• FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az agrárgazdaság, ahogy az elmúlt évszázadokban, úgy jelenleg és a jövőben is meghatározó gazdasági és társadalmi súllyal bír Magyarországon. A mérsékelt klímának, a kiváló minőségű termőföldnek, a magyar gazdák tudásának, szorgalmának köszönhetően hazánk hagyományosan jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket, élelmiszert exportál más országok fogyasztói számára is. Ezért az agrárgazdaság hazai és nemzetközi piaci jelenléte stratégiai fontosságú. Szakértők szerint a magyar mezőgazdaságban a mostaninál is nagyobb termelési potenciál rejlik, ami komoly fejlődési lehetőséget teremthet, ezen keresztül erősítheti a magyar gazdaságot, többletbevételt hozhat, új munkahelyeket teremthet. A mezőgazdasági termékek kivitele az elmúlt években a változó nemzetközi mezőgazdasági viszonyok között is növekedett. A mezőgazdaságról elmondható, hogy 2010 után kedvező folyamatok indultak el hazánkban az ágazatban, a mezőgazdaság kibocsátása folyóáron több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat évben. Ennek a pozitív folyamatnak az eredménye például, hogy a tavalyi gazdasági növekedésben ismét kiemelkedő szerep jutott az agráriumnak. Ez reményeink szerint ebben az évben is így lesz. Ehhez segítséget nyújthat például az is, hogy jövőre a tervek szerint több mint 800 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás érkezik hazai és európai forrásból az agrárgazdaságba.Tisztelt Miniszter Úr! Tavaly a mezőgazdasági szektorban a magyar agrárexport több mint 8 milliárd eurós értékű volt. Az erősödő élelmiszer-gazdaság egyre több embernek nyújt megélhetést, ez 2010 óta 55 százalékkal bővülő kibocsátásnak köszönhetően több mint 50 ezer új munkahely létrejöttét jelenti az agráriumban. A magyar agrárkivitel kiegyenlítetten több országba irányul, természetesen legfontosabb partnereink az uniós tagországok. Az agrárgazdaság alapvető céljai világosak: a biztonságos élelmiszer-ellátás, a GMO-mentesség fenntartása, természeti értékeink megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése és a körültekintő gazdálkodás.A magyar élelmiszeripari kivitel a mezőgazdaságunk és az országunk gazdasága számára kiemelt jelentőséggel bír. Éppen ezért állíthatjuk, hogy az élelmiszerexport további lehetőségeket kínál számunkra, amit a nemzetközi piacokon is el kell érnünk. Éppen ezért kérdezem miniszter urat, milyen mértékben nőtt az agrárgazdasági kivitel az elmúlt évek fejlesztésének köszönhetően, hogyan változott a magasan feldolgozott agrártermékek kivitele 2010 óta. Várom miniszter úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a képviselő úrnak, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar mezőgazdaságban a termelők, az élelmiszeripari feldolgozók milyen jelentős teljesítményeket értek el az elmúlt években, minden piaci nehézség dacára. Tisztelt Országgyűlés! A Darányi Ignác-terv alapján dolgozunk, a mezőgazdaságban, az élelmiszer-gazdaságban ez az a program, amelyet végrehajtunk, és annak célkitűzéseit váltjuk valóra. Ennek is köszönhető az, hogy jó néhány kedvező folyamat indult el az elmúlt években, és elmondhatjuk, hogy 2016-ban, de jó néhány korábbi esztendőben is a gazdasági növekedésben ismét meghatározó volt a mezőgazdaság szerepe. A mezőgazdaság kibocsátása folyóáron hatodik éve emelkedik, és évről évre rekordértékeket ér el, 2016-ban meghaladta a 2600 milliárd forintot. Továbbá 2016-ban volt egymás után a negyedik kedvező eredményeket hozó nyári betakarítás, 2014 után 2016-ban is kiemelkedő volt az őszi betakarítás, sikerült stabilizálni az állattenyésztést, jelentősen nőtt a foglalkoztatás és az export, valamint javult a mezőgazdasági termelés hatékonysága és jövedelmezősége is.Szintén kedvező változások figyelhetőek meg az élelmiszeripar területén, az ágazat összes értékesítése 2016-ban meghaladta a 2800 milliárd forintot, amely változatlan áron 16 százalékkal több, mint 2010-ben. Emellett dinamikusan emelkedtek az élelmiszeripari beruházások is. Elmondhatjuk tehát, hogy az élelmiszeripar túl van a válsághelyzeten. Az agrártermékek exportja 2010 és ’16 között nagymértékben növekedett. Mindez jó lehetőség a magyar termelők számára is, és elmondhatjuk, hogy az agrárexport 2016-ban 38 százalékkal több, mint 2010-ben. Ennek köszönhető az agrárgazdaság meghatározó szerepe a nemzetgazdasági külkereskedelemben, ahol az agrártermékek részesedése a teljes termékkivitelből 9 százalék, az egyenlegből viszont mintegy 30 százalék volt 2016-ban. Kedvezően javult az agrárexport szerkezete. A magasan feldolgozott termékek kivitelének értéke 2010 és 2016 között minden évben bővült, ennek köszönhetően jelentősen növekedett a teljes agrárkivitelen belüli aránya. A magasan feldolgozott termékek kivitele 2016-ban 3,1 milliárd euró volt, kétharmadával haladta meg a hat évvel korábbi értéket, részesedése az agrárexportból pedig 39 százalék volt. Mindez pozitív a hazai hozzáadott érték és a foglalkoztatás szempontjából egyaránt, valamint a feldolgozóipar növekedése kiszámítható piacot jelent a mezőgazdasági termelőknek is. Továbbra is azon dolgozunk, hogy minél több feldolgozott készterméket exportáljunk és minél kevesebb alapanyagot. Erre tekintettel is a kormány jelentősen megemelte az agrártámogatásokat, és kiemelt figyelmet fordítunk a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatokra, beruházási támogatásokkal ösztönözzük a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéseit.Tisztelt Országgyűlés! Azzal is tisztában vagyunk, hogy a magyar termelési potenciál még messze nincs kihasználva. A kormány által nemrégen elfogadott, 2050-ig szóló élelmiszer-gazdasági koncepció részletes programot, megbízható jövőképet vázol fel annak érdekében, hogy hosszú távon is folytatódjon a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődése. Meggyőződésünk, hogy kiszámítható, biztos háttér kell a földműveseknek, az élelmiszeripari feldolgozóknak egyaránt, és ehhez minőségi magyartermék-előállításra, a termékeket biztosító jogvédelemre, a hungarikumok, prémiumtermékek fejlesztésére van szükség. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a miniszter úr válaszát. Ezt az interpellációt azért is nyújtottam be, mert az a vidék, ahonnan én jövök, elsősorban agrár-, mezőgazdasági vidék. Szántóföldi növénytermesztés, de ezen kívül szőlő- és gyümölcstermesztés is nagy jelentőséggel bír. Ezért különösképpen fontosnak tartom azt, hogy a mi térségünkben is egyre több olyan kisüzem, kis feldolgozóüzem épül, amely nem több százezer hektár terményeit dolgozza fel, hanem a környék terményeit, és jó minőségben tudnak például gyümölcsleveket piacra bocsátani.(14.20)De ugyanilyen nagy jelentőségűnek tartom azt, hogy korábban a mi területünkön is nagyon lecsökkent a sertéstenyésztés, és az utóbbi években a sertéstenyésztés is egyre inkább izmosodik és jobban lábra kapott, és az ottani feldolgozással elég sok gazdálkodót tudnak segíteni. Tehát én nagyon bízom benne mint vidéki ember, hogy a mezőgazdaságnak igenis volt jövője, és még szebb jövője lesz a következő évtizedekben. Köszönöm miniszter úr válaszát és elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Fazekas Sándor miniszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a miniszteri választ. Öné a szó.