• DR. GALAMBOS DÉNES, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. június 8-án a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/15429. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 19 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Költségvetési bizottság módosító indítványát, másrészről a Törvényalkotási bizottság saját kezdeményezését, amely jogtechnikai jelleggel pontosítja a szakbizottság irományát.A módosító javaslatok közül szeretném kiemelni azt a rendelkezést, amely rögzíti, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló beruházás során az egyes teljesítési mérföldkövek alapján történik meg a kivitelezést végző fővállalkozó kifizetése. A szerződéses kötelezettségek teljesítési folyamatában indokolt lehetővé tenni a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. közreműködését is, hozzájárulva ezzel az adminisztratív folyamatok gyors és szakszerű lebonyolításához. Tekintettel arra, hogy törvényi felhatalmazás szükséges ahhoz, hogy hitel- vagy tőkefinanszírozási tevékenység végzése nélkül, attól függetlenül elláthasson az MFB valamely ügylet kapcsán okmányellenőrzési feladatokat, szükséges, hogy a feladat ellátásának kereteit meghatározó törvény 2. és 3. §-ában szereplő felsorolásokba bekerüljön egyrészről az ügylet, másrészről pedig maga a feladat. Rögzíti a javaslat azt is, hogy ez a feladat nem pénzügyi szolgáltatás, hanem egy sajátos, az okmányok formai vizsgálatát végző tevékenység, amely nem járhat a bank számára olyan kitettséggel, amelyhez a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény kapcsolódna.Szeretném továbbá megemlíteni a Költségvetési bizottság tagja, Bodó Sándor képviselőtársam kezdeményezését. A Költségvetési bizottság által benyújtott módosító javaslatot megtárgyalva változik, változhat a településkép védelméről szóló törvény is, ennek alapján a jövőben fokozott védelem alatt álló közterületeken és magánterületeken reklámhordozó és reklám főszabályként nem helyezhető el. A lefolytatott vita, a szakbizottságok állásfoglalásai és a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata és összegző jelentése alapján kérem, szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen.
  • RITTER IMRE nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/15429. számú törvényjavaslat magyarországi nemzetiségeket érintő részeivel kapcsolatosan.A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a határozati házszabályi rendelkezések 44-45. §-a alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. Bizottságunk a törvényjavaslatnak a határozati házszabály 32. § (2) bekezdése szerinti, a bejelentésben megjelölt rendelkezéseit megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Bizottságunk a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról nem foglalt állást, és további módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nem nyújtottunk be, és a törvényjavaslat részletes vitáját 2017. május 23. napján lezártuk. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az elmondottak szerint ugyan saját módosító indítványt nem nyújtott be, de a megalapozó törvényjavaslat parlamenti általános vitája során felvetett a törvényjavaslattal kapcsolatban olyan észrevételeket, módosítási igényt, amelynek alapján-az NGM-mel egyeztetve a Költségvetési bizottság összegző módosító javaslatába már be is került az általunk kért változtatás. Nevezetesen: a T/15429. számú, a központi költségvetési törvényt megalapozó törvényjavaslat 83. §‑a szerint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 44. § (1) bekezdése oly módon változna, hogy a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek részére is ‑ az eddigi számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi ellátási feladatok mellett ‑ az ezekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő adóbevallási kötelezettségek teljesítése is központosítottan, kizárólag a Kincstár által működtetett, központosított illetményszámfejtés útján, illetve az abból történő adatszolgáltatás alapján történne. Vagyis ezzel a módosítással a nemzetiségi önkormányzatoktól és az általuk irányított költségvetési szervektől a Kincstár elveszi vagy ha úgy tetszik, átveszi a NAV felé történő bevallási kötelezettség teljesítését, miközben az adóbefizetési kötelezettségek teljesítése továbbra is a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek feladata marad.Az adóbevallások benyújtásának Kincstár által történő átvételét mi el tudjuk fogadni, de ez a módosítás több működési, határidő-, jogosultsági és felelősségi kérdést vetett fel. Ezen kérdések egyeztetéséhez, a részletszabályok kidolgozásához, a lehetséges következmények, szankciók teljes körű áttekintéséhez szükséges megfelelő idő biztosítása érdekében javasoltuk, hogy a 83. § hatálybalépését toljuk ki 2018. január 1-jére, de legalább 2017. szeptember 1‑jé­re. Ezúton is köszönöm az NGM korrekt hozzáállását és rendkívül gyors intézkedését, hiszen az esti parlamenti általános vitát követő nap délelőttjén már megkaptuk a konkrét, szövegszerű módosító javaslat tervezetét, amellyel a hatálybalépés 2018. január 1-jére történő eltolásával egyetértettek, és az erre vonatkozó módosító indítványt az NGM saját hatáskörben be is nyújtja. Zárójelben jegyzem meg, hogy azóta már az Államkincstárral is megtörtént az első konkrét szakmai egyeztetés, a kérdéskör pontosítása, valamint megkezdődött a szükséges részletszabályok kidolgozása. Tekintettel arra, hogy a módosítást az NGM saját hatáskörben benyújtotta, így a Magyarországi nemzetiségek bizottságának nem kellett saját, részletes vitát lezáró módosító javaslatot benyújtania. Még egyszer köszönjük az NGM rendkívül gyors és érdemi intézkedését. Mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/15429. számú törvényjavaslatot támogatja, azzal egyetért, és kéri a tisztelt Házat annak elfogadására. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerk­sam­keit.
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A késői órára való tekintettel, illetve arra, hogy már ilyen családias légkörben vagyunk itt, meg fogom kímélni most, és nem fogok mindenről pontról pontra beszámolni, amit mi nehezményeztünk ebben a törvényjavaslatban, csak két pontot hadd emeljek ki. Az egyik a migránskötvénnyel kapcsolatban, pontosabban ‑ leírtam ide magamnak ‑ a letelepedési kötvény kapcsán egy megjegyzés.Tudniillik a törvényjavaslat aktualizálja ezt az erre vonatkozó részét a harmadik országbeli állampolgárok letelepedéséről szóló törvényben olyan módon, egy technikai jellegű módosításról van szó, hogy egy kiüresedett pont helyére egy valódi hivatkozást illeszt be. Normális esetben, ha pont nem erről a törvényről, annak is nem erről a szakaszáról lenne szó, meg sem szólalnánk; ez egy olyan járatos megoldás, ami, mondom még egyszer, szót sem érdemel. Csak képzelje el, mi történt, államtitkár úr! Június 6-án Orbán Viktor a következőt mondta. Ott állt, és azt mondta, amikor az ellenzéki képviselők a letelepedési, alias migránskötvényeket kritizálták, hogy erről ő már sokszor beszélt, talán már tizenhatszor is, ezt mondta a miniszterelnök úr; majd így folytatta: az ellenzéki kérést ‑ tehát hogy szüntessék meg ezt a letelepedésikötvény-formát ‑ mi megfogadtuk, és ilyenfajta kötvények kibocsátását megszüntettük.(21.50)Ezek után én vettem magamnak a bátorságot, és benyújtottam egy olyan módosító indítványt, amely a teljes szakaszt törli. Hát, ha azt mondta Orbán Viktor, hogy ilyen letelepedésikötvény-fajta nincs, nem is kell, hogy ez a szakasz egyáltalán létezzen a magyar jogrendben! De ezt önök elutasították. Akkor most van ilyen migránskötvény vagy nincs ilyen migránskötvény? Nagyon szépen kérem, hogy ezt tisztázzuk már itt magunk között! Mindazonáltal azt érzem, hogy nagyon durva kettős beszédet tart fenn a kormányzat, mert igenis lebegtetni akarják ezt a fajta letelepedési kötvényt, hogy Rogán Antalnak még tovább pöröghessen a meseszekér, és majd csendesebb politikai időszakban újra előhozzák. Én ezt nagyon nem javaslom.A másik pedig az ‑ és ezt viszont ön mondta ma délután itt a parlamentben ‑, hogy a 2018-as költségvetés egy olyan költségvetés, amiben mindenki, minden magyar állampolgár léphet egyet előre. Kérem tisztelettel, ez így ebben a formában nem igaz, azért nem, mert pont ebben a törvényjavaslatban bizony van egy olyan réteg, harmincpárezer emberről beszélünk, tehát nem kevésről, aki bizony továbbra is egy helyben fog toporogni. Maximum a garantált bérminimum emelkedése jelenthet számukra bármit. De azért valljuk be, hogy az nem egy jelentős előrelépés vagy gesztus.Ez arról szól, hogy az állami tisztviselőkről szóló törvény hatályát eredetileg a járási kormányhivatalok dolgozóin túl ki óhajtották terjeszteni a megyei kormányhivatalokra, illetve a minisztériumi munkatársakra is. Ezt ebben a salátatörvényben, egy pici hátsó, eldugott kis módosító részben 2018. január 1‑jé­ről áttolták 2019-re, vagy ki tudja, mikorra; mikor majd Jézus Krisztus visszajön ítélni eleveneket és holtakat. Az a pont, amit mindig tologatunk, sosem fog beérkezni. Tehát azt gondolom, hogy ha valakik nem léphetnek előre, azok a minisztériumi dolgozók, illetve a megyei kormányhivatal munkatársai. Ennek a fedezete mennyi? Mennyi lehet az az összeg, amit most ezektől az emberektől sajnálunk? Melyik az a látványberuházás, Rogán Antalnak, Andy Vajnának vagy bárkinek kormányzati baráti körökön belül adott plusztámogatás, amit nem lehetett volna inkább erre fordítani jó szívvel? Tudom, államtitkár úr, hogy ön ezt megtette volna, de miért nem kardoskodnak amellett, hogy kaphassák meg. Önöknek dolgoznak ezek az emberek jelenleg. Aztán persze ’18-ban már nekünk fognak dolgozni, de addig is ezt a gesztust igenis megérdemelnék. Köszönöm a szót, elnök úr.(Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem a hozzászólásomat, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslathoz kapcsolódó megalapozó törvényjavaslat 29 olyan törvénymódosítást tartalmaz, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, illetve majd az elfogadandó törvény végrehajtásához. Én pozitívumnak ítélem meg azt, hogy a benyújtott módosító indítványok döntő többségéről nem volt vita, és néhány olyan elem merült fel, amelyet a képvi­selők kérdésekkel illettek.Mindezek közül a most elhangzott tételek tekintetében a letelepedési kötvények kapcsán megerősítem azt, amit Hegedűs Lorántné képviselő asszony mondott, nevezetesen, hogy csak egy technikai módosításról van szó, és megerősítem azt, hogy jelenleg a magyar állam finanszírozása nem igényli, hogy a jövőben a letelepedési kötvény eszközével éljünk. (Hegedűs Lorántné: Szüntessük meg!) Képviselő asszony, ha ön a megszüntetésről beszél, akkor látnia kell azt, hogy nincs új letelepedésikötvény-kibo­csá­tás, és látnia kell azt is, hogy a magyar állam minden általa kibocsátott állampapír utáni fizetési kötelezettséget rendben teljesít. Tehát természetesen a forintban kibocsátott hosszabb lejáratú állampapírok utáni fizetési kötelezettséget is teljesíti, és a magyar állam a vállaltak szerint a letelepedési kötvények után járó kifizetéseket is teljesíteni fogja. E tekintetben érdemi különbség van aközött, hogy új kibocsátást alkalmazunk-e az államadósság finanszírozására, és aközött, hogy a korábban vállalt kötelezettségeinkért a magyar állam helytáll vagy sem. Egyértelmű különbséget kell tenni a jövőbeni finanszírozás és a múltbeli intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozás között. Azt gondolom, hogy pozitívumként kell értékelni azt ‑ ismétlem ‑, hogy ma a magyar állam finanszírozása sokéves összevetésben mérve is igen alacsony finanszírozási költségű, és hál’ istennek, hogy van olyan belső finanszírozás, olyan belső megtakarítás, döntően a lakosságra gondolok, amely a növekvő jövedelmi helyzetének köszönhetően egyre nagyobb mértékben képes a magyar államadósság finanszírozására.A képviselő asszony említette azt, hogy a jövő évi költségvetési törvény megalapozó törvénycsomagjában szerepel egy olyan rendelkezés, amely szerint a kormánytisztviselőknél a béremelés 2019. január 1-jétől valósul meg. A képviselő asszony azt mondta, hogy erre a rétegre nem igaz az a mondás, hogy léphetnek egyet előre 2018-ban. Két dologra hívnám fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét ennek kapcsán. Az első dolog az, hogy a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott, úgynevezett közszférában dolgozók 700 ezres létszámából jövőre mintegy 560 ezer fő részesül, illetve részesült béremelésben. Közöttük vannak az ápolók, az orvosok, a közoktatási dolgozók, a felsőoktatásban dolgozók, a ren­dőrök, a katonák, a NAV dolgozói, a kormányhivatalokban dolgozók, a szociális, kulturális területen dol­gozók, vagy például a költségvetésitörvény-javaslatot véleményező Állami Számvevőszék dolgozói.A kormány azzal számol, hogy amennyiben az általunk előrevetített gazdasági növekedés fog megvalósulni, és az Európai Unió átlagát érdemben meghaladó növekedés lesz 2019-ben is, akkor a kormánytisztviselőknél is megvalósulhat a béremelés. Ha a mostani kormány kap bizalmat 2018-ban, akkor az eddigi béremelési politikánkat folytatva, azt gondolom, bízhatunk abban, hogy ez a béremelés meg fog valósulni.Végül hadd említsem meg, hogy azok az emberek is, akik a közszférában dolgozók közül 2018-ban nem látnak béremelést, más területen igenis tapasztalhatnak előrelépést. Ők is az áfacsökkentés intézkedésének kedvezményezettjei, az általuk vásárolt éttermi szolgáltatásoknál, internetszolgáltatásoknál is csökken az áfa kulcsa. Más vásárlásoknál is láthatnak áfacsökkentést; és, képviselő asszony, ha a kétgyermekesek helyzetéről beszélünk, akkor ők is, a két gyermeket nevelő kormánytisztviselők is jövőre a családi adókedvezmény bővülését fogják tapasztalni.Azt gondolom tehát, hogy a tisztelt Országgyűlés előtt lévő jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat szervesen kapcsolódik a jövő évi költségvetéshez. Az egyik alapja annak, hogy jövőre érdemi gazdasági növekedés mellett azzal számoljunk, hogy a foglalkoztatottak reálbére növekszik mind a versenyszférában, mind a közszféra számos területén. Ezen gondolatokkal javaslom a tisztelt Országgyűlésnek a 2018. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)(22.00)
  • ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Most soron következik a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/15429. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Galambos Dénesnek, a bizottság előadójának.(21.40)
  • ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megkérdezem államtitkár urat, Banai Péter Benőt, kíván-e most hozzászólni előterjesztőként. (Jelzésre:) Jelzi, hogy most nem kíván. A kijelölt Költségvetési bizottság nem állított előadót, így megadom a szót Ritter Imrének, német nemzetiségi szószólónak, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönjük, tisztelt szószóló úr. Most a képviselői hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak.
  • ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni a napirendi ponthoz. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom. Megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak mint előterjesztőnek.