• CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi évekre visszatekintve egyre inkább azt tapasztalhatjuk, hogy a szélsőséges időjárási események valószínűsége, gyakorisága, valamint azok kedvezőtlen gazdasági, környezeti és társadalmi hatása növekszik. A Földünket érintő klímaváltozás egyik legérzékenyebb területe vitathatatlanul a mezőgazdaság, amelynek egyik legfontosabb feladata a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosítása. A mezőgazdaság kockázatainak növekedésével ezen funkciójának ellátása veszélybe kerülhet. Mindennek folytán egyre nagyobb hangsúly helyeződik a kockázatmegelőzésre és a kockázatkezelésre, amelyre kormányunk mindig is kiemelt figyelmet fordított. Ennek szellemében terjesztettük elő a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés 2011. november 28-án számottevő többséggel fogadott el. A törvény révén létrejött az öngondoskodás magasabb szintjét szolgáló új, kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Az új rendszer első pillérét a károk legfeljebb 80 százalékát térítő korábbi kárenyhítési rendszer kibővített formája, második pillérét pedig a 65 százalékos támogatási intenzitású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás jelenti. A tisztán hazai forrásokból működő agrárkár-enyhítési pillér lefedi a mezőgazdasági kockázatok körét - aszály, belvíz, fagy, jégeső, felhőszakadás, mezőgazdasági árvíz és vihar -, és a rendszerben részt vevő termelők száma jelenleg eléri a 78 ezer termelőt. Ennek megfelelően a kárenyhítésbe bevont területek nagysága megnövekedett, 2014-ben 4 millió hektárt tesz ki, és a kárenyhítő juttatás évenkénti forrását biztosító alap is megduplázódott, jelenleg közel 9,8 milliárd forint. Kárenyhítő juttatás jelenleg azon termelőknek ítélhető oda, akik vagy amelyek több más támogatási feltétel mellett üzemi szinten 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést, azaz terméskiesést és egyúttal 30 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenést, azaz bevételkiesést szenvednek el. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer második pillérét jelentő uniós társfinanszírozású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt a termelői érdeklődés folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Míg a támogatási program 2012-es indulásakor a mezőgazdasági díjtámogatott biztosítások díjállománya összesen 1,5 milliárd forint volt, addig 2013-ban ez a szám 3,9 milliárdra nőtt, és 2014-ben várhatóan eléri az 5,5 milliárd forintot. A két pillér szervesen kiegészíti egymást, hiszen a kedvezőtlen időjárási események hasonló kárai után fizetnek ellentételezéseket, ráadásul a termelő az első pillérben akkor számíthat teljes mértékű kárenyhítő juttatásra, ha megfelelő biztosítási szerződéssel is rendelkezik. Mindazonáltal a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer sikerét kizárólag a folyamatos, a termelői igényekkel és az uniós szabályokkal összhangban álló fejlesztésekkel, módosításokkal tudjuk fenntartani. A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény jelenlegi módosítását a komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer című EKOP, elektronikus közigazgatási operatív program projekt végrehajtása, az agrárkár-enyhítési rendszer eljárásainak egyszerűsítésére vonatkozó igények és a 2014. július 1-jétől hatályba lépett állami támogatásokra vonatkozó új uniós szabályok indokolják. Az EKOP-projekt keretében megvalósított fejlesztés eredményeként egy modern, az egységes kérelemhez hasonlóan működő, parcellaszintű adatokat kezelő nyilvántartás alakult ki, amely a kockázatkezelési rendszer mindkét pillérében új lehetőségeket nyit meg. Az első pillérben a területileg kisebb kiterjedésű károk bejelentése is lehetővé válik, így a termelők több kisebb kár összesítésével is jogosultságot szerezhetnek kárenyhítő juttatásra. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a megreformált rendszer az uniós előírásokhoz igazodóan továbbra is az üzemszinten 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést, terméskiesést okozó károkat kompenzálja. A második pillérben a díjtámogatott konstrukciójú biztosítások megkötéséhez szükséges területi adatok megadására olyan felületet használhatnak a termelők, amely átveszi az egységes kérelemben korábban megadott és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál nyilvántartott adatokat, elkerülve ezzel az ismételt adatmegadásból eredő hibákat. A kockázatkezelési rendszer szereplői által megadott adatokból egy olyan adatbázis jön létre, amely megkönnyíti a rendszer valamennyi szereplőjének feladatát, a termelői kárenyhítő juttatás igénylését és biztosítás kötését, a hatóságok ellenőrzését, a rendszer hatékony irányítását. Az összegyűjtött adatok lehetőséget teremtenek a kockázatkezelési rendszer elemzésére, továbbfejlesztésére, valamint a minisztériumi döntések megalapozott előkészítésére. Az első pillér agrárkár-enyhítési eljárásainak egyszerűsítését szolgáló módosítások közül kiemelendő, hogy az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, azaz az agrárkár-megállapító szerv a részleges kárbejelentésekről és a termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelméről a jelenleg is alkalmazott hatósági bizonyítvány helyett a jövőben hatósági döntést hoz. Bevezetésre kerülnek továbbá az úgynevezett érdemi vizsgálat nélküli elutasítási indokok, amely jogintézménnyel már a kárenyhítő juttatás iránti eljárás korai szakaszában kizárhatók a megalapozatlan termelői igények, segítve ezzel a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek gördülékenyebb, gyorsabb elbírálását. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-2020-as időszakot érintő állami támogatásokra vonatkozó új uniós szabályokat legkésőbb 2015-től kell alkalmazni. Az új szabályok alapján indokolt a változtatás annak érdekében, hogy az első pillérben a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után a biztosítók által kifizetett kártérítés összege nem a kárenyhítő juttatás szempontjából elszámolható hozamérték-csökkenést, bevételkiesést mérsékli, hanem magából a kárenyhítő juttatásból kerül levonásra, amennyiben a 80 százalékos maximális kárenyhítés ezáltal túllépésre kerülne. (19.20) Fontos hangsúlyozni: továbbra is uniós előírás, hogy az adott növénykultúrára jellemző káreseményre és az üzemi szintű referencia-hozamérték legalább felére kiterjedően megkötött biztosítási szerződés hiányában a károsult termelők az egyébként járó kárenyhítési juttatás 50 százalékára jogosultak. Emiatt különösen fontos a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási program mielőbbi meghirdetése az új vidékfejlesztési program keretein belül. Szükséges megjegyezni, hogy a kárenyhítési rendszer fejlesztése a fenti módosításokkal nem áll meg. A kormányzat további lényegi támogatástartalmi módosításokat is tervez bevezetni 2015-től, amelyek azonban nem képezik a törvénymódosítás jelen fázisában a módosítások alapját. Ezen módosítások notifikációját az agrártárca 2014. május végén már megkezdte, és azok majd csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának megszerzését követően építhetők be a törvény normaszövegébe. Ilyen módosítások például: 15 százalékos hozamérték-csökkenési, bevételkiesési limit alkalmazása az eddigi 30 százalék helyett annak érdekében, hogy kisebb termelői veszteségek esetén is biztosítva legyen a kárenyhítő juttatás igénybevételének lehetősége. Az őszi fagy kockázatkezelési rendszerbe történő beemelése, amit különösen a tavaly ősszel tapasztalt rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt bekövetkezett károk indokolnak... - talán emlékeznek, hogy a kárenyhítési rendszer 2013-ban még nem kezelte az őszi fagykockázatot, ezért ezen károk felmérése a kárenyhítési rendszer keretén belül nem történhetett meg. Ennek ellenére 2013-ban 57 termelő 1500 hektár területre tett őszi fagykárbejelentést, elsősorban hibrid kukoricára, csemege kukoricára, fűszerpaprikára és paprikára Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részein. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen módosítások révén a kormány azt reméli, hogy a jövőben az első pillér kockázatkezelési alapjában összegyűlt források a kedvezőtlen időjárási eseményekből fakadó valós termelői károk ellentételezését még hatékonyabban segítik elő, a kockázatkezelési rendszer termelői elfogadottságának további növelését eredményezve. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslatot szíveskedjenek megvitatni, majd azt támogatni és elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő bemutatóját követően én már nem szeretném hosszan ecsetelni a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény előttünk álló módosításának jelentőségét. A változásokat áttanulmányozva jogtechnikai jellegű vagy az uniós előírásoknak való megfelelést eredményező módosítások helyességét és fontosságát, azt hiszem, nem kell külön kiemelni. Ami szerintem igazán fontos, az az, hogy a törvény módosításával több szempontból is egyszerűsödik a kárenyhítő juttatások igénylésének és a kárt szenvedett gazdákhoz való eljuttatásának a folyamata. A teljes elektronikus kárbejelentés segítségével a gazdálkodók időt és pénzt takarítanak meg. A kárenyhítési kérelemhez kapcsolódó számításokat pedig a rendszer végzi el helyettük. A parcellaszintű bejelentési rendszer kiépítésének a lehetősége is fontos, hiszen pontosabb számításokat tesz majd lehetővé, így a gazdálkodók a valós károknak megfelelő kárenyhítést kaphatnak. Az Unió által megkövetelt néhány kisebb szigorítás is a rendelkezésre álló kárenyhítési források igazságosabb elosztását célozza. Ezek ahhoz járulnak hozzá, hogy a károsultak valóban a károk mértéke szerint legyenek kártalanítva. A kárenyhítési kérelmek, a bírálati rendszer esik át a legnagyobb változásokon. Az elektronikus rendszer által elvégzett számítások, a biztosítótársaságok és az MVH adatbázisai közötti szélesebb kommunikáció, valamint az így kibővülő adatokra támaszkodó statisztikai rendszer sokkal egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a hatóságok munkáját. Ezeknek köszönhetően kerül bevezetésre az adminisztratív ellenőrzés, ami ugyan nem váltja ki a helyszíni ellenőrzéseket, de mindenképpen kevesebb kiszállást tesz szükségessé. Ugyancsak a bírálati rendszer hatékonyságát növeli majd a hatósági bizonyítvány kiállítása helyetti egyszerű döntéshozatal, a további, a vizsgálatok nélküli elutasítási okok bevezetése. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ezek a lépések nem csak a hatóságok számára jelentenek könnyebbséget, illetve nem csupán költséghatékonysági szempontból fontosak. Teljesen természetes és fontos, hogy a gazdák is jobban járnak majd egy gyorsabb és kiszámíthatóbban működő kárbejelentési rendszerrel. Tisztelt Elnök Úr! Kérem, engedjék meg végül, hogy megjegyezzem, hogy a korábban a vezérszónoki felszólalásokban is említett elektronikus közigazgatási operatív program keretein belül megvalósuló komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer projekt végrehajtása, valamint a 2011. január 1-jétől hatályba lépett állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok bevezetése szempontjából is nagyon időszerűek a változások. Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő módosítás, valamint a technikai fejlesztések következtében az amúgy igen bonyolult kárenyhítési kérelmezési rendszer jelentősen egyszerűsödik. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem bonyolult számításait egy elektronikus rendszer végzi el, ez jelentősen megkönnyíti a termelők feladatát. Létrejön egy hatalmas kockázatkezelési adatbázis, amely alapján az agrárkár-megállapító szerv számára lehetővé válik a termelői kárbejelentésekről az adminisztratív ellenőrzés alapján történő döntés, amellyel bizonyos esetekben mellőzhető lehet a helyszíni ellenőrzés. Ez az adatbázis megkönnyítheti a kockázatkezelési rendszer valamennyi szereplőjének feladatát, a termelők kárenyhítő juttatásának igénylését és biztosítás kötését, a hatóságok ellenőrzését, a rendszer hatékony irányítását. Az egyszerűsítés mindenképpen támogatandó döntés, ugyanakkor kérdéses, hogy az új rendszer mikortól lesz elérhető. Amennyiben mielőbb elkészül, jelentős könnyítést jelenthet a gazdáknak, akik közül a rendszer bonyolultsága miatt jelenleg kevesen tudnak élni a lehetőséggel. Természetesen az új kárenyhítési rendszer nemcsak a technikai egyszerűsítéstől lesz életképes, hanem attól is, ha az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás mértéke megfelelő. Sajnos, az elmúlt négy évben többször láttunk arra példát, hogy megfelelő források biztosítása igen döcögős volt a kárenyhítési alapból. Elég, ha csak a 2010-es aszálykárokra vagy a 2012-es bel- és árvízkárok enyhítésére gondolunk. Miközben mostanság éppen Varga Mihály közel 1700 milliárd forintos megszorításokat jelentett be, félő, hogy a kormány továbbra sem tölti fel elégséges módon a központi költségvetésből nyújtott kárenyhítési támogatás keretét, így továbbra is csak reménykedve várakoznak a kárenyhítésre, például azok a gazdák, akik a Szigetközben károsultak a 2012-es nagy árvíz után. Mindezek mellett engedjék meg, hogy még egy dologra felhívjam a figyelmüket. Egy felelős kormány nemcsak a természeti problémákra készül fel, hanem azokra a világban zajló folyamatokra is, amelyek miatt most például a nyírségi almatermelőket is károk sújtják. Ha önök felelős képviselők és kormányzati szereplők lennének, már hetekkel ezelőtt megkezdték volna az almatermelők problémáinak a kezelését. Azonban a legkevésbé jellemzi felelősség a döntéseiket, így most önök miatt kerülnek egyre mélyebb válságba a hazai almatermelők. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, nem ez lesz mezőgazdasági tárgykörben a legnagyobb vitát kiváltó törvénytervezet. Elöljáróban el tudom mondani, hogy természetesen fogjuk tudni támogatni, ahogy a korábbi hasonló jellegű tervezeteket is. Az időkeretet sem fogom ennek értelmében természetesen kibeszélni, de azért néhány dolgot mégiscsak meg kell említeni. Egyrészt az, hogy az uniós irányelveknek most meg kell felelni, ebben az esetben egyébként pozitívum, hiszen azért a magyar kárenyhítési rendszer valóban nem az egyszerűségéről volt híres, és valóban kiderül a javaslatból, hogy ez jelentősen egyszerűsödni fog. Én is kíváncsi lennék, hogy konkrétan mikortól fog a gyakorlatban ez működni. Illetve itt az elektronikus parcellaszintű bejelentéseknél pedig aggályaim vannak, hogy milyen segítséget fognak kapni esetleg azok a termelők, akik bizony nem értenek kellőképpen ezekhez a rendszerekhez, sőt sokan vannak, akik egyáltalán a számítógépet sem tudják kezelni. Úgy gondolom, hogy ideje lenne például a kamarát is bevetni egy ilyen esetben, amely tudna ezen termelőknek segíteni, hiszen eddig nem nagyon láttuk a kamara működésének az értelmét azon kívül, hogy a haverjaikat elhelyezték itt. Szintén érdekelne, ha már kárenyhítés - ugyan nem konkrétan ezt a javaslatot fogja érinteni -, hogy az almatermelőkkel kapcsolatos problémákat mikor akarják orvosolni. Elég ellentmondásos hírek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy mi lesz velük, és egyáltalán a kormány fog-e foglalkozni az ő problémájukkal, hiszen az, hogy ebbe a helyzetbe kerültek, korántsem az ő hibájuk, és nem is egyfajta véletlen természeti katasztrófának az oka, hanem bizony legfőképpen az orosz embargónak a következménye, amit, úgy gondolom, hogy illő lenne orvosolni, és illő lenne azokat az embereket nem cserbenhagyni, akik nem csináltak semmi mást, csak azt, amihez értenek, és dolgoztak egész éven át, és most sokan a csőd szélére kerültek. Megnyugtató konkrét választ várnának államtitkár úrtól, hogy mégis hogyan tovább. És ha már kárenyhítés, akkor két dolgot szintén meg kell említenem. Komoly ígéretek voltak már az előző ciklusban azzal kapcsolatban, hogy mind a víz okozta, mind pedig a jég okozta károkat a kormány olyan módon is kívánja megelőzni, hogy erre gyakorlati lépéseket tesz. Gondolok itt arra, hogy a víztározók építése nem halad kellő ütemben, illetve talán a Tiszán kívül nem is nagyon tudunk most olyan projektről, ami folyamatban lenne, illetve egy országot teljes mértékben lefedő jégkárenyhítési, jégkár-elhárítási rendszer kidolgozására is komoly ígéretek voltak, amelyekről még mindig nem tudhatunk semmit. Remélem, hogy államtitkár úr rám tud cáfolni, és azzal tud majd előállni a válaszban, hogy bizony ezek már folyamatban lévő ügyek. Magához a javaslathoz egyetlen módosító indítványt nyújtottam be, és nem tudtam előre, hogy államtitkár úr mit fog elmondani a bevezetőben, és bizony ezek szerint egybevág az önök jövőbeni terveivel, méghozzá, hogy ezt a 30 százalékos mértéket levigyük 15 százalékra. Ezek szerint akkor az Unióval való egyezkedés eredménye lesz majd az, hogy a jövőben ezt be tudjuk-e építeni ebbe a törvénytervezetbe. Remélem, hogy ez minél előbb megtörténik, és ahogy a módosító indítványom is tartalmazza, ebben a formában, hiszen úgy gondolom, hogy ez további előrelépést jelentene ebben az ügyben. Röviden ezeket akartam elmondani ehhez a tervezethez, és amivel kezdtem, természetesen támogatjuk, de egy kis bátorságra szeretném biztatni a kormányzatot, hogy akár már most, ebben a körben építsük be ezt a 15 százalékot, és ha esetleg az Uniónak ezzel problémája lesz, akkor majd lefutjuk az újabb köröket. Én mindenképpen a gazdák felé egy pozitív üzenetnek tartanám azt, ha ezt már most meg merné lépni a kormányzat, hiszen ez azt jelentené, hogy az ő érdekükben képesek akár konfrontációt is felvállalni Brüsszellel, és nemcsak akkor lépni az érdekükben, ha arra megkapták a pozitív jelzést. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mi is áttekintettük a törvényjavaslatot, és nem érzem azt feladatomnak, hogy dicsérjem benne azt, ami jó, mert erre megvan a Fidesznek saját magának a megfelelő mennyiségű embere, hogy a jó dolgokat kiemelje belőle. Összességében az LMP részéről támogatható lesz ez a jogszabályjavaslat, ugyanakkor felmerül bennünk az az aggály, az a probléma, hogy nem vagyunk róla meggyőződve teljes őszinteséggel, hogy a legnagyobb problémákat kezeli maga a javaslat. Most úgy tűnik, mintha ez egy 2012-es, Jakab István által benyújtott javaslatra lenne egy utólagos korrekció, hiszen akkor a vis maior megállapításból viszonylag sok gazda tudott kibújni a lekötött szerződésekből, és mintha ezt most megpróbálná rendbe tenni, és a támogatások egyenletesebb, szélesebb körű juttatását szolgálná a javaslat, és emiatt fogja is támogatni az LMP. Ugyanakkor van néhány dolog, amire e napirend kapcsán szeretném felhívni a figyelmet. Az első, ami számomra, mint az Alföldről származó embernek az egyik legérzékenyebb és legnagyobb probléma, hogy a szálastakarmány-betakarítással kapcsolatos károk keletkezésével szinte semmit nem foglalkozik a jogszabálytervezet. Tehát a gyepszénára nincs kiterjesztve. Aki gyepes területeken él és dolgozik, esetleg állattartással foglalkozik, az tudja, hogy egy-egy hektárnak az ilyen gyepszénatermő képessége egy-kettő-három bálától akár húsz-harminc báláig is vagy még többre is növekedhet. Meggyőződésem szerint államtitkár úr is tapasztalta ezt előéletében, hogy nagyon-nagyon változó a gyepszéna-betakarítási mód. A kormány azt mondja saját magáról, hogy támogatni akarja az állattartást, szeretné támogatni azt, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal az állattartók és a magasabb foglalkoztatást elősegítő ágazatok megerősödjenek. Ehhez képest a belvíz is kisebb mértékben, de főleg a szárazság olyan nagy mértékben tud hatással lenni a gyepszéna-betakarításra, hogy az ilyen jellegű beemelése szerintünk sokkal fontosabb lenne, mint a mostani korrekciók. Tehát ez az első fontos üzenetünk a kormány számára, hogy nagyon-nagyon hasznos lenne, ha a gyepszéna-gazdálkodással nagyobb mértékben tudna foglalkozni a jogszabálytervezet, és jobban figyelembe venné az állattartók ilyen jellegű igényeit. Ez azért is fontos, mert mint azt államtitkár úr is szerintem nagyjából tudja, Magyarországon az állattartás és a növénytermesztés háttere eléggé szétszakadt sajnos a rendszerváltást követően, és ebből adódóan az a jellegű hátrány, ami az állattartókat sújtja, pont abból adódik, mert a szemes takarmány megtermeléséhez szükséges szántóföldi háttérrel nem minden esetben rendelkeznek. Ezt talán jól fel lehet mérni, mondjuk, az állami földpályázatoknál is, hogy a legtöbb esetben az állattartók a gyepterületekre és a szénabetakarítási lehetőségekre koncentrálnak. Tehát ez a jellegű lépés és fejlesztés a mi véleményünk szerint nagyon-nagyon fontos lenne és indokolt lépés lenne. Ugyanúgy van egy ilyen kicsit rossz érzés azzal kapcsolatban, hogy az ilyen jellegű vis maior helyzet, illetve az ilyen jellegű környezeti problémák nyilvánvalóan a nagyobb termőterületet egységesen művelőknél jobban jelentkeznek. Ez azért fontos, mert a kormányzatnak saját bevallása szerint megvan az az agrárfejlesztési törekvése, hogy minél inkább mezőgazdasági diverzifikációs tevékenységet szorgalmazzon, és elősegítse azt, hogy a gazdálkodók minél inkább szélesebb és sokszínűbb gazdálkodást folytassanak. Márpedig az ilyen jellegű károk keletkezése jelentős részben a nagyobb területeket elérő monokultúrákban tud a legerősebb lenni, és ebből adódóan az ezzel kapcsolatos kártérítési lehetőségekben nyilvánvalóan a nagyobb gazdák jobban érdekeltek, mint a kis gazdák. Azok, akik száz hektár alatti földeken gazdálkodnak, és esetleg két-három kultúrát vetnek, sokkal kisebb mértékben érintettek az ilyen károkban, mint a nagy, több száz hektáros egybeművelt monokultúrák. Ebből adódóan mi azt látnánk szívesen, ha olyan kártérítési rendszer születne, és olyan jellegű jogszabályalkotás történne, ami ugyanúgy, mint ahogy a kormánynak a jelenlegi törekvése állítólag az, hogy a kicsiket akarja támogatni, a kis- és középbirtokosokat akarja megerősíteni, ugyanilyen degresszív rendszerben megpróbálnánk a kárenyhítés mértékét csökkenteni, és nem pusztán termőterületben meghatározni, hanem a termelési üzemméret alapján is figyelembe venni azt, hogy a kicsiket jobban segítsük, mert ott akár egy 15-20 százalékos terméskiesés is sokkal nagyobb károkat okozhat, mert a területalapú támogatás mértékének arányaiban sokkal kisebb a lehetősége, hogy az kompenzációra kerüljön. Tehát a kicsiket szerintünk igenis jobban kellene segíteni, és jobban kellene elérni azt, hogy egy bölcsebb gazdálkodás szülessen. Alapvetően magában a kárenyhítés rendszerében azon is érdemes elgondolkodni, hogy mitől van az, hogy a magyarországi termőterületeknek konkrét hivatalos biztosítást tudomásom szerint maximum felére kötnek jelen pillanatban Magyarországon, habár 65 százalékos támogatást lehet igénybe venni a biztosítások igénybevételére. Szerintem nagyon hasznos lenne, ha a kormányzat az ilyen jellegű intézkedést azzal egészítené ki, hogy mi az a törekvés, amivel a gazdálkodók nagyobb arányát rá lehet venni a biztosítás megkötésére, mi az a támogatásintenzitás, mi az az ösztönző csomag, amivel rá lehet venni, hogy a biztosító cégek felé tegyék meg az olyan jellegű biztosítások kötését, ami a jelen pillanatban a problémáknak egy részét okozza. Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmét. A jogszabálytervezet a vihar fogalmába most beillesztette a homokverés fogalmát is, tehát figyelembe vett termőhelyi specifikumokat az ország különböző részeiből, viszont örömmel láttam volna vagy érdeklődéssel vettem volna, ha akár a szakbizottságnál egy vita folyt volna arról, hogy a konkrét ökológiai hatású problémákban, tehát amik nem konkrét, élettelen környezeti elemekből adódnak, időjárási tényezőkben, hanem mint például az idei pocokkár, az ilyen jellegűek alkalmazása hogyan is valósulhatna meg. (19.40) Ugye, a szaktárca részéről ismert az a tény, hogy Magyarországon 10 százalék fölött, néhány esetben 30-35 százalékos terméskiesést is okozott a pocokgradáció az idei évben, és igazából a gazdák erre nem voltak felkészülve. Nem volt ismeretterjesztés, nem volt előzetesen megelőzési intézkedési csomag, nem volt kellő tájékoztatás. Figyelembe véve, hogy egy olyan ország esetében, ahol a mezőgazdasági végzettségűek aránya a mezőgazdasági termelők tekintetében az egyik legalacsonyabb Európában, azt hiszem, hogy az ilyen jellegű szakmai segítség sokat jelentett volna. Ebből adódóan elgondolkodnék azon jogszabály-alkotói pozíciómból, hogy az ilyen jellegű biológiai esetleges gradációs vagy bármilyen más termelésre negatív tüneteket hogyan tudom beépíteni az ilyen jellegű jogszabályba. Tehát összességében, mint elmondtam, az LMP tudja támogatni, de megvan az a rossz érzésünk, hogy nem a legfontosabb területeket érinti feltétlenül a módosítás, és nem valósítja azt meg, amit a kormány egyébként mond, akár azt, hogy a kis- és középgazdaságok szempontjait jobban figyelembe vegye, nem valósítja azt meg, hogy az állattartók érdekeit jobban figyelembe vegye. Mindezen szempontok alkalmazása a jogszabályalkotás során véleményünk szerint nagyobb súllyal kellett volna hogy latba essen. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)
  • CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ez egy olyan napirend, ahol nem alakult ki egyáltalán vita tulajdonképpen. Nagyon szépen köszönöm a véleményeket, a javító szándékú véleményeket. Örülök annak, hogy alapvetően egyetértünk abban, hogy bár az a rendszer egy kicsit bonyolult, de azért működött, és a jelen előterjesztés keretében komoly egyszerűsítések fognak majd bekövetkezni. El szeretném mondani, főleg az új képviselőtársaim kedvéért, hogy annak idején, amikor a parlament foglalkozott ezzel az akkor még törvényjavaslattal, nagyon komoly előkészítő munka előzte meg. Az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium végezte ezt a munkát. Nagyon sok európai példát és mintát tanulmányoztunk, és tényleg, akkor általános vélemény volt, és itt az expozémban említettem, hogy igen nagy többséggel fogadta el az akkori parlament ezt az előterjesztést, tehát általános vélemény volt az, nemzetközi szinten is, amikor külföldi delegációkkal találkozunk, nagyon sokan érdeklődnek a magyar modell iránt. Tehát több ország modelljéből a legjobb elemeket próbáltuk kiszedni. Emlékeim szerint Spanyolország és Ausztria volt az, amelyik leginkább olyan példákat tudott felmutatni, amiket tudtunk használni, de ennyire speciális és sajátos modell, mint a magyar, nincs még egy az Európai Unióban, és a legjobbak között emlegetik ezt a kárenyhítési rendszert. Ezen azért próbálunk mindig folyamatosan alakítani, illetve javítani. Ugye, most már harmadik éve működik a rendszer, nyilván az eddigi tapasztalatokat is be tudtuk építeni a módosításba, illetve be fogjuk építeni, és természetesen az uniós joggal kapcsolatos kötelezettségeket is. Felmerült az, hogy mikortól léphet életbe, és reméli egyik képviselőtársam, hogy mielőbb életbe lép majd ez az újonnan elfogadott kárenyhítési rendszer. Nos, ez 2014. november 1-jétől már életbe léphet, de legkésőbb az Európai Bizottság jóváhagyása után. Úgy gondolom, nagyon nagy előrelépés az egyszerűsítés tekintetében, amit Pócs képviselőtársam is elmondott, hogy a hozamérték-kiesést, ami tényleg bonyolult számítás, főleg egy egyszerű gazdálkodó számára bonyolultnak tűnő számítás, a rendszer elvégzi. Tulajdonképpen, többen is mondták talán, az MSZP képviselője is erről beszélt, hogy időrendi sorrendben menjek végig, hogy egyszerűsödik a rendszer; hogy mikortól, erre választ adtam. Most hogy kevés a termelő: ugye, 176 regisztrált termelő van, és említettem, hogy 78 ezren vannak a rendszerben. Ezen is nagy vita volt annak idején, amikor kötelezővé tettük, hogy a 10 hektár szántóterület fölött gazdálkodóknak kötelező belépni a rendszerbe, a szántóföldi zöldségnél 5 hektár fölött, ültetvénynél 1 hektár fölött. Ezeken elvileg bármilyen módosítást eszközölhetünk, de annak nem volt túl nagy sikere, hogy mondjuk, mindenki számára kötelezővé tegyük a rendszerbe való belépést. Arról, hogy az alapban mekkora pénz van, annyit szeretnék elmondani, hogy 2012-ben az alap, a kárenyhítési alap forrása, ami rendelkezésre állt, 8 milliárd 285 millió forint volt, és ebből 2013 márciusában - ugye, mindig a tárgyévet követő márciusban fizetjük a kárenyhítéseket - 7,4 milliárd forint került kifizetésre. 2013-ban 8,6 milliárd forint állt az alap rendelkezésére, ugye, a termelői befizetésből, illetve az állami hozzájárulásból, és 2,5 milliárd forint került kifizetésre. 2014-ben, tehát most, hál' istennek, jelen pillanatig lényegesen kevesebb kárbejelentés történt, mint a korábbi évek azonos időszakában, viszont miután tavalyról maradtak források a kárenyhítési alapban, 14,9 milliárd forint fog rendelkezésre állni majd jövő márciusban, amely vélhetően minden jogos és a törvénynek megfelelő kárenyhítési igény kielégítésére elégséges lesz majd. Itt említették többen is az almatermelők helyzetét, ami szorosan nem kapcsolódik ehhez a napirendi ponthoz, de nem fogom kikerülni ezt a témát. Ugye, az almapiacon most az okozza a legnagyobb problémát, hogy túl sok alma termett, legalábbis az előző évekhez képest, 150-200 ezer tonnával, 30-40 százalékkal nagyobb az almatermés. Szeretném mondani, hogy a kormány eddig is foglalkozott a kérdéssel és a problémával, és most is folyamatosan foglalkozik a tárca is, a Földművelésügyi Minisztérium az érdekeltek, tehát a termelők, feldolgozók, az érdekképviseletek bevonásával. El szeretném mondani, hogy konkrét javaslata is van az FM-nek, amit a kormány, ahogy mondtam már, tárgyalt, és a napokban is fogja tárgyalni. A döntés hamarosan meg fog születni. Ezt megígértük, ezt elmondtuk már a sajtó nyilvánossága előtt. A konkrét formáról és a konkrét összegről még pontos döntés nem született, de ez is hamarosan meg fog születni. Tehát mire az alma bevétele realizálódna egyébként a termelőknél, addigra bőven meglesz a kormányzati döntés és a segítség. Azért tudjuk azt, hogy mikor szokták az almatermelők a bevételeiket realizálni egy értékesítés után. Az almapiaci válság nem keverendő össze az orosz embargós dolgokkal. Az Unió az orosz embargó miatti problémákat próbálja kezelni abban a bizonyos alapban, amiben 125 millió euró szerepel, ebből egyébként almára és körtére 82 millió euró szerepel. Tehát nem a túltermelésből adódó piaci problémát próbálja kezelni, nem ez a célja, hanem az orosz embargó miatti problémát. Ugye, volt ez az alap, amire túligénylés ment be. A tészek 2008 óta folyamatosan adhatnak be ilyen jellegű piaci problémák kezelésére kérelmet az Unióhoz, amennyiben a működési programjukba ezt betervezik. Sajnos, Magyarországon a tészek a működési programjukba nem tervezik be az ilyen jellegű eszközöket, mert annyira alacsony a szervezettség a tészek tekintetében Magyarországon, hogy egyszerűen nem fér bele a költségvetésükbe. A hazai jogszabályt azért kellett megalkotni, és ezt gyorsított eljárásban alkotta meg a minisztérium, hogy a nem tész-tag almatermelők is mehessenek az Unióhoz támogatásért az orosz embargó miatt. És ugye, tudjuk azt, az Unió informálisan jelezte már, a Bizottság, hogy egy új javaslattal fog előjönni, hiszen a 125 millió euróra irreális kérelmek mentek be. Döntés még nem született, hogy itt milyen kifizetések lesznek, de ettől függetlenül egy kvótajellegű, tagállamokra lebontott rendszerrel fog majd kijönni az Unió. (19.50) Még annyit szeretnék elmondani ezzel a témával kapcsolatban, hogy Magyarország almaexportja 2013-ban Oroszországba 600 tonna volt; 600 tonna tehát az orosz piacra. És ahogy mondtam, az Unió, a Bizottság az orosz embargó miatti káreseményeket próbálja kezelni. Egyébként 35 ezer tonnára jött be 226 termelőtől - ha jól emlékszem - igény erre az uniós alapra. Tehát várjuk ki a végét, meglátjuk, hogy amikor hivatalosan kijön a Bizottság véleménye, hogy hogyan és milyen módon lehet a tagállamoknak benyújtani a kérelmet, és eldönti majd, hogy az előző 125 millióhoz képest, ahol még egyszer mondom, irreálisan magas, a tényleges orosz exportnál lényegesen magasabb tagállami igények mentek be - ezeket én itt nem kívánom minősíteni -, majd utána térjünk vissza a témára. Tehát nem igaz az, hogy a kormány nem foglalkozik a kérdéssel, úgy a hazai költségvetésből, mint az uniós alapokból is, úgy gondolom, hogy megtesszük, megtettük eddig is a szükséges lépéseket, és odafigyelünk az almatermelők bajaira. A következő, a jobbikos képviselőtársam is alapvetően pozitívan nyilatkozott erről a jogszabálytervezetről. Az idén az a bajunk éppen, hogy az előző évek aszályaival szemben most inkább a vízből van sok. A kárenyhítési rendszer szempontjából a mezőgazdasági árvíz pontosan definiálva van, hogy mit jelent, illetve a belvíz, valamint a felhőszakadás az, ami szóba jöhet a kárenyhítésnél. Ezúton is szeretném biztatni a termelőket, hogy ahol ez a felhőszakadás megjelent - az ország legnagyobb részén egyébként megvolt, a Meteorológiai Intézetnek erre külön szakmai számításai vannak -, jelentsék a kárukat, mert 15 napon belüli jelentési kötelezettség van a területileg illetékes kormányhivatal felé. Ez gyakorlatilag azt jelenti - ha jól emlékszem, hogy mikor voltak ezek a nagy esők -, hogy szeptember végéig ezek a jelentések be kell hogy menjenek, hogy a 15 napba beleférjenek, hogy esélyük legyen a kárenyhítésre. A belvíz. Mikortól van a belvíz? Úgy fogalmaz a kárenyhítési törvény, hogy a kár észlelésétől számítva, ahol a káresemény napját nem lehet precízen meghatározni, mint mondjuk, egy felhőszakadásnál. Tehát itt is azt kérem, azt javasolom az érintetteknek, hogy ezt mielőbb jelentsék. A módosításnál a 15 százalékot említettem. A tárcánk be szerette volna már építeni a mostani törvénytervezetbe mind az őszi fagykárt, mind ezt a 15 százalékos sávot, de az Igazságügyi Minisztérium, amely viszont a kodifikációs részért felelős, azon a véleményen volt, hogy ezt a notifikáció után tegyünk meg. Úgy gondolom, hogy a notifikációnak semmi akadálya nincsen, nem lesz, nem jelezte még ezt a Bizottság, éppen ezért biztosra vehető, hogy ez elfogadásra kerül. Majd még egyszer behozzuk a parlament elé valamilyen formában, egyszerű formában, és ez a módosítás be fog kerülni. Tehát nyugodt lehet képviselőtársam, beépítésre fog kerülni ez az önök által is támogatott módosítás. Végül, de nem utolsósorban az LMP-s képviselőtársam véleményét is köszönöm. Alapvetően pozitív volt. Nem tartott hosszasan a pozitívumok kiemelése, viszont a problémák közül néhányat kiemelt. Szálastakarmány kérdése: még 2011-ben a törvény tárgyalásakor, amikor ezt tárgyaltuk, ez fölmerült. A probléma az volt, hogy a szálastakarmányoknál a hozamérték-kiesésnek meg magának a hozamértéknek a meghatározása igen-igen, hogy mondjam, bonyolult vagy nehézkes. Ha van önöknek egy egzakt javaslata erre, szívesen vesszük, nyitottak vagyunk, mint ahogy 2011-ben is nyitottak voltunk erre, de nem igazából sikerült megfogni szakmailag ezt a problémát. Az állattartók hátránya itt is fölmerült. El szeretném mondani - erről is beszéltünk többször -, hogy a kormány már döntött a tekintetben, hogy a "több munkahelyet a mezőgazdaságban" program keretében jövő évtől a következő hat évre 212 milliárd forinttal - amelyből 180 milliárd forint nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatás - kifejezetten az állattenyésztők részére biztosít többlettámogatást. Tehát én úgy gondolom, hogy az állattartókkal igenis külön is foglalkozunk, és az érdekeiket próbáljuk képviselni. Alapvetően három szinten fog ez megjelenni. Az állatjóléti támogatásokban, amelyben jelenlegi jogcímeket is továbbviszünk megemelt összeggel, ilyen például a baromfi állatjóléti támogatás, ahol 2010-ben még 4 milliárd forintos volt a támogatási összeg - itt nemzeti költségvetési forrásokról beszélek -, ezt 2014-re, az idei évre megemeltük a duplájára, 8 milliárd forintra, és 2015-től további 3 milliárd forinttal fogjuk megemelni. Ez azt jelenti - aki benne van, az tudja vagy érti -, hogy gyakorlatilag nem lesz visszaosztás a támogatásoknál, és a víziszárnyasok is teljes mértékben bekerülnek a támogatotti körbe. Az állatjóléti támogatásoknál maradva: új jogcímet is fogunk bevezetni - amely szintén notifikáció alatt van Brüsszelben -, az anyakoca állatjóléti támogatást 8,6 milliárdos keretösszeggel tervezzük, és a sertés állatjóléti emellett megmarad. Tehát ami eddig volt 8,5 milliárdos összeg, amellé új jogcímként pluszban 8,6 milliárdos anyakoca állatjóléti támogatást is vezetünk be. Tehát ahogy mondtam, a nemzeti források egyik része az állatjóléti, a második része az átmeneti nemzeti támogatás, ami a korábbi top upot cserélte le, a két évvel ezelőttit, itt további 20 milliárdos nagyságrendű többlettámogatást fizetünk, állatjólétinél összesen 11,6 milliárdot, és egyéb jogcímeken, ami szintén az állattenyésztést segíti kizárólag - állati hulla ártalmatlanítása és egyes állatbetegségek kezelése, aki benne van, szintén tudja, a 148-as jogszabály alapján -, az idei évhez képest plusz további 1,6 milliárdos támogatást biztosítunk. Tehát nem igaz az, hogy nem adunk többlettámogatást, és nem figyelünk oda az állattenyésztés problémájára. A diverzifikálással egyetértünk, és a közös agrárpolitikában is 2015-től jönnek az új szabályok az úgynevezett zöldítés kategóriában, ahol a közvetlen támogatási borítékunk 30 százalékát fizetjük ki. Ez külön feltételként szerepel, tehát ha a gazdák ezt a plusz támogatási összeget meg akarják szerezni, akkor a diverzifikálásra oda kell figyelni. Itt a kártérítés meg a kárenyhítés fogalma keveredett. Ez kárenyhítési törvény. A kártérítés vagy a kártalanítás más fogalmak tartalmukat illetve. Hogy a kicsit jobban kell segíteni: igen, ez a kormány általános elvi politikájának a része. De nyilvánvaló, hogy ha valaki kis területen gazdálkodik, akkor ugyanolyan százalékos kárnál kisebb kára van, míg ha valaki nagyobb területen, akkor pedig abszolút összegben nagyobb kára van. Arra, hogy a biztosítás ilyen arányú: itt a biztosítási díjtételeket említettem az expozémban, ezt nem mondom el még egyszer, de folyamatosan növekszik. Egyetértek, az lenne az igazi, az lenne a jó, ha nemcsak a kárenyhítési alaptól várnák a gazdák a támogatást, nemcsak az államtól várnák, hanem ki is biztosítanák magukat, és ezáltal több lábon állna egyébként ez az egész rendszer. Egyébként arra törekedtünk annak idején a kárenyhítési rendszernél, hogy mindenki viseljen valamilyen kockázatot, az állam mellett a gazdálkodók és a biztosítók is viseljenek. Ezért van a második pillér, itt az a változás, hogy most már a vidékfejlesztési forrásoknál fog megjelenni a biztosításidíj-támogatás, eddig a közvetlen támogatásoknál, tehát az első pillérnél jelent meg. A pocokkár is előkerült. Jöttek ilyen kérelmek - és méltányoltuk is ezeket - a minisztériumhoz, hogy az ország egyes részein, főleg a déli megyékben, de Jász-Nagykun-Szolnok megyében is nagyon komoly a kár - nehéz is megbecsülni -, olyan 150-200 ezer tonnára becsültük a pockok által okozott kárt, tehát óriási tételről van szó. De sajnálatos módon a kárenyhítési rendszer csak a természeti károkat tudja kezelni, az ilyen jellegű károkat nem. Hogy ki figyelt oda, ki nem figyelt oda: én is a gazdálkodásból jöttem, azért azt észre lehet venni, észre kellett volna venni szerintem mindenkinek, hogy mikor jöttek elő a pockok, mikor kezdődött az invázió. Szerintem mindenki egy kicsit abban bízott, hogy majd a sok csapadék megoldja a problémát. Ez nem így volt. Nem volt téli csapadék, nem volt hó, igazából a hóolvadáskor szokta a természet lerendezni ezt a kérdést. A nyári csapadék pedig nem volt elég hideg ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon. (20.00) Úgyhogy úgy gondolom, hála istennek, elég ritkán van ilyen jellegű probléma. A szakértők szerint 30-40 évente van ilyen mértékű gradáció. Nagyon bízom benne, hogy a gazdák törekedtek, törekednek arra, hogy a betakarítás után azonnal a szükséges talajmunkákat, szántási munkákat elvégezzék, ne hagyják ki a szántási fázist, más technológiával és ezáltal is ezt a problémát tudjuk kezelni. Egyébként az Unió által engedélyezett kémiai és egyéb jellegű megoldások rendelkezésre álltak, és jelenleg is rendelkezésre állnak a gazdáknak. Természetesen a kamara is belefolyt ebbe a felvilágosításba, hogy milyen vegyszereket lehet használni. A Redentin volt az, ami az Unió által engedélyezett kezelést igényelt. Persze, azt is meg kell tanulnunk, hogy nem elég, ha valaki a saját földjén elvégzi ezt a munkát, hanem mindenkinek el kell végezni, mert ha a szomszéd nem végzi el, vagy ha az árokpartot nem kezelik le, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad. Tehát itt a közös felelősségre szeretném felhívni a figyelmet. Ilyen szempontból kétségtelenül tanulságos volt az idei év is. Ahogy szoktam mondani, nincs két egyforma mezőgazdasági év. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ettől függetlenül bízom abban, hogy a mezőgazdasági évünk is kedvező lesz a betakarítások után. Az állattenyésztésben is elindultak a pozitív folyamatok, hiszen a júniusi KSH-jelentések alapján minden állatfajnál növekedés mutatható ki. Reméljük, hogy ez folytatódik, ezen dolgozunk, és bízom benne, hogy a kárenyhítési törvény módosítása, amelyet reményeim szerint önök is, mindenki támogatni fog, szintén segíteni fogja majd a gazdálkodók munkáját, eredményes gazdálkodását. Ehhez kérem az önök támogatását. Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/1273. számon a parlamenti informatikai hálózaton valamennyien megismerhették. Tájékoztatom önöket, hogy házelnök úr az előterjesztés részletes vitájának lefolytatására a Mezőgazdasági bizottságot jelölte ki. Elsőnek megadom a szót Czerván György államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, 15-15 perces időkeretben, és ezek közben kettőperces felszólalásra nem kerülhet sor. Elsőként megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Pócs János képviselő úrnak, a Fidesz-képviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Legény Zsolt képviselő úr. Megadom a szó. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Magyar Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! (19.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Sallai R. Benedek képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most képviselői felszólalások következnek - következnének, ha látnék a monitoromon jelentkezőt. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki a vitában még felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Czerván György államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Kíván. Parancsoljon, államtitkár úr!