• DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló T/14967. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 24 igen szavazat mellett, 6 nem ellenében, 1 tartózkodással összegző módosító javaslatot és összegző jelentést fogadott el. Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Magyarországi nemzetiségek bizottságának indítványát, másrészről a Törvényalkotási bizottság saját kezdeményezését is, amely irományt immáron az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye ismeretében tudott benyújtani a bizottság. A szakbizottság indítványa a törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek körét bővítené a nemzetiségi szervezetekkel. Meggyőződésem, hogy úgy helyes, ha ezen igény elfogadásáról az Országgyűlés teljes tagsága külön szavazhat. Tehát külön szavazás lesz erről az indítványról.A Törvényalkotási bizottság saját módosításának célja egyrészről, hogy az egy adóévben egy támogatóra számított 500 ezer forintot el nem érő támogatási összeg alatti támogató személyes adatait ne kelljen nyilvánosságra hoznia a külföldről támogatott szervezetnek, ezért az ezen összeghatár alatti támogatók a beszámolóban sem kerülnek név szerint feltüntetésre. Ugyanakkor a módosítás elhagyja a törlés lehetőségét, mint külön e törvény szerinti önálló szankciót. Továbbá a módosítás célja annak biztosítása is, hogy a külföldről támogatott szervezetek köréből való kikerülés már akkor is megvalósulhasson, ha a szervezet egymást követő két adóévben, adóév egyikében sem éri el az e törvény hatálya alá kerüléshez megállapított értékhatárt. A már hivatkozott velencei bizottsági előzetes vélemény is legitim célként értékeli a törvényjavaslat előterjesztőjének szándékát, mégpedig azt, hogy átláthatóságot teremtsen a civil szervezetek külföldi támogatása esetén is. Ehhez kérem a támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert ahogyan az előbb is ismertettem, a Törvényalkotási bizottság ülésén már ismert volt az úgynevezett Velencei Bizottság szakértői véleménye, amely előzetes véleményként került nyilvánosságra, de hivatalosan a Velencei Bizottság honlapján hozta nyilvánosságra ezt az előzetes véleményt, ami azt jelenti, hogy néhány nap múlva a Velencei Bizottság plenáris ülése megtárgyalhatja, és akár el is fogadhatja ezt az előzetes véleményt. A vélemény rendkívül sok megállapítást tartalmaz. Én ebből a 62. pontban szereplő megállapításokra szeretném felhívni a figyelmüket, amely egyértelműen legitim célként tekint a transzparenciára, tehát a társadalmi szervezetek, civil szervezetek átláthatóságára, és egyébként másodlagosan a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemben is legitim célnak tekinti a támogatások nyilvánosságra hozatalát. Számos kritikát megfogalmazott a Velencei Bizottság előzetes véleménye. Ezeket a kritikákat az előterjesztők megfogadták, és ahogyan az előbb is ismertettem, a Törvényalkotási bizottság módosító indítványa már tartalmazza a Velencei Bizottság előzetes véleményének kritikáin alapuló módosító javaslatokat. Tehát mind a támogatás összeghatárára vonatkozó, mind pedig az esetleges törlésre mint szankcióra vonatkozó módosítás a Velencei Bizottság véleményével összhangban áll. Tehát immáron az előterjesztés összhangban van az európai sztenderdekkel, ahogyan a Velencei Bizottság véleménye megfogalmazza ezt. Az európai sztenderdeknek megfelel tehát az a cél, hogy nyilvánvalóvá váljon a civil szervezetek külföldi támogatása. Ez tehát nem alkotmányellenes, nem ellentétes sem az európai, sem a hazai jogszabályokkal. Ezt csak azért tartottam fontosnak elmondani, mert a vitában kezdettől fogva a törvényjavaslat ellenzői a javaslat szándékát, a javaslat indokait is jogelvekbe ütközőnek és az európai eszmékkel ellentétesnek minősítették. Tehát olyan kritikát használtak a javaslattal szemben, amelyet a Velencei Bizottság ‑ hangsúlyozom, az Európa Tanács számos ügyben véleményt nyilvánító alkotmányjogi szakértői testülete ‑ nem tartott megalapozottnak. (18.50)Tehát nem állja ki az igazság próbáját az a sok kritika, amelyet a javaslat előterjesztőjének szemére hánytak, különösen az a kritika, amely már a javaslat megfogalmazását, a szándékot is ellentétesnek minősítette volna a jogállamisággal, az európai elvekkel. És az különösen nem állja meg a helyét, hogy ez valamifajta orosz minta lenne, hiszen ha az lenne, akkor a Velencei Bizottság sem fogadta volna el a javaslat indokait, a javaslat céljait. Tehát ha ez a kritika visszaigazolható lett volna a Velencei Bizottság véleményében, akkor nyilván ezek a magyarországi ellenvélemények is erősebbek maradhattak volna, így azonban azt kell mondjam, hogy inkább fordulat állt be a törvényjavaslat jogi megítélésében, hangsúlyozom: jogi megítélésében. A törvényjavaslat jogi megítélése teljesen elválik attól a hisztériakeltéstől, amely a javaslattal szemben kialakult. Egyébként a Velencei Bizottság a véleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az előterjesztésnek sikerült elkerülnie azt a hibát, hogy megbélyegezze a civil szervezeteket, a külföldről támogatott civil szervezeteket. Ezt csak azért tartom fontosnak leszögezni, mert egy évvel ezelőtt a Jobbik országgyűlési képviselője, Gyöngyösi Márton benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyben szerintük kifejezetten külföldi ügynökszervezetnek kellett volna nyilvánítani az ilyen támogatásban részesülő szervezetet. Ezt akkor a kormánytöbbség nem támogatta, és kifejezetten a megbélyegző volta miatt nem támogatta a javaslatot, ám a transzparenciával mindvégig egyetértett a kormánytöbbség is. Nos, a javaslat így, a módosítás után már megfelel a transzparencia szempontjainak; megfelel azoknak a jogi szempontoknak, amelyeket a Velencei Bizottság számonkért a törvényjavaslaton. Ezek után az előterjesztők nevében aggálymentesen ajánlom az önök figyelmébe és elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
  • KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani Predsednik, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor! Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország Kormánya által T/14967. számon benyújtott törvényjavaslatot nemzetiségi napirendi pontként tárgyalta. A bizottság tagjai a részletes vitában kialakították bizottsági véleményüket, hiszen ma Magyarországon számos nemzetiségi szervezet, egyesület és alapítvány részesül tevékenységéhez nyújtott, főként anyaországi támogatásban, amelynek éves mértéke elérheti a törvényjavaslatban rögzített határértéket. Ennek okán keresték bizottságunkat országos nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek is, kérve, hogy az új törvény jogi hatálya a nemzetiségi szervezetekre ne terjedjen ki.A bizottság a 2017. április 25-i ülésén foly­tat­ta le a törvényjavaslat részletes vitáját, amelynek során további módosításra irányuló szándékot fo­gal­mazott meg. A bizottság a törvényjavaslat1. § (4) bekezdését javasolja egy új ponttal kiegészíteni az alábbiak szerint. A (4) bekezdés d) pontja tehát így szólna: „d) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre, valamint az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdek­kép­vi­se­letét vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával köz­vetlenül összefüggő tevékenységet ellátó ala­pít­ványra.” Örömmel hallottam dr. Répássy Róbert képviselő úrtól, hogy e kiegészítést az előterjesztők is támogathatónak ítélték.A Magyarországon élő nemzetiségek civil szervezeteinek és alapítványainak alapvető tevékenységei kizárólagosan a nemzetiségek fennmaradásáért, a nemzetiségek által teremtett értékek megőrzéséért folynak. Az ország állampolgárai vagyunk, egyúttal a nemzetiségekhez tartozó személyek érdekében végzett munkára korlátozódik tevékenységünk, a többségi társadalommal együtt, a magyar állam törvényeinek betartása mellett. Érdekeinket tehát külföldi erő ez úton nem tudja alakítani, arra nem gyakorolhat jogsértő befolyást; saját politikai céljaira nem tudja felhasználni azt. A nemzetiségek támogatása nem lehet alkalmas pénzmosás céljára, de a terrorizmus finanszírozásával összefüggő, átláthatatlan eredetű pénzmozgásra sem.Nyilvánvaló, hogy a nemzetiségek civil szervezetei lényeges szerepet viselnek a közvélemény formálásában, amint tény, hogy különösen is az anyaországgal rendelkező nemzetiségek esetében igaz, hogy külföldi forrásból is jutnak működési költségekhez és egyéb közfeladatot, médiatevékenységet folytató vagy köznevelési és kulturális feladatot ellátó intézmények, sportegyesületek, ifjúsági vagy időskori szervezetek fenntartását segítő anyagi eszközökhöz.A Magyarországi nemzetiségek bizottsága kéri, hogy az Országgyűlésben szavazati joggal rendelkező képviselő hölgyek és urak a Magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatával értsenek egyet és azt támogassák. Hvala za pozornost! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
  • SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Répássy Képviselő Úr! Akkor hadd kezdjem ott, ahol ön befejezte. Többször végigjátszottuk már ezt a vitát vagy ennek a különböző aspektusait. Most itt egy-két új elem bejött, amikre nyilván reagálni kell.Engedje meg, hogy azt ismét leszögezzem, az a javaslat, amivel ön valahol hitelesíteni próbálja a saját álláspontját vagy hitelteleníteni a mi álláspontunkat, egy más környezetben született, és kicsit más is volt a lényege, amit Gyöngyösi képviselőtársam annak idején benyújtott. Azóta azért a mi álláspontunk is formálódott. De azt le kell szögezni, hogy amikor mi ezt a javaslatot elővettük, az akkor történt, amikor éppen téma volt az, hogy az Együttet, illetve Bajnai Gordon volt miniszterelnök alapítványát hogyan pénzelték, konkrétan Amerikából, egy Hillary Clintonhoz kötődő szervezeten keresztül, ami igen, egy durva, nyílt és egyértelmű külföldi beavatkozás volt a magyar politikai életbe. Ha ezzel önöknek csak ez lett volna a baja, hogy ez a javaslat minősíteni szeretett volna, de egyébként pedig egyetértettek vele már akkor is, akkor nyugodtan lehetett volna támogatni, Répássy képviselő úr. Önök nem azért nem támogatták, hanem önök akkor erről a kérdésünkről egészen mást gondoltak. Tehát ebben az ügyben nem a mi hitelességünket vagy a következetességünket kell kikezdeni, azt hiszem, hanem sokkal inkább az önökét.Nagyon sok mindenről lehetett volna beszélni, és akkor néhány szót még erről is ejtsünk, hogy mire lett volna alkalmas ez a javaslat; mire lett volna alkalmas az a lehetőség, hogy a civil szervezetek ügyét áttekintsük, a civil szervezetek kapcsán fontos módosító rendelkezéseket hozzunk vagy törvénymódosítást hajtsunk végre, amit önök nem csináltak meg. Sokadik alkalommal nyúlnak most már hozzá a civiltörvényhez. 2012 végén fogadtuk el az újat, ha jól emlékszem. Eltelt néhány év azóta. Ha önöknek valóban fontos lenne a civil szervezetek véleménye meg a jó működése és nem csak a CÖF-öt tömnék tele százmilliókkal, hogy a Jobbikot meg az ellenzéket lejárassák, akkor meghallhatták volna a civilek hangját azzal kapcsolatban, hogy egy civiltörvény átfogó módosítása kapcsán mire lett volna szükség. Ennek egy eleme lehetett volna egyébként az átláthatóság erősítése, sőt ez egy fontos eleme kell hogy legyen, de egyébként nemcsak a külföldről történő finanszírozás, hanem a belföldről történő finanszírozás esetében is. (19.00)Önöket azonban nem ez érdekelte, önöket az olcsó politikai haszonszerzés, a riogatás, az ellenségképnek a fenntartása érdekli, mert ebből a meg­félemlítettségérzésből próbálnak maguknak politikai tőkét kovácsolni, az, hogy gyakorlatilag most már hónapok óta ‑ hónapok? ‑, inkább már annál is hosszabb ideje egy háborús helyzet van Magyarországon, és önöknek arra van szükségük, hogy ezt a háborús helyzetet fenn lehessen tartani, ehhez pedig ellenségképre van szükség; ezek most éppen a civilek, akiket külföldről finanszíroznak, mindegy, hogy milyen módon, meg mindegy, hogy milyen cél érdekében. Egyébként pedig mérhetetlen nagy felelőtlensége önöknek az, hogy magát a „civil” szót is lejáratták, sokak szemében, kevésbé tájékozott állampolgártársainknak a szemében a „civil” jelző most már egyet jelent valami gonosz, külföldi, hazaáruló, nem tudom milyen szervezkedéssel, miközben a Magyarországon működő közel 60 ezer civil szervezetnek a döntő többsége nem ilyen munkát végez, sőt egyáltalán semmilyen politikai munkát nem végez, hanem mondjuk, hagyományokat őriz, hajléktalanokat segít, citerazenekart működtet, motorosklubokba jár, meg (Schmuck Erzsébet: Védi a környezetet!) környezetvédelemmel foglalkozik, meg szociális ellátással ‑ és hadd ne soroljam!Én pontosan látom, hogy milyenek a visszajelzések, hogy dühös fideszesek miket kommentálnak a Facebookon, mindenhol. A civilek, a civil szervezetek sokak számára, nagyon sokak számára az önök gátlástalan kormányzati propagandájának köszönhetően ellenségként tűnnek fel, és nem arról beszélünk, és nem azzal foglalkozunk itt a parlamentben sem, hogy hogyan segítsük a magyarországi civil szférának a működését például azzal, hogy normálisabb, civilbarátabb jogszabályi környezetet alkotunk, hogy nem hagyjuk, hogy a bíróságok a törvényben meghatározott időpontokat vagy határidőket nem tartva lehetetlenítsék el a civil szervezetek működését, vagy például nem kéne a civilektől elszedni sok milliárd forintot, amit adó 1 százalékának felajánlása kapcsán megkaptak, meg úgy általában nem feleannyi pénzt kellene adni a civil szférának, kedves képviselőtársaim, mint amennyit a baloldali kormányok adtak annak idején. Ez egy jobboldali, konzervatív, polgári kormánynak a szégyene, azt gondolom. Tehát ezekkel a kérdésekkel lehetett volna foglalkozni. Önök egy kérdést ragadtak ki, ami önmagában lehet fontos, de ezt is álságos módon kezelik, ez pedig az átláthatóságnak az ügye. A mi legfőbb kritikánk a javaslat kapcsán az volt, hogy ez az átláthatóság azokra a szervezetekre, amelyek szintén politikát befolyásolnak… ‑ mert ugye, vannak azért ilyen civil szervezetek is, és most nem csak a CÖF-ön akarok megint lovagolni, de azok a szervezetek, amelyek Magyarországon úgy működnek, hogy közvetlenül a politikával foglalkoznak, közéleti kérdésekben megnyilvánulnak, én úgy gondolom, az sem mindegy, hogy őket kik és milyen alapon finanszírozzák. Homályos háttérrel, nem föltétlenül jó szándékkal nemcsak külföldről lehet egy szervezetet finanszírozni vagy őket valamilyen cél érdekében felhasználni, hanem ezt belföldről is meg lehet tenni, meg is teszik nagyon sokan. Önöket ez nem érdekelte, hanem azt mondták, hogy ezzel a kérdéssel azért nem kell foglalkozni, mert ez megoldott, mert ez átlátható, itt most csak a külföldi finanszírozásnak az ügyét kell megvizsgálni. Azt, hogy ez a kérdés mennyire megoldott, és hogy mennyire nem átlátható, azt önök is pontosan tudják, mennyire jól látszik ez az MVM Zrt. 508 millió forintos CÖF-ös támogatásából. A következőről van szó, ma már volt a Házban szó erről a kérdésről: az MVM Zrt. 508 millió forintot adott 2016 decemberében a Csizmadia László vezette Civil Összefogás Fórum nevű kamu civil szervezetnek, pontosan akkor, adták ezt a pénzt, amikor a Civil Összefogás Fórum ‑ a mai napig nem tudni, hogy milyen pénzből egyébként ‑ teleplakátolta az országot Vona Gáborral, Gyurcsány Ferenccel meg egy bohóccal. Ezt a pénzt álláspontunk szerint vagy ennek a plakátkampánynak az összegét álláspontunk szerint ‑ és a titkolózás is ezt erősíti ‑ közpénzből, az MVM-nek a pénzéből valósították meg. Ezek után az MVM nekiáll titkolózni, és arról beszél, hogy az infotörvény rá nem vonatkozik, mert saját bevételből termelte meg a támogatási összeget. Ez az eset mutatja meg a legjobban, Répássy képviselő úr, hogy mennyire nincsen rendben, mennyire nem átlátható Magyarországon egy olyan szervezetnek a finanszírozása, amely politikával foglalkozik, amely a politikai életet befolyásolni kívánja. Önök ezzel az üggyel természetesen továbbra sem hajlandóak foglalkozni. Ez az egyik leglényegesebb pont, ami miatt egyébként mi tartózkodni fogunk ennek a javaslatnak a tárgyalása kapcsán. A másik meg, hogy egyébként benne hagynak olyan kiskapukat, amiket be kellett volna zárni. Annak nagyon örülök, és mi magunk is javasoltuk, és felhívtuk a figyelmet, hogy életveszély a nemzetiségi szervezeteket ebben benne hagyni, mert ez egy rossz precedens lehet a határon túli magyar szervezetekkel való fellépés mellett vagy annak kapcsán ‑ ez meg is történt. Ez a fajta felelőtlenség már látszik, látszik a Felvidéken, és látszik Romániában is, ahol, mindkét helyen hasonló törvényt kívánnak beterjeszteni, amit majd az ottani magyar szervezetek ellen használhatnak föl, de önöknek ez az ár sem volt drága egy jó kis hazai hangulatkeltés érdekében. De legalább eljutottunk odáig, hogy ezt megfontolták, és ezt kivették belőle, ezt üdvözöljük, mint ahogy a nyilvántartásnak a három évről egy évre való csökkentését is. Két nagyon lényeges pont azonban benne maradt, amelyeket hogyha önök hajlandóak még holnapig végiggondolni, akkor mi is végig tudjuk gondolni a jelenleg meglévő tartózkodó álláspontunkat. Az egyik a sport- és egyházi szervezetek kivételként való kezelése. Én úgy gondolom, hogy ezek mögé bújva is lehet Magyarországot támadó, a magyar politikát befolyásolni akaró tevékenységet folytatni Magyarországon, nem nagyon látjuk az okát, csak sejteni lehet, hogy miért szeretnék ezeket a jellegű szervezeteket ebből kihagyni. A másik pedig, amit imént mondtam, a belföldi finanszírozásnak a kérdése. Most arról már nem is beszélek, hogy a javaslat önmagában egy csomó kiskaput hagy. Ha Soros György ‑ mert akkor beszéljünk Soros Györgyről, mert önöknek ez a mániája, hogy akkor egyszerűbb legyen, ha Soros György ‑ Magyarországon létrehoz egy alapítványt, és azon keresztül kezdi majd a politikát befolyásolni, akkor arra ez a törvény nem vonatkozik. Vagy ha Soros György egy strómanszervezetnek odaad, mondjuk, nem tudom, 1 milliárd dollárt vagy x milliárd forintot, és az a szervezet azt szétosztja Magyarországon, akkor az innen megkapott forrásokat sem kell a további szervezeteknek feltüntetniük. Úgy gondolom tehát, hogy szakmailag sem teljesen korrekt ez a javaslat, legalábbis azt nem szolgálja, amit önök ez ügyben szerettek volna. Úgy gondoljuk tehát, hogy ez egy egyértelműen (Az elnök csenget.) politikailag motivált, nem a valós problémákra reagáló, a kérdést pedig nem teljességében kezelő javaslat, ezért tartózkodunk (Az elnök csenget.), de kérem a két módosító javaslatom meggondolását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hiába az összegző módosító néhány apró pozitív változtatása, a legfontosabb probléma a javaslattal természetesen még mindig az, hogy mi értelme ennek az egésznek a jogállami célként alátámaszthatatlan, differenciálatlan megbélyegzésen kívül. A zárószavazás előtt álló javaslat az átláthatóságot ugyanis egyáltalán nem segíti, a javaslat még annyit sem tesz meg, hogy az amúgy a bíróság felé bejelentett egyedi külföldi támogatási adatokat nyilvánossá tegye. De ha ezt meg is tenné, akkor sem derülne ki annyi az adatközlésből, mint ami jelenleg is ki kell hogy derüljön az éves civil szervezeti beszámolókból ‑ már ha egy szervezet, szemben például a CÖF-fel, ezt rendben megteszi. Az LMP szerint bármilyen új nyilvánossági szabályozás alapfeltétele, hogy az állami támogatásban részesülő szervezetekre, tehát a belföldi pénzszerzésekre is kiterjedjen. A civil szervezetek támogatása átláthatóságának biztosítása ugyanis alkotmányosan elfogadható cél, de csak akkor, ha minden nagyobb összegű, így az uniós és a nemzetközi megállapodás alapján történő finanszírozásra, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságoktól és a pártalapítványoktól bármilyen jogcímen kapott közpénzekhez jutó szervezetek tevékenységtől és szervezeti formától független nyilvánosságával együtt valósul meg, ami nemcsak a direkt állami támogatásra, hanem például a CÖF Fidesz-pártalapítványtól vagy MVM-től kapott millióira is kiterjed. A törvényjavaslat ezzel szemben egy alkalmatlan, szükségtelen és aránytalan szabályozási kísérlet a napi politikai érdekek mentén, kezdve rögtön azzal, hogy nem a civilektől kell félteni ennek az országnak a függetlenségét, hanem azoktól az orosz ügynököktől, akik most is itt ülnek velünk a parlamentben (Dr. Lukács László György közbeszól.), és akik Paks II. megépítésén dolgoznak a nyilvánvaló népakarat ellenében. Önök a javaslatuk logikája mentén egy külföldről finanszírozott kormány, de ami még ennél is rosszabb, egy külföldet finanszírozó kormány, amely értelmetlen és fenntarthatatlan beruházási és hitelkonstrukciók keretében súlyosan felelőtlen módon emberöltőkre eladósítja az országot. Mielőtt tehát azzal jönnek elő, hogy bárki más itt az országban milyen érdeket szolgál, tisztázzák le, hogy önök kinek a megbízásából nyomják a gombot a magyar parlamentben!És még valami: a támogatások nyilvánossága csak a burkolt pártkampányok korlátozásával együtt képzelhető el. Az önök nemzeti együttműködési rendszerében az együttműködés ugyanis azt jelenti, hogy a civil szervezetnek hazudott szervezetek járathatják csúcsra a burkolt pártkampányt. (19.10)Nulladik lépésben tehát azt kellene megtiltani a rendkívül értékes munkát végző igazi civilek feketelistázása helyett, hogy az adóforintjainkból feldúsított, civilnek álcázott szervezetek összehangolt politikai kampánytevékenységet folytathassanak a kormánypártokkal. Az LMP ebben partnere lenne a kormányzatnak, de a civil szervezetek indokolatlan és diszkriminatív vegzálását a leghatározottabban visszautasítjuk.
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először Schmuck képviselő asszonynak szeretném azt mondani itt az utolsó mondataira, hogy elég furcsa logikát hallottunk öntől a civil szervezetek skatulyázásáról abból a szempontból, hogy a kormánnyal vagy az ellenzékkel értenek-e egyet. Az ön szájából nagyjából az hangzott el, de majdnem pontosan idézem, hogy aki az ellenzékkel ért egyet, az független civil szervezet, aki a kormánnyal ért egyet, az pedig valamifajta ál civil szervezet. (Bangóné Borbély Ildikó és Vágó Sebestyén hangosan beszélget egymással. ‑ Az elnök csenget.) ELNÖK: Képviselő úr, egy kicsikét halkabban! DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tehát úgy gondolom, hogy kissé pártos a véleménye, pártos az értékelése, amikor azt mondja, hogy aki a kormánnyal ért egyet, az bizonyára a kormány propagandistája, és az a civil szervezet, amelyik pedig az ellenzékkel ért egyet, sőt mi több, kormányellenes tüntetéseket szervez, az a szervezet nyilvánvalóan független és az értékes civil munkát végez. Megítélésem szerint nem olyan bonyolult ez a világ, teljesen mindegy, hogy kire mi van ráírva, milyen jogi kategória alá rejti a tevékenységét, valójában a kormány tevékenységének a megítélése szempontjából nyilván vannak ellenzéki és kormánypárti szervezetek. (Szávay István: Ez a te logikád.) Nem érdemes külön, hangsúlyozom még egyszer, hogy a kormányellenes tüntetéseket szervező szervezeteknek nem érdemes fenntartanunk az értékes civil munkát és társadalmi munkát végző szervezetek kategóriát; ők ugyanúgy a politikai élet résztvevői, csak más jogi formában működnek. Erre egyébként kiváló példát mutat, mondjuk, a Momentum nevű mozgalom, amely szervezett egy nagy tüntetést, majd másnap párttá alakult. Tehát ez világos, hogy vannak olyan politikai szervezetek, amelyek először civil szervezetként kezdik a működésüket, majd utána párttá alakulnak. Talán még lehet, hogy az itt ülő pártok is emlékeznek néhány olyan szervezetre, amelyek először mozgalomként indultak, majd utána pártként bejegyezték magukat. Tehát van ilyen (Bangóné Borbély Ildikó: Lungo Drom.), van ilyen, kivéve természetesen az MSZP-t, amely az állampártból alakult. Tehát a Magyar Szocialista Párt az egyetlen olyan párt, amelyik a diktatúrában született és a diktatúrából keletkezett, az összes többi párt valamilyen civil kezdeményezésként. (Bangóné Borbély Ildikó: Többen ülnek a padsoraitokban, mint nálunk. ‑ Az elnök csenget.) Például Lezsák elnök úr is jelen van, a Magyar Demokrata Fórum alapítására is ha visszaemlékszik valaki, az egy civil szervezetből jött létre, több civil szervezetből jött létre, és majdan egyszer a párttörvény hatálya alá vetette magát.Tehát nem olyan bonyolult ez a világ, így kezdődnek ezek, a politikai tevékenységet végző szervezetek először civilként, majd utána politikai szereplőként lépnek föl; ráadásul Magyarországon az a szabály, hogy az önkormányzati választásokon civil szervezetek is részt vehetnek, például Budapest főpolgármester-jelöltjét is jelölhetik civil szervezetek. Tehát a magyar választási rendszer sokkal megengedőbb a civil szervezetekkel szemben, mint más országok civiltörvényei.Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindazoknak a véleményét, akik a törvényjavaslathoz szóltak hozzá, és nem ahhoz, ami nincs benne a törvényjavaslatban, mert ilyen előadásokat, véleményeket is hallottunk. Aki pedig ezt a törvényjavaslatot valóban jogi értékeléssel vizsgálja, és összeveti például az előbb említett velencei bizottsági előzetes véleménnyel, az nem mondhat olyanokat, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem jogállami a célja. Ez a törvényjavaslat teljes egészében, meggyőződésem, hogy megfelel majd az alkotmányossági vagy akár egy későbbi emberi jogi vizsgálatnak is; az már a mi dolgunk természetesen, hogy a helyes célhoz megfelelő eszközöket válasszunk. Megítélésem szerint a módosító javaslatok ezeket a helyes eszközöket tartalmazzák. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Tállai András államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Most pedig soron következik a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Gulyás Gergely, Kósa Lajos, Németh Szilárd István, Vitányi István és Répássy Róbert képviselők által benyújtott T/14967. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi és uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Répássy Róbertnek, a bizottság előadójának, legfeljebb nyolcperces időkeretben.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert képviselő úr. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerülne sor, de Bárándy Gergely nem tartózkodik a teremben. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e felszólalni. Igen, megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Megköszönöm az előterjesztő felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vita végén a zárszó elmondására 4 perc 28 másodperc áll majd a rendelkezésére.Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e az államtitkár úr felszólalni. (Dr. Völner Pál nemet int.) Jelzi, hogy nem. A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Akkor most megadom a szót Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószólónak, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának, hatperces időkeretben Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm Kissné Köles Erika szószóló asszonynak. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót az előre bejelentett felszólalónak, Szávay István képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Szávay István képviselő úr. Most megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, LMP.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Megkérdezem, a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom (Jelzésre:), és megadom a szót az előterjesztőnek, aki láthatóan válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. 4 perc 28 másodperce van képviselő úrnak.