• DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Ahogy az már lenni szokott a költségvetésitörvény-javaslatoknál, a törvényalkotási bizottsági feladatokat a Költségvetési bizottság látja el, ezért ezt a véleményt kívánom ismertetni. A 2017. évi központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához a Költségvetési bizottságon kívül még a Magyarországi nemzetiségek bizottsága csatlakozott. A részletes vitát bizottságunk megtartotta, ahol jelentős vita nem alakult ki. A bizottság által megfogalmazott vélemény T/15427/12. számon megtalálható a hálózaton, amiből azt szeretném kiemelni, hogy a 2017. évi törvény módosítására azért van szükség, mert a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a vártnál több forrás áll rendelkezésre az államháztartásban. (12.40)Ezért a kormány a rendelkezésére álló többletforrásokat különböző fejlesztési programokra, így többek között a közúthálózat fejlesztésére, az Irinyi-terv megvalósítására, az Ökumenikus Segélyszervezet támogatására, a Magyar Honvédségre és az első világháborús hadisírok rendbehozatalára, a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztésére kívánja elkölteni. Fontos kiemelni, hogy ezen fejlesztések megvalósulása a pénzforgalmi hiányt nem érinti, valamint a változások egyenlegsemlegessége következtében az államadósságot sem növeli. A fedezetet a vártnál nagyobb jövedékiadó- és személyijövedelemadó-bevételek, illetve az illetékek biztosítják. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel a javaslat fenti pozitív intézkedéseire, amelyek fontos közcélokat valósítanak meg, kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy a szavazásokon és a csütörtöki zárószavazáson támogassák az indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • MESTERHÁZY ATTILA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetés nem pusztán számok halmaza, hanem mindig egy tükör, annak a tükre, hogy egy adott közösség hogyan gondolkodik a közösen megtermelt javak újraosztásáról, miből kívánja megteremteni az újraosztható javakat, és azokat hogyan kívánja elosztani, mit tart fontosnak, mit tart támogatandónak, illetve mi az, amin spórolni akar, kire rak nagyobb terhet, és ki az, akin segíteni akar. Magyarország 2018. évi központi költségvetésénél a Fidesz is megmutatta, hogy mit akar, megmutatta, hogyan gondolkodik a magyar társadalomról, és hogyan kívánja saját holdudvara számára megszerezni a közösen megtermelt állami javakat. A költségvetés vitája során többszörösen is bebizonyította, hogy ez az igazságtalanság és a korrupció költségvetése. Igazságtalan, mert a Fidesz a gazdagokat jutalmazza, a szegényeket bünteti. Igazságtalan, hogy a Fidesz a gazdagok adócsökkentését a kis keresetű dolgozó emberekkel fizetteti ki. Igazságtalan, hogy a gazdagoknál évente 400 milliárd forint adócsökkentést hagy a Fidesz, miközben megszüntette a minimálbér adómentességét, és 27 százalékra növelte az áfát. Igazságtalan, hogy a munkabérből élők és különösen a kisebb keresetű dolgozók adóterhei 2018-ban is a legmagasabbak közé fognak tartozni Európában, de igazságtalan a közös torta elosztása is, mert a Fidesznek fontosabb, hogy a közpénzek a haveroknál, Matolcsynál, Habonynál, Garancsinál, Mészárosnál, Tiborczoknál, Balog Ádá­moknál maradjon, veszítsék el közpénzjellegüket, mint hogy elegendő pénz jusson az egészségügyre, az oktatásra és a szociális területre. Ráadásul annak ellenére, hogy az elosztható pénz több lett, 2010-hez képest mégis kevesebb jut belőle az állam valódi feladataira, mert a Fidesznek stadionok kellenek meg propaganda, meg soha meg nem térülő atomerőmű. Erre mondjuk, hogy ez a korrupció költségvetése, hiszen az erre fordított százmilliárdok így vesztik el közpénzjellegüket Rogán, Orbán és a kormánytagok más közeli ismerőseinél. Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberek többségének tehát a 2018-as költségvetés semmilyen reményt nem fog adni, folytatódik az ország lerablására épülő, a Fidesz-közeli vállalkozóknak és családtagoknak súlyos milliárdokat számolatlanul nyújtó kormányzás. A Fidesz hétéves kormányzásának következtében nagyobb lett a szegénység, egyre többeket fenyeget a lecsúszás veszélye. Mára már létminimum alatt él a teljes lakosság több mint egyharmada ‑ ez sokkal több, mint ami 2010 előtt valaha is volt, akár a válság éveiben is ‑, és önök az út szélén hagyják ezeket az embereket, nem segítenek rajtuk.A Fidesz hétéves kormányzásának következtében Magyarország versenyképessége is brutálisan romlott: egyetlen év alatt hat helyet rontva, a soha nem látott 69. helyre került Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi ranglistáján. Leszakadunk nemcsak az EU magjától, de a visegrádi országoktól is, és ennek egyik legfőbb oka a kormányzati működés és a korrupció, miközben látható, hogy ha a különutas politikájuk miatt Magyarország nem jut hozzá 2020 után újabb EU-s forrásokhoz, Magyarországra megszorítások várnak, stagnálás és súlyos lemaradás a szomszéd országoktól is. Az is elmondható, hogy a Fidesz hétéves kormányzásának eredménye az oktatási rendszer lezüllesztése. Nemcsak a jelenben van baj az ország versenyképességével, hanem a jövőben is az lesz, hiszen a legfrissebb, a 2015-ös felmérés szerinti PISA-jelentés alapján minden negyedik gyerek funkcionális analfabéta, és az iskolarendszer konzerválja a társadalmi különbségeket. Ezt hozta az urizáló fideszes elit oktatáspolitikája.Éppen ezért érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a Fidesz arányaiban egyre kevesebb pénzt költ az oktatásra, és egy gyermek sorsát már az megpecsételheti, hogy gazdag vagy szegény családba születik; ez számunkra elfogadhatatlan. Mi abban hiszünk, hogy minden magyar egyenlő, és egyenlő esélyeket kell kapniuk, hogy a tehetség kibontakoztatását ne lehetetlenítse el a család szegénysége. A Fidesz hétéves kormányzásának eredménye, hogy rendszerszintű problémák vannak az egészségügyben is, mert például hogy van az, hogy vannak milliárdok propagandára, de rendes kórházi takarításra nincs; hogy van az, hogy akár négyezer ember is jut egy háziorvosra, mert nincsenek betöltve a praxisok; hogy van az, hogy nincs elég pénz gyógyszertámogatásokra; hogy van az, hogy csak ígérgetések vannak az egészségügyi dolgozók béremelésére, de ezt nem akarják betartani. Mi azt várnánk el a költségvetéstől, hogy a magyar emberek adóforintjaiból az állam tisztességes egészségügyi ellátást biztosítson, ami magában foglalja az egészségügyi dolgozók munkájának tisztes anyagi elismerését is. Mi azt vártuk volna tehát, hogy önök ilyen elvek mentén alakítsák ki a jövő évi költségvetést, de nem ez történt, hiszen önök az igazságtalanság és a korrupció költségvetését hozták az Országgyűlés elé.Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat vitája során tehát világossá vált, amit előzetesen is mondtunk, hogy sem a szegénységgel, sem az oktatással, sem az egészségüggyel semmit sem akarnak kezdeni, a rászorulókat cserben hagyják, a rendszerszintű problémákat pedig nem kezelik. Az igazságtalanság és a korrupció költségvetését így nem lehet elfogadni, éppen ezért az MSZP képviselőcsoportja olyan módosító javaslatokat nyújtott be, amelyek felismerik a problémákat, és valóban képesek azt megoldani. Ennek keretében összesen 750 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítást javasoltunk annak érdekében, hogy több pénz jusson az egészségügyre, az oktatásra és a szociális területre.Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy mind a Költségvetési, mind a Népjóléti és az összes többi bizottság előtt is elutasították javaslatainkat, ezzel megakadályozták, hogy a szociális támogatásokra, a családtámogatásokra, a szünidei étkeztetésre, a szociális bér­lakásrendszer beindítására, a méltányossági nyugdíjakra és a kivételes rokkantsági ellátás emelésére 258 milliárd forinttal többet fordítsunk, és bizony megakadályoznák, hogy a gazdasági válság idején kényszerűségből megszüntetett 13. havi nyugdíjat visszaadják a nyugdíjasoknak most, hogy a válság elmúlása, az uniós forrásoknak hála beinduló gazdasági növekedés megteremtette a lehetőséget, hogy azt az Országgyűlés visszaadja. A módosításokból jól látszik, hogy ez nem növelné a költségvetési hiányt, a Fidesz felesleges beruházásai bőven elég fedezetet biztosítanának e célra is. Ne felejtsük el, hogy Dömötör államtitkár úr itt azt harsogta, hogy egy fideszes képviselő sem szavazta meg a 13. havi nyugdíj válság miatti megszüntetését. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap folyamán bizonyíthatják ezt a következetességet, amikor a fenntartásoknál döntünk a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetéséről.Kormánypárti képviselőtársaim, azt sem szabad elfelejteniük, hogy ezeken felül azt is meggátolták, hogy 250 milliárd forintot csoportosítson át az Országgyűlés az oktatás területére, a pedagógusok béremelésére, az egyetemek és főiskolák nagyobb támogatására és a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programokra. Kormányunk egyik legsikertelenebb területén, az egészségügyi szektoron sem engedik, hogy bármelyik probléma megoldásra kerüljön, pedig az általunk javasolt plusz 240 milliárd forint az egészségügyi dolgozók béremelését, a mentődolgozóknak megígért juttatásokat és a gyógyszerkasszát bővítette volna. De nem, önök ezt is megakadályozták, pont akkor, amikor kiderült, hogy egyetlen rezidensnek kell ellátni egy teljes éjszakai ügyeletet, mert egész egyszerűen külföldre kényszerülnek a magyar orvosok és ott dolgozók. Ami a legmeglepőbb: még onnét is elveszik a pluszforrásokat, ahol az a benyújtott javaslatban még szerepelt.(12.50)A Költségvetési bizottság elnökeként arról kaptam levelet Handó Tünde elnök asszonytól, hogy a benyújtott számok 15 százalékos bírói illetményemelést tesznek lehetővé, miközben önök csak 5 százalékot akarnak adni. A megoldásuk erre mi volt? El kell vonni gyorsan a pénzt. A sajtó ezt úgy értelmezte, hogy ‑ idézném ‑ csuklóztatják a bíróságokat, és mindez az érintetteknél is igen rossz visszhangra lelt. Módosító javaslatomban ezt a helyzetet próbáltuk orvosolni; természetesen ezt is elutasították. Pedig szeretném felhívni a figyelmüket, hogy minden javaslatunk fedezete megtalálható az igazságtalanság és korrupció költségvetésében. Csak azt önök propagandára, atomerőműre, közmédiára, stadionokra és presztízsberuházásokra fordítanák, a magyar adóforintokat a nyugdíjasok, a szociálisan rászorulók, a gyermekeink, a pedagógusok, az orvosok, az ápolók vagy a mentősök helyett. Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva az eddig elmondottakat: az igazságtalanság és korrupció költségvetésében jövőre is százmilliárdokat költenek teljesen felesleges és elhibázott luxusberuházásokra, miközben a pénznek a szociális területben, az oktatási és egészségügyi szektorban lenne a helye. Ezért az MSZP a benyújtott módosító javaslataival biztosítaná a rászorulók, a tanárok, orvosok, ápolók és az igazságügyi alkalmazottak jogos elvárását.Az MSZP fenntartja azon véleményét, hogy a 2018. évi költségvetés így, ebben a formában elfogadhatatlan. Kérem, hogy a határozathozatalok során támogassák az általunk fenntartott módosító javaslatokat, máskülönben ez megmarad az igazságtalanság és a korrupció költségvetésének. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kétségtelen tény, hogy képviselőtársam nagyon sok igazságot fogalmazott meg a 2018-as költségvetésitörvény-javaslattal kapcsolatban is, és ezt ne vitassuk el tőle. Én azonban ragaszkodnék ‑ ahogy az elnök úr is mondta ‑ a napirendhez, és a ’17-es költségvetési törvény módosításáról szeretnék szólni. Szemben azzal ‑ kezdeném már rögtön így ‑, amit Szűcs képviselőtársam mondott, hogy nem alakult volna ki jelentős vita ebben a kérdésben a bizottságban; én úgy érzem, hogy az ellenzéki képviselők azért igen-igen sok pontot érintően hozzászóltak ehhez a törvényjavaslathoz. Azt nagyon sajnálom, sajnáltam már akkor is, hogy sajnos a kormánypárti képviselők annál inkább csendben maradtak. Az akkori hozzászólásomból szeretnék tehát idézni, mint a kisebbségi hozzászólók egyike. A kormányzati kommunikáció ‑ különösen Banai államtitkár úr ‑ fegyelmezett költségvetési politikáról szól a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ez annyiban igaz, hogy a kormányzat valóban rendkívül fegyelmezetten és következetesen teremti meg magának a jövő évi választásokhoz szükséges tartalékot. Így jelentős mértékben növekedik a rendkívüli kormányzati intézkedésekre ‑ azt tudjuk, plusz 30 milliárddal ‑ és az Országvédelmi Alapra elkülönített ‑ ez meg 35 milliárddal ‑ összeg, amely, mint tudjuk, a kormánypárt zsebpénze. Elképesztő arroganciának tartjuk a propagandaminisztérium keretének további 5 milliárdos emelését. Egyébként javaslatot tettünk arra, hogy nemhogy 5 milliárddal emeljük, de egyszerűen szüntessük meg ezt a teljesen felesleges sóhivatalt.Támogatható természetesen ‑ már régóta szükségessé vált ‑ az oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése. Ezt minden esetben elmondjuk a törvényjavaslattal kapcsolatban, tehát e tekintetben a Jobbik frakciója tudja támogatni ezt a költségvetést. Ugyanakkor sajnálatos, hogy bizonyos kötelező önkormányzati feladatok támogatását csak nagyon szerény mértékben tervezi a kormányzat. Így a bölcsődék, a minibölcsődék létesítéséhez igényelhető keretösszeg, illetve az egyes települések által pályázható maximális összeg is alacsony. Javasoljuk, javasoltuk ennek érdemi emelését. Arról van szó, hogy összességében a bölcsődefejlesztéshez 800 millió forintot kíván adni az önkormányzatoknak a kormányzat, amiből a pályázat útján maximum 10 milliót igényelhetnek, de akkor is az önkormányzatoknak csak egy szűkebb köre. Ez, úgy érezzük, valójában értelmezhetetlenül kis összeg. Ennek kapcsán nyújtottunk be módosító indítványt. Nagyon sajnálom, hogy a kormányzat a Rogán-minisztériumhoz képest rendkívüli szűkkeblűségről tett tanúbizonyságot. Továbbá javasoltuk az arculati kézikönyvek elkészítése támogatásának megemelését és a támogatandó önkormányzatok körének bővítését is. Mert ha nem teszi meg a kormányzat, akkor valójában a településképi rendeletek, illetve az ahhoz kapcsolt arculati kézikönyvek csak egy okostelefonnal készített fotósorozatból fognak állni; semmi érdemi haszna nem lesz, kivéve nyilván, ami a plakáttörvényre vonatkozó része, ami, mint tudjuk, szintén a jövő évi választást megelőző diktatórikus lépése a kormányzatnak. Az elmúlt években a kistelepülési önkormányzatok fejlesztési igényei messze meghaladták a tervezetben szereplő előirányzat összegét. Ez 2 milliárd forint. Ez egy új összegkeret, amit beépít ide a kormányzat, de javasoltuk, indítványoztuk ennek is az érdemi emelését. Elmondtam a vitában azt is, vidékfejlesztési pályázatok kapcsán tudjuk, hogy az eredetileg tervezett teljes összeg öt-hatszorosa érkezett be a Miniszterelnökséghez, tehát ehhez képest ez a 2 milliárd forint szinte értelmezhetetlenül kevésnek tűnik. Megint csak azt tudnám mondani ‑ de most nem a Rogán-minisztériumot mondom, hanem mondjuk, a Nemzeti Filmalapnak a plusz 2,4 milliárdját ‑, én azt gondolom, hogy ha a kaszinóiból befolyó összegnek legalább egy részét nem offshore hátterű cégébe menekítené ki Liechtensteinbe Andy Vajna, hanem betenné ebbe a Nemzeti Filmalapba, mert tudjuk, hogy ennek van egy támogatásgyűjtő kasszája, akkor meg lehetne finanszírozni akár még értelmes filmeket is, magyar nagy történelmi játékfilmeket. Tehát erre megvolna a keret, és ezt a 2,4 milliárdot nyugodtan odaadhatná a kormányzat, mondjuk, a kistelepülési önkormányzatok fejlesztési igényeinek támogatására. Kétségtelen tény továbbá, hogy a 3200 magyar helyhatóságból a 2000 fő alattiak száma 2000, és ezen települések a rendszerváltozás óta a mindenkori kormányzatok fejlesztéspolitikájának mostohagyermekei, pedig élhető vidék nélkül nincs élhető ország sem. Tehát ha és amennyiben kéne módosítani a 2017. évi költségvetési törvényt, az valószínűleg inkább egy modern vidék programja kéne hogy legyen. Tehát most már a „Modern városok” programja mellett, nem egymás ellen kijátszva megint a vidéket és a nagyvárosokat, hanem amellett adjunk jelentős érdemi támogatást a kistelepüléseknek is. A közúthálózat fejlesztésére adott plusz 50 milliárd forintot szintén nagyon tudjuk támogatni. Kicsit nekem az az érzésem ‑ ezért is rossz a szám íze ‑, hogy talán ez a plusz 50 milliárd forint, ugye, az eredeti 10 milliárdról most 60 milliárdra fogják fölemelni ezt a keretösszeget, megint csak kampányaszfaltozást fog jelenteni.Hozzá kell hogy tegyem még, hogy a nyugdíjprémium 24 milliárd forintja, ami ebben a költségvetési módosító indítványban is megjelenik, én azt gondolom, hogy nem egy jelentős összeg. Megint csak ha összehasonlítom más olyan keretösszegekkel, amelyeket a kormányzat a 2017-es költségvetési törvényben biztosít pluszforrásként, gondoljunk csak az Országvédelmi Alap emelésére vagy a rendkívüli kormányzati intézkedések keretének a megemelésére, bizony, ezt az összeget meg lehetne többszörözni. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna elmondani, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A legfrissebb makrogazdasági mutatók alapján a magyar gazdaság teljesítménye három éve nem látott mértékben, az előzetes adatközlésnél is gyorsabban, 4,2 százalékkal növekedett 2017. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest.Ennek pozitívumai megjelennek a költségvetésben is, hiszen a foglalkoztatás és a fogyasztás bővülése nyomán folyamatosan emelkednek az adóbevételek, ami az államháztartás stabilitásához járul hozzá.(13.00)Ez egyben azt is jelenti, hogy az év egészére a tavalyi év közepén feltételezett 3,1 százalék helyett 4,1 százalékos gazdasági bővülés várható, az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél megőrzése mellett. Mindezek a kedvező reálgazdasági számok meghatározó részben a tavaly novemberi hatéves bér- és járulékcsökkentési megállapodásnak köszönhetőek. A tisztelt Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat a megállapodás hatásait vezeti át az idei költségvetésen, egyúttal lehetőséget biztosít számos szakterület többlettámogatására. Így a kormány a költségvetési egyensúly megőrzése mellett javaslatot tett az ország versenyképességét, illetve az egészségügyi, oktatási és szociális területet érintő fejlesztések többletforrásának biztosítására, hazánk védelmi képességét és a magyar emberek biztonságát erősítő fejlesztések finanszírozására, és valóban, a tartalékok növelésére is, amelyeknek felhasználása nem kizárólag egy-egy minisztérium döntésétől függ, hanem nyilvános kormányhatározattal lehetséges, és ahogyan Hegedűs Lorántné képviselő asszony is mondta, az önkormányzatok is többletforrásokat kapnak, gondolok itt a bölcsődefinanszírozásra, illetőleg a településképi kézikönyvek megvalósítására is. Azt tudom tehát a tisztelt Országgyűlés részére jelenteni, hogy a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatottak számának és a reálbérek növekedésének köszönhetően ma arról folytathat vitát az Országgyűlés, hogy a többletbevételeket milyen többletkiadási célokra lehet felhasználni. A kormány egyértelmű javaslatot tett le az asztalra: alapvetően beruházási jellegű többleteket javasol a kormány, ez jelenik meg az önök előtt lévő költségvetésitörvény-javaslatban. A törvényjavaslat eredeti változatához képest a Költségvetési bizottság mint az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága, összegző módosító javaslatot nyújtott be, amely mind a kiadások, mind a bevételek azonos összegű, mintegy 16 milliárd forintos növelését tartalmazza. Ennek a módosításnak a háttere a legújabb adatsor, amelyet mind a gazdasági növekedés tekintetében már ismernek, mind pedig az államháztartás első öthavi helyzetét illetően ismernek. Az első öthavi költségvetési adatok megint megerősítik a költségvetés stabilitását.Így a Törvényalkotási bizottság által benyújtott indítvány értelmében pluszforráshoz juthatnak a helyi érdekű önkormányzati fejlesztések mintegy 4,7 milliárd forintos összegben, létrejöhet a népi kultúra finanszírozását célzó Csoóri Sándor Alap, illetőleg a Beruházás-előkészítési Alap is többletforrásokkal gazdálkodhat. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy megköszönjem az Országgyűlés bizottságainak, valamint minden képviselőnek a 2017. évi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása érdekében végzett munkáját. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a módosítás megőrzi a kiszámíthatóság és a stabilitás értékeit. Egyértelmű a javaslatból: a költségvetési módosítás háttere hazánk növekvő gazdasági teljesítménye. Mindezek alapján kérem, hogy a beterjesztett 2017. évi költségvetési törvény módosításához kapcsolódó összegző módosító javaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • VANTARA GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy a bevezetőben elhangzott, a 2017. évi költségvetés vitájáról tárgyalunk és annak napirendje a mai témánk. Elnök úr, úgy látszik, rossz papírt vett elő, úgy, ahogy ez előfordult a bizottsági ülésen is; úgyhogy az érveket akkor majd áttesszük a 2018. évi költségvetés tárgyalásához. Mint ahogy a szocialista kormányzás alatt megszokhattuk azt, hogy ha egy költségvetési évhez és egy költségvetéshez év közben hozzá kell nyúlni, az mindig megszorítást jelentett. Az elmúlt évek polgári kormányzásának tapasztalata az, hogy a költségvetés évközi módosításai nem elvontak valahonnan és elvonnak valahonnan, hanem többletforrásokat biztosítanak, ahol arra igény merült fel az év folyamán. Most egy ilyen törvényjavaslat fekszik előttünk. Természetesen nem akarom a májusi általános vitát ismét lefolytatni, ezért a legfontosabb módosító javaslatokat emelném ki, amelyekre államtitkár úr utalt. A Költségvetési bizottság május 24-i ülésén az alábbi bizottsági módosítókat nyújtotta be. Mint ismert, az úgynevezett szociális hozzájárulási adó, közismertebb nevén a munkáltatói járulék mértéke 27 százalékról 22 százalékra csökkent, s emiatt indokolttá vált, hogy a központi költségvetési szervek az így keletkező megtakarításukat havonta, az érintett tárgyhót követő 15-éig fizessék be a központi költségvetés javára. Úgy vélem, hogy ez a kormány részéről egy bölcs döntés volt, hiszen ezzel elkerülhető az, hogy a különböző állami szervek között igazságtalanság álljon fel, minthogy ez általában indokolatlan megtakarítást eredményezett volna, máshol pedig nem fedezte volna a szükséges kiadásokat. Továbbá megváltoztak a házi segítségnyújtáson belüli személyi gondozásra vonatkozó szakmai szabályok, amelyek értelmében a gondozási órák száma alapján történik az adminisztráció. Emiatt szükségessé vált az évi költségvetési törvény pontosítása, hogy ez a finanszírozás is alkalmazkodjon az új gondozási órák alapján számított ellátotti létszámhoz. Mivel a költségvetési törvényeknél, ahogy ez már elhangzott, a Költségvetési bizottság egyben Törvényalkotási bizottságként is eljár, az úgynevezett TAB-szakaszban további módosítási szándékot fogalmazott meg és összegző módosító javaslatot nyújtott be, amely megtalálható a hálózaton a T/15427/14. irományszámon. Engedjék meg, hogy ezek közül csak a legfontosabbat emeljem ki. A módosítás 8. és 11. pontja foglalkozik a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal szervezeti rendszere megerősítése forrásigényének a kielégítésével és annak kezelésével. A 12. és a 14. pont javaslatban biztosít többletet a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési programban szereplő új budapesti jégcsarnok beruházásának előkészítésére. A 16., 18. és 20. pontok pedig a premontrei rend alapításának 900. évfordulója keretében megvalósítandó rendezvények és fejlesztések támogatására, valamint a ciszterci rend alapokmány-kihirdetésének 900. évfordulója keretében megvalósítandó rendezvények és fejlesztések támogatására teremt forrást. A 21. és 26. pontok a gazdaság jó teljesítményének, valamint a gazdaság fehéredésének köszönhetően a vártnál magasabb társaságiadó-bevétele és személyijövedelemadó-bevétele lesz a költségvetésnek, és ezt vezeti át a módosító. A 30. pontjában pedig, ahogy erről már szó esett, az önkormányzati fejlesztések többlettámogatását biztosítja a színvonalas közfeladat-ellátás érdekében 4,7 milliárd forint értékben. Kérem a tisztelt Házat, hogy szavazatukkal támogassák a költségvetésnek ezen pozitív irányú változásait mind a mai, mind pedig a csütörtöki szavazáson. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Újra és újra feltesszük a kérdést, hogy miért fontos a kormánynak, hogy a tavaszi időszakban fogadja el a költségvetést. Nyilván a tavaszi elfogadás az egyik oka annak, hogy később módosítani kell, mint ahogy most is. Viszont annak a lehetőségét sem szabad kizárni, hogy a kormány a kiszámíthatóságra és a stabilitásra hivatkozva így biztosít magának lehetőséget, hogy később átcsoportosíthassa a pénzeket. Erre nagyon jó példa a bizottsági összegző módosító javaslatban az Országvédelmi Alapból 20 milliárd forint átcsoportosítása a rendkívüli kormányzati intézkedések címszó alá. Ez a módosítás is alátámasztja, hogy a kormány sem tudja, mire mekkora összeggel számoljon. A pluszbevételek módosításán kívül viszont olyan változtatások és átcsoportosítások is vannak, amelyek az LMP szerint nem támogathatóak. A törvénymódosításban szerepel a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs feladataihoz szükséges keret 5 milliárd forinttal való emelése. (13.10)Ezt az előző vitában is kifogásoltuk, mert szerintünk ez nem más, mint egy Rogán Antalnak létrehozott minisztériumi pénznyelő. Ezekből az összegekből finanszírozzák a teljesen felesleges plakátkampányokat is, mint például az „Állítsuk meg Brüsszelt!” vagy a mostani „Magyarország erős és büszke ország”. Ezekre miszerintünk egyáltalán nincsen szükség. Most is hangsúlyozom, hogy az egész Miniszterelnöki Kabinetirodára nem lenne szükség, nyugodtan fordíthatnánk az így 27 milliárd forintra emelkedett összeget az önkormányzatok támogatására. Bár az összegző javaslatban ugyan 5 milliárd forinttal megemelik az önkormányzati támogatásokat, ami nagyon helyes, de kevés, mert az önkormányzatok forráshiányosak. A felesleges kiadások helyett nyugodtan csoportosíthatnának még ide forrásokat.Fontos megjegyezni még azt is, hogy a korábban létrehozott Beruházási Előkészítési Alapnak, amelyre 25 milliárd forintot csoportosítanak át, és amit még 1,6 milliárd forinttal megemel az összegző módosító, ennek a funkciója még mindig kérdéses. Összegezve: az LMP úgy látja, hogy a keletkező pluszbevételeket nem a kabinetirodára meg a rendkívüli kormányzati intézkedések címszó alatt kellene felhalmozni, hanem olyan beruházásokra kellene fordítani, amelyek elősegítik a lakhatást, az energiahatékonyságot, a megújuló energia használatát, továbbá az oktatás és az egészségügy forrásainak a visszapótlására is égető nagy szükség lenne, de úgy látjuk, hogy ez a kormányoldalról mindig süket fülekre talál ‑ a valódi béremelés kérdéséről pedig nem is beszélve. Végül még szeretném hozzátenni én is, hogy a nyugdíjasok megélhetésének segítésére is nagyobb forrásokat szánhatna a kormány, nem kellene a GDP 3,5 százalékos növekedéséhez kötni, kisebb GDP-növekedés hasznából is részesülhetnének a nyugdíjasok. Az LMP nem tudja támogatni a 15427. számú törvénynek a módosítását. Köszönöm a figyelmet.
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatnám, ahol Schmuck Erzsébet képviselőtársam abbahagyta. Nem volt ám ez így máskor sem, a tavalyi évben ugyanígy volt. Ugyanúgy akkor módosítottuk a múlt évi költségvetést, miközben elfogadtuk a jövő évi költségvetést; bocsánat, az adott évi költségvetést akkor módosítottuk, miközben elfogadtuk a következő évre szóló költségvetést, nyilvánvalóan anélkül, hogy tényadatok rendelkezésre álltak volna, mert a zárszámadás meg majd egyszer, valamikor az őszi ülésszaknak a második felében majd talán megjön ide a parlament elé, és akkor fogjuk igazán tudni azt, hogy most jól döntünk, vagy nem döntünk jól. Ez az, amin mindig elvitatkozunk a kormánnyal, hogy helyes-e ez így. Egy dolog biztos: beállt egy olyan rendszer, amin most majd változtatnak ‑ erről majd egy picit fogok beszélni ‑, jövőre már nem kell ilyet csinálni, hogy mindig áttesszük majd a rendkívüli kormányzati intézkedéseknek a sorára a maradványösszegeket, mert jövőre már életbe fog lépni a költségvetési törvény végrehajtásának a módosítása, és kvázi rendeleti úton meg lehet oldani, megvalósul maga a rendeleti kormányzás, nem kell itt saját magának mozgásteret teremtenie a kormányzatnak, de idén még így van. Ezen tehát mindig elvitatkozunk, tavaly is jót vitatkoztunk egyébként ezen, hogy helyesen volt-e megtervezve a tartalék, miért kell ekkora mozgásteret biztosítania saját magának a kormánynak, annak a kormánynak, amelyik egyébként bármikor tud két nap alatt a sarkából kifordítani bizonyos szférákat új törvényekkel, új javaslatokkal sürgősségi eljárásban, bármiben itt az Országgyűlésben, és csak a költségvetésnél ennyire ‑ hogy is mondjam? ‑ titokzatosak, és itt a költségvetésnél történnek mindig olyan ügyek, amikor valamiért nem akarják ezt idehozni a Ház elé. Ilyen egyébként a rendkívüli kormányzati kiadásoknak a sora is, meg ilyenek lesznek majd jövőre azok a költségvetésre is kihatással lévő kormányhatározatok, majd meglátjuk, hogy az NGM miket kap feladatul, hogy mely feladatokat kell majd neki megoldania, nyilvánvalóan a parlament többségének a jóváhagyása nélkül vagy éppen az utólagos jóváhagyásával kell majd ezt megcsinálnia. De az idei mégis még az utolsó ilyen év, amikor be kell ide hozni a költségvetés módosítását, és muszáj, hogy a kormány saját magának mozgásteret teremtsen. Ilyenkor persze mindig elgondolkodunk azon, hogy miért. Tavaly elmondták, hogy arra kell, hogy a határvédelemre, a kerítésnek a megépítésére, a rendőrséggel kapcsolatos többletkiadásokra kellett fordítani összeget; tették ezt ugyanazok a politikusok, akik előtte nyáron nem támogatták a Magyar Szocialista Pártnak azt a költségvetési módosító javaslatát, amely 60 milliárd forintot adott volna a rendőrségnek és a katonaságnak a megerősítésére, majd utána visszahozták szeptemberben a saját javaslatukat, de nem címkézve (Gúr Nándor közbeszól.), rendkívüli kormányzati intézkedésként hozták ide vissza. Akkor is azért nem támogattuk, mert önökkel már sokkal több a tapasztalatunk, mint amennyi illúziónk maradt, akkor is attól féltünk, hogy majd megint vizes vb lesz belőle, meg olimpiai felkészülés lesz belőle, meg nem tudom én, micsoda lesz belőle (Közbeszólás az MSZP soraiból.), csak nem azokra a közösségi célokra fordítják, amelyeket mi magunk is helyesnek találnánk, lássuk be, amit az önök padsoraiban ülő nagyon sok képviselő is helyesnek találna, hogyha nem kötné őt ennyire a frakciófegyelem. 5 milliárddal több lesz kommunikációra. Mi ezerszer elmondtuk: sem stadionban, sem kommunikációban nem gyógyult még meg senki. 5 milliárd forintból fel lehetne újítani egy budapesti kórházat. Miért nem erre jutott, tisztelt képviselőtársaim? Miért plakátra fog megint jutni? Miért nem arra jut, hogy egy budapesti kórházat, egy-két vidéki kórházat felújítsanak, hogy ott normálisabb körülmények között lehessen gyógyulni, gyógyítani, embereket ellátni? Hiába mondják azt, hogy mert arra ennyi meg annyi jutott, kérem szépen, juthatna 5 milliárd forinttal több is. Ez az önök koncepciója: Magyarországon az oktatásnak meg az egészségügynek nincs minisztériuma, a környezetvédelemnek nincs minisztériuma, de a kommunikációnak, annak van mi­nisz­tériuma, a Miniszterelnöki Kabinetiroda 27 milliárdos költségvetésével… ‑ csak hogy mindenki értse: ez egy magyarországi középvárosnak nagyjából a tízéves költségvetése, amit a Rogán-féle minisztérium egy év alatt szétfröcskölt plakátokra. Látjuk itt a beruházás-előkészítéseket, ezeket tavaly is láttuk, és azt is láttuk, hogy mi lett belőle: nagyjából semmi. Elfolyik a pénz, elfolyik a pénz olyan embereknek a zsebébe, akik ebből piszkosul jól élnek, és a magyaroknak meg, én úgy gondolom, főleg hogyha lejönnek majd a Délvidékre, akkor ott meg is nézhetik esetleg, a magyaroknak meg egyre kevesebb jut ezekből a pénzekből, plakátból meg már elég sok jutott nekik, úgyhogy köszönik szépen, nem kérnek többet. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szakács képviselő úr, természetesen nem biztos, hogy kell hogy zavarja a tényeknek a sora, de azért azt mindenképpen közölni kell és le kell szögezni ebben a vitaszakaszban, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy az állami költségvetés, a 2017. évi költségvetés önmagában is megállt a lábán, nem azért kell módosítani, amiért az önök idejében kellett, mert körülbelül egy napot élt meg az év végén elfogadott törvényjavaslatuk, mondjuk, a 2008. vagy a 2009. évben, amikor azonnal az évközi módosítások elsősorban megszorításokat jelentettek, azt jelentették, hogy valamire még mindig kevesebb jutott. Emlékezzenek a visszavonásokra, 3-5 százalékos intézményi megszorításokra és azokra az önkormányzati elvonásokra, amelyek következményeként például az önök idejében a szegedi önkormányzat 27 milliárd forintnyi hiányt tudott felmutatni. Ha ez nem így lett volna, akkor valószínűleg nem tudna ön sem erről beszámolni, illetve arról sem tudna beszámolni, hogy a második Orbán-kormány az önkormányzati kinnlevőségeket eltörölte, például a szegedi önkormányzat esetében is. És hogy azért mondjunk jó példákat: ennek a költségvetési módosításnak pontosan az az értelme, hogy több bevételből több kiadást lehet tervezni, úgy, hogy az állami költségvetés egyenlege nem fog változni. Nem a hiányt növeli ez a költségvetési módosítás, hanem egy nullszaldós kiigazítást tesz olyan célok érdekében, amelyek közcélok.(13.20)Természetesen állandó vita a kommunikációra költött pénzek esete. Ha megnézi az Orbán-kormány és a Gyurcsány-kormányok erre való költéseit (Bangóné Borbély Ildikó: Ne mutogassanak már vissza!), akkor meg fogja látni, hogy közel egyensúlyban vannak. (Bangóné Borbély Ildikó: Ez nem igaz! Nem igaz, képviselő úr!) Nyilván azért ‑ kedves képviselő asszony, ha vitatkozni szeretne, akkor kérjen szót (Bangóné Borbély Ildikó: Parlamenti műfaj!), nagyon szívesen állunk rendelkezésre, nyomjon gombot ‑, hiszen ezeknek a költéseknek a jó része a minisztériumoknál volt eldugva. Ennek a mostani javaslatcsomagnak pontosan az az értelme, hogy tiszta, világos viszonyokat teremt, amit kormányzati kommunikációra költenek, az egy helyen látható, és a minden évi zárszámadásban pedig nyomon követhető ennek az elkötése.Azt gondolom, éppen emiatt nyugodt szívvel tudjuk javasolni ennek a költségvetés-módosításnak a támogatását, természetesen azt is megértve, hogy önök úgy állnak ehhez hozzá, mint a ’18-as költségvetésnél is, hogy ha én csináltam volna ezt a költségvetést, akkor hogyan költeném el. Kedves képviselő hölgyek és urak, szerencsére nem önöknek kellett ezt elkészíteni, mert akkor az ország még mindig Görögország szintjén lenne. (Bangóné Borbély Ildikó: Főleg, ha Kósa bent van a parlamentben!) Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az idén még beszélgetünk róla, jövőre már nem. Jövőre, akkor, amikor rendeleti szabályozást fognak megvalósítani ebben a kérdéskörben is, még beszélni sem kell arról, hogy mit hova pakolgatnak, megmondják Varga Mihálynak, aztán Varga Mihály majd megteszi mindazt, amit meg kell tennie. Na, az a baj, tudják, képviselőtársaim, ezzel a történettel, hogy valójában most is így működik, csak még nincs rendeleti szabályozás. Az a baj, hogy ráadásul a kimondott gondolatok mögött nem az a praktika húzódik meg, ami a magyar emberek érdekét szolgálná, nem olyan irányban költik a forrásokat, mint amilyen irányban kellene, nem az emberekért cselekszenek, hanem saját magukért meg a haverokért. Egyszerűen akkor, amikor ebben az országban, ebben a kormányban propagandaminiszter van, de mondjuk, egészségügyi miniszter és oktatási miniszter nincs, ez megmutatja nyilván azt, hogy mi az, ami önöknek fontos: az, hogy hülyítsék az embereket, hogy az igaztalanságok sokaságát plakátra pakolják, hogy olyan nemzeti konzultációk sokaságát csinálják, amelyekről nem is érdemes beszélni, szóval ez, és hogy olyan források milliárdjait költsék el ebbe az irányba, amelyek kézzelfoghatóan szükségszerűen tényleg az emberek javát kellene hogy szolgálják.De hát önök ezt honnan a fenéből látnák?! Honnan a fenéből látnák, amikor az egészségügyi szolgáltatásokat VIP-szolgáltatások keretein keresztül veszik igénybe, nem pedig a János Kórházat járják, nem pedig olyan állapotok között próbálják megóvni a saját egészségüket, amelyek a mindennapjait élő emberek számára természetesnek tekinthető és elfogadott, bár olyan, mintha háború utáni állapotok lennének. Önök ezt nem tudhatják. A VIP-szol­gál­ta­tá­sok nem ilyenek, önök pedig azt veszik igénybe. Egy szó mint száz, azt kellene először megtanulni, hogy abba az irányba kell a forrásokat felhasználni és a költségvetés módosításánál megtenni, ami az embereket szolgálja, az egészségügy, az oktatás és egyéb más irányba, nem pedig afelé, ahol be lehet csapni őket, amin keresztül be lehet csapni őket. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szűcs Lajos képviselő úr felhívta a figyelmünket arra, hogy nyomjunk nyugodtan gombot, ha esetlegesen vitába akarunk vele szállni. Én meg nem vitába szállok vele, mert egyetértek vele. Azt mondta, hogy ez a költségvetési módosítás azért van előttünk, merthogy több bevételből több kiadást akarnak finanszírozni. Igaza van, képviselő úr, több kiadást akarnak finanszírozni, még azokra az önöknek fontosnak ítélt területekre, ahol a Fidesz következő kampányához még oda akarnak dörzsölni pár milliárdot a haveroknak, ahhoz önök több kiadást fognak biztosítani.Igaza van, tiszta, világos viszonyokat akarnak teremteni. Tiszta és világos viszony az, hogy Rogán minisztériuma, a propagandaminisztérium megint kap pár tíz milliárdot, megint lesz mit szétszórni, megint lesz mit a Pasa-parkba eljuttatni, megint lesz mit Csetényi Csabáéknak eljuttatni; természetesen most már tudjuk, hogy nem ők a leginkább kedvezményezettek. Ez az előttünk fekvő módosítás arról szól, hogy év közben önök rájöttek arra, hogy bizony még kicsit baj van, a népszerűségi adataink nem a legjobbak most már, folyamatosan csökkennek, és azt gondolták, azt gyorsan például a propagandaminisztériumnak meg kell finanszírozni, hogy hogyan lehet ezt még inkább megvalósítani. Ez az egész erről szól, mindenki látja. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
  • RITTER IMRE nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Un­garn lebenden Nationalitäten unseren Stand­punkt bezüglich des Gesetzesvorschläges Nummer T/15427. über die Änderung des Gesetz Nummer XC. aus Jahr 2016, des ungarischen Haushalts für Jahr 2017 im Zusammenhang mit den Natio­na­litäten übergreifende Teilen erörtere.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/15427. számú, Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról a nemzetiségeket érintő költségvetési részekkel kapcsolatban.A Magyarországi nemzetiségek bizottsága mint vitához kapcsolódó bizottság, a határozati házszabály 44-45. §-a alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. Bizottságunk a törvényjavaslatnak a HHSZ 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentésben megjelölt rendelkezéseit megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a HHSZ 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.Bizottságunk a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról nem foglalt állást, további módosításra irányuló szándékot nem fogalmazott meg, részletes vitát lezáró bizottsági javaslatot nem nyújtott be, és a törvényjavaslat részletes vitáját 2017. május 23. napján lezárta.Ugyanakkor engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről ezúton is felhívjam a figyelmüket néhány olyan, már most látható költségvetési problémára, amely jelentősen sújtja a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő nemzetiségi köznevelési intézményeket. Az egyik ilyen problémánk, hogy az ingyenes gyermekétkeztetéshez biztosított normatíva nem fedezi az ingyenes gyermekétkeztetés tényleges, teljes költségét, és ez az intézmény nagyságától függően akár intézményenkénti 10 millió forintos forráshiányt is eredményezhet.A másik hasonló nehézséget a minimálbérek és a garantált bérminimum 2017. évi, egyébként örvendetes megemeléséből adódó forráshiány jelenti, hiszen a köztehercsökkenés a legtöbb helyen csak részben ellensúlyozza a minimálbér és a garantált bérminimum megemeléséből adódó többletköltségeket. Szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak nincsen érdemi, saját bevételük, így az egyes törvénymódosításokból következő többletköltségeket nincs miből finanszírozzák, kompenzálják.Az ingyenes gyermekétkeztetés, a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése miatti kompenzációs igényt a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményeknél a 2017. első félévi tényadatok és a második félévi várható, kalkulált adatok alapján 2017 szeptemberéig tételesen kidolgozzuk valamennyi intézményre, és a konkrét számok alapján kezdeményezni fogjuk a 2017. évi központi költségvetési törvény 2017 őszén történő módosítását.(13.30)Nem költségvetés-fedezeti kérdés, de komoly likviditási gondot jelent szintén a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeknél a kvázi ingyenes nemzetiségitankönyv-ellátás finanszírozásának jelenlegi rendszere, ugyanis a nemzetiségi köznevelési intézmények előbb ki kell fizessék a tankönyvellátónak a nemzetiségi tankönyvek árát, amelynek megtérítését ezt követően kérhetik az EMMI-től, és ez a tankönyv-költ­ség­térítés minden évben rendkívül nagy csúszással kerül kompenzálásra. Szeretném jelezni, hogy a 2016-17-es most véget érő tanév egy évvel ezelőtt megrendelt és kifizetett nemzetiségi könyveinek a költségtérítését a nemzetiségi köznevelési intézményeink még mindig nem kapták meg. Azt gondolom, hogy generálisan változtatni kellene a jelenlegi rendszeren, nevezetesen az EMMI-nek kellene közvetlenül a tankönyvkiadó részére a nemzetiségi tankönyveket kifizetnie, ezzel a nemzetiségi köznevelési intézmények kálváriája egy csapásra okafogyottá válna, megoldódna. Ezen hiányosságokra és a megoldandó feladatokra szeretnénk nyomatékosan felhívni a törvényalkotók és a törvényhozás figyelmét, de mindezek ellenére a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosítására vonatkozó T/15427. számú törvényjavaslatot egységesen támogatja és a parlamentnek elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Auf­merk­samkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A lefolytatott vita után azt gondolom, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ellenzéki frakciók képviselői sem kérdőjelezték meg azt, hogy a magyar gazdaság az idei évben az előzetesen feltételezettet meghaladó mértékben bővülhet. Senki nem kérdőjelezte meg azt, hogy ez a bővülés a költségvetés számára többletbevételt jelent, és nem kérdőjelezte meg azt, hogy a többletbevételek fedezete mellett, az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett lehet többletforrásokat teljesíteni. Ez egy kulcstényező, hiszen azt gondolom, hogy azzal a mutatósorral, amely 4 százalék körüli ‑ a kormány szerint 4 százalékot némileg meghaladó ‑ idei növekedést jelent, ami a foglalkoztatottak számának érdemi bővülését és a reálkeresetek érdemi bővülését jelenti, és amely érdemben 3 százalék alatti hiánnyal számol, minden európai uniós ország mindenkor büszkén kiállhat az adott országos, illetőleg nemzetközi közvélemény elé. Most tehát arról beszélünk, hogy az idei évben a többletbevételek fedezete mellett többletkiadásokat lehet teljesíteni. Arról természetesen vitát lehet folytatni, hogy ezeket a többletkiadásokat milyen célra lehet felhasználni. De tisztelettel felhívom az Országgyűlés figyelmét, hogy a leginkább kritizált 5 milliárd forintos nemzeti konzultációs és kommunikációs kiadásokat egy olyan időszakban kívánja felhasználni a kormány, amikor a legsikeresebb nemzeti konzultáció után vagyunk; és arra is felhívom a figyelmet, hogy az 5 milliárdot tízszeresen meghaladó összegű többletkiadás teljesíthető útberuházásokra. Tehát amikor a költségvetési módosítás karakterét tekintjük át, akkor felhívom a tisztelt képviselők figyelmét arra, hogy a módosítás értelmében útfejlesztésekre plusz 50 milliárd forint áll rendelkezésre. Felhívom a figyelmet arra, hogy egészségügyi beruházásokra, ahogyan elhangzott, a Bethesda Kórház és az Ir­gal­mas­rendi Kórház beruházására jelentős több­let­milliárdok állnak rendelkezésre, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a módosítást. Felhívom a figyelmet arra, hogy a bölcsődefinanszírozás javítására is többletforrások állnak rendelkezésre; és felhívom a figyelmet arra, hogy a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági bővülésnek köszönhetően az idén először novemberben nyugdíjprémium kifizetésére nyílik lehetőség, amennyiben értelemszerűen a tisztelt Országgyűlés a kormány módosítási javaslatát elfogadja. Végül hangsúlyozni szeretném, hogy a kormányzat a törvényi keretek között, a költségvetési törvény keretei között az államháztartási törvényben meghatározott módon hajtja végre az éves költségvetést. Értelmezhetetlenek tehát azok az ellenzéki fölvetések, amelyek rendeleti költségvetésről szólnak, amelyek arról szólnak, hogy a kormány átírhatná a költségvetést. A kormányzat csak a költségvetési törvény keretei között gazdálkodhat, átcsoportosítást csak akkor hajthat végre, ha a költségvetési kereteket tiszteletben tartva megtakarításokat lát, és ezeket a megtakarításokat más közfeladatra fölhasználhatóvá teszi az említett költségvetési törvény adta keret­sza­bályrendszer, illetőleg az államháztartási törvény. Azt gondolom tehát, hogy nyugodt szívvel ajánlhatom a tisztelt Országgyűlésnek a költségvetés módosításának elfogadását, hiszen az a stabilitás értékének megőrzése mellett az említett fejlesztési célokra jelentős többletforrásokat tesz lehetővé. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszöntöm a képviselőtársaimat. Folytatjuk a munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Költségvetési bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére ke­rül sor, 60 perces időkeretben. Megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt három felszólaló ismerteti, összesen 30 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelen napirendi pontunk keretében a 2017. évi központi költségvetésről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája folyik.Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak, Jobbik-képviselő­cso­port, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Demeter Márta képviselő asszony, független képviselő, a képviselő asszony azonban nem tartózkodik a teremben, így folytatjuk a munkánkat. Megkérdezem Banai Péter Benő államtitkár urat, hogy a vita e szakaszában kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Igen, államtitkár úr jelzi. Államtitkár úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelezni kívánom államtitkár úrnak, hogy a vita további szakaszában, illetve a zárszó elmondására 6 perc 7 másodperc maradt még fenn az időkeretben, úgyhogy szíveskedjen ezt majd figyelembe venni, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretben. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vantara Gyula képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képvi­selő­csoport. Öné a szó, képviselő asszony.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szakács László képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szűcs Lajos képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselőtársaimat megkérem, van lehetőség, ha gombot nyomnak. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Gúr Nándor képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Legény Zsolt képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót a rendelkezésre álló időkeret mértékéig.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki a rendelkezésre álló időkereten belül felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Független képviselők nem vesznek részt a vitában, nem tartózkodnak a teremben.Most a nemzetiségi bizottság által felkért szószóló felszólalására kerül sor, ötperces időkeretben. Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi szószóló úrnak, aki anyanyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azt. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a frakciók részéről a fennmaradt időkeretben kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak mint előterjesztőnek, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!