• BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Bizonyára ön is, a Házban ülő képviselők is emlékeznek azokra az időkre, újabb képviselőknek feleleveníteném a 2002 és 2010 közötti időszakot, amikor szocialista kormányok irányították a magyar gazdaságpolitikát, amikor a gazdaságpolitikának egyetlen csodafegyvere volt, a megszorítások eszközrendszere. Sokáig az volt a természetes, hogy ha a gáz- vagy áramár emelkedéséről beszéltek, vagy éppen tisztességtelenül számoltak fel kamatokat a bankok, akkor a kormánypárti képviselők csak feltették a kezüket és azt mondták, hogy nem tudnak beavatkozni a piaci mechanizmusokba. Miközben a végtelenségig adóztatták a magyar cégeket és állampolgárokat, eközben sorra szűntek meg a vállalkozások és csökkentek a munkahelyek. Ezzel a gazdaságpolitikával szakított 2010-ben az Orbán-kormány, amikor elkezdett kiépíteni egy új magyar gazdaságpolitikai modellt. A nemzeti együttműködés kormánya volt az első Európában, amely a közteherviselés jegyében meg merte adóztatni a bankokat. Ez nemcsak jelképes összeget jelentett, hanem érdemi hozzájárulást a magyar költségvetéshez. Emlékezzünk csak vissza, tisztelt képviselőtársaim, hogy a bankadó bevezetése után micsoda óriási nyomás érte a magyar kormányt Európából és belföldön egyaránt. Mára érdekes módon Európa több országában átvették ezt a modellt, és ott is bevezették a bankadót a közteherviselés jegyében. Az új modell részei voltak azok az ágazati különadók is, amelyeket az energetikai cégeknek, a telekommunikációval foglalkozó, valamint a kiskereskedelmi tevékenységet végző társaságoknak kellett fizetniük azért, hogy ők is kivegyék a részüket a közteherviselésből. Eközben a kis- és közepes vállalkozók adóztatása jelentősen csökkent, és Európa legalacsonyabb szintű társaságiadó-mértékét dolgoztuk ki. Az új modell fontos eleme a foglalkoztatás bővítése és az eddig segélyből élők számára a közmunka lehetőségének biztosítása annak érdekében, hogy idővel a versenyszférában is munkába tudjanak állni. A magyar modell nem szokványos lépései meghozták az általunk várt eredményeket. Sikerült megállítani, majd csökkenteni az államadósság növekedését, az utolsó fillérig visszafizettük a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hitelt, és az ország 2013-ban, 9 év után kikerült a költségvetési túlzottdeficit-eljárás alól. Eközben bővült a foglalkoztatás, és elindult a nagy elosztórendszerek átalakítása. Hangsúlyozom: minderre a pénzt nem a bérből és fizetésből élők további terhelésével teremtette elő a kormány. Sereghajtóból így Európa éltanulói lettünk. Most már az IMF is kénytelen elismerni, amely még néhány éve megszorításokat követelt a magyar kormánytól, hogy igen, a magyar gazdasági modell működőképes, hiszen az idei évre 2 százalékra prognosztizált GDP-növekedést 3 százalékra módosították még ők is. A fentiekre való tekintettel kérdezem az államtitkár urat, mire számíthatunk a jövőben, a magyar gazdasági modell hogyan működik majd a következő évek során. Köszönöm szépen. Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amint arra ön is helyesen rámutatott, a 2010-ben hivatalba lépett kormány gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, szakítottunk a megszorításokra épülő, az ország önállóságát korlátozó politikával, és saját gazdaságpolitikát alakítottunk ki. Emlékezzünk vissza, hogy a 2010-es bajok mekkorák voltak, hiszen a költségvetés hiánya, ha nincs kormányváltás, 7 százalék fölötti lett volna, a munkanélküliek aránya megközelítette a 12 százalékot, több mint 450 ezer embernek nem volt munkája, az adósság soha nem látott magasságokba szökött, a GPD 80 százaléka fölött volt, több mint 20 000 milliárd forint.Valóban így van, a magyar modellt először rengeteg kritika érte, sok esetben nagyon erős hazai és külföldi ellenszéllel szemben kellett meghozni a döntéseket, bízva annak hatásában. Mint ahogy ön is elmondta, a magyar gazdaság valóban ennek hatására kiegyensúlyozott lett, és fenntartható növekedési pályára állt, olyannyira, hogy 2014. második negyedévében az Európai Unióban a leggyorsabban a magyar gazdaság nőtt, mintegy 3,9 százalékkal. De eredményeket tudunk felmutatni a külső egyensúly javításában is. A gazdaságpolitikánk iránti bizalom biztos jele az is, hogy 2014 első és második negyedévében 20 százalék felett emelkedtek a beruházások. Csökkent az országkockázati mutató, valamint mérséklődtek a hozamszintek, aminek köszönhetően az államháztartás finanszírozása már a piacról volt biztosítható. Így van, ahogy ön elmondta, gazdaságpolitikánk eredményeit nemcsak a piac vagy az Európai Unió, de most már maga az IMF is elismeri, hiszen az új tanulmány szerint a bruttó hazai termék, a GDP-hez reálértéken mért hazai termék növekedése 2014-ben szerintük 2,8 százalék lesz, 2015-ben pedig 2,3 százalék. Jelzem, hogy ezelőtt még 2 százalékos és 1,7 százalékos növekedést vártak. De a belföldi kereslet is ugyanígy van. Előrejelzésük szerint ez évben 3,8, jövőre 2,5 százalék, több mint 2 százalékos növekedést várnak tehát. Az exportnövekedés is dinamikus, hiszen 6,3 százalék és 5,3 százalék lesz ez évben és a következő években. Itt is jóval alacsonyabb mértéket jeleztek előre.A lakossági fogyasztásban is nagyon komoly eredményeket várnak, jelentős bővülést és javulást. Ezt éppen az IMF mondja. De el kell mondani, hogy más külső, Magyarországtól független szereplők is pozitívan értékelik Magyarország teljesítményét. Például londoni elemzők azt mondják: ha a magyar gazdaságpolitikai folyamatok így folytatódnak, akkor Magyarországot jövőre, 2015 nyarán fel kell minősíteni.Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány előtt csak egy dolog áll a gazdaságpolitika szempontjából: a magyar embereknek és a magyar családoknak legyen jobb a helyzetük. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha gazdasági növekedés lesz és további munkahelyteremtés. A gazdaságpolitikánk középpontjában ezek a célkitűzések állnak, és ezeket, mint ahogy eddig is, a jövőben is teljesíteni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Örömömre szolgál, hogy az államtitkár úr is egy sor olyan adattal tudott szolgálni, amely megnyugtatja a teljes magyar társadalmat a tekintetben, hogy a magyar gazdaság fenntartható fejlődése a továbbiakban is hasonló szintet fog mutatni. Engedje meg, államtitkár úr és engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy csak három rövid adattal erősítsem és támasszam alá az államtitkár úr által elmondottakat. Az államtitkár úr említette, hogy a GDP a második negyedév alapján 3,9 százalékos növekedést mutatott, amivel Európában az elsők vagyunk az európai uniós tagországok között. El kell mondanom, hogy Finnország, Görögország és Olaszország ugyanebben az időszakban visszaesett, tehát a GDP náluk csökkent. A foglalkoztatottak számát tekintve az elmúlt 20 évben nem volt ilyen jó statisztika. A foglalkoztatottak száma 340 ezer fővel nőtt, míg Portugáliában 380 ezerrel, Romániában 560 ezerrel, Görögországban 1 millió 371 ezerrel csökkent. Tehát azt gondolom, hogy valóban jó pályán vagyunk. Elfogadom az államtitkár úr válaszát és köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Tállai András államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.