• BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Egy fontos problémával szeretném zárni az ülésszakot: azzal a témával, hogy a meddőség kérdésével hogyan állunk ma Magyarországon. Bár a születések száma az elmúlt években kissé emelkedett, Magyarország népessége továbbra is évente 30-40 ezer fővel csökken. Így például 2016-ban 93 ezer élve születésre közel 127 ezer halálozás jutott. A kiemelkedően magas halálozási mutató mögött ott húzódnak az egészségügyi rendszer problémái: a szakemberhiány, a kórházi fertőzések, és nagyon sok mindent sorolhatnánk még. A legfrissebb adatok szerint öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népessége, ez körülbelül egy magyar nagyváros lakosságának felel meg. A kormány elvileg a népesedés érdekében, valójában szavazatszerzésből ‑ az elmúlt hetekben hallhattuk a parlamenten belül is, kívül is ‑ fűt-fát ígér a családoknak, de nem gondol azokra, akik biztosan szeretnének gyereket, de sajnos egészségügyi okokból nincs nekik. Ma Magyarországon az ismert adatok szerint most már nem minden ötödik párt, hanem minden negyedik párt érint ez az óriási probléma. Mindez tovább rontja Magyarország egyébként is kedvezőtlen népesedési mutatóit. A kormány évek óta panaszkodik az alacsony születésszám miatt, a lombikkezelések finanszírozását mégsem emelte meg. Emlékszünk még, néhány évvel ezelőtt Zombor Gábor egykori egészségügyi államtitkár megígérte, hogy nagyon erős kormányzati akarat van az akkori költségvetésben betervezett kétmilliárd forint duplájára emelésére. Sajnos, ezt az utóbbi években nem sikerült a kormánynak megoldania. A nemrégiben bejelentett családtámogatási javaslatok között nem is szerepelt a meddőséggel kapcsolatos semmilyen javaslat. Majd azt vettük észre az utóbbi egy hétben, hogy bejelentette a kormányzat, hogy megemelik az erre szánt keretet, de hát nem úgy fogják megvalósítani, ahogy az a meddő pároknak jó lenne. Most ott tartunk, hogy be akarják zárni az egyik meddőségi központot. Sajtóhírek szerint a Debreceni Egyetemhez felülről érkezett, nyilvánvalóan minisztériumi kérés, pontosabban, utasítás miatt szűnik meg vagy szűnhet meg a Kaáli Intézet Debreceni Egyetemen működő, államilag finanszírozott, lombikkezeléseket is végző egysége. Fontos tudni, hogy a társadalombiztosító által fizetett lombikbébi-keze­léseknek a 70 százaléka ma Magyarországon a Kaáli Intézetben, a Kaáli Intézet budapesti és vidéki központjaiban történik meg. Sajnos azt látjuk, hogy az állam nem azon dolgozik, hogy minél hatékonyabb legyen a meddő pároknak a kezelése, nem azon dolgozik, hogy felülről nyitottá tegye ennek a meddőségi kezelésnek a finanszírozását. Kaáli professzor több cikkben elmondta, hogy nem arra kell törekedni, nem az a megoldás, hogy duplájára emeljék a meddőségi kezeléseknek a támogatását, hanem a felső korlátot el kell törölni. Ha ma Magyarországon a meddőségről beszélünk, akkor ki kell mondani, hogy itt a vágyott gyermekeknek a megszületéséről mondunk véleményt. Az egyik legfontosabb beavatkozási eszköz lehetne, ha jobban odafigyelne a kormány a ma Magyarországon minden negyedik párt érintő problémára. De azt lájuk, hogy a kormány nem azon dolgozik, hogy minél több gyermek születhessen meg, hanem azon dolgozik, hogy egy intézményt hogyan tudna a piacról kiszorítani. Nem értjük, hogy hogyan fordulhat az elő, hogy egy Magyarországon több évtizede működő, nagyon jól működő intézményt most a kormány ki akar véreztetni. Nem értjük, hogy hogy akarja a kormány visszaterelni a betegeket az állami rendszerbe, amikor látjuk, hogy minden egyes betegségnél szakember-, orvoshiánnyal, nővérhiánnyal, forráshiánnyal küzdünk, és egy jól működő rendszert meg a kormány most tönkre akar tenni. Én azt gondolom, hogy ez ellen minden eszközzel fel kell lépni a megszületendő gyermekeink érdekében és azoknak a pároknak az érdekében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akik szeretnének vágyott gyermeket ebben az országban nevelni és szeretnének gyermeket szülni és nevelni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)