• B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. május 19. napján megtárgyalta a T/10309. számon benyújtott, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ezzel összefüggésben a Házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 1 ellenében és 7 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést fogadott el. (18.30)Az elfogadott összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság 22 pontos terjedelmű módosító javaslatát, illetve a Törvényalkotási bizottság 1. és 2. hivatkozási számú módosító javaslatát, amely több pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz.A legfőbb módosításokat szeretném most kiemelni. Egyrészről a kedvező hitelfeltételek elérése érdekében indokolt lehetővé tenni a fogyasztók számára, hogy a hitelszerződésekhez kapcsolódóan általa kötött életbiztosítási vagy fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződésekből szár­mazó követelését biztosítékként a hitelezőre ruházza át. Másrészről a javaslat pontosítja az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt, amely garanciális szabály elemeiről rendelkezik, például ilyen az átlépési elemek, felmondási jog elemei, mindez az állomány átruházásával összefüggésben történt. Tekintettel arra, hogy hatályba lép az 596/2014/EU rendelet, a módosító javaslat hatályon kívül helyez bizonyos szakaszokat a Tpt.-ben a jogrendszer egységessége érdekében, ezért kérem, támogassák a törvényjavaslatot, és köszönöm a figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • HORNUNG ÁGNES ANNA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretném én is B. Nagy László úr után bemutatni a mostani törvényjavaslatot. Nem szeretném azonban sokáig szaporítani a szót, hiszen ez is egy olyan javaslat, amely számos technikai módosítást tartalmazott. Összesen 15 törvény került módosításra, köztük az előbb felsoroltak, tehát a tőkepiaci törvény, a jelzálog-hitelintézetekről szóló törvény, a befektetési szolgáltatókról szóló törvény, a biztosításokról szóló törvény. Ezek olyan módosítások voltak, amelyek alapvetően az EU-hoz való harmonizációt, illetve a technikai pontosítást szolgálták.Én azt gondolom, hogy az, hogy nem volt érdemi vita egyik kérdésben sem, azt mutatta, hogy ezek a módosítások alapvetően kiegyensúlyozottak voltak, mindenki által támogatottak. A példákat pedig elmondták előttem, úgyhogy nem szeretném ezzel húzni itt az időt. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat fekszik itt előttünk, amelynek az általános vitájára már április 27-én sor került, a részletes vitát pedig, ahogy előbb hallgattuk, a Gazdasági bizottság május 5-én már lefolytatta, amely során a bizottság módosító indítvány benyújtásával is élt. A törvénycsomag egyébként összesen 16 törvényt érint, amely szerint többek között módosul a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári törvény, de változnak többek között a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó rendelkezések is. Ahogy a törvényjavaslat április 27-i általános parlamenti vitájában is hangsúlyoztam, az indítvány számos pontja elsősorban arra irányul, hogy a 2016. július 3-tól hatályba lépő 596/2014/EU rendeletet átültesse a magyar jogrendbe. A javasolt módosítás értelmében többek között a THM-plafon számításánál figyelembe veendő díjak közül a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díja kivételre kerül. Mindezek mellett fontos megemlíteni azt is, hogy a múlt héten megtartott ülésén a Törvényalkotási bizottság is fogalmazott meg módosítási szándékot az előttünk fekvő törvényjavaslat tekintetében, amelyek közül csupán a legfontosabbakat kívánom kiemelni. Az indítvány olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Ptk. azon módosításával vannak összefüggésben, amely szerint a pénzügyi intézmények javára az ingatlanon önálló zálogjog is alapítható legyen, továbbá, hogy a már létrejött járulékos jelzálogjogok és különvált zálogjogok önálló zálogjoggá legyenek alakíthatóak. A javaslat továbbá rendelkezik a jó üzleti hírnév megállapításával kapcsolatos szempontokról is, valamint a tőzsdei termékek bevezetéséről és forgalomban tartásáról egyaránt. Az indítvány egy másik fontos rendelkezése, hogy a fogyasztók számára kedvezőbb hitelfelvételek elérése érdekében lehetővé kívánja tenni a fogyasztó számára, hogy a hitelszerződéshez kapcsolódóan az általa kötött életbiztosítási vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződésből származó biztosítási összegre vonatkozó követeléseket biztosítékként a hitelezőre ruházhassa át. Az előterjesztés továbbá pontosítja az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt is, amely több garanciálisszabály-elemről ‑ átlépési elemek, felmondási jog és a többi ‑ rendelkezik az állományátruházással összefüggésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a fentebb felsorolt törvényi módosítások megfelelően hozzá tudnak járulni a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyabb és átláthatóbb működéséhez, ezért is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal a holnapi döntéshozatal során támogatni szíveskedjenek a T/10309. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen előterjesztés alapvetően európai uniós jogharmonizációs célzattal indult. A törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás számos elemének felülvizsgálata, több európai uniós jogi aktus hazai jogba történő átültetése. E célból a javaslat módosítja a hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, nyugdíjpénztári területre vonatkozó jogszabályokat, továbbá ismételten változik a Magyar Nemzeti Bankra, illetve ennek a felügyeleti működésére vonatkozó törvény is. Jóllehet a javaslat nagy része európai uniós irányelveknek megfelelő módosításról szól, tehát rengeteg technikai jellegű módosítást tartalmaz, illetve speciális változtatásokat vezet végig a pénzügyi tárgyú törvényeinken, ugyanakkor elrejtve ebbe a szép nagy, 16 törvényt módosító csomagban számos érdekesség is meghúzódik; például a hitelintézeti törvény módosítása, ami rögtön egy csoportnak az előnyét rögzíti. A javaslat úgy módosítja a hitelpiaci törvényt, hogy a pénzügyi intézmény üzletszerűen nemcsak közösségi támogatások közvetítését végezhetné ‑ egy pénzintézet ‑ mint most, hanem állami támogatások közvetítésével közvetlenül bővülhetne a tevékenységi kör. Ez különösen érdekessé válik annak fényében, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 2016. április 26-án kötött szerződést egy úgymond nyertes konzorciummal, amelynek tagjai az FHB Kereskedelmi Bank Zrt., a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, valamint a Budapest Bank Zrt. Ez a konzorcium egy közbeszerzést nyert meg, amelynek célja állami támogatást is közvetítő MFB-pontok megnyitása és üzemeltetése. Tehát a konzorcium úgy nyerte meg a közbeszerzést, hogy az általuk vállalt célt, az állami támogatások közvetítését az akkor hatályos szabályok szerint nem is tudta volna elvégezni. Mit tesz Isten? Most jön ez az önök által benyújtott és vélhetően elfogadott törvényjavaslat, és ez a kon­zorcium rögtön nemcsak uniós, hanem állami tá­mo­gatások közvetítését is el tudja végezni. Kedves kép­viselőtársaim, ez minimum huncutság! Tehát ami­kor utána önök beszélnek a jó üzleti hírnév meg a ban­kok iránti bizalom dolgáról, akkor ilyen huncutságok nem biztos, hogy ezt erősítik. A biztosítások te­rületén a megtakarítás jellegű, vagyis a befektetési egy­ségekhez kötött és vegyes életbiztosításokra vonat­kozó etikus életbiztosítási koncepció ezúttal nem az MNB ajánlásaként vagy rendeleteként, hanem törvénybe foglaltan változtatja meg az életbiztosítások szabályozását, hozzáteszem, kedvező irányba. Az átláthatóságot segíti elő, hogy a javaslat meg­követelné a biztosítóktól, hogy tüntessék fel pontosan, a szerződés milyen költsége mire fordítódik. (18.40)Ez a passzus korábban kicsit ködös volt, most, a módosítás után ez azt jelenti, hogy közvetett módon az életbiztosítások költségeit is korlátozni fogják, bár lényeges változást csak néhány, kifejezetten drága termék esetén hozhat ez a törvényi módosítás, a biztosítások nagy részét várhatóan nem teszi érzékelhetően olcsóbbá. Érdekes a magánnyugdíjpénztári további szigorítás úgymond a biztosítottak érdekében. Valójában az eddigi 100 millió forintos saját tevékenységi tartalék képzésének a módját több lépcsőben átalakítja. Mindegyiknek van logikus védelmi alapja, ugyanakkor gyakorlatilag mintaszámítások azt mutatják, hogy a duplájára fog emelkedni az a 100 millió forintos kötelező tartalékalap, pedig a jelenlegi szintet is igen nehezen tudják teljesíteni a még működő, érintett magánnyugdíjpénztári alapok. Így a cél láthatóan egyértelműen az, hogy a működési körülmények nehezítésével újabb ilyen pénztárak szűnjenek meg, és százmilliárdos nagyságrendű megtakarításaik kerüljenek be a központi alapba, amit majd ‑ ahogy elhangzott itt a magánnyugdíjpénztári 3 ezer milliárd einstandolásakor ‑ önök megvédenek, csak azt nem tudja senki, hogy most, jelenleg hol van. A Nemzeti Bank és a tőzsde működésének, eljárásainak módosítására egy igen érdekes és a jelen helyzetben különös módosítás van. A javaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsde a jövőben megkövetelje a jó üzleti hírnév igazolását a már tőzsdén lévő cégektől vagy az oda belépni akaróktól. Azt azonban, hogy a feltételt hogyan teljesíti, már nem jogszabály fogja rendezni, hanem a tőzsde dönti el, ahogyan akarja. Ez azért különös, mert a Magyar Nemzeti Bank nemrégen szerezte meg a Budapesti Értéktőzsde jogát, és hogyha jó üzleti hírnévről beszélünk, akkor az, amit Matolcsy György művelt a 266 milliárd kihelyezésével, a közpénz kihelyezésével az alapítványokhoz, és utána nagy részének az elszórásával magáncélokra, részben családi célokra, ez mondjuk, a jó üzleti hírnevet távolról sem erősíti, és majd ő fogja megszabni azokat a szabályokat, amelyek alapján a Budapesti Értéktőzsde majd eldönti, hogy mit kell teljesíteniük a tőzsdén lévő cégeknek a jó hírnevük garantálása érdekében. Kisebb pozitívumként érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyi piac szereplői számára ez a javaslat előírja, hogy az ügyfelek részéről érkező telefonos megkereséseket észszerű időn belül, lehetőleg öt percen belül fogadják. Érdekes módon ez azonban a pénzpiac állami, hatósági szereplőire nem vonatkozik, tehát ha valaki a Nemzeti Bank felügyeletéhez akarna betelefonálni, ott nem kell hogy öt percen belül fogadják, csak a piaci szereplőket, a versenyszereplőket akarják erre rászorítani, ami nagyon helyes. Jó lenne, hogyha önmagára nézve is kötelezőnek tekintené ezt a Magyar Nemzeti Bank. A hitelintézeti törvény módosítása rámutat, hogy a kormányzat előre eldönti, ki mit nyerhet meg, melyik csoportokat kedvezményezi, és utána igazítja hozzá a terveiket, a törvényeiket. Lehet, hogy ez kimeríti a jogszabály által biztosított jogtalan előnyhöz jutás, azaz a bűncselekmény feltételeit, vagy legalábbis a korrupció árnyékát vetíti előre. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervek szintén aggodalomra adnak okot, ahogy a tőzsdeszabály-alkotási lehetőséget is inkább jogszabályi szinten kellene itt a parlamentnek meghatároznia. Mindezekre való tekintettel a módosítások ellenére sem tudja támogatni az MSZP frakciója ezt az előterjesztést, nem az uniós jogharmonizáció, hanem a belecsomagolt egyéb kiskapuk miatt. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • HORNUNG ÁGNES ANNA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Röviden szeretnék csak reagálni az elhangzottakra. Teljes lelki nyugalommal tudom azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat ténylegesen pozitív célokat szolgál. Egyrészt a hitelezésösztönzés elősegítése érdekében történtek azok a módosítások, amelyek a Tpt.-módosítást tartalmazzák. Az etikus biztosítással kapcsolatos szabályok az ügyfélvédelmi rendelkezések tisztázását segítik elő, azt mutatják, hogy azok az ügyfelek, akik biztosítást kötnek, megfelelő információ birtokában és megfelelő alapokra helyezve tudják meghozni ezeket a döntéseiket. A tőzsde esetén nem a tulajdonlás kérdésével foglalkozunk, hanem azzal foglalkozunk, hogy magát a tőzsdét szeretnénk fellendíteni, ezt megint csak piaci, illetve technikai szempontból próbáljuk előmozdítani. Ezek a módosítások, amelyek a jelen törvényjavaslatban vannak, alapvetően a kkv-hitelezés előmozdítását célozzák, azaz lehetővé teszik a kis- és középvállalkozásoknak azt, hogy különböző, már szélesebb hitelportfólió mentén tudjanak kölcsönhöz jutni, azaz ne csak hitelt, hanem esetlegesen tőkefinanszírozást is igénybe tudjanak venni. Ezek olyan gátak, amelyeket számos nemzetközi intézmény is megfogalmazott Magyarországgal szemben kritikaként, tehát ezekre próbáltunk reagálni. A nyugdíjbiztosítást, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő módosítások pedig azt a célt szolgálják, pontosan e pénztárak működésének az elősegítését szeretnénk ezekkel biztosítani, tehát azt, hogy akiknek ott van még saját döntésük alapján esetlegesen megtakarításuk, azt igénybe tudják venni, fel tudják használni. Én azt gondolom, és ezért szeretném kérni a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák majd szavazataikkal a zárószavazás során, hiszen ezek olyan technikai módosítások, amelyek egyrészt a hitelezés elősegítését, másrészt a tiszta szabályozást, illetve az EU-jogharmonizációt szolgálják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor. Ezzel a mai napon végeztünk a tárgysorozatba-vételi kérelmek tárgyalásával. Soron következik a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/10309. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózatok elérhetők. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben maximum. Megadom a szót B. Nagy László képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Megkérdezem Hornung Ágnes államtitkár asszonyt, hogy kíván-e most hozzászólni az előterjesztéshez. (Jelzésre:) Akkor öné a szó, államtitkár asszony.
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretben. Elsőként megadom a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak, a Fidesz részről.
  • ELNÖK: Most Józsa István képviselő úrnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így a mai vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, Hornung Ágnest, kíván-e hozzászólni. (Hornung Ágnes Anna jelzésére:) Öné a szó, államtitkár asszony.