• DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. június 8-án tartott ülésén megtárgyalta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló T/12366. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY-határozat 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 10 tartózkodás mellett támogatta. A háttéranyagban a Kulturális bizottság kétpontos technikai jellegű módosító javaslata található, amelyet a bizottságunk sem vitatott. A törvényjavaslat a következő okok miatt került benyújtásra. Az Európai Bizottság az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény és a nemzeti köznevelésről szóló törvény egyes részletszabályait a 2000/43/EK irányelvvel ellentétesnek találta, ezért 2016. május 27-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az eljárást megindító hivatalos felszólítás kifejezetten kifogásolta az egyes részletszabályokat, illetve az ezen alapuló bírósági jogértelmezést, ezért a törvényjavaslattal elérni kívánt cél az Európai Bizottság által jelzett ellentét feloldása, a két törvényben megfogalmazottak pontosítása és azok kiegészítése. Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelendő, hogy az előterjesztés a történelmi egyházak képviselőinek támogatásával került benyújtásra, alapos szakmai munka előzte meg, amelyhez kérem szíves támogatásukat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani Gospod Predsednik! Poslanke in Poslanci! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló T/12366. számú törvényjavaslat tárgyalásához való kapcsolódását kérte az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága. Fontosnak ítéltük a benne megfogalmazottakat, köztük azt, hogy a törvényjavaslat célja, hogy az egyenlő bánásmód alkotmányossági követelménye a nemzetiségi oktatásban is hatékonyabban érvényesüljön. Az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód egy társadalomban nem engedi, hogy bárki vagy bármely csoport, emberi közösség elé önérvényesítésében, az élhető és igazságos létezésében akadályokat támasszanak, de olyan lehetőségek biztosítását is kell hogy jelentsék, amelyek adott személy, csoport számára nyitnak meg vagy hagynak nyitva lehetőségeket egyéniségük, sajátosságaik érvényesítéséhez, ami a nemzetiségek számára kiemelt jelentőségű éppúgy, mint az, hogy egy többségi társadalomban a nemzeti kisebbségben élő közösség számára meghatározó a szegregáció nélküli létezés, vagy az, hogy a nemzetiségi oktatás szervezése esetén csak akkor nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye, ha az oktatás szervezése a törvényjavaslat (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett megfelel az alábbi követelményeknek: az alaptanterv szerinti ismeretek megszerzése a nem nemzetiségi oktatásban általánosan érvényesülő színvonalon biztosított, és a nemzetiségi oktatás a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott követelményeknek megfelel.Objektív elvárás a nemzetiségi oktatással szemben, hogy az oktatás megszervezése során a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében, illetve a tanuláshoz való jog mint alkotmányos alapjog minél szélesebb körű biztosítása céljából, az egyenlő bánásmód alkotmányossági követelményére is figyelemmel, a nemzetiségi oktatás az állami oktatással megegyező átlagos színvonalon történjen. A nemzetiségi köznevelésben elfogadható, hogy a törvényjavaslat alapján jogszerűnek minősül a vallási meggyőződésen vagy nemzetiségi alapon, elkülönítetten szervezett oktatás, ha az egyidejűleg megfelel a vallási meggyőződésen alapuló oktatás és a nemzetiségi oktatás valamennyi jogszabályi követelményének. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2017. évi május 8-ai ülésén folytatta le a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság a részletes vita során megállapította, hogy a törvényjavaslathoz nem került benyújtásra képviselői módosító indítvány, a részletes vita során maga a bizottság sem fogalmazott meg további módosításra irányuló szándékot. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslatban megfogalmazott módosításokat a nemzetiségi köznevelés érdekében is előremutatónak ítéli. Hvala za pozornost! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában is kifejtettük azt az álláspontunkat, hogy nem tudunk egyetérteni ezzel a törvényjavaslattal, már csak azért sem, mert többször kifejtettük, hogy ne Brüsszelből irányítsák már a magyar jogalkotást. Éppen a Fidesz-KDNP-kormányzat az, aki óriásplakát-erdőkkel hirdeti azt, hogy állítsuk meg Brüsszelt, csak amikor Brüsszel valamit üzen, hogy valamit meg kell tenni, akkor ők azt megteszik kommunikációban, igen, állítsuk meg, tettekben pedig ne állítsuk meg. Mi is ennek a vitának az alapvető kirobbantó oka? Az, hogy Nyíregyházán volt egy iskola, vagy ez is az egyik fő oka volt, az úgynevezett Huszár-telepi vagy régen Guszev-telepinek hívták ezt az iskolát ‑ ez a Huszár-telep arról nevezetes Nyíregyházán, hogy gyakorlatilag kizárólag csak cigány származású lakosság él ott ‑, és annak következtében, hogy csak cigány származásúak élnek ott, az ottani iskolába is nyilván csak cigány gyermekek kerültek. Az úgynevezett jogvédő vagy áljogvédő szervezeteknek ez nagyon nem tetszett, kijelentették, hogy bizony ez egy szegregált oktatás, ezért ezt az intézményt bezárták, a gyerekeket pedig a belvárosi iskolába iskolabuszokkal behordták.(20.30)Kik tiltakoztak ez ellen a legjobban? A legjobban a helyi cigány lakosság tiltakozott, hiszen azok a gyerekek, akik 100-200-400 métert mentek gyalog az iskolába, ahol megkapták azt az oktatást, amit ők elvártak, és amit megszoktak és amit szerettek, azt egyik napról a másikra megszüntették, és iskolabuszokkal 5-8 kilométer távolságra hordták be ezeket a gyerekeket. Ezek a gyerekek teljesen idegen közegbe kerültek be, teljesen más oktatási szint volt ott, hiszen ott megszoktak egyfajta szintet, nyilván azokban az iskolákban éppen más szinten jártak a gyerekek, nem tudtak megfelelően beilleszkedni; őket viselte meg a legjobban, ők maradtak le a legjobban. És ne mások mondják már meg, ne Brüsszelből, és ne jogvédő szervezetek irányítsák, hogy ki melyik iskolába akar járni! Kapóra jött a görögkatolikus egyháznak az a lehetőség, hogy ezt az iskolát átvette és újraindította. A gyerekeket visszavették ebbe az iskolába, a gyerekeknek és a szülőknek a legnagyobb örömére, és ez a törvényjavaslat gyakorlatilag ezt a lehetőséget akarja megszüntetni, ahol, én azt gondolom, hogy mindenki akarata egymásra talált ‑ kivéve az úgynevezett, magukat jogvédő szervezeteknek mondó szervezeteket, akik mindenkire figyelnek éppen, csak azoknak az érdekeire nem, akiket ők képviselni akarnak. Adott esetben itt tehát rossz irányba fordult a politika.Én nagyon sajnálom, hogy a magukat jogvédő szervezetnek mondó szervezetek követelésére, illetőleg Brüsszelnek a követelésére a kormányzat elfogadja ezt a törvényjavaslatot, ez sok szempontból megoldhatatlan, nem beszélve arról, hogy az általános vitában az MSZP soraiból éppen Teleki képviselő úr mondta el, hogy megoldhatatlan bizonyos helyzetekben, amikor egy-egy településnek már kizárólagosan csak cigány lakossága van, akkor nyilván ez ettől még nem lesz szegregált oktatás, de való igaz, hogy nem tudnak eljárni, nem tudják sokan elhordani a távoli iskolákba a gyermekeiket, ezért nyilván meg fog valósulni az az oktatás, hogy csak cigány gyerekek járnak ebbe az iskolába; bár éppen Lázár János miniszter úr volt az, aki arról beszélt, amikor Brüsszel először felvetette ezt a problémát, hogy egyáltalán Brüsszelben honnan tudják, hogy kik a cigányok, tehát ő tette fel ezt a kérdést. Nagyon érdekes lesz tehát ennek a törvénynek a végrehajtása. Én azt gondolom, hogy nem kellene ilyen módon szolgálni Brüsszelt, és a brüsszeli elvárásoknak megfelelni, és szerintem nem kell, nem támogatandó ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ott folytatnám, ahol Gyüre Csaba elkezdte, illetve kiegészíteném néhány dologgal. Először is megerősíteném azt, amit ő is mondott már, hogy szavakban nagyon tudják hirdetni azt, hogy mennyire ellenálló és forradalmi kormány Brüsszellel szemben a jelenlegi és az előző kormány is, azt láttuk is, hogy nagyon sok esetben, csip-csup ügyekben rá tudnak csapni az asztalra, meg tudják mutatni, hogy milyen kemények, amikor meg ehhez hasonló kötelezettségszegési eljárásokat találunk, aminél látjuk, józan ésszel átgondolva látjuk azt, hogy a földtől és a valóságtól teljesen elrugaszkodott, a brüsszeli liberális agytrösztök kitalálták, hogy mi is az a szegregáció, és hogyan kell ezt végrehajtani, hogy a kisebbségi jogok ne sérüljenek, csak ‑ mint mondtam ‑ ez abszolút elrugaszkodik a valóságtól. Sokan mondták már azt, hogy sok terepe lehet annak, hogy spontán szegregáció alakul ki, lehetnek akár komplett települések ‑ Kelet-Magyarországon, Északkelet-Magyarországon sok ilyet találunk ‑, amelyeket egy etnikai kisebbség alkot, ott elég nehéz megvalósítani az olyan oktatást, hogy ne csak akár a cigány kisebbség gyermekei járjanak abba az iskolába. De ez egyébként megfigyelhető nagyvárosokban is, akár Tatabányán is találunk olyan iskolát, ahova kizárólag cigány származású gyerekek járnak, ugyanis a környéken csak cigány származású lakosság van, egy szegregátum kellős közepén lévő iskoláról beszélünk. Tehát a valóság, illetve a földhöz ragadt gondolkodás is azt mondja, hogy egy ilyen kötelezettségszegési eljárással szembe kell menni. Egyrészt a valóság szempontjából, másrészről egyébként akár szakmai szempontból is meg lehet támadni egy ilyen intézkedést, mert sok esetben nem ördögtől való dolog a szegregált oktatás, és lehetnek olyan élethelyzetek, főleg egyébként az általam is meg mások által is említett szegregátumokban, ahol egy jól megtervezett, jól felépített, jó módszertannal rendelkező szegregált oktatás, akár egy etnikai kisebbségre, akár egy nemzeti kisebbségre specializálódottan kialakított oktatás és módszertan lehet az, ami igazán szolgálhatná az integrációt, igazán szolgálhatná a felemelkedést (Dr. Gyüre Csaba: Így van!), és igazán szolgálhatná azt, hogy az ezen a szegregált oktatáson túllépve a felsőbb iskolákban, oktatásban is részt vehessenek, akár egyetemi végzettséget is szerezhessenek, és így társadalmilag is integrálódhassanak. Úgyhogy úgy gondolom, hogy itt az ideje, ez nem egy csip-csup ügy, ez egy fontos ügy, itt kéne az asztalra csapni, és itt kéne kiharcolni azokat a jogokat, amelyek igenis a Magyarországon élő akár nemzeti, akár etnikai kisebbségek igazi felemelkedését és igazi integrációját szolgálnák. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ez az előttünk lévő javaslat egy tisztán szakmai javaslat. Van egy nemzetközi jogi környezet, amelyet vállaltunk és be kell tartanunk. Ha találunk arra jogi megoldást, hogy a viták számát csökkentsük Brüsszellel, az nyilvánvaló, hogy nem célunk, hogy egyre több konfliktushelyzet legyen. Tehát egy tipikus példája ez a javaslat annak, hogy a kormány, amikor Brüsszel megállításáról beszél, akkor nemzeti sorskérdések tekintetében adja ezt (Vágó Sebestyén: Miért, ez nem az?! ‑ Dr. Gyüre Csaba: Mint a bírák nyugdíjazása!? ‑ Vágó Sebestyén: Meg a médiatörvény!) feladatul magunknak, ugyanis itt a migráció kérdésében, például az alaptörvény-módosításnál jobbikos képviselőtársaink nem tekintették ennyire feladatnak Brüsszel megállítását. Az Unió egy olyan közösség, amelyhez továbbra is tartozni akarunk, tehát hogyha együtt tudunk működni, ha találunk olyan megoldásokat, olyan kompromisszumokat, amelyek mentén ez működik, ez a példa is bizonyítja, hogy akkor a szakmai érvek mentén tudunk olyan megállapodásra jutni, amely a jövőt minden szempontból biztosítja. Ezért kérem a javaslat támogatását. Köszönöm a figyelmet.
  • ELNÖK: Köszönöm, Völner Pál államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Most pedig soron következik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/12366. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy most vagy később kíván felszólalni. (Dr. Völner Pál jelzésére:) Jelzi, hogy most nem. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális bizottság nem állított előadót.Megadom a szót Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószólónak, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának. Önt illeti a szó, Kissné Köles Erika szószóló asszony.
  • ELNÖK: Köszönöm Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Elsőként megadom a szót Gyüre Csaba képvi­selő úrnak, Jobbik.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Gyüre Csaba képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, Jobbik.
  • ELNÖK: Köszönöm, Vágó Sebestyén képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Akkor megadom a szót az előterjesztőnek, Völner Pál államtitkár úrnak.