• KEPLI LAJOS (Jobbik), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, nem fogok visszaélni képviselőtársaim idejével, annál is inkább, mivel sajnálatosan így az ülésszak vége felé nemcsak létszámát tekintve, hanem tartalmilag is meglehetősen kiüresedtek a parlamenti viták.Ez a javaslat ellenzéki kezdeményezésre került az Országgyűlés elé, amelyet az Országgyűlés Gazdasági bizottsága egyhangúlag támogatott, hogy napirendre kerülhessen, és ezúton is köszönet a Gazdasági bizottság tagjainak, akik lehetővé tették, hogy a plenáris ülésen is beszéljünk erről a szerintem egyébként igen fontos és a társadalom minden tagját érintő kérdésről.Az Európai Unióban ‑ amint az ismeretes ‑ a 70-es évek óta a legtöbb országban alkalmazzák az évenkénti kétszeri, téli, illetve nyári óraátállítást, időszámítást. Magyarországon legutóbb 1980-ban vezették be, és azóta alkalmazzák változatlanul.Nos, senki nem vizsgálta meg azóta Magyarországon, legalábbis nincs tudomásunk róla, hogy parlamenti szinten felvetődött volna, hogy van-e értelme ennek az évenkénti kétszeri procedúrának ‑ amit mi óraátállításnak nevezünk ‑, megterhelni a magyar embereket ezzel. Mindenki a saját bőrén tapasztalja, hogy ősszel, amikor plusz egy óra bekerül a napunkba, illetve tavasszal, amikor elveszik belőle egy óra, hetekig tart, mire a szervezetünk bioritmusa normálisan helyreáll, és visszaáll a természet rendje.(11.50)Az egészségügyi hatásain túl természetesen sok más hatása is van. Eredetileg, amiért ezt az intézkedést bevezették, annak elsősorban energiafelhasználási, energiamegtakarítási indokai voltak, mondván, hogy a villamosenergia-felhasználásban a nyári időszámítás bevezetésével rengeteget tudunk megtakarítani. A magyar villamosenergiarendszer-irányító, a MAVIR évente felméri, hogy az a megtakarítás mégis milyen nagyságrendű, mennyi villamosenergia-meg­takarítást jelent, és mindig el is szokták mondani, amikor történik az óraátállítás tavasszal és ősszel, elhangzik a különböző médiákban, hogy egy közepes nagyságú város éves villamosenergia-felhasználását takarítjuk meg ezzel az óraátállítással. Igen ám, de az is elhangzott, most legutóbb is a villamosenergia-rendszerirányító szóvivője részéről, hogy ez a megtakarítás kizárólag a nyári időszakban jelentkezik. Ez a nyári időszak az az időszámítás, amit úgymond mesterségesen hoztak létre, hiszen eredetileg az óraátállítás bevezetése előtt a téli volt a Magyarországra jellemző időzóna vagy időszámítás. Ennek ellenére mondja azt a Jobbik a határozati javaslatában, hogy a nyári időszámítást kellene megtartani és azt kellene véglegesíteni, hiszen jobban illeszkedik az emberek természetes bioritmusához, hogyha télen is napközben egy órával később sötétedik, egy órával később megy le a nap. Természetesen ugyanezt egy időzónaváltással is meg lehetne oldani, azonban itt most a hangsúly a mi javaslatunkban azon az évenkénti kétszeri, véleményünk szerint felesleges macerának a megszüntetésén van, amit óraátállításnak nevezünk, és aminek egyébként az emberek egészségére jellemző hatását szemlélteti az a kutatás is, amely szerint ezekben az óraátállítás utáni napokban, hetekben megnövekszik akár az autóbalesetek, a közlekedési balesetek száma, akár a szív- és érrendszeri panaszokban szenvedőknél a tünetek rosszabbodnak, nem alszanak jól, megfelelően, az emberek nem pihenik ki magukat. Ennek természetesen nyilván van gazdasági következménye is, ha a munkaképességük romlik és az egészségügyi állapotukban egy általános zavar következik be. Hogy mekkora ez a kiesés, ezt úgy lehet jellemezni, szintén szól róla egy kutatás, hogy amikor ősszel betoldunk egy órát a napunkba, illetve, amikor tavasszal elvesszük ezt az egy órát, akkor egyik napról a másikra annyival később, illetve annyival előbb lesz sötét, mint hogyha egy hónap hirtelen kiesett volna az életünkből. Egy hónapot előre, illetve visszaugrunk ilyenkor az időben. Tehát magyarul, ősszel, az őszi óraátállításkor az óraátállítás után egyik napról a másikra annyival hamarabb lesz sötét, mint amit a nappalok természetes rövidülése egy hónap alatt produkál, tavasszal pedig visszafelé.Emiatt van az, hogy a szervezet természetes bioritmusa hetekig nem tud visszaállni, és bár sokan úgy érezzük, hogy ez nem okoz problémát nálunk, a szervezet mégsem heveri ki, és évről évre gyűjti magában ezeket a ‑ idézőjelben ‑ „megpróbáltatásokat”, és ez hosszú távon akár betegségek formájában is előjöhet. Visszatérve az energetikai megtakarításra, ez az átlagos magyar város éves fogyasztása a teljes Magyarországra vetítve maximum egynapi villamos­ener­gia-felhasználást jelent. Azért mondom, hogy maximum, mivel amióta bevezették az intézkedést, azóta a villamosenergia-felhasználási szokások jelentősen átalakultak Magyarországon, mert amíg akkoriban a közvilágítás talán egy jelentős tényezője volt az energiafelhasználásnak, ma már ez csak elenyésző részét teszi ki. És amíg régebben a köztéri lámpákat időkapcsolóval látták el, és úgy kapcsoltak be este, illetve kapcsoltak ki hajnalban, szürkületkor, mostanában, az újabb típusok különösen, érzékelik a fény változását, tehát igazából nem az óraátállítástól függ, hogy mikor kapcsol be a közvilágítás, illetve mikor kapcsol ki. Így hát ez az indok sem feltétlenül áll már fenn. Az elmúlt években rengeteg technikai fejlődés következett be. A háztartásokban szintén a légkondicionáló készülékek jelentik nyáron a legnagyobb fogyasztást, és itt is az van, hogy a hőmérséklet változásától függ, hogy mikor kapcsol be, illetve ki a készülék ‑ a külső hőmérsékletnek ebben természetesen nagy szerepe van ‑, és nem az óraátállításhoz igazodik. Tehát érdemes felülvizsgálni a kérdést, és az Európai Unió meg is teszi, ötévente felülvizsgálja azt az irányelvet, amely azt tartalmazza, hogy az óraátállítást alkalmazó európai uniós tagállamok, jelenleg az Európai Unió valamennyi tagállama, ősszel, illetve tavasszal pontosan melyik napon kell hogy összehangoltan megejtsék ezt az óraátállítást. És ehhez kapcsolódóan készülnek gazdasági és egyéb felmérések, amelyek azt mutatták ki már a 2007-es felméréskor is, hogy az energiamegtakarítás a nullához rendkívül közeli értéket mutat, összességében 0,01 százalékos energiamegtakarítást az Európai Unióra vetítve. Nyilván ez a déli országokban más, mint mondjuk, az északi országokban, és keleten és nyugaton szintén eltérő.Magyarország azért van speciális helyzetben, mert ennek a Greenwich plusz egy időzónának a keleti határán helyezkedik el, és mindig az időzóna keleti felén lévő országok azok, amelyek kevésbé tudnak megfelelően alkalmazkodni az adott időzónához. Hiszen amíg mondjuk, a nyugati végen, a nyugat-európai államokban teljesen máshogy alakul a napkelte és a napnyugta ugyanabban az időszakban, mint Magyarországon, sokkal jobban alkalmazkodik az emberek természetes életritmusához. Nálunk, ennek az időzónának a keleti végén ez nem feltétlenül alkalmazkodik ahhoz az életritmushoz, amit az emberek az évszázadok alatt megszoktak, illetve amit a mai kor követelményei támasztanak. Éppen ezért gondolta azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az őszi óraátállítás időpontjához némileg alkalmazkodva, hogy benyújtjuk ezt a határozati javaslatunkat, és arra kérjük az Országgyűlést, hogy ennek a javaslatnak az elbírálása, megvitatása során tekintsen el a pártpolitikai szempontoktól, hiszen nyilvánvalóan nem pártpolitikai ügyről van szó. Ilyen szempontból annak sincs jelentősége, hogy a Jobbik terjesztette elő. Természetesen a mi kezdeményezésünk, és nagyon büszkén vállaljuk, de azt szeretnénk, ha egy összparlamenti határozati javaslat születne meg ebből a végén. A mi alapvető határozati javaslatunk, ami ezeket az általam elmondott feltételeket tartalmazza, tehát az óraátállítás eltörlését és a nyári időszámítás megtartását, ez az alapjavaslat, amelyhez természetesen mindenféle építő jellegű módosító javaslatot szívesen fogadunk, akár kormánypártok vagy más ellenzéki pártok részéről. Hiszen tényleg az a célunk, hogy ez a probléma hosszú távon megoldódjon Magyarországon, a magyar emberek javára, és hogy ebben legyen ugyanúgy konszenzus a parlamenten belül is, mint ahogy egyébként a társadalomban láthatóan az van, hiszen a felmérések szerint a magyar emberek legalább 80 százaléka eltörölné az életéből ezt a feleslegesnek tűnő és sokak számára tényleges megterhelést jelentő intézkedést, és az eltörlést szorgalmazók kétharmada pedig ugyancsak a nyári időszámításhoz ragaszkodna inkább. Tehát úgy tűnik, ez összecseng a társadalom akaratával. Egyébként mi a felmérés nyilvánosságra hozása előtt nyújtottuk be ezt a javaslatot, tehát nem lehet azt mondani, hogy ráültünk volna egy ilyen népszerű társadalmi közvélemény-kutatás eredményeire, hiszen a sorrend fordított volt, de nagyon jól igazolja azt, hogy valóban van létjogosultsága ennek a határozati javaslatnak. A benyújtás óta, amióta a gazdasági bizottság előtt volt az ügy, többféle nyilatkozatot hallottunk a kormánypárti képviselők részéről, a teljesen támogatótól a meglehetősen szkeptikus hozzászólásig. A tényleges kormányzati álláspontot, remélem, Aradszki államtitkár úrtól most meg fogjuk ismerni. Eddig még nincs a birtokunkban ilyen álláspont vagy ilyen információ, hogy pozitívan, avagy negatívan viszonyul-e a kormány ehhez a kezdeményezéshez. Mielőtt ezt az álláspontot megismerjük, én még egyszer elmondanám, hogy rugalmasak vagyunk a határozati javaslatunk tekintetében, amennyiben a benyújtott módosítások is azt a célt szolgálják, hogy ez az egyébként számunkra kifogásolható intézkedés kikerüljön, és akár már a jövő évtől vagy későbbi időszaktól Magyarországon ne kelljen évente kétszer átállítani az órákat. Természetesen más országokban is folyamatosan történnek erre utaló kezdeményezések, Belgium, Olaszország, Szlovénia már szintén a nyári időszámítás megtartásával kapcsolatos véleményt fogalmazott meg a 2007-es évben, amikor a Bizottság felülvizsgálta az irányelvet, és benyújtotta ehhez a tagállamok véleményét. Sajnos akkor Magyarország még semmiféle megjegyzést nem fűzött ehhez a bizottsági kérdéshez, amely a tagállamok részére kiérkezett.(12.00)Láttuk, hogy az Európai Unión kívül, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, több más ország is meghozta ezt a döntést, hogy eltörölje az óraátál­lítást, világszerte más országokban is történtek hasonló kezdeményezések. Európai uniós szinten természetesen az volna a cél, és fontos erről is beszélni, hogy hosszabb távon egy egységes döntés szülessen. Brüsszeli, európai uniós szinten is, amennyiben túlsúlyba kerülnek azok az országok, amelyek szeretnének megszabadulni ettől az óraátállítástól és az évente kétszeri időzónaváltástól, azok egységesen lépnének fel, s lehetőség volna ezt összehangoltan megtenni. De természetesen mi továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy minden államnak, európai uniós tagállamnak és más államoknak is alapvető joga meghatározni azt, hogy mely vele határos időzónához kíván tartozni, csatlakozni, illetve hogy kívánja-e alkalmazni az évente kétszeri óraátállítást. Várjuk a kormány álláspontját ezzel kapcsolatban és természetesen a többi parlamenti frakció álláspontját is. A vita során az esetlegesen felmerülő kérdésekre még igyekszünk majd választ adni. Természetesen a nyári időszámítás megtartása azt jelentené, hogy legalább még egyszer egy óraátállításnak meg kellene történnie Magyarországon, hiszen jelen pillanatban téli időszámítás zajlik, erről még a nyárira vissza kellene állni, s akkor tudnánk megszüntetni a továbbiakban az óraátállítás intézményét. Az előterjesztői felszólalásomban ennyit szerettem volna elmondani, a képviselőtársam majd a vezérszónoklatában más aspektusaira is ki fog térni ennek a kérdésnek, illetve az esetlegesen felmerülő kérdésekre pedig a vita során nagyon szívesen, illetve majd akár az előterjesztői zárszóban is nagyon szívesen válaszolok. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által 2016. október 17-én benyújtott országgyűlési határozati javaslat értelmében a költséghatékony termelés megvalósítása s a lakosság mentális egészségének javítása céljából az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy dolgozzon ki javaslatot vagy javaslatokat annak érdekében, hogy a téli-nyári időszámítás szerinti óraátállítást Magyarországon eltöröljük, és a jövőben a nyári időszámítás szerinti számítási mód legyen alkalmazva. Engedje meg, képviselő úr és tisztelt Ház, hogy ismertessem az óraátállítás jogi feltételeit és az eddig azonosított gyakorlati hatásait. Az óraátállítást Magyarországon a nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) kormányrendelet írja elő, amely a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az irányelv célja, hogy valamennyi tagállamra vonatkozóan egységesítse a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napját és óráját annak érdekében, hogy az EU belső piacának megfelelő működését biztosítsa, mivel egyes ágazatok működéséhez tartós, hosszú távú tervezésre van szükség. Ebből következik, hogy az óraátállítás alapvetően gazdaságpolitikai kérdés, így a kormányon belül érinti a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörét is.Energetikai szempontból a mi adataink szerint az óraátállítással Magyarország mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórol évente, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztásának, közel 30-40 ezer háztartás éves szükségletének. Persze ezek az adatok változnak, ahogy képviselő úr is elmondta, ez nagyban függ a fogyasztás tartalmától, időpontjától és terjedelmétől. Magyarország közösségi közlekedésének menetrendi rendszerét lényegesebben befolyásolja a szomszédos országok menetrendi struktúrája, elsősorban a vasút tekintetében. Az óraátállítás magyarországi megszüntetése, amennyiben nem tesznek ugyanígy szinte azonos időben a környező országok, különösen Ausztria és Szlovákia, közlekedésszakmai szempontból problémákat okozhat. Az ilyen lépés érinti a belföldi menetrend rendszerét és a hazánkon áthaladó külföldi menetrend szerinti járatok csatlakozásait, tekintettel arra, hogy a nemzetközi vonatok az év folyamán nem egyforma időfekvésben közlekednének, így a csatlakozások szervezése is nehézségeket okozna számos járat esetében. Utazást nehezítő körülmény lehet az óraátállítás megszüntetése mindazon turisták, átutazók s akár hivatalos delegációk számára, akik a hazánkkal jelenleg egy időzónába tartozó országokból érkeznek Magyarországra, ezért nagyobb körültekintést igényel utazásszervezési szempontból. Ugyanakkor egyéb aspektusból a változtatásra irányuló erőterjesztés szándékának egyes részei kedvező hatással is lehetnek a turizmusra, a természetes fény időtartamához igazodó szabadtéri programok hosszabb, aktív időtöltésre, pihenésre, sportolásra és művelődésre is lehetőséget adnak. Az infokommunikációs technológiák és rendszerek vonatkozásában a téli-nyári időszámítás szerinti óraátállítás általánosságban technikai problémát nem okoz. Informatikai szempontból a modern rendszerek képesek lehetnek kezelni az átállás megszüntetésével kapcsolatos esetlegesen jelentkező problémát is. A jelenleg alkalmazott óraátállási módszer azon alapul, hogy kiküszöböljük és minimálisra csökkentsük a különbséget a természetes világosság napi idősávja ‑ ami hazánkban, két szélső esetet említve, télen reggel 7 óra 30 és délután 3 óra 55, míg nyáron hajnali 4 óra 45 perc és este 20 óra 45 perc közötti időtartamot jelent ‑ és az átlagos ébrenléti idő között, amely reggel 7-10 óra közé esik. Tehát ezen két idősáv közötti különbséget kell kiküszöbölnünk, illetve minimálisra csökkentenünk. Minél jobban egybeesik a két idősáv, a természetes világosság és az átlagos ébrenléti idő, annál kevesebb mesterséges fényt és erre szolgáló energiát használunk fel. A természetes világosság napi maximális időtartama alapvetően két szélsőérték között mozog, ez telente 8,5 óra, amíg nyaranta közel 16 órát, majdnem dupla annyit jelent számunkra. Az óraátállítás megszüntetése a fentiekben példaként felhozott szempontokon túlmenően a képviselő úr által is felvetettek szerint a lakosság mentális és egészségi állapotára s a nemzetgazdaság egészének működésére is hatással van, ezt senki nem vitatja, amelynek tényleg szükséges egy átfogó vizsgálata, felmérése, s élettani hatásainak elemzése is, amely munkák még folyamatban vannak. Erre tekintettel ma itt kormányzati álláspontot az igen vagy nem mellett nem tudok mondani, de ezt a parlamenti eljárás későbbi szakaszában, az ismertetett dilemmák elemzése után fogjuk közölni.Azt gondolom, hogy a vita hasznos lehet annak érdekében, hogy valamennyi körülményt és a lehetséges hatásokat mérlegelve tudjon az Országgyűlés dönteni ebben a kérdésben, amely döntésnek természetesen a következményeit a kormány vállalni fogja és teljesíteni fogja, ha a döntés arról szól, hogy menjünk tovább ezen az úton ‑ mármint ahogy az előbb említettem, pró és kontra érvek szólnak mellette ‑, és álláspontunk szerint nagyon óvatosan és körültekintően kell ebben a kérdésben eljárni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen jobbikos képviselőtársaimnak ezt a javaslatot, valóban maximálisan egyetértek azzal, hogy nem pártpolitikai ügyről van szó. (12.10)Ezt fontos hangsúlyozni, és kérem, hogy a hozzászólásainkat is ennek függvényében értékeljék. Azt gondolom, talán nincs is olyan család, nincs is olyan személy, akinek a beszélgetési kapcsolatrendszerében ne hangzott volna el az a mondat, hogy óraátállítás, régi vagy új idő szerint találkozunk, nem is tudom, hogy most előre vagy vissza kell állítani az órát. Tényleg, ez része a magyar hétköznapoknak évente két alkalommal, és ahogy elhangzott, teljes mértékben megosztja a lakosságot. Van, aki azt mondja, hogy egyszerű technikai művelet neki átállítani azt a bizonyos készüléket; és tényleg vannak olyanok, azt gondolom, főleg inkább idősebbek, akik pedig hetekig, hónapokig szenvedik ennek a hatását, és ezt nyilván gyakran szóvá is teszik a környezetüknek.Ahogy a magyarok nagy százalékát érinti és érdekli ez a téma, úgy nyilvánvalóan szakmai kutatás is készült ebben a vonatkozásban, ezt képviselő úr már részben említette is, és valóban így van, hogy ötből négy ember egyébként eltörölné, ellenzi az óraátállítást. Érdekes még, hogy az ellenzők táborán belül is kétharmad a nyári időszámítás híve, ez önmagában egyébként nem olyan különleges dolog, de 23 százalékuk a téli időszámítást vállalná, és vannak igazi ínyencek is, körülbelül 13 százalék a lakosságból, aki időzónaváltást támogatna, amiről egyébként már szintén elhangzott néhány gondolat a korábbiakban.Az óraátállítás nyári időszámításra nem újszerű találmány, már 1916-ban volt erre kísérlet Magyarországon, sőt be is vezették. Ekkor egyértelműen az energiatakarékosság volt az indok, és ebből nyilvánvalóan az is adódott, hogy a termelőüzemekben, nagyüzemekben minél tovább tudjanak természetes fény mellett dolgozni az emberek. Ez költséghatékonyság szempontjából is lényeges kérdés volt és való­színűleg a munkamorál szempontjából is. Egyébként nemcsak Magyarország küzd ezzel a prob­lémával, hiszen Amerikában is volt ilyen kezdeményezés, és a rövidebb éjszakáktól érdekes módon a bűncselekmények számának csökkenését is várták, és ami még érdekesebb, ez egyébként be is igazolódott azokban az időkben. Természetesen, ahogy elhangzott, vannak ellenzői a nyári időszámításnak. Ahogy említettük, sok esetben megzavarja a biológiai óránkat. De ma már azt gondolom, hogy az ipar szerkezetének átalakulása, az új technikai eszközök, a légkondicionáló berendezések működése szintén mind-mind olyan szempont, ami ezeket a korábbi érveket átgondolásra méltónak találja. A hazánkban 1980 óta folyamatosan működő nyári időszámítás rendszerét, annak bevezetése óta már sokan támadták, ez így van. Néhány konkrét dolgot érdemes lenne felsorolni, hogy az évi két óraátállításnak milyen előnyei, hátrányai vannak, mik a tapasztalatok. Az óraátállítás előnyeit a dolgozók érzékelik leginkább. Aki munkába jár, az a téli hónapokban tapasztalhatja, hogy mennyire korán sötétedik, mennyire kevés természetes fényhez jut. Tulajdonképpen az az abszurd eset is megtörténhet, hogy szinte a teljes világosságot a munkahelyén tölti. Ez nyilvánvalóan kényelmetlen, kellemetlen dolog. Tudjuk mindannyian, hisz így december közepén már délután 4 órakor szinte teljesen sötét van. Az óraátállítással ugyanakkor tavasztól őszig hosszabbak a nappalok, többet vagyunk világosban, természetes fény mellett több szabadidős programra van lehetőség, több idő jut olyan ház körüli, kerti munkákra, amelyek szintén részei az életünknek. A statisztikák szerint a tavaszi óraátállítással a balesetek száma jelentősen csökken, nyilvánvalóan azért, mert a rosszabb látási viszonyokat eredményező szürkület így később kezdődik meg. Az emberek többet tartózkodnak szabadban, ezt már említettem, kevesebb áramot fogyasztanak, és fontos az is szerintem, hogy ezáltal az életmód mindenképpen pozitív irányba módosul. Az államtitkár úr említette, hogy a turisták is szívesebben költenek, a hosszabb napok mellett nyilván erre több lehetőségük is van.Az óraátállításnak számos hátránya is van, amelyet szintén érintettünk már részben. Sokan úgy gondolják, hogy az óraátállítással alig lehet energiát megtakarítani, éppen emiatt teljes mértékben felesleges. Az átállítás időszakában, tehát pont azokon a kritikus napokon vagy esetleg hetekben jelentősen nőhet a közúti balesetek száma, nyilvánvalóan a szervezetnek alkalmazkodni kell ehhez a kihíváshoz. Sokan azért nem szeretik, mert egyszerű időpocsékolásnak tartják, felesleges munkának ezeknek az eszközöknek, óráknak, különböző számítógépeknek, kijelzőknek, ébresztőknek az átállítását. Természetesen itt gondolnunk kell arra is, hogy ez nemcsak a lakásunkban, környezetünkben van, hanem tágabb környezetünkben is, a munkahelyek, közterületek szintén rendelkeznek ilyen időmérőkkel, amelyeknek az átállítását meg kell tenni. A vonatok tavasszal elvileg késnek egy órát, ami még talán megbocsátható, ugyanakkor nem szerencsés, hogy az őszi óraátállításkor hatvan percet a pályaudvarokon vesztegelnek. Nyilván erre felkészülnek az utasok, mindenesetre akinek már volt alkalma így eltölteni egy órát egy szerelvényen, az nem túlságosan boldog, mondjuk így, abban az időtartamban.Ami a gazdasági hatásokat illeti, a már említett Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ebből látszik, ismert az adat, hogy az óraátállítással évi mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami valóban egy közepes magyar város éves fogyasztása. Az óraátállítás haszna környezetvédelemben is érzékelhető, az alacsonyabb fogyasztás nyilván kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. A villamos­ener­gia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az épít­kezéseken, hosszabban nyitva tartó intézményekben, szolgáltatóknál vagy esetleg a középületek díszkivilágításánál jelentkezik. Eddig a szubjektív tényekről beszéltünk leginkább, legalábbis én mindenképpen, azért látnunk kell a jogi környezetet is. Nyilvánvalóan egy ilyen fontos kérdésben az általános helyzetet Európában hazai és nemzetközi jogszabályok egyaránt körülírják, megfogalmazzák a mozgásteret. A magyar jogszabályi vonatkozás a 39/1996-os kormányrendeletben szerepel, és emellett nyilván van egy európai uniós irányelvnek való megfelelés is, amit már szintén említettek képviselő úrék.Az európai irányelv valóban így van, hogy az országok Európai Unión belül a gazdasági együttműködés érdekében egységesen járjanak el ebben a kérdésben. Valóban egyre inkább abba az irányba tolódik ez a vita, hogy érdemes lenne ezt a történetet akár egész európai vonatkozásban is megvizsgálni. Ez nem azt jelenti, hogy most kibújunk az általános vita, illetve a véleménynyilvánítás alól, hanem az a konkrét javaslatunk valóban, hogy most folytassuk le ezt az általános vitát, azt követően nézzük meg, hogy milyen hazai, illetve nemzetközi jogi vonatkozások milyen mozgásteret biztosítanak számunkra. Azt követően pedig szülessen meg az ezeknek megfelelő döntés.Még egyszer köszönöm képviselőtársaimnak ezt a javaslatot. Nem felesleges, valóban érdemi felvetés volt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan javaslat fekszik most előttünk, amely kapcsán egy mondat eddig minden frakció részéről elhangzott, mégpedig az, hogy ebben a pártpolitikát természetesen félre kell tenni. Viszont arra is nagyon kell vigyázni, hogy ez ne egy populista felvetés legyen, és ne menjünk el a populizmusba, mert annál nagyobb a felelősségünk, azt gondolom, ebben a kérdésben.A legtöbb EU-tagállam a nyári időszámítást a hetvenes években vezette be, amíg más tagállamok már jóval korábban hosszabb vagy rövidebb ideig éltek ezzel az intézkedéssel. A jelenlegi közös szabályozásokat az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000/84/EK irányelve tartalmazza. Az Európai Közösségek Bizottságának összefoglalója 2007-ben az energiamegtakarítás pozitív mérlegeként 0,01 és 0,014 százalékos eredményt mutatott ki.(12.20)A magyar fél az összefoglaló tárgyalások során nem vett részt és nem szólalt meg. Korábban az említett beszámoló kapcsán Belgium, Olaszország, Szlovénia a nyári időszámítás előnyeivel kapcsolatos véleményét fogalmazta meg. Ez a kérdés jó párszor a hétköznapi párbeszéd részét is képezi, hiszen sok ember szokott beszélni róla, főleg az időátállítás időpontjában, mert sok ember mindennapját érinti, és nemcsak az emberekét, hanem az élőlényekét, a mezőgazdaságét is. Sok szempontból kell ezt a kérdést megvizsgálnunk. Nyilván nemcsak azt kell nézni, amit a MAVIR-adatok alapján látunk, a 120 ezer megawattos villamosenergia-spórolást, hanem hogy ez 4-5 milliárd közötti forintot is jelent. Azt gondoljuk, hogy mindenképpen társadalmi párbeszédet kell folytatni erről a kérdésről. Európai uniós tagállamként vitatkoznunk és beszélgetnünk kell erről a kérdésről a többi uniós tagállammal is, mert ebben a kérdésben valószínűleg összehangolva kell kialakítani az álláspontot, mert ha belegondolunk abba, hogy a digitális eszközök átállításánál kiragadjuk Magyarországot ebből a közösségből, akkor lehetnek problémák, s nemcsak a vasúttal és a menetrenddel kapcsolatban, hanem egyszerűen a hétköznapi emberek számára. Például egy okostelefonnál is okozhat problémát, hiszen az okostelefonok nagy része magától átáll a nyári és a téli időszámítás között. Ez akár fennakadásokat és problémákat is okozhat. Az ipar területén is át kell gondolnunk ezt a területet. Ez egy olyan kérdés, ami olyan, mint a halászléfőzés, mindenki ért hozzá, legalábbis mindenki azt gondolja, hogy ért hozzá, de amikor arról van szó, hogy tényleg mélyebben bele kell gondolni és jót kell csinálni, akkor jól át kell gondolni, hogy az ember mit rak bele, honnan nézi ezt az álláspontot. Azt gondolom, jó, hogy itt van a parlament előtt ez a kérdés, vitatkoznunk kell róla, társadalmi párbeszédet kell folytatni, és összehangolt döntést kell ebben hozni, s nemcsak Magyarországon, hanem az Unió területén is.
  • SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő határozati javaslat, mint azt előterjesztői beszédében Kepli Lajos képviselőtársam is elmondta, elfogadása esetén arra szólítja fel a kormányt, hogy dolgozzon ki egy törvényjavaslatot a téli-nyári időszámítás szerinti kétszeri óraátállítás eltörlésére, és a jövőben Magyarországon egész évben a mostani nyári időszámítás legyen kötelezően alkalmazandó. Mindez praktikusan azt jelentené ‑ direkt megnéztem a mai napra vonatkozó adatokat ‑, hogy december 8-án, azaz ma nem 7 óra 18 perckor kelt volna föl a nap, hanem csak 8 óra 18 perckor, ugyanakkor nem is 15 óra 52 perckor nyugodna le, hanem 16 óra 52 perckor, azaz egy órával később. A félreértések elkerülése végett azonban ezzel párhuzamosan azt is fontosnak tartom jelezni, hogy miközben a javaslatunk értelmében télen a mostani plusz egy reggeli világos óra délutánra kerülne át, nyáron maradna továbbra is minden a régiben, vagyis ha a világos órák szempontjából leghosszabb idei napot, azaz június 23-át nézzük, akkor ezen a napon a javaslatunk elfogadása után továbbra is változatlanul reggel háromnegyed 5 körül kelne fel a nap, és este háromnegyed 9 körül nyugodna le. Télen tehát egy világos óra kerülne át reggelről délutánra, miközben nyáron maradna minden változatlanul. Kepli Lajos képviselőtársam, akivel a jelen javaslatot jegyezzük, előterjesztői beszédében adatokkal alátámasztva szállt szembe azzal az általánosan elterjedt véleménnyel, hogy a téli időszámításra való átállás energiamegtakarítást eredményez, a spórolásra vonatkozó adatokat ugyanis sok évtizeddel ezelőtt publikálták, amikor a lakosság áramfogyasztási csúcsa valóban télen mutatkozott. Azonban azóta ez, például a háztartási fogyasztók számának ugrásszerű emelkedése vagy a munkaidő átstrukturálódása következtében, sokkal kiegyensúlyozottabbá vált, sőt a klímaberendezések elterjedések következtében némileg még át is tevődött a nyári hónapokra. Így a kétféle időszámítás alkalmazásának energiaspórolásra vonatkozó megállapításai ma már messze nem egyértelműek. Ugyanakkor számos felmérés tanúsítja, hogy az óraátállítás megszüntetése és a fix nyári időszámítás bevezetése össztársadalmi haszonnal járna, és a lakosság többségének megelégedését eredményezné. Tisztelt Képviselőtársaim! E felmérések azt mutatják, hogy a magyar társadalom széles rétegei ellenzik a téli időszámítás intézményét, és elfogadnák a reggeli napfelkelte eltolódását azért cserébe, hogy délután egy órával tovább legyen világos. A szállás.hu portál október 26-ai közvélemény-kutatása szerint például egyfelől a válaszadók mintegy 20 százaléka nem tudja, hogy mikor merre kell tekerni a vekkert, másfelől kétharmaduk a fix nyári időszámítás híve, míg 13 százalékuk ‑ mint ahogy azt Bodó képviselőtársam is idézte ‑ az időzónaváltást támogatná, azaz a jelenlegi közép-európai időzónából a kelet-európaiba való átkerülést. E felmérésben a válaszadók fele számolt be az óraátállítás körüli időpontban a biológiai egyensúly felborulásáról, az 55 év felettiek többségének pedig egészségi problémái is vannak az átállást követően. Ehhez járul az a tény is, hogy a téli korai sötétedéshez tíz emberből négy esetén rossz közérzet társul, a válaszadók kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba. A fix nyá­ri időszámításra való átállás tehát nemcsak a tár­sa­dalom részéről megnyilvánuló egyértelmű óhaj, ha­nem több szempontból is biológiai, pszichológiai szük­ség­sze­rű­ség. Ismerünk ugyanis statisztikai adatokat arról is, hogy az óraátállításokat követő öt-tíz nap alatt gyakoribbak a szívinfarktusok, az agyvérzések, a közlekedési, munkahelyi és háztartási balesetek, valamint ebben az időszakban a szellemi foglalko­zásúak munkateljesítménye észrevehetően csökken. Bár kétségtelenül nem reprezentatív, a vitára való felkészülésem során átolvastam a javaslatunkkal kapcsolatban a közösségi médiában született véleményeket, hozzászólásokat, kommenteket is. Ebből is egyértelmű az, hogy legtöbben a fix nyári időszámítás mellett teszik le a voksukat. Az egyik hozzá­szóló például azt írja, hogy jobban hiányzik az esti fény, mint a reggeli. Jólesik este világosban hazaérni. Csak így tovább, remélem, sikerül. Valaki más pedig arra panaszkodik, hogy a jelenlegi helyzetben télen délután már semmit nem lehet csinálni itthon. Mindehhez egy hozzászóló azt tette hozzá, hogy igen, depresszió, nekem is volt időszak, amikor október-novembertől minden bajom volt, mert tél van, mert sötét van, s a többi. Míg egy másik vélemény szerint: reggel úgyis elmegyek dolgozni, és az érdekel, hogy ne sötétben menjek, érjek haza. Herman Gábor székesfehérvári mérnök, a téma régi kutatója számításai szerint egyébként a téli időszámítás eltörlésével a korai, tehát 6 óra előtti napfelkelték száma a jelenlegi 152 napról 140 napra csökkenne, míg azon napok száma, amelyeken már 18 óra előtt sötét van, 161 napról 121 napra mérséklődne. Kevesebbszer kelne fel tehát a nap a társadalom többsége által alig vagy egyáltalán nem kihasznált hajnali 6 óra előtti időszakban, de cserébe 12 órával növekedne a 6-21 óra közötti hasznos világos órák éves mennyisége, ami szerintünk mindenképpen pozitív. Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólásokat olvasva természetesen ellenzők is akadtak, például az az úriember, aki amiatt panaszkodott, hogy ausztriai ingázása során így naponta kellene az óráját átállítani a téli időszakban, hisz nyugati szomszédunk továbbra is alkalmazni fogja a téli időszámítást. Ez egyfelől igaz, azonban mi a Jobbik részéről olyan országért küzdünk, amely hosszú távon vonzó perspektívát tud nyújtani minden külföldön dolgozó magyar számára, aki a tudását, szorgalmát Magyarország felvirágoztatása érdekében használná. Másfelől pedig a téli időszámítás eltörlése által a téli félévben a román és az ukrán idővel hangolódna össze hazánk, ami viszont a keleti irányból érkező vagy oda ingázó munkavállalók helyzetét könnyítené meg, nekik ugyanis így csak fél évig kellene órát állítani a munkanapjaikon, miközben jelenleg ezt a teljes évben meg kell tenniük minden egyes munkanapon. (12.30)Harmadrészt tény, hogy a napsütéses órák eloszlásának tekintetében hazánk a jelenlegi zónája, azaz a közép-európai GMT+1 zóna legnagyobb vesztese. Ennek oka pedig az, hogy jelenleg nálunk télen és nyáron is relatíve korán kel fel a nap, miközben korán is nyugszik. Szemben időzónánk úgymond győzteseivel, például Franciaországgal, de még inkább Spanyolországgal, ahol majdnem egy órával később kel, de később is nyugszik a nap, jobban alkalmazkodva a társadalom többségének ébren töltött idejéhez és életritmusához. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon jelenleg a társadalom egy szűk, rendkívül korán kelő kisebbségétől eltekintve a többség számára az év során világos órák tucatjai vesznek kárba egyszerűen azért, mert azok túl korán vannak, amikor még alszanak. Jómagam ezzel együtt is megfontolandónak tartom Herman Gábor álláspontját, miszerint jobb lenne a kelet-európai GMT+2 időzónába való átkerülés, amely földrajzi elhelyezkedésünknek sokkal jobban megfelel.Herman számításai szerint ennek következtében a hajnali 6 óra előtti, tehát a többség számára nem hasznosuló napfelkelték száma a jelenlegi 152 napról 54 napra csökkenne, míg a 20 óra után is világos esték száma a jelenlegi 101 napról 172 napra növekedne, amivel a jelenlegi rendszerhez képest plusz 103, 6 óra 30 és 21 közötti, tehát a többség életritmusa szerint jobban hasznosuló világos órát nyernénk. Egyszerűbben megfogalmazva a jelenleg a reggeli órákról délutánra és estére kerülnének a napsütéses, világos órák, amely többek között a gazdaságnak, különösen a turizmusnak biztosítana további kedvező fejlődési lehetőséget amellett, hogy a többség ébren töltött idejéhez és életritmusához is jobban alkalmazkodik.Nem véletlen, hogy az egyébként velünk nagyjából azonos hosszúsági körökön elhelyezkedő Görögország is elsősorban éppen a turizmusra tekintettel a GMT+2-t használja, ellentétben a tőle északra fekvő szomszédaival, Albániával és Macedóniával. Az óraátállítás megtartása melletti időzónaváltás gondolatát csupán azért tartottam fontosnak az óraátállítás eltörlését célzó javaslatunk kapcsán megemlíteni, mert továbbra sem lehetünk bizonyosak abban ‑ és ebben államtitkár úr szavai végül megerősítettek, bár ezt, amikor felkészültem, még nem tudtam ‑, hogy a Fidesz végül szavazásra bocsátja-e jelen előterjesztésünket.Azért hoztam tehát most önök elé néhány mondat erejéig egy hasonló elképzelést is, mert ha a kormánypártok végül mégis meggondolnák magukat, már előre szerettem volna egy kapcsolódó témafelvetéssel is élni. Volt már rá ugyanis példa, hogy a Ház elé engedtek jobbikos javaslatot. Gondoljunk például a kommunista luxusnyugdíjak kapcsán Novák Előd indítványára, azonban abból nem született törvény, mert bár az általános vitát lefolytattuk, a Fidesz a törvényjavaslatot végül nem engedte tovább. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenlegi javaslatunk azt célozza tehát, hogy a téli időszámítás eltörlésével és a fix nyári időszámításra való átállással a legkritikusabb, azaz a téli időszakban kerüljön át egy napsütéses, világos óra reggelről délutánra, amely időpontban az jobban hasznosulna. A legtöbben ugyanis ma a legrövidebb téli napokon nemcsak dolgozni vagy iskolába indulni kénytelenek sötétben, de legtöbbször szürkületben vagy egyenesen sötétben is érnek haza. Ők tehát délután egy plusz világos órát nyernének, amelyet a szabadban sétálással, sportolással, családi programokkal tölthetnének akár hétköznap munka után is. Indítványunk így nemcsak társadalmi igényt elégít ki, hanem elfogadása esetén egy jobb, egészségesebb, élhetőbb időszámítási rendszer létrejöttét is jelenti majd. Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, hogy támogassák Kepli Lajos képviselőtársammal benyújtott határozati javaslatunkat. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy most mint geográfus és nem mint politikus szóljak hozzá ehhez a témához, ugyanis alapvetően földrajzi jellegű kérdés maga az óraátállítás, az időzónák rendszere, és ezután jönnek a kapcsolódó mindenféle gazdasági kérdéskörök.Egyrészt célszerű tisztázni, és mindjárt elmagyarázom, hogy miért, de célszerű tisztázni, hogy ez a javaslat, ha így elfogadnánk, azt jelentené, hogy a kelet-európai időzónába lépnénk át, tehát gyakorlatilag ez egy időzónaváltást előirányzó javaslat. Én egyébként jobban örültem volna, ha ezt egyértelműen meg is fogalmazzák az előterjesztők, mert akkor talán jobban értette volna mindenki, hogy mi van emögött.Nézzük a részleteket! Ahhoz, hogy meg lehessen érteni ezt az egész problémakört, pár mondat erejéig, de kicsit földrajzórát kell tartanom, mert valószínűleg a többség nem ismeri, ha esetleg valaki hallgatja vagy nézi interneten keresztül a közvetítést.Tudni kell pár alapfogalmat és pár tényt arról, hogy hogyan működik az időzónák rendszere a Földön. Úgy működik, hogy van egy nulla hosszúsági fok, amitől keletre és nyugatra 7,5-7,5 fok sávban van az úgynevezett koordinált világidő, UTC. Már nem használják azt a greenwichi időt, amire Szávay képviselő úr utalt, tehát ez nem GMT, hanem UTC. Nem magyarázom el a részleteit, hogy miért van az, hogy a szökőmásodperceket hogy kell figyelembe venni, ezért a 60-as évek óta ezt nem használjuk, de a hétköznapi szóhasználatban mint greenwichi időt szokták használni, de ez valójában koordinált világidő, UTC, ez a hivatalos. Tehát ott van ez a bizonyos UTC. És akkor innentől kezdve mind keleti, mind nyugati irányban 15 fokonként, ahogy csúszkálunk keletre, illetve nyugatra, plusz 1, illetve mínusz 1 órával az időzónák eltolódnak. Ezért van az, hogy ahol például Magyarország fekszik, ez a keleti hosszúság 7 fok 30 perc, illetve 22 fok 30 perc közötti sáv ez az UTC+1. Tehát ez a bizonyos közép-európai idő, amibe mi tartozunk. De persze aztán ha ránéz a térképre az ember, mit lát? Ezt a bizonyos közép-európai időt nem azok az országok használják kizárólag, akik ebben benne vannak, hanem sokkal inkább kiterjedt, főleg nyugati irányba. Még Spanyolország is ezt használja, pedig ha ránézünk a térképre, mit látunk? Spanyolországnak a legnyugatibb része nagyjából Írországgal van egy hosszúsági fokon, ami UTC-1. Tehát 2 órával arrébb van, mégis az UTC+1-et használja. Ennek nagyon hosszú történeti előzményei vannak, illetve a 40-es, 50-es, 60-as években bizonyos szakmapolitikai, jórészt gazdaságpolitikai okai vannak annak, hogy nagyon elterjedté vált ez a bizonyos közép-európai idő Európában. Ezért van az, hogy ha ránézünk a térképre, voltaképpen Kelet-Európát leszámítva jóformán Portugália, Írország és az Egyesült Királyság nem használja csak a közép-európai időt, ők az UTC-ben vannak. Próbálkoztak vele, mindegyik ország esetében volt néhány év, amikor kipróbálták, de annyira eltért a napi rutinjuktól, a munkakezdési időtől és a többi, hogy végül is úgy döntöttek, hogy nem maradnak ebben a közép-európai időben. Tehát megállapíthatjuk, hogy Magyarország az UTC+1-ben van, annak is a keleti peremén. Egyébként zárójelben jegyzem csak meg, hogy aki időzóna peremén van, az mindig bajban van, mert soha nem ideális. Egy időzóna közepén lenni ideális, a peremén kevésbé, de ezek ilyen adottságok, ezzel nem tudunk mit csinálni, az országot nem tudjuk arrébb tolni. A következő kérdés, hogy hogy kerül akkor a csizma az asztalra, mi ez az óraátállítás.Az óraátállítás azért merül fel, mert van egy alapvető csillagászati adottsága a Földnek: kering a Nap körül, a másik ilyen adottsága meg, hogy van egy tengelyferdesége. Tehát a Napnak van egy látszólagos éves járása, ami azt jelenti, hogy a nappalok és az éjszakák hossza ciklikusan változik. Államtitkár úr már utalt erre: Magyarországon nagyjából durván a nappal hossza a 8 és a 15 óra között változik. Percre pontosan ezt nem lehet megadni, mert a szürkületi időszak viszonylag hosszú Magyarországon. Ebből adódik, hogy van egyébként olyan, hogy tengerészeti napkelte, meg csillagászati napkelte, meg különböző napkelték vannak, de nagyjából azt lehet mondani, hogy a nappal hossza 8 és 15 óra között változik. Innen adódik az óraátállítás ötlete. (12.40)Elkezdtek azon gondolkozni, hogy hogyan lehet egy nagyjából olyan szélességen fekvő ország esetében is, mint Magyarország, ahol viszonylag széles spektrumban változik a nappalok-éjszakák hossza ilyen évi ciklikus ütemben, de nem extrém mértékben, tehát nincs olyan, hogy csak nappal van, meg csak éjszaka, mint a sarkkörön túl, hogy lehet hozzáigazítani a szokásainkhoz az időszámítást. Mert ugye mi a fő cél? Az egyes számú fő cél, hogy amikor munkát végzünk, lehetőleg legyen világos. Ez a legalapvetőbb dolog. A következő, hogy lehetőleg a munkába jutás meg a munkából haza jutás időszaka legyen világosban, vagy legalább szürkületben, és van egy negyedik tényező, hogy ugye nyári időszakban a munkavégzés után tudjunk szabadban ‑ tehát nem zárt térben ‑ szalonnát sütni, focizni, gyerekekkel piknikezni, túrázni esetleg még a rendelkezésre álló napsütéses időszakban. Ezért merült föl, hogy esetleg próbáljunk meg játszani azzal, hogy picit az óraátállítással ezeket a tényezőket figyelembe véve hozzáigazítsuk a szokásunkhoz az óra járását. És itt nagyon fontos megjegyezni tehát, hogy az alap, tehát nincs ilyen a csillagászatban meg a földrajzban, csak hogy mindenki értse, hogy mit mondok, a normál időszámítás a téli, és ehhez képest jött az az ötlet, hogy állítsuk át nyárira. Ezért nincs értelme annak, hogy azt mondjuk, hogy a téli időszámításnak nincs energiamegtakarítása. Persze, hogy nincs, mert az a normál. A megtakarítás nyáron képződik, mert a nyári a nem normál, arra állunk át, és annak van magyarázata, annak van indoka, hogy miért állunk át. Meg vannak ellenvélemények, hogy miért nincs annak haszna, és mondjuk, energia­meg­takarítása. Ebből adódik tehát az, hogy amit a határozati javaslatban itt lehet olvasni, az egy időzónaváltás, kombinálva azzal, hogy egyébként megszüntetné az óraátállítást. Na, és akkor nézzük meg, hogy mi lenne ennek egyrészt az előnye, haszna, meg mi a következménye. A következménye a legegyszerűbben, amit mindenki tapasztalna, ha azt megvalósítanánk, amit a Jobbik javasol, akkor ugye az lenne, ami valóban el is hangzott, hogy ugye, mi állandóan az UTC+1-ben lennénk, Ausztria hol az UTC+1-ben, hol az UTC+2-ben, Románia meg, mondjuk, hol az UTC+2-ben, hol az UTC+3-ban. Tehát, amikor határon átmennénk, mindig azon kellene gondolkoznunk, hogy most nyár van, nyári időszámításnak megfelelő időszak van vagy téli időszámításnak megfelelő időszak van, és most előre vagy hátra kell állítanom az órát. Mert hol Ausztriával, hol Romániával lennénk szinkronban. És ugye ebből adódik az, amit államtitkár úr említett, hogy ez menetrendszerkesztési szempontból nem lenne egy egyszerű dolog. Mert amikor arról be­szé­lünk, hogy ugye, átállítjuk Magyarországon ilyen koordinált formában, európai országokkal együttműködve egy napon, egy időpillanatban az órát éven­te kétszer, akkor az, mondjuk, érint egy darab gyors­vonatot, pontosabban kettőt. Régen ezt Dacia Expressnek hívták, nem tudom, most mi a neve, és min­dig, amikor probléma adódott, akkor Békéscsabán állt 60 percet. Körülbelül ezt az egy vonatot érin­tette. De ha mi bevezetjük ezt a javaslatot, akkor folyamatosan menetrendi problémák adódnak majd a MÁV-nál, mert egész nap más lesz az idő, mint Ausztriában fél évig, meg egész nap más lesz az idő, mint Romániában fél évig. A menetrendszerkesztőknek gratulálni tudok majd, ha ezt meg tudják oldani, tehát őket azért nehéz feladat elé állítanánk, azért ezt valljuk be. Nem lenne egyszerű dolog. S akkor nézzük meg az előnyeit, hátrányait! Itt a képviselőtársaim sokat beszéltek róla, nagyon nem kell már részletezni, hogy mi az előnye a nyári időszámításnak. Ezt jelenti ugye nálunk az óraátállítás. Valóban, ez a 120 gigawattóra gyakorlatilag az egyetlen pontosan kiszámítható, számszerűsíthető, hitelesített eredmény, amit ugye a MAVIR ‑ talán mindannyiunk által elfogadhatónak tekintett szakmai szer­vezet ‑ letett az asztalra. Ezen talán kár vitatkozni. Aztán vannak mindenféle elvi szinten mérhető vagy azonosítható előnyök, például az, hogy munkavégzés után, mondjuk, nyáron, hosszabb ideig van világos, tehát kimehetünk piknikezni, szalonnát sütni, és a többi, este, mondjuk, 9-ig, mert a szürkületet is figyelembe véve 9-ig, negyed 10-ig nyáron világos van többé-kevésbé.Most nézzük meg a hátrányait! Ugye, szokták emlegetni sokan ezt a bioritmusra gyakorolt hatást. Hát, az a helyzet, hogy konkrét kutatások ezt kevésbé bizonyítják. Én próbáltam utánanézni, orvossal is beszéltem, és nagyon bizonytalan ez a dolog, úgyhogy egyelőre azt gondolom, hogy ilyen karakteresen azt mondani, hogy ennek ilyen nagyon elvágólagos negatív hatása van, ezt nem lehet kijelenteni. Szokták a depresszióra való hajlamot említeni, ámbár, amikor Oroszországban megszűnt, akkor azt kezdték el mondani, hogy az okozott depressziót, hogy eltörölték az óraátállítást. Szóval ez is egy nehezen megfogható dolog. Elektronikai rendszerekben okozhat-e problémát az óraátállítás? Az Y2K problémáját felvetném: semmi problémát nem okozott az sem, úgyhogy nyilván ez sem okoz.Úgyhogy itt felmerül aztán a kérdés, hogy jó, de akkor mit lehetne csinálni? Voltaképpen három lehetőségünk van. Vagy maradunk abban az időzónában, ahol most vagyunk, és megtartjuk az óraátállítást és ilyen európai együttműködésben. A második, hogy váltunk egy időzónát, tehát átugrunk a kelet-európai időbe, de megtartjuk az óraátállítást, és akkor nem adódik ez a probléma, hogy fél évig ezzel az országgal, fél évig meg más országgal vagyunk szinkronban. És van a harmadik lehetőség, hogy rávesszük a szövetségeseinket, barátainkat, hogy en bloc szüntessük meg az óraátállítást. Hogy melyiknek van nagyobb racionalitása, azt én nem tudom természetesen megítélni; a szakmai véleményem az egyébként, hogy nekünk a leghasznosabb az lenne, ha így maradnánk, ahogy most vagyunk. Ugyanis ez egy kipróbált rendszer, amihez alkalmazkodik a szokásrendszerünk, és az persze igaz, hogy évente kétszer van egy ilyen felbuzdulás az emberekben, hogy ez milyen kellemetlen, csak ha például ezt a javaslatot valósítjuk meg ‑ zárójelben megjegyzem ‑, akkor állandóan állítgatnunk kell az órát, ha utazunk külföldre, attól függően, hogy keletre vagy nyugatra megyünk. Másrészt én is olvastam a szállás.hu-nak a közvélemény-kutatását. Ők maguk is odaírják egyébként, hogy nem reprezentatív azért ez a felmérés. Ettől függetlenül nyilván, ha reprezentatív kutatást csinálnánk pár millió forintból, mondjuk, a kormány egy ilyen hatástanulmányt készítene, ehhez valószínűleg nagyon közeli adatok jönnének ki, de ettől függetlenül számszerűen talán nem érdemes hivatkozni egy nem megfelelő módszertannal készült kutatásra. Úgyhogy összességében én csak azt javasolnám, hogy azért én értem, hogy az egyes pártok miért támogatják ezt, és mondom, én is érzékelem a társadalmi hátterét ennek a dolognak. Lehet erről beszélni, csak akkor a problémát is úgy kell felvetni, hogy az egy valós kérdésként merüljön föl, és valós válaszokat adjunk, és ne próbáljuk meg nem megfelelően megfogalmazni ezt a javaslatot, kicsit elvinni más irányba ezt a beszélgetést. És mondom, akkor az a kérdés, hogy váltsunk-e időzónát, vagy maradjunk itt, ebben az időzónában. És az óraátállításról egymagunk biztos, hogy nem tudunk dönteni, hiszen európai uniós irányelv van. Ez teljesen egyértelmű. És hogy itt a hátralévő 40 másodpercben csak azért néhány apróságot megjegyeznék, néhány nem megfelelően megfogalmazott mondatban itt is elhangzottak ilyenek, nyilván nem így gondolták képviselőtársaim, de célszerű tisztázni: a nappalok és az éjszakák hossza adott, az óraátállítás se nem növeli az éjszakát, se nem csökkenti, se nem növeli a nappal hosszát, se nem csökkenti. Azzal, hogy a nyári időszámítás lenne fixálva, azzal nem változtatjuk meg a természeti törvényeket, hanem egyszerűen csak az a kérdés, hogy hogyan igazítjuk hozzá az órát a napi szokásainkhoz. Ez egy nagyon fontos kérdés, azt gondolom. Köszönöm szépen.
  • KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Igyekszem, amire úgy érzem, hogy reagálnom kell, még a vita közben és nem a zárszóban reagálni, ahogy azt itt a parlamentben gyakran megszokhattuk. Köszönöm szépen először is Szabó Szabolcs képviselőtársamnak ezt a rendkívül tartalmas és szakmailag nagyon igényes felszólalást. (12.50)Valóban igaza van. Hatásait, eredményét tekintve egy időzónaváltás a nyári időszámítás megtartása. Azzal a kijelentésével, hogy azért volna jobb, ha ez a jelenlegi helyzet, állapot maradna, mert ez már egy bejáratott módszer, vannak kétségeim. Nyilván kell új döntéseket hozni, és néha kockázatokkal is jár, és lehetnek hátrányai is valóban annak, ha megszüntetjük az óraátállítást, de ez leginkább nyilvánvalóan akkor derül ki, ha ez a döntés megszületik, és alkalmazzuk néhány évig, akkor derülnek ki ennek a nyilvánvaló előnyei, illetve a hátrányai.A másik pedig az, hogy Heringes Anita képvi­selőtársam a villamosenergia-megtakarítással kapcsolatban említette, hogy ez milliárdokban is mérhető. Én ezzel egyetértek, de egyrészt a MAVIR is elmondja mindig, hogy a nyári időszakban jelentkezik ez a megtakarítás, a nyári időszámítás megtartásával nyilván ezt nem érintené. De ha figyelembe vesszük, hogy ez körülbelül 1 százaléka a villamosenergia-felhasználásunknak maximálisan, míg a hálózati vesz­­teség körülbelül 4-5 százalék, legalábbis ez a szakmai adat, amit a legutóbb hallottam, aminek egy részét az áramlopások teszik ki, és ha az áramlopásokat meg tudnánk szüntetni, már annak jóval nagyobb gazdasági haszna volna, jóval nagyobb megtakarítást érnénk el csak ezzel az egy intézkedéssel, mint ami az óraátállítás kapcsán pró és kontra felmerül, hogy mennyit tudunk megtakarítani, vagy mennyit nem. Azt gondolom, hogy ez nem releváns kérdés ebből a szempontból. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm szépen a szót. Kepli képviselőtársam hozzászólása alapján eszembe jutott, hogy egy dolgot elfelejtettem mondani, ugyanis nagyon gyakran merül fel érvként, hogy azért tartsuk meg a nyári időszámítást, merthogy az óraátállításból ott képződik a haszon, tehát ha azt fixáljuk, akkor teljesen rendben vagyunk. Gondoljon bele mindenki, hogy fixáljuk a nyárit, akkor átlépünk az UTC+2-be, ugyanabba az időzónába, mint Románia van. Akkor a románok vajon miért állítgatják az órát? Azért állítják át, mert függetlenül attól, hogy milyen időzónában van éppen az ember, az óra átállításával ezen a szélességen igazítom hozzá a nappalok, éjszakák hosszához az órát. Tehát itt nem a hosszúság az érdekes, hanem a szélesség. Ezért van az, hogy hiába váltok időzónát, önmagában az a tény megmarad, hogy a nyári és a téli időszámítás váltásával a haszon ott marad, tehát attól függetlenül, hogy átlépünk az UTC+2-be, ez a nyeresége nem vész el az időszámítás váltakozásánál.
  • KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Nagyjából reagáltam is a kétperces felszólalásomban, arra számítván, hogy lesz még további része a vitának, hát ez nem így alakult. Mindenesetre szeretném megköszönni minden egyes felszólalónak, hogy való­ban komolyan vették azt, amit az előterjesztői fel­szólalásomban mondtam, hogy a pártpolitikát száműzzük ebből a vitából, hiszen alapvetően bár az egész társadalmat érintő, mégis inkább szakmai jellegű életérzést, közérzetet befolyásoló kérdésről van szó.Nagyon sokan felvetették egyébként, amikor beadtuk ezt az előterjesztést, én is olvasgattam közösségi oldalakon hozzászólásokat, azokból nagyon sokat lehet tanulni pozitív és negatív értelemben is, hogy miért olyan fontos most a Jobbik számára ez a kérdés, vannak ennél sokkal súlyosabb problémák Magyarországon. Én ebben egyetértek, valóban nagyon súlyos problémák vannak jelen pillanatban is Magyarországon, de ez nem jelenti azt, hogy más kérdésekkel ne foglalkozhatna az Országgyűlés. Különösen legfőbb népképviseleti szervként egy olyan kérdéssel, ami láthatóan a társadalom legalább 80 százaléka számára egyaránt fontos, és egyhangú állásponton van a társadalom 80 százaléka ebben a kérdésben. Mi természetesen komolyan vesszük a társadalom képviseletét, ezért behoztuk ezt az előterjesztést, mivel saját magunk is úgy gondoljuk, hogy indokolatlan ennek az évenkénti kétszeri óraátállításnak a további fenntartása.Köszönöm szépen Aradszki államtitkár úr részéről a kormány nem elutasító és nem is egyértelműen tá­mogató álláspontját, de én mindenesetre ezt én egy pozitív álláspontnak tekintem. Abban pedig egyetértek, hogy elkapkodni semmit nem kell, különösen azért, mert most a parlament munkájában egy két hó­napos ülésszünet következik, és a tavaszi ülésszakon tud a leghamarabb döntésre jutni ez a kérdés, amikor meg már megint majdnem ott leszünk egy óra­át­állítási időszak környékén, amikor megint majd lesz aktualitása is. Remélhetőleg addig sikerül ebben szakmai oldalról akár hatástanulmánnyal, más tanulmányokkal alátámasztva a kormánynak is egy egy­öntetű álláspontot kialakítani, és nagyon remélem, hogy ez egy támogató álláspont lesz. Ha a határozati javaslatot elfogadjuk, mert arról itt kevés szó esett, de valóban úgy zajlik le a folyamata, hogy a határozati javaslat a kormányt hatalmazza fel és kéri fel, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket, hiszen amint azt államtitkár úr is mondta, egy kormányrendelet szabályozza ezt a kérdést Magyarországon, akkor utána a kormánynál lesz az intézkedés joga, és a kormánynak kell majd ezt a kormányrendeletet megváltoztatnia vagy hatályon kívül helyeznie.A többi ellenzéki és kormánypárti hozzászóló részéről is köszönöm azt, hogy figyelembe vették ezt a kérésemet a pártpolitika száműzéséről, másrészt pedig tartalmában, érdemében szóltak hozzá mindannyian a kérdéshez. Nagyjából az látszik kibontakozni, hogy egyöntetűen mindenki azt gondolja, hogy ezzel a kérdéssel valamit kezdeni kell. Valóban, a társadalomban van olyan álláspont, amelyik azt mondja, hogy időzónát kell váltani és meg kell tartani az óraátállítást, van, aki azt mondja, hogy a jelenlegi helyzetet kell megtartani, van, aki azt mondja, hogy az óraátállítást kell eltörölni. Itt, ezen belül az, hogy a télit vagy a nyárit tartjuk meg, az megint egy szakmai vagy akár politikai döntés.Jelen pillanatban összegezve a vitában elhangzottakat, én úgy tartom, hogy a kezdeményezésünk pozitív visszhangra talált, pozitív rezonanciára a kormány és a többi frakció részéről, és ennek a tóba bedobott kőnek a hullámai most tovább gyűrűznek, és remélhetőleg majd tavasszal, a tavaszi ülésszakban azt fogják eredményezni, hogy egy pozitív, egy elfogadó határozati javaslat születik majd meg itt az Országgyűlésben. Köszönöm szépen képviselőtársaim konstruktív együttműködését. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Aradszki András államtitkár urat, hogy kíván-e felszólalni a vitában. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából megadom a szót Bodó Sándor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Heringes Anita képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Szávay István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője, aki felszólalását az emelvényen fogja elmondani. Parancsoljon, képviselő úr! Megvárjuk, amíg fölérkezik. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Szabó Szabolcs képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperces felszólalásra Kepli Lajos képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak kettőperces felszólalásra jelentkezett Szabó Szabolcs képviselő úr is. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.Megkérdezem Kepli Lajos képviselő urat, illetve Szávay István jegyző urat, hogy melyikük fog zárszót mondani. (Jelzésre:) Kepli Lajos képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!