• GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jakab István képviselőtársammal benyújtott módosítónk két érdemi részre tagolható. Az első rész a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara perbeli jogképességét tisztázza abban az esetben, ha a kamara földbizottságként jár el. Az elmúlt időszakban az Alkotmánybíróság döntése alapján nyilvánvalóvá vált, hogy milyen esetekben és milyen körülmények között fogalmazhat meg a földbizottságként eljáró kamara megyei elnöksége véleményt, álláspontot. Ebben az esetben a következő jogi lépés, amennyiben az érintett a kamara döntésével nem ért egyet, a település képviselő-testületéhez fordulhat jogorvoslattal. Abban az esetben, ha a képviselő-testület a kamara álláspontját megváltoztatja, a jelenlegi joggyakorlat szerint bírósága válogatja, hogy a kamara perbeli jogképességét megállapítja-e vagy nem. Egyébként nem kell óriási volumenben gondolkodni, hiszen mindössze másfél-két százalék azoknak a földbizottsági ügyeknek az aránya, számossága, amikor a kamara valamilyen okból kifolyólag elutasítást eszközöl, és ezen eseteknek is csak töredéke az, amikor az önkormányzat a kamarai döntést megváltoztatja. Nem egy esetben előfordult, hogy szerettük volna szakmai alapon megvédeni a bíróság előtt azt az álláspontot, amit kialakítottunk, azonban nem egyértelmű a jogi helyzet. Ebből kifolyólag szeretnénk egyértelművé tenni, hogy a kamarának legyen lehetősége jogi útra terelni, bíróság elé vinni azokat az eseteket, amelyekben szeretné az álláspontját megvédeni. A törvényjavaslat másik szakasza, a másik érintett téma egy sokkal inkább akut, és rengeteg politikai felhangot is felütő téma. Az ökogazdálkodásra való hivatkozással nem egy esetben élnek vissza nagyon sokan és gyakorolnak elővásárlási jogot. Nagyon sok konkrét példát tudunk mondani. A közelmúltban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vattán fordult elő, hogy egy budapesti ügyvéd arra hivatkozva, hogy ő ökológiai gazdálkodást fog folytatni azon a területen, az összes területet, ami a településen ki volt függesztve, elvitte a helyi gazdálkodók elől. Úgy gondolom, az Országgyűlésen belül frakcióra, illetve pártpolitikai hovatartozásra tekintet nélkül mindenki egyetért azzal, hogy az ökológiai gazdálkodás egy fontos szelete a magyar agráriumnak, annak a térnyerése abszolút üdvözlendő, ugyanakkor a jogalkotó semmiképpen nem ezt a fajta visszaélésszerű joggyakorlást szerette volna elősegíteni akkor, amikor az ökológiai gazdálkodás mint elővásárlási jog bekerült a földforgalmi szabályozásba. Szeretném leszögezni, hogy a jogszabály-mó­dosításra a Biokontroll Hungáriával egyeztetve vállalkoztunk. Roszík Péter úr is úgy nyilatkozott, hogy semmiképpen nem szolgálja az ágazat érdekeit, ha az ökogazdálkodás mint státusz ilyen formában lejáratásra kerül. Nem igazán életszerű, hogy valaki, aki soha nem gyakorolt ökológiai gazdálkodást, erre a tevékenységre hivatkozva az ország bármely pontjáról bármelyik pontjára tudjon elővásárlási jogot alapítani csak azért, mert a tíz-húsz év múlva a használatába kerülő földdel kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy ő ott ökológiai gazdálkodást szeretne folytatni. S lehetne még sorolni a hasonló eseteket. Tolna megyében is több ilyen probléma látott napvilágot. Nem egy esetben előfordult, hogy egy olyan gazdálkodó, aki ökológiai gazdálkodást vállalt, három-hat olyan személyt hozott kellemetlen helyzetbe, akik friss pecséttel az őstermelői igazolványukon és a földműves igazolásukon szintén arra hivatkoztak, hogy ők is ökológiai gazdálkodást kívánnak folytatni. Ők egyébként kivétel nélkül egy nagyvállalkozás alkalmazottjai ‑ agronómus, gépszerelő, traktoros ‑, és azt mondták, hogy ők is ökológiai gazdálkodást akartak folytatni. Ilyenkor azonos sorrendbe kerülnek a gazdálkodók, és ha állami területről van szó, akkor sorsolás következik. Tegnap délután egy gazda elkeseredve mondta nekem, 6:1 az esélye annak, hogy őt fogják kisorsolni ezen a lutrin. Ez semmiképpen nem az a cél, amivel bármelyikünk egyet tudna érteni, ezért tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy ezt a módosító javaslatunkat ‑ ha van olyan szándék és gondolat, ami ezt a célt elérni segít akár módosító javaslatok megtételével ‑ támogassák, hisz mindannyiunk érdeke, hogy ilyen abszurd helyzet a magyar agráriumban, a magyar vidéken ne fordulhasson elő. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
  • CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jakab István és Győrffy Balázs képviselő urak törvényjavaslata a földforgalmi szabályozás két aktuális elemét kívánja módosítani. Egyrészről eljárási szabályok beépítésével az ökológiai gazdálkodásra való hivatkozással gyakorolható elővásárlási, illetve elő­ha­szon­bérleti jog visszaélésszerű alkalmazhatóságát kívánja megakadályozni, másrészről a helyi földbizottság jogkörében eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárásjogi státuszát határozza meg. (21.00)A földforgalmi törvény szabályai szerint az ökológiai gazdálkodót igen előkelő helyen illeti meg az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog, azonban a törvény nem határozza meg e jog gyakorolhatóságának részletes szabályait, ami által megnyílik a veszélye, hogy visszaélések megjelenésével feszültség keletkezik a gazdatársadalomban. Emellett nagyon fontos, hogy az ökológiai gazdálkodás presztízse ne járatódjon le álbiotermelők miatt, és a fogyasztók bizalma se inogjon meg ezen értékes termékek iránt. A hatályos szabályok ugyanis nem határozzák meg, hogy az erre való hivatkozás után mekkora területen és mennyi ideig kell ökológiai termelést folytatni, a bizonytalanság pedig táptalaja lehet a jogszabály szövegének szándékolt vagy téves félreértelmezésének. A kamara eljárási szerepét az Alkotmánybíróság egy évvel ezelőtt hozott határozata nagyon alaposan körüljárta, azonban a bírósági gyakorlat tapasztalatai szerint sajnos nem tudott megfelelően érvényesülni az alkotmánybírósági jogértelmezés. Fontos elvként rögzítette az Alkotmánybíróság, hogy a kamara közvetett magánjogi érdekeltként jeleníti meg a gazdák érdekeit a konkrét eljárásokban, azonban az ezzel járó ügyféli jogállást a bíróságok egy része nem ismeri el. Jelen törvénymódosítás eloszlatja ezt a jogalkalmazási problémát, egyértelműen meghatározva a kamara ügyféli jogállását és annak tartalmát.Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásul szeretném jelezni, hogy bár csak két kis részletkérdést érint a törvényjavaslat, azonban fontosságát ki kell hangsúlyozni, és erre figyelemmel kérem a támogatásukat. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Véleményem és frakciótársaim megítélése szerint is az előttünk fekvő javaslat földelővásárlási, illetve előhaszonbérleti sorrendet érintő része egy fontos problémára irányítja rá a figyelmünket, és megfelelő megoldással szolgál. Sajnos jelenleg valóban előfordul, hogy az ökológiai gazdálkodók számára biztosított földszerzési kedvezménnyel visszaélnek. A törvény által biztosított jelenlegi feltételek jóhiszeműen és nagyvonalúan lettek meghatározva, amin mindenképpen változtatni kell, hogy a törvény szellemének megfelelő gyakorlat valósulhasson meg.Amennyiben a javaslatban szereplő változtatás életbe lép, olyan vásárló vagy bérlő, aki nem rendelkezik tapasztalattal ökológiai gazdálkodás terén, nem is élhet a biogazdálkodásnak szóló kedvezményekkel. A javaslat ezen részével kapcsolatos eddigi egyeztetések során ugyan felmerült egy leginkább elméletinek nevezhető kifogás, amely szerint a változtatással kiszorulnak a földszerzési kedvezményekből azok, akik ökológiai gazdálkodást szeretnének folytatni, de nem rendelkeznek sem saját tulajdonú, sem bérelt földterülettel, azt hiszem, ha szakmai szemmel tekintünk erre a kifogásra, nyilvánvaló, hogy a komoly mezőgazdasági tapasztalatot igénylő ökogazdálkodásba elég irreális lenne bármilyen földművelési előzmény nélkül belevágni és ilyen célból beruházni. Ennek alapján nem hinném, hogy bármely jóhiszemű, becsületes állampolgárt hátrány érne a szabályozás bevezetésével, ugyanakkor azok a helyi gazdálkodók, akik az ökogazdálkodás kedvezményeivel visszaélők miatt szorultak hátrébb az elővásárlási sorrendben, mindenképpen érvényesíteni tudják jogos jussukat.A javaslat azon része, amely a helyi földbizottság képviseletében eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára biztosítana perképességet, véleményünk szerint elősegíti, hogy a földforgalmi törvényben lefektetett birtokpolitikai célkitűzések ténylegesen érvényesülhessenek, így frakciónk ezt a szabályozási korrekciót is támogatja.Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam is elmondott indokok alapján tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák az előttünk lévő törvénymódosító javaslatot. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Amit eddig hallhattunk, abból szerintem világosan látszik, hogy ez a javaslat gyakorlatilag már amikor megszületett, akkor sem volt nagyon értelme. Hiszen maga az egész rendszer nem működik, úgy, ahogy van. Ez a földforgalmi törvény egyszerűen életképtelen, működésképtelen. Gyakorlatilag, amiket önök elmondtak itt példaként, abból az derül ki, hogy azokat a célokat, amikre hivatkozva ez a törvény létrejött, nem tudja ez a törvény egyszerűen betölteni.Bár az előző vitában Font elnök úr megkifogásolta, hogy a Szocialista Párt miért ágált az ellen, hogy megint egy egyéni képviselői indítvány által módosítunk egy mezőgazdaságról szóló törvényt, ő akkor azt mondta, hogy persze az egyéni képviselőknek joguk van ilyen törvényt benyújtani. Természetesen van joguk ilyen törvényjavaslatot, módosítást benyújtani, csak fölhívnám rá a figyelmet, hogy ez is egy egyéni képviselők által benyújtott javaslat, és majd a következő törvény, amit tárgyalni fogunk, az is egyéni képviselők által benyújtott javaslat, és még a héten is várhatunk ilyen ügyeket.Csak szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy ha a mezőgazdasági tárca tényleg ennyire képtelen látni a problémákat, eleve olyan törvényeket tettek le ide az asztalara, amik nem működnek, és ha nem működnek, akkor nem képesek ezeket kijavítani, akkor talán a mezőgazdasági tárca helyére nevezzük ki az agrárkamarát és Győrffy Balázst miniszternek, mert ezek szerint ők jobban értik, mi zajlik a vidéken, jobban értik azt, hogy mit kéne csinálni. Csak akkor cseréljük már le ezt a minisztériumot, mert elköltünk rá egy csomó pénzt, teljesen fölöslegesen!Ráadásul tulajdonképpen egy olyan vezetést finanszírozunk itt közpénzből, akikről kiderült a most nemrég nyilvánosságra került Kehi-vizsgálatból is, hogy egyszerűen maffiaszerűen osztották föl a földeket, és olyan földbérleti rendszert alakítottak ki, amivel lenyúlták a helyi gazdálkodók elől a földeket, odaadták a haveroknak, rendesen, maffiaszerűen, majd aztán ennek alapjain később el is adták ezeket a földeket. Szóval, itt az idő arra, hogy megnézzük, hogy jól működik-e a rendszer. Nyilván ezekből a módosításokból is az látszik, hogy nem.Ami a tartalmi részét illeti a módosításnak, arról volt szó, hogy azért kellenek a helyi földbizottságok, mert majd a helyben lakó gazdákból összeáll egy bizottság, és ők majd pontosan tudni fogják, hogy az, aki odajön, spekuláns-e vagy külföldi-e, és akkor majd jól nem járulnak hozzá, hogy ők megvásárolhassák a földet. Márpedig itt arról van szó, hogy amikor nem jöttek létre ilyen helyi bizottságok, mert szóltak nekik, hogy nem lenne jó, ha létrejönne, mert nem ez volt a feladat, mondjuk, akkor az agrárkamara megyei elnöksége dönt ilyen esetekben, hogy ki vásárolhatja meg a földet, ki nem. És ha ezt a helyi önkormányzat, akik helyben vannak, megkifogásolják, akkor az agrárkamara léphessen perbe, és csinálhassa vissza ezt az önkormányzat általi megkifogásolást. Hát, tisztelt képviselőtársaim, én tudom, mert bizottsági ülésen is volt példa arra, hogy volt visszaélésszerű esete annak is, megkérdőjelezhető volt, hogy egy önkormányzat miért hozott meg egy ilyen döntést, de akkor ennek az önkormányzatnak kell vállalni a következményeit. Az, hogy az agrárkamara, amelynek egyébként semmilyen felhatalmazása nincsen még a törvény eredeti szándéka szerint sem, hogy ezeket a döntéseket meghozza, hogy az agrárkamaráé legyen a végső szó, szerintem rossz út. Ezért ezt nem tudjuk támogatni.Ami pedig a másik ügyet illeti, hogy visszaélésszerűen hivatkoznak valakik ökogazdálkodásra, ez is azt mutatja, hogy nem jól lett kitalálva ez a földtörvény, ha ez így működik. Merthogy önök most azt akarják elérni, hogy ha az ökogazdálkodásra való hivatkozással valakik visszaélésszerűen hivatkoztak, akkor egyáltalán teljesen vegyük is ki a törvényből, hogy erre lehessen hivatkozni, és ne adjuk meg azt a lehetőséget az ökogazdálkodási szándékkal gazdálkodásba vágó, mondjuk, fiataloknak, hogy ezzel előnybe kerüljenek, mert lehet, hogy vannak, akik ezzel visszaélnek.(21.10)Ha vannak, akik visszaélnek, akkor tessék korlátokat építeni, amivel nem lehet visszaélni, de ne az ökogazdálkodás elterjedését segítő törvényt vagy törvényi rendelkezést vonják vissza! Már csak azért se, mert az ökogazdálkodásból származó termékeknek egyre nagyobb piaca van. A tudatos fogyasztók, az egészségükért aggódó családok vagy fogyasztók egyre nagyobb többségben választják az ökogazdálkodásból származó termékeket. Erre ráadásul Nyugat-Európa is egyre nagyobb piaci felvevőképességet mutat, és ne feledkezzünk meg arról, hogy ha egyszer létrejön, mondjuk, egy amerikai-európai szabadkereskedelmi egyezmény, akkor pontosan a magyar ökogazdálkodásból származó termékeknek tud egy nagyon komoly piac megnyílni azáltal, hogy Magyarország nemcsak GMO-mentes, de ha komoly ökogazdálkodási kapacitással is bír, akkor ebből bizony egy nagyon komoly piaci potenciál is létrejöhet. Mindamellett, hogy nyilván egy ilyen megállapodásnak vannak veszélyei is, de mi akkor azt keressük meg, hogy mik a lehetőségei, és legalább abba az irányba fejlesszünk. Tehát szerintem ezek a javaslatok nem jó irányba tett javaslatok, ezért ezeket nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)
  • MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Bajban vagyok ezzel a javaslattal, hiszen az talán mindenki előtt világos, hogy a Jobbik mennyire elítélte az új földforgalmi törvényt, és mennyire nem értettünk egyet alapvető kérdésekben. Ugyanakkor az előttünk fekvő javaslat két valós problémát próbál meg kezelni, de nézzük meg, hogy hogyan. Azt nagyon sajnálom, hogy az agrárkamaráról itt a magyar Parlament falai között rendre politikai kérdésként kell beszélnünk és úgy kell rá tekintenünk, mert azt azért lássuk be, hogy nem a Jobbik és nem az ellenzék miatt van így. Már csak az is elég abszurd, hogy az agrárkamara elnöke a kormánypárt padsoraiból tudott felszólalni a törvény mellett, és egyáltalán nem Győrffy Balázs személye ellen és pláne nem személyeskedve mondom ezt, de szerintem ez nem normális helyzet, hogy az agrárkamara elnöke a kormánypárti padsorokban foglalhat helyet, hogy aztán majd egy esetleges kormányváltásnál kezdődhessen az egész háború vagy helycsere, vagy nem is tudom, milyen helyzet állna elő ekkor, de semmiképp nem a magyar vidéknek és nem a magyar mezőgazdaságnak válna ez a javára. Az, hogy néhány esetben az agrárkamara jogképessége jó lenne, ha stabilabb lenne és a bíróságok előtt is megállná a helyét, ez vitathatatlan. Győrffy elnök úr is elmondott nekem olyan példákat, amelyek meggyőztek arról, hogy ez bizonyos esetekben hasznos lehet, főleg, ha mondjuk, olyan nem kívánt földvásárlási szándékot próbál meg egy önkormányzat keresztülverni, ami valóban nem szolgálja hosszú távon a helyi érdekeket, pláne nem a magyar vidék helyzetét semmiképp nem javítaná. De attól félek, hogy egy ilyen agrárkamarai bebetonozási lehetőség, amit biztosít majd ez a módosítás, amennyiben átmegy, ez lehetőséget biztosíthat esetleg visszaélésekre is. Én elfogadom azt, hogy nem a magyar mezőgazdaság, vidék, nem a családi gazdálkodók szempontjait nézi minden esetben egy önkormányzat, hiszen egészen más érdekek és szempontok is megjelenhetnek egy önkormányzatnál, és akkor még nem is voltam rosszindulatú, ahol esetleg még feltételezhetnék ennél borúsabb képet is, amikor mondjuk, a külső szereplők érdekeltté teszik a polgármestert vagy egyes testületi képviselőket a döntések meghozatalában. Tehát ezt félretéve is más szempontok is szerepet játszanak egy önkormányzati döntésnél, ez nyilvánvaló, mint mondjuk, egy földbizottsági keretek között meghozott döntésnél. Ugyanakkor a kamara átpolitizáltsága miatt tartom ezt a módosítást mégis veszélyesnek és nehezen elfogadhatónak. Sokkal szerencsésebb lenne, ha tisztán szakmai kérdésként tudnánk erről beszélni. Az ökológiai gazdálkodásról szóló módosítással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy én is sok panaszt kaptam, hozzánk, jobbikosokhoz is a választókerületeinkből, ahol tartunk fogadóórákat, e-mai­len, telefonon rengeteg bejelentés érkezett, hogy bizony visszaélnek nagyon sokan ezzel a kiemelt státusszal. Nem is értem egyébként, hogy eredendően a jogalkotó miért adott ekkora szabadságjogot. Tehát legalább a területi kitételeket, mondjuk, a 40 kilométert vagy a helyben lakást, valamit figyelembe kellett volna venni, amikor meghatározta az elő­bérleti és elővásárlási jogokat. És várható volt, hogy sajnos ezzel egyesek vissza fognak élni. Úgyhogy itt sem vagyunk ellene egy szigorításnak, de itt tényleg úgy érzem, hogy túlterjeszkedett a jogszabály, és ennél egy finomabb változat elfogadására teszünk javaslatot. Ha jól tudom, akkor az LMP benyújtott, vagy készül benyújtani egy módosító indítványt, illetve természetesen mi is megtesszük a határidőig a hasonló tartalmú indítványunkat, ahol mondjuk, arra köteleznénk azt, aki vállalja, hogy ökogaz­dál­ko­dásban fogja ezt a területet megművelni, hogy ezt öt évig írásban vállalja, és az MVH vagy akinek ezt éppen feladatul szabják, ezt ellenőrizze is, illetve valamiféle területi korlát, helyben lakás is jelenjen meg. Azt azonban túlzónak érzem, hogy az új belépőket így gyakorlatilag ellehetetleníti maga a rendszer. Már csak azért is, mert hazánkban az ökogaz­dálkodás üteme, az ilyen módon kezelt területeknek a mértéke nemhogy növekedne, amit egyébként a hazai és világtrend előrevetítene, hanem éppen hogy visszaszorulóban van. Tehát ha 2010-ben nekem valaki azt mondja, hogy hat év múlva arról kell beszélgetnünk a magyar parlamentben, hogy kevesebb az ilyen módon művelt területeknek az aránya vagy száma, akkor azt hiszem, hogy ezt furcsán néztük volna itt mindannyian, tehát azért valamilyen szempontból segíteni kell a terjedését. Persze, hogy nem az ilyen spekulációs visszaélések miatt, amiket önök is már elmondtak, tehát ennek nyilván gátat kell szabni, de tényleg itt egy picit túlterjeszkedőnek érzem. És ha már a földforgalmi törvény módosításáról beszélünk, azért annak ellenére, hogy valós problémákat is kezel a módosítás, beszélhetnénk itt sokkal súlyosabb problémákról a törvénnyel kapcsolatban. Nagyon sajnálom, hogy csak ezeket a szeleteket nyitotta meg ez a két módosítási szándék. Sokkal jobb lett volna, ha az összes paragrafust újrakezdjük, átbeszéljük. Van már elég idő, elég tapasztalat mögöttünk, hogy levonjuk azokat a következtetéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy végre egy működőképes földforgalmi törvénye legyen Magyarországnak. Nemcsak ezekben az esetekben vannak tehát vele problémák. Ráadásul ígéret is volt arra, hogy egy átfogó földforgalmi törvénymódosítás kerül a Ház elé ennyi év tapasztalata után. Ezeket sajnos továbbra is hiányoljuk. És ha már itt van államtitkár úr, akkor nagy örömmel venném, ha választ kaphatnánk arra, hogy esetleg az ígért üzemszabályozási törvény, családi gazdaságokról szóló törvény vagy éppen a szövetkezeti törvény, amit félévről félévre folyamatosan számon kérünk, és megígérnek, az mikor kerül a Ház elé. Mégis csak úgy egy csomagban, együtt a földforgalmi törvénnyel lenne értelme változtatni, és lenne értelme beszélgetni a magyar vidék és mezőgazdaság jövőjéről, hiszen ez így egyben képezhetné azt az alapot, amire aztán stabilan lehet építkezni. Tudom, hogy önöknek nagyon kényelmes az a helyzet, ahol nem kell megmondani azt, hogy mit jelent a családi gazdálkodó, mit jelent a kis, meg mit jelent a közepes, mert így kommunikációban, szavakban a továbbiakban is dobálózhatnak azzal, hogy őket segítik, de azt hiszem, az lenne a normális, ha ezt végre tisztáznánk. Főleg így a hatodik év kormányzás után.Tehát összességében ezek voltak a módosítással szemben a legfontosabb kritikáink. Ilyen módon a Jobbik-frakció ebben a formájában nem tudja támogatni az előttünk fekvő javaslatokat. Benyújtjuk hozzá a módosító indítványainkat, és hát annak függvényében még változhat a véleményünk. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én is komoly gyanakvással figyeltem ezt az előterjesztést, hiszen a Magosz elnöke legutolsó érdemi intézkedése óta, mióta a termőföld-priva­ti­zációt itt bejelentette, meglehetősen eljátszotta a bizalmát előttem, hogy lehet-e jó az, amit ő ír. Átnéztem részletesen a jogszabály-módosító javaslatot, és érdemes szerintem azzal foglalkozni, hogy alapvetően a földforgalmi törvényről beszéljünk vagy azzal foglalkozzunk, hiszen ezek a módosítások tényleg rámutatnak sok mással együtt az alkalmatlanságára, mint ahogy ezt ellenzéki képviselőtársaim már elmondták. Alapvetően én nem voltam itt, az önök többsége itt volt, visszanéztem érdeklődéssel a földforgalmi törvény vitáját. Annak idején elhangzott a vitában konkrétan, hogy a földforgalmi törvény egyféleképpen lesz működőképes, mégpedig ha egy részletes és jó üzemszabályozási törvény vagy integrációs törvény készül hozzá, egy jó szövetkezeti törvény készül hozzá, és mindezek tudják együttesen biztosítani azt a működőképességet, ami egyébként a mai napig nem valósult meg. Azok az intézkedések, amelyeket önök beleépítettek, akár az ökológiai gazdálkodásról beszélünk, ami most egy konkrét módosítónak az egyik része, akár más ilyen jellegű intézkedéseknek, egyszerűen látni kell, hogy az idő igazolta azt, hogy nem jól működnek.Én ugye nagy érdeklődéssel vettem, és azt hiszem, szó szerint le is írtam, mikor fideszes képvi­selőtársam, Horváth képviselő úr konkrétan azt mondta, hogy visszaélésszerű alkalmazását tapasztalja az ökológiai gazdálkodással való élésnek. (21.20)Az az érdekes, hogy ez a visszaélésszerű alkalmazás éppúgy érvényes arra, mint arra, hogy mondjuk, a kamara elkezd most, jelen pillanatban aranykalászos gazdákat képezni.Azért fontos ez, Horváth képviselőtársam szintén elmondta, mert nagy veszélyt jelent az, ha előzmény nélküli ember akarna ilyen jellegű gazdálkodásba fogni. Érdekes, hogy az nem jelent nagy veszélyt, amikor gazdálkodási tapasztalat nélkül, mondjuk, egy volt államtitkár felesége vesz termőföldet az államtól, és azon akar elkezdeni gazdálkodni. Tehát ha kiadunk 100 ezer hektárokat a kezünkből, és ott egy halom olyan ember vásárol, akinek semmilyen gazdálkodási előzménye nincsen, az önök szerint nem jelent veszélyt, de ha valaki azt mondja, hogy felnőttem itt a belvárosban vagy Budán, ki akarok költözni egy faluba, és szeretnék 3 hektáron elkezdeni biogazdálkodni, az önök szerint nagy-nagy veszélyt jelent. Ugyanakkor értem a problémát, tehát látom azt, hogy mire akar koncentrálni ez a módosító indítvány, viszont nem érzem jónak a javaslatot. Alapvetően arról van szó, hogy az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos visszaélésszerű alkalmazást, teljesen igaza van az elnök úrnak, valóban meg kell akadályozni, de az a kérdés, hogy lehet-e elvárni azt, hogy minden esetben meglegyen. Ha valaki azt állítja magáról, hogy ökológiai gazdálkodást akar folytatni, akkor ennek teret kell engedni.Éppen most írásbeli kérdéssel kérdezem az FM-et, hogy a biogazdálkodásról szóló nemzeti stratégia elfogadása a meghatározott indikátorok szerint hol tart. Direkt nem kérdeztem rá a területnagyságra, mert a biogyepterületek alkalmazásában minden bizonnyal fognak tudni felmutatni érdemi eredményt, miközben a magyar termékek magyar piacra jutása, amelyek magyarországi termelőktől kerülnek előállításra, nem növekszik, nem növekszik a bevont termelők mennyisége, csak a biogyep esetében növekedett. Ha azt szeretné elérni a kormány, amit a saját stratégiájában egyébként helyesen megfogalmazott, hogy a jelenlegi 130 ezer hektárról 300 ezer hektárra felnövelje azon területek mennyiségét, ahol érdemi, értékteremtő biotermelés zajlik, akkor az ilyen jellegű intézkedésekre szükség van. Az a kérdés, hogy hogyan van szükség, és hogyan lehet megakadályozni azt, hogy ne legyen ebből feltétlenül visszaélés. Ugyanis, ha az ökológiai gazdálkodást tanúsító tanúsítványt írják elő, akkor alapvetően azt feltételezik, hogy ilyet senki más nem kezdhet, csak olyan ember, aki egyébként már gazdálkodik, és minden bizonnyal rendelkezik is ezzel a tanúsítvánnyal. Ezzel gyakorlatilag elzárják a lehetőséget azok elől, akik azt mondják, hogy egy ilyen helyzetért, hogy mondjuk, élni tudjon az elővásárlási joggal, meglépi azt a lépést, és növelje ezáltal Magyarországon a biogazdálkodásba vagy ökológiai gazdálkodásba bevont területek arányát. Ígérem az elnök úrnak, hogy erre egyértelműen lesz módosító indítványom. Értem a problémát, támogatom azt, hogy a visszaélésszerű alkalmazást lehessen megszüntetni, sőt még azt is támogatnám, hogy azoknak az esetében, akik idáig éltek ilyen elővásárlási joggal, az eredeti állapot helyreállítását kelljen előírni, amennyiben nem kezdték meg az ökológiai gazdálkodást a területen, én elmennék idáig is, ha kell. Ennek egyféleképpen van értelme: mégpedig úgy, ha valóban a bevont területek mennyiségét növelni tudja ez a jogszabály; csak így és sehogy máshogy. Tehát ez ügyben biztos, hogy lesz valamilyen javaslatom, amellyel megpróbálom támogatni vagy megpróbálom erősíteni ezt a folyamatot, mert nyilvánvalóan ezt a kiskaput ki kell hagyni. Ugyanakkor ezzel egy halom más kiskaput nyitva hagyunk még a rendszerben, ugyanis például, ha az önök törvénye meg az önök lehetőségei nem teremtették volna meg azt, hogy bárki számára aranykalászos gazdaként, pont az ilyen pesti ügyvédeknek, mint akikről beszél az elnök úr, ez ilyen egyszerűen hozzáférhető legyen, akkor mindez a lehetőség nem lenne ilyen valós veszély. A probléma azzal van, hogy önök nemcsak ilyen kiskaput hagytak, hanem a saját érdekköreiknek, akik most a termőföld-privatizációban hasítanak, szintén meghagyták ezt a kiskaput az arany­kalászosgazda-képzéssel, ami akkor még ‑ és majd ilyenkor lehet szembesíteni, hogy mit mondott az LMP akkori országgyűlési szakpolitikusa ‑ lehetett egy jó intézkedés. Mert miért ne lenne az támogatható, hogy alapvetően ne vagyonszerzési, vagyongazdagítási céllal vásároljon valaki területet, hanem valóban termelőkhöz jusson a termőföld? Ugyanakkor az a rendelkezés, ahogy most, jelen pillanatban a földforgalmi törvényben van, gyakorlatilag helyreállította az 1848 előtti feudális viszonyokat, amikor azt lehet mondani, hogy csak az vehet földet, akinek pénze van. Most minden további nélkül arról van szó, hogy valaki ülhet egész életében Mészáros Lőrinc birtokán egy traktorban, vagy állhat egy sertés mellett vagy egy marha mellett úgy, hogy esetleg nem tud elmenni erre a képzésre, egész életét töltheti mezőgazdasági termeléssel, és nem szerez termőföldszerzési jogosultságot, csak akkor, ha majd lesz pénze, hogy kifizesse ezt a képzést, míg pont az olyan pesti ügyvédek, mint akikről beszélt, hogy Vattán hogyan éltek elővásárlási joggal, megkapták a lehetőséget. Tehát az az első benyomásom erre, hogy önök nem a valós okokat kezelik, hanem a valós problémák okozatára próbálnak megoldást találni. Itt a valós probléma az, hogy a földszerzési jogot úgy határozták meg, hogy ezzel az önök által állítólag szavakban nem támogatott célcsoportnak minden további nélkül hozzáférési lehetőséget adtak. Az a baj az ilyen kiskapukkal ‑ mert az a valós cél ezzel, mint ahogy a termőföld-privatizációs folyamatból látszódik ‑, hogy olyan, önökhöz közel álló politikai személyek is, nem az elnök úr, meg nem olyanok, akik gazdálkodnak életvitelszerűen, mondjuk, hosszabb ideje, hanem akik soha nem gazdálkodtak, tudjanak termőföldeket vásárolni. Az a baj, önöknek az fáj, hogy ezekkel a kiskapukkal mások is élnek, márpedig, ha kiskapukat hagyunk, és nyitva van a kiskapu, akkor azon be lehet menni, és nemcsak fideszes államtitkári feleség és nemcsak fideszes rokon fog ezzel a kiskapuval élni, hanem az, akinek még megvan a lehetősége, hogy ezen a kiskapun be tudjon sétálni. Ezeknek a kiskapuknak meg az ilyen kiskapuknak a megszüntetése lenne az, ami a valós okokat tudná kezelni, és olyan helyzetbe tudná hozni a termőföldforgalmat, ami a valós célokat szolgálja. Ugyanakkor a Lehet Más a Politika frakciója, egy biztos, elkötelezett abban, hogy Magyarországon az élelmiszer-biztonság megvalósítása érdekében és alapvetően a kémiai biztonság, a vegyi biztonság megvalósítása érdekében, a termőföldvédelem érdekében a lehető legtöbb ökológiai gazdálkodásba vont terület valósuljon meg, és azok a gazdálkodók igenis kapjanak lehetőséget bármilyen szinten a földvásárlás során elővételi joggal élni, akik ezt vállalják, de csak azok és csak úgy, ha meg is csinálják, és minden más esetben pedig minden más kaput bezárni; erről van szó. Na most, ez az, amiben valamilyen szinten, ha leülünk, beszélgetünk vagy nyújtunk be módosítót, egyezségre tudnánk jutni.A másik. Nagyon-nagyon nehéz lenne ebből, de ezt sajnos ‑ ismeri az elnök úr a véleményem, alapvetően én nem ismerem el a nemzeti agrárkamarát annak, aminek mondja magát, mert én nem ismerem azt el, hogy van egy testület, amibe kötelező a belépés, majd a kötelező testületből, azoknak a 7 százaléka, akik tudják, hogy majd miket fog kapni ez a testület, megválaszt egy tisztviselői kart, oda teszi, és ennek adjunk jogosítványokat. Visszatérek ugyanoda, amit az előbb említettem, a 2013-as földforgalmi törvény vitájához, ami számomra mindig egy izgalmas olvasmány, ajánlom mindannyiuknak, hiszen azóta olyan, mint ha nagyot fordult volna a világ. Abban az időszakban a fideszes országgyűlési képviselők is azzal érveltek, hogy a helyi közösségeknek legyen meg a rendelkezési joga ahhoz, hogy hatással tudjanak lenni a földforgalomra. Önök azt mondták akkor, az önök parlamenti képviselői ugyanebben a vitában, hogy a helyi közösségeknek van meg az a helyi tudása, ami a legbölcsebb döntéseket tudja megteremteni. Ehhez képest önök gyakorlatilag jogszabályba ültetik azt, hogy ezt a jogot már ne is adjuk oda a helyi közösségeknek, hanem az agrárkamara lássa el. Önök saját pozíciójukból azt mondják, hogy ott is megvan a helyi tudás, az is valamilyen szinten helyinek számít, én meg azt mondom, hogy nem, mert az agrárkamara egy politikai szervezet, amely politikai döntéseket hoz. Ezt a legutóbbi bizottsági vitánkban az elnök úrral tisztáztuk, ahol el is hangzott az ‑ ha megnézünk más agrárkamarákat, például Ausztriában ‑, hogy nem kell emiatt szégyenkezni, ha közel áll valamilyen szinten a kormányzathoz. Én meg egy olyan agrárkamarát szeretnék, ha egyszer majd önkéntesen leszek tagja, amelyik nem áll közel a kormányzathoz, hanem mindenkor a gazdák érdekeit képviseli, amit most, jelen pillanatban kisebb mértékben látunk, mint azt, hogy a kormányt képviseli a gazdákkal szemben.Tehát összefoglalva: alapvetően a földforgalmi törvény kudarcáról beszélhetünk. Egyetértek MSZP-s képviselőtársammal és az ő vezérszónoklatával, alapvetően beszélhetünk arról, hogy ez nem tudja a hozzáfűzött reményeket beváltani. Most már eltelt azért néhány év, önök rendelkeznek azzal az információs háttéranyaggal, hogy meg tudják nézni azt, hogy a magyar birtokrendszerre milyen hatással járt a földforgalmi törvény bevezetése, kell hogy lássák azt a koncentrációt, ami egy-egy esetben a vidéken, helyben élőknél egyértelműen, nyilvánvalóan megjelenik, ez hogyan segítette a termőföldek családi koncentrációját, és ez hogyan járul hozzá a nagybirtokok erősödéséhez. Le kellene vonni ennek a konzekvenciáit, és újra kellene gondolni ennek a szabályozásnak több részletét is.Összefoglalva azt mondhatom el, hogy ez az ügy nagyjából a földforgalmi törvény hiányosságainak egy nagyon pici szegmensét érinti, sok más hiányosság van, amivel foglalkozni kellene, sok más módosító indítványt kellene benyújtani, hogy azokat a célokat, amelyeket egyébként a Fidesz 2010 előtt nagyon helyesen és nagyon sokszor fogalmazott meg az ilyen jellegű problémákkal kapcsolatban, kezelni tudja, de jelen pillanatban azt gondolom, hogy ez az egyszerű kodifikációs szöveg, amit látunk az ökológiai gazdálkodásról, nem tudja elérni jól a célját. Tehát ez egyébként támogatandó lehet, hogy a visszaéléseket megszüntessük, mint mondottam, ebben partner tudnék lenni, de bármilyen ügyféljogának erősítése a nemzeti agrárkamarának számunkra nem elfogadható; nem azért, mert nem praktikus, nem azért, mert nem lehet erre jogi szükséglet, hanem azért, mert mi alapvetően azzal értünk egyet, hogy a törvény eredeti szellemének megfelelően a helyi közösségeknek, a helyi földbizottságoknak kell visszaadni minden eszközzel lehetőség szerint azt a rendelkezési jogot, hogy a helyi földpiacra hatással tudjanak lenni. Ha majd ez valósul meg, és erre lesz módosító indítvány, az lesz az, amit támogatni tudunk. Köszönöm a szót, elnök úr.(21.30)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző törvényjavaslatnál elmondtam már, hogy a Magyar Szocialista Párt kifejezetten károsnak tartja azt a gyakorlatot, amikor egyéni képviselői indítvány formájában nyújtanak be törvényjavaslatot a kormánypártok. Itt is ezt láttuk. Győrffy képviselő úrék egyéni képviselői indítvány formájában nyújtották be a javaslatot. Akkor is elmondtuk, hogy ez ellen a jogalkotási formula ellen, bár tudjuk, elmondta Font elnök úr is, hogy ez joga a képviselőknek, tudjuk, hogy ez joguk a képviselőknek, azt azonban, hogy nem a kormány nyújtja be ezeket a törvényjavaslatokat, kifejezetten károsnak tartjuk. Tehát itt is el kell hogy mondjam, hogy azt szeretnénk, ha tartózkodnának a kormánypártok ettől a módszertől.Egyébként ez a törvényjavaslat alapvetően két szakmai kérdéskört ölel át. Egyrészt rendezni próbálja a helyi földbizottsági jogkörben eljáró Nemzeti Agrárkamara perbeli jogképességét, valamint megalkotja azokat a technikai rendelkezéseket, amelyek meggátolják az ökogazdálkodásra történő hivatkozás visszaélésszerű elővásárlási, előhaszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét. A Magosz, illetve a Nemzeti Agrárkamara elnökeinek egyéni indítvány olyan törvényekre és eszközökre vonatkozik, amelyekkel a Magyar Szocialista Párt eleve nem értett egyet. Ebből következőleg a Magyar Szocialista Párt nem fogadta és nem fogadja el a kormány földtörvényeit, így annak módosításait sem, érthetően. Nem értett és nem is ért egyet a földkiadó bizottságok személyi összetételével és működésével sem az MSZP. Azt gondoljuk, hogy az a Nemzeti Agrárkamara, amelyet szerintünk elfoglaltak a fideszes politikusok, ahogyan Sallai képviselőtársam már említette, nem látja el az alapvető feladatát, és nem érdekképviseleti szervezetként működik, hanem gyakorlatilag egy… (Győrffy Balázs közbeszólására.). Igen, ebben nekem alapvetően vitám van, Győrffy képviselő úrral, aki a Nemzeti Agrárkamara elnöke. Ő mindig elmondja, hogy ez köztestület, szerintünk meg érdekképviseleti feladatainak is eleget kellene hogy tegyen. Mindenesetre a rossz és elfogadhatatlan kormányzati megoldásokon nem javítanak a módosítások, és legfőképpen nem így, kormánypárti egyéni képviselői módosítással. Erre való tekintettel a Magyar Szocialista Párt nem fogja tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is köszönöm a szakmai hozzászólásokat. Azt gondolom, hogy ezeknek van értelme, és valóban, aki nyitott szemmel jár, látja, hogy a létező, meglevő problémára próbáljunk meg megoldást keresni. Harangozó képviselő úr, nagyon sajnálom, hogy a bizottság ülésen nem volt ott. Ott néhány olyan példát mondtam, amivel tán meg tudtam volna győzni. (Harangozó Gábor István: Elolvastam.) Akkor pedig, ha elolvasta, akkor pláne sajnálom, hogy nem sikerült meggyőznöm önöket.A politikai részével nyilván nem tudok vitatkozni, hisz minden pártnak megvan a szuverén joga ahhoz, hogy egy-egy koncepcionális kérdést támogasson avagy ne. Viszont abban az adott szituációban, amikor megpróbálunk egy meglevő problémát megoldani, akkor szerintem önök nehéz helyzetben vannak egy olyan gazdálkodóval szemben, mondjuk, aki várná a megoldást a magyar jogalkotótól, a magyar parlamenttől, hogy miképpen lehetne ezt valamilyen formában orvosolni.Úgy gondolom ‑ és nyilván ebben az ellenzéki pártokkal valószínűleg nem vagyunk egy platformon ‑, hogy az új földforgalmi szabályozás nagyon sok olyan kiskaput bezárt, amit korábban tudtak hasz­nálni. Ugyanakkor tényszerű és ezen talán nincs vita közöttünk: néhány olyan kiskapu viszont maradt, aminek a bezárására viszont törekednünk kell.Jakab képviselőtársammal erre teszünk mi most egy javaslatot, hogy egy olyan jogi helyzetet próbáljunk meg tisztázni, ami pillanatnyilag már dömpingszerűnek mondható, és nagyon súlyos károkat okoz a magyar vidéken.A képviselő urat ‑ ezt inkább csak zárójelben mondanám ‑ szeretném megkérni, hogy ne tegyen kísérletet a kamara és a minisztérium összeugrasztására. Délután is nagyon kellemes hangvételű és konstruktív egyeztetésen voltunk túl (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik padsoraiból.), és nincsenek ilyen jellegű villongások a két szervezet, a tárca és a kamara között.A Jobbik vezérszónokának, Magyar Zoltánnak pedig azt tudnám mondani, hogy a kamara versus politika helyzet: Sallai képviselő úr felhozta az osztrák kamarát, én is hadd citáljam ide! Abszolút átpolitizáltan működik, lassan száz éve, és képzelje, képviselő úr, talán tíz éven belül megkérdezték a kamarai tagokat, hogy mit szólnak ahhoz, hogy ez a rendszer ilyen formában működik, és több mint 90 százalékuk azt mondta, hogy őt nem zavarja, hogy a kamara átpolitizáltan ebben a formában működik.A visszaélések kérdése. Nem fogunk tudni visszaélni, tisztelt képviselő úr, azzal, hogy a kamara perbeli jogképességét megállapítja adott esetben a jogszabály, hisz mi egyszerűen csak szeretnénk bíróságon megvédeni az álláspontunkat. Nem szeretnénk az álláspontunkat senkire ráerőltetni, de bizottsági ülésen is elmondtam azt a példát, amikor egy befektető játszóteret építve az egyik település közterületén ‑ mit ad Isten! ‑ tudta motiválni a képviselő-testületet arra, hogy a helyi gazdákat egyébként kijátszva a befektető számára adjanak lehetőséget ‑ a kamarai állásfoglalással ellentétesen egyébként ‑ a földvásárlásra. Szerettük volna ezt bíróságon bizonyítani és bíróságon megvédeni azon álláspontunkat, hogy márpedig ez nem a földforgalmi törvény szellemiségével egyezően történt.És hogy miért most próbálunk ehhez hozzányúlni? Természetesen mindig lehet azt mondani, hogy ezt a problémát már előbb is meg lehetett volna oldani, és talán ezzel egyet is lehet érteni. Képviselő úr, bizonyára ön is tudja, hogy most lett tömeges ez a fajta visszaélés, most ütötte fel a fejét olyan tömeges szinten, amit már, úgy gondolom, jogalkotóként kötelességünk kezelni. És szeretném leszögezni, hogy az új belépőket ez a fajta szabályozás, amire mi javaslatot teszünk, nem lehetetleníti el. Őket nem gátolja abban, hogy az ökológiai gazdálkodást kezdjenek, egyszerűen mi úgy gondoljuk, hogy nem életszerű, hogy van egy földterület, adott eseten az ország másik végén, és én zéró gyakorlattal azt mondom, hogy amikor azon a területen egyébként az ad absurdum meglevő haszonbérleti szerződés 10-20 év múlva lejár, pont ott akarom elkezdeni az ökológiai gazdálkodást.Még egyszer szeretném hangsúlyozni és Sallai Róbert képviselőtársamnak is mondani, hogy nyilvánvalóan közös cél, és szerintem frakciótól függetlenül abban egyet tudunk érteni, hogy a magyar agrárgazdaságnak célja kell hogy legyen az ökológiai gazdálkodás erősítése és egy magasabb termelési kultúra megteremtése. Ebben abszolút egyetértünk, és szeretném kifejezni a nyitottságunkat a tekintetben, hogy találjunk olyan megoldást is, ami az ellenzéknek is megfelelő erre a problémára, hisz nem egy szakmai sovinizmus burjánzik bennünk, amikor ezt a javaslatot benyújtva próbálunk megoldást keresni, hanem igenis szeretnénk a helyben élő gazdálkodóknak egzakt viszonyokat teremteni. Ellenzéki képviselőtársaim azt mondják, hogy nem jó a földforgalmi törvény, az megbukott. Ezzel ‑ nem okozok meglepetést ‑ nem értek egyet. De ami­kor meg szeretnénk a meglevő hibáit kijavítani, azt nem támogatják. Ezt viszont már sokkal nehezebben tudom értelmezni.Sallai képviselőtársam azt mondta, hogy úgy gondolja, hogy az ökológiai gazdálkodásba való belépést segíteni kell, könnyíteni kell, másik oldalról viszont a földműves-nyilvántartásba való bejutást szigorítani kell. Valóban, ez egy nagy-nagy dilemma, amikor a földforgalmi törvény készült, akkor is nagyon sok vita zajlott azzal kapcsolatban egyébként még kormánypárti frakción belül is, hogy hol van az az egyensúlyi állapot, amit optimálisnak gondolunk, hisz nyilván nem lehet hermetikusan lezárni a földművesek körét, hisz akkor azzal a fiatalokat, az új belépőket teljesen kizárjuk a rendszerből. Magam is ismerek olyat, aki 40 évesen jutott arra, hogy márpedig ő kiköltözik vidékre, és igenis szeretne gazdálkodni, és nem is rossz színvonalon végzi ezt. De egy félreértést viszont szeretnék tisztázni, és itt már egyébként követem azt a rossz példát, amit ellenzéki képviselőtársaim is mutattak, hogy nem a beterjesztett módosítóról, hanem egy teljes agrárgazdasági áttekintésnek az általános vitájáról kezdünk el beszélgetni. Nem csak aranykalászos végzettséggel lehet valaki földműves ‑ gyakorlattal. Ha valaki őstermelőként bejelentkezik, és egytized hektáron elkezd valamilyen munkát végezni vagy mímelni, vagy úgy csinálni, mintha, egyébként azzal is be tud lépni. (Közbeszólások.) Megvan a lehetőség arra, hogy ezt megtegyék. (Harangozó Gábor István közbeszól.)(21.40)A módosító javaslattal kapcsolatban sokadszorra szeretném hangsúlyozni: nyitottak vagyunk, a probléma megoldásában vagyunk érdekeltek, örömmel állunk egyébként egy egyeztetés elé akár több frakció együttes részvételével is, hogy találjunk egy olyan megoldást, amely mondjuk, konszenzusos lehet. Ami bennünket motivál, az a visszaélésszerű gyakorlása ennek az ökológiai gazdálkodási státusznak, hisz ez egy elképesztő probléma, amivel egyszer s mindenkorra le kell számolni. Valóban, egyetértek Sallai képviselőtársammal, adott esetben az eredeti állapot visszaállítása sem ördögtől való az én véleményem szerint sem, hisz ez a fajta visszaélés nem az ökológiai gazdálkodást erősíti, hisz ezeknek az embereknek, akik most ökológiai gazdálkodásra hivatkozva termőföldet szereznek, a töredékéből sem lesz ökológiai gazdálkodó. Én hallottam egyébként pont egy jogásznak a szájából: miért, egy 20 hektáros területen hány négyzetméteren kell majd kötelezően ökológiai gazdálkodást folytatni? Tehát már a szándék is hiányzik, ez pedig elfogadhatatlan, úgy gondolom, mindannyiunk számára. Köszönöm, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, bizottsági elnök úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Jakab István és Győrffy Balázs fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés T/10399. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Győrffy Balázs képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében most vagy a végén kíván felszólalni államtitkár úr. (Czerván György: Most.) Államtitkár úr jelzi, hogy most. Öné a szó, Czerván György államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a vezérszónoki felszólalásokra sor kerülne, kérem szocialista képviselőtársaimat, hogy a frakcióülést talán kint kellene a folyosón vagy a frakcióirodán folytatni. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Egymást zavarják, kedves képviselőtársaim, egymást zavarják.Elsőként a vezérszónoki felszólalások sorában megadom a szót Horváth István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, Horváth István képviselő úr. Most pedig megadom a szót Harangozó Gábor képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik-képviselőcsoport vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Sallai R. Benedek képviselő úrnak, LMP.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót ‑ miután a vezérszónoki felszólalások végére értünk ‑ Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt további felszólalásra nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Most megadom a szót az előterjesztők nevében Győrffy Balázs képviselő úrnak, aki láthatóan válaszolni kíván az elhangzottakra.