• FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2013. év januárjában indult munkahelyvédelmi akcióterv fő célja a munkahelyek megvédése, megőrzése volt oly módon, hogy a munkáltatók adókedvezmények révén megtartsák alkalmazottaikat, és új munkavállalókat foglalkoztassanak.A munkahelyvédelmi akcióterv által meg­valósuló kedvezmények és lehetőségek elősegítik és elősegítették, hogy a foglalkoztatásban az európai uniós átlagnál alacsonyabb aktivitással rendelkező 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a szakképzetlenek, a tartós álláskeresők és a kisgyermekes munkavállalók részesüljenek előnyben. A nemrégiben közzétett adatok azt mutatják, hogy az akcióterv beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Eddig több mint 890 ezer munkahelyet sikerült megerősíteni, melyek a támogatott csoportokat tekintve: 360 ezer 55 év feletti, minden harmadik munkavállaló alacsony iskolá­zottságú, minden ötödik munkavállaló, mintegy 170 ezer fő 25 év alatti pályakezdő és 40 ezer kisgyermekes édesanyát sikerült támogatni.Fontos kiemelni, hogy az akcióterv bevezetése 205 milliárd forinttal csökkentette a munkáltatók terheit. A terv közvetett eredményeként a gazdaság fehéredett, a vállalkozások pedig egyszerűbben vallhatják be jövedelmüket.Tisztelt Államtitkár Úr! A munkahelyvédelmi akcióterv mennyiben járult hozzá a munkanélküliség visszaszorításához, illetve várható-e a támogatottak számának további növekedése? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisz­té­riumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, Magyarországon különösen 2013 második féléve óta látványos javulás következett be mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség terén. Felálltunk a szégyen­padról mindkét területen, és azt mondhatom, hogy messze nem tartunk még természetesen ott, ahol sze­ret­nénk, de ha ez a tendencia folytatódik, akkor azok a vérmes reményeink, amelyek mind a fog­lalkoz­tatásban, mind a munkanélküliségben meg­fogal­ma­zódtak, reális esélyünk van, hogy ne csak remények legyenek, hanem teljesüljenek is.Ami a munkahelyvédelmi akciótervet illeti, nem véletlenül született meg ez az akció, hiszen nemcsak általánosságban van baj Magyarországon a munkanélküliséggel és az alacsony foglalkoztatással, hanem óriási területi különbségek vannak az ország egyes részei között, másrészről pedig a jól szakképzett, diplomás fiatalok vagy idősebbek elhelyezkedési rátája sokkal jobb, mint a szakképzetleneké, és a legnagyobb veszélyben a fiatalok, különösen a pályakezdő fiatalok, a 25 év alattiak vannak;, a nyugdíj előtt, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló 55 év felettiek - hi­szen ha ott vesztik el a munkahelyüket, szinte biztosra vehető, hogy esélyük sem lesz újra el­helyezkedni ? és a szakképzetlenek azok, akik a leginkább veszélyeztetettek.(16.10)Az akcióterv nem szól másról, mint ezeknek az embereknek a „védelméről”, idézőjelben. Tehát egyrészről, akik jelenleg is dolgoznak, azok után tudják igénybe venni. Nem jelentéktelen összeget egyébként, mert ez azért, ha összeadjuk a félszocho­kedvezményt, ez nagyságrendileg 700-750 ezer forint körüli összeget jelent három évre vetítve, és ugye nem szabjuk meg a munkáltatónak, hogy ezt az összeget mire költi. Tehát magyarul érdekeltté tesszük abban, hogy ha esetleg egy létszámleépítés van, ne ezek az emberek jussanak eszükbe, hiszen az ő elhelyezkedésük sokkal nehezebb lenne. De a védelem mellett van ennek egy másik nagyon fontos lába, a tartósan munkanélküliek, a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák és a pályakezdő fiatalok esetében, mert ott ugye 2 plusz 1 évig jár a kedvezmény, 2 évig kvázi járulékmentesség, a harmadik évben félszocho. Ezt is, ha összeadom, 840-850 ezer forint/fő a három évre, úgy, hogy egyetlenegy pályázatot nem kellett beadni, hanem tulajdonképpen automatizmusként vissza tudja tartani a munkáltató ezt az összeget. Úgyhogy azt gondolom, számszerűsíteni, határozottan nem lehet megmondani, hogy az akciótervnek mekkora hatása volt, de hogy nagyon jelentős hatása volt, ebben egészen biztos vagyok. Azért nem tudjuk megmondani, mert emellett a kormány számos egyéb olyan foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert is működtetett, mondjuk, a fiatalok esetében az „első munkahely” garanciaprogram, ahol most is 16 ezren dolgoznak ennek keretében, diákmunkában a nyáron 20 ezer fő dolgozott, fiatalok vállalkozóvá válását segítettük több mint 1600 fiatalnak, és sorolhatnám még azokat az intézkedéseket, amelyeket az elmúlt időszakban megtettünk. Tehát szeretnénk, de nemcsak szeretnénk, hanem folytatni is fogjuk a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatos kedvezmények igénybevételének lehetőségeit. Mi több, vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy lehet-e bővíteni, szükséges-e és indokolt-e bővíteni, hogy még több embernek nyújtson a következő években nagyobb biztonságot. Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm államtitkár úr válaszát. El fogom fogadni a válaszát, természetesen. Hadd említsem meg azt azért, hogy Cegléd környéke, ahonnan én jöttem, ott a munkanélküliségi ráta 14-15 százalék körül volt, és ma már 8 százalék körül van. Ez a 6-7 százalékos munkanélküliség-csökkenés abban a térségben óriási léptéket jelentett. Ugyanakkor nagyon sok a szakképzetlen munkaerő, és nagyon bízom abban, hogy ha az új szakképzési rendszer beindul, akkor komoly szakemberek fognak kijönni az iskolákból, és talán azt a szakemberhiányt, ami például ma ott a fémiparban, vasiparban van, azt tudják majd pótolni. Összességében nagyon örülök annak, hogy Cegléd környékén is több ezer ember talált munkát az új akcióterv keretében, és bízom abban, hogy továbbra is ilyen jó módon fog haladni ez a térség ilyen szempontból is. Köszönöm, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.