• MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat célja az európai területű együttműködési társulásokról szóló 2007. évi XCIX. törvény hatályon kívül helyezésével az Európai Unió legújabb, 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó kohéziós politikai rendeletcsomagjának egy számunkra különösen releváns eleme, magyarán, az európai területi társulásokra vonatkozó rendelete hazai jogrendszerbe illesztése. Ennek nyomán eszközöltünk még a törvényjavaslatban néhány olyan változást, amely az egyszerűsítés, a racionalizálás irányába mutat.Tisztelt Országgyűlés! Az európai területi társulások kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Ilyen módon kiemelt jelentőségű az, hogy az európai területi társulások zavartalanul és hatékonyan működjenek, ennek a szellemében készítettük el ezt a törvényjavaslatot, amelyhez szeretném tisztelettel a Ház támogatását megnyerni.Tisztelt Országgyűlés! Az európai területi társulás jogintézménye egy uniós rendelettel jött létre eredetileg 2006-ban, méghozzá azzal a céllal, hogy lehetővé tegye két vagy több tagállam, illetve annak régiói és helyhatóságai között a hatékony, határokon átnyúló együttműködést. A tagállamok ezzel kívánták megerősíteni a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint az uniós források hatékonyabb, regionális szintű felhasználását határon átnyúló jelleggel. Az európai területi társulások legfontosabb hozzáadott értéke, hogy a határ mindkét oldalán jogi személyiséggel rendelkeznek, így teljes jogképesség illeti meg minden tagállamban. A társulás a tagjai által meghatározott célkitűzéseket és feladatokat nonprofit gazdálkodó szervezetként látja el. A társulások ennek megfelelően elsősorban a közlekedés, a környezetvédelem, az oktatás, a képzés, az egészségügy, a kultúra, a foglalkoztatás, a turizmus, a sport és a mezőgazdaság területén tevékenykednek. Nagy előnyük, hogy az európai területi együttműködési projektek végrehajtására is kiválóan alkalmasak, ugyanis egyszerre tesznek eleget a projektekkel szemben támasztott ? idézem – „közös tervezés, közös végrehajtás és határon átnyúló hatás feltételrendszerének”.Tisztelt Országgyűlés! Magyarország, mondhatjuk, egy határ menti ország, ha azt nézzük, hogy 19 megyéjéből 14 határ menti megye, és Magyarország összterületéhez képest határszakaszunk rendkívül hosszúnak mondható, annak átlagon felüli tagoltsága miatt. Ezenfelül a 15 kilométeres magyarországi határsávban él körülbelül a magyar lakosság egyötöde, mintegy 2 millió ember, és több mint 900 település található ebben a határövezetben. Ha ehhez hozzávesszük a túloldali, tehát a Magyarország határához csatlakozó 15 kilométer széles határövezetet, azt fogjuk látni, hogy közel 3 ezer településen 6 millió embert érint ez a kérdés. Magyarország számára ilyen módon a határ menti együttműködés kiemelt gazdasági jelentőséggel és relevanciával bír. Ha már csak azt nézzük, hogy Magyarország rendkívül ritkán ellátott határátkelési lehetőségekkel ? ahhoz képest, hogy például Németország és Franciaország között ez az átlag 3-4 kilométer ?, hazánkban több mint 20 kilométerenként lehet átlagosan átkelni különböző határainkon, amivel az Európai Unióban, még inkább a schengeni övezetben az utolsók között vagyunk, egyes relációk vonatkozásában pedig egyenesen az utolsó helyeken. Ennek javítására, ezen helyzet meghaladására a kormány elindított egy átfogó infrastruktúra-fejlesztési programot, aminek az a célja, hogy a jelenleg használható 94 darab határon átvezető út számát közel megduplázza a 2018-as évre, illetve a 2014-2020-as európai uniós források terhére. Ezen előkészítő munka már zajlik, részben meg is hozta konkrét eredményeit. Csak Szlovákiával a jövő év során 15 új határátkelési pont megépítését kezdjük el. Erről a szlovák kormány hivatalosan döntést hozott már, a magyar kormány hamarosan ugyanezt az operatív programot, amelyben ezen fejlesztések elő vannak irányozva, el fogja fogadni. Ugyanígy tervünk az, hogy Románia és Horvátország, valamint Szerbia felé is jelentősen növeljük a határátkelőhelyek számát, azonban sokak meglepetésére Ausztriával is, azon belül Burgenland tartománnyal van egy kiváló együttműködésünk, amelynek keretében jövőre szintén tíz helyen kezdődik meg új, határon átnyúló közlekedési kapcsolat kiépítése. Természetesen az EU-n kívüli viszonylatokban, úgymint Ukrajna és Szerbia, ez egy nehezebb kérdés, mert ott teljes értékű nemzetközi határátkelőhelyeket kell létrehozni, azonban ez nem gátol meg bennünket abban, hogy intenzív tárgyalásokat folytassunk belgrádi és kijevi partnereinkkel arról, hogyan lehetne ezen különösen nehezen átjárható határszakaszokon oldani a határ képezte elválasztó fal jelentőségét, amely ma gyakorlatilag minden határon átnyúló napi kapcsolattartást és intenzív oda-vissza utazási lehetőséget alapvetően gátol. Ily módon tehát a határmentiségből adódó hátrányok Magyarországot többszörösen, átlagon felül érintik. Emiatt törekedni kell arra, hogy a határmentiségből előnyt kovácsoljunk, valamint az elszenvedett történelmi hátrányokat előnnyé változtassuk, magyarán, hogy a határra ne úgy tekintsünk, mint egy olyan vonalra, egy olyan falra, amely elválaszt a szomszédainktól, hanem egy olyan lehetőségre, ami nagy felületen összeköt szomszédainkkal. Ennek érdekében igyekszünk minden olyan eszközt megragadni, amellyel ezen határok átjárhatóságát javítani tudjuk, összhangban az Európai Unió azon alapvető célkitűzésével, hogy a határok elválasztó jellegét minél nagyobb mértékben lebontsa.A határ menti fejlesztések stratégiai fontosságúak számunkra, hiszen a határ mellett élés nem elválasztó tényező, hanem a fejlődés lehetőségét kell hogy hordozza magában. Gazdasági fejlődésünk szempontjából ily módon meghatározó jelentőségű a határtérségek közötti integráció, a gazdasági-társadalmi kapcsolatok erősítése, és igaz ez Magyarország mind a hét határszakaszára egyenlő mértékben. Ennek a legtöbb határunk mentén közvetlen nemzetpolitikai vonatkozásai is vannak, elég arra gondolni, hogy közvetlenül Magyarország határaihoz csatlakozó területeken több százezer magyar anyanyelvű él, mely embereket ilyen módon is meg tudjuk szólítani, el tudjuk érni, ha növeljük a határon átnyúló kapcsolattartás intenzitását az európai területi társulások által kínált eszközrendszer révén is. Ily módon az európai területi társulás eszköze képes a határ elválasztó hatásának csökkentésére és a gazdaság élénkítésére. Emellett a kormány elkötelezett a határon átvezető közlekedési infrastruktúra fejlesztése mellett is, ahogyan említettem. A közlekedési hálózat fejlesztése várhatóan együtt fog járni a társadalmi-gazdasági kapcsolatok élénkülésével is, amelyek koordinációjához, menedzseléséhez ugyancsak megfelelő intézményes keretet biztosíthatnak az európai területi társulások, és itt kapcsolódik össze ez a sok szempontból első ránézésre absztraktnak és nehezen megfoghatónak tűnő eszköz azon konkrét törekvéseinkkel, hogy minél több új, határon átvezető infrastrukturális kapcsolat épüljön ki Magyarország és szomszédai között, még egyszer, mind a hét irányba.Mindezek miatt az európai területi társulások kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarországon. Ezt bizonyítja, hogy a 2007-’13. évi uniós költségvetési időszakban az EU-n belül magyar részvétellel alakult a legtöbb európai területi társulás, összesen eddig 19, amelyből 14 társulásnak ráadásul Magyarországon van a székhelye. Ez is mutatja, tisztelt Országgyűlés, hogy Magyarország kiemelten foglalkozott ezzel az eszközzel, és élen járunk uniós szinten is az európai területi társulások alapításának intenzitásában és az újonnan alapított társulások számát tekintve is. A 2007-’13-as programozási időszakban számos fejlesztés fűződik a nevükhöz, úgymint a Karost és a Kassa megyei Bodrogszerdahelyt összekötő nemzetközi közút és híd újjáépítése vagy a Dél-Komárom és Gúta közötti kerékpárút megépítése és turisztikai programok megvalósítása. Ez a kézzelfogható bizonyíték arra, hogy itt nem egy üres eszközről, egy szép elvről, egy európai ideáról beszélünk, hanem nagyon is gyakorlati jelentőséggel bírnak ezek a társulások.Magyarország uniós elnökségének idején az egyszerűsítés, az átláthatóság és a javítás mottójával kezdődött meg az európai területi társulások uniós rendeletének felülvizsgálata. A felülvizsgálati folyamatban Magyarország aktívan és sikeresen működött közre. Legtöbb módosító javaslatunk bekerült az új rendelet szövegébe. A rendeletet érintő konkrét módosítások, a folytonosság, a rugalmasság és átláthatóság elveit szem előtt tartva elsősorban az európai területi társulás céljára és működésére, a társulás egyezményének és alapszabályának tartalmára, harmadik államok csatlakozására, valamint a kommunikációra vonatkozóan tartalmaznak átláthatóbb eljárási szabályokat. Magyarországnak, illetve a magyar kormánynak ilyen módon érdemi szerepe volt abban, hogy a most elfogadásra kerülő rendelet olyan tartalommal jött létre, amilyennel, és amelyik legjobban szolgálja ezeket a nemzetgazdasági törekvéseinket, amelyeket az imént ismertettem.(19.50)A tagállamoknak uniós tagságukból fakadóan szükséges a felülvizsgált rendelethez igazítani nemzeti végrehajtási szabályaikat, ezért a nemzeti végrehajtást szolgáló eddigi jogszabályi keret felújítását is el kell végeznünk. Jó alkalom kínálkozott tehát arra, hogy az uniós megfelelés kötelezettségén túl az elmúlt években összegyűjtött tapasztalatokat, jó gyakorlatokat és nemzetközi trendeket felhasználva új törvényi szabályozással áramvonalasítsuk a régi szabályozást. A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet értelmében az európai területi társulásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök a közigazgatási és igazságügyi minisztertől a külgazdasági és külügyminiszterhez kerültek. Az új törvényi szabályozásban e módosítások átvezetése természetesen megtörtént. A formalitásokon túlmenően az új szabályozás kialakítása során az európai területi társulás intézményének legkönnyebb, leggyorsabb és legszélesebb körű alkalmazását kívántuk lehetővé tenni, ezért a jóváhagyási és nyilvántartási eljárást egyszerűsítettük. Magyarán, megszüntetjük a korábbi kétlépcsős eljárást, amely eddig az alapítás jóváhagyását miniszteri hatáskörbe, míg a magyar székhelyű európai területi társulás nyilvántartásba vételét a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe helyezte. A törvényjavaslat alapján a minisztériumi és bírósági szinten idáig elkülönülő eljárások most egységesen a külpolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörében fognak összpontosulni, így az európai területi társulás alapítási folyamata egyszerűsödik, és annak hatékonysága is jelentősen javul. Az egyszerűsítés jegyében továbbá a törvényességi felügyeletet is a Külgazdasági és Külügyminisztérium veszi át, ezáltal határozottabb fellépést biztosítva az olyan európai területi társulás működésével szemben, amelyben a tagok nem fejtenek ki valós tevékenységet. Az új törvényben lefektetett keretszabályokat a jóváhagyási és nyilvántartásba-vételi eljárás részletes szabályait rögzítő miniszteri rendelet egészíti majd ki. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében tehát most ahhoz kérem a támogatásukat, hogy részben uniós kötelezettségünknek eleget téve, részben pedig a még hatékonyabb szabályozást elősegítendő, a határtérség gazdaságfejlesztésében kiemelt jelentőséggel bíró európai területi társulásokra vonatkozó törvényjavaslatot fogadják el. Még egyszer tehát, egy uniós rendelet magyarországi jogharmonizációjáról van szó, amely egyúttal lehetőséget biztosított arra, hogy néhány korrekciót a korábbi törvényben elvégezzünk az egyszerűsítés és a hatékonyságnövelés jegyében. Azon tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak, akik a határtérségből érkeznek, akik határ menti területeket képviselnek, bizonyára tisztában vannak ennek az eszköznek a jelentőségével; ők maguk is sok esetben kezdeményezői vagy aktív részesei ezen társulások létrejöttének. Ily módon az a kérésem, hogy fontolják meg ennek a törvényjavaslatnak a támogatását, és szeretném megköszönni önöknek a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • GYOPÁROS ALPÁR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Habár mostanság sokan igyekeznek az ellenkezőjét bizonyítani, de Magyarország, ahogy a korábbi években is tapasztalhattuk, ez ma is így van, az európai értékek, normák és az európai intézményeknek is híve. Ez az elkötelezettség tükröződik az olyan kezdeményezések melletti határozott kiállásban is, mint az európai területi társulások támogatása. Az ETT az Európai Unió első olyan jogi eszköze, amely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam vagy harmadik államok szereplőit, helyi önkormányzatát, regionális hatóságát vagy az államot fogja közös szervezetbe. Az európai területi társulás nonprofit gazdálkodó szervezet, amelynek legnagyobb előnye, hogy a határ mindkét oldalán jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, ezáltal a helyi szereplők az érintett országokban azonos lehetőségekkel bírnak.A határon átnyúló transznacionális és inter­regio­nális együttműködések erősítik a gazdasági-társadalmi kohéziót, növelik a versenyképességet, elősegítik az uniós források hatékonyabb felhasználását; ezt láthattuk az elmúlt években a már működő, korábbi nevén magyarországi EGTC-k esetében is. 2013-ban került sor a korábbi szabályozó rendelet felülvizsgálatára az Európai Parlament és a Tanács részéről. A módosításról szóló 1302/2013/EU rendelet a szabályozás több pontján jelentős változásokat és könnyítéseket is bevezetett. A transzparencia növelése és az adminisztratív terhek csökkentése kiemelt fontosságú az ETT-k működése szempontjából, kiemelten az új ’14-20-as ciklus forrásainak hatékonyabb felhasználása érdekében.Ezt látjuk az átláthatóság tekintetében a tagállami jóváhagyási eljárás szabályozása, az egyezmények megtagadásának szabályozása vagy éppenséggel a kohéziós politikán kívüli eszközök igénybevételének ösztönzése tekintetében, más tekintetben pedig a transzparencia tekintetében az alapszabályok, az egyezmények tartalmára vonatkozó és azok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések tekintetében. Tisztelt Országgyűlés! Ha az EU-intézmények és az európai kezdeményezések melletti elkötelezettséggel kezdtem, akkor ezzel is szeretném zárni. A partnerség ez az elkötelezettség, ezt bizonyítják, mondjuk úgy, hogy mikroszinten mindazok a korábban működő EGTC-k, azok a korábban működő interregionális önkormányzatok és más szereplők közötti határ menti együttműködések, amelyek ma is működnek, makroszinten pedig az államtitkár úr által említett, a magyar módosító javaslatok befogadását bizonyító 2013-as EU-rendeletmódosítás. Ennek fényében kérem önöktől a javaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament és az Európai Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006-os európai közösségi rendelettel létrehozta az európai területi társulások jogintézményét azzal a céllal, hogy lehetővé tegye két vagy több tagállam régiói és helyi hatóságai között a hatékony, határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést és ezen keresztül a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését az érintett területeken. Ez az Európai Unió első olyan jogintézménye és olyan jogi eszköze, ahogy itt elhangzott már, amely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. Legfőbb előnye, hogy a határ mindkét oldalán jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, az európai területi társulási tagok által meghatározott célkitűzéseket és feladatokat hajtanak végre. Hatásköre származtatott, azaz nem terjeszkedhet túl a tagok hatáskörén, ugyanakkor nem láthatnak el hatósági jogköröket. Nonprofit szervezetekről van szó, amelyek elsősorban gazdasági tevékenység végzésére nem alapíthatók. Szeretném kiemelni ezeknek a szervezeteknek, amelyek eddig is létrejöttek, a jelentőségét, hiszen, ahogy elhangzott már, Magyarország régiói mindegyike érintett országhatár által, és ezek a régiók hol szerencsésebb, hol kevésbé szerencsés helyzetben tudnak működni. Hiszen szeretném kiemelni például a dél-dunántúli régiót, Pécs városát, ahol nem olyan szerencsés helyzetben vannak a helyi szereplők, önkormányzatok, mint például Nyugat-Magyar­országon, ahol tradicionálisan olyan gazdasági kapcsolatok épültek ki és alakultak ki, ami az egész régió gazdasági teljesítményét húzza. Látható a magyarországi adatokból is, hogy a legfejlettebb régióhoz tartozik Nyugat-Magyarország, míg Dél-Dunántúlnak a kevésbé szerencsés helyzete abból adódik, hogy szomszédjai sem állnak gazdaságilag olyan erős szinten, mint a Nyugat-Magyarország régió szomszédjai. Tehát kiemelten fontosak ezek a szervezetek az olyan régiók számára, amelyeknek kitörési pont lehet a határ menti együttműködés, kitörési pontok lehetnek a határokon átnyúló olyan tevékenységek, amelyek kölcsönös gazdasági előnyöket biztosíthatnak mind a szomszédos és nyilván a hazai régiók számára. Az Európai Unió elfogadta az Európai Parlament és az Európai Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásokról szóló rendelet egyszerűsítésére és javítására vonatkozó módosító javaslatot az 1302/2013-as EU-rendeletben, amely nyilván szükségessé tette a nemzeti végrehajtási szabályok módosított rendelethez történő hozzáigazítását, így ennek a törvénynek a megszületését. A törvényjavaslat az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007-es törvény hatályon kívül helyezésével együtt alkot most egy új jogszabályt az európai területi társulásokról. (20.00)A jelenleg hatályos törvény jóváhagyási és nyilvántartásba-vételi rendelkezéseit ez a most előttünk fekvő törvényjavaslat összevonja. Engedjék meg, hogy ennek a törvényjavaslatnak ebből a szempontból a kritikáját is megfogalmazzam. Az európai területi társulások nyilvántartásba-vételi eljárását eddig kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék végezte el, az új törvény értelmében az úgynevezett hatóság, azaz a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe kerül most ez. Lehet ezt természetesen egyszerűsítésnek nevezni, lehet ezt a hatékonyság szempontjából egy fontos lépésként megfogalmazni, viszont mi azt gondoljuk, hogy ez egy lépés arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium, azaz a kormány még szorosabb felügyelet alá vonja ezeket a szervezeteket, ezzel a mi álláspontunk szerint csorbítva a helyi közösségek jogát arra, hogy ezt a társulási tevékenységüket a lehető legszabadabban gyakorolhassák, hiszen hasonlóan a civil szervezetekhez, itt is ? bár nem megyei, hanem kizárólagos hatáskör ? a Fővárosi Törvényszék általi nyilvántartásba-vételi eljárással nyerték el a jogi személyiségüket. Nyilván a jóváhagyási eljárás eddig is kormányzati hatáskörbe tartozott. Ezenkívül ezzel az új szabályozással a törvényességi felügyelete is megváltozik ezeknek a társulásoknak, és ez kikerül az ügyészség hatásköréből. Tehát az ügyészségi törvényességi felügyelet már nem vonatkozik majd a társulásokra, és ezt is a hatóság végzi majd el, azaz a Külgazdasági és Külügyminisztérium, tehát tulajdonképpen a jóváhagyástól a nyilvántartásig és a törvényességi felügyeletig is egy kézbe kerül, a minisztérium kezébe ezeknek a társulásoknak a sorsa.(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke foglalja el.)Ezenkívül az új törvény bevezet egy olyan rendelkezést, amely azt is szabályozza, hogy ezek a társulások megszüntethetők. Eddig a megszűnést szabályozta a jogszabály, most már a megszüntetés is megfogalmazásra kerül, azaz ugyancsak a Külgazdasági és Külügyminisztérium lesz arra jogosult, hogy kérelemből vagy hivatalból megszüntesse ezeket a társulásokat. Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan centralizációs, olyan központosító törekvés ismételten a Fidesz-kormány részéről, ami jellemezte az önkormányzati rendszer átalakítását, jellemezte a helyi közösségek jogainak megnyirbálását, tulajdonképpen itt minden adminisztratív eszköz a minisztérium kezében összpontosul, tulajdonképpen kiszolgáltatja ezeket a társulásokat a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, megszűnik, ahogy említettem, a bírósági nyilvántartásba vétel, és megszűnik az ügyészség törvényességi felügyeleti jogköre.Ezenkívül szeretném felhívni a figyelmet egy jogalkotási problémára, hiszen a törvényjavaslat 21. §-a úgy rendelkezik, hogy a törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, míg a 22. § alapján a Fővárosi Törvényszéknek az általa nyilvántartott európai területi társulások nyilvántartási adatait és bíróságon őrzött iratait papír alapon a hatályba lépés napjáig kell átadni a hatóság, azaz a külgazdasági és külügyminiszter részére. Számunkra közjogilag elfogadhatatlan, hogy valamely cselekmény elvégzésére kötelez egy még hatályba nem lépett törvényi rendelkezés.Tekintettel a nyilvántartásba vétel szabályainak módosítására, a törvényességi felügyeleti szabály módosítására, a megszüntetés mint jogintézmény bevezetésére és különös tekintettel a hatályba léptető rendelkezések ellentmondásaira, a Magyar Szocialista Párt frakciója tartózkodik a törvényjavaslat elfogadásakor.Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm az önök figyelmét is. (Taps az MSZP soraiból.)
  • BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik támogatja az európai területi társulásról szóló törvényjavaslatot, hiszen üdvözöljük azt a törekvést, hogy az európai területi társulások rendszere átláthatóbb legyen, és támogatjuk azt, hogy egy új törvény születik ezen a területen.Azonban arra szeretném felhívni a kormány figyelmét, hogy ezen a téren jócskán vannak még teendők. Gondolok például arra, hogy ha megnézzük az EGTC, vagy ha úgy tetszik, egtc.kormany.hu oldalt, és rápillantunk az európai területi társulások listájára, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy sokszor hiányosak az ott szereplő adatok, és több olyan társulást is találhatunk, melyről semmilyen információval nem találkozhatunk, semmilyen hír nem szerepel ott, és nincs ott, mondjuk, egy honlapcím sem, aminek segítségével utána lehetne nézni, hogy milyen tevékenységet is fejtett ki. Ez azért jelent problémát meglátásom szerint, mert ilyen módon csak meglehetősen körülményesen lehet annak utánajárni, hogy egy adott társulás milyen projektekben vett részt az elmúlt évek során, és mely pályázatokon nyert el összegeket.(20.10)Az átláthatóság erősítése tehát feltétlenül fontos lenne ebben a vonatkozásban, ezért kérem a kormányt, államtitkár urat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy ezek az adatok elérhetőek legyenek, hiszen a határ menti együttműködések erősen befolyásolják az ország megítélését is, úgyhogy a törvényjavaslat elfogadásával egyidejűleg fontos lenne az, hogy ezt a honlapot is korszerűsítsék, frissítsék, hogy könnyen hozzáférhessünk ezekhez a szükséges adatokhoz.A Jobbik Magyarországért Mozgalom természetesen a különböző határ menti együttműködéseket előrevivőnek tartja, több okból is. Egyrészt nemzetpolitikai szempontból, hiszen történelmi okok miatt mindannyian tudjuk azt, hogy rendkívül fontos kihasználni ezeket a lehetőségeket az elszakított magyarsággal való kapcsolattartás előremozdítása szempontjából, másrészt pedig természetesen a gazdaság fellendítését szolgáló célok sem elhanyagolhatóak ebből a szempontból, így aztán az előttem szólókhoz határ menti térségben, Nyugat-Magyar­országon élő képviselőként e vonatkozásban csatlakozom. Abban pedig mindenképpen bízni tudok, hogy az előttünk álló 7 éves tervezési időszakban, a 2014-2020-as többéves ciklusban meg fogjuk tudni ragadni azokat a lehetőségeket, amelyek erősíteni tudják ezeket a határ menti együttműködéseket mind elszakított magyar testvéreink, mind a csonka országban élők helyzetének javítása érdekében.Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik és a kormánypártok padsoraiban.)
  • DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy először is gratuláljak a kormánypárti képviselőknek, hogy ilyen sokan vannak jelen. Ez nagy öröm számomra, ez már előrelépés a múlt heti adótörvényvitához képest. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Nagyon reméljük, hogy ez lesz a következő lépés, hogy esetleg későbbi vitákban hozzá is szólnak, és esetleg érvelnek is bizonyos törvények mellett, úgyhogy egyébként ezt öröm látni, hogy többen vannak.Államtitkár úr említette, hogy ne építsünk falakat a határainkra. Az a probléma, hogy az Orbán-kormány elmúlt 4 éves külpolitikája az, ami falakat épített a határainkra. Ha ezeket szeretnék lebontani vagy elkezdeni ezt, akkor ez nagyon dicséretes, és természetesen azt csak támogatni tudjuk, hogy ezt a fajta elszigetelődési politikát, amit követnek, felfüggesztik és más irányba fordulnak.Szeretném kiemelni a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy ez egy EU-s módosítás átvezetése, és ennek kapcsán támadt arra igény, hogy a már elfogadott 2007-es törvényt, ami az európai területi együttműködési csoportosulásokról szólt, változtassák, módosítsák, vagy pedig új törvény jöjjön létre. Itt alapvetően csak az EU-s változásokat kellene átvezetni. Az egész törvényben a felháborító az, hogy egyébként a kormány egy sor más jogot is vindikál magának, és nem csak ezeket a módosításokat vezeti át. Azt gondolom, hogy az EU-s változtatások alapvetően támogathatóak, és ez egy nagyon dicséretes dolog. Ezeket természetesen mindig aktualizálni szükséges, viszont amilyen merényletet elkövet a kormány egyébként ebben a törvényjavaslatban, elvéve ennek a pozitívumait vagy legalábbis gyengítve, szerintem felháborító. Képviselőtársam, Tóth Bertalan is kiemelte, hogy az európai területi társulások nyilvántartásba-vételi eljárását az eddig kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéktől a kormány által kijelölt hatóság, azaz a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe helyezi át. Eddig a Fővárosi Törvényszék volt az, ami a törvényességi felügyeletet gyakorolta, és egyébként ebbe bele lehet érteni az elszámolások törvényességi felügyeletét is. Na, hát ez az, ami most átkerül a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz. Itt szeretném azt kiemelni, hogy egy olyan minisztériumhoz kerül ez át, ahol egyébként már 220 fős létszámleépítés lett beígérve, és tudjuk, hogy péntek óta már 107 fő elbocsátására akár lehetőség is nyílt. Tehát itt is felmerül a kérdés, hogy egyáltalán hogyan szeretné ezt a kormány megvalósítani. Egy olyan Külügyminisztériumhoz és egy olyan külügyminiszterhez mint hatósághoz kerülne ez az egész ügy, amelyről és akiről tudjuk, hogy október 6-a óta tud az amerikai kitiltási ügyről. Október 6-a óta nem volt képes nyilatkozni a külügyminiszter arról, hogy kiket érint ez az ügy, mit tesz azért, hogy orvosolja ezt, és hogy tisztázza azokat a korrupciós ügyeket; mit tud ezekről az ügyekről, amelyek kapcsán egyébként felmerülhetett a kitiltás. Tehát egy ilyen szervezetet, egy ilyen minisztériumot és egy ilyen minisztert ruházunk föl bizonyos pluszjogokkal ? és vindikál a maga számára ?, ami szerintem felháborító, és itt azért megkérdezném szívem szerint… ? emlékszünk, hogy Rogán Antal hogy reagált az amerikai kitiltási botrányra. Azt kérdezte, hogy ez egy vicc-e. Most én szeretném megkérdezni, hogy ez ugye, egy vicc, hogy egy ilyen hitelességű Külügyminisztériumhoz, egy ilyen hitelű külügyminiszterhez, aki ezt október 6-a óta nem tudja tisztázni, rendelnének ilyen jogokat. Azt gondolom, hogy ez megint nem az átláthatóság felé megy, bár kiemelte államtitkár úr, és mi aztán végképp mindent támogatunk, ami átláthatóvá teszi az ügyleteket, ami gördülékennyé teszi, és láthatjuk, hogy a különböző nemzetközi lépések is, melyek az országot érik, mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy nincs meg Magyarországon a megfelelő átláthatóság. Úgyhogy ennek a törvénynek az a része, ami EU-s módosításokat vezet át, abszolút támogatható, viszont az a fajta centralizálás, az, hogy egy ilyen, mára már a kormány lépései miatt hiteltelenedett intézményhez rendelnek ilyen jogokat, az viszont elfogadhatatlan. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Örömmel konstatálom, hogy a hozzászólók zömének a törvényjavaslat tárgyi lényegét illetően koncepcionális kifogásai nem voltak. Azt gondolom, hogy abban egyetérthetünk, ahogyan Tóth képviselő úr is elmondta, hogy a határtérségek fejlesztése, ily módon az egész ország fejlesztése szempontjából a határtérségek feltárása, kinyitása a külvilág felé eminens közös érdekünk.A képviselő úr a Dél-Dunántúlt említette. Hadd mondjam el önöknek, hogy Zala, Somogy és Baranya megye horvátországi határszakaszán átlagosan 70 kilométerenként lehet átkelni Horvátországba. Ez 2014-ben az Európai Unió közepén anakronisztikus és elfogadhatatlan állapot, ugyanis ezzel a számmal ? tehát 70 kilométerenkénti átlaggal ? konkrétan az utolsók vagyunk az egész Európai Unióban e tekintetben. Tehát a dél-dunántúli térség tipikusan olyan szeglete az országnak, ahol a mindennapok szempontjából is óriási jelentősége van annak, hogy sikerül-e a határon átnyúló kapcsolatokat intenzívebbé tenni.Még egy számot hadd mondjak önöknek: Nyugat-Európában az átlag két határátkelőhely között ? közúti határátkelőhelyekről beszélek- 2-3 kilométer. Nézhetjük a francia-belga, nézhetjük a belga-holland, nézhetjük a német-francia vagy bármely más nyugat-európai, úgymond régi uniós tagállamok közötti határszakaszt. Magyarországon, ahogyan említettem, 20 kilométer fölött van az országos átlag, de Horvátország felé ? ahogy említettem ? van olyan szakasz, ahol 70 kilométeren keresztül semmiféle átkelési lehetőség nincsen, de sajnos Románia, Szerbia és Ukrajna felé sem sokkal rózsásabb a helyzet. A képviselő úr említette Burgenlandot. Burgenland felé ? (Jelzésre:) természetesen ? 15 kilométerenként lehet átkelni, azonban ezzel a számmal is messze elmaradunk az uniós átlagtól, ami még egyszer, 2-3 kilométer, tehát még az ilyen szempontból legfejlettebb szlovén és osztrák határszakasz is messze alulmúlja a nyugat-európai átlagot, és azt gondolom, hogy Magyarország gazdasági helyzetét, Magyarország történelmét, a szomszédainkkal ápolt viszonyrendszerét tekintve ez szintén elfogadhatatlan tényező. (20.20)Azt gondolom összességében, hogy a határon átnyúló fejlesztések tekintetében is sikertörténetről beszélhetünk. Ha a számokat nézzük, márpedig azt javaslom, hogy nézzük a számokat, messzemenően a számok ezt a kijelentést alátámasztják, ugyanis azt gondolom, tisztelt képviselő asszony, a számok tükrében, hogy pusztán az elmúlt egy évben több történt a határon átnyúló kapcsolatok javítása terén, mint az önök 8 éves kormányzása alatt.Amikor a Mária Valéria hidat átadtuk Esztergom és Párkány között a 2000-es évek elején, akkor azon a ponton Magyarország és Szlovákia között a közúti gépjárműforgalom, ami kompon bonyolódott híd hiányában, 30 ezer volt évente. Öt évvel később, öt évvel azután, hogy az első Orbán-kormány átadta ezt a fejlesztést, ez a szám felment évi 1,5 millióra, tehát megötvenszereződött gyakorlatilag az átkelések száma. Ez mutatja azt, hogy az a fejlődés, ami e téren elindult a 2000-es évek elején, az gyakorlatilag utána évekre leállt. Csak az elmúlt egy évben számszerűsíthetően több határon átnyúló fejlesztést adtunk át, mint önök 8 év alatt. Tehát azt gondolom, tisztelt képviselő asszony, hogy az e tekintetben megfogalmazott kritikát a tények nem teljes mértékben támasztják alá.Ami a felügyelet alá vonásra vonatkozó kritikákat illeti, képviselő asszony, az a szándék vezérelt bennünket, hogy hatékonyabbá és gördülékenyebbé tegyük a rendszert, természetesen a vonatkozó uniós és hazai jogszabályoknak maximálisan megfelelő módon tesszük ezt. Tehát ha bármilyen jogi kifogás felmerül, akkor azt örömmel vesszük. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy részben azon probléma folytán, hogy sok ETT létrejön, utána pedig érdemi tevékenységet nem fejt ki, gyakorlatilag csak a működésre felveszi a kormányzati támogatást, és semmiféle hozzáadott értéket nem tud hozni, ebből kifolyólag indokolt és szükséges egy szorosabb kormányzati felügyelet; ugyanakkor, amely maximálisan nyitott és konstruktív a tekintetben, hogy semmiképpen nem fogunk megszüntetni európai területi társulást anélkül, hogy az érintettekkel természetesen erről konzultálnánk, és akár az érintett politikai szereplők véleményét is kikérjük. Tehát ez a jog csakis akkor használandó, ha valóban egy-egy ETT nem a megfelelő módon működik, és rosszhiszeműen veszi fel a támogatásokat, azonban ilyesmire eleddig nem került sor, és azt remélem, azt gondolom a tapasztalatok alapján, hogy a jövőben sem fog.Ami a Magyarországot körülvevő falakat illeti, tisztelt képviselő asszony, még egyszer hadd kanyarodjak vissza az ön által elmondottakra, hogy Magyarország elszigetelődött. Hadd mondjam még egyszer azt, hogy az önök kormányzásának a végén, tehát 2010-ben ? példaként mondom ? a magyar-szlovák kapcsolatok történelmi mélyponton voltak. Azt gondolom, hogy ez nehezen vitatható. Mára gyakorlatilag kialakult egy olyan intenzív napi együttműködés a két kormányzat között és a két kormányzat különböző szaktárcái és szakértői között, aminek eredményeként csak a tavalyi évben négy új, határon átnyúló közlekedési kapcsolatot adtunk át Szlovákia felé.Vállaltuk azt, hogy 2018-ig két új autópálya-kapcsolatot építünk ki Szlovákia felé, elvisszük az M30-ast az országhatárig, néhány héten belül kezdődik az építkezés; valamint kiépítjük a Rajka-Pozsony országhatárszakasz hiányzó részét is. Ezen felül folyik egy új komáromi Duna-híd előkészítése, folyik egy Esztergom-Párkány teherkomp kiépítése, folyik egy új Hernád-híd építése, és ahogyan említettem, 15 új ponton kezdünk építkezni a szlovákokkal jövőre. Azt gondolom, hogy a rendszerváltás óta nem voltak ennyire gyümölcsözőek a magyar-szlovák kapcsolatok. Gyakorlatilag egy romhalmazt vettünk át 2010-ben e tekintetben is, és innen kellett felépíteni azt, ahol ma tartunk a szlovákokkal. De természetesen említhetnék egyéb példákat is.Minden egyes határszakaszon intenzíven dolgozunk a határátkelési pontok sűrítésén. Szerbiával megduplázzuk a jelenlegi határátkelőhelyek számát. Erről megszülettek a vonatkozó kétoldalú és belső jogi döntések. Jelenleg két helyen zajlanak munkálatok Szerbia felé új határátkelőhely létrehozására, ami már csak azért is egy releváns és nagy fontosságú fejlemény, mert egy Unión kívüli országról van szó, ahol a határ mentén élők, a határ mentén élő magyarok szempontjából különös jelentősége van annak, ha minél több fizikai ponton tudnak kapcsolódni Magyarországhoz. De ugyanez a helyzet a rendkívül nehéz időket élő Ukrajna esetében is. Ukrajna felé egy új határátkelőhely építése van folyamatban, valamint a már meglévő kapacitások folyamatos bővítését is végezzük, így a kárpátaljai magyarság anyaországgal való kapcsolattartását is szeretnénk ilyen módon a mindennapok szintjén is kézzelfoghatóan elősegíteni.Ami a törvényjavaslatban fellelhető jogi következetlenséget illeti, ezt természetesen meg fogjuk vizsgálni, ezt Tóth képviselő úr vetette fel. Amennyiben valóban ez fennáll, akkor ezt magától értetődő módon korrigálni fogjuk.Ami az információhiányt illeti, tisztelt képviselő úr, természetesen fogunk arról gondoskodni, hogy egy naprakész adatbázis biztosítsa minden tájékozódni vágyó állampolgár információját arra vonatkozóan, hogy mely ETT-k működnek, melyek vannak bejegyzés alatt, milyen projekteket visznek ezek az ETT-k. Szeretnénk a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselő asszony által említett megcsappant kapacitásával is teljesértékűen ellátni a feladatot. Erre azt tudom bizton mondani, hogy meglesz a képességünk, ezek racionalizációs karcsúsítások. Ennek a 107 embernek az elbocsátása is abba a törekvésünkbe illik bele, hogy az elfogadhatatlanul nagyarányú funkcionális létszámot a minisztériumban jelentősen leépítsük, azonban az ilyen érdemi és jelentős magyar nemzetpolitikai és nemzetgazdasági érdekeket hordozó ügyeket ugyanolyan színvonalon el tudjuk látni, ahogyan eddig is, és azt folyamatosan emeljük.Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót most Gyopáros Alpár képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, maximum negyed óra áll rendelkezésére. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük. Most szólásra következik Tóth Bertalan képviselő úr, az MSZP vezérszónoka. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Megkérdezem, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja részéről kívánja-e valaki ismertetni a frakció álláspontját. (Jelzésre:) Igen, kérem a gombot megnyomni. (Rövid szünet.) Nem látjuk.
  • FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: (Firtl Mátyás mikrofonja nem működik, ezért kézi mikrofont helyeznek elé.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttem szóló vezérszónokok már részletesen szóltak azokról a kérdéskörökről, amelyekről az európai területi társulásról szóló jelenlegi törvényjavaslat szól, ami tulajdonképpen egy, már elhangzott módon az európai jogharmonizáció részeként került a magyar parlament elé, és most amit az államtitkár úr mondott, azt a Kereszténydemokrata Néppárt részéről is fontosnak tartjuk, hogy egyfajta hatékonysági előrelépés is meg tud valósulni jelen pillanatban. Az is elhangzott itt már az államtitkár úr részéről és az előttem szóló képviselő úr részéről, hogy a határmentiség lehetőségében, a határ menti települések, régiók kapcsolatában milyen jelentős előrelépést tudunk ezzel megvalósítani. Jómagam valóban egy határ menti régióban hosszú évek óta tevékenykedem, és el is hangzott az a kérdéskör is, hogy államtitkár úr jelezte, hogy Burgenland tartománnyal is egyfajta jó kapcsolat kiépítésére kerül sor. Itt szeretnék csak egy rövid utalást tenni az előttem szólóra, hogy amikor a területi együttműködésben attól félti a régió szereplőit, hogy nem tudnak saját hatáskörben megfelelő módon eljárni, vannak olyan határon átnyúló kapcsolatrendszerek, mint például az államtitkár úr által említett burgenlandi kapcsolatrendszer is, amely egyébként az ottani tartományfőnök álláspontja szerint csak kormányzati tényezőkkel valósítja meg azokat az együttműködési megállapodásokat, amelyeket egyébként a megyei elnökökkel nem tudott az elmúlt időszakban megvalósítani. Úgyhogy mi üdvözöljük azt a lehetőséget, pontosan azt, hogy a Külügyminisztériumon keresztül ezek a kapcsolatok a mi régiónkban messzemenőkig meg tudnak valósulni.Amit pedig szintén az előttem szóló is mondott, jómagam is azt mondom, hogy ez a területi kohéziót és a társadalmi kiegyenlítést szolgálja. Ő példaként hozta a dél-magyarországi kérdéskört, én a nyugati határrégióból azt tudom mondani, hogy nálunk ugyanolyan fontos, és nálunk is a különbségek ugyanolyan nagyok. Tehát amikor mi egy burgenlandi tartományhoz viszonyítjuk magunkat, mi ugyanúgy próbálunk azért tevékenykedni, hogy azok a határátkelők azért valósuljanak meg, merthogy az ott élőknek szintén a lehetőségeit biztosítja leginkább, az ott élő vállalkozások lehetőségeit teremti meg azáltal, hogy az elkövetkező időkben is ezekre nagyobb lehetőség nyílik.A Kereszténydemokrata Néppárt részéről mi a törvényjavaslat elfogadását javasoljuk, és azokat a félelmeket, amelyek arra utaltak, arra tettek utalást, hogy most egy központi helyen, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban nyernek hatáskört, mi azt tulajdonképpen csak üdvözölni tudjuk, hiszen végre van egy hely, egy fontos hely, ahol ezek a kérdések kezelésre kerülnek. Úgyhogy mi a területi társulásról szóló törvényjavaslat elfogadását támogatjuk és javasoljuk is elfogadásra. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Firtl Mátyás képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kártyája bent van-e. (Firtl Mátyás: Igen.) Akkor vagy fordítva van, vagy egyéb technikai hiba történt. Köszönöm szépen.Megadom a szót Bana Tibornak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy az LMP képviselőcsoportja részéről kívánja-e valaki ismertetni a frakció álláspontját. (Dr. Schiffer András nemet int.) Jelzi a frakcióvezető úr, hogy nem. A vezérszónoki felszólalások végére értünk.Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy a független képviselők részéről kíván-e valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelzik, hogy nem. Kétperces nincsen. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, Magyar Levente államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Magyar Levente bólint.) Készülődik, jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.