• DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, a mai vitanapot méltán nevezhetjük az ellenzék lelkiismeret-furdalása napjának is, hiszen ők voltak azok, akik jó pár évvel ezelőtt, pontosan 2010. december 20-án ‑ amikor dönteni kellett arról, hogy kívánunk‑e a nők számára egy kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget biztosítani, egy olyan lehetőséget, hogy 40 év munkavégzés vagy 40 év munkavégzés és gyermeknevelés után nyugdíjba kívánnak vonulni ‑, bizony a Magyar Szocialista Párt, illetve a Jobbik képviselői tartózkodtak ennél a szavazásnál, nem támogatták, sőt az LMP képvi­selői konkrétan nemet is nyomtak.Nyugdíjszempontból nem egyszerű időszak volt az. Emlékszünk arra, 2010-ben az akkori, félig-meddig magánkasszákra is épülő nyugdíjrendszerben 320 milliárd forint volt az a hiány, amely hiányzott mondjuk díjkasszából. Ez a pénz vándorolt a kötelezően választandó magánkasszákba. 2014-re, ha ez a rendszer így maradt volna, akkor ez a lyuk a nyugdíjrendszeren már nem 320 milliárd forint, hanem 460 milliárd forint. Tetézte ezt a különböző nehezen átlátható és a kezdeti időkhöz képest nehezen követhető, korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségek szövevénye. Sokan úgy mentek nyugdíjba, hogy még keresőképesek maradtak, és akár évekig vagy évtizedekig a nyugdíj mellett keresőképes tevékenységet is végeztek. Emellett az akkori rokkantsági rendszer sem ösztönözte az enyhébben egészségkárosodottakat a munkavégzésre, a megmaradt munkaképességük fejlesztésére, kihasználására. Az akkori nyugdíjrendszer sokakat arra ösztönzött, hogy még fiatalon, kevés szolgálati idő és alacsony jövedelem mellett menjenek nyugdíjba.Ha az akkori számokat és adatokat megnézzük, a nők különösen hátrányos helyzetben voltak, hiszen az ő esetükben az átlagos nyugdíjba vonulás esetén azt láthattuk, hogy kevesebb szolgálati idő alapján korábbi nyugdíjazást választva alacsonyabb összeggel vonulnak nyugdíjba. Ezért döntött úgy a kormány, hogy egy új családpolitikai intézkedést vezet be, amely a nyugdíjrendszerben is a növekvő hiány és a diszfunkciókkal szemben egy családpolitikai szempontot tükröz, mégpedig azt, hogy a nők 40 év után, 40 év jogosultsági idő megszerzése után nyugdíjkorhatártól teljes mértékben függetlenül nyugdíjba tudjanak vonulni.(16.10)Azoknak a nőknek nyitotta meg a kormány ezt a lehetőséget, akik mind a munka területén, mind a családban helytálltak 40 éven keresztül. Megnyitotta a „Nők 40” a lehetőséget számukra arra, hogy gyermekeikre és esetleg gondozásra szoruló szüleikre gondoljanak. Gyermekeikre a tekintetben, hogy az unokák gondozásában részt vállalhassanak, és segíthessenek a gyermekeknek az unokák nevelésével járó terhek viselésében, másrészről sok esetben itt már olyan idős szülőkről, nagyszülőkről beszélhetünk, akiknek a gondozása szintén otthonlétet, otthoni törődést igényel.Éppen ezért ez segítséget jelent az idős embereknek, hiszen a „Nők 40”-nel nyugdíjba vonuló gyermekeik, lányaik közvetlenül otthon tudják őket gondozni egy szeretetteljesebb légkörben, másrészről segítséget jelent a fiatal anyukáknak, hiszen a megkezdett karrierjük folytatása mellett is tudnak gyermeket vállalni. Hiszen otthon a családban a nagyszülő, nagymama segítséget tud adni a gyermek vállalásában.Úgy gondoljuk, hogy ez a családon belül egymás iránti felelősségvállalásnak egy nagyon jó példája, egy társadalmi érték, a generációk közötti szolidaritás jelenik meg, amelyet az Alaptörvény is rögzít, mind a szülők felelősségét a gyermekek iránt, mind a gyermekek felelősségét a szüleik tartása iránt, ha erre a szülők rászorulnak, a gyermeknek pedig van erre lehetősége.Itt, ebben az esetben egy komoly biztosítási előzményt, 40 éves munkaviszonyt vagy gyermekneveléssel töltött időt, tehát a gyermeknevelési ellátások igénybevételének idejét vagy a gyermeknevelés miatti fizetés nélküli szabadságot számít a rendszer pontosan azért, hiszen itt várhatóan egy hosszabb ideig történő nyugdíjfolyósításra kerül sor.Ezek a kedvezmények illetik meg tehát a höl­gye­ket, és ennek az alaptörvényi alapját is lefektettük. Az Alkotmánybíróság 2015-ben ki is mondta, hogy az a kezdeményezés, ami a mai vitanapnak is az alapját jelenti, az Alkotmánybíróság döntése értelmében kiüresítené a nők kedvezményeit, kiüresítené azt az al­kotmánybeli szakaszt, amely azt mondja, hogy sok más csoport mellett a nőknek is külön ked­vez­mé­nye­ket kell biztosítani. Ha ez a kedvezménybeli előnye a nőknek megszűnne, akkor az Alkotmánybíróság értel­mezése szerint ez az alaptörvényi szakasz is kiüresedne, értelmét vesztené.Ha megnézzük, hogy a „Nők 40” kedvezménnyel kik vonultak nyugdíjba, azt mondhatjuk, hogy átla­go­san 41 év szolgálati idő után veszik igénybe a „Nők 40” lehetőségét a hölgyek. Átlagosan 59 évesen vo­nul­nak nyugdíjba a „Nők 40” kedvezménnyel. Eddig 181 ezren vették ezt igénybe. De ha az ellenzéki pár­to­kon múlt volna, ez a 181 ezer hölgy nem vo­nul­ha­tott volna nyugdíjba, közülük többen már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt. Most 130 ezren vannak abban a kategóriában, hogy a „Nők 40”-ben benne vannak, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érték el. Ha az ellenzéki pártokon múlna, akkor ők 181 ezren az elmúlt években és 130 ezren ebben a pil­la­natban sokkal hátrányosabb körülmények között élnének, ezt a kedvezményt nem vehették volna igénybe.Engedjék meg, hogy azért, mivel régen volt ez az esemény, közel hat évvel ezelőtt, idézzük föl, hogy kik voltak azok, akik nem támogatták ezt a ja­vas­la­tot. Azért is szeretném fölolvasni ezeknek a névsorát, hiszen nagyon sok pártból most is itt vannak azok a képviselők, akik a következő órákban hangosan fogják követelni annak a kedvezménynek a kiter­jesz­té­sét, amely kedvezménynek a bevezetését ők maguk nem támogatták. Azt kérném, ha valaki ezelőtt hat évvel nem támogatta egy kedvezménynek a be­ve­zetését, akkor itt a mai vitanapon kicsit furcsa lenne, ha ő maga lenne az, aki a leghangosabban képviselné ennek a bővítését.Akik nemmel szavaztak az LMP padsoraiból: Ertsey Katalin, Jávor Benedek, Kaufer Virág, Kukorelly Endre, Mile Lajos, Osztolykán Ágnes, Scheiring Gábor, Schiffer András, Szabó Rebeka, Szabó Timea, Szilágyi László, Szilágyi Péter és Vágó Gábor. Az LMP ezen képviselői közül már senki sem az LMP képviselője. Egyetlenegy hölgy van, aki itt ül a függetlenek soraiban, azonkívül pedig az LMP-ben ‑ itt erre a vitanapra készülve is meg­álla­pítottam ‑ a legnagyobb itt a fluktuáció, mert ezek közül már senki sincs itt, de nyilván maga a párt teljes vállszélességgel abban az időben ellene szavazott ennek a javaslatnak.De nem támogatták ezt az MSZP képviselői sem: Baja Ferenc, Bárándy Gergely, Boldvai László, Burány Sándor, Ficsor Ádám, Gőgös Zoltán, Göndör István, Gúr Nándor. Akkor még az MSZP soraiból nem támogatta Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Józsa István, Juhász Ferenc, Kolber István, Kovács László vagy Kovács Tibor képviselő urak, de még folytathatnám ezt a sort az MSZP-ben is és folytatom is. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Hiszen Lendvai Ildikó képviselő asszony, Lukács Zoltán, Mandur László, Molnár Csaba, Nemény András, Pál Tibor, Simon Gábor, ugye, őróla már elég sokat hallottunk az utóbbi években, Soós Tamás, Steiner Pál, Szabó Imre, Szabó Vilmos, Szanyi Tibor, Szűcs Erika, Tóbiás József, Tóth Csaba, Tóth József, Tukacs István, Varga Zoltán, Varju László vagy Veres János képviselő hölgyek és urak szintén nem támogatták ezt a javaslatot. Azt hiszem, fura lenne, ha most ennek a kiterjesztését kérnék.De már akkor is a Jobbik az MSZP-vel együtt szavazott ebben a kérdésben is. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Sokszor változtatja a Jobbik az állás­pontját, tudjuk, az európai uniós tagságtól kezd­ve, az Alaptörvénybe iktatandó kvóták elleni vé­de­lem­től kezdve a szabad vasárnap ügyén át az egy­ház­ügyi törvény megszavazásán keresztül az alkot­mány­bírók választásáig mindenhol volt már a Jobbiknak mindenfajta véleménye és annak az ellenkezője is.Itt, ebben az esetben nézzük, hogy hat évvel ezelőtt kik voltak azok a jobbikos képviselők, akik itt voltak, szavaztak és nem támogatták ezt a javaslatot: Apáti István, Balla Gergő, Bana Tibor, Baráth Zsolt, Bödecs Barna, Dúró Dóra, Egyed Zsolt, Endrésik Zsolt, Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Gaudi-Nagy Tamás, Gyenes Géza képviselő urak, Gyöngyösi Márton képviselő úr, Gyüre Csaba, Hegedűs Lorántné, Hegedűs Tamás, Kepli Lajos, Kiss Sándor, Korondi Miklós, Kulcsár Gergely, Lenhardt Balázs, Magyar Zoltán, Murányi Levente, Németh Zsolt, Novák Előd, Nyikos László, Rubi Gergely, Samu Tamás, Sneider Tamás, Szabó Gábor, Szilágyi György, Vágó Sebestyén, Varga Géza, Volner János frakcióvezető úr, Z. Kárpát Dániel, Zakó László. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.)Jó páran most is itt vannak talán a Jobbik sorai­ban. Ők voltak azok tehát, akik ezt a kedvezményt nem adták volna meg 181 ezer honfitársunknak, és ők ezzel hátrányosabb helyzetben lennének most.De nemcsak a „Nők 40” kedvezménnyel igye­kez­tünk a nyugdíjasok vagy az idős emberek helyzetén javítani. Azt hiszem, már többen olvasták a hírekben is, hogy az Idősek Tanácsa, ahogy két héttel ezelőtt, a mai napon is ülést tartott, és itt is megvitatásra került a nyugdíjemelés mértéke, egyéb juttatások mértéke is, és az Idősek Tanácsának azt a javaslatát ismertette a miniszterelnök úr, amelyet nyilván­valóan a kormány is a holnapi napon megvitat, hogy 1,6 százalékos legyen jövőre a nyugdíjemelés mér­té­ke, és még az idén 10 ezer forint Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok. Mindemellett elmond­hat­juk, hogy az elmúlt hat esztendőben az idős emberek létbiztonsága sokkal nagyobb, két okból is. Egy­rész­ről, akik már nem dol­goz­nak, hanem nyugdíjasok, azok nyugdíjának a vá­sárlóértékét nemcsak meg­őriztük, de növeltük is, hiszen ha 2011 és ’15 között nézem, csak ebben az időszakban is 8,4 százalékkal emelkedett a nyugdíj vásárlóértéke. Egyhavi nyug­díj­nyi értékkel van több a nyugdíjasok zsebében, mint korábban. Nyilván a kia­dásaik is nagymértékben csökkentek, hiszen ha csak a rezsicsökkentést nézem, egy földgázzal fűtő nyugdíjas házaspár esetében évente 88 ezer forint, táv­fűtés esetén 83 ezer forint, egy családi házban lakó idős házaspár esetén 116 ezer forint meg­ta­ka­rí­tást jelentett a rezsicsökkentés. Ezáltal is az idős embereknek, akár dolgoznak, akár nyugdíjasok, a lét­biztonsága javulni tudott. Több volt tehát a jöve­del­mük, érezhetően több nemcsak olyan szem­pont­ból, hogy nominálisan, számszerűen 21,1 százalékkal nőtt, hanem vásárlóértékében is egyhavi értékkel nőtt. Emellett a kiadásaik is csökkentek.El kell mondjuk, hogy a munkahelyvédelmi akció ma tíz 55 év feletti idős emberből hét em­ber­nek biztosítja, segíti elő a munkahelyét. Hiszen tíz olyan munkavállalóból, aki 55 év feletti, hét után igénybe veszik a munkahelyvédelmi akciótervet. Ha ez a kedvezmény nem lenne, amire a kormány magas összegeket költött az elmúlt években, hiszen a mai na­pon is, ha megnézzük az átlagos számot, 317 ezer em­ber után veszik igénybe egyidejűleg ezt a ked­vez­ményt, amely éves szinten 48 milliárd forint, folya­ma­tosan növekvő, az idei évben 6,3 százalékkal több, mint a tavalyi évben, ennyivel több idős ember biztonságát tudjuk 55 év felett a nyugdíj előtt álló években biztosítani. Nos, tehát ezek a kedvezmények mind hozzá­járultak ahhoz, hogy ezek az emberek munkahelyet kapjanak vagy megőrizzék a saját munkahelyüket. Az idős emberek biztonságához, azt hiszem, ez is nagyon fontos és lényeges mértékben hozzájárult. A munkáltatók mind a szociális hozzájárulási adó­ked­vez­ményt igénybe vehetik az 55 év felettiek után, mind pedig a szakképzési hozzájárulási ked­vez­ményt.(16.20)Ahogy mondtam, tíz 55 év feletti emberből 7 ennek vagy ennek is köszönheti a munkahelyét, a biztonságát, azt, hogy nagyobb összegű nyugdíjjal mehet munka után nyugdíjba, hiszen a munka utolsó éveiben biztos megélhetést garantálhat, méghozzá ezt munkaviszonyból teheti.Külön segítség, azt hiszem, sok mindenkinek időskorban az Erzsébet-programnak a nyugdíjasok számára biztosított kikapcsolódási lehetősége, ami eddig pihenési, üdülési vagy pedig fürdőzési lehetőséget 170 ezer nyugdíjasnak kínált: az első évben 17 ezernek, 2013-ban 28 ezernek, 2014-ben 34 ezernek, tavaly 58 ezernek, idén 35 ezer nyugdíjasnak eddig, azt hiszem, jelképes összegért, 500 forintért vagy pár ezer forintért akár egy elő- vagy utószezonbeli üdülést, akár pedig egy fürdőjegyet kaphattak ezek az idős emberek. Azt hiszem, hogy számukra is érezhető életszínvonalbeli emelkedést jelentett ebben az időszakban, hogy igénybe tudták ezt venni.Szintén a gyógyszerárak csökkentése a gyakran használt gyógyszerek esetében sok idős ember számára jelent hasonló csökkenést, mint a rezsicsökkentés. Ha csak egy-egy konkrét példát mondhatok önöknek: míg 2010-ben az egyik leggyakrabban hasz­nált támogatott gyomorsavcsökkentő gyógyszer egyhavi mennyiségének a beteg által fizetett térítési díja 1000 forint volt, azzal szemben most már 200 forintért tudnak ugyanilyen hatású gyógyszert venni. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Baloldali képviselőtársaink ezen nevetnek, a gyógyszergyártók sírnak, de maguk az idősek viszont megkönnyebbülhetnek, hogy ennyivel kevesebb a gyógyszerkiadásuk.Míg 2010-ben az egyik leggyakrabban használt, támogatott új típusú vérnyomáscsökkentő gyógyszernek (Zaj az MSZP padsoraiban.) az egyhavi ára, ami az egyik leggyakrabban szedett, idős emberek ‑ és nemcsak nyugdíjasok, hanem idős emberek ‑ által leggyakrabban szedett egyik gyógyszer, ennek a térítési díja 3000 forint körüli volt. Azzal egyenértékű készítménynek most a térítési díja a vakliciteknek köszönhetően 600 forint 3000 forint helyett, vérnyomáscsökkentő 600 forint ugyanolyan hatásfokkal. De koleszterinszint-csökkentőnél is 2200 forintról 600 forintra való csökkenést láthatunk, vagy trombóziskockázatot csökkentő gyógyszereknél is 2100 forint helyett 450 forint vagy hangulatstabilizáló, szorongásoldó gyógyszer esetében is a havi adag 2200 forint helyett 600 forintba kerül. Ezt sikerült a vaklicitek eredményeképpen is elérni. Sok mindenki számára jelent ez előnyt és könnyebbséget.Ahogy mondtam, a „Nők 40” bevezetése fontos családpolitikai lépés volt, fontos kedvezmény volt a nagymamák számára, hogy a fiatal anyukáknak, a gyermekeiknek tudjanak segíteni, de ugyanilyen segítség a családpolitika terén a fiatal, kisgyermekkel rendelkezők számára, hogy a bölcsődei ellátórendszer bővítése révén 37 ezerről 48 ezerre növeltük a bölcsődék férőhelyeinek számát, így nemcsak a nagyszülők, de a bölcsődék is sokkal nagyobb arányban állnak rendelkezésre a szülők számára. Ahogy mondtam, itt 180 ezer körüli hölgynek, potenciális nagymamának tudtuk ezt a lehetőséget megadni. Itt is 11 ezerrel nőtt a férőhelyek száma, és az a tervünk, hogy 2020-ra ez 60 ezerre emelkedik. Sőt, a minibölcsődék, családi bölcsődék és munkahelyi bölcsődék bevezetése révén sokkal több helyen lesz lehetőség gyermekek napközbeni elhelyezésére minden településen 10 ezer fő alatt is. Bízunk benne, hogy ahol legalább 40 fő él, 3 év alatti gyermek vagy öt ilyen korú gyermek esetében igényt jelentenek be a szülők, ott biztosítani lehet ezt az ellátást. Nem csak a nagyszülőkre hárul tehát ez a feladat.Az is fontos, hogy itt lesznek bölcsődei dolgozók is, hiszen az idei évtől a felsőfokú végzettségű, jövő évtől pedig a középfokú végzettségű kisgyermeknevelőknek nő a bére 3 milliárd forint értékben. Mondhatnám még a gyed extrát, a féléves kortól való munkavégzés lehetőségét, mellette pedig a gyesnek és a gyednek mint ellátásnak a párhuzamos folyósítását. Ha a tavalyi évet nézem, 35 ezer kisgyermekes szülő tudott ezzel a kedvezménnyel élni, ami ugyanolyan segítség a családoknak, mint a nagymama, aki adott esetben most már egész nap az unokákkal tud foglalkozni. Ahogy mondtam, a munkahelyvédelmi akcióterv sokak számára jelentett előnyt és könnyebbséget. Ez is több tízmilliárd forint támogatást hagyott a családoknál. Ha megnézzük a többi kedvezményt, amit családok számára nyújtunk, tehát az első házasok kedvezményétől, a családi kedvezménytől kezdve a gyedet, a gyest, diplomásgyedet, áfacsökkentést, CSOK-ot, kamattámogatott kölcsönt, ingyenes gyer­mek­étkeztetést, tankönyvellátást, összesen ilyen családpolitikai intézkedésből 1741 milliárd forintnyit találunk a költségvetésben jövőre, ami a GDP 4,7 százaléka. Ennek is az eredménye, hogy nő a magyar családok gyermekvállalási kedve.Azt hiszem, hogy a „Nők 40” jól illeszkedik ebbe a sorozatba, fontos családpolitikai intézkedés volt, fontos családpolitikai lehetőség azoknak, akik a gyermek nevelésével szeretnének foglalkozni, 40 év munkaviszony és gyermeknevelési viszony után most már az unokákra fordítanák az idejüket, éppen ezért ez a kormány fontos családbarát intézkedései közé sorolható. Az pedig, amit az ellenzék tesz, a saját korábbi álláspontjával való szembemenetel, az nyilvánvalóan nem hiteles és nem felelős magatartás. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy továbbgondoljam a Rétvári Bence államtitkár úr által elmondottakat. A kormány nagyon fontosnak tartja, hogy minden társadalmi csoport tehessen egy lépést előre a saját életében, és így van ez az idősebb korosztályokkal is. Szeretnénk megbecsülésünket kifejezni azok számára, akik évtizedeken át azért dolgoztak, hogy ez az ország gyarapodjon. Már csak azért is, mert az idősebb generáció sok mindent megélt itt Magyarországon: háborút, forradalmat, rendszerváltást és annak minden megpróbáltatását.Az, hogy az ország ma már stabilabb lábakon áll, az, hogy ez az ország már erősödik, ebben az idősebb generációk munkája is benne van. Ezt nem szabad sohasem elfelednünk. Az idősek megbecsülése a kormány számos intézkedésében is tükröződik. A kormány korábban ezért csökkentette például negyedével a rezsiköltségeket, és ezért törekedett arra, hogy megvédje a nyugdíjak értékét 2010 óta, ami eddig sikerült is. Ami a jövőt illeti, örömmel tudok arról beszámolni, hogy a mai Idősek Tanácsa-ülés után a miniszterelnök úr arról adott tájékoztatást, hogy a nyugdíjak jövő januártól a tervezett 0,9 százalék helyett 1,6 százalékkal emelkednek. Minden nyugdíjas 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kap még karácsony előtt, de legkésőbb a két ünnep között. Ez egy gesztus. Január 1-jétől szintén csökken a legfontosabb élelmiszerek áfája. Olyan intézkedések ezek, amelyeket korábban önök is támogattak.Úgy illendő, hogy a mai nap apropóján arra is kitérjek, ami a vitanap apropója, ez pedig egy javaslat, mégpedig egyenesen a Jobbiktól. Ez a javaslat azt célozza, hogy a férfiak 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. A helyzet az, hogy a javaslat benyújtásának körülményei nagyon zavarosak, épp annyira zavarosak, mint az a párt, amely benyújtotta őket. Röviden engedjék meg, hogy kifejtsem, hogy mire is gondolok! (Egy hang a Jobbik padsoraiból: Inkább hagyjad!)A Jobbik a választási programjában azt ígérte, hogy a gyermeket nevelő nőket nyugdíjkor­ked­vez­mény­ben kell részesíteni. A nőknek nyugdíjkor­ked­vez­ményt kell adni. Azzal érveltek, önök mondták, nem mi mondjuk, hogy az államnak el kell ismernie a gyermeket nevelő és emellett dolgozó anyák áldozatvállalását. A dolog ekkor úgy állt, az önök választási programjának megszövegezése után a dolog úgy állt, hogy gyakorlatilag nyitott ajtón kopogtattak. A kormány ugyanis hivatalba lépését követően javaslatot tett a „Nők 40” programra. A javaslat arról szólt, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. (Korózs Lajos: Nem, nem! Jogosultsági idő! Az más!) Ez inkább családpolitikai eszköz, amint arról államtitkár úr is szólt, ez jól látszik az önök programjának érveléséből. (Sneider Tamás közbeszól.) Önök is tisztában vannak ezzel.Aztán telt-múlt az idő, eltelt pár hónap, és eljött a szavazás napja. December 20-a volt, ugyanúgy a karácsony előtti időszakot éltük, mint most. (Sneider Tamás: Választási ígéret volt. Nem tartottátok be!) És tudják, hogy mi történt? Az történt, hogy az a párt, amely a választási programjában a nők korkedvezménye mellett kardoskodott, nem szavazta meg a „Nők 40” programot. Ez teljesen érthetetlen. Tartsunk még egyszer egy hevenyészett névsorolvasást, csak a rend kedvéért. Nem szavazta meg a még most is itt ülő jobbikosok közül ezt a javaslatot Apáti István, Bana Tibor, Dúró Dóra, Egyed Zsolt, Farkas Gergely, Gyöngyösi Márton. Nem szavazta meg a „Nők 40” programot Hegedűs Lorántné, Kepli Lajos, Kulcsár Gergely, Magyar Zoltán, Sneider Tamás (Sneider Tamás: Így van! Tartózkodtam.), aki ezt a vitanapot kezdeményezte ‑ furcsa ‑, Szilágyi György, Vágó Sebestyén, Volner János és Z. Kárpát Dániel.Vona Gábor pártelnök annyira nem vette komolyan a saját programjukban szereplő javaslatokat, hogy meg sem jelent. Most sincs itt, hogyha jól látom. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Van ennek azért egy hagyománya. Nem szavazta meg például a pártelnök a kettős állampolgárságról szóló javaslatot sem itt az Országgyűlésben (Sneider Tamás: A témáról kellene beszélni!), akkor is fontosabb teendője akadt. A tény tehát az, hogy nem akadt egyetlen jobbikos sem, aki megszavazta volna a „Nők 40” programot, egyetlen jobbikos sem akadt. Ha a Jobbikon múlik, akkor a nők ma nem mehetnének 40 év után nyugdíjba. (Dr. Selmeczi Gabriella: Szégyen!) Ha a Jobbikon múlott volna, akkor 180 ezer nő nem élhetett volna ezzel a lehetőséggel. (Sneider Tamás: Nem, hanem még 70 ezren!) (16.30)Ilyen körülmények között ez a javaslat, amelyről a mai vitanap szól, egy alapvető ellentmondással terhelt. Olyanok terjesztik elő ugyanis a „Férfiak 40” programot, akik nem szavazták meg a „Nők 40” programot. Tehát előnybe hoznák úgy a férfiakat, hogy közben hátrányba hozzák a nőket, hogyha csak önökön múlna.Feltehetjük tehát a kérdést a Jobbiknak: mi indokolja azt, hogy a férfiaknak olyan előnyöket biztosítanának, hogyha önökön múlna (Dr. Apáti István közbeszól.), amit a nőknek nem adtak meg? Reméljük, hogy a mai vitanap majd jó alkalom lesz arra, hogy mindenre választ kapjunk. Jó lenne, hogyha mindenki, aki felszólal majd a Jobbik részéről, akár személy szerint is nyilatkozna arról, hogy hogyan próbálja feloldani ezt az az ellentmondást, és nyilatkozzon arról, hogy miért szavazott a „Nők 40” program ellen. Addig is megosztjuk saját véleményünket, amíg a Jobbik állásfoglalását nem halljuk, miszerint a Jobbik egy zavaros párt, amelyik összevissza cselekszik, és ennek többféle példája is van. Például az, hogy korábban többféle áfacsökkentést ígértek, majd amikor arról volt szó, akkor nem szavazták meg azt az áfacsökkentést, ami a legfontosabb élelmiszerekre vonatkozik, és januártól hatályos. (Sneider Tamás: A tárgyra kellene térni! Elnök úr!) Ez egyébként szintén az időseket érinti. Ezért nem szavazták meg az Alaptörvény módosítását sem, miközben pár héttel korábban még a pártelnökük mondta azt, hogy ez hazaárulással egyenértékű. (Sneider Tamás: Én most már elvenném a szót! Nem ez a napirend!) De ami ennél is fontosabb, a kormány továbbra is arra törekszik, hogy mind a bérből és fizetésből élők, mind a nyugdíjasok tehessenek egy lépést előre, ezt szolgálják a béremelések, önök sem vitathatják el, a nyugdíjemelések és az adócsökkentések is. Az, hogy a magyar gazdaság már erősödik, jó alapot szolgáltat ehhez.Tisztelt Jobbikos Képviselők! Tisztelt Ellenzéki Képviselők! (Korózs Lajos az elnök felé: István, a tárgyra kellene térni! ‑ Sneider Tamás: Házszabály!) Én tudom, hogy kemények a tények, de önök sem vitathatják el. Tisztelt Képviselők! A kormány minden véleményt meghallgat, minden javaslatot megfontol, de azt ne várják el, hogy állandóan igazodjunk az ellenzék naponta változó álláspontjához sem a nyugdíjak, sem a foglalkoztatás terén, sem pedig más ügyben. Ha már nem tudnak rendet tenni a saját álláspontjaik között, legalább engedjék meg, hogy a kormány tegye a dolgát! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)
  • DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képvi­selőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Számunkra, a nemzeti oldalnak mindig fontos volt az idősek élete, a nyugdíjasok biztonsága, szüleink, nagyszüleink biztonsága, méltó élete. Gyermekként, unokaként mindig figyelünk rájuk, próbáljuk azt a sok jót visszaadni nekik, amit egész életünkben kaptunk tőlük. (Korózs Lajos: Mindjárt elsírom magam.) Arról a generációról van szó, akik közül sokan túlélték a világháborút, megszenvedték az 50-es évek poklát, akik munkájukkal erősítették ezt az országot, akik mindent megtettek családjuk boldogulásáért, sokszor két-három gyermeket felnevelve és két-három műszakot ledolgozva mindemellett. Akik a rendszerváltozás után a szocialista kormányok alatt minden reményük ellenére azt látták, hogy kifosztják, kijátsszák, lenézik, semmibe veszik őket a szocialisták.2010-ben, amikor megkaptuk a szavazók nagy többségének a bizalmát, azt mondtuk, hogy a sok teendő között kapjanak elsőbbséget azok a nők, asszonyok, akik ezekben a nehéz időkben keményen dolgoztak, és munkájuk mellett még gyermeket is vállaltak, és azokat tisztességgel felnevelték. 2010-ben, ahogy államtitkár urak is elmondták, benyújtottuk a tisztelt Ház elé a „Nők 40” néven megismert javaslatunkat, amely arról szólt, hogy azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak, ebbe beleértve a gyermekneveléssel eltöltött időszakot, teljes értékű nyugdíjba mehessenek, ne kelljen megvárni a hivatalos, a szocialisták által egyébként megemelt nyugdíjkorhatárt.A javaslatot a társadalom örömmel fogadta. Nem úgy a szocialisták és a Jobbik. A „Nők 40”-et sem a szocialisták, sem pedig a Jobbik nem szavazta meg. Igen, az a Jobbik, amely most a „Férfiak 40” című vitanapot kezdeményezte. A „Nők 40”-et a Jobbik nem szavazta meg. Vajon hihetünk‑e nekik? Hihetjük-e, hogy most komolyan beszélnek? Komolyan gondolják a javaslatukat? És vajon, ha igaz, amit ma gondolnak, meddig tart ki a véleményük? Vajon egy hét múlva is komolyan gondolják majd, hogy azok után, hogy nem szavazták meg a „Nők 40”-et, most kiállnak a 40 évet ledolgozó férfiak mellett? El lehet ezt hinni? Komolyan? Tehát ezek után, ami történt, komolyan lehet ezt venni, hogy ők beterjesztették ezt a javaslatot? De mi történhetett valójában? Valami más állhat a javaslat mögött. Megnézték, hogy vajon mivel lehet szavazatokat vadászni, és valakinek eszébe jutott ez a javaslat. Tehát nem a 40 évet munkával eltöltött férfiaknak akartak segíteni, hanem csak szimplán szavazatot vadászni. Tegyük fel a kérdést még egyszer: lehet‑e hinni a Jobbiknak? Annak a Jobbiknak, amely a minap az ország védelmét árulta el egy tál lencséért. Emlékszünk: arra a kérdésre, hogy mondja ki az Alaptörvényünk, hogy csak a magyar parlament dönthet az idegen népek Magyarországra történő betelepítéséről, nem pedig Brüsszel, a Jobbik nemet mondott. Itt nyomta meg a gombot. Először a párt elnöke mély átéléssel lehazaárulózta azokat, akik egy ilyen alaptörvény-módosításra nemet mondanak. (Közbeszólások és derültség a Jobbik padsoraiban.) Így kezdődött. Majd amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr beterjesztette ezt a módosítást, kihátráltak belőle. (Sneider Tamás: Szégyen! Ezen fogunk végigmenni egész nap? Magatokról állítotok ki bizonyítványt!) No, akkor lehet‑e hinni nekik? Lehet‑e hinni azoknak, akik ilyen gyorsan és ilyen képmutató módon változtatják az álláspontjukat (Sneider Tamás: Nincs álláspontotok, ahogy látom!), és nem olyan kérdésekben, mint például, hogy idáig kemény radikális voltam, de holnaptól inkább cuki kiskutyát szerető, szemöldököt kiszedető laza férfi, mert azt mondták nekem, hogy így majd népszerűbb lesz a párt. (Korózs Lajos: Eddig ez a legjobb!) Nem, képviselőtársaim. Az egész nemzet életét, gyermekeink jövőjét alapjaiban meghatározó kérdésekben változtatták meg a véleményüket. (Vágó Sebestyén: Valakitől nagyon féltek, ha ezt csináljátok!) Hogy kinek az érdekében? Hát, ezt most ne firtassuk, ez nem a mai vitanap témája. A Jobbik javaslatának komolysága szerintem több szót nem érdemel. (Sneider Tamás: Kabarét csináltok!)Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy összefoglaljam azt a munkát, illetve képviselőtársaimmal együtt összefoglaljuk azt a munkát, amit az idősek védelmében, érdekében ez idáig végeztünk; és hogy közben tisztelt elnök urat is megnyugtassam, ez nem egy nyugdíjpolitikai kérdés, amiről ma itt beszélünk, hanem egy családpolitikai kérdés. ELNÖK: Köszönöm, nem vagyok ideges. (Derültség.) DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képvi­selőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, akkor én is megnyugodtam. Tehát nem estünk rögtön az iskolából be a nyugdíjas korba, hanem egy családpolitikáról beszélünk. Számunkra ez nagyon fontos, tehát a „Nők 40” egy családpolitikai kérdés, ahogyan erről államtitkár urak is beszéltek.Tehát képviselőtársaimmal együtt szeretnénk ma összefoglalni azokat a tetteket, munkát, amit idáig elvégeztünk a család és ezen belül az idősek érdekében. Szeretnénk ma beszélni a nyugdíjak reálértékének változásáról. Szeretnénk ma beszélni arról, hogy hogyan alakultak a megélhetés költségei. Itt beszélünk majd a rezsicsökkentésről, az élelmiszerek áráról, áfáról. Szeretnénk beszélni itt most részletesen majd a gyógyszerek térítési díjának a csökkenéséről. Szeretnénk egypár szót beszélni arról, hogy hogyan alakult az infláció ‑ ugye, gyakorlatilag nincs. Szeretnénk beszélni arról a családtámogatási politikánkról, amely magába foglalja az adórendszert, az iskoláztatási támogatásokat, úgymint az ingyen­tan­könyv és -étkezés; és szeretnénk majd beszélni az Erzsébet-programról is; valamint lesznek olyan képviselőtársaim, akik beszélnek arról, hogy az egészségügy területén ma kicsit többet tudunk nyújtani az időseknek, mint mondjuk, hat évvel ezelőtt.Tehát a nyugdíjak reálértéke hogyan is alakult? A 2010-es kormányváltás időpontjára a nyugdíjrendszer az összeomlás szélére került, a teljes összeomlás szélére került.(16.40)2010 júniusában azzal szembesültünk, hogy a nyugdíjkasszából 320 milliárd forint hiányzik, minimum 320 milliárd forint, ez alapjaiban veszélyeztette az akkori nyugdíjak kifizetését.Egy olyan nyugdíjrendszert örököltünk tehát 2010-ben, ami veszélybe sodorta mind a mostani, mind pedig a leendő nyugdíjasok nyugdíját, és a nyugdíj évről évre veszített az értékéből, 2009-ben például nagyon sokat veszített a vásárlóerejéből. Egy igazságtalan, átláthatatlan nyugdíjrendszert hagytak maguk után a szocialisták, ami, ha a jelenlegi kormány nem alakítja át a nyugdíjrendszert, egy éven belül összeomlott volna. Kormányváltáskor minden harmadik nyugdíjforint hiányzott a nyugdíjkasszából, és IMF-hitel nélkül már a nyugdíjakat se tudták volna kifizetni. Innen indultunk, tisztelt képviselőtársaim. 2010 után, illetve 2010-ben mi vállaltuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt a vállalásunkat minden évben sikerült teljesíteni, sőt azt mondhatjuk, hogy azóta a nyugdíjak értéke többet nőtt, mint amekkora az infláció, tehát a nyugdíjak vásárlóereje növekedett a vállalásunkon túl. Az idősek általában, az átlaghoz képest többet költenek élelmiszerre, gyógyszerre, és nekik nagyon nagy tétel a keresetükön belül a háztartási energia, ezért természetesen mi a nyugdíjas fogyasztói kosárral számoltunk, amikor terveztük az éppen aktuális éves nyugdíjemelést. Ennek eredményeképpen 2010 és 2016 között a nyugdíjak közel 10 százalékkal nagyobb mértékben emelkedtek, mint az infláció. Ezt azért fontos kimondani, mert a vállalásunkhoz képest több mint 10 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke. Ha megnézzük, ez a többletemelés a nyugdíjasok szempontjából megközelítően, nagy átlagban egy 13. havi járandóság kifizetésével egyenértékű, tehát mondhatjuk azt, hogy vissza tudtuk adni azt a 13. havi nyugdíjat, amit annak idején a szocialisták elvettek.Ha a fogyasztói kosarat nézzük, ha azt nézzük, hogy mire költ egy nyugdíjas, akkor beszélnünk kell a megélhetés költségeiről; ilyen a havi rezsi is, amit ugyanúgy ki kell fizetniük nekik is. Nekünk egy fontos programpontunk, vállalásunk volt, hogy csökkentjük a rezsit. 2010 előtt a gáz ára a háromszorosára emelkedett, a villany ára a kétszeresére emelkedett, ezt sikerült lecsökkentenünk. Hadd mondjak csak egy példát az idő rövidségére való tekintettel: hogy nyugdíjas házaspárnak, aki társasházban él, fűtés és meleg víz földgázzal, 88 ezer forint megtakarítása van egy évben, de ha ugyanez a nyugdíjas házaspár családi házban él, akkor 116 ezer forint megtakarítást ér el egy évben. Ha egy időskorú háztartási költségeit megnézzük, akkor tudjuk, hogy az sem mindegy, hogy az élelmiszerköltségek hogyan alakulnak. Ebben szerencsére el tudtuk érni, hogy alapvető élelmiszerek ára csökkenhet, hiszen csökkentjük az áfát. Beszéljünk azért egypár szót a gyógyszerek térítési díjának csökkentéséről, ami nagyon komoly csata volt a kormány és a gyógyszergyártó cégek között. A gyógyszerkasszánál nemcsak az volt a lényeg, hogy a társadalombiztosítás szempontjából megpróbáljuk az egyensúlyt megőrizni, hanem az, hogy csökkentsük a betegek gyógyszerköltségeit. Az államtitkár úr elég részletesen és kimerítően felsorolta, hogy egyébként a nagy és nagyon sokakat érintő betegségek gyógyszereinek a térítési díja hogyan csökken. Én is hadd tegyek egy példát: például a tápcsatorna- és anyagcsere-megbetegedések, amelyek sajnos elég sűrűn fordulnak elő, gyógyszereinek a térítési díjai 17,6 százalékkal csökkentek. Egyébként a képviselőtársam is majd részletesen fog arról beszélni, hogy hogyan alakultak a gyógyszerek térítési díjai.Infláció, amit úgy hívnak a szakemberek, hogy a szegények adója, gyakorlatilag nincs ma Magyarországon. Én ezt egy nagyon nagy eredménynek tartom, az időskorúakat nagyon sokban tudjuk segíteni azzal, ha alacsony az infláció, vagy gyakorlatilag nincs.Az ötödik pontban hadd említsem meg a családtámogatási rendszerünket! Mi családban gondolkodunk, tehát amikor időskorúakról, nyugdíjasokról beszélünk, akkor természetesen ott vannak a nagyszülők, őket is ugyanúgy érinti az, ha az unokák úgy járnak iskolába, hogy ingyen van a tankönyv, nem kell érte fizetni, vagy ha úgy járnak az unokák iskolába, hogy nem kell fizetni térítési díjat a közétkeztetésért, úgy, hogy a gyermek az általános iskolában megkapja a tízórait, az ebédet, az uzsonnát, és sok helyen emellé még a gyümölcsprogram keretében hazai friss gyümölcsöt is kap. Ez nagy segítség, ez érezhető mindenkinek a pénztárcáján. Az ingyen­tankönyvről beszéltem. Az Erzsébet-programról is fogunk itt a mai nap szólni, a mostani bejelentésről, amit az államtitkár úr tett, hogy az Idősek Tanácsának megbeszélésén mit vállalt a kormány: még karácsony előtt minden nyugdíjas kap 10 ezer forint értékű Erzsébet-utal­ványt. Hadd mondjam el, hogy ez a program idáig is élt, működött, és térítésmentesen, ingyenesen tudtak nyugdíjasok az Erzsébet-program keretében üdülni. Azt hiszem, egyfelől ez önmagában azt jelenti, hogy könnyebbé válik egy picit az élet, kevesebb lesz a kiadás, másfelől pedig azt tudjuk ezekkel a programjainkkal bizonyítani, hogy megbecsüljük azokat az idős embereket, akiknek gyermekként vagy unokaként nagyon sokat köszönhetünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok teendőnk van még ahhoz, hogy az idősek, a nagyszüleink életszínvonala emelkedjen, erősödjön, hogy még inkább biztonságban érezhessék magukat. Mi azt tudjuk itt ígérni a Fidesz-KDNP-frakció nevében, hogy a jövőben is minden tudásunkkal, erőnkkel és minden tiszteletünkkel azon vagyunk és azon leszünk, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az idősebb generációra, és megteremtsük nekik még inkább a méltó életet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Én igyekszem azért az indítványról néhány keresetlen mondatot elmondani, mert itt mindenről volt szó, a CSOK-tól kezdve a gyógyszerárcsökkentésen keresztül, nem is tudom, a bölcsődei és óvodai ellátásig, ezeknek tulajdonképpen semmi köze nincs ahhoz a vita­naphoz, amit a Jobbik képviselői kezdeményeztek.Érdemes lenne tisztázni, hogyan kerül a csizma az asztalra, hogyan kerül ez a probléma ide, az Országgyűlés elé most már a sokadik alkalommal, nem feltétlenül politikai vitanap gyanánt, de többször volt már indítványa az ellenzéki pártoknak, amelyet rendszerint a fideszes többség a bizottságokban leszavazott. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy 2010-ben, még a kormány benyújtása előtt Gúr Nándor képviselőtársam egy indítványt tett országgyűlési határozat formájában, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy lehetőség legyen nőknek és férfiaknak egyöntetűen 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonulni. Kedves képviselőtársaim, ezt követte több indítvány, ezt is le kell szögezni, és a kormány intézkedései, amelyeket 2010 és 2012 között hozott meg, eredményezték azt a helyzetet, hogy most itt délután 17 óra magasságában beszélnünk kell erről az előterjesztésről.Mi a generális probléma? Ezt kéne először is tisztázni. A generális probléma az, hogy még az Alaptörvény előtti régi alkotmány kapcsán Magyarországon azokat a szociális jogokat rögzítették, amelyek biztosították a munkavállalók számára azokat a jogosultságokat, amelyekkel, azt gondolom, egy XXI. szá­zadi európai országban rendelkezni kell. (16.50)Előbb megváltoztatták a régi alkotmányt, majd később az Alaptörvényből pedig töröltek olyan intézkedéseket, amelyek eredményezték a most kialakult helyzetet. Kedves Képviselőtársaim! Azt tisztáznunk kell, hogy ma Magyarországon nincs társadalombiztosítás. Jogilag nincs társadalombiztosítás. Még ez a kifejezés sem került be az Alaptörvénybe mint definíció ‑ ez az egyik. A másik: ma Magyarországon alkotmányos, alaptörvénybeli védelmet kizárólag az öregségi nyugdíj élvez, és minden olyan ellátás ‑ s ebből adódik az a kezdeményezés, amelyet Sneider Tamás képviselő úr jegyez ‑, amely nem öregségi nyugdíj, ma Magyarországon a törvény szerint elvehető, annak a mértéke csökkenthető, vagy a folyósítása bizonytalan időre felfüggeszthető. Hogy világosan beszéljek: ha Magyarországon a kormány úgy dönt, bármikor elveheti az özvegyi nyugdíjat, elveheti a szülői nyugdíjat, elveheti az árvaellátást, elveheti a házastársi pótlékot, és még sorolhatnám. Magyarul, alkotmányos védelme ma már csak az öregségi nyugdíjnak van. Ez az egyik alapállás. A másik, amit tisztázni kell, hogy megszüntettek minden korhatár alatti ellátást rapid módon és mindenféle átmenet nélkül, s ezzel több százezer ember egzisztenciáját veszélyeztették. Kedves Képviselőtársaim! 2012. január 1-jétől Magyarországon nincs előrehozott öregségi nyugdíj, nincs csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, nincs korengedményes nyugdíj, nincs korkedvezményes nyugdíj, nincs bányász- és művésznyugdíj, és egy másik rovaton a világ szégyenére megszüntették a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat. Egy 125 éves intézményi formát szüntettek meg. 125 éveset! Ebből adódik az az igazságtalanság, amelyet próbálnak most a képviselők orvosolni. Azért fontos időzni emellett, mert a múlt évben Gúr Nándor képviselőtársammal benyújtottuk azt az indítványt határozati javaslat formájában, hogy az egész nyugdíjrendszert tekintse át a kormány. Kitértünk a nemenkénti diszkriminációra, amely csak és kizárólag a nőknek adja meg azt a jogot, hogy 40 év szolgálati idővel el lehessen menni nyugdíjba. Itt zárójelet nyitok: Dömötör államtitkár úrnak mondom, hogy különbség van a jogosultsági idő, a munkaviszony és a szolgálati idő között. Ezek nem keverhetők össze; csak azért, hogy világosan lássunk a pályán- ez az egyik. A másik: a múlt évi indítványban kitértünk arra, hogy melyek azok a generális problémák, amelyekkel foglalkozni kell. A javaslatunkban az szerepelt, hogy legyen lehetőség korhatár előtt is nyugdíjba vonulni nőknek és férfiaknak egyöntetűen, annál is inkább, mert emelkedik a nyugdíjkorhatár, és az önök intézkedése, amellyel ‑ hangsúlyozom ‑ mindenféle átmenet nélkül felfüggesztették a korai nyugdíjazás lehetőségét, borzasztó feszültségeket okoz a társadalomban. Miről van szó? Azzal, hogy minden korhatár alatti nyugdíjat megszüntettek, a legsúlyosabb probléma, az országgyűlési határozatunk 2. pontja erre vonatkozott az elmúlt évben: tekintse át a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj ügyét és lehetőségét. A múlt évben is kifejtettük, hogy a korengedményes nyugdíjnál még azt az álláspontot sem tudjuk elfogadni, hogy a költségvetésre, a nyugdíjkasszára való tekintettel hoztak megszorításokat. Semmi köze nem volt a nyugdíjkasszához a korengedményes nyugdíjnak, hiszen azt a vállalatok fizették be azok számára, akik korhatár előtt bizonyos feltételek teljesülése esetén elmentek nyugdíjba, vagy el kívántak menni nyugdíjba. Ezt a cég egy összegben kifizette a társadalombiztosítás számára, és a társadalombiztosítás havi bontásban fizette a járadékát annak a munkavállalónak, aki még éppen nem töltötte be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Tehát ott semmiféle gazdasági megfontolásnak nem volt helye, mert nem érintette a kasszát, hiszen a vállalatok fizették. Más volt a helyzet a korkedvezményekkel. Többféle korkedvezmény volt 2012-ig, voltak ágazati kedvezmények. De miről is szól generálisan ez a jogszabály, vagy miről szólt? A kezdeményezés alfája és ómegája, amelyet a jobbikosok most benyújtottak, itt van. A korkedvezményt, képviselőtársaim, nem lehetett a végtelenségig halmozni. Nagyon röviden arról szólt, hogy ha valaki az egészségre különösen ártalmas munkakörben dolgozik, akkor legyen lehetősége szolgálatiidő-kedvezményben részesülni. Egyébként ennek az árát a munkáltatók megfizették, hiszen többletjárulékot fizettek. Ezeket a jogosultságokat nem lehetett a végtelenségig halmozni, generális szabály volt az a férfiak esetében, hogy ha valaki ilyen munkakörben dolgozott ‑ megvoltak azok a szakmacsoportok, amelyeket érintettek: vegyiparban dolgozott, sugárveszélyben dolgozott, keszonban dolgozott, és még sorolhatnám ‑, tíz év munkaviszony után kapott két év szolgálatiidő-kedvezményt, ha pedig nők dolgoztak több mint hét évet ilyen munkakörben, akkor érvényesíthették ezt a kedvezményt. A férfiak, ha plusz öt évet dolgoztak rá, még egy évet kaphattak, a nők pedig, ha még három évet dolgoztak, érvényesíthették ezt a kedvezményt. No de, kedves képviselőtársaim, ma már nem így van. Ma már úgy van, hogy akár 44 éves szolgálati ideje vagy éppen jogosultsága is lehet valakinek, ha nem érte el a nyugdíjkorhatárt és elveszíti az egzisztenciáját, nem tud nyugdíjba menni. Mondok egy példát: ha egy 17 éves fiatalember szakmunkástanuló volt, elvégezte az iskoláját, elkezdett dolgozni, most 60 éves, világéletében dolgozott, világéletében társadalombiztosítási járulékot fizetett, életének a nagyobb részében még adót is fizetett, most elmúlt 60 éves, és megszűnik a munkahelye vagy kirúgják a munkahelyéről, akkor nem tud nyugdíjba menni, mert csak korhatárról lehet nyugdíjba menni. Neki van a közmunka, vagy ha a közmunkából is kiesik, akkor ott van a szerencsétlennek a 22 800 forintos segély. Innentől kezdve ennek az egésznek gyakorlatilag vége van. Azért tartjuk borzasztóan embertelennek és antihumánusnak ezt a megoldást, mert miközben egy munkavállalónak, egy munkásembernek van 43 év ledolgozott ideje, az aktív pályafutását úgy kell befejeznie, hogy kegyelemkenyéren él, segélyen él, vagy éppen a nemzeti árokpucolási programban vesz részt. De mondok mást is önöknek. Kedves barátaim, ha egy fiatalembernek az volt az egyetlenegy szándéka az életben, hogy kamionos legyen, annak idején 18 éves korában megszerezte a hivatásos jogosítványt, világéletében dolgozott, 60 éves korában a bécsi körgyűrűn nem adták meg neki az elsőbbséget és egy olyan balesetet szenvedett, hogy mindkét lábát amputálni kellett, ennek az embernek 42 év ledolgozott ideje van, de 60 éves korában nem tud nyugdíjba menni, mert merev a nyugdíjkorhatár. Ez az ember hova kerül, mit tud csinálni? (Soltész Miklós: Rokkantsági járadékot kap.) Nem, nem, kedves barátaim, nem, nem, bocsánatot kérek! Majd egy táppénzszerű ellátásban részesül. Hangsúlyozom: táppénzszerű! Semmiféle garancia vagy nyugdíjvédelem nincs mögötte. De hát fiatalon is meg lehet rokkanni, kedves barátaim. És azok az évek, amelyeket valaki járulékfizetéssel fedezett, azok a számára később elvesznek. Ebben ez a tragédia. Éppen ebből adódóan, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, a Szocialista Párt tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatát, amelyik azt mondja, hogy 41 év jogosultsági idővel minden férfinak tegye lehetővé az Országgyűlés, hogy nyugdíjba vonulhasson, csökkentés nélkül. Tudjuk jól, hogy a múlt évben az Alkotmánybíróság elkaszálta az indítványunkat ‑ hiszen az Alkotmánybírósághoz fordultunk ‑, tudja ezt mindenki, hogy arra való hivatkozással, hogy az Alaptörvény a nőknek többletjogokat garantál. A 41 évre nem lehet azt mondani, hogy az ugyanolyan jogosultságot eredményez, mint a 40 éves jogosultsági idő, éppen ezért mi azt mondjuk, hogy az Alkotmánybíróság nem hozhat más döntést. Ha az Országgyűlés illetékes bizottsága elkaszálja az indítványunkat, akkor mi az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni. Ennek az indítványnak van realitása, és nekem az is meggyőződésem, hogy ez sikerre van ítélve. Kedves Képviselőtársaim! Befejezésképpen csak annyit szeretnék mondani a fideszes képviselőknek, hogy több szerénységet. Több szerénységet ebben az ügyben, mert ezt a helyzetet még be is ismerhetnék. Ezt a helyzetet önök teremtették a 2012-es, hatályba léptetett törvénnyel. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)(17.00)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik kezdeményezése felelőtlen és komolytalan. Komolytalan, mert nem támogatták a nők 40 éves nyugdíjazásának lehetőségét. Egyébként beálltak a szocialisták mellé, 88 képviselő mondott nemet, illetve tartózkodott.Név szerint én is fölolvasnék néhányat, és ha megengedik, drága jobbikos képviselők, nem az elején kezdeném Apáti Istvánnal, mert mindig ő kapja az elsőt a sorban, hanem fordítva: Z. Kárpát Dániel, itt van most a Jobbik-frakcióban; és azokat olvasom csak, akik most is itt vannak: Volner János, Vágó Sebestyén, Szilágyi György, Sneider Tamás, Magyar Zoltán, Kulcsár Gergely, Kepli Lajos, Hegedűs Lorántné, dr. Gyüre Csaba, Gyöngyösi Márton, Farkas Gergely, Egyed Zsolt, Dúró Dóra, Bana Tibor, dr. Apáti István. Mindezt tették Vona Gábor vezérletével, és nem szavazták meg annak idején a „Nők 40” nyugdíját.Miért nem tették ezt? Azzal, hogy nem támogatták, tulajdonképpen családpolitikai döntésekhez nem járultak hozzá, hogy azon keresztül segítsük az édesanyákat, a családokat. Nem támogatták a jobbikos képviselők a 40 éves nyugdíjazási lehetőséget a nőknél, hogy az anyaság és 40 év munkaviszony után nyugdíjba menjenek. Nem tudom, hogy ez érthető-e, hogy dolgoztak is ezek az édesanyák, közben az anyaságot is vállalták. Óriási nagy különbség az önök előterjesztésével szemben! Nem ismerik el ezáltal az édesanyák munka melletti helytállását családban, közösségben és mindenhol a társadalomban. Nem támogatták azt a 181 ezer édesanyát és családjukat, akik eddig igénybe vették ezt a lehetőséget, és nem támogatták azokat a nőket, akik jelen pillanatban 140 ezren vannak, és most is részesei ennek az ellátásnak, a „Nők 40” programnak.Felelőtlen és veszélyezteti a jelenlegi nyugdíjrendszert, ha ismerik a gazdasági következményeit, akkor nagy baj és felelőtlenség, ha meg nem ismerik, akkor meg jellemző általában a Jobbik viselkedésére, mert összevissza pufogtatnak mindenféle dolgot, igazából kormányzásra képtelenek. A várható nyugdíjkifizetések mellett, és persze csak azzal számolnak, és az is több mint 100 milliárd forint, számoltak‑e a munkát felhagyók közteher-elmaradásával? Számoltak‑e a munkaerő- és ezen belül is a szakemberhiánnyal, annak gazdasági kárával és hátrányával? Egyébként önök támogattak pont egy parlamenti vitanapot éppen erről, érdekes, hogy fel sem merül önökben ez a gondolat.Megnézték‑e más országok, az EU-tagállamok vagy európai államok többségénél, hogy hol van a nyugdíjkorhatár? Tudják‑e a születéskor várható élettartamot a férfiaknál? Nem úgy, ahogy Sneider Tamás mondja, hogy 62,5 év, mert 72,1 év. Nézzen utána egy kicsit, tisztelt képviselő úr! Tudják-e, hogy jelenleg a férfiak, akik nyugdíjat kapnak, átlagosan egyébként 20 évig kapják a nyugdíjat a jelenlegi időszakban?Tisztelt Országgyűlés! Nem csodálkozom azon egyébként, hogy szocialista körökben néhány évre, négy évig, Korózs Lajost kihagyták, és csak úgymond a szakértői páholyban foglalt helyet. Hiszen ő részese volt annak a nyugdíjpolitikának, amit a szocialista-SZDSZ-es tábor annak idején, nyolc évig rombolva, fönntartott az országban, és amelyhez egyébként most felelőtlenül a Jobbik akar csatlakozni. 2010-ben, mindenki nagyon jól tudja, a nyugdíjrendszer az összeomlás szélén állt. (Korózs Lajos: Ez nem igaz!) A nyugdíjkassza hiánya, tisztelt képviselő úr, bármennyire is kiabál, 320 milliárd forint volt abban az évben. (Korózs Lajos: Ez sem igaz!) 320 milliárd forintot kellett teljesen máshonnan áttenni 2010-ben a nyugdíjkasszába. Ön ezt, ha elismeri, ha nem, ez tény. De az is tény egyébként, hogy ha folytatódott volna a kötelező magánnyugdíjpénztár rendszere, amit önök találtak ki azért, hogy kijátsszák haverjaiknak, ismerőseiknek mindenféle módon a megtakarítások lehetőségét, akkor 2014-ben 460 milliárd forint hiányzott volna a kasszából, 2015-ben 520 milliárd forint. Ez összesen, ha az egész kötelező nyugdíjkasszát néztük volna, 5600 milliárd forint. Ez megközelíti majdnem két év nyugdíjának kifizetését. Ennyi hiányozna mára, 2016-ra a nyugdíjkasszából.Ezért mondom azt, hogy felelőtlen nyugdíjpolitikát folytattak abban a nyolc évben, amikor kormányoztak, vagy úgy csináltak, mintha kormányoztak volna. Ennek következménye volt az, hogy 2010-ben az összeomlás szélén volt a nyugdíjkassza, és ez veszélyeztette az akkor nyugdíjban lévők nyugdíjkifizetését is. Hozzáteszem azt is, hogy ezzel a kötelező magánnyugdíjpénztárral önök gazdagították azokat a szervezeteket, pénztárakat, amelyek egyébként sokkal drágábban kezelték azt a pénzt, amiről az állam utána garanciavállalással azt mondta, hogy ha ezek bedőlnek, semmi baj, majd odaadjuk mi nekik. A közösség pénzéből támogattak cégeket, a közösség pénzéből vállalták volna a garanciát is. Óriási nagy hiányt okozott ez a nyugdíjkasszának.A másik, ami része volt a nyugdíjrendszer átalakításának, és muszáj volt megtenni ezt, a korai nyugdíjazás. És nagyon örülök, hogy Korózs Lajos erről így beszélt, csak elfelejtett arról beszélni, hogy közel 900 ezer ember volt rokkantsági vagy rokkantsági jellegű ellátáson. Életveszélyes volt! Mindenki tudja, hogy ennek mi volt a következménye ebben az országban. Mindenki tudja azt, hogy több mint 300 ezer ember volt úgy rokkantsági nyugdíjban, hogy annak egy jó része nem volt jogos, legalábbis a kérelme. És azt is nagyon jól tudja ön, tisztelt képviselő úr, hogy százezrek voltak olyanok, akik különböző korai nyugdíjakkal mentek el 35-40-45 évesen, majd utána feketemunkát vállalva ugyanúgy dolgoztak tovább.Mindemellett pedig az értékállóságról is kell beszélni. Tisztelt szocialista képviselő urak, az értékállóságot nem tudták önök megőrizni a nyugdíjaknál. Mi ebben az időszakban, 2010 és ’16 között több mint 10 százalékkal magasabb nyugdíjat adtunk a nyugdíjasoknak, mint amilyen az infláció, és nem az ország eladósításával, és ez is egy fontos szempont. Mert erről sosem beszélnek, tisztelt szocialista képviselő urak. Önök, ha bármit tettek, nem elég, hogy rossz irányba szórták szét a pénzt, nem elég, hogy fölöslegesen szórtak ki pénzeket, ráadásul az országot eladósították. Mert 2002-ben a GDP-arányos eladósodottsága az országnak 55,1 százalék volt, és mire önök átadták a kormányt 2010-ben, 80,9, azaz 81 százalékra tudták mindezt fölvinni. Most, azért hozzáteszem, 2015-ös adat: 75,3 százalék.Tehát úgy tudtunk nyugdíjat emelni, támogatást adni hat év alatt összességében 10 százalékot a nyugdíjasoknak, hogy közben nem az eladósodását növeltük az országnak, hanem csökkentettük ráadásul. És hozzáteszem, ehhez a nyugdíjpolitikához akar a Jobbik csatlakozni. Veszélyezteti azt a helyzetet, ami végre stabilitást jelent a nyugdíjrendszerben, kiszámítható az elkövetkező 15-20 évben a nyugdíjak kifizetése. Ezt akarja teljes mértékben még egyszer fölborítani az a Jobbik, amelyik nem akarta megszavazni a „Nők 40” nyugdíjazásának lehetőségét. Éppen ezért a KDNP nem tudja támogatni a Jobbik semmiféle olyan javaslatát, ami az ország stabilitását, az ország gazdasági helyzetét és bizonyos szempontból a nyugdíjak veszélyeztetését is jelenti, mert komolytalan és felelőtlen az, amit önök csinálnak, képviselőtársaim. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kicsit szomorú vagyok az elhangzott felszólalások alapján. Én arra számítottam, hogy komolyabban fogják venni ezt a napirendi pontot, komolyabban fogják venni sok százezer és millió férfiember problémáját Magyarországon.(17.10)De önök megmutatták, hogy mit ér önöknek a dolgozó magyar férfiaknak több milliója, megmutatták a szakszervezeti vezetők előtt jelen pillanatban, hogy mit ér a Fidesz politikája, vagy egyáltalán mit jelent, vagy jelent‑e egyáltalán bármit is a férfiakkal kapcsolatban. Láthattuk, hogy semmit, és ez a legenyhébb jelző, amit mondhatok.De az is megdöbbentő, hogy pont azok kívánnak vádaskodni, akik egy választási ígéretet tettek, hogy a nők 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonulhatnak. Ez a választások előtt közvetlenül történt. Majd mit ad Isten, pár hónapra rá beterjesztenek egy törvényjavaslatot, ami ezt már nem valósítja meg, hanem nagy hazugságok mellett már csak munkaviszonyról beszélnek. És ennek köszönhetően, kedves fideszes országgyűlési képviselők, akik akkor itt voltak, önök úgy szavaztak, hogy jelen pillanatban 70 ezer hölgy nem veheti igénybe azt a kedvezményt, amit a választási ígéretük alapján igénybe vehettek volna. Akárhogy nézem, 2010. XII. 13-án, 19 óra 16 másodperckor Rétvári Bence, Soltész Miklós, Selmeczi Gabriella, csak hogy az itt jelen lévőket soroljam, a választási ígéretüket meghazudtolva egy teljesen más törvényjavaslatot nyújtottak be, és ennek köszönhető, hogy el nem utasította a Jobbik frakciója, de tartózkodott akkor, amikor önök hazudtak, és nem azt nyújtották be, amit a választási kampányban ígértek folyamatosan. És önök akarják másra fogni a saját maguk hazugságát, választási hazugsági kampányát! (Dr. Rétvári Bence: Ezt nehéz lesz megmagyarázni! ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból.)No, hát ennyit az önök mantrájáról. És akkor annak ellenére, hogy ilyen hangulatban kezdődött ez a mai, nagyon fontos vitanap, visszatérnék a lényegre, mert azért készültem, úgy gondoltam, önök is készülnek adatokkal, számokkal, mert erről lehetne vitázni pró és kontra, hogy van‑e értelme egy ilyen javaslatnak, nincs értelme egy ilyen javaslatnak.Nyilván először érdemes nagyon röviden történelmi kitekintést tenni. Tény és való, hogy az utóbbi időben, mondjuk, 2008-tól kezdve a nyugdíjrendszert számos megrázkódtatás érte, ezt nem lehet tagadni, a Szocialista Párt elvette a 13. havi nyugdíjat (Tukacs István: Utána odaadta! ‑ Dr. Józsa István: Ki adta oda?), megemelte a korhatárt, a svájci indexálást is akkor megszüntette. Ezek voltak az utolsó évek eseményei a szocialista időszak alatt. Azt gondoltuk, hogy a Fidesz időszaka alatt majd valami más politika fog elindulni, hát nem ez történt, hiszen tudjuk jól, hogy a magánnyugdíjpénztár 3000 milliárd forintját eltüntették, vagyis hárommillió embernek átlagosan egymillió forintját eltüntették, ami az ő nyugdíjjogosultságuknak az alapját jelenthette volna. (Dr. Rétvári Bence: Szabad döntés volt.) Ma már ez nem jelenti, mert nem létezik. Abba ne menjünk bele, hogy most önök 500 millióért MOL-részvényt vásároltak belőle, és az most ki tudja, mennyit ér s a többi. A lényeg az, hogy ez nem volt egy választási program az önök részéről. De ahogy itt már elhangzott a korai nyugdíjaztatás, a szolgálati nyugdíjak kérdése, drasztikus módon álltak ehhez a kérdéshez. Tény és való egyébként, hogy mind a két esetben lépni kellett volna, sőt a Jobbik programjában benne is volt ‑ és a mai napig szívesen vállaljuk ‑, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszert át kell alakítani, mert el kell venni azoktól a nyugati tőkésektől, akik a hasznát akkor látták, és legyen magyar állami kezelésben, a nyugdíjpénztár kezelésében, és itt fialjon, Magyarországon. De önök nem ezt tették, tudjuk jól, eltüntették, és akkor nagyon-nagyon finoman fogalmaztam ezzel a kérdéssel kapcsolatban.És az is tény, hogy a szolgálati nyugdíjjárulékot át kellett alakítani, mert az nem megy, hogy 32 évesen valaki nyugdíjba menjen azért, mert kommandósként végzett, ezt a szakmát végezte. Lehetne mondani ilyen extrém példákat. És a Jobbik elmondta, hogy igen, ezeken változtatni kell, kérem szépen. De nem azt mondta még véletlenül sem, soha az életben, hogy el kell törölni a föld színéről ezt a rendszert, és mindenkinek haláláig kell dolgozni, ahogy ezt önök utána megtették. Mi történt? Önök a ló túloldalára estek át, de nagyon durván, háromszor is átbukfenceztek rajta ebben az ügyben.Talán még egy érdekes dolog, hogy a munkavállalói nyugdíjjárulékot megszüntették, és szerintem ez a legnagyobb veszedelem ma a nyugdíjas-társadalom részére, mindenki számára, hiszen ez adta, ez volt a fedezete a várható nyugdíjak kétharmadának. Jelen pillanatban ‑ én továbbmegyek a Korózs Lajos által elmondottakon ‑ az öregségi nyugdíj sincs biztosítva Magyarországon, annak az egyharmada van jelen pillanatban biztosítva Magyarországon, az a 10 százalék nyugdíjjárulék, amit a munkaadó befizet. Mert önök szociális hozzájárulási adóvá alakították át ez a rendszert, amelynek köszönhetően az a sok ezer milliárd, most már 2600 milliárd bármire fordítható, és fordítják is, hiszen a legutóbbi költségvetésnél már csak 80 százalékát fizették ki ebből a nyugdíjaknak, holott egyébként nyilvánvalóan sokkal, de sokkal nagyobb része a nyugdíjkasszát kellett volna illesse, de most már felzárkóztatási programokra megy, a kedvenc képviselőikhez, ugyebár, cigány származású képviselőjük ezt szívesen költögeti, a szociális hozzájárulási adót és még egyéb dolgokat. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a nyugdíjasokat kellene és kell hogy illesse.Na, ennyit gyorsan a történelmi helyzetről, sokat is időztem vele, mert fontos, hogy a lényegről beszéljünk. És akkor engedjék meg, hogy az érvekre áttérjek! Bár önök nem mondtak ellenérvet, tehát én vártam, hogy valamire majd tudok reagálni, válaszolni, hogy ennyibe kerül, annyiba kerül, ilyen hatásai lesznek, olyan hatásai lesznek, semmi nem történt, semmit nem hallottam. Bízom benne, hogy valami szakmai anyagot letettek önök elé, mégiscsak van pár tízezer alkalmazottjuk a különböző hivatalokban, akik segíthetnék a munkájukat. Először is egy alaphelyzet: 55-60 éves korban ma Magyarországon egy átlagos magyar munkavállaló ‑ főleg vidéken ‑ gya­kor­latilag nem kap munkát. Ez egy alaphelyzet, és ezen kellene nekünk tulajdonképpen változtatnunk. Engedjék meg, hogy a pénzügyi kérdésre hadd térjek rá! Voltak olyan eszement számok, amikkel vagdalkoztak még az elején, még 1300 milliárd volt a legmagasabb összeg, amikor azt mondták, hogy ekkora költségvetési kihatása lesz ennek a történetnek. Aztán már kicsit visszafogtak, volt már egy reálisabb a Pénzügyminisztériumtól, már 200 milliárdnál tar­tottak éves szinten, hogyha majd az egész rendszer működik. Azt kell mondanom, hogy ők már közelítettek a valósághoz, hogyha a pénzügyi adatokat nézzük, de valójában ez ennél jóval alacsonyabb a mi számításaink szerint, ez mostani helyzetben 160 milliárd forintot sem jelentene, hogyha már az egész program működne. De a Jobbik nem úgy kívánja ezt a programot bevezetni, hogy azonnal és egy csapásra, hanem úgy, ahogy önök nagyon helyesen a nők esetében négy éven keresztül folyamatosan bevezették. Ennek köszönhetően ez a költség majd valamikor négy év múlva jelenik meg.Sok‑e ez a pénz vagy kevés, mondjuk, az a 35 milliárd, amit az első évben erre kell költeni, vagy majd később a másik összeg? Kérem szépen, a szociális hozzájárulási adó, amely ‑ mon­dom ‑ nyug­díj­járulék lenne, ennek az összege két év alatt, az utóbbi két év alatt 470 milliárd forinttal növekedett. Ebből 35 milliárdot kifizetni rettenetes dolog lett volna? És majd négy év múlva, amikor már lehet, hogy már 1200 milliárd forinttal lesz több a kasszában, abból kifizetni 160 milliárd forintot rettenetes dolog lenne? Ezért nem értem én egyébként a Fidesz hozzáállását, most azon kívül, ami most éppen itt történik, amúgy en bloc, hogy egy viszonylag kis költséggel járó és nagyon fontos kérdést miért nem oldanak meg. Százezrekről van szó, akik szenvednek ennek a következményeitől. És akkor nem beszéltem azokról a költségcsökkentő tényezőkről, amelyek nagyon fontosak. Egyrészt nyilvánvalóan, ha valaki nyugdíjba megy idősebb korban a piacról, ahol a fiatalok munkanélkülisége még mindig sokkal magasabb jelen pillanatban is, 13,6 százalék, a helyére bekerülhet valaki és dolgozhat. Másrészt a fiatalok álláskeresési járuléka ezáltal kevesebb lenne, mert kevesebb lenne a munkanélküli köztük. De ugyanez érvényes az idősebbek esetében is: csökkenne az álláskeresési járulék. Na de, nézzünk egy ennél sokkal nagyobb tételt, nézzük azt a sok tízezer, közmunkán dolgozó volt mentőst, sofőrt, tűzoltót, bányászt, vagy lehetne még sorolni, nem is tudom, hányféle szakmát, akiknek a szakmai karrierjük vége az lett, hogy nekik fát kell vágniuk a településen ‑ és ez még a jobbik eset ‑, vagy éppenséggel az árkot kell takarítaniuk. (17.20)Mentősök, tűzoltók, hadd ne soroljam ezeket a szakmákat. Önök ezeknek a szakmáknak azt üzenik, hogy fiúk, dolgozzatok 50-55 éves korotokig, mentsétek az embereket, a legáldozatosabb munkát végezzétek, rendkívül alacsony bérért! Mert ezért majd a jutalmatok az lesz, hogy mikor már meg vagytok rokkanva, de még nem mehettek el rokkantságira, mert olyan mértékben még nem vagytok megrokkanva, akkor, kérem szépen, mehettek árkot takarítani közmunkásként negyvenvalahány-ezer forintért, 53 ezer forintért jelen pillanatban, és ennek köszönhetően olyan alacsony lesz a nyugdíjatok, hogy abból élni nem fogtok. Ez a mai magyar valóság! Erről jönnek sorra a panaszok, amit vég nélkül lehetne folytatni. És engedjék meg, hogy tényleg csak nagyon röviden egy kis szünetet tartva mondandómban azért mégis három levelet felolvassak önöknek, három rövidke kis levelet, hogy hogyan élik meg az emberek ezt az egész kérdést ma Magyarországon. Első levél, idézem: „Jelenleg a ’melóból a koporsóba’ időt éljük. Emberek ezrei meghalnak úgy, hogy nyugdíjukat meg sem érik. Elmúltam 56 éves, nem tudok unokázni, a gyermekeimnek segíteni. Elfáradtam, és dolgoznom kell. De ha a nagyszülők be tudnának segíteni, a fiatalok több gyermeket vállalnának, mert jobban tudnának támogatni fiatalokat a nyugdíjas szülők. Ha másban nem, akkor abban, hogy vigyáznak a gyerekekre, míg a szülők dolgoznak.”Nézzünk egy másik rövid idézetet: „Apukám 45 év munkaviszonnyal nem mehet el, mert csak 62 éves, fizikálisan kivan, beteg anyukám ugyanaz, 36 éve van. A plusz 4 évet, amit a vegyiparban eltöltött időért kapott volna, elvették ‑ ugye, ezt tudjuk jól ‑, két nyaki gerincsérvvel dolgozik 60 évesen, és még 4 éve van hátra a nyugdíjig”.És akkor egy következő, ami ma érkezett egyébként, kis szösszenet: „Jelenleg 62 éves vagyok, 46 év igazolt munkaviszonyom van, még két évet kell dolgoznom, de mindennap úgy érzem, hogy ezt már nem fogom megérni. Remélem, hogy a fel nem vett nyugdíjammal sikerül hozzájárulni egy középszerű, felejthető olimpia megrendezéséhez.” Ilyen és ehhez hasonló levelek tömkelege jön hozzánk, szörnyű olvasni is sokszor ezeket az írá­sokat. És akkor még néhány adat, merthogy hiányolták az adatokat, bár önök semmit nem mondtak az égvilágon. Talán mindenki tudja, hogy a férfiak jóval hamarabb haláloznak el hölgytársaiknál, jelenleg az a helyzet, hogy a férfiak 33 százaléka, egyharmada (Dr. Selmeczi Gabriella közbeszól.) nem éri meg a 65 éves kort. Nem kell, Gabriella, ezen nagyon mosolyogni, ez így van! Igen, egyharmada elhullik a férfiaknak sajnos, akármilyen mosolygás van vagy bármi, 65 éves koruk előtt. Tehát már ez mutatja, hogy bizony kevesebb nyugdíjat kell a férfiaknak majd kifizetni annak idején. De ha már sikerül nyugdíjba eljutni mégis a maradék kétharmadnak, akkor bizony négy évvel hamarabb haláloznak el a hölgyeknél. Tehát megint jócskán kisebb az a réteg, amelyet érinthet egy ilyen támogatási forma. Itt van egy egyszerű kis lapocska (Felmutatja.), ez a korfa, megmutatja, hogy hány nyugdíjas van, férfi és nő. Egyik oldalon a nő, másik oldalon a férfi. Gondolhatják, a vastagabb a nők esete. Bizony-bizony kétszer annyi gyakorlatilag a női nyugdíjasok száma ma Magyarországon, mint a férfiak száma. Arról már nem is beszélek, hogy azok a munkakörök, amikről itt már szó volt, azok bizony egytől egyig vagy nagyrészt, szinte 99 százalékban, amelyek veszélyes munkakörök, azokat férfiak töltik be. Az egészségre ártalmas munkakörök nagy többségét férfiak töltik be. Azért még hál’ istennek, nem tartunk ott, hogy hölgyeknek kelljen a 120 kilós beteget mentősként lehozni az emeletről, mondjuk, hatvan-egynéhány éves korukban. Reméljük, hogy nem is fogunk eljutni majd erre a szintre. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És hát a külföldi példákat is hiányolták, nagyon röviden, majd még lesz időm felszólalni. Kérem szépen, Franciaországban nyugdíjkorhatár-csökkentés volt Sarkozy alatt, nemrég. (Az elnök ismét csenget.) Lengyelországban pár napja csökkentették a nyugdíjkorhatárt, Csehországban felülvizsgálják a nyugdíjkorhatárt, Horvátországban és Portugáliában pedig, kérem szépen, pont az a 40 éves munkaviszonyrendszer működik… ELNÖK: Kérem, fejezze be! SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: …amit egyébként mi is be akarunk vezetni itt Magyarországon. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP támogatta ezt a politikai vitanapot, mint ahogyan egy éve támogattuk a népszavazási kezdeményezést is. Tettük ezt akkor is, most is azért, mert fontosnak tartjuk a vitát a nyugdíjrendszert érintő kérdésekről, és egyetértünk azzal, hogy a nyugdíjrendszer módosításra, reformra szorul. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az eszközökben, a módosítás irányaiban egyetértünk a többi kezdeményező párttal. Először is fontos felidézni, hogy milyen út vezetett eddig a vitanapig. 2015-ben Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, ami kimondva-kimondatlanul a „Férfiak 40”-ről szólt, arról, hogy a férfiak a nőkkel egyenlő feltételek mellett mehessenek nyugdíjba. Ismerjük a népszavazási kérdés kálváriáját. A Választási Bizottság elutasította a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy a költségvetést érintő kérdésekről nem lehet népszavazást tartani. Aztán a Kúria megváltoztatta az NVB döntését, merthogy a nyugdíjba vonulás feltételrendszerének egységesítése nem feltétlenül jár költségvetési hatásokkal. Majd jött az újabb fordulat, amikor a semmiből felbukkant ismeretlen ügyvédnő, Dessewffy Alice az Alkotmánybíróságon támadta meg a Kúria döntését. Arra hivatkozott, hogy a „Nők 40” éppen hogy a nemi esélyegyenlőségről szól, hiszen az Alaptörvény is kimondja, hogy a női esélyegyenlőség a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Az Alkotmánybíróság ezután megsemmisítette a döntést, kimondta, hogy az alaptörvény-ellenes. Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy megbukott ez a népszavazási kezdeményezés, persze nem jelenti azt, hogy megspórolhatjuk a vitát arról, hogy jó‑e így ez a nyugdíjrendszer, ahogy van, amilyenné a Fidesz tette. Jól van‑e az, hogy a „Nők 40” kivételével már nincs semmilyen lehetőség korhatár előtt nyugdíjba menni? A kormány öt évvel ezelőtt úgy törölte egy tollvonással a korhatár előtti nyugdíjak rendszerét, kor­kedvezményes, korengedményes nyugdíjakat, szolgálati nyugdíjakat, rokkantnyugdíjakat, hogy meg­spórolta az ezzel kapcsolatos társadalmi vitát, nem egyeztetett érdekképviseletekkel, társadalmi szervezetekkel. A Széll Kálmán-terv egyik megszorító intézkedéseként kezelte a kérdést, amit le kell nyomni a társadalom torkán. A mai napig nem volt vita arról, hogy hogyan lehetne olyan nyugdíjrendszert létrehozni, ami egyszerre méltányos és fenntartható. Azért tárgyaljuk tehát ezt a kérdést a mai napon, mert a kormány ezeket a vitákat megspórolta az elmúlt években.A konkrét javaslatot azonban, azaz, hogy a férfiaknak is biztosítsák a 40 év munka utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét, ilyen formában az LMP nem tudja támogatni. Ennek legfőbb oka, hogy ez felborítaná a nyugdíjkassza egyensúlyát, és költségvetésileg fenntarthatatlan lenne. És most akkor néhány számot is fogok mondani. A „Férfiak 40” ugyanis jelentős járulékbevétel-kieséssel és ezzel egyidejűleg a nyugdíjkiadások drasztikus emelkedésével járna. Összehasonlításképpen: a „Nők 40” program a 2011-es bevezetése óta körülbelül 800 milliárd forintba került, csak az idei költségvetésbe 195 milliárd forintos kiadás van betervezve. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság legutóbbi, 2016. januári adatai szerint 139 ezren vették igénybe az átlagosan 118 ezer forintos ellátást. Miközben a kormány úgy számolt, hogy a félszázalékos nyugdíjjárulék-emelésből befolyó, körülbelül 30-40 milliárd forintos bevétel majd fedezi a kiadásokat, nem jött be a számítása. 2012-ben már 105 milliárd forint, 2013-ban 136 milliárd forint, 2014-ben 164 milliárd forint, ’15-ben 185 milliárd forint és 2016-ban pedig már 195 milliárd forint költségvetési kiadást jelentett a „Nők 40” program, vagyis a program alábecsülte a kiadásokat. (17.30)A férfiak magasabb átlagnyugdíjával és körülbelül 150 ezer belépővel számolva a „Férfiak 40” már az első években 150-200 milliárd forinttal terhelné meg a 3000 milliárd forintos nyugdíjkasszát és így a költségvetési kiadások oldalát. Egyik évről a másikra 6,6 százalékkal növekednének a nyugdíjkiadások, miközben a bevételi oldalon elmaradna a nyugdíjba vonulók által befizetett járulék. Ez a lépés csak úgy lenne megvalósítható anélkül, hogy felboruljon a nyugdíjkassza egyensúlya, ha növelnénk a járulékokat, ahogy tette azt a kormány a „Nők 40” esetében, vagy a nyugdíjat csökkentenénk. Általános nyugdíjcsökkentés esetén az egy főre eső havi átlagos kifizetések 6,4 százalékkal csökkennének. Nyilván egyik megoldás sem járható út. A jobb gazdasági helyzetre pedig, amire a Jobbik hivatkozik, mi úgy látjuk, hogy nem lehet alapozni. Mint tudjuk, a gazdasági adatok átmeneti javulást mutathatnak, a gazdaság szélsőséges kitettsége, az EU-s forrásoktól és a multik exportjától való függése pedig nem olyan alap, amire egy ilyen intézkedést építeni lehet. Ráadásul az is egy további kérdés, hogy ha nő is a költségvetés mozgástere, növekednek az adó- és járulékbevételek, akkor azt mire lenne érdemes fordítani.Mi, mármint az LMP inkább a korkedvezmény rendszerének módosított formában való visszaállítását és egy rugalmas nyugdíjrendszert támogatnánk. Jelenleg már nincs korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség az egészséget fokozottan megterhelő, egészségkárosító munkakörök esetén. Ugyanis a kormány ezt 2011-ben megszüntette, teljesen pedig 2014 végével vezette ki. A 2014. év végi bérmegállapodást azzal a feltétellel írták alá a munkavállalói érdekképviseletek, hogy egyeztetések kezdődnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között a különösen nagy mértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról, azaz a korkedvezményt felváltó új rendszerről. A megállapodás szerint ennek eredményét még a 2015. évi tavaszi ülésszakban kellett volna az Országgyűlés elé terjeszteni, ez azonban elmaradt. A „Férfiak 40” népszavazási kezdeményezésnek is a kormány ígéretszegése adta meg az utolsó lökést.A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése ugyanis elsősorban a férfiakat érintette. Ezeknek a dolgozóknak az egészségi állapota folyamatosan romlik, nagy részük elveszíti a munkáját, és meg sem éri az öregségi nyugdíjkorhatárt. Tény, hogy a korábbi munkaköri lista elavult, felülvizsgálatra szorul, de ez nem jelenti azt, hogy a rendszer okafogyottá vált. Az LMP szerint a korkedvezmény korábbi rendszere felülvizsgálatra szorul, de valamilyen szűkebb körben fenn kell tartani a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét az egészségkárosító munkakörökben dolgozóknak. Azokban a szakmacsoportokban és munkakörökben, amelyek az átlagost meghaladó, állandó fizikai vagy pszichikai megterheléssel járnak, kockázatértékeléseket kell végezni, és szűkebb keretek között, de biztosítani kell a nyugdíjba vonulás lehetőségét teljes nyugdíjösszeg mellett. Idetartoznak például a tűzoltók, buszsofőrök, mentősök, bányászok, rendőrök. Ahol lehetséges, más munkakörbe kell helyezni a dolgozót. Aki például látása vagy hallása romlása miatt alkalmatlanná vált arra, hogy eredeti szakmájában dolgozzon, ott ezt meg kell tenni. Ha viszont valakinek nem tudnak az egészségi állapotának megfelelő munkát adni, és nincs más lehetősége a tisztességes visszavonulásra, ott fenn kell tartani a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét. Emellett vissza kell adni a nyugdíjat azoknak, akiket 2011 végével jogellenesen fosztott meg a kormány a nyugdíjkorhatár előtt megszerzett nyugdíjjogosultságuktól. (Tukacs István: Így van!) Attól még nem lett alkotmányos ugyanis az embereket a szerzett jogaiktól megfosztó lépés, hogy a kormány beleírta az alkotmányba, hogy a nyugdíjak ellátássá alakíthatók vagy akár meg is vonhatók. A korkedvezményes nyugdíj új rendszere mellett, amely a korábbinál kevesebb embert érintene, az LMP rugalmas nyugdíjrendszert vezetne be. Szerintünk olyan rendszerre lenne szükség, amely nem borítja fel a nyugdíjrendszer egyensúlyát, de egyúttal lehetőséget ad arra, hogy bizonyos munkaévek ledolgozása után választható legyen a nyugdíjba vonulás.Először is ez azt jelentené, hogy bizonyos szolgálati idő megszerzése után bárki választhatná a nyugdíjba vonulást a nyugdíjkorhatár előtt is, de csökkentett nyugdíjjal. Ez lehetővé tenné azt is, hogy a férfiak akár 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonulhassanak bizonyos anyagi áldozatok mellett. Ezenkívül az olyan rugalmas megoldások is elképzelhetőek lennének egy ilyen rendszerben, mint a részmunka melletti résznyugdíj azoknak, akik fokozatosan szeretnének nyugdíjba vonulni.A rugalmasság azt is jelentené, hogy aki viszont tovább szeretne dolgozni, azt az állam ebben nem akadályozná. A Fidesz egy olyan merev nyugdíjrendszert vezetett be, amelyben nemcsak hogy nincs korhatár előtti nyugdíj, leszámítva a „Nők 40”-et, de a korhatár betöltésével kötelező is a nyugdíjba vonulás, már ami a közszférát illeti. 2013-ban ugyanis bevezették a kényszernyugdíjazást a közszférában, azok számára pedig, akiknek engedélyezték a továbbfoglalkoztatását, megtiltották a kettős juttatást, azaz választaniuk kellett a munkabér és a nyugdíj között. Az LMP szerint azonban ez egy teljesen elhibázott lépés volt, a kormánynak ugyanis nem tiltania és büntetnie kellene a nyugdíj melletti munkát, hanem éppen ösztönöznie kellene. Lehetővé kellene tenni, hogy a nyugdíjas korhatárt elérő emberek választhassanak: akarnak‑e tovább dolgozni, ki akarják‑e egészíteni a nyugdíjukat munkával, vagy sem. A kormány ne sajnálja a megérdemelt nyugdíjat azoktól, akik ezért megdolgoztak, és nyugdíj mellett is dolgozni szeretnének! Ők is megszolgálták a nyugdíjat, jogosultságot szereztek rá, évtizedekig fizették a járulékot, vagyis nekik is jár a nyugdíj, függetlenül attól, hogy meddig akarnak aktívak maradni.Ráadásul a versenyszférában dolgozókkal szemben semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje a közszféra dolgozóit. Az oktatási, egészségügyi, szociális ágazat létszámhiánya miatt is meg kell nyitni az utat a nyugdíjas korú tapasztalt szakemberek előtt. De nem elég lehetővé tenni a nyugdíj melletti mun­kát, ösztönözni is kellene, ennek számos módja lenne. Például munkajogi kedvezmények, részmunkaidő, távmunka, több szabadnap a nyugdíjas munkavállaló számára, nyugdíjas munkavállalók digitális készségeinek fejlesztése vagy szemléletformálás, a mun­káltatók ösztönzése idős, tapasztalt munkavállalók alkalmazására, vállalatok elismerése vagy önkéntes programok, de vannak kortárs segítő programok is. Mindemellett azt gondoljuk, hogy a nyugdíjreformnak ki kell terjednie a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának a biztosítására is. A pillanatnyilag helyreállított egyensúly hosszú távon kétséges, 2030-ra súlyos egyenlegromlás alakulhat ki, mivel az ekkor nyugdíjba vonuló Ratkó-unokák messze nem nevelnek fel annyi gyereket, mint az előző generációk. Jóval kevesebb aktív befizető fog jutni az eltartottakra. Úgy látjuk, hogy a nyugdíjkatasztrófát vetíti előre a fiatalok erősödő elvándorlása és az eltapsolt 3000 milliárdnyi magánnyugdíjpénz is, amely félre lett téve emberek későbbi nyugdíjára, és az most nincs. Ez körülbelül egyévnyi nyugdíjnak felel meg. A nyugdíjkassza egyensúlyát a jövőben csak a foglalkoztatás növekedése tudja megteremteni, vagyis ha több aktív jut egy nyugdíjasra. A járulékfizetők számának növelése, a legális foglalkoztatás bővítése, az elvándorlás megállítása és a gyermekvállalási hajlandóság növelése nélkül nem lesz fenntartható nyugdíjrendszer.Tisztelt Képviselőtársaim! Arról is beszélni kellene, hogy hogyan lehetne magasabb bére a jövő nyugdíjasainak. A mai alacsony bérek ugyanis alacsony nyugdíjjal és időskori elszegényedéssel fognak járni. Akik aktív korukban keveset keresnek és rövid ideig vagy töredezetten dolgoznak, azok biztos időskori elszegényedés elé néznek. Az alacsony fizetések mellett egyre kevesebb a szolgálati idő, sok a nem bejelentve, feketén dolgozó, a hosszabb ideig munkanélküli, félállásban dolgozó. A kormány elmúlt hat évben folytatott olcsómunkaerő-politikája is megbosszulja magát.Az LMP szerint az eddigieknél sokkal nagyobb mértékű és többeket elérő béremelésre lenne szükség. Azt gondoljuk, hogy most a minimálbér 15 százalékos emelése nem elegendő, mert ez csak az alacsony minimálbéreket emelné. Javasoljuk újra és újra a kormánynak, hogy fogadja be az LMP javaslatait, a többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítását, az adómentes minimálbért, mert ezzel biztosítani lehetne, hogy ne csak a minimálbéresek bére növekedjen, hanem mindenkié.(17.40)A magasabb bérek biztos megélhetést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és magasabb nyugdíjakat jelentenének. Kérjük a kormánypártot, fontolja meg a javaslatainkat. Köszönöm szépen.
  • DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Elég nehéz két percben reagálni arra a sok ténybeli tévedésre, ami elhangzott. Először is Sneider Tamás képviselőtársamnak mondom, hogy a nyugdíjjogosultságot eltüntettük, mondta ezt nekünk, a Fidesznek címezve. (Sneider Tamás: Nem mondtam ilyet.) Lejegyeztem, ezt a magánnyugdíjpénztár kapcsán sikerült mondani. Hadd mondjam el, hogy aki átlépett a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerbe, abban a pillanatban az állami nyugdíjának a 25 százalékát elveszítette. Ezt visszahoztuk sok más egyébbel, de nincs időm kifejteni.Aztán ön kifogásolta azt, hogy érdemben nem vitatkoztunk az ön javaslatával. Hadd mondjam el, hogy érdemben vitatkozni azzal érdemes, akinek a szavát komolyan lehet venni, és hiteles politikus. A Jobbikra ezt per pillanat sajnos nem lehet elmondani. (Sneider Tamás: Hát, ez nagyon jó! ‑ Köz­be­szólások a Jobbik soraiból.) Elég nehéz, megpróbálta képviselőtársam kimagyarázni, hogy miért nem szavazták meg a „Nők 40”-et, ezt elég nehéz kimagyarázni, nem is sikerült. (Sneider Tamás: Nem csodálkozom, hogy nem sikerült megérteni.) Azért viszont, ne haragudjon, hadd ne szégyelljük már magunkat, inkább legyünk arra büszkék, hogy a Fidesz-KDNP-frakció viszont lehetővé tette azon nők számára a 40 év munka után a teljes értékű nyugdíjba vonulást, akik ledolgoztak 40 évet, beleértve ebbe a gyermeknevelés időszakát.Korózs képviselőtársamnak pedig hadd mondjam el ‑ ő nagyon sokat foglalkozott itt a nyugdíjkorhatár kérdésével ‑, hogy 2009-ben önök voltak azok, a szocialista kormány és ön, a szocialista kormány szociális államtitkára, akik előterjesztésére és szavazatával felemelték mind a nők, mind a férfiak nyugdíjkorhatárát 65 évre. És egyébként az ön pártja, a Magyar Szocialista Párt volt az, aki ’94-98 között szintén hozzányúlt a nyugdíjkorhatárhoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a nőkét 55-ről 62-re, a férfiakét 60-ról 62-re emelte. Hát, akkor miért siránkozik? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Azért szeretnék reagálni az első körben elhangzott vezérszónoklatokra, illetve a két államtitkár által kormányzati álláspontként elmondott szavakra, mert úgy gondolom, hogy a kormánypártok részéről nem félreértették ennek a vitanapnak a tartalmát, hanem félre akarnak vezetni nagyon sokakat. Nem a „női 40”-ről szól ez a vitanap, sőt még csak nem is a nyugdíjrendszerről szól a vitanap. Önök azért akarják tudatosan alternatívaként beállítani a „férfi 40”-et és a „női 40”-et, mert el akarják kerülni azt, hogy a valóságos problémáról beszéljünk. A valóságos probléma pedig az, hogy önök megszüntettek minden létező kedvezményt, és ha képviselőtársamat össze tudom hozni azzal a krampácsoló vasutassal, aki hóban meg fagyban végezte a munkáját, akkor majd nem ilyen cinikus mosollyal fog reagálni az én mondataimra. Tehát tisztelettel kérem önöket, hogy a tárgyról beszéljenek. Ha kívánják, beszéljenek a költségeiről, ha kívánják, beszéljenek a veszélyeiről, de ne beszéljenek arról, hogy a „női 40” micsoda, és hogy ehhez képest van a „férfi 40” ‑ a kettő nem „ehhez képest” van!Az igazi problémát önök állították elő azzal, hogy minden létező kedvezményt megszüntettek, kivétel nélkül mindenkiét, és ezt önök most állítólag büszkén vállalják. Büszkén vállalják azt önök, hogy a kőműves 65 éves korában másszon az állványra, hogy a vegyiparban dolgozó menjen be a veszélyes üzembe? Büszkén vállalják önök azt, hogy az az ember, aki kinn az utcán dolgozik és keresi a kenyerét, az elhasználódik, de önök nem akarnak vele törődni? Tisztelt Képviselőtársaim! „Férfi 40” kapcsán erről beszéljenek és az önök intézkedéseiről! A hitelességi problémákról majd a hozzászólásomban szeretnék beszélni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Csak a vitához még szeretnék hozzájárulni egy kérdéskörrel, nevezetesen azzal, hogy a nyugdíjrendszerben megbosszulja magát a kormány elmúlt hat évben folytatott munkaerő-politikája, és szeretnék három tényezőre utalni, illetve felhívni a figyelmet, nevezetesen arra, hogy az alacsony bérek alacsony nyugdíjjárulékot jelentenek. A járulék egyrészt a mai nyugdíjak fedezete, másrészt a dolgozók majdani nyugdíjának összegét is meghatározza. Ha alacsonyak a bérek, veszélybe kerül a leendő nyugdíjasok időskori létbiztonsága. Ma több mint egymillióan, a dolgozók negyede minimálbér szerint fizeti a járulékot, ők 50 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak, és a közmunkásokat már nem is említem. De az alacsony bérek nemcsak a járulékbefizetésre, de a járulékfizetők számára is hatással vannak, az aktív munkaképes korban lévő fiatalok és középkorúak évek óta tartó elvándorlása ugyanis egyre csökkenő járulékfizetőt jelent. A hazai jövedelmi és lakhatási viszonyok mellett pedig egyre kevesebben vállalják itthon a családalapítást, és az amúgy is csökkenő létszámú, szülőképes korban lévő nők egyre nagyobb hányada él külföldön. Harmadikként szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az alacsony fizetések az öngondoskodásra sem hagynak mozgásteret, hogy az emberek előreláthatóan takarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. Nyugdíj-előtakarékosságra a lakosság nagyon kis részének futja, ráadásul a kormány még a lehetőséget is elveszi az emberektől. Mindezen okoknál fogva javasoljuk a kormánynak, hogy ne csak a minimálbérek emelésére, hanem általában a béremelésre is tegyen javaslatot és tegyen lépéseket. Köszönöm szépen.
  • SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Elnök Úr! Köztudottan Albert Einstein rossz tanuló és nagyon bohókás ember volt, ezen az alapon valószínűleg önök nem állnának vele szóba, mert egy ilyen emberről van szó, és nem vennék komolyan. Ez önöket minősíti, ha így gondolkodnak, hogy a vitát ezzel le is zárják, az ilyen gondolatokkal, ez megint csak önöket minősíti. Csak ennyit szerettem volna elmondani. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tukacs István képviselő úr azt kérte tőlünk számon, hogy miért arról beszélünk, hogy milyen a nyugdíj helyzete, milyen a nyugdíjrendszer helyzete, miért kellett, azt már nem tette hozzá, mert nem volt bent a vitán végig, hogy miért volt fontos egyébként megváltoztatni hat évvel ezelőtt általában a nyugdíjszabályokat, és akkor éppen ezért megismétlem önnek. Az önök felelőtlen politikájának, gazdaság- és nyugdíjpolitikájának következtében 2010-re veszélybe kerültek a nyugdíjkifizetések lehetőségei (Tukacs István: Többlettel zárt a nyugdíjkassza!), az önök felelőtlen és egyébként a haverok irányában elkötelezett ajánlásai miatt a kötelező magánnyugdíjkassza olyan mértékben vonta ki az állami nyugdíjból a pénzeket, amelyek fenntarthatatlanná tették már akkor, és mára végképp összezuhant volna a nyugdíjrendszer. (Tukacs István: Ez nem igaz.) Még egyszer elismételem azt a számot, ha mi akkor nem változtatjuk meg az önök által létrehozott kötelező ma­gán­nyugdíjpénztárat, akkor 5600 milliárd forint hiányozna most a nyugdíjkasszából. Tisztelt képviselő úr, ez annyit jelent, hogy közel két évnek a nyugdíja összességében. Hiába csóválja a fejét, önök olyan nyugdíjpolitikát folytattak, aminek következtében nemcsak hogy bajba kerültek a nyugdíjak, hanem mindamellett az ország eladósodott. 50 százalékról fölnyomták 80 százalékra az eladósodást, tehát amit adtak, azt is csak hitelből tudták megcsinálni. Most is mit csinálnának? Ilyet támogatnak, és ez a Jobbik felelőssége, hogy egy ilyen felelőtlen, szakmaiatlan politika mellé beállnak, és egy újabb baloldali, ilyen teljesen demagóg dolgot próbálnak támogatni. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.)Tisztelt Sneider képviselő úr, én csak azt szeretném megkérdezni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mit értett ön az alatt, hogy cigány származású képviselők szívesen költögetik a szociális hozzájárulási adót. (Z. Kárpát Dániel: Pontosan azt, amit mondott. ‑ Köz­be­szólások a Jobbik soraiból.) Mit értett ez alatt? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Én is kíváncsi lennék a Jobbik magyarázatára, hogy pontosan a cigány származású képviselő pénzköltéséről mit kívánnak mondani. De először az LMP-nek címezném a szavaimat. Nagyon szeretik azt mondogatni, hogy Magyarországon a magyar kormány olcsó munkaerővel kívánja a gazdaságot élénkíteni. Egyáltalán nem olcsó munkaerővel, hanem mi olcsó energiaárakkal szeretnénk Magyarországon a gazdaságot élénkíteni. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalról.)Azt kérdi, hogy a kormány miért nem tesz annak érdekében, hogy növekedjenek a bérek Magyarországon. A kormánynak a hétköznapi értelemben vett privát munkáltatói bérekre nagy befolyása nincsen. Két lehetősége van arra, hogy próbálja segíteni a bérek emelkedését. Az egyik a minimálbér emelése (Mirkóczki Ádám: Vagy nem lop. ‑ Derültség az ellenzéki padsorokban.), amellyel ha sikerül az alsó részeket megemelni, akkor a fölsőbb bércsoportba tartozók is magasabb fizetéseket kapnak. Ön is nagyon jól tudja, hogy az elmúlt idő­szak­ban és az első Orbán-kormány idején is radikális mini­málbér-emelések voltak. Akkor is 50 ezer forint­ra emelkedett a minimálbér tizen-egynéhányezer forintról, átlagosan évente 6 ezer forinttal, utána egy jóval kisebb időszak következett 2900 forint körüli éves minimálbér-emeléssel, majd most megint egy 6 ezer forintos, és a jövő évtől kezdve pedig egy nagyon radikális, 15, illetőleg 25 százalékos minimálbér-emelkedés következett be. (Folyamatos zaj, köz­be­szó­lások az ellenzéki oldalról.) Ez alkalmas arra, hogy meglökje a további béreket, és magasak legye­nek Magyarországon a bérek. Ez az egyik lehetősége a kormánynak a beavatkozásra, a minimálbér meg­emelése.Mondjon egy másik kormányt Magyarországon, külföldön, aki magasabb minimálbér-emelést java­solt, mint a szakszervezetek! Hol van még egy or­szág, ahol a munkavállalók érdekeit a szakszer­ve­ze­tek­nél radikálisabban, mélyrehatóbban, előnyö­seb­ben képviseli a kormány, nagyobb arányú mini­mál­bér-emelést javasolt, mint a szakszervezetek, akik elvileg erre hivatottak? (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalon.) Nem hiszem, hogy fog találni sok ilyen országot. Lehet, hogy egy-kettő adódik, de nem nagyon volt olyan ország, ahol a szakszervezeteknél magasabbat javasolt a kormány.A másik lehetőségünk, nagyon röviden, az adó­csök­kentés, önökkel szemben. Önök mindig mond­ják, hogy többkulcsos adót szeretnének, magyarul, adóemelést szeretnének. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Korózs Lajos: Az oligarc­hák­tól kell elvenni a vagyont.) Ezt le kell fordítani erről a szép, már-már gyurcsányizmusnak ható, több­kul­csos­nak nevezett, valójában adóemelésekről arra, hogy mi tényleg valóban 30 százalék körüli adó­szintről 15 százalékra vittük le a legmagasabb adó­zási kulcsot. Aki pedig gyermeket nevel, annak, ha egy gyereke van, akkor lehet, hogy csak 10 szá­zalék vagy 8 százalék, ha két gyermeket nevel, akkor 4-5 százalék, ha három gyermeke van és átlagosan keres, akkor pedig nullaszázalékos az adója, és nulla százalék járulékot kell fizetnie. Mi azt mondtuk, az emberek jövedelme nőjön úgy, hogy a minimál­béresek bére sokkal nagyobb mértékben nő, még a szak­szervezetek által kértnél is nagyobb mértékben nő, és nőjön az emberek bére úgy, hogy adóból keve­sebbet kelljen fizetni.Azt hiszem, hogy ezenkívül nem sok más le­hetősége van a kormányzatnak, túl azon, hogy biz­tat­ja a cégeket. Nemcsak biztattuk őket, hanem adót is csök­kentettünk, munkáltatói adókat is csök­ken­tet­tünk azért, hogy ők is azt a munkavállalóknak adják tovább. És hogy a közszférában miként emeltünk 400 ezer embernek fizetést az elmúlt években, azt hiszem, ön is nagyon jól tudja, sok-sok százalékkal magasabb volt a közszférában a béremelkedés az elmúlt 12 hónapban is, mint a piaci szférában. Ezzel is próbáltuk az emberek jövedelmét növelni.Korózs képviselő úrnak jelezném: ugye, jól emlékszem, hogy ön Szűcs Erika minisztériumában dolgozott anno, ott volt államtitkár? (Korózs Lajos: Ő dolgozott az enyémben. ‑ Derültség.) Az már a belső pártviszonyokat jelenti, nézőpont kérdése, hogy ki hol ‑ egy minisztériumban dolgoztak, ön államtitkárként, ő miniszterként. Ő volt az, aki itt a par­lamentben elmondta, hogy nagyon nagy részben, akik különböző kedvezményes, korkedvezményes, korengedményes nyugdíjban részesülnek, azoknak egy jó része aktív munkaképes korú ember, és fel kellene lépni, hogy azok az emberek, akik egyébként munkaképes korúak, ezt a parlament jegyzőkönyvei rögzítették, szerintem ön is ismeri, azok esetében e helyett a kedvezmény helyett munkahelyet kellene adni ezeknek az embereknek. Erről beszéltek a szo­cia­lista politikusok, a szocialista miniszter a szo­cialista kormányzatban. Majd most pedig ellenzi ezt Korózs képviselő úr. Azt hiszem, hogy önöknek egymás között, egykori munkatársaknak egymás kö­zött kellene ezt megbeszélni, meg azt is, hogy azért büszkén álltak föl mindahányan az akkori Szocialista Párt tagjai, és mondtak igent a 13. havi nyugdíj eltörlésére, azaz mondtak igent a nyugdíj­csök­kentésekre.Ön azt mondta, hogy Gúr Nándor képviselő úr olyan javaslatot terjesztett elő, amely a 40 éves nyug­díj­ba vonulási lehetőséget mindenkinek biztosította. Az más kérdés, hogy miről beszél, mondjuk, az ön Gúr Nándor képviselőtársa, de hogy itt a szavazások so­rán a „Nők 40”-nek ellene szavazott, az teljesen biz­tos. Azt a parlamenti jegyzőkönyvek rögzítik; akár Szűcs Erikát is említhetném, ő is azért ott volt akkor, meg Tukacs képviselő úr is, aki ezt nem szavazta meg.Önök azt mondták, hogy ezt a helyzetet a kor­mány­zat hozta létre, valóban azt a helyzetet, hogy 181 ezer nő 40 éves munkában és gyermekneveléssel eltöltött időszak után elmehet nyugdíjba, az uno­káival foglalkozhat vagy az idős szüleivel foglal­koz­hat, valóban ezt a helyzetet ez a kormányzat terem­tette meg. Köszönöm szépen. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)
  • CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, és a „Férfiak 40” című vitanapon először a szocialista kormányok azon intézkedéseiről szeretnék beszélni, amelyek súlyosan érintették az időseket. A szocialisták korábban is csak kihasználták, becsapták és elszegényítették a nyugdíjasokat. Mindannyian tudjuk, hogy a szocia­listák voltak azok, akik a kormányzásuk alatt elvettek egyhavi nyugdíjat (Zaj, közbeszólások az MSZP sorai­ból, köztük: Nem igaz!), és még hagyták elér­ték­telenedni is azt. Megígérték, hogy nem lesz gáz­áremelés, aztán háromszorosára emelték a gáz árát. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Ez sem igaz!) Aztán áfacsökkentést is ígértek, aztán dup­lájára emelték az élelmiszerek áfáját. (Köz­be­szólások a Fidesz soraiból: Így van! ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból: Most 27 százalék! A legmagasabb! Ki kor­mányoz?) Emellett még havi 16 ezer forint nyug­díj­adót, vizitdíjat, kórházi napidíjat akartak bevezetni. (Folyamatos zaj, közbeszólások.) A szocialisták min­dig csak kihasználták, becsapták és elszegényítették a nyugdíjasokat. A nyugdíjrendszert pedig az össze­omlás szélére sodorták.Mindezek után a Jobbik politikusainak ahelyett, hogy a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását kezdeményező javaslatokkal állnának elő, talán inkább azon kellene gondolkodniuk, hogy kivel pótolnák a kieső munkaerőt. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük Sneider Tamás: A fiata­lok­kal! A Borsodból menekülőkkel!) Lehet, hogy a míg­rán­sokkal? És Merkellel értenek egyet? A legutóbbi alkotmánymódosítási szavazásukból arra követ­kez­te­tünk igenis, hogy a migránsokra gondoltak. (Nagy fel­zúdulás, derültség és taps a Jobbik soraiban.) Bravó! Egyre inkább az lehet a magyar szavazók be­nyo­mása, hogy a jobbikosok teljesen elvesztették a fonalat és egyszerűen improvizálnak (Folyamatos zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.); ahelyett, hogy felelősségteljesen meggondolnák a nemzet jövő­jét alapvetően befolyásoló kérdéseket, például nem kellene nagyobbakat mondani, hogy ha a nők 40 év munkaviszony után vonulhatnak nyugdíjba, akkor a férfiak is. Miért nem mondtak 30 évet? Azt is lehetett volna mondani. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük Sneider Tamás: Miért? Módosító javaslat beadható.) Ehelyett liberális tévékbe járnak idétlenkedni, improvizálni, és kapkodnak, mert az elfogadottságuk zuhanásszerűen süllyed. (Felzú­du­lás, közbekiáltások a Jobbik soraiból.)Mindebből az következik, hogy a magyar nem szá­míthat sem a Jobbikra, pedig magát nemzeti párt­nak tekinti, sem a szocialistákra és a gyur­csá­nyis­tákra sem. Nem a nemzeti érdekek fontosak szá­mukra, hanem az, hogy a Fideszt vagy az Orbán-kor­mányt megbuktassák. Maguk vallják magukat nemzetinek? (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)Úgy gondolom, hogy az önök szavazói a radi­kális pártjuk helyett kaptak egy arctalan, félliberális, félszocialista pártot, és a szavazóiknak ez nem is tet­szik, és meg is értem őket. (Felzúdulás, közbe­kiál­tások a Jobbik soraiból, köztük Z. Kárpát Dániel: Jöhet a következő oldal.) Következő oldal; igen, most jönnek, ahogy a Fidesz-KDNP az előző poli­ti­ká­val szemben igenis megbecsüli az időseket. (Derült­ség, közbekiáltások a Jobbik soraiból.) 2010 óta garan­tált a nyugdíjak vásárlóértékének a megőrzése, inflációkövető nyugdíjemelés van, 2011 és ’15 között a nyugdíjak átlagosan több mint 21 százalékkal nőt­tek, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a vásárlóerejük igenis 8,6 százalékkal javult. Ez az utóbbi összeg több mint egyhavi nyugdíj összege. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük Z. Kárpát Dániel: Éljen a párt!)Célunk az, hogy továbbra is garantáljuk a nyugdíjak értékének megőrzését. A most megkötött bérmegállapodásban foglalt jelentős béremelések lehetőséget adnak arra is, hogy a nyugdíjak is növekedjenek. A nyugdíjasok megélhetését emellett rezsicsökkentéssel, ingyenes tüzelőanyag-programmal és a leg­fontosabb élelmiszerek áfacsökkentésével is segítjük. Idén már olcsóbb a sertéshús, jövőre pedig továbblépünk. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból.) A friss tej, a tojás, a baromfihús áfája is csökken, ame­lyekkel a nyugdíjasok további több tízezer forintot spórolhatnak meg.Kedves Képviselőtársaim! Néhány példán ke­resz­tül konkrétan hadd ismertessem a rezsi­csök­ken­tés hatásait! Ha egy nyugdíjas házaspár egy gáz­fűtéses társasházban él, egy évben 88 ezer forintot megtakaríthat. Ha távfűtéses házban, akkor 83 ezer forintot, ha családi házban, akkor 116 ezer forintot is spórolhat.(18.00)A rezsicsökkentés mellé oda lehet állítani az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentését is, és ennek a révén is a nyugdíjasok éves szinten több tízezer forintot tudnak megtakarítani.(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Az elmúlt években a költségvetés tervezésekor jellemzően felülbecsültük az inflációt, ennek eredményeként 2010-16 között a nyugdíjak közel 10 százalékkal nagyobb mértékben emelkedtek, mint az infláció. A többletemelés a nyugdíjasok szempontjából megközelítőleg egy tizenharmadik havi járandóság kifizetésével egyenértékű. Tehát a mostani nyugdíjrendszer fenntartható a kedvezményekkel együtt, és nem szeretnénk, ha a jobbikos ötletelések miatt ezek a kedvezmények és ez a rendszer veszélybe sodródna. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, és köszönöm Tukacs képviselő úrnak a türelmét is. Csak a jobbikos képviselőtársaimtól kérnék egy kicsit nagyobb tiszteletet. Ha már nekünk itt, a férfi képviselőtársaiknak nem adják meg a tiszteletet, és bekiabálnak folyamatosan, azt lehet, hogy még elfogadhatjuk, bár nem biztos, hogy az is helyénvaló, de hát tegyék, de legalább képviselő asszonynak adják meg a tiszteletet, szerintem azt, hogy kulturált módon hallgatják végig a felszólalásokat. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból. ‑ Az elnök csenget.)Önöknek láthatóan nagyon fáj az, amikor itt a parlamentben szóba hozzuk a Jobbiknak ezt a nagy fordulatát, amivel a radikális pártból egy ilyen cuki párttá (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.), egy ilyen langyos vagy lapos, vagy semleges párttá próbál átalakulni. De amikor ilyen nagyon markánsan meg radikálisan be-bekiabálgatnak erre, és hőbörögnek, hogy önök ugyanazok, mint akik ezelőtt hat évvel idekerültek a parlamentbe, akkor azért lebegjen mindnyájuk szeme előtt egykori frakciótársuk, Novák Előd sorsa: aki nem állt be a cukisorba, az már nem ül itt a frakcióban. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: És ez neked miért fáj?) Úgyhogy azt javaslom, hogy önök is gondolkozzanak el ezen, amikor nagyokat hőbörögnek, ki tudja, ki lesz a következő Novák Előd, akit a cukisorból való kilógás miatt majd a frakcióvezető el fog távolítani.Úgyhogy én azt kérem, hogy nagyobb tiszteletet adjon meg a felszólalóknak, a felszólaló hölgyeknek is; ha már a „Nők 40”-et nem szavazták meg, legalább a női képviselőtársaiknak adják meg a tiszteletet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)
  • TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Először is szeretném megismételni azt a véleményemet, amelyet a kétperces hozzászólásomban elmondtam. A mai szlengben divatos szóval itt most terelés zajlik. Önök megpróbálják a kormánypárti oldalról vagy párba, de leginkább ellentétbe állítani a „női 40” és a „férfi 40” kérdését, sőt egymás kizáró okává tenni ezeket, holott nem erről van szó.A probléma abból táplálkozik, hogy önök minden létező nyugdíjkedvezményt megszüntettek. Egyetlen kedvezmény létezik ma, a „női 40”, és senkinek nincs lehetősége semmilyen módon, ha akar, vagy ha úgy diktálja a sorsa, nyugdíjba vonulni. Márpedig a sorsa sokszor úgy diktálja.Ha visszagondolunk bizonyos kedvezmények­re, akkor azt kell látnunk, ellentétben a nyugdíjba vo­nuló 30 éves rendőr teóriájával, hogy a kedvezmények a nyugdíjba vonulásra indokoltak voltak, hiszen meg lehet indokolni a fizikai elhasználódást, meg lehet indokolni a veszélyes üzemben végzett munkát, meg lehet indokolni azt, hogy a meleghengerműben, hogy a vegyipari gyárban, hogy a vasúton azért jártak és voltak jók ezek a kedvezmények, mert az ember tönkremegy. És önök ezeket megszüntették, és olyanná tették, mintha ez a probléma nem létezne. Márpedig ezek a kedvezmények sok tekintetben részei voltak egy társadalmi szerződésnek, amely arról szólt, hogy igen, tudjuk, hogy te olyan helyen dolgozol, ami számodra rossz, veszélyes, és amikor elérsz egy életkorig, jó, hogy el tudsz menni nyugdíjba, és volt, aki ezt a munkát vállalta.Különösen érdekes volt ez azokon a helyeken, csak hadd mondjam, hogy a vasút mellett ‑ ami számomra azért szívbe markoló probléma, mert Záhony mint vasutasváros ezeket a problémákat hordozza ‑ voltak, akik ezt a társadalmi szerződést kifejezetten meg is kötötték az állammal. Ilyen volt például a hivatásos szolgálatot ellátó katona, aki úgy vállalta a családtól való távollétet, a szolgálatokat, a nehezebb feltételeket, hogy tudatában volt, hogy ezért az állam majd kedvezményt ad. A szerződés ebben állt. Önök ezt felrúgták és semmissé tették.Ha valaminek van következménye, az nemcsak az, hogy most emberek tízezrei és százezrei várnak arra, hogy vajon lesz‑e lehetőségük és milyen, ha majd közeledik az a pillanat, amikor már úgy érzik, hogy nem tudnak dolgozni, hanem abban is áll, hogy önök felrúgták azt a megállapodást, ami arról szólt, hogy ha valamit ígértünk neked egyszer, és mi vagyunk az állam, akkor majd később is betartjuk. És ennek ezek az erkölcsi következményei.Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát azt szeretném elmondani, hogy a probléma nem a jelenlegi nyugdíjrendszerben rejtezik, hanem abban, hogy nincsenek meg azok a kedvezmények, amik olyan helyeken dolgozó emberek számára elérhetőek lennének.Az LMP-s képviselő asszony véleményével egy helyen egyetértek és egy helyen vitatkozom. Vitázom a számokon. A 160 milliárdos összeg egy nagyon durva becslés, és nagyon sok mindent nem tudunk, amikor kimondunk egy ilyen számot. Nem tudjuk például, hogy az adott férfiak el akarnak‑e menni 40 év után nyugdíjba. Nem akar mindenki elmenni. Tehát az, aki jól keres, és úgy érzi, hogy még dolgozni tud, az maradni fog, és a férfiak sajnos ‑ mondom én ‑ általában jobban keresnek, mint a nők.Nem tudjuk bemérni azt, hogy az adott nyugdíjrendszerben, merthogy az ember halandó, meddig marad benne valaki, akár így, akár úgy. És számomra is borzasztóak azok az adatok, amelyek azt mutatják, hogy hányan érik meg az öregségi nyugdíj mai határát. Ezért tehát azt gondolom, hogy a 150 ezer férfi ebben a tekintetben jelenleg eléggé bemérhetetlen szándékokkal bírna, hogyha azt mondanánk, hogy igen, 40 év jogszerző viszony után elmehetsz nyugdíjba, ha te azt választod, márpedig választani fogja. A számítást különösen bizonytalanná teszi az, hogy nem tudjuk, hogy a megüresedő munkahelyekre hogyan érkeznek majd emberek, mert ha azt tételezzük fel, hogy egy megüresedő munkahelyet, ha elment a férfi 40 után, nem tölt be senki, azt hiszem, nagyot tévedünk. Munkahelyeket be fognak tölteni. Ezután én azt gondolom, hogy a számolt összegek részben bizonytalanok, és azt gondolom, hogy nem viselhetetlenek. A költségvetés vitájában sokszor mondták el kormánypárti oldalról, hogy a költségvetésben mindenre van pénz, ha van szándék, hogy azt a problémát meg akarjuk oldani; igaz, hogy máshol kell majd megkurtítani a büdzsé kiadásait. Én is ezt gondolom. Ezért tehát egy komolyabb átgondolása az ügynek, pontosabb számolgatások, de szándék kellene, hogy igen, ezeket a problémákat meg akarjuk oldani.Én azt gondolom, hogy a Szocialista Párt új kezdeményezése, amely azt mondja, hogy akkor „férfi 41”, megoldja az Alaptörvény problémáját. Bár, tisztelt képviselőtársaim a kormánypárti oldalon, valljuk be őszintén, hogy az Alaptörvényben írtak eddig se jelentettek önöknek túl nagy problémát, ha meg akarták változtatni, akkor megváltoztatták. Tehát ezek az érvek, hogy az Alaptörvény ezt tartalmazza, számomra semmit nem mondanak.Ugyanakkor azonban azok a kijelentések, amelyek arról szólnak, hogy a mostani nyugdíjas minimum jól kell hogy érezze magát, de maximum kirobbanó örömmel kell a banyatankkal rohangászni a piacon, merthogy mindene megvan, ezek óriási tévedések. Amikor önök azt mondják, hogy mennyit emeltek nyugdíjat, akkor én azt mondom, hogy miért, hát semmi egyebet nem csináltak, mint ami a nyugdíjtörvényben benne van: megemelték a mindenkori költségvetésben tervezett inflációval a nyugdíjakat. Aztán hogyha nem annyi volt, akkor korrigálták. Hát mi ebben olyan csodálatos, amiért önök köszönetet érdemelnének? Ez volt a dolguk!Azt gondolom, hogy ezek a légből kapott állítások, amelyek arról szólnak, hogy de hát már tulajdonképpen kaptak is egy tizenharmadik havi fizetést, nagyon-nagyon félrevezetőek. Nem kaptak. A nyugdíjasok annyit kaptak meg csak, ami a törvényben benne van, mert ‑ hadd fogalmazzak akkor pontosan ‑ a nyugdíjakat a mindig becsült inflációval kell növelni a következő évben legalább. Tehát önöknek nincs gátja, hogy 0,9 és 1,6, mert lehet több, hiszen ez a legalább azt jelenti, hogy legalább az inflációval, de lehet többel is.És miután tisztelt képviselőtársaimnak ezen az oldalon szeretnék lehetőséget adni a hozzászólásokra, befejezném, de ígértem önöknek, hogy beszélgetek majd egy kicsit a hitelességi problémákról. Hát akkor hadd halljuk!(18.10)Ha önök hitelességi problémákat emlegetnek az ellenzéki oldalon, akkor szeretném azt mondani, hogy arra bízni azt a szerepet, hogy ebben a „Férfi 40”-ben itt, ebben a parlamentben beszéljen, aki zsarolással szétrúgta a magánnyugdíjpénztárakat, 3000 milliárdot a szélbe fújt, majd nem tartja be az ígéreteit, az minimum nevetséges.Kormánypárti képviselőtársaim, hol vannak az egyéni nyugdíjszámlák, amiket önök ígértek, akkor, amikor szétdúlták a magánnyugdíjpénztár rendszerét?! Hol vannak ezek a számlák? Mutasson már rá valaki (Dr. Selmeczi Gabriella: Megvannak!), ha hitelességről beszélünk! Megvannak valahol? Akkor csak egyet szeretnék látni, képviselő asszony! Máskülönben meg, ha hitelességről beszélünk, és vissza akarunk menni az időben, akkor menjünk egy kicsit vissza az időben távolabb! Emlékeznek még, tisztelt fideszes képviselőtársaim, a párt liberális korszakából arra a parlamenti eseményre, amikor azt mondták, hogy csuhások, térdre, imához? (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Igen, hallottuk! ‑ Zaj.) És most ott üldögélnek békésen egymás mellett, és hitelességi problémákról beszélnek? Na, ne nevettessenek engem, jó?!Tisztelt Képviselőtársaim! Maga az ügy komolyabb megfontolásokat igényel, megoldásokat is előrevetíthet, ha önök képesek erre és hajlandóak azoknak az embereknek az érdekében, azoknak a férfiaknak az érdekében, akikért ezt muszáj lenne megtenni. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget és köszönöm a szót.
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Engedjék meg, hogy még egy korábbi felszólalásra reagáljak, de mindenekelőtt engedjék meg, hogy azt mondjam, továbbra is sajnálom, hogy nem kapunk arra választ a Jobbik részéről, hogy mi indokolja, hogy a férfiaknak olyan előnyöket biztosítanának, amit a nőknek nem adtak meg. Zavaros magyarázkodást hallottunk, de érdemi magyarázatot nem. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Miért nem figyelnek? ‑ Biztos ministráltál! ‑ Derültség a Jobbik padsoraiban.) Jó lenne, ha a rendelkezésre álló időkeretet kihasználnák erre. Sneider képviselő úr felvetette, hogy mire számíthat egy 55 éves munkavállaló Magyarországon. Én is helyes felvetésnek tartom, hogy megvizsgáljuk ezt. Ha Magyarországon van egy 55 éves munkavállaló, dolgozik, akkor eleve rögzítendő tény az, hogy nagyobb eséllyel van munkája ahhoz az időszakhoz képest, amikor ez a kormány elkezdte a tevékenységét. 680 ezerrel több embernek van munkája 2010-hez képest. Ez azt jelenti, hogy egy 55 évesnek is nagyobb eséllyel van munkája, és fontos tény az, hogy a létrejött munkahelyek többsége nem a közmunkaprogamba tartozik, hanem a piacon jött létre. Önmagában is furcsának tartom ezt a kérdésfelvetést. Egy héttel ezelőtt itt ültünk, és önök kezdeményeztek egy vitanapot azzal kapcsolatban, hogy nincsenek az álláshelyek betöltve Magyarországon. Önök egy héttel ezelőtt felszólaltak itt, ugyanígy sorban, ugyanilyen hangnemben, és arról beszéltek, hogy munkaerőhiány van. Erre eltelik egy hét, ön meg azt kéri számon, hogy egy 55 éves munkavállaló miért nem talál magának újabb állást. Legyenek szívesek, tisztázzák maguk között, hogy mi is az álláspont!Egy 55 éves munkavállalónak, azon túl, hogy nagyobb esélye van állásra Magyarországon, arra is nagyobb esélye van, hogy a bére is magasabb legyen. Akkor is, ha szakmunkás, ha minimálbéres, akkor is, ha orvos, ápoló, tanár, kormányhivatalnál dolgozó vagy éppen kormányablaknál dolgozó. És ha más munkahelye van, akkor a kormány adócsökkentéssel járul majd hozzá ahhoz, hogy magasabb lehessen a bére. Ha még gyermeket nevel, akkor magasabb lesz az adókedvezmény is, amire számíthat. Ha kétgyermekes, akkor 15 ezer forintra növekszik az az adókedvezmény, amit gyermekenként igénybe vehet. Ha cége van, ha vállalkozása van, akkor 5 százalékkal csökken a munkáltatói adója, és tovább csökken, 9 százalékra csökken a társasági nyereségadója. Olyan nagyságrend ez a 9 százalék, amely a legalacsonyabb Európában. Ha kisvállalkozó, akkor duplájára nő az adókedvezménye. Úgyhogy, Sneider képviselő úr, azt tudom önnek elmondani, hogy egy 55 éves ember január 1-jétől kezdve tehet egy lépést előre a saját életében, és ez még akkor is igaz, ha rengeteg lépés van még hátra. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, és természetesen élni fogok majd a kétperces felszólalás lehetőségével is. Mindenképpen Tukacs képviselő úrra szeretnék majd reagálni, és remélem, hogy itt marad majd a körünkben, és segít egy dilemmát feloldani.De addig is ne fussunk ennyire előre! Jól hangzik, hogy az előttünk lévő vitanapon az ellenzék belemegy egy ilyen politikai licitbe, mert a parlamenti árverés politikai licittel zajlik most itt előttünk. Az ellenzéki pártok mindegyik felszólalásából az derül ki számomra, hogy az időseket egyfajta passzív rétegként kezeljük, és meg kell találni azokat a programokat, meg kell találni azokat az üzeneteket, amikkel ‑ fogalmazok pontosan egy jobbikos képviselőtől, magától Sneider Tamástól ‑, amiből kedves gyereknek lehet lenni annak érdekében, hogy a nyugdíjasok, mondjuk, a Jobbikra szavazzanak. De látom, hogy az LMP sem csinál mást, és természetesen az MSZP sem, és ha megnézzük a közvélemény-kutatási adatokat, ha megnézzük az előző választási eredményeket, akkor azt látjuk, hogy teljesen jogos, amit az ellenzéki képviselők tesznek. Érthető, hogy bele kell menniük egy licitbe, érthető, hogy minden egyes kommunikáció falsait ki kell annak érdekében használni, hogy egy kicsi kis előnyre tegyenek szert a másik ellenzéki párthoz képest. Úgyhogy ezzel nem is szeretnék vitatkozni. Ha a politikai oldalt nézzük és a politikai eszközrendszert, akkor ezt még el is lehet fogadni. Mi másképp gondolkodunk. Mind a kormány, mind a kormányzó pártok az időspolitikát nem egyfajta népszerűséget hozó intézkedésként kezelik. Ahogy ‑ majd ki fogok erre térni ‑ a nők, a hölgyek 40 éves korkedvezményes nyugdíját sem azért vezette be a kormány, hogy ezzel a Fidesz vagy a KDNP népszerűbb legyen. Selmeczi Gabriella képviselő asszony kifejtette, hogy a kormány a „Nők 40” programot egyfajta családpolitikai rendszer egy pontjaként gondolja. És ez nem új keletű, ez nem a Fidesz politikája. Kérem szépen, az ENSZ az 1982-es Öregedés világkonferenciáján kimondta, hogy olyan idősekre irányuló társadalmi beavatkozásra van szükség, amely az ember egész életére kiterjed. Nem egy népszerű intézkedést kell bedobni a választások előtt másfél évvel, hanem egy olyan rendszert kell üzemeltetni, ami az embert nézi, és nem az adott korcsoportot. Ez a különbség a kormány politikája és az önök politikája között. Önök most egy korcsoportot kiválasztottak, és küldenek nekik egy üzenetet. Mi pedig az embert nézzük, és olyan intézkedéseket tettünk az elmúlt hat esztendőben, ami a gyermekeket nevelő szülőket éppúgy segíti, mint a fiatalokat, a családosokat és később majd az időseket. Ha szakmailag nézzük és európai mintát veszünk alapul, mert ebben a parlamentben az az irány, ami Európa nyugati felében zajlik, úgy gondolom, hogy az ír nemzeti idősödési program mutatja meg legjobban, hogy amikor időspolitikáról beszélünk, akkor nem a 60 fölötti korcsoportot kell csak megfigyelni és őket kell csak megszólítani. Az ír nemzeti idősödési program röviden így kezdődik: az idősödés nem az időskorba lépéssel, hanem a születéssel kezdődik.A szakma egyébként már régóta paradigmaváltásra szólítja fel a politikát. A szakma nagyon régóta azt mondja, hogy az egész élete alatt kialakított életmód, életstílus határozza meg az időskor életminőségét. Ezt vallja egyébként a kormány 2010 óta. Azt, amit évtizedek óta mond a szakma, a szakmai konferenciák, az egyetemek, azok a körök, azok a karok és kutatóintézetek, amelyek társadalompolitikával foglalkoznak. (18.20)Természetesen én elfogult vagyok, ezért pécsi példákat fogok önök elé hozni, és a Pécsi Tudományegyetem kutatásait gondolom hitelesnek akkor, amikor szeretném önöket arról meggyőzni, hogy a férfiak és a nők eltérő igényűek és motivációjúak, tehát ezek figyelembevételével kell az eltérő nemi normák és értékek mentén a beavatkozásokat megszervezni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor a „Nők 40” kedvezményről beszélünk, akkor gyakorlatilag a nők kettős terhelésének az elismeréséről beszélünk. Elismerjük azt a munkát, amit egyfelől végeznek a munkahelyükön, másfelől pedig ugyanilyen intenzitással, vehemenciával végeznek a családjukban és a családi körben. Egyébként Pécsett én megszámlálhatatlanul sok jelzést kaptam hölgyektől, akik éltek az elmúlt években ezzel a kedvezménnyel, és mind-mind azt mondták, hogy nem az inaktivitásba szeretnének burkolózni, hanem ellenkezőleg, az unokáik gondozásával kívánnak foglalkozni, az idős szüleik gondozásával kívánnak foglalkozni, és egyébként segítik, hogy a gyermekük, a fiatalabb generáció mielőbb és még könnyebben munkába állhasson. S ne felejtsük el azt sem, hogy milyen irányelvek vannak ma a világban, amik kötelezőek számunkra. A WHO aktív idősödést támogató stratégiájának alapelve a szociális elszigeteltség és a társadalmi kirekesztés megelőzése. Ezért hallhattuk itt kormánypárti képviselőktől az Erzsébet-program eredményét. A WHO egyébként kötelezővé tette a tagjai számára, hogy a testmozgásra és a fizikai aktivitás megerősítésére tegyen intézkedéseket. Ezért fontos nagyon a mindennapi testneveléstől elkezdve a középkorosztály aktív testmozgása annak érdekében, hogy megvalósuljon az a WHO-s irányelv, miszerint az időskorban minél aktívabbá váljon valaki. Mert az időspolitika nem egy ad hoc politika, amit kampányszerűen kitalálunk, hanem ha azt szeretnénk elérni, hogy az idősek mozogjanak, az idősek fizikailag aktívak legyenek, akkor a testmozgás kultúráját már gyermek- és fiatalkorban be kell vezetni a mindennapok részébe. A WHO-ajánlások között van egyébként az ellátórendszer szolgáltatásainak a bővítése és az elérés megteremtése. Selmeczi képviselő asszony már utalt arra, hogy az elmúlt öt évben 600 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre az egészségügyi rendszerben, és kifejezetten a vidéki kórházak körülményeit javítottuk, legyen az szolgáltatásbeli minőségi javulás, vagy pedig ‑ ami talán ennél fontosabb ‑ a gépek, a technológia javítása, ami meg a diagnosztizálást és magát a gyógyítást szolgálja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy a mai vitanap a Fidesz-KDNP részéről átment egy Jobbik felé irányuló bombázásba. Úgy gondolom, hogy ennek két oka lehet: az egyik az, hogy vagy tartanak tőlünk, a másik pedig az, hogy valószínűleg nincsenek szakmai érveik. Egy dolgot szeretnék leszögezni az elején, de egyébként Sneider képviselőtársam már elmondta: önök bombáznak minket azzal, hogy tartózkodtunk a „Nők 40”-ről szóló szavazás során. Nos, azért tartózkodtunk a szavazáskor, mert önök meg a szokásukhoz híven egyszerűen hazudtak, mást mondtak el a kampányban, és mást cselekedtek utána törvényjavaslatként. Mi meg úgy gondoltuk, hogy egy hazugsághoz nem fogjuk adni a nevünket. Elhangzottak mindenféle vádak és élcelődések a Jobbikkal szemben. Szeretném megkérni képviselőtársaimat, hogy Voldemortok, helikopterek, Farkas Flóriánok, Mészáros Lőrincek után tanúsítsanak több szerénységet és próbáljanak a témára koncentrálni, mert higgyék el, ha ebbe a vitába belemegyünk, ebből önök nem fognak jól kijönni. De szeretnék arról beszélni, amiért itt vagyunk ezen az esti órán, a „Férfiak 40”-ről. Szeretném elmondani egy olyan aspektusát ennek a kérdésnek, ami tudom, hogy önöket a legkevésbé sem foglalkoztatja, hiszen a közmunkások az önök számára csak statisztikai adatok, amiket jól lehet kommunikálni: kevés a munkanélküli Magyarországon. De arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek az emberek ‑ és szintén szeretnék hivatkozni a vezérszónokunk beszédére ‑ nemcsak mentősök, nemcsak tűzoltók, tehát nemcsak olyan emberek kerülnek erre a sorsra, tehát a közmunkába, akik a munkájukat fizikailag már nem tudják ellátni, hanem vannak olyan részei Magyarországnak, mint például ahol én is élek, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ‑ sajnálom, hogy Csöbör Katalin képviselőtársam elment, mert ő is ott él ‑, ahol egyszerűen nincs más lehetőség. Vannak olyan falvak, ahol az emberek egy évtizede közmunkában dolgoznak, és valószínűleg a következő másfél-két évtizedben is közmunkásként fognak dolgozni, ameddig lehetőségük lesz arra, hogy elmenjenek nyugdíjba. Kérdezem én képviselőtársaimat, hogy egy olyan ember, aki évtizedeken keresztül 53 ezer forintért dolgozik, milyen nyugdíjra számíthat. Mennyi lesz annak az embernek a nyugdíja, mert jelenleg az 53 ezer forint is arra elég, hogy ha megkapják a fizetésüket 1-jén vagy 2-án, 10-éig talán kihúzzák belőle, és utána meg megpróbálnak élni úgy, ahogy tudnak. Ilyen perspektívát gondoltak önök az ország jelentős részének? Ezt a jövőt képzelték el? De tovább lehet vinni a kérdést. Hogy fog például egy 65 éves fuvaros, akinek rakodni kell, dolgozni, vagy hogy fogja egy 65 éves kőműves, segédmunkás vagy bármilyen fizikai munkás a munkáját elvégezni úgy, hogy az érdemben minőségi munka legyen, és ne menjen rá adott esetben a dolgozó élete? Erre önök nem válaszolnak, hanem Csöbör Katalin is, elnézést a kifejezésért, de badarságokat állít itt, hogy a Jobbik a betöltetlen munkahelyeket migránsokkal kívánja pótolni. Nem migránsokkal kívánjuk pótolni, tisztelt képviselőtársaim, hanem azzal a több százezer magyar fiatallal, akiket önök elüldöztek ebből az országból, és akik Nyugat-Európában tengetik a mindennapjaikat azért, mert Magyarországon nem volt perspektívájuk, nem volt megélhetésük. Ez a jelenlegi rendszer, amit önök építenek, ki kell jelenteni, nem szól másról, mint arról, hogy az a szűk réteg ‑ akik önöket képviselik és akiket önök képviselnek ‑ jól éljen, míg az ország maradék részével önök egyszerűen nem foglalkoznak, lemondtak róluk, jobb esetben elmehetnek közmunkásnak, rosszabb esetben világgá mehetnek. Mi azért szeretnénk ezt a törvényjavaslatot mindenképpen dűlőre vinni, mert úgy gondoljuk, hogy minden magyar férfi megérdemli azt, hogy a munkában eltöltött évei után boldog nyugdíjas évek vagy évtizedek várjanak rá, de önök ezt nem teszik lehetővé, mert mire odakerülnek, ezeknek a férfiaknak az egyharmada meghal. Ilyen egyszerű a képlet. Ezért kérem a támogatásukat. S még egyszer szeretnék önöktől több szerénységet kérni, mert az, hogy önök a Jobbikot ostromolják, az ön aspektusából érthető, mert önök a hitelüket eljátszották ebben az országban. Az ország jelentős része a Jobbikban bízik, tehát érthető az önök aspektusából ez a tevékenység. Csak kérem önöket, gondoljanak arra is, hogy az önök feje felett milyen pallos lebeg, tehát több szerénységet kérek önöktől a vitában. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbb már említettem, hogy Tukacs képviselő úrra szeretnék reagálni. A képviselő úr hitelességi problémáról beszélt, és azt is említette, hogy terelés zajlik. Összeszámoltam, tizenegyszer használta a hitelesség szót, miközben azt mondta, hogy az európai öregségi nyugdíjkorhatár gyakorlatilag embertelen. Kérem képviselő urat, hogy segítsen nekem egy kicsit, és értelmezzük közösen azt az anyagot, amit tegnap töltöttem le az internetről. Olyan mondatok vannak ebben a nyilatkozatban, hogy nem kell félni az idősödéstől, mert 60, 70 vagy 80 évesen is megtalálhatjuk helyünket a társadalomban. Az aktív idősödés lényege, hogy az évek előrehaladásával egyre többet hozzunk ki magunkból, ne pedig kevesebbet. A kedvenc mondatom ajánlom képviselő úrnak: az aktív idősödés cselekvést kíván meg a gazdasági élettől és a társadalom egészétől is, hiszen a munkaerőpiacot alkalmassá kell tenni az idősek bevonására. (18.30)Tisztelt Képviselő Úr! Ez a nyilatkozat a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának a nyilatkozata. Kérdezem képviselő urat: önök mást mondanak Európában, és mást mondanak Magyarországon? Mást mondanak Brüsszelben, az Európai Parlamentben, és mást mondanak itt, a magyar parlamentben a saját szavazóiknak? Mikor hihetünk az MSZP-nek? Amikor az európai arcát mutatja, és arról beszél, hogy akár 80 éves korban is meg kell teremteni a munkaerőpiacon a munka lehetőségét, vagy akkor, amikor itt azt mondja, hogy már 50 évesen is embertelen a munkavégzés lehetősége, és túl magas a nyugdíjkorhatár? Igen, képviselő úr, hitelességi problémák vannak nagyon régóta a Magyar Szocialista Pártban. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyszerűen megdöbbentő az, ahogyan a kormánytöbbség nem akarja elismerni a problémát és a probléma súlyát! Ahelyett, hogy arról beszélnénk, hogyan lehetne a korkedvezményes rendszert módosított formában visszaállítani és egy rugalmas nyugdíjrendszert kialakítani, itt gyakorlatilag politikai adok-kapok megy. Egy ilyen csomagról kellene beszélni.És azt is ki kell mondani, hogy ha önök betartják az ígéretüket, amit 2014 végén a munkavállalói érdekképviseleteknek tettek, nevezetesen azt, hogy elkezdődnek az egyeztetések a különösen nagy mértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról, azaz a korkedvezményt felváltó új rendszerről, ezek az egyeztetések eredményre vezetnek, és 2015 tavaszán önök ezt idehozzák az Országgyűlés elé, akkor ma a Jobbiknak nem kellett volna kezdeményeznie, és akkor nekünk sem kellett volna támogatni ezt a mai vitanapot. Mert akkor már érdemi vita folyt volna arról, hogy hogyan válthatjuk fel normálisan azt a régi rendszert, aminek nyilván voltak hibái. Ebben, azt gondolom, önök keményen hibásak.És reagálnom kell államtitkár úrnak is. Nem tudom, mikor, de egyszer szeretném önnek elmagyarázni és önöknek, hogy mit jelent a többkulcsos személyi jövedelemadó és mit jelent egy egykulcsos. Önök állandóan csúsztatnak, amikor mi arról beszélünk, hogy a többkulcsos személyi jövedelemadó mit tenne be az emberek zsebébe. Önök mindig adóemelésről beszélnek, ami nem igaz. A következő kétpercesben még itt fogok maradni, annyi időm lesz, és el fogom önöknek magyarázni, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadójuk több mint 100 milliárd forintot vett ki a legszegényebbek zsebéből, és 500 milliárdot tett be a legfelső 10 százalék zsebébe. Önök erről elfeledkeznek! És egyszer gondolják már végig, mit jelent az, hogy sávos adózás! Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébetnek szeretném jelezni, hogy önök sem, a szocialisták sem, illetve az SZDSZ helyébe lépő Jobbik (Derültség.) sem szavazta meg a „Nők 40” nyugdíjlehetőséget. Jót mulatnak ezen, de most behoztak egy olyan javaslatot, amiről mindenki tudja, hogy komolytalan az egész. Komolytalan, mert nem szavazták meg. Komolytalan, mert a Jobbik is tudja, hogy amit 8 évig a szocialisták csináltak az SZDSZ-szel, az azt jelentette, hogy tönkretették a nyugdíjrendszert. Kifizethetetlen lett volna 2014 végére a nyugdíjrendszer, ha minden úgy folyik tovább.Mindenki tudja. Ha meg nem tudja ezt a Jobbik, ha ezt nem ismeri el, akkor még nagyobb a baj az ő fejükben és még nagyobb a gond. Tehát innentől kezdve, amiről önök beszélnek, amit önök idehoznak, bármilyen témát is, sajnos azt kell mondanom, egyben kell nézni. Bármennyire is nem így gondolkoznak önök. Önök kivesznek egy szeletet az életből, annak adunk pénzt, mindegy, utánuk a vízözön, nem érdekli önöket, hogy mekkora lesz az ország eladósodása, nem érdekli, hogy utána hogy nyögik az emberek, nem érdekli, hogy 80 százalékra felment az eladósodás 8 év alatt. Semmi nem érdekli önöket, csak a pillanatnyi haszon!És ebbe a sorba áll most be a Jobbik. Ezt nem ismeri el a Jobbik? Amikor még 2010-11-ben volt egy csomó ilyen vita, akkor még tapsolt a kormánynak. De most már annyira kormányra akarnak kerülni, önökkel közösen, hozzáteszem, egyre inkább közelednek egymáshoz, hogy már minden elvet föladnak, és ennek következtében tulajdonképpen olyan javaslatokkal jönnek elő, amelyek egyszerűen nevetségesek. Mert egyik héten arról vitatkoznak, hogy hogyan lehet a munkaerőt pótolni, másik héten meg arról vitatkoznak, hogy hogyan kell elküldeni minél korábban az embereket nyugdíjba. Köszönöm szépen, ennyit a szakértelmükről! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csizi képviselő úr, ha önnek ez a kedvenc mondata, szíve joga. Klassz mondat szerintem. Arról szól, hogy lehetne békésen és örömben is nyugdíjas éveket élni vagy ahhoz közeledni. Csakhogy azok az emberek, akikről én beszélek, nem ilyenek. Fizikai munkában megfáradt, lehetőségekkel nem bíró emberek… (Csizi Péter közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) ‑ lesz még kétperces, nyomjon majd akkor egyet, jó? ‑, akiknek szükségük van arra, hogy kedvezményekben részesüljenek.Különben meg ez a ki mit mond Brüsszelben meg Magyarországon, érdeklődjön Navracsics biztos úrnál meg a miniszterelnökénél. Ők szoktak másmilyeneket mondani.Képviselő Úr! Én a problémáról beszélek. Arról beszélek, hogy itt van előttünk egy olyan helyzet, amikor önök eltörölték az összes létező kedvezményt, emiatt emberek szörnyű helyzetben vannak, ezért rajtuk segíteni kell. Ha ezt ön nem tudja felfogni, akkor ön vagy buta, vagy részvétlen. (Csizi Péter közbeszól. ‑ Azt elnök csenget.)És szeretnék még egy kitételt tenni. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden közhiedelemmel ellentétben 2010-ben a nyugdíjrendszer nem állt az összeomlás küszöbén, 2010-ben önök állították ezt, hogy a nyugdíjrendszer az összeomlás küszöbén áll. És ha önök képesek lettek volna, vagy felfogták volna a jelentőségét, és megvárják a magánnyugdíjpénztári rendszerben részt vevők belépését az öregségi nyugdíj rendszerébe, akkor rájöttek volna, hogy ez milyen módon tehermentesít. De hát ez a legendák része, amiket önök szívesen gyártanak, a görög helyzettől kezdve, ami majdnem bedöntötte a magyar forintot, meg be is döntötte, egészen idáig. A lényegről beszéljenek! És a Jobbikot lehet dehonesztálni mindenféle kitételekkel, csak hát tartalmilag kéne megvitatni, hogy a Jobbik kezdeményezése mit jelent. Erre legyenek képesek! Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ne felejtsük már el azt, itt lehet bombázni bennünket, ahogy Egyed Zsolt képviselőtársam mondta, de ne feledjük el azt, hogy aki hazudik, az nem mi vagyunk, hanem önök! Miért csak tartózkodtunk ennek a törvénynek a megszavazásánál? Mit ígértek önök a választópolgároknak a kampányban? Azt, hogy a „40 plusz”-ba mindenféle jogosultsági viszony beleszámít. Ehhez képest a törvényjavaslat csökkentette, kurtította ezeket a jogokat, becsapták a választópolgáraikat. Mi ehhez nem akartunk asszisztálni. E miatt a lépésük miatt 70 ezer nő esett ki ebből a lehetőségből, ezért nem támogattuk ezt.És visszatérve arra, hogy kivágunk szeleteket és bizonyos embereknek akarunk valami pénzt juttatni: igen, erről szól. Amikor egy részletkérdésről tárgyalunk, akkor egy társadalmi rétegről tárgyalunk. Itt a „40 plusz” férfiaknak egy társadalmi réteget érintene. Mi nekik szeretnénk pénzt adni, mi őket szeretnénk támogatni. Mi nem 3-4 embert szeretnénk, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot, Vajnát; mi ezeket, egy társadalmi réteget, a jogosan járó „Férfi 40 plusz”-szal az öregedő férfiakat, az idősödő férfiakat szeretnénk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Az előbb hallottuk, és az épület statikai elemei nem remegtek meg, amikor Tukacs képviselő úr azt mondta, hogy 2010-ben a nyugdíjrendszer rendben volt. Hadd idézzem önnek 2009. március 13-áról Szűcs Erika miniszter asszonyt: „A nyugdíjrendszer hiánya jelenleg 200 milliárd forint.” Ezt mondta Szűcs Erika akkor, és intézkedéseket jelentett be több téren. Ez egy kormányszóvivői tájékoztató volt. Nemcsak itt, a parlamentben beszélt ezekről a kérdésekről, hanem kormányszóvivői tájékoztatón is, hogy miként fogják megváltoztatni a szabályokat, egyrészről a korengedményes, másrészről a korkedvezményes nyugdíjakra vonatkozó szabályokkal milyen terveik vannak, pontosan azért, hogy a rendszeren változtassanak, és ezeket az általa is akkor fenntarthatatlannak tartott, önök által most szükségesnek tartott formációkat megtartsák.Ahogy mondtam tehát, nemcsak itt, a parlamentben mondta azt, hogy elfogadhatatlan, hogy emberek tömegei, akár százezrei is, akik munkaképes állapotúak, munkaképes korúak, nyugdíjasként élnek, hanem itt, ezen a sajtótájékoztatón is. És mindemellett elmondta, hogy 200 milliárd forintos a nyugdíjkassza hiánya.(18.40)Elmondta azt is, hogy néhány hete elkészült, tehát gondolom, utána nem sokkal nyilvánosságra hozták a „Válságkezelés és növekedés” című kiadványukat, amely arra tesz javaslatot, hogy 2010-ben a nyugdíjszámítások megváltoztatásával több tíz milliárd forintot ne utaljanak ki a nyugdíjasoknak, hanem azt megtakarítsák. Ez volt tehát Szűcs Erika szocialista miniszter asszony 2009. március 13-ai sajtótájékoztatója. Ez tehát mindazokat cáfolja, amiket a képviselő urak az MSZP részéről elmondtak az elmúlt időszakban. Cáfolja a saját miniszterük azt, hogy válsághelyzet volt, vagy nem volt válsághelyzet a nyugdíjkasszánál. Ő itt 200 milliárdot ismer el, mi 320 milliárdról beszéltünk, ami évről évre növekedett volna, és ugyanúgy fellépett a saját miniszterük a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjakkal szemben is. Tehát egyértelmű, hogy mást mondtak akkor, és mondanak most.Ami a megváltozott munkaképességűeket illeti. Önök itt beszélnek és előtte is csak beszéltek erről a kérdéskörről, tisztelt képviselő úr. Amikor Soltész államtitkár úr vezette ezt a területet a NEFMI-ben és az EMMI-ben, és bevezették a rehabilitációs kártyát, akkor bizony többszörösére nőtt azoknak a száma, akik megváltozott munkaképességűként, nyilván munkáltatói kedvezménnyel ösztönözve tudtak munkát vállalni, nekik sikerült munkahelyet teremtenünk a rehabilitációs kártyák következményeként. (Tukacs István: Hol?)Kötelezően választandó, önkéntes, harmadik pilléres nyugdíj. Tisztelt Képviselő Úr! Mindenki maga dönthette el, hogy benne marad a hárompilléres rendszerben vagy pedig kilép onnan (Derültség az ellenzék padsoraiban.), mindenki nyilatkozatot tehetett. (Dr. Józsa István: Zsarolás volt! ‑ Az elnök csenget.) Látom, ezen együtt derülnek jót az MSZP és a Jobbik képviselői, de amikor tartanak fórumokat, ahol MSZP-tagok vannak jelen, aki érintett ebből a körből, kérdezzék már meg, közülük hányan maradtak benne abban a rendszerben, amit az MSZP meg még az SZDSZ hozott létre, a kötelező magánnyugdíjrendszerben, és hányan nincsenek benne. (Tukacs István: Megzsaroltátok őket!) A saját tagjaikat, az MSZP-tagokat, kérdezze meg az MSZP-tagokat! Legyen egy kicsit kíváncsi! Legyen egy kicsit kíváncsi! (Közbekiáltások az ellenzék padsoraiból.)Volt egy önkéntes lehetőség. Az MSZP-elnökség demonstratíve odament a nyugdíjfolyósítóhoz, és nyilatkozott, hogy benne szeretne maradni a kötelező magán-nyugdíjbiztosítós rendszerben. De kérdezze már meg az MSZP tagjait, vannak még jó páran bizonyára, hogy mit döntöttek ők! Hallgattak a pártjuk vezetőire, vagy a józan észre hallgattak, és úgy nyilatkoztak, úgy döntöttek inkább, hogy az állami nyugdíjban bíznak, és nem a saját kormányuk által létrehozott kötelező magánbiztosítási rendszerben? Talán ha a tagságára hallgat az MSZP, ha a tagságára hallgat a Jobbik, mert a jobbikosok is jót derültek ezen (Z. Kárpát Dániel: Hogyne derültünk volna?!) ‑ ők is kérdezzék meg a saját tagságukat a saját gyűléseiken. Most itt ostorozzák a kormányzatnak azt a döntését, amivel átalakítottuk, és nem engedjük, hogy ez a lyuk megmaradjon a nyugdíjbiztosítás rendszerében, nem engedjük azt, hogy valóban kockázatnak tegyük ki a magyar emberek nyugdíj-megta­karí­tá­sa­it, és azt különböző módokon mások a saját javukra forgassák, és veszélyeztessék az emberek megtakarításait. De a jobbikosok is, amikor hat éve azt mondták, hogy ez helyes döntés, beleírták a programjukba, most pedig azt mondják, hogy ennek mennyi sok hátránya volt. Azért kérdezzék meg a saját tagjaikat, a saját Jobbik-tagjaikat, hogy átléptek, nem léptek át, benne vannak a kötelező magánban, nincsenek. És amikor itt a parlamentben ilyen hevesen, nagy vérmérséklettel szidalmazzák a kormányzatnak ezt a döntését, talán a saját tagjaik egy kicsit mérsékletre tudják önöket inteni. Szerintem érdemes a saját tagjaikat, Jobbik-tagjaikat, MSZP-tagjaikat meghallgatni erről.És amikor a Jobbik úgy fogalmaz, hogy ennek a javaslatnak, amiről ma itt tárgyalunk, az az indoka, hogy a Fidesz lop, akkor az mutatja, hogy önök ezt mennyire gondolják komolyan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy összenő, ami összetartozik. (Közbekiáltások az ellenzék padsoraiból. ‑ Az elnök csenget.) Jelenleg a parlament előtt két ellenzéki törpepárt frakciója programot egyeztet és egymásra licitál, hogy majd a koalíciós tárgyalásaikon ugyan melyikőjük lesz az erősebb. (Schmuck Erzsébet: Melyik kettő?) Az a helyzet, hogy sem a Jobbik, sem az MSZP… ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Többen vannak még, akik itt felszólalásra várnak. Mielőtt még itt valamiféle általános jellegű diskurzusra kerülne sor, arra kérem valamennyiüket, ne veszélyeztessék azt, hogy a továbbiakban valakitől meg kelljen vonnom a szót, úgyhogy próbálják meg végighallgatni Boldog képviselő urat ugyanúgy, ahogy másokat is. (Bana Tibor a képviselői helyén áll.) Ha Bana képviselő úr leül, akkor mindjárt megvan, akit figyelmeztetek (Bana Tibor leül), úgyhogy Vágó Sebestyén urat máris figyelmeztetem. Jó, akkor most majd számítsuk be az időt, és mehet, képviselő úr. BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Az az igazság, látom, hogy a Jobbik- és az MSZP-frakció tagjainak fáj az igazság. Tudja, elnök úr, úgy van ez, hogy az kiabál, akinek fáj az igazság, úgyhogy ha kiabálnak, csak azt érik el vele, hogy konstatálom, hogy az, amit mondtam, önöknek fájt, és nagy igazságot mondtam. Az a helyzet, hogy látszik, a Jobbik-frakció mindennel megpróbálkozik, amivel népszerűséget teremthet. Ebből ez az egyik, hogy a férfiak 40 év munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba. Csak az a baj, képviselő urak, hogy mitől vehetnénk önöket komolyan, hiszen önök az elmúlt esztendőkben számtalan ígéretet tettek, amivel szembefordultak. Ilyen volt például az, amikor a pártelnökük kiállt, és azt mondta, hogy sóval hinti be a kereskedelmi médiák helyét. Ehhez képest ma ott cukiskodik egyikőjük a másikójuk után, és gyakorlatilag próbálják eladni magukat a választóknak. Most akkor mi az igazság? Sóval behintés lesz, vagy éppen ott próbálnak népszerűséget kelteni? Aztán itt volt a vasárnapi boltbezárás ügye, ami az önök programjában benne volt, majd amikor kiderült, hogy ez nem olyan népszerű az országban, önök gyorsan ellene fordultak, tehát önöknek nem hiteles a szava. Ráadásul az önök pártelnöke az, aki be fog vonulni mint politikus a Guinness-rekor­dok­ba, mert szerintem a világon nem volt még olyan pártelnök, aki a komplett pártfrakcióját saját magával együtt lehazaárulózta. (Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Ez csodálatos dolog, hiszen mi is történt? Az történt, hogy önök mondtak valamit az Alaptörvényről, majd utána, amikor itt volt a szavazás az Alaptörvényről, amit önök követeltek, hogy alaptörvény-módosítás legyen, nem szavazták meg. Vona Gábor előre megmondta, hogy önök hazaárulók.Most innentől kezdve hogyan vehetné önöknek bármilyen javaslatát is bárki komolyan, hiszen ezt a javaslatot is önök tették? Minden példát, amit felsoroltam, önök tettek. Ráadásul hogyan akarnak önök a férfiaknak 40 év munkaviszony után nyugdíjat, amikor a nőket sem támogatták? Nem támogatták azt a családpolitikai rendszerbe illő törvénymódosításunkat, amellyel a nőket elengedtük 40 év munkaviszony után nyugdíjba; önök ezt nem szavazták meg. Én most nem akarom felolvasni, hogy kik nem, itt ülnek önök között ma is. (Z. Kárpát Dániel: Olvasd fel!)Aztán itt az önök leendő koalíciós partnere, a Szocialista Párt. Az a helyzet, Korózs Lajos, el kell mondjam önnek, hogy ha önök 1994 és 1996 között nem piszkálnak bele és nem módosítják a nyugdíjtörvényt, akkor az, aki 20 évesen elkezdte a munkát, kérem szépen, 40 év munkaviszony után nyugdíjas lenne, ugyanis akkor még 60 év volt a férfiak nyugdíjkorhatára, a nőké pedig 55 év. Ezt először önök módosították 1994 és 1998 között, majd aztán 2009-ben sikeresen 65-re emelték. (Korózs Lajos: Hülyeséget beszélsz, üljél le!) Nem hülyeséget beszélek, ez így volt, ne haragudjon meg, ez a Horn-kormány idején volt, ráadásul ön azoknak is a tagja volt, akik nemcsak hogy megszavazták a nyugdíjkorhatár-emelést… (Korózs Lajos: Nagyon helyesen! ‑ Dr. Rétvári Bence: Most is vállalja!) Kérem szépen, pontosan mondom önnek a dátumot, 2009. V. hó 11-én, de még ezzel együtt elvették a 13. havi nyugdíjat is. (Közbekiáltások az ellenzék padsoraiból. ‑ Z. Kárpát Dániel: Ne zökkenj ki, Pista!)Most innentől kezdve hogy vegyék önöket, bár­melyikőjüket is komolyan? (Korózs Lajos: Hazudik!) ELNÖK: Korózs Képviselő Úr! Önt is figyelmeztetem, képviselő úr, és ha még egyszer figyelmeztetem, akkor meg is vonom a szót. BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Hogy vegyék önöket, bármelyikőjüket is komolyan a választók, amikor folyamatosan pontosan az ellenkezőjét csinálják, amikor kormányra kerülnek, mint amit ígértek? Sőt, a Jobbiknak még kormányra se kellett kerülni, mert már ellenzéki pártként az összes ígéretét egyébként megmásítja, megfordítja. Láthatólag önök pontosan egy húron pendülnek ebben, valamit egyszer beígérnek, aztán ha úgy hozza a sors, hogy az nem elég népszerű vagy kormányon nem lehet teljesíteni, akkor gyorsan meggondolják magukat, és mást tesznek ebben a helyzetben. Természetesen ez az önök szíve joga, azt gondolom, a magyar választók jól látják azt, hogy önök, mind a két párt komolytalan, és komolytalanok az ígéreteik, mi a kormány részéről pedig biztosítjuk továbbra is azt, hogy a nők 40 évi munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba, és azt, hogy a nyugdíjrendszerből élők megkapják a méltó nyugdíjemelésüket, és évről évre minél nagyobb nyugdíjemelést tudjunk adni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Józsa István: Bravó!)
  • DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kicsit meghatódtam, megmondom őszintén, itt az előző hozzászólásokon, mert tényleg megható az, ha valaki ilyen átéléssel biztosítja a nyugdíjasoknak a méltó nyugdíjemelést 0,9 százalékkal, és kilátásba helyezi egy reggeli rádióinterjúban ‑ a miniszterelnök ‑, hogy lehet, hogy az 1,6 százalék is lesz. Ha valaki ezt méltónak tartja, akkor körülbelül az egész beszéde valahol ennyire méltó a nyugdíjasok méltó ellátásához. Úgyhogy szégyellje magát, képviselő úr, ezt nem kellett volna! ELNÖK: Képviselő úr, figyelmeztetem, kérjen bocsánatot! Ön nem mondhatja egy képviselőtársának, hogy szégyellje magát azért, mert ő valamit mondott. (Z. Kárpát Dániel: De miért ne mondhatná? Ő meg hazaárulózott!) DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): A közbeszédben nyugodtan mondhatom, ugyanis azt a szót használta, hogy méltó ellátás, én azt mondtam, hogy ez méltatlan, és ha valaki a méltó helyett méltatlan megközelítést használ, arra nyugodtan felszólíthatom azokkal a szavakkal, amiket mondtam. Én nagyon sajnálom, hogy elnök úr saját hatáskörben ezt felülbírálja. Mint elnök megteheti, de én azért nem fogok bocsánatot kérni.Az elmúlt hat évben ugyanis a nyugdíjrendszer területén a Fidesz alapjaiban hozott változást. És egészen elképesztő, amit Rétvári államtitkár úr mond, hogy kínvallatással valakiből kihoznak egy vallomást (Dr. Rétvári Bence: Mi az, hogy kínvallatás?), és akkor azt mondja jegyzőkönyvbe a bíróságon, hogy önként vallotta be. Önök hárommillió embert bezsaroltak az állami nyugdíjrendszerbe, megfenyegették, hogy ha a magánnyugdíjrendszerben maradnak, akkor semmiféle ellátást nem fognak kapni. Olvassa el, kérem, a saját szövegét! Képviselő asszony mondta, hogy majd ő megvédi a nyugdíjasokat. Látjuk, hogy hogy védték meg, így, amit ön mond.Szóval, van azért a közlés tisztességének valami minimuma. (Dr. Rétvári Bence: Így van. Kéne!) Szóval, valahogy a leírt szöveghez, amit önök írtak le, legalább legyen valami köze annak, amit most elmond. Tehát nem önként és dalolva hagyták ott a pénzüket az emberek a magánnyugdíjpénztárból, az egy valós megtakarítás volt, amit önök elvettek tőlük, és úgy kényszerítették bele őket az állami rendszerbe. (Dr. Rétvári Bence: Mint az MSZP taggyűlésén.) Úgyhogy nagyon kérem, hogy ezeket a kifejezéseket sokkal mértéktartóbban használja, mert talán a tisztesség azt kívánná meg. Mi úgy gondoljuk, hogy a nyugdíjrendszer változtatása kifejezetten rossz irányba történt, méltánytalan irányba történt. Egy modern országban a változtatás a hosszú távú fenntarthatóság jegyében és a szociális jogok rögzítése mentén, a szerzett jogok elismerése és garantálása mentén kellene hogy történjen. Ezzel szemben önök szerzett jogokat csorbítottak, szerzett jogokat vettek el, százezreket hoztak méltatlan és a korábbiakhoz képest sokkal rosszabb helyzetbe.2010 óta a kormány valójában csak elvesz a nyugdíjrendszerből, nem a korszerűsítés, csupán egyszerűen a fiskális szempontok vezérelték ezeket a lépéseket. Mint ismerjük a demográfiai folyamatokat, sokkal inkább egy stratégiai gondolkodásra lenne szükség, hogyha fenntartható nyugdíjrendszerben akarunk gondolkodni.Az Eurostat adatai szerint az európai korfa az egész társadalom érzékelhető elöregedését jelzi: 2015-ben a gyermekek aránya 15,6 százalék, pár évtized múlva ez néhány tized százalékkal csökken, viszont eközben a munkaképes korú lakosság aránya a jelenlegi ‑ kerekítve ‑ 66 százalékról 56 százalékra fog csökkenni a következő körülbelül 30 évben. Ezzel összefüggésben a nyugdíjas korú lakosságnak az aránya a jelenlegi mintegy 18 százalékról 28 százalékra emelkedhet. Ebben a helyzetben fontos lenne, hogy önök ne légvárakat kergessenek, hanem valós programokat adjanak a nyugdíjasoknak. Önök szembemenve a stratégiai gondolkodással, bizonyos ferdítések mentén alakították ki a gondolataikat. A Fidesz-kormány több mint egymillió embert zárt ki visszamenőlegesen a nyugdíjrendszerből, úgy, hogy bűnbaknak állította be őket, és sokakat megalázott. A Széll Kálmán-tervben előre meghatározták, hogy 2013 végéig 190 milliárd forintot akarnak megspórolni például a rokkantellátáson. Mindezt úgy akarták elérni, hogy akit csak lehet, kizártak a rokkantellátásból. A kabinet célja az volt, hogy 150 ezer embert rehabilitálnak, és újra munkaképessé nyilvánítanak. Ez meglehetősen szégyenletes és megalázó helyzeteket eredményezett. Nem érthető, hogy a korábban bevezetett, három pilléren nyugvó nyugdíjrendszert miért szántották be ilyen határozottan. Valószínűleg azért, hogy azt a 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítást eltüntethessék. Az első pillér az állami nyugdíjrendszer volt, a hagyományos elosztó-kirovó rendszer. A második pillér a magánnyugdíjpénztári rendszer volt, amely mögött valódi megtakarítás húzódott meg, amit önök eltüntettek, ezzel egyértelműen gyengébb lett a nyugdíjrendszer kilátása. Míg a harmadik pillér az önkéntes magánnyugdíjpénztári rendszer. Szerencsére ezt ma már valamelyest adókedvezményekkel önök is segítik, elég baj lenne, ha még ezt is beszántották volna. Nem nehéz ugyanakkor belátni, hogy ha egy rendszer több lábon áll, akkor sokkal stabilabb, mint ha két lábon áll. Bizonyos szakmákban a háromlábú szék szimbolikussá vált mint a legstabilabb ülőeszköz. Nem mondtak igazat akkor sem, amikor az egyé­ni számlákról beszéltek. Beígérték az egyéni szám­lákat, és hazudtak a magánnyugdíjpénztári ta­gok­nak a hozamokról is, ezek közel sem úgy alakultak, a válság éveit ragadták ki, egyébként sokkal jobb eredményeket hoztak. Elhitették, hogy a saját megtakarításai az embereknek a nyugdíjszámlákon nincsenek jó kézben, és így tömegesen terelték át a ma­gán­nyugdíjpénztári valós megtakarításból egy ígéretekre alapozott állami ellátásba. Ez óriási baj, mert egyértelműen látszik, hogy az állami felosztó-kirovó rendszer a jelenlegi demográfiai folyamatok fennmaradása esetén nem biztos, hogy ki fogja tudni szolgálni a nyugdíjasokat. Tavaly nyári konferencián hangsúlyozták a szakszervezetek, hogy a jelenlegi merev nyugdíjrendszer, amely az ’57 után született férfiaknak és nőknek egyformán 65 év elérése után engedi a nyugdíjba vonulást, számtalan élethelyzetet nem vesz figyelembe. Tehát én a magam részéről messzemenően egyetértek azzal, amit az LMP frakcióvezetője kifejtett, hogy a rugalmasság irányába kellene elvinni mind a férfiak, mind a nők nyugdíjba vonulási lehetőségét, és alapvetően a nemek egyenjogúsága mentén. Az, hogy mi most nem 40 év, hanem 41 év lehetőséget javasolunk a Korózs Lajos képviselőtársam ál­tal előterjesztett változatban, amögött alapvetően közgazdasági megközelítés van, de a lényeg a rugalmasság irányába történő elmozdulás kell hogy legyen. Nagyon sajnálom, hogy Csizi képviselő úr elhagyta a termet, ugyanis ő tökéletesen félreértette azt a nem is nyilatkozatot, inkább hozzászólást, amit idézett, az az alkotó időskor lehetőségéről beszélt. (19.00)Látszik, hogy fideszes képviselőként csak abban tud gondolkodni, hogy van egy merev rendszer, amiben mindenkinek ezt kell csinálni. Az európai megközelítés az, hogy akinek egészsége, kedve, lehetősége engedi, az dolgozhasson 65 év után is, akinek pedig az élete folytán sokkal nehezebb munkája volt, az egészsége nem teszi lehetővé, az egyéni igények mentén méltányosan hamarabb is nyugdíjba mehessen. Mi ezt támogatjuk, és ennek a kellő empátiával történő mérlegelését kérjük a többiektől is. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég nehéz úgy vitatkozni, hogy a vitapartnereink ma ezt mondják, tegnap még ennek a szöges ellentétét, és ki tudja, hogy holnap mit fognak mondani. És ami talán még ennél is rosszabb, az, amit önök mondanak, és amit tettek néhány évvel ezelőtt, az sem fedi teljes egészében egymást.Az MSZP szavahihetetlen nyugdíjkérdésben is, hiszen amikor az MSZP kormányoz, akkor megemelték a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjak reálértékét viszont nem emelték, eltörölték a 13. havi nyugdíjat, be akarták vezetni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, és egekbe emelték a rezsiköltségeket. Amikor viszont ellenzékbe kerülnek, akkor hirtelen elfelejtenek mindent, amnéziásak lesznek. Mindezek után még a saját elhibázott döntéseiket is a mostani kormánypártok, a Fidesz és a KDNP nyakába kívánják varrni.A Jobbik pedig azért szavahihetetlen ebben a kérdésben, mint nagyon sok más kérdésben is, hiszen a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét nem szavazták meg annak idején. Nem tudható, hogy ha a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségét nem támogatták, akkor most a „Férfi 40”-et miért támogatnák. És továbbmegyek: ha ma azt mondják, hogy támogatják azt, hogy a férfiak 40 év munkaviszony után nyugdíjba menjenek, akkor mi a biztosíték arra, hogy ha holnap erről szavaznánk, akkor önök igent mondanának? (Sneider Tamás: Ki kell próbálni! Próba, szerencse!) Hiszen ez oda-vissza, igen-nem, szó-beszéd és írás kapcsán folyamatosan változik.Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez játék és játszadozás a nyugdíjasokkal. A nyugdíjasok kérdése márpedig nem játék. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a nyugdíjasokkal ne játszadozzanak, és saját politikai, hatalmi játszmáikhoz ne használják fel őket eszközül. Tisztelt Képviselőtársaim! A „Nők 40” intézkedés elsősorban, és ma ez elhangzott többször vezérszónokunktól is, nem nyugdíjpolitikai intézkedés a részünkről, hanem elsősorban családpolitikai intézkedés. Ezt mind az Alaptörvény, mind minden más európai jogszabály lehetővé teszi. Lehetővé teszi azt, hogy a nőknek elismerjük a gyermekvállalással kapcsolatos áldozatait, amit nemcsak a saját családjuk, hanem az egész magyarság, hazánk részére is tesznek. A „Nők 40” program kedvezmény célja, hogy a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők kettős, családi és munkahelyi terhelésének elismerését tudjuk mi nyújtani. A nagymamák számára lehetőséget nyújtunk, hogy az unokák gondozásában segítsék a fiatalok mielőbbi visszatérését a munkába.Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekben az intézkedésekben több mint 180 ezer ember érintett, 180 ezer nőnek, de rajtuk keresztül 180 ezer családnak, gyermeknek, férjnek, unokának jelentett segítséget az intézkedés bevezetése a 2011. év óta. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden embert és minden társadalmat jellemez, hogy miként foglalkozik a gyermekekkel és az idősebb generációkkal. Ez egyrészt jelent anyagi stabilitást, ezért vezettük be és ezért fogjuk folytatni a rezsi csökkentését, ezért csökkentjük az alapvető élelmiszerek áfáját évről évre, ezért fejlesztjük kórházainkat, ezért csökkenjük a gyógyszerek árát, ezért juttatunk az Erzsébet-programon keresztül fiataloknak és időseknek is üdülési és egyéb kedvezményeket, juttatásokat, ezért törekszünk minden igyekezetünkkel arra, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrizzük, és ezért tettünk, és teszünk javaslatot arra, hogy növekedjen ez az emelés a következő évben. Nagyon fontos ezeken kívül, hogy a munkahelyek megtartásában, az időseknek, a nyugdíj előtt lévőknek a munkahelyük megtartásában is segítséget nyújtsunk. Ezt az anyagi és fizikai stabilitást jelenti az is, hogy közbiztonságunkat folyamatosan erősítjük, javítjuk. Tehát mindezek egyfajta anyagi, fizikai stabilitást jelentenek a nyugdíjasok részére. Másrészt kötelességünk erkölcsi megbecsülést is nyújtani az időseknek. Tisztelnünk kell, tisztelt képviselőtársaim, az idő­seket annyira, hogy ne tegye senki politikai játszmák középpontjába őket. Viszont abban egyetértek a kezdeményezőkkel, hogy az idősek kérdésével, ezzel a generációval ‑ legyen szó nyugdíjasokról vagy aktív korúakról ‑ foglalkoznunk kell. Itt már statisztikai adatok elhangoztak, de én ehhez szeretnék hozzátenni néhányat még. A WHO szerint 2000-2050 között a világ 60 év feletti népességének aránya 11-ről 22 százalékra, lélekszámuk 605 millióról 2 milliárdra nő. Az emelkedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban lesz a legdrámaibb. 2050-re az idősek 80 százaléka ezekben az országokban fog élni. Magyarország népességéből a 65 éves és idősebbek száma 2016. január 1-jén hozzávetőleg 1 millió 796 ezer volt, a népesség mintegy 18,3 százaléka. A 60 éves és ennél idősebb népesség aránya 1990-2015 között közel 19 százalékról több mint 25 százalékra növekedett, és az előrejelzések szerint 2060-ra elérheti a 29 százalékot. Az utóbbi évtizedekben az idősek belső korösszetétele is megváltozott jellemzően a legidősebb, 80 éven felüliek részarányának növekedésével, ami 2,7 százalékról 4,2 százalékra nőtt 2001-2015 között. A 65 éves korban várható egészséges évek száma is nőtt. Ez örvendetes, ez célunk is, 2010-2014 között átlagosan 0,4 évvel. Akik elérik a 65. életévüket, azok életkilátásai jelentősen javulnak. Átlagosan 16,5 évvel élnek tovább. Mind a születéskor várható élettartam, mind a 65 éves korban várható élettartam folyamatosan emelkedik. Tisztelt Képviselőtársaim! Azok az intézkedések, amelyeket meghozott a kormány az elmúlt években, mind-mind ezt a növekedést célozzák. Fontos számunkra, hogy az idősebb generáció minél hosszabb ideig élhesse aktív és gyümölcsöző életét. Az idősek népességen belül megnövekvő aránya arra kötelez bennünket, hogy olyan intézkedéseket és programokat dolgozzunk ki, amelyek az időskor megélését jobb egészségben biztosítják. Az idősek erőforrásait jól, értékén kell kezelnünk. (19.10)Az idősek tudására, az idősek tapasztalatára pedig szüksége van mindannyiunknak. A kormány időspolitikája fókuszában az idősödő és idős korosztály jóllétének növelése, társadalmi aktivitásuk fejlesztése áll, amelyet több színtéren igyekszünk megvalósítani, úgymint az önkéntességbe való szélesebb körű bevonásukkal ‑ ezt Schmuck Erzsébet is említette mint fontos témát, ezzel egyetértünk ‑, közösségi életük fejlesztésével, a nemzedékek együttműködésének elősegítésével. Ezt pályázatok és célzott programok révén segítjük. Az idősek értéket képviselnek. Nem lehet teherként tekinteni erre a korosztályra. Szemléletváltásra van szükség az egész társadalom, így maguk az idősek részéről is sokszor, amikor az időskorról van szó. Szakítani kell azzal a felfogással, amelyben az idősek csupán ellátásra, csupán gondozásra szoruló emberként jelennek meg. Holott az egészségben eltöltött várható élettartam-növe­kedés egyben azt is jelenti, hogy tevékenyen, motiváltan, produktívan is el lehet tölteni a nyugdíjas éveket. Ugyancsak fontos lenne, hogy minél szorosabbak legyenek a családon belüli, az idősek és fiatalabb nemzedékek közötti kapcsolatok, az összetartó erő a gyermekek, az unokák és a nagyszülők között.Tisztelt Képviselőtársaim! A nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetősége (Korózs Lajos: Férfi!) a családtámogatási rendszer része. Ennek van alárendelve és ezért hoztuk meg a különféle családtámogatási kedvezményeket, a családiadó-rendszert, az adókedvezményeket, a különféle, családokat érintő szolgáltatásokat, mint például a bölcsődei, óvodai és a védőnői ellátás, az otthonteremtési támogatás vagy éppen a lakhatáshoz való hozzásegítés, a CSOK, valamint a nők kedvezményes nyugdíjazására fordított összegek. Ezt együtt kell látni, és ezt együtt kell kezelni, egy egységnek a részei. Büszkék lehetünk arra és büszkék is vagyunk, hogy a világban egyedülálló módon a GDP majdnem 5 százalékát fordítjuk a családtámogatási rendszerünk finanszírozására. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egykulcsos adórendszer és a családi kedvezmény bevezetésének együttes hatására 2010 óta összesen több mint 3000 milliárd forint maradt a családoknál; 3000 milliárd forint! Itt egy fontos dolgot szeretnék megemlíteni. Schmuck Erzsébet mondta, amikor az egykulcsos áfáról beszélt. (Schmuck Erzsébet: Személyi jövedelemadó!) Azt soha nem teszik hozzá a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy hány százalékos egykulcsos adóról beszélnek. Ugyanis a személyi jövedelemadónál sem a kulcsok száma, hanem azok mértéke számít. Lehet többkulcsos egy áfa (Dr. Józsa István: Szja!), mint ahogy 2010 előtt volt, és 30 feletti százalékot jelentett. (Dr. Józsa István: Nem áfa! ‑ Sneider Tamás: Másik 35 európai országban nem így gondolják!)Szó volt a mai vitában a munka és a család egyensúlyának megteremtéséről is (Korózs Lajos: Nem volt! ‑ Derültség az ellenzéki padsorokból. ‑ Dr. Józsa István: Csak ti mondjátok! ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.), vagyis arról, hogy mivel segítjük azokat az embereket, akik nem tudnak a nyugdíjas éveik előtt idősebb korukban elhelyezkedni. Szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy 2013. január 1-jétől életbe lépett a munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek az a célja, hogy a leginkább érzékeny helyzetben lévő munkavállalói csoportokat segítse. Idetartoznak a szakképzetlenek, idetartoznak korcsoportok is, a 25 év alattiak, férfi, nő, nincs közöttük különbség, és az 55 év feletti munkavállalók. Itt is a férfiak és a nők ugyanolyan segítségben, ugyanolyan állami segítségnyújtásban részesülnek. Ebben a konstrukcióban a munkáltatók bérköltségeinek csökkentésére adunk támogatásokat a foglalkoztatás bővítése céljából. Ennek köszönhetően a versenyszférában 2013-tól 2015 végéig mintegy 357 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vettek igénybe, mindösszesen 870 ezer dolgozó után. Férfiakat és nőket, vagyis férfi és nő munkavállalókat egyformán segítjük a munkahelyvédelmi akció keretében.Tisztelt Képviselőtársaim! Még nem is esett szó a „Nők 40 plusz” programról, amelyet 2013. október 15-én indítottunk el. (Dr. Szakács László: Azért nem, mert nem erről szól a vita! Ez lehet az oka!) Ez ismételten azt jelenti, hogy azon korcsoportnak segítünk, akik a leginkább voltak kitéve és vannak a mai napig kitéve annak, hogy bizony 55 év fölött nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Nem tudom, hogy ilyen leveleket a tisztelt képviselőtársaim kapnak-e. A Jobbik idézett már férfileveleket. Én szoktam és mi szoktunk (Korózs Lajos: Női leveleket kapni!) női leveleket, nőktől leveleket kapni. Azt gondolom, hogy abban egyetérthetünk, hogy 2008-09-re a leginkább veszélyeztetett korosztály az 55 év feletti nők voltak, akik arra panaszkodtak ‑ és a statisztikai adatok is alátámasztják ‑, hogy a vállalkozások megszűnésével sorra veszítik el munkahelyeiket, és bizony nem nagyon tudnak vagy nagyon csekély számban tudnak elhelyezkedni. Nos, ezek az akciótervek azért vannak, hogy az ő elhelyezkedésüket segítsük. És azon túl, hogy ha úgy döntenek a nők, hogy szeretnének elmenni, elhelyezkedni, akkor ebben nyújtunk segítséget, ha pedig úgy gondolják, hogy ők élni kívánnak a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőséggel, akkor eldöntheti a nő, hogy azzal él és nyugdíjba megy kedvezményesen, vagy (Dr. Szakács László: Vagy nem!) igénybe veszi az állam által nyújtott munkáltatói kedvezményekkel azt az állást, amelyet talál magának. Ezzel bizony egy olyan korosztály tömegeinek a problémáját oldottuk meg, akiket az inaktivitásba és a munkanélküliségbe sodortak a kétezres évek.Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem még egyszer összegzésképpen, hogy a mai vitanapon is és a Parlament falain kívül is óvakodjunk attól, hogy a nyugdíjasokat politikai célokra használja fel bárki is. (Dr. Gyüre Csaba: A Fideszen kívül más nem!) Ha az a kezdeményezése az ellenzéknek, hogy gondolkodjunk közösen az idősek helyzetéről, abban partnerek tudunk lenni. (Sneider Tamás: Dolgozókról beszélünk! Nem nyugdíjasokról beszélünk, hanem dolgozókról!) De olyan kérdéseket felvetni, amit a felvetők sem támogattak pár évvel ezelőtt, az, azt gondolom, egy szavahihetetlen és komolytalan dolog. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Lassabban mondom, hogy még Dunai Mónika is megértse. (Dr. Rétvári Bence: Több tiszteletet!) A vitában egypárszor már ezt elmondtuk: azért tartózkodtunk a törvény elfogadásakor, mert becsapta a választópolgárait a Fidesz. Nem azt valósította meg, amit ígért, és az eredeti ígéretéhez képest 70 ezer nő kiesett ebből a lehetőségből. (Közbekiáltás a Jobbik padsoraiból: Ennyi!) Ennyi! Remélem, így most már érthető volt, továbbléphetünk végre ezen, és beszélhetünk a konkrét problémáról, illetve a felvetésekről.Egypár dolgot még azért a vitával kapcsolatban elmondanék. Önök állandóan azt csinálják, hogy a 2010 előtti időszakra mutogatnak vissza: hogy az MSZP hogy emelte meg a nyugdíjkorhatárt, hogy az MSZP hogy csökkentette a nyugdíjat, hogy az MSZP hogy szüntette meg a 13. havi nyugdíjat. (Korózs Lajos: Hat év után!) Hat éve kormányon vannak. Ha önök nem értenek egyet az MSZP-nek azzal a lépésével, hogy felemelte a nyugdíjkorhatárt, akkor 2010-ben, amikor kormányra kerültek, miért nem csökkentették a nyugdíjkorhatárt? Ha nem értettek egyet azzal, hogy az MSZP megszüntette a 13. havi nyugdíjat, akkor miért nem hozták vissza a 13. havi nyugdíjat? Ha nem tették meg, akkor meg ne szidják őket a 2010 előtti dolgokért, mert ugyanolyan hibásak önök is azért, amilyen rendszer van, mint ők! Az elhazudott, elmulasztott 25 évért ugyanolyan felelősség terheli önöket is, mint az MSZP-t. Nevethetnek, 2018 után nem fognak ilyen nagyon nevetni, majd meglátják, mert a tényleges elszámoltatás el fog jönni, ha a Jobbik megnyeri a választást. Lehet, hogy azért ilyen vehemensek, azért támadnak bennünket ennyire, és ezért mondogatják ennyire a dolgokat, mert ettől félnek. Van is mitől félniük, azért ezt zárójelben megjegyezném.Csizi Péter felszólalásában említette azt, hogy az embert kell nézni. Nagyon szép nagy szavakat hallhattunk, hogy az embert kell nézni, nem egy csoportot kell nézni, olcsó ígéretekkel megnyerni őket és így népszerűségre szert tenni. Én is azt mondom, hogy az embert kell nézni. Miért nem figyelmeztette a kormányát akkor, amikor a korkedvezményes nyugdíjakat megszüntette, amikor fűnyíróelv-szerűen kinyírta a rokkantnyugdíjat, hogy az embert kell nézni? Miért nem nézték akkor az embert? Miért használták a fűnyíróelvet? Miért szüntették meg a korkedvezményes nyugdíjakat? (19.20)Ja, mert a rokkantnyugdíjnál is meg a korkedvezményes nyugdíjnál is sokkal bonyolultabb lett volna felülvizsgálni a rendszert, a rokkantnyugdíjnál kiszűrni a potyautasokat és kiszűrni azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az ellátást? A korkedvezményes nyugdíjnál sokkal bonyolultabb lett volna kidolgozni egy olyan rendszert, hogy aki jogosan veszi azt igénybe, mert veszélyeztetett munkakörülmények között dolgozik, vagy olyan munkaterületen dolgozik, hogy a teste hamar elhasználódik, akkor ez a rendszer megmaradhasson? Akkor most ki nézi az embert és ki nem nézi az embert? Persze, tudom, néznek embereket, a kétperces felszólalásomban már mondtam: Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, Andy Vajna ‑ őket nézik, hogy az ő zsebük minél jobban tele legyen tömve, Rogán Antallal együtt. Őket nézik. Ideje lenne végre a választópolgárokat is nézni!A „Férfi 40 plusz”-ra visszatérve, a vita során kirajzolódott bennem az, hogy érdekes családmodell van a Fidesz-KDNP-n belül. Ezek szerint a Fidesz-KDNP-s családmodell az, hogy egy gyermekekkel rendelkező apuka a munka után hazamegy, felbontja a sört, leül a tévé elé, és a meccset nézi. A fideszes családmodellben egy férfinak ez a feladata a háztartásban. A jobbikos családmodell szerint nem ez a feladata, és bár tudom azt, hogy a nők sokkal többet tesznek le a családi munka oltárán, a gyermeknevelésből jobban kiveszik a részüket, de azért nem olyan mértékben, ami elutasítaná azt, hogy akár a férfiak is „40 plusz” kedvezménnyel nyugdíjba mehessenek. Ha azt mondjuk, hogy akkora különbséggel, akkor azt mondjuk, hogy ez a fideszes családmodell, a tévézés és a sörözés esténként, a munkaidő végén. És hogy miért is érdemelnék meg? Megszüntették a korkedvezményes nyugdíjakat. A korkedvezményes nyugdíjak megszüntetésénél legtöbb esetben a férfiak kerültek jogfosztott állapotba, a legtöbb esetben a férfiak látták el azokat a munkaköröket, amiket a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése jelentett. Éppen ez is alátámasztaná azt, hogy miért kell a férfiaknak is megadni 40 év szolgálati viszony után a nyugdíjba vonulás lehetőségét. És akkor kicsit rátérnék a saját szakterületemre, a szociális ellátórendszerre, a szociális ágazatra, hogy ott miknek van kitéve egy férfi, akár nézhetjük azt is, hogy a férfi és a női munkavégzés különbsége a szociális ellátórendszerben. Arról már ne is beszéljünk, hogy a siralmas kereseti körülmények miatt egy férfi mostanában már nem is nagyon tudja azt vállalni, hogy a szociális ellátórendszerben dolgozzon, bármennyire elhivatott, mert a férfival szemben a mai társadalomban is van még olyan elvárás, hogy lehetőség szerint ő keressen többet, de ezt sajnos a közszférában szociális dolgozóként nagyon nehezen tudja megtenni. De ha vesszük a középfokú végzettséggel rendelkező szociális dolgozókat, vegyünk akár egy szociális gondozó-ápoló otthont, ahol fogyatékossággal élő emberek élnek, nézzük meg, hogy ha abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ott férfi ápoló-gondozók is dolgoznak, akkor nagyon jól tudjuk azt, hogy a fizikai munka nagy része ebben az esetben ezekre a férfi dolgozókra hárul, ők azok, akik, konkrétan lefordítva és konkrét munkafeladatokra kivetítve, ők azok, akik a legtöbbet emelik a betegeket, ők azok, akik az egyéb hordozásokban, egyebekben részt vesznek. És még sorolhatnánk a példákat, hogy mik azok a körülmények, amik miatt akár korábban elhasználódnak. Akár ha a szabad területen végzett munkákat vesszük, akár, ha az egyéb, nem a szociális ágazathoz tartozó, de kemény fizikai munkákat nézzük, akkor azt mondjuk, hogy jogosultan jár nekik a 40 év szolgálati viszony után a nyugdíj lehetősége, főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy ezek az emberek nagyon sok esetben azok, akik a 40 éves munkaviszony után járó nyugdíjlehetőséget férfiként igénybe vehetik. Ők nagyrészt fizikai munkát végeztek életükben, és nagyon jól tudjuk azt, hogy 40 év fizikai munkával milyen elöregedésen és milyen elhasználódáson megy keresztül a szervezet, akár az izmokra, akár az ízületekre gondolunk, vagy ha nem is fizikai munkáról, hanem egyéb, pszichésen megterhelő munkáról beszélünk, ami egyébként a szociális ágazatban gyakran előfordul, akkor ott pedig nem a fizikai, hanem a mentális és a pszichés elhasználódásról beszélünk, ami szintén alátámasztja, hogy a kedvezményt adjuk meg a férfiak számára is, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. Úgyhogy én csak egy dolgot szeretnék önöktől kérni, tegyék félre azt, amit kinyomtatott A4-es papíron megkaptak, a kiadott parancsot, hogy önöknek most velünk szemben mocskolódni, hazudozni és bennünket sárral dobálni kell, kezdjünk már el végre tényleges és érdemleges vitát folytatni, és az észérveiket mondják el, ne a politikai, hanem az észérveiket mondják el, hogy miért nem támogatják azt, hogy a férfiak is 40 év után nyugdíjba vonulhassanak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Önhöz szólnék, ugyanis úgy látszik, önök előszeretettel gúnyolódnak a Fidesz-KDNP képviselő asszonyain. Előbb Csöbör Katalin felszólalása alatt folyamatosan, most pedig azzal kezdte ön a felszólalását, hogy Dunai Mónika képviselő asszonyt, képviselőtársunkat sértegette, hogy ön majd lassan mondja, hogy ő is megértse, és hasonlók. Én ezt az ő nevükben is kikérem magamnak, hogy a Jobbik folyamatosan a mai vitában a Fidesz-KDNP részéről felszólaló képviselő asszonyokat próbálja gúnyolni, úgyhogy kérem, hogy ettől tartózkodjanak a későbbiekben. (Dr. Lukács László György: Tanulság.) Ahogy a fenyegető hangnemtől is, amit olykor-olykor megengednek itt maguknak. Ön azt mondja, hogy az embert kell nézni. Úgy elképzelem a Jobbikot 2010-ben, amint az embert nézi, amikor önök másról se beszéltek egész nap, persze, most már ez a szó, úgy látom, tiltott, a Jobbik szótárából bizonyára törölte Vona Gábor, és aki kimondja, az fegyelmit kaphat a pártban, vagy akár el is távolítják, de ezelőtt, mondjuk, három-négy vagy öt évvel még a cigánybűnözés szó mindennap az önök szótárában volt, másról se beszéltek itt a parlamentben, csak erről (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), úgyhogy hozzáillett a Jobbikhoz ez a fenyegető hangnem. Most más szavakkal, de ugyanazt a stílust viszik itt a parlamentben. Én azt hiszem, hogy mi is igyekeztünk tényekkel, a mai nyugdíjemelésnek, megemelésnek a jó hírével, az időseknek, a nyugdíjasoknak juttatandó 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványnak a jó hírével is itt a vitában az érveket felsorakoztatni. Azt hiszem, jó lenne hallani arról is az önök véleményét, hogy támogatják‑e például az Idősügyi Tanácsnak azt a javaslatát, amit a kormány a holnapi napon megvitat, hogy magasabb legyen a nyugdíjemelés mértéke, hogy 10 ezer forintot kapjon minden nyugdíjas, vagy a Jobbiknak erről esetleg nincsen semmiféle véleménye, és ezekben a kérdésekben, amelyekben az Idősügyi Tanács álláspontjáról lehet véleményt nyilvánítani, önök nem támogatóak. Kíváncsiak leszünk majd az önök álláspontjára is. Csak azt kérem, hogy képviselőtársnőinket ne sértegessék, ne gúnyolódjanak rajtuk, és senkit se fenyegessenek itt a parlamenten belül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Józsa István szavaiból egy kicsit, egy szocialista képviselő szavaiból olyan hasonlatot mondani, hogy kínvallatás, egy kissé áthallásos, vagy freudi elszólásnak gondolta. Szeretném önnek jelezni, hogy nézze meg a statisztikákat, 2010-16 között 10 százalékkal nőttek reálértékben a nyugdíjak, s ez annak köszönhető, hogy egyáltalán megmentettük a nyugdíjkasszát. Az meg egy másik kérdés, amit a Jobbik itt folyamatosan mond, és a mostani, most már nem is tudom, hány perces előadásaikból sem derült ki még mindig, hogy miért akarják rosszabb helyzetbe hozni a nőket a férfiakkal szemben. Tán csak nem az a viselkedés, amit itt önök elkövettek képviselő asszonyainkkal szemben, tulajdonképpen ez van benne az önök gondolatában és a cselekedeteiben? Miért akarják rosszabb helyzetbe hozni őket? (Vágó Sebestyén: Azt mondja meg, miért hozzuk rosszabb helyzetbe őket!) És ha annyira fontos önöknek egy-egy ilyen szavazás vagy egy-egy ilyen vita, akkor magyarázzák meg… (Vágó Sebestyén közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Magyarázzák meg, hogy annak idején miért nem szavazták meg hat évvel ezelőtt azt a javaslatot, amely most jelenleg már 180 ezer asszonynak… (Vágó Sebestyén: Ezért mondtam lassan. ‑ Z. Kárpát Dániel közbeszól.) ELNÖK: Vágó képviselő úr, egyszer már figyelmeztettem. Folytassa, Soltész képviselő úr! SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Vágó képviselő úrnak csak annyit szeretnék jelezni, hogy ön, amikor különböző családmodellekről beszél, akkor legyen szíves, majd legközelebb pártjával közösen megszavazni egy olyan alkotmánymódosítást, amivel mondjuk, megállítunk egy olyan világot, amilyenről ön beszélt. Egy muszlim világot állítottunk volna meg, aminek a családmodelljéről egyébként érdekes módon most pedig nagyokat hallgat. (Vágó Sebestyén: A muszlimok nem isznak sört, tiltja a vallásuk. ‑ Z. Kárpát Dániel: Muszlimoknak árulják a kötvényeket!)De visszatérve a kérdésre, magyarázzák meg, hogy miért nem támogatták 180 ezer asszonynak és édesanyának azt a támogatást, amit a „Nők 40”-en keresztül megadtunk. És még egyszer vissza szeretnék kérdezni, Sneider Tamás mit értett az alatt, hogy cigány származású képviselők szívesen költögetik a szociális hozzájárulási adót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)(19.30)
  • SNEIDER TAMÁS (Fidesz): Farkas Flórián képviselő úrra gondoltam, aki az ön képviselőtársa, jelen pillanatban nincs itt ‑ ha konkrétan a nevet szerette volna tudni. Biztos nem hallott még semmilyen problémáról, nem is hallott arról, hogy az egész ország-világ előtt hány ügyben vannak a cigány kisebbségi önkormányzat jelenlegi vezetőivel szemben eljárások folyamatban.De ha már két percre szót kaptam, akkor szeretném most már tényleg megkérni önöket, hogy adjanak választ arra, hogy mit üzennek a férfiaknak, mit üzennek a 40-50-60 éves férfiaknak, mert jelen pillanatban semmit nem mondtak még. Ez egy kabaré, ami itt zajlik, de azért ne gondolják, hogy ez a kabaré önöknek annyira nagyon pozitív lesz, mert letudják ezt a napot nyilvánvalóan, de ennek híre lesz az országban. Tehát tudom, hogy a Habony-média hatalmas, sok mindenre elegendő, mégsem mindenre elegendő, erre már volt példa az utóbbi napokban is, az utóbbi hetekben is.Én arra kérem önöket, most már tényleg komoly vitát folytassunk le még a hátralévő kevés időben. Mondjanak számadatokat, mondjanak érveket, mondjanak külföldi adatokat, sok mindent! Hát nem igaz, hogy önöknek nem tudtak a kezébe nyomni semmit az érveinkkel szemben! Ez rettenetes! Én még ilyet a parlamentben, pedig már azért hat éve itt vagyok, még nem láttam ilyen politikai vitanapot. Három politikai vitanapot már tartottunk eddig, én is fent elnököltem nagyon hosszú ideig. Mindegyik korrekt, normális mederben le tudott folyni, egyszer-kétszer kellett rendre utasítanom olyan politikust, aki nem a tárgyra tért.Engedje meg, elnök úr, nem bírálom, mert egyáltalán nem bírálom az elnökségét, de nyilvánvalóan a Jobbik-frakció és az ellenzék is azért is kicsit vehemensebb ebben a kérdésben, mert jelen pillanatban a tárgyról egyetlenegy szót nem hallottunk még, és volt már olyan időszak, akkor még nem ön volt itt, elnök úr, amikor én már rendre utasítottam volna képviselőket, hogy a tárgyra térjenek. Tehát az azért mégiscsak elfogadhatatlan és szégyenteljes, ami most jelen pillanatban itt zajlik! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm, elnök úr. Először Soltész képviselőtársamra szeretnék reagálni. Képviselőtársam, ha figyelte volna vagy odafigyelt volna, amit az LMP vezérszónokaként elmondtam, tehát arra a tartalomra, akkor ön nem mondta volna azt, hogy az LMP támogatja ezt a formát, a „Férfiak 40” javaslatot, amit a Jobbik benyújtott. Viszont azt elmondtam, hogy az LMP a problémát valósnak tartja, és egy rugalmas nyugdíjrendszer kidolgozását és a korkedvezmény valamilyen módját fontosnak tartja. Sőt, én még adatokat is hoztam arra vonatkozóan, hogy a legfőbb problémánk a „Férfiak 40”-nel, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyát megborítja. Tehát ha ön odafigyelt volna, akkor ezt nem mondta volna.Szeretnék Dunai Mónikának is reagálni. Most megjelent az OECD-nek egy új tanulmánya a jövedelmi egyenlőtlenségekről, és ebben azt állapítják meg, hogy Magyarországon 2010-14 között itt csökkent a legjobban az állam újraelosztásban való szerepe, ennek ellentéteképpen pedig itt nőttek a legjobban a jövedelmi különbségek, és ennek egyik fő oka az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer. Önök erre becsukhatják, eltakarhatják a szemüket. Igen, az egykulcsos személyi jövedelemadó jelentős szerepet játszott abban, hogy a magyar társadalom szétszakadt: a gazdagabbak, a magasabb jövedelműek még gazdagabbak lettek, a szegények pedig még szegényebbek. Előbb-utóbb úgyis be kell látniuk, hogy nincs más út, mint a többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítása, ugyanis az azt jelenti, hogy az alsó sávban az LMP javaslata szerint a minimálbérig nincs adózás. Tehát ha valakinek 1 millió forintos a jövedelme, államtitkári fizetése van, akkor minimálbérig nem adózik, a minimálbér és az átlagbér között 12 százalékkal és utána 24, ami lefordítva azt jelenti, hogy ha valakinek az 500 ezer forintot nem haladja meg a fizetése, ha ezeket a sávokat összeadjuk, akkor még mindig jobban jár, mint a mostani rendszerben. Igen, a szegényebbeket és a rosszabbul élőket kellene segíteni, és nem kellene ez a sok politikai blabla meg az oda-vissza politikai veszekedés meg vádaskodás a másikkal. A mai napon is a tartalomról kellett volna beszélni. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.)
  • CSIZI PÉTER (Fidesz): Nagyra tartom Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt, amikor azt mondja, hogy nem kellene a politika blabla, de pont arról a képviselőtársunkról, Sneider Tamásról került nyilvánosságra egy hangfelvétel (Sneider Tamás: Jól idézd, mert már fizettek érte páran!), amit egyébként több médiumnak meg is erősített, vagyis nem tagadta, hogy valóban ő beszélt azon a felvételen (Sneider Tamás: Csak pereltem!), ahol egy szekszárdi fórumon azt említette, idézem, hogy „nyugdíjasok nélkül nem lehet választást nyerni, a nyugdíjasok márpedig nyugalmat és békét akarnak, azért kell kedves gyereknek lenni, hogy a nyugdíjasok a Jobbikra szavazzanak”, és egyébként még lecigányozta Orbán Viktor édesanyját is.Tehát amikor ön azt mondja, képviselő asszony, hogy nem kell a blabla, akkor a szomszédos Jobbik-frakcióval beszéljen, amely ezt az egész politikai mázat a mai napra idehozta elénk, és ez az egész gyakorlatilag a cukisági kampányuk részét képezi. Amikor Vágó Sebestyén azt meri mondani ellenzéki képviselőként a kormánypárti képviselőknek, hogy becsapták a választóikat, hogy a Fidesz becsapta a választóit, hogy ideje a választókra figyelni (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), akkor, tisztelt képviselő úr, azóta, hogy bevezettük a „Nők 40” programot, volt egy választás 2010-ben. Ön a saját választókerületében egyébként a harmadik lett. (Z. Kárpát Dániel: Nézzél már magadba! Annyira színvonaltalan, hogy fizikai fájdalom!) A Jobbik jelöltjei, akik most itt vannak, és itt önöket most beazonosítva nézem az eredményeket, harmadik helyen végeztek, második helyen végeztek, negyedik helyen végeztek. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Képviselő urak, amikor önök… (Az elnök csenget.) A 2010-es választásokról beszélünk. Képviselő urak, amikor ilyen nagyon agresszíven támadják a jobboldalt, és azt mondják, hogy mi becsaptuk a választókat (Z. Kárpát Dániel: Mire ekkora a szád? Komolyan! Miért ekkora az arcod?), miért van az, hogy az egyéni választókerületi körzeteket rendre megnyertük, és többségében mi kaptunk bizalmat? (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Amit ön a felszólalásában… (Csizi Péter közbeszól. ‑ Z. Kárpát Dániel: Hozzád beszélek, arról, hogy egy szerencsétlen vagy! ‑ Csizi Péter közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Amit ön a felszólalásában az OECD-adatok alapján mondott, egy tipikus esete az ellenzéki torzításoknak (Z. Kárpát Dániel: Lenézed az embereket, és neked nagy a szád?), hiszen ön azt mondta, hogy az egykulcsos adó miatt nőnek Magyarországon a jövedelmi különbségek, és hivatkozik az OECD tanulmányára, arra az OECD-tanulmányra, amely egyébként 2007-től nézi a jövedelmek alakulását, majd ön szerint 2007-től azért nőttek a jövedelmi különbségek, mert 2011-től bevezettük a családi típusú, egykulcsos adózást.Ezzel szemben, ha szó szerint idézzük az OECD tanulmányát, nem csak ilyen költői túlzásokkal megpróbálunk fejezeteken átnyúló ítéleteket mondani, akkor az van benne, tisztelt képviselő asszony, hogy 2010-2014 között reálértéken számolva, Észtország, Lettország és Chile után Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkajövedelmek. És ha kicsit tovább is olvassa ezt az időszakot, tisztelt képviselő asszony, akkor azt is láthatja, hogy 2010-14 között ‑ tehát ne a 2007-10-es időszakot nézze, hanem a 2010-14-es időszakot ‑ azt írja, hogy a legalacsonyabb keresettel rendelkező 10 százalék, tehát a legalsó decilise a társadalomnak, a jövedelemváltozás alapján a hazai 13 százalékos növekedés, tehát a legkevesebbet kereső 10 százaléknak az OECD szerint 13 százalékkal nőtt a jövedelme, ami jóval magasabb jövedelemnövekedés, mint a legfelső 10 százalék, a legfelső decilisé, az egyedülálló az OECD-országok között. (Schmuck Erzsébet: De abszolút értékben mit jelent?) Tehát azt mondja az OECD, hogy a legkevesebbet keresők bére, jövedelme nőtt a legnagyobb mértékben, és ez egyedülálló az OECD-országok között. Majd ön itt föláll, visszahivatkozza a 2007-es adatokat, és azt mondja, hogy 2011 után nagymértékben nyílt az olló. Tisztelt képviselő asszony, ne keverje össze a 2007-2010 közötti meg a 2010-14 közötti időszakot, mert akkor helytelen következtetéseket von le, és sok mindenkit megtéveszt. Én azt javaslom, hogy ne csak egy-egy mondatot emeljen ki vagy mondatrészt főleg ne emeljen ki, hanem a teljeset olvassa végig, és legyen arra büszke, hogy a magyar emberek teljesítménye nyomán Észtországot, Lettországot és Chilét követően Magyarországon nőttek ebben az időszakban, 2010-14 között reálértéken a legnagyobb mértékben a munkajövedelmek. Magyarul, Magyarországon éri meg a leginkább dolgozni, mert aki dolgozik, a kevesebb adóelvonás nyomán, amit ön most kritizált, és azt mondta, hogy milyen jó lenne, ha 25 százalékos adókulcs lenne, és nem 15 százalékos, az LMP ezt szeretné, végre kimondta a százalékot is, hogy önök milyen adókulcsot szeretnének; az OECD pedig azt mondja, hogy végre az embereknél marad a pénz, és az állam nem vonja el ezt tőle.És Csizi Péter képviselőtársunknak pedig köszönjük szépen a felszólalását. Szerintem jó lett volna, ha tényleg ez a mondat hamarabb is elhangzik ezen a vitán, mert pontosan mutatja, hogy a Jobbik ré­széről ez a fajta változás nem egy meggyőződésen alapuló változás, hanem egy választási matematika. Azt mondták, hogy választást akarnak nyerni, és ép­pen ezért kitalálnak valami olyan üzenetet, amit meg­fogalmaznak a nyugdíjasok felé. Valószínűleg annyira gondolják komolyan, mint az előző javaslataikat, amelyekből mind-mind kitáncoltak, még akkor is, amikor az Alaptörvény módosításáról beszéltek.(19.40)Abból a saját javaslatukból is kitáncoltak, és ugyanígy ezt is nem szívből, hanem színből hozzák ide a parlament elé, de majd nyilvánvalóan rengeteg sok megjegyzésük lenne még ezzel kapcsolatban, de azt hiszem, ez a fajta önleleplezés, ez a fajta beismerés pontosan mutatja azt, hogy a Jobbiknak ez csak egy felvett póz, és ahogy ez egy felvett póz, úgy nyilván ez a póz másodpercről másodpercre más is lehet. Láttuk már az elmúlt hónapokban és években, hogy a Jobbik bármilyen kérdés kapcsán az EU-tagságtól kezdve a szabad vasárnapig meg tudja változtatni a saját álláspontját, és itt maga is érvel az ellen, ami mellett érvelt ezelőtt hat évvel, vagy amire választási programot is írt, például a hárompilléres nyugdíjrendszer kétpilléresre változtatása.Úgyhogy azt kérem mindenkitől, hogy ha adatokat idéz, azt pontosan idézze, és pontosan idézze azt az időtartamot is, amire az OECD azt mondja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a magyar emberek minél magasabb szintű egészségügyi ellátására és minél kiegyensúlyozottabb működésére törekszik. A rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint 600 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt években, amelynek keretében országszerte újultak meg kórházak, több mint 104 milliárd forintot fordítottunk új gépek és eszközök beszerzésére, igaz, hogy elsősorban a vidéki kórházakban, de jelentős részükben XXI. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek.Sajnos a hergelésen, hangulatkeltésen kívül a baloldal nem képes másra. Összefogva a Jobbikkal az embereket arra használná fel, hogy miközben kormányzásuk alatt válságba sodorták az egészségügyi ellátórendszert, az összeomlás szélére vitték az ellátást konkrétan 2006-ban, 650 milliárd forint kivonása történt meg az egészségügyből, bezárattak kórházakat, több ezer egészségügyi dolgozó utcára került, mindemellett még az üzleti szempontok is érvényesültek ebben az időben. A Gyurcsány-kormány fizetős egészségügyet akart bevezetni, a 2006-os választási kampányban ez még nem hangzott el. A fizetős egészségügyi rendszer bevezetésének az volt az első lépése, hogy bevezetik a vizitdíjat és a napidíjat, a szociális népszavazáson erre az emberek nemet mondtak, és megakadályozták azt is, hogy az egészségbiztosítási rendszer egészét, illetve a kórházakat magánkézbe adják, amire komoly eltökéltségük volt.A szociálliberalista kormányok idején a gyógyszerellátási rendszerrel is igen komoly problémáink voltak. Elsősorban itt a patikaliberalizációt említeném és az azzal felbukkanó cégeknek olyan problémáit, amelyeknek terhét még ma is viseljük. Emlékszik mindenki arra, hogy a patikán kívüli ellátásban a legkülönbözőbb helyeken szerettek volna gyógyszereket árulni, áruházakban, benzinkutakon és a legkülönbözőbb helyeken, ráadásul a szakmai kritikák szerint a liberalizáció hatására romlott a színvonal, és emelkedett az ára a gyógyszereknek.A Fidesz-KDNP-kormány 2011 őszétől beve­ze­tett gyógyszer-finanszírozási lépéseinek köszön­hető­en az egymással helyettesíthetően alkalmazott gyógy­szerek körében ‑ ez az úgynevezett kettős vak­licit - 2 ezer gyógyszer ára csökkent átlagosan 35 szá­zalékkal Magyarországon. Főleg az időseket érin­tette ez a kérdés, és az államilag támogatott gyógy­sze­reket. 2011-ben, konkrétan egy évben 7,5 milli­árd­dal csökkentek a lakosság terhei, nyilvánvalóan a gyógy­szerellátás elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és a legkedvezőbb térítési díjú gyógyszerek ese­tében több ezer forintos megtakarítást lehetett ha­vonta realizálni.Néhány példa nagyon röviden: vér­nyo­más­csök­ken­tő szereknél egyötödére, 3 ezerről 600 forintra, a vér­zsírcsökkentő gyógyszerek esetében 2200 forint­ról szintén 600 forintra, különböző trom­bó­zis­meg­előző gyógyszerek esetében 2100 forintról 450 fo­rint­ra csökkentek az árak. Olyan jól sikerült ez a be­avat­kozás, hogy a 2011-ben említett 7,5 milliárddal tör­ténő csökkenés mellett 2012-ben már 10,5 mil­li­árd forint volt az évi betegteher-csökkenés a gyógy­szerellátás területén.Miért beszélek erről? Azért, mert ez a kérdés egy­­értelműen az idősebb és az idősebb korban je­lentkező betegséggel küzdő beteg emberek meg­se­gí­tését jelenti, aminek következtében, mint ahogy mond­tam, havi több ezer forintos megtakarítás je­lent­kezhet. Magam is gyakorló gyógyszerkiváltó va­gyok, édesanyám gyógyszereit szerzem be, és havi 5 ezer forinttal fizetek kevesebbet a havi gyógy­sze­re­i­ért, mint korábban.2014 során jött még számos gyógyszer: vízhajtó gyógy­szerek 23,2 százalékkal, az asztmaellenes ké­szít­mények 10,9 százalékkal, bőrgyógyászati ké­szít­mé­nyek 20,1 százalékkal, a tápcsatorna-, anyagcsere-betegségek gyógyszerei ‑ sokszor elhangzott már ‑ 17,6 százalékkal csökkentek. Így meg­álla­pít­ha­tó, hogy nagyjából és egészében havonta 3-5 ezer forintos gyógyszer-, illetve költségmegtakarítás lehetett ezen a területen.A korábbi kormányzatok a gyógyszerkassza csökkentését mindig úgy próbálták megoldani, hogy a lakossági térítési díjakat emelték meg. A támo­ga­tá­si kulcsok tekintetében az általános csökkentés a tá­mo­gatás 90 százalékról 80 százalékra való csökken­té­se volt, amit vissza kellett 90-re emelni nyíl­ván­valóan. Mindennek következtében még a korábbi, 2002-2010 közötti időszakban ‑ ezek tényadatok, tehát statisztika, nem politikai megközelítés ‑ a tá­mo­gatott gyógyszerek között a közgyógyellátásban, amely nyilvánvalóan a leghátrányosabb helyzetben lévő embereket érinti, 72 milliárd forintról 132 milliárdra nőttek a lakossági terhek a támogatott gyógy­szerek körében, ami azt jelenti, hogy az em­berek 60 milliárd forinttal többet fizettek ebben az időben a gyógyszerekért.Összességében az állapítható meg, hogy a Fidesz-KDNP mindig az idős emberek mellett volt, nem engedtük a fizetős egészségügy bevezetését, és a gyógyszerek árát radikálisan csökkentettük. Az Or­szág­gyűlés alelnöke kérdezte, hogy mit üzenünk ennek korosztálynak. Azt üzenjük, hogy vigyázunk rájuk, óvjuk őket, és biztonságos ellátást próbálunk a szá­mukra biztosítani. Köszönöm megtisztelő fi­gyel­müket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Egy cigány szár­ma­zású képviselő a Magyar Szocialista Pártból. Ma, ami­kor ezt a napot elkezdtem, akkor nem gondoltam volna, hogy ennél a napirendi pontnál a cigány­bű­nö­zés­ről is szó lesz, de azt gondolom, hogy a poli­ti­kában semmi nem lehetetlen ezek szerint, és nagyon csalódott vagyok egyébként, mert azt gondolom, ez a témakör, ez a napirendi pont pont arról szól, hogy ha valaki ledolgozik 40 évet, akkor teljesen mindegy, ki hova tartozik, legyen megbecsülve.Én nem a romákról szeretnék most kimondottan beszélni, pedig az ő célcsoportjukat képviselem teljes mértékben, azért, mert amikor nyugdíjról van szó, akkor legyünk igazságosak, és arról a napirendi pontról, ami előttünk van, arról beszéljünk.(19.50)Azért fontos arról beszélni és hogy az érzelmek ne próbáljanak meg elragadni, mert ma Magyarországon nagyon sokan úgy vannak, hogy nem ismerik, mi az a wellness, nem ismerik, mi az a szauna, nem ismerik, mi az a hosszú hétvége, és még lehetne sorolni. Mert ha ezeket ismernék, akkor lehet, hogy igaza lenne Dunai Mónika képviselőtársamnak, aki a korfáról mondott néhány gondolatot, mert akkor valóban lehet, hogy megélnének a 65 év fölöttiek 16 évvel több időt. De azok az emberek, akikről mi beszélünk, nem járnak szaunába, nem járnak gőzfürdőbe, és nem járnak wellnessezni, ezek nem érik meg a 65 évet, vagy csak a 60-65 év közötti időt élik meg. Ezért én azt gondolom, teljesen jogos az az elvárás, hogy azok a fizikai munkát végzett emberek, akik 40 évet keményen ledolgoztak akár bányában ‑ tudom, hogy most már nem annyira vannak, de azért még van olyan korosztály, amelyiket érintheti ‑, az építőiparban vagy az úthálózatok építésében, azoknak éjjel, nappal, télen és nyáron kint kell lenni az úton és kell javítani az utat vagy éppen építeni kell, nos, gondolja el, hogy azok 55, 58 vagy 60 évesen ‑ de akár a kormánynak is feltehetném ezt a kérdést ‑ hogy tudnak teljesíteni. Nagyon nehezen tudnak teljesíteni, megmondom önnek őszintén. Amikor erre a vitanapra készültünk, akkor nagyon sokan megkerestek a választókörzetemben, és arra kértek, hogy vegyek részt ebben a vitában, mert az a térség, ahonnan jövök, nagyon-nagyon érintett abban, hogy minél hamarabb menjenek el nyugdíjba, és nem azért, mert nem akarnak dolgozni, hanem azért, mert nem tudnak dolgozni. Nem tudnak dolgozni azért, mert a fizikai ellehetetlenülés elérte őket. Ezért tehát nagyon fontos kérdés az, hogy arról adjanak tájékoztatást, hogy ez hány embert érintene. Itt ugyan már szó volt erről, de önök is mondják meg a kormány részéről, hogy mennyi pénzbe kerülne ez, és miért nincs erre olyan forrás, amit tudnának biztosítani. Mert ha van 24 karátos szőnyegre (sic!) pénz a Várba, akkor legyen erre is ‑ nem akarok populista lenni ‑, hogy azokat, akik ilyen életkörülmények ledolgoztak 40 évet, engedjük el, és éljenek még legalább 15-20 évet becsülettel a család mellett. Ha önök azt mondják, hogy a családtámogatási modell nagyon fontos, akkor szeretném önöknek jelezni azt, hogy nemcsak az anya a családtámogatási modell része, hanem az apa is. Ezért én nagyon fontosnak tartanám, hogy mind a két félről gondoskodjanak a kormány képviselői, mert ugyanúgy szükség van az apára is egy családban, mint ahogy az anyára is szükség van. Ezért miért kell különbséget tenni ilyen esetben, főleg azoknál, akik valóban fizikai munkakörben töltötték el a rengeteg idejüket, a 40 évet? Néhány gondolatot azért mégis mondanék a roma munkavállalókról is. Higgyék el, hogy nagyon sokan vannak, akik elérik, vagy abban a korban vannak, hogy elérik a 40 éves munkaviszonyt, de nem tudnak már dolgozni. Az én környezetemben is nagyon sokan vannak Nagykanizsán, akik hetente, havonta vannak táppénzen, mert ledolgoztak 37-38 évet, és már igazából nem tudnak munkába állni, mert le kell menni a munkagödörbe meghegeszteni egy csövet, vagy el kell menni az útépítésre árkot vagy bármilyen más műtárgyat építeni. Ezek az emberek ezt már nem tudják megtenni. S higgyék el, nagyon sokan vannak ilyenek a romák között is. Azért nem akartam különvenni ezt a témakört, mert komplexen kellene kezelni ezt a kérdést. Teljesen mindegy, hogy ki milyen származású ebben a kérdésben, egyformán illesse meg a nyugdíj, ha elérte a 40 éves munkaviszonyt. Végezetül csak egyetlenegy dolgot mondanék. Ha az egészségügyi prevencióra több időt, pénzt és lehetőséget szántak volna az elmúlt hat évben, akkor lehet, hogy ma én is azt mondanám, hogy nincs erre szükség. De az elmúlt hat évben nem történt annyi prevenciós intézkedés az egészségügyi helyzet megóvására, ami ne késztetne arra, hogy felszólaljak és azt mondjam, hogy igen, szüksége van erre annak a korosztálynak, amelyről beszélünk, mert nincs olyan egészségi állapotban ma a magyar társadalom, hogy kibírja azt a nyomást, amit önök rájuk szeretnének tenni, hogy 65 év után menjenek nyugdíjba, 42-45 év ledolgozott munkaviszony után. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
  • CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nehéz szavakat találni a ma délutáni vitát hallgatva, bár egészen őszintén, a vita elején és a napirendre vételkor sem volt nekem személyesen más véleményem, mint az, hogy a Jobbik érezvén azt a népszerűségi csúszást, amit az elmúlt hetekben-hónapokban… (Sneider Tamás: Nincs ilyen! De csak mondja tovább!) Pedig van ilyen. Elnök úr nagyon szívesen beszélgetek a jobbikos képviselőkkel (Z. Kárpát Dániel: Számomra ez megtisztelő!), köszönöm, de végig fogják hallgatni, mert végig fogom mondani. Tehát én elfogadom, hogy nem esik jól, hogy zuhan a népszerűségük, de az után a cukiságkampány után és az abba ékelt olyan hiteltelen akciók, amelyek során korábbi állításaikkal mentek szembe, és olyan véleményt fogalmaztak meg, amiben az elnökükkel együtt sokszor önellentmondásba kerültek ‑ Boldog képviselőtársam idézett jó néhányat ‑, nos ebben az esetben én elfogadom, hogy kell egy téma, amit majd a kereskedelmi médiumok a cukiságkampányban fölhoznak, és azt mondják, hogy hú, milyen jó fej a Jobbik, és ebben a pillanatban találtak egy olyan réteget, akinek egyébként hat évvel ezelőtt azt mondták, a nőkkel együtt, hogy nem támogatjuk a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazását. Nem is értjük ma sem, hogy akkor mitől támogatnák a férfiakét, és egyébként is mi indokolja azt, hogy a férfiaknak olyan kedvezményeket adnának, amelyeket a nőknek nem szavaztak meg korábban. Erre szeretnénk választ kapni, de a mai napon erre nem sikerült. Észérveket vár Vágó képviselőtársam arra, hogy mi a válasza a Fidesznek a férfiak 40 éves nyugdíjazására. Szerintem 3 millió 361 ezer ember viszont választ és észérveket vár önöktől arra, hogy miért nem szavazták meg az Alaptörvény módosítását (Z. Kárpát Dániel: Melyiket?), amely arra vonatkozott volna, ha önök is támogatták volna, hogy a kényszerbetelepítési kvótát ne lehessen Magyarországra és a magyarokra erőltetni. Azt gondolom, hogy 3 millió 361 ezer ember kérdése önök felé továbbra is fennáll. Ennyit a korrektségről, ennyit a cukiságról és ennyit a hitelességről, amikor a mai napon arról beszélünk, hogy egyébként folyton-folyvást azt hangoztatják, hogy nincs rendben semmi Magyarországon, mégis egy olyan ígéretet tennének másnak a kontójára, aminek a beválthatóságát ‑ de ezt abból a székből nem is csodálom ‑ nem tudják és nem is akarják a valóságban bemérni. Engedjék meg, hogy egy picit visszakalandozzunk a nyugdíjrendszer reformját és a magánnyugdíjakat felidézendő vitára valamikor 2010-11 tájékára. Amikor én ezekben a padsorokban és ebben a patkóban egyébként önöktől sem, mint ahogy szocialista képviselőtársaimtól sem hallottam észérvet arra, hogy a magánnyugdíjpénztár miért jó, sőt elhangzott akkor a 2010-es vitában, hogy majd meglátjuk, milyen jó lesz, ha kifizetésre kerülnek, és egyébként is milyen stabilitást ad. Több képviselőtársam az akkori vitában, ha jól emlékszem, a chilei nyugdíjreform biztonságát mondta. Hát, kedves képviselőtársaim, ha megengedik, akkor a „mi lett volna, ha” című kérdéseket sem a történelemtudomány, sem egyéb tudomány nem ismeri. Hadd olvassak önöknek először egy nyári, majd egy novemberi hírt, abszolút nem hazai sajtóból és abszolút nem az önök által folyamatosan citált sajtóktól: 200 ezer chilei tüntetett az új nyugdíjrendszer ellen. Több mint 200 ezer chilei vonult utcára azért, mert az a nyugdíjrendszer… ‑ itt már nem folytatom a hírt, a magánnyugdíjrendszer bedőlt, hiszen az, amit ígértek, nem valósult meg, mert a kifizetések a várt alatt vannak. Tehát a magánnyugdíjrendszer ott, ahol önök azt éljenezték, megbukott. 2016. november 16.: gyújtogatással súlyosbított tüntetéseken tiltakoztak több ezren Chilében a kötelező magánnyugdíjrendszer ellen. Köszönöm szépen, kép­viselőtársaim, no comment, tehát az önök érvei öt év, két év és egy-két hónap távlatában ugyanúgy nem koherensek és nem konzisztensek, mint ahogy az egész működésük, hiszen egy-egy témát a választási népszerűségük érdekében felkapnak, és felelőtlenül próbálnak olyan témák mentén a felszínen vagy a vízen maradni, aminek a következményeit sem korábban, sem most nem tudják, de talán nem is akarják bemérni. Úgyhogy a népszerűségükről, a hitelességükről és a következetességükről talán ennyit. (20.00)Úgyhogy marad a kérdés az önök állítólagos kedvezményének a lehetőségével. Mondják meg egyébként 3 millió 361 ezer magyar választópolgárnak és magyarnak is, hogy miért mondtak nemet az ő védelmükre vagy megvédésükre, miért mondtak nemet az alkotmánymódosításra, és egyébként mi indokolja, hogy a férfiaknak olyan kedvezményt helyezzenek kilátásba, amit annak idején a nőknek nem adtak meg, nem akartak megadni.A nyugdíjkassza ma stabil, ellentétben az önök állításával, és hadd ismételjem vissza, mert ezt soha nem elég megismételni, 2009-ben maga az akkori miniszter ismerte el, hogy a nyugdíjkassza hiánnyal küzd, a nyugdíjkassza össze fog omlani. 2010-ben pedig, ellentétben az önök állításával, amikor a kormány mandátumba lépett, átvette mandátumát, 380 milliárd forint volt a nyugdíjkassza hiánya. Ezek a tények, kedves képviselőtársaim.Ehhez képest ma a nyugdíjkassza kiegyensúlyozott. És az a változás, az a program, ami a nyugdíjreformmal megtörtént, ma betölti a Fidesz választási ígéretét, miszerint megőrizzük a nyugdíjak reálértékét. Tessék szépen végignézni! És akkor a reálérték megőrzésébe nem számoljuk bele a rezsicsökkentést, nem számoljuk bele az egyéb kedvezményeket, amelyekről képviselőtársaim beszéltek. Tehát a nyugdíjak megőrzik reálértéküket. Ez 2010-ben az ország akkori gazdasági helyzetét tekintve nagyon határozott, erős és felelős vállalás volt, ugyanakkor kockázatos, mert az IMF ott szorongatta az ország nyakát. Ezt is olyan szép örökségül kaptuk. Ez volt az egyik ígéret.(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)A másik ígéret pedig az volt, hogy azok a nők, akik 40 évig munkaviszonyban dolgoztak, elmehetnek nyugdíjba. Valaki itt azt mondta, hogy ezt a választási ígéretünket nem tartottuk meg. Hogy is van ez, képviselőtársaim? Ma elmehetnek 40 év munkaviszony után a nők nyugdíjba vagy nem? Elmehetnek. Ma 40 év munkaviszony után a nők elmehetnek nyugdíjba. Ez volt a választási ígéret. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Idézni csak pontosan és szépen, ezen a késői órán is, képviselőtársaim! Ezen a késői órán is idézni csak pontosan és szépen. Az volt a Fidesz választási ígérete, hogy 40 év munkaviszony után a nők elmehetnek nyugdíjba. Ma 40 év munkaviszony után a nők elmehetnek nyugdíjba. Vagy 180 ezer nőtársam élt ennek lehetőségével. (Mirkóczki Ádám: 70 ezer nem tudott.) Ma 40 év munkaviszony után a nők el tudnak menni nyugdíjba.Önök akkor is becsapták a választóikat, azóta is folyamatosan becsapják a választóikat. Miért lenne komoly az önök részéről ez a mai szándék? Köszönöm a szót, elnök úr, köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is szép jó estét kívánok önnek és minden képviselőtársamnak. Teleki képviselő úr az előbb itt volt, és ő hozta szóba, hogy bizony sok idős ember van, aki nem engedheti meg magának, hogy wellnesselni menjen, nem engedheti meg magának, hogy szaunázni menjen. Bizony, mi is úgy gondoltuk, hogy nekik is meg kell adni a lehetőséget arra, minél többeknek, hogy ezt mégis megtapasztalják. Főleg akkor, ha ledolgoztak akár évtizedeket munkaviszonyban, vagy gyermekeket neveltek.Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy számukra is indítsunk olyan programot, amelyben azok, akiknek anyagi lehetőségük nem lenne ilyen helyekre járni, mégis eljussanak oda. Az Erzsébet-programban ennek olyan fedezetét is találtuk meg, amellyel mástól nem vontunk el semmifajta forrást, hanem pusztán azt a profitot, amit kivittek az országból, mi itthon tartottuk, és nem multinacionális vállalatok extranyereségét szolgálta, hanem magyar nyugdíjas emberek fürdőzését, pihenését, wellnessezését szolgálta.Minderre 170 ezer nyugdíjasnak nyílt lehetősége, 2012-ben 17 ezernek, 2013-ban 28 ezernek, 2014-ben 34 ezernek, 2015-ben 58 ezernek, 2016-ban pedig 35 ezer nyugdíjasnak biztosítottunk éppen ezért kikapcsolódási lehetőséget. Ebben benne volt az a forgalmazási eredmény, amit az Erzsébet-utalványokból tudtunk elérni, és benne volt több milliárd forint értékben a költségvetésből juttatott támogatás is az utóbbi években.Az Erzsébet-program keretében lehetett pályázni ezekre, üdülési pályázatra, kedvezményes fürdőbelépőkre a nyugdíjasok számára. A kedvezményezettek köre 60 éven felüli személyek köre, akik öregségi nyugellátásban részesülnek, és nyilván belföldi illetőségűek, és a 2016. évre megállapított havi teljes összegű ellátásuk nem haladja meg a 147 ezer forintot, valamint további adóköteles jövedelemmel nem rendelkeznek. Ez volt tehát az a kör, akik valóban, saját forrásból valószínűleg nem jutottak volna el sem nyugdíjasként, sem az előtt ilyen well­ness­helyekre, de így mégis ezt megtehették. Itt viszonylag kicsi összegeket kellett befizetni, hiszen elnyert támogatás esetén 2500 forint önrészt kellett befizetni.Itt többféle lehetőség is volt, 3 és 4 csillagos gyógy- és termálvizes szállodákban lehetett eltölteni 4, illetőleg 3 éjszakát az ország legkedveltebb fürdővárosaiban, nyilván elsősorban az elő- és az utószezonban, ami egyaránt jó volt a honi vendéglátóhelyeknek, hiszen kibővült számukra a szezon, jó volt a nyugdíjasoknak, hiszen eljutottak ezekre a helyekre. És jó volt az egész országnak is, hiszen az ő közérzetük, az ő egészségi állapotuk is javult. Úgy érzem, mindenki igazságosnak érezte ezt a döntést. És jó döntést hoztunk akkor, amikor nem kiengedtük ezeket a pénzeket, elsősorban Franciaország irányába, hanem azt mondtuk, hogy kapják meg a nyugdíjasok ezt a lehetőséget.Ahogy megkapták sokan mások, több százezer ember, elsősorban diákok táborozásra, de természetesen nyugdíjasok is megkapták üdülésre, wellnessre, gyógyfürdőzésre. Ilyen és hasonló javaslatokkal próbáltuk a biztonságot növelni a nyugdíjasok számára, tettük ezt ugyanígy a nyugdíjemelésekkel. Ha korábbi számításokat használtunk volna, legalább 4,1 százalékkal kevesebb jutott volna az ő nyugdíjuk emelésére. És tettük ezt a nyugdíjasok számára akár rezsicsökkentéssel, akár gyógyszerárak csökkentésével, akár más intézkedésekkel is.Ugyanakkor már elég sok órája vitatkozunk itt, de egyetlenegy ellenzéki képviselőtől sem hallottuk azt, hogy támogatja azt a mai javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy nagyobb mértékben nőjenek a nyugdíjak. Sok mindenre jutott idő, sok kormányzati képviselő gúnyolására, cáfolásának kísérletére jutott idő, de annak támogatására, hogy a nyugdíjak magasabb mértékben nőjenek, nagyobb mértékű nyugdíjemelést kapjanak jövő évben a nyugdíjasok, nem jutott szó az ellenzéki frakciók részéről.Ugyanúgy nem szóltak arról, hogy támogatják‑e azt az Idősügyi Tanácsban megfogalmazott javaslatot, amit a holnapi napon a kormány is tárgyalni fog, hogy 10 ezer forint egyszeri, az előbb említett Erzsébet-utalványokban megnyilvánuló juttatást kapjanak a nyugdíjasok. Erről sem szóltak egy szót sem, erről sem hangzott el semmi. Ez is mutatja azt, hogy nem egy valódi vitáról van szó, hiszen a nyugdíjrendszerről, a nyugdíjelképzelésekről egyik ellenzéki párt sem mondta el valós elképzeléseit. A Fidesz-KDNP részéről már többször, több irányból megközelítettük, hogy hogyan tudtuk fenntartani 2010 után a nyugdíjkassza stabilitását, hogy legyen biztos lehetőség minden hónapban a nyugdíjak kifizetésére. Ezért volt lehetőség a havi nyugdíjak összegének olyan mértékű megemelésére, ami már éves szinten egy teljes havi nyugdíjtöbbletet jelent.Az ellenzéki pártok sem bevételi, sem kiadási oldalon, sem a nyugdíjrendszer stabilitásával kapcsolatban, sem semmi másról nem fejtették ki álláspontjukat, ami azt jelenti, hogy ők is azt tartják a legjobbnak, csak ezt nem merik kimondani, amit a Fidesz-KDNP tett az elmúlt időszakban. És ennél jobb javaslatuk nincs. Az pedig kiderült, hogy a mai vitanapnak a fő témáját semmilyen érdemi javaslattal, háttérrel nem tudták megtámasztani, hanem pusztán és kizárólag, ahogy Csizi képviselőtársunk is felhívta rá a figyelmet és más képviselőtársaink, egy zuhanórepülésben levő ellenzéki pártnak egy kísérlete arra, hogy kinyissa az ejtőernyőt, és lassabban zuhanjon a népszerűsége.Azt hiszem, a választókat nem szabad ennyire lenézni, nem lehet hirtelen valakinek nyugdíjas­pár­ti­nak beállítani önmagát, amikor hat éven keresztül mindazokat az intézkedéseket nem támogatta, amelyek a nyugdíjasok érdekét szolgálták. Volt, amit kezdetben támogatott, de aztán pár évre rá már azt is ellenezte a hárompilléresből kétpilléressé átalakított nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Tehát láthatjuk, nincs másról szó, mint egy hirtelen ötletről, egy hirtelen összerántott javaslatról, amivel próbálják a zuhanó népszerűségüket megállítani.Ne nézzék le ennyire a választókat, ne nézzék le ennyire a nyugdíjasokat! A nyugdíjasok is visszaemlékeznek arra, hogy kik azok, akik megőrizték a nyugdíjak vásárlóértékét, akik betartották a szavukat, akik megvédték az 55 év fölötti emberek munkahelyét, hogy nagyobb értékű nyugdíjat kapjanak, és a nyugdíjak vásárlóértékét is meg tudták őrizni. Sőt, növelni tudták, és ez a növelés az idén decemberben egy egyszeri juttatással és a jövő évben egy megemelt emelési ütemmel is tovább folytatódik, amit, úgy látszik, az ellenzék itt a parlamentben a mai napon sem tudott támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)(20.10)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Üdvözlök mindenkit a pártállami ülésen; amit államtitkár úr előadott, az egy jó kommunista beszéde volt. Gratulálok, államtitkár úr! Teljesítette a megbízói feladatát. Egy probléma van, hogy folyékonyan hazudik. Sneider Tamás három felolvasott levélen kívül folyamatosan és végig azon koncepcióról és azon javaslatcsomagról beszélt, amit a Jobbik letett az asztalra. (Dr. Rétvári Bence: Mik az intézkedések? Mondjál öt intézkedést!) Nem önnek kellett volna itt véleményt formálnia, hanem a mögöttük álló választók nevében kellett volna szakmai reakciót foganatosítania. Ön erre képtelen volt, de vegyük egyesével!Képviselőtársnője is hazudott annak előtte. Már felszólalása közben látszott, hogy látja és tudja, hogy hazudik, mégis folytatta, hiszen azt állította, hogy 40 év munkaviszony után ígérték a hölgyek számára azt, hogy nyugdíjba mehetnek. Ez nettó hazugság. Bárhol visszaolvasható, hogy 40 év szolgálati viszonyról volt szó. A szolgálati viszonyba beletartozik még az iskolai gyakorlattól kezdve számtalan olyan egyéb tényező, ami nem tekinthető munkaviszonynak. (Dr. Soltész Miklós felé fordulva:) Hiába ingatja a fejét, ott van, visszakereshető! Ne hazudozzanak a parlament ülésén! Gyalázat, amit művelnek! (Közbeszólások a KDNP padsoraiból.)És minket vádolnak azzal, hogy nem támogatjuk hölgyek esetében 40 év akár munka-, akár szolgálati viszony, én magam a szolgálati viszony után történő nyugdíjba vonulás lehetőségét támogatom. Ez a Jobbik programjában megtalálható, miközben az önök programja annyi volt, hogy folytatjuk. Egyetlen árva, átkozott szó, hogy önök folytatják. A mi programunkban ez megtalálható, szá­mon­kérhető; ezért szoktak politikai erők programot írni, hogy aztán számonkérhetőek legyenek, és mi vállaljuk ezt a számonkérést. És nyilvánvaló módon, még egyszer el kell mondanom, az önök salátáját azért nem szavazhattuk meg, mert 70 ezer magyar embert olyan súlyosan diszkrimináltak vele, ami egész egyszerűen tarthatatlan, és felelős nemzeti erő nem adhatta ehhez a nevét. (Dr. Rétvári Bence: Öt nyugdíjintézkedést szeretnék kérni!)Ettől függetlenül előttünk van az a javaslat, amivel szemben önöknek észérveik nincsenek, nem voltak, és a jelek szerint most sem lehetnek. Amikor fideszes képviselőtársam azzal jön, hogy Vágó Sebestyén hányadik lett a választáson a választókerületében, lemegy kutyába. Egész egyszerűen szánalmas! Méltatlan a parlamenthez, ha szakmai érvek helyett azt vizsgálja, hogy egy képviselő a választásokon hányadik helyen végzett. Hogy jön ez a szakmai mondanivaló minőségéhez? Mi köze hozzá? Szedje már össze magát, képviselőtársam! (Csizi Péter: Itt sem voltál a rendes felszólalásomon!) Ne kiabáljon, nyomjon gombot, és vegyen be nyugtatót! Ezalatt szóba került az Alaptörvény… (Zaj.) ELNÖK: Nyugi, nyugi! Az ülést én vezetem, most Z. Kárpát Dániel képviselő úr beszél, a többiek áhítatosan hallgatják, utána majd őket. (Csizi Péter és dr. Rétvári Bence közbeszól.) Értem, képviselő úr. Rendben, figyelemmel. Képviselő úr, folytassa! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. (Csizi Péter: Még egy nyakkendőt sem tudott kötni!) ELNÖK: Kérem szépen, képviselő úr! (Zaj.) Csizi képviselő úr, ide, énrám! Szemkontaktust! (Csizi Péter: Z. Kárpát itt sem volt a felszólalásomon.) Rendben van. (Derültség.) Majd beavatjuk a részletekbe, most kérem szépen, türtőztesse magát. Ő hadd mondja végig, és akkor lesz megint min háborogni. Addig gyűjtse az energiáit! Maga pedig folytassa, tessék! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm szépen az ismételt szót és a lehetőséget, hogy újra a kormányzat hazugságairól ránthassam le a leplet az alaptörvény-módosítás ügyében is. Hiszen itt számon tetszettek kérni, hogy a Jobbik nem támogatott egy alaptörvény-módosítást. Ön úgy mondta, hogy az alaptörvény-módosítást. Volt jó néhány darab belőle. A Jobbik egész pontosan hármat nyújtott be, amely a migráció minden jogcímen történő kizárásáról, a tudatos betelepítés kizárásáról szól. Önök, igen, önök mind a hármat leszavazták. Mind a három jobbikos indítványt leszavazták. Ezek után benyújtottak egyet, ami annyiból csonka volt, hogy az önök letelepedésikötvény-üzletágát meghagyta, mert önöknek a piszkos pénz megszerzése fontosabb, mint Magyarország biztonsága. Olvassák el az Alfahíren is megjelent mai közlést, mely egyébként a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatsorából származik. Ebből egyértelműen kiderül, hogy önök a kötvényüzletágukon keresztül 2876 úgynevezett befektetőnek adtak eddig ‑ tehát ennyi idegennek adtak ‑ letelepedési jogot, ehhez csatlakoztak még családtagok a családegyesítés révén. Így a jelenlegi végösszeg 7965; ennyi idegent telepítettek be önök Magyarországra. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatairól beszélünk. És ezzel szemben felfűtöttek egy több mint 9 hónapos kampányt a brüsszeli kötelező betelepítési kvótáról, amit nemhogy nem támogatunk, hanem amikor leadtuk a vészjelzéseket, önök évekig azt mondták, hogy ez egy nem létező probléma. Kontrát államtitkár úr fölemelkedett, és elmondta, hogy hány rendőrt avattak a Hősök terén, és ez egy nem létező probléma. A helyzet az, hogy önök telepítik be az idegeneket, és hatalmas mellénnyel, hatalmas szájjal oktatják ki az ellenzéket, pedig nincsen mire föl. És hogy arról beszéljünk, hogy mit tehetnének önök? Példának okáért megoszthatnának velünk egy részletes koncepciót arra vonatkozóan, ami arról szól, hogy mondjuk, a Ratkó-korosztály tagjainak jelentős része kapcsán, akik önfoglalkoztató vállalkozóként vagy speciális munkavállalási formákból vonultak nyugdíjba, és adott esetben a 100 eurónyi összeget sem éri majd el a nyugellátásuk, milyen jövőképet szánnak. Tehát hogyan kívánják az ő időskori biztonságukat szavatolni? Mint ahogy azt is látjuk, hogy 800 ezer olyan honfitársunk van Magyarországon ‑ és ez nagyon súlyos kérdés, erre választ kellene találni ‑, aki a jelenlegi szabályok szerint semmiféle nyugdíjjogosultságot nem szerez, nem is szerez majd, vagyis idős korában mindvégig állami segélyekre, állami dotációkra lesz utalva. Időskorúak járadéka tekintetében azt talán ne nevezzük jövőképnek, hogy 800 ezer ember időskorúak járadékából fog megélni és fog boldogulni Magyarországon. Egészen biztos, hogy ezen emberek számára valamilyenfajta jövőképet teremteni kellene, és közös felelősségünk lenne ezen dolgozni egyébként. Ezért fájdalmas az, hogy a „Férfiak 40” kapcsán észszerű érvet nem hallottunk a kormányzattól, egy-két kiszólást igen a költségvetési terhek tekintetében.De itt megint csak Sneider Tamás felszólalására kell visszautalnom, az a négyéves ütemterv, amit a kiadások kapcsán felvázolt, abszolút tartható, belefér a költségvetési keretekbe, és a pénz egy része ráadásul egyértelmű módon a magyar piacon hasznosul. Jellemzően nem luxusjacht és nem államkötvény lesz belőle, hanem a piacon és alapvető fogyasztási cikkekre kerül majd elköltésre.A másik fő probléma, amiről beszélnünk kellene és lehetne, az a felosztó-kirovó rendszer tarthatatlansága, hiszen a legoptimistább előrejelzések is legkésőbb 2040-re teszik ennek a nem is borulását, de legalábbis megingását, ugyanakkor ezek a modellek még nem számolnak a kivándorlási spirál ilyen elképesztő felfutásával, mint ami napjainkban tapasztalható.Éppen ezért mondhatjuk el azt, hogy már ma is csak az aktív korú magyar emberek nagyon csekély része fizet a minimálbérnél nagyobb bevétel után valamifajta adót és járulékot. Tehát az a befizetett adó- és járuléktömeg, ami rendelkezésre áll, biztos, hogy évtizedes távlatban nem lesz elég a rendszer szinten tartására. A külföldön dolgozó magyar emberek tekintetében pedig semmiféle járulékbefizetésről nem beszélhetünk. Tehát értelemszerűen külföldről ide csak az a mintegy 930 milliárd forintnyi hazautalás jön vissza, ami nem jelent hosszú távú járulék- és adóbevételt, hanem egyszeri elköltése tulajdonképpen módosíthatja a magyar GDP-t, de ez egy külső injekció és nem tekinthető a magyar gazdaság egyik saját lábának. Azt is láthatjuk, hogy a kormányzat valamifajta koncepció irányába elindult, hiszen sokszor hangoztatja, hogy a fogyasztási típusú adókat emeli. És nyilvánvaló módon, ha nem tudja majd hosszú távon a különböző adó- és járulékbevételekből biztosítani önmagában a szükségleteit, akkor a fogyasztási adók egekig történő emelésével próbálja majd ezen rendszerek lyukait betömködni, és a munka- és tőkejövedelmek oldaláról közelítve önök nem fognak a nyugdíjrendszerhez elég forrást találni. Tehát a jövőben a fogyasztási adókat fogják brutális szinten tovább emelni; ezt el is kezdték. A 27 százalékos áfa egyébként egy világító fáklya nemcsak az adócsalók számára az egész régióban, hanem mutatja a kormány hozzáállását is. Egyik oldalon a jövedelmeket egyébként helyes módon igyekszik egy kicsit kevésbé terhelni, a másik oldalon viszont a fogyasztási típusú adókkal szénné adóztatja az embereket. Rétvári államtitkár úr OECD-adatokat idézett, akkor hadd hozzak én is ide kettőt. Egy kétgyermekes, kétdolgozós, sajnos már nem átlagos, de azért a vágyotthoz közelítő családmodell tekintetében a vizsgált OECD-országok tekintetében a negyedik legnagyobb adóterhelés Magyarországon mutatható ki. Egy gyermektelen egyedülálló esetében pedig bizonyos foglalkozások és körök esetében a legmagasabb adóteher Magyarországon mutatható ki. Látható, hogy ezen szervezet statisztikáiból is tudunk ilyet is, olyat is előhúzni. Nyilvánvaló módon hosszas szakmai vitát lehetne erről folytatni, ha önöknek ez lenne a céljuk.Amit az önök figyelmébe ajánlhatunk, az a 27 százalékos áfaszint azonnali csökkentése. Említették itt, hogy alapvető élelmiszerek tekintetében néminemű csökkentésre sor került. Én ezt támogatom. A problémám az, hogy egy magyar család átlagos fogyasztói kosarának a 6-7 százalékát érintette ez a csökkentés, kozmetikai jellegű volt, miközben a költségvetési mozgástér lehetővé tette volna a sokkal bátrabb csökkentést, és a gyermeknevelési cikkek tekintetében is elvárható lenne ugyanez, hiszen hogyan várható népesedési fordulat akkor, ha a gyermeknevelési cikkeket itt adóztatják áfaszempontból a legbrutálisabban egész Európában.Kitérhetnék egyéni nyugdíjszámlákra, egyebekre, a lényeg, hogy a magyar nemzetgazdaság tortájának méretét kellene növelni, hogy aztán a szociális ellátórendszerekre több jusson. Ez ugyanakkor nem megy a kormányzat elhibázott gazdaságpolitikájával, kiszáradt gazdaság elérésével, és úgy, hogy Magyarországon egzotikus és egyéb adófajtákkal brutálisan terhelik mind a lakosságot, mind a vállalkozókat, tehát gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség ahhoz, hogy meg tudják alapozni később a demográfiai fordulatot is. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.)(20.20)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudja, tisztelt képviselő úr, a magyar gazdaság oly mértékben ki van szárítva, hogy az elmúlt hat hónapban csak három minősítő minősítette fel a magyar gazdaságot.Kérem, azt magyarázza meg nekem, ön azt mondta, hogy bizonyos foglalkozások esetében maximális Magyarországon az adó. (Z. Kárpát Dániel: Nem ezt mondtam!) Magyarázza meg, mert mi se értettük, egymásra néztünk, mi úgy tudtuk, hogy minden foglalkozás esetében ugyanaz. Azt mondta, hogy bizonyos foglalkoztatástípusok esetében már maximális adó van Magyarországon, ezt nem tudjuk nagyon értelmezni itt a patkónak ezen az oldalán. Kérjük, majd ezt magyarázza meg egy kétpercesben vagy valahogy.Rendkívül kínos volt ez a felszólalás. Én csak azt kértem, hogy öt nyugdíjintézkedést mondjon a Jobbik részéről, nullát sikerült hallanunk. Miután ön elmondta, hogy a Jobbiknak egy koherens nyugdíjképe van, mondtam, hogy nem kell mindent, csak ötöt soroljon fel. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Egyet sem sikerült felsorolni, magyarul, a Jobbiknak semmifajta koherens képe nincs a nyugdíjasokról, nem tudja szavatolni a nyugdíjak stabilitását, rögtönözne a döntésekben, hirtelen, kapkodva és felelőtlenül hozna döntéseket, ha ilyen helyzetbe kerülne. Bízunk benne, hogy nem fog soha ilyen helyzetbe kerülni, jelenleg ez a veszély nem is fenyegeti a Jobbikot. Rendkívül kínos volt, hogy az egész felszólalás alatt áfáról is volt szó, minden más adóról, néha túladóztatott Magyarország, néha adóparadicsom, tehát ennek voltak azért némi megmagyarázhatatlan ellentmondásai is, de nulla adóval kapcsolatos intézkedést tudott mondani. Korholta a Fideszt, hogy nincs koherens nyugdíjpolitikája. Másról se beszélünk, mint hogy mit teszünk hat éve, ön pedig egyetlen intézkedést nem tudott mondani a Jobbik részéről, magyarul, semmifajta átgondolt tervük ezzel kapcsolatban nincsen. Rögtönöznének, debat­tőr­köd­né­nek, mint ahogy ezt teszik most a politikai patkó ellenzéki oldalán. Itt kisebb a veszély, de azért, mint arra a képviselőtársam már felhívta a figyelmet, önöknek már ellenzékben is sikerült megszegni saját választási ígéreteiket. Ettől függetlenül mi azért a saját és a nyugdíjasok számára eddig stabilitást és növekedést hozó nyugdíjpolitikánkat szeretnénk folytatni. Úgy látjuk, a Jobbiknak ezzel szemben nincsen semmi. Ugyanakkor egy másfajta versenybe belekezdett a Jobbik, egy magyarázkodási versenybe: még kínosabb, amikor azt mondják, hogy azért nem szavazzák meg 181 ezer időskorú hölgy „Nők 40”-ked­vez­mény­re való jogosultságát, mert lehetne 70 ezerrel több is. Ez egy rendkívül kínos magyarázkodás, hogy ezért 180 ezernek nem szavazzák meg, mert önök úgy gondolják, hogy több is lehetne. Miért nem szavazták meg a 180 ezernek, aztán benyújtanak egy javaslatot a többire? De ez nem indok arra, tisztelt képviselő úr, hogy a 180 ezerét elutasítják. (Mirkóczki Ádám: Be lett nyújtva, le is szavaztátok!) Ez csak azt jelenti, hogy önöknek semmifajta hosszú távú, se nyugdíj-, se más elképzelésük nincsen, hirtelen szavazgatnak gyors frakciódöntések alapján, teljesen összevissza, egymásnak ellentmondó módon (Mirkóczki Ádám: Csak az a jó, hogy ti nem!), nincsen hosszú távú elképzelésük. A nyugdíjnál ez rendkívül kockázatos. (Mirkóczki Ádám: Nem loptok és nem hazudtok!)Ugyanilyen kínos volt a magyarázkodás az Alaptörvénynél is. Amikor százezrek vagy bizonyos években milliók érkeznek az Európai Unió határára, és láthatóan Brüsszelben elő akarják ezt segíteni (Mirkóczki Ádám: Orbán Viktor aláírta!), mesterségesen segítséget adnak ahhoz, hogy emberek tömegei és milliói betelepüljenek Európába, ők maguk telepítenék őket be, elő akarják ezt segíteni (Mirkóczki Ádám: Volt olyan, amit Orbán Viktor aláírt, ti meg hazudtatok!), és ehhez alaptörvényi védelmet szeretnénk adni Magyarországnak, akkor önök azt mondják, hogy a várható milliók elleni védelmet, akik éves szinten fognak érkezni az Európai Unió határára, nem szavazzák meg, mert van máshol önök szerint pár ezer ember, akivel egyébként nem értenek egyet. (Mirkóczki Ádám: Ennek örülnöd kellene, ha ez így lenne!) Ez egy rendkívül kínos magyarázkodás, képviselőtársaim, az önök részéről.Amikor már mindenfajta érvük elfogy a nyugdíjvitában is meg bármilyen más vitában, akkor azt mondják, hogy Habony meg Mészáros, meg Andy Vajna. Ennyi, ennyi az önök nyugdíjpolitikája: Habony, Mészáros, Andy Vajna. (Mirkóczki Ádám: Lopni, lopni, lopni!) Erre azért a nyugdíjasok, úgy gondolom, nem alapozhatnak nyugodt nyugdíjas évtizedeket (Z. Kárpát Dániel: Mi legalább nem lopunk! Ez különbség, nem?), úgyhogy úgy látom, továbbra sem sikerült a Jobbiknak ezen a téren előrelépni.A Fidesz-KDNP nagyon helyesen döntött az elmúlt hat évben, hogy azokat a jogszabályokat hozta meg, és olyan stabil alapokra fektette a nyugdíjrendszert, ami biztosította a nyugdíjak értékének az emelkedését is, de önnek se csúszott ki a száján, hogy támogatja azt, hogy jövőre nagyobb mértékben nőnek a nyugdíjak, és önnek se csúszott ki a száján, hogy támogatja azt, hogy a nyugdíjasok tízezer forint juttatást kapjanak. Úgy látszik, ezt önök tényleg nem támogatják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Teleki László képviselő úrnak köszönöm a hozzászólását. Csak annyit szeretnék mondani, hogy sok igazság volt abban, amit mondott, de az a baj, és tényleg ezt őszintén mondom önnek, hogy a cigány emberek életében nem a nyugdíjjárulék befizetése az első probléma sajnos évtizedek óta, éppen ezért hiába 55-60-65 évesek, sokszor még akkor se jutottak nyugdíjhoz. Tehát pont ezen a társadalomfilozófián kellett változtatni, hogy ne segély, ne rokkantnyugdíj legyen, hanem lehetőség szerint olyan lehetőséget adjunk, ami munka, és azután fizetnek szociális járulékot, fizetnek egészségügyi járulékot. Szerintem ez egy nagyon fontos dolog, amit ön felvetett, csak el kell ezt kezdeni, és ezt közösen kell erősíteni, mert valóban óriási nagy probléma az, amit ön felvetett.Mindamellett pedig hadd tegyem hozzá, hogy Sneider Tamás mellett most már, úgy látom, Z. Kárpát Dániel is a felszólalásában teljesen összezavarta a Jobbik sorait. Az egyik pillanatban azt mondta, ne haragudjon, képviselő úr, hogy van bőven pénz, ezt Sneider Tamás bizonyította, nem tudom, pontosan honnan vették a számokat, van bőven, hiszen ilyen-olyan előreszámítások szerint ez megoldható, majd két perc múlva, három perc múlva azt mondta a hozzászólásában, hogy nincs elég járulék-, adó- és nem tudom, milyen bevétel. Döntsék már el, jobbikos képviselő urak, döntsék már el, hogy ahhoz a gazdaság- és társadalompolitikához akarnak‑e kapcsolódni, ami 2010 előtt volt, vagy valami józan gondolkodást elindítanak. Ha igen, ha józant szeretnének, nem ezt, amit most csinálnak, nem ezt a teljesen hiteltelen és beolvadó politikát, amit csinálnak, akkor gondolják már át, hogy ahhoz a nyugdíjpolitikához csatlakoznak-e, ami volt 2010 előtt, és amit önök egyébként most egyre jobban védenek itt, a felszólalásaikból egyre jobban ez jön ki, vagy ahhoz, ami megmentette az ország nyugdíjrendszerét (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), aminek eredményeképpen egyébként, még egyszer hangsúlyozom, hat év alatt 10 százalékot növekedett a nyugdíjak reálértéke (Az elnök ismét csenget.), amihez önök soha nem csatlakoztak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • KORÓZS LAJOS (MSZP): Nagyon fogytán van az időm. Kedves Képviselőtársaim! Ez a vitanap nem… (Dr. Rétvári Bence jelzésére:) Nem az az időm, Bence, én még évtizedekig itt fogok ülni a parlamentben. Ott ülnek a szakszervezeti vezetők fenn a karzaton, és bizony, azt kell hogy mondjam, hogy szinte szégyellni kell magunkat. Ez nem a CSOK-ról szól, ez nem alaptörvény-módosításról, nem a bevándorlásról, ez a munkavállalókról, és még csak nem is a nyugdíjrendszerről meg nem az Erzsébet-utal­vány­ról. Van előttünk egy indítvány, amely arról szól, kifejtettem, hogy a probléma miből adódott, miért került ide ez az egész: rapid módon, mindenféle átmenet nélkül megszüntették az előrehozott öregségi nyugdíjat, benne a korengedményt, a korkedvezményt, a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat és a többi. Erről szól az indítvány és nem más ügyekről. Láttam, hogy volt szakszervezeti vezető, aki lebukott a székről, persze lehet, hogy csak a tollát ejtette le, de mégis. Mindenről szólt itt a mai vitanap, látom, hogy néhányan csak azért gyúrnak már, hogy teljen az idő.Kedves Képviselőtársaim! Itt arról van szó, hogy a megváltoztatott rendszerben lehet azzal hencegni, hogy nullszaldós a nyugdíjkassza, vagy lehet, hogy még plusz is van benne. Egyébiránt csak mondom önöknek, hogy nincs ma Magyarországon nyugdíjkassza, nincs Magyarországon nyugdíjkassza, van költségvetés, és a költségvetésben a pluszokat a szociális hozzájárulási adóból szedték be, több száz milliárd forintot pluszban a munkavállalóktól, és most sajnálnak néhány tíz milliárd forintot odaadni egy indítványra vagy egy kezdeményezésre, amely reményeink szerint törvényt tudna ebből az egészből csinálni; erről szól az egész. Képviselőtársaim, önök milliárdokat vontak ki a nyugdíjrendszerből az elmúlt hat évben, és ennek a töredékét szeretnék csak visszakapni azok az emberek, akik megszolgálták. Köszönöm szépen.
  • SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Ehhez a szégyenteljes vitához szeretnék akkor még hozzászólni. Kérem szépen, akkor konkrétan mondom, hogy Navracsics úr azt mondta, hogy a szolgálati idő beleszámít. Akkor nézzük a szabályozást! A szabályozás más szolgálati időt, így például a tanulmányi időt, a munkanélküli-, álláskeresési ellátás vagy a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartamát, a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának az időtartamát vagy a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett időt, amelyek egyébként az általános szabályok szerint szolgálati időnek minősülnek, a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. (20.30)De még ennél többet sem vesz figyelembe: a felsőoktatásban eltöltött, szolgálati időként elismerhető éveket nem lehet figyelembe venni… Hadd ne soroljam fel azt, aminek a 70 ezer asszony jelenleg kárvallottja, mert önök egy ilyen hazugságot terjesztettek el a választási kampányban, és ezt nem tartották be pár hónappal később. És az, hogy nincsen programunk? Ez a legnagyobb nevetség. Ha valakinek nincs programja ma Magyarországon a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, az a Fidesz, erről száz százalékig meg vagyok győződve. Nyilvánvalóan 40 másodperc alatt nem tudom elmondani, hogy mi mit szeretnénk véghez vinni, de egy biztos, hogy a szociális hozzájárulási adót, amit önök bármikor bármire ellophatnak, mert van jogosultságuk hozzá, mert eddig nem lehetett megtenni, mert nyugdíjjárulék volt, az újból nyugdíjjárulék lesz, ha kormányra kerül a Jobbik, és nem fogják ellopni a nyugdíjasok pénzét! Ami nyugdíjjárulék, az nyugdíjra lesz kifizetve Magyarországon! És még sok ilyen programunk van, higgyék el! Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Így van! ‑ Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, egy politikai vitanapon a vita vagy annak heve a politika természetéből adódóan természetes. Hogy ezt ki mennyi habitussal, ki milyen hozzáállással folytatja le, az egy dolog. Azt gondolom, ha a vitában többször visszatérő gondolatot, a nyugdíjkassza átalakítását, illetve a nyugdíjrendszer átalakítását vesszük alapul, akkor mégiscsak van egy egészségügyileg károsodott réteg, amely komplex felülvizsgálatban részesül kérelem alapján, ahol nemcsak az egészségügyi állapotát, hanem a szociális hátterét, a foglalkoztatási lehetőségét vizsgálják, és besorolják négy típusba, A, B, C, D kategóriába, és ezt is megosztják, A1, B1, s a többi, s a többi, hadd ne részletezzem. Tehát nem igaz az, hogy teljesen fűnyíróelv alapján megszűnt minden olyan juttatás, amely az ember egészségügyi károsodására utalhat vissza.A valóban a nyugdíjnak hívott letisztulási folyamat: a valóban adóként beszedett nyugdíjjárulék, a nyugdíjkassza a költségvetés önálló fejezeteként igenis nyomon követhető. Emiatt tartható egyensúlyban a társadalombiztosítási nyugdíjkassza. Azt gon­dolom, hogy a bevételi és kiadási oldala, mint ahogy az előttem felszólaló képviselők helyesen megállapították, emiatt van egyensúlyban. És ez az egyen­súly nagyon gyorsan felborulna, a legnagyobb tisztelettel elfogadva az önök érveit, hogy olyan mun­kakörben 65 éves korú emberek egészségi állapotát figyelembe véve… ‑ nem ezen vitatkozunk, hogy az egészségi állapot károsodik-e, hanem erre az egyensúlyra, ami a teljes társadalmi komplexitását vizsgálja, azt gondolom, hogy körülbelül 200 ezer ember, 200 ezer nyugdíjas ráengedése a Ratkó-korszak logikájából adódóan, nagyon nagy veszélyt hordoz magában, tisztelt képviselőtársaim. Hiszen ha ez a 200 ezer ember nyugdíjasként a társadalom ellátórendszerére fog szabadulni ‑ bo­csá­nat, hogy így mondom ‑, vagy engedjük rá, és nem tartjuk fenn azt a fajta egyensúlyt akár a nyugdíjkorhatár fokozatos kitöltésével, akár pedig a foglalkoztatásnak az aktív módjával, amit Csizi képviselőtársam is az európai uniós felszólalásában mondott, MSZP-s felszólalásra hivatkozva; azt gondolom, hogy felelősen időskorú foglalkoztatásról kell beszélni, és az embereknek ehhez való viszonyáról. De hogy visszatérjek a valóban ledolgozott és esetlegesen egészségkárosodott emberekre vonatkozó módosításra: a fegyveres erőknél, tisztelettel jelentem, be van vezetve, törvény szabályozza azt a fajta biztosítási módot, ahol belép a biztosítótársaság, és ha az egészségkárosodás visszavezethető a munkakörülményeire, akkor a biztosító átveszi azt a kiesett jövedelmet, amelynek esetleg az átcsoportosításából a munkavállaló egy másik munkakörben kell hogy elvégezzen. Azt gondolom, hogy ezek a folyamatok az életpályamodell bevezetésével a kormány szándéka szerint megindultak egy irányba, megindult egy célba, mégpedig annak a célnak a folyományaként, amit a kormány célul tűzött ki, közép- és hosszú távú célt, hogy gondoskodik az idősekről. És ezt jogszabályba is foglalta: Magyarország Alaptörvénye értelmében a magyar állam külön védelemben részesíti az időseket. A hazai időspolitika dokumentuma az idősügyi nemzeti stratégia: a 81/2009. (X. 2.) országgyűlési határozattal garantálja, hogy az első Idősügyi Tanács cselekvési tervet készít, amit a 1087/2010. (IV. 9.) kormányhatározat formájában erősített meg, hogy az időskorúak aktív elveit követi. Az idősek akadémiáját teremti meg, kérem szépen. A ’93. évi III. törvény a szociális szolgáltatásokról szólva az Alaptörvénytől a szakellátásig felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a 200 ezres tömeg, illetve nyugdíjas korú vagy időskorú emberekről beszélve, szolgáltatásként igénybe vehetnek a magyar társadalom, a magyar közösség befizetett adóiból. Azt gondolom, hogy így, komplexen kellene vizsgálni.De hogy visszalépjek egyet: a komplex felülvizsgálat az egészségkárosodott embereknél. A rokkantsági járadék lehetőséget biztosít arra, hogy felül sem kell vizsgálni, megállapítják a járadékot. Ha eléri a saját nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokat, akkor a rá vonatkozó kedvezőbb feltételt igénybe veheti: vagy a rokkantjáradékot viszi tovább, vagy pedig a számára megállapított nyugdíjat viheti tovább. De beszélhetnénk arról a rehabilitációs járadékról is, ami ugyan felülvizsgálatra sorolt, de éppen 2015 decemberében hozta meg a kormány azt a döntését, hogy az öt évvel a saját nyugdíjkorhatárához közel lévő rokkantnyugdíjasnak nem kell többet felülvizsgálatra járnia, gyakorlatilag átmegy rokkantjáradékba.Tehát nem igaz az a híresztelés, hogy nem foglalkozik a kormány és nem gondoskodott azoknak a valóban hosszú időt elöltött embereknek a munkaviszonyában és a munkaviszony utáni egészségügyi járadékáról, amelyről beszéltünk. Czunyiné képviselőtársam említette a chilei példát. Igen, bebizonyosodott, 35 év után a befizetett nyugdíjjárulékuk után a férfiak 38 százalékát kapják vissza a fizetéséhez viszonyítva, a nők 35 százalékát, tisztelettel jelentem. Tehát ne hivatkozzanak arra, hogy elraboltuk a kötelező nyugdíjpénztári befizetéseket. 35 évvel ezelőtt, 1981-ben vezették be a Pinochet-rendszerben, de lehet, hogy kinyomozhatók azok a szálak is, amelyek amerikai összefüggéseket és IMF-összefüggéseket fedeznek fel, és ugyanazok a bankok próbálták meg a magányugdíjpénztárakat lenyúlni.Úgyhogy azt gondolom, hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormánynak igenis van hosszú távú stratégiája, van célja a magyar idősekkel, akár aktív foglalkoztatásban, akár egészségkárosodásban, akár normál munkavállalóként. Az, hogy egy politikai vitában ki-ki habitusának megfelelően, még egyszer mondom, belemegy néhány olyan dologba, amibe lehet, hogy nem kellene belemenni, de az mégiscsak tűrhetetlen, és hadd kérjem ki képviselőtársaim nevében, hogy amikor dr. Kovács József képviselőtársam az egészségügyi ellátásról beszél, akkor mosolyog mindenki, hogy mi köze a nyugdíjhoz. Igen, az egészségügyi ellátás is a komplex ellátás része, és az időskorúak veszik legnagyobb számban igénybe a betegségük vagy esetleg a demenciájuk, hogyha már egy kórképről beszélünk, esetén. Ne nevessük ki egymást, uraim! Mi megpróbáltunk valamilyen vitába belemenni, ha abból esetleg kitekintettünk egy-két pártpolitikai célra, azt gondolom, hogy a parlamentben vagyunk, és a parlamentben politikai pártok ülnek, és ütköztetik azokat a véleményüket, ami esetleg egy társadalmi csoport vagy egy komplex társadalom problémáját próbálja megoldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, hadd köszönjem meg a Jobbik frakciójának nevében Kovács Sándor képviselőtársuk hozzászólását. Nagyon határozottan, de mégiscsak konstruktív módon vázolta fel az elképzeléseit. Ilyen formában ezzel ki is lógott a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjából.Itt a mai nap során egy másik vita kapcsán már megkaptuk Kucsák képviselő úrtól azt, hogy az ellenzék kvázi egyfajta politikai hackre használja fel ezeket a vitanapokat, most pedig a folyton pajkosan mosolygó Rétvári államtitkár úr vádolt minket azzal, hogy lelkiismeret-furdalásunk van. Szerintem egyéb­ként pedig államtitkár úrnak van kognitív disszonanciája, ami amiatt keletkezett önben, hogy a szép elveket egészen nehezen tudja összehangolni azokkal a tettekkel, amelyeket a kormánya úgy azért meg­valósít.No, azért nézzük meg, hogy mégis mi a helyzet ezen az újfeudális, oligarchauralomba süllyedt Magyarországon a munkavállalók helyzetével, azoknak a munkavállalóknak a helyzetével, amely munkavállalókat önök, egészen komolyan mondhatjuk azt, hogy akár a Taigetoszról is képesek letaszítani, mert elvették tőlük azokat a kedvezményeket, amelyek igenis ezekben az emberelnyűvő munkakörökben megjártak volna a számukra. Néhány számadatot vagy néhány esetet akkor itt fel kell hozni. Ott van például az egzisztenciális fenyegetettség helyzete, bárki bármikor egzisztenciális vágóhídra kerülhet. Gondoljunk itt például a Palócker károsultjainak az esetére. Majdnem ezer emberről van itt szó. Mi van akkor, ha hatvanéves kora után ér egy ilyen élethelyzeti válság, mondjuk, egy férfiembert. Mit tud magával kezdeni? Semmit egyébként, mert olyanok a körülmények, olyanok a jogszabályok, mert nem változtattak rajta, hogy egész egyszerűen képtelenség lesz egy ilyen krízisből kikeverednie. (20.40)De megnézhetjük akkor a munkahelyi balesetek számát is, hogy hogyan alakult itt néhány éves viszonylatban Magyarországon, és akkor ne tekintsünk vissza az elmúlt nyolc évre. Nézzük csak meg, mondjuk, hogy 2012 első félévében Magyarországon 7500 munkahelyi baleset történt, ez 2016 első félévében 10 ezer fölé kúszott. Vajon mi lehet ennek az oka? Ta­lán csak nem egy olyan tényező is rejtezik emögött, hogy önök ott tartják a munkában megrokkant, belefáradt, idős munkavállalókat is a munkaerőpiacon, nem hagyják őket nyugton élvezni azt a nyu­galmat, azt a nyugdíjat, amit egyébként megérdemeltek volna. De mondhatjuk azt is, hogy hasonlítsuk össze a 2015-ös OECD-adatokat, amelyek azt mondják ki, hogy Magyarországon 1900 órát dolgozik egy átlagos munkavállaló egy évben, ezzel szemben, mondjuk, ez a szám Németországban csak 1400 óra. Mi van akkor, ha mondjuk, egy önök által kedvezményezett oligarcha, teszem azt, egy Mészáros véletlenül sem stróman Lőrinc azt gondolja, hogy az ő 3,5 milliárdos osztalékát veszélyezteti a munkában megfáradt, most már nem olyan termelékeny idős munkavállaló, és fogja, kirúgja? Mi lesz ezekkel az emberekkel? Lehet, hogy önök itt Ferenc Jóskának képzelik magukat, és úgy gondolják, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó, és mindennel meg vannak elégedve, de higgyék el, hogy ezek a magyar emberek, akiknek a leveleiből Sneider Tamás képviselő úr is idézett, egyáltalán nem érzik ezt a boldogságot. De hogy még néhány adattal itt alátámasszam, hogy mennyire megérdemelnék a magyar férfiak is azt, hogy ne diszkriminálják őket, hanem a 40 év ledolgozott munka után élvezhessék ezt a nyugdíjat, néhány egészségügyi adat. Azzal mindenki tisztában van, hogy a nemzet végtelenül lepusztult egészségvagyonnal rendelkezik, és ha összevetjük azt a rendkívül magas arányú korai egészségromlást, ami Magyarországon megfigyelhető, mondjuk, akkor nem az ausztriai vagy nem a német adatokkal, hanem csak a szomszédos szlovák vagy éppen a nem túl távoli lengyel adatokkal, akkor azt kell mondani, hogy itt is nagyon rossz helyzetben vagyunk, és inkább Oroszország vagy éppen az ukrajnai adatok felé tendálunk, és a férfiak ebben a vonatkozásban sokkal sebezhetőbbek. Most már hármas nyomás alatt vannak a magyar dolgozó férfiak, egyfelől helyt kell állni a munkahelyen, másfelől ugye, a családban is vannak elvárások, és itt van az újabb elképzelés, a szülőtartás kötelezettsége. Ez is jórészt a férfiak vállára fog egyébként nehezedni, és ha önök olvastak, mondjuk, Kopp Máriát, vagy olvastak mondjuk, Selye Jánost, akkor pontosan tudják, hogy az ilyesféle stressz­faktor, a bizonytalanságérzés, az, hogy a státuszvesztéstől rettegve, a magyar munkavállalók attól félve, hogy munkanélküliek lesznek, tulajdonképpen megbetegítik magukat. Meg kell nézni azokat a haláloki struktúrákat, azokat a statisztikai adatok, amelyek mind azt mutatják, hogy az ilyesféle munkahelyi stresszbe mennyire bele tudnak betegedni a magyar emberek. Hányszorosa, mondjuk, akkor a férfiak körében, a középkorú magyar férfiak körében a daganatos megbetegedéseknek az aránya, a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek az aránya, az infarktusnak az aránya, mondjuk, egy osztrák szinthez képest? Elborzasztó adatokkal találkozhatunk, és újra csak ki kell mondani: önök ezeknek a magyar munkavállalóknak nem engedik meg, hogy a 40 év robot után végre élvezhessék is azt az életet, amit egyébként megérdemelnének. Nem véletlenül volt egyébként a svéd népegészségügyi program előkelő helyén olyan elképzelés, hogy a társadalmi és gazdasági biztonságérzetet növelni kell, vagy éppen a munkahelyi stresszt meg kellene szüntetni. Hol vagyunk ehhez képest Magyarországon? Hol van itt a társadalmi kohéziónak a növelése? Itt Magyarországon társadalmi anómiás állapotnak a tanúi lehetünk. Ami önöknek, tisztelt kormánypártok, nagyon jól jön, hiszen egy anómiába taszított, kilátástalanságba taszított magyar társadalmat úgy tudnak irányítani, ahogy éppen azt Habony Árpád elképzeli. Mert ezeknek a szerencsétlen embereknek valamiféle fogódzó azért majd kell az életükbe. De hogy néhány újabb statisztikai adatot itt felsoroljak: látjuk azt, hogy valamikor a ’60-as években elkezdődött egy hihetetlen népesedési válság Magyarországon, ami a ’90-es évek közepére vagy ’93-ra hihetetlen magas szintet ért el a halálozások tekintetében, amikor egy esztendő alatt több mint 20 ezer, 40 és 59 év közötti férfiember halt meg. Ez arányait tekintve kétszeresen meghaladta az ugyanebbe a korcsoportba tartozó nőknek a halálozását. Ugyan javultak ’93-tól ezek a népegészségügyi mutatók, de ezek az arányok, ez az irtózatos arányeltolódás a férfiak kárára mind a mai napig fennáll. És önök ezzel a helyzettel nem akarnak kezdeni semmit, vagy nem tudnak semmit kezdeni. Amikor azt mondjuk, hogy egy magyar férfiember, mondjuk, egy 40 éves férfiember még 33 év életre számíthat, ekkora életkilátással bír, akkor érdemes ezért összevetni, mondjuk, az osztrák adatokkal vagy éppen az itteni nők adataival. És hogyha arra gondolunk, amit Egyed képvi­selőtársam itt felhozott, hogy az alacsonyabb státuszban dolgozó, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak esetében pedig még rosszabb mutatókkal találkozunk, akkor pedig még elborzasztóbb a kép, hiszen ott egy 30 esztendős férfiember hatvan-egynéhány százalékos bizonyossággal nem fogja megérni a 65 éves kort. Önök ezzel a helyzettel semmit nem akarnak, semmit nem tudnak kezdeni, mint ahogy azzal sem, hogy ha ezeket az emberek a munkaerőpiac kirekeszti magából, a rehabilitációból nem tudnak részesedni, vagy éppen a rokkantsági körből is kiestek, akkor a senki földjén bolyonganak. Mi az üzenetük ezeknek az embereknek a számára, tisztelt képviselőtársaim? Semmi. Arról is beszélni kell, hogy ha el is jutnak egyébként a nyugdíjig ezek a férfiemberek, akkor 6-7 százalékuk számíthat további jó egészségben eltöltött évekre. Erről kellene beszélni, és nem ilyen cinikusan röhögni rajta, tisztelt Fidesz-KDNP-s képviselőtársaim! Erről lett volna szó, és erről lesz a továbbiakban is szó. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Gyorsan átfutottam itt a statisztikámat, ha már mindenki statisztikával foglalkozik. Képviselőtársaim tudják, én elég alapos ember vagyok, mindig mindennek utánanézek. Kérem szépen, 2010-hez képest a rendszer megváltoztatásával a rokkantellátó rendszerből 345 milliárd forintot vontak ki, a korhatár alatti ellátásból ‑ kapaszkodjanak meg! ‑ 365 milliárd forintot, minden áldott napra jutott egymilliárd forint elvonás, az egészségkárosodott személyek ellátásából pedig 159 milliárd forintot. Nem ragozom tovább, summa summarum, hat év alatt 869 milliárd forint került kivonásra a nyugdíjrendszerből ‑ egy.Kettő: szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy a 2010-es választások előtt, amikor Varga Mihály képviselő úr egy óvatlan pillanatban éppen karácsony előtt azt mondta, hogy ha kormányra kerülnek, nagy valószínűséggel át fognak térni az úgynevezett svéd modell bevezetésére a nyugdíjrendszert illetően, akkor látszott, hogy borzasztó nagy felháborodás volt elsősorban a nyugdíjas civil szervezetek részéről, és igyekezett a miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor megnyugtatni az idősek társadalmát, és egy nagyon hosszú interjút adott. Azt ugyan nem tudtam megfejteni, hogy miért a Wall Street Journalnak, de mégiscsak adott egy hosszú interjút, és ebben Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt azt mondta szó szerint, hogy köszönetet mond ő a Bajnai-kormánynak, mert egy működőképes nyugdíjrendszert hagyott hátra, amelyhez 30 évig nem kell hozzányúlni. (20.50)Ez Orbán Viktor szájából hangzott el. Ehhez képest 2012. január 1-jével azt a helyzetet teremtették, ami miatt most itt kell éjnek évadján tárgyalnunk egymással. Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, a türelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy először egy stílusbeli megjegyzést hadd tegyek. Tudom, hogy nehéz, de kérek mindenkit, tartózkodjon a sértegetésektől. Az, hogy valaki indulatba jön egy felszólalás alatt és kiabál az ellenzéki padsorokból, még elviselhető, de egyre sűrűbben hallunk egyre durvább minősítéseket. Mi nem ellenségek vagyunk, hanem politikai ellenfelek, és nem méltó a Házhoz, egyik párthoz és egyik képvi­selőtársamhoz sem az a stílus, amit többen megengednek maguknak, és folyamatosan durva kifejezéseket és szavakat vágnak egymás fejéhez. Szerintem húzzunk itt egy vonalat, és próbáljunk értelmesen beszélni egymással.A hozzászólásom második része pedig arra vonatkozik, hogy azt is el kellene dönteni, hogy a hozzászólásaik egyik részében azt mondják, hogy mi, kormánypárti képviselők miért beszélünk nyugdíjrendszerről, miért beszélünk családtámogatásokról, majd a mondat másik felében már erről beszélnek. Szerintem kell, mert a mi felfogásunk az, hogy az időskorúakra nem csupán a nyugdíj vonatkozik, hanem az időskorúak is ugyanúgy családban élnek, és az időskorúakat is ugyanúgy érintik azok az intézkedések (Sneider Tamás: Ez nem a nyugdíjas-vitanap!), amelyek a többi magyar állampolgárt. Tehát nem egy juttatásban kell gondolkodni, hanem rendszerben. Ez az, ami sokszor nem megy, de kérem szépen tényleg tisztelettel képviselőtársaimat, hogy próbáljanak meg abban gondolkodni. Nőként hadd mondjam, hogy egy háztartásban vannak bevételek, és amikor a kiadásokról van szó, megnézem a lakhatási költségeket, az iskoláztatási költségeket, megnézem, hogyan alakul az élelmiszerek költsége és így tovább. Tehát azért kell rendszerben gondolkodni, mert többféle eszközzel tudjuk a társadalmat, a családokat segíteni és jobb helyzetbe hozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nézzék el nekem, én vagyok most a legújabb képviselő, és ezért számomra egészen megdöbbentő, ami itt folyik. Egyébként Dunaújvárosban, ahonnan én jöttem, önkormányzati képviselőként elég sok mellébeszéléssel találkoztam a fideszes képviselőtársaim részéről, és ott is volt egyfajta színvonal. Önök is hallottak a fideszes gyilkosról, önök is hallottak a közvilágítási botrányról, önök is hallottak több olyan dunaújvárosi botrányról, amit önök sem szeretnének újra hallani, úgy gondolom. De az a mellébeszélés, amit itt hallottam az elmúlt időszakban önöktől, tisztelt fideszes képviselőtársaim, egészen egyszerűen megdöbbent. Azt gondoltam, hogy tudunk majd szakmai érvek mentén konstruktívan vitázni, de úgy tűnik, ez önök részéről teljesen kizárt. Azt gondoltam, mire oda kerül a sor, hogy én is majd felszólalhatok, addigra már majd a korkedvezményes nyugdíj intézményéről tudunk beszélni. Ha megengedik, rá is térnék. Azt gondolom, nagyon nagy hiba volt az eltörlése, hiszen a fizikailag és mentálisan különösen megterhelő szakmákban ez nagyon sok embernek problémákat okozott. Ezen intézményrendszer eltörlésekor egyébként a szakszervezetek álláspontjait is figyelmen kívül hagyták önök, hiszen a korkedvezményes nyugdíj átalakítására vonatkozóan a szakszervezeteknek több olyan kezdeményezése született, olyan kormányzati koncepciókra tett javaslatok, amelyek egy új, kockázatértékelésre és felülvizsgálatra alapozó rendszert tartalmaztak.Az önök egyik érve, amely most ugyan nem hangzott el, de lehetett olvasni ezzel kapcsolatosan, hogy ezt a korkedvezményes nyugdíjat a munkakörülmények már nem indokolják. Dunaújvárosból jöttem, ahogy mondtam, és ott a dunaferres munkavállalókat meg lehetne kérdezni erről egy kokszolóban, váltó műszakban eltöltött, ledolgozott egy hónap után. Vagy ledolgozhatnának egy hónapot önök is, képviselőtársaim, és megkérdezném önöket akkor, hogy önök szerint ez után az egy hónap ledolgozott munkaidő után szükség van‑e a korkedvezményes nyugdíjra. De ha már a példánál maradunk, a Dunaferrnél léteznek intézményi tűzoltók is, akiknek a létesítményi tűzoltóságnál brutális fizikai megterheléssel kell szembenézniük, emellett pedig olyan vegyi anyagokkal találkoznak a munkájuk során, amely nagyon komolyan megterheli a szervezetüket. Ezeknek az embereknek a korábbi öregségi nyugdíj lehetősége valószínűsíthető, mert egy részük rokkanttá válik. Ily módon pedig a valós egészségkárosodásuk miatt fognak valamilyen módon állami segítségre szorulni később.Egyébként azt gondoljuk, hogy különösen megfontolandó lenne a korkedvezményes nyugdíj a több műszakban dolgozók számára is, hiszen egészségügyi, szociológiai és munkavédelmi kutatások szerint is maximum 15 évig lehet ilyenfajta munkát végezni egészségkárosodás nélkül. Végezetül tényleg úgy látom, hogy semmi értelme nincs komoly szakmai érvek felsorakoztatásának. Látszik, hogy minden képviselőtársam a telefonját bújja. Szeretném azt mondani, hogy legyenek önök is belátóak, és a tisztes visszavonulás lehetőségét adják meg ezeknek az embereknek. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Tamás! Korbeli különbségünk van. Én faluról jöttem, és higgye el nekem, hogy váltót is pucoltam, mozdonyt is szereltem, és pelenkának azt a bizonyos tartalmát is mostam, amikor kellett. Tudom azt, hogy mit jelent a fizikai munka, és azt is tudom, hogy négy év múlva az önök logikája szerint én, aki úgy érzem, hogy elég jól karban vagyok tartva, menjek el nyugdíjba, vagy lehetőséget adnak erre. De én szeretnék dolgozni. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Lehet!)Ne zavarják el azokat az embereket (Mirkóczki Ádám: Nem kötelező!), ne akarják ráerőszakolni azokra az emberekre (Mirkóczi Ádám: Senki nem akarja!), mert egészen más a felállás (Mirkóczki Ádám: Miért kell most hazudni?) a 40 évet ledolgozott férfiak és a 40 évet ledolgozott nők között. (Mirkóczki Ádám: Hallgasd meg a párttársadat!) Tessenek elgondolkodni azon a fajta lehetőségen, ami az egészségkárosodásból adódóan van. A tisztes visszavonulásra az egészségkárosodás miatt lehetőség van. (Mirkóczki Ádám: Erről van szó! Lehetőség, nem kötelező!) Ne erőszakolják rá a társadalomra azt, amit önök elképzelnek. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Mirkóczki Ádám: Miért hazudsz? ‑ Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először engedjék meg, hogy reagáljak Kovács József képviselőtársam elmondott szavaira. Tisztelem és becsülöm őt a munkássága miatt, hiszen elért valamit az életben orvos igazgatóként ‑ sajnos nincs a teremben, így nem hallhatja a szavaimat ‑, kórházigazgatóként. A szakma asztalára letett valamit ő mint belgyógyász és gasztroenterológus. De ma a 40 pluszos vitán vagyunk, és nem a kórházbezárásokról, illetve a nővérelbocsátásokról beszélünk. Lehet, hogy egy másik papírt fogott a kezébe.Inkább arról kellett volna beszélnie, hogy hány olyan kollégája van, aki nem érhette meg a nyugdíjas kort. Ha statisztikai számokkal jönnek elő, én is mondanék párat. A férfiak esetében 72,3 év az átlagéletkor. Ettől csak Bulgária, Románia, Litvánia és Lettország van rosszabb helyzetben. Ha sikerül a férfiak számára 40 éves munkaviszony után a nyugdíjba vonulást biztosítani, akkor lehetőséget kell biztosítani majd a későbbiekben arra is, hogy Izlandra költözzünk, mert ott 81,3 év az átlagéletkor.Ha már mondtam, hogy neveket szeretnék hallani, akkor a választókerületemből és arról a területről mondok párat, akik eltöltöttek harminc, majdnem negyven évet az egészségügy területén és nem érték meg a nyugdíjat.Példaértékű sajnos az ő haláluk, hiszen azokért van most ez a mai vitanap, hogy ne így végezzék, a munkában. Tehát felsorolom: dr. Ézsely Ferenc, dr. Egyed Béla, Dosztál József, Németh Lajos, Sötét Imre. A tapolcai kórház dolgozói voltak főorvosként és műtősasszisztensként. Ledolgoztak 35 és 40 évet, de nem érték meg a boldog nyugdíjas életkort. A mentősöktől is mondanék neveket. Ők sajnos még a 35 év munkaviszonyt sem érték meg: Ágh Zsolt, Berta László, Tóth László és Gyarmati Sándor, aki feladatellátás közben kapott infarktust. Tiszteletre méltó volt az ő munkájuk, és tényleg azért vagyunk itt, hogy az ne következzen be, hogy az elkövetkező generáció vagy a mi generációnk azt ne élhesse meg, hogy lehetőséget biztosítsunk arra, hogy 40 év elvégzett munkaviszony után unokákat neveljünk, segítsünk a gyermekeinknek, és ez erről szól, a lehetőségről, nem kötelező. Nem kötelező elmenni nyugdíjba, de ha valaki szeretne, unokázni szeretne, és nem politikai lózungokat mondani a parlamentben, annak biztosítsuk, aki a munka világában van.(21.00)Az egészségügy területén vannak olyan rizikófaktorok, amik veszélyeztetetté teszik ezt az ágazatot, és főleg az egészségügy az, amiben mind a fizikai, mind a szellemi megterhelés fokozottan jelentkezik. Milyen olyan egyéb expozíciók vannak, amire lehetőség van? Esetleg például ilyen veszélyesanyag-ex­pozíciók: vér, testnedvek, váladékok, etilén-oxid-gáz-expozíció, röntgensugárzás, altatógáz-expozíció, és még sorolhatnám tovább, amik lecsökkentik annak a lehetőségét, hogy elérjék a 40 éves munkaviszonyt. Azok a nevek, akiket itt felsoroltam az imént, mind ennek az ártalomnak a következtében haltak meg. Elhangzott Sneider Tamás felszólalásában és expozéjában, hogy vannak olyan mentősök ‑ és nagyon sok mentős ‑, akik a negyedik emeletről 120 kilós betegeket hoznak le. Kíváncsi vagyok, itt a padsorokban hányan lennének erre képesek a férfiak közül. Szerintem nagyon kevesen.Ha egy mentős megússza azt, hogy nem kap infarktust, nem kap stroke-ot, akkor még szerencsés eset­ben az előbb említett példa folyamában gerincsérvet kap, és legjobb esetben akkor egy Mydeton vagy mondjuk, egy Neodolpasse-infúziós kezelést kap élete végéig. Önök ezt kívánják neki? Akkor támogatni kell ezt a lehetőséget. (Soltész Miklós közbeszól.) Ez az egészségügy területén van. Sajnálom azt, hogy ön nem volt részese ennek, de, államtitkár úr és képviselőtársam, majd elmondom, hogy önt miért sajnálom a leginkább, és tényleg megalázó az, hogy személyeskedő vitákba kell menni, és inkább azt mondom, hogy az álláspontot mindig meg kell védeni.Felsorolták azt, hogy milyen jó az, hogy kedvezményesen vehetnek igénybe gyógyszert a betegek, az idősek. Ez a cél, hogy gyógyszeren éljenek a nyugdíjasok? Nem az lenne inkább a cél, hogy megelőzzük a betegségeket, lehetőség legyen arra, hogy ne kelljen gyógyszert szedni? Véleményem szerint ez a cél. Én nem szeretnék gyógyszert szedni nyugdíjas koromban, és nem szeretném azt megérni, mint sok egészségügyi dolgozó, hogy most is a kórházban tartózkodik, de nem mint ápolóként, hanem ápoltként folytatja a nyugdíjas éveit. Ezen kell nagyon szépen elgondolkozni.És hogyha már felsorolták azt, hogy milyen gyógyszereket támogatnak önök, vérnyomáscsökkentő angiotenzin-származékokat, gyomorsavcsökkentő Omeprazolt, hangulatjavító Xanaxot, Rivotrilt és egyéb ilyeneket, akkor én a vita elején… Már nincs itt Dömötör államtitkár úr, elment, javasolnám, hogy vegyük be ebbe a sorba a B6-ot, a Cerucalt, a Torecant, ezek mind hányingercsillapító gyógyszerek, hiszen az ő felszólalása annyira cinikus és hányingerkeltő volt, hogy akik követték ezt a parlamenti vitát, azoknak azt kell szedni. Valóban egyetértek Selmeczi Gabriellával: nem szabad személyeskedni, és hazugságot nem szabad elmondani. És ha hazugság hangzik el a Parlament falai között, azt igenis meg kell védeni. Soltész államtitkár úr, a szocialisták padsoraiból elhangzott egy ordenáré nagy hazugság, és ha ez hazugság, meg kellett volna ezt cáfolni. Azt mondták, hogy az önök pártelnöke, aki akkor frakcióvezető volt, a KDNP-re azt mondta, hogy csuhások, térdre imához. Ha ez hazugság, kérjék ki maguknak, üssék az asztalt. Ha viszont igazság, akkor ezért hallgattak, és ezt önök eltűrik? Sajnálom önöket, és tényleg az, hogy keresztény létükre… Az, hogy a tízparancsolatból csak egyet tudtak eddig megtartani, azt, hogy ne ölj, ezt elfogadom. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: De öltek! Dunaújvárosban!) Az országgyűlésiekről beszélek elsősorban. De az, hogy a többit se tudják betartani, és az oltáriszentséggel minden egyes vasárnap így szemközt tudnak nézni, az azért vérlázító. ELNÖK: Tisztelettel kérem, képviselő úr, hogy a férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének biztosítása… RIG LAJOS (Jobbik): Arról szól. ELNÖK: Próbálom, próbálom fölfogni, de az ülést én vezetem, úgyhogy kérem, térjen erre vissza. RIG LAJOS (Jobbik): És a tízparancsolatban van még egy: atyádat és anyádat tiszteld, és egységesen és ugyanúgy. Tehát ahogy a nőknek megjár, véleményem szerint a férfiaknak is. Ez lebegjen a szemük előtt! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Annyit emlegette a Jobbik a saját programját meg a miénket, hogy fölmentem és elolvastam, hogy mi szerepel a Jobbik programjában. Jobbik-program, 2010, IV. fejezet, 1.3. alfejezet. (Sneider Tamás: Van frissebb is, de mindegy.) A gyermeket nevelő és emellett dolgozó anyák társadalmilag hasznos áldozatvállalását az államnak is elismerésben kell részesítenie, ezért a Jobbik az anyáknak nyugdíjkorkedvezményt biztosít. (Sneider Tamás: Így van!)2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP elmondta, hogy a „Nők 40”-et bevezeti, akkor a Jobbik is leírta a saját választási programjában, nem „Nők 40”-nek nevezve, hanem hölgyeknek, nőknek, édesanyáknak nyugdíjkorkedvezményként, ami lényegében a „Nők 40”-nek egy ilyen szép, eufemisztikus megfogalmazása, hogy ezt a nők számára bevezeti, mert akkor a Fidesz-KDNP a kampányban ezt elmondta. Mi komolyan is gondoltuk, végre is hajtottuk, meg is valósítottuk. Önök nyilván ezt valamelyest követve a saját programjukba beletették.Majd most ennek a cáfolatával állnak elő, miközben ugyanazt írták bele a programba, mint amiről mi itt beszélünk hat órája vagy mióta, amit mi megosztottunk a törvényjavaslatainkban, önök viszont hat év után a saját választási programjuk elvét rúgják föl, amit egyébként az Alkotmánybíróság is megerősített a 2015-ös határozatában, hogy az Alaptörvényből kiüresítenénk ezt a nők számára nyitott kezdeményt, hogyha ez megszűnne. A saját programjukkal szembemennek, az Alkotmánybíróság döntésével szembemennek, mert úgy gondolják, hogy ebben a hónapban is ki kell valamit találni, amivel a Jobbik valamiféle új választói csoport felé tud nyitni, ahogy megfogalmazta alelnök úr is egy korábbi nyilatkozatában, hogy szüksége van a Jobbiknak arra, hogy a nyugdíjas szavazótábor felé nyisson.Annyiszor mondták el a saját programjukat, hogy ezért nyitottam meg és kezdtem el olvasgatni, hogy mi van ezzel kapcsolatban. Legyenek szívesek, adjanak arra egy érthető, fogható magyarázatot, hogy ha 2010-ben a saját választási programjukban azt írták, hogy a nők számára kell kedvezményt biztosítani, akkor most ezt az állításukat miért nem tartják, miért fordult ebben is 180 fokot a Jobbik programja, mint ahogy sok más tekintetben is. Itt néztem más pontokat is, hogy a keresztény gyökereket bele kell írni az Alaptörvénybe, majd ezt utána nem szavazták meg itt a parlamentben. Becsületükre legyen mondva, hogy legalább bejöttek vitatkozni róla, szemben más ellenzéki pártokkal, tehát legalább itt voltak a vita folyamán. Itt is volt még a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos javaslatuk pontosan ennek a fejezetnek a környékén, amivel most éppen szembemennek ebben a vitában is.De örülnénk mindnyájan, még ezen késői órán, még van 17 percük, látom, azt már nem fogják kimondani, hogy támogatják a nyugdíjasoknak juttatott 10 ezer forintos juttatást, azt sem, hogy a megemelt nyugdíjemelést, de legalább adjanak indokot arra, hogy miért rendeznek vitanapot egy olyan kérdésről, ami ellentmond a Jobbik 2010-es választási programjának, és nem biztosítaná azt, hogy a nők előnyben részesüljenek, pontosan az anyaságukból kifolyólag a nyugdíjazási rendszerben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm szépen, hogy rászólt, figyelmeztette Rig képviselő urat felszólalásának a legmélyebb pontján. Köszönöm szépen, az önök sajnálatára túlzottan nem tartok igényt, szép is lenne, ha az életemet az önök gondolatvilágával rendezném be, de ilyen gyalázatot még itt az Országgyűlésben, amit ön elmondott néhány perccel ezelőtt, legutóbb még az SZDSZ-esek sem engedtek meg maguknak. Egyetlenegy időszakban találkoztam náluk ilyen gondolatmenettel, amikor a fővárosban egy gyalázatos kiállítást támogattak, amire egyébként nagyon sokan, még baloldali képviselők és pártok is fölzúdultak. Tehát nagyon szépen kérem, hogy ezt fejezze be, hogy egyik oldalról kereszteket próbálnak állítani, fejezze be, hogy benne van a pártjelvényükben a kereszt, a másik oldalról meg ilyen gyalázatot mond el. Köszönöm szépen a hozzászólását, ami mindamellett megerősített abban is, hogy fogalmuk sincs, hogyan kell egy országot vezetni, mert bedobnak egy témát, bedobnak egy bizonyos összeget, amit egyszer nem mondtak ki egyébként, mert konkrétan nem mondják ki, egyik oldalról azt mondják, hogy van pénz rá, a másik oldalról, hogy nincs pénz rá, de összességében akár a nyugdíjrendszer, akár a gazdaság rendszerének az összefüggéseit nem értik. Ezért az önök javaslata nemcsak most itt, hanem máskor is teljesen kiszámíthatatlan, értékelhetetlen, és éppen ezért a társadalom is elveti az önök politizálását, mert annyira egyszer idetáncolnak, egyszer odatáncolnak, a kifejezésekről, amikkel illették a hölgy képviselőinket (Rig Lajosnak:), önnek is mondom, meg képviselőtársainak, arról már nem is beszélve, de amit ön elmondott, az tényleg a gyalázata volt ennek a mai napnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Meg fogom törni a sormintát, mert kivételesen magáról a vitanapnak a lényegéről, magáról a javaslatról, illetve a férfiaknak a 40 pluszos alkotmánybírósági ügyéről, magáról az egész népszavazási kezdeményezésről szeretnék és szerettem volna beszélni. Nagyon fontos, hogy lássuk ennek a helyes jogi értelmezését, és hogy mi történt, mégis egy kronológiai sorrendben, hiszen önmagában ez a probléma nem egy politikai párttól, nemcsak politikai pártoktól, hanem magából az életből, magából a társadalomból pattant ki, és egy teljesen életszerű és egy nagyon fontos problémára kívánt választ adni. Éppen ezért kezdődött meg annak idején rögtön egy aláírásgyűjtés a megfelelő irányú, megfelelő tartalmú javaslattal, pontosan azért, hogy lehetősége legyen az emberek legszélesebb tömegének véleményt nyilvánítani abban, hogy azt, amit a magyar társadalom meg tudott adni a nők számára, azt meg tudja adni a férfiak számára is, mert én továbbra is úgy gondolom, hogy annak ellenére, hogy a nőknek bizony járnak többletjogok, bizony a férfitársadalom akkor is helyénvalónak gondolja, hogy támogassa őket, ha azt a saját rovására teszi, azonban az, hogy a férfiaknak is lehetőségük legyen a ledolgozott munkaévek után nyugdíjba vonulni, az se nem üresíti ki magát azt a jogot, amelyet a nőknek adtunk, és amelyet az Alaptörvénybe foglaltunk, és még nem is okoz szerintem társadalmi egyenlőtlenséget, és ez egy teljesen jogos társadalmi felvetés volt. Maga az aláírásgyűjtés egy ismert séma szerint indult el, és utána megjárt egyébként egy rendkívül szokatlan útvonalat, mert miután sikerült a népszavazási kezdeményezést elindítani az útján, ezt követően ezt rögtön a Nemzeti Választási Bizottság akasztotta meg elsőre, amelyet egy fellebbezés, egy jogorvoslat követett, amelyben a Kúria háromfős tanácsa egyébként egy nagyon érdekes névvel benne, hiszen nem is olyan régen, talán egy héttel ezelőtt alkotmánybíróvá iktattuk, alkotmánybíróvá választottuk azt a Maros Ildikót, aki magának a Kúria-ha­tá­ro­zatnak az előadóbírája volt, és egyébként rendkívül jó, rendkívül logikus és jogszabálynak megfelelő érvelést adott, és amelyben aláhúzta azt is, hogy sem a költségvetést mint tiltott tárgyat vagy mint tiltott témát nem érintő ez a felvetés, és egyébként okszerűen lehet belőle következtetni pontosan az ellenkezőjére, azaz hogy nem érinti a költségvetést.Hasonló, egyébként jó indokolás volt olvasható abban az alkotmánybírósági határozatban, amely végül egyébként példátlan módon, és talán a történelemben még nem is volt erre példa, hogy egy megindult aláírásgyűjtést magában az aláírásgyűjtés-fázisban kaszálnak el. Hasonlóan jól, a Kúriával egyezően adta elő egyébként az a Stumpf István az ő véleményét és indokolását, aki egyébként Orbán Viktorhoz elég közel álló személyiség, talán a fideszes képviselőtársaknak nem is kell bemutatni Stumpf alkotmánybíró úr személyét. Nos, ő kerekperec megmondta, hogy mi a probléma ezzel, és ebből az derült ki, és akkor itt, ha kiüresítésről beszélünk és a nőknek az Alaptörvényben biztosított jogának a kiüresítéséről beszélünk, ő körülbelül arra világított rá, hogy ebben a témában magának az Alkotmánybíróságnak a működését sikerült teljesen kiüresíteni és az ellenkezőjére felhasználni. Pontosan arra használták fel, hogy a férfiaknak járó kedvezményt, amellyel, mondom, széles társadalmi réteg értett egyet és ért a mai napig egyet, és erről egyébként a fideszeseket sem hallottuk megnyilvánulni, hogy ők egyetértenek‑e például ezzel, például érdemes lenne elmondani, hogy ők hogy szeretnék és miként szeretnék, és egyetértenek-e, mert nem mondtak semmit, végig mellébeszéltek, nos, ez az alkotmánybírósági határozat akadályozta meg végül is azt, hogy ebben az emberek véleményt nyilváníthassanak. Teljesen nyilvánvaló az, hogy az emberek nagy része ‑ és itt nőkről és férfiakról beszélünk, a családnak az egységéről, hiszen nővel, férfival, férjjel és feleséggel teljes ez a család ‑ egységben mondhatta volna azt, hogy igen vagy nem, de én úgy gondolom, hogy az emberek nagy többsége hitt és bízott benne, hogy azt a lehetőséget, amely a nőknek megvan, a férfiaknak is meg lehet adni. Ennek sem jogi akadálya, sem alkotmányossági akadálya nem volt, ez szimplán az önök hátsó szándékával, a kormánypártok hátsó szándékával, az Alkotmánybíróságot felhasználva le lett keverve a napirendről, ami szégyen és gyalázat, és egyébként egy erkölcsi és morális válságot okozott nemcsak a témában, hanem a jogrendszerben is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Körülbelül egy órával ezelőtt szocialista képviselőtársam felvetett egy kérdést, és úgy jött ki a lépés, hogy nem volt lehetőség két percben reagálni rá. Engedjék meg, hogy én ezt a témát most a helyére tegyem. Ő felvetette vagy a fejünkhöz vágta azt, hogy nincsenek egyéni nyugdíjszámlák. Hadd tájékoztassam azokat a képviselőket, akik nem biztosak a rendszerben, tehát a tudásuk nem olyan mély, hogy tudnák, hogy tartják nyilván a befizetéseket, hogy ma az állami nyugdíjrendszer nyilvántartja egyfelől a járulékfizetés alapjául szolgáló kereseteket, tehát gyűjti és jegyzi azt, hogy mennyi járulékot fizettek be az állampolgárok, valamint, ami nagyon fontos, nyilvántartja a szolgálati időt. Ehhez képest a magán­nyugdíjpénztárak mint egy banki kivonatot tartották nyilván a befizetést. Tehát a mostani állami nyugdíjrendszer sokkal több információt tartalmaz, mert a szolgálati időt is nyilvántartja. Tehát ha valaki nyugdíjba megy, vagy nyugdíj előtt áll és érdeklődik, hogy mennyi lesz a várható nyugdíja, akkor ezek az információk rendelkezésre állnak, és meg tudják adni ezt az információt a nyugdíjbiztosító intézetek megyei szinten, a kormányablakokon belül. S ami még nagyon fontos, hogy ezek az információk sok esetben főleg idősebb honfitársainknál papíralapon képződtek. ’98-ban elindult egy olyan munka az első Orbán-kormány idején, hogy ezeket a papíralapú információkat elkezdtük számítógépre vinni és digitalizálni, 2002-ben a szocialista kormány leállította ezt a munkát. Azért lenne fontos ezeket az adatokat digitalizálni, mert akkor könnyebb lenne, gyorsabb lenne ezeket az adatokat előhívni. Csak szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a mostani nyugdíjbefizetési nyilvántartás több, mint amit egy szimpla számlavezetés tartalmaz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bíztam benne, hogy szakmai párbeszéd fog kialakulni a mai vitanapon, de sajnos a Fidesztől csak vagdalkozásra és mellébeszélésre futotta, bár ezt már megszokhattuk önöktől itt az Országgyűlésben és helyi szinten, például Körmenden is. A korkedvezményes nyugdíj vonatkozásában a Jobbik mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy természetesen szükség volt annak felülvizsgálatára, de az a visszamenőleges eljárás, amit önök megtettek, az teljességgel elképesztő volt, ezért is tiltakoztunk ellene minden lehetséges fórumon. (21.20)Ez egyébként illeszkedett abba a sorba, ami önökre sok más területen is jellemző volt. Hogy más példát ne hozzak, például rokkant embereket is rendkívül megalázó helyzetbe hoztak azokkal a változtatásokkal, amiket véghezvittek. Önök nem néztek sem Istent, sem embert akkor, amikor ezeket a változtatásokat véghezvitték. A „40 plusz” aláírásgyűjtésünkkel, kezdeményezésünkkel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy rendkívül pozitívak voltak a visszajelzések, a fogadóóráimon, a fórumaimon csakis pozitív hozzászólásokat hallottam ezzel összefüggésben. Mi tartunk ilyeneket, ellentétben kormánypárti képviselőtársainkkal, így volt lehetőségünk arra, hogy rengeteg véleményt hallgassunk meg, és nagyon sokakkal konzultáltunk erről a kérdésről is. Emellett pedig szeretném aláhúzni, ahogy azt a múlt héten a munkaerőpiaci vitanapon is elmondtam, hogy a Jobbik különös tisztelettel adózik azok előtt a személyek előtt, akik vasárnap is minket szolgálnak, és olyan hivatást választottak, amivel segítenek bennünket. Gondolok itt az ápolókra, a mentőkre, az orvosokra, a tűzoltókra, a katonákra, a rendőrökre, de említhetném azokat is, akiknek szintén kötelező vasárnap dolgozniuk, mert mondjuk, a vendéglátásban vagy a benzinkutakon kell helytállniuk. De ugyanakkor arról is szót kell ejteni, tisztelt Országgyűlés, hogy a gyári munkások helyzete sem javult az elmúlt évek során, hiszen azzal a munka törvénykönyvével, amit elfogadtattak, a korábbinál is rosszabb helyzetbe hozták őket, és sokkal kiszolgáltatottabbá váltak. Viszont a 40 év munkaviszony utáni nyug­díj­ba­vonulási lehetőség biztosítását mi ugyanígy a szellemi munkát végző személyek esetében is fontosnak tartanánk, hiszen adott esetben az is egy nagyon komoly stressz- és felelősségterhelést jelent ezeknek az embereknek a számára. Mi, jobbikosok fontosnak tartottuk azt is, hogy személyesen megismerjük ezeket a munkákat. Én magam Magyar Zoltán frakciótársammal önkéntes munkán vettem részt a Nyírő Gyula Kórházban három alkalommal is, de kormánypárti oldalról ez sajnos nem történt meg, önök csak protokolláris események alkalmával fordultak meg például kórházakban vagy hasonló helyeken. Végezetül még konkrétan kiemelném azt, hogy helyi szinten az ügyben is nagyon sok jelzés érkezett, hogy a tűzoltók esetében, akik kiemelten ki vannak téve komoly fizikai és lelki nyomásnak, szintén biztosítani kellene a korkedvezményes nyugdíj megfelelő lehetőségét, de a mai vitanapon sajnos nem kerülhetett arra sor, hogy érdemi vitát folytassunk erről a kérdésről, hiszen önök teljesen más irányba vitték el ezt a dolgot. Mi ettől függetlenül továbbra is határozottan fogjuk képviselni ezt az álláspontot, és ha előbb nem, a 2018-as kormányra kerülésünket követően meg fogjuk valósítani ezt a fontos programpontunkat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Türelemmel vártam, hogy Z. Kárpát Dániel visszajön. Bent volt 20 percet, és kiragadott egy mondatot… (Z. Kárpát Dániel: Itt vagyok!) ‑ itt van a képviselő úr, nagyon örülök neki. (Z. Kárpát Dániel: Miattad jöttem vissza!)Amikor önök azt mondják, hogy nem szakmai hozzászólásokat hallhattak a kormánypatkóból, akkor gyorsan összefoglalom az én hozzászólásomat. Képviselőtársaim, világosan elmondtuk, az elmúlt időszakban többen is érveltünk amellett, hogy mit mondott ki az ENSZ öregedési világkonferenciája, milyen ajánlásokat tett 1982-től kezdve. Mondtuk azokat a szakmai elismeréseket, mint például a Pécsi Tudományegyetem által megfogalmazott ajánlásokat, amelyek azt a paradigmaváltást kérték a politikától, hogy az egész élet alatt kialakított életmód, életstílus határozza meg az időskor politikáját, és ne csak az adott korcsoportot szólítsuk meg programokkal, hanem az embert szólítsuk meg azáltal, hogy az időskorához érkezve már egy jól kialakított, teljes emberi, társadalmi, szociológiai életpályarendszert tud kapni. Amikor önök megtámadnak minket, hogy miért beszélünk az egészségügyről, azért beszélünk az egészségügyről, mert a WHO kimondja, hogy az aktív időskori stratégia egyik legfontosabb része, hogy elérhető egészségügyi rendszer legyen. Természetesen elmondjuk, hogy ennek érdekében 600 milliárd forintos fejlesztés volt, amiből 104 milliárd forint új gépek, új eszközök vásárlását szolgálta, és egyébként a vidéki egészségügyi központokat érte el, és azok fejlesztése történt meg az elmúlt öt évben. De a WHO kimondja azt is, hogy az idősek otthonban történő ellátását is fejleszteni kell. Nézzék meg a következő év intézkedéseit és a tervezett javaslatokat, ami a házi segítségnyújtási ellátás változtatásáról szól, hogy a napi négyórás korlát eltörlésével hogyan próbáljuk elérni, hogy megfeleljünk a WHO azon ajánlásainak, amelyek egyébként kötelezők a tagországok számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondoljuk, hogy az időspolitika nem egy kiragadott korcsoportnak egy kiragadott programpolitikája, hanem összetett politika, amire számos nemzetközi ajánlás vonatkozik. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitanapon a honvédek, a hazánkat védő katonák nyugdíjazásának a kérdésével szeretnék foglalkozni, az immár szűkös időkeretet tekintve nagyon röviden. Míg korábban a hivatásos állomány általános nyugdíjkorhatára az öt év korkedvezménnyel és az akkori nyugdíjkorhatárral számolva 57 év volt, miközben szolgálati nyugdíjat bizonyos feltételekkel már 25 év szolgálati jogviszony után is igényelni lehetett, ma már nincs erre lehetőség, és a korhatár is megegyezik az általános öregségi nyugdíjkorhatárral. Hozzáteszem, a Jobbik egyetértett azzal, hogy megszűnjenek azok a szélsőséges esetek, hogy harmincegynéhány évesen nyugdíjba lehessen menni. Viszont megérett az idő a jelenlegi rendszer újragondolására. Sajnos a tapasztalatok alapján a katonák átlagéletkora nem éri el, vagy épp hogy eléri a 65 éves nyugdíjkorhatárt, s ez indok lehet a szolgálati idő felső határának a módosítására. Mivel konkrét statisztika nem állt rendelkezésünkre, ezért korábban írásbeli kérdést nyújtottam be a honvédelmi miniszternek, amelyben többek között arról érdeklődtem, hogy mennyi a katonák átlagéletkora évenkénti bontásban, hogyan viszonyul a katonák életkora a hazai átlagéletkorhoz. Érdemi választ sajnos nem kaptam ezekre a kérdésekre, bár az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a katonák még olyan arányban sem érik meg a nyugdíjkorhatárt, mint az átlag magyar férfiak. Ezen túl miért is mondom azt, hogy a katonák szolgálati idejét maximálni kell? Sok katona szolgál egészségügyi károsodással járó beosztásban, és a veszélyes beosztásban szolgálók száma is jelentős, gondolok itt a tűzszerészekre ‑ a sajnálatos nyári hortobágyi tragédia is mutatja ezt ‑, a vegyi anyagokkal dolgozókra, a különböző nagy zajszennyezéssel járó szolgálati helyekre, és a háborús zónákban, külföldi missziókban szolgálókról nem is beszélve. Fokozott igénybevétel is jellemző egyes katonáknál, a 24 órás váltásban szolgálatot teljesítők, vagy hogy a határainknál a migrációs nyomás és a nagyobb megterhelés miatt a körülmények is zordabbak, mint korábban. De mondhatnám a repülőgép-pilótákat is, és még folytathatnám a sort. Ezek miatt teljes mértékben indokolt lenne, ha a katonáknak nem kellene az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig várni a nyugállományba helyezésükre, mivel többségük meg sem éri ezt a kort. A férfiakkal kapcsolatban méltatlan és igazságtalan a mostani nyugdíjrendszer, márpedig ha az, akkor a katonákkal kapcsolatban ez fokozottan igaz. Így arra ösztökélném a kormányt és kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a Jobbik ekézése helyett fontolják meg a javaslatainkat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen biztos, hogy szinte arról nem fogok beszélni, amiről szerettem volna, tekintettel arra, hogy milyen színvonalat sikerült ebből a mai vitanapból kihozni. Mindenekelőtt szeretném Csizi Pétert megkérdezni arról, hogy a WHO vagy az ENSZ vajon mit mondott a „40 plusz”-ról, mert tudtunkkal semmit, és amikor ön számonkéri rajtunk azt, hogy miért állítunk olyanokat, hogy nem kaptunk a kérdéseinkre válaszokat, vagy hogy nem a témáról beszéltünk, akkor egész egyszerűen azért mondunk ilyeneket, mert a közel hatórás vita alatt egyetlenegy dologról nem sikerült önöknek beszélni, egyetlenegy kérdésre nem sikerült egyiküknek sem válaszolni, nevezetesen arra, hogy mit gondolnak a 40 éves munkaviszony után járó nyugdíjba vonulásról a férfiak esetében, mi a bajuk ezzel a konstrukcióval, mi akadályozza önöket abban, hogy a férfiak számára is biztosítsák ezt a lehetőséget. Erről nem beszéltek. Cserében mindenfajta vélt vagy valós sérelmeiket a fejünkhöz vágták. Voltunk mi itt az SZDSZ-től kezdve sok minden más. Én ha ugyanezt a stílust követelném meg képviselőtársaimtól, akkor Selmeczi Gabriella képviselőtársunk szerintem nem azt mondta volna, amit nagyon érzékenyen kikért magának. (21.30)Én egyébként ezt el is fogadnám és egyet is értenék önnek, ha ezt rögtön a legelején megtette volna, és a saját párttársaitól ugyanezt megkövetelte volna. Mert nem tudom, hogy az a stílus, amit akár a KDNP, akár a Fidesz képviselői megengedtek ma ma­guknak, az ön érzékenységének mennyire fér bele. Mert ha én ezt a szintet szeretném követni, akkor egyetlenegy mondattal lezárhatnám ezt az egé­szet. Önök ma is és az elmúlt hat évben szinte mindennap tanúbizonyságot tettek afelől, hogy az elmúlt 26 év legkorruptabb, leghazugabb kormánya és kormánypártjai. Ezt minden egyes pillanatban bizonyítják akkor is, amikor tényleg szerintem egy olyan kérdésről sikerült, illetve nem sikerült egy vitanapot rendezni, amikor arról lenne szó, hogy pártállástól függetlenül előbb-utóbb mindenkinek a támogatóit, szimpatizánsait, családtagjait, barátait ez a kérdés érinteni fog. Ehhez képest egyetlenegy épkézláb vitapillanat nem volt arról, hogy vajon ezt a problematikát a magyar társadalom tekintetében hogyan lehetne kezelni. Szerettem volna hosszabban vagy részletesebben kitérni a rendvédelmi dolgozók helyzetére, kicsit hasonló kritikai éllel, mint ami a honvédségre vonatkozik. Szerettem volna a tűzoltókról beszélni, hogy vajon helyes‑e az a magatartás, a mindenkori kormányzat részéről, hozzáteszem, nemcsak önökre vonatkozik, ez a korrektség jegyében mindenképp el kell hangozzon, hogy mi mindent lehetne és kellene kötelezően megtenni a tekintetben, hogy a magyar társadalom eme elég komoly hiányosságát és problémáját kezeljük. De sajnos ezt nem sikerült megtenni. És elsősorban ez önökre hullik olyan értelemben, hogy az, amit ma itt produkáltak, és amit válasz híján rágalmakat, hazugságokat a fejünkhöz vágtak, elsősorban szerintem önöket minősíti. Ugyanúgy, ahogy az is önöket minősíti, hogy a mai magyar közéletet milyen mélységekbe sikerült taszítani közpénzből, az önök által pumpált médiájuk segítségével. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mirkóczki képviselő úr három és fél percig beszélt arról, hogy mi mit nem mondtunk el, és semmit nem mondott egyébként, hogy miért akarják ezt az egészet. Miért nem szavazták meg hat évvel ezelőtt a „Nők 40” nyugdíj bevezetését, miért akarnak kiállni egy olyan nyugdíjpolitika és gazdaságpolitika mellett, amely teljes mértékben tönkrevágná egyébként a jelenlegi nyugdíjrendszert, ami most kiszámítható, mindenki teljesen nyugodt lehet a kifizetésről. Tízszázalékos emelés volt az elmúlt évek során, és ezekhez a döntésekhez önök az elmúlt hat év során egyszer sem csatlakoztak.Most fölsorolt mindenfélét, hogy mit kellett volna elmondania Selmeczi Gabriellának, illetve a kormánypárti képviselőknek. Ön, tisztelt képviselő úr, nem mondott semmi konkrétat, nem válaszolt azokra a kérdésekre, amiket mi fölvetettünk, nem mondta el, hogyan lehet fönntartani a nyugdíjrendszert akkor, ha ismételten szétzilálják. Ettől fogva, még egyszer hangsúlyozom, az önök politikája ebben a kérdésben is, mint minden másban, kiszámíthatatlan és komolytalan. Köszönöm szépen a figyelmét.
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Soltész Képviselő Úr! Miért akarjuk mindezt? Azért, mert igazságos, rugalmas és működőképes életpályamodelleket szeretnénk a magyar dolgozók számára. Azon magyar dolgozók számára, akik bizony nem a nagymamától örökölt százmilliós villák luxus-úszómedencéje partján szürcsölgetik a fincsi koktélokat, és nem így rekreálódnak, hanem elnyűvik saját magukat az ínszakasztó munkában. Ezért akarjuk, és pont! Köszönöm a figyelmét. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Aki csak az utolsó 15 percet nézte és a legutóbbi jobbikos felszólalást, az, gondolom, jól láthatta, hogy ez a vita hogyan zajlott itt ma a parlamentben. Minden képviselő a Fidesz és a kormány oldaláról készült, hozott stratégiákat, hozott számokat, statisztikákat, az elmúlt hat év szociálpolitikai, nyugdíjjal kapcsolatos, társadalompolitikával kapcsolatos programjainak az eredményeit. És természetesen a Jobbik mindent megtett annak érdekében, hogy egy ilyen indulatos vita legyen belőle, mint ahogy egyébként a legutóbbi hozzászólásnál ezt jól hallottuk.Tisztelt Képviselő Úr! ‑ egyébként Mirkóczki Ádámhoz szólok. Nagyon sajnálom, hogy nem használta ki a maradék idejét arra, hogy például beszéljünk a rendvédelmi dolgozók korengedményes nyugdíjáról. Hiszen ezt a vitát már itt évekkel ezelőtt lefolytattuk a parlamentben, és mi akkor is azt mondtuk, hogy nem az utcán lévő rendőröknél, a tűzoltásnál, az esethez kimenő tűzoltóknál gondoljuk azt, hogy 50 éves korában részt vegyen az aktív munkavégzésben. Szó sincs erről. Mi azt mondjuk, hogy attól, hogy valaki már idősebb, és az aktív munkavégzésre, mondjuk, a rendőrségnél vagy a tűzoltóságnál nem alkalmas, nem kell nyugdíjba mennie. Hanem a rendőrség, a tűzoltóság és egyébként a katonaság rendszerében is meg kell találni azt a szakmai helyet, meg kell találni azt a munkát és meg kell találni azt a foglalkoztatást, ahol azoknak az embereknek a szakmai tudására és tapasztalatára számíthatunk, amit egyébként pont kint a gyakorlatban szereztek. Mi nem azt mondjuk, hogy a gyakorlatban legyenek ezek az emberek 50 év fölött is, de azt mondjuk, hogy nem kell elmenni nyugdíjba, hanem igenis ezen államvédelmi rendszerek érdekében a tudásukat fel kell használjuk az ország boldogulása érdekében. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Egyetlenegy válasz Csizi Péter úrnak. Nem tudom, hogy gondolták, mint gondolták, de most a posztoló rendőrnek 65 éves koráig kell dolgoznia, ebből 5 év kedvezményt kaphat úgy, hogy szolgálati viszonyban van, bármikor visszarendelhetik. Úgyhogy sajnos gondolhatott bármit, de a helyzet ez, 60 évesen kell jelen pillanatban vagy nemsokára, vagy 58 évesen most a törvények szerint futnia a tolvaj után. Tehát ez a tény, ez van most ma Magyarországon.De már csak egyetlenegy hozzászólást szeretnék mondani. Nyilván nehéz minősíteni a mai vitanapot, most már nem is fogom, de azért azt jelezném, csak legeslegutoljára tisztelt fideszes képviselőtársaimnak, hogy amikor ezt a mai vitanapot így végig­küz­döt­ték vagy -ócsárolták, akkor a magyar társadalom 76 százalékával mentek szembe. A 76 százaléka mondja azt, hogy igenis a férfiaknak legyen lehetőségük, nem kötelező, de legyen lehetőségük arra, hogy Magyarországon 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. 7 millió 600 ezer ember.És érdekes módon itt van, kérem, korosztályi lebontásban, hogy mennyien támogatják. (Felmutatja.) Mit ad isten, még a nyugdíjas korosztályból is, akiket már nem érint, de önök csak őróluk beszéltek egyébként, a témához teljesen nem kapcsolódva, kétharmados a támogatottsága. És ami nekem nagyon tetszik, és önökkel szemben a szolidaritást tökéletesen megmutatja a magyar társadalomban, hogy a 19 és 29 év közötti fiatalok 80 százaléka gondolja úgy, hogy a szülei elmehessenek 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba. Mert ők látják, hogy mit szenvednek a szüleik. Látják, hogy nem fogják bírni ezt a munkát, ahogy ezekben a levelekben is, gyerek is írt, fiatal, a szülők gyermeke is írt reményvesztetten arról, hogy mit kell átélni a szüleiknek.Nos, önök jelen pillanatban, és ezért örülök egyébként, hogy ilyen mocskos volt ez a vita az önök részéről, mert önök őket támadták, ezt a 7 millió 600 ezer embert és a fiatalok 80 százalékát. De a többi korcsoportban is ugyanezt a magas számot. Gratulálok! Reméljük, meglesz a hozadéka. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. És köszönöm a technikai segítséget. Engedjék meg, hogy utolsó hozzászólásomban egy picit összefoglaljam a mai vitanapon elhangzottakat, illetve a vitanap tanulságát. Számomra még mindig nyitott kérdés az, hogy miért voltak ennyire idegesek az ellenzéki képviselőtársaim, miért reagáltak ennyire durván, sértegetően. Ezt én változatlanul nem tudom megfejteni, és nem értem.A második pontban hadd jegyezzem azt meg, hogy a vitanap végéig, a vitanap végére sem kaptunk azokra a kérdéseinkre választ (Mirkóczki Ádám: Nem mi vagyunk kormányon.), hogy például annak idején miért nem támogatták azt a javaslatot, hogy a nők 40 év munkaviszony után menjenek nyugdíjba. (Mirkóczki Ádám: Csak 15-ször mondtuk el.)(21.40)Sneider Tamás képviselőtársamnak mondom nagy tisztelettel: bizonyára a társadalom arra a kérdésre, hogy önök elmehessenek 40 évnyi munkaviszony után, ugyanúgy legalább 76 százaléka igennel válaszolt volna támogatóan, tehát nemcsak a férfiakra, hanem a nőkre. Tehát ha most ebből a statisztikából indul ki, csak mondom, hogy… ‑ de akkor miért nem szavazták meg? És hogy tovább cizelláljam a kérdést, tényleg nem értem, hogy akkor, ha az önök… ‑ tehát nem tudták megmagyarázni azt, hogy miért nem szavazták meg a „Nők 40”-et. (Köz­be­szólások a Jobbik soraiból, köztük: Ha nem értitek, nagy baj.)Aztán azt sem tudták megmagyarázni, számunkra érthetetlen, hogy ha a férfiaknak most megadnák ezt a kedvezményt, akkor annak idején a nőknek miért nem adták meg, miért nem szavazták meg. Nagyon sokan feltettük ezt a kérdést a konstruktív vita keretében, hogy nem értjük az önök hozzá­ál­lá­sát. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.)Hadd foglaljam újra össze azt, hogy ne hara­gud­ja­nak, de tényleg hiteltelenek önök is és a már el­tá­vo­zott szocialisták is. Ezek után, hogy nem szavazzák meg a női társadalomnak azt a lehetőséget, hogy el­menjenek 40 év munkaviszony után nyugdíjba, amit el­mondtunk, hogy nem egy nyugdíjrendszeri, nem egy nyugdíjpolitikai kérdés, hanem egy csa­lád­po­li­ti­kai kérdés, akkor ha a férfiakat támogatják ebben, akkor a nőket miért nem támogatják ebben? Szá­munkra ez is érthetetlen, és nem kaptunk itt választ erre a kérdésre.A szocialistákat pedig nem értjük, vagyis régóta ismerjük őket, de nem értjük, hogy hogyan jönnek elő például a nyugdíjkorhatár problémájával és kri­ti­zálják a nyugdíjkorhatárt, amikor ők voltak azok a rendszerváltás után, a rendszerváltozás után több­ször is, akik a nyugdíjkorhatárt megemelték a nőknél is és a férfiaknál is.Problémaként vetném fel, hogy igényelném továbbra is az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy próbáljanak összefüggésben gondolkodni, mert azért ez mégiscsak egy társadalompolitikai kérdés, és próbáljanak stratégiában gondolkodni. Amikor mi az időskorúak helyzetéről beszélünk és az időskorúak egzisztenciájáról, megélhetéséről, megbecsüléséről be­szélünk, akkor nem egy témát ragadunk ki, hanem összefüggéseiben nézzük ezt a helyzetet. Tehát nem­csak a havi járandóságot, legyen az nyug­díj vagy bár­mi­féle más juttatás, azt nézzük, ha­nem igenis be­szél­tünk a lakhatás költségeiről, kép­vi­selőtársaim be­szél­tek a rezsicsökkentésről, be­szél­tünk az élel­mi­szer­áfa csökkentéséről, beszéltünk az egész csa­lád­támogatási rendszerről. Hiszen az idős­korúak is csa­lád­ban élnek, vannak rokonaik, hozzá­tartozóik, re­mé­lem, a legtöbbnek van. Ezért amikor a család többi egységét, szülőket, gyermekeket tá­mo­gatjuk, az ugyanúgy az időskorúakat is érinti. Tehát akkor, ami­kor arról beszélünk, hogy ingyen van a tankönyv, ingyen van a közétkeztetés, akkor az ugyanúgy az idős­korúakat is érinti, mert családban gon­dol­kodunk. (Mirkóczki Ádám: Fizetek érte mind a két gyerek után.)Akkor, amikor tudjuk, hogy az idősek sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe az egészségügyet, sokkal több gyógyszert vásárolnak, akkor igenis pozitívumként hozzuk föl azt, hogy például vidéken, vidéki kórházakban milyen fejlesztések történtek, és igen, pozitívan beszélünk arról, hogy a gyógy­szer­gyártókkal megnyertünk több csatát, és jóval kisebb térítési díjat fizetnek a beteg emberek, mint 2010 előtt.Tehát azt kérem mindenkitől, vagy azt kérném mindenkitől a jövőre nézve, hogy próbáljunk egészben, családban gondolkodni és stratégiában, és még egyszer: a vitakultúrán pedig próbáljunk javítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Derültség a Jobbik soraiban.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom, hogy Sneider Tamás olyan szavakkal illette a vitapartnereket, amivel illette. Úgy látszik, nemcsak a közép- és hosszú távú memóriája rossz, hanem a rövid is. Az önök képviselői voltak, akik folyamatosan gyalázkodtak a mi képviselő asszonyainkkal szemben bekiabálásukkal is, hozzászólásukban is. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)Más képviselő úr hozzászólását már újra nem minősítem. És sajnálom azt, hogy önök elfelejtették, hogy a választási ígéreteikben egyéb­ként 2010-ben azt mond­ták, hogy a korai nyug­díjazásokra igenis javaslatot tennének, ha kormányra kerülnének, megszüntetnének egy sor javaslatot, illetve addigi támogatást, ami addig van, illetve a nőknek, az édesanyáknak támogatnák valamilyen formában ‑ nem fejtették ki pontosan, de valamilyen formában ‑ a korai nyugdíjazásukat. Ehhez képest 2010-ben de­cemberben mindezt nem támogatták, amit mi beterjesztettünk a „Nők 40” érdekében.Önök mondhatják azt, hogy 70 ezer ember nem kapta meg, nem tudom, honnan veszik ezt a számot (Mirkóczki Ádám: KSH!), de 180 ezer embert önök becsaptak. Becsaptak és nem szavazták meg! Ezek után azt kell mondani, hogy ettől kezdve bármilyen javaslattal jönnek ide, hisz látjuk ezt az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy milyen hisztit csaptak az al­kotmány módosítása kapcsán, hogy mondták azt, hogy aki nem szavazza meg, hazaáruló, majd önök let­tek a legnagyobb hazaárulók mindemellett. (Fel­zúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük Sneider Tamás: Miért hazudsz?)Tehát az önök javaslata komolytalan és fe­le­lőt­len két dolog miatt is. Komolytalan, mert tudják azt, hogy nem tudnák megvalósítani, és felelőtlen, mert semmiféle gazdasági számítást és semmiféle dolgot nem tettek mögé, alapokat nem tettek mögé, hogy igenis, valamilyen szinten komolyan lehessen tár­gyal­ni ezeket a felvetéseket.Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok sorai­ban. ‑ Köz­beszólások a Jobbik soraiból, köztük Z. Kárpát Dániel: Oda kellett volna figyelni az elején.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Élek és nem visszaélek a szó le­he­tő­sé­gé­vel. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Én kö­szö­nöm mindenkinek, aki a vitában részt vett. Sze­rin­tem, ami az elmúlt 20-25 évben nyugdíjüggyel, idős­üggyel kapcsolatos fontos tény volt, fontos lépés volt, az elhangzott. Ami fontos szavazás volt, arra a fi­gyel­met rá tudtuk irányítani; ami hitelesíteni tudja a politikai szereplőket, azok az eredmények el­hang­zottak, és amelyek hitelteleníteni tudják a politikai szereplőket, az is elhangzott.Aki a vitának egyik vagy másik részét végig­kö­vette, az láthatta, hogy a leírt szavak kinél válnak tetté és kinél nem válnak tetté. Én arról tudok biz­tosítani mindenkit, aki idősödik vagy időskorú, hogy aki munkából akar megélni, annak egyre magasabb fizetéseket garantál ez a kormány, ha gyermeket nevel mellette, akkor a közterhek egy része vagy akár az összes közteher alól mentesíti. Aki időskorú, annak igyekszünk minél nagyobb mértékű nyugdíjat adni, ebben az egyik legnagyobb mértékű emelést tettük meg, sőt a vásárlóérték arányában talán a leg­na­gyobb mértékű emelés következett be az összes teljes nyugdíjat számítva az elmúlt hat esztendőben. Ezt szeretnénk továbbvinni. Ehhez a gazdasági alap­ja Magyarországnak megvan, megteremtettük az elmúlt években is a nyugdíjak értékállóságának gazdasági alapját, és ez láthatóan a következő évek­ben is nő.A mai napnak a jó híre szerintem a nyugdíjasok számára és a nyugdíj előtt állók számára ‑ a nyugdíj előtt álló számára az, hogy Magyarország ismételten rekordot döntött a foglalkoztatásban, hogy az elmúlt hetek tárgyalásai nyomán olyan mértékű mun­ka­bér­emelésre számíthatunk, mint korábban még soha. Ezt nem én mondom, hanem azok a felmérések, ame­lyek évről évre mérik a vállalkozásoknak a mun­ka­béremelő elképzeléseit. Ezek magasabbak, mint korábban bármikor, tehát mindenki magasabb jö­ve­delem után vehet majd igénybe nyugdíjat. Aki pedig nyugdíjas, annak mind a 10 ezer forintos decemberi juttatás, mind pedig az 1,6 százalékos emelés, azt hiszem, jó hír.Ezek a pozitívumok, ebben a kormányra to­vább­ra is mindenki számíthat, a többit pedig ki-ki kezelje helyiértékén, én abba most nem is mennék bele, csak köszönöm a lehetőséget, és mindenkinek köszönöm, aki a vitában részt vett. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. SZŰCS LAJOS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ismertessem a vita menetét! Elsőként a kormány képviselőjének nyilatkozatára kerül sor, összesen 40 perces időtartamban. Ezt követően az egyes képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalása következik 15-15 percben, majd az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Ezután további képviselői felszólalásokra van lehetőség a hátralévő időkeretben. Végül a kormány képviselője 20 percben válaszol a vitában elhangzottakra.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket az időkeretes vita fontosabb szabályaira ‑ mondjuk, idáig is ezt csináltuk. A vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a kormánypárti frakciók idejébe számít. Vita közben a kétperces felszólalásokat a személyes érintettségre történő reagálás kivételével bele kell számítani az időkeretbe. Az ügyrendi felszólalásokat nem számítjuk be az időkeretbe. Az üléstermi információs táblán az érdeklődők folyamatosan figyelemmel kísérhetik az időkeretek felhasználását.Mielőtt megkezdenénk a vitát, felkérem jegyző urat, ismertesse az egyes időkereteket. Jegyző úr!
  • DR. SZŰCS LAJOS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a KDNP és a Jobbik képviselőcsoportja kezdeményezte az időkeretének kétszeresére emelését, így az időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 82 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 46 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 76 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 82 perc, az LMP képviselőcsoportjának 24 perc, a független képviselőknek pedig 9 perc áll rendelkezésre. A frakciók részére biztosított időkeretek magukban foglalják a 15-15 perces vezérszónoki felszólalások idejét is.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Először a kormány vitaindítójára kerül sor, 40 perces időkeretben. Tájékoztatom önöket, hogy a kormány képvi­seletében Rétvári Bence államtitkár úr és Dömötör Csaba államtitkár úr képviselteti magát. Ki szól először? (Jelzésre:) Rétvári államtitkár úr, paran­csoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Külön köszönöm, hogy a két politikai vitanapot ilyen szép ívvel összekötötte, és a névsorolvasással az iskola világából egyből a nyugdíj világába eveztünk át. Így aztán most meg is adhatom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, képviselőcsoportonként 15-15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Soltész Miklós képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Soron következik Sneider Tamás képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke, a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Soron következik Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP vezérszónoka. Paran­csoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces kör következik. Selmeczi Gabriella képviselő asszony, Fidesz, parancsoljon!
  • ELNÖK: Tukacs István képviselő úr, MSZP!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Sneider Tamás képviselő úr, Jobbik!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A kétperces kört most már… majdnem befejeztük, amikor Soltész képviselő úr gombot nyomott, és minthogy a KDNP ebben a körben még nem szólt, így öné a szó, parancsoljon!
  • ELNÖK: A kétperces kör befejeződött, és most a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kap szót. Parancsoljon! (17.50)
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most visszatérünk előre bejelentett felszólalók felszó­lalá­saihoz. Csöbör Katalin képviselő asszony, a Fidesz képviselője következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Szeretettel köszöntöm ismét képviselőtársaimat. Az MSZP képviselőcsoport… Bocsánat! Rétvári Bence államtitkár úr jelentkezett a kormány nevében felszólalásra. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most következik Tukacs István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Rendes felszólalásra a Fidesz képviselőcsoportjából Csizi Péter képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! (Jelzésre:) Nincs még kétperces, csak rendes felszólalásra van lehetőség, képviselő úr. Majd ha Egyed Zsolt is elmondta a felszólalását, utána van lehetőség kettőperces felszólalásra.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából rendes felszólalásra Egyed Zsolt képviselő úr következik. Parancsoljon, képvi­selő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most van lehetőség kettőperces felszólalásokra frakciónként egy-egy képviselő részére; mint tudják, a házszabály ezt az előírást tartalmazza. A Fidesz képvi­selőcsoportjából Csizi Péter képviselő úr jelentkezett kettőperces felszólalásra.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyan­csak kétperces felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet frakcióvezető asszony. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető asszony. A KDNP képviselőcsoportjából kétperces felszólalásra Soltész Miklós következik. Parancsoljon! Rétvári Bence államtitkár urat meg arra kérem, foglalja el helyét a patkóban, mert ő az előterjesztő.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tukacs István képviselő úr következik, az MSZP képviselőcsoportjából, kétperces hozzászólásra.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Vágó Sebestyén képviselő úr következik, kétperces felszólalásra.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Rendes felszólalásra a Fidesz képviselőcsoportjából Boldog István képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Az MSZP képviselőcsoportjából Józsa István képviselő úr következik.(18.50)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fidesz képviselőcsoportjából Dunai Mónika képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjából Vágó Sebestyén képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rétvári Bence államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Arra kérem, máskor, ha én elnökölök, akkor még hivatkozásként se használja ezt a fajta bűnözéses szerkezetet, jó? Köszönöm szépen. (Z. Kárpát Dániel: Szégyellje magát, államtitkár úr!)Kétperces felszólalások következnek. Soltész Miklós következik, a KDNP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Sneider Tamás alelnök úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, alelnök úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra Schmuck Erzsébet frakcióvezető asszony következik. Parancsoljon, frakcióvezető asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető asszony. Kettőperces hozzászólásra Csizi Péter képvi­selő úr következik, a Fidesz-képviselőcsoportból. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kért szót. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Rendes felszólalásra a Fidesz képviselőcsoportjából Kovács József képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. (Moraj. ‑ Az elnök csenget.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Teleki László képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fidesz képviselőcsoportjából Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselő asszony következik, és tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a KDNP képviselőcsoportja az időkeretéből 15 percet átadott a Fidesz képviselőcsoportjának. Kérem ezt majd lekönyvelni. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Jó estét kívánok mindenkinek! Na, nézzük! Kérem szépen, a kormány jön, a kormány nevében is Rétvári államtitkár úr. Ahogy megérkeztem, mindjárt szót adhatok. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Előre bejelentett felszólalóként Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője jön, tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Rétvári államtitkár úr következik. Tessék!
  • ELNÖK: Kétperces kör következik; a KDNP képviselője, Soltész Miklós képviselő úr elsőként.
  • ELNÖK: Korózs Lajos képviselő úr, MSZP, két percben.
  • ELNÖK: Sneider Tamás képviselő úr, Jobbik.
  • ELNÖK: Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalásokhoz. Ezek sorában elsőként Kovács Sándor képviselő úr, Fidesz. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Ander Balázs képviselő úr, Jobbik. Tessék!
  • ELNÖK: Kétperces felszólalások következnek. Először Korózs Lajos képviselő úr, MSZP!
  • ELNÖK:Köszönöm szépen. Selmeczi Gabriella képviselő asszony, Fidesz, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm. Most visszatérünk a bejelentett felszólaló képviselőkhöz. Pintér Tamás képviselő úr, Jobbik!
  • ELNÖK: Köszönöm. Kovács Sándor képviselő úr kétperces felszólalásra jelentkezett. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszatérünk az előre bejelentett felszólaló képviselőkhöz. Rig Lajos képviselő úr, Jobbik, tessék!
  • ELNÖK: Rétvári államtitkár úr a kormány nevében, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Soltész Miklós képviselő úr, KDNP!(21.10)
  • ELNÖK: Előre bejelentett felszólaló képviselő, a Jobbik képviselője, Lukács László György képviselő úr következik. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalók jelentkeznek, de egyugyanazon frakcióból. Szeretném elmondani, hogy egy körben csak egy jelentkezik, kérem szépen, hogy akkor egy későbbi körben. (Jelzésre:) Selmeczi Gabriella képviselő asszony két percben, parancsoljon, Fidesz!
  • ELNÖK: Köszönöm. Előre bejelentett felszólalóként Bana Tibor képviselő úr, Jobbik!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Csizi Péter képvi­selő úr, a Fidesz képviselője következik két percben. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Az előbb beleszóltam a felszólalásába, ezért most 43 másodpercig hagytam, hogy végigmondja ezt. Kérem szépen, hogy a kapcsolatunkban jegyezze. (Derültség.)Most pedig Kulcsár Gergely képviselő úr következik, Jobbik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Nincs kétperces felszólaló, így aztán folytatjuk az előre bejelentett felszólalók sorát. Mirkóczki Ádám képviselő úr, Jobbik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Soltész Miklós képviselő úr, KDNP, két percben.
  • ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra Ander Balázs képviselő úr.
  • ELNÖK: Csizi Péter képviselő úr, Fidesz, két percben.
  • ELNÖK: Sneider Tamás képviselő úr, a frakció időkeretének terhére.
  • ELNÖK: Selmeczi Gabriella képviselő asszony, Fidesz, normál szót kérő képviselőként, paran­csoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Soltész Miklós képviselő úr, KDNP. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony és Képviselő Urak! Kizárólag kötelességből kérdezem meg, hogy a fennmaradt időkeretben kíván‑e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Zaj. ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból: A KDNP átadja. ‑ Az LMP nekünk adja, szóltak. ‑ Derültség.) Köszönöm szépen a tippeket. Mindent feljegyzek a fejemben. Akkor meg is állapítom, hogy nem.Így aztán a kormány nevében Rétvári állam­titkár úrhoz fordulok, és megadom a lehetőséget, hogy a kormány nevében szóljon.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ország­gyű­lés! Ezzel a politikai vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások követ­kez­nek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Meddig még?” címmel. Egyfajta választ nekem kö­te­lességem adni: öt percig, merthogy ennyi az idő­kerete. (Derültség.) Parancsoljon!