• SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előterjesztője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja, hogy a bahreini féllel megkötött légi közlekedési megállapodás a magyar jogrendbe beillesztésre kerüljön. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvény alapján a megállapodást törvényi szinten szükséges kihirdetni. Magyarország és Bahrein között jelenleg sem menetrendi, sem pedig charter légi járatok nem üzemelnek. A 2016. január 21-én megkötött megállapodás megteremti az uniós előírásoknak megfelelő jogi hátteret, hogy a két ország közötti légi közlekedés el tudjon indulni.A megállapodás a járatok üzemeltetésének szabályaira, a légügyi hatóságok együttműködésére, a légi közlekedés biztonságára és különösen a személy- és vagyonbiztonságra terjed ki elsősorban. Létrejötte elősegíti, hogy a légi szállítás hozzájáruljon a két ország gazdasági együttműködéséhez, a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, kérem a tisztelt Házat, hogy az előttünk fekvő T/10312. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)
  • BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Budapest és Manama, a Bahreini Királyság fővárosa légvonalban 3628 kilométer távolságra fekszik egymástól. Ezt a távolságot autóval 45 óra alatt, több országon áthaladva, majd a Perzsa-öböl egy részén áthajózva tudjuk leküzdeni. Pedig az arab világ a következő évtizedekben fontos szerepet játszik a világban és a világgazdaságban, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök úr is kijelentette 2014-ben a Perzsa-öböl menti országokban tett látogatásakor.Ennek a kijelentésnek az igazságát a sport, különösen a motorsport szerelmesei is érezhetik, április 1-jén együtt izgulhattuk végig a Forma-1 bahreini nagydíját, amit immár 12. alkalommal rendeztek meg a királyságban. Pedig a száguldó cirkusz színpadára nem könnyű felkerülni, de Magyarország és Bahrein ott van. A Forma-1 palettáján szerepelni országaink közösen megélt sikere. És siker az a gazdasági együttműködés, ami immár három évtizedes múltra tekint vissza közöttünk. A schengeni információs rendszerhez való csatlakozásunk után, elsősorban a gyógyturizmusnak köszönhetően Magyarország fokozatosan szerzi vissza a rendszerváltást követően lecsökkent népszerűségét, és megbecsült gazdasági partnernek számít.A bahreini állami és magánbefektetői társaságok intenzíven érdeklődnek a kelet-közép‑európai térség befektetési lehetőségei iránt. Magyarországon kiemelten a mezőgazdasági és az egészségügyi együttműködési befektetési lehetőségeknek szentelnek nagy figyelmet. Bahrein az Öböl-régió pénzügyi központja, amely közel 400 pénzintézetnek ad otthont. A jelenlegi magyar kivitel döntő többségét a mobiltelefonok adják. A magyar export számára további lehetőséget elsősorban az élelmiszer, sajtok, sajtkészítmények, tejtermékek, az orvosi műszerek kivitele, környezetvédelmi technológiák, illetve az információs technológiák területén a szolgáltatásexport jelentheti.Elmondhatjuk, hogy a magyar cégek fogadtatása kedvező, amelyek közül számos vállalat visszajáró vendég a bahreini rendezésű pénzügyi és banki IT-szakembereknek szánt kiállításon. Az ő kapcsolatépítésüket és Bahrein jobb megismerését is segítheti az a légi közlekedésről szóló megállapodás, amelyet Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya 2016. január 21-én írt alá. Jelenleg Magyarország és Bahrein között sem menetrend szerinti, sem charter üzemeltetésű járat nincs. A megállapodás megkötése jogi alapot teremt a két ország közötti légi járatok indításához, és lehetővé teszi, hogy a 3628 kilométeres távolságot időben néhány órára csökkentsük le. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)(20.40)
  • HORVÁTH IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Bahreini Királyság egy stratégiailag fontos helyen, Szaúd-Arábia partjainál fekvő kis szigetország a Perzsa-öböl közepén. Az arab világ legkisebb országa. Nevének jelentése „két tenger”, a szárazföld édesvízi forrásait és az országot körülvevő tengert jelenti. Fejlett kultúrával rendelkezik, hiszen a kereskedelmi útvonalak fő állomása volt Mezopotámia, India és Perzsia között. Sokáig portugál gyarmatosítók, perzsa sahok és arab törzsek marakodtak a szigetért, végül a britek kezére került, 1971-ben nyerte el függetlenségét.1932-ben itt találtak először olajat a térségben. A fekete arany mellett azonban az ország különös gondot fordított és fordít a gazdaság diverzifikálására, így a befektetéseknek köszönhetően Bahrein ma a régió pénzügyi központja. Az utóbbi években pedig fellendült az ötcsillagos kategóriájú idegenforgalom is.A térség államai közül Bahrein rendelkezik a legliberalizáltabb berendezkedéssel, szabályozással és gazdasággal. Földrajzi elhelyezkedésének, átlátható szabályozási rendszerének és az alacsony működési költségeknek köszönhetően jelentős eredményeket ért el a tőke vonzásában. Kiemelt területek a pénzügyi, a telekommunikációs és az ingatlanszektorok. A The Heritage Foundation amerikai székhelyű kutató- és elemzőintézet az egyes országokat gazdaságuk szabadsága szerint sorrendbe állító 2009. évi listán Bahreint a világ 16. legszabadabb országának minősíti, amely egyébként a Világbank ugyancsak 2009‑es hasonló listáján is a 18. helyen áll.2000-2010 között a bahreini GDP 70 százalékkal nőtt. A 2008-as gazdasági válságot követően érezhetővé vált a gazdaság fokozatos talpra állása. Európával és Észak-Amerikával ellentétben 2009-ben Bahreint elkerülte a recesszió, jóllehet a növekedés ott is lelassult.Magyarország és Bahrein között a kétoldalú kereskedelem egyértelmű magyar aktívumot mutat. Exporttermékeink elsősorban az élelmiszerek, az elektromos izzók és alkatrészek voltak. Importunk elhanyagolható.Bahrein alapvetően a tőke becsalogatására, technológiák átvételére, saját szakemberek képzésére, a magasabb szakértelmet igénylő ágazatokban történő munkahelyteremtésre koncentrál, hozzájárulva a diverzifikációhoz és az infrastruktúra fejlesztéséhez. A cégeknek elsősorban a környezetvédelem, a vízkezelés, a megújuló energiák és az oktatás terén lehetnek esélyei.A kétoldalú kapcsolatok elősegítését szolgálja a 2014. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény. Emellett nemrég jelent meg a 74/2016. számú kormányrendelet a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya közötti gazdasági és műszaki együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről. Ez utóbbi keretében az aláíró felek úgy látják, hogy többek között a következő területeken adottak a hosszú távú együttműködés kedvező feltételei: gazdaság, pénzügyi szolgáltatások, szakértői szolgáltatások, egészségügy, építőipar, mezőgazdaság, műszaki fejlesztési projektek, közlekedés, telekommunikációs és informatikai szolgáltatások, szénhidrogén-hasznosítás és energiaipar.A gazdasági és műszaki együttműködésről szóló megállapodás aláírásával egy időben a felek vegyes bizottságot is létrehoznak, amelynek feladatköre a következőkre terjed ki: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődésének megvitatása, a jövőbeni gazdasági együttműködés további fejlesztésére irányuló újabb lehetőségek kijelölése, a két ország vállalkozásai közötti gazdasági együttműködés feltételeinek javítására irányuló javaslatok kidolgozása.Úgy ítéljük meg, hogy a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya közötti, előttünk fekvő légi közlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat tovább mélyíti a két ország közötti együttműködések lehetőségét, ezért a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja ennek elfogadását. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvénytervezet, javaslat van előttünk, amelyet, azt gondolom, hogy minden frakció a parlamentben támogatni fog. Nagyon fontos kérdés a légi közlekedés, a légi közlekedés biztonsága, és az előttünk fekvő nemzetközi szerződés, amelyből itt az Országgyűlésnek kell törvényt alkotnia és majd kihirdetnie.Ez valóban nagyon fontos lépés abban, hogy a két ország együttműködése javuljon a jövőre nézve. Valóban, mint ahogy elhangzott az előző felszólalásban, a korábbi felszólalásban, egy eléggé távoli országról beszélünk, hiszen Bahrein egy kis sziget a Perzsa-öbölben, több mint 3 ezer kilométerre Magyarországtól. Nem egy óriási nagy ország, hiszen 700 négyzetkilométer sincsen az alapterülete, ehhez képest viszont a lakossága már jóval nagyobb a megszokottnál, hiszen több mint tízszerese a betelepítettsége a szigetnek, hiszen 1 millió 300 ezer fő lakosa van, mindez a 700 négyzetkilométerre oszlik el.Fejlett gazdasága van nyilván, hiszen tudjuk, hogy a közel-keleti országok gazdagok olajban, s ráadásul Bahrein volt az első ország, ahol a kőolajat megtalálták a közel-keleti térségben 1931-ben. Korábban elsősorban a gyöngyhalászatból élt az ország, és a kőolaj megtalálása meghozta a fejlődést, a gazdasági fejlődést, amellyel élni tudtak és valóban pénzügyi központtá is váltak, illetve vonzó az, hogy szigeti körülmények között, de valódi sivatagi éghajlatba kerülnek a turisták, akik odaérkeznek. Tehát valóban egy vonzó célpont lehet mindenki számára, hogy odautazzon, megismerje ezt az országot, megismerhesse azt a kultúrát, amelyet az ottani arabság, a tradicionális arab élet közvetít mindenki számára, mindemellett nagyon fontos az, hogy megkapja azt a biztonságot is, amit egy ilyen országban megkaphat.Láttuk azt is, hallottuk azt a hivatkozást is, hogy ugyanúgy a Forma-1-nek is résztvevője, mint Magyarország, és sok más kapocs, kereskedelmi kapocs köti össze az országokat. Reméljük, hogy ez a nemzetközi szerződés, amely majd itt elfogadásra fog kerülni és törvényerőre emelkedik, ez majd előnyére válik a két ország kapcsolatának a jövőben.Egy dolgot szeretnék még kiemelni magából a szövegből, amelyet a nemzetközi szerződés tartalmaz, hiszen minden olyan dolgot, amely előírás, ame­lyet az 1944-ben elfogadott chicagói egyezmény előír, ezeket ez a nemzetközi szerződés tartalmazza. Egyetlenegy dologra hívnám fel a figyelmet, amelyben talán követnünk kellene, kellett volna a bahreini példát, aki azért odafigyel arra, méghozzá a 3. cikkben, ha a kijelölés és az engedélyezés részhez odaérünk, akkor azért láthatjuk, hogy kik azok a légitársaságok, akiket kijelölhet a két állam egymás vonatko­zásában, akik szállíthatják az utasokat, szállíthatják az árut. Itt azért nagyon lényeges, hogy Magyaror­szág mit is köt ki, hiszen Magyarország területén az EU-ból szerződik valamilyen céggel, aki majd fog szállítani, majd kijelöl egy légitársaságot a magyar állam, aki majd itt ebben a vonatkozásban közlekedhet.Míg azért a Bahreini Királyság keményen kiáll a helyi és a nemzeti érdekekért, hiszen egyértelműen kiköti, hogy olyan légitársaság járhat csak el, amely nemcsak a királyság területén bejegyzésre kerül, ami a magyar oldalon is elő van írva, de azt mondja, hogy a székhelye is a Bahreini Királyság területén kell hogy található legyen.(20.50)Valamint azt is leírja, és kiköti, hogy a légitársaság többségi tulajdonának és a tényleges irányításának is a Bahreini Királyságban kell lennie, illetve a Bahreini Királyság állampolgárai vagy pedig a Bahreini Királyság együttesen kell hogy a tulajdonosi jogokat gyakorolják. Tehát ez, azt gondolom, hogy nagyon fontos minden országnál, hogy elsősorban a nemzeti cégeket részesítsék előnyben. Ezt a Bahreini Királyság meg is teszi. Magyarországon sajnos már nem beszélhetünk egy nemzeti légitársaságról, amit itt ebben az esetben ki lehetne jelölni, és meghatározhatnánk, hogy ebben a vonatkozásban csak ő közlekedhet. Azt gondolom, hogy ebben súlyos hibák terhelik az előző kormányzatokat, hogy hagyták az egyetlen magyar nemzeti légitársaságot megszűnni, és így majd megint odaadjuk valamilyen külföldi multinacionális cégnek ezt a lehetőséget is, amit ezzel a nemzetközi szerződéssel megteremtünk a két ország vonatkozásában. De bízunk benne, hogy mivel ebben is lehetőség van arra, hogy majd kicserélésre kerüljenek ezek a cégek, ezek a légitársaságok, amelyek a két ország vonatkozásában repülnek, majd valóban el fogunk jutni egyszer odáig, hogy egy valódi magyar nemzeti légitársaság lesz az, amelyik Bahrein és Magyarország között szállítja az utasokat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igazából egy kérdés merült fel Gyüre Csaba képviselőtársam részéről, de ő maga válaszolt is rá, az EU légitársaságokkal kapcsolatos szabályozása kérdésére. Nagyon szépen köszönöm a pozitív megnyilatkozásokat, és kérem, hogy a zárószavazáskor is támogassák az előttünk fekvő törvénymódosítást, illetve az előttünk fekvő, meghirdetésre kerülő megállapodást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya között légi közlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány‑előterjesztés T/10312. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Szabó Zsolt úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.
  • ELNÖK: Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót elsőként Bartos Mónikának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Horváth Imrének, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Gyüre Csabának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e valaki még hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nincs jelentkező. Megkérdezem, hogy Szabó Zsolt államtitkár úr kíván‑e hozzászólni. Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most soron következik az ENSZ Éghajlat­vál­to­zási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszerről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üveg­ház­hatású gázok közösségi kereskedelmi rend­szerében és az erőfeszítés-megosztási ha­tá­rozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány‑előterjesztés T/10314. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Most elsőként megadom a szót szintén Szabó Zsolt államtitkár úrnak.