• BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hét esztendő gazdaságpolitikai intézkedései kétségkívül éreztetik már a kedvező hatásukat, 2013-ban hazánk kikerült az akkor már egy évtizede zajló túlzottdeficit-eljárás alól, és ennek köszönhetően az államháztartási hiány rendre a GDP 3 százaléka alatt teljesül, a GDP-arányos államadósság pedig folyamatosan csökken.2016-ban már mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő ismét befektetésre ajánlotta, befektetési kategóriába emelte a szuverén magyar államadósságot, így Magyarország visszanyerte önrendelkezését a nemzetközi pénzügyi környezetben. Mindez lehetővé tette azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, amely a magyar emberek, a családok boldogulását, a vállalkozások erősödését és a hazai gazdaság növekedését szolgálják. A magyar gazdaság mára egy kiegyensúlyozott és a korábbinál gyorsabb növekedési pályára állt, a gazdaságpolitika előtt álló kihívások központi eleme pedig átkerült a munkaerőkérdésre.A további erősödéshez szükség van a termelékenység és a versenyképesség együttes fokozására, amivel együtt kell járjon a bérek fokozatos emelkedése is. A kormány ennek érdekében is tett már figyelemre méltó lépéseket. A vállalkozások terheinek a 6 éves béremelési és járulékcsökkentési megállapodásban vállalt jelentős csökkentése jótékony hatást gyakorolhat a versenyképességre, ösztönzi a vállalati beruházásokat, illetve lehetővé teszi a magasabb termelékenységű munkaerő bérének növelését úgy, hogy a vállalati jövedelmezőség ne romoljon eközben.A gazdaság további erősödése a vállalkozások innovációs képességének fejlesztésétől függ. A vállalati innovációt segítheti a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködések ösztönzése, de az adópolitika területén is vannak még kihasználatlan lehetőségek. A hazai innováció erősödését segíthetik a digitális fejlesztések, a megfelelő képzési rendszer, a mobil munkaerő, illetve az ország arra irányuló képessége, hogy nagy brandeket vonzzon hazánkba, sőt akár új hazai brandek létrejöttét segítse elő.Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, hogy ön szerint milyen mértékben javult hazánk versenyképessége; a termelékenység és az innováció területén mennyiben sikerült érdemi előrelépéseket elérni; továbbá milyen lépések megtételét tartja szükségesnek az ország versenyképességének további javulása érdekében? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. RÁKOSSY BALÁZS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2010 óta eltelt időszak gazdaságpolitikai erőfeszítései nyomán a gazdaság mára új, a korábbinál kiegyensúlyozottabb és dinamikusabb növekedési pályára állt, Magyarország versenyképessége, a magyar gazdaság erősödik. Emlékeztetnék arra, hogy a 2010-ben megalakult polgári kormány súlyos terhet örökölt szociálliberális elődjétől, 3 százalékot messze meghaladó költségvetési hiányt, egekbe szökő államadósságot, devizában végletekig eladósodott családokat, példátlanul magas munkanélküliséget, valamint növekedési és versenyképességi lendületét teljesen elvesztő gazdaságot. Gyors és határozott intézkedésekkel sikerült helyreállítanunk a korábbi évek gazdaságpolitikai hibái következtében megrendült pénzügyi egyensúlyt, és ezzel megteremteni a fenntartható gazdasági növekedés feltételeit. Ezzel párhuzamosan számos hosszabb távú, az adórendszer, a szakképzés, az államigazgatás szerkezeti átalakítására irányuló lépésre került sor, melynek célja a magyar gazdaság növekedésének dinamizálása, a gazdaság versenyképességének és hatékonyságának növelése. Az eddig megtett intézkedések hatása immár nemcsak a pénzügyi egyensúlyi mutatók kedvező alakulásában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a magyar gazdaság az idei első negyedévben 4 százalékot meghaladó növekedést ért el, így a magyar nemzetgazdaság kétszer gyorsabban bővül az uniós átlagnál. Emellett csökkent az államháztartás hiánya, jelentősen csökkent az államadósság, hét év alatt több mint hétezer (sic!) új munkahelyet hoztunk létre, rekord alacsony szintre csökkentettük a munkanélküliséget, és jelentős többletet mutat a folyó fizetési mérleg.Az eddigi makrogazdasági eredményekre építve immár elsősorban a versenyképesség erősítésével, a gazdasági növekedés minőségi feltételeinek javításával lehet és kell tovább gyorsítani a legfejlettebb országokhoz való felzárkózásunkat. A sikeres gazdasági felzárkózás együtt kell hogy járjon a jövedelmek és az életkörülmények emelkedésével is, és ez csak a termelékenység folyamatos növelésével, a magyar vállalkozások és munkaerő versenyképességének és hatékonyságának javításával érhető el.Egyetértek abban a képviselő úrral, hogy a magyar gazdaság versenyképességének egyik legfontosabb feltétele a versenyképes, megfelelő képzettségű munkaerő rendelkezésre állása. Ezt szolgálja a tavaly év végén született hatéves bérmegállapodás, amely úgy teszi lehetővé a bérek dinamikusabb emelését, hogy az adó- és járulékterhek párhuzamos csökkentése mellett nem rontja a vállalati szektor költség-versenyképességét. Ennek is köszönhetően 52 hónapja nőnek a reálkeresetek, a bruttó átlagkereset áprilisban pedig elérte a havi 300 ezer forintot, ami közel 15 százalékos növekedést jelent egy év alatt, és lehetővé teszi a vállalkozások számára a képzettebb, versenyképesebb munkaerő alkalmazását. A versenyképesség javítását szolgálja az államigazgatás átalakítása, a bürokrácia csökkentése, a hatósági eljárások egyszerűsítése és olcsóbbá tétele is. (13.50)Végül, de nem utolsósorban hangsúlyozni kell, hogy a versenyképes gazdaság alapja a termelékenység, a tudás és az innováció. Ezt felismerve döntött úgy a kormány, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható fejlesztési támogatások nagyságát az eddigieknek több mint kétszeresére növeli. Az így rendelkezésre álló 1200 milliárd forint lehetővé teszi, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció területén is jelentős előrelépést érjünk el.Iparpolitikánk középpontjában is az innováció, a digitális gyártási technológiák és logisztikai megoldások elősegítése és támogatása áll. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően Magyarország versenyképessége javul, a magyar gazdaság erősödik, ezzel is hozzájárulva a magyar emberek életkörülményeinek jelentős javulásához és vállalkozásaink erősödéséhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Ország­gyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt egy esztendőben, beleértve az idei esztendőt és ezeket a hónapokat is, az látható, hogy az ipari szektorban egy 30-40 százalék közötti béremelésre került sor. Ennyi volt az az extra haszon, profit tulajdonképpen, amelyet a befektetők az elmúlt években elkönyveltek a munkavállalók rovására. Belátták azt, hogy a munkaerő biztosítása érdekében erről az extra nyereségről le kell mondani, ez szolgálja a megmaradásukat és a jövőbeni versenyképességüket, hiszen a legjobb munkavállalókat kell itt tartani. De a továbbiakban csak akkor lehet nagyobb bérkibocsátás az ipari szektoron belül is, ha az innováció következtében a termelékenység javul, ezért nagyon fontos az a kormányzati álláspont, hogy kétszeresére emeli az innovációs pályázatok keretösszegét annak érdekében, hogy dinamizálni lehessen a hazai gazdaságot. Köszönöm szépen, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rákossy Balázs államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.