagy akár 14 óra is lehet, ezért egy normális, tisztes javadalmazást megérdemelnének.Ehelyett önök mivel foglalkoznak? Azon talán érdemes kísérletezni, hogy a munkáltatói jogokat a főállású polgármesterek helyett a testület gyakorolja. Azzal sincs gond, hogy ez egy közszolgálati jogviszony, amely alapján nyugdíjra jogosult, rendezni próbálják az alap- és pótszabadság kérdését, viszont az meglehetősen szemérmetlen és teljes mértékben pontatlan, abszolút kiszámíthatatlan jogalkalmazást fog eredményezni, hogy ? idézem szó szerint – „a polgármesternek hathavi jutalmat állapíthat meg a testület egy meghatározott időszakban végzett munkája elismeréseként”. Milyen meghatározott időszak? Két hét? Három óra? Négy nap? Egy hónap? Két hónap? Naptári év? Vagy mégis ezt pontosan meg kellene határozni, mert ott, ahol esetleg még a kasszában van rá fedezet, elég gyakran lehet hathavi jutalmakat adni. Persze, a legtöbb helyen a költségvetési helyzet megoldja, mert ha megérdemelné, ha nem érdemelné meg, nem lesz miből adni. De ahol egyébként még esetleg a helyiadó-bevételek lehetővé teszik, ott egy viszonylag alacsonyabb fizetés mellett beállított polgármestert ilyen módon lehet majd kifizetni. Ezt azért érdemes lenne alaposabban átgondolni és pontosítani, mert egy ilyen fontos normaszövegben, az „egy meghatározott időszakban” és ehhez hasonló kifejezések mégiscsak méltatlanok, és jelentősen rontják az egyébként is több sebből vérző törvényjavaslatok szakmai színvonalát, és ráadásul annyira érzékeny kérdések, amelyeket nem lett volna szabad ilyen pongyola megfogalmazással betenni a szövegbe.A végére hagytam egy érdekes kérdést, amelyet a 19. § szabályoz: a kormányzati ügykezelők összeférhetetlenségének kérdése. Hála a jó istennek, a saját választókerületemben is kialakult egy ilyen nagyon izgalmas probléma, amikor is az egyik járási kormányhivatalban dolgozó kormányzati ügykezelő a legmagasabb szavazatszámmal, 600-on felüli szavazatszámmal megválasztott települési önkormányzati képviselő lett. Polgármesterjelöltként indult az adott településen, 40 szavazat híján megverte a sokkal esélyesebbnek hitt fideszes polgármestert, kis híján az egyik legnagyobb meglepetés történt volna, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településről van szó, 40 szavazat híján végül is nem lett polgármester, de a legmagasabb szavazatszámmal megválasztott képviselő lett, és most megy a dilemma, hogy akkor az ő tisztsége összeférhetetlen vagy nem. Egyébként ügydöntő hatáskört értelemszerűen nem gyakorolt, tehát valóban semmi értelme annak, semmi jogpolitikai és szakmai indokoltsága, hogy egy ilyen személyt összeférhetetlennek minősítsünk. Ezt a szabályt viszont kifejezetten üdvözlöm. Tehát nagyon örülnék annak, ha ez így átmenne, hogy a kormányzati ügykezelőkre ez ne vonatkozzon. Abszolút nem sérti a járási hivatalban vagy bármilyen más szervnél végzett munkájuk függetlenségét, pártatlanságát, hiszen a feladatai jóval korlátozottabbak, mint egy ügydöntő hatáskörrel rendelkező kormánytisztviselőnek. Egyébként ebben a konkrét esetben is egy értékes, az adott településen népszerű, nagyon magas szavazatszámmal megválasztott képviselőt elütnénk attól a lehetőségtől és jogosultságtól, hogy a következő öt évben képviselje a választóit. Nagyon remélem, hogy legalább ezek az emészthetőbb és értékesebb részek át fognak menni. Nagyon remélem, hogy ezt a szabályt egyébként nem fogják kivenni. Kivételesen egy olyan szabály, hogy eddig gondolták rosszul, most ezt kivételesen jól gondolják, és pozitív irányban akarják megváltoztatni. Ezzel együtt is azt kell hogy mondjam, hogy ha ezeket a borzasztó ellentmondásokat nem rendezik, a rengeteg pongyola, pontatlan megfogalmazást nem rendezik akár a médiatartalom-szolgáltatós összeférhetetlenségi szabálynál, akár a miniszteri biztos szabályozását illetően, akkor nem fogjuk tudni összességében támogatni ezt a javaslatot. Nagyon sokat kell még vitatkozni, nagyon sok módosító javaslatot be kell hogy fogadjanak önök ahhoz, hogy számunkra is elfogadhatóvá váljon. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító törvénycsomag átfogó kritikáját szocialista képviselőtársamtól már hallhatták. Azt azonban én sem hagyhatom szó nélkül, hogy ez a törvényjavaslat megint csak ékes példáját adja a fideszes politikai és jogalkotási arroganciának, igénytelenségnek. Már pusztán az a tény, hogy a javaslat javarészt technikai jellegű és érdektelen változtatásokat céloz meg, arra mutat rá, hogy a törvényhozás rohamtempója mellett a jogági összhang megteremtése gyakorta elmaradt, és ennek bizony ilyen következményei vannak, mint ez a törvényjavaslat.(11.50)Ez a javaslat is a kapkodó törvényalkotási láznak egy utánkövetése, ha ugyanis például a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény megalkotásakor elmaradt a jogrendszeri összhang megteremtése, akkor legalább a későbbi módosítások alkalmával sort kellett volna keríteni az új fogalmak jogrendszeri átvezetésére. Szerencsétlenkedés, hogy a helyi önkormányzati, valamint a nemzetiségi önkormányzati posztok betöltésével kapcsolatos, egyébként helytálló összeférhetetlenségi szabályokat nem jóval az október 12-ei választás előtt alkották meg. Gondolják végig, mennyivel tisztességesebb eljárás lett volna az, hogy azok, akik indulni akartak és terveztek ezeken a választásokon, azok annak tudatában tehették ezt meg, hogy tisztában voltak azzal, hogy milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk, nem utólag, majd később szabályozni azt, és esetleg valakiket lehetetlen helyzetbe hozni, ahogy ezt már néhány képviselőtársam említette itt. Nemcsak hogy nem elegáns, hanem azt gondolom, hogy kifejezetten tisztességtelen megoldást választottak, hogyha ezt tudatosan csinálták.Több mint szerencsétlenkedés, amit a polgármester és az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben műveltek. Az az érzés keletkezik az emberben, hogy önök kizárólag a hatalom megszerzésére tudnak koncentrálni, a kétharmados jogalkotási henger pusztán ezért működik. Úgy gondolják, hogy a törvény az, amit önök gondolnak, a jogalkotási hiányosságokat pedig mismásolással el lehet takarni. Hát, ez most nem sikerült, mármint a mismásolás, mert a hiba ordító. Azt a helyzetet idézték elő, hogy a polgármesterek és az alpolgármesterek munkajogi helyzetét most sem tudták rendezni. Ha a frissen megválasztott polgármesterre, alpolgármesterre a törvényjavaslat 25. §-a szerint csak a kedvező tartalmú rendelkezéseket kell alkalmazni ? egyébként nagyon helyesen ?, akkor vajon a fegyelmi vagy az anyagi kártérítés szabályai melyek lesznek? Azok, amik most a köztisztviselői törvényben találhatók? Azokat hogyan fogják alkalmazni rájuk? A polgármesterek jogállásáról szóló törvény hatályon kívül helyezése elhibázott jogalkotói lépés volt, és ennek következtében ez a törvény már nyilvánvalóan nem alkalmazható az új polgármesterekre, így továbbra is a szabályozási lyukak tömkelege áll fenn. Nem tudni, mi lesz az új polgármesterek jövőbeni végkielégítésével, fegyelmi és kártérítési felelősségükkel, a polgármesteri feladat- és hatáskör ciklus végi átadásával. Most a törvényjavaslat szinte szó szerint veszi át a korábbi, önök által eltüntetett jogalkotási törvény rendelkezéseit. Ehhez kellett három év? Átgondolandó annak a szabálynak a változása, miszerint a polgármesteri tisztség megszüntetésével kapcsolatos eljárást a törvényszéktől a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz helyezik. Az előterjesztés nem segít, mert az indokolásból semmit sem tudtunk meg a változás indokairól, arról nem is beszélve, hogy csupán néhány ilyen konkrét gyakorlati bírósági ügyről tudunk, így anélkül, hogy kiforrott joggyakorlatról lenne szó, indoklás nélküli változtatásra kerül most sor. Amennyiben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el első fokon, úgy a törvényszék a másodfok, a jelenlegi esetben viszont ezek az ügyek az ítélőtáblán végzik, mert a törvényszék döntése után az ítélőtábla volt a másodfok. Nem igaz, hogy a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenységének, mulasztásának a megítélése elsődlegesen munkajogi kérdés lenne. Itt összetett, elsősorban alkotmányjogi kérdések vetődnek fel, továbbá egyáltalán nem baj, ha a politikai csatározásoktól minél távolabbi helyen döntenek a polgármester ügyében; már ha a mai Magyarországon egyáltalán van ilyen hely. Véleményem szerint indokolt lenne a törvényszék és az ítélőtábla hatáskörét megállapítani. Tisztelt Államtitkár Úr! Ennél lényegesen nagyobb hiba, hogy ez a törvény így nem tud hatályba lépni a kihirdetést követő napon, mert elrontották a 27. § (2) bekezdését. Az elképzelések szerint a szabályok egy része jövőre, a többi pedig a kihirdetést követően lépne hatályba akkor, ha az egész hatályosulást szabályozó 27. § nem jövőre lépne hatályba. Azt gondolom, hogy ezt illene vagy szükséges lenne módosítaniuk, bár államtitkár úr nem figyel (Dr. Répássy Róbert Balla Györggyel beszélget.), bizonyára ennél sokkal fontosabb dolga akadt. A jogalkotásért felelős minisztérium a kodifikációért felelős szervezeti egységétől… ? azt gondolom, hogy ez egy merőben szokatlan hiba. Vagy már nincs is ilyen szervezeti egység, már ezt is kiszervezték a haverok ügyvédi irodáiba súlyos tíz- vagy százmilliókért. Az előbb említett hibánál kevésbé látványos, de megér néhány mondatot a túlszabályozottság kérdése. A nemzetiségi képviselők és tisztviselők összeférhetetlenségi szabályairól beszélek. Lehet, hogy az Igazságügyi Minisztériumban nem tudják, hogy csak az lehet tisztségviselő, akit képviselővé választottak? Mert így elegendő lenne a képviselők összeférhetetlenségi szabályait megfogalmazni, hiszen az a tisztségviselőkre is vonatkozik. Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Önök azt hirdetik úton-útfélen, hogy jobban teljesítenek. Az elmondottak fényében önök inkább silányul teljesítenek. Végezetül azt kérném a benyújtott törvényjavaslatok kapcsán, hogy hagyják békén az önkormányzatokat, hagyják őket dolgozni. Éppen elég megküszködniük a jelenlegi helyzettel, a forráskivonásokkal, a lakosság szociális helyzetének ordító romlásával, ahogy ezt a benyújtott jövő évi költségvetésből is láthattuk. Az önkormányzatok vegzálása helyett inkább tisztességes munkát kérünk, és ezt önöktől kérni nem is kevés. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Vannak aggályaink a törvényben található egyes paragrafusokkal, méghozzá azért vannak aggályaink, hiszen az önkormányzati választás tanulságait levonva, ahol nem a Fidesz-KDNP nyert, és minden egyes polgármesteri tisztségnél önök azonnal, mondvacsinált okokkal megtámadták ezeket a választásokat, és megpróbálták ellehetetleníteni már most, a munkájuk megkezdése előtt azokat a polgármestereket, akik nem az önök színeiben indultak. Éppen ezért aggályos véleményünk szerint az a rendelkezés, ami a polgármesterek fegyelmi vétségével kapcsolatosan írnak, ahogy tárgyalja, és próbálják elfogadtatni itt. Ez azt mondja, hogy fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha a tisztségéből eredő kötelezettséget vétkesen megszegi. Az, hogy mit jelent az, hogy vétkesen megszegi, ez megint egy gumiszabály, erre majd rámondhatja a képviselő-testület különböző dolgokra, hogy a polgármester itt vétkesen megszegte a kötelezettségét, csináljunk vele szemben, kezdeményezzünk vele szemben egy eljárást. Ha a polgármestert bűnösnek találnák ebben a vétkes kötelezettségszegésben, akkor a következő büntetéseket kaphatja: „A polgármesterre kiszabható fegyelmi büntetések: megrovás, vagy a polgármester illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20 százalékkal történő csökkentése.” Tehát nem egy nagymérvű büntetést kaphat a polgármester, és leírják részletesen, hogy lehet a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezni. Tehát úgy kezdődik, hogy a képviselő-testület… (Dr. Répássy Róbert: Ez eddig is így volt!) Hadd mondjam végig, jó, államtitkár úr! A képviselő-testület rendelheti el, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jogosult. Rendben van. Aztán azt mondják, hogy a fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgálóbizottságot kell megbízni. Vegyünk egy példát! Biztos nem lesz ilyen, de mondjuk, Ózdon kétharmaddal egy jobbikos polgármester van, viszont a képviselő-testületben 8 fideszes képviselő van, és a fideszes képviselők úgy gondolják, megszavazzák, hogy legyen egy fegyelmi vizsgálat, mert ezt csinálta meg azt csinálta ez a polgármester. Még rendesek is lesznek, mert a háromtagú testületbe két fideszes és mondjuk, egy ellenzéki képviselőt fognak betenni, és elindul a vizsgálat. Most jönnek a nagyon lényeges dolgok, hogy mi történik egy ilyen vizsgálatnál. A vizsgálóbizottság a megbízását követő 30 napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot; egyszer 30 nap. Aztán a vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárást követő 8 napon belül elkészíti a jelentését; 38 nap. A vizsgálóbizottság elnöke soron kívül jelentését elkészíti, és 15 napon belüli időpontra a jelentés megküldésével együtt összehívja a képviselő-testületet; most már 53 napnál tartunk. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő 8 napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében; 60 napnál tartunk már, durván két hónapnál. És utána jön a lényeg… ? tehát ez két hónap, de előtte még élhet a polgármester kifogással, ami még durván két hétig majd elmegy a különböző döntőbizottságok felé.(12.00)És most jön a lényeg: a polgármester tisztsége a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. Uraim! Önök ezzel a „felfüggeszthető” mondattal azt mondják, a felfüggesztő határozat ellen a polgármester nyolc napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál. Ez megint nyolc napon belül van, amíg neki döntést kell hoznia, ez is körülbelül három hét. Önök három hónapra egy vétséggel kapcsolatosan, amelynek, mint mondtam, a büntetési tétele egy megrovás lehet vagy 20 százalékos illetményvesztés, három hónapig ellehetetlenítettek egy polgármestert, aki nem az önök színeiben van? Mert eszerint meg lehet csinálni. És amikor letelt a három hónap, várnak, mondjuk, egy hetet, és utána megint három hónapig felfüggesztik ugyanazt a polgármestert, és megint nem fog dolgozni? Majd amikor vagy megállapítják a vétkességét, vagy nem, mert lehet, hogy felmentik, de önöknek megint eszükbe fog jutni valami, és egy hét múlva megint eljárást kezdeményeznek ellene, és akkor megint felfüggesztik. Uraim! Szerintem egyszerűen megint az van, hogy egy salátatörvénybe belebújtatnak olyan kiskapukat, amelyekkel önök azt próbálják majd létrehozni, amit el is mondtak egyébként többször a választások során a kampányban, hogy ahol az emberek nem a Fidesz-KDNP színeiben induló polgármestert választanak, ott semmi jóra ne számíthassanak, mert önök vagy megvonnak tőlük mindenféle juttatást, mindenféle kedvezményt, vagy pedig mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék az adott település, az adott város működését, mert önöknek nem az számít, hogy működjön adott esetben egy város, hanem az számít, hogy éppen az önök színeiben van-e ott egy polgármester vagy nem. Tehát a Jobbik Magyarország Mozgalom egyáltalán nem ért egyet ezzel a módosítással, ezzel kapcsolatosan be is fogunk nyújtani egy módosító javaslatot, amellyel azt fogjuk kezdeményezni, hogy... Énszerintem egyébként, államtitkár úr, abban egyetérthetünk, hogy Magyarországon addig, amíg valakivel szemben jogerősen nem állapít meg bármilyen testület bármilyen vétséget vagy bármilyen bűnt, hogy elkövetett-e, megilleti az ártatlanság vélelme. Ugyanez szerintem megilleti a polgármestereket is. Tehát addig, amíg egy polgármesterrel kapcsolatosan nem tudják bizonyítani, hogy vétséget követett volna el, addig ne függesszék már fel, mondjuk, három hónapra a munkájából, mert ez azt is jelentheti, hogy akkor három hónapig be sem járhat a hivatalába, és nem végezhet semmilyen tevékenységet a város érdekében. Úgyhogy mindenképpen egy módosító javaslatot fogunk benyújtani, és kérem önöket, fogadják is majd el az abban található javaslatot, hogy ez ne történhessen meg. Ha önök valóban nem ezt szerették volna, valóban nem a nem Fidesz-KDNP-s polgármestereket kívánják ellehetetleníteni, akkor természetesen valószínűleg támogatni fogják a módosító javaslatunkat, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt a legutolsó hozzászólásra szeretnék reagálni. Természetesen pontról pontra meg fogom nézni a korábbi fegyelmi eljárás szabályait, de nem újdonság, Szilágyi képviselő úr, a polgármesterek… (Közbeszólások.) A polgármesterekkel szembeni fegyelmi, hozzáteszem, munkajogi fegyelmi eljárás lefolytatása nem újdonság, az eddig is szerepelt az önkormányzati törvényben, illetőleg a polgármesterek jogállásáról szóló törvényben, de meg fogom nézni, hogy valóban van-e itt változás. Az én ismeretem szerint tartalmi változás nincsen ebben az eljárásban, amit ön itt felsorolt, tehát a fegyelmi a polgármesterrel szemben eddig is létezett, és eddig is fel lehetett függeszteni a polgármestert a tisztségéből. Egyébként számos jogvita alakult ki ebben. Emlékszem rá, hogy Pest megyében vagy más megyékben is előfordult, hogy a polgármester és a testület között voltak ilyen feszültségek. Minden ügyben végső soron a bíróság dönt, és nyilván, ha a bíróság megalapozottnak tartja a fegyelmi eljárást, akkor helyben hagyja ezt az eljárást, ha meg nem, akkor pedig visszahelyezi a polgármestert a tisztségébe. Tehát az ön által kifogásolt jogi lehetőség nem újdonság, szeretném hangsúlyozni, nem újdonság; az újdonság csak az, hogy önök Ózdon egy olyan polgármesterrel rendelkeznek, aki mögött nem áll testületi többség. Ez az egy újdonság van, egyébként a fegyelmi eljárásban nincs újdonság az önkormányzati szférában.Szeretném elmondani a tisztelt hozzászóló képviselőtársaimnak, hogy az összeférhetetlenségi szabályok érdemben nem változnak. Tehát amikor az összeférhetetlenségi szabályokra rácsodálkoznak ebben a törvényjavaslatban, akkor szeretném azt jelezni, hogy egyébként a korábbi polgármesterekkel, alpolgármesterekkel kapcsolatos jogállási kérdésekben is, jogállási szabályokban is ugyanígy szerepeltek ezek az összeférhetetlenségi szabályok. Ezek legfeljebb pontosítások a most benyújtott törvényjavaslatban. Azt, hogy a társadalmi egyeztetést vagy a társadalmi vitát követően bővült a törvényjavaslat, én nem kritikaként fogom fel, hanem inkább dicséretként. Tehát mi más lenne a célja egy ilyen jogszabály-előkészítésnek, ha nem az, hogy felhívják a figyelmet, a jogalkalmazók vagy esetleg a társadalmi szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat, az eredeti javaslat nem tér ki minden részletkérdésre, és még további kérdésekkel bővíteni kell? Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy ez inkább erénye egy jogalkotási folyamatnak, nem pedig hiányossága vagy kritikára okot adó tulajdonság.Tisztelt Ház! Minden felvetésüket érdemben meg fogjuk vizsgálni, és természetesen, hogyha módosító javaslatokkal élnek, azokról is alaposan állást fogunk foglalni. Remélem, ezt a bizottságok előtt lefolytatandó részletes vitában meg tudjuk pontról pontra beszélni, hogy milyen kifogásaik vannak a törvényjavaslattal. Ahogy jeleztem, a törvényjavaslat alapvetően egy pontosító jellegű, hiánypótló, joghézagokat pótló szabály vagy javaslat, tehát nem jelent forradalmian új szabályozást mindaz, ami ebben a törvényjavaslatban szerepel.Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik az egyes jogállási törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/1767. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként az Igazságügyi bizottság folytatja le.Elsőként megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek, ezek első körében vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Vigh László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, maximum 15 perc áll rendelkezésére. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megadom a szót Szabó Sándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Most megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Megkérdezem azoktól a frakcióktól, akik még nem éltek a vezérszónoki kör lehetőségével, hogy akarnak-e hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem. Ebben az esetben a vezérszónoki felszólalások végére értünk.Kétperces felszólalásokra van mód, ha élni kívánnak vele. (Nincs jelentkező.) Ezt nem jelzi senki.Ebben az esetben előre bejelentett felszólalók következnek. Elsőként megadom a szót Hiszékeny Dezső képviselő úrnak, MSZP. Maximum 15 perc áll rendelkezésére. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük. Szólásra következik Szilágyi György képviselő úr, Jobbik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni. (Nincs ilyen jelzés.) Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat, előterjesztőként kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Az államtitkár úr jelzi, hogy igen. Répássy államtitkár úré a szó. Parancsoljon!