• DR. VEJKEY IMRE (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugati keresztény értékrenden alapuló szuverén magyar államot Szent István királyunk alapította, de Szent László király szilárdította meg. Szent László királyunk személyében fejezi ki a magyarság küldetéses önértelmezését a keresztény Európa védőpajzsaként.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudniuk kell, hogy 1096. augusztus 15-én indult meg Franciaországból a végül Bouillon de Gottfried vezette keresztény lovagsereg a Szentföld felszabadítására, amely sikerrel járt, és amelynek következtében a szaracénoktól visszafoglaltuk Jeruzsálemet, megmentve ezzel szent­helyeink jelentős részét a szándékos pusztítástól. A megmentés rendkívül fontos volt. De magának az első keresztes hadjáratnak a szervezése egy évvel korábban, vagyis 1095-ben a clermonti zsinattal kez­dődött, ahol nem mást, mint Szent László királyunkat választották meg a keresztes seregek fővezérének, nem tudva arról, hogy lovagkirályunk ekkor már a mennyei Jeruzsálemben volt.Ezért lett Bouillon de Gottfried a keresztes seregek vezére, akinek a Szentföld visszafoglalása után felajánlották, hogy legyen Jeruzsálem királya. Ő azonban azt mondta, hogy ahol Jézus töviskoronát hordott, ott ő nem hordhat aranykoronát. Ezért visszautasította a jeruzsálemi királyi címet.Tudniuk kell azt is, hogy a Bouillon de Gottfried vezette lovagsereg a mai Franciaországból Magyarországon át indult Jeruzsálem felszabadítására, és amikor hazánkba értek, külön megálltak dicső királyunk sírjánál. A sír előtt az egész keresztes hadsereg letérdelt, így kérve szent királyunk mennyei pártfogását.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sík Sándor költő pe­dig ekként írt Szent László királyunkról: „Szinte ál­landóan a tenyerén hordja, kardja élén hordja az élet.Minden pillanatban kész odadobni Egyháznak, hazának, egyeseknek ‑ mindennek és mindenkinek, akikben és amiben azt a két szentséget látja testet ölteni, amelyért élt: az életét, a magyar ügyet és az Isten ügyét.”(10.40)Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szent László királyunk egész életét és minden intézkedését keresztény Magyarországban való hite hatotta át. Már a krónikás is úgy jellemzi őt, mint aki ennek érdekében szilárd és irgalmas volt. „Testedben tiszta, lelkedben fényes, szívedben bátor, miként vad oroszlán. Amikor tehette, szeretett félrevonulni és imádkozni. Imáinak hatásossága nyilvánul meg az alakját körülfonó legendákban is: az üldöző ellenség előtt a szikla meghasad, éhező katonái táplálására szarvascsordák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából.” ‑ mint ahogy ezt mindannyian ismerjük.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A tények és legendák szükségessé teszik, hogy egy országgyűlési határozattal 2017-ben emlékévet állítsunk Szent László királyunk méltó megünneplésére. De mindeközben látniuk kell, hogy a szirénhangokat megtestesítő személyek most sem tétlenkednek, azzal a farizeusi váddal előállva, hogy minek ez a Szent László-év, amikor már az év közepén járunk, tegyük ezt majd valamikor máskorra, amikor korábban felébredünk. E szirénhangokra válaszul el kell mondanom, hogy az ügyben eddig sem tétlenkedtünk, hiszen Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár már 2016. év nyarán bejelentette, hogy maga a nemzetpolitikai államtitkárság a 2017. évre Szent László-évet hirdet. A nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Szent László-év fővédnöke pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr. A nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett emlékévnek már eddig is számos kiemelkedő eseménye volt, így különösen a nyitórendezvény Győrben, majd Szent László-freskókiállítás Lengyelországban, továbbá vándorkiállítás megnyitása Zágrábban, ahol az utóbbi két programon Áder János magyar köztársasági államfő is jelen volt.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szent László királyunk olyan kiemelkedő személyisége történelmünknek, akinek hősies lelkületét, lovagiasságát és or­szág­építő uralkodását évszázadok óta csak csodálni tudjuk. A hit bajnokaként máig karakteres példaképként áll a magyarság egésze és közép-európai népe előtt. Trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója ezért kiváló alkalmat teremt arra, hogy egy országgyűlési határozattal még szélesebb körű programsorozatot valósítsunk meg oly módon, hogy annak üzenete minél többekhez eljusson. Kérem, támogassák az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)
  • POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy elhangzott, az Országgyűlés elé egy országgyűlési határozattervezet került, amelynek a célja, hogy az idei évet Szent László-emlékévvé nyilvánítsa.940 esztendővel ezelőtt az Árpád-ház ígéretes sarja lépett a magyar királyok sorába, ahogy a Képes Krónika írja: a magyar nemesek egyetértő akarattal Lászlót választották az ország kormányzására, mindenki tudta ugyanis, hogy őt az erények teljessége ékesíti. Nem tévedtek. László király a Szent István-i munka beteljesítőjeként nemzetünket a keresztény Európa vezető államainak soraiba emelte. Vele és általa kezdődik meg a magyarság történelmi szerepvállalása a kontinens jövőjének alakításában. Hazánknak stabilitást, nemzetének megbecsülést, népének pedig igazságot hozott. Emlékezete ma is összeköti a magyarságot Nagyváradtól Debrődig, Vancouvertől Melbourne-ig. Élete nem csak a mi számunkra jelent ma is követendő példát. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Szent László volt az első olyan uralkodó, aki Közép-Európa minden népéhez szólni tudott. Talán történelmietlen a jelen helyzetet a múltba vetíteni, de nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a V4-eknek az első szimbolikus alakja volt. Életútja legfontosabb állomásai kijelölik azt a keretet és teret, amelyben élt és gondolkodott. Krakkó környékén született, lengyel volt az édesanyja. Zágrábban alakított püspökséget. Nyitrán halt meg; végső nyughelye pedig Nagyváradon található. Bátor vitézségével, bölcs jellemével korának közép-európai eszményképe volt. Tisztelete ma is összekapcsol bennünket, horvátokat, lengyeleket, szlovákokat és magyarokat. Ereklyéit Magyarországon kívül Zágrábban, Krakkóban, Ragu­zá­ban ‑ Dub­rovnikban ‑ őrzik. A magyar nemzet összetartozását és a közép-európai térség egységét kifejező uralkodónk trónra lépésének 940., szentté avatásának pedig 825. évfordulóján a magyar kormány is megfelelőnek látja azt az alkalmat, hogy a tetteit és a hozzá kapcsolódó hagyományokat együtt felelevenítve erősítsük meg. 2017. február 17-én a dicső királyunk hermáját büszkén őrző Győrben nyitottuk meg a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Szent László-évet, amelynek megvalósításával a Szent László-év Tanácsadó Testületet és Pro Patria Egyesületet bíztuk meg. A fővédnökséget, ahogy elhangzott a képviselő úrtól, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr vállalta.82 millió forintból, az államtitkárságunk által elkülönített összegből valósítjuk meg a programot, amelyet ha kell, saját keretből tudunk bővíteni. Ennek során több vándorkiállítást is útjára indítottunk. A lovagkirály életútját, tiszteletét, valamint a legismertebb legendájáról készült freskókat bemutató tárlatokat pedig összesen 20 helyszínen, köztük Calgaryban, Dublinban, Zágrábban és például Krakkóban mutattuk be, amelyek az év során beutazzák a Kárpát-medencét, Közép-Európát és a diaszpórát is. A képviselő úr is említette, hogy mind a lengyelországi, krakkói, mind pedig a horvátországi, zágrábi kiállítás megnyitásán részt vett Áder János magyar, illetve Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, illetve Zágrábban pedig Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök asszony. Hadd emeljem ki az ilyen programok közül a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület közreműködésével megvalósuló Kárpát-medencei Szent László tanulmányi versenyt, amelynek nagyváradi döntőjén a Kárpát-medence minden régiójából lesz majd résztvevő. Támogatjuk egy Szent László koponya­ereklye vizsgálatáról szóló dokumentumfilm el­ké­szítését is. Az említettek mellett számos tudományos konferencia megszervezéséhez, kiadványok meg­jelentetéséhez is segítséget nyújtottunk és nyújtunk is. A lovagkirály emlékét a Nemzeti Vágta keretében is fel fogjuk eleveníteni, a vajdasági, a felvidéki és a muravidéki előfutamokat is Szent László tiszteletének szentelik. A székely vágtán pedig Szent László ügyességi versenyt szerveznek. A Kárpát-medence számos pontján tartanak megemlékezéseket. Az idei Szent László-napra pedig a Magyar Televízió külön tematikus nappal is készül. Célunk az, hogy minél többeket sikerüljön bevonni a határokon és a nemzeteken átívelő programsorozatba, saját kezdeményezéseket is támogatva, és természetesen még tudjuk bővíteni ezt a programévet.Örömmel tölt el bennünket, hogy a jövőnket alapvetően meghatározó kérdésekben a közép-euró­pai államok vezetői egyetértenek, és azt mondják, hogy független államainkat a külső fenyegetésektől meg kell védenünk.(10.50)Ez egyben Szent László királyunk ránk hagyott örökségének védelmét is jelenti. Éppen ezért tartjuk fontosnak a kormány részéről, és üdvözöljük azt a szimbolikus lépést, hogy az Országgyűlés közeledve a Szent László-naphoz, a lovagkirály emlékének kívánja szentelni a 2017. esztendőt. Bízzunk abban, hogy ez a lépés hozzájárul szent királyunk örökségének méltó ápolásához, ezáltal pedig segíti nemzetünk és az egész közép-európai térség összefogását. Szent László életútja ma is arra figyelmeztet bennünket, hogy alkotását, keresztény és független hazánkat továbbra is csak közös erővel tudjuk megvédelmezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Megtisztelő számomra, hogy a Törvényalkotási bizottság véleményét én tolmácsolhatom ma itt önöknek. Azért tölt el ez külön örömmel, mert választókerületem, Budapest XVII. és X. kerülete, Rákosmente és Kőbánya iskolái már az idén januártól elsők között csatlakoztak a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Szent László-emlékévhez. Azt gondolom, hogy azzal, hogy az emlékévet nemcsak ‑ és a „csak”-ot most jó értelemben használom ‑ a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett emlékévként éljük meg, hanem országgyűlési határozati rangra is emeljük, ez nagyon fontos, de nem elegendő. Nagyon fontos, hogy mellette az iskolák, az óvodák, a társadalom, a civil szervezetek mind-mind olyan programokat szervezzenek az egész évben, amely ráirányítja a figyelmet lovagkirályunkra.Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. június 13-án házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel megtárgyalta a 2017. év Szent László-emlékévvé nyilvánításáról szóló H/16032. számon benyújtott határozati javaslatot, amelyhez a bizottság támogatott módosító javaslat hiányában 23 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett, tehát ellenszavazat nélkül összegző jelentést nyújtott be.Az MSZP nyelvtanilag is nehezen értelmezhető indítványa a határozati javaslat szellemiségéhez is méltatlan. Ezért azt a bizottság nem támogatta. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a 2017. évet Szent László-emlékévvé nyilvánítsuk, és ehhez a támogató szavazatukkal fejezzék ki az egyetértésüket. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az általunk most tárgyalt határozati javaslat a 2017. év Szent László-emlékévvé nyilvánításáról szól. Mint mindannyian tudjuk, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának pedig 825. évfordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben.Engedjék meg, hogy egy rövid történelmi visszatekintést tegyek szent királyunk életére és tevékenységére vonatkozóan! László a krónikák szerint 1046. június 27-én született a Lengyel Királyságban. Apja I. Béla magyar király volt, édesanyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. Két fiú és több lány testvére volt. Bátyja, Géza 1074-1077 között uralkodott. A lányok közül Zsófia Weimar Ulrik őrgrófhoz ment feleségül, Ilona pedig Zvonimir horvát király felesége lett. László kétszer házasodott, első feleségének nevét nem ismerjük, ő a történészek szerint magyar főúri leány volt. Ebből a házasságából született lányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül, majd özvegységre jutva Rudolf német ellenkirály le­ánya, Adelhaid lett a felesége, akitől Iréne nevű leánya született. Őt János görög császár vette feleségül.Az említett házasságokból jól látható, hogy szinte az összes szomszédos uralkodóházzal rokonságba került, beleszámítva a két legnagyobbat, a görög és a német császári dinasztiát is. Lászlót bátyja, I. Géza halálát követően négy évtizedes viszály után, 1077 tavaszán választották trónra az ország főurai. Uralkodása sorsdöntő volt népünk történelmében. Kiváló képességeivel, vitézségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből, és megmentette a külső ellenségek pusztulást hozó támadásaitól. Uralkodásában kiemelkedő szerepet töltött be az igazságszolgáltatás újrarendezése. A több évtizedes testvérharcban és az egyéb belső küzdelmekben ugyanis erősen megrendült a törvények kötelező ereje. Uralkodása második évében, 1078-ban Pannonhalmán, a papság és előkelők jelenlétében szigorúbb törvényeket hoztak a megrendült vagyonbiztonság megerősítésére.Híre a határon túl is elterjedt, benne látták a kor egyik legszebb lovageszményét, és kiszemelték a keresztes hadak vezérének. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert 1095. július 29-én az örökkévalóságba költözött.Kultusza halála után hamarosan kialakult. Tulajdonképpen maga a nép avatta szentté, mielőtt az egyház hivatalosan is megtette volna ezt. Nemcsak a gyógyulást, a vigasztalást keresők, hanem a vitában álló peres felek is felkeresték sírját. 1192-ben III. Béla pápai jóváhagyással szentté avatta neves elődjét, ereklyéinek pedig hermát készíttetett, amelynek utódja ma Győrben látható. Tisztelt Képviselőtársaim! Szent László halála után elsősorban törvényeivel, a pogányok elleni hőstetteivel, hatalmas testi erejével és erényeivel maradt meg a magyarság tudatában. Mind a mai napig egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon, emlékét a Kárpát-medencében számos szobor és intézménynév őrzi.Választókörzetemben, Győrben évszázadok óta őrizzük Szent László királyunk emlékét. Az idén rendhagyó módon ötnapossá bővített eseménysorozatban egyházi és világi programok egyaránt szerepelnek. Az eseményre ellátogató vendégeket június 23-25 között a lovagkort idéző hangulat, kézműves­forgatag, korhű jelmezes felvonulás, harci tornák, játszóházak és koncertek várják. A Szent László-év központi rendezvényeit június 26-án és június 27-én tartjuk Győrben. Június 26-án tudományos konferenciát, valamint könyv- és filmbemutatót tartanak a Richter János Hangverseny- és Konferenciateremben. Este pedig ünnepi vesperás lesz Veres András győri megyéspüspök vezetésével a Dunakapu téri szabadtéri színpadnál, majd a Győri Filharmonikus Zenekar Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész közreműködésével ad koncertet. Június 27-én, László névnapon pedig Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével ünnepi szentmise lesz a belvárosban, ami a hagyományos Szent László-herma körmenetével zárul. Délután az önkormányzat ünnepi díszközgyűlésére kerül sor, a kétnapos ünnepséget pedig a Ghymes együttes esti koncertje zárja. Mindezek megvalósításában az államtitkárság, illetve a győri önkormányzat jelentős anyagi támogatása látható, és ebből tudjuk ezt Győrben megvalósítani. Itt elmondanám, hogy szeretettel várunk minden érdeklődő vendéget a sokrétű és színvonalas győri rendezvényekre.Tisztelt Képviselőtársaim! Szent László királyunk 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is. Életpéldájának és erényeinek felemlegetése azért is fontos, hogy a magunk számára is megtaláljuk a követendő igazságokat. Mert kérem, ne feledjék, hogy a nyugati keresztény, európai szuverén magyar államot István alapította, de Szent László szilárdította meg. Végezetül a Fidesz vezérszónokaként arról biztosíthatom önöket, hogy frakciónk támogatja a 2017. év Szent László-emlékévvé nyilvánításáról címmel általunk most tárgyalt határozati javaslat elfogadását. A többi parlamenti frakció képviselőit is arra kérem, hogy önök is támogassák ezt a határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)(11.00)
  • KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor ezt a törvényjavaslatot ol­vas­tam, akkor egy kicsit zavarban voltam, mert ma­gam, követve a nemzetpolitikai államtitkárság tevé­kenységét, abban a hiszemben voltam, hogy a 2017. év Szent László emlékéve. Miként egyébként Potápi államtitkár úr ismertette is, hogy az államtitkárság milyen előkészítőmunkát végzett ennek kapcsán, illetve milyen megvalósult programok történtek, ez a gyanúm, mondjuk úgy, hogy tovább erősödött.Azt kell mondjam, hogy a parlament szim­bo­li­kus jogalkotásakor mindig az a kérdés merül föl, hogy ez mennyire szimbolikus jogalkotás, tehát mennyire a papírjogot gyártjuk és mennyire nem ezt tesszük, hanem a valóságnak dolgozunk. Az eddigi emlékéveknél, azt lehet mondani, hogy túl nagy si­kert nem aratott a parlament. Ugyan számos emlé­kévet kodifikáltunk, de hogy bármiféle változást ho­zott volna ez bárhova is, az nem mondható.Azt hiszem, hogy a Szent László-emlékév ügyé­ben más a helyzet, de ez nem ennek a javaslatnak köszönhető, hanem a nemzetpolitikai államtitkárság javaslatának, vagyis annak, hogy Potápi államtitkár úr csapata vagy a kormány kvázi úgymond önte­vé­keny módon ezt az emlékévet megalkotta. Ezért min­den­képpen dicséret illeti szerintem az állam­titkár­ságot, mert szemben a korábbi jogalkotással, amely gyakorlatilag semmiféle nyom nélkül múlt el, bár­milyen szimbolikus törvényalkotás itt a Házban, itt valamiféle szervezés történt.Nagyon jó volt hallani fideszes képviselőtársam beszédét, amikor arról beszélt, hogy Győrben a Szent László-emlékév kapcsán mi is történik, mert itt is látszik az, hogy hogyan válik valami valósággá. Ezért vagyunk kicsit fura helyzetben, amikor a valóságot mint­egy hat hónapos késéssel, ha nem beszélünk ar­ról a fél évről, ami eltelt még 2016-ban a nemzet­politikai államtitkárság kezdeményezése és az év vége között, most követi ez a jogalkotás. Bár lehet szirénhangnak minősíteni ezt a felvetést, de azért mégiscsak fura, hogy egy létező emlék­év­re ‑ idé­zőjelben ‑ kapcsolódik rá a Ház, és az ese­mé­nyek után több hónappal nyilvánítja emlékévnek egy határozati javaslat 2017-et. Ezzel persze semmilyen baj nincsen, hiszen miért ne lehetne egy ilyen határozati javaslat, de azért ezt rendben lévőnek tekinteni, szerintem mindenképpen fura.Mindig meg szoktam nézni egy hobbim miatt, hogy a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzveretei mennyire követik a parlamenti tempót, vagyis mennyire vesznek tudomást a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott emlékpénzek arról, hogy a Magyar Országgyűlés mit minek nyilvánít. Gondolom, lehet tippelni, hogy mennyire. Szeretném jelezni, hogy például a 2017-es emlékérme-kibocsátási programot megnéztem, bár igyekeztem fejből is tudni, ebben nem szerepel Szent László-emlékérem. Ez persze nem kritika, csak tény. Ellentétben ezzel: Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója, Árpád-házi Szent Margit születésének 775. évfordulója, Arany János születésének 200. évfordulója a Büki Nemzeti Parkról való megemlékezéses sorozat kapcsán, Irinyi János születésének 200. évfordulója, a kiegyezés 150. évfordulója, Lajtha László születésének 125. évfordulója, a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója és a Kossuth tér nemzeti emlékhely, valamint a reformáció meghirdetésének 500. évfordulója szerepel. Nyilván ezek nagyon fontos dolgok, csak azt akartam jelezni önöknek, hogy nagyon sokszor van az, hogy mi alkotunk egy törvényt, amiről azt hisszük, hogy fontos és jó, aztán közben semmilyen következménye nincsen. Azért ez nem jól van.A második ilyen dolog, amiről szeretnék beszélni, hogy persze akkor jó egy szimbolikus jogalkotás, ha valóban törekszik arra, hogy a konszenzust meg is teremtse. Hiszen arról, amiről itt nagyon sokan beszéltek, és méltatták Szent László királyunk tevékenységét, azt kell mondjam, abban mindenki egyetért. Szerintem mindenki egyetért abban, hogy a magyar királyságot és a magyar államiságot megszilárdító egyik legjelentősebb uralkodónkról van szó, akiről helyes ebben a Házban szót ejteni, és helyes neki emlékévet állítani.Hasonlóképpen nincs vita Szent László király személyét illetően semmiféle értékelésben, tehát aki itt bárhogyan értékelte Szent Lászlót előttem szólóan, azoknak bármelyik szavával egyetértek. Ha tetszik, akkor azt tudom mondani, hogy történelemtanárként, amikor Szent Lászlóról beszéltem a gyermekeknek, én is hasonló dolgokat mondtam erről. Ebben sincs tehát semmi vita. Ennek ellenére ez a Ház már harmadik éve adós abban, hogy azokat a dolgokat, amiben nemzeti egységre lehetne törekedni, ami az egész nemzetet tudná kifejezni és amelyben mindenki egyetért, azt olyan módon prezentálja, amely valóban ezt a nemzeti egységet meg is teremti, vagyis például mindegyik frakció közösen nyújtson be ilyen javaslatokat. Ez nem történik meg, ez sosem történik meg, most sem ez történik. Ez persze kár, hogy így van, de így van.Ezzel együtt azt tudom mondani: az, hogy egy olyan emlékév van, amit a nemzetpolitikai állam­titkárság valóban megszervezett, és ebben néhány önkormányzat, remélhetőleg egyre több önkormányzat valóban részt vesz, ez mindenképpen ezt az emlékévet kiemeli abból a sorból, amit az elmúlt több évben láthattunk. Éppen ezért támogathatóvá is teszi, bár én a magam részéről korábbi javaslatokat is támogattam abban a reményben, hogy bármit is változtat ez a dolgok menetén.Mindezekkel együtt szeretném kérni akár az előterjesztőt, akár bárkit, aki jelen van, hogy abban az esetben, ha szimbolikus jogalkotásra törekszik, akkor két dologra mindenképpen figyeljen. Az egyik az, hogy tegye meg azokat a gesztusokat, amelyek a nemzet egységét ki tudják fejezni ebben a jogalkotásban. A másik, hogy valóban történjen valami, ne csak üres szavakkal méltassuk azt a kiváló történelmi alakot, akinek éppen emléket állítunk, hanem valóban történjen meg az, hogy ennek a személynek a példázata a mindennapokban is egy kicsit jobban az emberek tudomására jut. A magam részéről éppen ezért tudom támogatni a javaslatot. (Taps az MSZP soraiban.)
  • FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden­nel egyetértek, amit Kiss László elmondott, mégis egy más hangvételben szeretném megközelíteni ezt a törvényjavaslatot, mert én tényleg úgy gondolom, hogy egy olyan ügyről van szó, ami pártpolitikán felül áll, és ha már végre egy ilyen, mondhatni, szim­bolikus ügyben viszonylag egységet tud mutatni a Ház, akkor ennek szellemében is közelítsük meg ezt a javaslatot, és próbáljuk a közös pontokat kiemelni az esetleges jogos kritikák megemlítése mellett.A közös pont egyértelműen Szent László meg­ítélése és annak közös tudata, hogy szeretnénk, ha a mai fiatalok, a mai kevésbé fiatalok, a társadalom job­ban megismerné az ő tevékenységét, jobban pél­da­értékűnek tartaná az ő életét, azokat az erényeket, amelyeket ő felmutatott, mert számos ilyen erény van, ami alapján méltó arra, hogy az idei évet egy em­lékévként róla nevezzük el. Mik is ezek az erények? Négy ilyen kisebb pon­tot gyűjtöttem össze, amelyek értelemszerűen egy­más­sal összefüggésben állnak. Az első a magyar ál­lam megszilárdítása. Trónviszályok és testvérharcok tépázta évtizedek után az ő uralkodásának köszön­he­tő­en a magyar állam megszilárdult, sőt ural­ko­dá­sá­nak második felében már területgyarapodásokat is magunkénak tudhattunk, amely Szent István óta az első ilyenfajta területgyarapodása volt hazánknak.A második az egyházpolitikai tevékenysége. Az ő uralkodása idején, 1083-ban indult el több korábbi uralkodónak, Szent Istvánnak, illetve Szent Imrének a szentté avatása, valamint Gellért püspöknek és két másik remetének. Ezzel Magyarországot a keresz­tény államok sorában erősítette, az önállóságát adta meg.A személyes példamutatás is egy olyan erény volt, amely Szent László tekintetében nagyon sok esetben példa lehet számunkra, a lovagi erények, a har­cos, bátor kiállása, ami egyébként ott is meg­nyíl­vánult, hogy évszázadokon át, egészen a második vi­lág­háborúig nagyon sok katonánk a „Szent László, segíts!” kiáltással, felszólítással vonult csatába. Ilyen szinten megmaradt az ő öröksége.De példaként lehet felhozni az erkölcsösségét, elvhűségét, hazaszeretét, a hit fontosságát az éle­té­ben, amelyet nem szavak szintjén, hanem sokkal in­kább a gyakorlatban is bemutatott. Tehát számos olyan érték, erény van az életét, jellemét tekintve, amelyre méltán tekinthetünk példaként.Negyedikként a nemzetközi kapcsolatok meg­erő­sí­tése, ami a lengyel édesanyától a horvát roko­non keresztül számos más egyébben is meg­nyíl­vá­nult, és ezeket szerencsére ő nagyon ügyesen aknázta ki hazánk előrejutása, hazánk fejlődése szem­pont­jából.(11.10)Jómagam voltam az, aki a Házbizottság ülésén múlt héten, amikor először hallottunk erről a kezdeményezésről, javasoltam, hogy az ügy szimbolikus voltára tekintettel ötpárti benyújtásra kerüljön sor. Nagyon örülök, hogy ehhez a benyújtók hozzájárultak, így részemről a Jobbik-frakció nevében ez már megtörténhetett. Bízom benne, hogy a többi ellenzéki frakció is fog csatlakozni ehhez a javaslathoz, és ilyen szinten egy ötpárti egységes javaslattal tudjuk megjeleníteni a közös pontokat, hogy mindannyian szeretnénk, hogy Szent László-emlékév legyen az idei év.Ugyanakkor zárójelben nekem is el kell mondanom, jómagam is sajnálom, hogy ilyen megkésve kerül sor e javaslat elfogadására, kellő előkészítés folyamán ez már múlt év végén megtörténhetett volna. Önkritikával azért nem tudok élni, mert számos esetben nyújtottunk be emlékévre vonatkozó javaslatot, amit sajnos nem fogadott el a kormánypárt. Úgy gondolom, nem rajtunk múlott, hogy ez a kezdeményezés nem időben lett elfogadva.Tényleg az időkeret korlátos voltára tekintettel csak néhány apróság egy-két szó erejéig, a javaslat konkrét szövegét érintően. Sajnálom, hogy bár Szent László esetében az ő keresztény hite is fontos volt és példaértékű számunkra, nincs a javaslatban a keresztény egyházakra való utalás, az azokkal való szoros kapcsolatra nincs hivatkozás. Mi ezt nagyon fontosnak tartjuk. Bízom benne, hogy ha a szövegben ez nem is szerepel, a gyakorlatban így fog megvalósulni, hogy a keresztény egyházak is be lesznek vonva ebbe az emlékévbe, és az ő támogatásukkal, közös szervezésekkel, segítségükkel minél több emberhez tudunk eljutni.Szintén nagyon fontosnak tartom a fiatalok megszólítását. Bízom benne, hogy prioritást fog élvezni a Szent László-emlékév gyakorlati megvalósulásának kivitelezésében. Illetve talán az is fontos lenne, mint ahogy minden más emlékév esetében, hogy egy-egy konkrét napot is hozzárendelnénk ehhez az emlékévhez. Tudjuk nagyon jól, hogy az ’56-os emlékév esetében október 23-a nyitásként, Nagy Imre kivégzésének évfordulója, június 16-a zárásként szerepel, az Arany János-emlékév esetén az ő születésének dátuma volt, amikor számos rendezvénnyel megemlékeztek országszerte. Itt is érdemes lenne egy ilyet találni.Összességében tudjuk támogatni ezt a javaslatot, örülünk a javaslatnak, a megkésettsége ellenére is. Engedjék meg, hogy zárásként Prohászka Ottokár szavaival méltassam Szent Lászlót: „A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté, a kereszténység ezen túl már nemzeti életté, a keresztény király a nemzet hősévé lett.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy ilyen vita előtt az ember átgondolja, hogy az adott történelmi személy számára milyen legfontosabb erényt mutatott meg. Számomra és úgy gondolom, a magyarság számára is azt mutatta meg, hogy hogyan lehet egyszerre valaki lovagkirályként harcos, aki egy csatában a csapatot vezeti nagyon sok esetben, és emellett hogyan lehet egyszerre a hazáját védő, nemzetben gondolkodó ember is, és emellett hogy tud a keresztény értékek mentén, a keresztény értékek szerint is élni. Úgy gondolom, hogy Szent László példája a legjobb ebben, számunkra, magyarok számára az ő példája a legfontosabb. Ő ezt tökéletesen tudta ötvözni. Nem véletlen, hogy a mai napig szentként tiszteljük.Úgy gondolom, hogy ez nemcsak az adott korban volt fontos, hanem a következő és a mostani generáció számára is intő példa kell hogy legyen. Egy zsinórmértéke lehet akár a saját életvezetésünknek, akár olyan pillanatokban is, amikor meg kell határoznunk, hogy mi az a határ, amit átléphetünk akár szeretetteink, akár hazánk, akár a hitünk védelmében. Úgy gondolom, hogy ezek a példák azok, amiket a felnövekvő generációnak is át kell adnunk. Nagyon sok emlékév vitájának keretében már elmondtam, és itt is megragadom az alkalmat, hogy elmondjam: Szent László élete lenne az, ami méltán kiérdemelne egy nagy történelmi kalandfilmet. Úgy gondolom, nem kellene arra kényszerítenünk a fiatalokat, hogy külföldi hősök példáját kelljen követniük, mert csak ilyen mozifilmekhez jutnak hozzá, akár amerikai, akár római korból vett, akár középkori más európai hőst kelljen példaként tekinteniük egy moziélmény után. Úgy gondolom, hogy Szent László életútja lenne az, ami erre méltó lenne, Szent László emlékútja lenne az, ami ilyen formában megfoghatná a fiatalokat, és remélhetőleg az egyik példaképükké is válhatna. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Minden olyan fontos megállapítást, amit el kívántunk mondani ebben a kérdéskörben, Kiss László képviselőtársam már elmondta, tehát azokat nem fogom megismételni. Egyetértve vele csak két kiegészítő mondatot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy persze az lett volna a még jobb, ha nem megkésve, nem nagyjából fél évvel azt követően, miután ezt a lépést meg lehetett volna tenni, kerül a Ház elé ez a javaslat. A másik pedig, hogy ha a Ház elé kerül, jó lett volna minden vonatkozásban arra törekedni, hogy egy egységes megítélés, az egység megteremtésének a lehetősége is erőteljesebb tudjon lenni zsigeri alapon is ebben a kérdéskörben. Azt gondolom, ez most már nem ennek a törvénytervezetnek, ennek az ajánlásnak a kapcsán fontos, hanem az elkövetkezendő időszakra nézve fontos mindegyikünk számára, hogy a törvényhozás előkészítési folyamata minden tekintetben kicsit másként, vagy jobban, akképpen tudjon életre hívódni, ami e feltételek megteremtődését szolgálni tudja. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Szent László személyében nemcsak hazánk első virágkorának megteremtőjét, hanem egy igazi közép-európai uralkodót is tisztelhetünk, aki bel- és külpolitikájával nemcsak megszilárdította a fiatal magyar királyság helyzetét, hanem alig 70 évnyi keresztényi állami lét után nagyhatalommá tette is azt Közép-Európában.Ezt szolgálták nem csupán az 1083-as szentté avatások, de a dinasztikus kapcsolatok is. László királyunk édesanyja a lengyel Piast-házból származó magyar királyné volt. Leánya, Piroska pedig a bizánci Komnénosz-ház legnagyobb uralkodójának, II. Komnénosz Jánosnak a felesége. Ma pedig az ortodox, valamint a görögkatolikus egyház nagy tisztelettel övezett szentje. De László dinasztikus politikájának köszönhető ‑ és erre szeretnék kitérni néhány mondat erejéig ‑ a horvát trón megszerzése, valamint a magyar-horvát államszövetség megteremtése is. A horvát királyság akkor már több mint másfél évszázada volt megbecsült tagja az európai keresztény államok közösségének. Tomiszláv horvát fejedelem ugyanis már 925-ben koronát kapott a pápától. Az általa alapított dinasztia ugyanakkor 1091-ben kihalt, László királyunk pedig testvére, Szép Ilona ‑ vagy Jelena Lijepa, ahogy a horvátok tisztelik ‑ révén, horvát királynő révén jelentette be trónigényét, és hadaival el is foglalta az országot, majd unokaöccsére, Álmosra bízta annak kormányzását.A magyar-horvát államközösséget csak utóda, Könyves Kálmán tudta megszilárdítani, akit 1102-ben Tengerfehérváron koronáztak horvát királlyá, és aki ígéretet tett arra, hogy Horvátországot külön királyságként saját törvényei szerint fogja kormányozni, amit utódai be is tartottak. A horvát és a magyar állam ezt követően több mint nyolc évszázadon át fonódott elválaszthatatlan egységbe, mások mellett a horvátországi Frangepánok vagy Zrínyiek pedig helyet kaptak közös történelmünk legszebb lapjain. Ma sajnos gyengélkednek a magyar-horvát államközi kapcsolatok. Jómagam az egyébként nem túl aktív Interparlamentáris Unió magyar-horvát baráti tagozatának alelnökeként is csak remélni tudom, hogy a Szent László-emlékév segíthet közös dolgaink rendezésében, az együttműködés fejlesztésében és a magyar-horvát barátság erősítésében. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, valamennyiünk szívét melegséggel tölti el, ha Szent László királyunk örökségére gondolunk, aminek a középpontjában a vitézség és az igazságosság állott, tehát az, hogy képes volt abban a szintén nehéz geopolitikai helyzetben, amiben az államalapítás után még nem igazán szilárdult meg Magyarország helyzete, maradandót alkotni, másrészt az igazságosság területén, hogy a tulajdon, az tulajdon, a tulajdont meg kell védeni jogszabályokkal és főleg érvényesített jogszabályokkal. Ma, amikor olyan hírek vannak, hogy fideszes potentátok szemet vetnek bizonyos cégekre, ingatlanokra, javakra, és azt rövid úton magukévá teszik, ilyenkor egy Szent László-év példát mutathat az irányba is, hogy tiszteljük a tulajdont, tiszteljük a másét, tiszteljük az értékeket, és mindenképpen tiszteljük a becsületet, a vitézséget, az igazmondást, és még innen a pódiumról se hallatsszon el olyan dolog, ami az emberek nyugalmát alaptalanul zavarja meg, hanem az igazságot képviseljük, a vitézséget és a jogszerűséget. Én úgy gondolom, hogy ennek a jegyében kell hogy a Szent László-év teljen. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
  • DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt a köszönetemet szeretném kifejezni. Köszönöm Potápi Árpád államtitkár úr támogatását a kormány részéről, Simon Róbert képviselőtársam támogatását a Fidesz-KDNP részéről, Kiss László képviselő úr támogatását az MSZP részéről; itt volt egy kritika is a konszenzus kapcsán. Ezzel kapcsolatban elmondanám ‑ de ezt Farkas Gergely képviselőtársunk is említette ‑, hogy volt egy házbizottsági ülés, a házbizottsági ülésen egy házszabálytól való eltérést kértünk, a házszabálytól való eltérést valamennyi parlamenti frakció támogatta. Sőt, ennél több történt, mert valamennyi parlamenti frakció, azok, amelyek nem voltak előterjesztőként részesek ebben az országgyűlési határozati javaslatban, azzal a kérelemmel álltak elő, hogy ők is csatlakozhassanak ehhez. Tudomásom szerint eddig valóban Farkas Gergely képviselő útján a Jobbik csatlakozott, és fog Szávay István képviselő úr is, aki bejelentette, valamint Szél Bernadett képviselő útján az LMP csatlakozott, csak éppen az MSZP nem csatlakozott hozzá, amely ezt ígérte, sőt kifejezetten akkor és ott kérte.Köszönöm szépen Farkas Gergely támogatását is a Jobbik részéről. Vágó Sebestyén úr felszólalása kapcsán: bizony jó ötlet az, hogy filmet is kellene forgatni, egyetértek a magam részéről ezzel a felvetéssel. Gúr Nándor képviselőtársunk is lényegében támogatta. Szávay István képviselőtársunk is felszólalásában támogatta. A végén elhangzott, hogy reméli, hogy a magyar-horvát kapcsolatok erősítésére is fog szolgálni. Én örömmel adom hírül, hogy éppen a múlt hét végén ‑ még egy hét sem telt el ‑ a horvátországi Póla városában a K.u.k. Marinefriedhof haditengerészeti kikötőben a hősi halált halt magyar tengerészeknek tudtunk, százéves késedelemmel ugyan, de emléket állítani és imádkozni értük. Ez éppen most szombaton történt. Józsa István képviselőtársam ‑ aki éppen nincs a teremben ‑ volt az, aki sajnos kilógott a sorból a hozzászólásával, mert egyik hozzászóló sem használta napi politikai célokra a felszólalását, de itt ez a méltatlan eset történt, én erre ezért nem kívánnék külön reagálni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésünk, hogy a napjainkban gyorsan változó és a hagyományos értékrendet gyakran kétségbe vonó világunkban különösen fontos, hogy ismerjük gyökereinket, történelmünk dicső szereplőit. Hisszük, hogy Európa s benne a magyarság jövője nem képzelhető el a kereszténység nélkül, a jövő építéséhez pedig elengedhetetlen múltunk megfelelő ismerete.Köszönöm támogatásukat, és kérem, a szavazáskor is támogassák az országgyűlési határozatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A 10 percből 6 perc 10 másodpercet használt fel, tehát ennek megfelelően 3 perc és 50 másodperc áll majd a rendelkezésére a zárszó elmondására.Megkérdezem, a kormány nevében Potápi Árpád államtitkár úr kíván-e felszólalni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr, önnek is 10 perc az időkerete.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ahogy említettem, hétperces időkeretben. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a Törvényalkotási bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most a képviselői felszólalások következnek; frakciónként 10-10 perc időkeret áll rendelkezésre. Elsőként megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Simon Róbert Balázs képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Kiss László képviselő úr kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Farkas Gergely képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Vágó Sebestyén jelentkezik.) Vágó Sebestyén képviselő úrnak adok szót, a Jobbik-kép­vi­selőcsoportból. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Gúr Nándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Szávay István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Az MSZP képviselőcsoportjából Józsa István képviselő úr következik. Parancsoljon!(11.20)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Nem kíván. Megkérdezem Vejkey Imre képviselő urat, hogy az előterjesztők képviseletében a fennmaradt időkeretben kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Vejkey Imre: Igen, köszönöm szépen.) Parancsoljon, képviselő úr!