• DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezekben a percekben a Kossuth téren a Föld Barátai magyarországi szervezete, az MTVSZ szervez megmozdulást az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodással szemben, és ezzel párhuzamosan Európa számos városában kerül sor hasonló tiltakozásokra. Egy olyan szabadkereskedelmi megállapodásról beszélünk, amely egyaránt felöleli az élelmiszer-biztonság, a vegyianyag-szabályozás, az egészségügyi és gyógyszerárak, az internetszabadság, a fogyasztóvédelem, az energia- és kulturális szolgáltatások, a szerzői jogok, a földhasználat, a természeti erőforrások védelme, a közbeszerzés, illetve a magánszféra védelmének kérdését. Egy olyan egyezményről beszélünk, amely meg kívánja védeni a befektetők kiváltságait a nemzeti élelmiszerek, az adatvédelem, a kultúra, a klímapolitika és a pénzügyi szabályozás területén, hogy azután az adófizetők dollármilliókat fizessenek kártérítésként a nagyvállalatoknak. Tisztelt Országgyűlés! Ez az egyezmény támadás az élelmiszer-biztonság, a klímapolitika ellen, támadás a pénzszektor szabályozása ellen. Annak idején, a pénzügyi világválság mélypontján mindenféle fogadkozások hangoztak el a pénzügyi szektor újraszabályozásával kapcsolatban, most azt a keveset is vissza kívánják venni, és végérvényesen meg akarják akadályozni a Tobin-adó, a spekulatív tőkemozgások adójának bevezetését. Egy olyan egyezmény van tárgyalás alatt, amelyik szabályozási koherencia címén lefelé fogja vinni Európában is a környezetvédelmi, munkajogi, egészségügyi szabályokat. Olyan veszéllyel állunk szemben, amely alapvetően aláássa Magyarország GMO-mentességét, egy olyan egyezménnyel állunk szemben, amely egészségkárosító vegyszerekkel áraszthatja el Európát, amely veszélyezteti a Kárpát-medence környezetbiztonságát, például előírhatja azt, hogy Verespatakon igenis meg kell épülnie az aranybányának, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket, és gyakorlatilag kiirthatja a helyi élelmiszereket a magyar és egyáltalán az európai piacokról. Egy olyan egyezménnyel állunk szemben, amelyik ha megvalósul, tovább terheli a globális ökológiai rendszert, és újabb pénzügyi lufikat szabadíthat el. Tisztelt Országgyűlés! Ennek az egyezménynek az egyik legveszélyesebb eleme az a vitarendezési mechanizmus, amelyik lehetővé teszi, hogy átláthatatlan és elszámoltathatatlan magánbíróságok elé lehessen a nemzeti kormányokat citálni, ha különböző környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi vagy éppen egészségügyi szabályokat vezetnek be, amelyek adott esetben az óriásvállalatoknak a profitját veszélyeztetik. Hogy világosan lássuk, mivel állunk szemben: a hasonló szabadkereskedelmi megállapodások alapján korábban az Európai Unió és az Egyesült Államok Egyiptom ellen egy minimálbér-emelés miatt nyert pert. Korábban például az amerikai Renco cég Peruval szemben érvényesítette a jogát a szennyezésre, ami önmagában egy perverzió. Annak idején az Eli Lilly gyógyszercég Kanadával szemben az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény alapján egy gyógyszerárcsökkentés miatt nyert súlyos dollármilliókat. Egy lassított puccs zajlik szerte a világon, tudniillik a különböző szabadkereskedelmi megállapodások annak ágyaznak meg, hogy óriásvállalatok gyakorlatilag az ellenőrizhetetlen magánbíróságok segítségével át fogják venni a nemzeti kormányok hatáskörét. Az a helyzet fog előállni, ha ebbe nem áll bele Magyarország, nem állnak bele a kelet- és dél-európai államok, amelyek a vesztesei lesznek ennek, hogy gyakorlatilag semmilyen mozgásterük nem lesz sem a nemzeti kormányoknak, sem az Európai Uniónak alapvető egészségügyi, környezetvédelmi kérdésekben. Sokatmondó az, hogy az Egyesült Államok tárgyalódelegációja mellett 600 nagyvállalati lobbista dolgozik. Az Európai Unió jelenlegi kereskedelmi biztosa nyolc alkalommal találkozott civil szervezetekkel, és ehhez képest 119 alkalommal találkozott nagyvállalati lobbistákkal. Világos a cél: a nagyvállalatok ki akarják terjeszteni a befolyásukat olyan területekre, amelyek alapvetően a népképviseletek és a nemzeti kormányok fennhatósága alá tartoznak. Élhetünk a gyanúperrel, hogy az Egyesült Államok világméretű lehallgatási botránya is összefüggésben áll ezekkel a szabadkereskedelmi tárgyalásokkal. Annak idején az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény Mexikóban hosszú távon taccsra tette a kis- és középvállalkozói szektort. Egy olyan egyezménnyel állunk szemben, amely jó a nagyvállalatoknak, de nem jó a kis- és középvállalkozásoknak, nem jó a periféria, a félperiféria országainak, de jó az Európai Unió tagországainak. Nem elegendő az, hogy Magyarország önmagában a GMO-mentesség mellett áll ki, nem elegendő az, hogy pusztán a vitarendezési mechanizmust tárgyalja; Magyarország szuverenitása az Orbán-Putyin-paktum mellett immáron az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szabadkereskedelmi megállapodás miatt is veszélyben van, és ez az egyezmény veszélybe sodorja a bolygó jövőjét is. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A 2013 júliusában az Európai Unió és az Egyesült Államok által megkezdett Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség - rövidítve TTIP - tárgyalásainak célja a felek gazdasági növekedésének erősítése és a foglalkoztatási lehetőségek megteremtése a kétoldalú kereskedelem és beruházások útjában álló akadályok, azaz a vámok, vámon kívüli korlátozások és szükségtelen bürokratikus szabályozások lehető legnagyobb részének lebontásával. A készülőben lévő szabadkereskedelmi megállapodás jelentősége azonban túlmutat a közvetlen gazdasági előnyökön, hozzájárulhat a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez, a megállapodás pedig erősítheti a két felet a feltörekvő gazdaságokkal folytatott nemzetközi versenyben. Magyar részről mindvégig támogattuk, hogy a fejlett világ két nagy gazdasági pólusa között mihamarabb meginduljanak a szabadkereskedelmi tárgyalások. Egy ilyen egyezmény a nyitott, exportorientált magyar gazdaság számára közvetlenül is és közvetetten is jelentős előnyökkel járhat. Érdekünk, hogy a létrejövő megállapodás tartalma megfeleljen az általunk támasztott elvárásoknak, és segítse a kormány gazdasági növekedési és foglalkoztatási céljainak elérését. Tisztelt Képviselő Úr! Fontos kiemelnünk, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak nem célja, hogy aláássák vagy korlátozzák a tagállamok demokratikus szakpolitikai döntéseinek lehetőségeit. Az EU nem tárgyal a jelenlegi környezetvédelmi és egészségügyi oltalmi szintekről, azok nem képezik az alku tárgyát. Épp ezért nem reális az a veszély, hogy a megállapodás veszélybe sodorhatja hazánk környezetvédelmi, egészségvédelmi vívmányait. Az Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátum a magyar kormány igényének megfelelően rögzítette, hogy a feleknek a továbbiakban is jogukban áll majd az általuk megfelelőnek tartott szinten szabályozni a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, biztonsági és egészségügyi kérdéseket. Az ezek fenntartását szolgáló EU- és nemzetközi jogszabályok - mint például a GMO-val kapcsolatosak - biztosította oltalmi szintek csökkentése nem lehet tárgya a tárgyalásoknak. (10.10) Alaptalan tehát a képviselő úr aggodalma, hogy a tárgyalások eredményeként veszélybe kerülhetne a hazánk Alaptörvényében rögzített GMO-mentesség. A szabadkereskedelmi tárgyalások tehát nem az előírások fellazításáról, könnyítéséről szólnak, hanem arról, hogy a magas szintű oltalom fenntartása mellett hogyan csökkenthetők a transzatlanti piacon működő vállalkozások szabályozási különbségekből eredő költségei, amelyeket egyelőre a magyar állampolgároknak is meg kell fizetni a termékek és a szolgáltatások árában. Tisztelt Képviselő Úr! Az EU és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi kezdeményezése jelentősége miatt a magyar kormány a tárgyalások kezdete óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a születő megállapodásban a hazai érdekek megfelelően érvényre jussanak. A tárgyalások során felmerülő kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspont rendszeres megvitatása és megfelelő koordinálása érdekében a kormány 2013-ban elrendelte a Transzatlanti Koordinációs Tárcaközi Bizottság - TKTB - létrehozását. A testület elnöke a külügyminiszter. Javaslom képviselő úrnak a bizottság felkeresését a TTIP-val kapcsolatos kérdéseivel. A bizottság az ön, az önök rendelkezésére is áll. Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország nem érdekelt egyoldalú, számunkra hátrányos egyezményekben, ilyen tárgyalások megkezdéséhez nem adtuk volna a támogatásunkat az Európai Uniónak. Biztosíthatom képviselő urat, hogy Magyarország a többi tagállammal együtt, a tárgyalások teljes ideje alatt képes lesz arra, hogy fellépjen az európai emberek egészségét, biztonságát, környezeti és pénzügyi biztonságát fenyegető kockázatok elleni védelem érdekében. Erre garanciát jelent, hogy az egyezményt, többéves tárgyalást követően az Egyesült Államok kongresszusának, az Európai Parlamentnek és az összes uniós tagállamnak, így végső soron a Magyar Országgyűlésnek is szükséges jóváhagyni, a nemzeti konszenzust tükröző Alaptörvényünkbe ütköző tartalmú nemzetközi megállapodás megkötése így eleve nem lehetséges. (Dr. Schiffer András: Milyen konszenzus?) Tehát képviselő úr félelme alaptalan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Tállai András úrnak, aki a kormány nevében kíván válaszolni.