• EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A tavalyi évben számtalan brutális állatbántalmazás történt, amely azt bizonyítja, hogy az állatvédelemmel kapcsolatban a jelenlegi szabályozás elavult. Az elmúlt hónapokban több alkalommal is felszólaltam, törvénymódosító javaslatokat nyújtottam be annak érdekében, hogy például felfüggesztett börtönbüntetés helyett tényleges szabadságvesztést kapjon az, aki állatot kínoz. Ennek okán létre is jött egy civil kezdeményezés, amelynek alapja, hogy kellő komolysággal érvényesítsék az állatvédelmi törvényt minden erőszakos, életellenes állatkínzás ügyében. Az Igazságügyi bizottság a napokban már sokadik alkalommal szavazta le a törvényjavaslatomat. Minden egyes alkalommal, amikor leszavazzák a Jobbik állatvédelmet szolgáló javaslatait, maguk is bűnrészessé válnak az állatokat ért bántalmazásban. A másik probléma, amelyet sürgősen orvosolni kellene, az a gyepmesteri telepek jelenlegi működésének megváltoztatása, hiszen vannak olyan telepek, amelyek profitorientáltan működnek, nem pedig a tényleges feladatukat végzik.A Mezőgazdasági bizottság által tárgyalt javaslatomat, amely megoldást találna a hatékonyabb működésre, több kezdeményezéshez hasonlóan szintén leszavazták, ez lett sajnos a vége. A problémák felismerése érdekében és hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz, az általunk rendszeresen összehívott állatvédelmi kerekasztalon sorra megvitatjuk a felmerülő kérdéseket, az állatvédelemben jártas civilekkel együtt. Önök viszont meghívásunk ellenére sem voltak hajlandók megjelenni, amelyből én arra tudok következtetni, hogy önöket a legkisebb mértékben sem érdekli az állatvédelem, és a legkisebb mértékben sem érdekli az állatok sorsa. Tisztelt Miniszter Úr! A zavaros ötletelésük helyett inkább arra fordítsanak figyelmet, hogy az állatkínzók tényleges szabadságvesztést kapjanak elrettentésül tettükért. Emellett vegyék figyelembe a Jobbik költségvetési módosító javaslatát, amelyet sajnos nem vettek most figyelembe, amely biztosítaná az állatok ivartalanításának fedezetét. Amihez viszont nem pénz, csak akarat kell, még várat magára: az állatkínzás büntetési tételét emelni kell. A felfüggesztett börtönbüntetésnek nincs elrettentő hatása az elkövetőre. Ez egy egészséges társadalomnak alapvető feltétele, hogy úgy bánjon az állatokkal, ahogy az a XXI. században elvárható.Tisztelt Miniszter Úr! Miért fordítják el a fejüket, ha az állatkínzás szóba kerül? Tisztelettel kérdezem: mégis milyen szintű brutális bántalmazásnak kellene még ahhoz történnie, hogy a Btk.-mó­do­sításai végre célba érjenek? Várható-e a gyepmesteri rendszer működésében változás a feladatok hatékonyabb ellátására? Szeretném még azt végül megkérdezni, tisztelt miniszter úr, hogy ha Egyed Zsolt módosító javaslatait semmibe veszik, azzal engem nem bántanak meg, de itt nem az én akaratomat szeretném érvényesíteni, hanem annak a több százezer állatszerető embernek az akaratát az országban, akik gyakorlatilag mindent megtesznek azért, hogy az állatoknak jobb sorsa legyen. Ennek jelen pillanatban sajnos csak önök az akadályai. Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném cáfolni a képviselő úr azon állítását, hogy a jelenlegi állatvédelmi szabályozás elavult lenne. Az állatvédelmi jogszabályok az elmúlt 18 évben, azaz az állatvédelmi törvény hatálybalépése óta folyamatosan bővültek, illetve frissültek, a legújabb tudományos eredményeknek és a társadalmi elvárásoknak megfelelően azok korszerűsítése jelenleg is zajló folyamat. A képviselő úr kérdéseire válaszolva mindenekelőtt szeretném nyomatékosítani, hogy kiemelt figyelmet fordítunk az állatvédelem feladatainak sikeres ellátásához szükséges pénzügyi források biztosítására. Ezen a területen jelentős eredmény, hogy az idei évtől rendelkezésre áll az állatvédelem támogatása fejezeti kezelésű előirányzat, amely száz százalékban állatvédelmi célokra fordítható. Az előirányzatoknak köszönhetően az idei évben 40 millió forinttal növekedett az állatvédelmi feladatokra fordítható forrás, amelyet a Nébih felelős állattartással kapcsolatos szemléletformáló munkájának, valamint menhelyi kutyák ivartalanításának támogatására fordítunk. Az előirányzat összege jövőre előreláthatólag 33 százalékkal, 53,2 millió forintra fog emelkedni.Az állatvédelmi célokra fordított pénzügyi forrásokkal kapcsolatban mindenképpen említést érdemelnek a legnagyobb számban tartott gazdasági haszonállatok életkörülményeinek javítását szolgáló állatjóléti támogatások, amelyek keretösszege 2016-ban mindösszesen 29,7 milliárd forint volt.A büntető törvénykönyv szigorítására vonatkozó javaslatával kapcsolatban ismételten felhívom képviselő úr figyelmét arra, hogy az állatkínzók ellen a jelenlegi jogi szabályozás alapján is lehetőség van fellépni: akár 3 évig terjedő letöltendő szabadságvesztés is kiszabható. Az állatkínzás miatt jogerősen bíróság által elítélt személyek közül 2013-ban 65 százalék, 2014-ben 66 százalék, míg 2015 első félévében 61 százalék volt a szabadságvesztésre ítéltek aránya. Emellett állatvédelmi bírság kiszabására, valamint az állattartástól való eltiltásra is lehetőség van. (15.50)Mi eddig sem vártunk a jogszabályalkotással az állatok bántalmazása összefüggésében, ezért próbáltuk módosítani az állatvédelmi törvényt is, de önök szándékosan félremagyarázták a módosítást. Ahogy azt többször említettük, már megteremtettük a jogszabályi szankcionálást. Most azon dolgozunk, hogy ez érvényesüljön a jogalkalmazásban is. Jó néhány más program is segíti az állatvédelmet, így a „Szabad a gazdi” program, a Lakótárs-projekt, és kiadtunk a Vigyél Haza Alapítvánnyal közösen egy szakmai kiadványt is, Útmutató a kutyatartás jogszabályi előírásaihoz címmel.Tisztelt Képviselő Úr! Folyamatban van a gyepmesteri telepek működését szabályozó, idejétmúlt előírások felülvizsgálata, valamint a kóbor állatok befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet megalkotása is. Ehhez szükség van az állatvédelmi törvény felhatalmazó rendelkezésének módosítására, amely a törvénytervezetet ért alaptalan támadások miatt késedelmet szenved.Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy tekintettel arra, hogy az állatvédelem egy mindannyiunkat érintő terület, a kormány az ezzel kapcsolatos munkában számít minden állatszerető ember véleményére, segítségére. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • EGYED ZSOLT (Jobbik): Tisztelt Miniszter Úr! Sajnos, én ezt a választ nem tudom elfogadni, ugyanis ön próbálta most félremagyarázni azt, amiről én beszélek, hiszen ön az állatvédelmi törvényről beszél, én nem arról beszéltem. Én egyrészt beszéltem a büntető törvénykönyvről, másrészt pedig beszéltem a költségvetésről. Tíz perccel ezelőtt szavazták le azt a javaslatomat, amiben 1 milliárd forintról volt szó, méghozzá egy olyan célzattal, hogy az országban a kóbor állatokat és a szegregátumokban élő állatokat ivartalanítsuk, hiszen ez a probléma alfája és ómegája.Tisztelt Miniszter Úr! Nem hiszem el, hogy abban az országban, ahol tíz- meg százmilliárdok mennek el stadionokra, ahol iszonyatos pénzek tűnnek el kézen-közön, egymilliárd forint tétel lenne egy olyan nemes ügy érdekében, amivel egyrészt több száz, több ezer állatmentő, állatmenhely munkáját tudnánk megkönnyíteni, másrészt pedig önök is nyugodtan hajthatnák álomra a fejüket, mert végre tettek volna valami jót is ebben az országban. Nem fogadom el a válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Fazekas Sándor miniszter úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm, Fazekas miniszter úr. Megkérdezem Egyed Zsolt képviselő urat, elfogadja-e a miniszteri választ.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr a választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a miniszteri választ. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 112 igen szavazattal, 37 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Miért nem tárgyalja az Országgyűlés már harmadik éve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó.