• DR. GALAMBOS DÉNES, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága a határozati házszabály 46. §-a szerinti eljárásában a 2017. június 8-ai ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló T/15558. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 19 igen szavazat mellett, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. A bizottság az eljárása során megvizsgálta a határozati házszabály 42. §‑ában és 44. § (1) bekezdésében foglalt, Alaptörvényből eredő, illetve a további szükséges jogi és jogalkotási követelmények teljesülését is. A módosító javaslatokról történő állásfoglalás mellett a bizottság kormánypárti frakcióhoz tartozó tagjainak javaslatára további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg és fogadott el. A Törvényalkotási bizottság a törvényjavaslathoz a Gazdasági bizottság által 15558/6. számon benyújtott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslata tárgyalását 2017. június 8-án lezárta. A Gazdasági bizottság a 2017. május 23-ai ülésén folytatta le a törvényjavaslat részletes vitáját. A Gazdasági bizottság támogatta a Varga Gábor, Fidesz, képviselő úr által 4. és 5. számon benyújtott egyéni módosító javaslatokat is, amelyekkel a jogszabálytervezet jelentős mértékben kiegészült, illetve koherensebbé vált. A Törvényalkotási bizottság általam ismertetett összegző módosító javaslata és összegző jelentése alapján kérem, a szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm.
  • HERINGES ANITA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Most már tényleg nagyon családias hangulatban vagyunk itt a Parlament falai között. Sajnálom, hogy az eredeti előterjesztők, Kósa Lajos és Harrach Péter nincs a teremben, pedig akkor megmondhatnák, hogy a módosító javaslatunkat, amelyet képviselőtársaimmal benyújtottunk, támogatják-e a holnapi napon, hiszen külön kikértük ezt a módosító indítványt. Kíváncsiak vagyunk, ezzel is lehet bizonygatni, hogy kik azok, akiket nem akarnak kifizetni ezzel a nyugdíjasszervezettel. A módosító indítványunkban az található, hogy összeférhetetlenségi szabályt határozunk meg, hogy az iskolaszövetkezetet működtető és birtokló személyi kör bármilyen formában nem vehet részt a nyugdíjas-szövetkezetek életében. Azt gondolom, hogy ez egy szép alapja lenne annak, hogy bizonyítsák, hogy nem az iskolaszövetkezetekben tulajdont birtoklókat kívánják például kifizetni ezzel a szervezettel, merthogy bárhol nézzük a szakmai hozzászólásokat, nem látjuk, hogy mi értelme van ennek a nyugdíjas-szövetkezetnek, amit önök most létrehoznak. A közérdekűségét már látjuk, utólag módosító indítvánnyal gyorsan beleírták a törvényjavaslatba, merthogy eredetileg a szövegben még az sem szerepelt. Sem a nyugdíjasok, sem a nyugdíjasszervezetek, sem a szakszervezetek, sem senki nem látja értelmét ennek a javaslatnak, hiszen a nyugdíjas-munka­vál­la­lást egyébként egyszerűbb eszközökkel is elő lehetett volna segíteni, meg lehetett volna oldani a szövetkezet létrehozása nélkül is. Lehetővé lehetne tenni például a nyugdíjasok foglalkoztatása esetében a járulékmentes foglalkoztatást, vagy a jelenleginél rugalmasabb nyugdíjba vonulási szabályokat is be lehetne vezetni, de ugye ezekhez mind nincs szükség a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetre. Éppen ezért a mi frakciónk ezt a törvényjavaslatot biztosan nem fogja támogatni, hiszen az önálló képviselői indítványokként benyújtott javaslataikról legalább jól tudjuk, hogy senkivel nem egyeztették le előre az érintettek közül, sem a nyugdí­jas­szer­ve­ze­tekkel, sem a nyugdíjasokkal, sem senkivel. Maximum füstös szobákban, zárt szobákban beszélhették meg valakikkel, akik bólogattak erre a módosító javaslatra. Azt gondolom, hogy ezt alapvetően csak vissza kéne vonniuk, arra a döntésre kéne jutniuk, amit egyébként a kormányzatnak a Nemzeti Versenyképességi Tanács is javasolt április elején, hogy a nyugdíjasokra vonatkozó munkaügyi szabályokat módosítani kell, ezt kell kezdeményezni, nem pedig létrehozni egy álszervezetet, amely maximum kifizetőhelyként tud üzemelni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A jelen javaslat kapcsán azt kell megállapítanunk, hogy vagy nagyon lassú a kormány, illetve a kormánypárti képviselők reakcióideje, vagy azt kell megállapítanunk, hogy valami hátsó szándék van e mögött a nagy felismerés mögött, amit a jogszabálytervezetben is olvashatunk, hogy hivatkoznak felgyülemlett szakmai tapasztalatra, azoknak az elvesztésére. Jelzem, hogy ezzel elkéstek, ugyanis a kizárás, illetve az összeférhetetlenség bevezetése óta azért eltelt egy hosszabb idő, és azóta sajnos már vannak olyan, akár ha a saját szakterületemet nézem, a szociális ellátórendszerben dolgozók, akik, hiába beszélnek reintegrálásról, illetve reaktiválásról a munkaerőpiacra, már nem fognak visszamenni, tehát a náluk felgyülemlett szakmai tudás és tapasztalat és bölcsesség már elveszett. Ugyanis pár évvel ezelőtt sem voltak sokkal jobb anyagi helyzetben a szociális ellátórendszerben dolgozók, mint most, akkor is azt tapasztaltuk, hogy az összeférhetetlenség bevezetésével mérlegelniük kellett akár vezetői szinten lévő dolgozóknak is, egyik napról a másikra, egyik pillanatról a másikra érte őket ez a változtatás, úgyhogy még azon sem tudtak gondolkodni, hogy esetleg az utánpótlásukat kineveljék, és ott álltak, mondom, intézményvezetők is, akiknek mérlegelniük kellett, hogy vagy elmennek nyugdíjba, vagy maradnak a szociális ellátórendszerben, dolgoznak tovább, lemondanak a nyugdíjukról, csak az az érdekes helyzet állt fönn, hogy akkor a nyugdíjuk, a szociális bértábla következtében a nyugdíjuk magasabb volt, mint amit vezető beosztásban vezetői pótlékkal munkabérként kaptak volna. Úgyhogy saját jól megfontolt érdekükből kiindulva úgy döntöttek, hogy a magasabb jövedelemért akkor inkább elmennek nyugdíjba. Még egyszer jelzem: ez a tudás, ez a bölcsesség, ez a felhalmozott tapasztalat már elveszett, elkéstek. Nem hiszem, hogy a szövetkezeti rendszer jobban segítené a nyugdíjasok munkába állását a közszférában, nem hinném, hogy ez olyan óriási reaktiváláshoz vezetne. Egyébként bízom abban, hogy ennek ellenére is lesznek nyugdíjasok, akik ismét munkába állnak, élnek ezzel a lehetőséggel, és a meglévő tapasztalatukat, bölcsességüket átadják, csak én e mögött a javaslat mögött rosszat sejtek, és úgy gondolom, hogy ahogy már más ellenzéki képviselőtől is hallottuk, ezt sokkal egyszerűbben, egy tollvonással el lehetett volna intézni, azokat a bizonyos szakaszokat egyszerűen törölni kellett volna a jelenleg hatályos törvényből. Én is értetetlenül állok az előtt, hogy miért kell ehhez szövetkezetet létrehozni. Természetesen a jelenlegi kormány dinamikáját ismerve e mögött is korrupciógyanút látok, és attól tartok, hogy a félelmeim megalapozottak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tényleg jó lett volna, hogyha Kósa Lajos képviselőtársunk, meg Harrach Péter képviselőtársunk ugyanitt ülne most a teremben, mint ahogy a vita kapcsán is vehemensen kiálltak e mellett a törvénymódosítás mellett. Önök munkaerőhiányt akarnak ezzel pótolni. Az elmúlt lassan nyolc évnek az elrontott gazdaságpolitikája, oktatáspolitikája, szociálpolitikája nem hozta meg azt az eredményt, amit nyolc évvel ezelőtt meg négy évvel ezelőtt megígértek az embereknek. (22.10)Ugyebár, egymillió új munkahelyet ígértek, piaci alapú munkahelyet a magyar állampolgároknak, ebből jóformán semmi nem lett, csak azt látjuk, hogy több százezer ember elhagyta ezt az országot, és a következő időszakban a KSH felmérése alapján további 370 ezer fiatal akarja elhagyni Magyarországot.Mindenkit, akit tehettek, nyugdíjba kényszerítettek, akit tehettek, közmunkássá váltak, 16 évre leszállították a tankötelezettséget, 47 ezer fiatal tűnt el a rendszerből, 4-5 ezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, aki közmunkásként dolgozhat ma Magyarországon, a gyermekmunkát legalizálták, és akkor most itt van ez az újabb javaslat, amit elmondtunk a vitában is, hogy lassan eljutunk odáig, hogy ez az ország abból áll, hogy most már a diákok és a nyugdíjasok együtt pakolják a polcot, mondjuk, a nagyáruházakban. Államtitkár úr, ez nincs jól. Elmondtuk a vitában, egyszerűbben meg lehetett volna ezt oldani. Amúgy meg az elmúlt években láttuk a szövetkezeti formáját a Fidesznek, hogy hogyan bonyolódott bele a szövetkezeti formába, ahogy az ESZOSZ-ügy lezajlott, ahogy Farkas Flóriánnál zajlik, ahogy a Voldemort-ügyben láthattuk. Hány példát hozzunk még fel, államtitkár úr, amikor mondhatjuk, hogy mikor már kiejtik ezt, hogy szövetkezeti forma, nem a pozitív dolgok jutnak eszünkbe, hanem kimondottan csak a bűncselekmény, a korrupció és a Fideszhez köthető korrupció? Másképp meg lehetne oldani. S államtitkár úr, talán a legfontosabb az lenne, hogy olyan gazdaságpolitikát kellene a kormánynak végrehajtania évről évre, ahol megfizetik az embereket, és nem azt választják, hogy ezt az országot elhagyják. Továbbra sem azt látjuk, és nem is fogjuk támogatni ezt a törvényt. A következő meg, államtitkár úr ‑ még ezt el kell mondanom ‑, hogy ugyanúgy, mint a Taigetosz-törvénynél, hivatkoznak arra, hogy a szakmai szervezetekkel egyeztettek. Nem igaz! Ennél a törvénymódosításnál sem egyeztettek a szakmai szervezetekkel. Azért kerül be önálló indítványként, mert pontosan ezt akarják elkerülni, mert akkor első pillanattól kezdve elmondanák a szakmai szervezetek, hogy mi a probléma azzal, amit önök csinálnak. Ezt kikerülve az elmúlt években folyamatosan csak ilyen törvényeket nyújtottak be. Így nem lehet kormányozni, és így nem lehet felelősen gondolkodni! Köszönöm szépen, elnök úr. (Heringes Anita tapsol.)
  • DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor csatlakoztam a törvényjavaslathoz, azért is tettem meg, mert mindazokra a kérdésekre, amelyeket itt felvetettek képviselőtársaim most a záróvitában, körülbelül gondoltam, hogy hogyan lehet reagálni, mert az élettapasztalatok azért mást mutatnak, legalábbis az én választókerületemben biztosan.Arra a kérdésre, amelyet Heringes Anita felvetett, hogy az összeférhetetlenség kérdésében hogyan foglalnak állást az eredeti előterjesztők, nem kívánok válaszolni. De nem értem a kérdést, mert e tekintetben az önök álláspontja olyan kérdést feszeget, amely nem életszerű, tehát ilyen szempontból ennek a beiktatása a törvénybe, azt gondolom, hogy erőltetett lenne. A diákszövetkezetek vonatkozásában pedig hadd utaljak rögtön egy másik párhuzamra, amit Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam vetett föl, hogy különböző anomáliák és különböző ügyek kapcsán rossz hírbe kerültek a szövetkezetek, és gondolom, a diákszövetkezetekre gondolt. Azért, mert valahol valaki visszaél egy rendszerben rejlő jó lehetőségekkel, azért nem kell az egész rendszert elvetni és vita tárgyává tenni. Dunaújvárosban és térségében komoly hagyományai voltak és vannak a diákszövetkezeti tevékenységnek, és azt gondolom, az, hogy eljussunk addig a párhuzamig, hogy a nyugdíjas a diákkal együtt pakol majd a Tesco vagy valamelyik áruház polcán, én túlzásnak tartom ilyen megkülönböztetés tételét; egyrészt. Másrészt meg nem tartom életszerűnek azt, hogy miért ne lehetne olyan hasznos munkát végezni, amelybe be tud kapcsolódni az a nyugdíjas, aki adott áruházból vagy adott egységből ment el, és visszamegy átadni a tapasztalatait.Azzal sem értek egyet, hogy nem tudják átadni a tapasztalatokat, Vágó Sebestyén képviselőtársamra utalva. Az előterjesztés preambulumában szerepel egy olyan mondat, amely számomra a helyi tapasztalattal is összefügg: mester és inas kapcsolat. Higgyék el, hogy Dunaújvárosban, ahol a nehézipar átalakításának időszakát éljük, és egyúttal van jelen a munkaerőhiány és a munkaerőpiacra belépni kívánók nagy száma például a szakoktatás területén; menet közben jutott eszembe, hogy milyen jó példa az, hogy azok a szakoktatók, akik kiestek a szakképzés során valamilyen oknál fogva, és előttem mindig a dunaújvárosi Dunaferr-iskola van, ahol olyan szakoktatói hiányban szenvedünk, hogy azokra az emberekre, akik a gyakorlati oktatás keretében azonnal átadható tapasztalatokkal vissza tudnak jönni, azokra az emberekre nagyon nagy szükség van abban az üzemben, amelyhez kell képeznünk olyan embereket, akik át tudják venni az elődeik munkáját. Igenis, ha ehhez a szövetkezeti formát találjuk alkalmasnak, akkor meg kell próbálni ennek a vonulatát, hiszen a szövetkezeti forma ‑ visszautalva a diákszövetkezetek pozitív tapasztalataira ‑ kipróbált, és nem pedig a negatív jelenségből kell lehozni egy rendszerről azt, hogy ez nem jól működik. Nyilván ez egy formalehetőség, ezzel a formalehetőséggel, azt gondolom, hogy élni szükséges. Azt pedig kikérem magamnak, hogy a korrupció melegágya lenne ez a szövetkezeti forma, hiszen ezzel azokat a tisztességes nyugdíjasokat riogatjuk és rettentenénk el, akik szívesen visszajönnének dolgozni. Azt gondolom, hogy mindezek összefüggésében nyugodtan csatlakoztam ehhez a törvényjavaslathoz, a választókörzetemben tapasztaltak alapján pedig bízom benne, hogy sikerül természetesen szakmánként differenciáltan, szakterületenként differenciáltan, nem mindenhol és nem egy zsinórmértékkel bevezetve, türelemmel, differenciáltan és nyilván­valóan a kompetenciákat megtalálva élni ezzel a lehetőséggel, és ehhez kérem a képviselőtársaim támogatását.
  • ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.
  • ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megkérdezem, hogy… Előterjesztőként, nem kíván, gondolom, most hozzászólni, mert csatlakozott (Dr. Galambos Dénes nemet int.), jelzi, hogy nem kíván hozzászólni jelen pillanatban. Megkérdezem a kormány részéről Cseresnyés Péter államtitkár urat, kíván-e hozzászólni. (Cseresnyés Péter nemet int.) Jelzi, hogy nem. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót, így a képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Heringes Anita képviselő asszonynak.
  • ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak.
  • ELNÖK: Köszönjük. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom, és megadom a szót Galambos Dénesnek mint előterjesztőnek, hogy reagáljon az elhangzottakra.