• DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Most értünk el ahhoz a napirendi ponthoz, amihez az előbb a Költségvetési bizottság elnöke, Mesterházy Attila már elmondta a véleményét. Természetesen ilyen volt már, a bizottsági ülésen is elhangzott. Tudják, ez egy olyan műfaj, ahol nem nagyon illik eltérni a tárgytól, én sem szeretnék. A mostani napirendi pontnál a Költségvetési bizottság mellett a többi bizottságnál megfogalmazott véleményeket fogom ismertetni. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2018. évi központi költségvetés törvényjavaslata fekszik előttünk, amelynek általános vitája május 17-19. között zajlott le a parlamentben. Természetesen a Költségvetési bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta az indítványt, és lefolytatta róla a részletes vitát. Mint a kijelölt bizottság előadója így hát az ő véleményüket is ismertetem. Fontos megjegyezni, hogy a tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeinknek. A tárgyaló bizottságok véleményei. Költségvetési bizottság. A magyar gazdaság 2018-ban már a hatodik esztendőben növekedhet töretlenül, és a bővülés remélhetőleg az uniós átlagot is meg fogja haladni. (13.40)Itt meg kell jegyeznem, hogy azon országok, mint például Görögország, amelyek más utat választottak, vagy más utat jelöltek ki számukra a nemzetközi pénzügyi intézmények, hol tartanak ma. Egy helyben toporognak, és egyik megszorítástól a másikig élnek. Ezzel szemben a magyar gazdaságpolitika sikeres, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, és arról kell beszélnünk, hogyan tudnak a magyar emberek minden évben egy kicsit előbbre lépni.A bizottság megállapította azt is, hogy a magyar gazdasági növekedés egyre kiegyensúlyozottabb szer­kezetet mutat. Ma már nemcsak az export húzza a gazdaságot, hanem a megugró beruházások és a dinamikusan bővülő fogyasztás is. A beruházások dinamikája várhatóan azért lesz erős, mert tovább mérséklődik a társaságiadó-kulcs, a jegybanki politikának köszönhetően alacsony a kamatkörnyezet, emelkednek a reáljövedelmek, 2018-ra az uniós kifizetések is fel fognak gyorsulni.Ahogy az idei évi költségvetésről, úgy a jövő évi költségvetésről is elmondható, hogy a működés tekintetében nullszaldós lesz. A pénzügyi értelemben keletkező hiány pedig nem mást, mint a jövőbe való befektetéseket, beruházásokat jelenti. A költségvetés stabilitását erősíti, hogy az előre nem látható kockázatok kezelésére, illetve az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására tartalékok rendszere szolgál, több mint 200 milliárd forint értékben.A fentiek alapján úgy látjuk, hogy a gazdaság stabil fundamentumokkal bír, a költségvetési tervezet megalapozott és fenntartható növekedési trendet vetít előre. Itt szeretném elmondani, ahogy a bizottsági ülésen is tettem, hogy a független, mértékadó elemzők várakozásai az elmúlt években sohasem tükrözték a tényleges számadatokat. Ezen elemzők azóta azonban egyetlenegyszer sem kértek bocsánatot azért, hogy az elemzéseik nem voltak jók, és a magyar gazdaságpolitika és ezzel minden magyar ember teljesítménye jobb volt, mint amit ők prognosztizáltak.A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésének az elmúlt években megfigyelt dinamikus emelkedése 2018-ban is folytatódik. A fejezet kiadási főösszege jövőre 43 milliárd forinttal, 220 milliárd forintra nő. Ennek a növekedésnek az egyik fő eleme, hogy Magyarország a munkájukhoz és tudásukhoz méltó módon anyagilag is megbecsüli diplomatáit. A külképviseleteken a személyi juttatásokra fordítható összeg eléri az 50 milliárd forintot.A növekedés második felét a beruhá­zás­ösz­tön­zési célelőirányzat 30-ról 50 milliárd forintra emelkedése, a kötött segélyhitelezés 580 millióról 7,9 milliárdra, illetve a külgazdaság-fejlesztési előirányzat 3,7-ről 7,5 milliárdra való növelése adja. A Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2015-ben és 2016-ban is rekordokat döntsön. Soha nem volt ilyen magas az export, a külkereskedelmi forgalom és a külkereskedelmi többlet.A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. A 2018. évi költségvetés a családbarát rendszert erősíti, havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok havi adókedvezménye. Továbbra is számíthatnak adókedvezményre az első házasok. Az otthonteremtési program forrása jelentősen bővül. Minden költségvetési alrendszerre több forrás jut 2018-ban, mint a megelőző évben.A Gazdasági bizottság véleménye. A gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja az államadósság folyamatos csökkentése, a nemzetiösszetermék-arányos költségvetés hiányának 3 százalék alatt tartása, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. Ennek érdekében a kormány 2010 óta jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén.Ezt az utat folytatva készült el a 2018. évi költségvetésitörvény-javaslat. Helyreállt a költségvetési és pénzügyi egyensúly, az államadósság csökkenő tendenciát mutat, és gyorsul a gazdasági növekedés. Magyarország maradéktalanul visszafizette az IMF-től és az Európai Uniótól felvett kölcsönt. A közös erőfeszítéseket a piac után a hitelminősítő intézetek is elismerték azzal, hogy az elmúlt évben visszaemelték hazánkat a befektetési ajánlású kategóriába. A kormány döntött arról, hogy az ebben a költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós összegek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, amit a bizottság üdvözölt. Az útfelújításokra szánt költségvetési forrás pedig több mint 30 milliárd forinttal haladja meg a 2017-ben erre a célra tervezett összeget.Összességében tehát megállapítható, hogy a jövő évi költségvetés megfelel a jogszabályi előírásoknak, jól szolgálja a nemzetgazdaság növekedését, az abban szerepeltetett adatok pedig megbízhatóak.A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A polgári titkosszolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 2018. évi költségvetése garantálja a törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos működés kereteit. A személyi állomány finanszírozása mellett a szolgálatoknak ezentúl is lehetőségük lesz speciális működési és fejlesztési kiadásaik finanszírozására. Az állandósult és ellenőrizhetetlen illegális migráció és a folyamatos terrorveszély miatt megerősítjük határaink védelmét és a terrorelhárítást is. A kormány 2018-ban megfelelő pénzügyi hátteret biztosít a határok védelmére, ami az egyetlen hatékony eszköz az illegális migráció elleni fellépéshez.2017-hez képest közel 100 milliárd forinttal több jut közbiztonságra. 2018-ban tovább folytatódik a katonák és a rendvédelmi dolgozók béremelése az életpályamodell keretein belül, illetve létszámában és erőforrásaiban további megerősítése várható a rendőrségnek. A magyar emberek lehető legnagyobb mértékű biztonságának megteremtése érdekében szinte valamennyi rendvédelmi szerv többletforrásra számíthat a következő évben. A tömeges bevándorlás miatt 50 milliárd forint többletkiadással kell számoljon a Belügyminisztérium. A kormány minden szükséges technikai és személyi feltételt biztosítani kíván a határvédelemhez, hiszen a magyar emberek biztonságát illetően nincs alku.Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának többségi véleménye szerint a költségvetési törvényjavaslat polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai biztosítják a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását. A számokból egyértelműen kiderül, hogy a 2018. évi büdzsé a magyar emberek biztonságának költségvetése is egyben.A Honvédelmi és rendészeti bizottság véleménye. A Honvédelmi bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a HHSZ 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2017. május 25-én lezárta.A Népjóléti bizottság véleménye. Gyógyító-megelőző ellátásokra 2010 óta 410 milliárd forinttal többet fordít a költségvetés, mint az előzőekben, ami reálértékben 29 százalékos emelkedését jelentette ezeknek a forrásoknak, szemben a korábbi időszakokkal, amikor reálértékben egyáltalán nem bővültek a források. A háziorvosi kassza ugyanakkor jelentősen, 79 milliárd forintról 124 milliárdra bővül, ami reálértékben 32 százalékos emelkedést jelentett, összehasonlítva a 2002-2010 közötti időszakkal, ahol mindössze 14 százalékos reálérték-növekedést értek el. A védőnői szolgálat finanszírozása az elmúlt nyolc évben 18 milliárd forintról 27 milliárd forintra emelkedett, reálértékben a források 27 százalékkal bővültek.A mentésre fordított pénzeszközök reálértékben 50 százalékkal emelkedtek, és a szakellátás költségvetési pozíciói is jelentősen, 47 százalékkal javultak. Az ország teljesítőképességéhez viszonyítva a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az egészségügyre a lehető legtöbb forrást biztosítsa, miként az egészségügyben dolgozók, orvosok, szakápolók, mentősök, védőnők bére is munkájuk elismeréseként tartósan, lépésről lépésre emelkedett.(13.50)Külön is szükséges kiemelni a hiányszakmákra is kiterjedő rezidensi ösztöndíjas programokat. A Kulturális bizottság véleménye. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította annak a határozati házszabálynak való megfelelését. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága véleménye. Szintén megállapították a határozati házszabálynak való megfelelését, a bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját május 23-án lezárta.Az Igazságügyi bizottság is megtette, ők is megállapították, és május 23-án lezárták a vitát. A Mezőgazdasági bizottság véleménye. Az elmúlt években a mezőgazdasági költségvetés megfelelő stabilitást mutatott, és ez 2018-ban is folytatódni fog. Jórészt ennek a folyamatos stabilitásnak a következménye, hogy a mezőgazdaság az ország gazdasági teljesítményének a gerincét adja. Az agrártámogatások egyrészt hatékonyan javítják a gazdálkodók pénzügyi és jövedelmi helyzetét, és ösztönzik beruházásaikat. Másrészt hozzájárulnak a lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátásához, a természeti erőforrásokkal való fenntartható, környezetkímélő gazdálkodáshoz. A nemzeti agrártámogatások a 2010. évhez viszonyítva 35,8 milliárd forint növekedést mutatnak. Az Unió által külön nem támogatott sertés- és baromfiágazat támogatása háromszorosára nőtt a 2010-ben adott kifizetéseknek. A nemzeti agrártámogatások mellett a különféle állattenyésztési és állatvédelmi támogatások, a tanyafejlesztési program, az osztatlan közös földterületek felszámolására irányuló program, valamint a 2012-ben elindult sertésstratégia intézkedéseinek költségvetési háttere megalapozott.Az ágazat stabilitásának fenntartását a támogatásokon kívül egy másik fontos eszköz is szolgálja, a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer. A 2018-ban rendelkezésre álló források továbbra is lehetővé teszik, hogy a kárenyhítési igények teljes mértékben kifizetésre kerüljenek. Külön kiemelendő, hogy az agrármarketing-előirányzat újra a mezőgazdasági büdzsé részét képezi, és az is, hogy a támogatások kifizetési szerveinek átszervezése ellenére költségvetési oldalról minden, a további jó működéshez szükséges forrás rendelkezésre áll. A 2018. évi költségvetés tervezete a korábbi évekhez, de leginkább a 2010. év előtti költségvetésekhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság szereplői számára. A Nemzeti összetartozás bizottsága véleménye. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a külhoni magyarság a magyar nemzet teljes jogú tagjává vált, mint az a tény, hogy Magyarország központi költségvetésében immáron hét éve folyamatosan növekednek a határon túli magyarsággal kapcsolatos költségvetési tételek. A forrásoknak köszönhetően az elmúlt években az anyaország jelentős mértékben hozzájárult a külhoni magyar oktatási és kulturális intézmények fenntartásához, ugyanakkor jelentős fejlesztéseket is megvalósítottak. Az elmúlt évben nyújtott támogatásokból többek között felépült a Mezőségi Kemény Zsigmond Szórványoktatási Központ, megnyílt a Pozsonyi Magyar Szakkollégium, valamint az újvidéki Európa Kollégium, megújultak a kárpátaljai református és a görögkatolikus líceumok, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és Felsőfokú Szakképzési Intézete is. Az évek óta sikeresen működő Kőrösi Csoma Sándor-program mellett a szórványmagyarság számára kidolgozott Petőfi Sándor-program is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.Az államtitkárság szociális programjainak és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együtt­működésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság programjainak köszönhetően sikerült hathatós segítséget nyújtani a kárpátaljai magyar közösségeknek.2018-ban is folytatódik az anyaországi és a külhoni magyarság közötti kapcsolatépítést elősegítő úgynevezett Határtalanul! program. Nagyon fontos lépés a külhoni magyarság gazdasági megerősítése szempontjából a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével az elmúlt években megkezdődött, az egyes Kárpát-medencei magyar régiók fejlesztését célzó gazdaságfejlesztési tervek támogatása. A 2018-as tervezet további 15,8 milliárd forintot tartalmaz a megkezdett programok folytatására, illetve újak indítására.Nemzetpolitikai szempontból tehát egy nagyon biztató költségvetést látunk, amely megvalósulásával tovább erősíti a külhoni magyar közösségeket identitásuk megtartásában és szülőföldön való boldogulásukban.A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. Mint 2010 óta minden évben, ezúttal is kiemelt célja a kormányzatnak a foglalkoztatás bővítése, valamint a magyar vállalkozások versenyképességének javítása és a nemzetközi piacokon való megjelenésük elősegítése. A teljes foglalkoztatottság elérése továbbra is kiemelt szempont, hiszen a polgári kormány a kezdetektől fogva azon dolgozik, hogy a segélyt felváltsa a munka. Az említett cél eléréséhez pedig helyes az irány, hiszen 2010-hez képest 700 ezerrel többen dolgoznak. A végső cél azonban a teljes foglalkoztatottság kell hogy legyen. Ennek elérése érdekében tovább csökkennek a munkát terhelő adók, folytatódnak a béremelési programok a közszférában, és folytatódik a minimálbér-emelés is, hiszen az idei 15 százalékos emelés után 2018-ban 8 százalékkal nő majd a minimálbér. A szakmunkás-mini­mál­bér pedig az idei 25 százalék után, 2018-ban újabb 12 százalékkal emelkedik.Az adócsökkentések a kormányzati célokkal összhangban 2018-bantovább folytatódnak, hiszen 5 százalékra csökken az éttermi étkezés és az internet, valamint a hal áfája is. Összességében elmondhatjuk, hogy a kormány által beterjesztett, 2018. évi költségvetés egy stabil és egyre erősödő gazdaságot vetít elénk. 2018-ban a jelenlegi számítások szerint immáron hatodik éve az uniós átlagot is meghaladó növekedéssel számolhatunk, amelynek mértéke a számítások szerint 4,3 százalékos lesz. Az Európai ügyek bizottsága a részletes vita során az alábbi véleményt fogalmazta meg. A bizottság az európai uniós jogból eredő kötelezettségek vizsgálata tekintetében megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a maastrichti kritériumok legfontosabb feltételeinek, azaz a nemzeti össztermék 3 százalék alatti államháztartási hiánynak és a nemzeti össztermék arányában csökkenő államadósságnak.Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A 2018-as költségvetés a munkából élők költségvetése, amivel minden magyar ember léphet egyet előre. Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • MESTERHÁZY ATTILA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A sietség és a kapkodás hibához vezet, ráadásul ezt a hibát konzekvensen követem el, ahogy Szűcs alelnök úr is mondta, egyszer már a bizottsági ülésen is előfordult ez, ezért elnézést kérek. Ettől függetlenül politikai tartalmában a beszéd néhány szám kicserélésével, azt hiszem, aktuális lehetett volna akkor is, ezért most tartózkodnék a teljes beszéd elmondásától, ezt becsatoltam a jegyzőkönyvhöz, és a kormányzati képviselő urak kritikáját köszönöm, igazuk van. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kisebbségi véleményünk, ami elhangzott a Költségvetési bizottság ülésén, így hangzik: a törvényjavaslat jelen előterjesztése a legalapvetőbb költségvetési alapelveknek sem felel meg. Így az átláthatóság, az áttekinthetőség, valamint az összehasonlíthatóság, továbbá az észszerű részletezettség elve sérül jelentős mértékben, ami a törvényjavaslat szerkezetét, benyújtásának módját és idejét illeti. Semmiképpen nem támogathatjuk azt a gyakorlatot, amely alapján a kormányzat immár többedik éve az előző költségvetési beszámoló, zárszámadási törvény elfogadása előtt tárgyaltatja meg és fogadtatja el a Házzal a jövő évi költségvetési törvényt. (14.00)Ezzel kapcsolatban az államtitkár úr azt vetette a szememre, hogy hiszen már az összes előző évi szám ismert, tehát valójában egy zárszámadási törvénynek sem lenne akadálya. De akkor kérdezem tisztelettel most is, ezennel is: akkor miért nem nyújtják be? Akkor tárgyaljuk meg az annak megfelelő rend szerint először a zárszámadási törvényt, akár már március-áprilisban tárgyaljuk meg, ha önök készen állnak a számokkal!Tehát összességében azt kell hogy mondjuk, ez egy teljesen szakmaiatlan eljárás, ami csak a kormányzat politikai kommunikációs céljait szolgálja, és a közéleti látványszínház része.(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Különösen is elfogadhatatlan számunkra az a kormányzati lózung, miszerint a 2018. évi költségvetés a munkából élők költségvetése lenne. Sajnos ennek éppen az ellenkezője igaz, hiszen a tervezet alapján a legnagyobb vesztesei a jövő évnek a korán kelő és keményen dolgozó kisemberek lesznek, például a közszférában foglalkoztatottak köre. Tizedik éve már, hogy jövőre sem emelkedik a köztisztviselői alapilletmény, változatlan a közalkalmazotti bértábla, valamint hozzá kell tegyem, az öregséginyugdíj-minimum is. Ezzel a kormányzat a szégyenteljes IMF-paktum előírásait hajtja végre továbbra is, annak ellenére, hogy az abból származó kölcsönt már rég visszafizette az ország. Így a közszférában dolgozók bére mostanra már csak negyede, ötöde, vagy talán még annál is kevesebb a nyugati országokban hasonló munkaköri alkalmazásban állókénál. A közalkalmazotti bértábla jelen formájában értelmét vesztette, hiszen az összes fizetési osztály és fokozat körülbelül 80 százaléka ‑ legalábbis jövőre már a 80 százalékát el fogja érni ‑ a minimálbért ‑ az 1-es osztály ‑, illetve garantált bérminimumot kapja, ami jelentős bérfeszültséget okoz, amellett, hogy a dolgozói szegénységet és a pályaelhagyást erősíti csak. Tudom, ez ott is elhangzott, hogy a közalkalmazottak jelentős része ezen felül még kap pótlékot is, de államtitkár úr, a pótlékok rendszere nem megoldás. Ha mi érdemben akarjuk segíteni az embereket, akkor magát a bértáblát kellene most már megváltoztatni. Teszem hozzá ezt annak ellenére is, hogy valóban vannak olyan közalkalmazotti jogviszonyban állók, akik bizonyosfajta életpályamodell alapján kapják a fizetésüket. Ehhez tudom önnek azt a példát hozzátenni, hogy egy 55 éves, 33 éve munkában álló tanár, ha visszakorrigáljuk a fizetését a köte­lező­óraszám-emeléshez képest, 1528 forinttal kap most többet, mint tavaly. Tehát ennyit az életpályamodellekről; nem beszélve, mondjuk, a mentősök életpályamodelljéről: amit beígérünk, azt elvesszük tőlük. Ez meg végképp méltatlan helyzetet okoz szerintem. Visszatérve arra, amit a közalkalmazotti bértáblával kapcsolatban mondtam, a pótlékok rendszere nem megoldás. A pótlék nem fizetés, az egy könyöradomány, az egy kis kiegészítés, de abból nyugdíj, abból megélhetés nem lesz. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a költségvetés tervezetében igenis meglenne a fedezete az olyannyira szükséges béremeléseknek. Javasoljuk a felesleges és káros látványberuházások megszüntetését; a kormányzati és ágazati minisztériumi fejezeti általános és stabilitási tartalékok megszüntetését, illetve jelentős csökkentését; a baráti mutyikat pénzelő Eximbank támogatásának elvételét, és ezzel együtt a pénzintézet szerepének újragondolását. Mondjuk, ez egy másik törvény kapcsán merül fel, a költségvetést megalapozó törvény kapcsán. Javasoljuk továbbá a közszolgálati hozzájárulás, azaz a kormányzati szolgamédiumok finanszírozásának érdemi csökkentését és a Rogán-féle propagandaminisztérium felszámolását. Az így megtakarított több száz milliárd forintot ‑ értelmezésünk szerint ez 640 milliárd forint lenne ‑ többek között vidékfejlesztésre kellene fordítani. Ezzel kapcsolatban sok száz módosító indítványt nyújtottunk már be. És hozzáteszem, hogy ezek mind megalapozott indítványok, hiszen a helyi igények alapján fogalmaztuk meg ezeket, és ezekre valóban szükség lenne. Polgármesterektől, képviselőktől kérdeztük meg, hogy melyek azok a nagyon fontos, nagyon szükséges és évek, évtizedek óta elmaradt fejlesztések, amelyekre hiába kérnek, hiába pályáznak, mégsem kapnak pénzt. Tehát mindegyik benyújtott képviselői módosító indítványunk ez alapján a koncepció alapján született.Valamint meglátásunk szerint növelni kellene az egészségügy finanszírozását, az oktatásra fordított pénzeket; bérlakásépítési programot kellene indítani, és csökkenteni kellene a gyermeknevelést szolgáló árucikkek áfáját. És emellé még hadd tegyem hozzá azt is, hogy a közösségi közlekedési vállalatok támogatását is jelentős mértékben emelni kéne. Arról van szó, hogy a kötelező veszteségpótlás, amit az önkormányzatoknak kell állniuk, részben benne van a költségvetési törvényben mint egy olyan forrás lehetősége, amire az önkormányzatok pályázhatnak. Ez a vidéki közösségi közlekedési vállalatok esetén 2 milliárd forint, Budapest esetén egy kicsit több, 12 milliárd forint, de mind a kettő, akárhogy is nézzük, rendkívül kevés. Egy-egy nagyobb megyei jogú város több száz millió forintot kell hogy bepótoljon a közösségi közlekedési vállalatba, azért, hogy fent tudja tartani az egyébként is rendkívül alacsony színvonalú szolgáltatást, pedig ha valami szükséges a vidék életben tartásához, nagyon nagyrészt a munkahelyek teremtése mellett az is, hogy el tudjanak jutni az emberek ezekre a munkahelyekre. Tehát ezért kellene ezt segíteni, hogy ne legyen vállalhatatlanul nagy teher az egyes önkormányzatoknak, hogy ezeket a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák. Én nagyon nem szeretem, amikor Budapestet kijátsszuk a vidék ellen és fordítva. Igenis szükséges, hogy a budapesti közösségi közlekedési vállalatot is támogassák, azon felül, hogy a fejlesztési forrásait, amelyek szintén megalapozottak, és most már sajnos élet-halál kérdés, hogy ezek a források meglesznek-e vagy sem, hiszen tudjuk, hogy az M3-as metróvonalnak milyen az állapota, a műszaki állapota; tehát a kormányzatnak igenis ezeket is biztosítania kellene, és felesleges buta presztízsharcokba belemenni, és valamilyen teljesen ködös cél miatt vagy ködös elképzelés miatt megvonni ezt az egyébként szükséges támogatást a fővárostól.Nagyjából ezt szerettem volna összességében még elmondani; illetve bocsánat, még annyit hadd tegyek hozzá, hogy természetesen és nyilvánvalóan mi a közalkalmazotti bértábla kapcsán javasoltuk, hogy az alapfizetési fokozat a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz legyen kötve, hiszen akkor lenne egyáltalában értelme bértábláról beszélni, mert akkor valóban mindenki, aki különböző fizetési fokozathoz, illetve osztályhoz tartozik, különböző bért kapna. Emellett javasoltuk, hogy a köztisztviselői illetményalapot is emeljük már meg, a 2008-as mértékhez képest most már végre egy jelentősebb összegű emelésre volna szükség. Mi most 45 ezer forintban állapítottuk meg, illetve egyes számítások szerint most már 55 ezer forint is elképzelhető lenne. Én azt gondolom, hogy például azok az emberek, akik nekünk itt a Házban segítik a munkánkat a háttérből, láthatatlan módon, igenis megérdemlik ők is ‑ hiszen nagyon nagyrészt ők is köztisztviselők ‑, hogy megkapják azt a bért, ami egyébként jár nekik, amiért ők megdolgoznak, tisztességesen, becsülettel, szorgalmasan és rendkívüli odaadással. És emellett természetesen a cafetériajuttatások emelését is javasoltuk; csakúgy, mint a szociális szférában most már évek, lassan évtized óta beígért életpályamodell kiépítését. És államtitkár úr, még egyszer: egyértelmű, hogy az önkormányzatoknak nem vagy csak nagyon részben adják oda azt a bértöbbletet, ami a minimálbér, garantált bérminimum miatt egyébként járna nekik. Ha önök ezt a problémát meg akarták volna oldani, akkor a 2. melléklet I. 1. pontjába tették volna bele, magyarul az általános működési finanszírozásba. De nem ez történt ‑ bizonyos normatívákat emeltek, ugyanakkor utána visszacsökkentették, és külön, szintén pótlék formájában fogják, de csak részben odaadni az önkormányzatoknak. De ha nem így van, államtitkár úr, akkor tegye már meg, hogy még most, az utolsó pillanatban, akár ilyen módon is lehetne módosítani ezt az indítványt. Bele kellene tenni, oda, ahol annak a helye van. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar költségvetés a munkából élőké, a hazai vállalkozóké és a segítségre szorulóké kellene hogy legyen, de nem az. Nincs valódi, teljes körű béremelés, nem oldja meg a bérválságot, néhány helyen ad csak emelést. Továbbra is csak azokat támogatja, akik maguktól is boldogulnának, és azokat terheli, akiknek segítségre lenne szükségük. A magyar kisvállalkozások helyett elsősorban a külföldi nagyvállalatokat részesíti előnyben, őket támogatja, a magyar családok helyett maximum a Fidesz-közeliek családjai léphetnek előre. A 2010-2013. év közötti megszorítások továbbra is bele vannak építve a költségvetésbe. Az oktatás és az egészségügy forrásainak elvonása, a szociális kiadások csökkentése, a környezetvédelem vagy más, a társadalom egészsége szempontjából kulcsfontosságú területek leépültek. A hazai gazdaság sem erősödött az utóbbi években, a kormány minden érve ellenére. Az államra pedig rátelepedett egy feneketlen gyomrú polip, és szívja el, magánosítja a közpénzeket minden csatornán, pedig ezekből a közpénzekből kellene megerősíteni a dolgozók és a hazai vállalkozások helyzetét, hogy a költségvetés valóban a munkából élőké lehessen, és ne csak néhány kivételezett emberé és csoporté.A magyar gazdaság, sőt a közszféra is évek óta ugyanúgy néhány külső forrástól függ, ezek a források belátható időn belül kimerülnek. A legfőbb forrás az EU-s pénzek beáramlása. A GDP 3-5 százalékát kitevő EU-s pénzek felhasználását még rövidlátó módon fel is gyorsítja a kormány. A másik fő külső forrás a nálunk megtelepedett multinacionális vállalatok exportja, ez azonban bizonytalan és válságérzékeny ‑ gondolom, ezt önök sem vitatják ‑, ráadásul rengeteg közpénzt von el. A kormány kedvez nekik stratégiai partnerségekkel, tízmilliárdos beruházási és úgynevezett munkahelyteremtő támogatásokkal, a munka törvénykönyvének szigorításával, a szakszervezetek és a kizsákmányolt dolgozók elnyomásával, adócsökkentésekkel. A harmadik külső forrás a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai. E forrás jelentősége növekedni fog, ám ennek nincs miért örülni. A külföldön dolgozók munkája, kreativitása, hozzáadott értéke nagyon hiányzik itthon, Magyarországon. A 2015-ben hazautalt ezermilliárd forint a GDP majdnem 3 százaléka, lassan az európai uniós pénzek jelentőségével vetekszik. A 2018-as költségvetés tervezete alapján azt látjuk, hogy a kormány ezen függések csökkentésére nem tesz semmit, pedig 2018 talán az utolsó év, amikor még lehetne valamit tenni. Lenne forrás arra, hogy pozitív változásokat kezdjünk el, ezek közül is az első a béremelés, ami az egész hazai gazdaságot és a társadalom egészét élhetőbbé és hatékonyabbá tenné. A szükséges változásokhoz azonban a költségvetés jelentős átrendezésére van szükség. Az LMP idén is úgy javasol átrendezést, hogy mindennek megmutatja a fedezetét a költségvetésben, vagyis felelős javaslatokat teszünk. Az adórendszeri módosítások alapja, mint már sokszor elmondtuk, de még el fogjuk mondani jó néhányszor, az igazságtalan, egykulcsos adó eltörlése. Ehelyett egy olyan progresszív jövedelemadózást vezetne be az LMP, ami az alsóbb jövedelmi kategóriákban csökkentené az adóterhelést, és így az adózók 90 százaléka jól járna. A progresszivitás szükséges ahhoz, hogy a társadalom ne szakadjon szét, mert azt látjuk nap mint nap, hogy a társadalom egy gyorsuló ütemben szakad szét egyre kevesebb gazdagra és egyre több szegényre. A progresszivitás szükséges ahhoz, hogy a társadalom szétszakadása összébb húzódjon. A minimálbérig mindenki jövedelme adómentes lenne, onnan az átlagbérig, bruttó 300 ezer forintig 12 százalékos adó, az átlagbér feletti jövedelmekre vonatkozna a 24 százalékos adókulcs, ehhez társulna a munkavállalók egészségügyi járulékának 4 százalékos csökkentése. Mindezek eredményeképp a minimálbér nettója 26 ezer forinttal, az átlagbér nettója 38 ezer forinttal nőne, és még a dupla átlagbéré is 23 ezer forinttal növekedne. Fedezetül meg kell szüntetni a káros és fölösleges költségeket, és el kell zárni a pénzcsapokat.Az LMP visszaállítaná a társasági adó felső kulcsát, vagyis újra többkulcsossá tennénk. Megszüntetnénk a sportcélú taokedvezményt, a bankadót illetően is, emelnénk a bányajáradékot, a környezetterhelési díjat, a termékdíjat és a játékadót. Az áfából is több bevételre számítunk a korábban ezermilliárdra becsült csalások visszaszorításával. Megszüntetnénk a propagandaminisztériumot, a Magyar Művészeti Akadémia, az Eximbank, a Külügyminisztérium beruházási kalandorságait, a Hungaroring Zrt. támogatását. A közmédiánál csak annyit hagynánk, amennyire közfeladatokat látnak el. És természetesen a fölösleges beruházásokat leállítanánk; ezek közé soroljuk a Paks II.-t, a „Liget Budapest II.” projektet, a Puskás Stadiont, a Várba költözést, a Budapest-Belgrád-vasútvonalat, a Ludovika Campust, a „Modern városok” program egy részét; akad bőven. A túlzott CSOK egy része helyett állami bérlakásokat építenénk, és a túlzó autópálya-építések helyett a vidéki alsóbbrendű úthálózatra csoportosítanánk át százmilliárd forintot. A közmunka egy része helyett a szakképzést és a felnőttképzést fejlesztenénk, Paks II. helyett pedig zöldberuházási alapot hoznánk létre, ami a lakossági energiahatékonyságot és a megújulóenergia-termelést támogatná. Mindezek az intézkedések mintegy 2300 milliárd forintos forrást teremtenének arra, hogy sokkal fontosabb közcélokat valósítsunk meg, így: a társadalmi szintű béremelést, 300 milliárd forintos bérfejlesztést és életpályákat a közszférában, felsőoktatási ösztöndíjakat, a vidéki főiskolák támogatását, a régóta stagnáló családi pótlék és gyes emelését, a nemzeti parkok rendes fenntartását, a háziorvosok és mentősök béremelését, és még sorolhatnám tovább. Bíztunk abban vagy reméltük, hogy jó néhány jó javaslatot a kormánytöbbség elfogad, de hasonló történt, mint az elmúlt években: a kormánytöbbség egyetlenegy javaslatunkat nem fogadott be. Köszönöm a figyelmet. (Sallai R. Benedek tapsol.)
  • SZELÉNYI ZSUZSANNA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársak! Azt vizsgáltuk ennek a költségvetési vitának a keretei között az elmúlt hetekben, hogy képes-e előrevetíteni Magyarország 2018-as költségvetése egy olyan perspektívát, ami miatt a fiatalok, a jövő munkavállalói és erőforrásai itt, ebben az országban akarnak élni, családot alapítani, nem pedig külföldön. Ez az egyik legfontosabb keret, ami meghatározza azt, hogy vajon jó ez a költségvetés vagy nem. Tapasztalataink és a vita szerint arra a következtetésre jutottunk, hogy nem, ez a költségvetés nem képes ezeket a jövőbeli perspektívákat felvázolni Magyarország lakói számára. Alapvetően arról szól, azt közvetíti, hogy a kormány hatalmon van, és mindenki bízzon automatikusan abban, hogy majd az életüket megoldja. Egy mélyen paternalista elképzelés az, amit megvalósít ez a költségvetés. Röviden azt is lehet mondani, hogy kenyeret, cirkuszt ajánl a költségvetés annak reményében, hogy jövőre majd megkapja a választók szavazatait. A választási évre készült ez a költségvetés. Egy olyan gazdasági növekedés reményét vázolta fel, amelyet még a Költségvetési Tanács sem tartott megalapozottnak. Alapvetően nem a magyar gazdaság jobb termelékenységére alapoz, hanem az Európai Uniótól egy megfeszített, erőteljes pénzlehívásra tervezi azt a növekedést, amelyet előrevetít. Meglátásunk szerint ez egy erőltetett menet, egy szocialista típusú beruházásdömping, és erre alapozza Magyarország növekedését a kormány.(14.20)Ez azonban nem lehet jól működő, hiszen nem lehet megfelelően, körültekintően tervezni, amikor valami ilyen tempóban és menetben zajlik. Valójában nincsenek Magyarországon igazán érdemi szabad befektetések. Nemcsak külföldiek nem fektetnek be Magyarországon, hanem azok a magyar nagyvállalkozók, oligarchák sem, akiket a kormány folyamatosan likvid pénzzel töm tele.Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának ez a lényege. Nincsen igazán hazai alapú növekedés, nincs folyamatosan javuló termelékenység, nincs hozzáadott érték az exporttevékenységhez, csak alapvető alacsony szintű beszolgáltatói szinten. Ez nem valódi hozzáadott érték. Ilyen befektetéseket, hosszú távú terveket ez a költségvetés nem tükröz. Nincsenek piaci befektetések, csak az uniós pénz. Ezzel szemben a kormány nagyon bőkezűen ajánl magának, gyorsan minden pénzt elkölt, rossz tervezéssel, nagy korrupciós kockázattal, hatalmas pazarlással és masszív járadékvadászattal. Az iskolarendszer, az egészségügy, a szociális rendszer lezüllése zajlik, mert az egyéb fejlesztésekhez képest ezekben a szektorokban, amelyek alapvetően a jövő beruházását szolgálnák, a kormány messze nem költ annyi pénzt, mint amennyi szükséges lenne. Magyarországon nincs hitelezés, a tulajdonjog nem stabil, ez egy nem ösztönző és motiváló rendszer a vállalkozóknak. Amit ma a kormány elkölt, abból nem származik megbízhatóan és megnyugtatóan jövőbeni befektetés. Ez a legnagyobb probléma ezzel a költségvetéssel. Tulajdonképpen megesszük előre Magyarország jövőbeni kenyerét, búzát nem ültetünk, pékeket nem képzünk. Az is látszik, hogy milyen hatalmas összegeket szán a kormány nagyberuházásokra. Hogy ez mennyire igaz: a Paksi Erőműre 106 milliárd forint, csak a Puskás Stadionra 64 milliárd, modern városokra 150 milliárd, Budapest-Belgrád soha meg nem térülő vasútvonalára 4 milliárd, tömeges bevándorlás kezelésére 75 milliárd ‑ kétszer nagyobb összeg ez, mint amit a mentőszolgálat kap ‑, Liget-projektre, Várra 30 milliárd, Rogán kampányminisztériumára 20 milliárd. Csak összevethetjük ezt azzal, hogy egyébként a jövő évi választási kampányra 6 milliárd forintot szán összvissz az egész ország számára a kormány. Nem, nem a biztonság és megnyugtatás költségvetése ez, hanem a lopásé és egy tradicionális országé, amelyben nincs semmi inspiráció és semmi ösztönzés. Mi, az Együtt olyan módosító javaslatokat adtunk be, amelyek alapvetően azt az általános célt szolgálták, hogy a kormány ne tudja nagyberuházások formájában ellopni az emberek pénzét, hanem a jövőbe fektesse, Magyarország gazdasági versenyképessége nőjön, végső soron a fiatalok, a jövő indikátorai, jelzőrendszere ne akarjanak elmenni Magyarországról. 600 milliárd forint átcsoportosítását javasoltuk. A javaslataink egyikét sem támogatta a kormány. Arra céloztuk a javaslatainkat, hogy a kormány növelje az iskolai támogatásokat, a gyerekek ne essenek ki az iskolából, 18 éves koráig mindenki tanuljon, és mindenki azt kapja, amire neki személyesen szüksége van. Arra szolgált a javaslataink egy része, hogy növeljük a diplomások számát, hiszen ma azok találnak biztosan munkát a világban, akiknek van diplomája, és akik gyorsan tudnak új szakmákat megtanulni. Arra céloztunk a javaslatainkkal, hogy a nők és férfiak lehetőségei azonosak legyenek Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az egy perspektivikus ország, ahol az otthonban, a munkahelyen és az országban is a nők és férfiak egyenlő lehetőségekkel és esélyekkel rendelkeznek. A jövő is erre utal; a technológiában, a tudományban a nőknek is részt kell venni. Ez Magyarország GDP-jét tíz éven belül 2-3 százalékkal tudja emelni. Ezek olyan megfontolások, amelyekről ennek a kormánynak semmiféle fogalma nincs. Emellett javasoltunk egy igazságosabb nyugdíjrendszert, szociális ellátást, a családi pótlék növelését és a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjának növelését annak érdekében, hogy ne legyen nyugdíjasszegénység Magyarországon. Önök a javaslatainkat mind lesöpörték az asztalról. Sajnálatos, hogy Magyarországon azt a szemléletmódot, amely alapvetően hosszú távon építkezik, nem tudja a kormány megvalósítani, és emiatt ennek hosszú távú következményeivel még sokat fogunk találkozni a jövőben.Az Együtt szerint a költségvetés célja nem az, hogy kenyeret és cirkuszt osszon. Nem arra hajtunk, hogy kimaxoljuk a jelent, és az utánunk következő nemzedékeknek semmi se maradjon. Olyan országot akarunk, ahol felvértezzük a fiataljainkat tudással és képességekkel, szellemi és anyagi forrásokkal, hogy Magyarország ne egy harmadrangú beszolgáltató, hanem egy fejlesztő, inspiráló és motiváló környezet legyen minden fiatal számára. Egy ilyen fiatalság tud majd egy növekvő idős generációt eltartani. Arra készülünk, arra készülnénk, hogy tartalékokat képezzünk, és egyre többen gondolják azt, hogy itt, ebben az országban érdemes élni. Ez a költségvetés, a 2018. évi kormányzati költségvetés nem tudja ezt a jövőt biztosítani Magyarország számára. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden két dologról szeretnék szólni.Az egyik észrevételem a költségvetés jogszerűségére, átláthatóságára vonatkozik. Azt szeretném rögzíteni, hogy a kormány által május 2-án benyújtott költségvetésitörvény-javaslatot a kormánytól független szervek megalapozottnak, átláthatónak minősítették, és nemcsak a kormányzat, illetve nemcsak az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács gondolja azt, hogy ez a költségvetés átlátható és megalapozott, hanem a nemzetközi szervezetek is a 2018. évre vonatkozó prognózisaikban azokat a költségvetési számokat hozzák vissza gyakorlatilag, amelyekkel a kormányzat is számolt. Vajon a 2016-os bázis úgymond ismert-e vagy sem? Ismerjük a számokat. Tavaly az uniós átlagot meghaladó mértékben, 2 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Az uniós módszertan szerinti hiány pedig a 2 százaléknál is kedvezőbb szinten alakult, 1,8 százalékos mértékben. Ez pedig már átvezet azokra a kérdésekre, ami a jövő évi költségvetés tartalmi ügyeit illeti. Szeretném rögzíteni, hogy a költségvetés gyakorlatilag minden területen többleteket tartalmaz, legyen szó oktatásról, legyen szó egészségügyről, legyen szó biztonságról. Ami az ellenzéki javaslatok úgymond megalapozottságát, hitelességét illeti, engedjék meg, hogy ismertessek néhány módosítási indítványt.Amikor az ellenzék hitelességről beszél, látni kell, hogy például a Jobbik-frakció a rendkívüli kormányzati intézkedések 110 milliárdos tartalék-előirányzatából 1311,6 milliárd forintos átcsoportosításra tett javaslatot. Ugyanez igaz az Országvédelmi Alap tekintetében. A Magyar Szocialista Párt a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatásának 71,3 milliárd forintos előirányzatából 152,8 milliárd forintos átcsoportosításra tett javaslatot. A független képviselők indítványai tekintetében például a rendkívüli kormányzati intézkedések 110 milliárdos előirányzatánál 200 milliárdnál nagyobb átcsoportosítást látunk, vagy az Országvédelmi Alap 60 milliárd forintos előirányzatának nagy részét is gyakorlatilag eltüntetnék. És folytathatnám a sort. Az állításom az, hogy lehet kritizálni a kormányzati javaslatot a tekintetben, hogy mire mennyi forrás jut, viszont ha tényszerűen megnézzük a benyújtott törvényjavaslatot, akkor pont a kritizált területeken számos többleteket láthatunk. És azok a javaslatok, amelyeket az ellenzéki képviselők benyújtottak ‑ az LMP kivételével ‑, mind olyanok voltak, amelyek gyakorlatilag végrehajthatatlanok lennének (Bangóné Borbély Ildikó: A kormány javaslatai között is van olyan!), vagy ha a tisztelt Országgyűlés elfogadná őket, akkor messze 3 százalék fölötti hiánnyal és egy újabb túlzottdeficit-eljárással számolhatnánk. Ezért nem támogatta a kormányzat az ellenzék módosító indítványait. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen nehéz az év legfontosabb törvényjavaslatáról ilyen rövid időkeretben érdemben megosztani minden fontos észrevételünket, megkíséreltük már ezt az általános vita szakaszában. Az államtitkár úr felvetésére, miszerint adott esetben a rendkívüli tartalék vagy tartalékalapok terhének a többszörösét is elköltenék módosító javaslatokkal az ellenzéki frakciók, muszáj egy-két megjegyzést tennem, muszáj reagálnom erre. Az államtitkár úr tökéletesen érti ezt a szakmát és ezt a szakágat, nagyon jól tudja, hogy a több száz ellenzéki módosító javaslat közül nagyon sok egymás alternatívája, tehát az egyik megvalósulása esetén nincs feltétlenül szükség a másik megvalósítására. Éppen ezért a számok egyszerű egymás mellé tétele nem ad hű képet arról, hogy milyen rendszerszintű változások, pozitív változások indulnának el a magyar gazdaságon belül, hogyha legalább a jobbító, értelmes módosítók egy részét megfogadták volna. De nekem ne mondja azt, hogy több mint ezer ellenzéki módosító javaslat (Dr. Vas Imre: Nem volt ilyen ellenzéki!) mellett öt darab fideszes módosító volt az, amely méltó arra, hogy szakmailag, tartalmilag, formáját tekintve befogadásra találjon. Én ezért inkább felvetnék egy-két olyan konkrét módosító javaslathoz csatlakozó problémát, amely egész egyszerűen megválaszolatlanul maradt ön által is, aki a költségvetési szakma tekintetében azért elismert tekintélynek számít. El kell hogy mondjuk, hogy ha csak az otthonteremtésre vonatkozó módosító javaslatunkat szemléli az államtitkár úr vagy bárki más, önök egész egyszerűen nem képesek tipikus, egyszerű magyar emberek tipikus, létező problémáira válaszokat adni. Amikor tehát már az általános vita szakaszában is otthonteremtési, bérlakásépítési, konkrét tényekkel, számokkal ellátott kérdésekre annyit reagáltak, hogy ott a CSOK, ott van a CSOK-nak az a kedvezményrendszere, amit jelesül csak a felső középosztályhoz tartozók vagy annál szerencsésebb helyzetben lévők tudnak igénybe venni, akkor ismertettük önökkel, hogy miért hiányos ez a képlet, mert az is tapasztalható, és a banki szférát egy kicsit is ismerők tudják, látják, hogy ha valaki nem keres legalább 350 ezer forint nettót vagy afölött egy kicsivel, akkor lényegében a CSOK teljes kedvezménytömegének az igénybevételére nincsen esélye, hisz valamilyen kifogással megtagadják tőle a szerződéskötést. Mi a tipikus magyar rögvalóság problémáira szeretnénk reagálni, arra a lakhatási válságra, államtitkár úr, ami a magyar emberek többségét, tehát nem a CSOK teljes tömegét igénybe venni tudókat érinti. Nyilván tudja ön is, hogy a gyermeket nevelő magyar emberek 51 százaléka létminimum alatt élő családban neveli a gyermekét, ezen családok esetében jelentkezik az a lakhatási szegénység ‑ nagyon nehéz ezekkel a számokkal vitatkozni ‑, az ő esetükben jelentkezik az a nehézség, hogy nemhogy CSOK-ot igénybe venni nem tudnak, egész egyszerűen albérleti díjakkal küzdenek, emiatt a rezsihátralékuk is folyamatosan gyűlik, egy olyan hitelcsapdába kerülnek, ahol az egyik törlesztési kényszer váltja a másikat. Ennek egyenes eredménye két dolog: egyrészt egy állandó hitelfelvételi kényszer, amely ellehetetleníti ezeket a családokat, másrészt pedig egy olyan katasztrofális folyamat, amely az úgynevezett devizahitelezésben csúcsosodott ki, családok ezreinek, tízezreinek a kilakoltatása. Eközben, olvassuk a hírekben mindannyian, 550 ezer üres ingatlan áll ma Magyarországon, nyilván három tulajdoni lábon. Magántulajdonhoz senki nem akar nyúlni, aki épeszű, de azért itt állami és önkormányzati tulajdon is található, és nem látjuk azt, hogy a kormányzat egyáltalán megvizsgálná annak a lehetőségét, hogy ebből az ingatlantömegből ha csak 10 százalék hasznosítható, már tudnánk enyhíteni a bérlakásokat érintő kínálati szűkösségen. Hiszen mi ‑ önökkel ellentétben ‑ nemcsak a saját tulajdonú ingatlan megszerzését kívánjuk támogatni, ennek a támogatási formáit nem kell teljesen leépíteni, de látjuk azt az elképesztő bérlakásínséget, amit egy bérlakásépítési, otthonteremtési programmal lehet megoldani. Mindehhez megvan a költségvetésben a forrástömeg, és nem kaptunk értelmes érvet azt illetően, hogy miért söprik le az ezt illető módosító javaslatunkat. Ugyanígy Magyarország jelenlegi legsúlyosabb problémája ‑ ami a népességfogyásunk ‑ tekinte­té­ben szintén adtunk be olyan módosító javaslatot, az irányított reprodukciós folyamatokra gondolok, ahol én azt mondom, hogy a magyar költségvetésnek felső határ nélkül kellene támogatnia azokat a magyar embereket, akik a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között is, bár egészségügyi vagy egyéb probléma visszaveti őket, de gyermeket kívánnak vállalni. Azt mondom, hogy nem létezik elég széles arzenálú eszköz- és fegyvertömeg, amit a kezükbe kell és lehetne adni azért, hogy sikerrel tudják ezt a vállalást teljesíteni, hiszen ez kell hogy a legfontosabb legyen Magyarország számára. Mégis azt látjuk, hogy benyújtunk egy módosító javaslatot ezt illetően, és önök csont nélkül elutasítják, általában indoklás nélkül, ha pedig jön az indoklás, az teljesen fals, mert adott esetben a lombikbébiprogram támogatását önök, ha elutasítják, azzal a szöveggel, hogy családi adókedvezményeket adnak, hát, ez sehol nem állja meg a helyét. A családi adókedvezmények rendszerét mi is támogatjuk, megtartjuk, sőt adott esetben én ki is terjeszteném bizonyos tekintetben, de azt, hogy egy lombikbébiprogramot, azt, hogy egy bérlakásépítési programot ebből a költségvetésből miért nem lehet támogatni, nem tudják nekünk megmagyarázni, hiszen a Jobbik szakértői ‑ többször elhangzott ‑ több száz milliárd forintnyi olyan, vagy homályos vagy teljesen feleslegesen elköltött forrást találtak, amelyeknek csak egy részéből, 20-30 százaléka átcsoportosítása esetén ezek a nemzetstratégiai fontosságú változások, módosítások keresztülmehetnének a rendszeren. Én most direkt azokat hoztam fel, amelyek nem lehetnek politikai pártok vitái martalékai, hiszen azt látjuk, hogy nincsen jobb- vagy baloldali hitelkárosult, lehet, hogy a világlátása olyan, de mind­annyiuknak segíteni kell, a népesedési válság tekintetében a jobb- és a baloldaliak egyaránt kihalnak ebből az országból, hogyha nem találunk megoldást erre a problémára. Tehát vannak olyan nemzetstratégiai pontok, ahol, államtitkár úr, össze kellene fogni, válaszokat kellene találni, nem lesöpörni pusztán szakmainak látszó, de mégsem feltétlenül szakmai, sokkal inkább politikai érvek mentén azokat az értelmes javaslatokat, amelyeket itt ellenzéki képviselők megfogalmaznak. Még most sem késő, még az utolsó pillanatban sem késő. Lehet tehát azt mondani, hogy a mostani ellenzéki erők ‑ ugyanúgy, mint korábban a Fidesz ellenzékben ‑ többet költenek el a módosító javaslataikkal, mint amennyit az Orbán-kormány saját zsebpénznek elkér a rendkívüli tartalékba, az Országvédelmi Alapba, akárhová, de mi megjelöltük ebben a rendszerben azt a további több száz milliárdot, amely átcsoportosítható lenne, hasznosítható lenne. Kérem tehát, hogy ezeket az ajánlásokat vegyék figyelembe. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: Magyarországon a gyermeket nevelő családok 51 százaléka a létminimum alatt kell hogy megtegye mindezt, tehát egy nagyon nehéz, mindennapi háborús helyzetben vannak. Nem biztos, hogy a CSOK 10 milliós kedvezménytömege az, ami rendszerszintű változást hoz. Értjük mi, hogy bizonyos társadalmi csoportok kedvezményezésétől önök azt várják, hogy az pörgető hatással jár a gazdaságra, és az majd húzza maga után az összes többit, de a számok, a tények az utóbbi évek tekintetében nem ezt bizonyítják. A demográfiai tél most már több évtizedes folyamat, most kell tehát beavatkozni, nem elég a következő költségvetési időszakban sem. Éppen ezért ajánlom figyelmükbe nemcsak a módosító javaslatainkat, de azt is, hogy fogadják meg végre, hogy nemzetstratégiai kérdésekben néha félre kell tenni a szakmainak látszó, ámde sokkal inkább politikai és az ellenzéket minden eszközzel tönkretenni szándékozó érveket, hiszen ezen nemzetstratégiai célokat 27 éve elszabotálják Magyarországon. Ne várjuk meg feltétlenül, hogy majd egy Jobbik-kormány fogjon hozzá a megvalósításukhoz, most is lehet változást elérni. Annyi elegancia és rugalmasság kellene ettől a kormánytól, hogy amely ellenzéki módosító valóban értelmes, mondhatom, hogy politikamentes célokat fogalmaz meg, az legalább a tárgyalási szakaszig eljuthasson, én viszont ezt is hiányolom, hisz egész egyszerűen érdemi válaszokat a magyarság sorskérdéseit illető felvetéseinkre nem kaptunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2018. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat záróvitáján, úgy vélem, fontos ismét kiemelni a büdzsé legfontosabb céljait, célkitűzéseit. Ahogy eddig minden évben, így most is, a 2018-as költségvetés megalkotásakor, az idei esztendőben is az volt a kormány célja, hogy mindenki léphessen egyet előre, továbbá, hogy a gazdasági növekedést ne csak a nagy cégek érzékeljék, hanem abból lehetőség szerint minél nagyobb arányban juthasson a magyar családoknak és a magyar dolgozó embereknek egyaránt. A magyar családok adókedvezmény-rendszere Európában is egyedülálló, ezt egész nyugodtan mondhatjuk, némiképp reagálva az előttem felszólaló képviselőtársamra is. Különösen a kettő, három vagy több gyermeket nevelő családok esetében olyan kedvezményrendszert vezettünk be az előző években, amely alapján a gyermekvállalás tulajdonképpen ma már nem jelenti a szegénység vállalását, mint ahogy az korábban, a 2010 előtti években sajnos Magyarországon megfigyelhető volt.(14.40)2018. január 1-jétől ismét a két gyermeket nevelő családokat próbáltuk a fókuszba helyezni, így esetükben tovább emelkedik az adókedvezmény mértéke, és így a korábbi emelésekkel együtt, ha éves szinten összeszámítjuk az összeget, akkor tulajdonképpen mintegy 420 ezer forinttal nő a két gyermeket nevelő családok jövedelme éves szinten. Ha a 2010 óta folyamatosan szélesedő családtámogatások rendszerét részleteiben próbáljuk vizsgálni, akkor azt láthatjuk, hogy hazánkban ‑ egyéb­ként európai összehasonlításban is ‑ páratlan család- és otthonteremtési támogatások bevezetésére került sor az elmúlt években. Mi ugyanis nem a migránsok betelepítésében látjuk az előttünk lévő demográfiai fordulat megoldási lehetőségét, hanem minél több magyar gyermek megszületésében szeretnénk a jövőt ebben a tekintetben sikeres irányba vizionálni és tenni is ennek érdekében. S a számok is azt az örvendetes tényt igazolják, hogy ma már Magyarország az OECD-országoknál megállapított 2,5 százalékos átlagnak csaknem a kétszeresét, a GDP 4,7 százalékát tudja fordítani családtámogatásokra, ami egyébként az Európai Unióban a legmagasabb értéknek számít. Ennyit arról, hogy 2010 óta a családtámogatások milyen irányban bővültek Magyarországon, és azt gondolom, ez mindannyiunk közös érdeke kell hogy legyen, valóban pártokon felülmúló érdek kell hogy legyen.Kiemelendő továbbá, hogy Magyarország már a negyedik helyen áll azon országok között, ahol a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a születésszám is emelkedik. Tudjuk, hogy a termékenységi ráta 1,1-ről 1,5-es értékre mozdult el az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően, de az 1,5 még mindig nem az a szám, amivel elégedettek tudnánk lenni, tehát a cél a 2-2,1-es termékenységi ráta elérése. Azt gondolom, ezek az intézkedések évről évre minden egyes költségvetésben ebbe az irányba mutatnak. A 2018-as büdzsé számait vizsgálva az is jól látható, hogy egyébként a nyugdíjakra, a családtámogatásokra, a szociális területre összességében 287 milliárd forinttal juthat több forrás jövőre. További pozitívum, hogy az otthonteremtésre további 15 milliárd forinttal, a biztonságra 83 milliárd forinttal, az egészségügyre 102 milliárd forinttal, az oktatásra 81 milliárd forinttal, a gazdaságfejlesztésre 205 milliárd forinttal, útfelújításokra 30 milliárd forinttal juthat több 2018-ban az idei évi összegekhez képest. Tehát minden egyes területen azt láthatjuk, hogy bővülés, növekedés, emelkedés tapasztalható, ami, azt gondolom, szintén mindannyiunk közös öröme lehet, és ennek valóban mindannyian örülhetünk. Mindezek mellett egyébként tovább folytatódnak az adócsökkentések és a béremelkedések is. Mivel az általános vitát már májusban lefolytattuk, így a felszólalásom hátralévő részében a javaslathoz benyújtott legfontosabb módosító indítványokról szeretnék önökkel néhány gondolatot megosztani, ugyanis mindezek eredményeképpen kaptak támogatást például azon módosító javaslatok, amelyek a Magyar Állami Operaház Kárpát-medencei körútjára, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum múzeumkert-rahabilitációjára szántak többletforrásokat. Vagy bizottsági módosítóval került benyújtásra a Határtalanul! programra további 142 millió forintos támogatás, a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatására pedig 188 millió forintos többlettámogatás az előterjesztésben.A Költségvetési bizottság a Törvényalkotási bizottság szerepkörében eljárva összegző módosító javaslatot nyújtott be. Az indítvány számos változtatási szándékot fogalmaz meg, így engedelmükkel néhány, általam lényegesnek vélt módosításra szeretnék csak rávilágítani, illetve felhívni a figyelmet a felszólalásomban.Az összegző módosító javaslat értelmében például a Paks II.-projekt úgynevezett kerítésen kívüli beruházásainak ‑ mint például látogatóközpont áthelyezésének, lakóingatlanok megvalósításának, megépítésének, üzemi út megépítésének ‑ a megvalósításához került többletforrás biztosításra az előterjesztésnek megfelelően. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal megerősítése érdekében szintén ez a hivatal is pluszforrásokat kaphat, a napi aktuálpolitikai helyzet, azt gondolom, ezt mindenféleképpen indokolja és alátámasztja.A javaslat többletforrást biztosít egyébként a fogyatékossággal élő személyek szervezetei számára is a hatékonyabb feladatellátásuk biztosítása érdekében. Célozza az indítvány azt is, hogy a Csoóri Sándor Alap létrehozásán keresztül a népi kultúra közösséget teremtő műfajainak támogatása még hangsúlyosabban megjelenhessen. További változás, hogy a gyermekgondozási díj esetében az úgynevezett hallgatói gyermekgondozási díj időtartama egy évvel meghosszabbodik, így 2018. január 1-jétől a gyermek egyéves kora helyett kétéves koráig biztosítandó az ellátás, a módosító javaslat ennek a forrását is megteremti.A magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiájának biztosítása keretében folyamatosan nő a nemzetiségi önkormányzatok által átvett köznevelési és kulturális intézmények száma Magyarországon, amely intézményi, beruházási, felújítási, pályázati önrész keretéhez ebben a formában kíván a kormány még hangsúlyosabban hozzájárulni a módosítással.A módosító javaslat által a 2018. évi költségvetésben 10 milliárd forintnyi többletforrás kerül elkülönítésre és biztosításra a háziorvosi szolgálatok finanszírozási színvonalának további emelése érdekében. Továbbá még egy módosítást emeltem ki itt a felszólalásomban: a gyermeket vállaló fiatalok hallgatói hiteltartozásának, vagyis a diákhitelnek a csökkentésére egy felülről nyitott előirányzat létrehozása révén kíván biztosítani fedezetet a módosítás.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a teljesség igénye nélkül általam kiemelt és az imént felsorolt célokra elkülönített többletforrások, azt gondolom, mindenféleképpen indokoltak, jó célt szolgálnak, ezért támogathatók is. Ezért kérem önöket is, hogy szavazataikkal támogassák ezt a módosítót. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési vitában elég sokat itt ültünk együtt a Parlament üléstermében, és többször meghallgattuk, hogy ez egy komolyan előkészített, szakmailag jól összerakott költségvetés. Ez a május 17-ei héten történt, akkor zajlott ‑ ha jól tudom ‑ a családok budapesti világtalálkozója, ahol Orbán Viktor egy nagyon nagy családtámogatási rendszert jelentett be, majd kiderült, hogy a bejelentett intézkedéseknek nincs költségvetési fedezete. Erre Varga Mihály miniszter úr azt mondta, hogy nem is kell, mert majd év közben lelnek erre forrás. Majd alig telt el néhány nap, és láttuk, hogy a költségvetést módosították, mert csak bele kellett tervezni a ’18-as költségvetésbe. (Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)Államtitkár úr, ez komoly vagy nem komoly? Akkor most komolyan készítették elő a 2018-as költségvetést, vagy Orbán Viktor felébredt reggel, gondolt nagyokat, még ezt bele kellene tervezni, bemondott jó nagy intézkedéseket? Közben kiderült, hogy ha darabjaira szedjük ezt az intézkedéscsomagot, akkor látjuk, hogy a kettőgyerekeseknek a családi adókedvezmény kibővítését 2014-ben a választások alatt már bejelentették, majd 2016-tól elkezdték bevezetni négy évre elhúzva. Semmi újat nem jelentett be Orbán Viktor.Majd bejelentette Orbán Viktor, hogy a bölcsődékre soha nem látott keretet fognak biztosítani. 2013-ban és ’14-ben is bejelentette Orbán Viktor, mikor közeledtek a választások. Aztán azt látjuk, hogy több ezer településről éppúgy hiányoznak a bölcsődei szolgáltatások a mai napig is. Majd Orbán Viktor bejelentette, hogy családpolitikai intézetet fognak létrehozni. A KSH-nak van ilyen, államtitkár úr, és jelezném, hogy a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézetet önök zárták be, önök szüntették meg. Akkor miről beszélünk? Bezárnak egy intézetet, majd utána bejelentik kampányfogásként, hogy újra létrehozzák más név alatt. Akkor Orbán Viktor kijelentette, hogy végre rájöttek már, hogy nagyon nagy probléma van a gyermekszületésszámmal, és a Ratkó-korszak unokáinál még valahogy el kellene érni, hogy még szüljenek gyereket. Csak hogy világos legyen mindenkinek, hogy kik ezek az emberek: a ’73-tól ’77-ig született nőkről ‑ főleg nőkről ‑ beszélünk. Gondoljanak bele, vagy 40 évhez közelednek, vagy túl vannak már a 40 éven ezek a hölgyek. Én azt gondolom, hogy valami mást kellene, államtitkár úr, kitalálni, mert énszerintem 40 év fölött már elég kevés ember gondolkodik abban, hogy gyereket vállaljon. S azt is jól látjuk a számokból, a statisztikai számokból, hogy pontosan ez után az időszak után kezd el drasztikusan csökkenni Magyarországon a születésszám. Ezek a fiatalok nem fogják tudni a gyermekszületésszámot növelni. Évek óta állandóan mondtuk, hogy hogyan lehetne ösztönözni a fiatalokat a gyermekvállalásra, és ez előttem szóló már egyszer említette ezt a témát, itt lenne a meddőségi kezeléseknek, a lombikprogramnak a támogatása. 2015-ben kijelentették már, hogy erős támogatást akarnak, még Zombor Gábor államtitkár úr, nem duplázták meg a 2 milliárd forintot, most meg jönnek a választások, és rájöttek, hogy valamit kellene csinálni. Államtitkár úr, ez egy komolytalan költségvetés, és komolytalan, ahogy csinálták. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvi­selő­társaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönjük szépen Putyin bábkormányának, hogy benyújtotta ezt a nem­zetellenes költségvetést, és megadta a lehe­tő­sé­get nekünk, hogy képviseljük Magyarország tár­sa­dalmának érdekeit önökkel szemben. Úgy, mint ahogy ezt megszoktuk, ezért ennek megfelelően érdemes pár szót mondani erről a költségvetésről, amit néhány milliárdos tollba mondott önöknek, hogy saját érdekeit képviselve az önök szavazatával lehetőséget teremtsen további gazdagodásukra, úgy, mint az az elmúlt hét évben is történt.Legjobban azt a szót szokták emlegetni, hogy a családok költségvetése. Igen, én ezzel egyetértek, mindössze azzal van a gond, hogy azt a pár családot fel lehet sorolni, hogy kinek is a költségvetése. Habony Árpád és családja; Orbán Viktor és kedves családja és svájci bankszámláinak költségvetése; Rogán Antal és zseniális üzletasszony feleségének költségvetése; Mészáros Lőrinc és családjának költ­ség­vetése; Csányi Sándor és családjának költ­ség­ve­tése; Matolcsy György és családjának költségvetése; Polt Péter felesége és gyermekeinek költségvetése; Andy Vajna és kedves feleségének költség­ve­té­se ‑ bízom benne, hogy a jövő év újabb Lamborghinit hoz neki, ha már az eddigi költségvetési törekvések erre megteremtették a lehetőséget -; Csetényi Csaba és kedves családjának költségvetése; Liszkay Gábor és kedves családjának költségvetése; és a vidéki fi­de­szes Döbrögiket, Voldemortokat, trafikosokat és föl­des­urakat nem hagynám ki nyilvánvalóan, hiszen önök­nek semmi más célja nincs ezzel a költ­ség­ve­téssel, mint hogy egybetartsák azt a 2 millióból egyre fo­gyatkozó számú fideszes szavazót, akiket valahogy megpróbálnak egybetartani, s közben 8 millió ma­gyar emberről ezzel lemondanak, és 8 millió magyar ember érdekeivel ellentétes költségvetést fogadnak el.Tehát ennek megfelelően, ha arról beszélünk, hogy kinek a költségvetése ez: a magyar milliárdosok költségvetése, hiszen nyilvánvalóan a támogatási rendszerben, a költségvetési átcsoportosításokban, még a módosítókban is leginkább ezt a célcsoportot igyekeznek célozni a költségvetéssel.Nyilvánvalóan elmondható, hogy a gőg és arro­gan­cia költségvetése, hiszen az a költségvetési rend­szer, ahol csak a mi frakciónk részéről száznál több módosítóval igyekszünk megjelölni források meg­ne­ve­zésével, hogy hogyan lehetne a magyar választók érdekeit képviselni ebben a költségvetésben, hogyan lehetne javítani az emberek lehetőségét abban, hogy minél többeknek teremtsen lehetőséget a központi költségvetés és javítsa az életminőségüket, önök a gőg és arrogancia politikájával mindent elutasítanak, mintha egyetlenegy sem lenne méltó arra, hogy eset­leg érdemben megfontolják.Nyilvánvalóan annak a pár száz kormányközeli családnak a költségvetése, akik idáig is gazdagodtak, és most ezzel a kampányköltségvetéssel tovább tud­nak gazdagodni majd a következő időszakban. Ennek megfelelően nyilvánvalóan ez valamilyen szinten az ostobaság és szűklátókörűség költségvetése is, hiszen önök lemondanak magyar szavazókról, lemondanak magyar családokról, lemondanak a magyar vidékről ezzel a költségvetéssel, és megteremtik a lehetőségét annak, hogy még az utolsó kis szalmaszálba is be­le­kapaszkodva minél több pénzt toljanak ki annak a szűk érdekcsoportnak, aki azt az 1,8-1,9-es szava­zó­bázist, ami még megvan önöknek, legalább egyben tartsa.Nyilvánvalóan kérni az ellenzéket, hogy egy ilyen költségvetést támogasson, teljesen nem nor­má­lis, hiszen gyakorlatilag ezzel a költségvetéssel a jövőt adják el újfent, és a jövő elherdálását valósítják meg. Akárhogy is nézzük, mint arról már az ellenzéki kisebbségi véleményekben hallhattunk, önök le­mond­tak a magyar vidék lakosságáról, lemondtak a ma­gyar falvakról. Ezzel a költségvetéssel erősítik azt, hogy a négy számjegyű kis utak felújítására nincs szükség. Önök szerint nincs szükség az önök által már részben bezárt iskolákra, nem kell azokat újra­nyitni, a tönkretett vasúthálózattal nem kell fog­lalkozni, nem kell foglalkozni azzal, amit idáig… (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Te miről beszélsz? ‑ Balla György: Melyik országban élsz? Egyetlenegy olyan mondatod nincs, aminek a való­ság­hoz köze van.) A 2018-as költségvetésről be­szélek és az önök kormányzati tevékenységéről, ha ez így nem világos. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Arról be­szélek, hogy mindez a költségvetés és a kor­mány­zati törekvés hogyan járul hozzá a vidék elnép­te­le­ne­déséhez.Az önök kormányzatának eddigi költségvetései is az elvándorlást, az elnéptelenedést segítették, és nyilvánvalóan ez a költségvetés újfent ezt segíti, és annak a pár embernek, akiket felsoroltunk, azoknak a családoknak, mint ahogy mondják önök is, hogy a családok költségvetése, azoknak pedig megteremti a lehetőséget arra, hogy ők tovább gazdagodjanak.Ennek megfelelően, miután egyetlen olyan módosítónkat, ami a magyar emberek életét és sor­sát jobbá tenné, nem támogatták, a Lehet Más a Po­li­tika frakciója nem kívánja támogatni ezt a költ­ség­vetést, és minden lehetséges fórumon, par­la­menten belül, parlamenten kívül el kívánjuk mondani, hogy önök hogyan játsszák ki a közvagyont saját ma­guk­nak és érdekcsoportjaiknak. Sajnos a kö­vetkező időszak valószínűleg erről fog szólni, és őszintén saj­nálom, hogy ennek a költségvetésnek az elfogadására van még ember, aki jelentkezik az önök padsoraiból. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik sorai­ban.)
  • RITTER IMRE nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Danke Shön.Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Un­garn lebenden Nationalitäten unseren Stand­punkt bezüglich des Gesetzesvorschläges Nr. T/15381. über den ungarischen Haushalt für Jahr 2018 ‑ im Zusammenhang mit den Natio­nali­tä­ten­bedarf übergreifende Teilen ‑ erörtere.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága ne­vé­ben kifejtsem álláspontunkat a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló T/15381. számú törvényjavaslat nemzetiségi igényeket érintő részei­vel kapcsolatosan.A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a ha­tá­rozati házszabály 44-45. §-a alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. Bizottságunk a tör­vény­javaslatnak a határozati házszabály 32. § (2) bekez­dése szerinti bejelentésben megjelölt rendel­ke­zéseit megvizsgálva megállapította, hogy azok meg­felelnek a határozati házszabály 44. § (1) bekez­dé­sé­ben foglalt követelményeknek.(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Hegedűs Lorántné váltja fel.)Bizottságunk a törvényjavaslathoz benyújtott mó­dosító javaslatokról nem foglalt állást, azonban további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a ha­tározati házszabály 45. § (5) bekezdése alapján az általa megfogalmazott módosító javaslatot magába foglaló, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be, majd 2017. május 23-án a tör­vényjavaslat részletes vitáját lezárta.A részletes vita lezárását követő napon a kor­mány­ülésen a magyarországi nemzetiségekre vonat­kozóan kerek másfél milliárd forintnyi módosítási igény került támogatásra, amelynek belső felosztását a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyarországi nemzetiségek bizottsága képviselőjével egyeztette, a belső felosztásra vonatkozó igényeinket elfogadta, és a Költségvetési bizottság összesítő módosító javas­la­tá­ba a másfél milliárdos nemzetiségitámogatás-eme­lés került beépítésre. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 3,5 milliárd forintos módosító javas­latának ily módon másfél milliárd forintra történő csökkentése egyrészt azt jelenti, hogy a nemzetiségi pedagógusprogram megkezdését egy évvel el kell ha­lasszuk, másrészt a nemzetiségi óvoda­peda­gó­gu­sok­nál a tervezettnél kisebb, de így is jelentős, 200 szá­za­lékos nem­ze­ti­ségipótlék-emelést tudunk végre­haj­tani, és 2018. évben, mint a nemzetiségi óvoda­pedagógus program indító évében finanszírozási oldalról minden érdemi változást el tudunk indítani a nemzetiségi óvo­dapedagógus-képzésben, amit a programban el­ter­veztünk.Harmadrészt a csökkentett összegből mér­sé­kel­ten, de a bázishoz képest érzékelhető támo­gatás­emelést tudunk biztosítani a nemzetiségi civil szfé­rának, a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak és a beruházási, felújítási keretek megemelésével az országos és helyi önkormányzatoknak, illetve az általuk fenntartott nemzetiségi köznevelési intéz­ményeknek.A Költségvetési bizottság által benyújtott összeg­ző módosító javaslat és az így módosított 2018. évi köz­ponti költségvetésről szóló törvényjavaslat el­fo­ga­dása esetén elmondhatjuk, hogy a 13 Magyar­or­szá­gon élő nemzetiségre a 2014. évi központi költ­ség­vetésben biztosított kevesebb mint 4 milliárd forint támogatás a 2018. évi központi költségvetéssel együtt már 10 milliárd 377,7 millió forintra, azaz több mint a két és félszeresére emelkedik. Mind a 13 magyarországi nemzetiség nevében ezt a négy év alatt közel 6,7 milliárd forinttal megemelt tá­mo­gatást szeretném megköszönni elsősorban a magyar kormánynak, de minden parlamenti frakciónak is, hiszen a magyarországi nemzetiségek igényeit kivétel nélkül mindig egyhangúlag támogatták és kivették a parlamenti napi politikai csatározások témái közül.(15.00)Az elmúlt száz évben nem fordult elő, hogy egy ciklusban a magyarországi nemzetiségek ilyen összegű és mértékű támogatásemelést kaptak volna. Még egyszer köszönjük. Mindezek alapján természetesen a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2018. évi központi költségvetési törvényjavaslattal egyetért, azt támogatja, és kérjük a tisztelt Házat a módosítás, valamint a törvényjavaslat szíves elfogadására. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ez a költségvetés, a 2018-as költségvetés, bárki bármit is mond, a korrupció és az igazságtalanság költségvetése, és nem a munkavállalók érdekeit szolgáló költségvetés. Egyes családoknak, a pereputtynak meg a haveroknak a költségvetése. Nagyon egyszerű, csak meg kell nézni a költségvetési kiadások százalékos megoszlását, mondjuk, 2010 és 2018 viszonylatában. Meg kell nézni, hogy az állami működtetésre és a jóléti funkciókra mit fordítottak 2010-ben, és 2018-ban mit kívánnak fordítani. 2010-ben a teljes költségvetésnek az állami működésre 14,1 százalékát fordították, majd 2018-ban 17,1 százalékát kívánják fordítani. Tehát a 2010-es adatnak, mértéknek a plusz 20 százalékát fordítják állami működtetésre. Ha azt nézzük, hogy a jóléti funkciók biztosítására mit kívánnak fordítani, akkor míg ez meghaladta a 61 százalékot 2010-ben a költségvetésen belül, addig 2018-ban mintegy 7 százalékkal kevesebb, 54 százalékos mértéket ér el. 2010-hez képest gyakorlatilag mintegy 20 százalékos csökkenés van a jóléti funkciók finanszírozása tekintetében. Nem véletlenszerű tehát, hogy ez csak a haverok, csak a saját vonzáskörzetbe tartozó pereputty költségvetéseként értelmezhető. Miközben azért érdekes összehasonlításokat lehet még tenni a tekintetben is, hogy 2010 és 2018 viszonylatában mit csináltak a forinttal. Lerontották, gyengítették a forintot. A 266 forinttal szemben most 310 forint környékén van a forint az euró viszonylatában. De az is érdekes, hogy önök folyamatosan béremelésről, minimálbér-növekedésről beszélnek, és öt éven keresztül meglopták ezeket az embereket, mert öt éven keresztül kevesebb vásárlóerő értékű pénzt kaptak a kezükbe, mint 2010-ben. Az is érdekes, hogy ha számításba vennénk azt, hogy mondjuk, az Európai Unió keretei közül integrált források milyen nagyságrendet tesznek ki egy adott esztendőben, akkor olyan 6 százalékot meghaladó mérték a GDP-hez képest, és az is látszik, hogy még ha pluszos is, még ha növekedést is mutat a GDP, akkor is messze nem olyan mértékűt, mint ami a pluszforrások bevonásából adódik. Magyarra is fordíthatjuk a szót: egy 6-6,5 százalékos európai uniós forrás a GDP-hez viszonyítottan nem hoz 4-4,5 százalékos mértékű GDP-növekedést. Magyarul, az európai források nélkül mínuszos lenne ez a költségvetés. Azt akarom egyszóval mondani, hogy az alacsony jövedelmek adóterhei nőnek, a gazdagoké csökkennek, csökkentek, ahogy a korábbi időszakban is, ebből kifolyólag ez tényleg nem a dolgozó emberek költségvetése, ez tényleg a pereputtyoké, a haveroké. Hát, legyenek büszkék rá! Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Lázár János miniszter úr azt mondta, hogy az ország közvéleménye nem a költségvetésről beszél. No de hát ez, kérem, nem azt jelenti, hogy jó a költségvetés, hanem azt jelenti, hogy a Rogán-féle minisztérium keményen dolgozik, és nagyon sok adófizetői forintba kerül az, hogy ne a költségvetésről beszéljenek. Abban, azt hiszem, egyetértünk itt az ellenzéki oldalon, hogy mi köszönünk minden egyes költségvetési vitát, hiszen ilyenkor a valós társadalmi igényeket tudjuk képviselni az önök által beterjesztett költségvetéssel szemben. Egy gondolatot kiragadtam abból, amit Witzmann Mihály képviselőtársam mondott: a fogyatékossággal élő embereket segítő szervezetekhez több pénz kerül, és ezek jó célokat szolgálnak. Ugye, az Emberi Erőforrások Minisztériumában, az emberminisztériumban vannak ezek a pénzek. Nézzünk ebből egypárat, és ez az önök világképe. A vakok és gyengénlátók támogatására 60 millió forint, hat budapesti futballcsapat támogatására 3,5 milliárd, 3500 millió forint. A Magyar Sport Háza 266 millió forintot kap, a Vöröskereszt ezzel szemben 55 millió forintot. Ez az önök világképe. Meg az, hogy a sportági koncepciók megvalósításával összefüggő fejlesztési feladatokra 11 milliárd forint jut, az autisták szövetségére meg 58 millió forint. Azt hiszem, hogy ezeknél a számoknál jobban semmi sem példázza azt, hogy ez az igazságtalanság, no meg azt is, hogy ez a korrupció költségvetése, hiszen ezek azok a pénzösszegek, amelyek kézen-közön eltűnnek, amelyek barátokhoz, oligarchákhoz vagy éppen az oligarchák hobbijához kerülnek, ahol ebből természetesen azok gazdagodnak, akik ezt csinálják, akik képviselik, a többiekre pedig önök nem gondolnak, vagy csak éppen ennyire. 75-ös a szorzó a civil szervezetek és a sport között. 75-ször több pénzt kap ma a sport, mint a fogyatékossággal élő szervezeteket segítő civil szervezetek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
  • BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány május 2-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét. Ez már a harmadik olyan esztendő, amikor az Országgyűlés a tavaszi időszakban tárgyalhatta meg és fogadhatja el a költségvetést. Ennek köszönhetően a családok, a vállalkozások, a közszféra szereplői és minden érintett ismételten fél évvel korábban láthatja a tervezett gazdasági és társadalompolitikai intézkedéseket. A 2018. évi költségvetés karaktere érdemben nem változott a parlamenti tárgyalás során, így az továbbra is méltán nevezhető a munkából élők költségvetésének. Jövőre ismét minden magyar ember léphet egyet előre a saját életében, amit az adócsökkentések és a béremelések tesznek lehetővé. A kormány politikájának fókuszában a családok helyzetének erősítése, az ország versenyképességének fenntartása és az ország biztonságának garantálása áll. Ezen célok elérésének hátterét a magyar gazdaság teljesítménye teremti meg. A jövő évben 4,3 százalékos gazdasági bővüléssel, 3 százalékos inflációval számolhatunk, miközben a GDP-arányos államadósság tovább csökken. Elhangzott a vitában, hogy ez a növekedés túlságosan is nagymértékű és az állam által fűtött. Mindenkinek ajánlom figyelmébe az első negyedév beruházási adatsorát, amely 30 százaléknál nagyobb beruházási rátát, beruházási növekedést mutat, és amely azt is tartalmazza, hogy ez elsősorban magánberuházásoknak köszönhető. Azt gondolom, ez jó alapot ad mind az idei növekedés, mind a jövő évi növekedés tekintetében. Jövő évben az uniós módszertan szerinti hiány 2,4 százalék lehet, azonban a költségvetés hármas tagolású felépítéséből is látható, hogy az állam a működésére csak annyit fordít, amennyit a bevételek fedezni tudnak, megvalósítva ezzel a nullás egyenleget. A célja pedig változatlanul az, hogy a magyar gazdaság teljesítményének pozitívumait a társadalom valamennyi rétege érezhesse. Jövőre az ideinél több száz milliárd forinttal több forrás jut az oktatás, az egészségügy, a családtámogatás, az otthonteremtés, a gazdaságfejlesztés és a rendvédelem, közbiztonság területére. Amikor az állam működési kiadásainak a növekedését említik ellenzéki képviselők, akkor célszerű hozzátenni, hogy ez azokon a területeken valósul meg, ahol az állami foglalkoztatottak béremelését látjuk a jövő évben. Marad az Európában egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó és társasági adó, miközben mérséklődik a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó. (15.10)Folytatódnak a már megkezdett béremelési és bérfejlesztési programok a közszféra egyes területein, a 700 ezer fő központi költségvetési szervnél foglalkoztatott munkavállaló közül mintegy 560 ezer fő részesült, illetőleg részesül a jövő évben béremelésben. A tavaly novemberi, hatéves bérmegállapodásnak megfelelően emelkedik a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum, tovább nő a családok adókedvezménye, a nyugdíjak pedig változatlanul megőrzik majd reálértéküket.Emlékeztetnék arra, hogy 2011 és 2016 között a nyugdíjak átlagosan több mint 23 százalékkal nőttek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően vásárlóerejük mintegy 10 százalékkal javult, és az idei évhez hasonlóan a jövő évben is kalkulálunk az úgynevezett nyugdíjprémium kifizetésével.Tovább csökken az internet-hozzáférés és az éttermi szolgáltatás áfakulcsa, 2018-tól alacsonyabb lesz a hal áfakulcsa is.Az államháztartási helyzet az idei évet követően jövőre is és az elkövetkezendő években is stabil marad, aminek kulcsa a már említett dinamikus gazdasági bővülés. Ezzel együtt az előre nem látható kiadásokra a jövő évi költségvetés több mint 200 milliárd forintot tartalékot tartalmaz.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Mint minden évben, a parlamenten belül és azon kívül, most is számíthattunk negatív felhangokra, politikai támadásokra, miszerint bizonyos területekre több, másokra kevesebb forrást kellene jövőre biztosítani. A költségvetési vita során ez természetes, megismétlem ugyanakkor azt, hogy az ellenzéki javaslatok ilyen szempontból döntően felelőtlennek tekinthetőek, hiszen nem tartották a költségvetés egyensúlyát. Olyan többleteket biztosítottak volna, amelyek fedezetét nem mutatták meg. A Lehet Más a Politika frakciója részéről pedig olyan javaslat is benyújtásra került, amely szembemegy kétharmados, sarkalatos törvénnyel, gondolok itt például az állami média finanszírozására.Azt gondolom tehát, hogy elsődleges feladatunk, hogy csak felelős költségvetési módosításokról szavazzon az Országgyűlés. Az önök előtt lévő törvényjavaslat, azt gondolom, ilyen, és ilyen az az összegző módosító javaslat, amit az Országgyűlés Költségvetési bizottsága mint Törvényalkotási bizottság benyújtott az Országgyűlés elé. Engedjék meg, hogy ennek néhány elemét kiemeljem.A turisztikai fejlesztések finanszírozására többletforrás áll rendelkezésre, a népi kultúra közösségteremtő műfajának támogatását biztosítja a Csoóri Sándor Alap, és igen, a demográfiai program új elemeire is jelentős forrásokat biztosít a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat. Egyetértek azzal a fölvetéssel, hogy nemzetstratégiai kérdésről van szó, ezért is engedjék meg, hogy kiemeljek egy-két intézkedést ebből az intézkedéssorozatból.Az állam átvállal 1-1 millió forintot a jelzáloghitellel rendelkező családok tartozásából a harmadik és a további gyermekek születése esetén. A diákhitel-tartozással rendelkező fiatal nők teljes adósságát elengedi három vagy több gyermek esetén, két gyermek esetén pedig a tartozás 50 százalékát. A diplomásgyed időtartamát kitolja egy évvel, vagyis gyakorlatilag megduplázza azt. Bölcsődei fejlesztési programot indít, amely európai uniós és hazai forrásokból kerül finanszírozásra, és létrejön egy olyan intézet, amely a nemzetközi legjobb gyakorlatokat vizsgálja a családpolitika területén.Azt gondolom tehát, hogy igen, ezekben a kérdésekben érdemes nemzeti konszenzust kialakítani. Ami az irányított reprodukciós eljárásokat illeti, ennek finanszírozásával is foglalkozik a kormány, tehát a Jobbik oldaláról, azt gondolom, nyitott kapukat döngetnek az elhangzott javaslatok.Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem az Országgyűlés bizottságai, illetve minden képviselő munkáját. Azt gondolom, az elvégzett munka alapján bízhatunk abban, hogy az elfogadandó 2018-as költségvetés a magyar családok megerősítését szolgálja. Ezzel a reménnyel bízom abban, hogy a javaslatot a tisztelt Országgyűlés elfogadja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az összegző módosító javaslatról történő döntésre a mai határozathozatalok során kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2018. évi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/15381. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. A költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját az ágazati bizottságok lefolytatták. A Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentése T/15381/1231. számon, a vitához kapcsolódó bizottságok jelentései pedig T/15381/1214., 1216., 1217., 1219., 1221., 1222., 1223., 1224., 1225., 1227., 1228., 1229., 1231. és 1233. számokon az informatikai hálózaton elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tárgyalása során a Törvényalkotási bizottságként eljáró Költségvetési bizottság összegző módosító javaslata T/15381/1235. számon, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról szóló összegző jelentése pedig T/15381/1236. számon a honlapon elérhető. A vitában elsőként a Költségvetési bizottság előadói kapnak szót. A bizottság előadója a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva, valamint a kisebbségi vélemény ismertetője az írásban megfogalmazódott kisebbségi véleményeket összefoglalva összesen 60 perces időkeretben szólalhatnak fel, úgy, hogy a kisebbségi vélemény ismertetésére 30 percet kell fordítani. Megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, a Költségvetési bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, amelyet négy képviselő ismertet, összesen 30 perces időkeretben. Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony, jegyző asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi vélemény ismertetésére még két képviselő asszony vállalkozott, Schmuck Erzsébet és Szelényi Zsuzsanna képviselő asszony, 18 perc 50 másodperc áll a rendelkezésükre. Elsőként megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak.(14.10)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Most megadom a szót Szelényi Zsuzsanna képviselő asszonynak.
  • ELNÖK: Köszönöm, Szelényi Zsuzsanna képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, Banai Péter Benőt, hogy kíván-e most felszólalni. (Dr. Banai Péter Benő igent int.) De mielőtt megadnám a szót, felhívom az államtitkár úr figyelmét, hogy a vitában történő felszólalásra és az esetleges zárszó ismertetésére mindösszesen tízperces időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó, állam­titkár úr.
  • ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr, az előterjesztő felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vita végén a zárszó elmondására 7 perc és 1 másodperc áll majd a rendelkezésére.Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti, a táblán látható időkeretben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képvi­selő­csoport.(14.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Most megadom a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak, Fidesz.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Witzmann Mihály képviselő úr. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, MSZP-képviselő­cso­port.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Sallai R. Benedek képviselő úrnak, LMP-képviselő­csoport.(14.50)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Or­szággyűlés! Most az elsőként szólásra jelentkezett független képviselő szólalhat fel. Jelentkezőt nem lá­tok; akkor a nemzetiségi bizottság által felkért szó­szóló felszólalására kerül sor, 5 perces idő­keret­ben. Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi szószólónak, aki anyanyelvén ismerteti fel­szóla­lásának első mondatait, majd magyarra fordítja azt. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Ritter szószóló úr. Kis türelmet kérek még képviselőtársaimtól. Az MSZP-képviselőcsoport időkeretéből még van több mint öt perc. Elsőként megadom a szót a jelentkező Gúr Nándor képviselő úrnak, jegyző úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, jegyző úr. Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, MSZP.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a frakciók részéről a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és megadom a szót a készülődő Banai Péter Benő állam­titkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra a fennmaradt 7 perces időkeretben.