• PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyre aggasztóbb jövőképet mutat a szakképzések folyamatos leépítése és a szakmunkások hiánya Magyarországon. Az idei évben 55 ezer hely maradt üresen az állami szakképzésben, a szakközépiskolákban csak a helyek 39 százalékát sikerült betölteni. Nemcsak hogy rendkívül kevés a szakközépiskolákba jelentkező diákok száma, de nem biztosított a megfelelő számú, megfelelő minőségű gyakorlati képzőhely sem. Azon kívül, hogy a szakképzésbe felkerülő diákok elavult technológiával rendelkező iskolákba kerülnek, a gond már egészen az általános iskolában kezdődik, hiszen a legújabb kimutatások szerint az ott végző diákoknak problémát jelent az írás és az olvasás megfelelő elsajátítása is. Folytatva a problémák sorát, a szakképzés kerettantervei későn jelentek meg, így nem volt kellő idő a megismerésére, kidolgozására. A szakközépiskolákban csupán heti hat tanóra jut mindarra, ami nem testnevelés vagy szakma, és a szakgimnáziumokban is kevesebb lett a közismereti óraszám. Ez azt eredményezi, hogy a szakképzésben részt vevő gyermekeket megfosztják a továbbtanulás lehetőségétől, elveszik tőlük az önképzés és az átképzés perspektíváját, ezáltal nem sajátíthatják el a gazdaság változásaihoz való alkalmazkodás képességét.Napjainkban lassan elviselhetetlen mértékeket ölt a szakmunkáshiány hazánkban. Vannak olyan szakterületek, ahol a munkáltatók alig vagy egyáltalán nem találnak megfelelő szakembereket. A legkevésbé népszerűbb szakmacsoportok listája szinte teljesen összecseng a jelenlegi hiányszakmák névsorával. Ez pedig arra bizonyíték, hogy az érintett szakmaterületeken nem sikerült érdemi megoldást találni a szakmunkáshiányra, és a probléma egyre égetőbb. Ez a folyamat hosszú, de már rövid távon is káros a magyar gazdaságra nézve. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A következő kérdéseimre várom megtisztelő válaszát. Mivel kívánja motiválni a kormány a diákokat a hiányszakmákba való jelentkezésre, továbbá miért külföldről hoznának szakembereket a hiányszakmákba, miközben itthon egyre kevesebben jelentkeznek a szakközépiskolákba? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány elkötelezett egy olyan, a gazdaság igényeire alapozó szakképzési rendszer kialakítása mellett, amely a szakképzési tanulmányok befejezését követően széles körű munkalehetőséget, és mellette megélhetést is biztosít a szakképzett munkaerőnek. Még mielőtt kérdéseire és felvetéseire reagálnék és válaszolnék, szeretném leszögezni, hogy a nem végleges beiskolázási adatok cáfolják azt, amit ön elmondott, mert összességében körülbelül 70 százalékra telítődött fel a szakképzés a kapacitások arányait figyelembe véve. Természetesen ebbe bele kell érteni azt is, hogy azok az intézkedések, amelyek a szakképzésbe való bevonzását segítik a fiataloknak vagy éppen már a második szakmát is elsajátítani akaró, szakképzettséggel rendelkező embereknek, segítik a szakképzési intézményekbe való beiratkozásukat; és a második szakképzés ingyenes lesz, és megemeltük az első szakképzési szakma megszerzésének lehetőségét 21-ről 25 évre. Ez azt jelenti, hogy egyre többen tudnak a szakképzésben részt venni, valamint a technikusi képzést is korszerűsítettük. (14.50)Ezen túl az ösztöndíjrendszer is jelentős mértékben megújult. S ez mindjárt a kérdésére választ is ad, hogy olyan jelentős mértékben bővítettük a hiányszakmákban az ösztöndíj megszerzésének, hozzájutásának a lehetőségét, ami reményeink szerint a következő időszakban jelentős létszámban fogja vonzani a diákokat a szakképző intézményekbe. Ez azt jelenti, hogy az idei tanévtől bevezetett új Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíjrendszer már jelentősen több, megyénként 20-20 hiányszakmában nyújt támogatást. Hangsúlyozom, megyénként fogják tehát meghatározni azt az húsz hiány-szakképesítést, amely biztosítja a hiány-szakképesítés területén tanuló diákoknak az ösztöndíjat, amelynek mértéke az érettségire épülő hiány-szakképesítések esetén akár az 50 ezer forint/hó ösztöndíjat is elérheti. Így a következő években várhatóan 30-35 ezerre emelkedhet a szakképzési ösztöndíjjal támogatott tanulók száma. Ennek eredményeképpen reméljük, hogy az az 5 százalékos, pontosabban 5 százalék alatti munkanélküliségi mutató, ami jelen pillanatban érvényes, a későbbiekben tovább fog csökkenni. Azt mondta, hogy a közismereti tárgyak vagy éppen a természettudományos tárgyak képzése alacsony, és ez nehezíti a továbbtanulás lehetőségét a szakképzésben tanulók számára. Szeretném felhívni a figyelmét, az átalakítás során pontosan figyeltünk arra, hogy ne egy zsákutca legyen azon fiatalok számára a szakképző intézményben való tanulás, akik ide jelentkeznek, ugyanis mindegyik intézménytípusból biztosított a továbbtanulás lehetősége. Azt ugyanis elfelejtettem mondani, hogy a szakgimnáziumokban az érettségi tantárgyakat teljes óraszámban tanulják a diákok, a szakképző iskolában viszont, miután megszerezte a szakmunkás-bizonyítványát há­roméves tanulmány során, ahol természetesen dön­tően elsősorban a szakmát, illetve a szakmához kapcsolódó ismereteket tanítják meg neki, tovább tanulhat, és két év továbbtanulás esetén érettségit is szerezhet, ami ugyancsak biztosítja neki a magasabb iskolatípusban való tanulás lehetőségét. Ez tehát cáfolja azt, amit ön a felszólalásában elmondott. Még a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos felvetést vagy kérdést szeretném megválaszolni. A 2000-es évek közepén körülbelül 65 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozott Magyarországon. 2010-ben 11 300-an dolgoztak itt harmadik országbeliként, most pedig 5 ezren dolgoznak ilyenek. Tehát nem időszerű annak a kérdésnek a felvetése, amit ön elmondott az interpellációjában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ismét egy bizonyítékot hallhattunk az önök elhibázott oktatáspolitikájára, ugyanis bevallottan elmondta, hogy a szakközépiskolákban 30 százalékban nem sikerült betölteni a helyek számát. Ez is éppen egy olyan bizonyíték, ami az önök tudatlanságát és a szakmához való nem megfelelő hozzáállásmódját tükrözi. Az a sajnálatos helyzet, hogy a fiataloknak nincs jövőképük, külföldre vándorolnak, önök pedig bevallottan külföldi munkavállalókkal próbálják meg feltölteni azokat a hiányszakmákat, amelyekre megfelelő képzéssel, megfelelő oktatással magyar embereket, magyar fiatalokat tudnánk elhelyezni. A válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Kérdezem a tisztelt képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkár úr válaszát.
  • ELNÖK: Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház a választ 99 igen szavazattal, 33 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Firtl Mátyás, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Számíthat-e a Fertő vidék arra, hogy a Fertő tó ökoturisztikai fejlesztésére sor kerülhet?” címmel. Képviselő úré a szó.