• DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. december 8-án a házszabály 78. §-a alapján megtárgyalta az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló T/12729. számú, megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 25 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül módosító javaslatot és módosító jelentést nyújtott be. A módosító javaslat a TAB saját indítványát tartalmazza apró szóbeli változtatással. A módosító javaslat célja a köztársasági elnök úr észrevételeire figyelemmel, hogy a gyógyszerforgalmazási törvényben a gyógyszertárak ellenőrzésével kapcsolatosan is rögzítésre kerüljön az, hogy ilyen mértékű és súlyú ellenőrzést, ahogyan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény is kimondja, csak ügyészi jóváhagyás esetén lehessen végezni, továbbá rögzítésre kerül az ügyfél és az ügyvéd közötti kommunikáció sérthetetlensége is. Továbbá a módosító javaslat pontosítja, hogy az államigazgatási szerv kizárólag annak vizsgálatára jogosult, hogy megállapítsa, a közforgalmú gyógyszertár létesítési és működési engedélyéhez szükséges feltételeknek a gazdasági társaság eleget tesz-e. Ezen változtatásokkal kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A többségi véleményt ismertető képviselőtársam meglehetősen szűkszavúan adta elő, hogy mi történt a bizottság ülésén. Erről valóban volt egy komolyabb és nagyobb vita, s nem is feltétlenül érdemben a rendelkezésekről, hanem konkrétan arról, ami miatt a köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra ezt a törvényt. Elsősorban is az volt a kisebbségi álláspont megfogalmazóinak a kritikája, hogy bár az pozitív, hogy a köztársasági elnök nem írta alá ezt a javaslatot, de olyan okból küldte vissza, amelyből nem lehetett volna, hanem sokkal inkább az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia. A köztársasági elnök ugyanis azt kifogásolta, hogy az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek nem felel meg az elfogadott törvényjavaslat, ugyanis olyan garanciális szabályokat hág át, amelyek alkotmányellenessé teszik annak kihirdetése esetén. Ha pedig ez így van ‑ és ezt többször kifogásoltuk Áder János eljárásaiban is, meg kell nézni a parlamenti honlapon azt, hogy hányszor fordult Alkotmánybírósághoz és hányszor küldte vissza ‑, szóval, olyan esetekben is, amikor az Alkotmánybírósághoz kéne küldenie a törvényjavaslatot, akkor is a parlamentnek küldi vissza, gyakorlatilag ezzel kedvezőbb feltételt teremtve a kormánypártoknak. Hiszen az Országgyűlés így egy gyors eljárásban ismét el tudja fogadni, és nem kell egyrészt az Alkotmánybíróság eljárására várni, másrészt pedig nem kell elszenvedni azt a presztízsveszteséget a kormánynak, hogy az általa előterjesztett jogszabály alkotmányellenesnek bizonyul, márpedig a napnál is világosabb, hogy ez annak bizonyult volna, és ezt a köztársasági elnök is látta. De úgy tűnik, hogy látták a kormánypártok is, hiszen legalább annyit megtettek, hogy abba az irányba, amit a köztársasági elnök javasolt, elmozdultak, ugyanis a kifogásolt eljárásokat most már ügyészi engedélyhez kötötték. Igaz, hogy a köztársasági elnök kifejezetten ‑ és nem véletlenül ‑ bírói engedélyről beszélt, a köztársasági elnök ‑ az én meglátásom szerint nagyon helyesen ‑ úgy foglalt állást, hogy akkor lehet ezeket az eljárásokat lefolytatni, ha azt bíró engedélyezi. Nem véletlen egyébként, hogy a hasonló természetű eljárások során a büntetőeljárási törvényben bírói engedélyt követelnek meg. Zárójelben azt is hozzáteszem, hogy az én meglátásom szerint ezekben az eljárásokban nem az a hatóság jár vagy járhat majd el a törvény alapján, amelyik jogállami keretek között eljárni jogosult volna. Úgy hiszem, hogy legalább az egészségügyi hatóságoknak, a rendőrségnek vagy más bűnüldöző szervnek a segítségét, társügyintézését kéne megkövetelni, és még egyszer mondom, hogy ezeket az eljárásokat bírói engedélyhez kötni. Annyiban javul a törvény, hogy most legalább az ügyészi engedélyt meg fogja követelni, de az én meglátásom, valamint a kisebbségi véleményt, álláspontot megfogalmazók szerint ez még nem elégséges. Éppen ezért a Törvényalkotási bizottság ülésén volt egy olyan javaslat ‑ konkrétan én fogalmaztam meg ‑, hogy az ügyészi eljárás helyett bírói eljáráshoz kössük ezeket a intézkedéseket. Sajnos, a kormánypárti többség a kormány ellenkezésének az eredményeképpen nem fogadta el, bár a szavazási eredményből ‑ megnéztem, ki hogy szavazott ‑ az látszott, hogy nem minden kormánypárti képviselő utasítja el ezt a javaslatot; attól tartok, s talán nem járok messze az igazságtól, hogy a bizottság fideszes elnöke is ebbe a körbe tartozik. Éppen ezért úgy gondolom, hogy hibát követ el az Országgyűlés akkor, ha ebben a formában elfogadja ezt a javaslatot. Nem járnánk már messze a jó megoldástól, tényleg csak annyi kéne, hogy az elnök úr álláspontjával egyező módon bírói engedélyhez kössük ezeket az eljárásokat. Éppen ezért a jelen felszólalásomban is arra kérem a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy fontolja ezt meg, és akár egy közös indítvánnyal ezt a csorbát orvosolni lehet. Természetesen nem beszélek a javaslatban szereplő érdemi szakmai, egészségpolitikai megfontolásokról, csupán arról a problémáról, ami miatt a köztársasági elnök ezt a jogszabályt visszaküldte. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)(12.30)
  • DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvény módosításáról vitázunk, ami nagyon sok más fontos elemet is tartalmaz. Azonban érdekes módon egy olyan részével kapcsolatban merült fel vita, amelyről érdemes beszélni. Hiszen az, hogy alkotmányossági jogi vonzatai vannak, és viták vannak erről a kérdésről, látszott az első vita során, és látszik most is.Személyes meggyőződésem, amellett, hogy köztársasági elnök úr véleményét, észrevételeit tiszteletben tartva megtörtént ez a módosítás, amely a jogászok egy része szerint megfelelő megoldást jelent, hogy ezzel az üggyel valószínűleg még sokat kell majd foglalkozni. Hiszen egy olyan problémát próbál kezelni a törvény, ami jelenleg az egészségügyi biztonság, a betegbiztonság egyik legnagyobb veszélye: a hamis gyógyszerek, az illegális eredetű gyógyszerek forgalmazása. Csak hogy a probléma nagyságára utaljak, azért próbálom ezt egy kicsit megvilágítani, hogy minden eszköz, amivel minél gyorsabban, minél hatékonyabban tud a hatóság közbeavatkozni, az emberéleteket tud megmenteni. Nem mindegy, hogy melyik intervallumban, melyik fázisban tudja megakadályozni az esetleges további tragédiákat.A világban, Európában is és Magyarországon rendkívül komoly probléma az illegális, illetve a hamisított gyógyszerek lakosság általi használata. Éves szinten ez olyan 130 milliárdos üzletet jelent a hamisított gyógyszerek forgalmazóinak. Egyes hatósági kimutatások szerint ez a teljes gyógyszerforgalom 13 százaléka. Az Európai Unióban is jelentős, megközelíti az 5 százalékot, és egyre feltörekvőbb illegális iparág. Tehát minden olyan intézkedés, amivel megpróbáljuk ezt kordában tartani, akadályozni, mindenféleképpen hasznos.Ugye, az első intézkedés az volt, amikor felismerésre került, hogy döntően internetes oldalakon keresztül igyekeznek vevőket találni ezekre a gyógyszerekre, akkor a parlament nagyon helyesen elfogadta azt a törvényi helyet, amely szerint blokkolni tudja a gyógyszerészeti hatóság ezeket az oldalakat. Jelenleg 30 ilyen ügy van folyamatban. Itt is mindenféle jogi megfontolások miatt hagytunk sajnos egy kiskaput, mivel csak ideiglenes tudja a gyógyszerészeti hatóság ezt blokkolni. Igazából ez nem volt helyes, de akkor is az volt, hogy nehogy túlhatalma legyen ebben a kérdésben a hatóságnak.Most is egy picit oldódik a szigor, azonban úgy gondolom, ha ezzel az új törvényi szabályozással a gyógyszerészeti hatóság a törzskönyvezés, a gyártás folyamata, a nagykereskedelmi forgalmazás mellett most a kiskereskedelmi forgalmazást is tudja kontrollálni, akkor egy fontos lépést teszünk a betegek biztonsága érdekében. Amellett ne felejtsük el, hogy egy olyan veszéllyel állunk szemben, amely egyre növekszik, fokozódik, és egyre nagyobb problémát fog jelenteni. Tehát nem kizárt, hogy ezzel az üggyel a parlamentnek kell majd még foglalkoznia. A Fidesz-KDNP-frakció részéről támogatjuk ezt a módosítást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Furcsa vita ez, hiszen emlékszem még az alapvitára vagy a részletes vitára. Ott még arról beszéltünk, hogy annyi technikai módosítás van igazából ebben a salátatörvényben, hogy ne tartsunk termelési értekezletet, és ne ezeket vitassuk ki, hanem úgy általában az egészségügy helyzetéről vitatkozzunk. Annak is volt egy érdekes folyománya. Önök a múlt héten leszavazták a javaslatunkat, amely szerint további béremelést, további pénzeket lehetett volna fordítani az egészségügyre. Emellett lehetett volna hitet tenni egy országgyűlési határozatban, majd önök ezt később programmá tudták volna formálni. Nem éltek ezzel a lehetőséggel, önök elvetették ennek lehetőségét a múlt héten. Erről is volt szó ebben a vitában.Most is jó lenne, ha államtitkár úr válaszolna arra még a vitában, nem csak a végén, amit Bárándy képviselőtársam elmondott. Hiszen szerintem abban mindannyian egyetértünk, abban is, amit Zombor Gábor is elmondott, hogy persze természetesen ne kerüljenek hamis gyógyszerek, ne kerüljenek rossz hatóanyagú gyógyszerek forgalomba, a feketegazdaságot ebben a tekintetben természetesen vissza kell tolni addig, ameddig lehet. Ebben egyet lehet érteni, ez egy jó kitűzendő cél. De azok az eszközök, amiket önök ehhez hozzárendeltek, valójában csak az alkotmányos alapjogokba ütköznek bele. És ezt írta le nem akárki, hanem a köztársasági elnök.Ugye, itt a helyzet nem arról szól, hogy pandúrból rögtön mindjárt rablót kell csinálni, és mindenkinek ugyanaz az eszköztára van, a bűnözőnek is, a bűn­üldözőnek is meg a hatóságoknak is. Mindenki egyetért azzal, hogy a hatóság minél gyorsabban és ha­tékonyabban intézkedjen, csak mellé kell tenni, pontosan azért, hogy a hatóságokkal ne lehessen visszaélni, mert nem korlátlan a hatalom, hogy ennek alapos indokának kell lenni természetesen, és az ará­nyosság követelményének kell ennek megfelelni. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben természetesen a hatóságnak vannak feladatai. Új metodikákat kell találni. Képezni kell az embereket, szervezetet kell fej­leszteni, okosabbnak kell lenni azoknál, akik a fe­ke­teüzletet csinálják, és így lehet egyébként velük szem­ben minél gyorsabban, hatékonyabban eljárni, így lehet természetesen visszaszorítani a feketepiacot.Egy jogállamban ez így működik, nem úgy, hogy nem lát arra más módot a kormány, nem lát arra más módot a javaslattevő, hogy az alkotmányos jogokat csorbítja. Úgy gondolom, rossz az az érvrendszer, amit ebben meghallgattunk. Természetesen mindenfajta bűncselekmény, amit abban a pillanatban elkövetnek, és aki ellen elkövetnek, bármilyen hamis áru forgalomba hozatala, bármilyen illegális áru forgalomba hozatala, nemcsak gyógyszerekről lehetne itt szó, hanem drogokról, bármiről lehetne szó, üldözendő a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon. Na de a hatóság attól hatóság, hogy a szabályrendszereket betartja. Az, aki meg bűnöző, azért bűnöző, mert nem tartja be a szabályrendszereket. És nagyjában-egészében erre hívja föl a figyelmet a köztársasági elnök is.Úgy gondolom, hogy az inkább volna helyes megoldás, amit Bárándy képviselőtársam mondott, mint az a magyarázkodós rész, amit hallhattunk a kormányzati oldalról, hogy na de hát, meg kell állítani. Persze, hogy meg kell állítani, de ahhoz szervezetrendszert, eszközrendszert kell hozzárendelni, és természetesen a szabályrendszert megfelelően kell alkalmazni. Úgy gondolom, ez legyen mindenkinek a fejében, amikor döntést hoz. Szerintünk el lehet indulni egy jobb irányba ebben a kérdéskörben, és javasoljuk, hogy fogadják meg ezt a tanácsunkat.Még egyszer ki kell fejeznem a sajnálkozásomat, hogy az elmúlt héten leszavazták az országgyűlési határozati javaslatot. Szerintünk jobb lett volna az egészségügynek, ha több pénzt tudnak fordítani mind a gyógyító munkára, mind pedig az ott élők bérére. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.(12.40)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Némi csalódással tölt el, hogy államtitkár úr a vitában nem válaszol ezekre a kérdésekre, és még egyszer mondom, van, amikor egy általános provokáció csak az ellenzék részéről, hogy tessék már a vitában részt venni, mert egy vita akkor vita, ha érveket ütköztetünk, nem pedig akkor, ha az egyik fél elmondja az érvrendszerét, majd a másik a zárszóban kinyilatkoztat. De ez csak a formai része a dolognak. Ebben a vitában viszont kifejezetten érdemes lenne ezt megtenni, mert nagyon kíváncsi lennék arra, egyszerűen szakmai érvek alapján, hogy mi az oka annak, hogy nem a bírói engedélyeztetési eljárást fogadta el a kormány, amit a köztársasági elnök javasolt és egyébként alkotmányos lenne minden szempontból, hanem az ügyészi eljáráshoz köti. Egyszerűen érdekelne, hogy mik ezek a szakmai megfontolások, és jó lenne, ha a vitában ezt meg tudnánk egymással beszélni, és nem pedig, mondjuk, a zárszóban lenne annyi lehetősége a képviselőnek, hogy a parlamenti műfajt alkalmazva esetleg bekiabál néhány mondatot. Amit szeretnék hozzátenni, hogy higgyék el nekünk azt, és amikor a garanciális jogok mellett érvelünk, akkor nem az időhúzást tartjuk mi sem üdvözítőnek, és nem arra teszünk javaslatot. Ugyanis ma már nem a XIX. században élünk, tisztelt képviselőtársaim. A bírói engedély ma, a mai modern viszonyok között pillanatok alatt beszerezhető.Nem gondolom, hogy ilyen eljárások, amikor, mondjuk, hamis gyógyszereket kéne lefoglalni, olyan tömegesen fordulnak elő Magyarországon, hogy ezt a bíró soron kívül ne tudná elintézni. Nyugodtan mellé lehet tenni egy ilyen szabályozásnak egy olyan kiegészítő szabályát, hogy mondjuk, a bíró soron kívül köteles eljárni; lehet még meghatározni időt is, hogy mikor. Zárójelben mondom, szoktak ügyeletes bírák is lenni, tehát ez bármikor megtehető. A másik pedig, hogy elektronikus úton ez az engedély megkérhető.Nem olyan régen hallgattuk meg a Bírósági Hivatal elnökének a beszámolóját, aki rendkívül büszke arra, hogy az e-ügyintézést hogyan vezetik be, és hogy a bíróságokon egyébként milyen infrastrukturális fejlesztések voltak az informatika terén. Ezeket az újításokat nyugodtan lehetne használni, és egy-egy bírói engedély rendkívül gyorsan beszerezhető, semmivel nem lassabban, mint egy ügyészi engedély. Itt is a bíró egy személyben jár el, egyes eljárásban jár el. A nyomozási bíró mindig így teszi, és ez az engedély semmivel nem volna lassúbb, mint az ügyészi engedély, viszont garanciális szempontból min­dennek megfelelne. Ezért állok értetlenül az előtt, hogy miért ne lehetne ezt bevezetni, és miért ne lehetne egy soron kívüli eljárást mellé tenni ennek a rendelkezésnek. Semmilyen hátrányt, semmilyen időveszteséget egyébként az intézkedés nem szenvedne ahhoz képest, mint ha ügyészi engedélyhez kötnénk. Ugyanis valóban, Zombor képviselő úr a vonatkozásban érvelt, hogy milyen jelentősége van annak, hogy ezeket az eljárásokat gyorsan, soron kívül lehessen lefolytatni. Egyetértek képviselő úr, tökéletesen, önnel, mert az az társadalmi érdek, hogy mondjuk, rossz minőségű vagy hamisított gyógyszer ne kerülhessen forgalomba, az rendkívül erős társadalmi érdek. Csak azért mondom, hogy itt most a garanciális jogok és ez az erős társadalmi érdek egészen nyugodtan összhangba hozható. Itt nem állunk szemben azzal a dilemmával, hogy a hatékonyság vagy a garanciális jogok érvényesüljenek, és hogy ebben a kényes egyensúlyban melyiknek a javára billentsük a mérleget. Mert itt ez elérhető, rendkívül egyszerű módon. Ezért nem értem a kormánynak e tekintetben az ellenállását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, hétperces időkeretben. Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak a kisebbségi vélemény ismertetésére. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Ónodi-Szűcs Zoltán Gusztáv állam­titkár urat, hogy kíván-e most felszólalni, vagy a tíz­perces időkeretet a zárszóra kívánja fordítani. (Jelzésre:) Igen, köszönöm szépen. Akkor majd tízperces időkeret áll rendelkezésére a zárszó elmondására.Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Zombor Gábor képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az MSZP képviselőcsoportjából Sza­kács László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel vitára jelentkezőt nem látok, megkérdem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Jelzésre:) Igen. Az MSZP képviselőcsoportjából a fennmaradt időkeret terhére Bárándy Gergely képviselő úr kíván felszólalni. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem önöket, hogy kíván-e még valaki a vitában felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Most megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván válaszolni a vitában elhangzottakra.Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor. Most soron következik a köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. november 22-ei ülésnapján elfogadott, az egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és a módosító javaslat vitája. A köztársasági elnök úrnak aláírásra megküldött törvény szövege T/12734/11., a köztársasági elnök úr levele T/12734/12. számon a parlament informatikai hálózatán valamennyiük számára elérhető. A Törvényalkotási bizottság módosító javaslata T/12734/14., jelentése pedig T/12734/15. számon ugyancsak a honlapon elérhető.A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. A Törvényalkotási bizottság csak többségi véleményt jelzett, amelynek előadója Salacz László képviselő úr, tehát a 15 percet a képviselő úr szabadon felhasználhatja. Öné a szó, parancsoljon!