• DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabály 46. §-a alapján 2017. május 11-én megtárgyalta a büntetőeljárásról szóló T/13972. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 20 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett, tehát ellenszavazat nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről az Igazságügyi bizottság részletes vitát lezáró indítványát, valamint a Törvényalkotási bizottság saját kezdeményezését, amely részben pontosítja a szakbizottság módosító javaslatait is. A módosító javaslatok közül szeretném kiemelni Staudt Gábor és Gyüre Csaba jobbikos képviselők T/13972/23. számú módosító javaslatának méltányolható célját. A Törvényalkotási bizottság indítványa értelmében elővezetést lehetőleg 7-22 óra között lehet gyakorolni, a törvényjavaslat szerinti 6-24 óra helyett. Mivel a rendelkezés kivételt tűrő főszabály, annak kisebb módosítása nem sérti a büntetőeljárás érdekét, a törvényjavaslat többi rendelkezésével való összhang érdekében azonban észszerűbb a 6-22 óra közötti időköz megállapítása.Továbbá fontos kiemelnem Szél Bernadett LMP‑s képviselő asszony T/13972/11. számú módosító javaslatának célját is, ő ugyanis azt szeretné, hogy a távoltartást más ügyben való elrendelése esetén csak akkor lehessen megszüntetni az ügyben, ha az ugyanarra a sértettre vonatkozott. A támogatott módosítás a T/13972/11. számú módosító javaslatnak tartalmában megfelel, egyúttal igazodik a távoltartás és a bűnügyi felügyelet új feltételrendszeréhez, mert nem csak a sértettet említi, és az is egyértelmű, szemben a T/13972/11. számú módosító javaslattal, hogy nem csak a távoltartás esetére vonatkozó speciális szabály. Abból a szempontból is indokolt a módosítás, hogy így szétválasztódik az az eset, ha a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést azért szüntetik meg, mert a terhelt más ügyben fogva tartásba kerül, attól az esettől, amikor a távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet alatt álló, tehát érdemben szabadon lévő terhelt tekintetében más hasonló kényszerintézkedést rendelnek el. A törvényjavaslat reménybeli elfogadását hosszas szakmai egyeztetés és kellő idejű, pártok közötti konzultáció előzte meg, ahol az ellenzéki frakciók is konstruktív együttműködést tanúsítottak. Minden reményünk megvan tehát, hogy a XXI. század követelményeinek megfelelő új büntetőeljárási kódexszel legyünk gazdagabbak. Kérem a támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr.Tisztelt Elnök Úr!Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a házszabály 44-45. §-a alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság pozitívumként értékelte, hogy az anyanyelvhasználat biztosítása a törvényjavaslatban már az alapelvi rendelkezések között megjelenik, és emellett a büntetőeljárásban részt vevő személyek joggyakorlására vonatkozó általános szabályok között a 78. §-ban külön is szabályozza a nyelvhasználat részletes feltételeit.A javaslat a nyelvhasználat körében a nemzetiségeket külön is kiemeli, amikor arról rendelkezik, hogy a Magyarországon élő, törvényben elismert nemzetiségek tagjait a nemzetiségi anyanyelv használatának joga megilleti. Előrelépésnek tekintjük, hogy a részletes szabályok között a törvényjavaslat kiemeli: lehetőleg a jogi szaknyelv megfelelő ismeretével rendelkező tolmácsot szükséges biztosítani a nemzetiségi anyanyelvüket használóknak is. Bízunk benne, hogy ez nemcsak elvi lehetőséget jelent majd, hanem a gyakorlatban is biztosított lesz a jogi szaknyelv megfelelő ismeretével rendelkező tolmács igénybevétele minden esetben. Meggyőződésünk, hogy az igazságszolgáltatási, önkormányzati és egyéb hatóságok esetében a nemzetiséginyelv-használat fogadására és az ügyintézésben történő alkalmazására való hajlandóságot erősíteni, ösztönözni kell, ehhez pedig a nemzetiséginyelv-használatra való képességet is meg kell teremteni.A Magyarországi nemzetiségek bizottsága álláspontja szerint a büntetőeljárásról szóló T/13972. törvényjavaslat nemzetiséginyelv-használatra vonatkozó rendelkezései a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésének anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásaival összhangban vannak, emellett a törvényjavaslat figyelembe veszi továbbá az 1999-ben ratifikált regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját is. A T/13972. büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat a feltételes adatközléssel kapcsolatos rendelkezéseivel egy új jogintézményt vezet be, amely lehetővé teszi, hogy az ügyészség, illetve az ügyészség engedélyével a nyomozó hatóság és a rendőrség előkészítő eljárás során eljáró szervei meghatározott adatkezelői szervektől, így a nemzetiségi önkormányzati szerv­től egy jövőbeni feltétel bekövetkezése esetén adatokat kérhessenek. A feltételes adatközlés teljesítésének gyakorlati megvalósítását ezért még nem lát­juk pontosan, de megnyugtató számunkra, hogy a javaslat 266. § (6) bekezdésének utaló szabálya alapján lehetőség van arra is, hogy a megkeresett nemzetiségi önkormányzat vagy annak szerve a feltételes adatközlés teljesítésének akadályát közölje, illetve adott esetben a büntetőeljárást lefolytató hatósággal való együttműködéssel ezeket a megkereséseket a nem­zetiségi önkormányzatok szervei teljesíteni tudják.Összességében elmondható, hogy a T/13972. büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat az Alaptörvény XXIX. cikkével, a nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel, valamint a nyelvi jogokat illetően a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában vállalt kötelezettséggel összhangban a hazai nemzetiségek törvényes joggyakorlásának kérdését rendezi. A bizottság a törvényjavaslatnak a házszabály 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentésében megjelölt rendelkezéseit megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek is. A bizottság módosító javaslatokról nem foglalt állást, illetve további módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg, ezért a bizottság a részletes vitát lezáró módosító javaslatot nem nyújt be. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2017. III. hó 28-án lezárta. A bizottság mindezek alapján javasolja, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:Köszönöm a szót, elnök úr.Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház megtárgyalta a törvényjavaslatot, amely a büntetőeljárást új alapokra helyezve, a tisztességes eljárás követelményének feltétlen tiszteletben tartása mellett egy észszerű, igazságos, a lehetőségekhez képest hatékony és gyors büntetőeljárás jogi kereteit teremti meg.Számos olyan újítás, előremutató megoldás található benne, amely megfelel ezeknek a céloknak. Ezt igazolja az is, hogy a lefolytatott vita során a kormánypártok mellett az ellenzéki pártok is felismerték és támogatták a törvényjavaslat szakmai törekvéseit. A körvonalazódó új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat szakmai jellegét nemcsak a politikai pártok, hanem a hivatásrendek és a civil szervezetek is értékelték. Az MSZP és a Jobbik is támogathatónak minősítette azt az irányt, amit a törvényjavaslat képvisel. A Magyar Ügyvédi Kamara már a közigazgatási egyeztetésen hangsúlyozta, hogy egyetértenek a büntetőeljárási reform főbb irányaiként megjelölt szempontokkal. Kiemelést érdemel, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara javaslata volt az alapja a védői kirendelés új rendszerének.Az Országos Bírósági Hivatal meglátása szerint az új büntetőeljárási törvényjavaslat egy korszerű, hatékony, az Alaptörvényben foglaltaknak, valamint a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségnek is megfelelő büntetőeljárás alapjait rakta le.A Legfőbb Ügyészség a közigazgatási egyeztetéstől kezdve számos érdemi javaslattal járult hozzá az új büntetőeljárási szabályok kidolgozásához.Az alapvető jogok biztosa annak a véleményének adott hangot, hogy a tervezet a büntetőeljárás jogi szabályozását kétséget kizáróan egy progresszív, a nemzetközi és az európai uniós elvárásokhoz nagymértékben közelítő rendszerben igyekszik kialakítani. Az általános érvénnyel megfogalmazott véleményeken túl az is elmondható, hogy a törvényjavaslat egyes részleteiben is támogatottságot szerzett. Itt érdemes kiemelni, hogy a társadalmi egyeztetés során civil szervezetek üdvözölték az új büntetőeljárási törvényt, kiemelkedően fontos, pozitív újításának tartották, hogy a védő személyének kiválasztása elkülönül az eljárást folytató hatóságtól. Meglátásuk szerint az európai uniós joganyagnak megfelelő fontos változás, hogy az ügyiratok megismerését főszabályként a teljes megismerés elve váltja fel, és üdvözölték az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás osztott rendszerét, valamint az egyszerűsített kártalanítási eljárást. Pozitívumként értékelték, hogy lehetőség lesz a telekommunikációs eszköz alkalmazására az eljárás bármely szakaszában. Jelentős előrelépésként értékelték a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás nevelési céljának erősítését. Szintén támogatták a különleges bánásmódot igénylő személyeket érintő új szabályozást. Fontos előrelépésként értékelték, hogy a törvényjavaslat kiterjeszti hatályát a titkos információgyűjtésre, és ezáltal teljessé teszi ebben a körben a bírói és az ügyészi kontrollt.Tisztelt Ház! A közigazgatási egyeztetéstől kezdve az ötpárti egyeztetésen át, egészen az országgyűlési bizottságok munkájával bezárólag érzékelhető volt, hogy a pártok konstruktívan álltak hozzá a jogalkotási munkához, és érdemi javaslatokkal segítették a törvényalkotás folyamatát. Ezt ezúton is szeretném megköszönni. A vita során a kormány pozitívan állt hozzá minden olyan javaslathoz, amely az alapok megbontása nélkül célozta a javaslat tökéletesítését. Ki kívánom emelni, hogy több olyan egyéni képviselői indítvány is volt, amelyek alapvető céljával egyetértettünk, s amelyek konkrét megoldását kissé kiigazítva a kormány kezdeményezésére törvényalkotási bizottsági módosító javaslat formájában válhattak az új kódex részévé. Ilyen például az MSZP javaslata, amely biztosítja, hogy a nyomozási bíró a letartóztatás kérdésében való döntéshez bármely olyan adatot megismerhessen, ami a gyanút megalapozza, vagy a kényszerintézkedés különös feltételeinek vizsgálatához egyébként szükséges. Ez tehát támogatja, hogy a nyomozási bíró megalapozottabb döntést hozhasson. A kormány a sértettek érdekeit szem előtt tartva támogatja a Jobbik azon javaslatát, hogy a bíróság illetékessége a sértett lakóhelye alapján is megállapítható legyen, akik számára valódi könnyítést jelent, ha az eljárás a lakóhelyük szerint illetékes bíróság előtt folyhat. A Jobbik sértetteket érintő súlyponti kezdeményezése volt, hogy a sértett előbb nyerjen kielégítést a terhelt vagyonából, mint maga az állam a bűnügyi költség iránti igényével.(19.30)A kormány ezért a Jobbik javaslatának megfelelő szöveget a T/15054. számú törvényjavaslattal benyújtotta az Országgyűlésnek. A Jobbik javaslatába került a törvény szövege, hogy a terhelt közvetlenül is értesüljön a nyomozás vádemeléssel történő lezárásáról. Ugyancsak, ahogy Répássy képviselőtársam említette, az előrevezetés szabályai is az éjszakai órákban módosultak. Szintén támogatta a Törvényalkotási bizottság a Jobbiknak azt a kezdeményezését, hogy ne lehessen rendbírsággal szankcionálni a védőt, ha a kötelező jelenlétét ténylegesen akadályozó körülményt utólag jelenti be. Elfogadtuk Szél Bernadett képviselő asszony javaslatát, hogy a távoltartás más ügyben való elrendezése csak azonos sértett esetében teremtsen jogcímet a kényszerintézkedés megszüntetésére. Ezzel is tovább erősítjük a sértettek biztonságérzetét és védelmét. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a törvényjavaslat szakmai alapon folytatott vitája során a frakciók részéről benyújtott és támogatható észrevételeket elfogadta. Az ellenzék egyes korrekciós javaslatainak elutasítására ehhez képest csak olyan esetekben került sor, ahol megítélésünk szerint szakmai akadálya volt, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény már eredetileg is biztosította a módosítással elérni kívánt célt. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elkészült törvényjavaslat alkalmas arra, hogy felváltsa a hatályos büntetőeljárási törvényt. Az általános vita során reményemet fejezem ki aziránt, hogy a pártok támogatása a szavazás során is megmarad. Most, miután az ellenzéknek sem maradhatott fenn lényegbe vágó hiányérzete a törvényjavaslattal kapcsolatban, remélem és alappal bízom benne, hogy az új büntetőeljárási törvényt elfogadja az Országgyűlés. Különösen fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslattal együtt az elengedhetetlenül összefüggő titkos információgyűjtés ágazati szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat is a Ház előtt van, és ennek támogatása az új büntetőeljárási törvény elfogadásával együtt szükséges, hiszen együtt lesz működőképes így a rendszer. A szavazáskor kérem, tartsák szem előtt, hogy az Országgyűlés nem pusztán a kormány törvényjavaslatáról alkot véleményt, hanem a szakma és a társadalom széles körei által támogatott új büntetőeljárási szabályokról. Aki támogatja a javaslatot, az nyilván a szakmai szervezetek javaslatait is támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntetőeljárásról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/13972. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Köszönöm, Répássy Róbert képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e felszólalni. (Jelzésre:) Gondolom, majd akkor a végén. (Dr. Völner Pál: A végén.) Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Megadom a szót Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószólónak, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának. Öné a szó.(19.20)
  • ELNÖK: Köszönöm Alexov Lyubomir nemzetiségi szószóló felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, amennyiben van jelentkező. (Senki sem jelentkezik.) De jelentkezőt nem látok. Tehát, tisztelt Országgyűlés, a vitát lezárom. Most adom meg a szót az előterjesztőnek, Völner Pál államtitkár úrnak.