• DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, tegnap két időközi választás is volt Magyarországon, Devecserben, illetve Tatán. Mindkét helyen a győztes polgármesternek, illetve képviselőnek gratulálunk. Azt tudjuk levonni következtetésként, hogy Tatán a korábbi százalékos eredményhez képest 20 százalékot javítva a szavazatok 64 százalékával a Fidesz jelöltje, Purgel Zoltán szerezte meg a mandátumot, és kétségkívül - a Jobbik büszke volt itt napirend előtti felszólalásában erre - el kell ismerni, hogy egy választáson a Jobbiknak is lehet esélye, hogyha a kormánypártok nem állítanak jelöltet. (Felzúdulás a Jobbik soraiban. - Szávay István: Sumákban! - Taps a kormánypártok soraiból. - Z. Kárpát Dániel: Ha ilyen elképesztően erősek vagytok, miért nem állítottatok jelöltet?) Szeretném azonban felhívni a jobbikosok figyelmét, hogy egyelőre a Fideszben a testületi döntések úgy állnak, hogy indulunk a 2018-as választásokon, tehát ez mérsékli azt a már-már önhittségnek tűnő optimizmust, amelyet a Jobbik felszólalása itt számunkra sugallt. És ha már itt Szél frakcióvezető asszony hivatkozott arra, hogy nekünk a valósággal kell szembesülnünk, mert az az LMP oldalán áll, milyen kár, hogy sem Devecserben, sem Tatán a választóknak erre nem volt lehetőségük, hiszen az LMP jelöltet sem állított egyik helyen sem. Ami azonban a legfontosabb kérdést és a felszólalásomnak az apropóját is jelenti, az az, hogy meg kell vitassuk már azt is az Országgyűlésben, hogy a kormánynak a véleménynyilvánítás szabadsága jár‑e vagy sem, megilleti‑e a véleménynyilvánítás szabadsága a magyar kormányt. (13.50)Hiszen az a Helsinki Bizottság, amely mindig a szabadságjogok lehető legliberálisabb értelmezése mellett szállt síkra, most bírósági keresetet nyújtott be annak érdekében, hogy a bíróság állítsa le, zúzza be, szüntesse meg a nemzeti konzultáció kiküldött kérdőíveit.Ráadásul még azt sem állítja a Helsinki Bizottság, hogy valótlan tények szerepelnének ebben a nemzeti konzultációban. Azt látja, hogy valós tények szerepelnek, csak ezeket hamis színben tünteti fel a kormány, és ez már okot ad arra, hogy kérje a bíróságot, hogy függessze fel a nemzeti konzultációt.Mi úgy gondoljuk, hogy ahogy a Helsinki Bizottságnak a véleménynyilvánítási szabadságát sem korlátoztuk soha, úgy ez a kormányt is megilleti egy nemzeti konzultáció formájában is. Ezért teljesen indokolatlannak tartjuk azt, hogy valaki ilyen értelemben a kormány véleménynyilvánítási szabadságát kívánja korlátozni. Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az Európai Parlamentben nem javult, hanem romlott a helyzet. Mondhatni, hogy a valóságtagadásnak az Európai Parlament már egy olyan szintjét érte el, amely a testület hitelességét veszélyezteti. Ha már itt szintén az LMP-t kérhetjük, mint a Zöld Párt megbecsült tagja, tehát az európai zöldek megbecsült tagja, akkor legyenek kedvesek konzultálni azzal a kolléganővel, aki Magyarország ellen készít egy jelentést annak érdekében, hogy a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben indítsák el. Úgy tudjuk, hogy ennek az eljárásnak Magyarországgal szemben végképp semmilyen alapja nincsen. Azt is látjuk, hogy évek óta ezzel próbálkozik az Európai Parlament. Tisztelettel arra kérjük a magyarországi zöld pártot, hogy járjon el az európai zöldeknél, hogy egy Tavares-féle ámokfutásra ne kerüljön sor ismételten Magyarországgal szemben.Ami még ennél is veszélyesebb, az pedig a Dublin IV. rendelet módosítására vonatkozó terv, amely gyakorlatilag egy állandó, felső keret nélküli áthelyezési rendszert hozna létre. Ez azt jelentené, hogy az Európai Unió területére érkező bármely menekültkérelmező - tehát nem elismert menekült, hanem menekültkérelmező - ettől fogva automatikusan kötelezően nyerne áthelyezést egy másik tagállamba, hogy ott folytassák le ezt követően a menekültügyi eljárást. Ráadásul a terv egy olyan szankciórendszert is bevezetne, amely a kötelező áthelyezésben való részvételtől tenné függővé, hogy egy tagállam hozzáférhet‑e az európai uniós strukturális alapokhoz. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen terv elfogadása lehetetlen helyzetet eredményezne. Közös bevándorláspolitika nincs az Európai Unióban, márpedig az, hogy valaki benyújtja a menedékjog iránti kérelmet, az illetőt még nem teszi menekültté. Miután a szabadságjogokkal foglalkozó LIBE bizottságban október 19-én lesz döntés a kérdésben, ezért szeretném valamennyi ellenzéki párt képviselőjét és a frakcióvezetőket megkérni arra, hogy járjanak el annak érdekében, hogy a bevándorlást elutasító magyar nemzeti álláspontnak megfelelően szavazzanak képviselőik, mert ellenkező esetben teljesen hiteltelen az, amit itt a bevándorlás ügyében Magyarországon elmondanak. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön úgy fogalmazott, hogy egyes uniós vezetők a valóság ellen folytatnak harcot, ha jól idézem fel, és ezzel párhuzamosan egyes ellenzéki vezetők Magyarországon gyakorlatilag egymásnak adják a stafétabotot abban, hogy ki tudja hangosan letagadni, elbagatellizálni a nemzeti konzultációban szereplő javaslatokat. És úgy teszik, valóban, hogy közben a brüsszeli intézményekben gőzerővel zajlik ezen javaslatok gyakorlatba ültetése. Érdemes szemügyre venni valóban, hogy mi zajlik például az Európai Parlamentben ezekben a napokban. Pár nappal ezelőtt volt egy szavazás például az egyik brüsszeli szakbizottságban; LIBE bizottság a neve. Ez az alapjogi bizottság; ebben egy olyan állásfoglalást fogadtak el, amely kötelező rendszert hozna létre az Európán kívülről történő betelepítésekre. Van ennek a javaslatnak egy igazán súlyos eleme, mégpedig az, hogy ha az elsőre önkéntes tagállami felajánlások nem érnék el az ENSZ által javasolt globális betelepítési igények 20 százalékát, akkor az Európai Bizottság kötelezhetné a tagállamokat további befogadásra.Aztán van egy másik javaslat, ami már az Európában lévő bevándorlókat osztaná szét a tagországok között; állandó rendszert hozna létre, felső létszámkorlát nélkül. A kötelező kvóta, amiről olyan sokat beszéltünk itt, tehát a kötelező kvóta él és virul; na, ezért szerepel a konzultáció pontjai között is. Ha mindez nem lenne elég, ez a tervezet, amiről szó van most Brüsszelben, megkönnyítené a családegyesítést is: ha egy bevándorló azt állítja, hogy valamely tagállamban rokona él, akkor automatikusan odatelepítenék. A család fogalmát is kibővítenék. És aztán még egy döbbenetes és kockázatos eleme e javaslatcsomagnak: ha egy NGO, tehát nem állami szerv, hanem egy NGO elvállalja, hogy segíti a bevándorlókat abban, hogy egy adott országba telepítsék őket, akkor őket végül oda is telepíthetik. Tehát Brüsszel fontos jogköröket venne ki újra a tagországok kezéből.Tisztelt Ház! Az a tény, hogy Brüsszel komoly jogköröket adna az egyébként átláthatatlan, sokszor átláthatatlan hátterű NGO-knak, mindjárt érthetővé teszi, hogy egyes hazai szervezetek miért mozgolódnak ennyire a konzultáció ellen. A napokban például a Helsinki Bizottság perelte be a kormányt, és azt követeli, hogy zúzzák be a konzultációs íveket, kapcsolják ki a honlapot, és egyébként is fejezze be a kormány ezt a konzultációt, ezt a párbeszédet. Ez botrányos, mégpedig azért, mert az a szervezet akarja meggátolni a párbeszédet, amelyik egyébként az emberi jogokat és a véleménynyilvánítás szabadságát tűzi rendszeresen a zászlajára, és rendszeresen turnézik ezzel Brüsszelben. A Helsinki Bizottságnak is azt tudjuk javasolni, hogy nézzék meg, milyen javaslatokat tárgyal ezekben a napokban az Európai Parlament. Tárgyalja a kvótát, mégpedig a kötelező kvótát, a családegyesítések megkönnyítését, és egyébként még egy áttelepítési bizottságot is létrehoznának, aminek magas szintű áttelepítési bizottság lenne a neve, hogy újból jogköröket vegyenek ki a tagországok kezéből.Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a konzultáció kérdései aktuálisabbak, mint valaha, a kormány ezért is elszánt abban, hogy kikérje a magyarok véleményét, és ez alapján fellépjen a veszélyes tervek ellen. Ha hazai, külföldről pénzelt szervezetek bezúznák a konzultációs íveket, az még egy ok a részvételre. Ha a baloldal letagadja az egyes javaslatokat, miközben egyébként csendben megszavazzák azokat Brüsszelben, az még egy nyomós érv a részvételre. Ha Brüsszel újra napirendre veszi a betelepítést, és felpörgetné a programot, az még egy, önmagában is elégséges ok arra, hogy minden magyar állampolgár elmondja a véleményét. Olyan botrányos javaslatokról van szó, amelyeket nem hagyhatunk szó nélkül, éppen ezért a kormány áll a viták elébe. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gulyás Gergely frakcióvezető úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Megilleti‑e a Kormányt a véleménynyilvánítás szabadsága?” címmel. Frakcióvezető úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.