• SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Orbán Viktor ‑ értesülve Donald Trump bejelentéséről, miszerint az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből ‑ a napokban úgy nyilatkozott, hogy még sokkhatás alatt van. A miniszterelnök szerint Magyarország álláspontja az, hogy a klímaváltozás létezik, veszélyes és globális természetű, a vele szembeni fellépés pedig globális szintű cselekvést igényel, és hogy Donald Trump döntése mindezzel ellentétes, elhatározásának következményein még gondolkodnia kell.Az LMP osztozik a világ haladó felének véleményében, miszerint Trump ezen döntésével a Föld egészét cserben hagyta egy katasztrófával veszélyeztető helyzetben. De erre egy nemzet felelős vezetőjének sohasem azt a választ kell adnia, hogy éppen sokkhatás alatt van, és majd gondolkodik a következményeken, különösen, mert már három éve semmit nem tesz az éghajlatváltozás ügyében. Lehet, hogy az USA visszalép az éghajlatváltozás erősödéséért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésétől, de ez számunkra csak még inkább halaszthatatlanná teszi a cselekvést.A magyar kormánynak pontosan tudnia kell, hogy e téren Európában az egyik leginkább veszélyeztetett, legsérülékenyebb ország vagyunk. Miért nem az sokkolja a miniszterelnököt, hogy a kormánynak nemhogy az energiahatékonysággal, a zöldgazdaság beindításával, a megújulóenergia-hasznosítással összefüggő érdemi intézkedései nincsenek, de még bünteti is azokat, akik ezért tennének valamit? A kormány hogyan számol majd el azzal, hogy semmilyen lépést nem tesz azért, hogy hazánk felkészüljön a kedvezőtlen hatások csökkentésére, beleértve az elsivatagosodáshoz vezető térségeket pusztító aszályt, a felszín alatti vizek növények számára elérhetetlen csökkenését, az új kártevők és betegségek várható pusztítását, a rendkívüli időjárás egészségre gyakorolt hatását?Mindezek orvoslására volna megoldás, ha a kormány valóban arra figyelne, ami fontos az országnak. Egy, a változó termőhelyi adottságokhoz igazodó agrár- és erdőpolitikára, a vízvisszatartásra, ár- és belvízgazdálkodásra épülő vízügyi politikára, élhető településpolitikára, önkormányzati és civilpolitikára, a szomszédos országokkal folytatott környezeti diplomáciára van szükség. Amerika vezető cégei, egyes államai, városai és civiljei hadat üzentek Trump politikájának, és továbbra is teljesítik, amit globális és helyi felelősségük megkíván. Mindez még gazdasági előnnyel is jár. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném megtudni, hogy önök mit gondolnak, miért nem sikerült már harmadik éve napirendre tűzni az éghajlat­vál­tozási stratégiát. Mi indokolja ennek a nemzetstratégiai kérdésnek a mellőzését?
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Mint ön is tudja, Magyarország a kezdetektől fogva támogatja a párizsi megállapodás létrejöttét, és mi sem bizonyítja jobban, hogy hogyan gondolkodunk a klímastratégiát illetően, mint hogy az Európai Unión belül mi teljesítettük elsőként a parlamenti döntéssel a tétel ratifikálását.A lépésnek fontos üzenete van, szimbolikus értéke van Magyarország számára is, hiszen mi elkötelezettséget vállaltunk a párizsi megállapodás végrehajtása mellett. Ennek érdekében az Országgyűlés elé 2015 júniusában benyújtottuk a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, azonban ennek az átdolgozására szükség volt, hiszen maga a párizsi megállapodás olyan tételeket, olyan téziseket fogalmazott meg, amelyek teljesen megújították ezt a folyamatot. Ön is tudja, hogy a klíma nem állandó; ennek megfelelően az ezt szabályozó tényezőket folyamatosan át kell alakítanunk.Elkészült az új stratégia, amely iránymutató és összhangteremtő dokumentum is egyben, és együttműködik mind a megyei, mind a települési szintű éghajlatváltozási stratégiákkal. Nincs szó egyáltalán arról, hogy a stratégia maga mellőzve lenne, olyannyira nem, hogy a NÉS-2-t a kormány 2017. május 28-án benyújtotta a Magyar Országgyűlésnek; annak napirendre vétele azonban már magának a tisztelt Háznak a hatáskörébe tartozik. A stratégiában foglalt célok elérését három évre szóló cselekvési tervek szolgálják majd, melyek konkrét intézkedéseket is tartalmaznak egyben. Ezek 2018. január 1-jétől fognak életbe lépni a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan, és az első cselekvési terv kidolgozása már meg is kezdődött.(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Szeretném felhívni továbbá a figyelmet, hogy a három alapvető stratégiai célból kettőt már elértünk, a szén-dioxid-kibocsátás kérdéskörét és a megújuló energia nagyságrenden belüli hatásfokát. Jelen pillanatban azon dolgozunk, hogy az energiahatékonyság területén is 2020-ra teljesíteni tudjuk az előírásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Nem tudom elfogadni az államtitkár úr válaszát. Amennyiben a kormánynak fontos lenne a nemzeti éghajlatváltozási stratégia, akkor Párizs után legalább múlt év tavaszán idehozták volna a stratégia megújított változatát, és már egy éve dolgozhatott volna az ország azon, hogy az alkalmazkodási feladatokat teljesítse. Ezzel szemben mi történt? Benyújtotta a kormány. Az is előfordulhat, hogy majd újra vissza fogja vonni, de most a tavaszi időszakban sem tárgyaltuk meg.Könnyű azt mondani a kormánynak, hogy mi már ebből két feladatot, két célt teljesítettünk, az egyik a szén-dioxid-kibocsátás, de nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon azért csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, azért teljesítettük a kiotói célkitűzéseket, mert Magyarországon a kilencvenes években összeomlott az ipar. Azt is cáfolni lehet, hogy a megújulók terén sem teljesítettük az elvárásokat, sőt a lakosság energiahatékonysággal összefüggő feladataiban sem. (Sic!) Várjuk, hogy mielőbb az Országgyűlés elé kerüljön a tervezet.(16.00)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Szabó Zsolt államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Megkérdezem Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mint hallhattuk, a képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 115 igen, 31 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Hörcsik Richárd képvi­selő úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Milyen előrelépések várhatóak a Visegrádi Együttműködés kereti között?” címmel. Hörcsik Richárd képviselő úré a szó, parancsoljon!