• DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Régen beszéltek annyit a magyar felsőoktatásról, pontosabban, a magyar felsőoktatási törvény módosításáról határon innen és határon túl, mint amennyit az elmúlt hónapokban. Bár a parlamenti ülésszak végén jó lenne arról beszámolni, hogy ez a nagy visszhang dicsérő szavakat és elismerést jelent, de sajnos épp fordított a helyzet: Oxfordtól Vilniusig és Melbourne-től New Yorkig arról szóltak a híradások (Az elnök csenget.), a felháborodott vélemények, a tiltakozások, hogy a magyar kormány mondvacsinált okokból el akarja lehetetleníteni az országban működő egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményt.Tisztelt Államtitkár Úr! Az a helyzet, hogy nagyon szeretném, ha rám figyelne, ez ugyanis a magyar parlament. Én ellenzéki képviselő vagyok, jogom van önt interpellálni, elvárom, hogy figyeljen rám. Tudom, hogy tud olvasni, mert le kell adni az interpellációt, de mégiscsak felháborító, hogy miközben felelős kormány tagjaként arra kellene hogy figyeljen, hogy én interpellálok, maga még rám se hederít. Ennyit a lex CEU-ról! (Taps az MSZP padsoraiban. ‑ Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!) Tisztelettel kérem, hogy azt a három percet, másfelet, amit interpellációként erre kell szánnom, figyelemmel fogadja.Hogy a szakmai vitát rövidre zárjuk, szögezzük le, hogy az az érvelés, amivel a kormányzat az akkreditációs és működési feltételek kapcsán élt, nemhogy parlamenti vitát és törvénymódosítást nem indokol, hanem aki egy kicsit is jártas a magyar felsőoktatás ügyeiben, tudja, hogy egyszerű hiánypótlással megoldható, amit a Magyar Akkreditációs Bizottság vagy az Oktatási Hivatal hatáskörében bőven el lehet intézni.A törvény szakmai indokoltsága, tisztelt államtitkár úr, nulla, ez egy politikai indíttatású törvény, nem véletlen, hogy sikerült bevásárolni egy olyan nemzetközi botrányt, amely messze túlnyúlik a politika határán: 15 Nobel-díjas, több tucat világhírű egyetem, kutatóintézet, több mint ezer, szakmájában magasan jegyzett professzor fejezte ki értetlenségét, elégedetlenségét, felháborodását, és nevezte az akadémiai szabadság megsértésének a lex CEU-t. Nem kétséges, hogy ez a törvénymódosítás, a kormányzat egész megközelítése súlyos kárt okoz a tudományos életnek, egész Magyarországnak, ez a törvény kárt okoz hazánknak.Azt kérdezem, államtitkár úr, hogy kinek jó ez. Belátja-e, hogy a törvény országunk érdeke ellen való? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Mi az oka annak, hogy ezt a kimondottan ártalmas törvényt még nem vonták vissza? Kérem, mondja el, mikor vonják vissza. Köszönöm szépen a türelmét. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekeztem tanulmányozni a leadott szövegét és az elmondottakat egyaránt, de sok újdonságot nem tapasztalhattunk benne. A magyar kormánynak nagyon egyszerű az álláspontja: a magyar jogszabályokat mindenkinek Magyarországon be kell tartani, senki sem helyezheti magát Magyarországon a törvények fölé. Minden felsőoktatási intézménynek, akár a magyarországiaknak, akár a 28 külföldi intézmény magyarországi képzésének, mindenkinek a magyar törvényeket be kell tartani. (Dr. Szakács László: Akkor is, ha kéthetente változtatjátok? ‑ Dr. Bárándy Gergely: Akkor is, ha nincs ilyen?)Ahogy látjuk az elmúlt időszakban, vannak olyan intézmények, ahol be is szeretnék tartani, van, ahol elindultak a nemzetközik tárgyalások: thaiföldi, malajziai, kínai vagy az Amerikai Egyesült Államokon belül egy másik, marylandi viszonylatban a törvények betartására törekednek, de volt egy intézmény valóban, amelyik nem tárgyalni kívánt, hanem erőből a visszavonását akarja ennek a jogszabálynak. Teszi ezt azért is, mert a rektora egy nagyon rutinos politikus, hiszen a rektor már egy korábbi liberális miniszterelnök kormányzása alatt miniszterelnöki főtitkárként tevékenykedett, itt a ’60-as évekre is vissza lehet menni, utána a Liberális Párt kampánystábjában dolgozott, majd a Liberális Párt jelöltjeként került be a kanadai törvényhozásba, és 2009-ben a Liberális Pártnak elnöke is lett, és a legnagyobb ellenzéki párt vezéreként tevékenykedett. Aztán amikor leszavazták őt, akkor visszavonult a politikai élettől, pontosabban visszaszorult. Ezért tette ő, úgy is mondhatjuk, politikai rutinból, mint egy régi rutinos pártpolitikus, ezt az adminisztratív módosítást, terelte politikai síkra, ezért zajlik erről politikai vita és nem pedig ügykezelési vita. (15.40)Már a Magyar Rektori Konferencia is elmondta az állásfoglalásában, hogy a benyújtott törvényjavaslat körül kialakult polémia olyan politikai dimenziókat nyert, amelyek messze vezetnek az eredeti tárgyától. Maga a Rektori Konferencia is leszögezte, hogy a vita ahogy zajlik, annak semmi köze nincsen már magához a törvényjavaslathoz, nem annak a betartásáról, nem annak a részleteiről folyik a vita (Dr. Bárándy Gergely: Meg az Orbán is!), hanem a Rektori Konferencia szerint is egy általános politikai vita alakult ki. Nyilván ebben a rektor is partner volt, és Soros György is igyekezett ezt minél inkább politikai síkra terelni ahhoz képest, amit az összes többi egyetem folytat, akik viszont valóban technikai módosításként kezelik, és valóban a jogszabályok betartására törekednek.Azt is leszögezte a Rektori Konferencia, hogy elismeri a kormánynak azt a szándékát, hogy egyértelmű szabályozást vezessen be ‑ szerintem ebben egyetértünk ‑, elvárja mindenkitől a kormány a jogkövető magatartást, ezt is elismerte a Rektori Konferencia, és hogy egyaránt érdeke a magyar felsőoktatásnak és a továbbtanulni szándékozó fiataloknak, hogy itt jogilag tiszta helyzet alakuljon ki, mert az elmondható, hogy sok minden jellemző volt erre a viszonyrendszerre, de hogy átlátható és tiszta, az nem. Sokan nem tudták, hogy itt nem egy egyetemről van szó, hanem kettőről. Ez az egyetlen magyar egyetem, amelyből kettő van, és mögötte különböző kft.‑k­nek és egyéb szervezeteknek a hálózata húzódik, amelyet sokan a mai napig nem látnak át. Azt is elmondták sokan, hogy lehetetlent kér a kormány, nem lehetséges erről nemzetközi megállapodást létrehozni, hiszen az amerikai szövetségi kormány, tehát Washington és Budapest között oktatási megállapodás nem jöhet létre. Három ilyen is létezik Magyarországon már: egy kulturális, oktatási, tudományos, műszaki együttműködési egyezmény; egy 1998-as budapesti amerikai nemzetközi iskoláról szóló egyezmény és egy oktatási csereprogramról szóló 2007-es egyezmény. Erről is kiderült, hogy álhír, hogy jogilag nem lehet ilyet létrehozni. Csak ugye, valóban volt egy lex CEU, ezt még Magyar Bálintnak köszönte meg Soros György annak idején, megelégedéssel, hogy őt idézzem: a te segítséged nélkül nem történhetett volna ez meg; és ő lex CEU-nak ‑ mármint Soros György ‑ a 2004. évi LXI. törvényt, tehát az MSZP-SZDSZ-kormány alatt elfogadott törvényt mondja, és itt kéri, hogy későbbiekben se kerüljön deregulálásra a lex CEU.Arról van tehát szó, hogy más országokhoz hasonlóan, holland és német szabályokhoz is hasonlóan Magyarországon egyértelmű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), világos, áttekinthető szabályozás jött létre, és azt várjuk, hogy a magyar törvényeknek, így ennek is mindenki feleljen meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nem! Az érvelésnek azt a részét, amikor a rektor úrra mint liberális politikusra tetszik hivatkozni, azt értem, hiszen amikor liberális politikus volt Kanadában, az ön kormánypártja éppen a Liberális Internacionálénak volt tagja, következésképpen (Zaj és közbeszólások a kormánypárti padsorokban. ‑ Dr. Rétvári Bence: ’60-ban? ‑ Dr. Bárándy Gergely: ’92-ben!) számos kapcsolati pont lehetett, számos kapcsolati pont lehetett előtte, alatta és utána a rektor úrral.De itt most nem a liberálisokról van szó, hanem a CEU-ról van szó. Az az érvelés, tisztelt államtitkár úr, hogy a viszonyok nem átláthatóak és nem tiszták, ezek egész egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak. Minden világos, és minden tiszta; ez egy magas színvonalon működő egyetem.Kérem, sokkal bátrabb válasz lett volna, ha azt mondja, az a baj, hogy Soros alapította. Merthogy egyébként nem az egyetemmel, nem a rektorral, nem az egyetem színvonalával, nem a nemzetközi elfogadottságával van bajuk, azzal van a bajuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy Soros alapította. Ezért nem tudom elfogadni a választ. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Hiller képviselő úr, alelnök úr. Megadom a szót Rétvári Bence állam­titkár úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem az alelnök urat, elfogadja-e az államtitkári választ.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr a választ nem fogadta el. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkári választ. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 44 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez: „Az állatvédelem megoldása még várat magára.” címmel. Egyed Zsolt képvi­selő urat illeti a szó.