• DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismerjük most már a szeptember 6-ai döntését az Európai Bíróságnak. Az Európai Bíróság döntése azt jelenti, ahogyan a miniszterelnök úr is utalt a napirend előtti felszólalásban, hogy kötelező kvóta van, a törvényhozási eljárása a kötelező kvóta elfogadásának az Európai Bíróság szerint rendben volt. A magyar kormánynak ettől eltérő az álláspontja, de természetesen az Európai Unió Bíróságának döntését tiszteletben tartjuk. Az a kérdés, hogy mi következik ebből. Először is az következik, hogy annak a riogatásnak, amit az ellenzéki pártok részéről hallottunk, és azoknak a kritikáknak, amelyek az ellenzéki pártok részéről megfogalmazódtak, hogy kötelező kvóta nincs, és az ezzel kapcsolatos népszavazás 2016. október 2-án felesleges lett volna, ezeknek a valótlansága mára egyértelműen bebizonyosodott.Mi nem következik ebből? Nem következik ebből az, hogy nekünk a végrehajtás kötelezettségéhez másként kellene viszonyulnunk, mint a másik 27 tagállamnak. Ha ugyanis megnézzük azt, hogy az a 24 tagállam, amelyik megszavazta a kötelezőkvóta-döntést a Tanácsban, ezt követően azt milyen mértékben hajtotta végre, akkor azt látjuk, hogy a két év szeptember 26-án jár le, ezalatt kellett volna 120 ezer menedékkérőt eloszlatni, és eddig mintegy 25 szá­za­lékát osztották el a menedékkérőknek. De hogy mennyire sikertelen és végrehajthatatlan ez a kvótadöntés, mennyire szemben áll a józan ésszel, azt jól mutatja, hogy a szétosztott egynegyed mintegy 90 százaléka is elhagyta már azt az államot, ahová át akarták helyezni. Ilyen értelemben tehát az, hogy az az eljárás, amelyben ezt a döntést elfogadták, az Európai Unió Bírósága szerint rendben lévő, jogszerű, nem jelenti azt, hogy ez a döntés végrehajtható, alkalmazható, sőt éppen ezzel ellenkezőleg: az elmúlt évek tapasztalata világossá teszi, hogy ez a mechanizmus nem alkalmas arra, hogy az Európai Unión belül a menekültválságot, illetve a migrációs válságot megoldjuk. A helyzet ugyanis világos: ha a külső határokat nem tudjuk megvédeni, akkor a külső határok megvédésének hiánya milliókat fog Európába hívni. Pont a jelenlegi német kancellár volt az, aki 2013-ban a német választási kampányban több alkalommal elmondta, hogy ma Európában a világ lakosságának, a Föld lakosságának 7-8 százaléka él, ehhez képest ez a 7-8 százaléka a Föld lakosságának megtermeli a világ gazdasági összteljesítményének mintegy 25 szá­za­lé­kát, és több mint 50 százalékát az egész világban fellelhető szociális ellátásoknak Európa fizeti. Ebből következik, ha az ENSZ jelentéséből indulunk ki, amely több mint 60 millió menekültről, belső és külső menekültről beszél, hogy teljesen logikus döntés az, hogy ha Európa nem védi meg a külső határait, akkor százezrek és milliók fognak Európába özönleni. Ezért a legfontosabb az, hogy abban jussunk egyetértésre, hogy nem maradhat következmények nélkül, ha valaki képtelen a külső határok megvédésére. Éppen ezért a magyar miniszterelnök Schengen 2.0-s programját kell előtérbe helyezni, ami azt jelenti, hogy egy állam vagy képes a schengeni szerződésben általa vállalt kötelezettséget teljesíteni, vagy ha nem képes, akkor hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Európai Unió más tagállamai siessenek segítségére, és védjék meg a külső határokat. Ha viszont ehhez nem járul hozzá, és nem tesz eleget a kötelezettségének, akkor ki kell zárni a schengeni zónából, vagy legalábbis a schengenizóna-tagságát fel kell függeszteni. Nem lesz más megoldás, teljesen felesleges a menedékkérők szétosztásáról beszélni: részben szétveri az Európai Uniót, hiszen az Európai Unió a bevándorlók befogadásának kérdésében megosztott, részben pedig nem jelent megoldást, hiszen újabb és újabb személyek fognak érkezni. Amíg értéknek tekintjük azt, hogy az Európai Unión belül nincsenek határok a tagállamok között, a schengeni zónán belül nincsenek határok a tagállamok között, addig feltétlenül azt is látnunk kell, hogy mindenki szabadon fogja elhagyni azt az országot, ahova egyébként őt áthelyezték, mint ahogy ez történt annál a mintegy 30 ezer menedékkérőnél, akit a 120 ezerből a kétéves időtartam alatt sikerült áthelyezni.Úgy gondoljuk tehát, hogy a magyar politikának e tekintetben egységre van szüksége. Az a kérésünk az ellenzéki pártokhoz is, hogy hagyjanak fel azzal a politikával, amely egy ideig a bevándorlást tagadta, azt követően pedig a külső határvédelem hatékonyságát, a kerítést támadta, és ebben a tekintetben minden támogatást adjanak meg a kormánynak ahhoz a politikájához, amely lehetővé teszi, hogy Európának azon országai, amelyek a hagyományos európai értékeket szeretnék a saját hazájukban megőrizni, ezt megtehessék, és a bevándorlás veszélyétől a saját hazájukat mentesíteni tudják. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)(14.50)
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Több mint egy éve mondjuk el minden létező helyen, itt a parlamentben is, hogy a betelepítési kvótarendszer ezer és ezer sebből vérzik. Három alapvető probléma van vele: értelmetlen, jogtalan és veszélyes. Értelmetlen, mert semmit nem old meg, és további millióknak nyújt biankó meghívót; jogtalan, mert felülírja az egyes tagországok jogköreit; és veszélyes, mert drámai mértékben rontja Európa és benne Magyarország biztonságát. A szomorú az egészben az, hogy egy nagy levegővétel és egy nagy újratervezés helyett Brüsszel inkább felpörgetné a kvótaprogramot, és most már nyíltan is beszélnek erről. Például a szocialisták európai frakcióvezetője - az itteni képviselők biztosan ismerik - nyíltan azt mondta, hogy el lehet kezdeni egy létszámküszöb nélküli, kötelező és állandó eljárás kidolgozását. Kérdezzék meg! Az Európai Parlament olasz elnöke egy olasz napilapnak a kvóták megemeléséről beszélt. A migrációért felelős uniós biztos sajtótájékoztatóján kérdésre azt válaszolta, hogy a kezdetektől fogva világos volt, hogy kötelező kvótákról van szó, és a tagállamok kötelesek ebben részt venni.Tisztelt Ház! Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ezek a javaslatok kísértetiesen hasonlítanak ahhoz, amelyeket Soros György tett közzé és adott írásba, és ez a milliárdos még megfejelné az egészet azzal, hogy két éven keresztül összesen 9 mil­lió forintnak megfelelő összeget adna minden bevándorlónak oktatási, egészségügyi és szállásköltségek fedezésére. Ezeket a javaslatokat összefoglalóan ő is tervnek nevezi, ezért felesleges is letagadni. Azért vetem ezt fel itt a Házban, mert az ellenzék gyakorlatilag minden veszélyes jelenséget és elhibázott veszélyes javaslatot letagadott az elmúlt hónapokban és években. Először azt mondták, hogy a bevándorlás álprobléma, aztán azt, hogy nincsen kvóta, majd azt mondták, hogy ha van is kvóta, az nem kötelező, hanem önkéntes. Ha valaki szeretné felmérni az MSZP morális állapotát, akkor nézze meg csak azt a videót, amelyen Ujhelyi István, az egyik brüsszeli főemberük meglepő magabiztossággal mondja bele a kamerába, hogy nincs és nem is lesz semmiféle kötelező kvóta. Nem tudjuk, hogy délben, este vagy reggel készült a felvétel, de Gyurcsány Ferenc csak jelenthet neki. Említhetném egyébként azt az MSZP oldalán közzétett nagy képet is, amelyen Molnár Gyula arca vigyorog ránk, amelyiken öles betűkkel ott virít az, hogy „nincsen kvóta”. Itt van nálam, nyugodtan megnézhetik a baloldali képviselők. Persze a színfalak mögött a baloldal nagyon is megtámogatta Brüsszel terveit. Az Együtt nevű párt és Gyurcsány Ferenc pártja aláírásokat is gyűjtött a kvótákért, és minden baloldali párt gyakorlatilag megszavazta a kvótát erőltető állásfoglalásokat Brüsszelben. Eközben Botka László a határzár lebontására tett sunyi ígéretet egy nemzetközi hírügynökségnek.Ezek után elmondhatjuk, hogy ha az ellenzéken múlt volna, akkor Magyarországnak és a magyar embereknek ma már egyáltalán nem lenne beleszólásuk abba, hogy kik jönnek ide, és kivel élünk mi, magyarok együtt majd a jövőben. Az ellenzéki oldalon összeállt a kerítésbontó, bevándorláspárti koalíció. Eközben bejött Európába majd’ 2 millió ember. Lett kvóta. Nem önkéntes, hanem kötelező. Eddig pár ezer ember szétosztásáról beszéltek, most pedig már felső létszámkorlát nélküli, állandó eljárásról, és nyíltan beszélnek erről.Itt állunk most, ami azt is jelenti, hogy nem valaminek a végén vagyunk, hanem egy hosszú jogi és politikai csata kezdetén. Mivel úgy látszik, hogy egyetlenegy baloldali pártra sem számíthatunk ebben a küzdelemben, beleértve egyébként a Jobbikot is, ezért a kormány újra az állampolgárokhoz fordul, egy konzultációban kérjük majd ki a magyarok véleményét. Ennek részleteiről a következő napokban ad majd tájékoztatást a kormány. Azt szeretnénk, hogy minél több ember vegyen részt ebben a párbeszédben (Zaj. - Az elnök csenget.), mert nem szeretnénk hagyni, hogy máshol döntsenek a biztonságunkat, megélhetésünket és kultúránkat érintő kérdésekben. Bármit is gondol erről az ellenzék, akárhogy is támadja majd a konzultációt, ezt nem hagyhatjuk szó nélkül, ezért kérjük újra a magyar emberek támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: A mai utolsó napirend előtti hozzászólást Gulyás Gergely képviselő úr mondja el, a Fidesz nevében: „Mégis van kötelező kvóta?” címmel. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Válaszadásra ismét Dömötör Csabáé a szó. Parancsoljon, államtitkár úr!