• DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Alaptörvénye életünk, együttműködésünk elveinek szilárd alapja. Az Alaptörvényt az Országgyűlés alkotta meg, legjobb tudásunk szerint rögzítettük benne védett értékeinket, magatartásunk kereteit. Egyvalamit nem tudtunk benne rögzíteni, az eljövendőt, azt, hogy mi vár ránk a közeljövőben; az Alaptörvény megalkotása idején nem gondolhattunk arra, hogy rendelkeznünk kell arról is, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be akaratunk ellenére. Halandó ember előtt ismeretlenek a jövő titkai, felelősségünk abban áll, hogy tudunk-e úgy változni és változtatni, ahogy az élet azt megköveteli tőlünk. Azt mindenki láthatja, hogy az ország a 2011. évi új Alaptörvény elfogadása óta jelentősen átalakult, Magyarország az elmúlt években sikeresen talpra állt, de közben a világban és körülöttünk rajtunk kívül álló új veszélyek és új gondok jelentek meg. Felelőtlenség lenne, ha ezeket a változásokat nem értékelnénk és nem értenénk meg, és még nagyobb felelőtlenség lenne, ha ugyan megértjük, de nem tennénk ellene semmit. Ez a jövő iránt érzett aggodalom ölt most testet a betelepítés korlátait kijelölő alaptörvény-módosításban.A nemzetért való aggodalom annak a szakadatlan küzdelemnek a tapasztalata, amit elődeink folytattak a magyar nép fennmaradásáért. Mi, keresztény-konzervatívok megkerülhetetlennek érezzük a felelősséget a magyar nemzet fennmaradásáért, amely abból ered, hogy tiszteljük a múlt nemzetmegtartó igyekezetét, és felelősségünk van a magyarok nemzeti közösségként való megőrzésében. Ezt a felelősséget rögzítettük az Alaptörvényben és az Alaptörvény Nemzeti hitvallásában, amelyben a mostani kiegészítés szerint az alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Múltunk is segít bennünket a döntés mérlegelése során. A magyar népnek nyomasztó történelmi tapasztalatai vannak a tömeges betelepülésről, ezért érthetően óvatos ebben a kérdésben. A magyar évszázadokon át befogadó nemzet volt, a magyar uralkodó osztály történelmének kivérzett korszakai után sokféle népet engedett letelepülni az ország védett területeire. Az a tapasztalat maradt meg, hogy amikor a betelepülők megsokasodnak, akkor új hatalmak születnek, a belakott területen pedig korlátozzák a magyar élet és szokások fennmaradását. Egyszóval inkább a magyar élet eltűnését, mint a megőrzését pártfogolják. Vannak azonban, akik azt a kérdést teszik fel, hogy miért most kerül sor az Alaptörvény módosítására. A válasz számunkra teljesen világos: a magyar kormány az elmúlt években folyamatosan bizakodott abban, hogy lesz európai megoldás, amely az európai identitás védelme érdekében egyeztetett, közös szabályok alapján kezeli a tömeges betelepülést, a magyar Alaptörvény módosításának kényszere nélkül. Azonban be kellett látnunk, hogy nincs ilyen megoldás. Az a terv, hogy Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet túlnépesedett területeiről a fölöslegessé vált népességet betelepítsük Európába, és az európai ember csak irányítója maradjon a társadalomszervezésnek, mert ez egy kényelmes megoldás, ez szerintünk rossz elgondolás. Ez a folyamat európai létünk bukásához vezethet, mert az európai ember gyengévé, erőtlenné és védtelenné válik.Ehhez tartozik még, hogy Európában a tehetséges fiatalok százezrei készülnek munkát vállalni az európai térségben, és nincsen okunk megtagadni tőlük a szüleik és nagyszüleik által megharcolt életlehetőséghez való hozzájárulást. Az a terv, hogy átalakítsuk megszenvedett évezredes életünket, kultúránkat, szokásainkat az idetelepülők igényei szerint, ez is rossz megoldás, mivel a bevándorlók európai kötelező szétosztási rendszerében a betelepítésnek nincs megjelölt felső határa. Nincs biztonságos határvédelem, sőt inkább a tömeges betelepülés támogatása, ezért a magyar kormány lépéskényszerbe került: magának kell megvédeni Magyarországon az európai értékeket. Vannak azonban, akik arra hivatkoznak, hogy az uniós jog csak menedékkérelem elbírálására jelöl ki tagállamokat, de ehhez hozzátartozik a letelepítés, hozzátartozik a helyben lakás a menedékkérelem elbírálásáig, majd a befogadás vagy kitoloncolás. Ez az eljárás azonban Európa egyetlen országában sem működik, még a jogosulatlan menedékkérőket sem lehet gyakorlatilag visszaküldeni hazájukba, mert vagy a visszafogadó-készség hiányzik, vagy a menedékkérők tűnnek el az eljáró hatóságok szeme elől. A befogadott menedékkérők pedig a mai tapasztalat szerint a szabad európai térségben oda utaznak, ahová akarnak. Tisztelt Országgyűlés! További érvünk az Alaptörvény hetedik módosítása mellett, hogy a magyar társadalom látja, érzi a betelepülés lehetséges következményeit, és egy népszavazás nyomán megadta a támogatást a kényszerbetelepítés elleni védelemhez. Ez az érvünk a népszavazás egységes választói magatartásából következik. A kötelező betelepítési kvóta elutasítását több mint hárommillió, politikailag tudatos választó számunkra feladatul szabta. A Magyar Országgyűlés nem tehet mást, mint ezt a döntést megvitatja, és figyelembe veszi az állampolgárok akaratát; nem lehet a több mint 3 millió 300 ezer tudatos választó akaratát semmibe venni. Bár vannak európai országok, ahol még egy érvényes népszavazási döntést is figyelmen kívül hagynak, Magyarország azonban nem ilyen. Minden népszavazás, amit az elmúlt évtizedekben lefolytattunk, változást hozott az ország rendjében és az ország működésében. (15.20)Az Alaptörvény iránymutatás életünknek, de nem fontosabb, mint maga az ország élete, ezért módosítható és kiegészíthető minden olyan tétele és minden olyan rendelkezése, amely felett eljárt az idő. Lehetetlen elvárás, hogy az ország alapvető szabályai változatlanul maradjanak, miközben körülötte az átalakuló világ ezt a változást kiköveteli. Ez az Alaptörvény betűire is vonatkozik. Válaszra vár azonban az a kérdés is, hogy milyen szintű akaratközösség kell az Alaptörvény jelen módosításához. A legjobb az lenne, ha az Alaptörvénynek ezen módosítását a Magyar Országgyűlés tagjai akarategységben fogadnák el. Olyan ügy ez, amely az egész magyarságot érinti, nemcsak ma, hanem a jövőt tekintve is. Ha most ebben tévedünk, nem fogjuk tudni később kijavítani tévedésünket. Ezt a veszélyt Európa más országai most kezdik felismerni, ezért hívta a miniszterelnök úr kivételes módon személyesen a parlamenti pártok képviselőit egyeztetésre ebben a kérdésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény előttünk fekvő módosítása átlépi a politikai elkötelezettséget és átlépi a parlamenti jogállást is, és csak a nemzetért viselt felelősség nézőpontjából érthető meg. Ez egy kivételes alkalom a sorsközösség vállalására a magyar nemzet védelmében. Az eljövendő a mostani döntésünkről nem pártokat, nem személyeket és nem szónoklatokat fog megőrizni, azt fogják felírni a krónikákban, hogy kik akarták a betelepítést a magyar állam hozzájárulása nélkül, míg kik azok, akik ez ellen felemelték a szavukat. Felelősség tekintetében megegyezik ez a kettős állampolgárságról szóló népszavazás következményeivel. Itt sajnos nincs lehetőségünk jó európai példák számbavételére. Számos helyen a haza, a hazához való érdek nélküli kötődés értelmezhetetlen állampolgári magatartás, ezért ebben új utakat kell járnunk, saját tapasztalataink által kell a jövőnket felépíteni. Örökségünk az, amit Bornemissza Gergely mond az egri vár védelmére készülve. Idézem: „Tudod te azt, hogy nagy és szent dolog a haza védelme, éppolyan, mint amikor az édesanyját védi a gyermeke.” Ezt egy Hegedűs hadnagy sem akkor, sem ma nem érti meg.Jelen alaptörvény-módosítás csak a globális világrend társadalomformáló tévedéseit és a változások következményeit fel nem ismerő, meggondolatlan politikusok által okozott bajt próbálja orvosolni ott, ahol az még lehetséges. Az Európában egyesülő népek körében az alkotmány egy kivételes szabály, mert lényegét tekintve felette áll az Európai Unió jog­szabályi rendjének. Olyan európai döntés nem született, amely felülírja a nemzeti alkotmányok alap­ját, az ország területi egységére, népességére, államformájára vonatkozó szabályokat, az állami berendezkedésre vonatkozó rendelkezési jogot, hogy ezzel valamiféle egységesülő alkotmányos rendet hozzon létre. Elképzelhetetlen lenne, hogy az Európai Unió bármely szerve döntésével megváltoztathatná az ország területét vagy államformáját, ez az alkotmányos identitásunk része. A lehetőség megvolt egy európai alkotmány elfogadására, de azt akkor számos tagállam elutasította, így megmarad a nemzeti alkotmány lényegének elsőbbsége, és ezeket követik az európai jog azon előírásai, amelyekben vállaltuk a közös döntés felelősségét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény most beterjesztett módosítási javaslata a jövőért szóló felelősségről szól. Bízom abban, hogy a magyar választópolgárok aggodalma értő fülekre talál, és pártállástól függetlenül számítunk minden képviselő támogatására. Kérem, támogassák az Alaptörvény hetedik módosítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék röviden reagálni néhány, már korábban elhangzott felszólalásra, és kezdeném akkor a legfrissebbel, Mátrai Márta képviselőtársunk felszólalásával. Azért volt egy elszólás, ami egy pillanatra megütötte a fülem, egészen konkrétan, amikor a bevándorlók összességéről valahogy úgy tetszett fogalmazni, hogy az ott helyben, szülőföldjükön feleslegessé vált népesség. Én azt gondolom, hogy ilyet mondani, az egyet bizonyít, hogy pontosan azokkal a háttérfolyamatokkal és politikai mechanizmusokkal nem vagyunk tisztában, amelyek okozzák ezt az elképesztő népességáradatot, de azt mondani akár egy szírre, akár egy afgánra, akár bárkire, ahonnan elindul, hogy ott helyben feleslegessé vált, bocsánat, de ez a dilettantizmus magasiskolája. Mindennek megvan az oka, és természetesen én nem azt állítom, hogy kontrollálatlanul ide be kell engedni vagy máshová, szó sincs róla, csak én azt mondom, hogy legalább olyan fontos nulladik lépésként a jelenlegi válaszok előtt föltenni azt a kérdést, hogy mi okozza ezeket a hatalmas és globális problémákat. Hogyha ezt a kérdést firtatjuk, akkor nem mehetünk el amellett, hogy kinek, milyen felelőssége van, legyen ez adott esetben a mindenkori magyar kormány, legyen ez adott esetben az Európai Unió vezetése vagy éppen azon szövetségeink vezetése ‑ gondolok itt elsősorban a NATO-ra ‑, amelyeknek közvetlen és közvetve igen komoly szerepe van abban, hogy ezek a válságövezetek a világban kialakultak, és ennek fényében vizsgáljuk meg a magyar politikai elit felelősségét. (Földi László elfoglalja helyét a jegyzői székben.)Hogyha keresném az elmúlt időszakban azoknak a nemzetközi katonai és egyéb politikai akcióknak a magyar kormány részéről vagy a magyar diplomácia részéről a reagálásokat vagy elítéléseket, amelyek egyébként igen magasan hozzájárultak akár ezen gócpontok kialakulásához, akár eszkalálódásához, akkor elég nagy bajban lennék, mert én nem hallottam sem a magyar külügyminiszter, sem a magyar diplomácia egyetlen szereplőjének hivatalos állásfoglalását sem az ellen, hogy mit művel a Nyugat a Közel-Keleten vagy éppen Ázsia egyes régióban, vagy éppen Afrika egyes régióiban. Azt már nagyon is hallom, hogy ezt hogyan fordítjuk le belpolitikai tőkévé, vagy hogyan próbálja meg a kormány belpolitikai tőkévé konvertálni ezen következményeket, de az, hogy nekünk van-e ebben felelősségünk, arról már nagyon keveset hallunk. És amikor a KDNP vezérszónoka vagy vezérszónokai a kereszténység védelméről tartanak magasztos beszédeket, akkor szeretném feleleveníteni újra azon mondataimat, amelyeket az ISIS elleni magyar katonai kontingensről szóló vitában már elmondtam, hogy ilyen álságos ‑ és bocsánat, csehszlovák - szö­veg­gel ne jöjjenek már akkor, amikor ezt csak úgy és olyan kontextusban használják, amikor nem tudnak épeszű érvet valami mellett vagy valami ellen. Ha önök a kereszténység védelméről beszélnek, akkor tegyék ezt következetesen. Az, amikor az Iszlám Állam mit művel, pontosan tudjuk, és elítélendő, történjen az keresztények ellen, történjen az muszlimok ellen, hinduk ellen vagy bárki ellen, de önök hallgatnak, amikor a Boko Haram Afrikában mészárol egyébként keresztényeket. Oda miért nem akarnak katonákat küldeni? Én ezt a példát természetesen azért mondom, mert önök következetlenek, és nemcsak következetlenek, hanem dilettánsok is, és nem merik vállalni a felelősséget azért, amit egyébként vagy hallgatólagosan, vagy szándékosan tesznek, nevezetesen, hogy csont nélkül és mindenfajta ellenvélemény vagy minimális kritika nélkül kihasználják a Nyugat által diktált, nem tudom, parancsokat, illetve engedelmeskednek ezeknek a parancsoknak. És ha kereszténységről és kereszténydemokrata kioktatásról beszélünk, akkor az elmúlt hat évre is egyetlen mondatban reagálnék. Legyenek ugyanennyire érzékenyek a keresztényi parancsolatokra, amikor a saját politikai felelősségükről van szó. Én csak két parancsolatot, a hetediket és a nyolcadikat javasolnám nemcsak a KDNP-nek, hanem a Fidesznek is, nevezetesen, hogy ne lopj, és hogy ne hazudj.(15.30)Ez a kettő; ha eljutnánk legalább egy minimális szinten ide, akkor boldogabbak lennének nemcsak önök, hanem az ország is. S ha felelősségről beszélünk, akkor szeretném ‑ ha azt tényleg komolyan és őszintén gondolták, hogy hogyan kell viseltetnünk embertársaink iránt és a szerepünk iránt, nemcsak itt Magyarországon, nemcsak a magyar kormány belpolitikai tevékenysége kapcsán, hanem az Európai Unióban is vagy éppen globális szinten más földrészeken is ‑, hogy ezt a felelősséget viseltessük akkor is saját magunkra nézve kötelezően, amikor olyan agyrémakciókban veszünk részt a már említetteken kívül, akár Afganisztánban, akár Irakban, akár Szíriában, akár Afrikában katonailag, amelyek ezekhez az áldatlan állapotokhoz hozzájárulnak, hogy elindulnak tömegek és kontrollálatlanul érkeznek különböző országokba vagy földrészekre. Most ennek szenvedő alanya Európa. De ha ez csak most fontos, akkor az önök hitelessége és kompetenciája ezzel természetesen meg is dőlt. Ha mi következetesen az országot akarjuk védeni, ha ellenőrizetlen tömegekkel riogatunk, és hozzáteszem, okkal félünk ellenőrizetlen bevándorlóktól, hiszen a bűnszervezetek, a terroristák és ki tudja, ki rossz szándékú szervezet és személy nyilván ezt kihasználja, akkor beszéljünk az ellenőrizetlen letelepedési kötvényekről is. Mert önök ezzel pontosan azt üzenik, hogy pénzért jöhet nyugodtan. Ne mondják nekem azt, hogy egy négyes kontrollon átmegy az adott illető, aki letelepedési kötvényhez folyamodik, mert a Nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén ‑ finoman fogalmazok ‑ nem sikerült egyetlenegy ellenzéki képviselőt sem meggyőzni arról, hogy ezek az ellenőrzések százszázalékosak és mindenki hátradőlhet nyugodtan, mert azok között, akik Magyarországon letelepedési kötvényt vásároltak, egészen biztosan nincs rossz szándékú vagy kétes elem. Csak egyetlenegy névre hívnám fel a figyelmet, aki olyannyira vásárolt letelepedési kötvényt, hogy egészen a miniszterelnök családjáig jutott, ez a bizonyos Gait Faraon, akiről az Alkotmányvédelmi Hivatal a mai napig nem tudja megmondani, hogy ez az a Faraon-e, aki évekig az FBI top 10-es listáján rajta volt, aki ellen Franciaországban is körözést adtak ki, és aki az al-Káidához köthető terroristákat finanszírozott. Az a válasz rá, hogy milyen sok pénzt hozott Magyarországnak, és ez milyen jó nekünk. Hát gratulálok! Lehet, hogy önöknek jó, csak akkor tegyük hozzá azt is, hogy hiteltelen azoknak az érveknek az összessége, amiket önök itt elmondtak a bevándorlókra úgy nagy általánosságban. Amikor a felelősségről beszélünk, akkor azt is fontolják meg, amikor augusztus 27-én Orbán Viktor az európai közös hadsereg felállításának szükségességéről beszélt, majd néhány nappal később Németh Zsolt tette ugyanezt. Önök tényleg azt hiszik, ha egy európai uniós hadsereg, egy nagy közös európai uniós hadsereg létrejön, akkor az megoldás lesz mindenre? Hát, pont a NATO és pont a különböző nemzetközi szövetségek tekintetében kellene már végre abból tanulnunk és levonni a konzekvenciákat, hogy ezekben a szövetségekben a magyar érdekérvényesítés olyan minimális, hogy gyakorlatilag nem is létezik, viszont ellenszolgáltatás nélkül engedelmeskedünk minden parancsnak. És pontosan az ilyen nemzetközi szövetségek okozzák azokat a válságövezeteket a világban, aminek a levét elsőként majdhogynem Magyarország issza meg geopolitikai helyzeténél fogva. Ugyanez vonatkozik a közös európai titkosszolgálatokra is. A közelmúltban a Belügyminisztérium különböző szereplői tettek arra utalást, hogy ez igenis szükséges. Én itt szeretnék a Belügyminisztérium egy korábbi álláspontjára hivatkozni, amivel mélységesen egyetértek, nevezetesen, hogy titkosszolgálat, főleg hírszerzés, pláne elhárítás csak nemzeti alapon működhet, hiszen szövetségen belül is minden szövetséges egymással szemben már ellenérdekelt. Ha ilyen lózungoktól várjuk közép- és hosszú távon a megoldást, annak a problémák eszkalálódása lesz az eredménye, egy lépést nem teszünk a megoldás felé, viszont annál inkább mélyítjük azokat a problémákat és azokat a már most megoldhatatlannak látszó feladatokat, amelyek jelenleg előttünk állnak. Én összességében és egy mondatban lezárva az általam mondottakat: több felelősséget és annál is több következetességet kérek önöktől. Vegyenek példát a Jobbikról olyan értelemben, hogy amit két évvel vagy nyolc évvel ezelőtt mondtunk, azt most is tartjuk, s pláne, ha nemzeti sorskérdésről van szó, akkor mi vagyunk azok, akik nem pártpolitikát csinálnak, hanem kérés nélkül, önként teljesítjük mindazt, amit szerintünk egy nemzet és egy ország elvár tőlünk. Önöktől is csak ehhez kérek megfelelő alázatot. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az első kérdés, ami feltehető az Alaptörvény módosítása kapcsán, hogy indokolt-e vagy mi indokolja, hogy megtegyük az Alaptörvénynek ezt a beterjesztett módosítását. Azt gondolom, hogy azok az érvelők, akik azt mondják, hogy a népszavazás során, amikor több mint 3,3 millió politikailag aktív ember beszélt egy irányba, akkor mi tudjuk azt, hogy ezek nem egyszerűen a Fidesz és a KDNP szavazói voltak, hanem egy sokkal nagyobb közösség jött lére, és ennek a közösségnek, ennek a nagyobb egységnek az akaratát már önmagában is politikailag ha nem is kell, de indokolt az Alaptörvényben is rögzíteni. A másik érvem az, hogy ez egy sorskérdés, amiről itt szó van. Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, az elkövetkezendő évek vagy évtizedek egyik legnagyobb kihívása az, hogy a világ hogyan kezeli a migráció és a bevándorlás kérdéseit. S mivel ez egy sorskérdés, alapvető szabályainak ren­dezése alkotmányokba vagy alaptörvényekbe való. Mi az, amit mi a konkrét módosítás során megcélzunk? Négy helyen nyúlnánk bele az Alaptörvénybe. Mindjárt a Nemzeti hitvallásba is bekerül egy fontos mondat. Valljuk, hogy történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelme az állam alapvető kötelezettsége. Amikor a Nemzeti hitvallás fejezetébe nyúlunk bele, akkor nemcsak egy nemzeti deklarációban, egy ünnepélyes kinyilatkoztatásban kell gondolkodnunk. Szerves része ez a deklaráció az Alaptörvénynek, és a mindennapi jogalkotásban vagy a bírósági gyakorlatban is alkalmazandó. A következő, amit módosítani szándékozunk, a szuverenitási klauzula, ami az Alaptörvény E) cikkének (2) bekezdése. Ez röviden arról szól, hogy a szuverenitásunkból fakadó hatásköreinket más tagállamokkal együtt közösen gyakoroljuk az Unión belül. Volt egy olyan kitétel ebben a passzusban, amikor azt mondtuk, hogy a szükséges mértékig. Valójában, hogy mi a szükséges mérték, az eddig semmilyen tartalmat nem kapott, most a szükséges mérték néhány fontos állítással gazdagodik. Mégpedig rögzítjük azt, hogy a szükséges mérték mit nem sérthet. Azt rögzítenénk a továbbiakban, hogy a bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal ‑ ez az egyik fordulat ‑, és itt jönnek témánk szempontjából a nagyon fontos dolgok, hogy a szabadság továbbá nem korlátozhatja a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogunkat. Azt is rögzítenénk egy következő cikkelyben, hogy Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége. A negyedik cikkelyben pedig ‑ ami talán az egyik legfontosabb ‑ azt rögzítenénk, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető. Vita van a politikai közgondolkodásban arról, hogy pontos-e az a meghatározás, hogy idegen népesség. Én tökéletesnek gondolom, mert a második mondat megmagyarázza, hogy mire gondol a jogalkotó: mindenkit idegen népességnek tekint, kivéve az európai gazdasági térség országainak állampolgárait. Írhatjuk ezt másként is körül, de azt gondolom, hogy ennél pontosabb meghatározásra nem fogunk jutni. S azt is rögzíti ez a tétel, amit most behoztunk az Országgyűlés elé, hogy csak az Országgyűlés által meghatározott törvényben szabályozott eljárásban lehet erről dönteni, tehát magától értetődően országgyűlési tárgykör. S az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy csak magyar hatóság dönthet ezekben a kérdésekben egyedi bírálat alapján. (15.40)Erről szól röviden az alkotmány-módosításunk. Volt egy olyan állításom, hogy sorskérdésekről van szó, és a politikai indok mellett egyszerűen a racionalitás is azt kívánja, hogy az Alaptörvény foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel.Szeretnék néhány szót ejteni itt röviden, mondanivalóm második részében az Európai Bíróság gyakorlatáról. Erről miniszter úr beszélt, amikor itt a délelőtti vitában megszólalt, és az Európai Bíróság esetében ultra vires eljárásra hivatkozva egyfajta lopakodó eljárásról beszélt. Erre én is itt nyomatékosan felhívnám a figyelmet, hogy az Európai Unió intézményeinek, de az Európai Bíróságnak is egy nagyon szeretett gyakorlata. Azt is mondhatnám, hogy emberi jogi kérdésekről vagy alapjogvédelemről valamikor semmilyen módon nem szólt az Európai Közösség joga, hiszen nem erre jött létre. Ma mégis ilyen kérdéseket is tartalmaz az Európai Unió alapszerződése.Ezek úgy kerültek be az alapszerződésbe, hogy az Európai Bíróság egy-egy ügy kapcsán vizsgálta a tagállamok alkotmányos hagyományait ebben a tárgykörben, majd döntéseket hozott. Ezek a döntések később beépültek az Európai Unió szerződésébe. Stauder-ügy, ’69, Internationale Handesgesellschaft-ügy 1970, Nold-ügy, ’73, Solange-ügy I. 1974‑ben, majd Solange II. 1986‑ban. Nincs időm az egészet kifejteni. Nekem valami azt súgja, hogy ugyanez várható az Európai Bíróság fórumain abban a tárgykörben is, amikor meg fog nyilvánulni ez a bíróság, hogy mit értünk a tagállamok alkotmányos hagyományain, mit értünk a tagállamok alkotmányos identitásán.Mert valljuk be, eddig a mi Alaptörvényünk sem mondott erről semmit, most ezt rögzítenénk, hogy mi mit értünk ez alatt. Zajlik egy vita köztünk és az Európai Unió között az Európai Unió bírósága előtt. Ők kvótákban gondolkodnak, mi alkotmányos identitásról gondolkodunk. Megint hivatkozom arra, amit miniszter úr itt délelőtt mondott, szomorú történeteket tudunk a második világháború utáni történésekről, amikor kitelepítésekről, betelepítésekről beszéltünk, vagy lakosságcseréről beszéltünk, pedig akkor is indokolt lett volna elűzésről meg elhurcolásról beszélni. Itt valami hasonló történik.Elszegényítünk bizonyos fogalmakat, és az elszegényített fogalmak mögött olyan dolgokat akar az Európai Unió néhány meghatározó személyisége vagy meghatározó gondolkodók elérni, ami nekünk semmilyen módon nem áll érdekünkben. Ezért ezt a lopakodó jogalkotást, azt gondolom, az Alkotmányban rögzített állításainkkal is korlátozni kell. És azt gondolom, hogy a mi példánk precedens lehet ilyen szempontból is, ha ezt teszik más tagállamok is, mint ahogy egyébként a tagállami alkotmánybíróságok már hoztak ilyen döntéseket, akkor ezt az ügyet az európai jogi fórumokon is megvédhetjük és sikerre vihetjük. Ez az érdekünk, ezért támogatjuk az Alaptörvény módosítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Egész délelőtt jegyzeteltem itt, hogy felkészültnek tűnjek, és úgy látszódjon, hogy alaposan meghallgattam az önök érveit, amiket hangoztattak. De hát nagyon nehéz így beszélni erről az egészről, mert miközben betelepítés ellen beszélnek, és közben elmegyek a körúton a Szeráj nevezetű gyrososig, és két fideszes képviselő állán csurog a paprikás csípős szósz, ott eszi a muszlimoktól a gyrost, akik betelepültek ‑ és itt közben beszélnek. (Derültség és közbeszólások a Jobbik és a Fidesz soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Nyilvánvalóan ennek a hangulata alapvetően befolyásolja a véleményemet, hogyan is ítéljem meg az álláspontjukat ebben az egészben.Elsőként egyvalamit szeretnék leszögezni. Nagyon bízom benne, hogy ez kiderült a vezérszónoki körből, hogy a Lehet Más a Politika támogatja az elérendő célt, fontos célkitűzésnek tartja azt, hogy Magyarország nemzeti szuverenitása erősödjön, Magyarország határai védelmét erősítjük, és gyakorlatilag a bürokratikus túlkapásokkal szemben a Magyar Országgyűlés kiálljon amellett, hogy a Magyar Országgyűlésnek Magyarország területén elsődleges céllal kell meghatároznia azt, hogy mi történjen az országgal. Tehát ezzel a céllal, ami megfogalmazódik, azt hiszem, egyet lehet érteni, és ellenzéki képviselőként is azt mondom, hogy az az irány, hogy ennek a fejlesztésére van szükség, üdvözlendő.De az a kérdés, hogy ez valóban ezt a célt szolgálja-e. Mert akkor nézzük meg, hogy mi ez a cirkusz, ami itt körülöttünk van. Megyek végig a vezérszónoki körön. Kósa frakcióvezető úr úgy kezdte, hogy mindig kivételes pillanat az Alaptörvényről tárgyalni. Hát, annyira nem kivételes, mert lassan már évente egynél többször jön vissza ide újra és újra ez a gránitszilárdságú Alaptörvény. Önök nem teszik annyira kivételessé, hogy az Alaptörvényről ritkán lehessen beszélni. Ugyanakkor nem mondja azt, hogy belátják, hogy 2011‑ben rossz irányba mentek, és egy halom hibát követtek el, mert ezt még egyszer sem hallottuk; mindig csak azt, hogy a nemzet ügye miért indokolt.Utána külön tetszett, amikor Kósa képviselő úr elmondta, hogy milyen fontos ez a hetes szám, mert az milyen pozitívat hoz, és a magyar mesevilágban, a magyar hitvilágban hogyan jelenik meg. Rögtön megnéztem, aki ismeri egy picit a bibliát, az tudja, hogy a hét bő esztendő után hét szűk esztendő jött. Hét pecsét feltörése a hét angyal jelenlétében a Jelenések könyvében szintén nem pozitív híreket hozott. Utána azt is tudják, hogy a főbűnökből is hét van, ezt azért érdemes megjegyezni, mert a Fidesz körül már nagyjából mindegyikre találtunk példát, itt volt a dunakeszi gyilkossági ügy, tehát most már arra is. Azért ez a hetes szám nem feltétlenül mindig pozitívumot jelent, és nem feltétlenül jelent előrelépést.Azt mondja Kósa frakcióvezető úr, hogy nem tudja, kicsodák, miért jönnek ide. Bezzeg, ha a Fidesznek fizetnek, akkor mennyire jó. Fizetnek a Fidesznek, ez egy szójátéknak is elmegy, tehát abban az esetben, ha veszik az államkötvényeket, állampapírokat vagy állampolgárságot, akkor már rögtön sokkal támogatandóbb. Ezek, ugye, nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy megítéljük a Fidesz komolyságát ebben az ügyben.Azt mondja, hogy senki nem kérdőjelezheti meg a politikai akaratot. Hát dehogynem! A Fidesz megkérdőjelezi mindig azt, hogy a társadalom hogyan ítéli meg. Egy évvel ezelőtt, amikor pénzt kellett költeni arra, hogy legyen társadalmi konzultáció, akkor lekonzultáltuk a társadalommal. Nem hitték el, amit a közvélemény-kutatások mutattak, hogy a magyar társadalomban igény van erre, önöknek az nem volt elég. Mindegy, az a lényeg, menjen a kampány, menjen a pénzköltés.Utána, amikor gyakorlatilag lezajlott a társadalmi konzultáció, és világos volt az irány, és egyébként mindenki, akinek a szeme egy picit a pályán volt, az tudta, hogy mi az irány, de azután még előjöttek egy népszavazással, majd meglepődtek azon, hogy minden előrejelzésnek megfelelően az eredmény olyan lett, amit vártak, persze, azzal a különbséggel, hogy nem lett érvényes a népszavazás. Tehát a Fidesz kétszer megkérdőjelezte, és kétszer tett olyan társadalmi intézkedést, amikor ráerősítést akart.És az szolgált még örömömre, amikor Kósa frakcióvezető úr rögtön az MSZP-re mutogatva elkezdte az MSZMP-s múltat felemlegetni. Azt hiszem, jobbikos képviselőtársainkkal mindig szórakozunk azon, amikor versenyt futnak az MSZP-vel, hogy hol van több MSZMP-s. Ha az államtitkári karba III/II‑es ügynököket dugdosnék, és a soraim között volt MSZMP-sek lennének, akkor valószínűleg nem dobálnék kavicsokkal egy üvegházba, de Kósa képviselő úr vagy frakcióvezető úr ezt a hibát azért csak elkövette, hogy feladja ezt a labdát. És megköszönte azt, hogy félre lehetett tenni a pártpolitikai szempontokat. De hát nem lehet félretenni! Gyakorlatilag egy politikai PR-termék ez a népszavazási ügy, mint ahogy PR-termékké tették az alaptörvény-módo­sítást is, és nagyon-nagyon nehéz emellett elmenni. Utána érdeklődéssel hallgattam Szájer európai parlamenti képviselő urat is. Mindig azt hiszem egyébként, hogy ha valaki kikerül Európába, akkor egy picivel fejlettebb, emelkedettebb politikai kultúrát hoz haza ‑ de nem. Ő is minden további nélkül azt mondta a beszédében, hogy Magyarország lakosságának 40 százaléka szavazott nemmel. Nem erről van szó, hanem aki szavazásra jogosult. Szó nincs arról, hogy lehetne pontosan tudni, hogy a magyar társadalom többsége mit támogatna, tehát ez egy erős csúsztatás. Úgy látszik, Európa sem tud javítani ezen a politikai kultúrán. Ugye, azt is mondta, hogy stratégiailag nincs vita abban, hogy a helyzet lépéseket és megoldásokat kínál. Gyakorlatilag azért furcsa ez, mert az urbánus legenda úgy tartja, hogy nagyjából Szájer képviselő úr laptopján született ez az Alaptörvény, amiről immár hetedjére bizonyosodik be, hogy nem alkalmas, és módosítgatni kell ahhoz, hogy valamire alkalmas legyen, hogy működőképes legyen. Az, hogy ebben az esetben ilyen hangosan érvel emellett, mindenképpen furcsa.Na, a kedvencem Soltész képviselő úr volt. Rögtön megértettem. Éppen a hétvégén mondta egy cimborám, hogy egy Bödőcs nevezetű kolléga azt mondta, hogy mióta Semjénék a kereszténydemokraták, azóta Máriapócson nem könnyezik a Szűzanya, hanem zokog. Ezt rögtön megértettem. Gyakorlatilag, ahogy a felszólalását megtette, rögtön világossá vált, hogy mire vonatkozik ez a poén. Úgy kezdte Soltész képviselő úr, hogy kiosztotta az MSZP-t, hogy azok nem vesznek itt részt semmiben, azok aztán nem járnak be a parlamentbe.Van egy kepviselofigyelo.hu nevezetű honlap, az egyik politikai elemző cégé. Megnéztem, hogy Soltész képviselő úr, aki nagy arccal kiosztja itt az MSZP-t, mit teljesített.(15.50)Nem önálló indítványok száma nulla, 199. helyen van. Önálló indítványok száma 5 darab, 159. helyezett az összes képviselő között. A felszólalások száma 32 darab ebben a ciklusban, 123. helyezett. Ha ilyen eredményeket mutatnék fel, valószínűleg nem oktatnék ki egy egész frakciót, hogy hol van és nem jár be a munkahelyére, mert ehhez azért kell arc valamilyen szinten. (Dr. Völner Pál: Ti öten vagytok!)Akkor mondom: a legjobban, ami engem felbőszített és nézzék el ezt nekem, az a fajta demagógia, amivel elkezdte sorolni a különböző szexuális erőszakos cselekményeket az Unióból; négyet-ötöt hozott példának. Nagyon nem bírom az ilyen demagógiát, amit csinált, ezért hadd mondjak példát! Az elmúlt időszakról beszélek, mondom a főcímeket a lapokból Magyarországon. „Bokrok közé vonszolta és megbecstelenítette az áldozatát a debreceni támadó. A rendőrség a civilek segítségét kéri az azonosításhoz.” Magyar állampolgár követte el. „Megerőszakoltak egy 20 év körüli fiatalt szombatra virradóan a debreceni Bem téren.” ‑ számolt be a Hajdú‑bihari Napló. Magyar állampolgárok követték el. (Kucsák László: Melyik napirendre érkeztél?) A lap szerint a lány hazafelé tartott, de ez nem fontos. „Megerőszakoltak egy 13 éves lányt az anyja tudtával.” Ez júliusi esemény, gyakorlatilag akkor történt, 14 éves kislányról van szó. „Nem találtak senkit az intézetben, ahol megerőszakoltak egy lányt.” ‑ szeptemberi hír. „Sikertelen volt a szombati rendőrségi razzia a galántai nevelőotthonban, ahol gyanú szerint megerőszakoltak egy lányt.” 2016. szeptember 11. „Az eset még a rendőrköröket is elborzasztotta, szexuális erőszak bűntette miatt nyomoznak, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ki volt, aki ilyen borzalomra képes.” „Elraboltak, majd megerőszakoltak egy fiatal lányt Pécsett.” Ez is most történt.Lehet nevetgélni a KDNP-s sorokban, de ezt mind magyar ember csinálta. Én nem tudom, de úgy látom, fenn akarják tartani magyar monopóliumnak, hogy a magyar emberek csinálhatnak ilyeneket, de ha ezt nemzetközi szinten csinálja bárki, akkor bejönnek ide és emlegetik. Tudják, miért érdekes ez? Azért, mert háromszor volt már itt az isztambuli egyezmény. Az az állításom, hogy Soltész államtitkár úr az EMMI államtitkáraként és Orbán Viktor miniszterelnök több magyar nőnek a megerőszakolásáért felelős, mint az összes migráns jelen pillanatban. Ez az állítás. (Felzúdulás, derültség a kormánypárti padsorokban.) Ugyanis ők azok, akik nem tesznek semmit. Itt van az isztambuli egyezmény, lehetett volna ratifikálni. De mondom a tényeket, amiért nem tesznek semmit. (Nagy zaj.) Oké, mondom! (Dr. Vas Imre: Lejjebb már nem lehet!) Gyakorlatilag… (Folyamatos zaj. ‑ Szászfalvi László: Ennél nagyobbakat már ne akarj mondani! ‑ Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Hozzál nekik egy gyrost! ‑ Az elnök csenget.) Ha megnyugodott a KDNP frakciója (Az elnök csenget.), akkor mondom a tényeket, csak azért, hogy világos legyen. Nem csak szexuális erőszakról van szó. 2015‑ben 50 nő halt meg családon belüli erőszak következtében Magyarországon. A teljes előrejelző és ellátási rendszer hiányzik. A NANE, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület szerint 2011 és ’13 között az uniós országokban végzett kutatás szerint Magyarországon a nők 28 százaléka, 1,2 millió fő szenvedett el fizikai erőszakot, köztük 843 ezren partnerük keze által. Lelki erőszakot a nők majdnem fele, 49 százalékuk, 2 millió fő tapasztalt már párkapcsolatban, míg szexuális erőszakról 9 százalékuk, 362 ezer fő számolt be. 9 százaléka a magyar nőknek, tehát 361 ezer nő 15 és 74 év között szexuális erőszak áldozatává vált valamikor az élete során Magyarországon partnere vagy más részéről. 6 százalék, 223 622 fő 20 és 74 év közötti nő él jelenleg is erőszakos kapcsolatban Magyarországon. Magyarországon több mint 35 ezer lányt ért szexuális erőszak 15 éves kora előtt.Ezek nem zavarják önöket?! Idehozzuk a költségvetési módosítókat, hogy az előrejelző rendszert, a feltárási rendszert javítsuk meg, és önök leszavazzák minden esetben. Idehozzuk az isztambuli egyezményt, hogy ratifikálja már az ország és nézze meg, de önök nem akarják. Mitől van az, hogy valamivel riogatják a magyar társadalmat, de önöknek nem baj az, ha magyar állampolgárok ilyen arányban és ilyen statisztikai adatokkal követnek el hasonló bűncselekményeket. Tehát amit képmutatásnak és demagógiának tartok Soltész képviselő úrnak, államtitkár úrnak a felszólalásában, nyilvánvalóan ez, amivel meglehetősen felbőszített.De nézzük egyébként a KDNP-t, mert kíváncsi lennék, hogy felszólították-e Balogh Józsefet, aki egykor itt a frakcióban ült, amikor súlyos testi sértéssel a feleségét bántalmazta. 420 ezer forint pénzbüntetést kapott és 256 ezer forintot, mert Magyarországon ennyiért lehet valakinek betörni az arccsontját családon belül. Akkor a KDNP tiltakozott? Nem nagyon találtam egy ilyet sem, hogy elzárkózik a KDNP. Nem nagyon találtam ilyet. A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépésről szóló isztambuli egyezményt eddig 39 tagállam írta alá, 20 ratifikálta, Magyarország 2014. március 14-e óta csatlakozott az egyezményhez, de a ma­gyar jogba való átültetése nem történt meg. Ennyit a KNDP felszólalásáról és annak szakmai érveiről. Áttérnék egy emelkedettebb szintre, mert megmondom őszintén, hogy nagyon (Zaj a kormánypárti padsorokban. ‑ Kucsák László: Kívánjuk, hogy sikerüljön!) vártam az igazságügyi miniszter úr felszólalását. A Wikipédián azt találtam róla, hogy magyar jogtudós, ügyvéd, habilitált tanár, diplomata, egyetemi tanár, és ráadásul benne van, hogy a kutatási területei összehasonlító alkotmányjog, közjogi bíráskodás, közjog, közigazgatási bíráskodás és európai közjog, ezen belül nemzeti alkotmányjog és európai integráció kérdése. Ezért lettem volna kíváncsi arra, hogy mi a véleménye. Őszintén sajnálom, hogy nincs már benn. (Dr. Völner Pál: Itt kellett volna lenni! ‑ Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Elmondta!) Néhány kérdésemre adhatott volna választ. Nem tudom, mitől ilyen izgatott a KDNP, máskor egyébként be sem jönnek, most meg heveskednek, de majd rendezem még ezt. (Derültség. ‑ Kucsák László: Negyed órája vagy itt! ‑ Az elnök csenget. ‑ Zaj.) Az első szakmai kérdésem lenne, miután nincs itt a miniszter úr, nem tudom, kihez, talán az államtitkár úrhoz vagy a másik államtitkár úrhoz, a kabinet kommunikációért felelős államtitkárához fordulnék ezért. (Közbeszólások: Ott az államtitkár!) Tehát mi az a mostani módosításban, ami idáig nem következett az Alaptörvényből? Két alkotmánybírónak olvastam ez ügyben a nyilatkozatát, akik egyértelműen leírják, hogy idáig a hagyományos alkotmányozás során az Alkotmánybíróság gyakorlata következetesen az volt, hogy ezeket a szempontokat figyelemben tartották, tehát új elemet nem tartalmaz a módosítás. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Tehát tudnak-e önök arra az egyszerű kérdésre választ adni: mi az, amitől most jobb lesz? Mi az, ami a jelenlegi jogrendszerben nem biztosított és ezáltal majd meg fog valósulni? Nem hoz semmilyen újdonságot. Szintén alkotmánybíró nyilatkozta, hogy gyakorlatilag nem hoz újdonságot. Egy másik kérdés, nagyon-nagyon érdekes ez is, az önök szakterülete, tehát tényleg csak győzzenek meg; azt mondják, hogy Magyarországnak egy közepes Alaptörvénye van. Az osztrák egy nagyon-nagyon részletes alaptörvény, míg Nyugat-Európában sokkal rövidebbek és alapvetően egy kereteket meghatározó alaptörvény van. Miért jó ez a köztes állapot, amikor ha valakinek valamilyen politikai PR-ötlete van, akkor bele lehet tenni, és egyébként pedig nem a kereteket akarják betartani? Azért fontos ez, mert önöknek tudniuk kell szakemberként, és én csak várom a válaszokat, hogy hogy lehet biztosabban jogállamot létrehozni. Jelen pillanatban a jogi kereteket igazítják a politikai állásponthoz, nem pedig a politikai álláspont akarja a jogszabályokat megtartani. Tehát amennyiben van egy politikai PR-termék, akkor automatikusan reagál rá a jogalkotás, a jogászokból álló kormánytöbbség reagál rá, és azt gondolják jogászként, hogy ha írogatnak papírokra valamit, akkor abból megoldás lesz. De ez eddig sem hozott eredményt.Mi partnerek vagyunk abban az önök célkitűzéseivel, hogy erősítsük Magyarország szuverenitását. Partnerek vagyunk abban, hogy védjük meg a határt. Partnerek vagyunk abban, hogy önrendelkezési jogunk nemzeti szinten megmaradjon. De mondják meg, hogy ez az alaptörvény-módosítás, azon kívül, hogy egy politikai PR-termék, mire jó! Mert gyakorlatilag az, aki alkotmánybíróként megszólalt ebben az ügyben és interneten el lehet érni a véleményét, gyakorlatilag fenntartásokat fogalmaz meg. Az a kérdés, hogy az egy jobb ország lenne, ahol alapvetően alkalmaznák az alkotmányt és nem pedig PR-termékként hasznosítanák.A legfontosabb hibája talán ennek az alaptörvény-módosításnak, és megint a jogászok véleményét kérem, hogy konkrétan, szövegszerűen nem zárja ki a kvótákat. Tessenek már megmutatni, hogy melyik az a jogszabályhely a módosításban, itt van előttem a teljes, de gondolom, államtitkár uraknak is megvan, melyik az a hely, amely konkrétan kizárja a kvóták alkalmazását! Mert ilyen nincs benne. Tehát mindenképpen furcsa, hogy a kvótanépszavazásra hivatkozva behoznak egy olyat, ami konkrétan nem kezeli ezt a problémát. Az „idegen népesség betelepítése tilos” formulában a betelepítés fogalma nincs tisztázva. Mit jelent ez? Ugyanis azért furcsa fogalom, mert ha életvitelszerű itt-tartózkodást értenek nagyjából a betelepítés alatt, akkor joggal felmerül, hogy ha idegen népesség betelepítése tilos, és elfogadják ezt az Alaptörvényt a Jobbikkal karöltve x nap múlva, akkor másnap, ha jól értem, le fog állni az az állampolgári államkötvény: vagy minek hívják, állampolgárikötvény-ke­res­kedelem. Mert innentől kezdve, ha ez bekerül az Alaptörvénybe, akkor ennek jogszerűen le kell állnia. Jól értem, államtitkár úr? Ahogy elfogadják, másnaptól leállítják, visszavonják Oroszországból, Afrikából? Szövegszerűen ez van benne: idegen népesség betelepítése tilos. A betelepítés mint olyan, az magunkra is vonatkozik. (Dr. Vas Imre: Tovább is van!) Ha ez az állampolgári kötvénynek a tilalma (Az elnök csenget.), amely megjelenik az Alaptörvényben, az egyedüli jó pont, amit nagyjából látni kell. (Németh Szilárd István: Ha nem érted meg, miért csinálod! ‑ Kucsák László: Húsz perce beszél!)Nyilvánvalóan nagyon fontos kezelni azt, hogy lehet-e szűken értelmezni, hogy a külső közjogi formula alatt konkrétan mit értenek. Tehát csak az Európai Uniót, vagy pedig minden másra is vonatkozik? Ezzel kapcsolatban lettem volna kíváncsi miniszter úrnak a válaszaira, de be fogom érni az államtitkár urakkal, ha tudnak erre konkrétan valami megnyugtató választ adni. (Dr. Völner Pál: Köszönöm.)Orbán Viktor miniszterelnök úrtól hallottuk a Kossuth-idézetet: „a nemzet bármikor visszasüllyedhet nemzetiséggé”, ezzel támasztotta alá érveit. Nagyon-nagyon érdekes, hogy ez a külföldi irányítás miért nem zavarja, amikor Putyinról van szó, és miért zavarja az, ha egy másik irányból jön.(16.00)A Lehet Más a Politika azért szeretne kiállni, hogy ne függjünk se Putyintól, se Brüsszeltől, de úgy látszik, hogy önök valamilyen fennhatóságot mindig szeretnének, és nem vagyok megnyugodva attól, hogy Putyin jobb lesz, mint Brüsszel. Nyilvánvalóan, amikor azt kéri, hogy rövid időre tegyék félre a pártszempontokat, hogy ne tudják idegen kultúrák megvetni a lábukat Magyarországon, akkor felmerül a kérdés: akkor most Beloianniszt visszatelepítik Görögországba majd? Tehát mit csinálnak az ilyen telepekkel, amelyek korábban létrejöttek? Vagy Fazekas képviselőtársammal mind a ketten kunok vagyunk, nekünk majd vissza kell menni Kunországba valahová? Tehát ha az Alaptörvényben megjelenik, akkor ez hogyan jelenik meg az alkalmazásban; hogy lesz egy felülvizsgálat, és címkézik ilyen kis táblával innentől kezdve, hogy ez a gyrosos innen jött és muszlim vallású, tehát lesz valami ilyen visszamenő hatálya ennek? Nyilvánvalóan, amikor idáig eljutok ebben a gondolatban, akkor kell hogy szót ejtsek arról, hogy mi az, ami kívánatos lenne, és az alaptörvény-módosítás vagy a PR-alkotmányozás helyett esetleg lehetett volna lépni. Megint csak arra megyek vissza, ami az országos médiában közismert tény: gyakorlatilag úgy kell védeni a határainkat a határőr századoknak, hogy nincs melegedőhelyük. Konkrétan lenyilatkozzák ott szolgáló katonák, hogy nem rakhatnak tüzet, mert az megzavarja a hőkamerákat. Úgy voltak kint esőben folyamatosan határőr századok, hogy nem volt egy ponyva, ami alá be tudnának állni. (Németh Szilárd István: Katonák. Nincsenek cukorból!) Nem cukorból vannak… (Az elnök csenget.) Igen, köszönöm szépen alelnök úrnak a kiegészítését, abszolút nem cukorból vannak, teljes mértékben egyetértek. Az a kérdés, hogy mi a jobb, 17 milliárdot plakátokra költeni, vagy pedig lehetett volna helikoptert venni belőle. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)Egymillió forintba kerülnek a hőkamerák, és kölcsön kell kéregetni a hőkamerát, mert gyakorlatilag nincs elegendő a határőrszázadoknál. Nincs védőital. Tehát nemhogy meleg tea nincsen! Képzelje el, hogy folyamatosan a határőr századokban van, hogy egyhuzamban 16-18 órát vannak szolgálatban úgy (Dr. Völner Pál: Ez interpelláció?), hogy nincsenek kint olyan kempingszékek vagy bármi, amire le tudnának ülni. És mindezeket az alapfeltételeket önök nem biztosítják. Önök nem teszik lehetővé azt, hogy a határt meg lehessen védeni. Sőt az, amiről beszélnek, hogy kik mentek át az országon, azokat önök engedték át. Nem tesznek semmit annak érdekében, hogy védhető legyen a határ, hogy stabilabb legyen a határvédelem, nem teszik lehetővé azt, hogy illegálisan ne jöjjenek be olyanok, akiket ide nem hívtak, ellenben idehoznak egy négyoldalas papírt négy jogszabályhellyel, és azt mondják, hogy ez megoldja a problémákat. Nézzék el nekünk, de a Lehet Más a Politika túlságosan sok bizalommal nincs a kormányuk felé és nincs a felé a jogszabályalkotási tevékenység felé, ami ezeket a négy sorokat létrehozza. Önök gyakorlatilag elbuktak egy népszavazást, és az a miniszter, aki a propagandáért volt felelős, 17 milliárdból nem tudott összehozni egy érvényes népszavazást. Nyilvánvalóan van egy PR-cél, hogy most valamivel pótolják ezt a tevékenységet. Nagyon-nagyon szomorú, hogy politikai játékszer lett a magyar Alaptörvény, meg a magyar alkotmány, de gyakorlatilag ennek az általános vitáján vagyunk itt, és ezért kell szóvá tenni azt, hogy a Lehet Más a Politika nem nagyon szeretne ehhez asszisztálni. Abban az esetben, ahogy a költségvetési módosítókból a határőr századok megerősítéséről, a műszaki határvédelem akár kiterjesztéséről vagy megerősítéséről vagy konkrétan azokról a feladatokról lenne szó, ami segít megvédeni a határt, majd akkor számíthatnak esetleges partnerségünkre, de mindaddig, ameddig PR-alkotmányozást folytatnak, nagyon kérem, hogy ne számítsanak ránk, és próbálják meg ezt úgy csinálni, hogy a méltóságukat ne veszítsék el, mint azt KDNP-s képviselőtársam megtette felszólalásával. Köszönöm a szót, elnök úr.
  • FODOR GÁBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni, hogy ebben a vitában a Liberális Párt álláspontját szeretném elmondani és képviselni, és szeretném rögtön a hozzászólásom elején leszögezni, hogy a Liberális Párt nem támogatja az alkotmánymódosítást, helytelennek és rossznak látjuk ezt az utat, és azt gondoljuk, hogy nem szolgálja az ország érdekét ez az alkotmánymódosítás. Szeretném a későbbiekben kifejteni az érveimet arra vonatkozóan, hogy miért is gondoljuk mi, liberálisok ezt. Szeretném azzal kezdeni, hogy valójában mi is ez a népszavazás, aminek az eredményével itt küszködünk, és aminek eredményét a kormány most elénk tárta egy alkotmánymódosítás formájában. Ez a népszavazás igazából egy közpénzen megvalósított közvélemény-kutatás volt, ezzel őszintén szembe kell nézni, amelynek egyébként semmiféle közjogi kényszere nincs, semmiféle közjogi következménye nincs, csak politikai következménye. És ezt a politikai következményt nyögjük most az alkotmánymódosítás formájában. Egy olyan alkotmánymódosítás formájában, amellyel kapcsolatban persze fölvethető a kérdés, hogy ha nincs közjogi kényszer, csak politikai kényszer van, akkor vajon mi szükség volt erre az egész népszavazásra, mi szükség volt a 15-20 milliárd forint elköltésére. Hiszen ne feledjük el, jogosan mondhatja egyébként a parlamentben itt bent ülő Jobbik, hogy ők bizony már korábban fölvetették azt kérdést, hogy alkotmánymódosítással kellene azokat a dilemmákat megoldani valamiféle válasszal, amit ők képviselnek vagy képzelnek, tehát egy ilyen válasszal, egy alkotmánymódosítással javasolták. Akkor hallottuk a parlamentben a miniszterelnök úr válaszát, aki ezt nem tartotta helyesnek. Ő ugye úgy érvelt, hogy azért nem lehet alkotmánymódosítást csak úgy keresztülvinni a parlamenten, és nem lenne helyes, mert erre egyébként nem kaptak felhatalmazást a kormánypártok. Senki nem adta meg ezt a felhatalmazást a választásokon, mert akkor maga ez a kérdés nem is volt feltehető a választásokon a polgároknak olyan kérdésként, amire igennel vagy nemmel szavazzanak, vagy akár a választásokon kifejezzék az akaratukat, tehát ezért, mivel azóta keletkezett ez a probléma, meg kell kérdezni a magyar polgárokat arról, hogy mi a véle­ményük. Nos, ez a magyarázat még helytálló és tetszetős is lehetne, ha a népszavazás egyébként érvényes lett volna. De mivel a népszavazás nem volt érvényes, sajnos ez a válasz sem érvényes, a miniszterelnök úr válasza sem, hiszen megkérdezték a polgárokat, és bizony a polgárok többsége ezen a népszavazáson nem vett részt. Itt el kell mondani azt, amire persze történt már utalás a sajtóban, még talán a mai vitában is, és érdemes ezt aláhúzni, hogy egyébként az, hogy egy népszavazás érvényes és eredményes, ugye erre vonatkoznak jogi szabályok, ezért mondjuk azt, hogy akkor van közjogi következmény egy népsza­vazással kapcsolatban, ha mondhatjuk egy népsza­vazásra azt, hogy eredményes volt és ezáltal érvé­nyes volt. Nos, a Fidesz megváltoztatta a 2010-es választások után az erre vonatkozó szabályokat, szigorított ezeken a szabályokon, méghozzá azért, hogy a népszavazás eredménye még erősebben legyen legitim ‑ ugye akkor ez volt az érvelés ‑, és amennyiben nem éri el az érvényességi küszöböt egy népszavazás, akkor annak az eredményét figyelmen kívül kell hagyni. Ugye ez a változtatás pontosan ezt jelenti. Tehát itt szemben állunk egy olyan népszavazással, amiről Lázár miniszter úr elmondta, hogy elégedetlen az eredményével, tehát szemben állunk egy olyan népszavazással, amely nem volt érvényes, és amelynek politikai következményei vannak. Még egyszer hangsúlyoznám, politikai következményei. Politikai következmény az alkotmánymódosítás. Az az alkotmánymódosítás, amely mint politikai következmény népszavazás nélkül is megoldható lett volna, tehát 15 és 20 milliárd forint ablakon való kidobása nélkül is megoldható lett volna. Persze tudjuk, hogy erre szükség volt a Fidesz és a kormánypártok logikája szerint, hiszen valójában egy szavazatszerző népszavazásról volt szó, belpolitikai érdekek miatt kellett népszavazás, azért, hogy a politikai táborát, a szavazóbázisát tudja erősíteni a Fidesz, hogy a Jobbiktól tudjon szavazókat elvenni, hogy Jobbik-szavazókat tudjon rávenni arra, hogy a Fidesz által javasolt politikai témát támogassák. Ezek voltak az igazi indokok, és valójában nem a menekültválságról, nem a menekültkrízisről, nem Európa problémáiról szól mindaz, ami előttünk van, az alkotmánymódosítás és az egész népszavazási történet, hanem egy belpolitikai csatának a része. Az ár túl nagy ezért, tisztelt képviselőtársaim, nemcsak forintban mérve túl nagy, hanem politikailag is rendkívül nagy az ár. Ugyanis amit az elmúlt egy év mögöttünk hagyott Magyarországon, az indulatok tömege, az gyűlölet és indulat, egy olyan ellenségkép felnövesztése, amiről itt a Házban már beszéltünk. Előttem pont az LMP-s képviselőtársam beszélt erről, hogy olyan démonokat és olyan ellenségképeket építettek fel a kormánypártok oldaláról, ahol külön szomorú, és azt kell mondjam, hogy külön szégyen valóban, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt is ott van egy ilyen mögött, ahol más értékeket és más értékvilágot kellene sugallni és megjeleníteni, pont hogy elsősorban a nehéz helyzetben lévő bajba jutott emberek felé kellene segítő kezet nyújtani, nem pedig azokból, akik védekezésre képtelenek, ellenséget kreálni. Tehát egy ilyen évet hagyunk magunk mögött. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy nem következmények nélküli, ami mögöttünk van, ez az elmúlt egy év, és pusztán politikai haszonszerzésből történt mindez. Szerintem nem áll arányban a politikai haszonszerzés egyébként elfogadható szempontjából, mert természetesen a politikában nyilvánvalóan vannak jelen ilyen törekvések, de nem áll arányban mindaz a veszteség, amely mögöttünk van. Óriási a kár, amit szerintem sikerült az országban okozni. (16.10)Nos, visszakanyarodva a jogi problémákhoz. Tehát először is az egyes számú probléma az, hogy maga a Fidesz változtatta meg, mint ahogy az előbb beszéltem erről, a népszavazással kapcsolatos szabályokat, ezeket a szabályokat nem veszik most komolyan, nem tartják be. A Fidesz érvelésében szerepelt az, hogy erősebb legitimitás kell a népszavazás eredményének elfogadásához, ezért kell szigorítani a szabályokon, és egyébként pedig figyelmen kívül kell hagyni az eredményt, ha nem éri el az érvényességi küszöböt. Ez itt most nem így történik, tehát szembemennek az egykori akaratukkal, egykori érvelésükkel.Másfelől arról is szólni kell, amiről szintén volt szó már az elmúlt időszakban, de érdemes itt még egyszer aláhúzni, hogy nem is lehetett volna kiírni egyébként népszavazást olyan tárgykörben, amely egyébként az Alaptörvényt kívánná módosítani. Természetesen nem ebben a tárgykörben volt kiírva a népszavazás, mint tudjuk, de a Fidesz érvelésében az szerepel állandóan, hogy ez a népszavazás következménye. Mint mondtam, még egyszer szögezzük le, nincs közjogi következmény, nincs közjogi kötelezettség, csak politikai következmény. Politikai következményért fizetjük azt az árat, mentünk végig ezeken a stációkon, amelyekben rombolás, kár és fölösleges pénzkidobás van mögöttünk. Tehát politikai következményekről beszélünk, közjogi következmény nincs, de azért érdemes leszögezni azt, hogy igen, van egy ilyen passzus Magyarországon, van egy ilyen általunk, a többség által elfogadott szabály, amely alapján egyébként ráadásul még az Alaptörvény módosításával kapcsolatban népszavazás sem írható ki. Nos, én azt gondolom, mindaz, ami történik, valójában a különböző szabályoknak a finoman szólva is laza értelmezése, finoman szólva is politikai akarattal átitatott értelmezése. Megint nem szeretném a politikát pejoratív értelemben használni e tekintetben, mert természetes egy politikai küzdelemben, hogy politikai szándékaink vannak, de a jogállami elvek, amelyekkel kapcsolatban mi, ellenzékiek oly sokszor kritizáljuk a kormánypártokat, pontosan azt jelentik, hogy ha van határa és van korlátja a politikai akaratnak, akkor az a jog. Annak idején, amikor küzdöttünk a rendszerváltás idején, hogy a kommunista rendszerből, a diktatúrából valóban demokrácia szülessen Magyarországon, az 1989-90-es rendszerváltás idején, többen, sokan, akár a Fidesz padsoraiban ülő, egykori liberális pártot alapító társaim közül sokan fogalmazták meg azt, hogy a küzdelmünknek az egyik fő célja az, hogy végre kitörjünk abból a helyzetből, ahol a jog a politika szolgálóleánya volt. Ez volt a jellemző a diktatúrára, ahol a jog rendszeresen erőszakot tett ezen a szolgálóleányon, mert a demokrácia és a jogállam azt jelenti, hogy a politikai akaratnak van egy korlátja, ez pedig a jog, a jogállam, az alkotmány.Nos, a laza értelmezése a szabályoknak megint csak azt jelenti, amiről az előbb beszéltem: a népszavazási tárgykörre vonatkozóan, a népszavazási eredményre vonatkozóan ‑ és itt igyekszem finom kifejezéseket használni, amikor azt mondom, hogy laza értelmezésről beszélünk ‑ nem veszi komolyan ezeket a szabályokat a kormánypárt, szembemegy mindazokkal az eszmékkel, mindazokkal az elvekkel, amelyekkel telítve küzdöttünk a rendszerváltás idején az egykori diktatúra ellen, a pártállammal szemben. Ez a pártállami gondolkodásnak, pártállami reflexeknek a visszahozását jelenti. A pártállam sajátja volt az, hogy nem tekintette a jogot a politika korlátjának, márpedig annak kell tekintenünk, és nem lehet állandóan az aktuális politikai akaratunk szerint alkotmányt módosítani; gránitszilárdságú törvényt módosítunk most hetedszerre, amit Alaptörvénynek hívunk. Nem lehet állandóan a politikai akarat szempontjai alapján módosítani, hanem ezzel szembe kell nézni, hogy bizony akár egy többségi akaratnak is lehet korlátja a jog, mert ebben állapodtunk meg, ebben kötöttek közösen szövetséget a különböző politikai oldalak; azért, hogy ezeket a bizonyos politikai játszmákat korrekten és civilizáltan tudjuk egymással megvívni, lejátszani, ha úgy tetszik. Tehát mindezen szabályok semmibevétele az, ami előttünk van, ezért nem lehet ezt az alkotmánymódosítást támogatni sem politikailag, sem tartalmilag, mert szembemegy mindazokkal a jogállami elvekkel, amelyekre annak idején esküdtünk, amelyekért küzdöttünk egy diktatúrával szemben.Nos, tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy azért egy gondolat erejéig kitérjek csak-csak arra, hogy azért a kormánypártok elmondják mindig a 3 millió 300 ezer szavazatot a nem oldalán, és nem beszélnek a 4 millió 900 ezer emberről, aki vagy nem ment el, vagy érvénytelenül szavazott, vagy igennel szavazott, tehát más álláspontot képviselt, mint a kormánypártok. Természetesen nem tudjuk sohasem, hogy azon választók részéről, akik nem mentek el, akik érvénytelenül szavaztak ‑ mondjuk, az igen szavazatnál tudjuk, hogy miért szavaztak igennel, tehát azt ki is lehet innen venni ‑, milyen motivációk voltak, nem is érdemes találgatni. Egy biztos, a tény az tény: 3 millió 300 ezerrel szemben a választásra jogosult polgárok részéről 4 millió 900 ezer áll. Nem lehet azt mondani, hogy azért, amit önök akarnak akár az alkotmánymódosítás terén, akár a politikai szándék terén, elsöprő többsége a magyar társadalomnak, a magyar társadalom masszív többsége ott lenne önök mögött; nincs ott. Van valóban egy jelentős szám, van egy nagyon szilárd, nagyon jelentős akarat, ez kétségtelen, de ez nem a magyar társadalom többsége, ezt azért világosan látni kell, a számokat ilyen módon is értelmezni kell.Nos, tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy hadd tegyek két megjegyzést egyébként az előttünk lévő szöveghez is, hiszen azt gondolom, az is megérdemli. Egy általános jellegű észrevételt szeretnék tenni és egy nagyon konkrét, ha úgy tetszik, szemantikai megjegyzést. Az általános jellegű észrevétel ahhoz kapcsolódna, amit Trócsányi miniszter úr is itt elmondott a parlamentben a miniszterelnök úr gondolatait interpretálva és azokat értelmezve. Az Európai Unió mibenlétéről szólt a miniszter úr gondolatmenete is, vagyis arról, hogy hogyan gondolkodunk az Unióról, mennyire legyen föderális az Unió vagy mennyire nemzetállamok laza szövetsége. Nos, itt valóban van vita köztünk, ez valóban így van, egy komoly politikai vita: az elmondottak alapján a miniszter úr azt gondolja, hogy nemzetállamok laza szövetségéről gondolkodjunk, nyilván ebben, mint mondtam, a miniszterelnök úr és a kormánypártok álláspontját képviseli; mi pedig azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak szorosabb együttműködésben, szorosabb föderációban képzeljük el a jövőjét és képzeljük el az elkövetkezendő politikai működését is. Ez valóban egy vita. Én azt gondolom, az Európai Unió gazdaságilag és politikailag akkor lesz erősebb, ha az együttműködés mélyebbé válik. Nem gondolom azt, hogy az Unió ne lehetne kritizálható, dehogynem, hosszú a sora annak, ameddig lehetne szidni és kritizálni az Unió működését, joggal egyébként. Az Unió működésével kapcsolatban tömeges probléma hozható fel, de mégis óriási érték gazdaságilag és politikailag is. Egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek a gazdasága egyébként egyértelműen olyan gazdaság, amely exportorientált, és a növekedés egyébként csak exportra alapulva képzelhető el, egyértelműen érdekelt abban, hogy az Unió erősebb legyen. A globális piacon és egyébként a világkereskedelemben is egyértelműen az az érdekünk, hogy Európa, az Amerikai Egyesült Államokkal szoros szövetségben, képes legyen a gazdaságát növelni, ha úgy tetszik, erősíteni és a politikai befolyását is erősíteni. Azt gondolom, addig jó nekünk, az európai civilizációnak addig jó, addig jó a humanizmusra, a toleranciára és a szabadságra épülő világértékeknek, amíg ezek a különböző fontos politikai és gazdasági centrumok, mint az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió, képesek jól együttműködni. Ennek az együttműködésnek egyébként alapja, hogy Európa is erős legyen politikailag és gazdaságilag. Ez szorosabb integrációval, föderálisabb módon képzelhető el, és ez kell ahhoz egyébként, hogy versenyképesek legyünk a világban, hogy ne arról beszéljünk, hogy az Európai Unió gazdaságilag és politikailag is hogyan gyengül, hogyan marad le egyébként a világversenyben. Ez valóban vita köztünk, vita önök között és mi közöttünk például, ha úgy tetszik, a miniszter úr felszólalására utalva, vita köztem és közte is abban, amit mondott. Nos, én másként látom és másként olvasom a jogot, mint ő. Én azt látom az Európai Unió gyakorlatából is, hogy egyébként az Európai Unió folyamatosan abba az irányba megy, ahol a közösségi jognak primátusa van egyébként a nemzeti joggal szemben. Ez így helyes, hogy bizonyos esetekben, nem minden esetben, hangsúlyoznám, ahol a szuverenitásunkat átadjuk a közösségnek ‑ mert természetes dolog, hogy minden együttműködésben átadunk a szuverenitásból bizonyos elemeket, ez így van jól és ez így van rendjén ‑, ahol átadjuk a szuverenitás bizonyos elemeit, ott bizony a közösségi jognak van primátusa. Egyébként számtalan eset van erre vonatkozóan az Európai Bíróság döntéseiből: az ismert Costa kontra Enel ügyben vagy a Simmenthal-ügyben hozott európai bírósági döntések mind-mind arról szólnak, hogy az Európai Bíróság hogyan ismeri el egyébként az európai közösségi jog primátusát a nemzeti joggal szemben.(16.20)Tehát bizonyos esetekben, bizonyos konfliktusokban ‑ mondja ki a bíróság döntése ‑, amikor konfliktusban van a nemzeti jog és a közösségi jog, akkor a közösségi jognak van primátusa. Ez így helyes, így jó, én így olvasom az irányát egyébként, szemben azzal, amit a miniszter úr elmondott, mert ő az irányát az európai jogfejlődésnek másként látja, ahogy elmondta. Én ezt így látom, s azt gondolom, az Európai Unió ebbe az irányba megy, és jól is teszi, ha ebbe az irányba megy. Mi ezt szeretnénk támogatni és ezt szeretnénk erősíteni.Nos, az önök alkotmánymódosítása valóban nem ezt az irányt szolgálja, nem ezt erősíti, hanem azt, amiről önök itt beszéltek, és ez szerintem nem helyes, nem szolgálja az ország érdekeit, mert ezzel Magyarország kiszolgáltatottá válik, gyengévé válik, és rövid időn belül egy európai periférián találhatja magát. Ha az Unió gyengül, szétesik, többsebességes Európára válik szét, annak a folyamatnak Magyarország csak vesztese lehet. Csak vesztese, ezt ne feledjük el. Mi minden integrációban érdekeltek vagyunk. Minden, ami nem integráció, Magyarország ki fog kerülni a főáramból, és ott bizony a vesztesek között találja magát nagyon gyorsan.Másfelől még egy észrevételt engedjenek meg nekem a konkrét szöveggel kapcsolatban. Hargitai János képviselő úr ‑ aki már nincs bent a teremben ‑ érvelt amellett, hogy mennyire helyesnek tartja egyébként például az „idegen” kifejezés használatát ebben a szövegben. Nos, hadd mondjak el én egy másik álláspontot ezzel kapcsolatban: én kifejezetten helytelennek tartom ennek a kifejezésnek a használatát. Helytelen, rossz. Ez ugyancsak annak az ellenségkép-felépítésnek egy eleme, amely miatt én kritizálom és nem támogatom többek között ezt a beterjesztést, és kritizálom a kormánypártokat. Szerintem óriási tévedés, romboló hatású az ellenségképek felépítése. S bizony ebben szerepet játszott nemcsak a plakátkampány, nemcsak az az egész kampány, ami mögöttünk van az elmúlt egy évben, hanem szerepet játszik az is, hogy például egy ilyen alkotmánymódosítás ahelyett, hogy semlegesebb, a jogban használatos kifejezéseket használna ‑ külföldi, és sorolhatnék mást ‑, az „idegen” kifejezést használja, helytelenül, rosszul, tévesen. Szerintem szemantikailag is helytelen, és még egyszer hangsúlyoznám, a mélyebb politikai tartalmát nézve is az ilyen típusú változtatás. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom összességében az egész alkotmánymódosítást, ami előttünk van, hogy semmilyen tekintetben nem szolgálja ‑ mint ahogy már itt az előbb elmondottakban, az érvelésemben hivatkoztam rá ‑ az ország érdekeit, mindenképpen szétzilálja a magyar társadalmat az, ami mögöttünk van, nem szolgálja az Európai Unióval való együttműködésünket sem egy ilyen típusú alkotmánymódosítás, aminek, hangsúlyoznám még egyszer, csak politikai kényszere van, közjogi kényszere semmi. Nem szolgálja az Unióval való harmonikus kapcsolatunkat, holott erre szükség lenne, hangsúlyoznám még egyszer, nem azért, mert nekünk szolgaian ki kellene szolgálni azt, amit Brüsszel akar, ahogy olyan sokan az Uniót kritizálók közük szokták megfogalmazni. Szó sincs erről. Egyáltalán nem. Harcoljunk ott, ahol kell. De azt azért világosan lássuk be és mondjuk ki, hogy az érdekeink azt kívánják, hogy Európa erős legyen, hogy a nyugati világ erős legyen, prosperáljon, fejlődjön gazdaságilag és politikailag is, annak Magyarország része legyen. Ne páriák legyünk, ne olyan ország, amelyre egyébként ‑ sokszor az itt lakók is tapasztalják ennek a negatív következményeit ‑ szégyenkezve néznek mint az Európai Unió egy nehezen érthető, sokszor kellemetlen tagországára, hanem egy olyan ország legyen, aminek a polgárai emelt fővel és büszkén járhatnak, kihúzhatják magukat, és azt mondhatják, hogy mi valóban az európai értékrendet képviseljük. Nem ártatlan emberekből próbálunk ellenségképet kreálni, nem démonizálni próbáljuk őket, mert azért ne gondolja egyetlenegy képviselőtársam se, hogy azok a démonszerű menekültek mind valamiféle gonosz emberek lennének. Javarészük szerencsétlen ember ‑ ahogy már itt elhangzott egyébként ebben a teremben többek érveléséből ‑, nyilván köztük is, mint mindenki között, ahogy itt képviselőtársaim beszéltek, közöttünk, magyarok között is vannak kiváló és vannak kevésbé kiváló emberek, hogy finoman fogalmazzunk, ugyanígy van ez másoknál is, ez a helyzet. Ezért nem lehet egyetlenegy népcsoportot sem származása alapján démonizálni, de ezt már a történelemből megtanulhattuk volna, ha máshonnan nem, legalább a XX. századi történelemből. Ezért, tisztelt képviselőtársaim, mi, akik liberális embernek valljuk magunkat, és én a Liberális Párt nevében ezt az alkotmánymódosítást támogatni nem tudom, minden körülmények között ellenezni fogjuk, nemmel fogunk vele szemben szavazni, és azt kérjük a kormánypárttól, hogy álljon el ettől a szándékától, és fejezze be azt a típusú hangulatkeltést ebben az országban, ami az elmúlt egy évben folyt a menekültkérdést ürügyül használva. Köszönöm szépen a figyelmüket.
  • DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mirkóczki Ádám képviselő úr megszólított, és az ő észrevételére szeretnék reagálni. Képviselő úr, nem említettem egyetlen közösséget sem a felszólalásomban, ahogy ezt ön tette. Nagyon sajnálom, hogy képviselő úr mást hallott ki a felszólalásomból, mint amire az vonatkozott és amire irányult. Tudja, képviselő úr, mi úgy tudjuk és úgy látjuk, hogy a magyarok azt akarják, hogy Európa az európaiaké maradjon, és mi magyarok mindenképpen meg akarjuk őrizni Magyarországot magyar országnak. Azt hiszem, ebben nincs vita kettőnk között. De meggyőződésem, hogy meg kell különböztetni az Európán belüli szabad mozgást, a szabad munkaerő-áramlást az Európán kívülről érkező migrációtól. A továbbiakban az az álláspontom, álláspontunk, hogy az Unión belül is meg kell különböztetni a mun­kanélkülieket azoktól a bevándorlóktól, akik meg­élhetésért jönnek Európába, az Európai Unió tagállamaiba, tehát gazdasági bevándorlóként vannak jelen, mivel azt az életszínvonalat szeretnék meg­kapni, amit a saját országukban nem kapnak meg.Feltennék önnek egy költői kérdést: mi van a visszafogadás intézményével? Miért nem tudjuk, miért nem tudják a tagállamok visszatoloncolni azokat, akik jogosulatlanul vannak Európában? Azért nem, mert vagy a visszafogadó-készség hiányzik ‑ mint ahogy a felszólalásomban is említettem ‑, vagy pedig eltűnnek a hatóság szeme elől, és nem találják, hiszen hamis papírokkal érkeznek, nem is lehet őket megtalálni. Tehát ez a kérdéskör, amiről én beszéltem, a hetedik módosítását tartalmazza az Alaptörvénynek. Én nagyon sajnálom, ha ön ebből más gondolatokat vont le. Meggyőződésem, hogy erre a módosításra Magyarországnak szüksége van. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Szívesen beszélnék az Alaptörvény módosításának emelkedett voltáról, de mivel megszólítottak minket, ezért válaszolnom kell. Fodor Gáborral nem szívesen vitatkozom, hiszen nem vagyunk egy súlycsoportban, mert ő a teljes tagságát jeleníti meg most itt előttünk, mi pedig egy töredékét a KDNP-nek (Közbeszólások a Jobbik soraiban.) De nem is ez a kérdés. (Dr. Apáti István: A harmincszorosát a teljes támogatottságnak!) Ő valóban a leg… (Közbeszólások a Jobbik soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Ezt tessék beszámítani, elnök úr. ELNÖK: Beleszámítjuk. Apáti képviselő úr… (Közbeszólások a Jobbik soraiban: Harminccal szorozza be… ‑ Plusz egy.) Apáti képviselő úr! HARRACH PÉTER (KDNP): Mindenesetre Fodor Gábor felszólalása eddig a legszínvonalasabb volt, és valóban van olyan érv, amivel érdemes lenne vitatkozni. Egyet gyorsan említek. Ötmillió az az aktív magyar választópolgár, akit érdekelnek a közélet dolgai. Ebből az ötmillióból 3,3 millió szavazott egyképpen, nemmel. Tehát kétharmados eredmény volt ilyen értelemben, ez van a számok mögött. (Derültség és közbeszólások a Jobbik soraiban.) Nem beszélve arról, hogy egymillióval többen voltak, mint ahányan általában erre a politikai családra szavazni szoktak.A vitának arról a mélypontjáról, amit Sallai Benedek képviselt, nem tudom, mit lehet mondani, hiszen ez oly mértékig primitív és demagóg volt (Közbeszólások a Jobbik soraiban: Vigyázat, visszajön! ‑ Olyan, mint a lidérc!); itt nem hangzottak el érvek, tehát erre válaszolni nehéz lenne. De mindenesetre nem is a demagógiája volt a legszomorúbb, hanem sokkal inkább az az eszmeiség, ami mögötte van. A Schiffer utáni LMP erőteljes balra tolódását jelenítette meg itt, amiben egy olyan szemlélet tükröződik, amit az Unió néhány képviselője vagy vezetője képvisel. Ezért azok az elhangzott dolgok sokkal inkább egy kampány elemei voltak, mint egy érvrendszer. Talán majd még lesz alkalmam erre is válaszolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Köszönöm egyébként az öltözködési tanácsokat is. (Dr. Apáti István: Nagyon szívesen.) Meg fogom fogadni, és ha kell, akkor én is beugrok majd egy fodrászhoz két gyúrás között, mint az önök vezetője. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.)Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! (Közbekiáltások a Jobbik soraiból. ‑ Az elnök csen­get.) Nagyon tanulságos volt az elmúlt néhány óra, akár a vezérszónoklatokat tekintjük, akár pedig az előző felszólalásokat. Úgy látom, hogy a magunk ré­szé­ről itt az alaptörvény-módosítás kapcsán, a hetedik módosítása kapcsán, talán, ha az ellenzéket tekintjük így en bloc, akkor egyrészt nem látjuk az elvtársakat, ők eltűntek a balfenéken. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Óvatosan beszélj!) Nem látjuk azo­kat, akiket magukkal cipeltek független képvi­selő­ként. Bár köztük vannak egyébként egyéni ország­gyűlési képviselők is, akár az Együtt képviselőjét, Szabó Szabolcsot, akár a frissen megválasztott vagy egy évvel ezelőtt megválasztott veszprémi kép­vi­selőjüket nézzük, akik egyéni képviselőként hagyták itt az embereket; vagy pedig Oláh Lajost, akit a VII. kerületben a Gyurcsány-párt színeiben választottak egyéni képviselőnek. Nekik valamilyen formában majd el kell számolniuk a választóikkal, hogy miért ezek a padsorok. Bár többen megfogalmazták, akár az LMP részéről, akár múlt héten a frakcióvezető Tóth Bertalan az MSZP részéről, hogy ők nem is tekintik azt a 3 millió 362 ezer embert, akik egy irányba szavaztak és részt vettek a választáson, nem tekintik olyanoknak, mint akiket az ész vagy a szív vezérelt. Különböző jelzőkkel illettek embereket, akik nem az ő szájízük, nem az ő pártpolitikai állás­pontjuk szerint vettek részt ebben a népszavazásban.Nos, én azt látom, hogy egyedül a liberálisokkal tudunk érdemi és értelmi vitát folytatni ma a parlamentben, mert az ellenzék minden egyes részét valamilyen pártpolitikai, valamilyen aktuálpolitikai ügyek vezérlik. Nagyon sajnálom, hogy a Jobbiknál is ezt kellett tapasztalnom, de akkor, amikor a vezérszónokuk folyamatosan fenyegetőzik egy alkot­mánymódosításról, egy alaptörvény-módosításról szóló vitában, és arról ábrándozik, hogy 2018‑ban, majd ha hatalomra jönnek, akkor itt milyen szép új világ lesz, nos, ez nem azt jelenti, hogy a témával foglalkozott volna, illetve érdekelné-e ez a rendkívül fontos nemzeti ügy. (Felzúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: A témával foglalkoztunk.)Akivel vitatkozni tudunk, az Fodor Gábor, bár már most az elején le kell szögeznem, hogy gyakorlatilag az ő álláspontjával nagyon sok mindenben egyáltalán nem tudunk egyetérteni. Én például teljes mértékben nem tudok egyetérteni akkor, amikor megkülönbözteti, nagyon erősen és élesen megkülönbözteti a népszavazás érvényességét és eredményességét. Bár ő is hangsúlyozta, hogy soha ennyi ember egy irányba még nem szavazott, 3 362 224 ember mondta el az akaratát. Világos akaratot közölt akár a parlament felé, akár Budapest felé, akár Brüsszel felé, és felhatalmazta, azt gondolom, mind a kormányfőt, mind a kormányt, mind pedig a parlamentet, hogy ennek az akaratnak minden szinten szerezzen érvényt. Amikor a múlt héten több vidéki településen jártam, akkor nemcsak a kormányzati feladatot, nemcsak a parlamenti feladatot láttam ebben, hanem bizony az önkormányzatoknál is rengeteg polgármester, nagyon sok képviselő hitet tett amellett, hogy még önkormányzati szinten, tehát a közélet, a politikai közélet minden szintjén kötelesek vagyunk az emberek akaratát képviselni és az emberek akaratát végrehajtani.Szeretném az érvényességgel kapcsolatban elmondani, hogy készítettem egy kis összefoglalót az elmúlt időszak népszavazásairól, tehát mind a hat népszavazásról, amit megélhettünk az elmúlt időben. ’97‑ben a NATO-népszavazáson 49 százalékos részvételi arány volt, és egy nagyon gyors, rapid jogszabály-módosítás, és még volt benne, hogy hét óra előtt néhány perccel még egy órára meghosszabbították a szavazás lehetőségét az emberek számára. Így is összességében ott 3 millió 344 ezer ember szavazott együtt, ez egy 85 százalékos akaratnyilvánítás volt. Ma Magyarország a NATO tagja továbbra is, és senki, de senki nem kérdőjelezi meg itt a parlamenti patkóban ezt a NATO-tagságot. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Más volt a küszöb. ‑ Az elnök csenget.)Az EU-csatlakozás 2003-as népszavazása egy 45 százalékos népszavazás volt, ott 3 millió 56 ezer ember szavazott egy irányba, ez ott 83 százaléknak felelt meg. Ma Magyarország az Európai Unió tagja, hiszen 2004. május 1-jén aláírtuk a csatlakozási szerződést és pont a népszavazási akaratra, a népszavazáson részt vevők elsöprő többségére hivatkozva.A kétigenes, háromigenes népszavazás szintén ilyen volt. Én itt a kétigenest szeretném kiemelni, ez ma többször elhangzott, már nemcsak azért, mert az akkori miniszterelnök gyakorlatilag cserbenhagyta, nem cserbenhagyta, elárulta a nemzetét, elárulta Magyarországot. Részt vettem azon a parlamenti ülésen, ahol a 12 határon túli magyar szervezet ott kint kérte a magyar képviselőket, a magyar embereket, a magyar politikai életet, hogy szavazzák meg a kettős állampolgárságot, mindenki tegyen hitet emellett. Ezt csak úgy sikerült megtennünk, hogy a részvétel, egy 37 százalékos részvétel mellett mindössze másfél millió ember mondta akkor, hogy a kettős állampolgárság intézményét be kellene vezetni; ellenben hat év múlva, amikor az emberek kétharmados többséggel felhatalmazták a Fidesz-KDNP-t és létrejött az új kormány, akkor ezt a programot létre lehetett hozni. Tehát annak is megvolt a maga politikai súlya nemcsak erkölcsileg, hanem politikailag is egy nagyon erős politikai felhatalmazást adott.Ugyanezt érzem a mostani népszavazásnál. Miniszter úr nagyon látványosan elmondta, hogy gyakorlatilag az alkotmánymódosítást, az alaptörvény-módosítást lehetett volna természetesen a népszavazás nélkül; lehetett volna olyan népszavazás, hogy ennek a nagyon szigorú szabályozásnak, amit mi alkottunk meg, hogy a komolyságát emeljük a népszavazás intézményének, a legdemokratikusabb véleménynyilvánítási intézménynek, ha ez tényleg de jure, a népszavazás erejénél fogva kikényszerítette volna ‑ illetve kikényszeríteni igazából nem kell, ez jól látható, csak a patkó másik oldalán ‑ az alkotmánymódosítást. De nem ez történt. Az történt, hogy a népszavazáson egy nagyon magas részvétel mellett egy nagyon egy irányba húzó szavazással, egyértelmű véleménynyilvánítással az emberek több mint 98 százaléka világossá tette, hogy mi a politikusok dolga itt a parlamentben. Az is egyértelmű volt mindenki számára, hiszen erről beszéltünk már korábban, hogy ez az alkotmánymódosításban, az alaptörvény-módosításban kell hogy megfoganjon. Beszélhetnénk törvénymódosításról, beszélhetnénk egy országgyűlési határozatról, de mégiscsak ennek az igazi erejét az adja, ha Magyarország Alaptörvényében fogjuk megfogalmazni mindazt, amit egyébként arra a feltett kérdésre az emberek válaszul megadtak, hiszen ez a magyar emberek akarata.Még egy dolgot szeretnék mondani a népszavazás intézményével és a felhatalmazással kapcsolatban. Azért nagyon hosszú idő óta most fordul először elő, hogy a határon túli magyarok, tehát a magyar szállásterületen élők, ők is véleményt alkottak. 130 ezer határon túli szavazat ebben, ha csak a borítékos szavazatokat nézzük. Nyilván még néhány a nagykövetségről szintén nemcsak a kinn dolgozók, hanem a határon túli magyarok szavazata. Ez egy nagyon nagy mennyiségű szavazat. Azt is hadd mondjam el, hogy bőven a magyar részvételi arányok fölött vettek részt a szavazásban úgy, hogy nekik azért nem könnyű ebben a szavazásban részt venni. Ezen majd még el kell gondolkodni szerintem, hogy hogyan tudjuk igazi demokrataként megkönnyíteni a határon túli magyar szavazók szavazati lehetőségét.Ők igazán abban mutattak példát, hogy gyakorlatilag csaknem száz százaléka a határon túli szavazatoknak egy irányba, még inkább egy irányba mutatott, 99 százalék fölötti a nemek aránya. Mert ők pontosan tudják, hogy mit jelent a kitelepítés meg a betelepítés. Ők pontosan tudják, hogy ez a kettő kéz a kézben jár együtt. Ha Erdélyben megnézzük a betelepítést, akkor az ott; ha Felvidéken megnézzük a kitelepítést, a Beneš-dekrétumokat, akkor az pedig ott tette azt lehetővé, hogy megváltozzanak a népességi arányok, és ez elég világos kell hogy mindenki számára legyen, akár a két világháború közötti, akár pedig a ’47-es párizsi békeszerződés utáni időszakot nézzük.Vagy mondhatnék egy kistelepülést, Atyhát, ahol leégett néhány héttel ezelőtt a templom, és ez a település, ez a Sóvidéknek egy 1560 lelkes települése volt még 1950‑ben, és ma pedig mindössze 178-an laknak ezen a településen, egy színmagyar településről beszélek.(16.40)Tehát ha csak a magyarság fogyását nézzük, vagy az európai emberek fogyását nézzük, akkor jól látható, hogy se kitelepítéssel, se betelepítéssel, se széttelepítéssel ez a probléma nem oldható meg. Azt gondolom, hogy a parlamentnek kötelessége, nemhogy figyelembe kell venni, nemhogy azt kell mérlegelnünk, hogy most a szabályok hogy alakultak, hogy lett kevesebb ebből, hanem kutya kötelessége a parlamentnek és a parlament minden képviselőjének figyelembe venni az emberek egyértelmű akaratát, és kötelességünk az Alaptörvényt aszerint módosítani, hogy ne lehessen Magyarországra a parlamentet megkerülve senkit se betelepíteni. Ráadásul ebben a lehető legnagyobb veszély, ha mindezt csoportosan tennék meg velünk, Brüsszel csoportosan erőszakolná ránk azoknak az embereknek a szétosztását, kényszerbetelepítését, akik 2013-14-15 folyamán Európába érkeztek.Én bízom abban, hogy a pártok át fogják értékelni a szerepüket ebben a kérdésben, és amikor november 8-án döntünk az Alaptörvény módosításáról, akkor nagyon nagy többségben tudjuk meghozni ezeket a módosító indítványokat, amivel a magyar embereknek az akaratát, a magyar embereknek a kérését teljesítheti a parlament. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan népszavazási kampány után vagyunk jelenleg, ami drágább volt, mint a brexitkampány, többet költött el ebben a kormány, mint amennyit az angolok a brexitkampánnyal, a két fél együttesen, akik küzdöttek egymással, elköltöttek. Ennek egyébként utána lehet nézni, hiszen nyilvánosak Angliában a választási, illetve a népszavazási költségvetések egyaránt. Ennek egy eredménye lett, az, hogy feltőkésítette Orbán Viktor kormánya azt a sajtóbirodalmat, amit Andy Vajna, Habony Árpád és Szemerey Tamás neve fémjelez. Hölgyeim és Uraim! Ennek annyi volt az értelme, hogy 15 milliárd forintot betoltak az Orbán Viktort szolgáló médiabirodalomba azért, hogy ez a médiabirodalom továbbra is harsoghassa azokat a propagandahazugságokat, amelyeket a kormány terjeszteni kíván országszerte. A negatív hozadéka ennek a népszavazásnak az volt, hogy Magyarország jelenleg rosszabb tárgyalási pozícióban van Brüsszellel szemben, mint a népszavazási kampány előtt voltunk, azért, mert az összes nyugat-európai politikus, aki pártolja a migrációt, elmondta, amit a nyugat-európai lapok is megírtak, hogy ez egy óriási kudarc, hiszen érvénytelen lett ez a népszavazás. Hozzáteszem: sajnos érvénytelen lett, és nem tudtuk az érdekeinket képviselni azért, mert Orbán Viktor a saját logóját ráragasztotta erre a népszavazási kampányra, és bár elsöprő többsége a magyar társadalomnak ellenzi a migrációt, Orbán Viktor logója miatt ezen a népszavazáson nagyon sokan a távollétükkel tiltakoztak ezzel kapcsolatban. Fontosnak tartom azt elmondani, hogy nagyon sokszor a Fidesz látszólag a magyar emberek és a magyarság érdekeit képviseli, de az európai uniós színtéren nem ezt teszi. És ezért is nagyon sajnálom, hogy elment innen Szájer József, és nem hallhatja ezeket a szavakat. Kigyűjtöttem néhány olyan dolgot, amikor a Fidesz teljesen ellentétes módon járt el európai uniós színtéren, mint ahogy egyébként Magyarországon a látszatot kelti a nemzeti érdekek védelme mellett. Például itt van rögtön az az ember, Jean-Claude Juncker, aki fölpofozta Orbán Viktort, aki egyébként rendszeresen alkoholproblémákkal küzdő politikusként jelenik meg európai újságok címlapján, ez az ember, aki támogatja a migrációt. Na, hölgyeim és uraim, vajon melyik az a magyar parlamenti párt, akinek a képviselői az Európai Parlamentben ezt az embert megerősítették a pozíciójában, amikor ellene bizalmatlansági indítvány volt? Hölgyeim és uraim, ez a Fidesz. A fideszes képvi­selők kivétel nélkül a migrációt támogató Jean-Claude Junckert megszavazták, és megerősítették a pozíciójában. Én értem természetesen, hogy önöknek jól jön egy olyan ellenfél, akivel szemben nagyon látványosan meg lehet védeni a magyar érdekeket, de mégiscsak az történt, hogy egy migrációt pártoló európai uniós vezetőt az önök képviselői erősítettek meg a pozíciójában. (Dr. Apáti István: Gratulálok!) Azt is érdemes megnézni, hogy az Európai Uniónak az európai egyesült államok irányába tett erőfeszítései miben öltöttek testet. Létrehoztak egy külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, az Európai Parlament 2015 márciusában tárgyalta meg az ő jelentését, amelyben megújult és koherens migrációs politikát szorgalmaztak, idézem: „fel kell használni valamennyi szakpolitikai és támogatási eszközt, többek között a fejlesztési és kereskedelempolitikát, a humanitárius segítségnyújtást, a konfliktus­meg­előzést, a válságkezelést a jogszerű migráció módjainak erősítésével”. Hölgyeim és Uraim! Ezt a tartalmú jelentést az Orbán Viktor által hangoztatott migránspolitikával ellentétes módon a Fidesz EP-kép­viselői odakint Brüsszelben megszavazták, egytől egyig mindannyian. (Dr. Apáti István: Hoppá!) Továbbmegyek, mert sajnos még tovább is van, és attól tartok, nem lesz elég erre a tízperces időkeret sem, hogy az összes hasonló esetet elmondjuk. 2016 februárjában az uniós csúcson Orbán Viktor 27 európai kollégájához hasonlóan jóváhagyta a tanácskozás következtetéseit. Ennek a 7. pont h) alpontja így kezdődik: „a tavaly decemberi relokációs döntéseket minden elemükben végre kell hajtani”. Hölgyeim és Uraim! Ez arról szól, hogy áttelepítenek Magyarországra migránsokat. (Dr. Aradszki András: Tévedsz!) Ezt aláírták, ezt támogatták, és ennek alapján elárulták a magyar népet, teljesen ellentétes módon foglaltak állást Brüsszelben, mint ahogy idehaza hangoztatják. Továbbmegyek: 2016 júliusában a Fidesz EP-delegációja elfogadott egy európai bizottsági munkaprogramot, amely a 2017. évre vonatkozik. Ebben az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy szervezze meg a rendszerszerű és érvényesíthető programokat a menedékkérők közvetlen áttelepítésére és áthelyezésére. Hozzáteszem: ezt is megszavazták a Fidesz képviselői, aztán amikor ez kiderült, akkor érezték már azt, hogy botrány lesz belőle, és utólag ‑ bár ennek egyébként jogilag semmilyen relevanciája nincs ‑ módosították a saját szavazatukat az Európai Parlamentben, és ilyen módon próbálták valahogy szebbé tenni ezt a hazaáruló szavazatot. Továbbmegyek ismét: az Európai Parlament 2015. december 2-án a plenáris ülésén foglalkozott azzal, hogy milyen a magyarországi helyzet, erről tárgyaltak az EP ülésén. A Fidesz képviselői nem védték meg Magyarországot, nem vettek részt a vitában (Dr. Apáti István: Nem is értették, miről van szó.), meg sem mukkantak, nem csináltak gyakorlatilag semmit. Jellemző egyébként az európai parlamenti helyzetre, hogy a magyar álláspontot a UKIP védte meg, a brit függetlenségi párt, a francia Nemzeti Front és a Jobbik képviselője képviselte Magyarországon, miközben a fideszes képviselők ott sem voltak. (Szilágyi György: Ezek tények, ez a valóság! ‑ Dúró Dóra: Szégyen!) Tehát amikor önök elkezdik hibáztatni a Gyurcsány-pártot, hogy távol maradnak a képviselői esküjüket megszegve az Országgyűléstől, az önök képviselői Brüsszelben ugyanezt teszik nem egy alkalommal. Hozzáteszem egyébként, hogy az ilyen jellegű eltérés a magyar érdekektől és Magyarország elárulása nemcsak ilyen területeken öltött testet, hanem másban is. „Az egységes piaci stratégia” című jelentést például elfogadta a Fidesz képviselőcsoportja, ebből idézek önöknek, a 71. § (2) bekezdéséből: „Felhívja a Bizottságot arra az Európai Parlament, hogy határozottan lépjen fel a nemzeti parlamentekben elfogadott, illetve folyamatban lévő minden olyan jogalkotási intézkedéssel szemben, amely növelheti az egységes piac széttagoltságát.” Hölgyeim és Uraim! Ennek révén fog bejönni Magyarországra a génmódosított élelmiszerek tömege azért, mert a Fidesz erre a jelentésre is többek között, erre a jelentésre is igennel szavazott. Folytathatnánk még hosszan a sort, folytathatnánk a TTIP-ról szóló jelentéssel is például. 2015. július 8-án fogadták el a TTIP-ról szóló állásfoglalási indítványt. Ezt a Fidesz képviselői kivétel nélkül megszavazták. (16.50)Hölgyeim és Uraim! Ennek csak az egyik következménye, de nagyon súlyos következménye az, hogy el lehet ennek következtében árasztani majd génmódosított élelmiszerekkel Magyarországot. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!) És ezt az önök képviselői megszavazták Brüsszelben. (Szilágyi György közbeszólása.) Tessék megnézni kint a jegyzőkönyveket, kigyűjtöttük nagyon precízen, bárki által leellenőrizhető ez a lista. (Z. Kárpát Dániel a kormánypárti képviselőkhöz: Mi a vicces ebben? Semmi vicces nincs benne!)De hozzáteszem még, hogy az egyik fideszes képviselő, Schöpflin György úr külön e-mailben kérte a V4-es országok EP-képviselőit a TTIP-t támogatandó, Martin Schulznak és Barack Obamának is levelet írtak annak érdekében, hogy ezt megtehessék, és ilyen módon a támogatásukról biztosítsák a TTIP-t. Hölgyeim és Uraim! Teljesen másról beszélnek önök rendszeresen itthon, idehaza belpolitikai színtéren, és teljesen máshogy történnek ezek a dolgok Brüsszelben, amikor a brüsszeli bürokraták ellen kellene megvédeni Magyarországot. A Jobbiknál nincs efféle köpönyegforgatás (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. ‑ Az elnök csenget. - Köz­beszólások a Jobbik soraiból.), mi itthon is és külföldön is ugyanazt képviseljük, ami a nemzeti érdek. Mi arra tettünk esküt, hogy minden esetben, akár ilyen, akár olyan a politikai széljárás, a magyar emberek, a magyar nemzet érdekét képviseljük. A Fidesz jellemzően nem ezt teszi. Ez a felsorolás, amit az előbb említettem, nem teljes lista, ennyi fért bele az időkeretbe, de önök rendszeresen cserben hagyják Magyarországot. Szégyelljék érte magukat! Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Úgy van! ‑ Szégyen! ‑ Nagy taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Sakk-matt!) Világos és egyértelmű üzenete van a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának: valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy a betelepítési diktátumról szóló népszavazás eredményében megnyilvánuló többségi akaratot az Országgyűlés beemelje Magyarország Alaptörvényébe. A jelentős társadalmi kérdésekben megnyilvánulni kívánó magyar állampolgárok, vagyis azok, akik felelősen gondolkodnak és elmentek szavazni ebben a kérdésben október 2-án, 98 százalékának, 3 millió 362 ezer embernek az állásfoglalását ugyanis erkölcsi szempontok miatt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez pedig arra vonatkozik, hogy ők a maguk részéről nem kívánják átengedni a döntést az Európai Uniónak abban, hogy illegális bevándorlók kényszerű betelepítését Magyarország köteles legyen elfogadni. Ugyanis ők azt látják, hogy az Európai Unió az elmúlt másfél évben az általános európai identitás feladásán, mondhatnám, elárulásán túl nem szerzett érvényt a jogszabályokban lefektetett elveknek sem, amelyekre pedig előszeretettel hivatkoznak a liberális körökben, például Amnesty International, Helsinki Bizottság. Ugyanis az 1951-es, a Magyar Népköztársaság által 1989. március 14-én hatályba léptetett genfi egyezmény ma hatályos szövegének 2. cikke kimondja: „Minden menekültnek kötelességei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik, különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek alávesse.” A 9. cikkben ezt olvashatjuk: „Az egyezmény egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy valamely szerződő állam háború vagy más súlyos és kivételes körülmények között egy meghatározott személlyel kapcsolatban ideiglenesen olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket az állam biztonsága szempontjából szükségesnek tart, amíg megállapítja, hogy az adott személy ténylegesen menekült, és ügyében az intézkedések fenntartására az állam biztonsága érdekében van szükség.” 31. cikk: „A szerződő államok az országba való jogellenes belépésük vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk az 1. cikkben foglalt meghatározás értelmében veszélyeztetve volt, és akik engedély nélkül lépnek be területükre, illetve tartózkodnak ott, feltéve, hogy haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál, és kellőképpen megindokolják jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket. A szerződő államok nem korlátozzák az ilyen menekültek mozgási szabadságát a szükséges mértéket meghaladóan, és ilyen korlátozásokat csak addig alkalmaznak, amíg jogi helyzetük az illető országban rendezést nem nyert, illetőleg más országba nem nyernek bebocsátást.” Ezek a szabályok, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt Ház. Az idézett részek világos eligazítást adnak olyan helyzetekre, amelyeknek manapság tömeges mértékben vagyunk tanúi. Tudjuk ugyanis ‑ és itt hadd idézzem miniszterelnök-helyettes urat ‑, hogy a görög kultúrából, a római jogból, a germán államvezetésből és a zsidó etikából a kereszténység hozta létre azt a sajátos és megismételhetetlen civilizációt, amit ma ‑ és ma még ‑ Európának neveznek. Az európai civilizáció keresztény alapokon nyugvó civilizáció, ennek pedig az iszlám nem része. Mi, magyarok különösen tudjuk ezt, hiszen 300 éven át védtük tőle Európát, mi tudjuk, miről beszélünk. Európa ma nem védekezik, nem alkalmazza a meglevő, saját maga által hozott szabályozásokat sem, hanem még hívogatja is a megszállókat, miközben az őshonos európai nemzetek népeinek integrálódását követeli a hódítók kultúrájával. Mi ez, kérem, ha nem egy perverz önfeladás, halálos bűn, több ezer éves hitünk, történelmünk és nagyjaink elárulása idegen érdekek szolgálatában? Ferenc pápa joggal kérdezte tehát májusban a Károly-díj átvételekor: „Mi történt veled, humanista Európa, az emberi jogok, a demokrácia, a szabadság szószólója? Mi történt veled, Európa, költők, filozófusok, művészek, zenészek és irodalmárok földje? Mi történt veled, Európa, népek és nemzetek anyja, nagy férfiak és nők anyja, akik meg tudták védeni testvéreik méltóságát, és képesek voltak életüket is adni érte?”Európa azon az úton van ma, tisztelt képviselőtársaim, hogy lelkileg és szellemileg kisemmizte önmagát, amikor hagyta és hagyja eluralkodni magán a szélsőséges liberalizmust. A vezető elit és az eseményeket mozgató erők a francia „forradalomtól” kezdve az utókor elől meghamisítja, elhazudja a történelmet, elhallgatja őseit, nevetségessé teszi hitét, kultúráját, ősei büszkeségét, emberi méltóságát, és sertések elé szórja kincseit. Azóta az igazat hamisnak, a hamisat igaznak állítja be, a jót rossznak, a rosszat jónak hirdeti. Mindezt okosan és ravaszul. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Habony Árpád!) Végül kiiktatta az immunrendszerét, ezért már fel sem ismeri a veszélyt. Arra még van ereje, hogy az egészséges önvédelemmel próbálkozókat ócsárolja, de valójában Európa szabad préda lett. Ehhez a kollektív öngyilkossági kísérlethez csatlakozik az európai baloldal, amelynek tevékeny részét képezi a magyarországi balliberális politikai elit is. Kinek az érdeke? Az európai baloldal azt hiszi, hogy az illegális bevándorlóknak megadandó állampolgársággal növelheti a szavazóbázisát, és ezzel végleg felszámolhatja a keresztény-nemzeti meggyőződésű jobboldali erőket, csak éppen azt felejti el, hogy a muszlim bevándorlók nem a baloldalra fognak szavazni, hanem jobb esetben saját pártokat alapítanak, amelyek majd kiszorítják a baloldaliakat, a rosszabb verzió esetén be sem tartják majd a demokratikus szabályokat. Én elhiszem, hogy az október 2-án lezajlott népszavazás a balliberális oldalnak fáj, főleg annak az eredménye. Bizonyosan az is kellemetlen, hogy Magyarországot egyre többen fogják követni Európában az önrendelkezés és a szuverenitás visszaszerzésének útján azok a nemzetek, amelyekben még ott van a vis vitalis, az életerő és az egészséges önvédelmi reflex. Az is borzasztó lehet, hogy nem fognak hozzájutni a tetteikért valahol beígért földi jutalomhoz. Mindennek a fájdalomnak azonban egyetlen oka van, amit még nem ismernek, vagy ha igen, irtóznak tőle: az pedig állítólag az etalonjuk, és amit ezért nyomatékosan ajánlok figyelmükbe, ez pedig a demokrácia. Én úgy gondolom, hogy a balliberálisoknak és az otthon maradásra buzdítóknak idéznem kell a sajtóban általában némaságra ítélt Ferenc pápát, aki az Evangelii gaudium kezdetű, 2013 novemberében kiadott apostoli buzdításában így fogalmaz: „Minden nemzet tagjai úgy alakítják ki életük társadalmi vetületét, hogy közben felelős állampolgárokká lesznek egy nép ölén, nem pedig az uralkodó erők által sodort masszává válnak. (17.00)Emlékeztetünk rá, hogy hűséges állampolgárnak lenni erény, és a politikai életben való részvétel erkölcsi kötelesség.” A szentatya 2014. november 25-én az Európai Parlamentben pedig a következőket mondta: „Az európai demokráciák, az európai népek demokráciájának életben tartása ma kihívás elé állít minket. Nem szabad engedni a multinacionális érdekeknek, amelyek meggyengítik a demokráciát, és olyan uniformizáló pénzügyi hatalmi rendszerekké alakítják át, amelyek háttérben lévő erőket szolgálnak. El kell kerülni a globalizáló eszméket, amelyek felhígítják a valóságot.” A bevándorlással kapcsolatban a pápa már akkor hangsúlyozta, hogy olyan törvénykezésre van szükség, amely védelmezi az uniós állampolgárok jogait. Ha az egyes érdekek által mozgatott politika érvényesül, akkor csak súlyosbítjuk a helyzetet; az okokat és nem a tüneteket kell kezelni. Tisztelt Ház! A magyar szavazók tehát világosan látják, hogy a szocialistákra a nemzet és az ország védelmében nem számíthatnak. Megjegyzem, másban sem nagyon. A többi ellenzéki párt pedig vagy kétszínű politikát folytat, vagy teljes belső fejetlenség jellemzi őket, vagy komolytalanok és kormányzásra alkalmatlanok. Éppen ezért azok, akik hajlandók voltak elmondani a véleményüket a sorsdöntő kérdésben október 2-án, kivívták maguknak a jogot ahhoz, hogy a véleményüket közjogi vonatkozásban is érvényesítsük. Ezt szolgálja és ezért szükséges az Alaptörvény elénk terjesztett módosítása. A népszavazás kérdése így kezdődött: akarja-e. Aki nem szavazott, nyilván nem akarja, különben elment volna és igennel szavaz, vagyis ők is a nem pártján voltak. Az igen szavazatok aránya pedig elenyésző volt. Így aztán a népszavazás eredményének törvénybe iktatása valóban méltó és igazságos, szolgálja a magyar szuverenitást, szolgálja az önrendelkezési jogunkat, és ezzel erősítjük Európa egységét is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sallai R. Benedek LMP-s képviselőtársunk hozzászólása késztetett arra, hogy két percben a vita ezen szakaszában hozzászóljak. Képviselő úr nem tartózkodott a teremben, majd beszaladt ide, elmondott egy hozzászólást és ismét kiment. Csak közben nem vette észre a képviselő úr, hogy nem azt a napirendet tárgyaljuk, amihez hozzászólt. Ő ugyanis az isztambuli egyezményről beszélt, valamint a nőket és a gyermekeket ért erőszakról. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy itt a Házban ne maradjon válasz nélkül az ő felszólalása, még akkor sem, ha nem tartozott a tárgyhoz. Az első számú megjegyzésem: Magyarország aláírta az isztambuli egyezményt, igaz, hogy még nem ratifikálta. Ez a törvényalkotási, jogi előkészítési munka jelen pillanatban három minisztérium bevonásával készül nagyon komolyan. A második megjegyzésem: a három évvel ezelőtt megalkotott büntető törvénykönyv Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyve, amely sokkal jobban vagy legalább annyira garantálja a kapcsolati erőszakban a nőket ért bántalmazások méltó megbüntetését, és azóta már szigorítottuk is a gyermekek kapcsán, hogy ez Európa-szerte egyedülálló. A harmadik megjegyzésem: nézzük meg, hogy milyen országok ratifikálták. Törökország például ratifikálta, de Németország nem ratifikálta. Kérdezem, hogy Magyarországon vannak-e jobban biztonságban az emberek, a magyar nők és a gyermekek, vagy Isztambulban, esetleg Németországban. Nem ettől függ, hogy ratifikáltuk-e az isztambuli egyezményt, hanem attól, hogy egyéb más jogszabályainkban mennyire garantáljuk az országban élők védelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Önök, Fidesz-KDNP-s képviselők aztán tudnak kérni, amikor támogatást kell kérni a kétharmados alaptörvény-módosításhoz! Itt elméletileg arról lenne szó, hogy egyezzünk meg azokban a szabályokban, amiket az Alaptörvénybe közösen beleiktatunk, amelyek a magyar embereket meg fogják védeni. Ehhez képest itt a vita néha elmegy olyan irányba, ami szerintem nemtelen. Azt meg számon kérni, hogy ki van a teremben és ki nem… az rendben van, hogy Orbán Viktornak dolga volt, elhisszük, de akkor jó lett volna, ha legalább a minisztere itt marad. Vagy legalább egy miniszter. Az rendben van, hogy Völner államtitkár úr itt van, de azért legalább miniszteri szinten kellene a kormányt képviselni. Egyébként el kell mondjam önöknek, hogy a szuverenitásklauzula, amit beemelünk, az önmagában rendben van ‑ erre egy későbbi felszólalásomban ki fogok térni ‑, viszont kérdésként merül fel, amit az ötpárti egyeztetésen is kifejtettünk, hogy ez az „alkotmányos identitás” kifejezés egy nehezen megfogható fogalom. Ez az Alaptörvényben sincs kifejtve, és a tudományos és nemzetközi jogban is elég sok vita van ezzel kapcsolatosan, még ott is, ahol az alaptörvények, alkotmányok elég régi múltra tekintenek vissza, és nemcsak néhány éves múlt áll mögöttük. Elég arra gondolni, hogy ha most hetedszer módosul az Alaptörvény, akkor az alkotmányos identitásunk is hetedszer módosul, és ha a jövőben újra fog módosulni, akkor ez egy általános változásnak lesz kitéve?Azt hiszem, hogy ez a kategória, ami a szuverenitásnak az a kategóriája, amit nem adtunk át Brüsszelnek ‑ helyes és aláhúzom, hogy vannak ilyen kategóriák, és vannak olyan hatáskörök, amiket nem adtunk át Brüsszelnek ‑, annak a kifejtése nem az alkotmányos identitás kérdéskörében lenne ildomos. Azt kell mondjam, hogy alkotmányos költségről hallottunk már a Mengyi-ügyben, de az alkotmányos identitás még kifejtésre vár. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • HARRACH PÉTER (KDNP): Nem szándékoztam hozzászólni, de mivel együtt vettünk részt az ötpárti megbeszélésen, hadd hivatkozzam arra, hogy az alkotmányos identitás egy nagyon szép gondolatba illeszkedik bele, és a nemzet fogalmával összefüggésben van. Emlékszik, képviselő úr, hogy mi van ebben az alkotmányban. Az eddig éltek, a jelenleg élők és a következő generáció alkotja együtt a nemzetet. Amikor a történeti alkotmányra hivatkozunk, akkor pont ez a nemzetfogalom az, ami idekívánkozik, hiszen az alkotmányos identitás a történeti alkotmányban, nem pedig a jelenleg megfogalmazottban gyökerezik. Az a kifogása, hogy ha változik ez az alkotmány, akkor változik az egész: nem változik, mert annak sokkal mélyebb alapjai vannak. De ha már szót kaptam, akkor hadd mondjak egy-két szót még a szuverenitásról. Úgy gondolom, hogy ez sem csupán ebben a kérdésben jelenik meg a mostani módosítás kapcsán, hanem sokkal nagyobb összefüggésben, hiszen ahogy miniszterelnök úr is kifejtette a nap folyamán, komoly küzdelem van Európában. Az egyik a nemzetállamok közösségének képviseletéről szól, a másik pedig arról az európai egyesült államokról, ami remélem, hogy önöknek is, nekünk is távol áll a gondolkodásunktól. Tehát amikor a szuverenitás van, akkor nem csupán a betelepítés kérdéséről van szó, hanem sokkal többről. Ezért szép ez a mostani alaptörvény-módosítás, mert ilyen tág összefüggésbe helyezi ezt a kérdést, és nem csupán egy alkalmi módosítás, hanem mélyíti annak a gondolatiságát, ami már eddig is megjelent az alkotmányban, de jobban kifejti. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt. Tisztelt Képviselőtársaim! Gróf Vécsey Károly, az aradi 13 utolsóként kivégzett tábornokának a szavai október 6. után nem is lehetnének időszerűbbek, mint akkor, amikor arról az alaptörvény-módosításról folytatjuk le a parlamentben az általános vitát, amely Magyarország nemzeti identitását, kultúráját hivatott megvédeni. Minden korban megvannak azok a döntések, amelyek nemzetünk egységét szolgálják. Az aradi vértanúk 1849‑ben meghaltak ezért az országért. Ma nekünk az az örökség jutott, hogy bár életünket nem kell adnunk hazánkért, de higgadtan, egyenes és határozott döntéseket kell hoznunk. (17.10)Ma Magyarországon több mint 3 millió 360 ezer ember azt várja tőlünk, köztük több mint 29 ezren Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén, hogy védjük meg határainkat minden jogszerű eszközzel. Nekünk, országgyűlési képviselőknek az a történelmi feladat jutott, hogy az Alaptörvényünk módosításával biztosítsuk a megfelelő jogszabályi hátteret a kormánynak ahhoz, hogy védje, védjük meg a magyar határokat. Arról kell döntenünk, hogy a nem magyar és nem uniós állampolgárok hogyan élhetnek Magyarországon a jövőben.A hetedik módosítás négy pontja ennek megfelelően a következőket érinti. Az első a Nemzeti hitvallás, itt rögzítve: valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Másodikként, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Harmadikként kimondja, hogy az alkotmányos identitás védelmezése az állam minden szervének kötelessége. Rögzíti végül, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be, idegen állampolgár Magyarországon csak akkor élhet, ha az Országgyűlés által megalkotott rendészeti eljárásban a magyar hatóság elbírálta a kérelmét, és hozzájárult ehhez. Ez ugyanakkor az Európai Gazdasági Térség polgáraira nem vonatkozik.Ma Magyarországon és Magyarországért új egység jött létre. De nem csupán egy új egység, hanem egy új politikai tér is kirajzolódni látszik, hiszen, ahogy most is láthatjuk az ülésteremben, vannak, akik komolyan veszik ezt a történelmi jelentőségű pillanatot, és vannak olyanok, akik még mindig csak a saját dolgaikkal vannak elfoglalva. Nem vesznek részt a vitában, nem szavaznak, vagy csak egyszerűen nem fogadják el a több mint 3 millió 360 ezer ember által adott legitimitást. Félrebeszélnek, maguknak vindikálják az általuk vélt sikert. De gondoljunk csak bele egy pillanatra! A magukat demokratikusnak mondó pártok arra kérték támogatóikat, hogy maradjanak közömbösek Magyarország jövőjét illetően, maradjanak otthon, és hagyják, hogy gyermekeik, unokáik jövőjét más döntse el, Brüsszel vagy más hatalom, azért, hogy ezek a pártok és politikusaik ismét saját érdekeiket szolgálják. És ha megengedik, egy gondolat erejéig hadd térjek ki arra az LMP politikusaitól hallott szellemi mocsárjárásra, ami messze nem volt méltó. Nem volt méltó a témához, annak nagyságrendjéhez, fontosságához. Kezdte Hadházy Ákos, aki első mondatában már az illemhely és a vécépapír-ellátás problémáját említette az Alaptörvény kapcsán. Aztán pedig belátogatott egy negyedórára Sallai R. Benedek, aki, ha visszaolvassa a beszédét, talán saját magára is komoly feladványokat rótt ezzel.Mi ezen a napon nem ezért vagyunk itt. Nekünk jutott ismét az a felelősség, hogy Magyarországot megtartsuk egységesnek és magyarnak. Az Alaptörvényünk módosítása szuverenitásunkról szól. Jogalkotásunk azt célozza, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlás összhangban álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az ne korlátozza Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.Mi továbbra is elkötelezettek vagyunk európai uniós tagságunk és az európai értékek mellett, de nem engedjük, hogy ezen elkötelezettségünk veszélybe sodorja szabad döntésünket a határaink védelméről és arról, hogy kivel akarunk együtt élni, kivel akarjuk megosztani az általunk megtermelt javakat.1849‑ben elődeink vértanúhalált haltak egy magasabb cél érdekében. Magyarország szabadságáért adták életüket. Ők még nem tudhatták, hogy Magyarország szabadságáért még tengernyi vérrel kell áldozniuk honfitársainknak. 1956 60. évfordulóján tegyünk tanúbizonyságot hazaszeretetünkről, és ne tékozoljuk el az örökséget, amelyet elődeinktől kaptunk! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több mint egy éve az itthoni politikai kommunikációs terepet a migráció témája uralja, és itt a Házban is már sok-sok órája hallgatjuk a különböző kormánypárti felszólalásokat a migráció ügyében. Amint arra itt több képviselőtársam is utalt már, ezeket a felszólalásokat hallgatva láthatjuk azt, hogy valójában a Fidesznél a tettek és a retorika között, és ebbe KDNP-s képviselőtársaim is nyugodtan értsék bele magukat, mekkora különbség, milyen óriási szakadék tátong.Hiszen ha csak a miniszterelnöki expozét hallgathattuk meg ebből a mai vitából, ahol Orbán Viktor az európai egyesült államoktól, a nemzetek feletti európai birodalomtól, a Brüsszel központból irányított európai birodalomtól félti a nemzetállamokat, akkor bizony meg kell kérdezni azt, hogy az elmúlt 26 évben, amikor a Fidesz háromszor volt kormányon, amikor meg nem kormányon volt, hanem ellenzékben ült, akkor vajon milyen Európát épített. Akkor, amikor a döntés is a saját kezében volt, például akkor, amikor 2007. december 17-én a lisszaboni szerződésről kellett itt szavazni, arról a dokumentumról, amelyik erre a nemzetállamok feletti európai birodalomra mint az i-re tette föl a pontot, akkor önök erről hogy szavaztak? Milyen vita folyt itt, ebben a parlamentben erről a dokumentumról, amely a nemzetállamokat alapjaiban ásta alá?Itt mindenki, aki most itt ül és képviselő volt akkor, igent nyomott, igennel szavazott erre a dokumentumra. Most pedig a nemzeti szuverenitást féltik önök. Nyolc évvel később. Hát, tisztelt képvi­selőtársaim, azért el kéne mélyedni abban, meg vissza kellene azért egy kicsit emlékezni arra, hogy a Fidesznek milyen felelőssége van abban, hogy az Európai Unió ide jutott. Mert, ugye, úgy beszélünk az Európai Unióról, hogy az egy közös döntéshozatal és egy közös felelősség. Önök hányszor emelték föl a szavukat az Európai Unióban, Brüsszelben vagy akár itt, Budapesten az ellen az európai struktúra ellen, amelyik maga alá gyűri a nemzetállamokat? Önök minden egyes alkalommal megszavazták, támogatták azokat a folyamatokat, amelyek sajnos idevezettek, és egy ilyen Európát eredményeztek.Azt mondta ma reggel Orbán Viktor, hogy a migráció csak egy tünet. Igaza van. Mi az oka? El kellene kezdeni az okairól beszélni ennek a migrációs válságnak. Az elmúlt évtizedekben képviselőtársaim hosszan beszéltek erről, hogy milyenfajta külpolitika vezetett ahhoz, hogy Európa a saját szomszédságát destabilizálja. Aktív részvétellel. Nemcsak támo­gatólag vagy nemcsak hallgatólagosan pártolta az Európai Unió, köztük Magyarország is nagyon sokszor azokat a destabilizációs törekvéseket, amelyek Európát meggyengítették azzal, hogy az őt körülvevő országok legyengültek, destabilizálódtak, és ilyen módon egyfajta migrációs válságnak kitették Európát. Észak-Afrikában, Közel-Keleten sajnos Európa közreműködésével, köztük Magyarország csendes vagy néha bizony aktív támogatásával destabilizálódott Európa szomszédsága.Ugyanígy az okok között fellelhető az Európai Unióban teret nyerő nihilizmus és liberalizmus, ami valójában aláásta azt a keresztényi értékrendet, ami egyfajta vákuumot teremtett, és ebbe hatolt be a migráció, a multikulturalizmus, a politikailag korrekt közbeszéd és a tabuk kerülgetése, felállítása, az önsorsrontás mint európai szokás és mint európai politika. Valóban, ez egy komoly oka annak, hogy Európa sajnos idejutott.(17.20)És tisztelt képviselőtársaim, itt e helyett a kampány helyett, amit önök itt folytattak Magyarországon ‑ bár igen, szembe kell szállni a multikulturalizmussal, szembe kell szállni a migrációval ‑ , Brüsszelben is meg kellett volna vívni ezt a csatát, hiszen önöknek, az önök kormányának vétója van az Európai Tanácsban. Önöknek nem kellett volna aláírni azt a belügyi határozatot, amit tavaly szeptemberben Brüsszelben letett a brüsszeli bürokrácia az asztalra. Önöknek nem kötelező ezeket a határozatokat jóváhagyniuk, aláírniuk. Ott kint kell megvívni ezt a csatát, nem pedig itthon. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Érdekes vita zajlik itt, a parlamenti patkón belül meg a parlamenti patkón kívül. A Jobbik azt bizonygatja a parlamenti patkón belül, hogy a Fidesz-KDNP Brüsszelben a legnagyobb barátja a kvótáknak, miközben az MSZP a parlamenti patkón kívül azt hirdeti, hogy nincs is kvóta igazából. Tehát nehéz eligazodni az ellenzék álláspontján. Persze, azt is mondta az MSZP, hogy nincs olyan probléma, hogy bevándorlás, és ezt a Fidesz találta ki.A Jobbik, úgy látszik, nehezebb házi feladatot kapott a frakcióvezetéstől a mai délutánra. Azt kell bebizonyítania itt, a parlamenti patkón belül, hogy a Fidesz-KDNP bevándorláspárti lenne, merthogy Mission impossible sorozatot is lehetne szerintem folytatni. Nehéz fába vágták a fejszéjüket, szerintem nem is olyan sokan fogják ezt elhinni önöknek, de ha megnézik azért a magyar politikusok nyilatkozataira a brüsszeli visszhangokat (Dúró Dóra: Konkrétumokat mondj!), főleg azt, hogy mennyire tartott az október 2-ai népszavazástól Európa sok-sok vezetője, akkor láthatják, hogy ez bizony egy reménytelen küzdelem. Próbálkozzanak itt vele, de nem hiszem, hogy sok sikert fognak elérni.2004. május 1-jén igyekezett Magyarország is egy európai álomhoz csatlakozni, egy olyan közös Európához, amely közös értékeken alapszik, egy közös gazdasági térséget, közös értékközösséget, közös globális súlypontot jelent a teljes világban, és ez egy európai rémálommá kezdett válni az utóbbi hetekben hónapokban, az utóbbi másfél évben, amikor európai politikusok saját identitásukat föladva igyekeztek valami számukra ismeretlenre rögtön bólogatni, sőt invitálni is, mint egy üres lapot, egy biankót, egy blankettát aláírni a bevándorlás, az automatikus betelepítési kvóta kérdésében.Ez abból fakadhat, hogy ha nem ismerik talán elég jól az európai értékeket, az európai kultúrát, azt a teljesítményt, amit az európai emberek tettek le az egész emberiség asztalára az elmúlt kétezer évben; mert ha ezt nem ismerik vagy nem becsülik eléggé, akkor tartják csereszabatosnak. Akkor vélik úgy, hogy egyik évtizedről a másik évtizedre egy jól kialakult, a keresztény erkölcsiségen, a görög filozófián és a római jogon létrejött, nem pedig a saríán, hanem a tízparancsolat alapján létrejött kultúrát és civilizációt le lehet cserélni egyik évtizedről a másik évtizedre egy zavaros, bizonytalan, egyfajta iszlamizmusra, az ő részükről pedig nihilizmusra épülő európai berendezkedésre. Aki ezt így gondolja, az nem értékeli Európa elmúlt évszázadait, az nem tartja értékesnek azt, amit művészetben, tudományban, emberi teljesítményben az európai államok, az európai emberek, az európai vezetők, az európai egyházak létrehoztak évszázadokon és generációkon keresztül.Talán érdemes újra jobban megismerni mindezeket, mert ha valaki megismeri, a sajátjának érzi, megtalálja benne a saját helyét, akkor nem tartja lecserélhetőnek egyik pillanatról a másikra. Sokan azonban, úgy látszik, ezt az európai teljesítményt, ezt az értéket nem értékelik ilyen nagy mértékben. Ugyanakkor sokszor vádolják meg azokat, akik a kötelező betelepítés ellenzői, szívtelenséggel, embertelenséggel vagy keresztényietlen hozzáállással. Azt hiszem, ezt is elutasítjuk. Sok részt vehetnénk a Szentírásból is nyilván, ami idekapcsolható. Engedjék meg, hogy a Sirák fia könyvéből idézzek egyet: „Erőidhez mérten karold föl a társadat, de vigyázz magadra, nehogy csapdába ess.”Azt hiszem nekünk is ez a feladatunk. Semmifajta vita szerintem józan gondolkodású emberek között sem Magyarországon, sem máshol nincs azzal kapcsolatban, hogy egy menekülttel hogyan kell bánni. Aki valóban menekült, azt segíteni kell, befogadni kell, mint ahogyan Magyarország is megtette akár kiskorúakról legyen szó, akár felnőttkorúakról legyen szó, mindenkinek megadta azt az ellátást felnőttkorúak esetében, amit a nemzetközi szerződések ‑ amelyeket Aradszki képviselőtársam is már idézett a korábbiakban ‑ előírnak. A kiskorúaknak pedig ennél jóval többet; ott azt mondtuk, ne legyen különbség magyar vagy nem magyar kiskorú között, ugyanazt az elbánást, ugyanazt a juttatást kell hogy kapják.Tehát aki valóban menekült, abban semmifajta különböző álláspont nincsen magyarországi emberek, brüsszeli gondolkodók vagy bármilyen más európai ember között. De az, hogy ki számít menekültnek és ki az, aki gazdasági bevándorló, hogy a migrációnak mint folyamatnak, mint egy társadalmi jelenségnek, mint egy történelmi sorsfordulópontnak, egy történelmi ténynek van-e értelme Európa számára, abban viszont már, úgy látom, óriási különbségek vannak. Nagyon sokan szeretik összemosni ezeket a kategóriákat, és ebből vetítik ki azt sokan ránk is, magyarokra is, remélem, nem arra a 3,3 millió emberre, aki a Fidesz-KDNP-vel együtt szavazott a két héttel ezelőtti népszavazáson, mintha embertelenek lennénk.Az a 3,3 millió ember, akit oly sokszor korholnak ellenzéki oldalon, nem azért szavazott nemmel, mert rasszista lenne, embertelen lenne vagy menekültellenes lenne. Azért szavazott így, mert értékesnek tartja a saját hazáját, a saját békéjét, a saját biztonságát, a saját kultúráját, a saját identitását, és ezt meg kívánja védeni azoktól, akik törvényellenes módon és tömegesen kívánnak megjelenni Európában.A nagy veszélyt, amelyre az alaptörvény-módosítás is utal és amitől meg kívánja védeni Magyarországot ‑ és ha Európában is lesznek követői ennek mint sok más jogszabályunknak, akkor akár egész Európát is ‑, az a hirtelen változástól, veszélytől való megóvás. Egy társadalom számára egy radikális, rövid időn belüli, mélyreható változás óriási kockázatokat hordoz. (Földi Lászlót a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)Ha csak végignézi valaki a XX. század magyar történelmét, hogy hány rendszerváltást, hány óriási, mélyreható változást kellett megélni az első világháború végén vagy ott a Tanácsköztársaság ideje alatt, vagy az utána kiépülő rendszerben, vagy a német megszállás ideje alatt, vagy a szovjet megszállás szörnyű évtizedei alatt, vagy maga a rendszerváltás is, amely alapvetően nyilván mindannyiunk számára pozitív és támogatandó folyamat volt, de mégis, a nagymértékű változásával sok esetben vállalkozásokat vagy családokat teljesen más útra vitt vagy akár tönkre is tehetett, hiszen nagymértékű változás volt a társadalmon belül, egy globalizmusba, egy sokszor túlságosan liberális gazdasági-társadalmi rendszerbe való átváltás.Minden ilyen változás megrázkódtatást jelent. És ezt látjuk Magyarország állapotán, társadalmi-gazdasági állapotán, hogy mennyivel nehezebb helyzetben van egy olyan ország, amelynek generációnként kell egy nagy rendszerváltást megélni, egy nagy társadalmi változást megélnie azokhoz képest, akiknek egy organikusabb fejlődése van, ahol nincsenek hirtelen nagymértékű változások.Ettől szeretnénk megóvni Magyarországot a következőkben. Az előző nagy változtatásokról nem kérték ki Magyarország véleményét. A nagyhatalmak döntöttek úgy szinte minden esetben, hogy Magyarországon valamilyen radikális politikai és társadalmi fordulatra szükség van. A következő nagy társadalmi változás, amely előtt sok európai ország áll és amelynek a lehetősége Magyarország esetében is fennáll, több tízezer vagy akár több százezer embernek az egy generáción belül való megjelenése, akik teljes mértékben egy különálló társadalmat építenének, és rengeteg közbiztonsági, szociális, egészségügyi, terrorizmussal kapcsolatos kulturális és identitásbeli veszélyt hordoznak magukban, a változás lehetőségét hordozzák magukban, az ő megjelenésükről most viszont szabadon dönthetünk.És ha hosszú távon akarjuk Magyarországot a radikális, gyors változástól megóvni és az élet természetes rendje szerinti, a törvények által szabályozott változásoknak pedig a lehetőségét megengedni, akkor támogatni kell ezt az alaptörvény-módosítást, mert ez a hirtelenségtől, a radikalizmustól és a nagyon nagy lakosságszámban megjelenő változástól kívánja Magyarországot megóvni; nem elzárva semmilyen emberiességi csatornát, nem elzárva semmilyen más lehetőségét annak, hogy természetesen aki tisztességes és békés szándékkal érkezik ide, Magyarországra, annak természetesen a későbbiekben is legyenek meg a lehetőségei. És ezt tettük úgy, hogy előtte kikértük az emberek véleményét. Nagyon sokszor hallottunk nagyon sok európai fórumon arról, hogy a polgárokhoz közelebb kell hozni a döntéshozatalt. Majd amikor a magyar kormány a legközelebb hozta az európai emberekhez, a magyar emberekhez a döntéshozatalt, rögtön tiltakoztak ez ellen. Azt hiszem, ezeket az idézeteket mindnyájan fejből tudják, nem is kell hogy elmondjam önöknek.Mi tehát megkérdeztük az embereket, és 3,3 millió ember felhatalmazásával fogadjuk el ezeket a jogszabály-módosításokat. Azt is mondhatnám, 3 millió 360 ezer érvünk van arra, hogy miért kell elfogadni ezt az alaptörvény-módosítást, és 55 ezer érvünk van arra, hogy miért nem kell elfogadni. A kettő közötti arány egyértelmű. (17.30)Nagyon gyenge lábakon áll azoknak az érvelése, akik a távolmaradókra hivatkoznak, most nem itt a parlamenti vitából távolmaradókra gondolok elsősorban, hanem a szavazásoktól távolmaradókra, hiszen a szavazásokon részt nem vevők még sosem alakítottak kormányt, ők még sosem bíztak meg senkit semmilyen törvény megalkotásával az emberiség történetében ‑ most sem lehet ez másként. Engedjék meg, hogy ezen alaptörvény-módo­sí­tás kapcsán felhívjam a figyelmüket egy nagyon veszélyes tendenciára, amit láthatunk az elmúlt évtizedek Európájában vagy más nemzetközi szervezeteiben is, és a szuverenitást nagyon könnyen kikezdhetik, és az országok valódi szándékát akár az ellenkezőjére is forgathatják. Arról van szó, hogy Magyarország is több nemzetközi szervezet tagja, Magyarország az Európai Uniónak is részese. Bizonyos jogfogalmak, bizonyos fogalmak, amelyek megjelennek ezeknek a nemzetközi testületeknek a gyakorlatában, olyasfajta kiterjesztő értelmezést kapnak ennek a szervnek a végrehajtó vagy ügyintéző vagy képviseleti szervei által, amelyek a csatlakozáskor soha nem volt szándékában egyik országnak sem. Vagy ezeknek a szervezeteknek a nemzetközi tanácsai, testületei olyan jogosultságokat gyűrnek maguk alá, olyan jogokat birtokolnak el a részes tagállamoktól, amelyekről nem volt szó a csatlakozáskor. Ez a szuverenitásnak egy olyan csorbítása, amelybe sok esetben nincs beleszólása a tagállamoknak, amikor ez egyfajta szokásjogi vagy jogértelmezési gyakorlaton keresztül valósul meg. Egész egyszerűen azt veszik észre, hogy csatlakoznak egy nemzetközi egyezményhez, ami az emberi méltóság vagy az emberi jogok védelmére alapul, és amit ők hirtelen jogegyenlőségnek, emberi jogi védelemnek gondoltak, azok olyan tartalmakkal ruházódnak fel nemzetközi bíróságok vagy testületek joggyakorlatában, amit mondjuk, a természetes gondolkodás alapján vagy a természetes jogérzet alapján soha nem gondoltak. És egy tagállam hirtelen azt látja, hogy a szabadságjogok védelme érdekében csatlakozott egy nemzetközi megállapodáshoz, és utána saját magának kell az állampolgárok szabadságjogait megvédenie ezzel a testülettel szemben. Gondoltuk volna-e, hogy mondjuk, a strasbourgi bíróság valaha is a vörös csillag büntető törvénykönyvből való törlését fogja követelni? Amikor csatlakoztunk ezekhez az egyezményekhez, nem ilyesfajta értelmezésekre készültünk föl. Nem úgy gondoltuk, hogy a szervezetek ilyen jogokat vindikálnak maguknak. És nincs ez másképp az Európai Unió esetében sem. Nem azért csatlakoztunk oda, hogy ők döntsék el, hogy ki élhet és ki nem élhet Magyarországon; kinek adjunk letelepedési engedélyt vagy kinek adjunk állampolgárságot. Azért csatlakoztunk, mert ennek megvoltak a maga gazdasági vagy politikai okai, de ebben nem voltak ilyesfajta jogosítványok. És megálljt kell parancsolni a szuverenitás védelmében azoknak a nemzetközi szervezeti tendenciáknak, amikor szervezetek maguknak deklarálnak ilyesfajta jogköröket. Semmifajta közvetlen kapcsolatuk nincs a választókkal; a választók hordozzák a szuverenitást, ebből kifolyólag nem állapíthatnak meg maguknak ilyen jogköröket. És a XXI. század első felében a legszembeötlőbb dolog ennél az óriási nagy kérdésnél, a legnagyobb összeurópai társadalmi és egész Európa minden országát és minden állampolgárát érintő kérdésnél ugrik ki a leginkább, amikor egy európai testület, a Bizottság elkezd magának ilyesfajta jogköröket vindikálni. Azért is meg kell állítanunk ezt, mert más jogkörökben is meg fogják ezt tenni, és kicsúszik a nemzeti parlamentek kezéből a döntéshozatal, ha már azokat a jogköröket sem mi magunk állapíthatjuk meg, amiket közösen gyakorlunk, hanem ezek a közösen gyakorló szervezetek elkezdenek bizonyos jogköröket megállapítani maguknak. Ezt mindenképpen meg kell hogy állítsuk. Ez mind a magyar alkotmányos rendszerrel ellentétes, mind a magyar jogrendszerrel ellentétes, mind pedig a szuverenitás eszméjével ellentétes. Azt hiszem, ebben a kérdésben is nagyon sokan felvetik, hogy milyen Európát szeretnének, föderális Európát, nemzetek Európáját. Mi magunk, kereszténydemokraták is az európai nemzetek testvériségére alapozott Európát szeretnénk, ugyanakkor az alaptörvény-módosításnál egy sokkal konkrétabb kérdésről van szó. Itt már arról kell döntenünk, hogy kikkel élünk együtt, ki lakik az utca végében, kik élnek az adott településeken itt Magyarországon. Nem pusztán egy elvonatkoztatott, egy absztrakt, egy jogi fogalmakkal operáló vitáról van szó, hanem egy konkrét együttélési kérdésről van szó. Ezért fontos, hogy ebben a kérdésben egyértelmű választ adjunk, mert ez húsbavágó, a mindennapokat érintő kérdés. Ahogy minden európai polgárnak, minden magyar embernek jogai és kötelezettségei vannak, nincs ez másként azokkal sem, akik ide akarnak betelepülni; nyilvánvalóan a mi jogszabályaink szerint kell hogy éljék az életüket, és nem hagyhatják azokat figyelmen kívül. Márpedig itt egy elég erős összeütközésről van szó, egy elég erős civilizációs súrlódási felületről, talán erősebb is, mint súrlódás, hiszen a fundamentalista iszlamizmus, amely megjelent Európában, óriási veszélyt jelent, nemcsak a kereszténységre úgy, mint vallásra, hanem mint egy olyan eszmerendszerre is, amelynek a talaján a demokrácia, a jogállamiság, a többségi döntéshozatal létrejöhetett az elmúlt évszázadokban, aminek köszönhetjük akár a polgárok jogegyenlőségét, akár az emberi méltóság egyenlő védelmét minden polgár tekintetében.Ezek igenis veszélyben vannak, egy brüsszeli ábránd okán, egy internacionalista elit elképzelése okán, amely ebben nem látja meg azt a veszély, amit 3,3 millió magyar ember meglátott, amely a korlátlan betelepítésben lévő valamelyes önsorsrontást jelentené. Mi nem egy globalista agyrémet szeretnénk megvalósítani, nem egy identitászavaros európai vezetésnek szeretnénk a döntéseit egy az egyben végrehajtani Magyarországon, hanem a nemzeti érdek mentén szeretnénk döntéseket hozni. És ez az, amit a baloldali ellenzék talán sohasem fogott föl, vagy nem tudja kezelni, hogy mit is jelent a nemzeti ügy, mit is jelent a nemzeti érdek, még akkor sem, ha 3,3 millió ember kiabálja a baloldal fülébe, hogy itt egy olyan kérdésről van szó, amely minden párthatárt túlfeszített az október 2-ai választással, hiszen nem volt olyan ember a nemmel szavazók között, aki egyik vagy másik párthoz ne tartozott volna, vagy akár semelyik pártnak sem a szimpatizánsa. Ugyanakkor nem látták meg, és azzal, hogy nincsenek most itt, nem vesznek részt ebben a vitában, nem tudnak továbbra sem a napi pártcsatározásokon felülemelkedni. Lehet, hogy azért, mert egymást fogják a különböző baloldali csoportok, MSZP-sek, DK-sok, együttösök és mások, abban versenyeznek, hogy ki a radikálisabb, és ki lesz 2018-ra a baloldal vezető szellemi ereje. És ebben a lehet, hogy kisstílű, egymás közötti húzd meg, ereszd meg játékban nem tudnak egy nemzeti ügyben felülemelkedni ezeken a párthatárvonalakon vagy az ellenzéki pártok és a kormánypártok közötti határvonalakon. Ugyanakkor egy nagyon rossz üzenetet is adnak mindezzel, hiszen, ahogy ez már a mai napon többször elhangzott, a népszavazásnál még azt mondták, hogy egy rosszul feltett kérdésről van szó, ezért nem akarnak részt venni a szavazáson, most viszont egy olyan egyértelmű deklarációról van szó, amit az Alaptörvénybe emelnénk, és Magyarország számára hosszú távon is stabilan a nemzeti identitás, a biztonság megőrzésének záloga lehet, de még sincsenek itt. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy maguk is próbálják mind a népszavazás, mind pedig a mostani alaptörvény-módosítás legitimációját minél inkább csökkenteni. És ez a legitimációcsökkentés nem szolgálhat más célt, mint azt, hogy ha egyszer a saját számításaik szerint hatalomra kerülnének, akkor abban az esetben könnyebben tudjanak visszatáncolni ebből a magyar nemzeti döntésből, ebből a nemzeti ügyből, és könnyebben tudják Brüsszel akaratát végrehajtani, és a kötelező kényszerbetelepítési rendszernek Magyarországot is a részévé tenni. Emlékezhetünk arra 2008‑ból, amikor bármifajta utasítás jött a Gyurcsány‑bajnai-kabinetnek Brüsszel irányából, hogy milyen lépéseket kell megtegyenek a gazdasági helyzet tarthatatlansága okán, kritika nélkül mindegyiket végrehajtották. Nincs okunk feltételezni, hogy ebben a másik kérdésben másként viselkednének. Az pedig szerintem már a választók számára is egyre kevésbé érthető, hogy a Jobbik, amikor itt van egy ilyen határozati javaslat, pontosabban egy alaptörvény-módosító javaslat, nem azzal foglalkozik, nem a nemzeti identitás védésével foglalkozik (Dúró Dóra: Te most mivel foglalkozol?), csak és kizárólag a Fidesz-KDNP-vel foglalkozik a vitának ebben a szakaszában, órák óta, pedig egy nemzeti ügynél talán ő is elmondhatná, hogy mi a valós álláspontja. Persze, európai uniós kérdésekben láttuk már a Jobbikot az Európai Unióból való kilépés pártján és az Európai Unióban való bennmaradás pártján is. Nyilván eléggé sűrűn változnak a jobbikos álláspontok; lehet, hogy azokhoz érdemes évszámot biggyeszteni. Így azért félhetünk attól is, hogy lehet, hogy még akár a bevándorlás kérdésében is megváltozik. De ha sikerül most Alaptörvénybe iktatni, akkor hosszú távon tudjuk megvédeni Magyarországot, hosszú távon tudjuk Magyarországot egy békés és gyarapodó Magyarországként, az identitására büszke, identitását őrző, de minden békés szándékkal közelítő ember számára barátságos és befogadó országként feltüntetni. Mindemellett pedig egy olyan országként, amely nemzetközi téren ott igyekszik segíteni a bajba jutott embereknek, ahol maga a baj keletkezett, nem pedig a bajt akarja Magyarországra és Európába hozni. Én ezért kérem önöket, hogy szavazzák meg és támogassák ezt az alaptörvény-módosítást. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy Staudt képviselő úr nem maradt benn, mert éppen azzal a kérdéssel kívánok foglalkozni, amit hiányolt, az alkotmányos identitás problémájával. Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításában új fogalomként jelennek meg az alkotmányos önazonosság, illetve az alkotmányos identitás kifejezések. A Nemzeti hitvallás kiegészítése szerint „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” Az Alaptörvény R) cikke pedig a következő bekezdéssel bővül: „Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.”Miért indokolt az Alaptörvényben az alkotmányos identitás fogalmával élni? A részletes indoklás szerint az Európai Unió olyan jog- és értékközösség, amely tiszteletben tartja tagállamainak alkotmányos identitását, a tagállamok államiságának legalapvetőbb kérdéseivel összefüggő önálló döntési jogát. Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése kifejezetten is jelzi, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok egyenlőségének elvét és a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok politikai és alkotmányos berendezkedésének.A tagállam nemzeti identitásának meghatározása értelemszerűen az adott állam és az azt alkotó politikai közösség legalapvetőbb, elvitathatatlan joga, amely elsősorban, de nem kizárólag annak alkotmányában jelenik meg. Helyénvaló ezért, hogy az állam politikai közössége az alkotmányozón keresztül az állam nemzeti identitásának egyes alkotóelemeit az alkotmányban rögzítse.A nemzeti identitás fogalma természetesen nem fedi le az alkotmányos identitásét, bár egymástól elválaszthatatlanok, hiszen egy nemzeti közösség, egy történelemmel rendelkező ország alkotmányában megjelenő közösségi identitásról van szó. Ennek kapcsán Gary. J. Jacobsohn „Az alkotmányos identitás változásai” című, 2011‑ben megjelent tanulmányában joggal fejti ki: „Az alkotmányelmélet jellemzően kevéssé foglalkozik az alkotmány identitásának kérdésével. Pedig az alkotmányok bizonyos jellemzői lehetővé teszik, hogy beszéljünk egyfajta alkotmányos identitásról, és a kialakulására jellemző párbeszédes folyamat lehetővé teszi azt is, hogy egy tetszőleges alkotmány kiválasztása után meghatározzuk annak identitását. Ezt az identitást, amely számos, a nemzet múltját kifejező törekvés és vélemény elegyeként jelenik meg, folyamatosan alakítják a bíróságokon, a törvényhozásban és a köz-, illetve magánszféra további színterein zajló politikai és értelmezési viták.”Az alkotmányok elfogadásához vagy megváltoztatásához mindig erős legitimációra, illetve felhatalmazásra van szükség. Egy közösség, a mi esetünkben az államalkotó magyar nemzeti közösség alapvető, javarészt közmegegyezésen nyugvó értékeinek írásos rögzítése a lehető legszélesebb társadalmi támogatottságot feltételezi, s bár nyilván vannak olyanok, akik nem azonosulnak Alaptörvényünk Nemzeti hit­vallásának, illetve Alapvetésének valamennyi pontjával, de azt aligha vitatják, hogy az Alaptörvény olyan módon hozott előrelépést a többször toldozott-foltozott 1949-es alkotmányhoz képest, hogy ugyanakkor a ’89-es változtatások után kialakult demokratikus intézményrendszer értékeit megőrizte.Az előrelépés paradox módon éppen a közösségi, nemzeti identitásunk fontos elemeinek konzerválásában érhető tetten, hiszen azt Jacobsohntól is tudjuk, hogy az alkotmányosan biztosított, kiemelt védelem értelme éppen az, hogy az alkotmányozók biztosítékot nyújtsanak a jelenlegi identitás számára, egy későbbi lehetséges, de elutasított identitással szemben. Éppen ezért kell az alkotmányozáshoz széles legitimáció, a törvényhozásban kétharmados vagy akár annál is nagyobb többség, hiszen ilyen nagy többséggel tudják az alkotmányozók kizárni, hogy az alkotmány szellemét, az általa meghatározott, illetve leírt identitáskeretet a jövőben erőteljesen megváltoztassák.Az Alaptörvény hetedik módosításának részletes indoklása is kitér arra, hogy a nemzeti és az uniós jog egymással való kapcsolatának az egyes államok alkotmányos önazonosságára tekintettel történő értelmezése folyamatosan napirenden van az európai országok alkotmánybíróságai előtt is. Az uniós jog értelmében a tagállamok nemzeti és politikai önazonossága szempontjából jelentősnek ítélt, alkotmányában megjelenő politikai és társadalmi értékválasztását nem lehet megkérdőjelezni. Ez utóbbi mondat egyértelművé teszi, hogy mi a lopakodó föderalizmus Európája helyett az egyenrangú, szuverén nemzetállamok szövetségében gondolkodunk. Ebben az értelemben a 2016. októberi népszavazás nem teszi szükségessé, hogy újradefiniáljuk önmagunk és nemzeti alkotmányunk viszonyát az Európai Unióhoz, hiszen azt már a 2011-es elfogadáskor is egyértelművé tettük, hogy szuverenitásunkat a csatlakozási szerződésben, valamint a lisszaboni szerződésben foglaltakon túl nem kívánjuk tovább korlátozni. Ugyanakkor az Alaptörvény mostani kiegészítése pontosabbá, mondhatni, teljesen egyértelművé teszi a viszonyunkat ahhoz az Európai Közösséghez, amelyhez önként csatlakoztunk s amelynek a fennmaradásában érdekeltek vagyunk. Ez a válasz azoknak is, akik szerint a beterjesztett szöveg nem jelent többletet a jelenlegi állapothoz, a hatályos Alaptörvényhez képest, azaz a kormány által javasolt módosítás semmilyen új dologban nem korlátozza az Uniót.A jelenlegi tervezet elutasítói ezen túl nem tudnak vagy nem akarnak érvényes érveket felhozni azon véleményük mellett, hogy a javaslat ne kerüljön be az Alaptörvénybe. Nyilván azért nem, mert akkor magának az alkotmányos identitás fogalmának az érvényességét kellene megkérdőjelezniük, ami pedig politikai kommunikációs szempontból védhetetlen alapállás felvételét jelentené. Így sokkal egyszerűbb az októberi népszavazás érvénytelenségére és az uniós intézményrendszer kritika nélküli védelmére hivatkozva az alkotmányozási kényszer hiányáról, az alaptörvény-módosítási javaslat fölöslegességéről és többlettartalom-nélküliségéről beszélni.A „Nemzeti identitás és alkotmányos identitás az Európai Unió és a tagállamok viszonylatában” elnevezésű szegedi konferencián 2014 novemberében Kruzslicz Péter „Az Európai Unió értékei a szerződések értelmében” című előadásában kifejtette, hogy az identitás és így a nemzeti alkotmányos identitás egyik meghatározó tartalmi eleme, hogy az sajátos, csak az adott rendszerre jellemző. Arról van szó, hogy a kiválasztott értékek és azok az alkotmányos rendelkezések, amelyeken keresztül ezek megjelennek, az adott nemzeti rendszerre jellemzőek, megkülönböztetik azt más nemzeti rendszerektől. A nemzeti alkotmányos identitás ‑ írja tanulmányában Kruzs­licz ‑ tehát egyrészt meghatározza az adott alkotmányos rendszert, másrészt megkülönbözteti azt más, eltérő identitású alkotmányos rendszerektől. Ez egybecseng Jacobsohn azon véleményével, amely szerint egy alkotmány identitása tapasztalat útján alakul ki, nem elvont találmány vagy jól körbeburkolt, a társadalmi kultúrába ágyazott központi mag, amely csak arra vár, hogy felfedezzék. Az identitás inkább egyfajta párbeszéd útján alakul ki, és számos, a nemzet múltját kifejező törekvés és vélemény elegyeként jelenik meg, továbbá azok elhatározásaként, akik valamilyen módon szeretnék meghaladni ezt a múltat. Változhat, de ellenálló, elpusztíthatatlan, és eltérő helyzetekben különbözőképpen jelenhet meg.A mostani módosítás azért is fontos, mert egy újabb apró lépés annak a kikényszerítésére, hogy az Európai Unió vezetői betartsák saját jogszabályaikat, szerződéseiket. Ahogy Sulyok Márton a „Nemzeti és alkotmányos identitás a nemzeti alkotmánybíróságok…” című tanulmányában kifejti: „A többsebességes Európa vonatkozásában a tagállamok közötti különbségekből fakadó nézeteltérések elcsitításának ellenszere lehet az, hogy az Unió megtanul tűrni és tartva magát szerződéses kötelezettségvállalásaihoz, a tagállamokkal szemben ténylegesen tiszteletben tartja azon nemzeti sajátosságokat, amelyeket az egyes alkotmányok, alkotmányjogok megjelenítenek.”Tisztelt Képviselőtársaim! Erre már csak azért is szükség van, mert megtapasztaltuk, hogy hazánkat még az uniós kompetencia szempontjából teljes mértékben nemzeti hatáskörbe eső kérdés, az alkotmányozás esetében is komoly támadások és jogsérelmek érték, emlékszünk rá, 2011‑ben. Erre a legdurvább példa a Tavares-jelentés volt, amivel kapcsolatban Gál Kinga európai parlamenti képviselő joggal jegyezte meg, hogy az Európai Parlament tulajdonképpen a hatáskörét túllépve egy bíróságot játszott, megsértve ezzel a magyar országgyűlési képviselők méltóságát és szuverenitását. A dokumentum, mármint a Tavares-jelentés olyan elemeket kért számon a Magyar Országgyűlésen, amit más országoktól az Európai Parlament nem követelt meg.(17.50)A jelentés tulajdonképpen megkísérelte átvenni a magyar polgárok által választott Országgyűlés szerepét, és közvetlenül kívánt beavatkozni magyar közjogi és politikai kérdésekbe. ‑ véli Gál Kinga képviselőtársunk. Ez az eljárás szembemegy az Európai Unió szerződésével. A jelentés elfogadásának fontos tanulsága volt: az európai baloldal nem rendelkezett a szükséges többséggel a 7. cikk Magyarországgal szembeni elindításához, hiszen a liberálisok erre irányuló javaslatát az EP nagy többséggel leszavazta. Fontos megjegyezni azt is, hogy a Tavares-jelen­tés­nek sem jogi, sem költségvetési, sem gazdasági következménye nem lett Magyarország számára, viszont ‑ fűzöm hozzá én Gál Kinga szavaihoz ‑ máig ható belpolitikai hatása van, hiszen az Alaptörvény legitimitását megkérdőjelezők számára politikai hivatkozási alapot jelent. Az alkotmányos identitás fogalmának Alaptörvénybe emelése ezért is fontos aktus. Egyértelművé teszi a nemzeti alkotmányos identitás elsőbbrendűségét, miközben kimondatlanul is magában hordozza az európai uniós alkotmányos identitás definiálásának szükségességét, illetve azt is, hogy az uniós és a nemzeti alkotmányos identitások egymáshoz való viszonyát a közeljövőben rendeznünk kell. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy képviselőtársaim már itt a korábbiakban elmondták, a Jobbik támogatja az alaptörvény-módosítást, többek között abból az alapelvből kiindulva, amellyel mi is egyet tudunk érteni, hogy egy nagyobb közösség vezetősége ‑ ebben az értelemben az Európai Unió vezetősége ‑ ne tudja ránk erőszakolni a saját akaratát, ha ezt egy kisebb közösség ‑ ebben az értelemben Magyarország ‑ nem szeretné. Ugyanezt a logikát követve azonban ‑ és ezt ajánlom az önök figyelmébe ‑ engedjék meg, hogy kicsit beszéljek választókerületem központjáról, Kiskunhalasról, ahol önök egy nyílt tábort is nemrégiben létrehoztak. Miről van itt szó? Arról van szó, hogy Magyarország ‑ mint egy nagyobb közösség ‑ vezetősége, az önök kormánya egy kisebb közösség ‑ ebben az esetben Kiskunhalas és környéke ‑ választópolgárainak az akaratát figyelmen kívül hagyva egy nyílt tábort hoztak létre a helyi lakosok ellenzése mellett. Úgy gondolom, hogy egyértelmű a párhuzam, ha az alaptörvény-módosításnál önök az Európai Unió vezetőségének szeretnének ezzel üzenni, és önök fontosnak tartják azt, hogy egy nagyobb közösség ne tudja ráerőszakolni egy kisebb közösségre az akaratát, akkor úgy gondolom, hogy ennek a párhuzamnak meg kellene állnia a helyét a mi kisebb választókerületünk esetén is. Önöknek következetesnek kellene lenni, és figyelembe kellene venni Kiskunhalas választóinak és környéke választóinak az akaratát.Hogy mennyire nem csak a Jobbik elképzeléseiről van szó, hadd hívjam fel az önök figyelmét, hogy Kiskunhalas esetében egy nagy összefogás alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Kiskunhalas városa nem kér a nyílt befogadóállomásból, nem szeretnének ilyen intézményt Kiskunhalason. Úgy, ahogy Magyarország sem szeretne olyan migránsokat itt látni, akikről nem tudjuk, hogy milyen szándékkal, honnan jöttek, mi a céljuk, úgy Kiskunhalas városa sem szeretne a településükön olyan migránsokat látni, akikről szintén elmondhatóak ezek a jelzők. Hogy ez a széles körű összefogás mennyire széles, arra jó bizonyíték, hogy a város polgármestere, a képviselő-testülete, de még a civil szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy nem kér Kiskunhalas ebből a befogadótáborból. És mindezt az egész helyzetet megcifrázza az a tény, hogy a város polgármestere konkrétan az önök pártszövetségének polgármesterjelöltjeként nyerte meg a választást, a város képviselő-testületében az önök képviselői ülnek többségben, és a város, a térség országgyűlési, kormánypárti országgyűlési képviselője is szintén a nyílt befogadótábor ellenében van. Nem tudom, hogy önök ilyenkor hogyan beszélik meg azt Bányai Gáborral ‑ megszólítanám szívesen, de most pont nincs jelen, ami a parlamenti aktivitását figyelembe véve annyira nem meglepő (Derültség a Jobbik soraiban.) ‑, szívesen meghallgattam volna az ő szavait is, hogy miért nem áll ki a saját választókerületéért, miért nem hallatja azoknak a hangját, akik ott felszólaltak, és arra kérték Bányai Gábort is, hogy a kormánynál tegyen meg mindent ennek a tábornak a bezárása érdekében. Sajnálatos módon itt a parlamentben hallgat ez ügyben, pedig nagyon fontos lenne. Fontos lenne, mert egy aláírásgyűjtés is elindult Kiskunhalason, egy civil szervezet, az úgynevezett Konok Kunok Egyesülete több ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy zárják be ezt a tábort. Ezeket az aláírásokat Bányai Gábor kormánypárti képviselő kapta meg, aki azóta szépen eltűnt ezekkel az aláírásokkal, ahelyett, hogy mondjuk, itt a kormánypártnak vagy a kormány valamelyik tagjának átnyújtotta volna egy plenáris ülés keretén belül, vagy valamilyen más módon lobbizott volna a saját városáért, ehelyett ő eltűnt, és azóta is hallgat ezzel a kérdéssel kapcsolatban.Tisztelt kormánypárti Képviselőtársak! Én arra kérem önöket, hogy legyenek következetesek: ha nagyban önök azt mondják, hogy az Európai Unió ne tudja a saját akaratát rákényszeríteni egy kisebb közösségre, hazánkra, így akkor ezt az elvet magukra is tartsák mérvadónak, és önök se akarják egy kisebb közösségre ráerőszakolni az akaratukat. Kiskunhalas városa és a környékbeli lakosok nem szeretnének nyílt befogadótábort, nem szeretnék azt, hogy ott kószáljanak emberek. Eddig is számos konfliktus volt a táborban, itt a teljesség igénye nélkül: verekedések voltak, migráns támadt a tábor egyik biztonsági őrére, migránsok szöktek meg a táborból, tömegverekedés alakult ki, és még lehetne sorolni, hogy mi minden probléma volt eddig csak a táboron belül. Arra kérem önöket, hogy ne várjuk meg azt, amíg a városban a civil lakossággal, a kiskunhalasiakkal is történik valami, hanem előzzük meg a bajt, zárjuk be a tábort. Egyedüli pozitívuma a tábornak, hogy munkahelyeket tud teremteni, de munkahelyeket más módon is lenne lehetőség teremteni, ezen befogadó­tábor helyett egy börtön létesítése már nagyon szükséges lenne Kiskunhalas városának, ezt a testület is, az ottani képviselő-testület is támogatja, a többi tábor területét is lehetne turisztikai célokra használni, tehát lenne lehetőség munkahelyeket teremteni. Én arra kérem önöket, hogy legyenek következetesek, és teljesítsék azt is, amit a saját képviselőtársuk, Bányai Gábor is az aláírásával támogatott, a Jobbik is régóta hangoztat, miszerint zárják be a kiskunhalasi nyitott menekülttábort. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény hetedik módosítása az ország védelméről szól, az ország védelme pedig nem lehet más, csakis nemzeti ügy, nemzeti sorskérdés. Szól a biztonságunkról, szól a közbiztonságról, a nemzetbiztonságról, szól az embereknek, a családjainknak és a gyermekeinknek a biztonságáról. Szól az Alaptörvény módosítása az állami szuverenitásunkról, a szabadságunkról és a függetlenségünk védelméről, szól nemzeti identitásunk megvédéséről, az anyanyelvünk, a kultúránk, hagyományaink, nemzeti értékeink védelméről, és szól a keresztény-keresztyén európai gyökereink védelméről. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Alaptörvény módosítását a kormány nem jókedvében terjesztette be ide az Országgyűlés elé, azt nyilvánvalóan megelőzte a migránsválság, az Európai Bizottság kötelező betelepítési kvótajavaslata és annak fenntartása, illetve népszavazás alkalmával az arra adott elsöprő, 98 százalékos elutasítása. Az egyértelmű tény, azt gondolom, mindannyiunk számára, hogy a migránsválság a XXI. század legnagyobb kihívása mindannyiunk számára, s ez a válság felkészületlenül találta Európát, az Európai Uniót. Az illegális migráció embercsempészek által irányított és Soros György szervezetei által támogatott hódítási kísérlet, amelyre az Európai Unió nem volt képes hatékony és gyors választ adni. A Brüsszel által erőltetett kötelező betelepítési kvóta már az elején halott ügy volt, de ezt a mai napig a tehetetlen európai vezetők nem látják be. Az önkéntes kvóta is teljes mértékben megbukott, a kötelező kvóta pedig egyértelműen megvalósíthatatlan megoldás lenne, a kvótát elutasítók megbüntetése pedig egyenesen abszurd elképzelés. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért van óriási jelentősége a népszavazásnak, a ma­gyar emberek véleménynyilvánításának. 3,3 millió ma­gyar ember egyértelműen és világosan állást foglalt, hogy ezt nem akarják, hogy ezt nem engedik. Ál­lást foglaltak abban, hogy nem adják át annak a dönté­si jogát, hogy kikkel és hogyan kívánunk együtt élni.(18.00)Állást foglaltak abban, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy Magyarország továbbra is magyar ország legyen, állást foglaltak a nemzetek Európája mellett, és állást foglaltak Magyarország szuverenitása mellett.Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény módosítása ennek az állampolgári akaratnak az érvényesítését jelenti a magyar Alaptörvényben. Itt és most is ismét szeretném hangsúlyozni, hogy nem valakikkel szemben történt vagy történik valamilyen kormányzati, parlamenti lépés, még inkább nem volt és nincs szó gyűlöletkeltésről. Az alaptörvény-módosítás önmagunkért, az ország, a nemzet védelméért történik meg, nem mások ellen, hanem a mi nemzeti közösségünkért. Ki más védené meg a magyarokat, ha nem a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés? Ki más állna ki a magyar emberekért, a magyar családokért, ha nem a Magyar Országgyűlés vagy a magyar kormány? Senki, senki más az égadta világon.Tisztelt Országgyűlés!Kedves Képviselőtársaim! KDNP-s országgyűlési képviselőként szeretnék reagálni, amint megtették már előttem néhányan, Sallai R. Benedek nagyotmondási és hadarási­ver­seny‑be­szédére és Fodor Gábor képviselő úr szavaira is ‑ kár, hogy elment. Tudniillik úgy látjuk és az a határozott véleményünk, hogy az illegális migráció és a menekültek között világos különbséget kell tenni. Úgy gondolom, hogy az elmúlt hónapokban a Kereszténydemokrata Néppárt és a kormány is folyamatosan hangsúlyozta ezt a világos különbségtételt, a kormány kiemelten támogatta a különböző karitatív szervezetek munkáját, amelyet lelkiismeretesen végeztek minden olyan helyen, ahol szükség volt rájuk. Annak idején a horvát-magyar határon, Barcson és Zákányban a választókerületemben számos alkalommal győződtem meg arról, hogy ezek a karitatív szervezetek a honvédek, illetve a rendőrök mellett milyen lelkiismeretesen végezték a maguk munkáját. Az egy másik kérdés, hogy az illegális migránsok milyen agresszióval és agresszivitással válaszoltak esetenként erre a lelkiismeretes munkára.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány volt az, amely minden nemzetközi szerződést és az Európai Unió szabályait a lehető legtökéletesebben betartotta, igyekezett betartani, és ezek után is ezt fogja tenni. A menekültek menekültstátuszi elismerése a jogszabályi és a nemzetközi szerződések szigorú keretében folyt és folyik ma is. De ez nem keverhető össze egy olyan migrációs nyomással, egy tömeges illegális migrációs rohammal, hódítással, amely kezelhetetlen és katasztrofális helyzetbe hozta, hozza Európát, az európai társadalmakat, az európai civilizációt, az európai egységet, ha lehet így fogalmazni, a különböző nemzeti közösségek együttélésében.Tisztelt Országgyűlés! A liberális politikusok az elmúlt évtizedekben sokszor aggódtak és sokszor féltettek bennünket Magyarországon és a magyar egyházakat, hogy nehogy államegyházakká váljanak. Nagyon kíváncsian várom, hogy mikor fognak aggódni ezek a liberális politikusok akár Magyarországon, akár az Európai Unió más tagországaiban, tagállamaiban az illegális migráció következtében a saría bevezetésének tárgyában és annak minden következményét vizsgálva. Tisztelt Országgyűlés! Egy dologban értek egyet Fodor Gábor képviselőtársammal: erős Európára van szükség. Erős Európát akarunk reménység szerint mindannyian. De ennek a megvalósítását, ennek a megvalósulását bizonyára egészen másképpen látjuk. Erős Európa csak erős nemzetek, erős nemzeti kultúrák, erős nemzeti identitások megmaradása és együttélése alapján jöhet létre; egység a különbözőségben, európai egység a nemzeti kultúrák és a nemzetek különbözőségében. Az Alaptörvény mostani módosítása ezért, ezért is rendkívül fontos.(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Tisztelt Ház! Az Alaptörvény rendkívül fontos dokumentum, de nem szentírás. Akkor, amikor a történelmi helyzet úgy kívánja, akkor, amikor az állampolgáraink, a gyermekeink és családjaink érdekei ezt kívánják, akkor módosítani nem szégyen, hanem kötelesség. Az egyik püspökünk így fogalmaz egy írásában: „Hűtlen az, aki jobban szereti az idegent, mint a sajátjait.” A sajátjaink szeretete, tisztelete, védelme nem szégyen, hanem kötelesség. Kötelesség és felelősség nekünk közösen itt az Országgyűlésben, itt, az ország Házában. A KDNP a maga részét ehhez hozzá kívánja tenni kötelessége és felelőssége szerint. Erre kérünk minden országgyűlési képviselőt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelve a felszólalásokat, azt látjuk, hogy a kormányoldal igyekszik az alkotmánymódosítás szövegéről, annak igazságáról, szépségéről, emelkedettségéről szólni ‑ ez így van jól. Az ellenzék pedig igyekszik a kormánypártokat szidni ‑ ez így van jól. (Dr. Apáti István: Kritika!) De azt kérném, hogy az igazat és csak az igazat mondják, ugyanis hadd emlékeztessek arra, hogy Gyöngyösi Márton azzal vádolt minket, mi mindnyájan megszavaztuk a lisszaboni szerződést. (Dr. Apáti István: Olvastuk!) Ez nem igaz. (Dr. Latorcai János: Meg kell nézni!) Képviselő úr, önnek is mondom: csak az igazat! A KDNP-frakció nem szavazta meg (Apáti István: Mi sem!) sem a lisszaboni szerződést, sem az ahhoz kapcsolódó alkotmány-módosítást. Köszönöm, hogy elismeri. (Dr. Apáti István: Nem mondtam semmit!)Ha már erről van szó, hadd szóljak a kampánystratégia jól tetten érhető elveiről. A baloldal arról szól, hogy Magyarországon az ország és a lakói szegényednek, a politikusok gazdagodnak, és lökik ezt a szöveget orrvérzésig. A Jobbik, úgy látszik, mára azt döntötte el, hogy arról beszél, a Fidesz képviselői az Unióban betelepítéspártiak. (Z. Kárpát Dániel: Nem kellett volna megszavazni!) Ez nem igaz. Ehhez hasonló, az előbbi Gyöngyösi-féle felszólaláshoz hasonló csúsztatások vannak, mert a felelős politizálásról, úgy látszik, egy olyan pártnak, amelyik soha nem gyakorolta ezt, nincs fogalma. (Z. Kárpát Dániel: Ez nem érv!) Mert a felelős politizálás, ha megnézi, bár most nincs időm kifejteni: a kanadai szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán az a felelős, amit mi képviseltünk. (Z. Kárpát Dániel: Szerintünk meg minősített hazaárulás!) Majd sor kerül arra, ami a következő két-három évben fog megvalósulni a ratifikációs vitában, ott megint más lesz a helyzet. Köszönöm a figyelmüket. (Apáti István: Majd meglátjuk!)
  • DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is úgy vélem, hogy az október 2-ai népszavazás eredményének egyenes következménye az Alaptörvény hetedik módosítása, amely Magyarország biztonságát és a tagállami hatáskörök védelmét szolgálja. Mint az Európai ügyek bizottsága elnökének szilárd meggyőződésem, hogy az Európai Unió, az Európai Bizottság a jelenlegi helyzetében nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja egy tagállami népszavazás eredményét. Jól láttuk azt, hogy a brit népszavazás következménye, a brexit ha­tá­sa az egész integrációra kiterjedt, nemcsak Nagy‑britanniára, hanem az Unió 27 tagállamára is, hiszen érint minden európai uniós politikát és intézményt. (18.10)S ennek a magyar népszavazásnak a célja az volt, hogy az Országgyűlés hatásköreinek védelmét az Európai Bizottság lopakodó hatáskörével szemben megtegyük. Igen, többször elhangzott ez a kifejezés, hogy az Európai Bizottság az elmúlt fél évben nem csinált mást, mint kikerülvén az Európai Tanács határozatát, úgynevezett alsóbb szintű lopakodó jogalkotással megpróbálja ráerőszakolni a tagállamokra, így Magyarországra is a kötelező betelepítést. Éppen ezért kérdeztem meg az egyik európai bizottsági ülésen, az úgynevezett COSAC-ülésen, hogy az Európai Unió a jogállamok közössége-e. Van az európai jog, és azt nem minden tagországnak kell betartania? És ha valakinek kötelezettségszegési eljárást kellene indítani a Bizottság részéről, akkor magának a Bizottságnak az ellenében kellene tenni? Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós tagságunk alkotmányos megalapozását, ahogy hallottuk ma többször a vitában, az Alaptörvény E) cikke biztosítja. Ez a cikk az úgynevezett csatlakozási klauzula, amiről megint sok szó esett a mai vitában, és amelynek alkotmányos előképe 2002-re nyúlik vissza. A jelenlegi hatályos E) cikk alapján Magyarország az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Azaz a hatáskörök átruházására csak az Európai Unió tagjaként, az Európai Unió javára kerülhet sor. Tehát, ahogy Szájer képviselőtársam is mondta, közösen gyakoroljuk a bizonyos hatásköröket az Európai Unió többi tagállamával. Meggyőződésem az is ‑ többször ért bennünket vád ‑, hogy az alaptörvényi rendelkezés igenis összhangban van az Európai Unióról való szerződéssel, amelyik világosan kimondja, hogy az Unió működése az átruházott hatáskörök elvén alapul. Azaz minden olyan hatáskör, amit a szerződések nem ruháztak rá az Európai Unióra, az márpedig a tagállamoknál marad. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. Ezen elvek gyakorlati érvényesülését a nemzeti parlamentek éppen a lisszaboni szerződés második számú jegyzőkönyvében szabályozott eljárás által tudják előmozdítani. De azt is meg kell jegyeznem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a tagállami hatáskör-átruházás nem korlátlan. A hatáskörök átruházására csak az EU-szerződésből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig, mégpedig a szerződésben nevesített egyes konkrét tárgykörökre vonatkozóan kerülhet sor. Tempora mutan­tur ‑ változnak az idők, mondták a régi rómaiak. Úgy vélem, hogy a több mint 12 évvel ezelőtti uniós tagságunk kezdete óta éppen itt az idő, hogy a hatáskör-átruházás korlátait egyértelműen megjelenítsük az Alaptörvényben. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitákban már többször elhangzott a nemzeti identitás részének tekinthető alkotmányos identitás fogalma. Hallottuk azt is, hogy a nemzeti identitás kapcsán a kiindulópontot ebben a tekintetben az európai uniós szerződés 4. cikk (2) bekezdése jelenti, amely alapján az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását. A nemzeti identitások pedig részét képezik a tagállami alkotmány legfontosabb alapelveinek, amelyek egyúttal az uniós jognak a tagállami alkotmánnyal szembeni korlátait is jelentik. A 4. cikk (2) bekezdése azt is előírja, hogy az Unió tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának a biztosítását, valamint a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét.Ez is olyan vita, ami már többször előfordult itt a Magyar Országgyűlésben, hogy van-e jogunk, hogy saját magunk határozzuk meg, hogy kivel akarunk együtt élni, hogy a magyar határokat megvédjük. Igenis, most is szeretném hangsúlyozni, egyértelműen az Európai Unió cikke, a lisszaboni szerződés kimondja, hogy a közrend fenntartása és a nemzeti biztonság védelme nemzeti hatáskör. Bárki bármit mond, ezt nem lehet megcáfolni.Tisztelt Képviselőtársaim! Megjegyzem, hogy a szerződés 4. cikk (2) bekezdése azonban nem tekinthető deklaratív nyilatkozatnak, azt is mondhatnám, hogy az Unió udvarias kalaplengetésének a tagállamok felé, hanem jogi kötelezettséget ró az uniós tagintézményekre és a tagállami alapstruktúrák tiszteletben tartására. Ugyanakkor úgy vélem, azt is érdemes szem előtt tartanunk, hogy a nemzeti identitás fogalma pontosan nem meghatározott, és azt mondom, hogy tagállamonként mást-mást értenek alatta. Nyilvánvaló, hogy az uniós intézményeknek rugalmas megközelítést célszerű alkalmazniuk a tagállami nemzeti identitások vonatkozásában. A nemzeti identitás ugyanis nem merev és nem örök érvényű, hanem azt is mondhatnám, hogy fejlődő, akár társadalmi, akár alkotmányos impulzusok által. Két példát szeretnék említeni. Az első példa, hogy a társadalmi fejlődés eredményeként Írország nemzeti identitása napjainkban alaposan eltér attól, amilyen az 1937-es alkotmány elfogadásakor volt. Bizony a 2015-ös májusi ír alkotmányos népszavazás az azonos neműek házasságáról évtizedekkel azelőtt egyszerűen elképzelhetetlen lett volna. Az alkotmányban is megjelenő nemzeti identitás változására van egy másik kiváló példa, a francia alkotmány 2005‑ben történt kiegészítése az úgynevezett környezeti chartával. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt az uniós jog szerint a környezetvédelem az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörhöz tartozik, és lehetővé teszi, hogy a tagállam az uniós joghoz képest még szigorúbb védőintézkedéseket alkalmazzon. Ezt tette egyébként a francia jogalkotó az alkotmány kiegészítésével. Tehát én ezzel a két példával is arra szeretnék ráerősíteni, hogy a nemzeti identitás nem merev és örök, hanem egy fejlődő dolog az Európai Unióban. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény E) cikkének mostani kiegészítése tehát az alkotmányos identitás, az állami lét, a szuverenitás alapelveit rögzíti a magyar jogi hierarchia csúcsán. Az uniós hatáskörgyakorlás korlátját a most tárgyalt alaptörvény-módosítás alapján a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jog gyakorlása jelenti. E jogokról tehát Magyarország nem mondott le, amikor aláírta a lisszaboni szerződést, és nem is mondhat le. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az uniós jog korlátai kapcsán végül rámutassak egy nagyon fontos dologra, a tagállami alkotmánybíróságok szerepére. A Német Szövetségi Alkotmánybíróság a lisszaboni szerződésről hozott döntésében kifejlesztette, és azt is mondhatnám, új tartalommal töltötte meg az alkotmányos identitás fogalmát, amiről ma is nagyon sok szó esett. Ebbe a fogalomba tartoznak a büntetőjogra vonatkozó döntések, a döntési monopólium a rendőrség hazai, illetve a hadsereg külhoni bevetéséről, aztán az alapvető pénzügyi-költségvetési döntések, az életkörülmények meghatározása egy szociális államban, továbbá olyan kérdések, amelyek különös kulturális vonatkozással bírnak, mint a családjog, az iskolai és oktatási rendszer vagy a vallási közösségek helyzete. (18.20)Tehát, tisztelt képviselőtársaim, az előbb felsorolt szabályozási területek az uniós jog elsőbbségének korlátjaként értelmezhetők. Erre a következtetésre a magyar Alkotmánybíróság is eljutott, éppen a lisszaboni szerződés alkotmányosságának vizsgálata során ‑ még jól emlékszem, 2010‑ben történt ez ‑, ugyanis 2010‑ben az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet, hogy a lisszaboni szerződés nem európai szuperállamot hoz létre. Az Európai Unió mint önálló jogi személy tevékenységét a tagállamok kormányai továbbra is irányítani és ellenőrizni tudják. Engedjék meg, hogy röviden idézzek a 143/2010. határozat egyik párhuzamos indoklásából, amely éppen Trócsányi miniszter úrhoz, az akkori alkotmánybíróhoz köthető. Idézem: „Ezen túlmenően fontos emlékeztetünk arra, hogy amikor a tagállamok a szuverenitásukból fakadó hatáskörük egy részét vagy annak gyakorlását átruházták a közösségi uniós szervekre, nem mondtak le államiságuk, szuverenitásuk és függetlenségük lényegéről, államrendjük alapjainak szabad meghatározásáról.” Tehát véleményem szerint egyértelmű, hogy az uniós jogrend a lisszaboni szerződést követően sem üresíti ki az állami függetlenséget, a szuverenitást biztosító alaptörvényi szabályokat.Úgy hiszem, ebben a vitában nagyon fontos rögzítenünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Alaptörvény módosítása éppen az alkotmányos identitás kifejtésére vagy megerősítésére vállalkozik a választóktól kapott felhatalmazás alapján. Az E) cikk kiegészítése tehát nem irányul az európai uniós jog ellen, annak teljes egészében megfelel, és egyben illeszkedik az alkotmányvédő tagállami intézkedések sorába.Tisztelt Elnök Úr! A fentiek alapján üdvözlöm a miniszterelnök úr által a kormány nevében benyújtott módosítást, és kérem képviselőtársaimat, támogassák annak mielőbbi elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény módosítása talán a legkomolyabb, legfelelősségteljesebb feladata az Országgyűlésnek, ezért úgy gondolom, az ezzel kapcsolatos vitában is egy ilyen hozzáállás lenne az, ami elvárható lenne a képviselőktől. Mivel ez a legkomolyabb feladata az Országgyűlésnek, ilyenkor mindig érdemes egy kicsit a politikai kultúráról is beszélni, mert nagyon sok tanulsággal szolgál mind a választópolgárok, mind saját magunk számára az, hogy ez egyes pártok, az egyes képvi­selők hogyan nyilvánulnak meg egy alaptörvény-módosítás kapcsán.Talán azt is mondhatjuk, hogy az Alaptörvény eddigi módosításai közül ez a legnagyobb hatású, a legnagyobb jelentőségű, ez az, ami hosszú távon leginkább meghatározza hazánk sorsát. Úgy érzem, ennek az Alaptörvénynek a módosítása kapcsán a XX. századi politikai kultúra rendkívül mélyen megnyilvánul még mindig, rendkívül érzékelhető Magyarországon, egész egyszerűen a pártok képviselői sokkal inkább a saját logikájuk szerint működnek, semmint a nemzeti érdeket tudnák figyelembe venni. A népszavazást követően nyilvánvaló volt, hogy elindul egy értelmezési verseny, és ezt a népszavazást, amely bár jogilag nem volt érvényes, de mégis 3,3 millió ember azonos véleményt nyilvánított, a különböző oldalak, a különböző pártok képviselői eltérően fogják értékelni. De az, hogy a kormánypártok saját magukkal is ellentmondásba kerülnek, azt mutatja, hogy mennyire nagy zavar van ezzel kapcsolatban. Nemcsak párton belül vannak ellentmondások, hanem van olyan államtitkár, nevezetesen Dömötör Csaba, aki saját magának ellentmondó véleményeket is megfogalmazott a népszavazással kapcsolatban: egyszer azt mondta, hogy az emberek Orbán Viktorra és Orbán Viktor politikájára szavaztak, majd ugyanő azt mondta, hogy a népszavazás eredménye pártpolitikától mentes, és nem szabad sem személyekre, sem pártokra vonatkoztatni annak eredményét. Az érvényesség kapcsán gyakran hivatkoznak egyrészt arra, hogy melyek azok az országok, ahol ez a népszavazás érvényes lett volna. Csakhogy, tisztelt képviselőtársam, önök úgy gondolják, hogy azok az országok nem jó szabályozást alkottak, ahol ez érvényes lett volna, hiszen azt a szabályozást, ami az érvényességi küszöböt ilyenre emelte, éppen önök alkották meg. Tehát hivatkozhatnak bármely más országra, bármely nemzetközi példát elmondhatják, magyarországi korábbi szabályozásokat is, önök úgy gondolták, hogy a legjobb szabályozás a népszavazás érvényességére vonatkozóan az, ami most van. Ezt önök alkották, tehát ne hivatkozzanak se korábbi népszavazásokra, se más országok népszavazási szabályozására, mert önök nem azokat a megoldásokat választották. Németh Szilárd még a mai napon is igyekezett ezt megvédeni, azt mondva, hogy a komolyságát szerették volna a népszavazás intézményének megadni. Akkor Németh Szilárd úgy gondolja, hogy a 3,3 millió ember akaratának a kinyilvánítása egy népszavazáson nem elég komoly? Az a komoly, ha érvényes egy népszavazás, akkor lehet csak komolyan venni az eredményét? Mert megvédte azt a szabályozást, amit önök megalkottak. Ha azt lehet komolyan venni, akkor ezt nem lehet komolyan venni? Ebből ez következne.Az ellenzékkel kapcsolatos kiszólásaik, úgy gondolom, a leginkább mutatják azt, hogy mennyire XX. századi a politikai kultúra: úgy vitatkoznak a szocialistákkal, hogy itt sincsenek, a szocialisták nem vesznek részt a vitában. Rendben van, ha egy-egy képviselőjük elmondja ezzel kapcsolatban a véleményét, és egyébként joggal ostorozza őket ezért, de az, hogy minden képviselőjük vagy minden második felszólalójuk elkezd vitatkozni a szocialisták álláspontjával, egész egyszerűen szánalmas. Nem a szocialistákkal kellene vitatkozni, hanem azon kellene munkálkodni, hogy az Alaptörvény beterjesztett szövege minél egyértelműbb legyen, és minél nagyobb védelmet mutasson a konkrét üggyel kapcsolatban. Szászfalvi képviselő úr is és Rétvári Bence is a kötelességet és a felelősséget kérte számon az ellenzéken, ostorozva a Jobbikot is. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi vagyunk azok, akik ennek a kötelességnek és felelősségnek a tudatában ülünk most is itt, és szavaztuk meg önöknek a kétharmados törvényeket például akkor is, amikor a honvédségnek a határra vezénylését kellett lehetővé tenni, és nem azért, hogy Orbán Viktort hatalmon tartsuk, és nem azért, mert a Fidesz kistestvérei lennénk, ahogy ezzel a szocialisták szoktak bennünket ostorozni, hanem azért, mert mi valóban nemzeti ügynek tekintjük ezt, és Rétvári Bence vádaskodásaival szemben nem fog megváltozni az álláspontunk az alaptörvény-módosítással kapcsolatban. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért egy rövid gondolat erejéig érdemes reflektálnom, úgy gondolom, Dúró Dóra szavaira. Nem tudom, önök vagy jobbikos képviselőtársaink láthatóan igen erősen próbálják egymást győzködni arról, hogy ez a népszavazás egy felesleges eljárás volt. Ennek ellenére mi úgy gondoljuk, hogy ez nem igaz, úgy gondoljuk, hogy erre a népszavazásra szükség volt ahhoz, hogy megtudjuk az emberek véleményét. (Dúró Dóra: Nem tudtátok?) Ebben a tekintetben a majdnem 3 millió 400 ezer ember véleményét mi fontosnak tartjuk, és ebben a tekintetben azt, hogy mi a további feladatunk és mi a kötelességünk, eligazító javaslatnak is tartjuk, hiszen teljesen egyértelmű, hogy többen szavaztak nemmel a kényszerbetelepítésre, mint igennel az Európai Unióba való belépésünkre. Ha azt elfogadtuk helyes és legitim döntésnek, márpedig elfogadtuk, mert az Európai Unióba akarunk tartozni, és ez a véleményünk most sem változott meg, akkor azt gondolom, ezt a döntést is politikailag érvényesnek kell tekintenünk.A másik kérdés: kétségbe vonhatja a szavainkat, de azt gondolom, ahogy ön bennünket felelőtlenséggel vádol, én azt gondolom, az is felelőtlenség az önök részéről, hogy pont a Fidesz-KDNP lépését kérdőjelezik meg, ami arra irányulna, hogy meg szeretnénk védeni a hazánkat. Önök folyamatosan azt mondják, hogy mi vagyunk azok, akik ezt az ügyet eláruljuk, mi vagyunk azok, akik nem próbáljuk meg megvédeni a hazánkat ettől a veszélytől.(18.30)Úgy gondolom, hogy ez felelőtlen érvelés. Ha önök is a józanság talaján maradnának ‑ bár értem én, hogy párpolitikai érdekük ezt kívánja meg önöktől ‑, akkor nem vádaskodnának, pont minket nem támadnának ezzel. Mivel a vitában számtalan érv elhangzott az Alaptörvény hetedik módosításával kapcsolatban, megpróbálom ezeket nem megismételni, és felszólalásomban röviden az alkotmányos identitásnak most az Alaptörvénybe beemelni kívánt fogalmát járnám körül. Az alkotmányos identitás már a létével is egy olyan jogi és politikai természetű dilemmát hoz, illetve hozott felszínre, amely Európában az elmúlt évtizedben nyugodni látszott, hiszen az öreg kontinens, Európa elmúlt évtizedei a jólétről, a stabilitásról, a prosperitásról, az európai emberek gyarapodásáról szóltak, és arról szóltak, hogy hatvan éve el tudtuk kerülni a háborús konfliktusokat. Így tehát az Európai Unió léte, létezése az európai emberek számára a biztonságot és a jólétet jelentette, ezen szavak szinonimájaként használták őket. Éppen ezért az európai együttműködés jogi határai, a tagállamok területére vonatkozó viták vagy éppen egy-egy nemzetállam népessége, etnikai összetétele, kultúrája ebben az összefüggésben szóba sem került, nem volt ugyanis semmilyen olyan közvetlen veszély, amely ezeket a kérdéseket, ezeket a vitákat felszínre hozta volna. Azt láthatjuk, hogy ez a helyzet változott meg gyökeresen 2008‑ban, hiszen a gazdasági válság azt a jólétet veszélyeztette, amely a közösen vallott európai identitás híján abroncsként összetartotta az Európai Unió tagállamait. Ezt a bizonytalanná vált helyzetet tetézte a 2015‑ben elindult újkori népvándorlás, mely a gazdasági jólét mellett az európai emberek biztonságérzetét is megszüntette. Így tehát közös európai identitás híján válsághelyzetben természetes, hogy az identitásunkat és a nemzeti szuverenitást érintő viták ismét felerősödtek, talán olyan erősséggel csaptak fel, mint eddig az Európai Unió történetében még sohasem. Ha az alkotmányos identitással kapcsolatos vitákra gondolunk, akkor az látszik világosan, hogy ennek van egy politikai természetű dimenziója és egy jogi természetű. Kezdjük a jogival! Az európai kontinens jelen pillanatban a különböző jogrendszerek és bíróságok küzdelmének a terepe. Erről már beszélt Szájer József és Trócsányi miniszter úr is. Azt lehet mondani, hogy olyan cseles és hatalmas gigászok küzdenek itt, mint az uniós jog és a fölötte őrködő luxemburgi bíróság, vagy éppen az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az egyezmény pallosaként működő strasbourgi bíróság. Mind a két gigász a nemzetek feletti szupranacionális szint képviselője, de az az érdekes, hogy béke még közöttük sincs, finoman szólva sem. Láthatunk erre példát is, hiszen a lisszaboni szerződés egyértelműen tartalmazza azt a rendelkezést, amely szerint az Európai Unió csatlakozik az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, s ily módon a luxemburgi bíróság, az Európai Unió Bírósága az egyezménnyel összefüggő kérdésekben a strasbourgi bíróság alá kéne hogy rendeződjön. Ez így elég egyértelmű helyzetnek tűnik, valljuk be. Volt is európai szinten nagy meglepetés, amikor a luxemburgi bíróság az egyik véleményében lényegében megtorpedózta ezt a csatlakozási megállapodást. Tette mindezt jórészt az uniós jogrend autonómiájával, valamint a hatásköri renddel kapcsolatos érvekre hivatkozással. Az ugyanakkor mindenki számára egyértelmű volt, hogy a dolog mögött az áll, hogy a luxemburgi bíróság erősen vonakodik behajtani a fejét a strasbourgi bíróság igájába. Jelenleg mindenki a kiutat keresi, de a feszültségek azóta sem csillapodtak. A szupranacionális szinten zajló küzdelem mellett ugyanakkor van egy másik vetület is, amely a nemzetek feletti és a nemzeti állami szint harcaként írható le. A potenciális feszültséggócok pedig a nemzetek feletti jogrendet érvényesítő luxemburgi és strasbourgi bíróság, valamint a nemzetállami alkotmányos jogrend felett őrködő tagállami alkotmánybíróság körül azonosíthatók. Az előttünk fekvő alaptörvény-módosítás ebben a tekintetben ezt a jogi vitát, legalábbis Magyarországon az alkotmányos identitás fogalmának beemelésével, ahogy azt már többen is említették, körülhatárolja azokat az entitásokat, amelyek megléte nélkül nem beszélhetünk nemzeti szuverenitásról, ezt egyértelműen eldönti. Egyértelműsíti, hogy Alaptörvényünk az ország területe, népessége tekintetében elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben. Az alkotmányos identitásról szóló politikai viták talán még jobban láthatók, mint az előbb taglalt jogi természetűek, és azt láthatjuk, hogy ez jelenleg is zajlik, és hogy az ellenzék és a kormánypártok ebben az alaptörvény-módosításban elfoglalt pozíciója is részben tükrözi ezt a vitát. Azzal egyébként, hogy például a baloldal nem is vesz részt ebben a vitában, és már előre deklarálta, hogy az Alaptörvény módosítását nem fogja megszavazni, teljesen világos, hogy melyik álláspont mellett tette le a voksát, hiszen a küzdő felek itt is jól beazonosíthatók, és hasonlóak, mint a jogi természetű viták esetében. Vannak azok, akik egy multikulturális, föderatív Európát akarnak építeni szupranacionális, nemzetek fölötti vezetéssel, amely eltünteti a nemzeti parlamentek hatáskörét, szuverenitását. Ők azt mondják, hogy a bevándorlás jó, sőt gyógyír Európa minden bajára. Azt láthatjuk, hogy ezt a véleményt az európai baloldal és a liberálisok egyértelműen osztják. Ha megnézzük a kvótával kapcsolatos vitákat az Európai Parlamentben vagy akár itt a magyar Parlament falai között, akkor azt láthatjuk, hogy az európai baloldal egyértelműen ezt az álláspontot osztja, és támogatja a kötelező betelepítési kvótákat. Ennek a küzdelemnek a másik felén lennénk mi, az a 3,3 millió ember, aki nem szeretne ilyen Európában élni, sőt azt mondja, hogy ha erre az útra lépünk, akkor a kontinens egyenesen a vesztébe rohan. Mi egy erős, de nemzetállamokra épített Európában hiszünk, amely identitásának alapját kereszténység adja. Igen, mi kereszténydemokraták úgy gondoljuk, hogy alkotmányos identitásunk részét képezi az a kulturális hagyomány is ‑ nemcsak a népességünk összetétele, nemcsak az ország területe, hanem az a kulturális hagyomány is ‑, amit mi kereszténységnek hívunk. Mi úgy gondoljuk, az elsődleges felelősségünk tehát az, hogy ezt az örökséget megvédjük és továbbadjuk az utódainknak. Mi ezért támogatjuk az Alaptörvény előttünk fekvő módosítását, és arra kérem ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaimat, hogy önök is tegyenek így. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy Alaptörvény módosításáról beszélgetünk, akkor nem árt, ha néhány fogalmat a helyére teszünk, hiszen itt elhangzottak fogalmak. Nagyon sajnálom, hogy az LMP képviselői nincsenek bent a teremben, hiszen ők vetették fel, hogy van olyan, hogy Alaptörvény, időnként meg alkotmányról beszélünk, és micsoda dolog az, hogy ugyanazt a szót használjuk két ugyanolyan fogalomra. Nos, lehet, hölgyeim és uraim, hogy időnként ugyanazt a fogalmat használjuk rá, és szinonimaként kezeljük ezt a két fogalmat, de ha egy Alaptörvény módosításáról beszélünk, e Ház falai között illik tudni, hogy Alaptörvény és alkotmány között van különbség, hiszen alkotmány alatt a magyar közjogi hagyományok alapján és jogdogmatikai szempontból egy szélesebb szabályrendszert értünk, mint Alaptörvény alatt, tehát az alkotmány mindazon szabályok összességét jelenti, amely szabályok alapján egy ország működik. Ennek egyik fontos eleme, de nem kizárólagos eleme az Alaptörvény. Ezért van az, hogy a különböző országok alaptörvényei időnként szélesebb körű, időnként pedig szűkebb körű szabályokat határoznak meg, hiszen az alkotmányosság követelményét nemcsak az Alaptörvény, hanem az ahhoz kapcsolódó további jogszabályok egészítik ki. Fölvetődött itt a vita során az, hogy vajon egy ilyen támogatás, a 3 millió 360 ezer ember szavazata elég erős-e ahhoz, hogy Magyarországon Alaptörvényt módosítsunk, és hogy ez tükrözi-e az emberek többségének a véleményét. Nos, ha abból a logikából indulnánk ki, amiből Fodor Gábor indult ki, akkor azt mondhatnánk, hogy ma Magyarország nem lenne a NATO tagja, ma Magyarország nem lenne az Európai Unió tagja. (18.40)Hiszen ezeken a szavazásokon nem szavazott annyi ember a csatlakozás mellett, mint ahányan akár most is szavaztak nemmel a 2016-os magyarországi népszavazáson. Tehát a legitimáció, ami e tekintetben jelent egyfajta jogi legitimációt is, de még inkább egyfajta politikai legitimációt, erős és egyfajta kötelezettséget teremt. Kötelezettséget teremt arra, hogy a Magyar Országgyűlés foglalkozzon ezzel a kér­déssel, és akár alaptörvény-módosítással vagy más­hogy, de erősítse meg az emberek szándékát. Hiszen az az új egység, ami létrejött Magyarországért ezen a népszavazáson, kötelezettséget teremt, és en­nek megfelelő a mostani alaptörvény-módosítás is.Kötelezettséget jelent, és ezt mondom jobbikos képviselőtársaimnak is, hiszen itt nem egy kérésről van szó. Nem arról van szó, mint ahogy Staudt Gábor megfogalmazta, hogy itt most a kormánypárti képviselők egy kérést fogalmaznának meg a Jobbik irányába azzal kapcsolatban, hogy támogassák az Alaptörvény módosítását, hanem a másik oldalról megjelenik egy kötelezettség, egy képviselői kötelezettség, hogy legyünk elkötelezettek abban az irányban, amiben az embereknek egy ilyen nagy többsége, egy új egység állást foglalt. Ennek megfelelően tehát, önöknek is, kedves képviselőtársaim, van kötelezettségük ezzel kapcsolatban.Nem arról beszélünk, hogy szó szerint kell egy népszavazás döntését beilleszteni az Alaptörvénybe. Ezt megint csak LMP-s képviselőtársaimnak mondom, akik nincsenek most itt a teremben. De itt arról van szó, hogy ahhoz, hogy megjelenjen egy gondolat, ami megjelent egy népszavazáson, és ezt alaptörvényi szintre akarjuk emelni, akkor annak szintje egy elég magas szint, ami utána egy keretrendszert teremt, és ezek között a keretek között alkalmazható az a döntés, amit az emberek a népszavazás során meghoztak. Ennek megfelelő a mostani Alaptörvény is, ami többféle szabályt tartalmaz ezzel kapcsolatban. Nem véletlen, hogy konkrétan, expressis verbis kimondja, hogy idegen népesség Magyarországra nem telepíthető be.Fölvetődött itt a kérdés, hogy a betelepítés fogalma egyáltalán létező fogalom-e, tehát hogy miről beszélünk akkor, amikor betelepítésről beszélünk. Itt egyébként az európai jogban és az Európai Bizottság gyakorlatában is megjelenő fogalmakról beszélünk. Amikor az Európai Bizottság resettlementről vagy relocationról beszél, ez két különböző fogalom. A relocation azt jelenti, hogy a már az Európai Unión belül levő bevándorlókat valamilyen formában el kell osztani, ez a kötelező betelepítésnek az a rendszere, amiről általában beszélni szoktunk; vagy egyébként a resettlement azokat az embereket is jelenti, és kevésszer beszélünk arról a veszélyről, ami felvetődik nap mint nap az Európai Bizottságban is, amikor az Európai Unión kívülről akarnak embereket behozni, és azokat is ugyanúgy egy kvóta szerint elosztani az Európai Unió területén.Egyértelmű a magyar Alaptörvény rendelkezése, egyértelmű most ennek a módosításnak a rendelkezése, és az is egyértelmű, hogy ez összhangban áll az európai joggal. Ez egy fontos kitétel e tekintetben, hiszen olyan szabályt emelünk be most az Alaptörvénybe, ami egyébként egy létező szabály, vagy gondolatvilágában, vagy szavaiban is akár, de létezik más európai jogok, más európai alaptörvények, alkotmányok szabályozásában. Ez a kitétel egy fontos kitétel a tekintetben, hogy a későbbiekben mit fog szólni az Európai Unió vagy az Európai Bizottság ehhez a módosításhoz, azaz tud-e ezzel kapcsolatban mondani valamit.Itt egy nagyon fontos kérdésre kell kitérni, amire kitértünk már korábban. Ez a kérdés pedig az, hogy hogyan viszonyul a magyar jog, hogyan viszonyul a nemzetállami jog az európai joghoz. Vajon létezik-e olyan, hogy az európai jog felsőbbrendűsége, vagy nem létezik ilyen, hogy az európai jog felsőbbrendűsége? Ha ezt a kérdést tisztázni szeretnénk, akkor alapvetően abból kell kiindulni, hogy mi az európai jog forrása. Ugye, az Európai Unió részéről folyamatosan, már a 70-es évektől kezdve létezik egy lopakodó jogalkotás, azaz európai szabályozási körbe kíván bevonni olyan szabályokat, amelyek nemzeti hatáskörben vannak. Többször, több alkotmánybíróság is elutasította ezt. Még azt is mondták, főként a német alkotmánybíróságnak van több döntése is e tekintetben, hogy abban az esetben, amikor átadott vagy közösen gyakorolt hatáskörök vannak, akkor is annak a gyakorolt hatáskörnek a korlátját a nemzeti jog, a nemzeti alkotmányok mindenképpen jelentik. Mert itt olyan hatáskörök érintéséről is szó van, ami a nemzeti szuverenitást is érintheti, az alkotmányos identitást, hogy az előbb már többször emlegetett és részleteiben kifejtett fogalmakról beszéljünk.Ennek megfelelően tehát, ha európai jogról beszélünk, annak a forrása nem más, mint mindig a nemzeti jog, hiszen a nemzeti jog az, ami lehetővé tette egyáltalán az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésünk megkötését is. Tehát itt, a hierarchiában fölötte áll a nemzeti jog és főként a nemzeti alkotmány alkalmazása az európai jog alkalmazásának. Tehát egy európai szabályról, egy európai uniós szabályról is bármikor ki lehet mondani, hogy az egy nemzeti alkotmányba ütközik, az alkotmány szabályával ellentétes, ezért annak nemzeti alkalmazhatósága kizárt lehet e tekintetben.Ezért fontos tehát, hogy a mi alaptörvény-módo­sításunk egy olyan európai megoldást tartalmaz, amennyiben az Országgyűlés azt elfogadja, amelyik egyébként elfogadható Európában, tükrözi azoknak az embereknek a véleményét, azoknak az embereknek az akaratát, akik a népszavazáson egy egység mellett kiálltak és Magyarországért kiálltak, és emellett minden európai fórumon megvédhető, összhangban áll az európai alkotmánybíróságok gyakorlatával, és összhangban áll az európai alkotmányokkal, alaptörvényekkel is.Ami a politikai részét illeti ennek a mostani alaptörvény-módosításnak, az embert időnként meglepetések érik. Nem a szocialisták részéről, akik nem jöttek el, bár korábban egyébként, még a népszavazás előtt úgy nyilatkoztak, ha a parlament elé kerül egy ezzel kapcsolatos szabályozás, akkor ezt a szabályozást támogatni fogják. Hát, úgy látszik most a padsorokból is, hogy ez a támogatás nincsen meg, és szavakban is elutasították ezt a támogatást. Meglepőbb viszont ennél az LMP magatartása, viselkedése. Egy ideig úgy tűnt, hogy egy ilyen típusú magyarországi szabályozást, ennek a védelmi szintnek, a magyarországi védelmi szintnek az emelését támogatni fogják. Most, amikor arra került a sor, hogy az Országgyűlés asztalán fekszik már egy ilyen alaptörvény-módosítás, ők kihátrálnak ebből a módosításból. Nem kell minősíteni azt a hozzászólást, ami itt elhangzott ezzel az alaptörvény-módosítással kapcsolatban, de mindenesetre semmiképpen sem mondható támogató hozzászólásnak, amit Sallai R. Benedek megejtett itt az Országgyűlésben, vagy pedig az LMP társelnöke mondott el itt korábban.Ami a legfontosabb dolog, hogy a politikai támogatás meg kell legyen és meg is van egy ilyen alaptörvény-módosításhoz. Azaz egy Alaptörvény módosításának ez a formája bírja az emberek akaratát, és ehhez kapcsolódó volt az a népszavazás, ami Magyarországon lezajlott, és ezzel kapcsolatban is méltatlanok azok a támadások, amelyek magát a népszavazást érintik. Hiszen nem lehet azt mondani azokra az emberekre, akik elmentek a népszavazásra és döntöttek, hogy felelőtlen emberek. Ezt a jobbikos képviselőtársaimnak mondom. Nem felelőtlen emberekről van szó. Azok elmentek, komolyan gondolták és komolyan odatették a voksukat. Egy olyan népszavazáson, ahol több ember ment el, amely sikeresebb népszavazás volt, mint az eddigi népszavazások bármelyike, hiszen többen szavaztak egy irányba, mint az eddigi, 1990 óta fennálló népszavazások bármelyikén.Tehát ezeknek az embereknek az akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. És el kell oszlatni bizonyos tévedéseket is. Itt elhangzott a frakcióvezetőjük részéről, hogy a brexit-népszavazás esetén mennyit költött Nagy‑britannia, az ottani adófizetők arra, hogy ezt a népszavazást lefolytassák. Nos, kedves képviselőtársaim, az az összeg körülbelül 50 milliárd magyar forintnak felel meg, tehát ezzel kapcsolatban elég tévesek voltak azok a számok és adatok, amiket az önök képviselőtársa, az önök frakcióvezetője mondott. Nem lehet összehasonlítani a kettőt nyilván, de azért meg kell jegyezni, hogy ott egy egészen más nagyságrendben folyt, nyilván több pénzzel rendelkező országról is beszélünk, az a kampány, mint ami egyébként itt Magyarországon folyt.De a másik része ennek a történetnek az, hogy azért ebben a kérdésben nem feltétlenül a számokból kell kiindulni. Nem abból kell kiindulni, hogy az emberek megkérdezésének van-e költsége vagy nincs költsége. Hiszen az emberek megkérdezése egy alapvető fontosságú kérdésben, abban a kérdésben, hogy milyen Európai Uniót szeretnénk, fontos, és ezt nem lehet felelőtlenségnek tekinteni, mert ez egyfajta kötelezettség. Ez minden kormány kötelezettsége. A legutóbbi országgyűlési választáson még nem volt ilyen jellegű probléma, még nem volt ismert ez a probléma, és amikor az emberek felhatalmazták kormányzásra a Fidesz-KDNP szövetségét, akkor még nem foglaltak abban az alapvető kérdésben állást, hogy ebben a kérdésben milyen Európai Uniót szeretnénk.(18.50)Ezért kötelességünk volt megkérdezni az emberek véleményét, és az emberek jelentős többséggel elmondták ezzel kapcsolatban az álláspontjukat, és ezt nekünk, országgyűlési képviselőknek követni kell, az Alaptörvény módosításában meg kell jeleníteni, és ezt támogatni kell, s erre kérem képviselőtársaimat is, azokat a képviselőket is és azokat a frakciókat is, akik nincsenek jelen a teremben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívánok sokat reagálni az elhangzottakra, bár lehetne. Elég álszent a kormánypárti képviselőtársam azon indoklása, miszerint csak olyat csinálnak, amire felhatalmazást kapnak egy népszavazás után. Szávay képviselőtársammal pont azon lamentáltunk az utóbbi másodpercekben, hogy magát az Alaptörvényt is társadalmi felhatalmazás nélkül tetszettek tető alá hozni. Nemhogy népszavazást nem írtak ki róla, kivel beszélték meg ennek részleteit, kérem szépen? Utána teljes gazdasági szektorokat kapcsoltak ki, gondoljunk csak a földpiac egy részére, gondoljunk a trafikokkal kapcsolatos visszaélésekre. Tehát hagyjuk ezt az indoklást, játsszanak őszintén, próbálják meg!Egyetlen politikai erő van ebben az erőtérben, amely következetesen a nemzetét védő álláspontot képviselt ebben a kérdéskörben, ez pedig a Jobbik. (Dr. Apáti István: Lehet, hogy fáj, de ez az igazság.) Elhangzottak itt többször azok a tények, amelyekre önök nem mertek reagálni, nem mertek férfiként bele­állni a vitába, gyáva, bágyatag mosolygásra ra­gad­tatták magukat, mintha igazuk lenne a nagy mellényük mögött, de a helyzet az, hogy nem tudtak a konkrét kérdésekre válaszolni.A konkrét kérdések a következők. Hogy lehet az, hogy amikor a Jobbik a népszavazás ötletét behozta a parlament elé, önök bárgyú kifogásokkal ezt le­sö­pörték? Hogy lehet, hogy a röszkei incidens idejében, amikor ki lehetett volna írni ezt a népszavazást, el lehetett volna fogadtatni, érvényessé lehetett volna tenni, mert olyan volt a társadalmi közhangulat, „közel-Keleti pályaudvar” volt, migránsok masí­roz­tak az autópályán; igen, érvényes lehetett volna a népszavazás, az önök képviselői azt mondták, hogy ez nem egy jó módszer, ez a veszélyek nem megfelelő felmérése, és egyáltalán bizonytalan lenne egy ilyen csatába belemenni.A helyzet az, hogy vártak egy évet, mire a tár­sa­dal­mi közhangulat olyan állapotra váltott, ahol már nem volt biztos az érvényesség, önök mégis kita­lálták, hogy le kell bonyolítani a népszavazást. És mit csináltak? Amikor kérdésessé vált az érvényesség az utolsó egy-két hétben, bár szemrehányást tettek a Jobbiknak önök, hogy nem mozgósított eleget, a maguk miniszterelnöke, Orbán Viktor személyesen konkrétan kiszállt ennek a kampányából. Hol tartott lakosságifórum-sorozatot az önök miniszterelnöke? Sehol. A fideszes többségű Sümegen Toroczkai László tartott lakossági fórumot. Vona Gábor is tar­tott ilyen fórumot. Hol volt az utóbbi két hétben a mi­n­iszterelnök? Erre válaszoljanak. A személyes mozgósítást miért spórolták meg ebben a kér­dés­körben, és miért próbálják elkenni a felelősséget? Eleve ennek az indoklása röhejes volt, hiszen si­ker­ként állították be az egész népszavazási folyamatot, de azért az állítólagos kudarcért a Jobbikot tették felelőssé. Tehát egy aljas kettős beszédet foga­na­tosítottak akkor is.Aztán itt volt a következő lépés, amikor a tel­jesen jogos alaptörvény-módosítás került szóba. Idézzük fel, hogy mikor! Hollik képviselőtársam, voltak már vitáink ez ügyben, nem most merült fel az alaptörvény-módosítás ötlete. Ezt a Jobbik hozta be a Ház elé. Ön ezt nagyon jól tudja. Szerintem azt is tudja, hogy melyik hónap melyik napján történt, több ilyen alkalom is volt. És mi történt akkor? Az Igazságügyi bizottság előtt mit mondott, mondjuk, Vas Imre vagy mondjuk, Rubovszky elnök úr? Mik voltak az indoklások, amikor önök lesöpörték még azt is, hogy a fideszes népszavazási kérdést a fideszes Alaptörvénybe beletegyük? Ez volt a Jobbik ja­vas­la­ta. Önök azt mondták, hogy ez bizonytalan, nem megfelelően mértük fel a problémát. Ismerős vala­honnan? És egyáltalán, nem kezeljük megfelelően a helyzetet. Ugyanezt az alaptörvény-módosítási szándékot egypár hónap fáziskéséssel, veszélyeztetvén az or­szágot addig is, megjelenítik előttünk, pedig akkor, amikor a Jobbik ezt behozta, tehát még egyszer mon­dom, ugyanezt a koncepciót, akkor Rubovszky elnök úr mit mondott, amikor azt hitte, hogy a kamerák már nem forognak? Azt, hogy ő akár házsza­bály­sértés árán is meg fogja akadályozni, hogy a jobbikos alaptörvény-módosító javaslat keresztülmehessen. Ezt az aljasságot is képesek voltak elkövetni, mert önök csak játszanak ezzel az országgal. Belevitték egy olyan orosz rulettbe Magyarországot, egy olyan ha­zárdjátékba, ahol szánalmasan izzadságszagú az ön magyarázata. Próbál egy érvénytelen népszavazást mentegetni? Mennyit fog ez a magyarázat érni a brüsszeli térben? Nevetséges! Önök meg­roppan­to­tták Magyarország tárgyalási pozícióit. Úgy roppan­tották meg ezeket a tárgyalási pozíciókat, hogy már a visegrádiak utolsó találkozóján is mi volt abban a záródokumentumban? És erre is kérem, válaszoljon majd, amikor gombot nyom.A visegrádiak záródokumentumában hogy lehetett szó arról, hogy különböző hiányterületekre adott esetben munkaerőt importálnak vagy az Euró­pán belüli munkaerőmozgást ily módon könnyítik meg harmadik országból érkező munkavállalók te­kin­tetében is? Azt is magyarázza meg nekem, hogy lehetett az, hogy Varga Mihály, az önök nem­zet­gaz­dasági minisztere elismerte, hogy van olyan szán­dé­ka, van a kormánynak olyan szándéka, hogy ide­gen­ből munkaerőt importál Magyarországra harmadik or­szágokból. Hollik képviselőtársam, honnan kí­vánják a munkaerőt importálni? Államtitkár úr, hon­nan akarnak ide idegeneket betelepíteni szezonális munkavégzés céljából? Ha pedig csak szezonálisan hoznák ide őket a hiányszakmákba, akkor miért beszélnek arról, hogy olyan harmadik országokból ér­keznek, ahonnan a beilleszkedésük könnyebb? Álla­mtitkár úr, beilleszkedés szezonális mun­ka­végzéshez? Ne nézzenek már bennünket teljesen madárnak!Válaszoljanak ezekre a konkrét kérdésekre, amit a frakcióvezetőnk is feltett, és önök egy szánalmas röhögcsélésbe fojtották azt a ki sem bontakozó vitát, hiszen a felszólalóik az itt nem lévő szocialistákkal vitatkoznak. Válaszoljanak tehát, hogy a visegrádi záródokumentumba hogy kerültek a harmadik or­szágból érkező munkások! Válaszoljanak arra, hogy Rubovszky elnök úr miért akarta akár ház­sza­bály­sértés árán is elkaszálni azt, amit önök most nóvum­ként a fideszes szabadságharc részeként idehoznak elénk; bocsánat, KDNP-s is, mert Hollik kép­vi­selőtársam is próbálta ezt védeni. Magyarázzák meg nekünk azt, hogy amikor felmerült a be nem fogadott migránsok után fizetendő bírság koncepciója Brüsszelben, akkor Navracsics biztos úr miért nem emelt vétót lényegében az önök színeiben ezen kon­cepció ellen! Mert meg lehet magyarázni, hogy a biztosok függetlenek, persze, nem képviselhetik úgy a hazájukat, de azért ezt az embert önök küldték oda.S ha már itt tartunk, a TTIP brüsszeli fel­me­rülései kapcsán a fideszes képviselők miért szavaztak igennel, miért voltak megengedők, vagy pedig miért engedik keresztül most a CETA-t, miért tartják hasznosnak Magyarország számára azt az őrületet, ami egy gazdasági nehézbombázással ér fel?Folytathatnám a kérdések sorát, hogy a ma­gyar­országi nyitott szállókon miért költ ez a mostani kor­mány a döntései okán naponta többet egy migráns eltartására, mint egy magyar munkakeresőére vagy egy kórházban fekvő betegére? Mert Apáti kép­vi­selőtársam írásbeli kérdéséből ez a számok szintjén kerekperec kiderült. És önöknek a számokkal kellene vitatkozni, nem velünk és nem a távol lévő szoci­alistákkal.Feltehetek még egy kérdést. Hol az önálló határ­őrség? 1300 ide betelepítendő ember ellen jogosan küz­denek, nyilván nem az emberek, hanem a mec­ha­niz­mussal szemben, de eközben a határainkon az át­szivárgás folyamatos, mert önök képtelenek egy meg­felelő hatékonysággal működő önálló határ­őr­sé­get kialakítani. A rendőreinknek és a honvédeinknek is máshol lenne elsősorban feladatuk, ezt ön is nagyon jól tudja, csak ide sem rendelik a megfelelő költségvetési forrásokat, ugyanazt a kétkulacsos politikát folytatják, mint sok más kérdésben. Adott esetben a lisszaboni szerződés kérdésköre is ide­hozható, igen, de most a CETA a legjobb példája annak, ahol Magyarország önfeladását kormányzati szinten majdnem kétharmados felhatalmazással megvalósítják.Engedni akarják önök, hogy ratifikáljanak egy olyan megegyezést, ahol multicégek választott bíróságok előtt államokat tudnak beperelni? Ennek a ratifikációját készítik elő. Elképesztő hazaárulásra ragadtatják magukat! És kioktatják itt az ellenzéket, az itt lévőt és az egyébként nagyon helytelen módon távol lévő részét is, hogy mit kellene csinálniuk azon koncepció alapján, amit itt a Jobbik behozott a Ház­ba alaptörvény-módosítás gyanánt; amit akkor ha­zug indokokkal elkaszáltak, most pedig kioktató mó­don elvárják tőlünk azt a támogatást, amiről tudják, hogy megfelelő szöveg esetén meg fogunk adni, mert minket nem pártpolitikai érdek vezérel, hanem nemzeti érdek egyértelműen, de nézzenek egy kicsit magukba.Nézzenek magukba, hogy ugyanezen koncepciót mi­ért kaszálták el teljesen más jellegű érv­rend­szer­rel, és most miért támogatják ugyanazt! Honnan ered ez a kettős játék? Mitől van ilyen ön­bizalom­hiányuk? Majdnem kétharmados felhatalmazással? Miért kell ezt a csikicsukit folytatni? Miért kell Brüsszelben szentesíteni a záródokumentumokat, itthon pedig verbális háborút folytatni ellene? Miért kell a visegrádi országok találkozóján aláírni ilyet? Miért kell a saját miniszterüknek munkaerő­im­port­ról beszélni, amikor nem hozták be ide azóta sem a szakképzési törvény olyatén módosítását, amelynek értelmében a hiányszakmákban a megfelelő haté­konysággal képezhetnénk szakemberek tömegeit. Miért nincs itt előttünk? Miért nem hozták be az utóbbi hónapokban?(19.00)Erre válaszoljanak! Konkrét kérdések, konkrét dátumokkal. Konkrét, aláírt hazaárulási metódusaikat soroltuk fel, illetve azokat a hiányosságaikat és mulasztásaikat, amelyek nélkül ‑ alaptörvény-módo­sítás ide vagy oda ‑ nem lehet az alapproblémát feloldani, és akkor a demográfiai krízisről még nem is beszéltünk. De amellett, hogy támogatunk minden jó szándékú kezdeményezést, önöknek ezeket a kételyeket el kellene tudni oszlatniuk. A zavart nevetgélésükből viszont arra következtetünk, hogy a kétkulacsos politikájuknak köszönhetően megint nem tudnak ezekre a kérdésekre válaszolni, és a harmadik Orbán-kormány sem képes felelős kabinetként működni. Nagyon sajnáljuk, hogy ezen majd a Jobbiknak kell változtatnia. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DEMETER ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az identitásról sok szó esett már eddig is, és úgy gondolom, hogy mindez azért van, mert az identitás egy meghatározó fogalom ebben a törvényjavaslatban vagy ennek a vitájában. Mint közismert, az identitás egy latin eredetű szó, melynek a jelentése azonosság. Az identitás ugyanis az önazonosság világát adja, vagyis azt, hogy ki vagyok én, mégpedig egy sajátos állandóság, azonosság értelemben. Aztán az identitásnak fontos alkotóeleme a csoport-hovatartozás, a szűkebb értelemben vett társas identitás. A társas identitás egy csoporttal való azonosulás, tehát az én „mi”-vé alakítása. Erikson elmélete szerint az emberben a húszas éveire általában lezárul az identitásválság korszaka, és kialakul az egyén identitása. Ha a rendszerváltástól számítjuk Magyarország éveit, akkor azt mondhatjuk, hogy éppen jó időben vagyunk alkotmányos identitásunk rögzítését tekintve, persze nem elfeledve a több mint ezeréves történelmi múltunkat, amiből éppen nemzeti önazonosságunk táplálkozhat.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a XXI. század kihívása, ami az egyénnek és a nemzetállamoknak is nagy próbatétele, az egységesítés, a homogenizálási törekvések elleni küzdelem, már persze azoknak, akikben egyáltalán van ilyen szándék. Meg vagyok győződve róla, hogy önazonosság nélkül ebbe a küzdelembe eleve talán azt mondhatjuk, hogy fegyvertelenül érkezünk, és nem is lenne mit megvédenünk. A globalizáció egyik eredménye és talán célkitűzése, hogy ugyanazon termékek és szolgáltatások a világ szinte bármely pontján elérhetőek legyenek. A keresletet a kínálattal összehozva a legegyszerűbb persze, ha a fogyasztói csoportot is homogenizáljuk. Nem szeretnék túl messzire menni, csupán csak érzékeltetni szeretném, hogy véleményem szerint ideológiák küzdelméről is szól ez a mostani kiállásunk, ugyanis vannak a globalizációnak feltétlen hívei, és vannak, akik még hisznek a nemzetállamok jövőjében és erejében. Alaptörvényünk hetedik módosítása annak is deklarálása, hogy a magyar nemzetnek van önazonossága, vagyis alkotmányos identitásunk létezik, amelyről nem vagyunk hajlandóak lemondani. Ezer év küzdelmében történelmi megpróbáltatásaink után, a diktatórikus törekvéseket követően most sem akarunk népek, nemzetek olvasztótégelyévé válni.Tisztelt Képviselőtársaim! Az önazonosság ellentéte az önfeladás. Október 2-án a magyar állampolgárok arról dönthettek, hogy vajon melyiket választják. S meggyőződésem, hogy a magyar emberek mérlegelték a lehetőségeket, és jól döntöttek, amikor az előbbi mellett, az önazonosság mellett foglaltak állást. A területiség elvéből következően, úgy gondolom, államról nem is beszélhetünk annak határai meghatározása és védelme nélkül. Ha úgy tetszik, az állam fogalma elválaszthatatlan annak határaitól és nem utolsósorban annak biztonságos garantálásától. Államról csak akkor beszélhetünk, ha ezen a meghatározott területen szuverenitással rendelkező közösség él, és ezzel rendelkezik is. Ma már tény, hogy az Európai Unió vezetői és az európai politikai elit többsége az önazonosság helyett az önfeladást választotta, a közösség határait figyelmen kívül hagyta, sőt gyakorlatilag feladta, hiszen másfél millió ember ellenőrzés nélkül jöhetett be az Európai Unió belső országaiba, így téve kockára az Európai Unió biztonságát, ugyanakkor a terrorizmus veszélyét is ránk hozta, ahogyan láthattuk mindezt Brüsszelben, Párizsban vagy Kölnben.Véleményem szerint ‑ ahogyan a népszavazás eredménye is bizonyítja ‑ közel 3,4 millió ember nem szavazata valóban bizonyítja, hogy Magyarország nem szenved identitászavarban, sőt reményeim szerint bizonyos értelemben talán most ébred tudatára. Éppen azért alkotmányozó felelősségünk ennek és a választói akaratnak az Alaptörvényben való rögzítése.Az előttünk fekvő javaslat talán éppen az elmondott érvek alapján is az alkotmányos önazonosságunk védelméből eredeztethetően deklarálja, hogy az Európai Unió nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és az állami berendezkedésre vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Területi egységünkből is következően ugyanis mi, magyarok magunk akarjuk meghatározni azt, hogy kivel szeretnénk itt Magyarországon együtt élni. Ezen a ponton azonban szeretném jelezni, hogy alkotmányos önazonosságunk része az, amit az Alaptörvényünk is rögzít, hogy a hazánkban élő nemzetiségek államalkotó tényezők. István királyunk intelmeit megfogadva természetesen vállaljuk, hogy a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját megőrizzük, mert tudjuk, hogy ezzel is erősebbek vagyunk. Különböző kvóták alapján kényszerbetelepítést azonban nem lehet Magyarországra erőltetni. Ezt a népszavazáson résztvevők egyértelműsítették. A be­terjesztett alaptörvény-módosítás ezért ‑ ahogyan elhangzott már itt ma ‑ expressis verbis kimondja, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Ez a választók 98 százalékának az akarata, amit véleményem szerint is az Országgyűlés nem hagyhat figyelmen kívül.Alkotmányos önazonosságunk elválaszthatatlan része ‑ és erről is szólni kell ‑ a szolidaritás is, ami álláspontom szerint jelen helyzetben megkérdőjelezhetetlen, hiszen Magyarország védelmet nyújt az üldözötteknek. (19.10)Magyarország kérelemre menedékjogot biztosít azoknak, akiket hazájukban faji, nemzeti hovatartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. És úgy gondolom, hogy ez nemcsak a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségünk, hanem történelmünkből fakadó erkölcsi kötelességünk is. A szolidaritás mellett fontos nyelvünk és kultúránk védelme, közösségelvűségünk, és a kereszténység-keresztyénség nemzetmegtartó erejének a rögzítése ugyanúgy alkotmányos identitásunk alkotóeleme. És ennek Alaptörvénybe foglalása történelmi jelentőségű, vagyis megfelelő fegyver szuverenitásunk védelme érdekében, és egyszersmind nemzetünk és Magyarország jövőjébe fektetett remény. Ezért is kérem a tisztelt Országgyűlést, a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk fekvő Alaptörvény módosítását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nyomon követtem a vitát, és Tuzson Bence képviselőtársunk azt mondta, hogy arra utalt, hogy ez nem egy kérés volt, ami a kormány részéről megfogalmazódott, hanem kötelességünk, hogy támogassuk ezt az alaptörvény-módosítást. Lehet, hogy Tuzson Bence nincs itt, sajnálom, hogy nincs itt, vagy nem hallja, remélem, hallja, amit mondok, ez nem egy Fidesz-kongresszus, hogy amit Orbán Viktor beterjeszt, azt kötelezően csak igennel lehet illetni. Ez a Magyar Országgyűlés. Önök hozhatnak be egy olyan alaptörvény-módo­sítást vagy más törvénymódosítást, ami teljesen elutasítandó, hozhatnak be egy olyat, amelynek a céljaival egyet lehet érteni, de a leírt szöveget nem lehet abban a formában támogatni. Azt kell mondjam, hogy hála istennek, ez a javaslat azért nem ilyen, nagyon sok előremutató javaslat szerepel benne, a kritikáinkat is elmondtuk, akár a sarkalatosságra vonatkozóan, hogy nyilván egy sarkalatos törvényben kell meghatározni, hogy milyen módon lehet majd a jövőben egyedileg kérelmeket elbírálni. Hiszen ha egy sima többségi döntést várunk el, akkor bármelyik kormány, hiába az Alaptörvényben meg van határozva, hogy a Magyar Országgyűlés dönt, és törvényben dönt, és ha sima többséggel ezt meg lehetne tenni, akkor nem túl sokat tettünk.Aztán valóban nagyon érdekes hallgatni a fideszes-KDNP-s felszólalókat, akik még annak idején, amikor mi javasoltuk az alaptörvény-módo­sítást, homlokegyenest más érvekkel jöttek elő, és higgyék el, hogy ha Alaptörvényt tudtak hozni felhatalmazás nélkül, és nem kérdezték meg az embereket, hogy elfogadják-e azt az Alaptörvényt, amit itt egyébként a Fidesz-KDNP-többség fogadott el, akkor azt hiszem, hogy ehhez sem kellett volna népszavazás, hogy köztudottan a magyar emberek javarészének az elutasító gondolatait közösen az Alaptörvénybe ültessük. Arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy azért még néhány kérdés itt nyitva marad. Bár úgy gondoljuk, hogy valóban ez az Alaptörvénybe iktatott alkotmányos védelem, bár egy eszköz, hogy megvédjük magunkat, de gondoljanak arra, hogy mi lesz akkor, hogyha meghozzák azokat a másodlagos jogalkotási eszközöket, amelyeket adott esetben az alapszerződésekre hivatkozással nem hozhatnának meg. A kvótadöntés pont ilyen volt, hiszen az a passzus, amire hivatkozik az azt meghozó Európai Tanács, az tulajdonképpen egy segítségnyújtási passzus azoknak az országoknak, akik egyfajta válsághelyzetbe kerülnek a sok bevándorlónak a kezelése okán, bevándorlók, menekültek kezelése okán, de ez nem jelenti azt, hogy ezt egy kötelező döntéssel minden országra rá lehet erőltetni, ráadásul úgy nem, hogy egy sima többségi döntéssel az Európai Tanácsban. Na, úgy már talán lehetne, hogy egy egyhangú döntéssel, de azt meg tudják a brüsszeli vezetők, hogy egy egyhangú döntéshez nem tudják megkapni a támogatást.De mi van akkor, és örülünk neki, hogy egyébként Szlovákia és utóbb Magyarország is megtámadta ezt a döntést, de mi lesz akkor, ha az Európai Unió Bírósága, bár jogilag ez szerintem hibás döntés lenne, ha azt mondja, hogy ez a kötelező kvótadöntés vagy a korábbi döntés, illetve majd a kötelezőkvóta-döntés igenis rendben volt, és levezethető a lisszaboni szerződésből? Na, ekkor leszünk egy komoly, valódi szabadságharcos ‑ azt kell mondjam - szitu­ációban, amikor meg kell mutatni, hogy hogy lehet az ilyen döntéseknek ellenállni. Ez nem lesz könnyű, de ez az alaptörvény-módosítás talán azért előrébb vihet minket. És higgyék el, zárógondolatként ‑ mert elég kevés időnk van, sokan szólnánk hozzá ‑, hogy az alkotmányos identitás, amit mondanak, az azért is sántít, hiszen, ahogy mondtam, ezt az Alaptörvényt sajnálatos módon csak a Fidesz-KDNP támogatta, nem tudtak olyan kompromisszumokra jutni, hogy mondjuk, a Jobbik is igent mondjon rá, tehát szerintem, ha önök a történeti alkotmányra gondolnak, akkor egy történelmi önazonosság, amit itt inkább használni kellene vagy egy hasonló kifejezést. Ez így nem pontos. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, mert Z. Kárpát Dániel több kérdést is intézett felénk, személyesen felém is. Én nagyon sajnálom, hogy a Jobbiknak olyan a vitakultúrája, hogy kérdéseket, sőt vádakat megfogalmaznak, de a kérdésre adott válaszokat már nem várják meg. (Dr. Staudt Gábor: Lásd Tuzson Bencét!) Az a helyzet, hogy azt látom, hogy sajnos a Jobbik számára azt adták ki, hogy ebben az Alaptörvényről szóló, 7. módosításról szóló vitában a Fidesz-KDNP-t támadják, és sajnálom, hogy többek között Z. Kárpát Dániel is a felszólalásában 8-10 percen keresztül vádaskodott. Például a saját módosító javaslatukról, amely a sarkalatosságot illeti, egyetlenegy szót sem mondott. Én úgy gondolom, hogy azért érdemes lett volna erre is jobbikosként néhány szót szánni.Az a helyzet, hogy ebből az derült ki, és ha Z. Kárpát Dániel kérdezett, most én is kérdezek, az ő kérdéseiből és vádaskodásaiból számomra az derült ki, hogy azt akarja itt sugallni, hogy Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP az, aki tulajdonképpen, bár szavakban a kötelező kvóta ellen van, de tulajdonképpen a kötelező kvóta nagy támogatója. Önök ezt mondják. (Dr. Staudt Gábor: Nem ezt mondta!) Az lenne a kérdésem, hogy ezt felelős álláspontnak tartják-e. (Dr. Apáti István: A szövegértéseddel van probléma.) Idejönnek és visegrádi 4-es záródokumentumokra, Európa tanácsi záródokumentumokra hivatkozva azt akarják elhitetni a magyar emberekkel, hogy mi vagyunk azok, akik a kötelező betelepítési kvótát nem gátoljuk? Önök nem Európában vagy Magyarországon élnek! A magyar miniszterelnök az jelenleg, akit legerősebb európai politikusként ismernek (Dr. Apáti István: Már nem!), aki egyébként a kötelező betelepítési kvóta ellen van. A helyzet az, tisztelt képviselőtársaim, hogy sajnos azt kell lássuk ezek alapján, hogy az önök politikájának a középpontjában nem Magyarország áll. Az önök politikájának a középpontjában az áll, hogy hogyan lehet leváltani a Fidesz-KDNP-kormányt. Önök erre koncentrálnak. Én arra kérném önöket, főként egy ilyen nemzeti ügy kapcsán, hogy koncentráljanak a valós dologra, hogy hogyan tudjuk megvédeni Magyarországot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vannak idők, amelyek komoly, súlyos feladatokat rónak a világra, amelyek sorsfordító történelmi helyzetek elé állítják a nemzetek vezetőit, és amely idők egyúttal világosan megmutatják azt is ország-világ előtt: ki az, aki valóban az általa képviselt emberek és hazája érdekeiért száll síkra, és ki az, aki önös pártérdekek vagy egyéb hatalmi mechanizmusok által vezetve saját népe, saját nemzete ellen fordul.Az ilyen időkben mérettetik meg nekünk, az Országgyűlés képviselőinek is igazi elkötelezettségünk, valódi hazaszeretetünk. Csak az lehet közöttünk honatya és honanya ‑ anyanyelvünk, lássuk be, milyen szépen fogalmaz ‑, aki mindent megtesz a magyar emberek biztonságáért; aki kész megvédeni hazánkat, kész megvédeni kultúránkat, kereszténységünket, akinek első gyermekeink egyben Magyarország jövője. Aki nem így érez, tisztelt képviselőtársaim, aki nem így gondolkodik vagy cselekszik, az nem érdemli meg a honatya vagy honanya köztiszteletű elnevezést. (19.20)Azt ma csak politikai kalandornak hívhatjuk. Politikai kalandornak, tisztelt képviselőtársaim, aki nem képes, nem tud vagy nem akar a nemzetünk számára helyes útra rátérni, még akkor sem, ha már látja, hogy az az út, amelyen ő ész nélkül száguld előre, szakadékba vezet. És még akkor sem látja be tévedését, ha több mint 3 millió 300 ezer ember hívja fel a veszélyre a figyelmét.Ma már mindenki világosan látja Magyarországon és világszerte is kezdenek ráébredni, hogy egy modern kori szervezett népvándorlás zajlik a világban, amelynek bizony okai vannak. Ezeknek az okoknak a megszüntetése és orvoslása lenne ma az igazi feladata a világnak, az ENSZ-nek, az Európai Unió országainak és a világ nagyhatalmainak. Ebben vagyunk mi is érdekeltek, mi, magyarok. Ennek megoldására dolgozta ki a magyar kormány is a javaslatcsomagját. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma olyan történelmi kort élünk, amelyben csak a felelős gondolkodás, a valódi cselekvés és a széles körű összefogás jelenti a kiutat, a megmaradást. Ma mindannyiunknak fel kell tennünk a kérdést, hogy akarjuk-e meghallani, akarjuk-e megérteni több mint 3 millió 300 ezer ember közös kiáltását. Én hallom a szavukat, tisztelt képviselőtársaim, köztük a választókerületemben, a rákos­mentiek és a kőbányaiak szavát.Kérdezném a baloldali pártok képviselőit, ha jelen lennének az ülésteremben az Alaptörvény vitája során, hogy meghallják-e tisztelt baloldali képviselőtársaim is a nép, az emberek, a magyar emberek szavát. Ha nem hallanák, akkor szeretném nekik tolmácsolni. Azt mondják az emberek, hogy nem akarnak együtt élni a félelemmel. Azt mondják az emberek, hogy nem akarnak együtt élni a terrorral. Azok sem, tisztelt képviselőtársaim, akik elmentek szavazni, és azok sem, akik otthon maradva a többiekre bízták ezt a fontos döntést.Mi, országgyűlési képviselők döntéseinkkel felelősek vagyunk a magyarok biztonságáért. Felelősek vagyunk közös jövőnkért, amelyért tennünk kell minden lehetséges rendelkezésünkre álló eszközzel. Alaptörvényünk jelen módosítása is ezt a célt szolgálja. Így tudunk kellő súlyt adni a nép akaratának.Az Alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy az ország határait megvédjük. Ez mindannyiunk kötelessége. Ennélfogva nem is lehet pártpolitikai kérdésnek beállítani, bárhogy szeretnék, ez kizárólag közös nemzeti ügy vagy legalábbis annak kellene lennie minden párt részéről. Sajnáljuk, hogy ezt nem minden párt látja így. Célunk az, hogy az emberek túlnyomó többségének akaratával egyezően megtiltsuk a kényszerbetelepítést Magyarországra.Az Alaptörvény hetedik módosítását a magyar emberek felhatalmazása tette tehát lehetővé, hiszen több mint 3 millió 300 ezer ember szavazott nemmel a kötelező betelepítési kvótára. Nem lehet figyelmen kívül hagyni több mint 3 millió 300 ezer ember szavazatát és szavát. Nem elhanyagolható kisebbség, akiről beszélünk. Ezeknek az embereknek az akarata egységes, pártok feletti volt. Ők kiálltak mindannyian saját magukért és Magyarország jövőjéért. Ezzel létrehoztak egy új egységet Magyarországért. A magyar kormánynak és Országgyűlésnek, nekünk pedig erkölcsi kötelességünk, hogy erre a jogalkotás szintjén is reagáljunk.Az október 2-ai népszavazáson Magyarország, gyermekeink és unokáink jövőjéről mondtunk véleményt, hogy kikkel éljünk együtt, mi legyen a kultúránkkal, mi legyen eddigi életformánkkal, keresztény gyökereinkkel. Az emberek döntésének érvényt kell szereznünk itt, az Országgyűlésben is. A kormányfő ennek a 3 millió 300 ezer embernek a nevében kezdeményezte az alaptörvény-módosítást, hogy világosan, egyértelműen kimondjuk: a magyar parlament hozzájárulása nélkül Brüsszel semmilyen uniós előírással sem telepíthet Magyarországra bevándorlókat. Megtiltjuk a javaslat szerint a csoportos kényszerbetelepítést Magyarországra, mert ez szuverenitási kérdés, és semmilyen brüsszeli döntés nem kérdőjelezheti meg Magyarország területi egységére és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem akarom és a Rákosmentén és Kőbányán élők sem akarják, de mondjuk ki, Magyarországon senki nem akarja, nem akarhatja, hogy gyermekeink a jövőben félelemben és terrorfenyegetettségben éljék le életüket. Mi nem akarjuk gyermekeinket állandó veszélynek kitenni. Mi nem akarjuk, hogy gyermekeink szexuális bűncselekmények áldozataivá váljanak. Mi nem akarjuk kockáztatni gyermekeink jövőjét. Ha önök sem akarják és egyetértenek ezekkel a gondolatokkal, kérem, támogassák az Alaptörvény ezt célzó módosítását, és bátor igen szavazataikkal tegyenek hitet Magyarország jövője, biztonságunk, kultúránk mellett. Azt gondolom, hogy ma ezzel teszünk a legtöbbet a brüsszeli kényszerbetelepítés és a terrorizmus veszélyei ellen itt e Házban.Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk jól, hogy az Európai Unióba tavaly másfél millió ember érkezett, és az idén is már több mint félmillióan jutottak be a kontinensre. A migrációs nyomás pedig továbbra sem csökken, sőt az előrejelzések szerint hosszú távon is fennáll majd. Az Európai Unió további millióknak adna meghívót a kontinensre azzal, ha a nemzeti önrendelkezést csorbítva magához venné a menekültkérelmek elbírálását, és megvalósítaná az Európába érkezők kötelező elosztási mechanizmusát. Brüsszel ahelyett, hogy megállítaná a bevándorlást, futószalagon szállítaná be az embereket az Európai Unióba. Az újonnan érkező illegális bevándorlók egyedi kérelmét is a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták bírálnák el, az ő szempontjaik szerint. Ennek a folyamatnak, tisztelt képviselőtársaim, Magyarország is áldozata lenne, hiszen a magyar emberek akarata ellenére telepítenének tízezreket az országba, felső korlát nélkül. A bevándorlók betelepítése a biztonsági kockázatok mellett azzal a veszéllyel is jár, hogy hosszú távon ‑ akár örökre és visszafordíthatatlanul - meg­változtatják a nemzetek kultúráját, hagyományait. Mi ezt felismertük, és egyértelműen kimondtuk: ezt nem hagyjuk. Tisztelt Ház! Minden ember látja ma Magyarországon néhány politikus kivételével, hogy olyan korban élünk, amikor komoly történelmi feladatok nehezednek ránk. Azt is tudják az emberek, hiszen a nép bölcsessége megkérdőjelezhetetlen, hogy a komoly feladatok megoldásához felelősségteljes, megfontolt döntések szükségesek. Most ilyen szavazás előtt állunk az Alaptörvény módosításakor. Most majd világosan megmutatkozik, ki az, aki valóban az általa képviselt emberek és hazánk érdekeiért száll síkra, és ki az, aki önös párt- vagy egyéb érdekek által vezérelve a magyar nép ellen fordul. Most mérettetik meg nekünk, az Országgyűlés képviselőinek is igazi elkötelezettségünk, hazaszeretetünk, és most lesz, tisztelt képviselőtársaim, a napnál is világosabb, hogy ki hazánk, kultúránk, biztonságunk védelmezője, és ki az, aki a sötét oldal idegen érdekeinek szolgálatában feláldozza nemzetünk jövőjét; és aki jelképesen szólva: serényen varrja már gyermekeink szemfedelét. Tisztelt Képviselőtársaim! Akik itt, a teremben vagyunk ‑ a Jobbik képviselői vannak a Fidesz-KDNP képviselőin kívül csak jelen ‑, kinyilatkoztattuk mindannyian, hogy az Alaptörvény módosításával egyetértünk. (19.30)Én azt gondolom, hogy akik itt, e Ház falai között ebben a vitában ma részt vesznek és az alaptörvény-módosítást támogatják, ők valóban hazánkért, a biztonságunkért, a nemzetünkért és gyermekeinkért dolgoznak és tevékenykednek, és fognak szavazni is, reményeink szerint a Jobbik is. Azok a pártok pedig, amelyek nem képviseltetik magukat itt, én azt gondolom, az utolsó gondolatom rájuk vonatkozott. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tavaly szeptember 18-án szűkebb pátriámat, Dél-Somogyot is derékba kapta az illegális bevándorlók kontinenshódító áradata. Aki látta az egy hónapig tartó invázió kicsiny Zákányon keresztülmasírozó 128 ezres seregét, vagy a Barcsnál ránk zúduló Európa-idegen tömeget, és elgondolkodott, az törvényszerűen beleborzongott abba az iszonyatos prognózisba, hogy mindez csak gyenge előszele lehetett annak a százmilliós migránsapokalipszisnek, amely a XXI. században még Európára ronthat. A lényeget Huari Bumedien, Algéria elnöke már ’76‑ban elmondta az ENSZ előtt, és minden más csak szofisztikált ballib mellébeszélés. „Egy napon emberek milliói fognak felkerekedni, hogy behatoljanak az északi és nyugati országokba ‑ mondta. ‑ És bizonyosan nem barátként, mert azért fognak oda behatolni, hogy meghódítsák azokat, és meg is fogják hódítani, benépesítve fiaikkal. Asszonyaik hasa fogja nekünk elhozni a győzelmet.” Ez így is lesz, ha a Nyugat, és benne mi, nem akarunk szaporodni, mondván, a gyerek csak gátolja individuális és nárcisztikus hedonizmusát. Üres területek nem maradnak, hiszen az USA nagyhatalmi zsarnoksága és demokráciaexportja szétbombázta azokat a gátakat, amelyek eddig megfogták az afrikai és ázsiai áradatot. Ráadásul közben a klímaváltozás is élhetetlenné teszi a migrációs tömegeket kibocsátó területeket, ahol az iszonyatos népességszaporulat fékevesztett rákos daganatként burjánzik.A múlt század közepén 40 milliós Nigéria mára majd’ 200 milliósra duzzadt, a század végére pedig elérheti az egymilliárdos népességet is. Hasonló demográfiai robbanás játszódik le az arab térségben is. Ezért fel kell tenni a kérdést: ha eddig sem tudtak ott normálisan megélni, akkor ilyen brutális népszaporulat mellett mi lesz velük a jövőben? Akkor a majd most még nem célországnak tekintett Magyarország is paradicsomnak fog tűnni számukra. Emlékezetes az úgynevezett szír menekült, Daham Al Hasan esete, aki három feleségével és húsz gyerekével kapott menedékjogot Dániában, potom 9 millió forintnyi éves pluszkiadást generálva a szociális rendszernek.Mindezt jó figyelembe venni, amikor naiv széplelkek meg balos filozófusok azon DK-s elmebetegség mellett érvelnek, hogy a kiürülő falvainkba akár 20 ezer idegent is be lehetne telepíteni, akikből a családegyesítéssel persze gyorsan százezrek lennének, teljesen felborítva hazánk etnikai összetételét. Ebből nem kérünk, mert hiába vonnak hazug párhuzamot a liberálnácik a kivándorló magyar tömegek és a migránsok közé, előbbiek dolgoznak és integrálódnak, utóbbiak ‑ tisztelet a kevés kivételnek ‑ meg nem. És hiába forgatják ki az aradi 13 példázatát, Pöltenberg a bitó alatt is azt vallotta, hogy csak a nyelve német, a szíve magyar, mert a szabadságért dobog. Viszont láttuk, hogy ettől az inváziós tömegtől mily mesze állnak az európai értékek és a beilleszkedési hajlandóság. Frakcióvezetőnk, Volner János hosszan sorolta a Fidesz kétarcú politikájára a példákat. De mi a Jobbik választása, mi a Jobbik válasza minderre? A székely író, György Attila már megírta a Harcosok könyvében: „Nézz szét magad körül, vedd számba őseidet, erkölcseidet, hazádat, istenedet, és kivont karddal kezedben ragaszkodj hozzá!” Miért is? Mert Magyarország a magyaroké. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Október 2-án több mint 3 millió 361 ezer ember döntött a kvóta, a kényszerbetelepítés elutasítása mellett. A rendszerváltás óta még soha egyetlenegy népszavazáson sem szavaztak ilyen egységesen egy irányba a magyarok. Többen szavaztak Brüsszel ellen, mint bármilyen párt szavazóbázisa a rendszerváltás óta eltelt negyedszázad történetében. Magyarországon létrejött egy új egység; az emberek világosan elmondták, mit akarnak. Az „Új egység Magyarországért” egybehangzó akarata, hogy hazánkba ne legyen kényszerbetelepítés. A népszavazáson a kényszerbetelepítés és a brüsszeli bevándorlási politika szenvedett vereséget. A magyar emberek Magyarországért álltak ki, nem az Európai Unió ellen, hanem Európáért, a kultúránkért és a biztonságunkért. Szabolcs-Szatmár‑bereg megye országgyűlési képviselője vagyok, azon belül is a választókerületem kelet felől Kárpátaljával, Ukrajnával határos. A tavalyi migránsáradatból a térségem keveset érzékelt, bár több tucat muszlim migráns mégis érkezett Ukrajna felől. Nem özönlöttek a migránsok Fehérgyarmaton, Vásárosnaményon, Mándokon vagy Záhonyon keresztül, mégis a választókerületemből nagyon sokan, 37 131-en úgy gondolták, hogy élnek a választójogukkal, és közülük 35 115-en úgy gondolták, hogy fontos számukra az identitásunk és a nemzeti szuverenitásunk.Olyan vidéke ez az országnak, ahol mindig is különösen fontos volt az emberek magyarsága. Ady Endre csodálatosan ír az itt élő emberekről, amikor Móricz Zsigmond „Hét krajcár” című elbeszéléséről mondja el a véleményét a Nyugatban: „Mert errefelé prédikáltak valamikor Méliusz Juhászék, bölcs világ ez, legmagyarabb világa a világnak. Hiszen itt vannak, akik Kalvin istenéből bölcs, külön, magyar istent csináltak, errefelé nem koronáz Ugocsa, ezen a tájon verődött össze Esze Tamás kuruc hada. Ez itt a magyar föld, az első foglalóké, magyar, tehát véres, szomorú, fáradt, sivár, de harcos, de szép, de elpusztíthatatlan.”Az Európai Unió jelenlegi politikai vezetése a lopakodó föderalizmus jegyében nem képes és nem is akar normális választ adni a migráció kihívásaira. A népszavazás eredményessége szükségessé teszi számunkra, hogy újradefiniáljuk önmagunk és nemzeti alkotmányos rendszerünk viszonyát az Európai Unióhoz. Ez természetesen azt is maga után vonja, hogy meghatározzuk alkotmányos identitásunkat. Mára az Európai Unió már a jogközösség és az önálló államiság között helyezkedik el, és nem túlzás azt állítani, hogy Brüsszel elveszítette a józan eszét, és képtelen felismerni, hogy rossz úton jár a kötelező kvóta tagállamokra való ráerőltetésével. A népszavazás eredménye egy új egységet teremtett hazánkban. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy végre ténylegesen kijelöljük saját szuverenitásunk határait. Az első módosítással a Nemzeti hitvallást érintve, rögzítve valljuk, hogy történeti Alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Alkotmányos önazonosságunk követelése azért is fontos, mert az Európai Unió a népszavazás után továbbra is elfogadhatónak tartja azt az eljárást, hogy az EP és a Miniszterek Tanácsa együttesen kerülje meg az állam- és kormányfők fórumát. Az EP baloldali liberális és kommunista többsége semmilyen kivételt nem kíván megengedni a kötelező betelepítési kvóta alól, így Magyarországnak és a V4 országainak is kötelező lenne bevándorlókat fogadni. Sajnos, a magyarországi baloldalra és liberális szövetségeseikre az Európai Unió továbbra is támaszkodik, támaszkodhat, ugyanis mindent megtesznek azért, hogy a több mint 3 millió 300 ezer ember véleményét semmibe vegyék vagy megpróbálják lekicsinyíteni. A Magyar Narancsban Kis János a cikkében azt állítja, hogy nem népszavazás volt október 2-án, mert az demokratikus intézmény, ez népszavaztatás volt, az pedig az autokrácia tartozéka. Szerinte a referendum győztese az ellenzék lett.Az MSZP álalkotmányjogi érveléssel igyekszik az Alaptörvény módosítását illegitimnek beállítani. Az európai joggyakorlat alkotmánymódosítás esetén több megoldást ismer. Az egyik: kötelező népszavazás minden egyes alkotmánymódosítás esetén ‑ ez a gyakorlat Írországban jellemző. Azt írja az ír alkotmány: az alkotmány valamennyi rendelkezése módosítható megváltoztatás, kiegészítés vagy hatályon kívül helyezés formájában, kötelező népszavazással. A második gyakorlat: olyan ország, ahol lehet is népszavazást tartani, bizonyos esetekben kell, bizonyos esetekben viszont nem ‑ erre példa Franciaország. (19.40)Franciaországban a két háznak azonos szöveggel kell megszavaznia a javaslatot. Az alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha népszavazás hagyta jóvá. Ez a kötelező népszavazásra példa. Van azonban olyan eset Franciaországban, amikor nem kell népszavazást tartani. Ez akkor van, hogy a kormányjavaslatot nem bocsátják népszavazásra, ha a köztársasági elnök úgy dönt, hogy azt a kongresszusként összehívott parlament elé terjeszti. Ebben az esetben az alkotmánymódosító javaslat csak akkor tekinthető jóváhagyottnak, ha megkapja a leadott szavazatok háromötödét.Magyarországon a minősített többség intézménye működik. Közép- és Kelet-Európában találhatók olyan államok, amelyek államelmélete szerint a parlament testesíti meg az államhatalom egységét. Ilyen például Magyarországon kívül Szlovákia, ahol azt mondja ki az alkotmány, hogy a Nemzeti Tanács tagjai háromötödének igenlő szavazata kell ahhoz, hogy sikeres legyen az alkotmánymódosítás. Az MSZP véleményéhez visszatérve, nem illegitim erejű az elsöprő számú nem szavazatot produkáló népszavazás után alaptörvény-módosítást tartani, hisz politikai értelemben kellő felhatalmazásunk van arra, hogy 3 millió 300 ezer ember véleményét figyelembe véve utasítsuk el a kötelező kvóta ránk erőltetését. A minősített többség pedig elegendő az alkotmánymódosításhoz.És itt a válasz a Jobbiknak is, hiszen ha vannak olyan államok, ahol kötelező népszavazást tartani, például Írország, minden esetben kötelező népszavazást tartani, akkor miért baj, ha Magyarország annak ellenére, hogy minősített többséggel megváltoztathatta volna az alkotmányt, mégis úgy gondolta, mégis úgy gondoltuk, hogy erről a jövőnket hosszú időre meghatározó kérdésről megkérdezzük az emberek véleményét.A Jobbik álláspontja a népszavazással kapcsolatban, ha már az Alaptörvény módosításánál tartunk, olyan, mint ami a Napóleonnak ‑ egyesek szerint Talleyrand-nak ‑ tulajdonított ironikus mondás, mely szerint „az alkotmány legyen rövid és homályos”. Tehát a népszavazásról a Jobbik álláspontja rövid és homályos volt. Nos, a Jobbik kettős játékot űzött a szimpatizánsaival. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Szávay István: Hülyeség! Teljesen egyértelműen elmondtuk!) Az elnökük a szavazásra és a nemre buzdított, míg sok-sok helyi meghatározó véleményű jobbikosnak az otthon maradásra szóló utasítás érkezett ugyanonnan. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból: Kicsoda? Kiről beszélsz?) Természetesen a cél a miniszterelnök lemondatása volt, ugyanis azzal, hogy a népszavazás előtt két héttel (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ülj le!) a Jobbik elnöke eredménytelen népszavazás esetén lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, Orbán Viktort, azt üzente szavazóinak, hogy ha meg akarjátok buktatni a Fideszt, akkor maradjatok otthon. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Szávay István: Jézuson, ezt honnan szedted?) Kérem, hogy a jobbikos szavazókat is vegyék komolyan! Pontosan értettek ezekből az üzenetekből. Z. Kárpát Dániel ‑ nagy ívű hazaárulók, így fogalmazott, hogy konkrét hazaárulás, hazaárulási metódus (Dr. Apáti István: Ne izgasd fel magad!) ‑ konkrét kérdésekre konkrét választ várt. Konkrét kérdést teszek fel, kedves uraim. Mivel magyarázzák azt, hogy Szabolcs-Szatmár‑bereg megyében, a jobbikos vezetésű Tiszavasváriban mégis otthon maradt a jobbikos önkormányzati képviselő a népszavazástól? (Szávay István: Ó, találtál egy embert! ‑ Dr. Apáti István: És ezt te honnan tudod?)Vagy mivel magyarázzák azt, hogy a megyében mérhető és tudható, mivel kistelepülési térség országgyűlési képviselője vagyok, pontosan tudom azt ‑ mielőtt Kubatov-listáznának ‑, pontosan tudom azt, hogy kik nem mentek el szavazni a jobbikos meghatározó emberek közül. (Moraj a Jobbik soraiból.) Tuzsér, Mándok 15-20 százalékkal teljesített kevesebbet, mint korábban egyébként szokott. Ez a kettős játék. Ez a szomorú, hogy ilyen esetben egy magát jobboldali pártnak valló csoport mégsem a nemzet ügyét veszi fontosnak, hanem csak kisstílű pártérdekek miatt a haza sorsát kockáztatja. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: És ezt ti mondjátok! Maga a népszavazás volt kisstílű!) Én úgy gondolom, hogy ha valamit jobboldali emberként hazaárulásnak lehet minősíteni, akkor talán ezt.Vagy mivel magyarázzák azt, hogy állandóan a határőrség létrehozását említik itt a parlamentben, mi pedig létrehoztuk a határvadászokat és odavezényeltük megerősíteni a rendőrséget. Jogászok is vannak önök között, most is itt ülnek a teremben. Nem az a lényeg, hogy minek nevezzük, hanem az a lényeg, hogy milyen feladatokat lát el. (Dr. Apáti István: Ez az, hogy nem látja el!) A határvadászok is pontosan határvédelmet látnak el, de önöknek egy cél a fontos (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), hogy a Fideszt hogyan lehetne megbuktatni, a minden szinten „következetes” Jobbik; a következetesség persze idézőjelbe teendő, hiszen érdekes alakváltozáson mentek keresztül az utóbbi időben. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Mondják ezt a liberálisok! És miben?)Nos, tisztelt jobbikososok, és még megkaptuk a fenyegetést Staudt Gábortól, hogy érdekes módon tudnak kérni a fideszes képviselők, hiszen szükség van a Jobbik támogatására. A fociban a saját cseleinkben is el lehet botlani. (Dr. Apáti István: Ezt csinálta a főnököd!) Megpróbáltak cselezni a választásokon. Most én kérdezem: be merik azt vállalni, hogy nem szavazzák meg az alaptörvény-módosítást, ha megfelelő normaszöveg lesz, csak azért, mert a két héttel ezelőtti választások előtti két héttel történt interpellációkban hangzott el az önök elnökétől (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Dr. Apáti István: Nem! Napirend előtti volt!), hogy ellenkező esetben, ha nem lesz érvényes, akkor majd mondjon le Orbán Viktor? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!)Nos, önök higgyék el, hogy a mi padsorainkban nagyon sok egyéni országgyűlési képviselő van (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Mészáros Lőrinc!), és mi kapcsolatot tartunk a választóinkkal. Tudomásom szerint a Jobbiknak egy van, az összes többi képviselőjük listás, mozognak a légüres térben. Nehezen fogják tudni elmagyarázni majd a választóiknak, hogy mi ez a kettős beszéd. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Fogalmazd meg!)A módosítással kapcsolatban ‑ a hetedik módosításnál tartunk (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem jött össze elsőre! ‑ Derültség a Jobbik soraiból.) ‑ nyilván azzal fognak majd élcelődni, hogy mi ez a gránitszilárdságú alkotmány (Szávay István: Kőbe vésett!), hogy már hetedszer kell módosítani. Megjegyzem, hogy alkotmány megalkotásához a jogi szabályozások minősített kétharmados többséget írnak elő. Tehát amikor az alkotmányt megalkottuk, azt megfelelő felhatalmazással tettük meg. Itt már többen kifogásolták, hogy alkotmány alakítására, megalkotására sem volt jogi felhatalmazásunk. Sajátosan értelmezik a demokráciát, a szabadon választott parlament tagjait, akiket a választópolgárok választottak meg 2014‑ben, illegitimnek tekintik.Nos, a gránitszilárdsággal kapcsolatban pedig csak annyit, hogy a nehéz módosíthatóság és a módosítások száma között fordított arányosság áll fenn. Az 1848-as svájci alkotmány tekintetében szigorúak a követelmények, mert Svájcban mindig kötelező a népszavazás alkotmánymódosítás esetén, mégis ezt a szigorú alkotmányt sikerült 1874 és 1991 között 133 alkalommal módosítani, mégsem mondja azt senki, hogy miféle gránitszilárdságú az a svájci alkotmány. (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Dr. Apáti István: Összevissza beszél!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mielőtt elmondanám, amit szerettem volna, azért erre reagálnék egypár szóban. Az egyik az, hogy jogilag egy kicsit aggályos lehet az, hogy ön honnan tudja azt, hogy ki volt Tiszavasváriban szavazni és ki nem. (Dr. Tilki Attila: Egyéni képviselő vagyok! Ismerjük a várost!) Attól még az adatvédelmi szabályok szerint nem szabadna tudnia, hogy ki volt szavazni és ki nem. Úgy látszik, már ezt a választási trükköt is átvette az MSZP-től a Fidesz, hogy káderezik, hogy kik voltak és kik nem (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Ismerik az embereket! ‑ Dr. Apáti István: Na de ilyen sokat?), úgy, hogy lehessen mozgósítani az aktivistákat, hogy azok még rángassák be Mari nénit a Kökörcsin utcából, aki még nem volt szavazni. A másik dolog pedig az, hogy az okfejtéséről pedig eszembe jutott egy régi klasszikus vicc, amikor a logikát azzal akarják megmagyarázni, bizonyos tulajdonságát kiemelve egy embernek, hogy van-e otthon akváriuma vagy nincsen. Körülbelül ez volt a logikai összefüggés a mondandójában, mint a viccben, de erre most nem is akarok kitérni.Beszéljünk magáról az alaptörvény-módosí­tás­ról! Az alaptörvény-módosításra szükség van. Ezt én szociális szakpolitikusként is belátom. Ander Balázs beszélt a felszólalásában arról, hogy milyen következményei lennének, ha bevándorlók tömegei fordulnának szociális ellátásért, pénzbeli ellátásért akár a magyar államhoz, de gondoljunk bele abba is, hogy magára a szociális ellátórendszerre milyen csapást mérne egészen más kultúrájú emberek tömeges megjelenése az országban. Úgy gondolom, az amúgy is romokban heverő, többek között a szociális életpályamodell bevezetésének hiánya miatt romokban heverő szociális ellátórendszert végleg a padlóra küldené egy ilyen helyzet. Ha kiragadunk egy példát, és akár a gyerekjóléti szolgálatokat nézzük, amelyeknek magukkal a családokkal kell foglalkozniuk, gondoljunk bele abba, hogy milyen megoldhatatlan helyzetek adódhatnának abból, hogy magáról a család fogalmáról, magáról az együttélés kultúrájáról egészen máshogy gondolkodó emberekkel hogyan lehetne az európai normát és az itteni, akár törvényekben is meghatározott viselkedésformákat tudatosítani és akár be is tartatni velük, tehát katasztrofális állapotok lennének.(19.50)Ezek azok a helyzetek, amelyek kiküszöbölhetők és megvédhetők az alaptörvény-módosítással, viszont vannak olyan szituációk és helyzetek, amelyek a kormány felelőssége szerint más jogszabályok módosítását igényelnék. Jelenleg is hallottunk eseteket, mik történtek. A szociális ellátórendszeren belül két konkrét ágazatot emelnék ki. Az egyik a hajlék­ta­lan­ellátás, amely a mai napig viseli magán a menekültválság terheit. Ugyanis az önök elfogadott törvénye szerint a hajléktalanellátó intézmények kötelesek befogadni a Magyarország területén tartózkodó menekülteket. Ez akár konfliktusokhoz is vezethet, akár tisztázatlan elszámolási tételeket is jelenthet egy-egy ellátó számára. A másik pedig a gyermekvédelmi rendszer. Nagyon jól tudjuk, tetten érhető, sajtóorgánumok le is hozták, hogy a fóti gyermekintézményben is volt egy olyan ember, aki hamis papírokkal kiskorúnak hazudta magát, és később tetten érték egy terrorcselekmény elkövetőjeként Nyugat-Euró­pában. Ezektől a helyzetektől más jogszabályok módosításával meg tudjuk óvni akár a gyermekvédelmi intézményeinket, akár a hajléktalanellátó intézményeinket, viszont ahhoz, hogy ez tömegesen a szociális ágazatot ne érintse, ténylegesen az Alaptörvény módosítására van szükség. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először én is a korábban elhangzottakra reagálnék. Egyrészt Z. Kárpát Dániel azt vetette szemünkre, hogy nem adunk magyarázatot, és felvetette a határőrség létrehozását. Az én emlékeim szerint erre a kérdésre, hogy miért jobb együtt a rendőrség és a korábbi határőrség, erre Kontrát államtitkár úr, Kósa Lajos a Honvédelmi és rendészeti bizottságban és több képviselőtársunk legalább 15-20 alkalommal választ adott. (Dr. Apáti István: Csak nem megfelelő volt a válasz!) Az lehet, hogy önnek nem megfelelő, de szerintem minden logikus érvnek megfelelt a válasz. (Dr. Apáti István: Jogom van hozzá!)A másik pedig, hogy az előttem szóló azt kérdezte, miből következtetünk arra, hogy a jobbikosok otthon maradtak. Ferencvárosban és Józsefvárosban a Jobbik semmiféle kampánytevékenységet nem fejtett ki (Magyar Zoltán: Adjatok húszmilliárdot nekünk is! ‑ Dr. Apáti István: Nem szégyelled magad!) a teljes kampányidőszak alatt. Egyetlenegy plakátot nem tettek ki… (Dr. Apáti István: Nekünk milliónk nem volt annyi, mint nektek milliárdotok! Nem szégyelled magad? ‑ Az elnök csenget.) ELNÖK: Képviselőtársaim, önöknek megvan a felszólalás lehetősége! A párbeszédet, kérem, bármennyire fáradtak vagyunk, most ne alkalmazzuk! (Dr. Apáti István: Ne idegesítsen akkor!) Képviselő úr, ön fog felszólalni legközelebb. Legyen kedves ezt tudomásul venni! Köszönöm. DR. VAS IMRE (Fidesz): Ahhoz, hogy 2-3 aktivista kiálljon és kampányoljon, nem kell pénz. Ezt sem láttam, egyiket sem Ferencvárosban, sem Józsefvárosban. Bár tudom, hogy önöknek nincsen egyéni képviselőjük, csak egy, amíg a Fidesz-KDNP-nek 94 egyéni képviselője van. (Bana Tibor: Fordul a kocka!)A 2016. október 2-ai népszavazáson a magyar választópolgárok egyöntetűen kifejezték véleményüket, hiszen az érvényes szavazók 98 százaléka elutasította a kötelező kényszerbetelepítést. Ennek tudatában elkötelezettek vagyunk, a választópolgárok döntését szem előtt tartva kívánjuk módosítani az Alaptörvényt. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja határozottan támogatja a T/12458. számon benyújtott alaptörvény-módosító javaslatot, amely történelmi, politikai egységet hozott létre a magyar kormányfő mögött, és amely az Alaptörvény hetedik módosítására irányul. A javaslat gyermekeink, családunk biztonságát helyezi előtérbe. A migráció veszélyeiről számos tapasztalatot szerezhettünk tavaly nyáron, kora ősszel Józsefvárosban, a II. János Pál pápa téren és a Keleti pályaudvar előtt. Örülünk, hogy ez a veszély elmúlt, nem szeretnénk, ha az európai politikusok felelőtlensége miatt ismét a tavaly nyári, kora őszi helyzet alakulhatna ki. A biztonság kérdésén túlmenően a javaslatban megfogalmazódik a nemzeti identitás erősítésének kívánalma, amellyel szintén egyetértünk. Ez a cél fontos gyermekeink nevelése során, ezt mi, politikusok személyes példamutatással is erősíthetjük. Az öt cikkből álló változtatás módosítja többek között a Nemzeti hitvallásunkat, kimondva: valljuk, hogy a történelmi alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Tulajdonképpen nemcsak az állam minden szervének kötelessége az alkotmányos identitás védelme, hanem minden egyes polgár személyes felelőssége egy olyan értékrend kialakítása, amely tekintettel van a régi magyar hagyományaink ápolására, védelmére. A választópolgárok akarata értelmében a legjelentősebb pontja a javaslatnak az a modifikálási szándék, amely világosan rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár Magyarország területére csak az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, magyar hatóságok által elbírált, egyedi kérelem alapján érhet. Természetesen e szabályozás ugyanakkor az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira nem vonatkozik, hiszen az esetükben a lakóhely létesítése bejelentéssel valósulhat meg a jövőben is. Említésre méltó továbbá, hogy Magyarország alaptörvényi szintre emeli azt a nemzetközi szokásjogban elfogadott, állami gyakorlat által is igazolt és egyúttal az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi jogi bizottsága külföldiek kiutasításának nemzetközi jogi szabályozásáról szóló tervezetében is rögzített elvet, hogy az államnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján idegeneket beengednek az országba. Összességében elmondható, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és ez nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Ezek a szabályok, amelyeket lefektet ez a javaslat, úgy gondolom, megteremtik azokat a jogszabályi feltételeket, amelyek hozzájárulnak az ország biztonságához, ahhoz, hogy életünket nyugodtabban élhessük. Kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, volt olyan országos népszavazás, amelynek az érvényessége azon múlt, hogy az akkori ellenzéki párt elfelejtett mozgósítani, csak ez nem 2016. október 2-án, hanem 2004. december 5-én történt meg. Tetszik érteni, fideszes és KDNP-s képviselőtársaim? (Dr. Völner Pál: Ott sem voltál!) Akkor önök a kettős állampolgársági népszavazás kapcsán sunyin elfelejtették mozgósítani a saját választóikat, csak ezt elfelejtik elmondani. Mert volt olyan népszavazás, csak az 2004. december 5-én történt, úgyhogy szégyelljék magukat! A másik pedig az… (Dr. Völner Pálnak:) Hiába csodálkozik, államtitkár úr, ez így történt! (Dr. Völner Pál: Ott sem voltál!) Ott voltam, én elmentem szavazni. Én elmentem szavazni. De várjunk! Én végighallgattam önöket, nem volt könnyű dolgom, de most akkor önök is végighallgatnak majd szépen engem.A másik: nekünk millióban sem állt annyi forint rendelkezésünkre, mint önöknek milliárdban. Az anyagi erőforrásainkhoz képest mindent megtettünk. A másik: nem furcsa az, tisztelt képviselőtársaim, hogy az MSZP, a baloldal az otthonmaradás mellett kampányolt, mi azt mondtuk, hogy menjenek el a választók és szavazzanak nemmel, mégis kiket okolnak: minket. Mi buzdítottunk a részvételre, mi buzdítottunk a nem szavazatokra, a nemmel való szavazásra, mégsem az otthonmaradás mellett kampányoló baloldalt ekézik, hiszen ő már nem ellenfelük, hanem minket.(20.00)De csak magukat okolhatják! Mi időben szóltunk, hogy ez egy kockázatos és borzasztóan veszélyes kalandorpolitika, amibe beleviszik, belenavigálják az országot. Önök semmiért nem vállalják a felelősséget! Az önök kedves vezetője mindig csak a sikerekért felelős, a kudarcokért soha, azért nem tudja vállalni a felelősséget, ahhoz nem elég gerinces. Meg úgy látom, sajnos ez az önök képviselőinek a többségére is elmondható. A másik: hagyjuk már ezt az egyéni meg listás képviselői történetet! 2002‑ben és 2006‑ban nem hangoztatták az érveket. Egyetlen valódi mérőszám van egy képviselő teljesítményének a megítéléséhez, ez pedig az, hogy egyéni képviselőként az adott körzetében a pártlistára leadott szavazatokhoz képest hogy teljesített, több szavazatot kapott-e, mint saját pártjának a listáján, magyarul, népszerűbb-e, mint a saját pártja, vagy közel annyit kapott, esetleg kevesebbet. Mert ne gondolják már azt, tisztelet a kivételnek, hogy a személyes minőségük miatt ülnek itt olyan sokan! Van, aki igen. Önök között is van olyan, aki rászolgált arra, hogy ebben az Országgyűlésben egyéni képviselő legyen, ez nem vitás. De egyébként ott mifelénk, Szabolcs-Szatmár‑bereg megyében mire büszke Tilki Attila és társai? A megfenyegetett közmunkásokra? A megfenyegetett közszolgákra? A megfenyegetett polgármesterekre? A sokszor köztörvényes bűnözőkkel szállított cigány szavazatokra? Meg arra, hogy határon túli honfitársainkat szavazógépnek tekintik, átjelentkeztetik állandó lakóhelyre valamelyik anyaországi településre, hogy ott már ne csak listára, hanem egyéni jelöltre is tudjanak szavazni? Erre olyan büszkék?! Meg arra, hogy 2010‑ben és 2014‑ben olyan kedvező körülmények között vághattak neki a választásoknak ‑ 2010‑ben a Gyurcsány-kormány leváltása miatti választói igény volt ez, 2014‑ben meg a meghekkelt választási rendszer, a teljesen átírt, átrajzolt választókerületek ‑, hogy ha a kutyát meg a seprűnyelet elindítják Fidesz-logóval, az is bekerül az Országgyűlésbe; kis túlzással mondhatom mindezt. Van, akinek van oka arra önök közül, hogy büszke legyen arra, hogy egyéni képviselő, de azért jobb lenne, ha a jó részük egy kicsit szerényebb lenne, és az előbb említett mérőszámot meg arányszámot tekintené kiindulópontnak, amikor ellenzéki képviselőtársai valós megítéléséről beszél. Ami pedig a konkrét javaslatot, a konkrét vitahelyzetet vagy vitakérdést illeti: egy gondolat erejéig ki kell térni arra, hogy mi a liberálisok valós szándéka. Nagyon sajnálom, hogy Fodor Gábor már nincs itt. A valós szándék megmutatkozott az ő egyik tavalyi javaslatából, amikor is azt terjesztette a Ház elé, hogy az a bevándorló, aki legalább öt éve Magyarországon él, kapjon választójogot. Ez az ő valós szándékuk, nevezetesen az, hogy tudják vagy sejtik, aggódnak, és jogos is az aggodalmuk, hogy magyar választópolgárok szavazataival belátható időn belül nem fognak ismét a hatalomba visszakerülni. Következésképpen követik az európai baloldal azon gyalázatos hagyományait, hogy szavazógépnek használják a migránsokat. Például Franciaországban is látszik, hogy az oda betelepültek, az oda bevándoroltak 90 százaléka az ottani baloldalt támogatja. Ők valójában ezért migránssimogatók, ezért kampányoltak az igen mellett, illetőleg ezért szerették volna vagy szeretnék megfúrni ezt az alaptörvény-módosítást is. Csak maguknak tehetnek szemrehányást a népszavazás érvénytelensége miatt. Időben szóltunk, évekkel ezelőtt, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ne tegyék olyan magasra az érvényességi küszöböt, ne legyen 50 százalékos, mert adott esetben ez egy komoly kérdésben ‑ és lám, ez valóban egy komoly és sorsfordító kérdés ‑ még visszaüthet. És ez a rendszer rögtön az első éles helyzetben a saját kiagyalói, a saját megalkotói ellen fordult. Csak maguknak tehetnek szemrehányást! Vagy alacsonyabb érvényességi küszöböt kellett volna beiktatni, vagy az érvényességi küszöb esetleges eltörlésén is lehetett volna gondolkodni. Vagy ha az utolsó pillanatban, augusztus végén ránk hallgatnak, hogy a kivándoroltaknak, vagyis a külföldi munkát vállaló, de magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező honfitársainknak megadják a levélben való szavazás jogát, az adott esetben több százezer szavazatot jelenthetett volna, hiszen az ottaniak, például Németországban vagy Angliában láttak már no-go zónát közelről, amiről sokan itt csak beszélünk, azt ők megtapasztalták, és valószínűleg nagyobb aktivitást tanúsítottak volna, ha nem kell száz kilométereket utazni azért, hogy szavazatot adjanak le, hanem egyszerűen, gyorsan, kényelmesen szavazhattak volna levélben. Ezt is önök söpörték le az asztalról elég nagyképűen, s lám a saját maguk által kovácsolt kardba dőltek bele markolatig. Ami pedig a határvédelem kérdését illeti: tisztelt Tilki képviselőtársam, nem ugyanaz egy önálló, legalább 6 ezer fős létszámmal működő, kifejezetten a határvédelemre kiképzett szervezet, mint az, hogy néhány készenléti rendőrt, közmunkást vagy frissen toborzott volt belügyist átcímkézünk határőrnek. Ráadásul most 1500-nál tart a létszám, ha jól tudom. A 6 ezer is egy minimális létszám, az 1500 meg egész egyszerűen nevetségesen kevés, nevetségesen alacsony. Mi lesz akkor, ha a déli határaink mellett a keleti határszakaszainkat is védeni kell? Nem lesz elég katona, nem lesz elég rendőr, nem lesz elég átcímkézett határőr. Ezért volt ősbűn az, hogy 2007 elejétől koprodukcióban megszüntették az önálló határőrséget az MSZP-vel, a baloldallal együttműködve, és beolvasztották a rendőrség kötelékébe. Ami pedig még közelebbről az alaptörvény-mó­dosítást illeti: olyan szöveg elfogadásában vagyunk mindannyian érdekeltek a magyar emberek biz­tonságának megteremtése érdekében, amelyik hermetikusan zár, vagyis nemcsak a megunásig emlegetett, mantrázott kötelező betelepítési kvóta ellen hat egyfajta politikai ellenszérumként vagy jogalkotási orvosságként, hanem amely jogcím megnevezésétől függetlenül az összes lehetséges kiskaput kizárja. Mert ha mondjuk, egy csengeri vagy egy mátészalkai ember egy népes afgán, szír vagy pakisztáni családot kap a szomszédságába, őt nem fogja az vigasztalni, hogy nem kötelező betelepítési kvóta jogcímén kapta a szomszédságba ezt a családot, hanem relokáció, visszatoloncolás vagy önkéntes kvóta jogcímén. Magyarul, minden olyan jogcímet ki kell zárni, aminek a végeredménye az lehet, hogy átmeneti vagy tartós jelleggel illegális bevándorlókat telepítenek magyar emberek nyakára vagy közvetlen közelébe. Természetesen nem azért fogjuk vélhetően, nagy valószínűséggel támogatni ‑ megnyugtatom Tilki képviselő urat ‑ ezt a javaslatot, mert annyira kedveljük a Fidesz-KDNP-t, az önök politikáját meg hozzáállását, sőt sokszor az undok, kifejezetten utálatos, ellenséges, gyomorforgató kategóriába tartozó felszólalásaikkal önök szerintem pont azt akarják kiprovokálni, hogy elvegyék a kedvünket az alaptörvény-módosítástól és belehajszoljanak minket abba, hogy mégse szavazzuk meg ezt a javaslatot. Hiszen önöknek ez lenne a legjobb! Önöknek az lenne a legjobb, ha azt tudnák mondogatni még másfél éven keresztül, hogy ez a csúnya, gaz Jobbik nem szavazta meg az alaptörvény-módosítást, nem védtük meg a hazánkat, nem védtük meg a magyar embereket, hanem a baloldallal kerültünk egy platformra. Önöknek annál, hogy megszavazzuk, csak egy lenne a jobb, ha nem szavaznánk meg. Ezt azért tisztán látjuk, de ezt az örömöt nem fogjuk önöknek megadni. Sokszor annyira utálatosan nyilvánultak meg, tisztelt Vas Imre képviselő úr, nem ön, mert ön papírból olvasta fel, tehát ön nem tudott utálatossá válni emiatt, de olyan undok módon álltak hozzá önök közül többen ‑ nem mindenki, de több képviselőtársa ‑, hogy ez az érzésem alakult ki a vita közben. Mi ugyanakkor a magyar emberek érdekében szeretnénk támogatni ezt a javaslatot, de az meg alapvető jogunk és kötelességünk, hogy jobbító szándékú javaslatainkat, módosító indítványainkat elmondjuk, letegyük ezeket az asztalra, az meg alapvető elvárás önök felé, hogy ezeket nagyon komolyan tegyék megfontolás tárgyává, és ha egy mód van rá, támogassák, különösen a majdan az egyedi kérelmek elbírálását szabályozó törvény sarkalatossá tételét, hiszen soha nem lehet tudni, hogy egy, két vagy több ciklus múlva milyen összetételű parlament fog működni, nehogy akkor egy esetlegesen a nemzet érdeke szempontjából kedvezőtlen, vagy az érdekeinkkel ellentétes parlamenti összetétel esetén könnyen lehessen akár feles többséggel is módosítani ezt a javaslatot, mert ez életveszélyes, hiszen akkor majd egyedi kérelmek alapján fogják tömegesen betelepíteni ezeket a tömegeket. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. Ha felingerelnek, akkor majd megint fogok reagálni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megnyugtató volt hallani Apáti képviselő úr szavait, aki azt mondta el, hogy a Jobbik vélhetően meg fogja szavazni az alaptörvény-módosítást. Én úgy gondolom, azért fontos, hogy a már említett saját cselükben ne essenek el, ezért kényszerpályán vannak. Nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani! Hogy ki kinek örül, hogy egyéni képviselőként mennyien mennek el szavazni és hogy mennek el szavazni, ahhoz egy papírból olvasok. Azért olvasom papírból, hogy véletlenül se hagyjak ki egy szót se. Egy centrista idézetet szeretnék a figyelmébe ajánlani: mindig csak annyit mutassunk magunkból, amennyit érünk. A közélet, bízom benne, felismeri az érték és a hőzöngés közötti értékrendbeli különbséget. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Túl vagyunk egy 15 milliárd forintba kerülő közvélemény-kutatáson. Azt gondolom, hogy ez meglehetősen drága volt, sokkal jobb célokra is el lehetett volna költeni ezt az összeget. Közben pedig a mai vitán, ami az Alaptörvény módosításáról kellene hogy szóljon, folyamatosan azt halljuk kormánypárti oldalról, hogy mi, jobbikosok voltunk és vagyunk azok, akik a pártérdekünket a nemzeti érdekek fölé helyezzük.(20.10)Ez egy rendkívül álságos és cinikus érvelés a Fidesz részéről, hiszen ha megnézzük az elmúlt évek eseményeit, akkor láthatjuk azt, hogy éppen a Jobbik volt az a párt itt az Országgyűlésben, amely minden esetben támogatta azokat a kormányzati oldalról vagy a Fidesz oldaláról benyújtott kezdeményezéseket, amelyek abba az irányba mutattak, hogy a bevándorlástól megvédjük az országot. Ezzel szemben az a valóság, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy éppen önökre jellemző ez a hozzáállás. Hiszen a referendum tekintetében az önök számára az volt az elsődleges, hogy ezzel a népszavazással eltereljék a figyelmet az ország problémáiról, az egészségügy és az oktatás minden korábbinál nehezebb helyzetéről, valamint arról, hogy rendszerszinten működtetik a korrupciót, és igyekeznek a saját haveri körüket helyzetbe hozni. Ez jellemzi leginkább az önök kormányzását 2010 óta.És szintén elképesztő volt azt hallani október 3-án, a népszavazást követően, hogy azok, akik nemmel voksoltak a népszavazáson, mindannyian a Fideszt és annak politikáját támogatták, vagy éppen az is elhangzott, hogy ők Orbán Viktorra szavaztak. Helyre kellene tenni ezt az érvelést, tisztelt képviselőtársaim, mert ezek után azt gondolom, meglehetősen hiteltelen az, hogy önök érvelnek azzal, hogy mások helyezik esetlegesen a pártérdekeket a nemzeti érdekek elé. Mondjuk, a szocialisták esetében ennek az érvelésnek lehetne létjogosultsága, hiszen ők a mai vitán nem is vesznek részt, ahogyan a DK képviselői sem. Hozzáteszem, hogy nekünk, jobbiko­soknak sem hiányzik az, hogy az ő álláspontjukat itt hallhassuk. De mégis, miután megvan a társadalmi támogatottságuk, jó lett volna, ha ők is kifejtik véleményüket, ha egyáltalán van. Hiszen láthattuk azt, hogy egyik nap ezt mondják, másik nap azt, és teljesen kaotikus az ő mozgásuk és működésük. De azt gondolom, ezzel nincs is probléma.Több szempontból is érdemes megközelíteni az előttünk fekvő javaslatot. Én megtenném ezt egyrészt mint az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának alelnöke. És itt szeretném azt aláhúzni, hogy természetesen azokat a kormányzati lépéseket mi mindenképpen támogatni tudjuk, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy erősítsük a visegrádi 4-ek közötti együttműködést. Mi is azt gondoljuk, hogy ez fontos lenne. Sőt, ezen túl is meg kell találni azokat a partnereket az Európai Unió tagállamai vagy éppen egyéb országok között, akikkel a migráció kérdésében határozottan fel tudunk lépni nemzeti érdekeinkért. Gondolok itt, mondjuk, a balti országokra, vagy éppen arra, hogy éppen múlt csütörtökön volt az osztrák parlamentben egy szavazás arról, hogy Ausztria csatlakozna a V4-ekhez. Az Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ nyújtotta be egyébként ezt a kezdeményezést, és bár ez nem szerzett többséget, de azt gondolom, hogy az elmúlt hónapok mozgásai alapján látni lehet azt, hogy Ausztria is, szerencsére, egyre inkább ebbe az irányba mozdul el. Ilyen szempontból, úgy hiszem, mindenképpen érdemes figyelnünk majd a december eleji elnökválasztások eredményét. A Jobbik minden esetben letette az asztalra konkrét javaslatait, megtettük ezt az Alaptörvény módosítása tekintetében is, hiszen mi voltunk azok, akik ezt elsőként javasoltuk. Akkor még éppen kormánypárti oldalról hangzott el, hogy erre nincs szükség, más megoldásokat kell találni. Tehát ilyen szempontból is cinikus az önök mai érvelése, amit itt a vitában többen is előadtak az önök padsoraiból.És hogy még egy dologra rávilágítsak, ezt elsősorban a Jobbik körmendi választókerületi elnökeként tenném meg. Szintén az önökre jellemző kettős beszédet támasztja alá az a helyzet, hogy a választókerületben, a körmendi körzetben, Szentgotthárdon és Körmend városában is nyílt migránstáborok működtek, illetve működnek. Engem ez rendkívül felháborít körmendi születésű, szentgotthárdi országgyűlési képviselőként. Természetesen a Jobbik kezdetektől tiltakozott ezeknek a migránstáboroknak a létezése ellen.Itt is meg kell azt jegyezni, hogy a Jobbik olyan irányban is megtette a javaslatait, hogy ha már ilyen táborok létesítésére szükség van, bár a kormány azt mondta, hogy megvédjük az országot, megvédjük a magyarokat, és ha ez valóban így történt volna, és a déli határvédelem erősebb lett volna, és Toroczkai László ásotthalmi polgármester javaslatait korábban befogadták volna, akkor ilyen számban sem érkeztek volna migránsok az országba. De ezt tegyük félre! Ha már ilyen táborokra szükség van, akkor ezeket mindenképpen lakott területen kívül kellene elhelyezni, és zárttá kellene legalábbis tenni őket.Ezzel szemben sajnos a szentgotthárdiaknak is szembesülniük kellett bevándorlók tömegeivel, és Körmenden továbbra is ez a helyzet. Holott, most egy önöknek tetsző érveléssel jönnék elő talán, a népszavazáson az országos átlag feletti részvételi arány volt jellemző mindkét településen. És most Körmend esetét érdemes nézni. Ennek alapján tehát feltétlenül meg kellene tenni azokat a lépéseket a kormánynak, hogy bezárják ezt a befogadóállomást. Hiszen önök arra hivatkoznak, hogy fontos a Fidesz számára az emberek véleménye, hát, a körmendiek hangját mégsem hallották meg, figyelmen kívül hagyták azt akkor is, amikor a Jobbik tüntetést szervezett a tábor bezárásáért, és úgy tűnik, hogy egyelőre figyelmen kívül hagyják most is. Holott most már eljutottunk oda végre, hogy a város kormánypárti polgármestere, Bebes István is megfogalmazott egy levelet a belügyminiszternek. Sajnos, a válaszról nincs információm, de remélem azt, hogy mielőbb felszámolásra kerülhet ennek következtében is a befogadóállomás. Bár azért azt érdemes megjegyezni, hogy korábban egy másfajta hozzáállás jellemezte polgármester urat és a térség fideszes országgyűlési képviselőjét is, egyedül mi, jobbikosok voltunk azok, akik civilekkel közösen a kezdetektől felemeltük a szavunkat ennek a befogadóállomásnak a létezésével szemben, ami egyrészt a körmendiek biztonságát nap mint nap veszélyezteti.De kicsit a reklám helyeként azért azt idehoznám, hogy Körmendnek van nyáron egy nagy rendezvénye, az AlteRába fesztivál, amely a tavalyi évben rendkívül jól sikerült. Azt gondolom, az idei AlteRába is remek alkalom volt, bár az időjárás kicsit közbeszólt, de ez a rendezvény is veszélybe kerülhet akkor, ha továbbra is ilyen nagy számban migránsok maradnak a városban.Nem mellékesek azok a lépések sem, amiket Ausztria tett az elmúlt időszakban. Látható, hogy az osztrákok is folyamatosan szigorítanak. Tehát valóban, azt el kell ismerni, hogy jelenleg kevesen tartózkodnak a körmendi befogadóállomáson, bár korábban százas nagyságrendben is voltak bevándorlók a városban, és ez komoly problémákat okozott, most tényleg csak tucatnyian vannak ott, de meg kell azt előzni, hogy akár néhány héten, akár néhány hónapon belül sokkal többen érkezzenek. A körmendiek egyértelműen nemet mondtak a bevándorlókra most, a referendum alkalmával és a korábbi eseményekkor is. Ezért követelem a kormánytól, hogy azonnal zárják be a körmendi migránstábort, számolják fel ezt a befogadóállomást. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Mindig tetszik, ha az igazság bajnokaként tünteti fel magát a Jobbik. Most is elhangzott egy nagyon érdekes mondat Bana képviselő úrtól, amely szerint voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a 3 millió 300 ezer szavazat mind fideszes szavazat volt. Meg kellene keresni azt, aki ezt mondta. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Én arra hívnám fel a figyelmet, amit itt mondott a miniszterelnök úr: a népszavazás elérte célját, mert mától nem a magyar kormány és nem annak feje, még csak nem is az itt ülő magyar parlamenti képviselők akaratát képviseljük Brüsszelben, hanem 3 millió 300 ezer magyar ember akaratát. Ebben én nem látom sehol, hogy csak Fidesz-szavazók voltak a 3 millió 300 ezer ember között.De térjünk vissza még egy szembesítésre! A lisszaboni szerződést is általában szeretik önök ilyen boszorkánykonyhához hasonlítani. Ugye, azt mondta Gyöngyösi képviselőtársuk, hogy már ott megfogalmazódott az európai egyesült államok képe. Na most, pontosan kell követni, és meg kell nézni, hogy a volt bizottsági elnök, Romano Prodi mikor mondta: 2012‑ben mondta, hogy az európai egyesült államok vagy megalakul, vagy Európa kilép a történelemből. 2012‑ben, nem pedig a lisszaboni szerződés megalkotásakor mondta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Arról, hogy az önök kommunikációja összevissza volt ebben a kérdésben, Tilki képviselő úr, nem mi tehetünk. Van egy ilyen mondata is Orbán miniszterelnök úrnak, amit ön mondott, meg elhangzott a választások után az is, hogy soha ennyien még nem támogatták a Fideszt. Ez is elhangzott egyébként ebben a vitában. Sajnálom, hogy elment Vas Imre képviselő úr, mert rá is szeretnék még reagálni… ‑ ó, visszajött, nagyszerű. Meglehetősen olcsó, képmutató és demagóg érvekkel jöttek kormánypárti képviselőtársaink ebbe a vitába. De a vita mélypontját, már nem először, Vas Imre képviselő úr jelentette, aki képes volt odáig elmenni, hogy saját körzetének sikertelen eredményeit, amiért, gondolom, nyilván nem dicsérték meg önt a pártjában, képviselő úr… Meg Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, vagy nem tudom, most éppen az-e, nehéz ezt önöknél követni, Kocsis Máté a polgármester, ön ennek a körzetnek az országgyűlési képviselője, és egész Budapesten ebben a körzetben sikerült a legrosszabb részvételi arányt hozni.(20.20)Képviselő úr, ne haragudjon, ez már tényleg mindennek az alja, hogy még ezt is a Jobbikra fogja, hogy azért lett ilyen gyenge a részvétel, mert a Jobbik nem mozgósított kellően ebben a kerületben. Azért ez mégiscsak elképesztő… (Dr. Vas Imre: Én ezt nem mondtam!) Dehogynem! Konkrétan erről beszélt, képviselő úr, ne mondja! Ami a felszólalásom tárgyát illeti, két dologra szeretném felhívni a figyelmüket, az egyikről sokszor volt szó, a másik témáról kevesebb alkalommal. Az egyik az, hogy mondjuk ki azért világosan ‑ Tuzson Bence is beszélt erről ‑, hogy ennek a népszavazásnak alkotmányos kötelessége nincs. Nem azért vitázunk most erről a kérdésről, mert ez a népszavazás ilyen kötelezettséget rótt ránk. Ez a népszavazás ugyanis nem lett érvényes. Számos oka lehet ennek, hogy miért nem lett érvényes, többek között egyébként azért nem lett érvényes, mert önök továbbra is erőszakkal és szánt szándékkal távol tartják az urnáktól azokat a százezreket, akik az önöket megelőző szocialista kormányok meg a Fidesz-kormány katasztrofális gazdaságpolitikája miatt voltak kénytelenek elhagyni az országot. Száz- meg százezer ember él Nyugat-Európában és a tengerentúl, akik számára önök továbbra sem biztosítják, hogy a határon túli magyarokhoz hasonlóan levélben is leadhassák a voksukat. Ennek meg is látszott az eredménye, alig tízezren szavaztak egyébként a külképviseleteken.Nem adjuk fel ezt a küzdelmet, évek óta ezzel a kérdéssel foglalkozunk, legutóbb nemrégiben szavazták le az ezzel kapcsolatos javaslatainkat, be fogjuk nyújtani még egyszer, mert továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk ezt a diszkriminációt. Az teljesen világos, hogy ezektől az emberektől önök félnek, ezek az emberek, a határon túli magyarokhoz hasonlóan vagy velük ellentétben nyilván nem fognak majd kilencvenvalahány százalékos többséggel önökre szavazni a következő választáson, még akkor sem, ha adott esetben most, ismerve a migránsproblémát, inkább a kormányzat és a Jobbik álláspontjával tudtak volna azonosulni.S ha már migránsügyről van szó, és örülök, hogy akkor Tilki képviselő úr, sőt Dunai Mónika is itt van, akikkel együtt dolgozunk a Nemzeti összetartozás bizottságában, hadd hívjam fel önöknek és a tisztelt kormánynak a figyelmét még egy problémára, ami nem Magyarországot érinti, de a magyarságot, az pedig az, hogy mi lesz a környező országok magyarlakta településeivel. Ne legyen kétségünk ugyanis afelől ‑ nem látjuk még, hogy mi lesz ennek az egész kvótaügynek a kimenetele, hogyan birkózik meg Európa a betelepítés problémájával ‑, ha arra kerülne sor, hogy valamilyen módon a szomszédos országok ‑ és beszéljünk konkrétan Romániáról és Szlovákiáról ‑ majd valamilyen módon rákényszerülnek vagy esetleg vállalják migránsok befogadását, akkor afelől legyünk egészen biztosak, hogy úgy fogják majd csűrni-csavarni a vonatkozó jogszabályokat meg számításokat, hogy azoknak a migránsoknak a döntő többségét vagy lényegesen nagyobb arányát egészen biztos, hogy magyarlakta településekre és városokba fogják vinni. Ezzel kapcsolatban, úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb odafigyelésre lenne szükség a kormány részéről, akár már most is. Ne legyenek illúzióink sem a szlovák, sem a román szomszédainkkal kapcsolatban. Egyébként az, hogy ez mennyire így lesz, annak már egy kiváló előjele volt az, hogy az egyik legnagyobb befogadótábort sem máshova, mint Bősre, tehát a magyarlakta terület kellős közepére nyitották meg Ficóék annak idején, tehát ez igenis egy reális veszély. Ezzel kapcsolatban egyébként hadd említsek meg egy másik érdekes történetet, az pedig az, ami Délvidéken történik. Délvidéken ugyanis már most is történik a magyarlakta falvakba tömeges idegenbetelepítés, egyetlenegyszer nem hallottam, hogy a kormány vagy a kormánypártok részéről ez ügyben bárki felszólalt volna úgy, hogy a Jobbik, személyesen én magam is több alkalommal felvetettük már ezt az Országgyűlésben, méghozzá Koszovóból elmenekült, albán nyelvű, még csak szerbül sem tudó muszlim cigányok betelepítése zajlik magyar falvakba… (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Muszlim cigányok, így van, korábban Martonosra vagy Péterrévére, most éppen Kishegyesre. Kishegyesre most éppen ötven cigány családot telepítenek be. Ezek olyanok, akiket már Németországból visszatoloncoltak, kaptak négy-öt ezer eurót, ebből tudnak házat venni, és az önök ottani szövetségesei, a VMSZ is meglehetősen kétkulacsos politikát játszik ezzel kapcsolatban, mert miközben kiállnak a kvótareferendum mellett, a VMDK-s Tari Istvánnak azt a javaslatát a Nemzeti Tanácsban viszont nem fogadták el, amely szintén szerette volna kimondani azt, hogy a Nemzeti Tanács tiltakozik a magyarlakta településekre a koszovói cigány-muszlim betelepítés ellen. Erre is azért hadd hívjam fel a képviselőtársaim figyelmét. Ha Magyarországot meg akarjuk védeni, akkor legalább ennyire fontos ebben az ügyben legalábbis vagy ebben az ügyben is a külhoni magyarság mellett, a külhoni magyarságot érintő hasonló veszélyek mellett vagy ellen is kiállni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Szávay képviselőtársamra szeretnék reagálni, hogy ne adjon olyat a számba, amit nem mondtam. (Dr. Apáti István: Nana!) De ha már a számoknál tartunk, majd’ ötezerrel többen szavaztak a nemre 2016. október 2-án, mint ahány szavazatot egyébként én 2014. április 6-án kaptam. (Szávay István: És akkor mi van?) Igaz, önök egyébként valóban (Dr. Apáti István: Mozgósított a Jobbik?) nem kampányoltak, mi viszont kampányoltunk, úgyhogy… (Dr. Apáti István: Teljes logikai sakk-matt! ‑ Az elnök csenget.) Hát, szerintem nem sakk-matt, úgyhogy képviselőtársam.. Ráadásul egyébként Szávay képviselőtársam a részvételi arányokkal és a korábbi részvételi arányokkal sincs tisztában, mert egyébként Budapesten mindig Józsefvárosban volt egyébként a legkisebb a részvétel, legyen ez országgyűlési, önkormányzati választás, népszavazás. Úgyhogy egyébként kifejezetten sokan elmentek, és sokan szavaztak a nemre. Ez az érvelése Szávay képviselőtársamnak nem jött össze. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán éppen ezért lett volna fontos ‑ ezt most Szávay képviselőtársamnak címzem ‑, mert megjegyzem, hogy mi szoktunk beszélgetni, de én nem vagyok a Nemzeti összetartozás bizottságában, hanem a Külügyi bizottságnak vagyok a tagja, de nyilván hasonló területtel foglalkozik a Külügyi bizottság is. Ha már logikai bukfencekkel próbálja magát hergelni Apáti képviselő úr, és sakk-mattal, akkor talán érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy pont a Szávay képviselő úr által elmondott esetek miatt is lett volna érdemes érvényessé tenni a népszavazást, nem pedig arra biztatni suttogó propagandával, szigorú pártérdekek miatt a jobbikosokat, hogy ne menjetek el szavazni, mert akkor le fog mondani Orbán Viktor. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Senki nem mondott ilyet, ez hülyeség!)De a kérdés az, hogy tegyük fel, eredményes lett volna a népszavazás, meglett volna az a szavazatszám, ami szükséges, akkor ez meggátolja-e a szomszédos országokat, hogy esetlegesen magyarlakta településekre fognak majd telepíteni, ha a kötelező kvótát nem tudjuk mi, magyarok, magyarok irányításával megakadályozni; nyilván a válasz az, hogy valószínűleg nem. Higgye el, hogy nemcsak ön van képben a határon túli ügyekben ‑ ugye, délvidéki esetet hozott fel példaként. A román kormányzat Tasnádra telepített volna migránsokat, és természetesen mi, határ mellett élő politikusok, egyeztetve a szomszédos Szatmárban az RMDSZ-szel, mint a vezető párttal, sikeresen megakadályozták még azt a szándékot is, amit a román politika szeretett volna megvalósítani. Az alkotmány… ‑ írja Jon Elster, ez egy norvég politológus; az alkotmányt ettől a politológustól vett képpel élve Odüsszeuszhoz lehetne hasonlítani, aki legénységével az árbochoz köttette magát, hogy ne legyen képes engedni a szirének csábító, de egyben halálos éneknek. Ez a mi esetünkben azt is jelenti, hogy csak kivételes helyzetben célszerű módosítani az Alaptörvényt. Úgy gondolom, hogy most ez a kivételes helyzet van Európában, hogy a magyar nemzet önvédelmét bele kell, megfelelő felhatalmazás birtokában bele is fogjuk fogalmazni az Alaptörvényünkbe, és ehhez kérném szépen a jobbikos képviselőtársaim támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Tudom, csak nagyon röviden. Köszönöm szépen. Valóban tévesztettem egyet, Tilki képviselő úr, ön tényleg nem tagja ennek a bizottságnak, de tudom, hogy a téma iránt nagy érzékenységgel rendelkezik, s egy elismerésre méltó dolog egyébként, amit ön az előbb itt említett Tasnád kapcsán. Attól függetlenül azt szeretném jelezni, hogy ezt a két kérdést nem kötöttem össze, ezt csak ön kötötte össze, tehát az, hogy érvényes az népszavazás vagy nem, nyilván nem ró semmilyen kötelezettséget a szomszédos államokra. Én hangsúlyosan felhívtam erre az önök figyelmét, hogy ez zajlik. Nagyon örülök, hogy ezt Tasnádon sikerült megakadályozni. Nagyon jó lenne, ha mondjuk, éppen Kishegyesen is sikerülne megakadályozni, hogy egy kis délvidéki magyar faluba ne rakjanak be ötven albánul beszélő muszlim cigányt, mert az nyilván az ottani magyar közösség végét fogja jelenteni. (20.30)Direkt utoljára kértem magam felszólalóként ezzel a témával, hogy egy kis kitekintést tudjunk ebben a vitában ilyen területekre is tenni, ezt ezért szerettem volna elmondani, ezért tartottam volna fontosnak. Nagyon örülnék, ha az államtitkár úr legalább egynéhány mondat erejéig erre a témára, ha már ez a végére maradt, majd szíveskedne reagálni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egyébként örülök annak, hogy itt a vita végén egy olyan területet érintettünk Szávay képviselőtársammal, ami minden határ mellett lévő képviselőnek is, különösen nyilván nekünk, de minden magyar képviselőnek vagy minden magyar jobboldali képviselőnek fontos. Természetesen erre figyelni kell, és természetesen a nemzetközi fórumok segítségét is kell majd ehhez kérni, hogy talán a szomszédoknál el tudjuk érni azt ‑ bár én nem gondolom, hogy sikertelenek leszünk a Brüsszel elleni harcban, de itt már vagylagos dolgokról meg feltételes módban beszéltünk többen. Úgy gondolom, a magyar kormány sikerrel fogja felvenni ezt a küzdelmet is. Azt szerettem volna mondani, hogy talán ez egy kicsit normálisabb felütés volt a köztünk zajló vitának, egy normálisabb problémamegoldás. Milyen jó lenne, ha a Jobbik tényleg nem arról beszélne mindig, hogy ő az autentikus, ő már megmondta, ő már ekkor tudta, ők az igaziak, hanem valós problémákról, mint jelen esetben amit Szávay képviselő úr felvetett. Lehet, hogy kapni fog ezért a pártjában, hogy itt félig-meddig megdicsértem, de mennyivel normálisabb lenne, ha előremutató és pozitív, a magyarokat és a magyarságot érintő dolgokról beszélgetnénk. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden, lehet, hogy lesz benne néhány ismétlés. Először is szeretném megköszönni mindenkinek az aktivitását, aki gyakorlatilag illő módon vette ki a részét ennek a témának, ennek a módosításnak a megtárgyalásából. Remélem, hogy a távol maradók is majd a szavazásnál esetleg megváltoztatják az álláspontjukat, vagy felmérik ennek a kérdésnek a jelentőségét, súlyát.Elhangzott néhány kérdés, bár részben a képviselőtársaim egymásnak is megválaszolták ezeket a kérdéseket, de az összefoglaló kedvéért. Sallai R. Benedek kérdezte, hogy mik az új elemek ebben az alaptörvény-módosításban. Először is: a „csoportos betelepítés” fogalma egy új elem, valamint a kvótákkal kapcsolatban volt kérdés, hogy a „kvóta” szót nem látta magában a módosításban. Valóban van egy absztrakciós szint, ami nem kívánja meg, hogy szó szerint szerepeljenek a cél eléréséhez kívánt dolgok, de itt a kérelmek egyedi elbírálásának a kötelezettsége biztosítja a kvóta kivédését, és gyakorlatilag ez a fajta megfogalmazás, ami a mostani módosításban található, a szuverenitás átruházásának a határait, annak a határvonalait a korábbinál pontosabban, világosabban jelöli meg, illetve maga az alkotmányos önazonosság mint identitás alaptörvényi szinten jelenik meg. Magának a törvényalkotónak pedig sui generis joga az, hogy megalkosson új jogi fogalmakat, amelyeket aztán akár a sarkalatos törvényben, akár más törvényekben világosan és részletesen kifejthet. Az érvénytelen népszavazással kapcsolatban volt olyan célozgatás, talán Fodor Gábor képviselőtársam ré­széről, hogy ennek alkotmánymódosítási következ­mé­nyei nem lehetnének, de mindenki tudja, hogy az Or­szággyűlést megilleti az alaptörvény-módosítás jo­ga. Abban az esetben lehetne ez vitatható, ha az igenek kerültek volna többségbe, ami azért elég messze volt ezzel a bizonyos 2 százalék alatti aránnyal.Nem lehetett volna kiírni a népszavazást, mert tiltott tárgykör. Ebben mind a Választási Bizottság előtt, mind a Kúria előtt, mind pedig az Alkotmánybíróság előtt különböző köröket lefutottak, akik ezt vitatták; ezek az ügyek lezárultak, tehát ez most már nem lehet vitatéma.Azzal kapcsolatban hogy a közösségi jognak primátusa lenne a nemzeti alkotmányokkal szemben, amikor a miniszter úr összefoglalta a vezérszónoki kör után az elhangzottakat, elég világosan kifejtette az álláspontját. Ezt a kérdéskört mind a luxemburgi bíróság, mindenki az eddigiek folyamán udvariasan kerülgette, de mind Franciaországban, mind Németországban, mind az Unió egyéb nagy tagállamaiban nehéz lenne elképzelni, hogy ez nyíltan kimondásra kerüljön, és ezt az ottani alkotmánybíróságok elfogadnák. Az „idegen” fogalma is, mint említettem az előbb, egy olyan fogalomalkotási lehetőség, ami aztán részletes kifejtésre kerülhet.Hogy az Alaptörvénnyel kapcsolatban mi lenne az „identitás” fogalmában nehezen megfogható? Mint az előbb kifejtettem, gyakorlatilag konkrétan benne van az a négy elem, ami meghatározza akár az államformára, a népességre és az egyéb kitételekre vonatkozó megfogalmazásokat, amelyek beemelésre kerültek a mostani módosítással. A Jobbik részéről elhangzott, hogy ők különböző időpontokban tettek javaslatot mind népszavazásra, mind alaptörvény-módosításra. Ha ennek ütemezését megvizsgáljuk a történtek függvényében, akkor láthatjuk, hogy a tavaly nyári időpontban még nem volt kvótatéma az Unióban, illetve nem volt elfogadott olyan kvótahatározat, amelynek mentén a népszavazás felmerülhetett volna. Miután ez megtörtént, a luxemburgi pert elindítottuk, és az állandó kvóták kérdése került szóba, akkor vetette fel a kormány, hogy a népszavazásnak aktuálisa van. Ekkor merült fel a Jobbik részéről, hogy elég lenne az alaptörvény-módosítás, de ma akik itt állunk vagy ülünk vagy vitatkozunk ezen a témán, nagyon jól tudjuk, hogy ez a bizonyos fajta 98 százalékos nem arány egy erős érv amellett, hogy az Alaptörvény módosításra kerüljön, és nemcsak a kormány hóbortjáról van szó, hogy egy alaptörvény-módosítást kezdeményezett.A vita egyéb elemeibe nem bocsátkoznék bele; elég jóra sikerült itt a zárszó, amikor végül is sikerült eljutnunk odáig, hogy itt egy nemzeti ügyről van szó, ami a magyarság egészét érinti. Úgyhogy az egyéb felvetésekkel, amelyek nem konkrétan az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódtak, és a vita folyamán eléggé részletesen kitárgyalásra kerültek, nem foglalkoznék. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az azonnali kérdések óráját le­zárom. Soron következik a Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/12458. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Emlékeztetem önöket, hogy az általános vita megkezdése során elhangzott az előterjesztői nyitóbeszéd, valamint sor került a vezérszónoki felszólalásokra. Felkérem Móring József Attila jegyző urat, hogy ismertesse a fennmaradt időkeret felosztását.
  • MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A fennmaradt időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 157 perc 26 másodperc, az MSZP képviselőcsoportjának 114 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 65 perc 49 másodperc, a Jobbik képviselőcsoportjának 82 perc 55 másodperc, az LMP képviselőcsoportjának 35 perc 19 másodperc, a független képviselőknek pedig 22 perc áll rendelkezésre.
  • ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalások következnek a fennmaradt időkeretekben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm Mátrai Márta háznagy asszony felszólalását. A következő előre bejelentett felszólaló Mirkóczki Ádám képviselő úr, Jobbik.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Hargitai János képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Előre bejelentette felszólalási szándékát Sallai R. Benedek képviselő úr, Lehet Más a Politika.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Fodor Gábor képviselő úr következik. Képviselő úr, 22 perc időkeret áll az ön rendelkezésére. Öné a szó, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Lement egy teljes kör, most kettőperces felszólalások következnek. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Mátrai Márta képviselő asszonynak, az Országgyűlés háznagyának adok szót. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, háznagy asszony. A KDNP‑ből Harrach Péter frakcióvezető úr következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Németh Szilárd képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Az öltönynek csak a felső gombját kell…) (16.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Volner János frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr! Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Frakcióvezető úr, egyetlenegy dolgot nem értettem, az időkeretet, mert önnek még 62 perc 57 másodperce lenne. Értem én, tehát a házon belüli, a frakción belüli időkeret megosztása. (Volner János bólint.) Köszönöm szépen. (Szilágyi György: A tények makacs dolgok!)A következő felszólaló a KDNP képviselőcsoportjából Aradszki András képviselő úr. Paran­csoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kettőperces felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjából Dunai Mónika képviselő asszonynak adok szót. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő kettőperces felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Sta­udt Gábor képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kettőperces felszólalásra a KDNP képviselőcsoportjából Harrach Péter frakcióvezető úr kö­vetkezik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Rendes felszólalások következnek. A Fidesz képvi­selőcsoportjából Kucsák László képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Gyöngyösi Márton képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjából Rétvári Bence kép­vi­selő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra senki nem jelentkezett. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. A Fidesz képviselőcsoportjából L. Simon László képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!(17.40)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Farkas Gergely képviselő úr, frakcióigazgató következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A KDNP képviselőcsoportjából Szászfalvi László képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat ismételten. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásra megadom a szót Harrach Péter frakcióvezető úrnak, KDNP-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre bejelentett felszólalások következnek. Megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz-képvi­selőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dúró Dóra képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Hollik István képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Tuzson Bence képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Demeter Zoltán képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Dunai Mónika képviselő asszony, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Ander Balázs képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Tilki Attila képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Vágó Sebestyén képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Vas Imre képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Képviselő úr, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Apáti István képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
  • ELNÖK: Jó estét kívánok! Üdvözlöm önöket. Még amikor bókolnak egymásnak, az is olyan, mint a kutyaharapás, ezért inkább ne tegyék. (Derültség.) Most kétperces felszólalásra van lehetőség. Tilki képviselő úr próbálkozik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Most előre bejelentett felszólalóként Bana Tibor képviselő urat hallhatjuk, aki a Jobbik képviselője. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismét kétperces felszólalásra kért lehetőséget Tilki képviselő úr, Fidesz. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Most Szávay István képviselő úr, a Jobbik képviselője következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Vas Imre képviselő úr, Fidesz. Tessék!
  • ELNÖK: Normál szót kérő felszólaló képviselőként Tilki Attila képviselő úr, Fidesz.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Szávay képvi­selő úr. Parancsoljon! Felhívom a figyelmét ‑ vissza fogom adni az idejét ‑, hogy kevesebb mint egy perce van a Jobbiknak. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Normál szót kérő felszólalóként Tilki Attila képviselő úr, Fidesz, tessék!
  • ELNÖK: Kötelességem ismételten megkérdezni, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetősé­gével. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem.Tisztelt Országgyűlés! Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, hogy kíván-e reflektálni. (Dr. Völner Pál jelzésre:) Völner államtitkár úr, parancsoljon!