• Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy mai magyar fiatal igen komoly dilemmával szembesül, amikor az átlagbéréből, átlagfizetéséből egy gondolatmenet során el kéne jutni odáig, hogy mikor lesz saját lakása, akár egy saját portája egy kis kerttel. A többség számára ez ma még sajnos a lehetetlen kategóriájába tartozik. Ugyanakkor egy 2011-es idézettel kezdenék: Orbán Viktor közölte, hogy az új otthonteremtési program elindítása előtt sürgető feladat a meglévő otthonok megvédése. Ez olyannyira sikerült csak részben, hogy az előző ciklus több mint felében az önök által meghatározott kilakoltatási kvóta alapján dobálhatták utcára az embereket. Szerencsére most éppen átmeneti védettséget élveznek azok, akikről beszélünk.Ugyanakkor elmondható az is, hogy ugyanebben az évben, tehát még 2011-ben egy hasonló megnyilatkozásra került sor, amely szerint a szociálpolitikai támogatásokból és kamattámogatásból álló, várhatóan 2012. január 1-jével induló új forintalapú otthonteremtési program kidolgozásakor már óvatosak szeretnének lenni. Ez a program azóta is teljes egészében várat magára, hiszen bár történtek részmegoldásnak, cselekvési kísérletnek felfogható dolgok, mégis megállapítható az, hogy a bérlakásállomány Magyarországon egy jottányit nem emelkedett, egy magyar fiatal átlagos elérhetősége egy saját lakást, önálló otthont tekintve szintén nem javult, nem emelkedett. Azt is látni kell, hogy ez is hozzájárult a munkahelyek hiánya és az egzisztenciális válság mellett ahhoz, hogy miközben az előző ciklusban még csak olyan 330 ezer kivándorlót mértek Magyarországról különböző statisztikai hivatalok, addigra most már ez a becslés félmillió fölé kúszott, és ne is beszéljünk még azokról, akik illegálisan vállaltak munkát, hiszen ők nem fogják bejelenteni itt Magyarországon azt, hogy átmenetileg, hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön tartózkodnak. De tény, megállapítható és megállapítandó az, hogy a munkahelyek hiánya mellett az önálló otthon megszerzésének lehetetlen mivolta járul hozzá leginkább ahhoz, hogy a kivándorlási spirál elképesztő módon erősödik.Mi lett volna várható önöktől már az előző ciklusban? Egy átfogó, állami hátterű otthonteremtési és bérlakás-építési program, éppen annak érdekében, hogy Magyarországon egyetlen fiatal se küzdjön hasonló dilemmával. Ezzel szemben mi történt? A költségvetésben található otthonteremtési sor, amiből az árfolyamgát 2.0-ásoknak az állami kiegészítő lábát, tehát a bankok megtámogatását finanszírozták. A Jobbik ezzel szemben letett egy saját tervet az asztalra, amely a legnagyobb mértékben hazai vállalkozók, kivitelezők és beszállítók bevonásával építene bérlakásokat; felmérnénk a Magyarországon található, túlzás nélkül több száz ezres üresingatlan-állományt a tekintetben, hogy mit lehet visszahozni a magyar körforgásba és mit nem; végül pedig ezeket a bérlakásokat egy idő után megvásárolhatóvá, a fiatalok, a magyar középkorúak és igénylő idősek tulajdonjogába írathatóvá tennénk, éppen azért, hogy lassítsuk a kivándorlási spirált, javítsunk a gyermekvállalási hajlandóságon, és önerőből pörgessük fel a saját magyar gazdaságunkat. A kérdés az, hogy a kormánynak egy hasonló terv asztalra tételéhez miért volt kevés négy és fél év. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A lakáshoz jutás az életünkben nem sokszor adódik meg, néhány ember életében csak egyszer vagy kétszer, legfeljebb háromszor, nyilván ezért nem egy egyszerű vásárlásról van szó, amit csak úgy egyhavi fizetésünkből vagy akár egyévi fizetésünkből teljesíteni lehet.Valóban igaz, a társadalom értékmérője az, hogy egy fiatal, egy fiatal család hogyan tud lakáshoz jutni. Magyarországon elterjedt dolog, hogy mindenkinek saját lakásának, saját tulajdonú lakásának kell lenni. Azonban azt is figyelembe kell venni, amikor ön a kormányt bírálja, hogy elmaradt egy lakáshoz jutási lehetőségről szóló program, hogy figyelembe vesszük, hogy milyen gazdasági környezetben és milyen társadalmi nehézségek közepette élünk, hiszen most a devizahitelesek problémája alapvetően meghatározza azoknak az embereknek az életét és a sorsát, akik éppen egy új lakásvásárlás vagy lakásszerzés miatt estek bele ebbe a súlyos problémába. Tehát a kormánynak az elsődleges célja az, hogy akinek emiatt megélhetési és lakhatási gondjai vannak, azoknak a problémáját kezeli. Ezért volt fontos a devizahitelesek problémája, ugye most már látszik a vége, látszik, hogy megoldást nyer.(15.40)Megtörténik a forintosítás, a tisztességtelenül kiszabott díjakat visszakapják, a jogtalanul elszámolt árfolyamokat visszakapják az emberek, és tisztán látják azt most már forintban, hogy meddig, hogyan, mennyit kell nekik törleszteni. De azok, akik még súlyosabb helyzetbe jutottak, azoknak a kormány a Nemzeti Eszközkezelő működtetésével lényegében a rendszerváltás legnagyobb bérlakásprogramját hajtja végre, hiszen 25 ezer állami bérlakást vásárol meg, és ez mintegy 110 ezer embernek a gondját és a problémáját oldja meg. A 25 ezres szám egyébként az egynegyede a most önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásoknak. De az önök programjában is úgy látom, hogy ellentmondások vannak, hiszen ön egyszer számtalan új bérlakás építéséről beszél, majd utána pedig az üresen álló lakások problémájáról. El kellene dönteni, hogy most akkor új lakást építenek, vagy az üresen álló lakásokkal foglalkoznak. Egyik sajtótájékoztatóján ön elmondta újságírói kérdésre, hogy tízmilliárd forintból mindez megoldható. Én csak jelzem önnek, ha egy lakásra ötmillió forintot szánunk, ez összesen kétezer lakásnak az építését vagy felújítását jelenti. Ez nem oldja meg a társadalmi problémát. Tehát önök sem, illetve ön sem érzékeli ennek a súlyát. A kormány viszont igen, hiszen mindamellett, hogy a devizahitelesek problémáját kezeli, a lakásfenntartás kapcsán kedvezményeket ad a lakosságnak azáltal, hogy végrehajtja a rezsicsökkentési programot, és hosszasan lehetne sorolni azokat a juttatásokat, amelyeket éppen a lakáshoz jutóknak ad a kormányzat, kamattámogatást, többféle adó- és illetéktámogatást, lakáscélú kölcsönöknek a kamattámogatását, a munkáltatók által adott kedvezményes lakáscélú támogatás, amellyel sok-sok ember tudott már élni, és még élni is fog. Az első kérdés persze az, hogy tudjuk-e a gazdasági növekedést tartósan biztosítani, ezáltal az emberek jövedelmének a nagyságát, a reáljövedelmét növelni. Ha ez meg fog oldódni, akkor az is, hogy az emberek hogyan fognak tudni önerőből saját lakáshoz jutni. Úgy gondolom, ez lehet a hosszú távú program. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért sem tudom elfogadni ezt a választ, mert államtitkár úr még utánanézni sem tud számoknak, tényeknek, amelyekről beszél, 10 milliárdot mond 60 milliárd helyett, hát tanulja már meg a Google-t használni, 150 helyen idéztük azt, hogy 60 milliárd forintból igenis elindítható egy olyan államilag támogatott bérlakás-építési program, amely osztrák mintára ? érdekes módon a nálunk azért most könnyebb helyzetben lévő osztrákoknak érdemes volt állami lábat mellé tenni ? igenis el tudott indulni, bizonyított és használható. De amikor arról beszél, hogy a gazdasági környezet behatárolja a lehetőségeiket, egyrészt magának mond ellent, hiszen nem kellett volna ígérgetni 2011-ben, ’12-ben, másrészt nem érti a probléma lényegét, amin én nem tudok segíteni, csak megpróbálom még egyszer rávezetni önt erre. A probléma méregfoga és a devizahitelezésnek nevezett katasztrófa méregfoga is az volt, hogy a forinttámogatott lakáshitelek leépítésével nem tudtak a magyar emberek önálló otthonhoz jutni. Ha ezen nem segítenek, hanem vérlázító módon a Nemzeti Eszközkezelőt nevezik a bérlakásállomány növelőjének, ahol az emberektől elveszik a saját ingatlanuk tulajdonjogát, nemcsak hogy tévúton járnak, de álszent és sunyi módon kerülgetik a probléma megoldását. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e a választ.
  • ELNÖK: Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 104 igen, 28 nem, 3 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Országgyűlés! Szászfalvi László, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: „Idén is indul a szociális tűzifaprogram” címmel. Szászfalvi László képviselő urat illeti a meg.