• VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is bolgárul mondanék egypár mondatot, és azt utána le is fordítanám. Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание! Позволете ми да ви поздравя от името на българите в Унгария и от моето име на този тържествен ден. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a magyarországi bolgárok és magam nevében köszöntsem Önöket ezen a jeles napon. Közel egy éve, 2015. október 5-én tartott parlamenti felszólalásomban javaslatot tettem a magyar-bolgár barátság napja megrendezésére.A két ország közötti kapcsolatok megerősítését célzó baráti nap megrendezésére és hagyományteremtésére vonatkozó gondolatomat Orbán Viktor miniszterelnök úr, Bojko Metodiev Boriszov miniszterelnök úr, Kövér László házelnök úr, Margarita Povova köztársaságielnök-helyettes asszony, őeminenciája Erdő Péter bíboros úr és a bolgár pravoszláv egyház vezetője, Neofit bolgár pátriárka is örömmel fogadta. Kezdeményezésemet valamennyi parlamenti frakció támogatta, így az Interparlamentális Unió Magyar-Bolgár Baráti Tagozatának tagjaival együttesen terjesztettük be határozati javaslatunkat. Köszönetemet fejezem ki a bolgár IPU Bolgár-Magyar Tagozatának is, hiszen a kezdeményezést első perctől örömmel patronálták. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy ünnep ez a mai a Magyarországon élő bolgár nemzetiség számára. A mi szívünkben két haza, két otthon van. A mi gyökereink két országból táplálkoznak. Ezen gyökerek erősek, hiszen az új hazánk mindent megtett azért, hogy megtaláljuk a helyünket, és óhazánk soha nem fordult el tőlünk. Egyszerű kertészekből közösség kovácsolódott, amely megőrizte identitását, óvta szokásait, nem feledte vallását és csodálatos anyanyelvét. Magyarország segítő, baráti kezet nyújtott szépapáinknak, és ők szorgos munkával és hittel igyekeztek megmutatni erényeiket és átadni tudásukat. Lazar Ivanovot, a Magyarországi Bolgárok Egyesülete első elnökének gondolatát idézve: „A jövőt nem csak kapával, hanem Istenbe vetett hittel és nyitott szemmel kell építeni.”Tisztelt Országgyűlés! A dolgos őseink leszármazottjaként ma itt állhatok önök előtt a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén, mint a bolgár nemzetiség képviselője, és akár az anyanyelvemen is kérhetném az önök támogatását erről a pulpitusról. Nagyon nagy szó ez. Hálás vagyok a sorsnak, hogy megadatott nekem, hogy közvetíteni tudom közösségünk óhaját és kérni tudom a barátságnap hagyományteremtését. Ugyanakkor hálámat fejezem ki a bolgár nemzetgyűlésnek, hogy 2016. szeptember 15-én a törvényhozásban 130 igen, nulla tartozkodás és nulla nem szavazattal október 19-ét a bolgár-magyar barátság napjává nyilvánították, hogy országainkban ezt a napot közösösen ünnepelhessük meg, mélyítve és megerősítve ezzel a két nép közötti barátságot. A barátság kimondása és megélése nem csak a gazdasági kapcsolatok erősítését célozza, bár arra is nagy szükség van. Feladatellátásom során több alkalommal vittem hírét Bulgáriába, hogy milyen egyedülálló és példaértékű a nemzetiségek képviselete, önállósága és támogatási rendszere Magyarországon. A barátság a két nép között nem most kezdődött, a történelem kusza útjain számtalan esetben egymás mellé sodort minket a sors. Napjainkban a legfontosabb viszont az, hogy segítő kezet nyújtsunk egymásnak, és gyökereink védelmében erős bástyát alkossunk. Visszatekintve a magyar és a bolgár nép kapcsán leszögezhetjük, hogy a magyarság, illetve a magyarok elődnépei több mint ezer évet a bolgárok, illetve az előbolgárok szomszédságában, vagy velük együtt töltöttek. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Október 19-e az ortodox egyház szentje, Bulgária védőszentje, Csodatévő Rilai Szent János - ahogy mi mondjuk: Szveti Ivan Rilszki - nevéhez köthető, hiszen Bulgáriában ekkor ünneplik a szentet. A történelem során III. Béla magyar király 1183-ban hadjáratot indított Bizánc ellen, és ezzel kedvező feltételeket teremtett a második bolgár cárság 1187-es megalakulásának, a bizánci uralom felszámolásának. hu.wikipedia.org/wiki/III._Béla_magyar_király">III. Béla vezetésével egy magyar sereg tört be a még mindig bizánci uralom alatt álló bolgár területekre, és többek között Rilai Szent János, vagy ahogy mi mondjuk, Szveti Ivan Rilszki ereklyéit is magukkal vitték hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország">Magyarországra. Az hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom">Esztergomban 1183-1186 között elhelyezett relikviák sok csodát tettek. A legenda szerint az érsek megtiltotta Szent János tiszteletét, mivel nem tartotta szentnek. Rendelkezése után nem sokkal megnémult, és csak bűnbánata, a szent sírjára hullatott könnyei oldották meg nyelvét. III. Béla értesült az esetről, az ereklyéket azonnal aranyba és ezüstbe foglaltatta, és hu.wikipedia.org/wiki/1187">1187-ben visszavitette Szredec városába, a mai Szófiába. A szent ereklyéinek visszaszolgáltatása emlékeztessen minket arra, hogy hitünk összeköt minket, és ezt az erős köteléket nem feledhetjük.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt képviselőtársaim! Néhány szó arról, hogy a bolgárok magyarországi letelepedése hogy kezdődött. A bolgárok a törökök elől menekülve a szerbekkel együtt érkeztek Magyarországra a XV. században. A bevándorlók következő hulláma a török hódoltság után, az 1699-ben kötött karlócai békét követően kereskedőként jött az országba. A kertészettel foglalkozó bolgárok csoportja a XVII. és a XVIII. század fordulóján elsőként az észak-bulgáriai Ljaszkovec községből, majd Polikraistéból és Dragánovóból indult útnak. (18.00)A magyarországi bolgárok nagy része ebből a két utóbbi községből származik. Kezdetben időszakosan összeállt csoportjaik a bolgár nép körében hagyományosan kialakult vándormunkásság, az úgynevezett - bolgárul - gurbet keretében ingáztak szülőföldjük és az Osztrák-Magyar Monarchia között. 1914-ben 5204 hivatalosan regisztrált bolgár személy dolgozott a Monarchia területén. Mindenütt, ahol letelepedtek, meghonosították az intenzív, öntözéses-árasztásos zöldségtermesztést. A bolgárkertészetek egyfelől hiányt pótoltak a kertgazdálkodásban, másfelől új szükségleteket teremtettek és elégítettek ki. Általában a nagyobb városok szélén bérelt földön, viszonylag kis területen a piaci igények kielégítésére termeltek, az iparosodó régiók, városok zöldségigényét biztosították. A bolgárok honosították meg Magyarországon a padlizsánt.Az első világháborút követően a gazdák egyre inkább több évre szóló földbérletet kötöttek, sokan földet, házat, lakást vásároltak, és nem jártak évente haza, sőt idenősültek. Egyre többen szegték meg a vándormunkásság korábban íratlan normáit, és feleségükkel együtt gyermekeiket is magukkal hozták. Ennek egyenes következménye volt, hogy a munkaszervezet a társulásos kertművelésről a családi művelés felé mozdult el. A folyamatos letelepedés időszaka a két világháború közötti években kezdődött, és a 1940-es, 1950-es évek elejéig folytatódott.Tisztelt Országgyűlés! A hosszabb időt Magyarországon töltő és itt dolgozó kertészek és kereskedők 1914 nyarán megalapították a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, amely több mint száz éve azóta is folyamatosan működik. A bolgárok közösségi és kulturális életének központja a Bolgár Művelődési Ház, aminek az építését a hazai bolgárok saját erőből, adományokból, építették fel, és a munkálatokat 1957-ben fejezték be.A magyarországi bolgár ortodox egyházat 1916-ban alapította a magyarországi bolgár görögkeleti egyházközösség. Az idén ünnepeljük a bolgár ortodox egyház magyarországi működésének százéves jubileumát. A jubileumi ünnepségen a bolgár pravoszláv egyház vezetője, Neofit bolgár pátriárka tartott szentmisét a templomunkban, erősítve közösségünket, és találkozott Erdő Péter bíboros úrral a Szent István Bazilikában.A bolgár iskola az 1950-es évek közepe óta működik a Bajza u. 44. szám alatti szép épületben. Azt megelőzően különböző magyar iskolákban kapott egy-két tantermet és használhatta a tornatermet. Az iskola kezdetben a Lónyay utcai iskolaépületben kapott helyet, ugyanabban az utcában, ahol akkoriban az egyesület székhelye és az első bolgár parókia is volt. A második világháború végéig a bolgár iskolát a közösség tartotta fenn. Adományokat gyűjtöttek a fűtésre, sőt a szegényebb gyerekeknek ruhára és ellátásra is. A magyarországi bolgár nemzetiség közössége büszke nyelvoktató kisebbségi iskolájára, a bolgár kétnyelvű nemzetiségi óvodájára, a felnőttekből álló a Jantra és a Martenica néptánccsoportra, a gyermekekből álló Roszica néptáncegyüttesre, valamint a nyugdíjasokból álló Zornica női hagyományőrző egyesületre és még számos intézményére.Szívünknek különösen kedves az első hazai bolgár színtársulat, a Malko Teatro. Az 1992. évtől jelenik meg a Magyarországi Bolgárok Egyesületének kétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirata, a Haemus. A Bolgár Országos Önkormányzat lapját 2003 óta Balgarszki Veszti, Bolgár Hírlap néven adja ki. A hazai bolgár közösség és az anyaország között kialakult szoros kapcsolat a Bolgár Országos Önkormányzat kiemelkedő munkájának is köszönhető.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A barátság semmibe sem kerül, de sokat ad. Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki nem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle. Boldoggá teszi az otthont, a hazát, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen. A hitünk és gyökereink összekötnek minket, és ezt az erős köteléket nem feledhetjük el. Legyünk egymásnak segítő támaszai, és minden év október 19-én ünnepeljük közösen a magyar-bolgár, bolgár-magyar barátságot. Ehhez kérem a megtisztelő támogatásukat.Köszönöm, hogy elmondhattam és köszönöm, hogy meghallgattak. Благодаря за вашето внима­ние! (Taps.)
  • SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószóló Urak, illetve Hölgy! Nagyon köszönöm, és örömteli, hogy egy ilyen előterjesztés része lehet az ember; egyrészt azért, mert van egy történelmi múlt, amiről beszélünk és beszélt szószóló úr is, másrészt azért, mert van egy jelen. És mind a kettő nagyon fontos.A történelmi múlt fontos abból a szempontból, amit szószóló úr is említett, III. Béla királyunknak nem gesztusa, hanem mondhatni, keresztényi kötelessége volt, amit megtett, miszerint Szent Iván, Szent János ereklyéit visszaszállítatta Szófiába, azaz akkori elődjébe. Majd utána onnan vitték tovább a mai rilai kolostorba. Mondtam egy tévedést még az előző ülésen, és szeretném is kijavítani magam, az október 19-i dátum, ami egyébként a bolgár-magyar barátság emléknapját fogja jelezni, az a nap, amikor átszállították a rilai kolostorba a szent ereklyéit. Tehát ez az egyik dátum.A másik az, és nagyon fontos, egy kicsit összekötve a mai világunkkal, az oszmán birodalom és megszállás közel 500 éves időszaka, ami a bolgár embereket, a bolgár nemzetet érintette. Ha nem lett volna ortodoxia, ha nem lett volna kereszténység, ma nem beszélnénk Bulgáriáról. Tehát ilyen szempontból a bolgár egyház, ortodoxia jelenléte nagyon fontos volt, és talán az egyetlen mentőöv volt, ami ezt a nemzetet megmentette.A következő történelmi esemény egyértelmű, a magyarországi jelenlét, amiről hosszabban és abszolút pontosan számolt be szószóló úr. De ennek része az a százéves évforduló, amit idén ünnepel a bolgár közösség. Én örülök, hogy egyrészt találkozhattam a pátriárkával akár közösen is szószóló úrral, kint Szófiában és itt Budapesten is. Egyértelmű az a sorsközösség, az a gondolkodás, ami nemzeteink között megvan, ami egyházaink között megvan, ami a kereszténységünkben, még akkor is, ha az egyik katolikus keresztény, a másik ortodox, a harmadik valamelyik protestáns egyház tagja, de mégis kereszténységünkben megvan. Ez erősíti a két nemzet kapcsolatát; azt gondolom, talán a legerősebb bástya a mai világban.A jelenről, azt hiszem, keveset kell beszélni. El kell ismerni azt, hogy a bolgár emberek, akik itt éltek Magyarországon, akár valóban a bolgárkertészeten keresztül, akár kultúrájukon keresztül, akár pedig az anyaországukkal való kapcsolattartáson keresztül nagymértékben erősítették Magyarország és a magyar nemzet erejét is. Ez egy óriási nagy dolog, és ezt szeretném megköszönni. Mindamellett pedig nem véletlen az, hogy 2010 óta, amióta a második, illetve a harmadik Orbán-kormány kormányoz, megsokszoroztuk a bolgár közösség támogatását is, hasonlóan a többi nemzetiséghez, 2,4-szeresére növekedett az a támogatás, ami akár a köznevelési, akár a kulturális, akár pedig az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges ennek a közösségnek. Örülök annak, és nagyon köszönöm a bolgár nemzetgyűlésnek, ahol már megszavazták ezt, meghozták ezt a döntést, hogy október 19-e a bolgár-magyar barátság napja legyen.Egyetlenegy szomorú része volt a mai napnak, és számomra érthetetlen is volt, hogy amikor sürgősséggel szerettük volna mindezt megszavazni, hogy meglegyen időre ez a döntés, miért volt az, hogy ilyenkor is van két képviselő, és ki is mondom a nevüket, Varju László és Vadai Ágnes, akik nem voltak hajlandók igennel szavazni, hanem tartózkodtak ennél a szavazásnál. Nem értem, hogy ilyenkor miért nem tud közösen együtt dönteni a parlament, miközben például a bizottsági ülés néhány perccel ezelőtt százszázalékosan fogadta el az előterjesztést, és teljes egyetértéssel fogadta el a módosító indítványt, ami egy picit még jobbá tette ezt az előterjesztést.Köszönöm szépen egyrészt elnök úrnak, a képviselőknek, képviselőtársaimnak, mindenkinek és ter­mészetesen a nemzetiségi szószólóknak, hogy mind nyelvük ápolásáért, mind nemzetiségük megtartásáért sokat tettek eddig az elmúlt évek során, és ez a döntés, ami most itt előttünk van, ez is ezt szolgálja. Teljes természetességgel mondhatom, hogy a kormány támogatja mindezt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)(18.10)
  • KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. szeptember 26-i, tehát mai ülésén megtárgyalta a magyar-bolgár barátság napjáról szóló H/9425. számú határozati javaslatot, és ehhez kapcsolódóan egy módosító indítványt fogadott el és támogatott, fel is olvasom, hogy hogy hangzik - államtitkár úr egyébként az imént utalt rá. A módosítás tehát így hangzik: „Üdvözli a bolgár törvényhozás azon döntését, miszerint október 19-ét a Bolgár-Magyar Barátság Napjává kívánják nyilvánítani, hogy országainkban ezt a napot közösen ünnepelhessék meg, mélyítve és megerősítve ezzel a két nép közötti barátságot.” Ez részint nyelvhelyességi módosítás volt, illetve utal arra a körülményre, amit pedig a fő előterjesztő, Varga Szimeon szószóló úr is említett, hogy ezt a döntést a bolgár törvényhozás már meghozta egyhangú szavazati aránnyal.Számomra - és gondolom, az IPU-csoport többi tagja számára, elnöke, alelnöke, tagjai számára - nagy megtiszteltetés volt az, hogy csatlakozhattunk ehhez az indítványhoz. Fontos körülmény, amire államtitkár úr megint csak utalt, hiszen nemrég volt a bizottsági ülés, hogy a módosítási szándékot is és a háttéranyagot is, illetve az összegző jelentést is a Törvényalkotási bizottság ezen a ma tartott ülésen egyhangú szavazati aránnyal, 33 igen támogató szavazattal megszavazta, elfogadta. Ez kifejezi azt az egységet, legalábbis a bizottság szintjén, amely szükséges és kívánatos azért is, mert egy rendkívül fontos, nagy jelentőségű ügyről van szó. Közel állunk október 19-éhez, úgyhogy reméljük, méltóképpen sikerül már első alkalommal is ezt megünnepelni.Ha megengedik, akkor megosztom önökkel azt, hogy számomra különösen is nagy öröm ez, hogy eddig a döntésig eljutottunk, és bízom benne, hogy holnap az Országgyűlés részéről is meglesz a támogató döntés, már csak azért is, mert választókerületem, Budapest XVIII. kerülete, Pestszentlőrinc és Pestszentimre is őrzi és ápolja is azoknak a bolgárkertészeknek és a bolgárkertészetnek az emlékét, akik és amelyek ott tevékenykedtek hosszú-hosszú időn keresztül a kerületünkben. Én magam is emlékszem még Tódor bácsira, akitől vásároltunk, úgyhogy ez egy személyes momentum ebben a történetben, de ennél sokkal távolabbra mutatóak azok a szempontok, amelyeket szószóló úr, illetve államtitkár úr a figyelmükbe ajánlott.Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hasonlóan a Törvényalkotási bizottság egyhangú döntéséhez, a holnapi napon támogassák ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
  • NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz részéről nagy örömömre szolgál, hogy a mai napon megtárgyaljuk a Magyar-Bolgár Barátság Napjáról szóló előterjesztést. Gyakran halljuk, hogy magyarok és bolgárok kölcsönös szimpátiát éreznek egymás iránt. Ez kétségtelenül így van. Viszont kevesebben tudják, hogy ez a szimpátia immár évtizedek óta konkrét tartalommal rendelkezik. Néhány példát mondok. Immár ötven éve Sumen városában kerül megrendezésre az a magyar-bolgár szavalóverseny, amely a magyar vers legnagyobb, külföldön, nem magyar lakta etnikai területen zajló seregszemléje. Évtizedek óta minden második évben a szófiai zeneakadémián kerül megrendezésre a Liszt-Bartók Zongoraverseny, amely Európában egyedülálló.Történelmi hagyományainkat jól mutatva bolgár hivatalosságok minden évben koszorút helyeznek el Hunyadi János szobránál, a várnai csata helyszínén.Minden év március 15-én koszorúzásra kerül sor a Kossuth Lajos Emlékmúzeumnál és a szobránál Sumenben, ahol a szabadságharc vezetője több hónapot töltött emigrációs évei alatt. Szintén március 15-én a bulgáriai Csiprovácon koszorúzásra kerül sor Dunyov István, Kossuth Lajos egyik leghűségesebb és bánáti bolgár származású katonájának nemrég felavatott szobránál is.Minden év október 23-én koszorút helyeznek el Jordan Ruszkov bolgár költő szófiai kétnyelvű emléktáblájánál - én is tehettem már ezt. Jordan Ruszkov ’56 októberében a magyar forradalommal szolidáris verset írt, aminek következtében 1958-tól hét évet kényszermunkatáborban töltött el, és a rendszerváltozásig nem publikálhatott.Bulgáriában külön múzeumban emlékeznek Kánitz Fülöp Félix XIX. századi földrajztudósra, akit a Balkán Kolumbuszának is hívnak, illetve Fejér Géza etnográfusra, akik felfedezték, illetve feltárták Bulgária egyik szimbólumát, a VII. századi proto­bolgár királyság legcsodálatosabb emlékét, a madarai lovast.És hogy a jelenkorról is beszéljünk, Bulgária az az ország, amelyben az egyik legsikeresebb Magyar Kulturális Intézet működik, ahonnan minden év októberében 120 bolgár pedagógus érkezik a Bolgár Dunamenti Önkormányzatok Szövetségén keresztül, hogy szakmai továbbképzésen vegyenek részt Budapesten, ahol a két tudományos akadémia minden évben közös történelmi témájú konferenciát szervez, vagy ahol minden év júliusában Banszkóban, a Balkán legnagyobb dzsesszfesztiválján mindig van magyar est.Engedjék meg, hogy megköszönjem mindazoknak, akik ezt az emléknapot kezdeményezték és lehetővé tették a határozat elfogadását. Köszönet illeti Varga Szimeont, a bolgár kisebbségi parlamenti szószólót a kezdeményezésért. Köszönet illeti az IPU magyar-bolgár baráti tagozatának minden egyes képviselőjét a beterjesztésért és az ötlet következetes képviseletéért. Köszönet illeti a szófiai magyar nagykövetséget, Klein András, Harangozó Tekla nagyköveteket, akik a szükséges egyeztetéseket lefolytatták. Köszönet illeti Soltész Miklós államtitkár urat, aki a festői szépségű rilai kolostor igumenjével javaslatot tettek a dátumra. Külön öröm számomra, és a kapcsolatok szellemi mélységére is utalnak, hogy az október 19-i dátum közös keresztény örökségünkről szól. A krónikák szerint ezen a napon kerültek vissza, ahogy már elhangzott, a magyar királyságból a bolgárok legnagyobb szentjének, Rilai Szent Ivánnak ereklyéi a bolgár királyságba III. Béla királyunk jóvoltából.Külön ki szeretném emelni az előterjesztés bolgár támogatóit, hiszen Szófiában a parlament már valóban egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, és erről Cecka Szacseva házelnök asszony személyesen tájékoztatta a múlt héten Kövér László házelnök urat. Köszönet illeti Dzhema Grozdanovát, a bolgár parlament külügyi bizottságának elnökét, Valerij Szimeonov urat, az IPU bolgár-magyar tagozatának társelnökét és Lacsezar Tosev volt parlamenti képviselőt, szakértőt, Magyarország nagy barátját. Szintén köszönet illeti Erdő Péter bíborost és Neofit bolgár ortodox pátriárkát, akik budapesti találkozójukon szintén kiálltak a nyilvánosság előtt a magyar-bolgár barátság napja mellett. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy kifejezzem abbéli reményemet, hogy ezentúl október 19-e egy jeles nap lesz a magyar-bolgár közösség számára is. Annak a közösségnek, amelynek tagjai jelentősebb részt bolgárkertészek leszármazottai, akik bolgárságuk megőrzésével, szorgalmukkal és kitartásukkal, illetve akik Magyarország iránti hazaszeretetükkel immár (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) több mint egy évszázada gazdagítják hazánkat. Még két mondat, elnök úr, ha megengedi. Ez a közösség, amely idén ünnepelte legnagyobb egyházi közjogi méltóságuk, Neofit pátriárka jelenlétében budapesti templomuk fennállásának 100. évfordulóját, amely tavaly egyesületük fennállásának 100. évfordulóján felavatta a Bolgárkertész-emlékművet a Bosnyák téren, az egykori nagybani piac helyszínén, és amely a legaktívabbak között van a hazai kisebbségi önkormányzati rendszer létrehozásában, fenntartásában. Ez utóbbi talán nem is meglepő, hiszen ennek a kulturális autonómiát biztosító rendszernek a szellemi atyja akkori vezetőjük, dr. Doncsev Toso volt. Hogy működik-e ez a rendszer: ma már a harmadik nemzetiségi felszólalás hangzott el a Magyar Országgyűlésben, ez talán magáért beszél. Kívánok magunknak boldog október 19-ét! Köszönöm megtisztelő figyelmüket és türelmüket. (Taps.)(18.20)
  • SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a magyar-bolgár kapcsolatok fő láncszemeit 300 éve a kereskedelem, a könyvnyomtatás és a mezőgazdaság alkotja. A kulturális kapcsolatok területén elsősorban irodalmi műveket dolgoztak fel tudományos alapossággal a két ország kapcsolatait vizsgáló kutatók. A kulturális kapcsolatokat az állami kötelezettség szintjére emelő első egyezményt 1940 februárjában kötötték Hóman Bálint és Bogdán Filov kultuszminiszterek. Ekkor már hetedik éve működött a bolgár tudományos központ a Pázmány Péter Tudományegyetemen.Engedjék meg, hogy néhány szót én is beszéljek a bolgárkertészekről, bár már Varga Szimeon alaposan kifejtette. Valóban a XV. század közepétől, a török birodalom térhódításával a bolgár lakosság több hullámban érkezett Magyarország területére, tartósan megtelepedtek és itt menedékre találtak. A török hódoltság megszűnése után meg is élénkültek a kereskedelmi kapcsolatok. Ebben jelentős szerepet játszottak a balkáni, köztük a bolgár kereskedők és a bolgárkertészek, akik szerte az országban meghonosították Magyarországon az intenzív öntözéses zöldségtermesztést. A bolgárkertészek valóban ezzel egy hiányt pótoltak. Ők nem kifejezetten a versenyszférában jelentkeztek versenytársként, sokkal inkább a bolgár gyakorlatot és a tapasztalatot hasznosították.A magyarországi bolgárok mintegy tízezres létszámban szerte az országban közel 170 településen élnek. Az elmúlt 100-125 évben viharos politikai, gazdasági események dacára azért megőrizték az etnikai identitásukat, szervezeti integritásukat, és rövid idő alatt nagyon jelentős szerepet töltöttek be a magyar kertkultúra fejlesztésében, a termelési módszerek rejtett szakmai fogásaival, az intenzívebb fajták, új fajok meghonosításával. Nagy általánosságban állíthatjuk, hogy 1878 után, az újkori bolgár államiság megteremtését követően Magyarország és Bulgária kapcsolatait, külpolitikai orientációit nem a konfrontáció, nem a konfliktusok, sokkal inkább a partneri, szövetségi magatartás jellemezte. Mindez feltétlenül kedvező körülményeket teremtett az itt élő és már dolgozó bolgár állampolgárok számára. A központi állami szervek és helyhatóságok inkább támogatólag, mintsem gátló­lag viszonyultak a bolgár betelepülők gazdasági tevékenységéhez, azok jogi ügyeihez. A bolgárok életében számos kommunikációs színtérnek van kitüntetett jelentősége napjainkban, erről is volt már szó. A mai bolgárság tömeges találkozói a bolgár művelődési házban, illetve a Magyarországi Bolgárok Egyesülete által másutt szervezett összejöveteleken, ünnepségeken valósulnak meg. Az egyesület mint érdekvédelmi szervezet igyekszik átfogni a bolgár kisebbségi társadalom egészét. Mint már erről is volt szó, 2016-ban ünnepli a bolgár közösség a bolgár ortodox egyház magyarországi működésének 100. évfordulóját. Ez alkalomból a szószóló úr 2016. február 11-én látogatást tett Szófiában. Ott találkozott Dzhema Grozdanova asszonnyal, a külügyi bizottság elnökével, és a téma valóban az volt, amit a szószóló úr 2015. október 5-én itt a parlamentben már említett, a magyar-bolgár barátság napjának október 19-ei megteremtése és annak határozati javaslattal való elfogadása, valamint a magyarországi bolgár ortodox egyházközösség alapítása 100. jubileumi évfordulójának a megünneplése volt. A határozati javaslat, amely most előttünk áll, ennek megfelelően üdvözli a Bolgár Köztársaság azon törekvését, miszerint a bolgár törvényhozásban október 19-ét a bolgár-magyar barátság napjává kívánják nyilvánítani, és ahogy már erről is volt szó, a bolgár nemzetgyűlés ez év szeptember 15-én 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta ezt. A Magyar Szocialista Párt frakciója és én - mint a magyar-bolgár tagozat tagja - az elmondottak okán, a két nép közös történelmi és kulturális örökségét figyelembe véve, valamint a magyar-bolgár kapcsolatok megerősítése érdekében maximálisan támogatjuk a határozati javaslat elfogadását. (Taps.)
  • VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt kisebbségi Szószóló Úr, Varga Szimeon Úr! Megtiszteltetésnek érzem, hogy az előterjesztők között lehetek az IPU magyar-bolgár baráti tagozatának elnökeként. Ebbéli szerepemből kifolyólag nagyon sokszor találkoztam az utóbbi időben bolgár delegációval, bolgár küldöttséggel, bolgár vendégekkel, akár bizottsági elnökökkel, bizottsági tagokkal, akár magas rangú állami szereplőkkel. Azt kellett tapasztalnom, amit az előző felszólalásokban hallottunk, hogy a történelem és a kereszténységünk is összeköt bennünket. Ezenkívül a XX. század második felének és a XXI. század elejének társadalmi átalakulásai, társadalmi rendszerei, illetve társadalmi helyzete is hasonló a két országnak. Éppen ezért a történelmi tradíciókra és a régóta tartó, két nép közötti barátságra is tekintettel ezt a harmadik szempontot is figyelembe kell vennünk, amikor döntünk erről a napról.Amikor a delegáció tagjaival, vendégekkel vagy bizottsági elnökökkel, akár ottani politikusokkal találkozhattam, találkozhattunk, sokszor akár konkrét problémák is szóba jöttek. Azt kellett tapasztalnom, hogy igen sokszor a bolgár nép is, maga Bulgária is ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint Magyarország. Természetesen nem vagyunk egyformák, minden problémára más választ próbálunk találni. Néhány problémát azért említenék. Nagy probléma számukra is a határaikon kívül élő bolgárok jogainak védelme, az ő jogainak, érdekeinek képviselete, vagy beszélhetünk akár a demográfiai válságról, amely több országot, köztük Magyarországot és Bulgáriát is sújtja. Beszélhetünk akár arról a problémáról is, ami sajnos az Európai Unióban a posztszocialista országok bizonyos részét sújtja, ez pedig a kivándorlás ténye, helyzete és az állapota. Bulgária vonatkozásában hasonlóan nagy számokról beszélünk, sőt nagyobb számokról beszéltünk Bulgária, mint Magyarország esetében. Éppen ezért, ha ezt figyelembe vesszük, a barátság napja segítheti, felfokozhatja az ez irányú kommunikációt és eszmecserét is. Azt mondom, hogy ahogy nem szégyen akár a saját hibánkból tanulni, nem szégyen akár más hibájából tanulni, de nem szégyen jó modelleket átvenni, olyan módszereket kipróbálni, amiket esetleg Bulgáriában már sikerre vittek. Természetesen találhattunk is ilyeneket. Ha a saját területemre, a szociálpolitika területére térhetek egy pillanatra, akkor azt mondhatom, hogy vannak olyan szociálpolitikai kérdések, amelyekre Bulgáriában megtalálták a megfelelő választ. Úgy gondolom, hogy ha ezeket vizsgáljuk, és akár egy ilyen jeles nap segítségével élénkebbé tesszük a kapcsolatokat, akkor az ez irányú eszmecsere, mondhatnám úgy is inkább, hogy a tapasztalatcsere élénkebbé válhat, és ez mindkét ország javát szolgálhatja. Ha egy ilyen barátság napja van, az természetesen nemcsak állami szinten, nemcsak politikusi szinten és nemcsak a kulturális élet szereplőinek szintjén teremthet kapcsolatokat, hanem lehetőséget nyújthat arra, hogy mind Bulgáriában, mind Magyarországon egy átlag magyar állampolgár is mélyebben megismerhesse a bolgár kultúrát, Magyarországon találkozhasson intenzívebben egy nap keretein belül, a rendezvények, a programok keretein belül a bolgár kultúrával. Így talán az érdeklődés is kialakul, és talán nemcsak az államok, az országok közötti barátság alakul ki, az ez irányú folyamatok gyorsulnak fel és fejlődnek intenzíven, hanem remélhetőleg egyéni barátságok is, bolgár és magyar emberek közötti barátságok is kialakulhatnak. Úgy gondolom, hogy ez még erősebb köteléket jelenthet a két ország között.Ne felejtsük el azt sem, hogy hasonló helyzetben vagyunk mindketten az Európai Unióban mint posztszocialista országok. Igenis szükség van minél több erős barátságra ezek között az országok között, hogy hasonló problémákban közösen tudjunk fellépni akár az Európai Unió porondján is, vállt vállhoz vetve küzdjünk a számunkra sokszor előnytelen döntésekkel szemben is. Éppen ezért örülök neki, hogy ebben az eljárásban ilyen formában holnap döntésre kerül a kérdés. Remélem, a parlament százszázalékosan - (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egy pillanat, elnök úr, elnézést kérek - egyhangúlag elfogadja a határozati javaslatot, és így kifejezhetjük azt, hogy szeretnénk, és idén október 19-én a bolgár testvéreinkkel már együtt ünnepelhetjük ezt a jeles napot. Köszönöm szépen. Elnézést, elnök úr. (Taps.)(18.30)
  • FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szószóló Hölgy! Szószóló Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar-bolgár barátság napja újabb erős kapocs, a közös értékrendűségen alapuló kötelék, amely összeköt, egyben hidat képes kötni a két nemzet között. Ezért is példaértékű, hogy a bolgár nemzetiségi szószóló úr indítványát pártállástól függetlenül minden frakció egyaránt támogatta.A kezdeményezés fontos eleme, amire emlékeztet is, hogy idén ünnepli a bolgár közösség, a bolgár ortodox egyház magyarországi működésének a 100. évfordulóját. Identitásérzésükkel azt az értékrendet erősítik, amely a magyarok megtartó, évezredes értékrendje. Munkájukkal, szorgalmukkal gyarapították, gazdagították mindig azt a közösséget, amely befogadta őket. Egymást erősítő, egymás közös értékeire alapozott együttműködés, igazi közösséggé kovácsolódás jellemezte az évszázadokat.Kapcsolatunk alapja a közös értékrend, a kölcsönös tisztelet, megbecsülés és barátság, szorgalom és a közösségeinkért való tenni akarás. Mondom ezt úgy is, mint jómagam is nemzetiséghez tartozó képviselő.Az Országgyűlés a magyar és bolgár miniszterelnök találkozójának alkalmával megfogalmazódott kívánalmaknak és a kétoldalú akaratnak megfelelően határoz október 19-ének a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánításáról. Fontos eleme ez a kétoldalú kapcsolatrendszernek. Üzenetértékű, hogy a határozati javaslat szerint a bolgár törvényhozás ugyanezt megtette. A bolgár nemzetgyűlés, mint ahogy elhangzott, 130 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el, hogy október 19-e legyen a bolgár-magyar barátság napja. Fontosnak tartom, hogy éppen ezekben a válságos helyzeteket mutató történelmi időkben a Magyar Országgyűlés is elfogadja az erről szóló határozatot, hogy idén már együtt ünnepelhessük ezt a jeles napot.A két ország közti baráti kapcsolat elmélyítését, a bolgár-magyar keresztény kapcsolatok építését, a gyökereinkre való emlékezést és hitünk megőrzését ösztönzi a határozati javaslat is. Az október 19-ei időpont Bulgária védőszentjének, Csodatevő Rilai Szent Jánosnak a nevéhez köthető.Tisztelt Képviselőtársaim! A néhány ezres bolgár közösség színesebbé, erősebbé teszi Magyarországot. Az erős Magyarország pedig minden állampolgár, közösségünk és közösségeink minden tagjának érdeke. Ezért is nőtt tavaly jelentősen a nemzetiségeknek jutott forrás, ezen belül emelkedett a magyarországi bolgár közösségek költségvetési támogatása is. Az idei 2 milliárdos növekedésből is sok, korábban elmaradt beruházás valósulhatott meg, a bolgárság esetében például az önkormányzati székház felújítása, a kutatóintézetek és a színjátszás támogatása. Így egy olyan időszakban, amikor Magyarország és Európa identitásának megőrzése a cél, amikor a keresztény nemzeti létünk megmaradásáért folytatjuk küzdelmünket, elengedhetetlenül szükség van a bolgár közösséghez hasonló értéktartó, értékközvetítő, -teremtő közösségre, mert kevés nemzet mondhatja el magáról, hogy fél évezredes - mint ahogy már elhangzott - oszmán, muzulmán megszállás után is meg tudott maradni, és ebben jelentős szerepe volt a nyelvet, a kultúrát és a hagyományokat védő egyháznak is.A nemzetiségek, így a bolgár nemzetiségünk is mindig küldetéstudatot vitt, hogy nemzet és nemzet között meglegyen a jó kapcsolat, annak szolgálata, hogy ezek a lelki erőforrást adó értékrendre épülő szálak erősödjenek. A bolgár közösségek iránti felelősségünket átérezve, fontos hangsúlyozni, hogy közösségük Magyarországon második hazára lelt, a kettős identitás kialakulásának pedig garanciája volt a magyar nemzetre jellemző, Szent István-i befogadó tolerancia mindazokkal szemben, akik jó szándékkal érkeznek hozzánk.Tisztelt Képviselőtársaim! Jó látnunk, megtapasztalnunk, tanulnunk abból, hogy a magyarországi bolgárok összetartó és igen állhatatos közösséget alkotnak, amelynek példája bizonyítja, hogy érdemes jól élni és túlélni a történelem viharait, példát mutatva ezzel a többi nemzeti közösség számára, a többségi társadalom számára is.Végezetül: bízom benne, mint horvát nemzetiségű - most ki kell mondanom -, hogy ha a horvát kormány megalakul, akkor ugyanez a magyar-horvát barátság napja valóban a magyar parlamentben is megvalósulhat az elkövetkező időben, és így lesz magyar-horvát barátság napja is. Én kívánom, hogy valóban október 19-ét már ennek szellemében, a magyar-bolgár barátság szellemében tudjuk ünnepelni, összetartozó nemzettestvérekként. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A következő napirendi pont a Magyar-Bolgár Barátság Napjáról szóló előterjesztés összevont vitája. Most várnunk kell két szűk percet, mert ugyanennek a napirendi pontnak a vitája az imént ért véget a Törvényalkotási bizottság ülésén. Perceken belül megérkeznek és hozzák a Törvényalkotási bizottság jelentését, és megérkezik az előterjesztő is. Addig a türelmüket kérem. Még azt sem tudom mondani, hogy egy perc vagy két perc, de remélem, hogy talán még annyi időre sem lesz szükség. (Rövid szünet.)S már kezdhetjük is, köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a Magyar-Bolgár Barátság Napjáról szóló előterjesztés összevont vitája. A Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló, valamint Vágó Sebestyén jobbikos, Kucsák László fideszes, Ander Balázs jobbikos, Dunai Mónika fideszes, Pánczél Károly fideszes, Gyopáros Alpár fideszes, Szabó Sándor MSZP-s, Schmuck Erzsébet LMP-s és Firtl Mátyás KDNP-s képviselők által benyújtott előterjesztés H/9425. számon a parlamenti informatikai hálózaton valamennyiük számára elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Az elfogadott házszabálytól eltérés szerint a nyitóbeszéd és a zárszó elhangzására összesen 15 perc, a kormány képviseletének nyilatkozatára 5 perc, a Törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó felszólalására 6 perc, ebből, amennyiben van kisebbségi vélemény, 3 perc, ha nincs, akkor magától értetődően a 6 perc, a képviselőcsoportok felszólalására 5-5 perc, a független képviselői felszólalásokra pedig 3 perc időkeret áll rendelkezésre. Most megadom a szót Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, mint mondottam, 15 perces időkeretben. Amennyit fölhasznált a 15 percből, a maradék az, ami a zárszóra fölhasználható. Parancsoljon, szó­szóló úr, öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Megköszönöm Varga Szimeon bolgár szószóló, előterjesztő felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vita végén mintegy 4 perc 20 másodperc időkeret áll majd rendelkezésére a zárszó elmondására.Most megkérdezem, a kormány képviseletében Soltész Miklós államtitkár úr kíván-e felszólalni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr! Öt perc az időkeret.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, hatperces időkeretben. Megadom a szót Kucsák László képvi­selő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az egyes képviselői felszólalások következnek. Tájékoztatom önöket, hogy frakciónként 5-5 perc időkeret áll rendelkezésre, a független képviselőknek pedig összességében 3 perc. Először Németh Zsoltnak, a Fidesz képviselőjének adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK:Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Szabó Sándor képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Vágó Sebestyén képviselő úr felszólalása következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjából Firtl Mátyás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont vitát lezárom.Megkérdezem az előterjesztőt, Varga Szimeont, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra; 4 perc 20 másodperc az időkerete. Nem? (Varga Szimeon: Nem.) Nem. Köszönöm szépen. Úgy gondolom, mindenki pozitívan nyilatkozott, érthető.Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.Most soron következik a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A kormány-előterjesztés T/11900. számon a parlament informatikai hálózatán elérhető. Emlékeztetem önöket, hogy az általános vita megkezdése során elhangzott az előterjesztő nyitóbeszéde, valamint a vezérszónokok felszólalása. Most a további képviselői felszólalások következnek. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván felszólalni a vitában. Varju László független képvi­selő jelentkezett felszólalásra. Megadom a szót, parancsoljon! (Varju László: Az előző napirendhez akartam szólni, most már nem.) Köszönöm szépen. Tehát Varju László független képviselő úr véletlenül nyomta meg a gombot, más napirendi ponthoz. (Varju László: Az előző napirendi ponthoz.) Tehát a napirend utáni felszólaláshoz nyomta már meg, de még nem zártuk le ezt a napirendi pontot. (Derültség a Jobbik soraiban.)Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel további felszólalásra senki sem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, hogy kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Dr. Völner Pál jelzésére:) Igen, kíván. Megadom a szót, államtitkár úr, 30 perces az időkerete. Parancsoljon!