• NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeptember 5-én az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvényt. Jó hír azonban, hogy október 12-én az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta a sürgősségi határozatát, amelyben kimondja, hogy az európai normákkal nem áll összhangban az ukrán oktatási törvény, súlyos visszalépés a kisebbségi jogok területén. Azt gondolom, mind az Európa Tanács, mind az Európai Unió normái tekintetében ez egy kulcsfontosságú kérdés, hogy az adott intézkedések, amelyeket a tagállamok tesznek, visszalépést jelentenek vagy pedig nem az emberi jogok, illetőleg a kisebbségi jogok vonatkozásában.Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése után bízunk abban, hogy az Európa Tanács másik szerve, a Velencei Bizottság is ki fogja majd mondani, hogy nincs összhangban az európai normákkal az ukrán törvény, és abban is bízunk, hogy az Európai Unió és az ukrán társulási megállapodás alapján összeülő Társulási Tanács is hasonló következtetésekre fog jutni. Sőt, abban is bízunk, hogy az Európai Uniónak a keleti partnerségi csúcstalálkozója is erre a következtetésre fog jutni. Tehát az Európa Tanács, illetőleg az Európai Unió részéről is azt várjuk, hogy hasonlóan kiálljon a kárpátaljai magyarság mellett, mint ahogy kiállt az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Gyakran hangoztatják egyes ukrán politikusok, hogy Magyarország, illetőleg Románia Oroszország oldalán áll azáltal, hogy kritizáljuk az ukrán oktatási törvényt. Azt gondolom, ez egy olyan torzítás, egy olyan megközelítés, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Magyarország mindig is egyértelműen kiállt ‑ Ukrajna megalakulásától elkezdődően ‑ az ország függetlensége, területi integritása és szuverenitása mellett, így jár el most is Magyarország. Ugyanakkor úgy gondoljuk, nem lehet érdeke Ukrajnának az, hogy ha feszült, háborús viszonyban van Oroszországgal, akkor feszült viszonyt hozzon létre a nyugati szomszédaival. Hiszen itt nem pusztán Magyarországnak, Romániának, de minden, Ukrajna nyugati szomszédságában élő országnak vannak kisebbségei Ukrajnában, és ezáltal feszültséget generálnak lengyel viszonylatban, szlovák viszonylatban, bolgár viszonylatban. Sorolhatnám még, a lista sajnos meglehetősen hosszú. Mi úgy gondoljuk, Ukrajnának nem érdeke, hogy feszült helyzet alakuljon ki az európai uniós és NATO-tag szomszédaival. Ha ez valakinek érdeke, pontosan Oroszországnak lehet az érdeke, hogy egy ilyen feszült helyzet jöjjön létre Ukrajna nyugati határain. Bízunk abban, hogy Ukrajna ezt felismeri, mert mi úgy látjuk, hogy Ukrajna helye hosszú távon Közép-Európában van. Egyedül Ukrajna lehet az, amely ezt a közép-európai jövőt ellehetetleníti, és mi azon vagyunk, hogy Ukrajnát ebben megakadályozzuk. Ukrajnának helye van a közép-európai országok családjában.És végül az a kérdés, hogy van-e a jelenlegi helyzetben megoldás: azt gondolom, hogy van megoldás. Mindenekelőtt a párbeszéd jelentené a megoldást. Sajnálatos módon a kárpátaljai magyarok szakmai szervezetével, a KMPSZ-szel, illetőleg a KMKSZ-szel elmulasztotta a megfelelő konzultációkat lefolytatni az ukrán kormány, de egyébként az alapszerződésben foglalt mechanizmusokat sem használta ki, sem Romániával, sem Magyarországgal nem folytatott megfelelő diplomáciai konzultációkat. Utólagosan elkezdődött egy párbeszéd. Örvendetesnek tartom, hogy a múlt héten az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén az ukrán oktatási miniszterrel mint magyar delegációvezető találkozhattam, és abban is bízom, hogy a Klimkin miniszter úr által elindított miniszteri szintű párbeszéd itt, Magyarországon folytatódik, és eredményes lesz az a tárgyalás, amit Balog Zoltán fog folytatni Kijevben az elkövetkezendő napokban. A kisebbségi nyelvű oktatási rendszer, illetőleg az ukrán nyelvnek, az államnyelvnek a hatékony oktatása összhangba hozható. Nem látunk ellentétet a kettő között, itt nagyon komoly lehetőségek vannak. Ugyanakkor rögzíteni szeretném azt, alapelvnek tekintjük azt, hogy a kisebbségi létnek és a kisebbségi autonómiának is nélkülözhetetlen része a kisebbségi nyelvű oktatás megmentése, és ennek természetesen része lehet az államnyelv hatékony oktatása. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
  • ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ukrajnában mostanáig minden kisebbségnek joga volt ahhoz, hogy az óvodától az egyetemig szabadon az anyanyelvén tanuljon. Sajnos az oktatási törvény, amit a közelmúltban fogadott el az ukrán parlament, lényegében 10 éves kor fölött ezt a jogot megvonja, tehát az általános iskola 4. osztályától az anyanyelvű oktatás gyakorlatilag megszűnhet. Ahogy a képviselő úr is említette, az ukrán fél érvelésének középpontjában az áll, hogy az államnyelv ismeretét segítse elő, azonban ahogy ön is megállapította, a kettőnek tulajdonképpen nincs egymáshoz köze, hiszen ahogy elhangzott, közel tíz éve érvelnek a kárpátaljai magyar szakmai szervezetek, pedagógusszervezetek azzal, hogy az ukrán nyelv metodikája, oktatásának módszere nem alkalmas arra, hogy a nem ukrán anyanyelvű diákok ezt kellőképpen elsajátítsák. Ugyanakkor viszont sajnos az oktatási hatóságok, a politikusok ezt folyamatosan figyelmen kívül hagyták. Tehát valóban az lenne a cél, hogy egy olyan oktatási metodika alakuljon ki egy rossz oktatási törvény helyett, amely elősegíti azt, hogy a nem ukrán nemzetiségűek is kellőképpen elsajátítsák az ukrán nyelvet. Kárpátalján 71 iskolában zajlik magyarul oktatás. Ezeket az intézményeket az új törvény gyakorlatilag a létükben fenyegette meg. Félő, hogy azokra a tanárokra, akik ezekben az iskolákban tanítanak, elbocsátás vár, a kárpátaljai magyar fiatalokat pedig az identitásvesztés felé tereli az új törvény, amely jelentős mértékben leértékeli az anyanyelv értékét és használati lehetőségeit. A kormány alapvető álláspontja az, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos ügyekben azt tesszük, amit jelen esetben a kárpátaljai magyarok és általában a határon túli magyarok kérnek. Tehát amíg a helyi magyar közösség úgy érzi, hogy nem elégedett a helyzettel, addig mi sem mondjuk azt, hogy rendben van a helyzet. Ha azt kérik, hogy ne hátráljunk, akkor nem is hátrálunk meg. Tehát ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezéséig Magyarország továbbra is azt az álláspontot vallja, hogy nem támogatja sem azokat az ukrán kezdeményezéseket, sem azokat az Ukrajna számára fontos ügyeket, amelyeket bármely fórumon előterjesztenek. Így addig, amíg ez a helyzet nem rendeződik, addig ebben a vitában mi egyértelműen a kárpátaljai magyarság mellett tesszük le a voksot. Magyarország kezdeményezte a tegnapi napon, október 16-án az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán, hogy az EU-Ukrajna társulási megállapodás felülvizsgálata történjen meg, mivel álláspontunk szerint Ukrajna súlyosan megsértette ennek a megállapodásnak a 4. cikkelye (e) pontját. Az az elvárásunk, hogy a Társulási Tanács decemberi ülésén az Európai Unió tűzze napirendre ezt a kérdést, hiszen a társulási megállapodás is kimondja, hogy Ukrajnának kötelessége a kisebbségi jogok védelme és erősítése, ehelyett azonban, úgy véljük, hogy jelen pillanatban azok durva megsértése zajlik. A társulási szerződés megszegése szankciókat vonhat maga után, hiszen magához ehhez a megállapodáshoz egy szabadkereskedelmi megállapodás is tartozik, ami megnyitotta korábban az EU-s piacokat Ukrajna számára. A tegnapi tanácskozás örvendetes tapasztalata volt, hogy sem Federica Mogherini főképviselő, sem Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos nem emelt semmilyen kifogást a magyar javaslat ellen, és mivel ezeket a napirendi javaslatokat az uniós Bizottság terjeszti elő, így reményeink vannak arra és úgy készülünk, hogy az ukrán oktatási törvény ügye napirenden lesz decemberben a Társulási Tanács ülésén. Végezetül szeretném leszögezni, hogy továbbra is nyitottak vagyunk a kétoldalú viszonyban bármilyen konzultációra, azonban ennek fontos előfeltétele az, hogy Ukrajna a kisebbségek számára sérelmes részeket visszavonja vagy felfüggessze az oktatási törvényben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)(10.00)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Németh Zsolt, a Fidesz- képviselőcsoportból: „Az Európa Tanács is kiáll a kárpátaljai magyarság mellett” címmel. Öné a szó, bi­zottsági elnök úr.(9.50)
  • ELNÖK: Köszönöm, Németh Zsolt bizottsági elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány álláspontját Íjgyártó István államtitkár úr fogja ismertetni.