• BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! 2010 óta nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, a jövedelmi egyenlőtlenségek folyamatos növekedése egész rétegeket hozott kritikus helyzetbe. A gyerekek körében a szegénységben vagy kirekesztettségben élők aránya 8,1 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Különösen rossz helyzetben vannak az egyszülős családok, közel kettőharmaduk, 62,3 százalékuk él szegénységben vagy társadalmi kirekesztődésben, és ez a rendkívül magas arány még 6,3 százalékponttal nőtt is az előző évihez képest. A kormány szociálpolitikája gyakorlatilag azokat segíti, akik arra nem szorulnak rá; ez a felfogás egyedülálló Európában. A kormány 2010 óta számtalan kegyetlen intézkedést hozott a szegények ellen a segélyek csökkentésével, megszüntetésével, végül még a létminimum számítását is megszüntették. A kormány lemondott több millió emberről, miközben felesleges luxusberuházásokra költi az adófizetők pénzét, csak az érdekli, hogy a haveroknak és a rokonoknak jobb legyen. Ennek a kormánynak történelmi felelőssége lesz az egyes társadalmi csoportok egymás ellen uszításában, valamint a magyar társadalom elnyomorításában is. Közhely, de igaz: ha egy országban hiányzik az elkötelezettség a gyermekszegénység felszámolása iránt, az nemcsak a gyermekekre hat ki, hanem az egész társadalomra és a jövőnkre is. Államtitkár Úr! Mire annyira büszkék önök? Arra, hogy egy hónap alatt plakátkampányra elköltöttek több mint 4 milliárd forintot? Erős és büszke Magyarországot hirdetnek, és közben mérhetetlen a szegénység Magyarországon? És amit mondtam, hogy milyen állapotban vannak, mondjuk, az egyszülős családok vagy maguk a gyermekek, erre olyan büszkék? A plakát helyett inkább a családok megsegítésére kellene azt a több tízmilliárd forintot költeni, amit elszórnak plakátokra! Államtitkár Úr! Mi a fontos? Tényleg erre annyira büszkék? Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Ön azt kérdezte a felszólalásában, hogy mire vagyunk büszkék. Mi a magunk részéről elsősorban Magyarországra vagyunk büszkék, arra, hogy sok millió magyar ember erőfeszítésének köszönhetően most már látszódnak az eredmények, és ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben. Csak hogy pár eredményt említsek: 700 ezer új munkahely jött létre, az önök idejében megduplázódott. (Sic!) Arra is büszkék lehetünk, hogy csak az elmúlt egy évet figyelembe véve, 12 százalékkal nőttek Magyarországon a reálbérek. Idén a minimálbérek 15, illetve 25 százalékkal növekedtek, ez a szakmunkások esetében duplázódást jelent 2010-hez képest. Azt is szeretném önnek egyértelművé tenni, hogy a polgári kormány számára a gyermek az első, ezért étkezhet több mint 300 ezer gyermek ingyenesen. Olyan intézkedés ez, amely önöknek még csak eszébe sem jutott, hogy bevezessék. Az is komoly eredmény, azt gondolom, hogy 26 ezer gyermek nyaralhat a Balatonnál lévő Erzsébet-táborokban, és 50 ezren nyaralhatnak táborokban lakóhelyüktől nem messze. A családi adókedvezményt is említhetném, amit önök sohasem támogattak, pedig több mint ezermilliárd forintot hagyott a gyermekes családoknál, és ha a nyilatkozataikat nézem, akkor egyértelmű, hogy önök ezt a családi adókedvezményt megszüntetnék.Ami a gyermekszegénységet illeti, 2012 és 2015 között a gyermekszegénység 6 százalékkal csökkent, jelentősen csökkent. Ha megnézi a KSH vonatkozó adatait, akkor ezt látni fogja, és arra kérem, hogy ne tagadja el. Azt kérdezte ön, hogy mire vagyunk büszkék, még kettő dolgot szeretnék említeni. Büszkék vagyunk arra, hogy 1,7 millió ember vett részt a nemzeti konzultációban, ami rekord, és azt bizonyítja, hogy ez az ország kiáll az igazáért akkor, ha a nemzeti függetlenséget érintő dolgokról van szó. Még valami: arra is büszkék vagyunk, hogy rövidesen elérheti az egymillió embert a kettős állampolgárok száma. Erre titkon még ön is büszke lehet, főleg, ha tudjuk, hogy 2004-ben még a kettős állampolgárság ellen kampányolt. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Tudja, államtitkár úr, néhány szegénységi adat: a szegények aránya a 18 év alattiak körében az Európai Unióban 21,1 százalék, nálunk 22,7 százalék; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya a teljes népességben, az Unióban 23,7 százalék, nálunk 28,2 százalék; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya a 18 év alatti gyermekek körében az Unióban 26,9 százalék, Magyarországon 36,1 százalék.Államtitkár Úr! Fontossági sorrendek vannak. Önök az elmúlt nyolc évben több tízmilliárd forintot költöttek el felesleges plakátkampányra, míg ezeket a forrásokat ‑ és még nem is beszélek azokról a forrásokról, amelyek felesleges beruházások, lásd vizes vb, amit lassan már nyomon nem tudunk követni, hogy mennyibe fog kerülni, és közben szegénységi adatokról beszélünk meg gyermekszegénységről. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Államtitkár Úr! Fontossági sorrendek vannak, ezt kellene észben tartaniuk! Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Kemény szavakat használt, engedje meg, hogy én is tegyek pár megjegyzést. Azért én az MSZP nevében nem lennék büszke arra, hogy az országra szabadították a devizahitelezést, amely százezreket tolt adósságcsapdába. (Bangóné Borbély Ildikó: Nem tudom, ki volt a jegybankelnök! Járai, Orbán!) Megduplázták a munkanélküliséget. Amikor önök otthagyták a kormányrudat, akkor még félmillió ember jelentkezett be valamilyen formában segélyért Magyarországon, ma ez a szám 200 ezernél kevesebb. Amikor önök kormányoztak, majdnem 40 százalékos volt az szja-kulcs (Bangóné Borbély Ildikó: Az elmúlt nyolc évben már a Fideszről beszélünk!), egyáltalán nem érte meg dolgozni azoknak, akik egyről a kettőre szerettek volna jutni. Arról nem is beszélve, hogy a félszuperbruttó nevű förmedvény még inkább csökkentette a kézhez kapott jövedelmet. Egyébként, ha annyira érdekli önöket a közpénzek sorsa, akkor arra se legyenek büszkék, hogy a metrópénzek egyharmadának lába kelt, vagy hogy egy aktuális kérdést említsek: ha a munkavállalók sorsa és a fiatalok sorsa önt érdekli, akkor tisztázzák azt, hogy az MSZP-s főember, Czeglédy Csaba cége miért nem fizeti most ki a diákokat (Bangóné Borbély Ildikó: Mi köze Kósának Czeglédy Csabához? Ezt tisztázzák, hogy mi köze hozzá, meg a diákszövetkezethez! ‑ Az elnök csenget.), és miért fordulhatott elő, hogy 3 milliárd forint közpénzt nem fizetett be az államkasszába. (Bangóné Borbély Ildikó: Mert Kósa át akarja az egész piacot venni, ennyi az egész!) Reméljük, a nyáron lesz idejük, hogy tisztázzák ezt az ügyet, mert ha nem tisztázzák, az azt bizonyítja, hogy az MSZP semmit sem változott. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Jobb lenne, ha magatokban tisztáznátok!)
  • ELNÖK: Köszönöm, Rétvári Bence államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Bangóné Borbély Ildikó, a Magyar Szocialista Párt képviselő asszonya, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez: „Mire annyira büszkék?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Dömötör Csaba államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő asszonyt, elfogadja-e a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Bangóné Borbély Ildikó jelzi, hogy igen. Öné a szó, képviselő asszony.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Bangóné Borbély Ildikót megilleti a viszonválasz.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. A viszonválasz megilleti az államtitkár urat is.